XVII
További információ és kapcsolatfelvétel: Szegedi Tudományegyetem Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont 6720 Szeged, Dugonics tér 13. tel.: 62/546-702 fax: 62/544-830 e-mail:
[email protected] honlap: www.knret.u-szeged.hu
Tartalom
Küldetés ........................................................................................................ 2 Vezetôi összefoglaló ........................................................................................ 3 Menedzsment ................................................................................................. 5 Szervezeti felépítés és menedzsment .............................................................. 6 Munkatársak .............................................................................................. 8 Konzorciumi partnerek ................................................................................ 9 Tudományos képzési program ......................................................................... 10 1. alprogram: Környezettechnológia .................................................................. 11 2. alprogram: Nanotechnológia ....................................................................... 15 3. alprogram: Energiaforrások ......................................................................... 19 4. alprogram: Informatika .............................................................................. 23 5. alprogram: Egészségügy ............................................................................ 27 Mellékletek ................................................................................................... 31 Pénzügyi táblázatok .................................................................................. 32 Teljesítményindikátorok ............................................................................ 34 Médiaszereplések ..................................................................................... 35 Publikációk, elôadások .............................................................................. 36
XVII
Küldetés A globalizálódó világban az üzleti siker folyamatos szervezeti megújulást és új típusú együttmûködési formák kialakítását igényli. A Szegedi Tudományegyetem ezt felismerve hozta létre a Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpontot, amely – menedzsment szervezetén keresztül – képes lesz a régióban megtalálható szellemi kulcskompetenciák és erôforrások kiaknázásával tartós és minden érintett fél számára elônyös ipari együttmûködési kapcsolatokat kialakítani a környezettechnológia, az egészségtudomány és az informatika terén. Szervezetünk célja az alkalmazott kutatások piaci hasznosításának, a tudásalapú gazdaságfejlesztésnek az elôsegítése a lakosság életminôségének javítása érdekében. A fenti célok elérésével 9-10 év múlva jelentôs mértékû befektetési potenciál koncentrálódhat a Dél-alföldi régióban.
2
Vezetôi Összefoglaló A Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpontban (KNRET) folyó kutatás-fejlesztési és oktatási munka 2005 végén kezdôdött a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és 9 vállalati partner együttmûködésében. A hároméves program 5 alprogramból és 24 projektbôl áll, amelyek a régió szellemi kapacitásának és adottságainak kihasználásával igyekeznek a Dél-Alföld versenyképességét javítani. A tervekben vállalt publikációkat és konferenciarészvételeket az egyes kutatásokhoz kapcsolódó beruházások elhúzódása ellenére sikerült teljesíteni. Az egyetemi-ipari kooperációban folyó tevékenységek valós K+F eredményeket indukáltak valamennyi kutatási és oktatási projektben, amellyel kapcsolatosan kiemelendô az e-learning tananyagok kidolgozásának elôkészítése.
Dr. Szabó Gábor a KNRET elnöke
A 2006. év eredményei közül kiemelendô a KNRET irodájának és menedzsment szervezetének létrehozása, valamint a szervezeti és mûködési keretek meghatározása (Program Tanács, Tudományos Tanács, Képzési Tanács). Menedzsment szervezetén keresztül a KNRET a Szegedi Tudományegyetem üzleti profil egységévé vált, önálló arculattal és üzletfejlesztési funkcióval. A KNRET az Egyetem különbözô tanszékein és intézményeiben folyó kutatások pénzügyi összhangjának megteremtésére önálló tükör-elszámolási rendszert dolgozott ki. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal felkérésére részt vesz a Hivatal monitoring rendszerének fejlesztésében is. Az SZTE KNRET a 2006. évben – a Támogatási Szerzôdés eredeti költségterve szerint – 638,1 millió Forint összeggel gazdálkodott, amelybôl 273,5 millió Forint egyetemi támogatás, 159,8 millió Forint ipari támogatás, a fennmaradó 204,8 millió Forint pedig ipari önerôvállalás volt. A KNRET program idôarányos kiadásai 2006. december 10-ig 580 millió
Dr. Kiricsi Imre tudományos igazgató
Forintot tettek ki, amelynek 36,17 százaléka (209,8 millió Forint) egyetemi felhasználás, 63,83 százaléka (370,2 millió Forint) az ipari partnerek kiadása. A költségtervtôl való elmaradás okai a konzorciumra érvényes visszterhes szerzôdések korlátozásai, valamint a jelenleg is érvényben lévô közbeszerzési szabályok, amelyek akár 4-6 hónappal is lassíthatják a beszerzéseket. Az elsô év legfontosabb kutatás-fejlesztési eredményei közül kiemelendô 3 új technológia, 3 új alkalmazás, 2 prototípus, 1 szabadalom kidolgozása, továbbá közel 60 magyar, illetve idegen nyelven megjelent publikáció, amelyek együttes impaktfaktora 43,3, jelentôsen meghaladva terveinket. A kutatás-fejlesztési és oktatási tevékenységben egy emeritus professzor és két akadémikus vesz részt, a részfeladatok kidolgozásába további 15 egyetemi tanár, 6 egyetemi docens, 5 adjunktus kapcsolódott be.
Kovács Tibor KNRET igazgató
3
Az új típusú kutatási kapcsolat révén 14 frissdiplomás kezdte meg kutatói pályáját a tudományos élet fókuszában lévô és aktuális kutatási témákban, közülük egy vállalati alkalmazásban áll. Jelentôs eredmény, hogy a kutatásba bekapcsolódó fiatal kutatóinkból ketten már az elsô évben megszerezték tudományos címüket. A tervezett 40 fôvel szemben 2006-ban 39 egyetemi hallgató vett részt a munkaprogram lebonyolításában, az újabb hallgatók bevonása jelenleg is folyamatban van. Fiatal tudósjelöltjeinkbôl 5 fô a KNRET-bôl finanszírozott Ph.D. hallgató, 3 fô programfejlesztô, 3 fô tudományos segédmunkatárs és 3 fô kutató. Az elsô év nagyértékû beruházásai közül kiemelendô egy oxitop control AN12 berendezés, egy nucleofactor és egy SPM berendezés, illetve egy tömegspektrométer beszerzése, amelyek együttes értéke elérte a bruttó 38 millió Forintot. A Környezettechnológia alprogram fontos kutatási eredményének tekintjük a tápoldatokban jelenlévô atrazin mennyiségének jelentôs eliminációját, továbbá olyan baktériumok kitenyésztését, amelyek más biotechnológiai eljárásokban is alkalmazhatók. A Nanotechnológia alprogram – az eltelt rövid idô ellenére – szintén bíztató eredményekre jutott: nanokompozit témájú kutatásaink során sikerült katalizátor javításával emelni a többfalú szén nanocsövek hozamát CCVD szintézisben, távérzékelôk projektünkben pedig sikeres próbaméréseket hajtottunk végre egy általunk épített – a membránok gázáteresztô-képességét nagy nyomáson mérô – berendezés prototípusával. Energetika alprogramunk eredményei közül a repedezett rezervoárok hidrodinamikai modellezése során alapvetô reprezentatív elemi térfogat (REV) becslésére alkalmas hatékony eljárás kidolgozását emelhetjük ki. Az Informatika alprogram legfontosabb eredménye a többi alprogram számára használható szoftverek kidolgozása. Eddig elkészült számítógépes szoftvereink a földtani folyamatok szimulációja mellett a hévíz tárolási rendszer modellezése terén segítik kutatóink munkáját. Az Egészségügy alprogram keretében végzett kutatásaink eredménye közé sorolandó, hogy sikerült olyan vizes közegû, hôérzékeny polimer gélt elôállítanunk, amelynek duzzadási képessége hômérsékletfüggô, ezáltal alkalmas lehet szövettágításra. Sejtterápiás eljárásokhoz olyan nanokolloidot fejlesztettünk ki, amely a hômérséklet csökkentésére zsugorodik, elengedve a felette lévô keratinocita-réteget, lehetôvé téve annak transzplantációra történô felhasználását. Missziónkat követve a jövôben újabb kutatási eredményekre és azok gyakorlati alkalmazására, a megszerzett tudás átadására, valamint a létrehozott szellemi alkotások védelmére helyezzük a hangsúlyt annak érdekében, hogy a KNRET-ben folyó munka elôsegítse a Dél-alföldi régió hosszú távú fejlôdését és az egyetemi és ipari szféra gyümölcsözô kapcsolatát.
4
Menedzsment
Szervezeti felépítés és menedzsment
A kutatási központ menedzsment szervezete A Tudásközpont legfôbb döntéshozó szerve a Program Tanács, amely a KNRET program stratégiájának megvalósulásáért felel. A Program Tanács egyes szakfeladatait a Tudományos Tanács és a Képzési Tanács látja el. A KNRET menedzsment szervezete a munkaterv és a konzorciumi igények figyelembevételével került kialakításra. Az operatív egységet a menedzserigazgató vezeti, aki folyamatos kapcsolatot tart a KNRET elnökével és tudományos igazgatójával. A menedzsment az alprogramok és projektek vezetôitôl érkezô kérések alapján segítséget nyújt a forráskoordinációban, illetve a szakmai és pénzügyi jelentésekkel kapcsolatosan elôkészítô-koordináló szerepet tölt be. A napi szintû kapcsolattartást a projektmenedzser látja el, akinek munkáját a pénzügyi referens és a projektasszisztens segíti.
Mivel a program operatív irányítása a Szegedi Tudományegyetem, mint Konzorciumvezetô keretei között történik, ezért a KNRET menedzsment – az egyetemi-üzleti kapcsolatok reprezentatív központjában – a város szívében elhelyezkedô Rektori Hivatal impozáns épületében kapott helyet. A kialakításra került központ kiválóan alkalmas a kooperációs tevékenység ellátására, valamint újabb ipari kapcsolatok kiépítésére.
A menedzsment pénzügyei A KNRET menedzsment mind a projektvezetôktôl, mind az ipari partnerektôl negyedévente gyûjt be adatokat a kutatások elôrehaladásáról, az utóbbiak esetében az idôarányos költségek alakulásáról is. A kutatócsoportok kiadásait a KNRET menedzsment kezeli. Az eredeti költségtervhez képest a menedzsment keret alultervezettnek bizonyult már az elsô év közepén. Az SZTE támogatásából elkülönített 5 százalékos, azaz mintegy évi 13,7 millió Forintos keret helyett a 2006. év végéig várható teljes kiadás mintegy 22 millió Forintot tesz ki ezen feladatokhoz kapcsolódóan. Ez a személyzet bére mellett az iroda kialakításával és mûködtetésével kapcsolatos költségeket takarja, valamint az olyan közös feladatok ellátását, mint a marketing, vagy az üzletfejlesztés. Az azonnali naprakész és projekt-centrikus adatok kinyerése érdekében szükségessé vált az egyetem központi könyvelési és bérszámfejtési rendszerének kiegészítése a KNRET székhelyén mûködtetett saját tükör-elszámolási szoftverrel.
6
A központi pénzügyi nyilvántartási, ún. TÜSZ rendszerben idôsorosan, költségnemenkénti bontásban történik a bevételek és kiadások könyvelése. Mivel a rögzítés átfutási ideje nagy és az adatok kinyerése, illetve rendszerezése nem hatékony, a TÜSZ rendszer a jelenlegi formájában nem képes naprakészen támogatni a vezetôi döntéshozatalt a KNRET tekintetében. A rendszer felhasználó oldali korlátozottsága szükségessé tette egy ezzel párhuzamos, ún. „tükör” elszámolási rendszer kialakítását, amely amellett, hogy az egyes kiadástípusok könyvelését tetszôleges sorrendben teszi lehetôvé (akár a beérkezés sorrendjében, de különbözô szempontok szerint csoportosítva is), biztosítja az adatok több szempont szerint való összesítését, továbbá riportok és kimutatások számos kombinációja állítható elô a használatával.
