További információ és kapcsolatfelvétel:

További információ és kapcsolatfelvétel: Szegedi Tudományegyetem Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont 6720 Szeged, Dugonics tér 13. tel.: 62/546-706 fax: 62/544-830 e-mail: [email protected] honlap: www.knret.u-szeged.hu

Tartalom

Küldetés ......................................................................................................... 2 Vezetôi összefoglaló ......................................................................................... 3 Menedzsment ................................................................................................. 5 Szervezeti felépítés és menedzsment ............................................................... 6 Munkatársak ............................................................................................... 8 Konzorciumi partnerek ................................................................................. 9 Tudományos képzési program .......................................................................... 10 1. Környezettechnológia alprogram .................................................................... 11 2. Nanotechnológia alprogram ......................................................................... 15 3. Energiaforrások alprogram ........................................................................... 19 4. Informatika alprogram . .............................................................................. 23 5. Egészségügy alprogram .............................................................................. 27 Mellékletek .................................................................................................... 31 Pénzügyi táblázatok .................................................................................. 32 Alprogramok munkaidô ráfordítása . ............................................................ 34 Teljesítményindikátorok ............................................................................. 36 Médiaszereplések ...................................................................................... 37 Publikációk, elôadások ............................................................................... 38

XVII

Küldetés

A globalizálódó világban az üzleti siker folyamatos szervezeti megújulást és új típusú együttmûködési formák kialakítását igényli. A Szegedi Tudományegyetem ezt felismerve hozta létre a Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpontot, amely – menedzsment szervezetén keresztül – képes lesz a régióban megtalálható szellemi kulcskompetenciák és erôforrások kiaknázásával tartós és minden érintett fél számára elônyös ipari együttmûködési kapcsolatokat kialakítani a környezettechnológia, az egészségtudomány és az informatika terén. Szervezetünk célja az alkalmazott kutatások piaci hasznosításának, a tudásalapú gazdaságfejlesztésnek az elôsegítése a lakosság életminôségének javítása érdekében. A fenti célok elérésével 9-10 év múlva jelentôs mértékû befektetési potenciál koncentrálódhat a Dél-alföldi régióban.

2

Vezetôi összefoglaló

Prof. Dr. Szabó Gábor a KNRET elnöke

Prof. Dr. Kiricsi Imre tudományos igazgató

Kovács Tibor KNRET igazgató

A Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpontban (KNRET) folyó kutatás-fejlesztési és oktatási munka 2005 végén kezdôdött a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és 9 vállalati partner együttmûködésében. A hároméves program 5 alprogramból és 24 projektbôl áll, amelyek a régió szellemi kapacitásának és adottságainak kihasználásával igyekeznek a DélAlföld versenyképességét javítani. A második év végére ipari partnereink versenyképességének javítására és az egyetemi tudásbázis kiaknázására számos új megoldást fejlesztettünk ki, több termék esetében jelenleg is folynak tárgyalások a potenciális gyártókkal. Szabadalmaink és szoftvereink további fejlesztésére spin-off cégek alakultak, kutatási és mérési szolgáltatásaink új érdeklôdôket vonzottak a programhoz. Oktatási projektjeink keretében az elôzô évi elôkészületek után beindultak az elsô e-learning képzések. A fenti eredmények tükrében úgy véljük, hogy a KNRET program bizonyította életképességét. A 2007. év eredményei közül kiemelendônek tartjuk a belsô monitoring és kontrolling rendszer kiépítését, amely a feladatokat és a forrásokat illetôen biztosít naprakész információt, kiegészítve az elôzô évben kifejlesztett tükör-elszámolási rendszerrel. A Szegedi Tudományegyetem üzleti profil egységeként a KNRET önálló arculattal és üzletfejlesztési funkcióval 2007. év folyamán intenzív ipari kapcsolatépítési tevékenységet végzett. Az SZTE KNRET a 2007. évben – a Támogatási Szerzôdés hatályos költségterve szerint – 686,8 millió forint összeggel gazdálkodott, amelybôl 393,1 millió forint egyetemi támogatás 138,7 millió forint ipari támogatás, a fennmaradó 154,9 millió forint pedig ipari önerôvállalás volt. Az idôarányos kiadások 2007. október 31-ig 603,4 millió forintot tettek ki, amelynek 46,64 százaléka (281,4 millió forint) egyetemi felhasználás, 53,36 százaléka (322,0 millió forint) az ipari partnerek kiadása. A költségtervtôl való elmaradás oka a Környezettechnológia program részére beszerzendô nagy értékû mûszer szállításának elmaradása, valamint a „Tudomány és technika háza” nevû innovációs és inkubációs célokat szolgáló létesítmény kivitelezési elôkészületeinek elhúzódása. Programunk eredményességére bizonyíték 5 új technológia, 3 új alkalmazás, 4 prototípus, 6 beadott szabadalom, továbbá közel 180 magyar, illetve idegen nyelven megjelent publikáció, amelyek együttes impaktfaktora 70,81. Változatlanul egy emeritus professzor és két akadémikus mellett ebben az évben már 16 egyetemi tanár, 11 egyetemi docens és 2 adjunktus kapcsolódott be a fejlesztések szakmai irányításába. Az új típusú kutatási kapcsolat révén 11 frissdiplomás kezdte meg kutatói pályáját a tudományos élet fókuszában lévô, aktuális kutatási témákban. A tervezett 40 fôvel szemben 2007-ban 50 egyetemi hallgató vett részt a munkaprogram lebonyolításában, az újabb hallgatók bevonása jelenleg is folyamatban van. Fiatal tudósjelöltjeinkbôl 11 fô a KNRET-bôl finanszírozott Ph.D. hallgató, 2 fô programfejlesztô, 10 fô tudományos segédmunkatárs és 9 fô kutató.

3

A második év nagyértékû beruházásai közül kiemelendô egy nanopartikulum-mérô berendezés, egy sûrûségmeghatározó készülék és egy diffúz-reflexiós optikai berendezés, amelyek együttes értéke elérte a bruttó 31 millió forintot. A Környezettechnológia alprogram eredményei közül kiemelendô egy, a vízvisszasajtolás folyamatának tanulmányozására alkalmas mérôrendszer kifejlesztése, illetve a talajban lévô szennyezôanyag lebontását gyorsító bakteriális konzorcium kimutatása. Nanotechnológia alprogramunkban félüzemi kísérlet szintjén sikeresen állítottunk elô módosított felületû szén nanocsöveket és titanát nanoszálakat. Fejlesztéseink eredményeként létrehoztunk egy töltéskompenzációs detektort, amely a szennyvíztisztításon kívül a festék-, lakk-, mosószer- és mûanyagipar, illetve a környezetvédelem területén is alkalmazható lesz. A hatékony fotokatalizátorok elôállítása és minôsítése témakörben új típusú fotokatalizátorokat fejlesztettünk ki a szennyezô folyadékok és gázok lebontása céljából. Energiaforrások alprogramunk keretében olyan mutánst állítottunk elô, amely stabil és kiemelkedô és hidrogéntermelô képességgel rendelkezik. A geotermikus energia kitermeléséhez kapcsolódóan lényeges eredménynek tekintjük a talajvízáramlás miatti hômérsékletkülönbség kimutatását, amely a kitermelés gazdaságosságával kapcsolatos kalkulációknál jelent fordulópontot. Az Informatika alprogramban megvizsgáltuk az elsô évben elkészített prototípusunk legkritikusabb pontjainak mûködését és teljesítményét, amely alapján egy új, UBIFS névre elkeresztelt fájlrendszert fejlesztettünk ki. A programban folyó kutatások felkeltették egy orvostechnikai cég figyelmét, akivel együttmûködve mobil EKG eszközhöz kifejlesztettünk egy olyan szoftvert, amely lehetôvé teszi a készülék memóriakapacitásának kibôvítését, hosszú távú monitorozásban való használatát, továbbá otthoni betegápolásban és távgyógyászatban való alkalmazását. Egészségügy alprogramunk keretében méréseket kezdtünk Szeged város területén a nano mérettartományba esô szennyezô részecskék elôfordulási térképének elkészítése érdekében. A nanorészecskék környezeti hatásai témával foglalkozó alprojektünkben duzzadásra képes kompozitgélek fejlesztése során olyan jó minôségû töltôanyagot állítottunk elô, amelyet gyakorlati hasznosítás céljából szabadalmi oltalom alá vonunk a közeljövôben. Missziónkat követve a jövôben újabb kutatási eredményekre és azok gyakorlati alkalmazására, a megszerzett tudás átadására, valamint a létrehozott szellemi alkotások védelmére helyezzük a hangsúlyt annak érdekében, hogy a KNRET-ben folyó munka elôsegítse a Dél-alföldi régió hosszú távú fejlôdését, valamint az egyetemi és ipari szféra gyümölcsözô kapcsolatát.

4

Menedzsment

Szervezeti felépítés és menedzsment

A Tudásközpont menedzsment szervezete A Tudásközpont legfôbb döntéshozó szerve a Program Tanács, amely a KNRET program stratégiájának megvalósulásáért felel. A Program Tanács egyes szakfeladatait a Tudományos Tanács és a Képzési Tanács látja el. A KNRET menedzsment szervezete a munkaterv és a konzorciumi igények figyelembevételével került kialakításra. Az operatív egységet a menedzserigazgató vezeti, aki folyamatos kapcsolatot tart a KNRET elnökével és tudományos igazgatójával. A menedzsment az alprogramok és projektek vezetôitôl érkezô kérések alapján segítséget nyújt a forráskoordinációban, illetve a szakmai és pénzügyi jelentésekkel kapcsolatosan elôkészítô-koordináló szerepet tölt be. A napi szintû kapcsolattartást a projektmenedzser látja el, akinek munkáját a pénzügyi referens és a projektasszisztens segíti. A technikai elszámolások lebonyolításához pénzügyi szakos egyetemi hallgatók is bevonásra kerülnek. A szervezet jövôképének megvalósítása érdekében a KNRET a Szegedi Tudományegyetem keretei között részt vesz Magyarország elsô integrált, piaci alapon szervezôdô tudásközponti gazdasági társasága elôkészítésében. Bár az új KFI shared service centerhez a KNRET technikailag csak a program lebonyolítását követôen tud csatlakozni, az együttmûködés a program zárásáig folyamatosan megvalósul.

Mivel a program operatív irányítása a Szegedi Tudományegyetem, mint Konzorciumvezetô keretei között történik, ezért a KNRET menedzsment – az egyetemi-üzleti kapcsolatok reprezentatív központjában – a város szívében elhelyezkedô Rektori Hivatal impozáns épületében kapott helyet. A kialakításra került központ kiválóan alkalmas a kooperációs tevékenység ellátására, valamint újabb ipari kapcsolatok kiépítésére. A jövôben várható az épület teljes átalakítása és funkcióváltása, amelynek eredményeképpen hivatalosan is létrejöhet egy regionális tudás-transzfer és szolgáltató központ (RTSZK), valamint annak részeként az innovációs és ipari kapcsolatok központja (IIKK).

A menedzsment pénzügyei A KNRET menedzsment mind a projektvezetôktôl, mind az ipari partnerektôl negyedévente gyûjt be adatokat a kutatások elôrehaladásáról, az utóbbiak esetében az idôarányos költségek alakulásáról is. A kutatócsoportok kiadásait a KNRET menedzsment kezeli és a Szegedi Tudományegyetem hivatalos szerve – a Gazdasági és Mûszaki Fôigazgatóság – számolja el.

6

Az eredeti költségtervhez képest a menedzsment keret alultervezettnek bizonyult már az elsô év közepén. Az SZTE támogatásából elkülönített 7 százalékos, azaz mintegy évi 13,7 millió forintos keret helyett a teljes kiadás 2007. október 31-ig 18,6 millió forintot tesz ki ezen feladatokhoz kapcsolódóan. Ez a személyzet bére mellett a marketing és üzletfejlesztési feladatokkal kapcsolatos költségeket takarja, fedezeteként felhasználva a KNRET fejlesztési keretének egy részét. Az azonnali, naprakész és projekt-centrikus adatok kinyerése érdekében szükségessé vált az egyetem központi könyvelési és bérszámfejtési rendszerének (TÜSZ) kiegészítése a KNRET székhelyén mûködtetett saját tükörelszámolási szoftverrel. A központi pénzügyi nyilvántartási, TÜSZ rendszerben idôsorosan, költségnemenkénti bontásban történik a bevételek és kiadások könyvelése. Mivel a rögzítés átfutási ideje nagy és az adatok kinyerése, illetve rendszerezése nem hatékony, a TÜSZ rendszer a jelenlegi formájában nem képes naprakészen támogatni a vezetôi döntéshozatalt a KNRET tekintetében. A rendszer felhasználó oldali korlátozottsága szükségessé tette egy ezzel párhuzamos, ún. „tükör” elszámolási rendszer kialakítását, amely amellett, hogy az egyes kiadástípusok könyvelését tetszôleges sorrendben teszi lehetôvé, biztosítja az adatok több szempont szerint való összesítését, továbbá riportok és kimutatások számos kombinációja állítható elô a használatával.

A KNRET marketing tevékenysége Ahhoz, hogy a KNRET-ben folyó kutatások stabil, az együttmûködés mélységét illetôen egyre szélesebb körû kapcsolatok kialakulását lehetôvé tegyék, a Menedzsment 2007-ben célzott marketing tevékenységet folytatott a Tudásközpont nemzetközi hírének növelése és az üzletfejlesztési tevékenység direkt támogatása érdekében. A kutatások gyakorlati alkalmazhatóságának bemutatását és új potenciális partnerek bevonását szolgálja a 2007 tavaszán magyar és angol nyelven elkészült marketing kiadvány. A kézzel fogható alkalmazott kutatási eredményekrôl, illetve új partnerségi kapcsolatokról a negyedévente rendszeresen készített hírlevél formájában számol be a tudásközpont. Az SZTE-n mûködô kooperációs kutatási és tudásközpontokról a Napi Gazdaság innovációs különszámában megjelent cikk már a regionális tudásbázis integrálása iránti igény jegyében született meg.

Üzletfejlesztés Üzletfejlesztés terén a Menedzsment 2007-ben komoly elôrelépést ért el. A vállalati kutatási igényeknek megfelelô kutatócsoportok létrehozása, az ad-hoc és folyamatos kutatási megbízások technikai lebonyolítása, valamint a kutatási kínálat folyamatos nyomon követése és a piaci igények felmérése alkalmassá teszik a KNRET-et a kutatóhelyek és a vállalatok közötti hídképzô szerep betöltésére. A 3 éves üzletfejlesztési koncepció és a 2007-es üzletfejlesztési akcióprogram mentén a KNRET üzletfejlesztési menedzserei az érintett kutatásvezetôkkel együttmûködésben direkt partnerkeresésen és key-account menedzsmenten keresztül létesítenek és menedzselnek újabb üzleti kapcsolatokat. A 2006-ban elkészített kutatás-keresleti adatbázis továbbfejlesztése a könnyebb, felhasználóbarát kezelhetôség és a több szempont szerinti listázás mentén történt. 2007-ben elindítottuk pályázatfigyelési programunkat, amelynek célja partnereink, illetve a kooperációs kutatás iránt érdeklôdô cégek számára közös pályázat keretében a kutatóközpontban felhalmozódott szellemi tudáshoz hozzáférés biztosítása.

