Tóth Károly: Bibliai antropológia

Tóth Károly: Bibliai antropológia 2. A Szentírás embertana csak az isteni önkijelentés egészében szétszórtan található közlésekből állítható össze. A szerteágazó tudósítások két szilárd pillérre támaszkodva kapcsolódnak egybe. Az Ószövetség teremtéstörténetei (lMóz 1,26; 2Móz 2,18-24) képezik az első pillért. A világ teremtésének leírása végén, miután Isten szavára előállott a világmindenség - a hatodik napon - azt mondta Isten: "Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá ... " "Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket" (lMóz 1,26-27). Az ember megalkotásának nagy tette ezzel még nem fejeződött be. Isten cselekszik valamit, amit egyetlen más teremtménnyel sem: "megformálta az Uristen az embert a föld porából, és élet leheletét lehelte orrába. Így lett ,az ember élőlénnyé (lMóz 2,7). Előlényeket létrehozott a Teremtő már az ember előtt is, de az embert azzal emelte föléjük, hogy tőlük eltérő en beléje, az emberbe Lelkéből lehelt életet. Abból a Lélekből lehelt az emberbe, akiről a Szentírás első szavai így szólnak: "Isten Lelke lebegett a vizek fölött" (lMóz 1,2).

1. A Bibliában elejétől végéig Istenről van szó. A teológia mindenütt és mindig az Istenről szóló beszéd. Azt mondja el, hogy - a világ teremtésétől annak végéig - mit, hogyan és miért cselekszik Isten az emberrel; miért teremtette, és mit akar vele. A bibliai embertan, az antropológia is csak közvetve, áttételesen vázolható fel. Ehhez azonnal hozzá kell tennünk, hogy a világon minden vallás - elsőrenden a nem keresztyén nagy vallások - sőt minden mítosz és legenda sem kerülheti meg az örök kérdést; azt, hogyan jött létre a világ, hol van benne az ember helye? Igy tulajdonképpen a bibliai antropológia szerves része a teológiának. Mindjárt elöljáróban még ennél is tovább kell lépni. Alá kell húzni azt a vitathátatlan tényt, hogyaSzentírás - az 0- és Uj szövetség együtt tömör és világos, egyben logikus magyarázatát adja a világ és az ember teremtésének. Olyannyira, hogy még a legmerészebb tudományos embertanok, a legfrissebb, sőt a majd elkövetkezendő évek további kutatásainak eredményei sem fogják megcáfolni a Bibliában elénk táruló antropológia alapgondolatokat. Ezekkel a bibliai antropológiának természetesen mindig lépést kell tartania, párbeszédet kell folytatnia.

3. Szükséges még röviden a teremtéstörténet nagyon kompakt közlésének részletesebb ki12

engedetlenségüknek borzalmas megrázó következménye lett: "meg kell halnod". A teremtéstörténet ezzel érthetővé teszi az élet során minden eszközzel a halált legyőzni akaró emberi valóságot.

bontása. A teremtéstörténet egy sokszerűen összetett folyamatot ír le, amelynek hat egymáshoz lépcsőzetesen kapcsolódó rétegei alakulnak ki, ami a kifejlődés, a kibontakozás menetét érzékelteti. Ebben a legmodernebb embertani tudományos tételeket, úgymond "szimbolikusan" képletesen állítja elénk. Idő telik el a teremtés első és hetedik napja között. Amikor így ezt a folyamatot felvázoljuk, óvakodnunk és vigyáznunk kell, hogy ne essünk abba a kísértésbe, ami nem tesz különbséget az örökkévaló Isten időszámítása (Dán 7,25 és a mi gyarló emberi időmérésünk között (Jel 1,5). A teremtés bibliai leírás ának egy további mozzanatára is felhívjuk a figyelmet. Ez pedig az, hogy nem Isten olyan, mint az ember, hanem éppen fordítva van: az ember olyan - azaz halvány és sápadt mása annak, ami az Isten. Ezzel a hasonlóság semmiképpen nem tűnik el teljesen, csupán elhomályosul. Isten képmásának vonásait hordozzuk magunkon még akkor is, ha az első emberpár nem hallgatott Isten parancsára. Az engedetlenség útját választotta és evett a tiltott fa gyümölcséből. "Ezt parancsolta az Uristen az embemek: A kert minden fájáról szabadon ehetsz, de a jó és rossz tudásának fájáról nem ehetsz, mert ha eszel róla meg kell halnod" (lMóz 2,1617). A félelmetesen rettenetes

4. További ellentmondásra bukkanunk a teremtés történetében való elmélyedésünk kapcsán. Ez abban tűnik ki első helyen, hogy Isten halálra ítélte az egyes embert, ámde az emberi faj él: nem tudjuk mikor volt a kezdete és mikor lesz vége ennek a folyamatnak. Az ember vétkezett, meg kell halnia "elrendeltetett, hogy az emberek egys~er meghaljanak" - mondja az Uj szövetség (Zsid 9,27). Valamennyi élőlény közül csak az ember tud arról, hogy meg kell halnia. Ez a tudás gyötri és félelemmel tölti el. Igen, ez így van, de a tiltott fa gyümölcséből, a tudás fájáról mégis evett az ember. Ezért a tudás egyre több használható jó gyümölcse éppen úgy, mint a halálos mérge az elhalványult Isten képével együtt tovább kíséri az emberiséget élete során. Amit önmagáról és Istenről és a világról tud, azért a halál megsemmisítő ereje miatt bűnhődik, nem kerüli el a halált, de mégis él, mint emberi nemzetség. 5. Meg kell jegyeznünk, hogy minden tudományos eredménye ellenére sem láthatja át egyetlen 13

antropológia sem az emberiség fejlődésének hatalmas útját. A Biblia nyelvén szólva az emberrel foglalkozó egyetlen tudomány sem képes rámutatni arra a pontra, amikor az év millióinak vagy százmillió inak feltételezett folyamatában előállott - megteremtetett - a homo sapiens. Az isteni kijelentésben szereplő hetedik nap mikorra esett? Ezt senki nem tudhatj a. Az ember azonban evett a tudásból, a jóból is részesült sajnos éppen úgy, mint a rosszból. Olyan titkokat is képes már feltámi (pl. az atomerő), amelyeket az ember már nem hajthat uralma alá, azaz nem ellenőrizhet teljesen, és ezzel önmaga ellen fordíthatja azokat. Ha pedig a felfedezésekről beszélünk, melyekre az emberiség ma már oly büszke, akkor az a megjegyzés kívánkozik papírra, hogy minden, amit felfedezett, kitalált, alkotott az emberi tudomány, az már a teremtés pillanatától kezdve benne volt a teremtettségben. A bibliai antropológia szerint a teremtés nem befejezett, és nyitva hagyja azt a kérdést, hogy Isten mit cselekszik majd az emberiséggel. "Mindezzel nem múlt el a haragja, keze még ki van nyújtva" (Ezs 9,20).

sodott a földön, és hogy az ember szívének minden szándéka és gondolata szüntelenül csak gonosz, megbánta az Ur, hogy embert alkotott a földön, és megszomorodott szívében" (l Móz 6,5-6). Ezért azt mondta az Ur: "Eltörlöm a föld felszínéről az embert". Ezután hangzott el mégis az isteni kegyelem, a megbocsátás első szava: "Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt, bár gonosz az ember szívének szándéka ifjúságától fogva és nem irtok ki többé minden élőt" (lMóz 8,21). "Íme, szövetségre lépek veletek és utódaitokkal" (lMóz 9,9). Ez az első evangélium. A nagy örömhír kezdete. Isten embert szerető nagy tette folytatódik, mert - ahogyaSzentírás tanít "Nem ember az Isten, hogy hazudnék, nem embemek fia, hogy bármit megbánna. Mond-e olyat, amit meg ne tenne, ígér-e olyat, amit nem teljesít? (4Móz 23,19; Zsid 9,18). 7. Itt kezdődik a második teremtés bibliai története. Isten elhatározta, hogy újjáteremti az embert. Messiást ígért, újra szólt és szava testet öltött, Isten előre elhatározta, hogy fiává fogad minket Jézus Krisztus által akarata és értelme szerint. "Előre el is határozta, hogy fiává fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint hogy magasztaljuk dicsőséges kegyelmét, amellyel

6. Hogy miért van ez, a Biblia erre is pontos választ ad: "Amikor látta az Úr, hogy az emberi gonoszság mennyire elhatalma14

vetségtől. Isten temploma vagytok, írja Pál apostol (IKor 3,16). Vagy Isten hajlékává válhattok (Ef 2,22). Isten Jézus Krisztusban az egész emberi nemzetséget megáldotta és méltóságra emelte. Ujra teremtette az emberi fajt. A teljes emberré válás lehetősége nyílt meg előttünk. Születésünknél fogva hajlamosak vagyunk a bűnre, de mégsem a bűn az ember rendeltetése. Ezért minden emberellenes tett bűn. A krisztusi hit senkiről nem mondhat le. Istennel való hasonlatosságunk meggyalázása a történelemben és a mindennapi gyakorlati életben az emberi hatalommal való viszszaélések nyomán arra irányítja a figyelmet, hogy figyeljünk, kihez hasonlítunk.

megajándékozott minket szeretett Fiában" (Ef 1,5-6). "Az Ige testté lett, közöttünk lakott" (Jn 1,14). Ez a második teremtés. A nagy örömhír teljességgel kibontakozva megvalósult. Az embernek Istenhez való hasonlósága (imago Dei) Jézus Krisztus arcán kiábrázolódott. .Jvlert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert az Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvözüljön a világ általa." (Jn 3,1617). Jézus Krisztus elfogadása al és követésével visszakaphatjuk Istenhez való hasonlóságunkat, mert a felett nem mi, hanem Isten rendelkezik (lKor 15,45). A visszaállítás, helyreigazítás, vagy úgy is mondhatnánk, hogy a megigazulás Isten cselekedete, amelyet az ember életének tanúsítania kell. Az ember felelőssége éppen úgy, mint a teremtő mindenható Isten döntése. Ezért írja Pál apostol "félelemmel és rettegéssel munkálj átok üdvösségeteket, mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően" (Fil 2,12-13). Igy minden, a Krisztusban hívő emberen látjuk Isten képét és hasonlóságát. Az Uj szövetség ezért semmiben nem különbözik az ember nagyságának és méltóságának érzékeltetése tekintetében az Oszö-

8. Ajelenlegi és a majd ezután következő nemzedékek technikai és tudományos eredményeinek emberképét át kell gondolni az isteni üzenet, azaz a bibliai teljes antropológia fényében. Az ember önimádásának és istenné emelésének a bibliai üzenet vethet gátat (Róm 8,9). Jézus Krisztus keresztjében és feltámadásában jelent meg az új ember, a második Adám ígérete. Ez nem azt jelenti, hogy automatikusan más emberré válhatunk. De ha a másik, a legnyomorultabb és a legkisebb ember orcáján felfedezzük Isten vonásait, már rádöbbentünk arra, hogy milyen változás okra 15

saját keze munkájával szerezvan szükségünk. Ennek a válze meg a javakat, hogy legyen tozásnak az a sajátossága, hogy mit adnia a szűkölködőknek. nem maradhat az ember belső titka, hanem tükröződnie kell a Semmiféle bomlasztó beszéd ne jöjjön ki a szátokon, hanem másik emberhez való viszonycsak akkor szóljatok, ha az jó a lataiban. Azaz az emberré válás szükséges építésre, hogy áldást folyamatát a társadalmi összefüggésekbe, kontextusokba kell hozzon azokra, akik hallj ák. Es ne szomorítsátok meg az Isten helyezni. A változást, a jobbá Szentlelkét, aki által el vagytok tételt egyetlen ember sem élheti át egyedül, csak a másikkal, il- pecsételve a megváltás napjára. letve másokkal együtt. Ennek az Minden keserűség, indulat, haátalakulásnak az egész életet át rag, kíabálás és istenkáromlás legyen távol tőletek minden gokell hatnia, ami azt jelenti, hogy a kicsi emberi dolgoktól a leg- noszsággal együtt. Viszont legyetek egymáshoz jóságosak, nagyobbakig meg kell történnie. Az ember megváltozhat, a for- irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is dulat bekövetkezhet, de annak megbocsátott nektek a Krisztuskövetkezményei vannak. Ezek ban" (Ef 4,25-32). megjelennek a közösségi élet minden szintjén a hétköznapok9. Az embemek - minden emberban. A Lélek áradás ának egészen nek - gyermeknek, nőnek, férfinek, gyakorlatias hatásai minden emegészségesnek vagy betegnek, szeberi közösségben érzékelhetők. génynek vagy gazdagnak, a kitaEzt az etikai megváltozást, illetszítottnak, a lenézettnek, mindve a felhívást Pál apostol prózai mind az emberiséghez tartozónak egyszerűséggel fejezi ki, éspedig kell éreznie magát. Istenhez való úgy, hogy levelét az általa "szenteknek" (Fil 4,21) nevezett első tartozását a méltóság szó fejezi ki a legvilágosabban. Az első bűneset gyülekezetekhez írj a, és keméóta, az ősbűn óta bekövetkezett és nyen beszél: "Ezért tehát vesséállandóan megismétlődő bukásai tek le a hazugságot, és mondjaáltal sem veszíti el egyediségét és tok igazat, mindenki a felebarátméltóságát az ember, még akkor jának, mivelhogy tagjai vagyunk egymásnak. "Ha haragusztok is, sem, ha cigány. Erről győz meg bennünket az, amit a Szentírás így ne vétkezzetek; a nap ne menhelyez szívünkre: "Az egész emjen le a ti haragotokkal, helyet se adjatok az ördögnek. Aki beri nemzetséget is egy vérből teremtette, hogy lakjon a föld egész lopni szokott, többé ne lopjon, hanem inkább dolgozzék, és felszínén" (ApCsel 17,26). 16

10. A Szentírás antropológiája csak úgy érthető, ha az embert teremtő Isten művének két pillérén épül fel. Az első teremtés a bűnös, elbukott ember, az első Adám; a második teremtés a kegyelem, a második Adám, Krisztus. Ez a két teremtéstörténet egymástól elválaszthatatlan. Csak azáltal válik az ember emberré, élő lélekké, ha belsejében felébred az, ami minden más teremtménytől, az élőktől és az élettelenektől megkülönbözteti. Isteni lehelet ez, a lelkiismeret. A lelkiismeret Isten leheletével kerül az emberelegbelső énjébe, szívébe és lelkébe. Ennek erejével sikerülhet az, ami az első embemek nem sikerült, megváltozhat, új ember lehet. Ez a többlet az, amivel az üdvösség megteremti a teljes emberré válás reménységét és útját. Igy egyesíti magában Jézus Krisztus,

az új ember, a második Ádám az egész emberi nemzetséget. Az emberré lett Jézus Krisztus a második teremtés embere. A bibliai antropológiában így rajzolódik ki a kettős teremtés: az ószövetségi Ádám és az újszövetségi Jézus Krisztus. Az új Adám, az új emberlét olyan méltóságot tükröz, amely beragyoghatja az egész emberi életet. Különlegessége abban áll, hogy ez az ember mind az értelemből, mind az isteni kijelentésből megismerhető. Korunk emberi fejlődésének fokmérője ez, a magasabb szintű látomás: az ember gyarlón bukdácsol ugyan, eltéved, de Isten újra felemeli, lehajol hozzá és rádöbbenti arra, hogy orcáján a teremtő Isten vonásai tükröződnek és a mindenek felett álló Teremtő méltóságának ragyogását hordozza magán (2Kor 4,6).

