TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 67. Szaktanácsadó Szaktanácsadás

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 67.

Szaktanácsadó – Szaktanácsadás

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2005

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK

2

Szerző: Tóth Lászlóné

Szerkesztette: Feigl Ágnes

Véleményezték: Horváth Károlyné

© Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2005 Felelős kiadó: Vízvári László főigazgató Szedés, tördelés: Hegyi Gergely

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

3

SZAKTANÁCSADÓ–SZAKTANÁCSADÁS

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető A képzés struktúrája A tananyag célja 1. modul: A szaktanácsadás általános jellemzői 1.1. A szaktanácsadói tevékenység általános jellemzői 1.2. A szaktanácsadás jogi háttere 1.3. A pedagógiai szakmai szolgáltatás rendszere A szaktanácsadó megbízása A szaktanácsadás funkciói A szaktanácsadó (a funkciókból eredő) alapfeladatai 1.4. Hogyan valósítható meg mindez meg az egészségügyi szakképzések vonatkozásában 1.5. A szaktanácsadói munka szabályzói A szaktanácsadó jogai A szaktanácsadó kötelességei Etika a szaktanácsadásban 1.6. Szaktanácsadási módszerek, eszközök Szakvélemény készítése Összefoglalás Ellenőrző feladatok és értékelési szempontok Gyakorló/önellenőrző feladatlap és megoldása 2. Modul: A „tanács” lélektana 2.1. Attitűdök és személyiségtípusok 2.2. A szaktanácsadó kommunikációja Összefoglalás Ellenőrző feladatok és értékelési szempontok Gyakorló/önellenőrző feladatlap és megoldása Elköszönés

5 7 10 11 12 13 14 15 15 16 16 22 22 22 22 24 25 26 27 27 28 29 32 33 34 35 36


4

TANULÁSI FA (a képzés során elvégzendő lépések)

Szaktanácsadás/ szaktanácsadó

Bevezető elolvasása

A képzés céljának elolvasása

A képzés struktúrájának áttekintése

A tanulási útmutató elolvasása

Választás a modulokból érdeklődés szerint A modulok tananyagtartalmának elsajátítása

1. A szaktanácsadás általános jellemzői

2. A "tanács" lélektana

A feladatok elkészítése és elküldése a tutornak Felkészülés a záróvizsgára (házi dolgozat elkészítése) Tanúsítvány a képzés sikeres elvégzéséről

5


BEVEZETŐ GONDOLKODJ GLOBÁLISAN, CSELEKEDJ LOKÁLISAN1 A szaktanácsadás, a szaktanácsadói munka manapság nehezen körülhatárolható. Felmerül a kérdés, van-e valójában szaktanácsadás? Szükség van-e a mai oktatási/szakképzési rendszerben a szaktanácsadók munkájára? Vannak-e még szaktanácsadók, és ha igen, dolgoznak-e szaktanácsadóként? Vagy átalakult / átalakulóban van ez a rendszer is, mint az oktatási rendszer számos más területe? Merre felé haladunk? Ezek a kérdések fogalmazódtak meg bennem, amikor elkezdtem gondolkodni a szaktanácsadói feladatokról, a szaktanácsadók mai helyzetéről. Az oktatási rendszer teljes vertikumát áttekintve igyekszem megadni a választ a felmerült kérdésekre, leszűkítve a kört a szakképzésre. Teszem ezt azért, mert a szaktanácsadói rendszer elsősorban a közoktatás és a szakoktatás területeit érinti. Továbbá úgy gondolom, hogy a konkrét példákból általánosítani lehet. A szaktanácsadásnak is, mint sok egyéb oktatási tevékenységnek, vannak általános és speciális vonatkozásai is. A specialitásokat elsősorban az egészségügyi szakképzések területéhez tudom kapcsolni, mivel ezen a téren szereztem tapasztalatot. A közoktatásban működő szaktanácsadó feladatkörét részletesen ismerteti a Közoktatási Törvény 36.§-a. Ezt a tevékenységet és hatáskört kell adaptálnunk az egészségügyi szaktárca hatáskörébe tartozó szakképzések terén. Első lépésként azonnal szembesülünk azzal a ténnyel, hogy a pedagógiai végzettség és gyakorlat megléte szükséges az egészségügyi szakmai ismeret valamely, (esetleg több) szakma terén. Az is szembeötlik, hogy van olyan szaktanácsadó, akinek fő tevékenységét az oktatás jelenti (előzőleg már megszerzett szakmai végzetséggel) míg másoknak a szakma gyakorlása (és a mellette végzett pedagógiai tevékenység). Abban a pillanatban, hogy az egyik tevékenységtől elszakadunk, rohamosan csökken a hitelességünk azon a területen. Szaktanácsadói megbízásunk elvállalásával tudni kell mérlegelni és csak olyan feladatot elvállalni, melynek teljesítése inkább sikert hoz, mint kudarcot! Fontos a múlt (a tapasztalat) de a jelent sem lehet nélkülözni, ha a jövőbeli fejlődést/fejlesztést akarjuk előmozdítani. Tehát merre is haladunk? A magyar oktatási rendszer minden szintjén ma gyökeres átalakulási folyamatnak lehetünk a tanúi, szereplői, közreműködői. Átalakulóban van a bolonyai folyamatok kapcsán a felsőoktatás. Moduláris lesz a szakképzés. Fejlődik az OKJ (Országos Képzési Jegyzék). A közoktatási rendszerben a személyiségfejlesztés hangsúlya a képességekre tevődik át (már régen így kellene lennie). A képzések minden szinten a kompetenciák fejlesztését célozzák meg. Kompetencia alapú be- és kimeneti rendszer várható a közeljövőben. Ezek a változások a magyar oktatási rendszer egészét érintik, a fejlődés nem korlátozódik csak az egyes szintekre, kölcsönhatások sorozata következik. Mindebben a turbulensen változó környezetben keresi a helyét a szaktanácsadó, a szaktanácsadói rendszer. Valóban keresnie kell, mivel az utóbbi években gyakorlatilag elhalt, vagyis csak formálisan létezett, de a szaktanácsadókat nem foglalkoztatták sem a közoktatásban, sem a szakképzésben (talán volt néhány ritka kivételes alkalom: pl.: a helyi a tantervek vagy esetleg a pedagógiai programok kidolgozásánál segítséget kérhettek az iskolák a szaktanácsadóktól). Itt az ideje a szaktanácsadási rendszer felértékelődésének, újraértelmezésének. A szaktanácsadóknak fel kell ismerni a lehetőségeiket, szerepüket a mai fejlesztési folyamatokban. 1

(Benedek István: Közoktatási szakértők kézikönyve. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 1996.)


6

Az oktatási intézmények vezetőinek is el kell fogadni a szaktanácsadók szerepét, munkájuk fontosságát. Az oktatási intézmények tulajdonosainak is el kell ismerni a szaktanácsadás igénybevételét. Szép dolog a „csináld magad„ mozgalom, de mindig elkél egy jó tanácsadó. Próbáljuk meg közösen megfogalmazni, mi a feladata a mai oktatási rendszerben a szaktanácsadóknak! Lehet, hogy az egyén szempontjából nem lesz mindig egyszerű megtalálni azokat a kapcsolódási pontokat ahol segítséget nyújthat a fejlesztési folyamathoz, de az igazi szaktanácsadó éppen ezeket a kihívásokat szereti. Minden szaktanácsadót csak biztatni tudok munkájának újraértelmezésére, a segítségadási lehetőségek feltárására, az önmenedzselésre. Ez az e-learning „tananyag” (inkább csak gondolatok egy témára) a teljesség igénye nélkül tudott csak elkészülni. Az általam legfontosabbnak ítélt elemeket emeltem ki abból a nagy kompetencia halmazból, amivel a sikeres szaktanácsadóknak rendelkeznie kell.

Jogi alapok Funkciók Feladatok Jogok, kötelességek Etika Eszközök

Elvárások Személyiségjegyek Kommunikációs készség

7


A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA

Szaktanácsadás/ szaktanácsadó

1. A szaktanácsadás általános jellemzői

2. A "tanács" lélektana

Az alábbi táblázat tartalmazza a képzés tartalmát. A modulok címe már tájékoztatja Önt a tartalomról, de a választás megkönnyítése érdekében a rövid tartalmakat is jelöltük, valamint azt, hogy kiknek ajánljuk a modul tanulását. A modul címe A szaktanácsadás általános jellemzői

-

A „tanács” lélektana

-

A modul tartalma A szaktanácsadói tevékenység általános jellemzői A szaktanácsadás jogi háttere A pedagógiai szakmai szolgáltatás rendszere Hogyan valósítható meg mindez az egészségügyi szakképzések vonatkozásában A szaktanácsadói munka szabályzói Szaktanácsadási módszerek, eszközök Attitüdök és személyiségtípusok A szaktanácsadó kommunikációja