A KNRET marketing tevékenysége A KNRET-nek – Egyetem és ipar közötti koordináló szerepébôl adódóan – igen aktív és szerteágazó marketing tevékenységet szükséges folytatnia annak érdekében, hogy felkeltse a potenciális jövôbeni ipari partnerek érdeklôdését, növelje régióbeli elfogadottságát, és bizalmat ébresszen a szakmai körök mellett a helyi lakosságban is. A Tudásközpont ezért elsô lépésként kialakította céljaihoz és tevékenységéhez illô imázsát, és arculati kézikönyvének elkészítésével lefektette a jövôbeli promóciók alapját. Törekszik eredményeinek publikálására, önmaga megismertetésére felhasználja a hazai és nemzetközi rendezvényeket, a nyomtatott és elektronikus sajtó csatornáit. Nemcsak nyitott az együttmûködésekre, de megkeresi, illetve megteremti a megjelenés, és ezáltal a széleskörû kapcsolatépítés lehetôségeit.
Üzletfejlesztés A KNRET a meglévô ipari kapcsolatai mellett igyekszik a résztvevô tanszékek meglévô kutatási kapacitásait újabb partnerek irányába is népszerûsíteni. Ehhez az egyetemi nagyprojektek üzletfejlesztési tevékenységének keretében kialakításra kerülô kutatás-kínálati adatbázist, illetve a 2006 elsô félévében összeállított, több mint 200 potenciális céget tömörítô forrást vesszük alapul. A kutatási kínálatot tartalmazó adatbázis összeállításához összegyûjtésre kerülnek azok a célzott kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységek, tervek, amelyek nagymértékben meghatározzák a Szegedi Tudományegyetem szellemi potenciálját. Ennek megvalósításához a KNRET fô kutatási programjaiban dolgozó kutatásvezetôk szoros bevonása, együttgondolkodás, erôs motiváció és közös célok szükségesek.
KNRET monitoring A kooperációs kutatás elsô évének eredményeit tekintve összességében megállapíthatjuk, hogy a program komoly eredményeket ért el, meghaladva a munkaterv szerint elôirányzott célokat. • 2006-ban sikerült a 3 évre vállalt nemzetközi publikációs kötelezettségnek több mint felét teljesíteni. • Már az elsô idôszakban megjelentek az elsô új termékek, technológiák, alkalmazások és prototípusok, amelyek szabadalmi bejegyzésére hamarosan sor kerül. • Kialakításra került a program önálló arculata, ami elôsegíti mind a disszeminációt, mind a KNRET üzletfejlesztési tevékenységét. • A projekt mind a szakmai, mind a nagyközönség körében megfelelôen bemutatásra került, így a projekt a helyi társadalom számára valóban hasznosnak bizonyult.
7
Munkatársak
8
Ambrus Zoltán Ph.D. hallgató
Janovák László Ph.D. hallgató
Bakota Tibor programfejlesztô
Dr. Kemény Lajos egyetemi tanár
Balázs Csaba tudományos segédmunkatárs
Dr. Kiricsi Imre egyetemi tanár
Bullás Mónika projekt szakértô
Dr. Kiss Ákos egyetemi adjunktus
Dr. Barthos Róbert tudományos munkatárs
Dr. Kiss István egyetemi adjunktus
Dr. Bozóki Zoltán egyetemi tanár
Dr. Kocsor András egyetemi tanár
Dr. Dékány Imre egyetemi tanár
Dr. Kónya Zoltán egyetemi docens
Dr. Dobozy Attila egyetemi tanár
Dr. Kovács Kornél egyetemi tanár
Dr. Dombi András egyetemi tanár
Kovács Tibor igazgató
Dósa Rácz Ferenc programfejlesztô
Dr. Kukovecz Ákos egyetemi adjunktus
Dr. Erdôhelyi András egyetemi tanár
Dr. László Zsuzsanna egyetemi adjunktus
Dr. Fekete Zoltán tudományos munkatárs
Dr. M. Tóth Tivadar egyetemi docens
Dr. Gallé László egyetemi tanár
Dr. Mezôsi Gábor egyetemi tanár
Dr. Geiger János egyetemi docens
Dr. Mogyorósi Károly tudományos segédmunkatárs
Gulyás Sándor kutató
Dr. Nagymajtényi László egyetemi tanár
Dr. Gyimóthy Tibor egyetemi docens
Dr. Novák Mihály egyetemi tanár
Dr. Halász János egyetemi docens
Nyilasi Andrea Ph.D. hallgató
Halmosi Péter projektmenedzser
Dr. Rakonczai János egyetemi docens
Dr. Hannus István egyetemi tanár
Ribizsár István pénzügyi referens
Herbel Zsófia Ph.D. hallgató
Solt Hanna Erzsébet kutató
Dr. Hernádi Klára egyetemi tanár
Dr. Solymosi Frigyes emeritus professzor
Dr. Hodúr Cecília egyetemi tanár
Sós Gábor Csaba tudományos segédmunkatárs
Horváth Endre programfejlesztô
Szabó Rita Ph.D. hallgató
Hunyadfalvi Zoltán kutató
Dr. Szabó Gábor egyetemi tanár
Dr. Ilisz István egyetemi adjunktus
Várkonyi Alexandra projektasszisztens
Konzorciumi partnerek Szegedi Tudományegyetem A konzorciumvezetô SZTE egyike hazánk vezetô felsôoktatási intézményeinek, a Shanghai lista alapján a felsô 5 százalékba rangsorolt egyetem, ahol évek óta magas szintû oktató- és tudományos kutatómunka folyik. A KNRET program az Egyetem kutatóinak hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési tapasztalataira, valamint jelentôs innovációs és technológia transzfer gyakorlatára támaszkodik.
Axiál-2000 Világítástechnikai Vállalkozási Kft.
A cég legfontosabb tevékenységi területe kül- és beltéri díszkivilágítások tervezése, kivitelezése és karbantartása, mûemlékek, szökôkutak, szobrok, sportlétesítmények kreatív megvilágításának kidolgozásával foglalkozik. Elkötelezett az energiatakarékos világítástechnikai eszközök fejlesztése – köztük az új technológiának számító LED alapú fényforrási megoldások – mellett.
AXIÁL-2000 VILÁGÍTÁSTECHNIKAI VÁLLALKOZÁSI KFT.
Árpád-Agrár Zrt. Termálvízfûtésre alapozott kertészete az ország legnagyobb egybefüggô üvegházi és fóliás kertészete, amely a piaci kihívásoknak és az Európai Unió környezetvédelmi elôírásainak megfelelve folyamatosan korszerûsíti zöldséghajtatási technológiáját; termékeit környezetbarát anyagok és eszközök igénybevételével állítja elô.
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézete A Biotechnológiai Intézet az Alapítvány elsôként megalakult, a biológiai tudományok területén Szegeden koncentrálódó jelentôs szellemi potenciált hasznosító intézete. Az alkalmazott kutatási területek széles körét felölelô Intézet fô profilját a környezetvédelmi feladatok, a különbözô remediációs, szennyvízkezelési eljárásokhoz kapcsolódó fejlesztések adják.
Corax-Bioner Zrt. Az intenzív kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató vállalat legfontosabb célkitûzése a hazai biotechnológiai kutatási eredmények nem humán célú hasznosítása. Fô üzletágai a környezeti kármentesítés, a biomassza feldolgozás, a környezetbarát növényvédô szerek gyártása és a biológiai kártevôirtás. Saját kutató-fejlesztô részleggel rendelkezik, több egyetemmel és kutatóintézettel áll szoros kapcsolatban.
Geohód Kft. A vállalat 10 éve sikeresen üzemelteti a Hódmezôvásárhelyi Geotermikus Közmûrendszert. A geotermia gazdaságos hasznosításán túl jelentôs kutatás-fejlesztési szerepet vállalt mind a pannon homokkôbe való visszasajtolási referencia-mérések és üzemeltetési tapasztalatok összegyûjtése, mind a termálvíz kicsapódó összetevôinek vizsgálata, szûrési technológiája meghatározása terén.
Hologén Környezetvédelmi Kft. A cég környezetvédelmi szolgáltatások nyújtásával, elsôsorban szennyezett földek és talajvizek tisztításával és ártalmatlanításával foglalkozik. Tevékenysége munkatársai több évtizedes környezetvédelemi gyakorlatára, valamint – komplex szennyezés-mentesítô tisztító rendszereket, veszélyes hulladék-ártalmatlanító telepeket és speciális mûszaki berendezéseket is magában foglaló – eszközparkjára épül.
Kaloplasztik Mûanyag- és Gumiipari Kft. A vállalat magas minôségû gumikeverék-fejlesztéseinek köszönhetôen számos autógyár stabil beszállító partnere. Tevékenységi köre az ipar és a gazdaság valamennyi ágazatára kiterjed a gumiés mûanyaggyártás területén. Termékpalettája magába foglalja a gumitömítések, továbbá a hôre lágyuló mûanyagokból készült termékek gyártását, fejlesztését és értékesítését.
Phoenix Rubber Gumiipari Kft. A Continental Contitech-csoport tagjaként hosszú ideje saját kutatás-fejlesztési részleggel és laboratóriummal rendelkezik. A cég a nehéz-mûszaki gumitermékek tapasztalt és nagy múltú gyártója. A magyar gumiipar több mint százéves hagyományait követve olajipari tömlôket, mûszaki gumitömlôket és gumikeverékeket állít elô.
Unichem Vegyipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A vegyipari vállalat a kommunális és ipari víz- és szennyvíztisztítás, valamint a technológiai vizek tisztítása területén tevékenykedik. Folyamatos fejlesztései révén a szervetlen koagulánsok és a szerves polielektrolitok széles választékát kínálja különbözô alkalmazási területekre.
9
Tudományos képzési program
A KNRET egyik legfontosabb alapelve a kutatás-fejlesztés során szerzett tapasztalatok átadása a jövô kutatóinak, ezért elengedhetetlen a program eredményeinek folyamatos átültetése az egyetemi képzésbe, mind graduális, mind posztgraduális szinten. Ennek kiemelt jelentôsége okán a Tudásközpont minden alprogramjának önálló projektjét képezik az oktatási feladatok, valamint a stratégiai együttmûködés érdekében létrejött a Tudományos Tanács. A kutatási eredmények egyetemi képzésbe való átemelésének legtermészetesebb formája, hogy a programban résztvevô oktatók és kutatók az új ismereteket folyamatosan beépítik a tananyagokba, ezáltal biztosítva azok évrôlévre történô fejlesztését, korszerûsítését. A programnak köszönhetôen született új kutatási távlatok és kapacitások további publikációk és tananyagok létrejöttét generálják. A gyors változtatásokat szinte kizárólag az elektronikus forma képes hatékonyan követni, ezért elsôdleges célunk ilyen jellegû segédanyagok összeállítása, a legrugalmasabban kezelhetô formát a többszintû (alap-, mester- és doktori képzésben egyaránt használható) e-learning tananyagok kifejlesztésében látjuk. Mostanra több területen is – például heterogén katalízis, fizikai mérôrendszerek, alternatív energiaforrások – büszkélkedhetünk e-learning tananyaggal, de továbbiak kidolgozása is folyamatban van. Ezek nemcsak színesítik a képzési formák palettáját, de új szakok beindítását is megalapozhatják. A Dél-alföldi régióban elsôként az SZTE tûzte ki célul egy egyetemi szintû mûszaki képzés – mindenekelôtt anyagmérnök, környezetmérnök és informatikus mérnök szakok keretében történô – beindítását. A KNRET megalakulása – tekintve, hogy fôbb kutatási területei ezen tudományágak köré koncentrálódnak – e folyamatot lényegesen gyorsabbá és hatékonyabbá teheti. Az anyagmérnök szak sikeresen elindult 2006 szeptemberében, 2007-tôl pedig a választható képzések köre a környezetmérnök szakkal is kiegészül. A tudományos szakemberek utánpótlása érdekében, a program megvalósítása során számos egyetemi és doktorandusz hallgató, valamint post-doc került bevonásra, ezzel egyrészt aktuális, az ipar érdeklôdésére is számot tartó projekt- és diplomatémát, másrészt kutatási és publikálási lehetôséget, szakmai mûhelyt biztosítva számukra. A programnak köszönhetôen a fiatal kutatók több lehetôséget kapnak különbözô hazai és nemzetközi konferenciákon való részvételre és bemutatkozásra. Természetesen kiemelt jelentôsége van a gyakorlati munkának is. A versenyképes tudományos és szakemberképzés alapvetô feltétele, hogy az elméleti oktatás gyakorlati tapasztalatok megszerzésével egészüljön ki, és ebben a KNRET ipari partnerei komoly szerepet játszanak. Saját fejlesztô szakembereik bevonásával, laboratóriumaik és gyártó kapacitásuk rendelkezésre bocsátásával teszik lehetôvé a kísérleti, próbaüzemi feladatok elvégzését, a léptéknövelés kidolgozását. Végéhez közeledik az informatikai kutatásaink támogatására a – Siemens PSE-vel közösen megvalósuló – KNRET által támogatott, beágyazott rendszerek laboratórium kialakítása, amely a legmodernebb fejlesztô eszközeivel a következô szemeszterben már oktatási célokat is szolgál. A nanotechnológiai, illetve az alkalmazott és környezetkémiai kutatások kapcsán kiemelt jelentôsége van a Nanotechnológiai Oktató és Kutató Centrumnak (ReCeN – Education and Research Center for Nanotechnology) is, amely a Kooperációs Kutatási Központ és a KNRET közös finanszírozásában valósul meg. A Központ lehetôvé teszi a „nano” mérettartományba esô vékonyrétegû filmek elôállítását, valamint vizsgálatok és elemzések készítését is. Emellett természetesen kiemelt szerepe lesz a gyakorlati képzésben és a kooperációs kutatásokban is. A KNRET kutatásai nem egymástól elkülönülve, hanem összefüggôen, egymásra támaszkodva zajlanak; a program fôbb tudományterületeinek vizsgálatait – egészségügy, környezettechnológia és energetika – mind a nanotechnológia, mind pedig az informatika támogatja. Hiszünk benne, hogy az önálló tudományterületekrôl származó eszközök és fejlesztések összehangolása szinergikus hatást eredményez a kidolgozásra kerülô eljárásoknál, ami az oktatásban a szélesebb látókör, a kutatásokban a komplexebb problémamegoldás irányába mutat. Az elmúlt évben született publikációk, tananyagok, projekt- és diplomamunkák sorát tekintve nem kétséges a tudományos kutató- és oktatómunka eredményessége; ezek versenyképes termékekben és szolgáltatásokban való megjelenésére irányulnak a további törekvéseink.