Csuhai József: Az evangélium erejével a cigányokért 1.

hogy egészséges legyen. Úgy, ahogy Jób könyvében olvassuk, az ember "életéért mindent odaad!" (Jób 2,4.) Mindent megtesz, hogy egészséges legyen, csak egyet nem. Nem akar életmódján változtatni. Pedig nagyon érvényes ebben a vonatkozásban is, amit az evangélium mond: "Mert mit használ az embemek, ha az

Köztudottan egyre több cukorbeteg él országunkban és az egész világon. Az orvosok az életmód megváltoztatását tartják a legjobb orvosságnak, de nagyon kevesen választják ezt a gyógymódot. Miért? Azért, mert ez a legnehezebb. Az ember mindent megadna azért, 17

(Mk 8,35) Jézus eljött a földre a mi világunkba és megmutatta az utat az üdvösség felé az Atyaistenhez és a másik emberhez. Azt mondta: "én vagyok az út, az igazság és az élet". Nélkülem eltévedtek és kóboro Ini fogtok, üres céltalan életet éltek. A családok kiüresednek, elhidegülnek, mert a házasság csupán kényszer, nem pedig áldás, amely erőt ad. A gyermekvállalás teherré lesz és nem a teremtőnek engedelmeskedve öröm, hogy Isten munkatársaiként "töltsék be a földet" (Móz 1,28). Mindnyájan érezzük, hogy ez nem maradhat úgy, ahogy van. Társadalmunk is keresi a problémákra a megoldást, mi pedig azt hisszük, hogy Istennel együtt könnyebb megtalálni. Ne hagyjuk, hogya só elveszítse ízét. A Biblia erre figyelmeztet bennünket: "Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só megízetlenül mivel lehetne ízét visszaadni? Semmire sem való már, csak arra, hogy kidobják, és eltapossák az emberek". (Mt 5,13) Bizony az ember egyre nehezebben tudja megállítani a romlást, egyre nehezebben tud uralkodni önmagán és másokon. Ha a bibliai alapelvek uralkodnának az emberi együttélésben, akkor várható lenne, hogy jobbra forduljanak a dolgok. De ha a Biblia csak egy az olvasmányok között, ha Jézus nem más, mint egy "érdekes ember", akkor a bajok és gondok szaporodnak. Nem a pénz, nem az el-

egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall? Vagy mit adhat az ember váltságdíjul a lelkéért?" (Mt 16,26.) Igy vagyunk sokszor a cigányság helyzetével kapcsolatban is: mindent megteszünk, vagy meg akarunk tenni, csak nekünk ne kelljen változnunk. Es főleg változtatni. Pedig mind a két félnek változni kell, a magyaroknak is, a cigányoknak is, hogy a nagy fordulat, a gondolkodásbeli és lelki változás bekövetkezzék. A Biblia arról beszél, "hogy nem személyválogató az Isten, hanem minden nép között kedves előtte, aki féli őt, és igazságot cselekszik" (ApCsel 10,35). Isten egyformán szereti és ítéli meg az embereket, mégis kivételes helyzetben vannak azok, akik elfogadják Jézus Krisztus által mindenkinek - személyválogatás nélkül- ajánlott kegyelmét. Azokat már nem megítéli, sem nem elítéli, hanem neveli. Arra neveli őket, hogy ne önmaguknak éljenek, hanem másokért is, hogy ők is részesedjenek a kegyelemben és a mindenre kiható gyógymódot válasszák. Korunkra nagyon jellemző az önző, bezárkózó, félelmekkel teli életmód is. A cukorbetegség mellett a depresszió a kor "slágerbetegsége". Jézus tanítása is gyógyítást ígér: "aki meg akarja menteni az életét, az elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem és az evangéliumért, megmenti azt." 18

teste. Az apostol arra tanít, hogy az egyház testének Jézus Krisztus a feje, akiben az egész teremtett világ megújult és beteljesedett. "Az ő lábai alá vetett mindent, és őt tette mindenek felett való fővé az egyházban" (Ef 1,22). De hogyan újuIhat meg az egyház? A választ keresve, egy nálunk is ismert evangelizátor felszólító gondolatait sorra véve követjük útmutatásait': Térjünk vissza a reformáció középpontjába! A reformáció középpontja az volt, hogy az egyház üzenetét bibliai alapokra helyezte. Külső formáját pedig kora színvonalára emelte. Luther Márton is ezt akarta. Tisztázni az üdvösségtanát, az egyház küldetését. Azt akarta, hogy a nép saját nyelvén, egyszerű formában hallja és olvassa aBibliát.

fogadottság, még nem is egyedül az integráció fog segíteni. Ezek lehetnek eszközök, de mégsem elsőrendűen, mert Isten örömhíre az evangélium, az igazi gyógyszer az egész társadalom számára is. Ha közeledünk Istenhez, akkor közeledni fogunk egymáshoz is. De vajon mikor fog két ember békességben egymás mellett ülni? Mikor lesz két embemek egyforma esélye, amikor iskolába, munkahelyre, kórházba indul? Mikor lesz az, amikor egyformán elfogadják Isten üzenetét és azt, hogy Isten szeret, még akkor is, ha bűnös vagy és Jézus Krisztus eghalt érted - hogy neked ne kelljen belehalnod bűneidbe. Ha pedig megvallod bűneidet és elfogadod Jézust Uradnak, akkor a Szentlélek újjáteremt és örök életet ad. Ezután Isten formálja az életedet, hogy alkalmas légy és megváltozz, betöltsd a só szerepét és vele élj.

Felmerül a kérdés, hogy ki lehet ma az egyház tagja? "Meggyőződésem, hogy akkor fog ismét tartósan emelkedni az egyházba belépők száma, ha hitelesen tudjuk éreztetni, hogy egyáltalán nem a belépés fontos számunkra, hanem maga az ember. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha alapvetően megváltozunk, és sokkal érthetőbben szólítjuk meg korunk emberét, mint eddig tettük".

II. A problémát tehát nemcsak a cigányság életében látom, hanem a magyarság Istentől eltávolodott életvitelében is. Amennyiben az egyház visszanyeri ízét, mennyei ragyogását, akkor a társadalom is elindulhat a gyógyulás útján. Isten lehajolt a földre, eljött közénk, emberré lett, felemelt bennünket, az Ige testet öltött. Az anyaszentegyház Jézus Krisztus

J Klaus Douglass: Az új reformáció, Kálvin Kiadó, Bp. 2002. A szerző 1958-ban született Lausanne-ban, Svájcban. Teológiát ésjilozójiát tanult. 1989 óta evangélikus gyülekezeti lelkipásztor Németországban.

19

A ma embere - köztük a cigány ember is - nem egyházakban, szervezetekben gondolkodik, hanem kapcsolatokban. Szeretné, ha valahol, valakik számára fontos lenne, mert Istennek is fontos. Sokszor azt mondjuk, mások legyenek olyanná, mint mi. De mi lesz akkor a cigánysággal? Külön egyházat hoznak létre, vagy egy töredékének sikerül úgy élni, mint a magyarság? Ezek komoly kérdések. Ahogyan komolyan vette Péter apostolnak is, amikor Isten megszólította és elküldte a pogány századoshoz. (Lk 9, lIO.) Hogyan lehet az, hogya pogányok Istenhez jöjjenek? Hogyan lehet küldetés az, hogy Isten Lelke lakozást vesz egy "nem zsidó" emberben? Mégis lehetséges, mert Péter apostolnak is meg kellett változnia. Meg kellett értenie, hogy amit Isten megtisztít, az tiszta. (ApCsel 10,15) Az Isten szerinti tisztaság más, mint az övé volt és más, mint az egyházé. Aki elhiszi, hogy Isten szereti, az bűneiből megszabadulhat Jézus Krisztus által, mert őt Isten Lelke új emberré teszi. Elindul egy belső változás, mely külső jegyekben is egyre inkább megnyilvánul. Igazság, békesség és öröm veszi körül, úgy, ahogy az apostol tanít. Ez az igazság nem a magyarok igazsága, hanem Istené. A békességet a megbocsátás által kapja mindenki - ez az egye-

temes papság - amelyet nem a pénz, nem a hatalom, nem is a siker tud megadni, hanem Jézus Krisztus a Szentlélek által. Amikor cigány testvéreink felfedezik és átélik ezeket, akkor felszabadultan örülnek. Hisznek Istenben és várják, hogy velük együtt örüljünk. Akkor szokott gond lenni, amikor az öröm helyett a gyanakvás ébred fel, és elutasítás születik. Sokszor viselkedünk úgy, mint a tékozló fiú bátyja: nem értjük és nem fogadjuk el az Atya döntését a hazatérő testvérrel kapcsolatban (Lk 15). Mindez persze megszomorodást, nagyon sokszor az egyháztól való elszakadást, eltávolodást, sőt még Istentől való elfordulást is eredményez. Meg kell tehát változnia mindkét fél gondolkodás ának, mert akkor, ha mindinkább Isten szerint gondolkodunk, akkor tudunk felemelkedni, átjutni a nehézségeken a nagyon bölcs tapasztalatokon és tradíciókon is. Douglass könyvében azt is kérdezi, hogy mennyire van jelen egyházainkban a spirituális élet? Az olyan élet, amelyre Jézus Krisztus gondolt, és amire vágynak az emberek, a cigányság is. Válasza így hangzik: "Tény, hogy az egyházak felé csak akkor fordul az érdeklődés, ha valamilyen szociális kérdésről van szó ... Mindenekelőtt, ha valakik támogatásra számítanak... Spirituális kérdésekben ellenben az 20

emberek túlnyomó többség nem tartja kompetensnek az egyházakat". Mit tapasztalunk a cigányság közötti munkában? Valami oknál fogva sokan csak addig jönnek közénk, amíg kapnak valamit. Mindig nagy kérdés, hogy halat adjunk-e vagy csak hálót? A Biblia arról beszél, hogy bármit teszünk, azt azért tegyük, hogy dicsőítsék a mennyei Atyát, és felismerjék Jézus Krisztust, a Megváltót. (Pt 4, ll) I;:s mi hogyan adunk "halat"? Ugy, hogy ettől az egyház helyzete javuljon? Többen lesznek esetleg, akik nekünk adják az egy százalél!ot? Biztos vagyok abban, hogy nem az a baj, hogy anyagilag nem áldottak az egyház gyermekei, hanem ott a gond, ahogyan adunk, vagy úgy, ahogyan nem adunk. A cigány emberek észreveszik a lelkületet. Látják, amikor a szemetet, a feleslegest adjuk. Ez történik az "ingyen lomtalanítás" CÍmén. De észreveszik és hálásak, ha szeretettel az értékes et, vagy az értékesből adunk. A másik gond, ha cigány embertársaink elmaradnak az egyházból az unalmas istentisztelet, a törvényeskedő igehirdetés miatt. Pedig csak a lelkes ember tud lelkesíteni. Az unalmas, hitetlenkedő tagság inkább távol tartja a keresőket és nem vonzza. Az állandó elvárásokat, törvényt hirdető tanítók megterhelik és elriasztják a közeledőket. Az evangé-

liumban szeretet van úgy, ahogyan János apostol tanít: "Szeretteim, szeressük egymást; mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az Istentől született, és ismeri Istent" (Un 3,7). A szeretetben igazság és egyenesség van: "Ne a rosszat kövesd, hanem aj ót. Aki aj ót cselekszi' az Istentől van, aki a rosszat cselekszik, az nem látta az Istent" (3Jn 1,11). Douglass tovább kérdez és válaszol is: "A legfőbb megbízatás, amit Jézus egyházának adott, nem az, hogy gondot viseljen az emberekre, hanem, hogy tanítvánnyá tegye őket." Ezzel a mondattal eljutottunk ahhoz a ponthoz, hogy újra fel kell ismernünk küldetésünket. Mert újra a szerző szerint: "A missziói parancs nem a szeretet parancsának kiegészítése, hanem annak magyarázata, részletezése. A misszió úgy, ahogy Jézus érti, nem más, mint a szeretet akcióban." Isten szeret, új életet adott nekünk és egy belső vágyat arra, hogy adjuk tovább a jó hírt! Füle Lajos írta egyik versében, amit a cigánykérdésre vonatkozóan is érvényesnek lehet tartani: "Az életed megáldott élet, nem vagy pedig különb te náluk; Miért, hogy nekik rongyos a szívük, szennyes a lelki ruhájuk, nincs Jézusuk; Halld csak! A Lélek zokogva sír mind-mind elestén; Törj hát az élet kenyeréből egy darabot számukra, testvér!" 21

Ez nem csupán egy lehetőség az életünkben, hanem parancs Istentől. Jézus ezt így fogalmazta meg: "Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltan nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon ,<;t világ végeztéig". (Mt 28,18-20.) O mondja ezt, akinek hatalmában áll a világ sorsát eldönteni és benne az egyes emberek földi és túlvilági életéről dönteni. Jézus felemeli a kételkedő félelmek között élő tanítványokat. Feladatot ad nekik és ezzel azt is mondja: bízom bennetek. Meg tudjátok csinálni! Mivel Szentlelkét ígérte, ezért békességet is adott. Ott leszek mindig veletek. Nektek csak hinni, bízni kell. Ez azt is jelenti, hogy nem elég cigány testvéreket tagként integráini az egyházakba, hanem tanítani is kell őket, hogy tovább tudják adni az evangéliumot. Ez már komoly feladatot és kihívást jelent, hiszen közöttük sokan nem tudnak sem írni, sem olvasni. Meg kell tanítani őket. Itt mondjuk el, hogy számos történetet ismerünk arról, ahogyan a Jézus Krisztust megismert férfiak megtanul tak olvasni a Bibliából, és egy-egy gyülekezet vezetőivé váltak. Szinte hihetetlen, amit Isten el tud végezni aszívekben és a fejekben!

