Tisztelt Kollégák, Ezúton küldeném meg Önöknek a 2012. április 22-én megtartott előadás alapján készített tansegédletet. Természetesen az előadás teljes anyagát kéri számon dr. Horváth Attila, de a lényeges elemeket igyekeztem itt is összefoglalni. Engedjék meg, hogy figyelmükbe ajánljak egy lehetőséget: www.negomoot.eu oldalon tájékozódhatnak egy versenyről, melynek segítségével (2010-ben Kaposváron a magyar fordulóban első helyezett, a Brüsszelben tartott játékon díjazott voltam) gyakornokként kezdtem meg a KüM-ös munkát. A fődíjak általában minisztériumok által felajánlott kiemelt gyakornoki helyek pl. KÜM-ben, KIM-ben,NGM-ben. Továbbá szíves figyelmükbe ajánlom a Kulturális Örökség napjai rendezvénysorozatot, melynek keretében a Külügyminisztérium is sok szeretettel várja az érdeklődőket minden szeptemberben. Amennyiben az előadással, esetlegesen a versennyel kapcsolatban kérdésük van, nyugodtan forduljanak hozzám a
[email protected]. További munkájukhoz sok sikert kívánok és jó felkészülést a vizsgaidőszakra! Tisztelettel: Dr. Tóth Titanilla Gróf Batthyány Kázmér (1807–1854) A XIX. századi reformmozgalom egyik fontos személyisége, a főrendi tábla ellenzéki tagja, 1844-ben a Honi Védegylet elnöke volt. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc alatt polgári és katonai kormánybiztos, majd az 1849. április 14-i függetlenségi nyilatkozat után tehetsége, a reformok melletti elkötelezettsége és jellemszilárdsága révén Szemere Bertalan kormányában külügyminiszter lett. Őt tekintjük Magyarország első külügyminiszterének. Ideiglenesen az ipari és kereskedelmi minisztériumot is vezette. Nevéhez fűződik a korabeli magyar diplomácia egyetlen – igaz, kissé megkésett – sikere, a magyar–román megbékélési egyezmény létrejötte. A szabadságharc leverése után Kossuth Lajossal együtt Törökországba emigrált. Gróf Andrássy Gyula (1823–1890) Közép-Európa XIX. századi történelmének kiemelkedő személyisége: politikus, a Magyar Tudományos Akadémia Tagja, nádor, aki az 1867-es kiegyezéskor magyar királlyá koronázta I. Ferenc Józsefet. 1867 és 1871 között Magyarország miniszterelnöke volt, 1871-től 1879-ig az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminiszteri teendőit látta el, és egy ideig a közös pénzügyeket is irányította. A porosz–orosz közeledés megakadályozására törekedett, és 1879ben ennek jegyében kötötte meg Otto von Bismarck német kancellárral a kettős szövetséget. Gróf Teleki László (1811–1861) Politikus, diplomata, író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1837-től vett részt a reformkori országgyűléseken, a főrendi ellenzék egyik vezéralakja és a Védegylet alelnöke volt. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc alatt és az azt követő években külföldön talán ő képviselte legaktívabban és legeredményesebben a magyar önállóság ügyét. 1848. augusztus 29-én Batthyány Lajos miniszterelnök Magyarország párizsi követének nevezte ki. A szabadságharc alatt az elszigetelődő Magyarország diplomáciai központjaként működött a párizsi követség, Teleki László befolyása szinte az összes Nyugat-Európában tevékenykedő követre kiterjedt. Meghívták az 1861-ben összehívott magyar országgyűlésre, azonban közvetlenül a megnyitás előtt elhunyt. 1
1918-1989 jelentősebb alakjai: Első Magyar Köztársaság alatt: Károlyi Mihály, mint kormányfő Tanácsköztársaság: Kun Béla, külügyi népbiztos Horthy-korszak: Teleki Pál, 1920-ban kétszer is, 1940 újra Gömbös Gyula Kállay Miklós Nyilas uralom: Kemény Gábor 1945-1956: Rajk László, Nagy Imre Kádár korszak: nincs igazi jelentősége a külpolitikának 1989 Horn Gyula Néhány személyes adat Martonyi János külügyminiszterről: Kolozsváron született 1944-ben Az állam- és jogtudományok doktora ("summa cum laude", 1967), az állam- és jogtudományok kandidátusa (1979); szakterületei: a nemzetközi kereskedelem joga, versenypolitika és versenyjog, az európai integráció és a közösségi (európai) jog, a globális szabályozások, a közép-európai együttműködés, valamint a nemzetközi kapcsolatok területén. 1990-1991 1991-1994 1998-2002 2010-től
közigazgatási államtitkár a Nemzetközi Gazdasági Minisztériumában; közigazgatási államtitkár a Külügyminisztériumban; külügyminiszter külügyminiszter
Kapcsolatok
Angolul, franciául és németül tárgyal, előad. A külügyminiszter feladatairól és hatásköréről: A külügyminiszter a Kormány külpolitikájáért, az európai integrációs ügyekért és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős tagja. A külpolitika területén felel
a kül- és biztonságpolitikáért, az egységes kormányzati külpolitika koordinálásáért, Magyarországnak a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben való képviseletéért, a konzuli szolgálat irányításáért, a külföldre utazásról, valamint a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló feladatok ellátásáért, nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárás koordinációjáért, nemzetközi fejlesztési együttműködésekért, a diplomáciai és állami protokollért, nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos jogszabályok előkészítéséért és a multilaterális kereskedelempolitikáért.