10
1. Környezettechnológia alprogram
XVII
A program keretében olyan problémák megoldhatóságát tanulmányozzuk, amelyek segíthetnek az élelmiszeripari szennyvizek gyors, hatékony és egyben gazdaságos kezelésében, a gumi és mûanyaghulladékok szakszerû újrahasznosításának megvalósításában, valamint a növényvédôszer maradványoknak a talajból és talajvizekbôl való eltávolításában. Alprogramvezetô: Dr. Kiricsi Imre, egyetemi tanár
1.1. Szennyvízkezelés, szennyvíziszap Projektvezetô: Dr. Szabó Gábor A projekt a szennyvízkezelés témakörén belül elsôsorban az élelmiszeripari szennyvizek tisztításával foglalkozik. Olyan nanoszûrési technológia kifejlesztését tûztük ki célul, amely speciális – már csak nagyon kicsi, jellemzôen molekuláris méretû, szerves és szervetlen részecskéket tartalmazó – szûrlet elôállítását teszi lehetôvé. Az ilyen vizek további tisztítása már elvégezhetô nagyhatékonyságú oxidációs eljárások segítségével. A projektben az elsô évben a mûszerek és eszközök beszerzése, illetve azok beállítása, kalibrálása volt a fô feladat. Emellett megkezdôdött a baromfiipari és a tejipari szennyvizek vizsgálata. A szennyvizek mikrohullámú kezelése azt mutatta, hogy kommunális szennyvíziszapok esetében a mikrohullámú kezelés csökkenti a szennyvíziszap összcsíraszámát, ugyanakkor növeli a beoltott szennyvíziszap biológiai bonthatóságát és biogáztermelô képességét is.
1.2. Hulladékkezelés és hasznosítás Projektvezetô: Dr. Kónya Zoltán A projekt a gumi- és mûanyaghulladékok újrahasznosításának témakörében vizsgálódik. Az eddigi kísérletek szerint különbözô tiszta mûanyagok bontásával kiválasztható volt egy katalizátorcsalád, amely alkalmazható a polimerek bontására. Ebbe a katalizátorcsaládba – amely a polimerek bomlását nagyságrenddel alacsonyabb hômérsékleten teszi lehetôvé, mint homogén fázisban katalizátor nélküli reakcióban – olyan mikro- és mezopórusos, savas jellegû szilikátok tartoznak, amelyeknek a pórusmérete a 0,4-6 nm tartományba esik. A PE, PP PET és PS polimerek bontása után a hulladékokban jelenlevô polimerek bontásának tanulmányozását tervezzük.
12
1.3. Növényvédôszer és rovarirtó maradványok lebontása Projektvezetô: Dr. Kiss István A kutatások általános célja a talaj növényvédôszer maradványainak kimutatása és azok eltávolítása. A kísérletekhez modellvegyületként napjaink egyik legvitatottabb gyomírtószerét, az atrazint választottuk, amelyet évtizedek óta használnak világszerte a kukorica veteményekben az egyszikû gyomnövények visszaszorítására. Jelen projekt keretében olyan bioremediációs technológia kidolgozására törekszünk, mely hatékonyan képes csökkenteni az atrazin koncentrációját a szennyezett talajvízben. A talajmintákból több olyan bakteriális konzorciumot is kinyertünk, melyek laboratóriumi kísérleti rendszerekben a tápoldatokban lévô 8-9 mg/l koncentrációjú atrazin mennyiségének 80-90 százalékos eliminációjára voltak képesek. A hatékony bakteriális konzorciumok esetében a továbbiakban vizsgálni kell, hogy gazdag táptalajon, nagy mennyiségben történô felszaporításuk után is megtartják-e atrazinbontó képességüket.
1.4. Természetvédelem és környezeti központú vízgazdálkodás Projektvezetô: Dr. Gallé László A projekt ökológiai célkitûzései a természetvédelmi értéket képviselô növény- és állatfajok állományainak felmérése, a homoki erdôssztyepp mozaikok táji és életközösségi szintû szerkezetének felmérése, löszgyepek, rétek, semlyékek értékeinek feltárása, veszélyeztetettségük kimutatása és védelmük, helyreállításuk szervezése. A veszélyeztetett és védendô fajokkal kapcsolatosan megkezdtük a régió fauna és vegetációs leltárának készítését. Elindult azoknak a mintaterületeknek a kijelölése, ahol az erdôssztyepp mozaikok mintázatára, ökológiai indikációjukra és védelmük szervezésére vonatkozó kutatások folynak majd. Transzekt-mintavételekkel tanulmányoztuk a xerotoleráns homoki gyepközösségek növényeinek és ízeltlábúinak élôhelyi heteromorfia, szegélyhatás és élôhelyi átmenet indikációját. Eddig három alkalommal, összesen 960 elemû minta vételét végeztük el, és feldolgozását kezdtük meg. A vízgazdálkodással foglalkozó kutatások középpontjában – a globális változások következtében – a tájaink vízháztartásának átalakulása áll. Ennek kapcsán kiemelt figyelmet fordítunk a felszíni vizek és a talajvizek kapcsolatára, nemcsak a vizsgált periódusban, hanem az elôzô idôszakokban is, geomatematikai eszközökkel. Az év során folytattuk a Duna-Tisza köze kritikus vízháztartású területeinek vizsgálatát, és ennek keretében a talajvízkészletek mennyiségi változásait értékeltük. A 2003. év végéig terjedô idôszak geomatematikai eszközökkel történô kiértékelése azt mutatja, hogy a talajvízkészlet jelentôs mennyiségû táplálást a mélységi vizek felôl nem kap, azaz a terület vízháztartásának bevételi oldalában a csapadéknak van meghatározó szerepe. A nedvesebb idôszakok enyhítenek a vízhiányon, azonban körülbelül 1000-1500 km2 területen a probléma tartósan fennmaradni látszik.
XVII 13
További lépések
• Olajipari veszélyes hulladékok hasznosítási technológiai eljárásához megvalósíthatósági tanulmány készítése • A hulladékokban jelenlevô polimerek bontásának tanulmányozása • További konzorciumok atrazinbontó jellemzése, a konzorciumot alkotó baktériumok fajszintû meghatározása • Az atrazinbontó gének molekuláris kimutatása céljából eljárás adaptálása, majd az így nyert izolátumok molekuláris vizsgálata • A kidolgozott biotechnológiai módszerekkel szermentesített minták terepi visszailleszthetôségi vizsgálatai
Együttmûködés az ipari partnerekkel
Ipari partner Unichem Kft. (1.1.)
Terv
Tény
BOPAC vízkezelô anyag felhasználásának kiterjesztése ipari, olajos szennyvizek kezelésére
Az olajiparból származó, olajos szennyvizek tisztításához technológiai leirat készítése
Speciális adszorbensek és koagulálószerek fejlesztésének elôkészítése
Szakirodalmi összeállítás és két speciális koagulálószer minta elkészült, a laboratóriumi tesztelésük elkezdôdött
Elôtisztított élelmiszeripari szennyvizek kezelésének finomítása
Baromfifeldolgozásból származó szennyvíz hatékonyabb megtisztításához technológia kidolgozása, technológiai leirat készítése
Kaloplasztik Kft. (1.2.)
Hulladék ôrlemény elôállítására alkalmas technológiai folyamat bevezetésének elôkészítése
Az elôkészítési folyamat befejezôdött, aszfaltiparhoz és autóipari termékekhez kapcsolódó üzemi kísérletek lezajlottak
Hologén Kft. (1.2.)
Olajipari veszélyes hulladékok hasz- Extrakciós technológiai eljárás nosítási technológia kifejlesztése kifejlesztése, technológiai tervdokumentáció elkészült
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézet (1.3.)
Szennyezett terület és a lebontandó célszubsztrát kiválasztása
A terület kiválasztása megtörtént, a területrôl eliminálni kívánt növényvédôszer hatóanyag az atrazin
Talajizolátumok beszerzése külön- A próbafúrások, mintavételek megtörbözô területekrôl, atrazinbontó téntek, a talajmintákból 3-4 atrazin bonmikroorganizmusok kinyerése tásra képes konzorcium volt kinyerhetô A hatékony bakteriális konzorciumok A konzorciumok atrazinbontó jellemvizsgálata, mikrobiális jellemzése zése, a legaktívabbakból a konzorciumot alkotó baktériumok kinyerése és fajszintû meghatározása
Árpád-Agrár Zrt. (1.3.)