Bizony csodálatos az, amikor egy cigány testvér feláll igét hirdetni egy magyar gyülekezetben és csak figyelünk, mert akik nem tanulták, nem tudták, azok magyarázzák az igét azzal az egyenességgel és érthetőséggel, amit annakidején a halászokból lett tanítványok cselekedtek. Igen, az egyház sokszor elvész a teológiai zsákutcákban. A cigányságnak még megvan az a lehetősége, hogy kompromisszumok nélkül hirdesse Isten igéjét. Elni kell ezzel a lehetőséggel, segítenünk kell a tehetséges igehirdetőket, hogy járják a gyülekezeteket és mondják el, amit rajtuk keresztül üzen Isten! Szükségünk van egymásra a magyaroknak a cigányokra, a cigányoknak a magyarokra. Ezek után Douglass a következőket írja: "Sokkal több lelkész van gyülekezeteinkben, mintsem gondolnánk". Valóban így van, mert valaki egyszer azt nyilatkozta, hogy a baptisták azért olyan erőteljesek a misszióban, mert szószékre merik engedni a laikusokat is. Ezt én lutheri örökségnek is mondhatnám, de ő sem magától gondolt erre, hanem Isten igéje bátorította (l Pét 2,9), hogy hirdesse "az egyetemes papságot". Egyházainkban nagy változást hozna, ha ezt mernénk és tudnánk tenni! A lelkészek feladata lenne felkészíteni a tagságot a szolgálat végzésére és a többit bízhatná azokra, akiknek a 22

emelkedéséért? Szerintem Isten kiválasztott ilyen vezetőket, csak az a kérdés, hogy hangjuk meddig jut el? Segíteni kell őket, hogy az álmok valóra váljanak. Douglass így zárja útmutatásait: "Gyülekezeteink túlságosan nagyok ahhoz, hogy légkörük személyes, és elkötelező erejű legyen". Kiscsoportokat, házi csoportokat kell kiépíteni, hogy a tanítások után a tanítványozás, a lelkigondozás is helyén legyen. Ezek nélkül a közösségeink nem fogják bírni a napi terheket, és nem lesz kedvük, erejük a misszióhoz. Már ezekből a gondolatokból is látszik, hogy amikor megújul egy gyülekezet, akkor el fog indulni az emberek felé. Fel fogja vállalni annak a terhét, hogy új gyülekezetek születnek vagy más kultúrához, szokásokhoz szokott emberek keresik az igazságot, örömet gyülekezeteinkben. Olyan ez, mint a gyermekvállalás: fel kell adni a régi, kényelmes életet, amikor egymást szeretve, Istennek engedelmeskedve fogadjuk a gyermekáldást. Sokan csak az együttlét örömét akarják, de annak felelősségét már nem. Sokaknak elég a kegyesség látszata, a formalitás, de az evangélium erejétől féltik magukat is és embertársaikat is. A fentiek után nem félek megismételni, amivel kezdtem, hogy a cigányság jelenlegi helyzetéért az egyházaknak még inkább

Szentlélek ajándékot adott lelkigondozásra, intésre, buzdításra, szervezésre, az anyagi ügyekben való eligazodásra, a házi közösségek vezetésére és minden másra. Ahol ez jól működik, ott a cigány testvérek is elsajátítják a szolgálatok végzésének ismereteit. A kérdés természetesen az, hogy hiszünk-e ebben és átengedünk-e területeket a többi gyülekezeti tagnak vagy féltve őrizzük pozíciónkat és mindenáron be akarjuk bizonyítani, hogy mi vagyunk a legjobbak. Ez nagyon fontos terület a cigány gyülekeze ekben is, mivel akkor fognak fejlődni, ha szolgálhatnak. Douglass a továbbiakban megállapítja: "Számos gyülekezet messze a saját voltaképpeni potenciálja és megbízatásának szintje alatt működik, mert nem (vagy nem jól) vezetik." Az egyház ma átmeneti, krízis-időszakban van. Nem tudja még eldönteni, merre menjen tovább: a régi módszereket őrizze, vagy új utakat keressen. Keresse az új reform útját vagy őrizze a ma biztonságát? Vannak -e látással rendelkező vezetők, akik ma Magyarországon megmondják, mit kell tenni, hogy még 100 év múlva is - ha Jézus addig vissza nem jön - erős gyülekezetek legyenek, melyek ízes sóként tovább tartósítják a társadalmat? Vannak -e bátor lelkészek, akik vezetik a közösségeket a cigányság megmentéséért, fel23

felelősek, mivel nekik kellene a só és a kovász szerepét betölteni társadalmunkban is. Ezért a kérdés megoldásának kulcsa nagy részben az ő kezükben van, a változáshoz vezető utat segíteniük kell megnyitni. A másik oldalon viszont azt is látnunk kell, hogy ébredést, megtérést csak Isten tud adni. O tudja a cigányság szívét igazán megmozdítani. Gyakran láttam összetört szívű cigány testvért, aki vágyott bűnei bocsánatára, békességre Istennel és emberekkel. Az is gyakran elfordult, hogy szólt az evangélium, de a szívek kemények, gőgösek maradtak. E szomorú helyzetek láttán és ezek után is folytatni kell az imádkozást azokért, akiket Isten nagyon szeret és szeretne átmenteni a kárhozat tüzéből az üdvösség örömébe. A nagy odaszánás mellett nagy alázatra is szükség van, mert Isten az ődicsőségét másnak nem adja. "Nym adom másnak dicsőségemet! (Ezs 48,11.)

Ill. Hogyan próbálja a fenti teológiai szempontokat valóra váltani a Baptista Egyház? Azzal, hogy kész az evangelizációra. A baptizmus kezdetektől azok között az egyszerűbben élő, puritán emberek között alakult ki, akik nem az uralkodásban,

a hatalomban, a gazdagságban látták az egyház jövőjét, hanem a szolgálatban, az egyszerű életvitelben. (Ezzel együtt mindig volt a közösségeinkben magasan iskolázott, jobb módban élő testvér, de ők is a "szolgáló életre" törekedtek.) Kezdetektől fontosnak látta a baptista közösség a nyitottságot a bajbajutott, illetve az Isten nélkül ember felé. Evangélizációs közösség volt mindig. Így van ez ma is - bár egyre több gyülekezetünk választja a kényelmes, biztonságra törekvő életformát. Sok új gyülekezet születik, miközben több régi megszűnik. Vannak megújuló, a roma misszióra is kész gyülekezetek, de a többség nem ilyen. Inkább távolról segítik a roma gyülekezeteket, mint vállalnák az együttélés sei járó nehézségeket. Ebből- és a kulturális másságból - fakadt, hogya '90-es évek végétől induló roma miszszió egyik fontos látása volt, hogy különálló gyülekezeteket hozzunk létre a roma testvéreknek. (Hadd említsek egy példát: egy nagyobb gyülekezet két évig élt együtt roma testvérekkel akik egy közeli településről jártak be -, és ezt követően hozta létre a külön élő, de leánygyülekezetnek tekintett roma gyülekezetet. Ma is - 10 év után - jó kapcsolat van a két gyülekezet között.) 24

akik közöttük dolgoztunk. Ebben a helyzetben állított be a Magyarországi Baptista Egyház két, teljes idős munkatársat, és hozott létre egy Romamissziós Bizottságot. Az eltelt tíz évben több imaházat vásároltunk, illetve alakítottunk ki, sok helyen segítettünk imatermek létrehozásában, több családnak tudtunk segíteni megrongálódott házuk - a vihar, árvíz stb. miatt - helyrehozatalában, nagyon sokszor kellett ott lennünk, amikor a család éhezett vagy anynyira leromlott a lakhatási körülményük, hogy a gyermekeket el akarták vinni a szülőktől. Krízishelyzetek, melyben jó volt átélni közösségünk segítő szándékát. Elsősorban lelki támaszt szeretnénk adni testvéreinknek, de ez nagyon sokszor összekapcsolódik a fizikális segítségadással.

Azáltal, hogy szociálisan érzékeny Az egyszerű életvitelre törekvés nem jelent nincstelenséget a baptista közösségen belül, sokkal inkább a mások szükségeinek észrevételét és annak kiegészítését. ARomamisszió indulásától érzékeltük, hogy az Egyházunkhoz tartozó gyülekezetek szívesen adakoznak: ruhát, bútort, háztartási eszközöket, még személygépkocsit is. Sokatjelentett ez a roma embertársainknak. Erezhető volt a szeretet, ami nélkül nem lehet mély kapcsolatokat, tartós vá tozásokat kimunkálni. Volt olyan év, amikor 50 gyülekezetet tudtam összeírni, akik valamilyen módon segítették munkánkat. A gyülekezetek támogatása mellett mindigjelen voltak azok a gazdagabb testvérek, akik rendszeres vagy alakalmi támogatásukkal segítettek, illetve. segítenek. Itt kell megjegyeznem, hogy a kezdeti bátorság és nyitottság inkább külföldi hittestvéreinkre volt jellemző. Ez azt jelentette, hogy külföldi segítséggel tudtunk nagyobb lépésekben elindulni a roma emberek felé - mind lelki, mind fizikális szükségleteik betöltése területén. Amikor látták a magyar testvérek Isten munkáját a roma testvérek életében - megtérések, életkörülmények változása, gyülekezeti élet elindulása stb. -, akkor fordultak jobban feléjük, segítették őket, illetve azokat,

Az egészségügyben különösen tevékeny Jól ismert adat, hogy aroma emberek legalább 10 évvel korábban halnak meg, mint a magyar emberek. Ez életvitelükből fakad leginkább: sok cigaretta, kávé, alkohol, zsíros ételek és közben kevés mozgás, rossz lakáskörülmények és rengeteg stresszhelyzet. A MBE-ban sok egészségügyi dolgozó van, akik elhatározták, hogy ingyenes szűréseket, vizsgálatokat, előadásokat szerveznek a roma közösségekben is. Miért fontos ez? 25

Egyik alkalommal így fogalmazott egy roma testvémő: "Tudja Csuhai testvér, a hívő orvosnak bátrabb an elmondom a gondjaimat!" Sőt, a másik oldal is igaz: a hívő orvostól - mert őszintén figyel a gondokra, és nem a pénzt várja - jobban elfogadják a tanácsot. Ezek az egészségügyi dolgozók mindig összehangolják tevékenységüket a helyi háziorvossal, polgármesterrel, lelkészekkel. Nem helyettük, hanem velük szeretnének szolgálni. Terveik között van, hogy visszatérjenek egy adott területre - mert így tudják követni a változásokat - illetve laikus roma testvéreket szeretnének kiképezni az alapvető egészségügyi ismeretek elsajátítására.

venni az idősebbeket arra, hogy kezdjenek el tanulni. Olyan példa is van, hogy harmineas éveiben járó férfi nem tudott olvasni, de megtérése után annyira vágyott Isten szavára, a Bibliára, hogy minden oktatás nélkül - egyszer csak elkezdte betűzni a szavakat, melyek mondatokká kezdtek öszszeállni. Ma már gyülekezetet vezet, és nagyon sokat olvas. A gyülekezetekben szolgáló testvéreknek szükségük van a továbbtanulásra. Ezt segítették az elmúlt évek bibliaiskolái, tanfolyamai, és ezt szeretnénk folytatni a 2010-2013-as esztendőkben is. Olyan vezetőkre van szükség, akiknek az élete megváltozott, és ismeretben egyre gyarapodók. Ők lesznek a jelen roma-problémák igazi megoldói. Ok lesznek azok, akik a következő generációnak meg tudják mutatni a helyes utat. (Nagyon megható élmény volt 2009 augusztusában, egy országos konferenciánkon, amikor nagyapa bizonyságtétele után előrejött a fia és unokája, majd énekben vallottak életükről, Urukról+ Jézus Krisztusról.)