Kontrolling és monitoring A KNRET menedzsmentje a program szakmai és pénzügyi mutatóinak teljesülését folyamatosan nyomon követi, és jelentôs eltérés észlelése esetén kutatásvezetôi fórumon észrevételeket tesz. A rendkívüli egyeztetéseken túl a felelôs kutatók negyedévente tájékoztatást kapnak a kutatások eredményeit jelentôsen befolyásoló beszerzések állásáról, az egyes alprojektek kiadási intenzitásáról, a rendelkezésre álló keretekrôl, illetve a Támogatási Szerzôdésben vállalt eredmények elôrehaladásáról.

7

Munkatársak Alapi Tünde egyetemi tanársegéd Almási Attila tudományos segédmunkatárs Ambrus Zoltán PhD. hallgató Bakota Tibor programfejlesztô kutató Baráthné Takács Karolina tudományos ügyintézô Dr. Barthos Róbert kutató Barton Gábor kutató Dr. Bozóki Zoltán tudományos fômunkatárs Bujdosó Tamás PhD. hallgató Bullás Mónika projektszakértô Csendes Éva tudományos ügyintézô Prof. Dr. Csirik János tanszékvezetô egyetemi tanár Dancza Dániel projekt ügyintézô Deák József Áron kutató Prof. Dr. Dékány Imre tanszékvezetô egyetemi tanár Dobó Krisztina laboráns Dobóczky Adrienn projekt-koordinátor Prof. Dr. Dombi András egyetemi docens Dósa Rácz Ferenc kutató Prof. Dr. Erdôhelyi András tanszékvezetô egyetemi tanár Farkas Jánosné tudományos ügyintézô Dr. Fekete Zoltán kutató Filus Zoltán tudományos ügyintézô Fodor Csilla projekt ügyintézô Dr. Fülöp András tudományos segédmunkatárs Prof. Dr. Gallé László egyetemi tanár Dr. Geiger János egyetemi docens Gergely Tamás egyetemi tanársegéd Gosztolya Gábor PhD. hallgató Dr. Görgényi Miklós tudományos fômunkatárs Gulyás Sándor kutató Dr. Gyimóthy Tibor tanszékvezetô egyetemi docens Dr. Halász János egyetemi docens Halmosi Péter projektmenedzser Prof. Dr. Hannus István egyetemi tanár Hegedis Veres Anikó tudományos ügyintézô Herbel Zsófia PhD. Hallgató Prof. Dr. Hernádi Klára egyetemi tanár Hódi Márta Tünde projekt asszisztens Prof. Dr. Hodúr Cecília tanszékvezetô fôiskolai tanár Hornok Viktória tudományos segédmunkatárs Horváth Endre programfejlesztô Dr. Hunyadfalvi Zoltán kutató Dr. Ilisz István egyetemi adjunktus Janovák László PhD. Hallgató Jarabek Tamás kutató Katonáné Lehoczky Klára laborasszisztens Prof. Dr. Kemény Lajos tanszékvezetô egyetemi tanár

8

Kéri Györgyné laborasszisztens Kertész Szabolcs PhD. hallgató Dr. Kesserû Péter kutató Prof. Dr. Kiricsi Imre egyetemi tanár, KFI rektorhelyettes Dr. Kiss István kutató Prof. Dr. Kiss János egyetemi tanár Kiss Ákos egyetemi tanársegéd Dr. Kónya Zoltán egyetemi docens Kovács Tibor menedzserigazgató Prof. Dr. Kovács Kornél tanszékvezetô egyetemi tanár Dr. Kukovecz Ákos egyetemi adjunktus Ladányi Zsuzsanna PhD. hallgató Dr. László Zsuzsanna fôiskolai docens Dr. M. Tóth Tivadar egyetemi docens Majzik Andrea kutató Márton Judit PhD. hallgató Prof. Dr. Mezôsi Gábor tanszékvezetô egyetemi tanár Nagy Károly tudományos segédmunkatárs Prof. Dr. Nagymajtényi László tanszékvezetô egyetemi tanár Dr. Novák Mihály nyugalmazott egyetemi tanár Nyilasi Andrea PhD. hallgató Paczolay Dénes tudományos segédmunkatárs Pap Zsolt PhD. hallgató Dr. Patakfalvi Rita Judit tudományos munkatárs Dr. Peintler Gábor egyetemi docens Dr. Peintler-Kriván Emese egyetemi tanársegéd Puskás Irén tudományos segédmunkatárs Dr. Rákhely Gábor egyetemi docens Dr. Rakonczai János egyetemi docens Ribizsár István pénzügyi referens Dr. Schubert Félix tudományos munkatárs Sebôk Szilvia Gabriella PhD. hallgató Sebôkné Kiss Marianna vegyésztechnikus Siket István PhD. hallgató Sipos György tudományos segédmunkatárs Prof. Dr. Solymosi Frigyes emeritus professzor Sós Gábor Csaba tudományos segédmunkatárs Szabó Rita PhD. hallgató Szabó Kinga PhD. hallgató Prof. Dr. Szabó Gábor rektor, a KNRET elnöke Dr. Szanyi János egyetemi docens Török Márta tudományos ügyintézô Turán György kutató Vágóné Restás Erika projekt ügyintézô Varga András tudományos segédmunkatárs Vincze Veronika tudományos segédmunkatárs Prof. Dr. Visy Csaba tanszékvezetô egyetemi tanár

Konzorciumi partnerek Szegedi Tudományegyetem A konzorciumvezetô SZTE egyike hazánk vezetô felsôoktatási intézményeinek, a Shanghai lista alapján a felsô 5 százalékba rangsorolt egyetem, ahol évek óta magas szintû oktató- és tudományos kutatómunka folyik. A KNRET program az Egyetem kutatóinak hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési tapasztalataira, valamint jelentôs innovációs és technológia transzfer gyakorlatára támaszkodik.

Axiál-2000 Világítástechnikai Vállalkozási Kft.

A cég legfontosabb tevékenységi területe kül- és beltéri díszkivilágítások tervezése, kivitelezése és karbantartása; mûemlékek, szökôkutak, szobrok, sportlétesítmények kreatív megvilágításának kidolgozásával foglalkozik. Elkötelezett az energiatakarékos világítástechnikai eszközök fejlesztése – köztük az új technológiának számító LED alapú fényforrási megoldások – mellett.

AXIÁL-2000 VILÁGÍTÁSTECHNIKAI VÁLLALKOZÁSI KFT.

Árpád-Agrár Zrt. Termálvízfûtésre alapozott kertészete az ország legnagyobb egybefüggô üvegházi és fóliás kertészete, amely a piaci kihívásoknak és az Európai Unió környezetvédelmi elôírásainak megfelelve folyamatosan korszerûsíti zöldséghajtatási technológiáját; termékeit környezetbarát anyagok és eszközök igénybevételével állítja elô.

Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézete A Biotechnológiai Intézet az Alapítvány elsôként megalakult, a biológiai tudományok területén Szegeden koncentrálódó jelentôs szellemi potenciált hasznosító intézete. Az alkalmazott kutatási területek széles körét felölelô intézet fô proﬁlját a környezetvédelmi feladatok, a különbözô remediációs, szennyvízkezelési eljárásokhoz kapcsolódó fejlesztések adják.

Corax-Bioner Zrt. Az intenzív kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató vállalat legfontosabb célkitûzése a hazai biotechnológiai kutatási eredmények nem humán célú hasznosítása. Fô üzletágai a környezeti kármentesítés, a biomassza feldolgozás, a környezetbarát növényvédô szerek gyártása és a biológiai kártevôirtás. Saját kutató-fejlesztô részleggel rendelkezik, több egyetemmel és kutatóintézettel áll szoros kapcsolatban.

Geohód Kft. A vállalat 10 éve sikeresen üzemelteti a Hódmezôvásárhelyi Geotermikus Közmûrendszert. A geotermia gazdaságos hasznosításán túl jelentôs kutatás-fejlesztési szerepet vállalt mind a pannon homokkôbe való visszasajtolási referencia-mérések és üzemeltetési tapasztalatok összegyûjtése, mind a termálvíz kicsapódó összetevôinek vizsgálata, szûrési technológiája meghatározása terén.

Hologén Környezetvédelmi Kft. A cég környezetvédelmi szolgáltatások nyújtásával, elsôsorban szennyezett földek és talajvizek tisztításával és ártalmatlanításával foglalkozik. Tevékenysége munkatársai több évtizedes környezetvédelemi gyakorlatára, valamint – komplex szennyezés-mentesítô tisztító rendszereket, veszélyes hulladék-ártalmatlanító telepeket és speciális mûszaki berendezéseket is magába foglaló – eszközparkjára épül.

Kaloplasztik Mûanyag- és Gumiipari Kft. A vállalat magas minôségû gumikeverék-fejlesztéseinek köszönhetôen számos autógyár stabil beszállító partnere. Tevékenységi köre az ipar és a gazdaság valamennyi ágazatára kiterjed a gumiés mûanyaggyártás területén. Termékpalettája magába foglalja a gumitömítések, továbbá a hôre lágyuló mûanyagokból készült termékek gyártását, fejlesztését és értékesítését.

Contitech Rubber Gumiipari Kft. A Continental Contitech-csoport tagjaként hosszú ideje saját kutatás-fejlesztési részleggel és laboratóriummal rendelkezik. A cég a nehéz-mûszaki gumitermékek tapasztalt és nagy múltú gyártója. A magyar gumiipar több mint százéves hagyományait követve olajipari tömlôket, mûszaki gumitömlôket és gumikeverékeket állít elô.

Unichem Vegyipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A vegyipari vállalat a kommunális és ipari víz- és szennyvíztisztítás, valamint a technológiai vizek tisztítása területén tevékenykedik. Folyamatos fejlesztései révén a szervetlen koagulánsok és a szerves polielektrolitok széles választékát kínálja különbözô alkalmazási területekre.

9

Tudományos képzési program A KNRET egyik legfontosabb alapelve a kutatás-fejlesztés során szerzett tapasztalatok átadása a jövô kutatóinak, ezért elengedhetetlen a program eredményeinek folyamatos átültetése az egyetemi képzésbe, mind graduális, mind posztgraduális szinten. Ennek kiemelt jelentôsége okán a Tudásközpont minden alprogramjának önálló projektjét képezik az oktatási feladatok, amelyek a Tudományos Tanács stratégiai irányítása alapján kerülnek megszervezésre. A kutatási eredmények egyetemi képzésbe való átemelésének legtermészetesebb formája, hogy a programban résztvevô oktatók és kutatók az új ismereteket folyamatosan beépítik a tananyagokba, ezáltal biztosítva azok évrôlévre történô korszerûsítését. A programnak köszönhetôen született új kutatási távlatok és kapacitások további publikációkat és tananyagokat generáltak a KNRET program második évében is. A tudományos szakemberek utánpótlása érdekében, a program megvalósítása során számos egyetemi és doktorandusz hallgató, valamint post-doc került bevonásra, egyrészt aktuális, az ipar érdeklôdésére is számot tartó projekt- és diplomatémát, másrészt kutatási és publikálási lehetôséget, szakmai mûhelyt biztosítva számukra. 2007. szeptemberétôl választható képzéseink köre kibôvült a környezetmérnök szakképzéssel. Folytatódtak az egyes tudományterületek tananyag fejlesztési munkálatai, amelyek közül egyes esetekben már egy tantárgy második félévének tananyaga került e-learning formában átdolgozásra. Ipari partnereinknél tett gyár-, valamint üzemlátogatások mellett hallgatóink képzésének színvonalában jelentôs javulást eredményezett elsô e-learning képzéseink beindítása, amelyekrôl a több száz résztvevô hallgatótól rendkívül sok pozitív visszajelzés érkezett oktatóinkhoz. Környezettechnológiai oktatási programunk második évében mûanyaghulladékok termikus és katalitikus bontását hasonlítottuk össze hallgatóink bevonásával. A projekt és diplomamunkák elkészülését a Kaloplasztik Kft.-nél és az Árpád-Agrár Zrt.-nél tett üzemlátogatással segítettük elô. Nanotechnológiai oktatási programunk keretében elkészítettük a Levegôminôség mérési módszerei, a Nanofázisú rendszerek az anyagtudományban, illetve a Nanotechnológia 2. c. tárgyak e-learning tananyagát. Az egyetemen nanotechnológia témában folyó kutatások eredményeinek egységes keretben történô bemutatása érdekében oktatóink megtették az elsô lépéseket az információk honlapon történô összegyûjtése érdekében. A 2007/2008-as tanév elsô félévében elindítottuk Nanotechnológiai és anyagvizsgálati laboratóriumi gyakorlatunkat. Az energetikai oktatási program keretében a Geotermikus energia és hasznosítása, valamint a Biogáz termelése és hasznosítása c. tárgyak e-learning tananyagfejlesztésének befejezôdésével elindítottuk az elsô e-learning képzést. A program két éve alatt számos tárgy e-learning tananyaga került kidolgozásra, amelyekhez szeptembertôl a KNRET programból finanszírozott Moodle rendszerben hétrôl hétre elektronikusan férhetnek hozzá hallgatóink. A rendszer bevezetésének végsô tesztje a decemberi elektronikus vizsgáztatás lesz. Informatikai oktatási programunkban a Siemes PSE Kft.-vel közösen kialakított beágyazott rendszerek laboratóriumban a második projektévben megkezdôdött az oktatás. A Beágyazott rendszerek c. választható tárgyra – amelynek anyaga a Moodle szerverre PPT és PDF formátumban is feltöltésre került – több mint ötszörös volt a túljelentkezés. A Szegedi Tudományegyetem szoftverfejlesztôi mellett a Siemens szakértôinek részvételével tartott heti képzés keretében a hallgatók a tanultakat közvetlenül valós hardvereken is kipróbálhatták. Népegészségtani oktatási modulunk a második évben a nanorészecskék okozta egészségkárosodásával kapcsolatos elméleti kutatási eredmények bemutatásával foglalkozott. A környezeti expozíció mérési eredményeinek összegzését követôen a magasabb kockázatnak kitett korcsoportok részére fogunk képzéseket tartani. Az önálló tudományterületekrôl származó eszközök és fejlesztések összehangolása reményeink szerint szinergikus hatást eredményez a kidolgozásra kerülô eljárásoknál, ami az oktatásban a szélesebb látókör, a kutatásokban a komplexebb problémamegoldás irányába mutat. Az elmúlt évben született publikációk, tananyagok, projekt- és diplomamunkák sorát tekintve nem kétséges a tudományos kutató- és oktatómunka eredményessége; ezek versenyképes termékekben és szolgáltatásokban való megjelenésére irányulnak a további törekvéseink.