Kiknek ajánljuk

A szaktanácsadás iránt érdeklődő pedagógusoknak „kezdő” szaktanácsadóknak

„kezdő” és „haladó” szaktanácsadóknak


8

A modulok végén egy összefoglaló rész található, mellyel igyekeztünk segítséget adni az adott modultartalom lényegének kiemeléséhez. Még időhiány esetén is célszerű átnézni, de nem ajánlatos csak ezt a rövid összegzést megtanulni. Minden tanulónknak lesz tutora.2 Feladata elsősorban az Ön segítése a tanulási folyamat során. Minden problémájával bátran fordulhat hozzá! Ne legyen gátlása a kérdezéssel kapcsolatosan. A felnőttek néha azt hiszik, hogy „rossz fényt vet rájuk”, ha nem tudnak valamit és inkább nem kérdeznek. Gondoljon arra, hogy ugyanígy érezhetnek pedagógus kollégái is, amikor Öntől szeretnének tanácsot kérni! A modulokhoz kapcsolódó feladatok és ellenőrző kérdések tanulóink önellenőrzését hívatottak segíteni. Az ellenőrző kérdésekre a helyes választ is megtalálhatja a tananyagban. A cél a visszacsatolás, tehát annak ellenőrzése, hogy valóban elsajátította-e a tartalmat, vagy csak megértette azt és még nem képes reprodukálni, vagy alkalmazni a tudását. (Az önellenőrző kérdések megoldása természetesen nem kötelező. A tanulók egy része nem is szokta megoldani, akár időhiányra hivatkozva, akár érdektelenségből. Ezzel azonban mindenki saját esélyeit csökkenti arra vonatkozóan, hogy valóban alkalmazható tudásra tegyen szert. A döntés az Öné.) Az ellenőrző feladatot be kell küldeniük a tutorukhoz. A tutor ellenőrzi a feladat megoldását és visszajelzi az eredményt. Néhány feladatot jelöltünk ki a tanulási folyamat során, amelyek elkészítése reményeink szerint nem okoz felesleges terhelést. A tutorral a kapcsolatot elektronikus úton célszerű tartani, de lehet hagyományos formában levelezni és telefonálni is. A záró vizsga: Záró dolgozat elkészítése 6-8 oldal terjedelemben. A tanuló az alábbi témakörökből választhat: • Szaktanácsadói munkám saját iskolámban. (A szaktanácsadó munkahelyén milyen módon képes kamatoztatni tudását és milyen innovációs tevékenységekben vett részt az utóbbi három évben, illetve milyen innovációk megvalósítását javasolja az iskola vezetésének.) • Szakvélemény készítése (Választott témakörben, valós probléma feltárása, tanácsadás.)

A TANULÁS JAVASOLT ÜTEMEZÉSE A probléma: hogyan lehetünk a mai oktatási rendszerben sikeres szaktanácsadók? Ön mit gondol, meg lehet tanulni a szaktanácsadást? Ön már nagyon sokat tanult eddigi életében és jelenleg is folyamatosan tanul. Valóban megvalósítja a „lifelong-learning” elvét. Hiszen másként nem is lenne/válhatna Önből szaktanácsadó. Miért szeretne szaktanácsadóként DOLGOZNI? Mit szeretne elérni, megvalósítani, mint szaktanácsadó? 2

A tutor szó latin eredetű, a brit egyetemi rendszerben tanulmányvezető tanárt jelent, aki személyesen közvetlenül segíti a hozzá beosztott néhány diák tanulását. A távoktatásban a tanulást segítő, irányító tanárok elnevezéseként honosodott meg.

9


Ön egy innovatív ember? Ön hisz a fejlődés és a fejlesztés fontosságában? Önt érdekli a pedagógiai folyamat? Ön szeret segíteni? Ön szeret folyamatosan megújulni? Ön szereti, ha segítségével eredményeket ér el az iskola? Ön szeretné a pedagógus társait is motiválni a fejlődésre, fejlesztésre? Ha gondolatban válaszolt ezekre a kérdésekre, készen áll a szaktanácsadói ismeretek elsajátítására. A tanulási folyamat során problémamegoldásra kérjük. Kreativitást, együttgondolkodást várunk öntől. Ezt a tananyagot akkor tanulhatja, amikor ideje engedi és kedve is van hozzá. A tanulási módszert Önre bízzuk, hiszen már biztosan jól bevált technikával rendelkezik. De mindenekelőtt gondolkodjon el a tananyag tartalmán és keressen olyan megoldásokat, amelyeket Ön helyesnek vél. Vitatkozzon a mi állításainkkal, ajánlásainkkal! Vesse el azokat és fogalmazza meg a sajátját! Tananyagunkban lesznek olyan elemek, amelyek tényeket tartalmaznak. Lesznek ajánlások, kérdések, feltevések. Válassza ki azokat az elemeket, amelyeket alkalmazni szeretne szaktanácsadói munkájában! Fogalmazza meg szaktanácsadói munkájának célját, filozófiáját. Lásson hozzá akkor is, ha nem kéri ezt senki egyenlőre Öntől. Saját tantestületében, szakmai munkaközösségében is el lehet kezdeni a szaktanácsadói munkát. Mindenki örömmel veszi majd az Ön segítségét. (Hiszen tudja, hogy gyakran az informális tanácsadó a hatékonyabb a formálisnál és azt is, hogy az az igazi, ha a formális és az informális tanácsadó egyazon személy.)


10

A TANANYAG CÉLJA A gyakorlatban hasznosítható ismeretek adása a szaktanácsadóknak. Felkészítés a szaktanácsadói munka végzésére. A szaktanácsadás jellemző területeinek és a ma leginkább szükséges alapismereteknek, készségeknek a megtanítása. (A tananyag nem törekszik a teljességre. Csak azokat az ismereteket tartalmazza, amelyek feltétlenül szükségesek a szaktanácsadói munka végzéséhez. A pedagógiai elemek keverednek a gyakorlati teendőkkel. Elsősorban az egészségügyi szakképzések területein dolgozó, vagy dolgozni kívánó szaktanácsadók felkészítése a célunk, de a „konkréttól az általános felé” elvét is megcélozzuk. Minden érdeklődőnek kellemes és sikeres tanulást kívánunk.

KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után képes lesz: • leírni a szaktanácsadás fogalmát • ismertetni a szaktanácsadó feladatait • ismertetni a szaktanácsadás jogi szabályozását és etikai vonatkozásait • ismertetni a pedagógiai szakmai szolgáltatás rendszerét • alkalmazni a szaktanácsadó által alkalmazható módszereket, eljárásokat • szaktanácsadói feladatokat ellátni saját munkaterületén

FOGALOMGYŰJTEMÉNY Andragógia A felnőttek tanításával, képzésével, nevelésével foglalkozó tudomány. Alapmodul Olyan ismeretekre, készségekre készít fel, amelyekre több szakterületen is szükség van. E-learning tananyag Elektronikus tananyag. Lifelong-learning „Életen át tartó tanulás” Modul Önálló tanulási egység. A pedagógiában általában egy ismerethalmaz összetartozó logikai egységét nevezzük modulnak, melyek nem feltétlenül felelnek meg az oktatás időalapú egységeinek. Szupervízió Segítő, tájékozódó, problémamegoldó beszélgetés az adott szakterület szaktekintélyével. Tutor A távoktatási formában zajló képzésekben a tanuló egyéni tanulását segítő pedagógus, szakember.

11


1. MODUL: A SZAKTANÁCSADÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A MODUL CÉLJA A szaktanácsadáshoz kapcsolódó szabályzórendszerek, funkciók, módszerek megismertetése a szaktanácsadói munka iránt érdeklődőkkel. A szaktanácsadóként dolgozó pedagógusok ismereteinek kiegészítése, felelevenítése.

KÖVETELMÉNYEK A modul tananyagtartalmának elsajátítása után Ön képes lesz: • leírni a szaktanácsadói tevékenység általános jellemezőit • ismertetni a szaktanácsadás jogi alapjait • ismertetni a pedagógiai szolgáltatás rendszerét • ismertetni a szaktanácsadás funkcióit • felsorolni a szaktanácsadó alapfeladatait • elemezni a szaktanácsadói feladatok szakmaspecifikus jellemzőit az egészségügyi szakképzések vonatkozásában • ismertetni a szaktanácsadó jogait, kötelességeit • értelmezni a szaktanácsadói munkához kapcsolódó etikai alapelveket • ismertetni a szaktanácsadás módszereit • szakvéleményt készíteni

AJÁNLOTT IRODALOM • • • • • •

Bágyi Péter – A moduláris technikai tantervről. Pedagógiai Műhely, 1989. Benedek István: Közoktatási szakértők kézikönyve 1966., Pőcze Gábor: Az iskolafenntartók feladatai és a közoktatási szakértők. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 1996. SCID: Kompetencia alapú Szisztematikus Tanterv- és Oktatásfejlesztési Műhely. Center on education and training for employment The Ohio State University, 1999. Kenny oad, Columbus, Ohoi 43210 Főszerkesztő: Sum István: DACUM kézikönyv (Ifjúsági Szakképzés Korszerűsítése Világbanki Projekt) Budapest, 2001. Oktatási Minisztérium Michael LeBoeuf: Az önszervezés iskolája. Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, 1999. Pavlik Oszkárné, Szilágyi Imréné: Szaktanácsadók kézikönyve. Fővárosi Pedagógiai Intézet, Budapest, 2000.

TANÁCSOK A TANANYAG ELSAJÁTÍTÁSÁHOZ A tananyagnak nevezett tartalom elnevezése megtévesztő. Legalábbis a tananyag szó. Próbáljon meg elgondolkodni az olvasottakon! Ha Ön már szaktanácsadó, idézze fel azokat az eseményeket, amelyek ehhez a munkájához kapcsolódnak, és elemezze azokat a történéseket, amelyeket már átélt! Ha Ön még csak szeretne „betekinteni” a szaktanácsadói munkába, akkor gondolja végig, hogy Ön, mint pedagógus hogyan végezné a szaktanácsadói munkát! Hogyan elemezné kollégája tanítási tevékenységét? Mit vár el egy tanóra látogatástól, elemzéstől? Milyen problémá-


12

ival fordulna Ön a szaktanácsadóhoz? Elevenítse fel pedagógiai ismereteit, és máris megtalálja a legjobb megoldásokat! A leírtak célja elsősorban az együttgondolkodásra késztetés.