Az oktatásügy foglalkoztatja Az oktatás kérdését utoljára vettem, de lehetett volna az első is, hiszen az ismeretekkel bíró ember jobban el tud igazodni az életben, nehezebb becsapni, és bölcsebben tudja vezetni saját és mások életét is. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy milyen sok felnőtt roma testvérünknek probléma az olvasás illetve Írás. Először nem vallják be, csak amikor énekelünk, vagy a Bibliát olvassuk, akkor veszem észre, hogy nem tudják követni a szöveg et. Van egy lelkipásztor kollegám, aki nagyon jó érzékkel tudja rá-

Fokozzuk a társadalom befogadó készségét Jól tudjuk, hogy vegyesek a felfogások. Nem mindenki véli úgy, hogy egymás mellett élve és egymást tisztelve kell a problémákat megoldani. Pedig Isten igéje erre tanít és örülünk annak, hogy van26

nak olyan társadalmi erők, roma csoportok, és magyar közösségek egyaránt, akik hisznek a Biblia igazságaiban, és a benne megfogalmazott törvényszerűségeket igaznak, időszerűnek tartják ma is. A roma embereket éppen úgy

szereti Isten, mint a magyart. A kérdés az, hogy lesznek-e, akik elmondják ezt nekik, és lesznek-e, akik hisznek az ő beszédüknek. Imádkozzunk és dolgozzunk azért, hogy legyenek ilyen emberek!

Landauer Attila: A magyarországi cigányok - népcsoportok és nyelvek A magyarországi ciga .yság 1. alcsoportjainak áttekintéséhez a legkézenfekvőbb támpontot Magyarcigányok (egyéb fona különböző cigány közössétosabb elnevezéseik: kárpáti gek anyanyelvei, az egykocigányok, muzsikus cigányok; ri - "eredeti" - anyanyelvei cigányul: romungrók). Meghatányújtják. Ezeket alapul véve a rozó tömegeik valószínűleg a törhazai cigányságot három na- ténelmi Magyarország terül etén a gyobb alcsoportra szokás "bontizenötödik századtól megje1enő tani". A magyar anyanyelvű betelepülők leszármazottai. Nem magyarcigányok, a magyar és haszontalan hangsúlyozni, hogy cigány anyanyelvű oláhcigábár a szakirodalomban gyakorta nyok, valamint a magyar és ro- olvashatunk romungró betelepümán anyanyelvű beás cigányok lőkről, illetve romungró betelepüközösségei. Ennek értelmében lésről, ezek az állítások ebben az a magyarcigány - egybeírva - a erősen leegyszerűsített formában Kárpát-Medencében élő cigánydurván félrevezetők, sőt tévesek. ság emIített alcsoportját, míg a A romungró közösség - miként .Jcülönírt'' magyar cigány a mamagyarcigányt jelentő - elnevegyar állampolgárságú cigányok zése is mutatja, a magyar nyelvösszességét, illetve mindegyikét területen, a magyarsággal való Jelenti. Lélekszámukat a szakérhosszas együttélés során, mintegy tők mintegy 700 ezerre teszik, ennek eredményeként alakult ki. de pontos meghatározást senki Ezen hosszas együttélés és a vele nem tud erről adni. járó kulturális kapcsolatok igen 27

erős hatását viseli - illetve jobbára csak viselte - a magyarcigány közösségek egykori cigány nyelve, a korábbi évek, évtizedek ciganisztikai szakirodaimában legtöbbször kárpáti cigánynak nevezett nyelvváltozat. A napjainkban mindinkább romungróként emlegetett kárpáti cigányt hazánkban már csak kicsiny szórványokban beszélik, leginkább Nógrád megye egyes településein, a Pilisben (pl.: Csobánkán, Piliscsabán, Pomázon) és elszórtan a Dunántúl egyes délebbi területein. A nyelv különböző változatai között nyelvjárási szintű, főként kiejtésbeli különbségek vannak. Főként a romungró nyelvből származnak a magyar köz-, illetve népnyelv (ácsi, csánk, uzsgyi stb.) és a magyar argó (csaj, csávó, piál, dzsaf stb.) cigány jövevényszavai. A magyarcigányok elmúlt évszázadok-, sőt közelmúltbeli legjellemzőbb foglalkozásai a fémmunka - ezen belül is leginkább a vas megmunkálásának különböző válfajai (pl. szegkovácsolás, iszkápa készítés) -, a sármunka - főként tapasztás, vályogvetés -, illetve általánosságban olyan egyéb alacsony presztízsű munkák voltak, amelyek elvégzését a többségi társadalom tagjai gyakorta nem, vagy nem szívesen 'Ugyanezek példáullovári magyaros helyesírással):

vállalták (pl. köztisztasági feladatok ellátása, dögök eltakarítása, ámyékszékürítés). Forrásaink azt bizonyítják, hogy e főbb mesterségek mellett viszonylag korán feltűnt a zene, illetve általánosságban a szórakoztatás az egykori romungrók megélhetését biztosító tevékenységek között - bár eleinte kizárólagosan csupán egyfajta kiegészítő tevékenységként. Miközben a leghíresebb cigányzenészek, zenészdinasztiák a nyelvileg teljesen asszimilálódott magyarcigányok közül emelkedtek ki az elmúlt százötven-kétszáz évben, hatalmas - és igen alacsony iskolázottságú - tömegeik élnek jelenleg is nagy szegénységben, illetve mély nyomorban szerte az ország teljes területén. (Sőt, lényegesen nagyobb területen, mivel Dél-Szlovákia, Kárpátalja, Erdély, illetve a Partium cigányságának jelentős része ugyancsak a magyarcigányok nagy lélekszámú csoport jához tartozik.) Bár a - már ismertetett - modern, nyelvi alapú osztályozásban külön-külön csoportok különböző alcsoport jaiban kaptak helyet a szintó, azaz németcigány és vend', azaz szlovéncigány nyelvek, hazai beszélőiket az elmúlt évtizedek magyarországi cigánykutatásában leginkább a magyarcigányok speciális nyelvNem tévesztendő össze sem a szlovén, sem a - gyakorta ugyancsak vendnek nevezett - szorb nyelvvel.

alapján - gyakorta köszörűs és ringlispíles cigányoknak is nevezi környezetük. Jellegzetesen szintó cigányzenészek a hárfások;' a hárfa, mint népi hangszer Magyarországon gyakorlatilag csak anémet cigányoknál fordul elő. Ugyancsak egy kizárólagosan e cigány kisközösségre jellemző sajátosság, hogy sok szintó család - épp a közösség származási területeiből fakadóan - máig német, németes, illetve a németből torzult vezetékneveket visel (pl. Berger, Hercenberger, Krauss/ Krausz, Rosenberg, Snétberger, Wölfinger)." b) A vend vagy vendcigány jelen esetben a cigány nyelv északnyugat balkáni szláv hatásnak erősen kitett változata, melynek pár száz fős magyarországi beszélőközössége főként Somogy és Zala megyében él. Az olykor szlovéncigányként - cigányul pedig vendetikoként - is emlegetett cigány nyelvváltozat jövevényszavai, jövevényelemei - a magyar mellett - elsősorban a horvát, a szlovén és - kisebb számban a ném et nyelvből származnak. A vendcigányok egyik igen jellemző hagyományos, hazai foglalkozása - a szintókhoz hasonlatosan - a vándorköszörűsség

járásváltozatokat beszélő, igen kis létszámú alcsoportjainak tekintették. a) A szintók, vagy németcigányok hazai csoportjai a korábbi vélekedések szerint a tizenkilencedik század végén, a huszadik század elején vándoroltak csupán "vissza" Nyugat-Európából. Az elmúlt évek történeti kutatásai azonban bebizonyították egyrészt azt, hogy nyugati irányú cigány bevándorlással már a tizenhetedik századi Magyarországon is kellett számolni, másrészt pedig azt is, hogy maga a - máig asznált - németcigány" kifejezés is feltűnik a tizennyolcadik század elejének magyar forrásai között. Be-, illetve visszavándorlásuk mai tudásunk szerint - több évszázadig elhúzódó lassú folyamat volt, melynek fő mozgatója a tőlünk nyugatabbra eső területek, egykori államok - s különösen is az úgynevezett örökös tartományok - hatóságainak durván cigányellenes politikája lehetett. A szintó cigány nyelvváltozat jellegzetes vonásai német nyelvterületen, a német nyelv hatására alakultak ki. Aszintók legnagyobb csoportjai ma is Németországban é.~ek, szórványaik főként Ausztnaban, Eszak-Olaszországban és Franciaország keleti területein fordulnak elő. A hazai szintókat - egykori jellegzetes munkáik

'Illetve

3

dialektusban (megközelítő, 'sej', 'sávó', 'pel ', 'zsál '.

28

'Bár minden

esetben

két szóban

nagyrészt

csak voltak.

'Cigányságunk e kicsiny, ám igen jellegzetes csoportjáról az egyetlen önálló hazai kiadvány, Mészáros György A magyarországi szinto cigányok. Történetiik és nyelvük (1980. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság) cimíí kisfiizete volt.

irva.

29

cigány köznyelvvé, összekötő nyelvvé kezd válni. Az irodalmi nyelv megteremtésén fáradozó cigány értelmiség is főként ezt, illetve egy ehhez igen közel álló, de kelet-magyarországi jellegzetességekkel teli nyelvváltozatot II. igyekszik használni. • Második legnagyobb csoportOláheigányok" (cigányul: vlajuk, a másáriak két nagy közösho-, vlahiko-, vlasiko rom). Több sége Gyöngyösön és környényelvj árási és (eredetileg) foglalkén, Pest és Heves megyében, kozási egységet alkotó közösség, valamint Hajdú-Bihar és Békés illetve ezek nyelveinek összefogmegye terül etén él. Nyelvvállaló elnevezése. E közösségek tozatuk gondolva itt elsősorazonban - kisszámú kivételektől ban a Gyöngyösön és annak eltekintve - jelenleg is tartják ősi környékén beszélt másári dianyelvüket, nyelveiket. Csoportjalektusra - feltűnő en közel áll a ik jelentősebb számban - főként lovárihoz. a román nyelvterület, azaz az • Kisebb oláhcigány csoportok egykori moldvai és havasalföldi továbbá a főként Budapesten fejedelemségek felől- a tizenheés Somogy megyében élő colátedik-tizennyolcadik századtól rok; a Fejér és Bács-Kiskun kezdtek hazánk egykori területémegyében, illetve a főváros Ill. re vándorolni, s lassú bevándorkerületében a kelderások, valalásuk egészen a huszadik század mint a túlnyomóan Pest megye elejéig eltartott. terül etén élő drizárók. • Legnagyobb lélekszámú ma• Magukat oláhcigánynak negyarországi csoportjuk valószívező nagyobb közösségek (pl. nűleg a lovári, melynek cerhárok, csurárok, gurvárok) beszélői főként a Dunántúlon, a élnek továbbá szerte az AlföldDuna- Tisza közén, a fővárosban, ön és különösen jelentős számilletve annak közvetlen környéban a három északkeleti megye kén élnek. Nyelvük elterjedtséBorsod-Abaúj-Zemplén, Hajgének és presztízsének követdú-Bihar és Szabolcs-Szatmárkeztében napjainkra lassan oláhBereg - területén. Az oláhcigányok történetével 'Oláhcigány csoportok, közösségek nem csak térkapcsolatos igen fontos - és a ségünkben, hanem szerte Europa szinte teljes terűletén. sőt tizenkilenc-huszadik századi kivándorlások kököztudatban rendre tévesen élő vetkeztében Észak és Dél-Amerikában, illetve Ausztráliproblémakör Magyarország ában is élnek.

volt, ebből fakadóan a Dunántúl egyes területein máig előfordul, hogy köszörűs cigányokként emlegetik e közösséget is.

30

területére való bevándorlásuk időpont ja, illetve e folyamat datálhatósága, időrendje. A témát érintő hazai és külföldi szerzők jobbára röviden, szinte érintőlegesen intézték, intézik el a kérdést. Legtöbbjük azon a véleményen van, hogy az oláhcigány csoportok hazai megjelenése a tizenkilencedik század közepéremásodik felére, sőt a tizenkilencedik-huszadik század fordulójára tehető. E kutatók egyetlen, ritkán idézett gyenge érve a moldvai és havasalföldi cigányrabszolgaság lassú megszüntetésével (1 551864) hozza kapcsolatba e csoportok hazánkba irányuló bevándorlásának megindulását, majd Európa és világ egyéb területein való "szétrajzásukat". Kevés, e kérdésben nyilatkozó történészünk és levéltársunk azonban más nézeteket vall. Radó Péter és Tarján G. Gábor szerint a tizennyolcadik század elejétől, a fanarióta uralom (1711-1821) elől kezdtek tömegesen hazánkba menekülni az oláhcigányok; míg Nagy Pál csupán úgy fogalmaz, hogy "Magyarországon már a tizennyolcadik század derekán gondot okozott" e közösségek megjelenése", Az adatok leginkább ezen véleményeket látszanak igazolni:

ló okkal oláhcigányként azonosítható, a Moldvai Fejedelemség irányából a Magyar Királyság területére beszivárgó, rézműves cigányokról már Martin Kelp (1659-1694) erdélyi szász, szászbudai (Bunesti) evangélikus lelkész is említést tett egy 1684es megjelenésű könyvében. A kifejezés latin alakjának, a Zingari Valachi-nak első ma ismert legkorábbi előfordulását pedig Tóth Péter miskolci történész találta meg a közelmúltban, a sárospataki vár és uradalom egy 1693-ban készült összeírásában. Mária Terézia egy 1761-es, acigányság helyzetét szabályozni kívánó rendelete - ugyan még csak latinul, azaz Zingari Valachi-ként - szintén néven nevezi az oláhcigányokat. A királynő e rendeletének főbb pontjaiban a cigányság állandó lakóhelyre kényszerítését, lótartásuk és cigány népnevük betiltását és hagyományos viseletük magyar paraszti öltözékre cserélését teszi kötelezővé. A rendelkezés oláhcigányokat érintő része az Erdélyből Magyarországra történő további bevándorlásnak próbál gátat szabni. A szó ezen dokumentumban használt értelme meggyőző bizonyítéka annak, hogy a tizennyolcadik század ötvenes-hatvanas éveiben már a nem cigányok számára is élesen megkülönböztethető volt a hazai cigányság két legnagyobb lélekszámú csoportja, a romungrók és

8Mindez

persze nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egyes csoportjaik (pl.: colárok) valóban csak a tizenkilencedik század végén, a huszadik század elején érkeztek volna.