10

1. Környezettechnológia alprogram

XVII

A program keretében olyan problémák megoldhatóságát tanulmányozzuk, amelyek segíthetnek az élelmiszeripari szennyvizek gyors, hatékony és egyben gazdaságos kezelésében, a gumi- és mûanyaghulladékok szakszerû újrahasznosításának megvalósításában, valamint a növényvédô szer maradványoknak a talajból és talajvizekbôl való eltávolításában. A program második évében új mérôrendszert fejlesztettünk ki ipari partnerünkkel a vízvisszasajtolás tanulmányozására, illetve megvizsgáltuk az apróra ôrölt gumihulladékok késztermékben való azonosíthatóságát. Növényvédô szer jelenlétének kimutatására irányuló kutatásaink során meghatároztuk a mintaterület talajtani jellemzôit. A vízgazdálkodás témában végzett kutatásaink és méréseink a referencia területen óriási vízhiányt

Prof. Dr. Kiricsi Imre egyetemi tanár alprogramvezetô

mutattak ki a talajban, ami az élôvilág számára komoly veszélyeket rejthet.

1.1. Szennyvízkezelés, szennyvíziszap Projektvezetô: Prof. Dr. Szabó Gábor A kutatási program második évében az élelmiszeripari szennyvizek kezelésére irányuló kutatásokat alapvetôen hátráltatta a vibrációs membránszûrô készülék beszerzésének elmaradása. Bár a szennyvíz, illetve hígtrágya vibrációs nanoszûrésének mûveleti paramétereinek meghatározását a program harmadik évére kellett halasztani, a hulladékok biogázgyártásban való hasznosításával kapcsolatos fejlesztési munka eredménye a közeljövôben szabadalmi fázisba jut. A második évben az Unichem Kft.-vel együttmûködve arzénmentesítés céljából meghatároztunk egy olyan adszorbenst, amely külsô felületén vas(III)oxi-hidroxidot tartalmaz. A vasvegyületen a felületre történô felvitelt követôen alkalmazott hôkezelés a vegyületnek a felülethez történô kötôdését eredményezte. Az adszorbens üzemi tesztelése folyamatban van. A KNRET program Energiaforrások alprogramjában résztvevô Geohód Kft. kutatásainkat az általa Hódmezôvásárhelyen felépített visszasajtoló kúthoz kapcsolódóan készített mérôrendszerrel elvégzett vizsgálatokkal segítette. A kooperáció révén mind a felhozott, mind a visszasajtolt víz szennyezôdésparamétereit folyamatosan nyomon követjük. A mérési eredmények a projekt következô fázisában várhatók.

1.2. Hulladékkezelés és hasznosítás Projektvezetô: Dr. Kónya Zoltán A program második évében kutatóink a Kaloplasztik Kft. üzemében megvizsgálták a gumihulladék felaprításával elôállított gumidara-részecskék olyan gumitermékekben való felismerhetôségét, amelyek elôállításához 20%-ban használt gumit használtak fel. A mikroszkópok, fénymikroszkópok és elektronmikroszkóp segítségével végzett vizsgálatok még igen nagy nagyítás esetén sem tudtak különbséget kimutatni a gumidarát tartalmazó és az azt nem tartalmazó gumitermékek metszetei között. A valószínûleg a kiváló hatásfokú vulkanizálásnak köszönhetô eredmény minden bizonnyal nagy elôrelépést jelent a gumihulladék újrahasznosításban. A kutatás következô szakaszában megkíséreljük lokális, mély hômérsékletû fagyasztással láthatóvá tenni az esetleges hibahelyeket, amelyek a gumidarát tartalmazó formadarabok gyengébb mechanikai tulajdonságait eredményezhetik. A mûanyaghulladékok újrafeldolgozási és újrahasznosítási lehetôségeit tanulmányozva arra a megállapításra jutottunk, hogy alacsony hômérsékleten vagy a lebontást katalizátor nélkül végezve

12

a képzôdô folyadékból megfelelô katalizátor segítségével hidrogén termelhetô. Kutatásaink ezért a jövôben a hidrogén magas hatásfokon történô elválasztására irányulnak majd. Az olajipari veszélyes hulladékok témakörben a Hologén Kft. segítségével sikeresen semlegesítettünk nagy mennyiségû savgyantát. A harmadik évben kutatásaink bitumen jellegû hulladékok vizsgálatára irányulnak olyan módszer kifejlesztése céljából, amellyel a hulladékok útalapban vagy más töltésekben hasznosíthatóvá válnak.

1.3. Növényvédôszer és rovarirtó maradványok lebontása Projektvezetô: Dr. Kiss István A második évben a rendelkezésünkre álló szennyezett területen kiterjedt analitikai és mikrobiológiai vizsgálatokat végeztünk. A területen több monitoring kutat telepítettünk a szennyezett talajvíz növényvédô szer tartalmának folyamatos nyomon követése céljából. Sikeresen meghatároztuk a terület talajtani jellemzôit, a talajvíz várható mozgását, illetve a talajban és a talajvízben a célszubsztrát (atrazin) mellett elôforduló kísérô szennyezôanyagok minôségét és mennyiségét. Megvizsgáltuk a területen lévô saját mikrobiális flóra atrazinbontó képességét. Méréseink több ponton, különbözô mélységekben mutattak ki az atrazin lebontásának elsô lépését katalizálni képes bakteriális konzorciumot. A szennyezett területeken jelenlévô, a célszubsztrát lebontását elvégzô saját mikrobiális flóra kimutatása, és mûködésének különbözô módszerekkel történô fokozása, mind a területre fordítandó kezelési idôt, mind pedig annak költségét jelentôsen csökkentheti.

1.4. Természetvédelem és környezeti központú vízgazdálkodás Projektvezetô: Dr. Gallé László A második év elején a tájnak a vízforgalom módosulásának hatására bekövetkezô változásait elemeztük egy Dél-alföldi mintaterületen. Mûszeres vizsgálatokkal alátámasztva dokumentáltuk, hogy a klimatikus hatások által elôidézett tartós talajvízszint-csökkenés a talajok átalakulásához, majd a természetes vegetáció módosulásához vezethet. Szikes pusztákon a korábbi sófelhalmozódási folyamatot egy só- és nátriumtartalom csökkenése kísérte. Vizsgálataink rámutattak, hogy a megváltozott körülmények között sztyeppesedési folyamat indult be, miközben a talajok humusz-tartalma emelkedett. A második félévben folytattuk a Duna-Tisza köze talajvízcsökkenésének elemzését. Az adatsorokat elôbb 2006. szeptemberéig, majd 2007. márciusáig kiegészítettük. Az aktuális vízhiány meghatározása már folyamatban van. A korábban ismertetett eredményeket kiegészítve arra a megdöbbentô felfedezésre jutottunk, hogy a területen 2003. végén tapasztalt 4,8 km3-nyi vízhiány megközelíti a teljes magyarországi éves vízfelhasználást.

XVII 13

További lépések • Kitermelt, illetve visszasajtolt víz szennyezôdésparamétereinek mérése • Gumiörlemény újrahasznosítása során keletkezô hibahelyek azonosítása • Talajban lévô atrazin katalizátorokkal történô lebontása • Mûanyaghulladékból történô hidrogén kinyerés hatékonyságának javítása • Talajvízháztartás, sóképzôdés és sztyeppesedés kapcsolatának vizsgálata

Együttmûködés az ipari partnerekkel Ipari partner

Unichem Kft. (1.1.)

Hologén Kft. (1.2.)

Kaloplasztik Kft. (1.2.)

Árpád-Agrár Zrt. (1.3.)

Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézet (1.3.)

Terv

Tény

A kijelölt adszorbensek szintézise és fizikai-kémiai jellemzése.

Speciális arzén megkötésre alkalmas adszorbens elôállításának technológiája és laboratóriumi tesztelése megtörtént.

Az élelmiszeripari szennyvizek szûrés elôtti kezelése adszorbensekkel, kísérletek végzése.

Különbözô adszorbensek tesztelése megtörtént az élelmiszeripari szennyvizek kémiai oxigénigényt (KOI) okozó szervesanyag tartalmának szûrés elôtti csökkentésére.

Az extrakciós kísérleti technológia továbbfejlesztése.

Zsombok majorban megépített extrakciós kísérleti technológiai rendszer továbbfejlesztése sikeresen megtörtént.

Üzemi kísérletek transferlapok granulálására

Az üzemi kísérletek sikeresen befejezôdtek.

Üzemi kísérletek vizes hûtés és kés általi darabolással gumi ôrlemény elôállítására

Az üzemi kísérletek sikeresen befejezôdtek.

A kidolgozott biotechnológiai módszerekkel szermentesített minták visszailleszthetôségi vizsgálata

A telep talaj- és vízminták kiértékelése megtörtént, a visszailleszthetôség vizsgálata elkezdôdött.

További atrazinbontó konzorciumok vizsgálata.

A vizsgálat sikeresen befejezôdött. Több talajszelvényben is kimutattunk atrazin bontásra képes konzorciumot.

Mikrokozmosz kísérletek beállítása.

A kísérletek összeállítása megtörtént, az értékelés folyamatban van.

Terepi minták mikrobiológiai, analitikai feldolgozása

Terepi minták mikrobiológiai, analitikai feldolgozása sikeresen befejezôdött.

A talajok, szerkezeti, vízmegkötési A kísérleti terület talajtani és víztani képessége, humusz-, illetve nehézfém-tartalmának felmérése. meghatározása befejezôdött.

14

2. Nanotechnológia alprogram

XVII

Az alprogram célja olyan iparilag hasznosítható nanokompozitok elôállítása, amelyekre ipari igény mutatkozik a régióban mûanyag feldolgozás és gumigyártás terén. A kutatás második évében ipari partnereink közremûködésével félüzemi kísérlet szintjén sikeresen állítottunk elô módosított felületû szén nanocsöveket és titanát nanoszálakat. A kontakt érzékelôk alprojekt keretében optikai, valamint gáz érzékelôk és interdigitális amperometriás elektródok környezetvédelmi alkalmazását vizsgáltuk meg különbözô veszélyes anyagok detektálása céljából. Szabadalmaztatást követôen a töltéskompenzációs detektor a szennyvíztisztításon kívül a festék-, lakk-, mosószer- és mûanyagipar, illetve a környezetvédelem területén is alkalmazható lesz.

Prof. Dr. Dékány Imre egyetemi tanár alprogramvezetô

A második évben szintén jelentôs elôrelépés történt a szénhidrogének és alkoholok új aromás termékek szintézise céljából történô katalitikus átalakításában. A hatékony fotokatalizátorok elôállítása és minôsítése témakörben új típusú fotokatalizátorokat fejlesztettünk ki a szennyezô folyadékok és gázok lebontása céljából.

2.1. Iparilag hasznosítható nanokompozitok Projektvezetô: Dr. Kukovecz Ákos A kutatás második évében CNT szuszpenzió szûréssel többfalú szén „nanocsô”-filmeket készítve megállapítottuk, hogy a nano-filmréteg specifikus ellenállása kb. 150 nm vastagság felett konstans, míg ezen vastagság alatt nagy értéket vesz fel. Megfigyeltük, hogy a nanocsövek hálózata cca 30 nm átmérôjû pórusokat alakít ki, mialatt átmérôjének eloszlása lognormális. Kutatásaink igazolták azon feltételezésünket, hogy a nanocsövek hossza és pórusátmérôje között telítési görbe jellegû függvénykapcsolat áll fenn. A második év folyamán ös�szesen 6 gáz (O2, N2, H2, He, CO2, CH4) effektív diffúziós együtthatójának (Deff) CNT filmeken történt mérése során az együttható és a gáz kinetikus átmérôje között is sikerült kapcsolatot kimutatnunk. A kutatási munka egyik legjelentôsebb tudományos eredménye az, hogy a szakirodalomban eddig leírtakhoz képest alacsonyabb hômérsékleten sikerült a polimer nanokompozitok adalékolására alkalmas titanát nanoszálakat elôállítani. Partnereink közremûködésével elért legfontosabb eredményünk viszont annak bebizonyítása volt, hogy a nanoszálak az ún. „oriented attachment” mechanizmussal jönnek létre nanocsövekbôl. A kutatások eredményei megítélésünk szerint ipari oldalról nagy érdeklôdést keltenek. A szén nanocsô filmek kémiai funkcionalizálhatósága és elektromos vezetôképessége olyan szûrôrendszerek elôállítását teszi lehetôvé, amelyek a ma rendelkezésre álló technológiáknál egyszerûbben és olcsóbban oldanak meg komplex – többek között szén-monoxid, nitrogén-oxid – szûrési feladatokat.

XVIII 16

2.2. Kontakt érzékelôk Projektvezetô: Prof. Dr. Dékány Imre A kutatás második évében két fô témára koncentráltunk. A nemesfém nanorészecskék és bimetalikus ötvözetek optikai detektálása témában különbözô méretû és alakú arany, ezüst és arany-ezüst ötvözeteket állítottunk elô, illetve jellemeztünk UV-Vis spektrofotometriás és TEM mérésekkel. Különbözô polimereket használva stabilizálószerként sikerült a részecskék méretét 1-20 nm között szabályoznunk. Az elôállított nemesfém nanorészecskék felületét tiol tartalmú aminosavval (cisztein) és peptiddel (glutation) módosítottuk biológiailag aktív molekulák szenzorokkal való kimutatása céljából. Méréseink igazolták, hogy a vizes közegben diszpergált arany nanodiszperziók mérete a koagulálás következtében néhány nmrôl akár 400 nm-re is változhat, ami Δλ=100 nm eltolódást okozhat a spektrumban, miközben az eredeti vörös szín kékre változik. Az elektrosztatikus töltéskompenzációs detektor nanorészecskék és szupra molekuláris rendszerek töltésének meghatározására irányuló kutatásaink keretében az Axiál-2000 Kft. és az Unichem Kft. közremûködésével ebben az évben egy olyan detektort fejlesztettünk ki, amely az elektrosztatikus töltéskompenzáció elve alapján képes a különbözô nanorészecskék töltését meghatározni. A találmányt – amely a szennyvíztisztítás során fény- és hangjelzéssel tájékoztatja a kezelôszemélyzetet az adagolószer mennyiségérôl – szabadalmi bejelentési javaslattal terjesztettük a Szegedi Tudományegyetem Innovációs Bizottsága elé.

2.3. Távérzékelôk Projektvezetô: Dr. Bozóki Zoltán Az elsô év sikeres tesztjei alapján megépítettük a gázáteresztôképesség-mérô berendezések elsô olyan prototípusát, amely képes négy mintadarab egyidejû, független vizsgálatára. A korábbi síklap alakú mintadarabok mérését lehetôvé tevô berendezések mellé megépítettük az elsô csô alakú mintadarabokat tesztelô prototípust. A mûszerfejlesztéssel párhuzamosan az adatkiértékelési eljárást is továbbfejlesztettük. Fejlesztéseink eredménye egy gázérzékelô rendszer lesz a program harmadik évében, ami a földgázipar számára jelent majd alkalmazható eredményt a mérgezô gázok megtartásának mérésével. A egyes alapanyagkeverékek gázáteresztô-képességének ismeretében a gyártók optimális „recepteket” kaphatnak jó záróképességû, illetve jól szellôzô fóliaanyagok gyártására.

