Tóth László
A megújuló energiaforrások időszerű kérdései
Fenntartható Jövő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1
Bevezetés • Célok • Források: • alapvető művek • Internet:
•
– www.lap.hu – www.zoldtech.hu – www.kszgysz.hu („Xir”) Megközelítés: – Fenntartható fejlődés, ökológia (népesedés, energiaigény, készletek) – Energiapolitika, költségszemlélet (készletek, profitok, támogatás, önköltség ) – Gazdaságosság (önköltség, technikai fejlettség) – Új eredmények (anyagtudományi, technikai, technológiai)
2
Általános és nemzetközi adatok • A világ energiafogyasztása 2060-ig • Az EU iránymutatói • Megújuló energiaforrások részarányának tervezett • • • •
növekedése 2010-ig (EU-15) a villamosenergia-termelésben Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia EU Az új tagországok energetikai adatai 2002-ben A megújuló energiaforrások százalékos részesedése az energiafelhasználásból az EU országaiban és Magyarországon A megújuló energiaforrások hazai megoszlása 2003-ban (%) 3
4
Az EU iránymutatói 2010-re (2000rel összehasonlítva) • Részarány az energiahordozókban:5,3%ról 12%; (Magyarország felé:3,5%-ról 5%); • Részarány a villamos energiatermelésben:14%-ról 22%; (Magyarország felé: 0,7%-ról 3,5%).
5
Megújuló energiaforrások részarányának tervezett növekedése 2010-ig (EU-15) a villamosenergia-termelésben Növekedés 2010-ig %-ban
Részhányad a hazai termelésben %
Ausztria
+ 8,1
78,1
Belgium
+ 4,9
6,0
+ 20,3
29
Finnország
+ 6,8
31,5
Franciaország
+ 6,0
21,0
Görögország
+11,5
20,1
Hollandia
+ 5,5
9,0
Írország
+ 9,6
13,2
Luxemburg
+ 3,6
5,7
Nagy-Britannia
+ 8,3
10,0
Németország
+ 8,0
12,5
Olaszország
+ 9,0
25,0
Portugália
+ 0,5
39,0
Spanyolország
+ 9,5
29,4
Svédország
+ 10,9
60,0
Az EU átlaga
+ 8,1
22,0
EU-tagország
Dánia
6
Az új tagországok energetikai adatai 2002-ben Ország
Szén
Olaj
G áz
Atom
Ví z
Millió t SKE
Áramtermelés és –fogyasztás. TWh Hőerőmű
Vízerőmű
Egyéb
Export,
Fogyasztás
Észtország
0,5
1,8
1,6
-
-
7,9
-
0,1
-1,8
6,2
Lettország
0,1
3,3
2,2
-
0,4
1,3
3,6
-
1,2
6,1
Litvánia
0,1
3,9
3,7
5,3
-
2,4
0,8
-
-5,9
8,7
Málta
0,3
1,5
-
-
-
1,8
-
-
-0,1
1,6
Lengyelország
80,6
28,1
14,4
-
0,5
132,4
2,0
0,6
-16,2
118,8
Szlovákia
5,6
4,7
9,9
6,7
0,6
9,2
4,9
-
-5,9
24,4
Szlovénia
2,0
3,9
1,4
-
0,5
4,8
3,7
0,2
0,1
13,8
Csehország
29,1
11,7
11,4
6,9
0,3
53,3
2,0
0,7
-14,4
55,6
Magyarorsz.