FOGALOMGYŰJTEMÉNY Szaktanácsadó Gyakorlattal rendelkező, szakmai-pedagógiai szolgáltatást végző szakember, akit felkészültsége, kiemelkedő színvonalú oktató-nevelő munkája tesz alkalmassá erre a tevékenységre. Pedagógiai szakmai szolgáltatás A közoktatási intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet segítő szervezett szolgáltatásokat pedagógiai szakmai szolgáltatásoknak nevezzük Pedagógiai program A nevelési-oktatási intézmény (iskola, kollégium) általános és részletes nevelési, oktatási célkitűzéseit és azok megvalósításához szükséges részletes tervet tartalmazó program.

1. A SZAKTANÁCSADÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1.1. A szaktanácsadás/szaktanácsadó fogalma: A tanácsadás tágabb értelmezésben olyan tevékenységet jelent, amikor a tanácsadó szakmai vagy közcélú problémákra tanácsot, útmutatást, tájékoztatást ad, illetve valamilyen feladat megoldásához betanítást végez.3 A szaktanácsadók gyakorlattal rendelkező, szakmai-pedagógiai szolgáltatást végző szakemberek, akiket felkészültségük, kiemelkedő színvonalú oktató-nevelő munkájuk és ebből származó szakmai tekintélyük tesz alkalmassá e feladat ellátására. Tevékenységük folyamatos és egy-egy tantárgy vagy szakterület egészére vonatkozik.4 A szaktanácsadói tevékenység általános jellemzői:3 A szakmaiság képviselője. (Az óvodák, iskolák és elsősorban a pedagógusok képviselője.)

A sokféleség katalizálója a kívánatos egységben

Pedagógiai fejlesztő tényező

Tevékenységei az informálás, tapasztalatátadás, az együttes tényfeltárás és elemzés, a fejlesztés

Helyben megvalósítható szakmai továbbképzés 3

Benedek István: Közoktatási szakértők kézikönyve. Pőcze Gábor: Az iskolafenntartók feladatai és a közoktatási szakértők. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 1996. 4 Fővárosi Szaktanácsadók Chartája, 1993.

13


1985 óta működik szaktanácsadói rendszer a közoktatásban. Az oktatási intézményben a tanácsadás elsősorban az igazgató felelőssége és kötelessége. A jó igazgató azonban elfogult a saját intézményével és saját kollégáival szemben, így nem tud semleges maradni a belső tanácsadás során, ezért külső szaktanácsadó munkáját, tapasztalatait veheti igénybe. A szaktanácsadás azonban sajátos módon működhet a szervezeten belül is, hiszen a szakmai munkaközösségekben dolgozó helyi pedagógusok a szaktanácsadói munka bizonyos elemeit láthatják el saját közösségükön belül is. Kérdés, hogy a szervezeten belüli szaktanácsadást lehet-e valójában, a szó hagyományos értelmében értelmezni. Általában külső szakember véleményét, tanácsát könnyebb elfogadtatni a közösséggel. „Senki sem lehet próféta a saját hazájában.” De miért nem? Gondoljunk csak a munkaközösség vezetők munkájára! Feladataik egy része azonos a szaktanácsadói feladatokkal. Szakmai, pedagógiai tanácsok adása, problémák megoldásának keresése, az új kollégák „betanítása” egy- egy új feladatra. Helyi továbbképzések szervezése, innovációs tevékenységek irányítása, stb. Ezeket értelmezhetjük szaktanácsadási feladatokként is. Tehát ma a szaktanácsadói munkát végezheti az adott szakember formálisan, vagyis külső felkérésre, és informálisan, vagyis saját tantestülete épülésére. 1.2. A szaktanácsadás jogi háttere: -

Az 1993. évi LXXIX Törvény a közoktatásról (továbbiakban közoktatási törvény) 36.§ a pedagógiai szakmai szolgáltatásokról A pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről a 25/1998. MKM rendelettel módosított 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet Megbízásos jogviszony, melynek feltétele a megyei (fővárosi) szaktanácsadói névjegyzékben való szereplés. (Az egészségügyi szakképzések vonatkozásában az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (továbbiakban ETI) szaktanácsadói névjegyzékén való szereplés. Közoktatási törvény: 36.§ A közoktatási intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai szakmai szolgáltatások segítik. Pedagógiai szakmai szolgáltatás a) a pedagógiai értékelés, melynek feladata mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményben végzett nevelő- és oktatómunka eredményességét, és segíteni a helyi, a térségi és az országos közoktatási feladatellátás szervezését; b) a szaktanácsadás, melynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése; c) a pedagógiai tájékoztatás, amelynek feladata a szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segédletek stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása; d) az igazgatási pedagógiai szolgáltatás, melynek feladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, közgazdasági, jogi stb. Információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program, az iskolai és kollégiumi pedagógiai program készítésében való közreműködés; e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése; f) a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása; g) a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével.


14

1.3. A pedagógiai szakmai szolgáltatás rendszere Az Egészségügyi Minisztérium megbízásából az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet látja el ezt a feladatot. PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÁS AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZÉSEK TERÜLETÉN

Igazgatási, pedagógiai tájékoztatás

Pedagógusok képzésének, továbbképzésének megszervezése

Szaktanácsadás

Pedagógiai tájékoztatás

Pedagógiai értékelés

melynek célja: eredményes legyen az oktató munka

Tanulói tájékoztatás

Tanulmányi tehetséggondozó versenyek megszervezése

15

SZAKTANÁCSADÓ–SZAKTANÁCSADÁS Fenntartó

Oktatási Minisztérium ágazati minisztériumok Megyei Közgyűlés megyei jogú városi, városi önkormányzat a fővárosi önkormányzat a fővárosi kerületi önkormányzatok az egyház magánszemély, alapítvány

A pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény Országos Közoktatási Intézet pedagógiai szolgáltató háttérintézmény pl: Egészségügyi Szakképző ás Továbbképző Intézet (ETI) megyei pedagógiai intézet városi pedagógiai intézet Fővárosi Pedagógiai Intézet kerületi pedagógiai szakmai szolgáltató központok pl. Katolikus Pedagógiai Intézet pl. szakmai szervezet, szövetség vagy felkért szolgáltató intézmény

A szaktanácsadó megbízása: Lehetőségek: • a szaktanácsadót a fenntartó megbízza olyan szaktanácsadói feladattal, amelyre a megrendelő felkérte, vagy amelyet a fenntartó saját hatáskörében meg akar valósítani • a szaktanácsadói névjegyzékből felkéri az oktatási intézet igazgatója a szakmai munkaközösségének vezetője pedagógusa • az önkormányzat feladatot ad a szaktanácsadónak • az ágazati minisztérium pl: Egészségügyi Minisztérium A szaktanácsadás funkciói A szaktanácsadás ma átmeneti helyzetben van. Már kevésbé tud a hagyományos funkcióinak megfelelni, még keresi a helyét a pedagógiai szolgáltató rendszerben. A szaktanácsadási rendszert is elérték az oktatási rendszer átalakulásával járó folyamatok. A régi már nem, vagy nehezen működik, az új még idegen, kétségeket gerjeszt. A hagyományos funkciók közül mindenképpen a mai viszonyok közt a fejlesztési és szolgáltatási funkciót kell megtartani, sőt erősíteni. Ma már elengedhetetlen az oktatási rendszer szereplőinek bekapcsolódása a fejlesztési folyamatokba. Az a szervezet, intézmény, amelyik nem képes felismerni a fejlődés, fejlesztés elkerülhetetlenségét, bizonyosan véglegesen lemarad és kiszorul a képzési piacról. (Ma már az oktatást, képzést is a szigorú piaci szabályok befolyásolják.) Ezekhez a funkciókhoz elengedhetetlenül kapcsolódik a továbbképzés. Fejleszteni csak a korszerű ismeretek birtokában lehet. A hagyományos szaktanácsadási feladatok közül a helyzetfeltárás és tájékoztatás is jelen kell, hogy legyen a szaktanácsadói munkában, de a hangsúlyok eltolódást mutatnak a fejlesztések felé. Ezek inkább megalapozzák, kiegészítik a fejlesztési folyamatokat, illetve a rendszeres tájékoztatását szolgálják a képzéssel foglalkozó intézményeknek, szervezeteknek.