2.4. Fotoelektromosan aktív nanoszerkezetek Projektvezetô: Dr. Dombi András A kutatási munka második évében nanométeres tartományban nagy felbontású méréstechnikák (XPS, FTIR, TPD) segítségével kimutattuk, hogy a zeolit és titán-dioxid hordozók alapvetôen befolyásolják a metanol reakcióját molitin-karbidon. A titán-dioxid felületeire felvitt karbid, fém és bimetallikus rendszereken a szénhidrogén, alkohol és szén-monoxid átalakulás jól tanulmányozható, amely az ipari felhasználás szempontjából rendkívül hasznos. Munkánk során lánghidrolizációs eljárással a kereskedelmi forgalomban kapható jelenleg legjobb teljesítményû (Degussa P25) foto-katalizátornál hatékonyabban mûködô foto-katalizátort sikerült elôállítanunk, illetve paramétereit optimalizálni. Megállapítottuk, hogy a katalizátor hatékonysága alakszelektív terméket adó hidrolízissel fokozható.

XVII 17

Kutatóink eredményei közül kiemelendô, hogy olyan új módszert fejlesztettek ki, amel�lyel fotokatalizátorokat lehet kerámiapapíron rögzíteni. A katalizátorral mûködô nagyméretû laboratóriumi víztisztító berendezést sikeresen megépítettük. Az eredmények hosszú távú hasznosításának legígéretesebb irányát új, szelektív oxidációs heterogén katalizátorok fejlesztése jelenti, amely révén melléktermék nélkül lehet adott termékeket elôállítani.

További lépések • CNT kompozit felületek funkcionalizálása • Nanométeres vastagságú filmekre épülô szenzorok fejlesztése • Gumi és mûanyag fáradásállóságának vizsgálatához szükséges mûszeres vizsgálatok fejlesztése • Nemesfém és bimetallikus nemesfém kompozíciók alkalmazása optikai és interdigitális amperometriás szenzorok kifejlesztésére • Környezetre káros szerves anyagok lebontása üzemi szinten


Terv API Spec. 7K Addendun 2 FSL 0 követelményeket teljesítô tömlôk nanorészecskéket tartalmazó gumikeverékkel

Tény Sikeres prototípuskísérletek 3” 103,5 MPa üzemi nyomású -25-tôl +100 ˘C mûködési hômérsékletû Cement tömlôre.

Sikeres prototípuskísérletek 3” API Spec. 16C tömlô fejlesztés 103,5 MPa üzemi nyomású, 121 °C nanokompozit gumi alkalmazásával üzemi hômérsékletû gégecsöves, PA lelkû kitörésgátló tömlôre. A Magyar Termék Nagydíjas, API Spec. 17K szabvány szerinti, nanokompozit anyagokat tartalmazó tömlôcsaládunk továbbfejlesztése

6” 600 PSI (4,14 MPa) tervezési nyomású, formára vulkanizált termelô tömlôre szabadalmi bejelentés elôkészítése folyamatban van.

Konfigurációs és hôtani számításokhoz szükséges adatok számítása illetve kimérése különbözô nano töltôanyagot tartalmazó gumikeverékekbôl készült mintákon, illetve tömlôn

A keverékminták hôtani vizsgálata befejezôdött, a mérési eredmények kiértékelése megkezdôdött

Axiál-2000 Kft. (2.1.)

Fényszabályozás impulzusszélesség modulációval. Színhômérsékletbeli különbségek kérdésének vizsgálata a homogenitás, mint tényezô figyelembe vételével.

4000-7000 K színhômérsékletû LEDek vizsgálata megtörtént kültéri alkalmazásra tekintettel. A fénytech nikai vetítés irányában a 15-60 fok sugárzási szög vizsgálata befejezôdött.

Kaloplasztik Kft. (2.1.)

Ôrleményalapú keverék és mintakollekció készítése a korábbi kísérleti minták körének bôvítésére

A keverék és a mintakollekció elkészült.

Unichem Kft. (2.2.)

Érzékelô mûszer vízben lévô részecskék töltésének meghatározására

A vizekben és szennyvizekben lévô részecskék töltését meghatározó érzékelô berendezés tesztelése sikeresen befejezôdött. A legjobb tisztítási hatásfok eléréséhez a szennyvíztisztításhoz szükséges vegyszerek mennyisége optimálisan állítható.

Contitech Rubber Kft. (2.3.)

Nano töltôanyagot tartalmazó gumikeverékek permeabilitás vizsgálata kénhidrogén, vízgôz, metán közegekre

A nano töltôanyagot tartalmazó gumikeverékek permeabilitás vizsgálata sikeresen befejezôdött.

Contitech Rubber Kft. (2.1.)

XVIII 18

3. Energiaforrások alprogram

XVII

Napjainkban a társadalom fokozódó energiaigényének kielégítése szükségessé teszi új típusú energiaforrások kidolgozását és hatékony felhasználását. Kutatási programunkban ezért különbözô energiaformák kutatására és gyakorlati hasznosításának vizsgálatára vállalkoztunk. Biotechnológiai energetika alprojektünk második évében a Thiocapsa roseopersicina fototróf baktérium genom szekvenciájának ismeretében megkezdtük a gyakorlati hasznosítás vizsgálatát. Partnerünkkel, a Corax-Bioner Zrt.-vel együttmûködve sikerült mikróbák biológiai aktivitását stabilizáló immobilizálási eljárásokat kifejlesztenünk. Bioetanol alprojektünk keretében a hidrogént etanolból

Prof. Dr. Kovács Kornél egyetemi tanár alprogramvezetô

elôállító fémion tartalmú katalizátorokat teszteltük. A használt melegvíz visszasajtolása alprojektben sikeresen építettük ki a termálvíz hatékony visszasajtolására alkalmas eljárás modelljét, amely az Árpád-Agrár Zrt.-nek nyújt nagy segítséget a kôzetviszonyok elemzésében. A Geohód Kft. által készített visszasajtoló kúthoz kapcsolt mérôrendszer egyrészt méri a felhozott és a visszasajtolt víz kémiai jellemzôit, másrészt felvilágosítást ad a kôzetvázakban lévô feszültségrôl.

3.1. Biotechnológiai energetika Projektvezetô: Prof. Dr. Kovács Kornél Az élettudományok egyik legdinamikusabban fejlôdô ágazata jelenleg a genomika, amely mindazon kutatásokat magában foglalja, amelyek egy élôlény nukleinsav állományának, azaz az élôlény mûködéséhez szükséges információállomány és az információban tárolt mûködési utasítások megismerését szolgálják. A kutatási program elsô évének eredményeire alapozva a második évben számos fontos gént azonosítottunk és olyan mutánst állítottunk elô, amelyek stabil és kiemelkedô és hidrogéntermelô képességgel rendelkeznek. Az alternatív energiatermelésre és bioremediációra szolgáló mikroorganizmusok hasznosításának gazdasági feltétele, hogy az elôállított mikróbákat megfelelô módon, biológiai aktivitásukat megôrizve tudjuk hosszú ideig tárolni és szállítani. Ennek érdekében a mikrobiális biomasszát megfelelô hordozó anyaghoz kell kötni. A kutatásaink jelentôs elôrelépésének tekintjük, hogy a Corax-Bioner Zrt. kutatóival együttmûködve, laboratóriumi körülmények között sikeresen rögzítettünk biotechnológiailag fontos mikróbákat.

3.2. Tüzelôanyag cella, bioetanol, biohidrogén Projektvezetô: Prof. Dr. Erdôhelyi András A projektben folyó kutatómunka keretében a hidrogén etanolból történô elôállítását vizsgáljuk. Az adszorbeált etanol, valamint az etanol-víz elegy infravörös spektroszkópiás vizsgálatai alapján megállapítottuk, hogy a felületen jelentôs mennyiségben felületi acetátforma is kimutatható. Eredményeink arra utalnak, hogy a víz koncentrációjának, illetve hômérsékletének növelése csökkenti a felületi szénképzôdést és növeli a hidrogén szelektivitását.

20

Az elméleti eredményeken alapuló fejlesztéseink során sikerült olyan speciális katalizátort elôállítani, amely növeli a hidrogén szelektivitását. A teszt-reakció eredményeinek kiértékelése során azt tapasztaltuk, hogy a katalizátor kálium tartalmának növelése jelentôsen stabilizálja a hidrogén szelektivitását. Az alprojekt keretében tüzelôanyag cellák vizsgálatára irányuló munkánk során a katalizátort diszperz rendszer elemeként állítottuk elô, mivel csak így lehetséges gáz- és folyadékátvitel az elektródon keresztül. Megállapítottuk, hogy a vizsgálathoz célszerûbb az egyik elektródot PT-hálóval helyettesíteni. A cella megfelelô mûködéséhez az elektródok és a membrán között szoros illeszkedésnek kell lenni, mivel ez lényegesen befolyásolja a cella stabilitását és az áramerôsséget.

3.3. projekt: Használt melegvíz visszasajtolás Projektvezetô: Dr. M. Tóth Tivadar A második évben – a Geohód Kft. közremûködésével – elvégeztük a 2007-ben, Hódmezôvásárhelyen felállított visszasajtoló kút kôzettani felmérését. A mérések alapját a kút építésének kezdetét követôen három alkalommal történt, számos nyomelem és stabil izotóp komponens elôfordulásának mérésére irányuló részletes mintavétel jelentette. A mérés során egy hónapig vizsgáltuk szivattyútesztekkel a környék visszasajtoló kútjainak egymásra gyakorolt hatását. Bár az eredmények kiértékelése még folyamatban van, felépítettük az Alföldön található repedezett tárolók általánosított hidrogeológiai modelljét. A modellépítés során figyelembe vettük az egyes kôzettípusok térbeli elhelyezkedését, valamint ún. töredezettségi geometriájukat. Megállapítottuk, hogy a talajban kialakuló vízáramlás számottevô hômérsékleti anomáliát okoz. A környezethez képesti jelentôs – több mint 20 fokos – hômérsékletkülönbség fontos tényezô a geotermikus energia gazdaságos kinyerése során. Kutatóink arra a megállapításra jutottak, hogy visszasajtolásra csak a kedvezô hidrodinamikai tulajdonságú részterületeken van lehetôség, ami a gyakorlati hasznosítás során nagy jelentôséggel bír majd.

3.4. projekt: A kivett hévíz mennyiség csökkentése Projektvezetô: Dr. Geiger János Az alprojektben folyó kutatás-fejlesztési együttmûködés célja egy 3D földtani modellezô rendszert kiszolgáló adatbázis rendszertervének kialakítása és az egyes modulok adatállományának rendszerezése. A kialakítás alatt álló adatbázis egyaránt szolgálja a 2D és 3D szimulációs feldolgozásokat és az adatok együttes feldolgozását. A kutatási program második évében kialakítottuk az önálló szoftver környezetet nem igénylô informatikai alrendszereket, amelyre a program harmadik évében az adatok térbeli elhelyezkedését ábrázoló térinformatikai rendszer épül majd. A térinformatikai rendszer kialakításának elôkészítése jegyében elkészítettük az Árpád Agrár Zrt. által – a felszín és 2200 m mélység közötti rétegekben – végzett 25 termálfúrásához kapcsolódó geofizikai szelvények digitális modelljét.

XVII 21

További lépések • A genom szekvencia adatok annotáció és proteomikai munkáinak elindítása • A létrehozott hidrogéntermelô mutáns teljesítôképességének fermentor rendszerekben történô meghatározása • Mikróba-immobilizáción alapuló eljárások és alkalmazások fejlesztése • Gyakorlati megoldások kidolgozása bioetanol biohidrogénné történô hatékony és gazdaságos átalakítására gépjármûvekben • A visszasajtoló kút adatainak további elemzése


22

Terv

Tény

Corax-Bioner Zrt. (3.1.)

Mikroorganizmusok elôállítására alkalmas kísérleti és demonstrációs berendezés készítése.

A berendezés kivitelezése befejezôdött.


Hévíz volumen, kompressziós kapacitás vizsgálata, modellezése.

A geológiai modell elkészült. A potenciális visszasajtolási helyekre történô optimalizálás folyamatban.

Geohód Kft. (3.3.)

Visszasajtoló kút elkészítése, litológiai kôzet vizsgálatok, hidrológiai és áramlási mérések

A visszasajtoló kút kivitelezése befejezôdött, a mérések eredményeinek kiértékelése elkezdôdött.


Klímaszabályozás automatizálása.

A klímarendszer beüzemelése és optimalizálása lezárult.

4. Informatika alprogram

XVII

Napjainkban rohamosan terjed az olcsó szenzorok használata. Az alkalmazásokban gyakran számos kis adatgyûjtô egység folyamatosan szolgáltatja az adatokat, amelyek intelligens feldolgozása komoly informatikai kihívást jelent. A program második évében a NOKIA céggel együttmûködésével elvégzett fejlesztési munka legfontosabb eredményei egy új technológián alapuló, a mai követelményeknek megfelelô Linux-alapú beágyazott fájlrendszer kifejlesztése, az ad-hoc szenzorhálók menedzselését segítô technológia implementálása, a mobil eszközök teljesítményét és korlátait figyelembe vevô adatbányászati keretrendszer elkészítése amelyeket orvosi alkalmazásokban, illetve díszvilágítási rendszerekbe integrálunk a jövôben. A létrejött új

Dr. Gyimóthy Tibor egyetemi docens alprogramvezetô

technológiák és szoftverek hasznosítására októberben spin-off cég alakult.

4.1. Mobil operációs rendszer optimalizálása Projektvezetô: Dr. Gyimóthy Tibor Az alprojekt célja a Linux operációs rendszer mobil környezetben való szélesebb elterjedésének támogatása egy új generációs „flash”-fájlrendszer megalkotásával. A fejlesztés indokát az adja, hogy a mobil eszközök mozgóalkatrész nélküli flash chipeket használnak háttértárként. Az eszközök speciális tulajdonságai miatt a hagyományos fájlrendszerek használata teljesítményromlással, vagy akár a „flash chip” idô elôtti elhasználódásához is vezethet. Mivel a probléma a fájlrendszer alapjaiban rejlik, új fájlrendszer tervezése vált szükségessé a második évben. A nyílt forráskódú fejlesztés keretében a második évben megvizsgáltuk az elsô évben elkészített prototípus legkritikusabb pontjainak mûködését és teljesítményét, amely alapján egy új, UBIFS névre elkeresztelt fájlrendszert fejlesztettünk ki. A létrejött technológiai leírás 2007. év végére várakozásaink szerint iparilag hasznosítható állapotba jut. Az eredmények bíztatóak, amit jól mutat, hogy már 128MB-os környezetben jelenleg is többszöröse az írási és olvasási sebesség a korábbi JFFS2-fájlrendszerhez képest. A kellô stabilitás elérése után a fájlrendszer hivatalosan is részévé válik a Linux kernelnek.