14
Az atrazinbontó gének molekuláris kimutatása
Bontásért felelôs fôbb enzimeket kódoló génekre specifikus PCR primer párok beszerezve, azok alkalmazhatósága két törzsgyûjteménybôl származó atrazinbontó referencia törzsön kipróbálva
Szermaradványokat tartalmazó terepi talaj- és vízminták elôállítása és gyûjtése
Minták begyûjtése lezajlott, kiértékelésük folyamatban
2. Nanotechnológia alprogram
XVII
Az alprogram célja olyan iparilag hasznosítható összetett anyagok (nanokompozitok) elôállítása, amelyekre ipari igény mutatkozik a régióban, például a mûanyag feldolgozás és a gumigyártás terén. Ennek érdekében vizsgálatokat kezdtünk a megfelelô méretû (a nanométeres mérettartományban lévô) töltôanyagok elôállítása céljából. Ezen töltôanyagok felületét módosítottuk, mivel csak ily módon lehetséges a nanorészecskéket a megfelelô mûanyagban egyenletesen eloszlatni. Az alprogram következô része a kontakt érzékelôk fejlesztése (sze-
Alprogramvezetô:
lektív elektródok, gázérzékelôk), amelyeket szintén nanotechnológiai módszerekkel állítunk
Dr. Dékány Imre egyetemi tanár
elô és elsôsorban környezetvédelmi célokra fejlesztünk ki, illetve környezetvédelemmel foglalkozó cégeknél kívánunk alkalmazni. Szintén ehhez a témához sorolható a gázdetektálás
fejlesztése, amelyet a mûanyagok és a gumitömlôk gázáteresztésének ellenôrzésére kívánunk fejleszteni. Ezen kívül olyan nanoszerkezetû anyagokat – elsôsorban fémoxidokat – kívánunk elôállítani, amelyek a fény hatására a környezetben lévô természetes vizeket, szennyvizeket, vagy akár a levegôt is megtisztítják. Ezen anyagokat fotokatalizátoroknak nevezzük, amelyek segítik a környezetre káros anyagok lebontását és reményeink szerint a jövôben ipari szinten is alkalmazni fogják. A különbözô funkcionalizált felületû nanocsövekkel és rétegszilikátokkal polimer nanokompozitokat állítottunk elô. A polimerizációs folyamatban már a monomerekbe is diszpergálni tudjuk a hidrofóbizált nanolamellás töltôanyagot. Anyagvizsgáló laboratórium komplex rendszerét építettük ki, így biztosítva az alprogram keretein belül késôbb elôállítandó nanokompozitok gáz permeabilitásának, illetve szenzorikai alkalmazhatóságának mérési lehetôségét. A fejlesztések eredményeként a mérôrendszerrel kimutatható legkisebb metánkoncentráció a korábbi 100 ppm értékrôl 10 ppm értékre csökkent.
2.1. Iparilag hasznosítható nanokompozitok Projektvezetô: Dr. Kukovecz Ákos Ipari partnerünkkel, a Phoenix Rubber Kft.-vel sikerrel oldottuk meg olyan aktív töltôanyagok elôállítását, amelyek közül például a titanát nanoszálak jól felhasználhatók és egyszerû technológiával szintetizálhatók. Többfalú szén nanocsô filmeket állítottunk elô, meghatároztuk azok alaki tulajdonságait és jellemeztük méreteloszlásukat. Eredményesen építettük be a mûanyagokba a titanát nanoszálakat és a szén nanocsöveket. Elvégeztük az általunk elôállított új anyagok (nanokompozitok) minôsítését mechanikai, termikus és elektromos tulajdonságaik jellemzése érdekében, valamint elôkísérleteket végeztünk az új kompozit anyagok korszerû minôsítésére.
XVIII 16
2.2. Kontakt érzékelôk Projektvezetô: Dr. Dékány Imre A különbözô kisméretû részecskék közötti vonzó kölcsönhatások mérésére olyan érzékelôt fejlesztettünk ki az Unichem Kft.vel együttmûködésben, amely az elektromos töltések kompenzációjának mérési elvén mûködik. A detektor közvetlen ipari felhasználása elsôsorban a szennyvíztisztításban várható. Interdigitális elektródok felületén a környezetet szennyezô szerves anyagok gôzeinek kimutatására képes szenzorokat fejlesztettünk ki, amely célra nanoméretû arany részecskéket állítottunk elô a 2-5 nm-es tartományban. Az általunk kifejlesztett interdigitális mikroelektróda alkalmas rendkívül alacsony koncentráció tartományban veszélyes anyagok kimutatására. A kontakt érzékelôk fejlesztése két gyakorlati alkalmazási lehetôséget mutat be: szennyvíztisztítás ellenôrzésére alkalmas áramlási potenciál detektor, illetve az organikus gôzök kimutatására alkalmas nemesfém nanorészecskékkel borított interdigitális detektor fejlesztése.
2.3. Távérzékelôk Projektvezetô: Dr. Bozóki Zoltán
A projekt keretében kidolgozásra került a polimer (mûanyag és gumi) membránok gázáteresztô-képességének nagynyomású mérésére alkalmas az ún. fotoakusztikus módszer, amely jelenleg már 120 ˚C hômérsékletig mûködôképes. Lépéseket tettünk a nagynyomású körülmények között új mérôrendszerek kiépítésére annak érdekében, hogy a méréseket a helyszínen végezhessük. A projekt keretében megépítettünk egy gumimembránok gázeresztô-képességét ellenôrzô rendszert, amely 1000-1200 bar nyomáson képes vizsgálatokat végezni. A vizsgálatokat az általunk kifejlesztett, szabályozható hômérsékletû diffúz cellában végezzük el.
2.4. Fotoelektromosan aktív nanoszerkezetek Projektvezetô: Dr. Dombi András Az anyagtudományi kutatások során nemrég olyan anyagokat fedeztek fel, amelyek a napfény hatására képesek a környezetükben lévô részecskéket (molekulákat, nagyobb molekula aggregátumokat és akár biológiai rendszereket) átalakítani, illetve azokat megszüntetni. Segítségükkel a napfény energiáját hasznosítani lehet és – megfelelô szerkezetek kiépítésével – környezetbarát energia átalakítására alkalmas berendezéseket (például napelemeket) tudunk készíteni. Kutatásaink során ezen fotokatalizátorok elôállítására és rögzítésére új eljárásokat
XVII 17
dolgoztunk ki, a minôsítésük céljából végzett felület-vizsgálatoknál – a nanométeres tartományban alkalmazható – nagy felbontású méréstechnikákat használunk. A nanoszerkezetû anyagok hôkezelésével, felületkezelésével olyan részecskéket állítottunk elô, amelyek például a gázok átalakítását tették lehetôvé, ezáltal a tiszta környezet megóvását szolgáló új technológiákat dolgozhatunk ki.
További lépések • Napfény hatására el nem színezôdô polimer kompozitok készítése • Környezetre káros nitrogén oxidok kimutatására alkalmas szenzorok fejlesztése • Gázáteresztô- és gázmegkötô-képesség vizsgálatára alkalmas mérôrendszerek fejlesztése • Katalizátorok felhasználhatóságának kiterjesztése, mûködésük optimalizálása
Együttmûködés az ipari partnerekkel Ipari partner Phoenix Rubber Kft. (2.1.)
XVIII 18
Terv
Tény
API Spec. 7K Addendun 2 FSL 0 és 1 követelményeket teljesítô tömlôk nanorészecskéket tartalmazó gumikeverékkel
Sikeres prototípuskísérletek
API Spec. 16C tömlô fejlesztés nanokompozit gumi alkalmazásával
Sikeres túlélési teszt (177 °C 60 perc) 3” 103,5 MPa üzemi nyomású, 5 erôsítô betétes kitörésgátló tömlôre
API Spec. 17K szabvány szerinti, nanokompozit anyagokat tartalmazó tömlôcsalád továbbfejlesztése
4” 69 MPa üzemi nyomású, legalább 90 °C üzemeltetési hômérsékletre alkalmas termelô tömlô prototípusvizsgálata elkezdôdött
Nanokompozit anyagok felhasználásával épült tömlôtestek végtelenítési módszerének kifejlesztése
A prototípus-kísérletek elkezdôdtek, a végtelenítési módszer szabadalmaztatási eljárása megindult
Nanotöltôanyagot tartalmazó keverékek további fejlesztése
Nagy elfolyóképességû, fémtapadó keverék fejlesztése nanotöltôanyag tartalommal, csatlakozós tömlôk nyakrészéhez. Javított öregedésállóságú, hô- és idôjárásálló fedlapanyag kifejlesztése, klórszulfonált polietilén kaucsuk alapon
Kaloplasztik Kft. (2.1.)
Hulladék ôrlemény elôállítására alkalmas technológiai folyamat bevezetésének elôkészítése
Az elôkészítési folyamat befejezôdött
Axiál-2000 Kft. (2.1.)
LED, mint fényforrás fejlesztése
NagyfényerejûLED-lámpatestekmintapéldányainak elkészítése megvalósult
Unichem Kft. (2.2.)
Érzékelô mûszer vízben lévô részecskék töltésének meghatározására
A szennyvíz tisztításához szükséges anyagok mennyiségének optimalizálását lehetôvé tevô készülék prototípusa elkészült, a mérések elindultak
Phoenix Rubber Kft. (2.3.)
Távérzékelôk (fotoakusztikus gázdetektálás)
A vizsgálati módszerek, berendezések kifejlesztésre kerültek
Üzemi kísérletek a hengerszéki elôkészítô folyamat finomítására, egyes autóipari termékekben való felhasználás biztosítására
A kísérletek sikeresen befejezôdtek
3. Energiaforrások alprogram
XVII
Napjainkban a társadalom fokozódó energiaigényének kielégítése új típusú energiaforrások kidolgozását és ezek hatékony felhasználásának megoldását teszi szükségessé. Programunk projektjei különbözô energiaformák kutatására vállalkozott. Biotechnológiai módszerrel metán tartalmú biogázt, biohidrogént és etanolt lehet elôállítani. Ezen technológiák hatékonyságának növelésén túl fontos a képzôdô hasznos termékek tisztítása, tárolása és szállítása. A geotermikus energia jelentôségét az adja, hogy a régió egyik legnagyobb kincse;
Alprogramvezetô:
kiaknázásának megoldása jelentôs elôrelépést jelenthet az alternatív energiafelhasználás uni-
Dr. Kovács Kornél egyetemi tanár
ós elôírásainak betartásában. Megoldandó feladatként jelentkezik a lehûlt termálvíz sorsa.
3.1. Biotechnológiai energetika Projektvezetô: Dr. Kovács Kornél A biotechnológia és az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlôdô ágazata a genomika, amely magában foglalja mindazokat a kutatásokat, amelyek egy élôlény nukleinsav állományának – azaz a mûködéshez szükséges információk – megismerését szolgálják. A fotofermentáción alapuló stabil és hatékony biotechnológiai rendszerek kifejlesztésében jelentôs elôrelépés a Szegeden 20 éve tanulmányozott, különleges tulajdonságokkal rendelkezô fototróf bíbor kénbaktérium, a Thiocapsa roseopersicina genomikai szintû vizsgálata, amely az új EU tagországokban az egyetlen ilyen típusú tudományos vállalkozás. A projekt elsô évében meghatároztuk a nyers genomikai adatbázis túlnyomó többségét. Kimutattuk, hogy olcsó hordozó felszínen hatékonyan lehet biotechnológiai fontosságú mikróbákat rögzíteni, gazdaságossá téve ezáltal gyakorlati felhasználásukat. Eredményeink közül kiemelendô, hogy meghatároztuk a Thiocapsa roseopersicina-ból készített genomi DNS könyvtárak egyes elemeinek DNS szekvencia készletét. A részleges genomikai adatbázisból számos, a hidrogén anyagcserében és biológiai H2 termelésben fontos gént azonosítottunk. Kimutattuk, hogy a duzzasztott riolittufa és az aktív csontszén kiválóan alkalmas hordozó mikróbák széles körének immobilizálására. Kidolgoztunk továbbá egy olyan mikróba rögzítési eljárást, amely a csontszénben levô foszfor tartalmat a növények számára felvehetô formájúvá alakítja át, így létrehoztuk egy új, mûtrágyát kiváltó termékcsalád elsô tagját a biokertészet számára.
3.2. Tüzelôanyag cella, bioetanol, biohidrogén Projektvezetô: Dr. Erdôhelyi András A kutatás célja a hidrogén alkoholokból, elsôsorban etanolból biológiai úton történô elôállításának vizsgálata. Az elôállított energiát a tüzelôanyag cellák, illetve új típusú motorok közvetlenül is felhasználhatják. Eddigi munkánk során részletesen megvizsgáltuk az etanol-víz reakcióját, a hidrogén képzôdését hordozós
20
nemesfém katalizátorokon. Az adszorbeált etanol és az etanol-víz elegy infravörös spektroszkópiás vizsgálatai alapján megállapítottuk, hogy a felületen jelentôs mennyiségben felületi acetátforma is kimutatható. A tüzelôanyag cellák legfontosabb problémaköre a megfelelô katalitikus hatású elektródok kialakítása. Bár a hidrogén cellák technológiáját lényegében már kialakították, elterjedését a katalizátor magas költsége akadályozza. Ezért megkezdtük a metanol- és etanol-tüzelôanyagokat használó cellák kifejlesztését. Kimutattuk, hogy az alumínium-oxidhordozós minták esetében a reakció irányának megváltozását a katalizátor felületén lévô, még a reakció hômérsékletén is stabilis acetát csoportok okozzák. Bizonyítottuk, hogy az alkalmas tüzelôanyag cella elektród nem egyetlen fém pórusos vagy finomeloszlású formája, hanem több fém atomi, illetve nanodiszperz keveréke.