16

A szaktanácsadó (a funkciókból eredő) alapfeladatai: • a szaktárgyi hitelesség szolgálata, • a metodikai korszerűség szolgálata, • a szakszerű segítségnyújtás a pedagógiai program, a helyi tantervek készítésében, megvalósításában, • segítségnyújtás a belső ellenőrzésben (minőségügyi feladatokban), • segítség a szakmai munkaközösség működtetésében, • segítség az indokolt profilváltásba, szerkezetváltásban, • segítségnyújtás a különösen tehetséges gyermekekkel való foglalkozásban, • segítségnyújtás a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozásban, • segítségnyújtás a pályakezdő pedagógusoknak, • segítségadás az igazgatóknak.5 Különösen: -

RÉSZVÉTEL A FEJLESZTÉS IRÁNYAINAK KIDOLGOZÁSÁBAN SEGÍTSÉGADÁS A PEDAGÓGIAI, SZAKMAI FEJLESZTÉSEK MÓDSZERTANÁNAK ELSAJÁTÍTÁSÁBAN SEGÍTSÉGADÁS A PEDAGÓGIAI, SZAKMAI FEJLESZTÉSI FOLYAMATOKBAN Képzéseken belüli fejlesztések

-

A képzési rendszeren belüli fejlesztések

SEGÍTSÉGADÁS A PEDAGÓGIAI, SZAKMAI FEJLESZTÉSEK OPERATÍV KIVITELEZÉSÉBEN SEGÍTSÉGADÁS A KORSZERŰ OKTATÁSI MÓDSZEREK ELSAJÁTÍTÁSÁBAN, BEMUTATÁSÁBAN, KIPRÓBÁLÁSÁBAN, ELTERJESZTÉSÉBEN

1.4. Hogyan valósítható meg mindez az egészségügyi szakképzések esetében? A szaktárgyi hitelesség, a metodikai korszerűség szolgálata

A szaktanácsadótól nem várható el, hogy az egészségügyi szakképzések széles palettájának szakmai tartalmát részletesen ismerje. A különböző szakmai képzéseket szakmacsoportba6 sorolva, viszont már elvárható, hogy egy-egy, saját szakterületét is magába foglaló szakmacsoporton belül jártas legyen a képzések tartalmában is. Mindenképpen egészségügyi szakmai, valamint pedagógiai ismeretekkel, készségekkel is rendelkeznie kell ahhoz, hogy szaktanácsadói munkát vállalhasson. Munkájához elengedhetetlenül fontos, hogy „naprakészen” tájékozott legyen a szakképzés, azon belül az egészségügyi szakképzés fejlesztési irányairól, folyamatairól.

5 6

Pavlik Oszkárné, Szilágyi Imréné: Szaktanácsadók kézikönyve. Fővárosi Pedagógiai intézet, Budapest, 2000. Szakmacsoport: az egészségügyi szakképzések szakmacsoportjai c. táblázat

17


A szaktanácsadó „naprakész” ismeretei segítségével képes elérni a szakmai hitelességet. Pedagógiai módszertani kultúráját ne csak elméletben fejlessze, legyenek gyakorlati tapasztalatai is. Ezeket a tapasztalatokat csak gyakorló pedagógusként szerezheti meg. A szaktárgyi hitelesség az egészségügyi szakképzésben részt vevők körében különös jelentőséggel bír, hiszen az egészségügyi szakképzések nagy része ma már a felnőttképzés körébe tartozik. A felnőtt korú, esetleg gyakorló szakemberek tanítása andragógiai ismereteket is feltételez a szakmai ismeretek mellett. Az adott szakterület technikai és technológiai fejlődésének nyomon követése mellett elengedhetetlen a fejlődés irányának előrevetítése. Segítségnyújtás a pedagógiai program, a helyi tantervek készítésében, az indokolt profilváltásban, szerkezetváltásban A pedagógiai program készítését a közoktatási törvény szabályozza. Részletesen ismerteti a program kidolgozásának kritériumait, szükséges tartalmát. Az iskoláknak 1998. szeptember elsejéig kellett először elkészíteni a pedagógiai programjukat. Nagy kihívást jelentett abban az időben ez a feladat mind az iskolavezetés, mind a pedagógusok részére. Ma már rutinosan készülnek a pedagógiai programok. A szaktanácsadóknak ebben a tervező munkában segítő szerepük az iskola/oktatási intézmény szakmai stratégiai terve (a pedagógiai program szakmai stratégia terv) irányvonalának meghatározásában. A jövőkép felvázolása csak akkor lesz beváló, ha a szakmai fejlődési és fejlesztési irányokat ismerik a képző szervezetek. Ezt a megismerést segíthetik a szaktanácsadók saját szakterületükhöz kapcsolódóan. Tanácsot adhatnak az adott szakterületek, szakmacsoportok várható fejlődési tendenciái vonatkozásában. „Jóslásra” csak az vállalkozhat, aki ismeri az adott szakterület múltját, legkorszerűbb technológiai folyamatait és várható fejlesztési irányait. Hitelességét növeli, ha képes bekapcsolódni a fejlesztési munkákba, esetleg feladatot vállal saját szakmacsoportja szakképesítéseinek fejlesztésében. Mindehhez folyamatos tanulásra van szüksége. Tehát a szaktanácsadók körében az önképzés elengedhetetlen. A „lifelong-learning” elvét elsősorban saját maguknak kell alkalmazni. A non formális és informális tanulási lehetőségeket folyamatosan ki kell használniuk, jelen kell lenniük a szakmai kongresszusokon, tanácskozásokon. Permanens szakmai fejlődésükkel segíthetik csak a szakképző szervezetek munkáját. Segítségnyújtás a belső ellenőrzésben (minőségügyi feladatokban) A minőségügyi rendszerek kiépítéséhez és működtetéséhez segítséget külön erre a területre szakosodott szakemberektől várhatnak az oktatási intézmények. Segítség a szakmai munkaközösség működtetésében A jó szakmai munkaközösségek működése az adott oktatási intézmény stratégiai céljaival szinkronban van. A szaktanácsadó segítheti a munkaközösségen belül a „tantárgygondozó”, hamarosan „modul gondozó” munkát, a szaktéma hitelességének szolgálatát. Segítheti a „modultanárok” (azok a szakmai pedagógusok, akik egy-egy modul tananyagtartalmának tanítására szakosodnak) önfejlesztő, önképző tevékenységét. Talán erre van ma a legnagyobb szük-


18

ség, mivel a pedagógusképzésben nem vezették be a modultanár képzéseket. (Ennek oka, hogy nincsenek még általánosan elfogadott alapmodulok sem a közoktatásban, sem a szakképzés teljes rendszerében.) Ha önmaga is felvállalja egy-egy modul tanítását, az általános tájékoztatáson túl a lehetséges nehézségekre, buktatókra is jobban fel tudja hívni a figyelmét kollégáinak. A tartalom részletes átgondolásával, módszertani ajánlásokkal, a „saját élmény” megosztásával megfelelően felkészítheti munkatársait az új kihívásra. Tájékoztathatja a pedagógusokat a szaktudomány és a szakmai gyakorlat új eseményeiről. Segítségnyújtás a különösen tehetséges gyermekekkel való foglalkozásban, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozásban Ez a feladat az egészségügyi szakképzések mai rendszerében kissé háttérbe szorult. Ma, a felnőttképzések időszakában, inkább a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése lehet a feladat. A helytelen módszerekkel próbálkozó, vagy már nagyon régen, és akkor is kevés sikerrel járó tanulók segítésének lehetőségeit tárhatja fel a szaktanácsadó a pedagógusok körében. Tanulásmódszertani ismeretek átadásával adhat segítséget a probléma kezeléséhez. A mai egészségügyi szakképzési rendszerben az általánosan elterjedő moduláris képzési rendszer lehetőséget ad az előzetes tudás beszámítására és a tanulási idő egyénre szabott meghatározására. Ez felfogható úgy is, hogy segítséget kaphat a tanuló a képzési idő kitolásával egyéni problémái kezelésére – akár időbeosztási, akár a tanulás hatékonyságának hiányából adódó problémákra. Segítségnyújtás a pályakezdő pedagógusoknak A pályakezdő pedagógusoknak elsősorban a pedagógiai szakmódszertan területén nyújthat segítséget a szaktanácsadó. Fontos és bevált „taktikákat” ismertethet meg a demonstrációs termi gyakorlatok szervezése, de a területi szakmai gyakorlatok szervezése és módszertana vonatkozásában is. (A területi szakmai gyakorlatok vezetésére már OKJ-s képzés keretében képzi az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI) az egészségügyi gyakorlatvezetőket.) Segítségadás az igazgatóknak

A szaktanácsadók munkájuk teljes skálájával a szakképző intézmény igazgatóit segítik. Különösen azzal lehetnek segítségükre, hogy objektív képet vázolnak fel az intézmény szakmai munkájáról. Segíthetik a kapcsolattartást és az együttműködést a fenntartóval is, valamint a szakmai szervezetekkel és az ágazati minisztériummal. RÉSZVÉTEL A FEJLESZTÉS IRÁNYAINAK KIDOLGOZÁSÁBAN A szaktanácsadó segítheti az oktatási intézmény innovációs terveit. Közreműködhet a szervezet jelen helyzetének elemzésében (pl. SWOT analízis7 segítségével). A helyzetfeltárás után már adekvát fejlesztési irányok határozhatók meg. 7

Az adott szervezet működésének elemzése az „erősségek, gyengeségek, fenyegetettségek és lehetőségek” tükrében.