24

4.2. R egionális távérzékelôs monitoring és kontrolling rendszer illesztése mobil rendszerekhez Projektvezetô: Kiss Ákos Távérzékelôs szenzorrendszerek esetében gyakori a vezetékmentes hálózati megoldások alkalmazása a mérési eredmények továbbítására és a szenzorok vezérlésére. Ilyen rendszerekben gyakran alkalmaznak ad-hoc hálózatokat, ahol az egyes szenzorok a hálózatban nem csak végberendezésként, hanem köztes átjátszóként is mûködnek. Az alprojektben az ad-hoc hálózatok speciális igényeit felismerve a második évben létrehoztunk egy hálózat-monitoring szoftvert, amely képes mérni a vezetékmentes közeg jellemzôit (pl. csillapítás, interferencia). Kifejlesztésre került továbbá egy ún. „failsafe” modul, ami az ad-hoc hálózatokban részt vevô eszközök távoli kezelését teszi lehetôvé olyan helyzetekben is, amikor azok a távoli konfiguráció vagy a forgalomirányító algoritmusok hibája miatt nem elérhetôk. Míg a jelenlegi megoldásokkal az eszközhöz való közvetlen fizikai hozzáféréssel lehet csak a hibát elhárítani, addig az általunk kidolgozott technika révén egy esetleges hiba esetén elegendô a közelben tartózkodni a hiba elhárításához, ami egyszerûbbé teszi az ad-hoc hálózatok kezelését. Az ad-hoc hálózatok vizsgálata során külön figyelmet szenteltünk a mobil eszközök (pl. Nokia tablet) rendszerbe illesztésének is. Az általunk vizsgált hálózatban ezek az eszközök már teljes képességû elemként képesek mûködni, amit a 4.4. alprojektben kívánunk a továbbiakban hasznosítani.

4.3. Adatbányászati eszközrendszer fejlesztése Projektvezetô: Prof. Dr. Csirik János Az adatbányászati alkalmazások célja a rendelkezésre álló adatokból minél pontosabb információk, ös�szefüggések kinyerése. Ez a feladat régebben nagy számítógéprendszerek felhasználását igényelte, de az informatikai technológiák fejlôdésével ma már mobil eszközökön is kifejleszthetôk olyan szoftverek, amelyek képesek az ilyen problémák megoldására. Az alprojekt egy, akár mobil eszközökön is futtatható adatbányászati rendszer létrehozását tûzte ki célul. A megvalósított adatbányászati rendszer alapját a korszerû és nagy pontosságú, kernel-alapú módszerek és a kis erôforrás-igényû gépi tanulási algoritmusok implementálásával kapott modulok képezik. Ezek grafikus felhasználói felület segítségével összekapcsolhatók és konfigurálhatók, ami által az adatbányászati feladat modellje elkészíthetô. Mivel az adatbányászathoz használt modell felépítése, a megfelelô modulok kiválasztása és paraméterezése nagy szakértelmet kíván, a rendszer az adatbázis és a felhasználói igények figyelembevételével automatikusan felépít egy modellt, amely képes a megadott feladat hatékony végrehajtására. A kialakított végrehajtó alrendszer az adatbányászati modell végrehajtásakor képes az egyes részfeladatok megoldására más, távoli eszközök segítségét is igénybe venni, lecsökkentve ezáltal a futási idôt. A második évben végzett fejlesztô munka eredményeként elkészült a Nokia 770 illetve N800 típusú készülékeken futó adatbányászati rendszer prototípusa, amelynek egy potenciális felhasználása EKG adatok adaptív, beteg-specifikus feldolgozása lehet.

25

4.4. Az alprogramhoz kapcsolódó esettanulmányok megvalósítása Projektvezetô: Dr. Gyimóthy Tibor Az alprojekt célkitûzése, hogy a többi alprogramban elért kutatási-fejlesztési eredmények valóságos alkalmazási környezetben kipróbálásra kerüljenek. Az alkalmazások adaptálása a kutatókkal kapcsolatba kerülô neves magyar orvostechnikai cég, a Meditech Kft. és az Axiál2000 Kft. részvételével történt. Az együttmûködés keretében kifejlesztettünk az általuk gyártott CardioBlue nevû mobil EKG eszközhöz egy olyan kézi számítógépen futó szoftvert, amely lehetôvé teszi a készülék memóriakapacitásának kibôvítését, hosszú távú monitorozásban való használatát, továbbá otthoni betegápolásban és távgyógyászatban való alkalmazását. A kifejlesztett szoftver az adatokat távoli számítógépekhez is el tudja juttatni WiFi hálózatokon vagy egy bluetooth funkcióval rendelkezô mobiltelefon segítségével. A program elsô évében kifejlesztett prototípus hibáit 2007 folyamán kijavítottuk, felhasználói felületét felhasználó-baráttá tettük, illetve adoptáltuk az idôközben megjelent új Nokia N800 típusú kézi számítógépre. A szoftverrel történô kiegészítés révén létrejött terméket bemutattuk az AmDemo 2007 nevû hazai szakmai kiállításon. Az eszköz várhatóan további, széleskörû együttmûködések alapjául fog szolgálni az eVITA-Életviteli technológiák és alkalmazások elnevezésû nemzeti technológiai program keretében. A program második évébe az Axiál-2000 Kft.-vel elkészítettük a LED alapú díszvilágítási egységek hálózatba kötésének feladattervét, amelynek hálózati tesztelése a program harmadik évében valósul meg.

További lépések • Az UBIFS fájlrendszer stabil változatának kifejlesztésével új generációs „flash” rendszer létrehozása • Az eVITA nemzeti programban való aktív részvétel a vidéki régió sajátosságait figyelembevevô otthonápolási technológiai megoldások kidolgozásával • Ad-hoc szenzorhálózatok felhasználása díszvilágítási rendszerek ellenôrzésére • Mobil eszközök, ad-hoc szenzorhálók és adatbányászati eszközök integrálása

Együttmûködés az ipari partnerrel Ipari partner

26

Terv

Tény

Axiál-2000 Kft.(4.2.)

Fényérzékelôk regionális hálózatának megtervezése

Fényérzékelôk hálózatba kapcsolása WI-FI rendszerben Linux környezetben megvalósult.

Axiál-2000 Kft.(4.3.)

Hálózatba kapcsolt fényérzékelôkkel kapcsolatos információk rögzítése és továbbítása, a kiértékelési eszköznek.

A rögzítendô információk köre meghatározásra került, a továbbítás technikai kivitelezése folyamatban van.

5. Egészségügy alprogram

XVII

A nanorészecskékkel való foglalkozás az egészségügyi kutatásokon belül egyre inkább elôtérbe került az elmúlt idôszakban. A népszerûség egyik – talán kevésbé ismert – oka, hogy az ipar egyre több területén megjelenô nanotechnológiai alkalmazások a gyógyszergyártás és gyógyszeradagolás területén is megjelentek. Az új fejlesztésû hatóanyagok közvetlenül a célszervbe, illetve annak szöveteibe juttathatók, ami a terápiás hatást nagy mértékben javítja. A téma aktualitásának másik oka a környezetünkben elôforduló nanorészecskék szervezetbe jutása. A bôrön át a tüdôbe, illetve közvetlenül a véráramba kerülô részecskék át tudnak jutni az ún. barriereken, így pl. fémek esetében fokozott deponá-

Prof. Dr. Nagymajtényi László egyetemi tanár alprogramvezetô

lódásuk lehetséges a központi idegrendszerben. Az oxidatív folyamat révén a DNS-re gyakorolt hatása miatt a részecskék akár rákkeltô hatásúak is lehetnek. Bár a nanorészecskékkel kapcsolatos ismeretek folyamatosan gyarapodnak, számos humán és experimentális vizsgálatra van még szükség ahhoz, hogy pontosabban megismerjük az általuk kiváltott folyamatok mechanizmusát, a gyógyászatban történô felhasználásuk lehetôségeit, illetve feltárhassuk a kóros elváltozások megelôzésének módjait.

5.1. A légszennyezés regionális egészségi vonatkozásai Projektvezetô: Prof. Dr. Nagymajtényi László A krónikus légúti megbetegedések kialakulásában – különösen, ha az inhalált levegôben található szemcsék száma meghaladja a légutak és a tüdô öntisztuló képességét – egyértelmûen szerepe van a makro- és/ vagy mikrokörnyezet porszennyezettségének is. Korábban ezekért a folyamatokért az 1-5 nm nagyságú részecskéket tekintették felelôssé, az utóbbi idôkben azonban a kóros folyamatokban egyre fontosabb szerepet tulajdonítanak a nanopartikulumoknak. A program második évében a környezeti nano- és mikropartikulumok mérésére alkalmas, mobil mûszerekkel felszerelt laboratóriumot alakítottunk ki. A rendszer lehetôvé teszi a nano- és mikroméretû porrészecskék teljes spektrumának hosszabb idôn keresztül történô folyamatos mérését, majd a regisztrált adatok mintavétel idôpontja és eloszlás szerinti elemzését.

28

Mivel gyermekkorban fokozott a nano- és mikropartikulumokkal szembeni érzékenység, méréseket végzünk Szeged egyes óvodáinak közvetlen környezetében a levegô részecske-szennyezôdésének megállapítására. A mérési pontokat jelentô intézmények kiválasztása a városon belüli elhelyezkedés, illetve a környezô utak forgalomsûrûsége alapján történt. A napi 8 órán keresztül tartó mérés a gyermekek óvodai tartózkodása alatti expozícióról való pontos adatgyûjtés érdekében történik. Eddigi mérési adataink egyértelmû korrelációt mutattak ki a levegôben mért részecskék száma, valamint az adott óvoda környezetében meglévô közlekedés egyes mutatói, pl. a mérés napközbeni idôpontja, az idôegység alatt elhaladó jármûvek száma, azok motorikus típusa, illetve elhaladásának sebessége között. Méréseink felkeltették Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat közlekedés-fejlesztésért felelôs vezetôinek figyelmét, hiszen a városi forgalom elmúlt években tapasztalható erôsödése miatt a közeljövôben mind a bel-, mind a külterület közlekedés-fejlesztési koncepciója átdolgozásra szorul.

5.2. Nanorészecskék és környezeti hatások kölcsönhatásának egészségügyi vonatkozásai Projektvezetô: Prof. Dr. Kemény Lajos A hidrogélek számos tulajdonságuk miatt alkalmasak egészségügyi célú felhasználásra. Ez részben magas vízabszorbeáló képességüknek, részben pedig a kis molekulák (pl. oxigén, tápanyagok, bomlástermékek) átengedésének köszönhetô. A program elsô évében vizes közegû, a hômérséklet függvényében duzzadásra képes polimer géleket állítottunk elô. A fejlesztési munka második évében kutatásaink az ember testhômérsékletén lassú, ugyanakkor jelentôs – mintegy 20-30-szoros – duzzadásra képes kompozitgélek stabilitásának vizsgálatára irányultak. Vizsgálataink igazolták, hogy a töltôanyagokat tartalmazó kompozitok nagyobb duzzadási képességgel és jobb mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a töltôanyagokat nem tartalmazó polimerek. Az eredmények tükrében az általunk szintetizált mintákra, valamint azok bôrtágítóként történô felhasználására 2007. május 31-én szabadalmi bejelentést nyújtottunk be. A második évben kutatóink tovább elemzték a minták összetétele (monomer-összetétel, monomer-térhálósító arány, töltôanyag mennyisége és minôsége), valamint azok víztartalma közötti kapcsolatot. Sikerült olyan szintéziseket kialakítanunk, amelyek révén a polimerek elôállítása során felhasznált anyagok száma csökkenthetô, így a jövôben a szövetekbe ültetendô gélek elôállítása nemcsak kisebb kockázattal jár, de egyszerûbbé is válik. Az errôl szóló tudományos eredmények közlése folyamatban van.

29

5.3. Népegészségügyi monitoring Projektvezetô: Prof. Dr. Nagymajtényi László A kutatási program második évében humán epidemiológiai vizsgálat keretében elkezdtük a jelentôs környezeti expozícióval jellemezhetô óvodákba járó gyermekek morbiditási adatainak elemzését. Az adatokat részben a szülôk által kitöltött kérdôívek jelentették, amelyben a lakáskörülményeikrôl (típus, méret, helyiségek elhelyezkedése, berendezése, fûtés és szellôztetés formája, stb.), valamint a korábbi és a jelenlegi életkörülményeikrôl (táplálkozási szokások, dohányzók száma) kaptunk információkat. Az egyes óvodák saját mikrokörnyezeti adottságainak vizsgálata már a rendelkezésre álló adatok jelenlegi feldolgozási fázisa alapján is markáns különbségeket mutatott ki. A második évben elkezdtük a gyermekek egészségügyi alapellátását végzô háziorvosok adatbázisa alapján az otthoni és/vagy óvodai expozíciók és a légszennyezés okozta légúti megbetegedések összefüggéseinek elemzését. Az adatok szakmai kiértékelésére és a következtetések levonására a program következô szakaszában kerül sor.

További lépések • Környezeti expozíció és a légúti megbetegedések kapcsolatának elemzése • Közúti forgalomhoz kapcsolódó mikro- és nanopartikulum expozíció eloszlásának elemzése városi és városon kívüli területeken • Akril-alapú hidrogélek kiváltása a szövetre gyakorolt kedvezôbb hatás érdekében • Nemesfémtartalmú részecskék antibakteriális elôállítása, amely csökkenti a mûtéti beavatkozások során fellépô fertôzés esélyé

30

Mellékletek

XVII

Pénzügyi táblázatok 1. ábra: Az önerô és támogatás megoszlása a KNRET konzorcium tagjai között (e Ft)

2. ábra: A kiadások megoszlása a KNRET partnerek között

32

3. ábra: A mûködési kiadások megoszlása a KNRET partnerek között

17%

4. ábra: A felhalmozási kiadások megoszlása a KNRET partnerek között

5% 2% 4% 4% 2%

1%

5%

11%

8%

18%

28%

2%

2% 1% 0% 9% 0% 54%

27%

1. táblázat: A kutatási programok kiadásai* (eFt) Környezettechnológia Alprogram

Konzorciumi tag

Személyi kiadás

Dologi kiadás

Felhalmozási kiadás

Árpád-Agrár Zrt.

1 525

1 475

0

3 000

Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézet

9 202

5 230

4 727

19 159

Hologén Kft.

450

0

0

450

Kaloplasztik Kft.

1 766

1 410

0

3 176

Szegedi Tudományegyetem

17 112

22 476

16 561

56 149

Unichem Kft. Összesen Nanotechnológia Alprogram

Konzorciumi tag

1 125 22 413

Személyi kiadás

Dologi kiadás


5 601 87 535 Összesen

3 437

1 358

5 000

9 795

23 817

37 713

6 135

67 665

1 451

644

0

2 095

16 986

14 125

7 928

39 039

769

255

56

46 460

54 095

19 119

Konzorciumi tag

Személyi kiadás

Dologi kiadás


Árpád-Agrár Zrt.

11 150

3 500

20 350

35 000

Corax-Bioner Zrt.

27 505

7 360

5 000

39 865

Geohód Kft.

0

13 257

29 985

43 242

Hologén Kft.

7 350

0

47 180

54 530


26 334

17 209

16 072

59 615

Összesen

72 339

41 326

118 587

232 252

Személyi kiadás

Dologi kiadás


22 791

18 319

3 563


Összesen

Konzorciumi tag Szegedi Tudományegyetem

Egészségügy Alprogram

2 745 33 336

Axiál-2000 Kft.

Unichem Kft.

Informatika Alprogram

1 731 31 786

Contitech Rubber Kft. Kaloplasztik Kft.