Európai integrációs ügyekért való felelőssége keretében felel az Európai Unió politikáiból eredő és az európai uniós tagsághoz kapcsolódó kormányzati feladatok tárcaközi összehangolásáért. A miniszter irányítja még az Információs Hivatalt és a Magyar Külügyi Intézetet.
2
A külügyminiszteri szintű találkozók: Évente átlagosan 15-20 ország külügyminisztere érkezik kétoldalú látogatásra Magyarországra. Többoldalú programok esetén ez a szám jelentősen nagyobb, így pl.: 2011-ben Magyarország soros EU elnökségének egyik programjára, az Ázsia-Európa külügyminiszteri találkozóra közel 30 ország minisztere jött el (15 európai és 13 ázsiai). A tanácskozás a Gödöllői Királyi Kastélyban zajlott. Emellett számos külügyminiszterrel kétoldalú találkozót is tartottak az Andrássy-teremben (pl. kínai, szingapúri, indonéz, laoszi, maláj, thai társminiszterek). Néhány adat miniszter úr külföldi útjairól: kétoldalú látogatás évente átlag 15-20 országba, EU Általános Ügyek Tanácsa és Külügyek Tanácsa 4 hetente Brüsszelben, illetve háromszor egy évben Luxemburgban. A soros magyar EU elnökség alatt Miniszter úr az átlagosnál több utat teljesített, többek között Ashton EU kül- és biztonságpolitikai főképviselő asszony felkérésére, az EU képviseletében (pl. Taskentbe utazott az EU és a közép-ázsiai országok tanácskozására). A miniszter minden év szeptember végén részt vesz az ENSZ Közgyűlés ülésszakának munkájában. A külügyminiszterek évente legalább egyszer találkoznak NATO, EBESZ, KEK, V4 körben. Érdekesség: A Duna Stratégia elfogadása alkalmából 2011. június végén a magyar külügyminiszter osztrák és szlovák kollégájával együtt kerékpártúrán vett részt a magyarosztrák-szlovák hármas határ térségében. Külügyminiszterek 1990. után: Horn Gyula külügyminiszter (1989.V.10.– 1990.V.23.) Dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter (1990.V.23. – 1994.VII.15 ) Kovács László külügyminiszter (1994.VII.15.– 1998.VII.8.) Dr. Martonyi János külügyminiszter (1998.VII.8. – 2002.V.27.) Kovács László külügyminiszter (2002.V.27.– 2004.X.31.) Dr. Somogyi Ferenc külügyminiszter (2004.XI.1. - 2006.VI.8.) Dr. Göncz Kinga külügyminiszter (2006.VI.9. - 2009.IV.14.) Dr. Balázs Péter külügyminiszter (2009.IV.16. - 2010.V.14.) Dr. Martonyi János külügyminiszter (2010.V.29. - ) 3
Konzuli Főosztály: A Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya – a külképviseleteken dolgozó konzuli munkatársakat is magában foglaló konzuli szolgálat részeként – gondoskodik a Magyarország állampolgárai, valamint az uniós polgárok konzuli védelméről külföldön. Ez tehát kifejezetten az a „szelete” a külügyminisztériumi munkának, amellyel az utazó állampolgár is találkozhat külföldi látogatásai során. A konzuli szolgálat (tehát a Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya és a nagykövetségeken és főkonzulátusokon dolgozó konzuli tisztviselők) ez év első felében több mint 200.000 ún. klasszikus konzuli ügyet intézett. Ezek közé tartoznak egyebek mellett a konzuli érdekvédelemmel kapcsolatos esetek (pl. bűncselekmény áldozatainak segítése), a közjegyzői típusú cselekmények (hitelesítési tevékenység) és a közigazgatási jellegű eljárások is (pl. útlevélügyek). Idén több mint 80.000 állampolgársági vonatkozású (honosítási, névmódosítási) és 5.000 útlevél-ügyben járt el a magyar konzuli szolgálat. A külföldön történt születések és házasságkötések száma is jelentős, ezért konzuljaink igen gyakran működnek közre a hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmek átvételében. 