3.3. projekt: Használt melegvíz visszasajtolás Projektvezetô: Dr. M. Tóth Tivadar A kutatás célja egy kialakításra kerülô visszasajtoló kút hatásának elemzése a kôzetvázra és a rezervoár hidrogeológiai viszonyaira. Célunk szedimentológiai és kôzetfizikai célú anyagvizsgálati adatok alapján a kútkörnyezeti és a tárolótér sztochasztikus földtani modelljének elkészítése volt. A kút építése 2006. május elején indult volna, a létesítési vízjogi engedélyt azonban nem kaptuk meg idôben; jelenleg a villamosenergia ellátó rendszer kiépítése és a kút alapozása van folyamatban.
3.4. projekt: A kivett hévíz mennyiség csökkentése Projektvezetô: Dr. Geiger János Az projekt feladata a kivett hévíz mennyiség ésszerû csökkentésének megoldása. Ennek a kérdésnek a kezelése a tárolótér nagyfelbontású háromdimenziós modellezését teszi szükségessé, ami által lehetôvé válik a mélybeli rendszer legnagyobb porozitású és permeabilitású zónáinak kijelölése.
XVII 21
Elsô lépésként egy olyan szoftver-rendszer kialakítása történt meg, amely a mélyfúrási geofizika és a rétegsorok pontszerû információit terjeszti ki a térben. A kidolgozott moduláris felépítésû szoftver-rendszer eredménye egy valós háromdimenziós fizikai tulajdonságmodell, amely közvetlenül alkalmazható a termelô kutak mélybeli kommunikációjának elemzésére, az esetleges termelési nyomás csökkenés hatásának közvetlen modellezésére.
További lépések • Biotechnológiai energetika projektünkben a genom szekvencia adatok rendezésére, elemzésére, annotációjára és új genetikai információk megszerzésére koncentrálunk. Célunk továbbá az immobilizáción alapuló eljárások és ezek gyakorlati hasznosításának fejlesztése. • A korábbi hasonló munkáknál használt cellánkat módosítjuk, illetve kiegészítjük a projekt feladatainak megfelelôen. • Az üveg, illetve a szilika felületre redukált nikkelréteg kialakítását követôen vegyes – nikkel, kobalt, vas tartalmú – atomcsoportokat alakítunk ki, és az így kapott szemcsékkel készítjük el az elektródokat. • Vizsgáljuk az elektród katalitikus hatását az etanol anódos oxidációjában. • A kivett hévíz mennyiségének csökkentése projektben elsôként a modellezô rendszer becslési bizonytalanságát kell kezelni, ezt követôen elkezdjük az Árpád-Agrár Zrt. hévizes rendszerének modellezését. Ennek elsô lépcsôjében a hévíztermelô kutak karotázs-geofizikai és geológiai adatbázisát állítjuk össze.
Együttmûködés az ipari partnerekkel Ipari partner
Terv
Tény
Árpád-Agrár Zrt. (3.3.)
Potenciális visszasajtolási pontok azonosítása a Dél-Alföldön
Pontok beazonosítása a régióban megtörtént, tanulmányok készítése folyamatban
Geohód Kft. (3.3.)
Visszasajtoló kút megépítése és mérési környezet kialakítása
Az engedélyes környezeti hatástanulmány elkészült, a létesítési vízjogi engedélyezési eljárás folyamatban van. Az év végére a kút 50 százalékos készenléti állapotot ér el
Árpád-Agrár Zrt. (3.4.) Hôveszteségek, felhasznált villamos- Az alapadatok rögzítése megtörtént, a energia és kivett hévízmennyiség feldolgozás folyamatban. A termálkutakhoz csökkentésével kapcsolatos kutatás frekvenciaváltók beszerzése és beépítése megtörtént, az adatokat rögzítjük
22
4. Informatika alprogram
XVII
Napjainkban rohamosan terjed az olcsó szenzorok használata. Számos alkalmazásban több száz kis adatgyûjtô egység folyamatosan szolgáltatja az adatokat, amelyek intelligens feldolgozása komoly informatikai kihívást jelent. A probléma sikeres kezeléséhez, a legtöbb esetben olyan megoldás a célravezetô, amelyben az adatfeldolgozás mobil eszközzel valósítható meg, így az adatgyûjtés és adatfeldolgozás egységes mobil architektúrát alkot. Az alprogram keretében olyan nyílt forrású technológiákra épülô
Alprogramvezetô:
mobil adatgyûjtô, -feldolgozó módszereket és szoftvereszközöket fejlesztünk, amelyek
Dr. Gyimóthy Tibor egyetemi docens
sikeresen alkalmazhatók a KNRET egyéb kutatási programjaiban is, továbbá – megoldást nyújtva még nyitott problémákra – önálló hasznosításukra is lehetôség nyílik.
4.1. Mobil operációs rendszer optimalizálása Projektvezetô: Dr. Gyimóthy Tibor A beágyazott és mobil rendszerek fejlesztésénél a létezô számtalan különbözô eszköz miatt nagy fontossággal bír a nyílt szabványok és a nyílt forráskódú rendszerek alaptechnológiáinak fejlesztése. Ezen projektben olyan, az operációs rendszerekhez közeli szoftvermegoldásokat fejlesztünk, amelyek a beágyazott rendszerek sajátosságaihoz – erôsen korlátozott energia-, memória- és háttértárkapacitás – igazodnak, azok hatékonyságát növelik. Az eddigiek során a nyílt forráskódú mobil rendszerek hatékonyságának javítása érdekében optimalizálásokat és hibajavításokat végeztünk a Linux-alapú mobil és beágyazott eszközökben leggyakrabban használt fájlrendszeren (JFFS2). Ezek közül a leglényegesebb az operációs rendszer felcsatolási (indulási) idejét jelentôs mértékben csökkentô Centralized Summary technológia kifejlesztése. Emellett megkezdtük egy, a mai követelményeknek jobban megfelelô, új generációs fájlrendszer-prototípus (JFFS3) tervezési és fejlesztési munkálatait is. A fenti alaptechnológiai fejlesztéseket a finn Nokia cég együttmûködésével valósítjuk meg, felhasználásra érett eredményeink pedig bekerültek a Linux operációs rendszer magjának kódbázisába és konkrét termékekben is alkalmazásra kerültek.
24
4.2. Regionális távérzékelôs monitoring és kontrolling rendszer illesztése mobil rendszerekhez Projektvezetô: Kiss Ákos Egy hatékony adatgyûjtô és -feldolgozó mobil architektúrával szemben gyakran elvárás, hogy a mobil számítógépek önszervezô módon vezeték nélküli hálózatba szervezhetôk legyenek, valamint összekapcsolhatóvá váljanak különféle monitoring és kontrolling szenzorrendszerekkel. Bár ezen cél megvalósításához szükséges módszerek, illetve technológiák kidolgozása csak a második projektévre lett tervezve, az Axiál-2000 Kft. ipari partner már elkészített egy követelmény specifikációt fényérzékelôk monitoring hálózatba kötésével kapcsolatos rendszer létrehozására.
4.3. Adatbányászati eszközrendszer fejlesztése Projektvezetô: Dr. Kocsor András A manapság hozzáférhetô mobil eszközök ideálisan használhatók adatgyûjtésre, azonban az adatok helyben történô feldolgozása már különleges adatbányászati technikák kidolgozását kívánja meg. E projekt keretében ilyen, a beágyazott számítógépek futási teljesítményéhez alkalmazkodó gépi tanulási eljárásokat és vizualizációs rutinokat dolgozunk ki. Ennek keretében megkezdtük egy mobil rendszerekre optimalizált adatbányászati eszközrendszer fejlesztését, elôkészítve ezzel a hatékony adatfeldolgozást a hordozható architektúrán. Kutatásunk fókuszában az alacsony idô- és tárkomplexitású kernel módszerek állnak, melyekbôl az elsô projektévben elôfeldolgozó, tulajdonságtér-transzformáló, nemlineáris klasszifikációs, regressziós és klaszterezô eljárásokat fejlesztettünk. Ezeknek köszönhetôen a beágyazott rendszerek korlátaihoz jól adaptálható módszerek születtek, melyek vizsgálatában elért eredményeinket a szakterület legrangosabb nemzetközi konferenciáin is bemutattuk. A jövôben folytatjuk a mobil környezetre optimalizált adatbányászati eszközrendszer fejlesztését, valamint az ezzel nyert információk mobil eszközön történô vizualizálásához szükséges megoldások kidolgozását.
25
4.4. A projekthez kapcsolódó esettanulmányok megvalósítása Projektvezetô: Dr. Gyimóthy Tibor Az Informatika alprogramban demonstrálni kívánjuk a beágyazott és mobil technológiák valós életben történô hasznosíthatóságát. Az eddig elért eredmények új ipari partnert is vonzottak, így e projekt keretében szoros szakmai együttmûködés alakult ki az orvosi készülékek fejlesztése és gyártása terén elismert Meditech Kft.-vel. Kidolgozásra került egy olyan mobil rendszer, amely képes az EKG jeleket elôzetesen a mobil eszközön elemezni, majd továbbítani azt a kórház, vagy egy távoli orvos szakértô számítógépére, valamint segítséget tud nyújtani a betegnek az elektródák eltávolításában és helyes visszahelyezésében. A létrejött szoftver prototípusát a 2006. november közepén Düsseldorfban megrendezésre kerülô, elismert nemzetközi Medica kiállításon mutatjuk be. A jövôre nézve célunk, hogy továbbra is fenntartsuk az együttmûködést az iparral, és kutatás-fejlesztési tevékenységünk eredményeit a demonstráció keretein túl is hasznosítsuk, azaz termék színvonalú, értékesíthetô szoftvert fejlesszünk.
További lépések • Beágyazott rendszerekbe szánt fájlrendszer-fejlesztések folytatása • Mobil környezetre optimalizált adatbányászati eszközrendszer további fejlesztése, mobil eszközön történô vizualizálásához szükséges megoldások kidolgozása • Nyílt forráskódú eredmények megosztása a szabad szoftveres közönséggel, visszajelzések beépítése, terjesztésére spin-off cég alapítása • Szenzorrendszerek és a kifejlesztett mobil rendszer összekapcsolásának megvalósítása • Speciálisan a PDA számítógépek futási teljesítményéhez alkalmazkodó vizualizációs rutinok implementálása
Együttmûködés az ipari partnerekkel Ipari partner Axiál-2000 Kft. (4.2.)
26
Terv
Tény
Fényérzékelôk monitoring hálózatba kötésével kapcsolatos kérdések vizsgálata
Díszvilágítási egységek csoportos elkészítése a fényérzékelôk telepítésére, megfigyelési pontok számának és helyének optimalizálása elvégezve
5. Egészségügy alprogram
XVII
Az egészségügyi alprogramban folyó kutatások elsôsorban népegészségügyi problémákat vizsgálnak, a környezet- és nanotechnológiával kapcsolatosan. A környezetbe kerülô részecskék humán egészségtani vonzatának kutatása a szükséges berendezés beszerzésének elhúzódása miatt csak az elôkészítési stádiumig jutott. Nanorészecskék és környezeti hatások kölcsönhatásának egészségügyi vonatkozásaira irányuló kutatásaink ellenben több részterületen is bíztató eredményekhez vezettek. Kieme-
Alprogramvezetô:
lendôek a bôr alá ültetett kompozitgélekkel elért eredmények, amelyek a bôr alá
Dr. Nagymajtényi László egyetemi tanár
ültetést követôen kiszáradnak és a bôrt növekedésre késztetik.