Energiaforrások Alprogram

Összesen

1 080 119 674 Összesen

Összesen 44 673

Axiál-2000 Kft.

2 584

1 650

192

4 426

Összesen

25 375

19 969

3 755

49 099

Konzorciumi tag

Személyi kiadás

Dologi kiadás



1 802

16 735

18 312

Összesen 36 849

Összesen

1 802

16 735

18 312

36 849

* Pénzügyi Jelentésben közölt kiadások.

33

Az alprogramok munkaidô-ráfordítása* 2. táblázat: A Környezettechnológia Alprogram munkaidô-ráfordítása* (eFt) Név

Konzorciumi tag

Projekt sorszáma

Ráfordított nap

Török Márta


1.1.

242

Angeli Zoltán

Kaloplasztik Kft.

1.2.

112

Heipl Anita

Kaloplasztik Kft.

1.2.

112

Baráthné Takács Karolina


1.2.

154

Csendes Éva


1.2.

22

Hornok Viktória


1.2.

66

Nagygál János

Árpád-Agrár Zrt.

1.3.

95

Barna Gyöngyi


1.4.

44

Barton Gábor


1.4.

22

Deák József Áron


1.4.

88

Ladányi Zsuzsanna


1.4.

44

Márton Judit


1.4.

44

Nagy Károly


1.4.

88

Sipos György


1.4.

176

Puskás Irén


1.4.

44

Összesen

1111

2. táblázat: A Nanotechnológia Energiaforrások Alprogram munkaidô-ráfordítása* (eFt) Név

XVIII 34

Konzorciumi tag

Projekt sorszáma

Ráfordított nap

Bajusz László

Contitech Rubber Kft.

2.1.

65

Bangó János


2.1.

55

Bétéri Gyula


2.1.

62

dr. Csiszár Mária


2.1.

73

Dávid József


2.1.

51

Domonkos Imre


2.1.

61

Harmati Antalné


2.1.

40

Király József


2.1.

64

Knecht Klára


2.1.

43

Nacsa László


2.1.

73

Ördög Károlyné


2.1.

38

Seregély Istvánné


2.1.

58

Szöllôsi Györgyi


2.1.

155

Jarabek Tamás


2.2.

88

Majzik Andrea


2.2.

22

Patakfalvi Rita Judit


2.2.

143

Sós Gábor Csaba


2.2.

242

Hegedis Veres Anikó


2.3.

220

Ambrus Zoltán


2.4.

22

Barthos Róbert


2.4.

22

Pap Zsolt


2.4.

44

Sebôkné Kiss Marianna


2.4.

88

Szabó Rita


2.4.

176

Összesen

1785 * Teljes és részmunkaidôben foglalkoztatottak munkaidô-ráfordítása alapján

4. táblázat: Az Energiaforrások Alprogram munkaidô-ráfordítása* (eFt) Név

Konzorciumi tag

Projekt sorszáma

Ráfordított nap

Dobó Krisztina


3.1.

242

Dr. Fülöp András


3.1.

44

Katonáné Lehoczky Klára


3.1.

242

Kéri Györgyné


3.1.

242

Dr. Fekete Zoltán


3.2.

22

Dr. Görgényi Miklós


3.2.

176

Gulyás Sándor


3.4.

220

Herbel Zsófia


3.1.

176

Dr. Hunyadfalvi Zoltán


3.4.

242

Dr. Novák Mihály


3.2.

242

Nyilasi Andrea


3.1.

220

Dr. Schubert Félix


3.3.

242

Sebôk Szilvia Gabriella


3.4

220

Varga András


3.1.

198

Összesen

2728

5. táblázat: Az Informatika Alprogram munkaidô-ráfordítása* (eFt) Név

Konzorciumi tag

Projekt sorszáma

Ráfordított nap

Almási Attila


4.

22

Bakota Tibor


4.

242

Dobóczky Adrienn


4.

66

Dósa Rácz Ferenc


4.

231

Horváth P.R. Endre


4.

110

Vágóné Restás Erika


4.

242

Vincze Veronika


4.

22

Összesen

935

6. táblázat: Az Egészségügy Alprogram munkaidô-ráfordítása* (eFt) Név

Konzorciumi tag

Projekt sorszáma

Ráfordított nap

Bujdosó Tamás


5.2.

220

Janovák László


5.2.

220

Szabó Kinga


5.1.

220

Összesen

440

35

Teljesítményindikátorok

Eredmény

2007 Terv

2007 Tény

termék (db)

2

3

szolgáltatás (db)

2

8

A projekt hasznosítható eredménye Kifejlesztett új

technológia (db)

1

5

alkalmazás (db)

1

3

prototípus (db)

1

4

Benyújtott szabadalmak hazai (db)

2

3

PCT (db)

0

1

külföldi

1

2

3

0

Hazai (db x impact faktor)

2,4

0

Nemzetközi (db x impact faktor)

2,4

70,81

Ph.D. (db)

5

8

MTA Doktora (db)

0

1

I

I

I

I

Egyetemi hallgatók száma (fô)

40

50

Ph.D. hallgatók száma (fô)

8

12

Fiatal kutatók száma (fô)

5

20

12

12,76

Kutatóhelyek száma (db)

1

7

Vállalkozások száma (db)

4

9

1

1

Egyéb iparjogvédelmi oltalom (db) Tudományos eredmények Publikációk (elôadásokat is beleértve)

Disszertációk

Eredményezett-e új nemzetközi projektet? (I/N)

Emberi erôforrás Oktatásban/képzésben hasznosítják-e a projekt eredményeit? (I/N) A projektbe bevont

A projekt révén létrejött munkahelyek száma (db) (Megj.: teljes munkaidô egyenértékben) Gazdasági hasznosítás A központ tevékenységében résztvevô

A létrejött új vállalkozások száma (db) Megtörtént-e a projekt eredményeinek gazdasági hasznosítása? (I/N)

I

I

Az eredményt hasznosító cégek száma

0

5

Társadalmi hasznosítás A projekt hozzájárult a fenntartható fejlôdéshez és a környezetvédelemhez? (I/N)

I

I

az esélyegyenlôség megvalósításához? (I/N)

I

I

a biztonsághoz? (I/N)

I

I

a regionális egyenlôtlenségek mérsékléséhez? (I/N)

I

I

Szakmai körökben

I

I

Nagyközönség körében

I

I

A projekt eredményeinek nyilvános bemutatása megtörtént-e (I/N) és milyen módon:

36

Médiaszereplések

Sajtómegjelenések 2007. Az ipar irányába mozdul el a szegedi egyetem – Prof. Dr. Kiricsi Imre professzor az egyetemi tudás értékesítésérôl Délmagyarország, 2007.04.27. A táj mintázatát vizsgálja Mezôsi Gábor földrajztudós Délmagyarország, 2007.03.17. A tudás termel és termékenyít – Prof. Dr. Dékány Imre Szent-Györgyi Albert-díjas Délmagyarország, 2007.02.16. Nanotechnológiai központot adtak át Szegeden Educatio Press, 2006.12.11. Szabadalmak, új termékek és technológiák születtek a tudásközpontban Napi Gazdaság, 2007. októberi különszám Új biotechnológiai kutatólabor – A Bay Zoltán Alapítvány és az SZBK sikere Délmagyarország, 2007.02.05. Mérlegen a szegedi tudásközpontok – Kettô is sikeres évet tudhat maga mögött Délmagyarország www.kisalfold.hu internetes portál, 2006.12.27. Évzáró ülés a Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpontban Educatio Press, 2006.12.21. Tudás és gazdaság Délmagyarország, 2006.11.27. Környezettechnológiai és Energetikai Szeminárium www.webradio.hu internetes portál, 2006.11.24.

37

Publikációk, elôadások Környezettechnológia alprogram Publikációk, tanulmányok, konferenciakiadványok • Aradi E. – Margóczi K. – Krnács Gy. (2007): Gyepmaradványok védelme és kezelése: a dél-kiskunsági semlyékek példája. Természetvédelmi Közlemények – megjelenés alatt. • Árendás O. – Bozsó M. – Gallé R. – Torma A. – Körmöczi L. (2007): Composition of ant and associated arthropod (Heteropera, Orthoptera, Araneae) assemblages of natural forest edges. Myrmecological News 10. • Barna Gy. (2007): Talaj- és vegetációváltozások a Szabadkígyósi pusztán. The 14th sympossium on the analytical and environmental problems – megjelenés alatt. • Bélafiné Bakó K. – Hodúr C. – László Zs. (2007): Ivóvíz elôállítása membrános mûveletek alkalmazásával. Magyar Kémikusok Lapja, 62. • Beszédes S. – Géczi G. – László Zs. – Hodúr C. – Szabó G. (2007): Sewage sludge treatment by microwave energy. Review of Faculty of Engineering, Analecta Technica Szegedinensia. • Beszédes S. – Kárász A. – László Zs. – Hodúr C. – Szabó G. (2007): Pektin mikrohullámú extrakciója pirosribizli préslepénybôl. Conference of Chemical Engineering 2007 (Mûszaki Kémiai Napok 2007). • Beszédes S. – Kertész Sz. – László Zs. – Géczi G. – Hodúr C. – Szabó G. (2007): Sewage sludge treatment by microwave energy. Proceedings of 5th International Congress on Food Technology. • Beszédes S. – László Zs. – Hodúr C. – Szabó G (2007): Microwave extraction of pectin from red currant. Proceedings of 5th International Congress on Food Technology. • Beszédes S. – László Zs. – Hodúr C. – Szabó G. (2007): Sewage sludge treatment by microwave energy. 9th International Symposium, Interdisciplinary Regional Research, ISIRR 2007. • Gallé L. – Mészáros H. – Zoványi G. – Gyôri-Dürfô H. – Markó B. – Kiss K. (2007): Monitoring ant communities: Middle European experiences. 2nd Central European Workshop of Myrmecology, Szeged. • Gallé L. – Mészáros H. – Zoványi G. – Gyôri-Dürgô H. – Markó B. – Kiss K. (2007): Monitoring ant communities: Central European experiences. Myrmecologica News, 10. • Gallé L. (2007): Perception of landscape pattern by different soil invertebrate assemblages. Central European Workshop on Soil Zoology. Ceske Budejovice, Csehország. • Gallé R. – Torma A. – Bozsó M. – Körmöczi L. (2007): Invertebrate assemblages of the mosaic habitats in the Kiskunság Region (Hungary). 9 th Central European Workshop on Soil Zoology, Ceske Budejovice, Csehország. • Gallé R. – Torma A. – Körmöczi L. (2007): Epigeic invertebrata assembages (Aranae, Heteroptera) of natural forest edge Preliminary results. Contributions to Soil Zoology in Cental Europe II. (eds.: Karel Tayovský, Jiří Schlaghamerský, Václav Pižl), Proceedings of the 8th Central Europian Workshop of Soil Zoology. • Gallé R. (2007): Erdôfoltok méretének hatása a pókegyüttesek szervezôdésére. 2. Szünzoológiai szimpózium, Budapest. • Harkai A. – Molnár N. (2007): Aphis gossypii (Sternorrhyncha: Aphididae) kolonizációs jellegzetességei selyemkóró állományokban. 3. Szünzoológiai Szimpózium, Budapest. • Hodúr C. – Kertész Sz. – Beszédes S. – László Zs. – Szabó G. (2007): Concentration of marc’s extracts by membrane techniques. PERMEA 2007, Membrane science and technology conference of Visegrád countries. • Kertész Sz. – László Zs. – Hodúr C. (2007): Nanofiltrations parameters of an anionic detergent removal. 9th International Symposium, Interdisciplinary Regional Research, ISIRR 2007. • Kertész Sz. – László Zs. – Horváth Zs.H. – Hodúr C. (2007): Analysis of nanofiltration parameters of removal of an anionic detergent. Desalination – megjelenés alatt. • Kertész Sz. – László Zs. – Hovorka-Horváth Zs. – Hodúr C. (2007): Analysis of nanofiltration parameters of an anionic detergent removal. Conference on Desalination and the Environment. • Kertész Sz. – Pap N. – Pongrácz E. – Myllykoski L. – Keiski L. R. – Vatai Gy. – Hodúr C. (2007): Pilot-scale concentration of blackcurrant juices by reverse osmosis. PERMEA 2007, Membrane science and technology conference of Visegrád countries. • Kertész Sz. – Puskás J. – László Zs. – Hodúr C. (2007): Detergens eltávolítása tejipari szennyvizekbôl hibrid módszerekkel. Conference of Chemical Engineering 2007 (Mûszaki Kémiai Napok 2007). • Kertész Sz. (2007): Beszámoló a Desalination and the Environment konferenciáról. Membrántechnika XI. évfolyam 2. szám. • László Zs. – Hodúr C. (2007): Purification of thermal wastewater by membrane separation and ozonation. Desalination, 206. • László Zs. – Kertész Sz. – Beszédes S. – Hovorka-Horváth Zs. – Szabó G. – Hodúr C. (2007): Effect of preozonation on filterability of model dairy waste water. PERMEA 2007, Membrane science and technology conference of Visegrád countries.

38

• László Zs. – Kertész Sz. – Hodúr C. (2007): Ozonation and nanofiltration of dairy waste water. 9th International Symposium, Interdisciplinary Regional Research, ISIRR 2007. • László Zs. – Kertész Sz. – Mlinkovics E. (2007): Dairy Waste Water Treatment by Combining Ozonation and Nanofiltration. Separation Science and Technology, 42. • László Zs. – Süvöltôs I. – Hodúr C. (2007): Degradation of dairy waste water components by ozonation. 5th International Congress on Food Technology kiadványa. • Margóczi K. – Aradi E. – Krnács Gy. (2007): Gyepfragmentumok védelme és kezelése. A dél-kiskunsági semlyékek példája. - Természetvédelmi Közlemények 13. (III. Magyar Természetvédelmi Biológia Konferencia Kötete) – megjelenés alatt. • Margóczi K. – Aradi E. – Szanyi J. – Körmöczi L. – Zalatnai M. (2007): Láprét-sztyepprét-szikes vegetációkomplex átmeneteinek mintázata és háttérfeltételei Poszter, „VII. Aktuális Flóra és Vegetációtérképezés a Kárpát-medencében” Konferencia, Debrecen. • Markó B. (2007) szerk.: 2nd Central European Workshop of Myrmecology. Abstracts od lectures and posters. • Márton J. (2007): Rotifers of the most polluted part of backwater „Gyálai-Holt-Tisza”, compared to the neighbouring site’s fauna. Tiscia 35. – megjelenés alatt. • Molnár N. – Angyal D. – Gulyás E. (2007): Investigations of aphid-ant mutualism in sandy habitat complexes (Homoptera: Aphididae; Hymenoptera: Formicidae). Myrmecological News 10. • Rakonczai J. (2007): A globális klímaváltozás mérhetô következményei a magyar alföldön. The 14th sympossium on the analytical and environmental problems – megjelenés alatt. • Torma A. – Körmöczi L. (2007): Epigeikus poloska együttesek vizsgálata szélbarázdán átmenô szelvények mentén. 2. Szünzoológiai szimpózium, Budapest. • Tölgyesi I. – Ladányi Zs. (2007): Tájváltozások értékelése Röszkén. The 14th sympossium on the analytical and environmental problems – megjelenés alatt. • Zalatnai M. – Körmöczi L. (2007): Background factors influencing the pattern of boundary zones of sandy grassland communities. Journal of Vegetation Science.