19


SEGÍTSÉGADÁS A PEDAGÓGIAI, SZAKMAI FEJLESZTÉSEK MÓDSZERTANÁNAK ELSAJÁTÍTÁSÁBAN, A PEDAGÓGIAI FEJLESZTŐ FOLYAMATOKBAN A pedagógiai fejlesztő munka módszereit jól ismerő és a gyakorlatban is alkalmazó szaktanácsadók segíthetnek igazán ebben a feladatban. Napjainkban zajlik a szakképzés moduláris átalakítása. Ennek a nagyszabású munkának része az egészségügyi szakképzések moduláris fejlesztése is. Ehhez a munkához egy nemzetközileg is ismert módszert, a SCID, vagyis a Szisztematikus Tanterv- és Oktatásfejlesztési Műhely8 módszerét választották a fejlesztési folyamatot irányító szakemberek. A SCID által kínált fejlesztési eljárás a problémamegoldás klasszikus lépéseit tartalmazza. Segítségével a tervezés a probléma felmerülésétől a megvalósításon át egészen a kiértékelésig terjed. Több tudományosan megalapozott elemző módszert is alkalmaz a fejlesztési folyamat (pl.: DACUM9), amely elsősorban a szakképzések fejlesztése során vált be, kialakítása is ezt a területet célozta meg. A felhasználói oldal valós igényeinek a felméréséből indul ki, így valóban hasznosítható, korszerű képzések fejleszthetők ki segítségével, valamint a tanulóknak is azonnal alkalmazható tudást biztosít, elősegíti szakmai karrierjük megtervezését és megvalósítását. Az így kifejlesztett képzési program figyelembe veszi a potenciális tanulók hozott ismereteit, élettapasztalatait, tanulási szokásait és ütemét, kultúráját, azaz individuális képzést kínál. (A DACUM módszert ma széles körben alkalmazzák rendkívüli hatékonysága miatt munkakör- és/ foglalkozás elemzés módszereként. A folyamati és a funkcionális elemzésekben is igen hatékony. A DACUM elemei: munkakörelemzés, feladatrevízió, feladatelemzés. A DACUM műhely a csoportmunka és az „ötletbörze” szabályai alapján működik. Hatékonyságát bizonyítják: • a csoportintegráció • a felpörgetett eszmecsere („ötletroham”) • a csoportszinergia • a csoportegyetértés • a DACUM munka a jövőre irányultsága.) Ha az oktatási intézmény ezeket a fejlesztő módszereket választja, akkor a témában jártas szaktanácsadó is bekapcsolódhat a munkába és facilitátorként levezényelheti a DACUM műhelymunkát. (Erre csak az a szaktanácsadó vállalkozzon, aki már vezetett DACUM csoportot!) Az innovációs tevékenység rendkívül fontos a képzéssel foglalkozó intézmények életében. Nem minden intézményben vannak olyan pedagógusok, akik hajlandók (szabadidejük terhére) innovációval foglalkozni. Ezeket a feladatokat az általában „megszállott” pedagógusok önként vállalják, és ha már elkezdték nem tudják abbahagyni. Kialakul bennük egy bizonyos, megnevezhetetlen feszültség, ami motiválja őket. Táplálkozhat ez a szakmájuk iránti elkötelezettségből is, de akár személyiségük „nyughatatlanságából, mindig újat akarásából” is. Ha már elkezdték a munkát, elindul egy öngerjesztő folyamat, hiszen az elért eredmények egyúttal kiinduló pontjai az újabb feszültségeknek, egy újabb szükséglet megjelenésének. Így azután soha nem lesz vége és ez a szép benne. (Pedagógiai szemszögből nézve valóban nem lehet és nem is szabad a fejlesztési folyamatot befejezni, hiszen az elért eredményeket állandóan vissza kell csatolni és a szükséges változtatásokat elvégezni. Az egészségügyben a folyamatosan változó, fejlődő technikai, technológiai folyamatok további indokai a fejlesztés folyamatosságának.) 8 9

Competency based Systematic Curriculum and Insrtruktional Development

Developing A Curriculum (tantervfejlesztési módszer)


20

SEGÍTSÉGADÁS A KORSZERŰ OKTATÁSI MÓDSZEREK ELSAJÁTÍTÁSÁBAN, BEMUTATÁSÁBAN, KIPRÓBÁLÁSÁBAN, ELTERJESZTÉSÉBEN Helyi továbbképzések, bemutató tanítás, esetelemzések segítségével terjesztheti a szaktanácsadó a korszerű pedagógiai módszereket. Igen hatékony, ha maga mutatja be először az általa preferált módszert, így hatékonyan motiválhatja a pedagógusokat annak elsajátítására és kipróbálására. A bemutató tanítás után alaposan elemezzék ki a látottakat. Legyen lehetőségük a pedagógusoknak a véleménynyilvánításra és a kérdezésre is. (Mindig olyan módszert válasszon a szaktanácsadó bemutatásra, amelyben már vannak személyes tapasztalatai, amelyet már többször alkalmazott és szeret alkalmazni. Egyéb esetben a próbálkozás esetleg nem lesz eléggé meggyőző.)

21


Az egészségügyi szakképzések szakmacsoportjai


22

1.5. A szaktanácsadói munka szabályzói A szaktanácsadó jogai: • •

• • • • • •

megszerezni a feladatainak ellátásához szükséges szakmai és oktatáspolitikai információkat; munkaterületén megismerni az intézmények, a munkaközösségek és az egyes pedagógusok tartalmi munkáját: betekinteni a pedagógiai dokumentumokba, részt venni szakmai programokon, tanítási órákon, foglalkozásokon, bekapcsolódni a helyzetfeltárásba, a mérésbe; saját belátása szerint választani munkája elvégzéséhez a tanácsadás módszerei közül; saját szakmai álláspontját kifejezésre juttatni; bekapcsolódni a szakmai szervezetek tevékenységébe; tanítási tevékenységet folytatni; saját működési területén kívül szakmai előadást tartani és egyéb szakmai tevékenységet végezni; a közoktatási törvény és végrehajtási rendelete által szabályozott tevékenységeken túlmenő feladatokat külön díjazás ellenében teljesíteni.10

A szaktanácsadó kötelességei: • • • • • • •

a munkaterületéhez tartozó intézményekben közvetlenül vagy közvetve fejleszteni a pedagógiai munka minőségét, a szaktanácsadás körébe tartozó – törvényben és rendeletben meghatározott – szakmai szolgáltatásokat legjobb tudása szerint nyújtani az intézmények, a munkaközösségek és az egyes pedagógusok számára, szakterületén naprakész szakmai és oktatáspolitikai információkkal, magas szintű szaktudással és gazdag pedagógiai-kultúrával rendelkezni, önmagát folyamatosan továbbképezni, tevékenységét összehangolni megbízója igényeivel, tájékoztatást adni munkája eredményéről megbízójának és az érintetteknek, órakedvezményét szaktanácsadói tevékenységre fordítani, oktató-nevelő munkáját példamutatóan végezni.11

Természetesen a fenti kötelezettségek nem kötelező érvényűek, nem kérhetők számon egyetlen szaktanácsadótól sem. Inkább csak etikai, ajánlásoknak tekinthetők. Etika a szaktanácsadásban: A „Pedagógusetika, kódex és kommentár”12 néhány olyan megállapítását kell minden oldalról átgondolni, ha a szaktanácsadás etikájáról elmélkedünk, amelyek egyben a pedagógusok magatartását is hívatottak szabályozni. Nincsenek külön elvek, tételek, csak a pedagógus van, aki lehet egyben szaktanácsadó is. Aki munkája során részesévé válhat annak az iskola életének, amelyiktől a megbízását kapta. Tanúja lehet a mindennapoknak, a tanuló-tanár kapcsolat mi10

Pavlik Oszkárné, Szilágyi Imréné: Szaktanácsadók kézikönyve. Fővárosi Pedagógiai intézet, Budapest, 2000.

11

Pavlik Oszkárné, Szilágyi Imréné: Szaktanácsadók kézikönyve. Fővárosi Pedagógiai intézet, Budapest, 2000.

12

Szerkesztette: Hoffmann Rózsa, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.

23


nőségének, a pedagógusok hivatalos és személyes problémáinak, konfliktusainak, sikereiknek és esetleges kudarcaiknak is. Ugyanúgy, mint az egészségügyi dolgozók körében, az alapvető etikai elvek közé tartozik a titoktartás elve, kötelezettsége. „A titoktartási és az információ átadásra vonatkozó kötelezettség közötti ellentmondást a pedagógusok az emberi méltóság tiszteletben tartásával, saját etikai és szakmai belátásuk alapján , a konkrét esetben hozott egyedi döntésekkel oldják fel.” (67-68. old.)… (A titoktartási kötelezettség a magántermészetű információkra vonatkozik. További etikai elvek: „A pedagógus alkotó értelmiségi. Természetes igénye, életformája az állandó tanulás és a környezet, a társadalom életének alakításában való alkotó részvétel.” (58. old.)… „Az iskola belső életével kapcsolatos információk szolgálati titokként kezelendők illetéktelen személyek, csoportok, illetve a külső világ előtt.” (67. old.)… „A pedagógusok sem tetteikkel, sem nyilatkozataikkal nem csorbíthatják alaptalanul saját intézményük és szakmájuk jó hírét.” (68. old.)… A szaktanácsadó minden intézményt, ahol munkáját végzi, úgy tekintheti, mint saját iskoláját. Az etikai eljárásokhoz sorolhatók bizonyos szempontból a szaktanácsadó által alkalmazott módszerek tisztasága. Továbbá az az elvárás, hogy csak olyan szakterületen vállaljon tanácsadást, ahol felkészültsége lehetővé teszi azt.