31

tető névvel illette a nép; mely 3. elnevezést rövidesen maguk az érintettek is elfogadták (mint olyat, ami megkülönböztette őket a régebben itt élő, valószínűleg már ekkor is gyorsan magyarosodó kárpáti nyelvű tömegektől), miközben 4. ez a nép ajkán született kifejezés (illetve latin változata) a hivatalos nyelvnek, majd - ezzel és a köznyelvi használattal szoros összefüggésben, bár valamivel később - 5. a tudomány nyelvének is része lett. Az oláhcigány szót illetően nehezen megkerülhető annak tisztázása, hogy mit, pontosabban mi mindent jelent/jelenthet, illetve milyen írásmóddal fordulhat elő nyelvünkben e - kétségkívül igen differenciálatlanul használt - kifejezés. A szó helyesírását nem szabályozza az akadémiai helyesírás. A különböző szerzők - vagy 01vasószerkesztők - az elmúlt évtizedekben szinte ötletszerűen használták oláh cigány, oláh-cigány, oláhcigány, sőt "oláh" cigány alakokban; olykor egy-egy íráson belül is többféleképpen. 2. A jövevényeket korábbi cigányainkétól markánsan el- Lexikonjaink, szótáraink zömePallas Nagy Lexikona, Pallas Kis térő, román szavakkal kevert Lexikona, Révai Nagy, Lexikona, nyelvük és származási helyük Uj Idők Lexikona, Uj Magyar alapján az oláh megkülönbözLexikon, A Magyar Nyelv Ertelmező Szótára - szintén nem A magyarban a román "szó" mesterséges alkotás, amely erdélyi román követelésre váltotta fel az oláh tartalmazza önálló szócikként a elnevezést, az 1849. július 2l-i nemzetiségi törvényterkifejezést. vezetben.

az oláhcigányok, s az újabb, nagy létszámú vándorló közösségek jelenléte komoly közigazgatási problémákat is okozott. (Az oláhcigány szó magyarul - legalábbis mai tudásunk szerint - szintén ekkortájt, azaz a tizennyolcadik század második felében tűnt fel először.) A kifejezés viszonylag korai voltát látszik erősíteni önelnevezéssé válásának ténye is. Megszületését, s a - már magyar nyelvi környezetben élő - cigányok általi elfogadását csak akkorra lehet feltételezni, amikor még érzelmileg semlegesen jelentett románt, azaz az 1830-1840-as éveket megelőző évtizedekre." A kifejezés kialakulása - minden valószínűség szerint - a következő főbb lépésekben zajlott: 1. A tizennyolcadik század első felétől a huzamosabb ideje hazánkban élő, jobbára letelepedett - főként fémműves, sármunkás és zenész - cigányok mellett a két román fejedelemség területéről érkező vándorcigányok jelentek meg a magyar területeken.

képesek a nyelv valamelyik változatának használatára. (Ez oly komolyan értendő, hogy tanúja voltam, amikor csurár beszélők oláhcigánynak "ismertek el" olyan magyarcigányokat, akik még képesek voltak a romungró nyelv bizonyos fokú használatára.) Ebben az értelemben használta a szót például Lakatos Menyhért, amikor egy kerek négy évtizeddel ezelőtti vitában azt állította, hogy az "oláhcigányok nem alkotnak külön törzset vagy fajtát. Oláhcigánynak szokás nevezni bárkit, aki cigányul beszél". Ebben az értelemben - szoros összefüggésben azzal a ténnyel, hogy maguk a használók is oláhcigánynak nevezik magukat - inkább az "igazi"/"igazibb" cigányt jelenti. iii. Az előzővel összhangban lenni látszik a különböző cigány csoportokat ismerő, velük valamilyen szinten együtt, egy faluban élő vidéki magyarok szóhasználata, ami szintén a főként cigány anyanyelvű csoportokra korlátozza e szó jelentését. II iv. A Dunántúlon a román anyanyelvű, s a magyarországi ciganisztikai szakiro-

Az oláhcigány szó mai nyelvünkben öt, élesen elkülönülő értelemben használatos: i. A többségi magyar köznyelv - tapasztalataim szerint - igen becsmérlő értelemben használj a, s a cigányságnak a nem cigányok által leginkább megvetett, legkevésbé ismert, romániainak, romániai eredetűnek vélt csoportjait illeti vele. Igy használja gyakran sok magyar anyanyelvű - főként zenész - cigány; de brassói(!) romungróktól is hallottam ugyanebben a megvető értelemben. A kifejezés ilyen értelmű használatában komoly szerepe lehet a mai magyar nyelvben eleve pejoratív oláh szónak. A szó ezen értelmét tarthatta szem előtt például Fekete László, amikor Magyar kiejtési szótár című nyelvművelő könyvébe'? egybeirva felvette, és azonnal kerülendőnek is ítélte az oláhcigányt, majd kiváltására - a magyarországi cigányság belső tagolódásának teljes figyelmen kívül hagyásával - a románro~a vagy románcigány szavakat Javasolta. (Ezek közül azonban a románcigány foglalt kifejezés, ami beást jelent.) ii. A cigány-magyar kétnyelvű beszélők magyar szóhasználatába~ mindazon cigányokat jelenti, akik cigány anyanyelvűek, illetve

Körülbelül ez az értelme hámozható ki a szónak pl. Tóth Imre: Ipoly menti palóc tájszotárábál, melyben az oláhcigány címszónál az áll, hogy "Az oiáhcigán má a nevibe se magyar, de az emmi cigányajink ugyanoIlyan magyarok, mind mink! De azér embernek ember az oláhcigány is. " Tóth Imre: Ipoly menti palóc tájszotár Berneceboráti és vidéke tájnyelve az /930-/940-es évek fordulóján. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1987. p. 206. II

9

32

"Fekete Lászlo, Magyar kiejtési szótár. Budapest: Gondolat, 1992. p. 138.

33

dalomban ezért igen gyakran románcigánynak is nevezett beás cigányokat nevezik oláhnak, illetve oláh cigánynak. A kifejezés ezen értelmében azonban - úgy tűnik - általános a különírás. v. Az oláhcigány (=vlah romani) szó nyelvtudományban használatos jelentésében a cigány nyelv azon változatát jelenti," amelyet elsődlegesen balkáni újlatin (azaz román) hatás köt a balkáni nye1vszövetséghez.'? E hatást főként a szókincs, s - valamelyest csekélyebb mértékben, de azért még mindig igen számottevően - a grammatika is őrzi. (A szó ezen értelmének megfelelő kifejezés a nemzetközi szakirodalomban is él, angolul vlach romani vagy vlax romani, németül walachische Roma vagy Vlach-Roma alakokban). A balkáni nyelvszövetség egyéb tagjai a román, az újgörög, az albán, a macedón, a bolgár, valamint - kevésbé szorosan - a szerb, a horvát és a török nyelv. Legfőbb jellemzői: a) A végartikulus, azaz a főnevekhez toldalékként kapcsolt határozott névelő. (Ezt nem vette át a cigány.)b) A főnévi igenév hiánya (vég11JIIetve

azon változatának/változatainak

beszélőit.

tsAnyelvszövetség - Theodora Bynon történeti nyelvész megfogalmazása szerint - a "nyelvcsalád természetes ellenpárja ", mert míg a nyelvcsalád a nyelv eredetére, a nyelvszövetség a más nyelvekkel való több évszázados érintkezése során felvett sajátosságaira vonatkozó fogalom.

ső soron egy, a görög nyelvből terjedő hatásként), s ezzel szoros összefüggésben. c) A kötőszóval bevezetett, kötőmódú igés mellékmondatok használata ott, ahol egyéb indoeurópai nyelvek főnévi igeneves szerkezetet használnának. Pl.: lovári 'Ci kamav te pav', 'nem akarok inni', szó szerint: 'nem akarom, hogy igyak' . d) Abirtokos (genitivus ) és részeshatározó esetek (dativus) alaki egybeesése. (Az oláhcigány nyelvben csak többes számú birtok esetén. Pl.: 'le saveske khure' [a fiú csikói], 'bikindas ekh khures le saveske' [eladott egy csikót a fiúnak].) e) Az ún. ismétlés (repríz, névmásrepríz) jelensége, azaz tárgyesetbe tett névmás használata a cselekvés tárgyát kifejező hangsúlyos főnév, illetve főnévi csoport után. Pl.: lovári 'le suse poharura asavenas le kothe' (az üres poharakat [azokat] pedig ott hagyták). f) A palatális "lágy" mássalhangzósor kialakulása (a bolgár nyelvből terjedve). Pl. oláhcigány 'save' (fiú), szemben a kárpáti cigány 'öavo' -val, oláhcigány 'za!' (megy), szemben a kárpáti cigány ,dial' -lal. g) Bizonyos, több nyelvben meglevő, szóról szóra azonos kifejezések. Pl. 'eszi magát' (veszekszik), cigányul 'xal pe'. A legfőbb - ebben az értelemben vett - magyarországi oláhcigány 34

szerint - leginkább csurárnak nevezik magukat.

nyelvváltozatok (és közösségek): a már említett lovári (melynek jelentése: lókereskedő, lókupec, mások szerint "gazdag cigány"), másári (halász, megint mások szerint bocskorkészítő vagy foltozóvarga), drizári (rongygyűjtő), colári (szőnyegkészítő és -kereskedő) és kelderás (üstfoltozó, fémműves). (A két utóbbi - hazai mércével kicsiny - csoport beszélői nagyobb számban élnek Erdélyben, ahol jobbára ma is hagyományos mesterségeiket folytatják; továbbá kelderás a nyugat-európai oláhcigányok jelentős része, de e csoport tagjai az Amerikai Egyesült Allamokban is élnek.) A magukat oláhcigánynak nevező csoportokon belül a nyelvtudomány megkülönböztet ún. áloláhcigányokat is, akiknek nyelve más cigány közösségek nyelvi sajátosságainak átvételével, azaz másodiagos módon, már hazánk területén tett szert oláhcigány sajátosságokra. Ezen közösségek esetében az oláhcigány jellegzetességek átvételének presztízsokai voltak. Tipikusan ilyen például az az északkelet-magyarországi dialektuscsoport, amelyet a vonatkozó szakirodalomban hol cerhári-csurárinak, hol p~sztán cerhárnak, hol pedig gurvárinak, vagy éppen fódozó cigánynak neveznek, E közösség általam Ismert beszélői - tapasztalatom

3. Beások (magyarul: teknősök, teknővájók). Román anyanyelvűek'". Nyelvváltozataik jellemzően archaikus - és magyar szavakkal erőteljesen kevert román dialektus ok. A beás cigányok anyanyelvüket sok esetben nem románnak, csak cigánynak vagy beásnak nevezik. Magyarországon nagyobb tömbökben a dél-dunántúli megyékben élnek. Hagyományos foglalkozásuk a famegmunkálás, főként a teknőés fakanálkészítés volt. Beás elnevezésük a hagyományos felfogás szerint a 'bányász' jelentésű román 'báias/báies' tájszóból származik. Tálos Endre - a téma világviszonylatban is egyik legkiválóbb nyelvész szakértője - egy 1998-as írásában azonban az archaikus 'bánias' ('teknős') szóból származtatta. A beás cigányok magyarországi történetével kapcsolatban hangsúlyozandó, hogy - bár a korábbi szakirodalomban általánosan szintén a moldvai és havasalföldi cigányrabszolgaság felszámolása utáni időkre, azaz az 1855-1864 közötti éveket követő időszakra tették hazánkba történő bevándorlásukat - jelenlétük már a tizennyolcadik szá14Román anyanyelvií - de nem beás - cigány csoportok, kisközösségek az ország más -főként Romániaval határos - területein is előfordulnak/előfordultak.