2011 első félévében 67.000 ilyen ügy volt. Külképviseleteink idén júliusig 180.000 vízumkérelmet kezeltek. Kishatárforgalmi ügyek intézésére ukrán viszonylatban kerül sor, ezek száma meghaladta a 12.000-et. A konzuli védelemben fontos helyet foglal el az állampolgárok előzetes tájékoztatása is, például a népszerű külföldi utazási célokkal kapcsolatos információszolgáltatás. Ebből a célból a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályán csaknem két éve, 2009. október 1-től megkezdte működését a Konzuli Tájékoztatási Iroda, amely munkaidőben a 458-1634 és a 458-1682 telefonszámokon hívható. Munkatársaink a magyar mellett angol és német nyelven is adnak általános információt elsősorban külföldre való utazással és rövid- vagy hosszú távú külföldi tartózkodással kapcsolatban. A Külügyminisztérium www.kormany.hu összkormányzati honlap aloldalán a legfrissebb közleményeket, utazási tanácsokat, a konzuli szolgálattal kapcsolatos információkat folyamatosan frissítve teszik közzé. A honlapon a külföldre utazni szándékozók adatlapot is kitölthetnek, amelyen még utazásuk megkezdése előtt tájékoztathatják a Konzuli Főosztályt tervezett külföldi tartózkodásukról. Ezt ajánljuk is az utazóknak, mert szükség esetén így számukra hatékonyabb formában lehetséges a segítségnyújtás külföldön. A honlap országonkénti bontásban tájékoztatja a külföldre készülőket mindazokról a speciális szabályokról, amelyek az egyes országokban érvényben vannak a magyar állampolgárok beutazása és tartózkodása tekintetében (vízumkötelezettség vagy vízummentesség, külföldi munkavállalásra vonatkozó előírások, közbiztonsági és közegészségügyi helyzet, az adott államban működő magyar külképviselet elérhetőségei stb.). Az egyes országok kockázati besorolást is kapnak, amelyről szintén a honlapon lehet tájékozódni. A Külügyminisztérium két fő kockázati kategóriát alkalmaz: számos országba vagy veszélyeztetett térségbe nem javasolja az utazást (pl. háború, belpolitikai instabilitás, természeti katasztrófa, eseti járvány, stb. miatt), illetve egy sor államot a fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek kategóriába sorol (ezen országokba vagy térségekbe történő utazás során fokozott körültekintés és óvatosság, gondos előzetes tájékozódás indokolt). E lista rendszeres felülvizsgálatra kerül a külképviseletek jelzései, illetve a más EU-tagállamok által alkalmazott kockázati besorolások figyelembevételével. A Külügyminisztérium jelenleg 45 országba vagy veszélyeztetett térségbe nem javasolja a beutazást, további 59 országot pedig a fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek közé sorol. A magyar konzuli szolgálatot tiszteletbeli konzulok is erősítik, akik az adott országban közmegbecsülésnek örvendő, nagy befolyással rendelkező, sokszor közismert személyiségek. Jelenleg 220 tiszteletbeli konzul működik a világ országaiban, azaz látja el a magyar 4
állampolgárok érdekvédelmét. Az állomány fele (111 fő) Európában tevékenykedik, ezt követi létszámban az amerikai kontinens 54 fővel, majd Ázsia és Afrika 26, ill. 24 személlyel és végül Ausztrália és Óceánia 5 tiszteletbeli konzullal. A helyi magyarság kiválóságai nagyon sok helyen örömmel vállalták el e feladatot, így tiszteletbeli konzuljaink jelentős hányada (jelenleg 89 fő) magyar állampolgár vagy magyar származású. Az állampolgárságról szóló 1993. évi LV törvény tavaly májusi módosítása következtében ez év január 1-től lehetőség van ún. kedvezményes honosítási kérelem benyújtására. Ennek lényege, hogy ezentúl magyarországi lakóhelytől függetlenül a világon bárhol élő magyar származású személy megszerezheti a magyar állampolgárságot. A szabályozás célja, hogy a magyar nemzet lelki, szellemi összetartozásán túl közjogi kapcsolatot létesítsen a magyar állam és a magyar emberek között. Megfelelési kritériumok: 1) a kérelmező vagy felmenője magyar állampolgár volt, 2) a kérelmező magyar nyelvtudását igazolja, 3) a kérelmező a magyar jog szerint büntetlen előéletű, 4) a kérelmező honosítása nem sérti Magyarország érdekeit. Eddig több mint ötvenezer honosítási és több mint huszonötezer névmódosítási kérelmet vettek át a külföldi magyar képviseletek; a legnagyobb számban Csíkszeredán, Kolozsváron és Szabadkán nyújtottak be kérelmet az ügyfelek. Az elbírálás folyamatos, aminek eredményeképpen a kritériumoknak megfelelő igénylők átvehetik a köztársasági elnök által aláírt honosítási okiratot és állampolgársági esküt tehetnek belföldön a polgármester, külföldön pedig a külképviseletek vezetői, illetve megbízott konzuljai előtt.