24

1.6. Szaktanácsadási módszerek, eszközök A szaktanácsadó által alkalmazott módszereket is elsősorban az elérendő cél szabja meg, aszerint választ a szaktanácsadó a kínálkozó lehetőségek közül. A szaktanácsadók által végzett szolgáltató tevékenységek Szolgáltató tevékenységek jellegük szerint

A konkrét tevékenységek

- szakmai információk, ismeretek közvetítése - taneszközök ismertetése Tájékoztató jellegű - pedagógiai eljárások tevékenységek bemutatása - szakmai információk nyújtása (versenyekről, programokról, továbbképzésekről stb.) - helyzetfeltáró anyaggyűjtés - a tények, információk rendezése és elemzése - következtetések levonása, véleményalkoA folyamatok követás tésére, befolyásolá- - javaslatok megfogalsára, értékelésére mazása irányuló tevékenységek

Fontos

Alkalmazott módszer

Az információk gyor- - előadás sasága, megbízható- - beszámoló sága, időszerűsége, - szóbeli vagy írásos összehangolása a betájékoztató (telefon, fogadók igényeivel és fax, e-mail, internet) szükségleteivel. - emlékeztető - összefoglaló dokumentáció készítése

Az adott helyzet mi- - irányított és spontán nél alaposabb, objekmegfigyelés tívebb megismerése; - beszélgetés annak tárgyi, szemé- - részvétel tanórai foglyi feltételrendszere, lalkozáson eredményei és haté- - az óra és a foglalkozás tapasztalatainak konysági mutatói. Elsősorban olyan inelemző megbeszéléformációkat gyűjtsön se a szaktanácsadó, ame- - részvétel tantestületi lyek saját megfigyeléértekezleteken, seiből származnak, szakmai munkakövagy feltétlen bizozösségi értekezletenyíthatóak legyenek. ken, intézményi rendezvényeken - kérdőíves tájékozódás stb. -a kutatásmódszertan eszközei - terv készítése a konkrét A tervszerűség, pon- - szervezés A szervezési feladafeladatokról, részt- tosság, körültekintés. vevőkről, felelősöktok megoldása ről

25


Szakvélemény készítése A szaktanácsadó munkájának eredményét, következtetéseit, javaslatait szóbeli és írásos kommunikációval tárhatja a megbízója elé. Gyakoribb a szóbeli megbeszélés, mivel általában hatékonyabb. Lehetőséget ad mindkét fél számára a helyzet tisztázására, egyértelművé tehetők a megállapítások és elkerülhetők az esetleges félreértések. A személyesség, a nonverbális és metakommunikációs jelek is segítik kifejezni a szaktanácsadó segítő szándékát. Közvetlenebb és részletezőbb eszmecserére van lehetőség. Előfordul azonban, hogy írásos szakvélemény készítését várja el a megbízó. A szakvélemény elkészítése előtt célszerű átgondolni néhány alapvető dolgot. Így elsősorban: - ki a „megrendelő”, - mi a célja a szakvélemény elkészítésének? A fenti szempontok befolyásoló hatása: pedagógus iskola fenntartó kommunikáció, nyelvezet -

szerkezet

-

kötetlenebb kevésbé hivatalos egyértelműen megfogalmazott megállapításokat tartalmaz konkrét meggyőző egyértelmű, de nem merev tartalmazza a problémát, az alkalmazott eszközöket, időpontokat és a megbízó megnevezését megoldási javaslatokat összegző véleményt ne elemezzünk olyan témakört, ami a pedagógus önállóságát sérti

-

-

-

felhasznált adatok

-

csak utalás a megbízó intézet adataira

-

hivatalos szakkifejezések adekvát használata egyértelműen megfogalmazott megállapításokat tartalmaz konkrét meggyőző struktúrált tartalmazza a megbízó megnevezését, a problémát, a vizsgálat módszereit, a bevont személyek felsorolását, az eredményt a probléma elemző feltárása megoldási javaslatokat összegző véleményt szakirodalmi idézeteket ne tartalmazzon ne elemezzünk olyan témakört, ami a pedagógus önállóságát sérti csak utalás a megbízó intézet adataira

-

-

-

hivatalos szakkifejezések adekvát használata egyértelműen megfogalmazott megállapításokat tartalmaz konkrét meggyőző struktúrált tartalmazza a megbízó megnevezését, a problémát, a vizsgálat módszereit, a bevont személyek felsorolását, az eredményt a probléma elemző feltárása megoldási javaslatokat összegző véleményt szakirodalmi idézeteket ne tartalmazzon ne elemezzünk olyan témakört, ami a pedagógus önállóságát sérti az intézetnek a témához kapcsolódó adatait tartalmazza

Ne feledkezzünk meg az aláírásról és a kísérő levélről sem! Tájékoztassuk az érintetteket a szakvélemény tartalmáról akkor is, ha nem ők voltak a megrendelők. (A teljes terjedelmet, vagy csak rövidített változatát juttassuk el.)


26

ÖSSZEFOGLALÁS A szaktanácsadás olyan tevékenység, amely elsősorban szakmai problémák megoldására ad tanácsot, útmutatást, tájékoztatást. A szaktanácsadók pedagógiai gyakorlattal rendelkező, szakmai-pedagógiai szolgáltatást végző szakemberek, akiket felkészültségük, kiemelkedő színvonalú oktató-nevelő munkájuk és szakmai tekintélyük tesz alkalmassá a feladat elvégzésére. A szaktanácsadás szabályzói: • Az 1993. évi LXXIX Törvény a közoktatásról (továbbiakban közoktatási törvény) 36.§ a pedagógiai szakmai szolgáltatásokról • A pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről a 25/1998. MKM rendelettel módosított 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet • Megbízásos jogviszony, melynek feltétele a megyei (fővárosi) szaktanácsadói névjegyzékben való szereplés. (Az egészségügyi szakképzések vonatkozásában az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (továbbiakban ETI) szaktanácsadói névjegyzékén való szereplés. A szaktanácsadó alapfeladatai: • a szaktárgyi hitelesség segítése, • a metodikai korszerűség szolgálata, • a szakszerű segítségnyújtás a pedagógiai program, a helyi tantervek készítésében, megvalósításában, • segítségnyújtás a belső ellenőrzésben (minőségügyi feladatokban), • segítség a szakmai munkaközösség működtetésében, • segítség az indokolt profilváltásba, szerkezetváltásban, • segítségnyújtás a különösen tehetséges gyermekekkel való foglalkozásban, • segítségnyújtás a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozásban, • segítségnyújtás a pályakezdő pedagógusoknak, • segítségadás az igazgatóknak • részvétel a fejlesztés irányainak kidolgozásában • segítségadás a pedagógiai, szakmai fejlesztések módszertanának elsajátításában • segítségadás a pedagógiai, szakmai fejlesztési folyamatokban • segítségadás a pedagógiai, szakmai fejlesztések operatív kivitelezésében • segítségadás a korszerű oktatási módszerek elsajátításában, bemutatásában, kipróbálásában, elterjesztésében A szaktanácsadók etikai normák betartásával végzik feladataikat. Jogokkal rendelkeznek és kötelességeik is vannak. Ezek azonban nem írott szabályok, inkább csak elvárhatóak. A szaktanácsadók a kutatási módszereket alkalmazzák tevékenységük során. Gyakran alkalmazott módszerek: • megfigyelés (óra, vagy foglalkozás látogatása, dokumentumelemzés) • kérdezés (kérdőív, riport, beszélgetés stb.) • helyzetfeltáró anyaggyűjtés, • a tények, információk rendezése és elemzése, statisztikai összehasonlító módszerek • következtetések levonása, véleményalkotás • javaslatok megfogalmazása, • szakvélemény készítés

27


ELLENŐRZŐ FELADAT ÉS ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK Készítsen szakvéleményt egy óralátogatásról. (A téma szabadon választott. Saját oktatási intézményében, vagy más oktatási intézményben tett óralátogatása tapasztalatait fogalmazza meg.) Értékelési szempontok -

Tartalom a megbízó megnevezése a probléma kifejtése a vizsgálat módszerei a bevont személyek felsorolása az eredmény a probléma elemző feltárása megoldási javaslatokat összegző véleményt

Forma, stílus -

struktúrált a megfogalmazás konkrét, egyértelmű a stílus segítő szándékot fejez ki

GYAKORLÓ/ÖNELLENŐRZŐ FELADATLAP ÉS MEGOLDÁSA 1. Válassza ki a szaktanácsadó alapfeladatait az alábbi felsorolásból! 1. a szakszerű segítségnyújtás a pedagógiai program elkészítésében (HELYES, 1 pont) 2. segítségnyújtás a belső ellenőrzésben (HELYES, 1 pont) 3. segítségnyújtás az új kolléga kiválasztásában (0 pont) 4. segítség a pályakezdő pedagógusoknak (HELYES, 1 pont) 5. módszertani segítségnyújtás a szakmai fejlesztő munkában (HELYES, 1 pont) 6. operatív segítség adása a szakmai fejlesztő munkában (0 pont) 2. Válassza ki a szakvélemény készítését befolyásoló tényezőket az alábbi felsorolásból! 1. 2. 3. 4. 5. 6.

a megrendelő (HELYES, 1 pont) a szaktanácsadó szakmai tudása (HELYES, 1 pont) a megbízás díjazása (0 pont) a szakvélemény készítésének célja (HELYES, 1 pont) a szakvéleményt kérő intézet dolgozói létszáma (0 pont) a szaktanácsadó kapcsolata a szakvéleményt kérővel (0 pont)

3. Válassza ki a felsorolt törvények közül a szaktanácsadást elrendelő jogszabályt! 1. Az 1993. évi LXXIX Törvény a közoktatásról (HELYES, 1 pont) 2. A szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. Törvény (0 pont) 3. Az Országos Képzési Jegyzékről szóló többször módosított 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet (0 pont)


28

2. MODUL: A „TANÁCS” LÉLEKTANA A MODUL CÉLJA A szaktanácsadáshoz kapcsolódó pszichológiai elemek megismertetése.

KÖVETELMÉNYEK A modul tananyagtartalmának elsajátítása után Ön képes lesz: • figyelembe venni tevékenysége során az interperszonális kapcsolatok jellemzőit, • hatékony kommunikációt folytatni kollégáival/az intézményvezetővel, • törekedni személyisége fejlesztésére.