5.1. A légszennyezés regionális egészségi vonatkozásai Projektvezetô: Dr. Nagymajtényi László A környezeti és/vagy foglalkozási eredetû, krónikus aspecifikus légúti betegségek kialakulásában komoly szerepet játszanak a belélegzett, levegôben jelen lévô, különbözô méretû és összetételû partikulumok. Ezeken belül speciális, új témakört jelentenek a makro- és mikrokörnyezeti eredetû nanorészecskék okozta kóros folyamatok. Kevéssé ismert, milyen károsodást okozhatnak például a dízelmotorok kipufogógázában vagy a dohányfüstben jelen lévô nanorészecskék. A kutatási munka elsô évében intézetünkben egy új, a környezeti partikulumok mérésére alkalmas laboratóriumot alakítottunk ki. Az eredetileg vizsgálni kívánt nanopartikulumok mellett célszerûnek mutatkozott megvizsgálni a mikroméretû részecskéket is, mivel – bár más mechanizmussal és mértékben, de – szerepet játszanak a már említett kóros folyamatok kialakulásában. Jelenleg ugyanis nincs információnk arról, milyen mértékû nano- és mikropartikuláris szennyezettség fordul elô a hazai makro- és mikrokörnyezetben. A méréseket egy mobil mintavevô rendszerrel végezzük, amelynek alkalmazásával 3-4 nm-tôl 20 µm nagyságig mérhetôek a makro- és mikrokörnyezetben levô partikulumok.
28
5.2. Nanorészecskék és környezeti hatások kölcsönhatásának egészségügyi vonatkozásai Projektvezetô: Dr. Kemény Lajos A polimer alapú funkcionális anyagok elôállítása és ipari, technológiai alkalmazása az utóbbi években az anyagtudományi kutatások középpontjába került. Célkitûzésünk volt részben a bôr nyújtására alkalmas biopolimer fejlesztése, illetve sejtterápiás eljáráshoz nanokopolimer elôállítása, amely elônyös lehet autológ szövet transzplantációjakor. Hidrofób és termoszenzitív N-izopropil-akrilamid, valamint a hidrofil akrilamid és akrilsav különbözô kombinációiból készített kopolimer géleket vizsgáltunk. A N-izopropil-akrilamid termoszenzitív tulajdonsága miatt alacsonyabb hômérsékleteken duzzad, még 34 ˚C felett kollapszál. A poliakrilamid és poliakrilsav duzzadása viszont folyamatosan nô a hômérséklet emelkedésével. Az általunk szintetizált polimerek harminc-negyvenszeresükre duzzadnak és végsô térfogatukat 100-120 óra alatt érik el. A kompozitok szintézise során réteges agyagásványokat (Na-montmorillonit és organofilizált Na-montmorillonit) használtunk. Az eredmények azt mutatják, hogy a töltôanyag tartalmú kompozit-gélek duzzadása alacsonyabb töltôanyag-koncentrációknál (1-5 m/m%) meghaladják a kopolimer-gélek duzzadását, miközben mechanikai tulajdonságaik is javulnak.
A konkrét orvosi alkalmazásoknak megfelelôen célunk volt a géleket µm-es nagyságú gélgolyók és vékony gélrudak formájában elôállítani, melyek akár orvosi fecskendôvel is injektálhatók. A szintézisek során emulziós-polimerizációval 50-150 µm-es nagyságú gélgyöngyöket állítottunk elô, amelyek szintén mutatják a makroszkópos polimerek tulajdonságait (hômérséklet érzékenység, duzzadás-zsugorodás). A különbözô töltôanyagokkal készített kopolimer-, illetve kompozit-géleket állatmodellen teszteltük. Kísérleteinkben a géleket patkányok bôre alá ültettük és a gélek duzzadását, valamint a bôr megnyúlását követtük figyelemmel. A kiszárított gélek a bôr alá beültetve ozmotikusan duzzadnak, saját növekedésre késztetve a bôrt. Az eredmények azt mutatják, hogy a gélek in vitro körülmények között is megfelelôen duzzadnak és tartják a mechanikai stabilitásukat. Az eredményeink alapján elkészített szabadalom bejelentése folyamatban van.
29
Keratinociták tenyésztésére alkalmas nanokolloid fejlesztését célzó kutatásunkban a BME Vegyészmérnöki Karának Fizikai Kémia Tanszékével együttmûködve olyan nanokolloidok fejlesztését tûztük ki célul, amelyek szilárd fázisként szolgálnak a hajas fejbôrrôl szeparált, majd tenyésztett keratinociták számára. Kísérleteinkben az N-izopropil-akrilamid gélt vizsgáltuk, kihasználva annak termoszenzitív tulajdonságát. A sejtek tenyésztése 30 ˚C-on történik a polimeren, majd 34 ˚C fölé emelve a hômérsékletet a polimer-váz kollapszál, így elengedve a rajta kialakult sejtréteget. A géleket sima gyökös polimerizációval, valamint fotopolimerizációval állítottuk elô, és ilyen módon géllel bevont üveg és mûanyag tenyésztôedényeket tudtunk készíteni. Ezt követôen a keratinocitákat több napig tenyésztettük a géllel bevont edényekben, mialatt megvizsgáltuk növekedési tulajdonságaikat.
5.3. Népegészségügyi monitoring Projektvezetô: Dr. Nagymajtényi László A szervezetbe bejutott nanorészecskék át tudnak jutni a barriereken (például a vér-agy gáton), lerakódhatnak a központi idegrendszerben (például a nehézfémek), gyulladáskeltô hatást válthatnak ki a tüdôben, autoimmun folyamatokat indukálhatnak, súlyosbíthatják az asztmát és – oxidatív folyamatok révén károsítva a DNS-t – karcinogének lehetnek. A környezeti és munkahelyi nano- és mikrorészecske-szennyezettség megállapítását célzó mérések eredményeinek elemzését követôen a kifejezettebben exponált lakosságcsoportok, illetve dolgozók körében fogunk epidemiológiai vizsgálatokat végezni, amelyek során fel szeretnénk mérni a jelen lévô partikulumokkal feltételezhetôen kapcsolatba hozható betegségek gyakoriságát. A kapott adatok értékelése, a régió-specifikus kockázati faktorok azonosítása alapján intervenciós programokat fogunk kidolgozni részint az expozíció megelôzése, részint a megbetegedettek kezelésének, illetve gondozásának biztosítása céljából.
További lépések • A kifejlesztett nanokolloidok tesztelésére keratinociták tenyésztésére humán kísérletek elôkészítése • AFM és elektromikoroszkópiás vizsgálatok • Mérések végzése Szeged város és környéke, valamint speciális munkahelyek nano- és mikrorészecske szennyezettségének megállapítása céljából • Kérdôíves felmérés lefolytatása a lakosság körében
30
Mellékletek
XVII
Pénzügyi mutatók
1. ábra: KNRET források 2006 (millió Ft)
Árpád-Agrár Zrt. Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Közalapítván Unichem Kft. Corax-Bioner Zrt. Kaloplasztik Kft. Kft Geohód Kft. Axiál-2000 Kft. Phoenix Rubber Kft. Kft Hologén Kft. Szegedi Tudományegyetem 0
50000
100000
150000
200000
250000
Subsidy Own resource
A támogatás és saját forrás összege megegyezik a 2006. októberében módosított Támogatási Szerzôdés 1. évi költségvetésével.
32
2. ábra: KNRET mûködési költségek megoszlása 2006
4%
1%
5%
42%
11%
Szegedi Tudományegyetem Hologén Kft. Phoenix Rubber Kft.
4%
Axiál-2000 Kft. Geohód Kft. Kaloplasztik Kft. Corax-Bioner Zrt.
1%
Unichem Kft. Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány
4%
Árpád-Agrár Zrt.
19%
9%
3. ábra: KNRET felhalmozási költségek megoszlása 2006
1%
4%
9%
35% Szegedi Tudományegyetem
2%
Hologén Kft. Phoenix Rubber Kft. Axiál-2000 Kft.
0%
Geohód Kft. Kaloplasztik Kft. Corax-Bioner Zrt. Unichem Kft. Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány
Árpád-Agrár Zrt.
34%
9% 2%
4%
33
Teljesítményindikátorok
Eredmények
2006 terv 2006 tény
Új fejlesztések Termék (db)
-
3
Technológia (db)
-
3
Alkalmazás (db)
-
3
Prototípus (db)
-
3
hazai (db × impact faktor)
2,4
2
nemzetközi (db × impact faktor)
2,4
41,3
Ph.D (db)
5
2
MTA Doktora (db)
-
-
nem
igen
igen
igen
egyetemi hallgatók száma (fô)
40
39
Ph.D. hallgatók száma (fô)
8
5
fiatal kutatók száma (fô)
5
14
A projekt révén tudományos fokozatot szerzett kutatók száma (fô)
-
2
A projekt révén létrejött munkahelyek száma (db)
-
11,25
kutatóhelyek száma (db)
-
13
vállalkozások száma (db)
3
4
-
0
nem
nem
a fenntartható fejlôdéshez és a környezetvédelemhez?
igen
igen
az esélyegyenlôség megvalósításához?
igen
igen
a biztonsághoz?
igen
igen
a regionális egyenlôtlenségek mérsékléséhez?
igen
igen
szakmai körökben?
igen
igen
nagyközönség körében?
igen
igen
Tudományos eredmények Publikációk (elôadásokat is beleértve)
Disszertációk
Eredményezett-e új nemzetközi projektet?
Emberi erôforrás Oktatásban/képzésben hasznosítják-e a projekt eredményeit? A projektbe bevont
Gazdasági hasznosítás A központ tevékenységében résztvevô
A létrejött új vállalkozások száma (db) Megtörtént-e a projekt eredményeinek gazdasági hasznosítása?
Társadalmi hasznosítás A projekt hozzájárult
A projekt eredményeinek nyilvános bemutatása megtörtént-e
34
Médiaszereplések
Sajtótájékoztató 2005. 08. 31.
Sajtómegjelenések • A tudás központja - Környezet- és nanotechnológiára 1,7 milliárd forint Délmagyarország, 2005. 09. 01. • Környezet- és nanotechnológiai tudásközpont Szegeden www.szegedportal.hu internetes portál, 2005. 09. 01. • Kutatás-fejlesztési programok a Szegedi Tudományegyetemen www.doki.net internetes portál, 2005. 11. 07. • A tudomány és az ipar házasodik Délmagyarország, 2005. 11. 12. • Több támogatás kell megújuló energiára www.biogas.hu internetes portál, 2005. 11. 12. • Az alapkutatástól a termékig Szegedi Egyetem, 2005. 11. 14. • Alternatív energia - Egyetem disznófarmmal Piac & Profit, 2005/05 szám • Bioüzemanyag kifejlesztésén dolgoznak a szegedi kutatók Rádió Plusz, 2006. 02. 03. • Tudásközpont alakul Szegeden Rádió 88, 2006. 02. 03. • Tudomány és ipar együttmûködése Délmagyarország, 2006. 02. 16. • Szuperszámítógép Szegeden www.tiszaportal.hu internetes portál, 2006. 05. 15.