5
ÉRDEKESSÉGEK, EGYÉB TÁJÉKOZTATÓK
2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról „Szervezeti tv.” A kormány működését segítő szerveket a tv. 1 §-a adja meg. 1. § (1) E törvény hatálya - az autonóm államigazgatási szervek kivételével - a központi államigazgatási szervekre, a Kormány tagjaira, az államtitkárokra, valamint - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a közigazgatási és a helyettes államtitkárokra terjed ki. (2) Központi államigazgatási szerv a) a Kormány, b) a kormánybizottságok, c) a Miniszterelnökség, d) a minisztériumok, e) az autonóm államigazgatási szervek, f) a kormányhivatalok, g) a központi hivatalok, h) a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai. A miniszter és a minisztériumok A minisztérium a 1. miniszter munkaszerveként a 2. Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű államigazgatási szerv. Közvetlenül az Alk. hozza létre, tehát szükségképpeni alkotmányos alapintézmény. Az egyes minisztériumokat az OGY. egyszerű törvénnyel hozza létre. A miniszter feladata: 1. vezeti a minisztériumot; 2. e feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét, 3. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. A miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben állapítja meg. A minisztert akadályoztatása esetén az államtitkár helyettesíti. Az államtitkár akadályoztatása esetén a minisztert az Országgyűlés bizottsága ülésén az általa vezetett minisztérium állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetői megbízatással rendelkező személy helyettesíti. Miniszterré kinevezhető minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező személy. A miniszteri tisztségre javasolt személyt az Országgyűlésnek a miniszter feladatköre szerint hatáskörrel rendelkező bizottsága a kinevezését megelőzően meghallgatja. A miniszter a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép. A kinevezett miniszter az Országgyűlés előtt az Országgyűlés előtt esküt tesz. A miniszter tekintetében törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogokat a miniszterelnök gyakorolja. A miniszter az Alk. alapján felelősséggel tartozik az OGY-nek. Miniszter megbízatásának megszűnése: 1. lemondás 4. a Kormány megbízatásának megszűnése 2. felmentés 5. halál 3. összeférhetetlenség 6. választójogának elvesztése
6
A tárca nélküli miniszter az egy miniszter feladatkörébe sem tartozó feladat ellátására nevezhető ki. -A tárca nélküli minisztert tevékenységének ellátásában a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő titkárság segíti. -A tárca nélküli miniszter a feladatkörében egyedi utasítást adhat a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárának, valamint azon helyettes államtitkárának és szervezeti egysége vezetőjének, aki a tárca nélküli miniszter tevékenységét segíti. -A tárca nélküli miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben állapítja meg. Miniszteri biztos: A miniszter normatív utasítással, kiemelt fontosságú feladat ellátására miniszteri biztost nevezhet ki. Miniszteri biztossá: 1. államtitkár, 2. közigazgatási államtitkár vagy 3. helyettes államtitkár nevezhető ki. A miniszteri biztos tevékenységét a miniszter irányítja. A miniszteri biztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb hat hónapra szól. A miniszteri biztos e megbízatása államtitkári, közigazgatási államtitkári vagy helyettes államtitkári megbízatásának megszűnésével megszűnik. Az államtitkár: Az államtitkár a miniszter teljes jogkörű helyettese. Az államtitkár tevékenységét a miniszter irányítja. Az államtitkár tekintetében törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja. Az államtitkár hatáskörének gyakorlásáért a miniszternek és a miniszterelnöknek is felelősséggel tartozik. A miniszter és államtitkár állami vezetői jogviszonyban áll és nem közszolgálati jogviszonyban. A minisztérium szervezete A minisztérium szervezetét e törvény keretei között a minisztérium szervezeti és működési szabályzata határozza meg. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve annak módosítását a miniszter normatív utasításban adja ki. A minisztérium hivatali szervezetét a közigazgatási államtitkár vezeti. A közigazgatási államtitkár ellátja a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint, az abban meghatározott helyettes államtitkár tevékenységének az irányítását. Ha törvény eltérően nem rendelkezik a közigazgatási államtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a minisztérium állományába tartozó kormánytisztviselők felett. A minisztériumban csak egy közigazgatási államtitkár működhet. A közigazgatási államtitkár tekintetében a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja .A közigazgatási államtitkárt a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint a helyettes államtitkár helyettesíti. Ha a közigazgatási államtitkári tisztség nincsen betöltve, a közigazgatási államtitkár hatáskörét a helyettesítésére kijelölt helyettes államtitkár gyakorolja. A minisztérium szervezete: 1. a miniszteri kabinetre, 3. titkárságokra, 2. főosztályokra és 4. a főosztály osztályokra tagozódik. A szervezeti és működési szabályzat rendelkezhet úgy, hogy az államtitkár munkáját kabinet segíti. A miniszteri kabinetet főosztályvezetőként a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét a miniszter irányítja. Az állami vezető tevékenységének ellátását titkárság segíti.
7
A Miniszterelnökség szervezete A Miniszterelnökségen közigazgatási államtitkár nem működik. A Miniszterelnökség 1. főosztályokra és 2. osztályokra tagozódik. A Miniszterelnökség nem minisztérium, hanem önálló jogállású központi államigazgatási szerv. Nem alkotmányos jogállású, nem szükségképpeni központi államigazgatási szerv. 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről alapján a következő minisztériumok vannak jelenleg: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium KIM, Nemzeti Erőforrás Minisztérium NEFMI, Belügyminisztérium BM, Nemzetgazdasági Minisztérium NGM, Honvédelmi Minisztérium HM, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium NFM, Külügyminiszter KÜM, Vidékfejlesztési Minisztérium VM
A konzuli szolgálatról szóló hasznos információk: Konzuli tájékoztatási oldalunk az összkormányzati honlap projekt keretén belül született meg. A kétnyelvű magyar/angol microsite könnyen elérhető a www.kormany.hu/hu/kulugyminiszterium honlapjáról, a jobb oldali Konzuli Tájékoztatás bannerre klikkelve vagy egy egyenes elérési útvonalon a http://konzuliszolgalat.kormany.hu/ url segítségével. A konzuli tájékoztatás microsite-ja elsősorban a külföldre utazni, külföldön munkát vállalni, vagy huzamos ideig tartózkodni kívánó magyar állampolgárok tájékoztatását hivatott szolgálni. Kiemelt helyen van a külföldre utazó vagy külföldön bajba jutott magyar állampolgárok konzuli védelméről szóló tájékoztatás. Célunk egy felhasználóbarát, könnyen áttekinthető és kezelhető, ügyfélközpontú honlap kialakítása volt. Ennek elkészítéséhez figyelembe vettük az eddigi ügyfél- és felhasználói igényeket, az ügyfelek kéréseit, valamint konzuljaink, munkatársaink tapasztalatait. Hasznosítottuk a 2011. első félévi uniós elnökségünk idején Brüsszelben megrendezett tematikus (ún. Consular Outreach) konferencián azonosított legjobb közösségi intézményi és tagállami konzuli tájékoztatási tapasztalatokat is. A konzuli tájékoztatási oldal állandó és dinamikus tartalmi és formai fejlesztés alatt áll. Célunk, hogy