AJÁNLOTT IRODALOM • • • •

Benedek István: A professzionális intézményvezetés alapjai. Raabe Könyvkiadó, Budapest, 1997. Benedek István: Közoktatási szakértők kézikönyve, Pőcze Gábor: Az iskolafenntartók feladatai és a közoktatási szakértők. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 1996. Elliot Aronson: A társas lény. Közgazdasági és jogi könyvkiadó, Budapest, 1996. Pavlik Oszkárné, Szilágyi Imréné: Szaktanácsadók kézikönyve. Fővárosi Pedagógiai Intézet, Budapest, 2000.

TANÁCSOK A TANANYAG ELSAJÁTÍTÁSÁHOZ A modul tananyagtartalma rendhagyó. Gondolatokat vet fel és motiválni kíván a további tanulásra, személyiségfejlesztésre. Ha kedvet kap egy kommunikációs trénig kipróbálására, már hasznos volt a leírtak elolvasása. Ha végiggondolja, mit várna Ön el egy szaktanácsadótól, milyen kapcsolatot, kommunikációt, akkor már tulajdonképpen elsajátította a modul tartalmát.

FOGALOMGYŰJTEMÉNY Attitűd Beállítódás, viszonyulás, érzelmi töltés valamely dologgal kapcsolatosan. Dichotomia A dolgokat vagy jónak, vagy rossznak minősíti, vagy elfogadja, vagy elutasítja őket. Ambivalencia Egyszerre van jelen a pozitív és a negatív érzelem valamely dologgal kapcsolatosan. Frusztráció Akadályoztatottság, gátoltság állapota. Empátia „Beleérző képesség”, vagyis a másik ember érzelmeinek a felismerése, megértése, azonosítása.

29


2.1. ATTITÜDÖK ÉS SZEMÉLYISÉGTÍPUSOK A szaktanácsadó szakmai, pedagógiai tudásán kívül „személyiségével” is dolgozik. Vagyis munkája hatékonyságához, eredményességéhez nagyban hozzájárulnak személyiségjegyei, kapcsolatteremtő készsége és pszichológiai ismereteinek alkalmazási hatékonysága is. Milyen a jó szaktanácsadó? Nem tudom. Csak azt tudnám elmondani, én milyennel szeretnék találkozni, együtt dolgozni. Az interperszonális kapcsolatok célja is biztosan befolyásolja, valamint a „fogadó fél” személyiségjegyei, elvárásai, beállítódásai is. A környezet és a körülmények is valószínűleg befolyásolják ezt. És még sok egyéb is. Döntse el Ön, melyek az ideális személyiségjegyei a jó szaktanácsadónak! Néhány tulajdonságot, személyiségtípust idéz fel ez a modul. Kérem, gondolkodjon el az olvasottakon! Van kedve kitölteni ezt a kérdőívet? Önkontroll! Melyek a professzionális szaktanácsadó kívánatos tulajdonságai?

Kreatív

Jó megfigyelő

Képes meghallgatni

Jó stratéga

Rugalmas

Nagy szakmai tudással rendelkezik

Írásban és szóban hatékonyan kommunikál

Van „diplomáciai érzéke”

Hiteles

Minden szituációban illő önfegyelemmel rendelkezik

Kiegyensúlyozott viselkedés

Jó megjelenés

Képes mások befolyásolására

Objektív

Innovatív

Kritikus

Pedagógiai tapintat, empátia jellemzi megnyilvánulásait

Segítőkész

Toleráns


30

Személyiségtípusok Az ember megismerését segíti a személyiségtípusokba sorolás (sokszor azonban akadályozza is: gondoljon az előítéletességre és a „beskatulyázásra”). A teljesség igénye nélkül néhány tipizálást talál a következő oldalakon. A válogatást a szaktanácsadóval szembeni elvárások befolyásolták. Tartalmazzák a pozitív és a negatív oldalt is. Íme: Az autoriter személyiség jellemzői Allport13 szerint: • merev gondolkodás, szigorú erkölcsi nézetek, • dichotomia (a dolgokat vagy jónak, vagy rossznak minősíti, vagy elfogadja, vagy elutasítja őket), • konvencionális értékrendszer, • előítéletek, bizalmatlanság, • szükséglet az egyértelműségre, • az ambivalencia elviselésének nehézsége, • az okok kívülre helyezése (más hibáztatása) • bizonytalanság önmagában, • az intézmények bálványozása. A toleráns személyiség sajátosságai • rugalmas gondolkodás, • van érzéke a „szürkéhez”, az árnyalatokhoz, • frusztráció, ambivalencia elviselése, • empátia, • nincs felelősségáthárítás, • humorérzék, • önbizalom, reális önértékelés. Tanácsadói típusok:14 Generalista: • aki több szakterület érintőpontjain globális hozzáértéssel felszínesen hozzáértő. Specialista: • aki egy-egy részproblémakörben teljes mélységében képes elmélyült hozzáértéssel közelíteni. Diagnoszta: • aki helyzetfeltárással, helyzetelemzéssel előkészítést végez a probléma megoldásához. Javaslattevő: • aki a javaslatok megfogalmazásával a döntés felé segíti az ügyeket. Bár a szerzők ezeket a típusokat a szakértőkre vonatkoztatták, a szaktanácsadókra is érvényesek. (A típusba soroláskor ne felejtsük el, hogy nincsenek „tiszta” típusú emberek. Mindenkire többé- vagy kevésbé vonatkoztathatók az adott típus jegyei, tehát mindenki „kevert” típusú. Az arányok adják a különbözőségeket.) 13

Allport, G. W.: Az előítélet. Gondolat, Budapest, 1977. Benedek István: Közoktatási szakértők kézikönyve, Pőcze Gábor: Az iskolafenntartók feladatai és a közoktatási szakértők. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 1996.

14

31


A szaktanácsadók habitusát is figyelembe véve típusokba sorolhatók. A „személyközpontú” és a „feladatközpontú” megközelítés a pedagógiából is ismert lehet. Benedek István15 szerint az alábbi megnyilvánulásokat tapasztalhatjuk: Személyközpontú magatartás: • bizalmat, megbecsülést ébreszt, • kommunikációja barátságos, • megközelíthető, válaszol a javaslatokra, jóváhagyást vár, • fontos számára a személyes kapcsolatok támogatása, • a felelősség, a hatáskör delegálása. Feladatközpontú magatartás: • a tevékenység szervezésével, tervezésével, ellenőrzésével foglalkozik, • követelményeket működtet, nyomon követi a teljesítményt, • az értékelésre hangsúlyt helyez. Mindkét típus megnyilvánulhat direkt és indirekt módon. Személyközpontú

Direkt

Indirekt

Feladatközpontú

A szaktanácsadó és a pedagógus kapcsoltában gyakori probléma, hogy bizonyos félelemmel tölti el a pedagógust a szaktanácsadó tevékenysége. Fél a megmérettetéstől, önértékelésének megváltozásától. Ambivalens érzelmek is kialakulhatnak. A problémák megoldásához a segítség reménye várakozást, pozitív érzelmeket idézhet elő, míg az ismeretlentől való félelem inkább negatív érzéseket válthat ki egyszerre. A szaktanácsadón múlik, hogy sikerül-e egyenrangú, partneri viszonyt kialakítani azokkal a pedagógusokkal, intézményvezetőkkel, akikhez munkájával kapcsolódik. A szaktanácsadói elnevezés már sugallja az e szerepkört betöltő személy felé irányuló elvárásokat. Tanácsot, segítséget, megértést, empátiát és toleranciát várnak el elsősorban tőle. Akkor képes munkáját sikeresen végezni, ha ezeknek az elvárásoknak valamelyest meg tud felelni. Előnyös a szaktanácsadó számára, ha szociálpszichológiai ismeretekkel is rendelkezik. Az „első benyomás”, szerepének, a „hatásgyakorlás az emberekre” módszereinek ismerete segít-

15

Benedek István: Pedagógiai vezetés, a vezetés pedagógiája. OKKER Oktatási Iroda, Budapest, 1995.


32

heti a könnyebb kapcsolatteremtést. A szociálpszichológia egyéb elemeit is alkalmazhatja a szaktanácsadó az eredményes munkavégzés érdekében.