35
Publikációk, elôadások 1. Környezettechnológia alprogram Publikációk, tanulmányok, konferenciakiadványok • Aradi E. – Margóczi K. – Szanyi J. (2006): Pattern and background-factors of dune slack meadows vegetation. 1st European Congress of Conservation Biology. • Gallé L. – Kiss K. – Dürgô H. – Zoványi G. – Mészáros H. – Markó B. (2006): A kitüntetettség lefokozása: favoured state a hangyaközösségekben. 7. Magyar Ökológus Kongresszus Összefoglalók. • Gallé L. (szerk.) (2005): Vegetation and Fauna of Tisza River Basin I., Szeged. • Gallé R. – Torma A. – Körmöczi L. (2006): Ízeltlábú közösségek változásai természetközeli szegélyeken. 7. Magyar Ökológus Kongresszus Összefoglalók. • Kertész Sz. – László Zs. – Szabó G. – Hodúr C. (2006): Detergensek eltávolítása tejipari szennyvizekbôl nanoszûréssel és ózonkezeléssel. Óvári Tudományos Napok Konferenciaelôadások Összefoglalók. • Kertész Sz. – László Zs. – Szabó G. – Hodúr C. (2006): Élelmiszeripari szennyvíztisztítás membránszûrés és ózonozás hibrid eljárással. Membrántechnika, 3. • Kesserû P. – Kiss I. – Portörô P. (2006): Az atrazin mikrobiális lebontása. AgrárUnió, Okt-Nov. • Körmöczi L. – Zalatnai M. – Jusztin M. (2006): Homoki gyepek mintázat-transzformációja populáció és közösség szinten. 7. Magyar Ökológus Kongresszus Összefoglalók. • László Zs. – Fehér L. (2006): Antimicrobial effect of ozone, UV and VUV light in the presence of food components. Proceedings of 1st European Conference on Environmental Applications of Advanced Oxidation Processes. • László Zs. – Hodúr C. (2006): PurImpaktfaktorication of Thermal waste water by membrane separation and ozonation. Proceedings of EUROMED. • László Zs. – Kertész Sz. – Mlinkovics E. – Hodúr C. (2006): Dairy waste water treatment by combining ozonation and nanofiltration. Proceedings of 1st European Conference on Environmental Applications of Advanced Oxidation Processes. • László Zs. – Simon E. – Hodúr C. – Fenyvessy J. (2005): A mikrohullámú technika alkalmazásának újabb lehetôségei az élelmiszer- és környezetiparban. Agrártudományi Közlemények, 18. • Makra L. – Gallé R. – Fülöp D. – Gallé R. – Torma A. – Bozsó M. – Kôváry K. – Rostási Á. (2006): Egy Tisza-menti táj mintázata különbözô közösségek leképezésében. 7. Magyar Ökológus Kongresszus Összefoglalók. • Margóczi K. – Szanyi J. – Körmöczi L. – Aradi E. – Zalatnai M. (2006): Láprét-sztyepprét-szikes vegetációkomplex átmeneteinek mintázata és háttérfeltételei. Kitaibelia, 11. • Margóczi K. – Takács G. – Bátori Z. – Szalma E. (2006): Wetland restoration in Hungary, an overview and evaluation. 5th European Conference on Ecologoical Restoration, GreImpaktfaktorswald. Conference Programme & Abstracts. • Mlinkovics E. – Kertész Sz. – László Zs. – Hodúr C. (2006): Detergensek eltávolítása membrántechnikával. Élelmezési Ipar, 6-7. • Mlinkovics E. – Kertész Sz. (2006): Detergensek eltávolítása membrántechnikával. Magyar Élelmezéstudományi Egyesület Országos Diákköri Konferenciája Összefoglalók. • Pántos Sz. – Siegert, K. – Halász J. (2005): Degradation of waste polyolefines in the presence of modImpaktfaktoried zeolite and mesoporous catalysts. 8th Internat. Symp. on Inertdisc. Regional Res., CD edition. • Rakonczai J. (2006): A globális változások hatásai a Duna-Tisza köze vízháztartására. Magyar Földrajzi Konferencia Kiadványa. • Zalatnai M. – Körmöczi L. – Jusztin I. (2006): Erdôssztyepp biom közösségeinek határátmeneti tulajdonságai. Kitaibelia, 11. • Zalatnai M. – Körmöczi L. (2006): Homoki gyepközösségek határzónájának mintázatáról és a mintázatot befolyásoló háttér faktorokról. Kitaibelia, 11.
Elôadások • Margóczi K. – Aradi E. – Busa-Fekete B. – Szanyi J. (2006): Hydrological background of the dune slack vegetation in the Kiskunság. 3rd Workshop and Short Intensive Course on Water Management, Bierbza, Lengyelország. • Margóczi K. – Aradi E. – Krnács Gy. (2005): Gyepfragmentumok védelme és kezelése: a dél-kiskunsági semlyékek példája. III. Magyar Természetvédelmi Biológia Konferencia, Eger. • Margóczi K. – Aradi E. – Szanyi J. – Busa-Fekete B. (2006): A Dél-Kiskunsági semlyékek hidrogeológiai sajátosságainak és vegetációjának összefüggései. A Kiskunsági Nemzeti Park elmúlt 30 éve a földtan tükrében Konferencia, Kecskemét.
36
Diploma- és projektmunkák, TDK elôadás és dolgozat • Darányi M. (2006): Polipropilén termikus és katalitikus lebontásának vizsgálata mikro- és mezopórusos katalizátorokon. Projektmunka, környezettudományi szak. • Faragó Zs. (2006): Gyártási és fogyasztói hulladékból származó PVC ártalmatlanítása lebontással. Projektmunka, vegyész szak. • Gál L.: Az atrazin biodegradációjának vizsgálata. TDK elôadás és dolgozat. • Horváth H. (2005): A PVC termikus és katalitikus bontása. Diplomamunka, környezettudományi szak. • Nagy B. (2006): Gumihulladékok újrahasznosításának lehetôségei. Projektmunka, környezettudományi szak. • Nagy M. (2006): Mûanyagok környezeti problémái: mûanyaghulladékok és kezelésük. Projektmunka, környezettudományi szak. • Siegert K. (2006): Polisztirol és polisztirol tartalmú mûanyagok hulladékainak katalitikus bontása. Diplomamunka, környezettudományi szak.
2. Nanotechnológia alprogram Publikációk, tanulmányok, konferenciakiadványok • Bansagi, T. – Zakar T. S. – Solymosi F. (2006): An FTIR study on the formation of NCO surface complexes over Rh/CeO2 . APPLIED CATALYSIS B-ENVIRONMENTAL, 66. • Farkas A. P. – Koos A. – Bugyi L. (2006): Effects of potassium on the reaction pathway of C3H7 species over Mo2C/MO (100). SURFACE SCIENCE, 600. • Hornok V. – Erdôhelyi A. – Dékány I. (2006): Preparation of ultrathin membranes by layer-by-layer (LBL) deposition of oppositly charged inorganic colloids. Colloid and Polymer Sci, 284. • Kiss A. M. – Svec, M. – Berko A. (2006): The effect of preadsorbed K on the size distribution of Au nanoparticles on TiO2 (110) surface. SURFACE SCIENCE, 600. • Kozma G. – Kukovecz Á. – Kónya Z. (2006): Spectroscopic studies on the formation kinetics of SnO2 nanoparticles synthesized in a planetary ball mill. XXVIIII. European Congress on Molecular Spectroscopy. • Kôrösi L. – Dékány I. (2006): Preparation and investigation of structural and photocatalytic properties of phosphate modImpaktfaktoried titanium dioxide. Colloids and Surfaces A, 280. • Kun R. – Aranda P. – Martín-Luengo, M. A. – Letaïef, S. – Ruiz-Hitzky, E. – Dékány I. (2006): TiO2 / and TiO2 -SiO2 /sepiolite nanocomposites prepared by a colloidal route. 20th conference of the European Colloid and Interface Society and 18th European Chemistry at Interfaces Conference. • Kun R. – Mogyorósi K. – Dékány I. (2006): Synthesis and structural and photocatalytic properties of TiO2 /montmorillonite nanocomposites. Applied Clay Sci, 32. • Lerf, A. – Buchsteiner, J. – Pieper, S. – Schöttl –Dékány I. – Szabó T. – Boehm, H. P. (2006): Hydratation behavior and dynamics of water molecules in graphite oxide. J. of Phys.Chem. of Solids, 67. • Óvari – Kiss J. (2006): Growth of Rh nanoclusters on TiO2 (110): XPS and LEIS studies . Applied surface science, 252. • Pál E. – Kun R. – Aranda P. – Martín-Luengo, M. A. – Letaïef, S. – Ruiz-Hitzky, E. – Dékány I. (2006): TiO2 / and TiO2 -SiO2 / sepiolite nanocomposites prepared by a colloidal route. 20th conference of the European Colloid and Interface Society and 18th European Chemistry at Interfaces Conference. • Pál E. – Szabó K. – Kun R. – Dékány I. (2006): Adsorption and photocatalytic degradation of acridin orange on TiO2/layer silicate nanocomposites. 20th conference of the European Colloid and Interface Society and 18th European Chemistry at Interfaces Conference. • Papp S. – Dékány I. (2006): Nucleation and growth of palladium nanoparticles stabilized by polymers and layer silicates. Colloid and Polymer Sci, 284. • Raskó J. – Kiss J. (2006): CO oxidation in the presence of hydrogen on Au/TiO2 catalyst: an FTIR-MS study. CATALYSIS LETTERS, 111. • Sebôk D. – Szendrei K. – Dékány I. (2006): Changing of optical properties of Zn(OH)2 nanoparticles / layer silicate nanofilms prepared by LBL method under ethanol vapour. 20th Conference of the European Colloid and Interface Society and 18th European Chemistry at Interfaces Conference. • Sebôk D. – Szendrei K. – Dékány I. (2006): Changing of optical properties of Zn(OH)2 nanoparticles / layer silicate nanofilms prepared by LBL method under ethanol vapour. 20th Conference of the European Colloid and Interface Society and 18th European Chemistry at Interfaces Conference. • Smajda R. – Gyôri Z. – Sápi A. – Veres M. – Oszkó A. – Kukovecz Á. – Kónya Z. – Kiricsi I. (2006): Spectroscopic studies on self-supporting multi-wall carbon nanotube based composite films for sensor applications. XXVIIII. European Congress on Molecular Spectroscopy. • Szabó G. – Bozóki Z. – Pap G. – Katona T. (2006): Polimerek gázáteresztô-képességét mérô fotoakusztikus, illetve fototermális rendszerek fejlesztése és alkalmazása. Mûanyag és gumi, 7. • Szabó K. – Kun R. – Dékány I. (2006): Adsorption and photocatalytic degradation of acridin orange on TiO2 /layer silicate nanocomposites. 20th conference of the European Colloid and Interface Society and 18th European Chemistry at Interfaces Conference.
37
• Szabó T. – Berkesi O. – Forgó P. – Josepovits K. – Sanakis Y. – Petridis D. – Dékány I. (2006): Evolution of Surface functional groups in a series of progressively oxidized graphite oxides. Chem. Mater, 18. • Szabó T. – Tombácz E. – Illés E. – Dékány I. (2006): Enhanced acidity and pH-dependent surface charge characterization of successively oxidized graphite oxides. Carbon, 44. • Szechenyi A. – Solymosi F. (2006): N-Octane aromatization on Mo2 C-containing catalysts. APPLIED CATALYSIS A-GENERAL, 306. • Szendrei K. – Sebôk D. – Szabó T. – Dékány I. (2006): Optical Properties of ZnO nanoparticles in ultrathin films prepared by LBL method. 20th Conference of the European Colloid and Interface Society and 18th European Chemistry at Interfaces Conference. • Szendrei K. – Sebôk D. – Szabó T. – Dékány I. (2006): Optical Properties of ZnO nanoparticles in ultrathin films prepared by LBL method. 20th Conference of the European Colloid and Interface Society and 18th European Chemistry at Interfaces Conference.