hiteles és friss információkkal lássuk el az oldalra látogatókat, ezzel is elősegítve az utazás előtti tájékozódást, megkönnyítve és gondtalanabbá téve a külföldi tartózkodást. Az oldalt minden külföldre utazó magyar állampolgárnak, valamint egyéb érdeklődőnek is örömmel ajánljuk a zökkenőmentes és kellemes utazás érdekében, s szívesen látjuk azon felhasználókat is, akik többet szeretnének megtudni a konzuli tevékenységről, mint a külügyi munka egy sajátos területéről. Kérjük, hogy észrevételeiket küldjék meg nekünk e-mailben, levélben, ezzel is hozzájárulva a további fejlesztéseink eredményességéhez. Köszönjük együttműködésüket és jó böngészést, örömteli honlap-használatot kívánunk! A menüpontokról röviden:
Szem előtt tartottuk a „bajba jutás” megelőzését, olyan tájékoztatókkal, melyek pontokba szedve, áttekinthetően hívják fel az utazni kívánók figyelmét a veszélyekre, és hasznos, gyakorlatias tanácsokkal látják el a külföldre készülő vagy már ott tartózkodó magyar állampolgárokat. E tájékoztatókat a főoldalon helyeztük el. Ilyenek a „Gyors tippek mielőtt útra kelne”, az „Utazási tanácsok országonként”, az 8
„Utazásra nem javasolt térségek”, az „Egészségügyi tudnivalók”, a „Bajban külföldön”, valamint az „Illegális tevékenységekről” szóló rovataink. Az „Utazási tanácsok országonként” rovat teljesen megújult. Az érdeklődő most egy oldalon találhatja meg az adott országhoz tartozó információkat, ide értve az ország biztonsági helyzetéről; a beutazási, tartózkodási és munkavállalási feltételekről; az országra vonatkozó tudnivalókról; valamint a közegészségügyi helyzetről szóló tájékoztatókat. A főoldalon található még egy „Utoljára módosított utazási tanácsok” rovat is, ami az ügyfeleket hivatott segíteni, s adott esetben figyelmeztetni az éppen aktuális utazásaik előkészítésében. A „Regisztráció konzuli védelemhez” is kiemelt helyet kapott, felhívva a figyelmet arra, hogy a konzuli szolgálat sokoldalúan gondoskodik a rászoruló magyar állampolgárok védelméről külföldön. A felhasználó megtalálja a regisztrációs laphoz tartozó használati utasítást is. Ugyancsak ismertetjük a konzuli szolgálat tevékenységét külföldön. A felhasználó ebben a rovatban olvashat a konzuli védelem formáiról, a konzuli szolgálat általános tevékenységéről és szerepéről, valamint azon tevékenységekről is, amelyekben a konzuli szolgálat nem illetékes, így nem tud részt vállalni. Az EU polgárok konzuli védelméről is találhat a felhasználó külön információkat. Áttekinthetően leírtuk, hogyan fordulhat a magyar állampolgár más uniós tagállamok nagykövetségéhez vagy konzulátusához segítségért, ha olyan harmadik országba utazik, ahol nincs magyar diplomáciai vagy konzuli képviselet. Megtalálhatóak a diplomáciai és konzuli képviseleteink, valamint a tiszteletbeli konzuljaink elérhetőségei is a „Külképviseletek” menüpont alatt, közzétesszük továbbá a Magyarországon működő tiszteletbeli konzulok címlistáját is. Azon külföldiek számára, akik Magyarországra szeretnének beutazni, az angol nyelvű oldalon alakítottunk ki egy új, áttekinthető struktúrát, de az adott információk magyarul is megtalálhatók az „Utazás Magyarországra” menüpont alatt. Itt főként a vízummal kapcsolatos tájékoztatókat találnak; letölthetik a vízumkérdőíveket, s az érdeklődők olvashatnak az Uniós vízum-megállapodásokról, a vízummentességről, a schengeni térségről, valamint a Magyarország nevében történő külföldi vízumkiadásról. Kiindulva a tömeges érdeklődésből, állampolgáraink és az érdekelt külföldi vendégeink részletes tájékoztatást találhatnak a külföldi felhasználásra szánt okiratok felülhitelesítésének hazai rendjéről is. Vadonatúj rovatként szerepel a „Konzuli költségek” című menüpontunk. Itt a leggyakrabban előforduló konzuli szolgáltatások költségei, díjai találhatók meg részletes táblázatokban, ezzel is elősegítve ügyfeleink sikeres ügyintézését.
9
10