Elôadások: • Beszédes S. – Kárász A. – László Zs. – Hodúr C. – Szabó G. (2007): Pektin mikrohullámú extrakciója pirosribizli préslepénybôl. Conference of Chemical Engineering 2007 (Mûszaki Kémiai Napok 2007), Veszprém. • Beszédes S. – László Zs. – Hodúr C. – Szabó G. (2007): Sewage sludge treatment by microwave energy. 9th International Symposium, Interdisciplinary Regional Research, ISIRR 2007. Novi Sad, Szerbia. • Gál L. (2007): Az atrazin bontása mikrobiális úton, a projektben elért eredmények bemutatása nagyközönség körében. Mindentudás egyeteme Prezentációs-díj Konferencia, Magyar Tudományos Akadémia Székháza, Budapest. • Gallé R. – Torma A. – Bozsó M. – Körmöczi L. (2007): Izeltlábú együttesek homoki élôhelyeken. 8. Biológus Napok, Kolozsvár, Románia. • Gallé R. – Torma A. – Bozsó M. – Körmöczi L. (2007): Invertebrate assemblages of the mosaic habitats in the Kiskunság Region (Hungary). 9th Central European Workshop on Soil Zoology, Ceske Budejovice, Csehország. • Gallé R. (2007): Fülöpházi erdôssztyepp pókközösségei. 9. Magyar Pókász Találkozó. Dunasziget-Sérfenyôsziget. • Horváth E. – Puskás R. – Mohl M. – Kukovecz Á. – Kónya Z. – Kiricsi I. (2007): Synthesis and characterisation of large pore volume mesoporous carbon. Carbon for Energy Storage and Environment Protection -CESEP´07, Krakow, Lengyelország. • Kertész Sz. – László Zs. – Hodúr C. (2007): Nanofiltrations parameters of an anionic detergent removal. 9th International Symposium, Interdisciplinary Regional Research, ISIRR 2007. Novi Sad, Szerbia. • Mészáros Sz. – Halász J. – Kiricsi I. (2007): Chemical utilization of glycerol by reactive distillation method. Symposium on Analytical and Environmental Problems, Szeged. • Mészáros Sz. – Halász J. – Kiricsi I. (2007): Reactive distillation of glycerol in the presence of hydrotalcyte base catalysts. 14th Zeolite Meeting of the Polish Zeolite Association, Kocierz, Lengyelország. • Rémiás R. – Kukovecz Á. – Kónya Z. – Kiricsi I. (2007): Adsorption of possible model compounds for hydrogenation/ dehydrogenation reactions on SBA-15. XIVth. Zeolite Forum Konferencia, Kocierz, Lengyelország. • Smajda R. – Kukovecz Á. – Haspel H. – Kónya Z. – Kiricsi I. (2007): Buckypaper gas chromatograph: evaporation profile based identification of liquid analytes using multi-wall carbon nanotube films. IWEPNM 2007 Konferencia, Kirchberg in Tirol, Ausztria. • Smajda R. – Kukovecz Á. – Kónya Z. – Kiricsi I. (2007): Morphology and gas permeability of multi-wall carbon nanotube based membranes. Carbon for Energy Storage and Environment Protection -CESEP´07, Krakow, Lengyelország. • Szél J. – Horváth E. – Sapi A. – Haspel H. – Kukovecz Á. – Kónya Z. – Kiricsi I. (2007): On the morphology and transport properties of HDPE-titanate nanowire nanocomposites. IWEPNM 2007 Konferencia, Kirchberg in Tirol, Ausztria. • Torma A. – Gallé R. – Körmöczi L. (2007): Ízeltlábú közösségek vizsgálata kiskunsági mozaikos élôhelyen. III. Kárpátmedencei Környezettudományi Konferencia, Kolozsvár, Románia.

39

Nanotechnológia alprogram Publikációk, tanulmányok, konferenciakiadványok • Alapi T. – Dombi A. (2007): Comparative study of the UV and UV/VUV photolysis of phenol in aqueous solution. Journal of Photochemistry and Photobiology A: Chemistry, 188/2007. • Alapi T. – Dombi A. (2007): Comparative Study of the UV and UV/VUV-Induced Photolysis and Heterogeneous Photocatalysis of Phenol Focusing on the Intermediates. Word Congerss on Ozone and Ultraviolet Technologies kiadványa. • Alapi T. – Dombi A. (2007): Comparison of the UV-Induced Photolysis, Ozonation and Their Combination in the Decomposition of Phenol. Word Congerss on Ozone and Ultraviolet Technologies kiadványa. • Alapi T. – Dombi A. (2007): Direct VUV photolysis of chlorinated methanes and their mixtures in oxygen stream. Chemosphere, 67/2007. • Alapi T. – Pallagi A. – Szabó R. – Dombi A. (2007): Comparision of the UV-induced photolysi, of phenol in water and avetonitrile. International Conference on Photochemistry kiadványa. • Alapi T. – Sipos P. – Berecz L. – Dombi A. (2007): Comparision of the UV-induced photolysis, ozonation and their combination in the decomposition of phenol. International Conference on Photochemistry kiadványa. • Ambrus Z. – Demeter K. – Sipos P. – Dombi A. – Mogyorósi K. (2007): Effects of pH and ionic strength on the photocatalytic decomposition of salicylic acid using different titanium dioxide photocatalysts. Second International Conference on Semiconductor Photochemistry (SP-2 kiadványa). • Ambrus Z. – Sipos P. – Dombi A. – Mogyorósi K. (2007): Preparation and characterization of Fe(III)-doped titanium dioxide photocatalysts prepared from Ti(III) chloride. Second International Conference on Semiconductor Photochemistry (SP-2) kiadványa. • Aradi T. – Hornok V. – Dékány I. (2007): Layered double hydroxides for ultrathin hybrid film preparation using layer-bylayer and spin coating methods. Colloids and Surfaces, közlésre elfogadva. • Balázs N. – Mogyorósi K. – Dombi A. – Sipos P. (2007): Flame hydrolytic syntesis and characterization of titania photocatalysts. International Conference on Photochemistry kiadványa. • Barthos R. – Bánsági T. – Süli Zakar T. – Solymosi F. (2007): Aromatiozation of methanol and methylation of benzene over Mo2C/ZSM catalysts. Journal of Catalysis 247/2007. • Barthos R. – Solymosi F. (2007): Hydrogen production in the decomposition and steam reforming of methanol on Mo2C/ carbon catalysts. Journal of Catalysis 249/2007. • Barthos R. – Széchenyi A. – Koós Á. – Solymosi F. (2007): The decomposition of ethanol over Mo2C/carbon catalysts. Applied Catalysis A: General 327/2007. • Calza P. – Pelizzetti E. – Mogyorósi K. – Kun R. – Dékány I. (2007): Size dependent photocatalytic activity of hydrothermally crystallized titania nanoparticles on poorly adsorbing phenol in absence and presence of fluoride ion. Journal of Applied Catalysis B. 72/2007. • Dékány I. – Mészáros R. (2007): Preparation, stabilization and rheological properties of CdS, ZnS and silver nanodispersion. Viennano07, 2nd Vienna International conferen e Micro- and Nanotechnology, Bécs, Ausztria. • Dékány I. – Szabó T. – Bakandritsos A. – Tzititos V. – Galbács G. – Bolatova D. – Musabekov K. – Petridis D. (2007): Magnetic iron oxide/clay composites: effect of the layer silicate support on the microstructure and phase formation of magnetic nanoparticles. Nanotechnology, 18/2007. • Filus Z. – Ajtai T. – Horváth L. Z. – Bozóki Z. – Pap G. – Nagy T. – Katona T. – Szabó G. (2007): A novel apparatus based on a photoacoustic gas detection system for measuring permeation parameters of polymer samples. Polymer Testing. • Filus Z. – Pap G. – Huszár H. – Bozóki Z. – Szabó G. – Katona T. (2007): Lézeres detektáláson alapuló gázáteresztôképességmérô mûszerek, speciális gázok és extrém vizsgálati körülmények. Mechanoplast 2007. • Filus Z. – Szabó G. – Bozóki Z. – Pap G. – Katona T. (2007): Lézeres detektáláson alapuló gázáteresztôképesség-mérô mûszerek. Mûanyag és Gumiipari Évkönyv 2007. • Hornok V. – Dékány I. (2007): Sythesis and stabilization of Prussian Blue nanoparticles and application for sensors. Journal of Colloid and Interface Sciences, 309, 2007. • Horváth E. – Kukovecz Á. – Kónya Z. – Kiricsi I. (2007): Hydrothermal conversion of self-assembled titanate nanotubes into nanowires in a revolving autoclave. Chemistry of Material Home Pages, 2007/19. • Kecskeméti A. – Bánsági T. – Solymosi F. (2007): Formation and Migration on NCO Species on Ag/SiO2 Catalyst. Catalysis Letters 116/2007. • Kôrösi L. – Oszkó A. – Galbács G. – Richardt A. – Zöllmer V. – Dékány I. (2007): Structural properties and photocatalytic behaviour of phosphate-modified nanocrystalline titania films. Journal of Applied Catalysis B. 77/2007. • Kôrösi L. – Papp Sz. – Bertóti I. – Dékány I. (2007): Surface and bulk composition, structure and photocatalytic activity of phosphate modified TiO2. Chemistry Mater, 19/2007. • Kukovecz Á. – Smajda R. – Kónya Z. – Kiricsi I. (2007): Controlling the pore diameter distribution of multi-wall carbon nanotube buckypapers. Carbon, 2007/45. • Ménesi J. – Kôrösi L. – Bazsó É. – Zöllmer V. – Richardt A. – Dékány I. (2007): Photocatalytic oxidation of organic pollutants on TiO2-clay composites. Chemosphere, közlésre elfogadva.

40

• Mogyorósi K. – Balázs N. – Dombi A. – Sipos P. (2007): Flame hydrolytic synthesis and shape dependence activity of titanium dioxide photocatalysts. Second International Conference on Semiconductor Photochemistry (SP-2) kiadványa. • Németh R. – Kiss J. – Solymosi F. (2007): Surface chemistry of HNCO and NCO on Pd(100). Journal of Physical Chemistry C111/2007. • Papp Sz. – Patakfalvi R. – Dékány I. (2007): Metal nanoparticle formation on layer silicate lamellae. Colloid and Polymer Sciences, közlésre elfogadva. • Patakfalvi R. – Papp Sz. – Dékány I. (2007): The kinetics of homogeneous nucleation of silver nanoparticles stabilized by polymers. Journal of Nanoparticle Research, 9/2007. • Raskó J. – Kiss J. (2007): Adsorption of acetonitrile and its reaction with oxygen on TiO2 – supported Au-Rh bimetallic catalysts. Reaction Kinetics and Catalysis Letters, 91/2007. • Raskó J. – Kiss J. (2007): Surface species and gas phase products in the preferential oxidation of CO on TiO2-supported Au-Rh bimetallic catalysts. Reaction Kinetics and Catalysis Letters, 90/2007. • Raskó J. – Koós Á. – Baán K. – Kiss J. (2007): Characterization of Au-Rh/TiO2 catalysts by CO adsorption; XPS, FTIR and TPD experiments. Reaction Kinetics and Catalysis Letters, 90/2007. • Sipos P. – Ambrus Z. – Szalai Á. – Dombi A. – Mogyorósi K. (2007): Preparation of nanocrystalline TiO2 photocatalyts with controlled rutile to anatase ratio from highly concentrated aqueous solutrion. 30th International Conference on Solution Chemistry kiadványa. • Sipos P. – Ambrus Z. – Szalai Á. – Dombi Á. – Mogyorósi K. (2007): Nanocrystalline TiO2 photocatalyts with controlled rutile to anatase ratio, preparation and characterization. XXIII International Conference on Photochemistry kiadványa. • Sipos P. – Demeter D. – Dombi A. – Mogyorósi K. (2007): pH and ionic strenght dependent photocatalytic avctivity of titania –Recommendation of optimal conditions for reliably characterizing catalyst activity. International Conference on Photochemistry kiadványa. • Sipos P. – Demeter K. – Dombi A. – Mogyorósi K. (2007) pH and ionic strenght dependent photocatalytic avctivity of titania in aqueous solution-Definition of optimal conditions for realibly characterizing catalyst activity. 30th International Conference on Solution Chemistry kiadványa. • Smajda R. – Kukovecz Á. – Hopp B. – Mohl M. – Kónya Z. – Kiricsi I. (2007): Morphology and N2 permeability of multi-wall carbon nanotubeTeflon membranes. Journal of Nanoscience and Nanotechnology, 2007/7. • Smajda R. – Kukovecz Á. – Kónya Z. – Kiricsi I. (2007): Structure and gas permeability of multi-wall carbon nanotube buckypapers. Carbon. 2007/45. • Szabó G. – Bozóki Z. – Pap G. – Katona T. – Filus Z. (2007): Entwicklung und Anwendung fotoakustischer bzw. fotothermischer Systeme zur Messung der Gasdurchleassigkeit von Polymeren. Gummi Fasern Kunststoffe 2007/6. • Szabó R. – Meite H. – Mazellier P. – Gajda-Schrantz K. (2007): Phototransformation of the pharmacutical Naproxen in dilute aqueous solution. International Conference on Photochemistry kiadványa. • Széchenyi A. – Solymosi F. (2007): Production of Hydrogen in the Decomposition of Ethanol and Methanol over Unsupported Mo2C Catalysts. Journal of Physical Chemistry C111/2007.

Elôadások • Barthos R. – Bánsági T. – Deák L. – Farkas A. P. – Koós Á. – Németh R. – Secenji A. – Szôke A. – Tomacsov P. – Solymosi F. (2007): Catalytic materials and catalysis / Mo2C as an effective catalyst in the production of aromatics and hydrogen. IUVSTA Konferencia, Stockholm, Svédország. • Barthos R. – Bánsági T. – Süli Zakar T. – Solymosi F. (2007): Aromatization of methanol and methylation of benzene over Mo2C/ZSM-5 catalysts. North American Meeting, Houston, USA. • Berkó A. – Deák L. – Óvári L. – Kiss A. – Kiss J. (2007): Enhanced dispersion and stability of gold nanoparticles on TiO2(110) in the presence of molybdenum. IVC-17/ICSS-13 and ICN + T2007 Congress, Stockholm, Svédország. • Deák L. – Berkó A. – Óvári L. – Kiss A. – Majzik Zs. – Kiss J. (2007): Nagy diszperzitású, stabil arany nanorészecskék elôállítása titánoxid felületen. Kutatóközponti Tudományos Napok, Budapest. • Dékány I. – Pál E. – Hornok V. – Aradi T. – Sebôk D. (2007): Nanostructured ultrathin hybrid layers prepared by LBL method. COST D43 Workshop, Functional Interfaces-Theory and experiment, Krakkó, Lengyelország. • Dékány I. (2007): Surface functionalization and self-assembly of metal oxide and gold colloids. Supramolecules and Assemblies, Chemistry of Functional Materials Through Bottom-Up Self-Assembly, Il Ciocco, Lucca (Barga), Olaszország. • Filus Z. – Papp G. – Huszár H. – Bozóki Z. – Szabó G. – Katona T. (2007): Lézeres detektáláson alapuló gázáteresztôképességmérô mûszerek, speciális gázok és extrém vizsgálati körülmények. Mechanoplast 2007, Gyula. • Horváth E. – Kukovecz Á. – Kónya Z. – Deák Gy. – Zsuga M. – Kiricsi I. (2007): Polymer composites based on titanate nanostructures. 3rd China-Europe Composite Symposium, Budapest. • Katona T. – Filus Z. – Bozóki Z. – Ajtai T. – Pap G. – Szabó G. – Domonkos I. – Nagy T. (2007): Laser Based Gas Detection for Permeability Measurements. Indian Rubber 2007, Chennai, India. • Katona T. – Nagy T. (2007): Laser based gas detection for permeability measurement. Indian Rubber 2007, Chennai, India. • Kiricsi I. – Molnár É. – Kónya Z. – Tasi Gy. – Rémiás R. – Mohl M. (2007): Felületi köztitermékek azonosítása kísérleti és elméleti módszerekekkel. MTA, Budapest.