35

zad első felétől kimutatható az vezetékneveik: Bogdán, Ignácz, Kalányos, Orsós, Csonka. egykori magyar királyság egyes • Muncsánok (hegyvidékiek). területein. A rendelkezésünkre Nyelvjárásuk eredete egyelőálló források alapján biztosan kire tisztázatlan. A dél-baranyai jelenthető, hogy az 1700-as évek Alsószentmártonban és a körlegelején már szerte Erdélyben nyező falvakban élnek. Magyarés a Partium területén is előforországi csoportjuk gyakorlatilag dultak román ajkú, s elsődlegeegy, Trianonnal kettévágott nasen famunkából élő cigányok, majd alig harminc-negyven év gyobb tömb északi kis darabja. Leggyakoribb családneveik - az múlva a Dunántúlon is kimutatárgyelánoknál is előforduló tipihatók többé-kevésbé már stabikus családnevek mellett - főként lan letelepedett - s nem cigány délszláv nevek (pl.: Jovanocs, környezetükkel kifejezetten jó Kosztics, Mitrovics, Petrovics). kapcsolatokat ápoló - beás köAlsószentmárton és környézösségek. ke szláv családneveket viselő A szakirodalomban is kevéssé ismert, de 1744-ben egy erdé- beásainak egykori ősei közül jó páran - legalábbis a korabeli öszlyi cigányösszeírásban - "még" csupán személynévként ugyan, s szeírások tanúságai alapján - a tizennyolcadik század nyolcvanas, kissé eltorzultan, Bojasul alakban évtizedeiben már - már feltűnik a közösség máig kilencvenes egészen bizonyosan mai lakóáltalános an ismert, román eredehelyükön éltek. tű, 'beás' elnevezése is. • Ticsánok" (Tisza vidékiek). Az utóbbi évek szakirodalma Nyelvjárásuk nyugat-erdélyi ún. - az elsősorban népzenekutatókrisán román dialektus. A tizenkiként ismert Kovalcsik Katalin lencedik század második felében, nyelvészeti kutatásainak eredméhuszadik század elején költöztek nyeként - a magyarországi beás részben a Felső-, részben pedig cigányságnak három alcsoportját a KözépTiszavidékre, ahonnan különbözteti meg: lassan "vándorolnak" • Árgyelánok (erdélyiek). még napjainkban is nyugati irányNyelvjárásuk legalábbis legfőbb ba. A közösség által lakott terülesajátosságait illetően - nevével tek mai .Jcözpontjai" a Szolnok éles ellentétben - bánsági román megyei Tiszafüred, illetve az eznyelvjárás. Baranyában, Somogyzel "szomszédos", de már a Tisza ban, illetve Tolnában ők alkotják a legnagyobb cigány csoportot, kisebb számban Vas és Zala me- "E szónakjelenleg nem ismerjük valóban elfogadható, megnyugtatóan tisztázott etimológiáját. gyében is élnek. Legtipikusabb 36

módon - igen távol van attól, hogy azokat jó szívvel ajánlhassuk a témával foglakozni csupán mostanság kezdők figyelmébe.

jobb partján, Heves megyében lévő Poroszló. A ticsánok egy-két családnyi egységben már a főváros közvetlen közelében található teleppüléseken is élnek (pl. Dunakeszi, Máriabesnyő, Pécel). Legjellemzőbb, közösségspecifikus családneveik máig részben román, vagy román eredetű nevek (pl.: Faur, Lingurár, Nyerlucz, Roska, Serbán), valamint magyar, illetve magyarított nevek (pl. Borsos, Kanalas/Kanálos"). Míg az árgyelánokés muncsánok a szocializmus évtizedeiben javarészt bérmunkásokká lettek, és főként bányákban, gyárákban, erdő- és mezőgazdaságban kezdtek dolgozni, a ticsánok elsődlegesen is különböző kereskedelmi tevékenységekre tértek át. A más beásokra kevéssé jellemző vállalkozó kedvvel "megáldott" ticsán családok némelyike az elmúlt évtizedekben - különösen a KözépTiszavidéken és Hortobágy térségében - a leggazdagabb cigány rétegek közé emelkedett.

Jelen kis összeállítás célja egy szakmailag - a lehetőségekhez mérten - igényes kiindulópontot ajánlani a további olvasmányokhoz.

Általános, bevezeto munkák: DIÓSIÁGNES(1988): Cigányút. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó. DIÓSIÁGNES(1990): Szűz Mária zsebkendője. Budapest: Kozmosz Könyvek. DIÓSI AGNES (2002): Szemtől szemben a magyarországi cigánysággal. Budapest: Pont Kiadó. KOVALCSIKKATALIN (szerk.) (1998): Tanulmányok a cigányság társadalmi helyzete és kultúrája körébő!. Budapest: BTF-IFA-MKM.

Ajánlott irodalom: A cigányság témakörében behatóan elmélyedni vágyók - mind magyar, mind pedig idegen nyelven - rendkívül gazdag irodalomból válogathatnak. A rendelkezésre álló művek jelentős részének színvonala azonban - sajnálatos

Cigány nyelvek, nyelvváltozatok. nyelvi helyzet: BARTHACSILLA(szerk.) (2007): Cigány nyelvek és közösségek a Kárpát-medencében, Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. RÉGER ZITA (1990): Utak a nyelvhez. Nyelvi szocializáciá nyelvi hátrány. Budapest: Akadémiai Kiadó.

"Ezek a hazánkban is jól ismert román Lingurár! Lmgurar családnév magyar megfelelői.

37

(1993): Képek a magyarországi cigányság 20. századi történetéből. Antropológiai fotóalbum. Budapest: Néprajzi Múzeum. SZUHAY PÉTER (1998): A magyarországi cigányok kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája. Budapest: Panoráma.

R:ÉGER ZITA (2002): Cigány gyermekvilág: Olvasókönyv a cigány gyermekfolklórból. Budapest: L' Harmattan. SZALAI ANDREA (2007): Egységesség? Változatosság? A cigány kisebbség és a nyelvi sokféleség. Nyelvtudományi Közlemények 103: 163-204.

Történelem: FRASER,SIRANGUS (1996): A cigányok. Budapest: Osiris Kiadó. KARSAILÁSZLÓ(1991): Cigánykérdés Magyarországon 19441945. Regio - Kisebbségtudományi Szemle 1. sz. 124-143. p. KARSAI LÁSZLÓ (1992): A cigánykérdés , Magyarországon 1919-1945. Ut a cigány Holocausthoz. Budapest: Cserépfalvi Könyvkiadó. MEZEY BARNA (szerk.) (1986): A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban 1422-1985. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. NAGY PÁL (1998): A magyarországi cigányok története a rendi társadalom korában. Kaposvár: Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola. NAGY PÁL (2004): "Fáraó népe" - A magyarországi cigányok karai története (14-17. század). Pécs: PTE BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszék. (Cigány Tanulmányok 15.) POMOGYI LÁSZLÓ (1995): Cigánykérdés és cigányúgyi igazNéprajz, kulturális antropológia: gatás a polgári Magyarországon. SZUHAYPÉTER-BARATI ANTÓNIA Budapest: Osiris-Századvég.

Szociolágia, statisztika: MLLAI ERNŐ (szerk.) (2003): A magyarországi cigány népesség helyzete a 21. század elején. Kutatási gyorsjelentések. Budapest: MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet. KEMÉNYISTVÁN(szerk.) (1999): A magyarországi cigányok/romák. Budapest: Utmutató Kiadó. KEMÉNYISTVÁN(szerk.) (2000): A romák/cigányok és a láthatatlan gazdaság. Budapest: Osiris Kiadó-MTA Kisebbségkutató Műhely. KEMÉNY ISTVÁN-]ANKY BÉLALENGYEL GABRIELLA (2004): A magyarországi cigányság, 19712003. Budapest: Gondolat KiadóMTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet. KERTESI GÁBORKÉZDI GÁBOR (1998): A cigány népesség Magyarországon. Dokumentáció és adattár. Budapest: Socio- Typo Kiadó.

38

TÓTH PÉTER (2006): A magyarországi cigányság története a feudalizmus korában. Bölcsész Konzorcium. Kutatástörténet: DUPCSIK CSABA (2009): A magyarországi cigányság története: Történelem acigánykutatások tükrében, 1890-2008. Budapest: Osiris Kiadó.

•

39

Surman László: A roma vallásosság sajátosságai "Régi monda szerint Az ég madarai voltunk Kik bejárták a világot S a világ volt a hazájuk"

Bevezetés A roma vallásosság sajátosságairól szólva néhány bevezető gondolatot vázolok. Ehhez azonban szükségesnek tartom annak megértését, hogy a cigányság vándorló életmódja folyamán állandó társadalmi hatások, ok és okozati összefüggések viszontagságainak "köszönhetően", folyamatosan változó sajátossági formát mutatnak. Tetten érhetjük ezeket a változásokat a kulturális szokásokban, nyelvi sajátosságokban, de még az öltözködési, vagy gasztronómiai hagyományokban is. Természetesen a vallási kultúra sem maradhat érintetlenül. Így az általam kifejtett gondolatok is, csak apró momentumot mutathatnak be, melyek aktualitása a posztmodern korban - aminek jellemzője a bizalmatlanság és a bizonytalanság - talán csak nagyon szűkös időintervallumra lesz majd igaz. A romákkal szembeni "előítéletet" - mint viszonyulást - néha túlságosan is letranszformált értelemben próbálják definiálni,

hiszen a társadalomban oly sokat elhangzó szó egyesek szerint elhúzódást, az ismeretlennel szembeni tartózkodást jelenti, vagyis inkább egy passzív jelentőséggel bíró magatartási formaként értelmezik. Ellenben a társadalom azon rétege, akikkel szemben felmerül, ez a viszonyulás egy másik aspektusból éli meg az "előítéletet" . Számukra ez az állapot konkrét cselekvést fejez ki, aminek konkrét célja van. Ez a cél pedig a tudatos kizárás, kirekesztés. Az hogy melyik csoportnak van igaza, minden esetben attól függ, hogy a viszonyulási forma milyen módon nyilvánul meg.

1. A romák kultúráj a N em áll módomban a roma kultúrát teljes komplexitásában tárgyalni, ezért törekszem, hogy csak azokat a mozzanatokat mutassam be, amelyek a vallásosság sajátosságait nagymértékben meghatározzák, befolyásolják. 40

dallamát is tőlük származtatják. Erdemes említést tenni SzakcsiLakatos Béláról, Deák-Bill Gyuláról, Mága Zoltánról és a Kalyi Jag autentikus zenei formációról. A tánc mindig is fontos eleme volt a cigányok kultúrájának. Számos táncot vettek át környezetüktől és számosat vett át környezetük tőlük. A tánc az önkifejezésük fontos eszközévé vált. A képzőművészet az egyik legkiemelkedőbb szerepet játszotta a cigányság életében, - megélhetésük alapja volt - hiszen a famegmunkálástól a harangöntésig szinte minden anyaggal, eszközzel kiemelkedően bántak. Figyelemre méltó Balázs János, Péli Tamás, Orsós Teréz, Balogh Balázs András, Oláh Jolán, Pongó Beri Károly, Gyügyi Odön, Ferkovics József, Oláh Zoltán, Vári Zsolt munkássága.

Általánosságban Írásban is rögzített, tudatos irodalmi alkotásról, irodalomról Lakatos Menyhért (1926-2007) óta beszélhetünk. A cigány irodalmi nyelv kuriózumai közé tartoznak többek között Choli - Daróczy József, Petőfi Sándor és József Attila műveinek, valamint Máté Evangéliumának, Rostás - Farkas György Kis Herceg, illetve Ady és Kosztolányi műveinek, Vesho Farkas Zoltán Arany János műveinek és Shakespeare Hamletjének fordítása cigány nyelvre. Önálló verses kötettel rendelkező költők még a teljesség génye nélkül: Balogh Attila, Bari Károly, Kovács József, Osztojkán Béla, Surman László, RostásFarkas György és még sokan mások. A Biblia cigány nyelvre fordítása sokáig váratott magára, hiszen csak 2008-ban a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat jóvoltából jelent meg. Természetesen nagy hagyománya van a cigányság körében a "történetmesélésnek", melyek szájról-szájra ~agyományozódtak. Ez azt jelenti, hogy ezek a mesék és azok tartama állandóan változtak. A cigányság muzikalitása tekintetében egyes kutatók az állítják, h~gy az őshazában a cigányok zeneszek, később vándorzenészek volrak. II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem táborában is muzsi~álta~ cigányok (Czinka Panna es apja). A Rákóczi-induló alap-

II. Babonák és hiedelmek A cigányság történetében minden esetben számos hiedelem, babona, szokás és érdekesség található. Természetesen mindezekkel foglalkozni és mindet külön tárgyalni nem kívánom, viszont kísérletet teszek ezek közül néhány fontosabb népszokás bemutatására. A cigányság jelenlétét Európában való megjelenésük óta állandó misztikum vette körül. 41

Azeurópaitársadalmaknemértették a cigányok szokásait, hiedelem- és babonavilágát, ezért önmagukhoz mérve, "előítéletesen"~lakították ki a cigányság képét. Ugy vélem a keresztyén gondolkodás számára sokkal inkább leleplezett lehetett volna az a "vallásviiág", amely jellemezte a cigányságot, ha előtérbe került volna az a viszonyulási forma, melyet abevezetésben tárgyaltam. A Biblia arra mutat rá, hogy az Oszövetségben a környező népek vallási szokásai állandó kísértést jelentettek a zsidó nép számára, hogy az egy, igaz Istenbe vetett hittől eltérjenek. Bár Izrael tudta, hogy a jövőt csak Isten emberei, a próféták ismerhetik, mégis előfordult a halottidézés, (1Sám 28,7-25), a jóslás (Ez 11,26; Zak 10,2) és az asztrológia (Jer 10,2; Iz 47,13). Pál apostol, a Galatákhoz írt levélben a babonaságot a "test cselekedetei" közé sorolja (5,20). Mégis teret enged némi következtetés levonására és láthatjuk, hogy ezek a szokások jól jellemzik a cigányok "vallásos gondolkodását".

Szellemek távoltartása Ahogy megszületett a baba, egy kis batyut készítettek számára a női hozzátartozók, ami tartalmazott sót, fokhagymát és egy kis kenyérdarabkát, hogy távol tartsák tőle a rossz szellemeket. Ennek a batyunak mindig a baba mellett kellett lennie. Naplemente előtt a kimosott gyerekruhát mindig be kellett szedni az udvarról, mert rossz szellemek telepedtek volna rá.