4,7
9,1
15,3
5,3
-
20,7
0,2
0,1
0,8
35,2
-
3,8
-
-
-
3,2
-
-
-
3,3
Összesen
123, 0
71,9
59,9
24,2
2,3
236,8
17,3
1,6
-42,3
273,5
Bulgária
9,7
6,0
3,7
7,6
0,3
19,8
3,8
-
-8,9
32,5
Románia
9,9
15,6
22,3
2,1
1,9
31,8
14,0
-
-4,8
46,1
Törökország
25,9
42,7
22,3
-
2,7
92,4
23,8
0,4
-4,0
112,6
Ciprus
7
8
9
Energiaforrás-típusok • Termikus napenergia-hasznosítás • Fotovillamos energia (napelemek) • Szélenergia • Biomassza • Vízenergia • Geotermális energia • Energiatárolás
10
Termikus napenergia-hasznosítás • • • • • • •
Napállandó: 1360 (Föld felszínén: 1000) W/m2 Kollektortípusok: sík; vákumcsöves; koncentráló Háztartási mv.-szükséglet nyáron és télen Energiatárolás 500-800 eFt/ háztartás Megtérülési idő: 6…10 év Mennyiségi fejlődés – Magyarországon: 50 000 m2-ről (1990) 100 000 m2-re (2003) – Ausztriában 1 mó m2-ről (1990) 2,3 mó m2-re (2003) – EU projekt: 2010-ig 15 mó m2
11
Fotovillamos energia (napelemek) • • • • •
Legkisebb környezeti terhelés A működés alapja Költség: 2-6 USD/W (nem fog nagy mértékben csökkenni) Megtérülési idő: 12…17 év Mennyiségi fejlődés: – Magyarországon 0,06 GWh-ról (2002) 2…3 GWh-ra (2010) – EU-ban: 10,2 MW-ról (1990) 202 MW-ra (2003) – EU projekt: 1 millió napelemrendszer
12
Szélenergia • Legstabilabb fejlődés • Magyarországon 1990-es évektől perspektíva nélküli; kb. 2000-től • • •
„lendület”; ma (2005 okt.) 10 szélerőmű Elterjedés akadálya valós és látszólagos környezetvédelmi szempontokon kívül a vill. középmagas fesz. hálózat hiánya Megtérülési idő: 7…8 év Mennyiségi fejlődés
– Magyarországon 1,1 GWh-ról (2002) 180 GWh-ra (2010); tervben számos szélerőmű-park – EU projekt: 10 000 MW (2010-ig) – Világon: átl. 3 éves fejlődés 31%
13
Biomassza • Legszélesebb körű felhasználás; Magyarországon kedvező • •
adottságok; a fatüzelést több körben nem számítják megújulónak Szilárd, folyékony és gáz energiahordozók Mennyiségi fejlődés: –
Magyarországon 2002-re alig van adat; 2010-ig
• • • •
Tűzifa 23 000 TJ (változatlan) Hulladék 3 000 TJ Szeméttelepi és települési biogáz 400 TJ Biológiai hajtóanyag 6600 TJ
– EU projektek (2010-ig):
• 1 millió biomasszával fűtött lakóhely • 1 000 MW biogáz létesítmény • 5 millió tonna bio-üzemanyag
14
Vízenergia • Folyóvizek és óceánok energiája • Magyarországon az 1900-as századfordulón több ezer vízimalom; jelenleg
– 2 közepes teljesítményű erőmű (12,5 MW és 28 MW) a Tiszán – Kb. 30 kis és törpe erőmű a mellékfolyókon (pl. Ikervár-Rába; Kesznyéteny-Hernád)
• Mennyiségi fejlődés: 194 GWh-ról (2002) 300 GWhra (2010)
15
Geotermikus energia • A mélységtől függő melegedést helyenként geotermális anomáliák • • • •
teszik egyenetlenné A Földre vonatkozóan 1 Celsius fok melegedés 33 m-enként, Magyarországon 12…13 m-enként; kedvező és kihasználatlan adottságok Eszköz: hőszivattyú Mennyiségi fejlődés a hőhasznosításra vonatkozóan: 3600 TJ-ról (2002) 4600 TJ-ra (2010) Megtérülési idő: Egyes gyártók szerint 2…3 év, hitelesen alátámasztott adat nincs
16
Példák • 1995-2000 - Szent István Egyetem óvoda és uszoda • • • • •
melegvízellátás napkollektorokkal; 2000 – Inotai hőerőmű szélerőműve; 250 kW 2001 – Kulcsi szélerőmű 650 kW – első országos hálózatra termelő; 2005 ősze – „Solanova” ház, Dunaújváros; 2005 ősze – Szent István Egyetem kollégiumának napelemes naperőműve; 10 kW 2005 ősze – „Megújuló energiaforrások referenciaközpontja Hárskúton
17
Kulcsi szélerőmű 650 kW – első országos hálózatra termelő
18
Solanova” ház, Dunaújváros
19
Szent István Egyetem kollégiumának napelemes naperőműve; 10 kW
20
„Megújuló energiaforrások referenciaközpontja” Hárskúton
21
Köszönet a megtisztelő figyelemért!
22