41

• Kiss J. – Németh R. – Koós Á. – Raskó J. (2007): The role of Au-Rh bimetallic nanoclasters as a catalyst in the CO oxidation in the presence of hydrogen. International Conference on Surfaces, Coatings and Nanostructured Materials (Nano Smat 2007), Algavre, Portugália. • Kónya Z. – Kukovecz Á. – Kiricsi I. (2007): Szén nanocsövek vizsgálata Hitachi S-4700 hidegkatódos téremissziós pásztázó elektronmikroszkóppal. Magyar Mikroszkópos Társaság Konferenciája, Balatonalmádi. • Majzik A. – Patakfalvi R. – Pál E. – Sebôk D. – Dékány I. (2007): Surface functionalization and self-assembly of metal oxide and gold colloids. ECIS 21st Conference of the European Colloid and Interface Society Geneve, Svájc. • Mastalir Á. – Király Z. – Dékány I. (2007): Synthesis of monodispersed Pd nanoparticles in graphite oxide: A novel host material. ECIS 21st Conference of the European Colloid and Interface Society Geneve, Svájc. • Solymosi F. – Koós Á. – Széchenyi A. – Barthos R. (2007): Reaction between MoO3 and multiwal carbon nanotube to produce Mo2C / Efficient H2 production from alcohol on Mo2C/C nanotube. Symp Solid konferencia, Minneapolis, USA. • Solymosi F. (2007): Effect of supports on the reaction pathways of methanol and ethanol on Mo2C catalysts. FritzHaber-Institur der Max-Planck-Gesellschaft, Berlin, Németország. • Wirth I. – Kun R. – Seemann T. – Zöllmer V. – Maiwald M. – Müller M. – Godlinski D. – Günther B. – Busse M. – Dékány I. (2007): INKtelligent printing of colloidal dispersions. ECIS 21st Conference of the European Colloid and Interface Society Geneve, Svájc.

Diploma- és projektmunkák • Farkas A.P. (2007): A Mo2C/Mo(100) rendszer oxidációjának és adszorpciós tulajdonságainak vizsgálata foton-, electronés ion-spektroszkópiai módszerekkel. PhD dolgozat. • Süli Zakar T. (2007): Kis molekulák reakciójában képzôdô felületi formák és köztitermékek vizsgálata infravörös spektroszkópiai módszerrel. PhD dolgozat.

Energiaforrások alprogram Publikációk, tanulmányok, konferenciakiadványok • Bagi Z. – Ács N. – Bálint B. – Horváth L. – Dobó K. – Perei K.R. – Rákhely G. – Kovács K.L. (2007): Biotechnological intensification of biogas production. Applied Microbiology and Biotechnology, 76/2007. • Dömök M. – Tóth M. – Raskó J. – Erdôhelyi A. (2007): Adsorption and reactions of ethanol and ethanol-water mixture on alumina–supported Pt catalysts. Applied Catalysis B: Environmental, 69/2007. • Geiger J. – Sebôk Sz. (2007): CT Data and Lattice Data. XIth Congress of Hungarian Geomathematics, Mórahalom, internetes publikáció. • Geiger J. (2007): Another way of Handling Uncertainty: The Indicator Kringing. XIth Congress of Hungarian Geomathematics, Mórahalom, internetes publikáció. • Kovács K. (2007): A hidrogén gazdaság és a biotechnológia. Energiafogyasztók Lapja, 2/2007. • Kovács K. L. (2007): Agrárium és a biogáz biotechnológia. Agrárium, Május/2007. • Kovács K. L. (2007): Magyarországi biogáz helyzet 2007-ben és a lehetôségek. Biogas in Hungary: situation in 2007 and future opportunities. Biohulladék Magazin, 2/2007. • Laurinavichene T.V. – Rákhely G. – Kovács K.L. – Tsygankov A.A. (2007): Effect of sulfur compounds on the H2 evolution/ consumption reactions mediated by various hydrogenases in the purple sulfur bacterium Thiocapsa roseopersicina. Arch. Microbiology – megjelenés alatt. • M. Tóth T. – Kovács B. – Vass I. – Szanyi J. (2007): Water and heat flow through uplifted metamorphic highs in the basement of the Pannonian Basin. XXXV. IAH Congress, Groundwater and Ecosystems. • Pintér E. – Fekete Z. – Berkesi O. – Makra P. – Patzkó Á. – Visy Cs. (2007): Characterization of poly(3-octylthiophene) silver nanocomposites prepared by solution doping. The Journal of Physical Chemistry C. 111/2007. • Rákhely G. – Laurinavichene T.V. – Tsygankov A.A. – Kovács K.L. (2007): The role of Hox hydrogenase in the H2 metabolism of Thiocapsa roseopersicina. Biochim. Biophys. Acta 1767/2007. • Szanyi J. – Vass I. – Kovács B. – M. Tóth T. (2007): Heat potential of fractured crystalline bedrock, A case study from the South Hungarian Plain. microCAD 2007 International Scientific Conference, Section B. • Visy Cs. – Bencsik G. – Németh Z. – Vértes A. (2007): Synthesis and characterization of chemically and electrochemically prepared conducting polymer/iron oxalate composites. Electrochim Acta, in press, doi:10.1016/j. electacta.2007.07.060. • Visy Cs. – Janáky Cs. – Bencsik G. (2007): Conducting polymer based nanocomposites: characterization and possible applications. Nanotech Northern Europe, Book of Abstracts. • Visy Cs. – Kriván E. – Janáky Cs. – Bencsik G. (2007): Characterization and application possibilities of conducting polymer composites. 211th ECS Meeting, Book of Abstracts.

42

Elôadások • Bagi Z. (2007): A fermentáció paramétereinek biotechnológiai alapjai. “ A biogáz gyártás gyakorlati, mûszaki kérdései” MBE Konferencia és szakmai nap, Budapest. • Bagi Z. (2007): Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok. II. Ököenergetika es X. Biomassza Konferencia, Sopron. • Bencsik G. – Visy Cs. (2007): Conducting polymer/iron-oxalate composites: Synthesis and characterization. Summer School on magnetic nanoparticles, St. Étienne, Franciaország. • Dömök M. – Kecskés T. – Oszkó A. – Erdôhelyi A. (2007): Reforming of ethanol on Cu containing catalysts. VIII. Europacat Konferencia, Turku, Finnország. • Erdôhelyi A. (2007): Hidrogén elõállítása kémiai módszerekkel. Magyar Energia Társaság, Hidrogén Tagozat. • Janáky Cs. – Visy Cs. (2007): Synthesis and characterization of magnetic nanocomposites of conducting polymers. Summer School on magnetic nanoparticles, St. Étienne, Franciaország. • Kovács B. – Szanyi J. – M. Tóth T. – Vass I. (2007): Geothermal heat potential of Hungary with special regarding of high enthalpy basement. IV. Nemzetközi Tudományos Konferencia a Kárpát-medence ásványvizeirôl, Miskolc-Tapolca. • Kovács B. – Szanyi J. (2007): A Kárpát-medence geotermikus energia potenciálja. III. Kisteleki Geotermia Konferencia, Kistelek. • Kovács K.L. (2007): A biogáz ipar helyzete és lehetôségei Magyarországon. „A biogáz gyártás gyakorlati, mûszaki kérdései” MBE Konferencia és szakmai nap, Budapest. • Kovács K. L. (2007): Biogas – a cornerstone for rural development. World Sustainable Energy Days, Wels, Ausztria. • Kovács K. L. (2007): Biogas potential, research and industry in Hungary. 16th Annual Meeting of Fachferbandes Biogas e.V. Leipzig, Ausztria. • Kovács K. L. (2007): Biogáz és biohidrogén termelési lehetôségek. „Energiaellátás a 21. században – kihívások és fenntartható megoldások” MTA Konferencia, Budapest. • Kovács K. L. (2007): Biohydrogen production and its biotechnological utilizations. Bioenergy Outlook 2007, Issues, Advances and Opportunities in Biomass Energy. Singapore. • Kovács K. L. (2007): Biomassza és biogáz hasznosítási lehetôségek. Megújuló energiaforrások szerepe az energiagazdálkodásban. Nádasdy Akadémia, Nádasdladány. • Kovács K. L. (2007): Biotechnológia és a megújuló energiaforrások. Agrobiotech Exchange Interreg Konferencia, Szeged. • Kovács K.L. (2007): Biotechnology for renewable energy production and environmental protection. S+T Information Day - Cooperation with Canada in EU FP7. Budapest. • Kovács K. L. (2007): Gaseous biofuels – recent developments in Szeged, Hungary. Seminar on bioenergy at the Venter Istitute. Rockville, USA. • Kovács K. L. (2007): Kutató tapasztalatai a Keretprogramokban. 7. Keretprogram „Élelmiszer, mezôgazdaság, halászat és biotechnológia” Információs Nap, Szeged. • Kovács K. L. (2007): Megújuló energiaforrások bemutatása (biodízel, bioetanol, biogáz, termál, növényi olaj). Dél-Alföldi Megújuló Energia Hálózatok workshop, Szeged. • Kovács K. L. (2007): Thiocapsa roseopersicina hydrogenases: why are there so many and what do they do? 8th International Hydrogenase Conference. Breckenridge, USA. • Rákhely G. (2007): Hidrogén fejlesztés biológiai eljárásai. Magyar Energetikai Társaság Hidrogén Tagozat munkaülése, Szeged. • Tóth M. – Kecskés T. – Oszkó A. – Erdôhelyi A. (2007): Hydrogen formation in the reforming of ethanol on supported Rh catalysts. VIII. Europacat Konferencia, Turku, Finnország. • Vass I. – M. Tóth T. – Kovács B. – Szanyi J. (2007): The Role of Permeability Tensor in Modeling Fluid Potential in case of Fractured Reservoirs. XI. Geomatematikai Ankét, Szeged. • Vass I. – M. Tóth T. – Kovács B. (2007): Alföldi kristályos tárolók hidrodinamikája. Konferencia a felszín alatti vizekrôl, Balatonfüred. • Visy Cs. (2007): Magnetic composites of electronically conducting polymers: properties and possible applications. Summer School on magnetic nanoparticles, St. Étienne, Franciaország.

Diploma- és projektmunkák • Takács M. (2007): Hidrogén metabolizmusban szerepet játszó gének és géntermékek vizsgálata Thermococcus litoralisban. PhD dolgozat. • Tóth A. (2007): Hidrogén és kén anyagcserében szerepet játszó NAD+/NADP+ függô enzimek Thermococcus litoralis hipertermofil archaebaktériumban. PhD dolgozat.

43

Informatika alprogram Publikációk, tanulmányok, konferenciakiadványok • Beszédes Á. – Gergely T. – Faragó Sz. – Gyimóthy T. – Fischer F. (2007): The Dynamic Function Coupling Metric and Its Use in Software Evolution. 11th European Conference on Software Maintenance and Reengineering (CSMR 2007) kiadványa. • Beszédes Á. – Gergely T. – Jász J. – Tóth G. – Gyimóthy T. – Rajlich V. (2007): Computation of Static Execute After Relation with Applications to Software Maintenance. 23rd IEEE International Conference on Software Maintenance (ICSM 2007) Published by IEEE Computer Society – kiadvásra elfogadva. • Bilicki V. – Kállai T. – Kasza M. (2007): Wireless Mesh Network For Rural Communities. IST-Africa 2007 Conference & Exhibition kiadványa. • Bilicki V. – Kállai T. – Kasza M. (2007): Wireless Mesh Network For Rural Communities. International Conference on Agricultural Economics, Rural Development and Informatics (AVA 3) kiadványa. • Herczeg Z. – Kiss Á. – Schmidt D. – Wehn N. – Gyimóthy T. (2007): XEEMU: An Improved XScale Power Simulator. In Lecture Notes in Computer Science 4644 - Proceedings of the 17th International Workshop on Power And Timing Modeling, Optimization and Simulation (PATMOS 2007). • Kasza M. – Bilicki V. (2007): WMN for rural communities: a case study. Summer University in Agriculture and Rural Development. • Szegedi A. – Gergely T. – Beszédes Á. – Gyimóthy T. – Tóth G. (2007): Verifying the Concept of Union Slices on Java Programs. 11th European Conference on Software Maintenance and Reengineering (CSMR 2007) kiadványa.

Egészségügy alprogram Publikációk, tanulmányok, konferenciakiadványok • Papp A. – Szabó K. – Nagymajtényi L. (2007): Health effects of nanoparticles in workplace and ambient air. (Közlemény) Journal of Occupational and Environmental Medicine. (Közlésre elfogadva)

Elôadások • Kemény L. (2007): Innováció a bôrgyógyászatban. A Magyar Dermatológiai Társulat VIII. Kozmetológiai Kongresszusa, Debrecen. • Sárközi L. – Szabó K. – Hornyik T. – Horváth E. – Szabó A. (2007): Behavioral and electrophysiological effects of manganese given to rats intranasally in different chemical forms. Joint Meeting of the Slovak Phsysiological Society and the Federation of the European Physiological Societies. Pozsony, Szlovákia. • Sárközi L. – Szabó K. – Hornyik T. – Horváth E. – Szabó A. (2007): Administration of the environmental neurotoxicant manganese in solute and nanodisperse form into the nasal cavity of rats: behavioral and electrophysiological effects. SZAB, Szeged. • Sárközi L. – Vezér T. – Nagymajtényi L. (2007): Open field behavioral alterations in young adult rats on exposure by manganese oxide nanoparticles and manganese chloride solution. SiNAPSA Neuroscience Conference ’07, Ljubljana, Szlovénia.

XVIII 44 42

Kiadja: SZTE KNRET Felelôs kiadó: Prof. Dr. Szabó Gábor Rektor, a KNRET elnöke Fotók: Hárs Lászlóné, Rédey Ákos Grafika és tördelés: Grid M. Studio, Futour Grafika Nyomdai munkák: E-Press Nyomda Kft.

További információ és kapcsolatfelvétel:

Recommend Documents