Elôadások • Ambrus Z. – Sipos P. – Dombi A. (2006): Preparation and Characterization of Doped Titanium Dioxide Catalysts. 3rd European Conference on oxidation and reduction technologies for ex-situ treatment of water and air and in-situ treatment of soil and groundwater(ecor-3), Göttingen, Németország. • Ambrus Z. – Wittmann G. – Sipos P. – Dombi A. (2006): Preparation and characterization of doped titanium dioxide catalysts. 1st European Conference on Environmental Application of Advanced Oxidation Processes, Chaina, Görögország. • Ambrus Z. – Wittmann Gy. – Sipos P. – Dombi A.: Napsugárzással gerjeszthetô heterogén fotokatalizátorok elôállítása. • Balázs N. – Demeestere K. – Hernádi K. – Korbély B. – Sipos P. – Dombi A.: Titándioxiddal fedett szén nanocsövek fotokatalitikus aktuivitásának vizsgálata. • Balázs N. – Sipos P. – Dombi A. (2006): Synthesis and Characterization of Various TiO2 Samples made by flame hydrolysis. 3rd European Conference on oxidation and reduction technologies for ex-situ treatment of water and air and in-situ treatment of soil and groundwater(ecor-3), Göttingen, Németország. • Berkó A. – Kiss A. M. – Švec, M. – Šutara F. – Cháb V. (2006): Ar+ assisted carbidization of Mo nanoparticles supported on TiO2 (110) by decomposition of C2 H4. 11th Joint Vacuum Conference, Prága, Csehország. • Berkó A. – Majzik Z. – Kiss A. M. (2006): Low temperature CO oxidation on dImpaktfaktorferently prepared TiO2 (110) and CeO2 (111) supported Au catalysts. International Conference on Nanoscience and Nanotechnology, Basel, Svájc. • Berkó A. (2006): Decomposition of CO, CH4 and C2 H 6 on TiO2 (110) surfaces decorated by metal nanoparticles. University of Bourgogne Department of Surfaces and Interfaces of Metal Oxides, Dijon, Franciaország. • Deák L. – Óvári L. – Kiss J. (2006): Ion- and Electronspectroscopic Study of Mo/Au Layers Supported on the TiO2 (110) Surface JVC. 11th Joint Vacuum Conference, Prága, Csehország. • Deák L. – Óvári L. – Kiss J. (2006): LEIS and XPS Study of Mo/Au Bimetallic Layers Supported on TiO2 ECCOS 24. European Conference on Surface Science, Párizs, Franciaország. • Dombi A. – Alapi T. (2006): Comparison of the direct photolysis and heterogeneous photocatalysis of phenol in aqueous solution. 1st European Conference on Environmental Application of Advanced Oxidation Processes, Chaina, Görögország. • Farkas A. P. – Bugyi L. – Koós Á. – Solymosi F. (2006): Effects of potassium on the reaction pathway of CH2 and C2H5 fragments over Mo2 C/Mo(100). Europian Conference on Surface Science, Párizs, Franciaország. • Filus Z. – Ajtai T. – Bozóki Z. – Pap G. – Szabó G. – Domonkos I. – Nagy T. – Katona T. (2006): Novel gas detection for permeability measurement. Oilfield Engineering with Polymers, London, Egyesült Királyság. • Ilisz I. – Alapi T. – Schrantz K. – Ambrus Z. – Balázs N. – Sipos P. – Dombi A.: Nagyhatékonyságú oxidációs eljárások környezetkémiai alkalmazásai. • Kiss J. – Deák L. – Óvári L. – Ádám Z. (2006): Characterization of Au/Mo Bimetallic Layers Supported on the TiO2 (110) Surface. XPS and LEIS Studies International Conference on Nanoscience and Technology, Basel, Svájc. • Kovács I. – Kiss J. – Solymosi F. (2006): The Adsorption Properties of PdZn alloy on Pd(100): Preparation and Characterization JVC. 11 Joint Vacuum Conference, Prága, Csehország. • Kukovecz Á. (2006): Termikus kezelés hatásai szén nanostrukturákra. MTA Termoanalitikai Munkabizottségának tavaszi ülése, Szeged. • Kukovecz Á. (2006): Többfalú szén nanocsô filmek elôállítása, jellemzése és szenzorikai alkalmazási lehetôségei. MTA Fizikai és Szervetlen Kémiai Munkabizottságának tavaszi ülése, Szeged. • Mutomboa P. – Kiss A. M. – Berkób A. – Chaba V. (2006): Density functional theory calculations of the interaction of gold with an oxygen point defect on a TiO2 (110) surface. 24nd European Conference on Surface Science / ECOSS-24, Párizs, Franciaország. • Solymosi F. – Széchenyi A. (2006): Aromatization of iso-octane on Mo2 C catalysts. Catlytic Processing of Renewable Sources: Fuel, Energy, Chemicals, Athén-Kréta, Görögország. • Széchenyi A. – Solymosi F. (2006): Aromatization of n-octane and isooctane on Mo2 C-containing catalysts. 8th Pannonian International Symposium on catalysis, Szeged. • Tolmacsov P. – Almusaiteer, K. – Solymosi F. (2006): The synthesis of dimethyl carbonate from methanol and carbon dioxide. 1st European Chemistry Congress, Budapest.
38
3. Energiaforrások alprogram Publikációk, tanulmányok, konferenciakiadványok • Bélafi-Bakó K. – Búcsú D. – Pientka Z. – Bálint B. – Herbel Z. – Kovács L. K. – Wessling, M. (2006): Integration of biohydrogen fermentation and gas separation processes to recover and enrich hydrogen. Int. J. Hydrogen Energy, 31. • Csízi C. – Janáky Z. – Fekete G. – Bencsik Á. – Patzkó E. – Pintér C. – Visy C. (2006): Nanoscale composites of conducting polymers: characterization and possible applications. ICSM Meeting, Book of Abstracts. • Dorogházi E. – Maróti G. – Rákhely G. – Kovács L. K. (2006): Structural motImpaktfaktors in the membrane-associated [NImpaktfaktore] hydrogenases. Proc. 16th Int. Conf. Photochemical Conversion and Storage of Solar Energy. • Dömök M. – Kecskés T. – Baán K. – Fodor K. – Erdôhelyi A. (2006): Steam reforming of ethanol on K-doped Pt/Al2 O3 catalysts. Proceeding of the 8th Pannonian International Symposium on Catalysis. • Erdôhelyi A. – Raskó J. – Kecskés T. – Tóth M. – Dömök M. (2006): Hydrogen formation in the ethanol reforming on supported noble metal catalysts. Catal. Today. • Janáky C. – Visy C. – Makra P. (2006): Poly(3-octylthiophene)/�Fe2O3 nanocomposite: synthesis and characterization. 1st European Chemistry Congress, Book of Abstracts. • Janáky C. – Visy C. (2006): Preparation of a poly(3-octylthiophene) / γ-Fe2O3 nanocomposite Frühjahrssymposium. 8th Young Scientists Conference on Chemistry, Book of Abstracts. • Kovács L. K. – Bagi Z. – Bálint B. – Balogh J. – Dorogházi E. – Herbel Zs. – Latinovics D. – Palágyi-Mészáros L. – Maróti G. – Perei K. – Tóth A. – Varga A. – Rákhely G. (2006): Biohydrogen and some biotechnological applications. Int. Symp. Env. Biocatal. • Kovács L. K. – Bagi Z. (2006): Neue Biogas-Forschungsprojekte an der Szegeder Universitat. Proc. Biogas Konferenz. • Kovács L. K. – Maróti G. – Palágyi-Mészáros L. – Latinovics D. – Balogh J. – Varga A. – Dorogházi E. – Nyilasi A. – Rákhely G. (2006): Hydrogen metabolism and the bioenergetic processes of the phototrophic bacterium Thiocapsa roseopersicina. Proc. 12th International Symp. on Phototrophic Prokaryotes. • Kovács L. K. – Maróti G. – Rákhely G. (2006): A novel approach for biohydrogen production. Int. J. Hydrogen Energy, 31. • Pintér E. – Makra P. – Fekete Z. A. – Janáky C. – Bencsik G. – Patzkó Á. – Visy C. (2006): Conducting Polymer Based Transition Metal Containing Composites. International Workshop on the Electrochemistry of Electroactive Materials, Book of Abstracts. • Rákhely G. – Magony M. – Gara A. – Rapali P. – Perei K. – Medzihradszky K. F. – Kovács L. K. (2006): Molecular mechaniosm of biodegradation of sulfonated aromatic compounds in S. subarctica SA1. Int. Symp. Env. Biocatal. • Rákhely G. – Maróti G. – Balogh J. – Latinovics D. – Palágyi-Mészáros L. – Nyilasi A. – Dorogházi E. – Kovács L. K. (2006): NImpaktfaktore hydrogenazse catalyzed biohydrogen production by a photosynthetic purple sulfur bacterium, T. roseopersicina BBS. Int. Symp. Env. Biocatal. • Rákhely G. – Maróti G. – Palágyi-Mészáros L. – Latinovics D. – Balogh J. – Varga A. – Dorogházi E. – Nyilasi A. – Kovács L. K. (2006): Relationship of hydrogen metabolism to other bioenergetic processes in the phototrophic bacterium Thiocapsa roseopersicina. Proc. 16th Int. Conf. Photochemical Conversion and Storage of Solar Energy. • Raskó J. – Dömök M. – Baán K. – Erdôhelyi A. (2006): FTIR and mass spectrometer study of the interaction of ethanol and ethanol – water with oxide supported platinum catalysts. Appl. Catal. • Varga A. – Latinovics D. – Kovács Á. T. – Klement É. – Medzihradszy K. F. – Rákhely G. – Kovács L. K. (2006): IdentImpaktfaktorication of five subunits of Hox hydrogenase in Thiocapsa roseopersicina. Proc. 16th Int. Conf. Photochemical Conversion and Storage of Solar Energy.
Elôadások • Erdôhelyi A.: Hydrogen formation in the ethanol + water reaction on supported noble metal catalysts. • Fodor K. – Raskó J. – Dömök M. – Tóth M. – Kecskés T. – Erdôhelyi A. (2006): The Reactivity of Surface Species Formed in the Ethanol + Water Reaction on Supported Pt Catalysts. American Chemical Society, 232nd National Meeting & Exposition, Advances in Hydrogen Production. • Tóth T. M. – Vass I.: A reprezentatív elemi térfogat (REV) becslése repedezett kôzettestekben. • Tóth T. M. (2006): Töréshálózat modellezés a RepSim szoftverrel. Mérnökgeológia-Kôzetmechanika. • Tóth T. M.: A magvizsgálatok szerepe a repedezett tárolók modellezésében. Geofizikai Vándorgyûlés.
39
4. Informatika alprogram Publikációk, tanulmányok, konferenciakiadványok • Binkley, D. – Danicic, S. – Gyimóthy T. – Harman, M. – Kiss Á. – Korel B. (2006): Theoretical Foundations of Dynamic Program Slicing. Theoretical Computer Science, Aug. • Binkley, D. – Danicic, S. – Gyimóthy T. – Harman, M. – Kiss Á. – Korel B. (2006): A Formalisation of the Relationship between Forms of Program Slicing. Science of Computer Programming, Okt. • Kocsor (2006): The Kernel Topological Machine. In Proceedings of the 2006 International Conference on Data Mining. • Tsang W. – Kocsor A. – Kwok J. T. (2006): Efficient Kernel Feature Extraction for Massive Data Sets. In Proceedings of the 12th ACM SIGKDD International Conference on Knowledge Discovery and Data Mining.
5. Egészségügy alprogram Publikációk, tanulmányok, konferenciakiadványok • Szabad G. (2005): Modern sebkezelés, avagy a Maggot-terápiától a bôrgyártásig. Magyar Orvos, 13. • Janovák L. – Varga J. – Kemény L. – Dékány I. (2006): Dermatological application of thermo- and pH- sensitive hydrogels. 20th Conference of the European Colloid and Interface Society Book of Abstracts.
Elôadások • Nagymajtényi L. (2006): A nanorészecskék egészségkárosító hatásai. „Geotermia és Környezetipar a XXI. Században” Konferencia, Kistelek. • Nagymajtényi L. (2006): Nanoparticules and health. 8th DKMT Euroregional Conference on Environmental Medicine and Health, Temesvár. • Vezér T. – Lukács A. – Szabó A. (2006): Környezeti xenobiotikumopk kiváltotta magatartásváltozások állatkísérletekben. MHT XXXVI. Vándorgyûlése, Siófok. • Bata-Csörgô Zs. (2005): A hámsejtek mûködésének vizsgálata. „Sejtbiológiai és genomikai kutatások bôrgyógyászati kórképekben” SZAB Orvostudományi Szakbizottság Klinikai Kémiai Munkabizottságának tudományos ülése, Szeged. • Szabad G. – Bársony K. (2005): Modern sebkezelés. Az MDT 78. Nagygyûlése, Budapest.
40
Kiadja: SZTE KNRET Felelôs kiadó: Dr. Szabó Gábor rektor, a KNRET elnöke Grafika és tördelés: Grid M. Studio Nyomdai munkák: Innovariant Kft.
XVIII