A keresztelő A keresztelő napján a keresztanya emelte föl a gyereket a helyéről, közben a gyermek helyére pénzt csúsztatott, hogy a gyermeket élete végéig gazdagság kísérje. Templomba menet gyalog tették meg az utat. A templomban egész idő alatt a keresztanya tartja a babát, de mindkét keresztszülő válaszol a pap kérdéseire, így téve fogadalmat (katolikus szertartás szerint). Hazafelé az első kocsmánál még ma is megállnak, általában pálinkát rendelnek, és a keresztanya ujját éppen csak belemártva az italba, végighúzza a baba száSzidetés Valamikor nagyon régen ott- ján. Hazaérve a keresztanya leteszi a gyermeket ugyanoda, ahonhon születtek a gyerekek, bába nan felvette, és a család étellel, segítette őket a világra. Olyankor itallal, tánccai ünnepli meg a baba a férfiak nem mehettek be oda, érkezését. ahol az asszony vajúdott, csak női családtagok és a bába lehettek Házasság mellette, mert hagyományaink A házasságok szentesítése alapszerint tisztátalanok lettek volna, vetően a közösségen belül, saját ha nem tartják be ezt a szokást. 42

szül. Amikor mégis bekövetkezik a tragédia, a család küzd, hogy hazavihessék a holttestet, mert otthon kívánnak tőle elbúcsúzni. Attól a perctől kezdve a temetés napjáig gyertyát égetnek. Ezzel a halottnak világosságot biztosítanak, hogy odataláljon a mennyországba. A legközelebbi hozzátartozó a tükröt letakarja. E tragikus nap estjén kezdődik a virrasztás, ami abból áll, hogy a halottra emlékeznek, felelevenítik a régi történeteket, kiemelve ezzel pozitív tulaj donságait.

eszközökkel, szertartásokkal történt. Ma már egyre gyakoribb, hogy polgári esküvőt is tartsanak, vagy ezt követően egyházi szentesítést kérjenek. Számos esetben az egyházi szentesítést életre-halálra szólónak tekintik, míg a polgári szertartást sokszor feleslegesnek tartják. Részben gyakori, hogy a házassági kapcsolatba lépők még fiatalkorúak, ilyenkor nem kérik, hogy a polgári házasságot engedélyezzék számukra, de nem is tartj ák szükségszerűnek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a családi kapcsolatok és m ga a család szentsége nem számít, sőt, saját törvényeik alkalmazása számukra sokkal szigorúbb, mint a társadalom törvényi rendelkezései (Romani Kris). A házassági rítusok szabályozott rendje szerint ugyanakkor az egyénnek nagyobb szabadsága van, mint a nem cigány társadalomban. Ha ugyanis a kéretés során a leendő férjnek leendő apósa nemet mond, az a kiszemelt leányt elszöktetheti és rövid idő után, különösen, hogy ha első gyermekük megszületik, megbocsatasra talál. Vagyis a szülő a~ ~p~ fia fölötti, az anya leánya folo!t1 - hatalma lényegében véget er.

A temetés A temetés napján összeszedték a halott kedvenc tárgyait. A legkedvesebb ruhájában temették el. Férfiak esetében a koporsóba pénzt és pálinkát tettek, mellé helyezték kedvenc kalapját, pipáját stb. A nőket kedvenc ruhájukba öltöztetve, kendőben, kedvenc ékszereivel felékesítve temették el. Összeszedve a gyertyacsonkokat, minden esetben elhelyezték a koporsóban a halott lába mellé. A temetés után a hazatérő gyászoló egy lavórban kezet mosott. A tehetősebb család mindig kriptába temetkezett, a földet nem hányhatták rá a koporsóra, mert azzal korlátozták volna halott juk mozgását a feltámadás napján. Mindez azt is bizonyítja, hogya cigányok többsége hisz a feltámadásban.

A halál A halálról senki nem beszél mert a kimondott szó is félelmet 43

RomaniKris A romani, azaz a cigány nyelvet beszélő romák közösségében identitást hordozó szerepe van a Romani Krisnek - Cigány Törvénynek. A kris két jelentéssei bír: szokás és törvény. Szájhagyomány útján öröklődött és íratlan szabályok alapján működő törvény ez. A cigány törvénynek mindig békítő funkciója van. Az egyén számára a legnagyobb büntetés a kiközösítés.

Ill. Cigány vallásosság Egy középkorból származtatott legenda szerint Jézus keresztre feszítéséhez a szögeket cigányok kovácsolták, ezért ők is tevőlegesen hozzá járultak a Megváltó halálához, amiért aztán el kellett, hogy meneküljenek Jeruzsálemből. A menekülőket megátkozták, hogy földönfutók legyenek. Természetesen ez a legenda negatív aspektusból mutatja be a cigányokat, ezért született egy "ellenlegenda", amit a cigányok állítottak magukról. A cigányok mindig jó keresztyének voltak, ezért hogy Jézust megmentsék a keresztre feszítéstől - el akarták lopni a keresztre feszítéshez szükséges szögeket. Mivel az őrök éberek voltak, csak egy szöget tudtak ellopni. Ezért van az, hogy Jézus lábait összezárva csak egy szöggel tudták

átütni. Egy másik legenda szerint a cigányok egy boszorkány és az ördög házasságából származnak. (Gerlóczy). Fontos még egy történet megemlítése, miszerint a cigányok a tizenkét zsidó törzs egyik elveszett törzse. Természetesen még nagyon sok legenda van, de azokra a továbbiakban nem kívánok kitérni. Érdekes megfigyelést tehetünk a cigányokat érintő mondavilággal kapcsolatban, hiszen a történetek folyamatosan két szélsőséges hatalom árnyékába játszódnak. A cigányok által kitalált és hangoztatott mondák vallásosságukról, jóságukról tanúskodnak, a nem cigányok által hangoztatott legendák pedig az ördöggel való cimborálásukra igyekszenek rámutatni. Egyértelműen kimondható, hogyacigányságnak nincs egységes vallása. Vándor életmódjából adódóan jól látszik, hogy mindig az adott társadalom vallási kultúráját öltözte magára, sokszor megtartva már korábban felvett vallási szokást, babonát. Míg Burópában a keresztyénséget, addig Azsiában az iszlám hitet, Indiában pedig javarészt a hinduizmust követik. Vallásosságukkal párhuzamban szárnos esetben felmerül a babonához való további ragaszkodásuk is. A magyarországi cigányok egyes népcsoportjainál, vallási szokásaiban tetten 44

A lovári cigányok vallásos sajátosságai

érhető a mai napig a szemmel veréstől való félelem, az átok, gyermekeknél a csuklóra kötött piros szalag, halálozás es etén a tükör letakarása és még számos egyéb babona. Mivel nem beszélhetünk egységes cigány vallásosságról, ezért szükséges, hogy aroma vallásosságot három fő csoportra bontva tárgyalj am. Ezeket a kiindulási pozíciókat a fentebb tárgyaltak figyelembevétele mellett érdemes vizsgálnunk. Mint már a korábbiakban is jeleztem, a tételes vallásokhoz, illetve az egyházakhoz való viszonyuk sajátos jellegű, és a megszokott vallásgyakorlattói egyértelműen eltérő. Ez látszik akkor is, amikor az emberi élet különböző szakaszaihoz érkeznek, - születés, keresztelő, házasságkötés, vagy halálozás, temetés idején. A roma vallásosság sokszínűsége jól látszik abban a tekintetben is, ahogy azt az előzőekben is fogalmaztam - hogy általában ahhoz az egyházhoz kötődnek, amelyik lakóhelyükön domináns. On~lló magyarországi cigány egyhazak csak igen kis számban vanna~, ezek is általában a protestantizmus irányába mozdulnak el. Fontos mérföldkőnek tekinthetj~k viszont azt is, hogy egyr~ t?bb cl~ány lelkész van, így a tO,rtenelm~egyházak és a kisegyhazak tekmtetében is növekszik a számuk.

Közel 99,9%-ban valamilyen módon vallásosnak tartják magukat, vagyis hisznek Istenben, vagy valamilyen szellemi erőben (transzcendens szféra létezésében). Többségükben katolikus vallásúnak tartják magukat, még azok is, akik esetleg nem lettek megkeresztelve. Mindezt arra alapozva, hogy szüleiktől örökölték vallásukat. Kisebb csoportban vallják magukat más történelmi egyházhoz vagy valamilyen karizmatikus irányzathoz tartozónak. A vallás és a babona Saját törvényeikhez, szokásaikhoz, kultúrájukhoz ragaszkodnak. Ez sokszor a mély vallásosságuknak ellentmond, hiszen számos pogány kultikus elem gyakorlása ugyanannyira fontos számukra, mint a valláso Az előbbiekben leírtak szinte mindegyike jelen van vallásosságukkal párhuzamban. Erzékelhető eltérést jellemzően, általában csak a karizmatikus irányzatok követőinél tapasztalhatunk, akik számára a vallásosság már "életformát" is jelent. Ez azt jelenti, hogy egyes cigány nyelvű csoportok évente, általában csak háromszor jelennek meg a templomban, - keresztelő, házasságkötés, gyász (Nagy) - míg a karizmatikus irány követői rendszeres 45

gyülekezeti látogatókká válnak. A két csoport közti különbség fő jellemzője az is, hogya karizmatikus irányultságú hívek rendszeres bibliaolvasók, ellentétben a másik csoporttal. Természetesen számos különbözőség van még a lovári népcsoporton belüli emberek vallásosságát illetően a karizmatikus és nem karizmatikus irányultság között, de ezekre dolgozatomba nem kívánok bővebb en kitérni.

"Ez a vallásgyakorlás általában független a papi szolgálattól, s egyfajta laikusság fedezhető fel benne, melynek elemei: egészségvarázsló mosakodás a Máriaforrásnál, a Szűzanya- és egyéb Mária-szobrok felkeresése, ima, fohászkodás, gyertyagyújtás, fogadalomtétel. A szent dolgok mellett legalább annyira fontos a rituális mulatság, a mások megvendégelése, az ivás, a lakoma, az ének, a tánc s a bőkezű ajándékozás. Mindezek a szigorúan megkövetelt tudatos cigány magatartás rendszerét jelentik." (Szuhay)

Vallásos ünnepek A vallási ünnepeknél az ünnep közösségi jellege mellett kiemelten fontos a vallási jelleg, a helyszín mindig a templom és annak Nyelvi feltételek környezete. Ilyenkor az ünnepek A lovári cigányok vallásgyakorfunkciója kettős, egyaránt célja a lásuk feltételeként tartják nyelvi résztvevők hitéletének megerőkultúrájukat, vallási szertartásítése, valamint a cigánysághoz saikban is ragaszkodnak ahhoz, való tartozás kifejezése, a csoporhogy saját nyelvükön szólaljon ton belüli és csoportok közti kapmeg a liturgia. (Természetesen csolatok ápolása. Erdemes megemlíteni a Szűzanya-kultuszt a ennek számos nehézsége is akad a nyelv szókészletének hiányoscsatkai, máriapócsi és legújabban sága, illetve nyelvújítási kényaz alsószentmártoni búcsúhely szere miatt, melyet Chol Daróczi látogatását is. Egyik legfontosabb ilyen látogatás a szeptemberi Má- József már el is kezdett.) Ha erre ria-ünnep. Cigány sajátosság eb- nincs lehetőség, csak szemlélőkké válnak az egyes szertartásoben a búcsúban az is, hogy ilyenkon, vagy önálló liturgiák gyakor az egész család apraja-nagykorlásába kezdenek, amelyeket j a együtt vesz részt az ünnepen. Ebből kiindulva levonhatjuk azt az egyházi tekintélyek mára má~ igen jól kezelnek. Egyes lován a következtetést is, hogy az ilyen népcsoporthoz tartozó "kasztok" alkalmak egyben nemzetiségi a mai napig nem is beszélik a matalálkozók is, hiszen az ország minden részéről, ugyanebben az gyar nyelvet. Érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt időszakban időben érkeznek az ünnepre. 46

ténik, viszont náluk is jellemző a ruházat színének különbözősége. Laikusként csak azt tapasztaljuk, hogy mindegyik ruha színes, cifra. Ha azonban jól megfigyeljük, észrevehetjük, hogy - a férfiakhoz hasonlóan - az egyes kendőkben uralkodó színek jelennek meg, valamint azt is, hogy a kendő megkötésekor keletkezett csomó hol helyezkedik el a nők fején, ezek szintén üzenetértéket hordoznak magukban, vagyis, hogy melyik csoporthoz tartoznak. Azok a csoportok, ahol nem olyan szinten zárt már a közösség, ott természetesen a mai kor kihívásainak engedve öltözködnek az adott vallási ünnepségre.

gyermekeik tanulási nehézségei is ebből adódtak, nem pedig más problémákból. Szuhay Péter ezt mondja: "Ez a vallásgyakorlás általában független a papi szolgálattól". Ez a függetlenség pedig a nyelvi szakadék miatt áll fenn. Jól megfigyelhető a nyelvhez való ragaszkodásuk a karizmatikus irányzatok követőinél is, ragaszkodnak ahhoz, hogya gyülekezeti közösséget közülük való, a lovári nyelvet beszélő vezető legyen. A cigányságon belüli beás és romungro cigányokat lenézik, nem tartj ák őket "chaahorom"nak (igazi cigánynak) mert nem beszélik a lovári nyelvet. Ezzel párhuzamban, mivel nagyon nehezen fogadnak be "idegeneket" maguk közé, akiket befogadnak, azt testvérükként tisztelik.