ÖN, MINT SZAKTANÁCSADÓ, MILYEN SZERETNE LENNI? Nem árt egy kis önismeret, mielőtt szaktanácsadásra adja bárki is a fejét! Vizsgálja meg személyiségét és próbálja meg felmérni, képes lesz-e ezeknek az elvárásoknak megfelelően viselkedni, viszonyulni. Természetesen minden ember folyamatosan változik. A környezeti hatások, tapasztalatok a személyiséget fejlesztik, az önfejlesztés pedig tovább erősíti ezt a folyamatot. A szaktanácsadó is fejlesztheti személyiségét az elvárásoknak megfelelően. Vigyázni kell azonban arra, hogy ne gondolkodjon végletekben. Megfelelő határozottságra, és meggyőzőerőre is szüksége van. Ma már fontos a megfelelő önmenedzselés is. 2.2. A SZAKTANÁCSADÓ KOMMUNIKÁCIÓJA A szaktanácsadói tevékenység a segítő foglalkozások közé tartozik. Ebből adódóan a kommunikáció az egyik legfontosabb „munkaeszköze”. Az egészségügyi szakemberek jól ismerik a segítő kommunikációs technikákat. Ezeknek az alkalmazása célravezető a szaktanácsadói munkában is. A jó szaktanácsadó elsődleges célja, hogy a kolléga, vagy az intézet vezetője önmaga oldja meg a problémáját. Ehhez nem tanácsokra, útmutatásokra van leginkább szükség, hanem elfogadó magatartásra és a probléma keltette érzelmek visszatükrözésére. Így mintegy katalizálja a szaktanácsadó a probléma továbbgondolását, ami elvezet majd a megoldás megtalálásához is. És mindig az a legjobb megoldás, amit a problémával küszködő önmaga ismer fel. Ebben tükröződik a pedagógus, vagy az intézmény célja, nevelési ideológiája, beállítódása, értékrendszere. A szaktanácsadó elmondhatja saját nézeteit, tapasztalatait, szakirodalmi ismereteit, de a problémát megoldani a pedagógusnak/intézetvezetőnek kell. Az együttműködés minősége dönti el, hogy mennyire lesz fogadóképes a kolléga, vagy az intézetvezető a szaktanácsadó által elmondottakra.

33


Segítő kommunikációs technikák: • „ajtónyitogatók” • „értő figyelem” (Gordon) • „meghallgatás” • „segítő beszélgetés” (A segítő kommunikációs technikák elsajátítását ez a tananyag nem vállalhatja fel, speciális tréningeken sajátítatók el.) Igen hasznos, ha a szaktanácsadó rendelkezik a konfliktuskezelési készségekkel is. Legyen képes a jó szaktanácsadó „szépen” vitatkozni, meggyőzően érvelni. Fontos, hogy a szaktanácsadó ne törekedjen a feltétlen „győzelemre”, s ne minősítsen. Ha bírál, akkor a tevékenységeket, cselekedeteket minősítse és ne a személyiséget. Adjon időt a probléma megoldására, ne törekedjen az „abszolút igazság” keresésére, legyen képes a dolgokat, eseményeket árnyaltan észlelni és láttatni. Az együttgondolkodás a lényeg. (Kommunikációs gátak: • felületes figyelem a beszélgető társ irányában, • faggatózás, • kritizálás, elmarasztalás, • „mindent jobban tudó” beállítódás, • túl gyors segítségadás, • feltétlen egyetértés elvárása, • idegen kifejezések indokolatlan használata, • a helyzetnek nem megfelelő stílus alkalmazása.) A szaktanácsadó is időnként segítségre szorul. A szupervízió (konzultáció a témában elismert szakemberrel, a szaktanácsadó szakmai és esetleges lelki problémáinak megbeszélése, az alkalmazott módszerek megvitatása, értékelése) saját lelki egyensúlyának megőrzése érdekében minden segítő foglalkozásban működő ember számára nagyon fontos.

ÖSSZEFOGLALÁS A szaktanácsadói tevékenység jellemzőinek bemutatása nem könnyű feladat. A modulokban leírtak némi ízelítőt adhatnak az érdeklődőknek, de valóságot csak a tapasztalás útján lehet megismerni. Legbiztosabb, ha a szaktanácsadói munka hatását elemezzük és így fogalmazzuk meg a jellemzőket.16 Szubjektív Mivel a szaktanácsadó speciális tudástöbblete megjelenik az értékítéleteiben, a gondolkodásmódjában, ugyanazon a területen dolgozó szaktanácsadók egymástól függetlenül másmás prioritás szerint működnek. Attitűdjüket befolyásolja az is, hogy melyik szakmai iskolához tartoznak. Továbbá az életkoruk, nemük, tapasztalataik, szakmai sikereik, elismertségük.

16

Benedek István: Közoktatási szakértők kézikönyve, Pőcze Gábor: Az iskolafenntartók feladatai és a közoktatási szakértők. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 1996.


34

Preventív Tevékenysége során feltárja a további hibahalmozódás elkerülésének, ismétlődésének lehetőségeit. A szaktanácsadó az intézményi célok elérését segíti. Többlettudásával csökkenti a rendszerben jelen lévő diszfunkciót. Szummatív A hatás és eredményvizsgálatok elvégzésével megfelelő adatbázissal rendelkezik az összegzés, a jelentés elkészítéséhez, bizonyításához. Biztonságosan alkalmazza kutatásmódszertani ismereteit. Orientatív A speciális tudástöbbletét felhasználva befolyásolja az adott szakma fogalmi és eszközapparátusát, fejlődési irányait. Alternatív A szaktanácsadó személyének kiválasztása, tudása más-más megoldási módokat is jelent a meglévőhöz képest. Tehát a viszonyítási alap a meglévő folyamat, amit meg akarunk haladni. Kommunikatív és konzultatív Munkája sajátja a konzultáció és az eredmények nyilvánosságra hozatala. Kommunikációs technikáival képes konstruktív és aktív információ cserére. Innovatív • • • • • •

rendelkezik az innováció követelményeivel, ismeri az előzményeket, változtatni akar, koncepciókban gondolkodik és cselekszik, tudása naprakész személyisége meggyőző.

ELLENŐRZÉSI FELADAT ÉS ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK Figyelje meg két szakember/pedagógus szakmai vitáját és elemezze a vitapartnerek kommunikációját, vitakultúráját! Írja le tapasztalatait és értékelje a megfigyelteket! Értékelési szempontok • •

A vitatkozók vitakultúrájának bemutatása. A saját vélemény megjelenítése.

35


GYAKORLÓ/ÖNELLENŐRZŐ FELADATLAP ÉS MEGOLDÁSA 1. Válassza ki a toleráns személyiség sajátosságait a felsoroltakból! 1.) rugalmas gondolkodás (HELYES, 1 pont) 2.) előítéletek, bizalmatlanság (0 pont) 3.) az okok kívülre helyezése (más hibáztatása) (0 pont) 4.) frusztráció, ambivalencia elviselése (HELYES, 1 pont) 5.) empátia (HELYES, 1 pont) 6.) bizonytalanság önmagában (0 pont) 7.) humorérzék (HELYES, 1 pont) 2. Válassza ki a szaktanácsadó típus leírásai közül a specialistára jellemzőt! 1.) aki több szakterület érintőpontjain globális hozzáértéssel felszínesen hozzáértő (0 pont) 2.) aki egy-egy részproblémakörben teljes mélységében képes elmélyült hozzáértéssel közelíteni (HELYES, 1 pont) 3.) aki helyzetfeltárással, helyzetelemzéssel előkészítést végez a probléma megoldásához (0 pont) 3. Válassza ki a feladatközpontú magatartás jellemzőit! 1.) kommunikációja barátságos (0 pont) 2.) a tevékenység szervezésével, tervezésével, ellenőrzésével foglalkozik (HELYES, 1 pont) 3.) megközelíthető, válaszol a javaslatokra, jóváhagyást vár (0 pont) 4.) a felelősséget, a hatáskört delegálja (0 pont) 5.) követelményeket működtet, nyomon követi a teljesítményt (HELYES, 1 pont) 6.) az értékelésre hangsúlyt helyez (HELYES, 1 pont) 4. Válassza ki a szaktanácsadói munka hatásai közül az orientatív hatás jellemzőjét! 1.) Tevékenysége során feltárja a további hibahalmozódás elkerülésének, ismétlődésének lehetőségeit. A szaktanácsadó az intézményi célok elérését segíti. Többlettudásával csökkenti a rendszerben jelen lévő diszfunkciót. (0 pont) 2.) A hatás és eredményvizsgálatok elvégzésével megfelelő adatbázissal rendelkezik az összegzés, a jelentés elkészítéséhez, bizonyításához. Biztonságosan alkalmazza kutatásmódszertani ismereteit. (0 pont) 3.) A speciális tudástöbbletét felhasználva befolyásolja az adott szakma fogalmi és eszközapparátusát, fejlődési irányait (HELYES, 1 pont) 4.) A szaktanácsadó személyének kiválasztása, tudása más-más megoldási módokat is jelent a meglévőhöz képest. Tehát a viszonyítási alap a meglévő folyamat, amit meg akarunk haladni. (0 pont)


36

ELKÖSZÖNÉS Kedves Tanulónk! Sikerült egy újabb „akadályt” leküzdenie, újabb tudáselemekre szert tennie és ezáltal kíváncsiságát tovább fokoznia. Most sürgető késztetést érez a tananyagban felvetett tudáselemek, módszerek gyakorlati kipróbálására. Most megnyugtató rendezettségbe kerültek a már eddig is meglévő, de kissé kusza tartalmak a fejében. Most dühös, mert nem kapott minden kérdésére választ ebből a tananyagból. Ez a nyúlfarknyi tananyag csak a kezdet vala. Most pihenjen egy kicsit! Megérdemli. De ne sokáig, hiszen fel kell készülnie a vizsgára. Köszönjük, hogy bekapcsolódott képzésünkbe és egyben reméljük, hogy nem okoztunk csalódást. Sikeres vizsgát kívánva elköszönünk: Az ETI munkatársai

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 67. Szaktanácsadó Szaktanácsadás

Recommend Documents