A beás cigányok vallásos saj áto ss ágai

Öltözködési szokások vallási ünnepeken Oltözködési szokásaik szerint - a roma hagyománynak megfelelően - a férfiak nadrágban, ingben, mellényben és zakóban Jelennek meg a vallási ünnepségeken, valamint kalapban. Ruházatuk színe általában fekete-fehér. Fontos a kalap színe, valamint a kalapon található színes szalag is, melynek Jelzésértéke van. Ezek a szalagszínek általában a lovári ~épc~oporton belüli, pontosabb ldentltasmeghatározást jelentik. A nők öltözködé se szintén a hagyományoknak megfelelően tör-

A beás cigányok nagy része kötődik valamilyen valláshoz. A lovári cigány csoporttal öszszehasonlítva, már vegyesebb az egyházak közötti megoszlás. Legnagyobb számban a katolikus beások vannak, de számottevő már a reformátusok és ortodox hívők lélekszáma is. A beás cigányok között is sok karizmatikus irányzat lelhető fel. Főleg a pünkösdi egyház hatása érzékelhető. Gerlóczy így ír erről: "A valaha tapasztalt - és sokszor túlzott vehemenciájú - térítői buzgalmukat mára szinte teljesen elvesztő és a 47

cigány lakosság körében a más társadalmi szférákénál kisebb aktivitás sal jelen lévő nagy egyházak mellett (helyett) Magyarországon mostanában az ezeknél sokkalta mozgékonyabb Hit Gyülekezete, a Pünkösdi Közösség, valamint más karizmatikus és pünkösdista egyházak szereznek sok cigány hívőt." Erdekes megközelítése a térítő mozgalmak hatékonyságának tekintetében, hogy a kulturális aspektus. figy~lembevétele mellett történik a CIgányok krisztianizálása, vagyi~. ~ könnyedebb, kötetlenebb formájú evangélium hirdetését választva szólítják meg őket. Ez a megállapítás mindhárom nagyobb népcsoportra igaz.

előre megfontolt szándék, amely arra tesz célzást, hogy a Szent Anya beszélje rá Jézust, az ő fiát, az általuk könyörgött kérés teljesítésére. (a lovári cigányok inkább a Mária-kultuszt tartják). Természetesen ennél a népcsoportnál is tért hódít a karizmatikus irányzat, főleg a pünkösdi mozgalom, de figyelemre méltó más kisegyház cigány missziós tevékenysége is. Vallásos ünnepek A beás cigányoknak is szárnos hagyományokhoz kötődő ünnepük van. Az emberi életfordulók, a születés, a házasság és a halál nem csak az egyén és szűkebb családi köre, hanem a tágabb közösség számára is fontos ünnepi alkalmat jelentenek. Igy jelentős események a különböző vallási ünnepek is, nem ritka, hogy a romák nem csak a saját, hanem a környezetük más vallásának ünnepeit is megtartják. "Es persze itt is jellegzetes a hitbeli határátlépés: az alsószentmártoni beások jó része Romániából származott jelenlegi lakóhelyére, ezért a görögkeleti - úgymond .szerb'' karácsonyt is megünneplik a katolikus karácsony mellett. De az itteni katolikus karácsony is egy kicsit másként zajlik: az éjféli mise idején a templom előtt nagy tüzet raknak, amit a falu népe meghitten körbeül, s csak azután térnek be a templomba. A szerb karácsonyt január 6-án, a kato-

A vallás és a babona Beásokra is jellemző, hogy egyes vallási ünnepet saját tartalommal töltenek meg, ahogyan azt az előzőekben is leírtam. Ezek a tartalommal való megtöltések" is "saját identitásuk megerősítését célozták meg, hogy az adott ünnepek "birtokosaiként" láttassák magukat. Ezek a tartalmak számos esetben a babona világából erednek. A beás cigányok vallásossága mellett legalább akkora teret kap a babona- és hiedelemvilág is. Ebben a népcsoportban általában jellemzőbb a Jézushoz való imádság, de nem elhanyagolható mértékben a Szűz Márián keresztül való fohász is, mintegy 48

likus vízkereszt napján, otthon ünneplik, de istentisztelet akkor is van. Tüzet raknak húsvétkor is, emellett énekelve virrasztja át a falu népe a nagyszombati éjszakát, majd hajnalban következik a mise és a körmenet. Végül pedig a kollektív reggeli, amelyet az asszonyok közösen készítenek, s megint csak a tűznél szolgálnak fel. "(Gerlóczy)

nak megfelelőek. Természetesen a vallási ünnepeken való megjelenés különleges alkalom, ezért az öltözetnek is különlegesnek kell lennie. A férfiak hasonlóan a lováriakhoz, nadrág, mellény és zakó, fekete-fehér színkombinációba öltöznek. Az asszonyok is hagyományos ruhákba öltöznek, kendőt kötve a fejükre. Azok a csoportok, ahol nem olyan szinten zárt már a közösség, ott természetesen a mai kor kihívásainak engedve öltözködnek az adott vallási ünnepségre.

Nyelvi feltételek A beások anyanyelve a román (archaikus román dialektus). Önmagukat beásnak vagy cigánynak nevezik, a roma megjelölést általában kifejezetten elutasítják. A romungrók vallásos A lovári cigányokhoz hasonlóan saj átosságai ők is azt állítják magukról, hogy ők az igazi cigányok és az általuk Magyarországon a legnagyobb beszélt beás nyelv az igazi cigány lélekszámban jelenlévő etnikai nyelv. Ha tehetik, ragaszkodnak csoport. A cigányság mintegy kétahhoz, hogy a pap beás nyelven harmadát teszik ki. Ennél a népprédikáljon. Igazi nehézség azoncsoportnál érzékelhető a legerőban ebben a dialektusban (is)tanísebb asszimiláció. A vallásosság tani, mivel a beás nyelv szókincsterületén - ahogyan azt már többkészlete nem rendelkezik azokkal ször is leszögeztem - a cigányság a bibliai fogalmakkal, melyeket többsége katolikus keresztségben az egyházak kiemelten tanítanak. részesült, viszont ebben a népcso(Szentek szentje, újjászületés, portban a legkevesebb a katolikus stb.) templomba járók aránya. Természetesen egyházi látogatottság Öltözködési szokások vallási vonatkozásában igen sokrétű ünnepeken tendencia látható, mégis a legerőA beások öltözködési szokásai teljesebb a kisegyházak, karizzá;ta~? ,~Ö~össégekben hagyomatikus irányzatok behatása erre manyorzo Jellegűek, nyitottabb a közösségre. Magyarországon ~soportokban azonban már a tela legnagyobb roma ébredésről jesen mai társadalmi elvárások1980-óta lehet hallani. Ebben az 49

ébredési hullámban a központi szerepet a pünkösdi egyház vállalta. Az akkor Békésen élő cigányság közel 50%-os megtérésről tett tanúbizonyságot. Olyan életminőségi és szemléletbeli változások történtek az emberek életében, amire az akkori politikai közélet és a televízió is felfigyelt. 1983-ban Kovács László rendezésében "A csoda" címmel dokumentumfilmet is forgattak. A vallás és a babona Ahogyan az előző két nagy csoportban is látható volt, - az asszimiláció ellenére is - valamennyire megmaradt a romungró közösségekben is a babona. (Nem babonásabbak, mint a magyar társadalom egyes rétegei.) A vallásosság gyakorlásában egyik legnagyobb akadályként hárul a lelkészekre a téves hiedelmek eloszlatása. Ilyen például a halottaktói való félelem, a hozzájuk való imádkozás, stb. Kevésbé tapasztalható viszont a Mária- kultusz, ugyanakkor sokkal nagyobb az Istenbe vetett hit elutasítása, vagy bármilyen transzcendens létezése. A cigányság beilleszkedését tekintve a romungrók - az asszimiláció miatt - járnak legközelebb a magyar társadalmi elvárásokhoz. Az asszimilációt, mint társadalmi hatást dolgozatomban nem kívánom értékelni, sem pedig bővebben kifejteni.

Vallásos ünnepek A romungrókra nem jellemzőek azok a vallásos gyakorlatok, melyek a lovári és a beás cigányok többségére. Nem tartják fontosnak a búcsújárásokat, egyre kevésbé ragaszkodnak gyermekeik kereszteléséhez is. Akisegyházakhoz tartozó hívek megelégszenek azzal, hogy gyermekeiket a lelkészek kezükbe véve, imádkozva, Istennek bemutassák. Temetkezési szokásaikban is egyre gyakrabban választják a társadalmi temetést. Kifejezetten cigány vallásos ünnepük nincs, a magyar társadalom ünnepeit tekintik magukénak. Nyelvi feltételek Mivel a romungrók anyanyelve magyar, ezért nincs különösebb nyelvi szakadék ,a vallásosság gyakorlásában. Altalában magyarul beszélő lelkész vezet! a közösségeket, nyitottak mások elfogadására, befogadására. Öltözködési szokások vallási ünnepeken A romungrók öltözködése csak kismértékben tér el az össztársadalom öltözködési kultúrájától. Amiben mégis eltérhet, az a színek harmóniája. Természetesen ez a különbözőség generációról generációra szinte már eltűnni látszik. Nincs hagyományos népviseletük, ünnepi öltözetükben a velük együtt élő társadalom által diktált normákat igyekeznek követni. 50

IV. Összefoglalás

tében a születendő gyermekek a roma népre jellemző eddigi sajátosságokat is elveszítik. A romungrók esetébenjóllátszik a nyelvi kultúra elvesztése, annak következménye. Ne felejtsük el mit mondott gróf Széchenyi István: "Nyelvében él a nemzet". Ma a magyarországi cigányok kevesebb, mint egyharmada beszéli a lovári és a beás nyelvet, kétharmada egyáltalán nem beszél semmilyen cigány nyelvi dialektust. Vallásosság tekintetében egyszerre érzékelhető a babona és hiedelemvilág jelenléte, ugyanakkor annak fellazulása is, melyek sokszor meghatározzák egyes cigány népcsoport hitéletét. A transzcendens szféra létezése felé való nyitottságuk egyik sarokköve minden bizonnyal a babona világában keresendő. Minél zártabb egy társadalmi csoport, annál nehezebben fogadja be a változást. Ilyenkor nem a változás haszna kerül előtérbe, hanem az ismeretlentől való félelem. A lovárik zártabb életközösséget alkotnak, így vallásosságukat inkább befolyásolja bezáródásuk a társadalom felé, mint nyitottságuk. Elfogadják aBibliát, de nem adják fel babonáikat. Rendkívül izgalmas terület az 1700-as éveket kutatva a felvilágosodás előtti állapot néhány ma is jelentkező jellegzetessége.

A magyarországi cigányság tekintetében meg kell különböztetnünk három fő irányt, ahogyan azt dolgozatomban is bemutattam. Látható, hogy nem egységes és azonos cigány kultúráról, ebből adódóan cigány vallásosságról beszélünk. Látnunk kell azt is, hogy a romák vallásosságának sajátosságai is különbözőek. Elsősorban ezt a különbséget a cigány népcsoportok identitástudata, hagyománya, szokása, értékeinek mértéke határozza meg.· Mindenekelőtt figyelembe kell vennünk, hogy a cigány nép vándorlása során az adott országokban miként őrizte, őrizhette meg saját identitását, kultúráját. Határozottan tetten érhető ez a hatás a lováriktól (akik még ren~elkeznek nyelvi kultúrával) kimdulva a romungrókig (akiknek ~ár !lincs saját nyelvi kultúráJuk, Ill. átörökített nyelvi kultúrával rendelkeznek). Bevezetőmben említettem a folytonos változást, ami jelen helyzetünkben is tetten érhető hiszen ma is szárnos külső té~ nyez,ő ~y~korol hatást a magyarorszagi CIgányok viselkedésére szokásaira, kulturális létezésé~ ~e. Antropológiai szempontból IS folyamatos a változás hiszen ~.?yre ,több ún. vegyes házasság jon letre, melynek következ51

Példaként említve az analfabetizmust, melynek következtében az emberek nem ismerhették, nem olvashatták az Isten üzenetének lényegét, ezért sok mindentől féltek, és sok mindent félelemből tiszteltek. Tehát babonásak voltak. Ez meghatározta Istenhez és környezetükhöz való viszonyukat is. Jól látható hogyan fér el egymás mellett a vallás és a babona. Ez bizonyos tekintetben önvédelemnek is felfogható. A vándorlás ok során tapasztaltakra való reflex: "Elfogadom az Istenedet, de megtartom az enyémet is". Természetesen a bibliai igazság tekintetében ez rossz döntés, hiszen a következőt olvashatjuk: "Egy szolga sem szolgálhat két úrnak: mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti". (Lk16,13a) A cigány vallásosság tekintetében is jól érzékelhető az alkalmazkodás, annak ellenére, hogy a Biblia ezt egyértelműen megfogalmazza: "Egy szolga sem szolgálhat két úrnak". Leszögezendő tény, hogy a szellemvilág felé való nyitottságuk a roma embereknek érzékenyebb, mint más európai kultúrához tartozó embereknek. Szívesen veszik, ha imádkoznak értük, csak ritkán fordul elő, hogy elutasítják az ima lehetőségét. Erzelmeikben sokszor

szélsőséges megnyilvánulások tapasztalhatók, mint számtalan esetben ez a zsidóknál is érzékelhető volt. Egyszerre tudnak szeretni és ugyanakkor gyűlölni, egyszerre vallásosak és ugyanakkor babonásak. Záró gondolatként szeretném megfogalmazni, hogy az a cigányság, amelyet immár csak "etnikum" jelzővel illetünk, megfosztva a "nemzetiség" fogalmától is, Isten előtt olyan kegyelemre talált, amely egyenlővé teszi a világ minden egyes nemzetével. Hiszen maga a Biblia hordozza a következő kijelentést: "nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad nincs férfi, sem nő, mertti mindnyáj an egyekvagytok a Krisztus Jézusban" (Gal 3,28).

DUNAI JÓZSEF DR.: A romák őshazája és korai vándorlásaik, [2002] Szeghalom, Bordás és Tsa Bt. PIERRE CHAUNU: A felvilágosodás [1998] Budapest, Osiris Kiadó Elektronikus források SZUHAY PÉTER: A magyarországi cigányság kultúrája, www. romapage. hu (2010.09.21) MAGDALI

MÁRIA:

Cigánypasztoráció Alsószentmártonban, wwwjezsuita.hu (2010.10.19) MAGYARNÉ

BALOGH

~SÉBET:

Cigánymissziók tanácskozása www.epk.hu (2010.10.19)

Felhasznált irodalom GERLÓCZY FERENC: Cigányság és vallásosság - Roma katolikusok [2001 április 7.] HVG FRASER, SIR ANGUS: A cigányok [2000] Budapest, Osiris Kiadó LIGETI GYÖRGY: Cigány népismereti tankönyv [2000] Piliscsaba, Konsept-H Könyvkiadó 52 53