Tóth Gábor Ákos
Nézz szembe a koroddal!
© Tóth Gábor Ákos, 2011
Borítóterv: Czeizel Balázs
ISBN 978-615-5008-87-0
KÖNYVKIADÁS
Megjelent a Sanoma Media Budapest Zrt. gondozásában 1037 Budapest, Montevideo u. 9. Tel: 437-1100 Felelős kiadó: Szabó György vezérigazgató Könyvkiadási vezető: Szemere Gabriella Tördelés: Kerényi Attila Korrektúra: Lőrinczi Ágnes Nyomdai kivitelezés: Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt. Felelős vezető: Vágó Magdolna A könyv megrendelhető a www.polc.hu online könyváruházban
Tóth Gábor Ákos
Nézz szembe a koroddal! Néma szülőnek a gyereke sem érti a szavát?
Előszó Jóval többről szól ez a könyv, mint amire a címe alapján számítottam. Persze fontos az 50+-osok, az öregséggel küszködők problémáiról beszélni, de ezúttal nem izoláltan esik szó minderről, hanem tágabb ös�szefüggéseiben láttatja velünk a szerző ezt az egyesek szerint hanyatló, mások szerint szép kort. Lényegében a generációk közti kommunikációhiányt teszi felelőssé ezért az ellentmondásos helyzetért, és ezt akár a saját családomból vett példákkal is alátámaszthatom. Nem állítanám például, hogy nekem jó apám volt Karinthy Cini. Játszótársam, haverom annál inkább. Meg is sínylettem. Kamaszodván nem volt kihez fordulnom az élet nagy problémáival. Szexualitás? Barátság? Nem lehetett ilyesmiről beszélni vele. – Nem kell annyit nyafogni, nem mindenki Karinthy Marci!– hárított el. Halála után elolvastam a naplóját. Kiderült, macsósága mögé rejtve ugyanazokkal a gátlásokkal küszködött, mint én. Bonyolult viszony. Különösen, ha az apa sikerekben fürdő, nem hétköznapi ember. És az ő kapcsolata ugyanilyen volt Karinthy Frigyessel. Nagyapám alig múlt ötven, amikor meghalt. Apám ugyanebben a korban úgy viselkedett akár egy óriáscsecsemő. Örült,
6 Nézz szembe a koroddal!
hogy nem zavarom, ugyanakkor belső életembe nem volt bejárása. És én sem igazán funkcionáltam apaként. Most igyekszünk pótolni a mulasztottakat felnőtt lányommal. Magam részéről úgy érzem, talán a humor legfontosabb, amit átadhatok neki. Pontosabban egyfajta képesség arra, hogy kellő humorral szemléljük a világot, és hogy a színe mellett a fonákját is észrevegyük. Lényegében ezt a receptet követi a szerző is, aki olykor szelíd derűvel, olykor keserű iróniával szembesít önmagunkkal. Az öregség ugyanis nem mentség korábbi tévelygéseinkre. Ha azt szeretnénk, hogy ne rajtunk, hanem velünk nevessenek az utódaink, akkor beszéljünk velük őszintén a viselt dolgainkról. Addig, amíg nem késő. Tessék elkezdeni. Karinthy Márton
A szakember szemével... Az öregedés és a halál lélektana olyan téma, amelyhez kevesen mernek nyúlni. Társadalmunkban tabu a halál és az öregedés tényeivel foglalkozni, a szerző ezt a tabut töri meg azzal, hogy számba veszi: az élet utolsó nagy korszakaszában mi megy bennünk végbe, és milyen titkos gondolatokkal küzd az egyén. Olyan, mintha kihangosítaná az idősek gondolatait, hozzásegítve az embereket, hogy felvállalják önmagukat önmaguk előtt – ezzel egyébként minden olvasó, kortól függetlenül, szembesülni fog. Noha az idősek zöme festi a haját és azt bizonygatja, hogy még fiatal, én az ősz hajú bölcs öregeket hiányolom. Nekem nem tini-idősekre van szükségem, hanem bölcs-öregekre. Mindig szerettem volna, ha a nagyanyám olyan lenne, mint egy bölcs indián asszony, a nagyapám pedig mint egy bölcs indián. Sajnos ők már nem élnek és ezt nem mondhatom el nekik, és különben is, egy más kultúrában éltünk. De a bölcs indián öregasszony vagy öregember nem attól olyan, mert Észak-Amerikában született indiánföldön, hanem attól, hogy önmaga tudott lenni. És azért tudott az lenni, mert a többiek megengedték neki, sőt elvárták tőle ezt. A mi kultúránk álarc viselésére nevel, ám ebből bármikor ki lehet lépni. Én hiszek benne, hogy
8 Nézz szembe a koroddal!
minden idős emberben megvan a bölcs indiánság. Egyszer Budapesten a buszon egy hetven év körüli idős nő utazott mellettem. Feltűnt, hogy milyen szép. Hos�szú, lófarokba kötött ősz haja volt. Nem tudtam nem odanézni újra és újra. El is gondolkoztam, hogy lehet, hogy egy nő vonzó és szép hetven évesen? Rájöttem, hogy a szépsége a sugárzásából eredt. Egy belső, kortalan sugárzásból, amely önmaga és a kora elfogadásából fakadt. A hajának meghagyta a természetes színét, és meghagyta hosszan is, hiszen nő volt. Se nem tagadta meg magát, se nem módosította. Úgy tűnt, nem küzd a korával, jól érzi magát benne. Egyszerűen úgy volt, ahogy volt, és nem próbált más lenni. Ebből eredt a derűje, amely sugárzásként szépséget varázsolt a korára. A tibeti buddhista lámák már fiatalkorban elképzeltetik a tanulóval a majdani halálukat, és azt, hogy mindenük, ami most drága, el fog veszni. Vajon pesszimizmusra nevelik ezzel magukat? Szó sincs róla. Nézzük meg a dalai láma arcát példaként, aki ebben a hagyományban nevelkedett születése óta: a derű sugárzik őróla is. Miért? A titok abban áll, hogy a depresszió nem a mulandósággal valós szembenézésből fakad, hanem pont fordítva: annak a tagadásából és a vele való küzdelemből. Aki szembe mer nézni mulandóságával, és a lét őszinte részévé teszi azt magában, annak nem kell küzdenie vele többé, és ráér derűsnek lenni. A szerző ebben a könyvben az önmagunkkal szembeni őszinteségre hív meg minket. Mindannyian vagy
A szakember szemével 9
ott vagyunk, vagy ott leszünk néhány év, vagy évtized múlva: az idősödés, öregség állapotában és végül a halál kapujában. Akik ezen sorokat olvassuk, száz év múlva mind halottak leszünk, eljön életünk legnagyobb transzélménye: a meghalás. Jómagam tanulmányozva a pszichológia mellett a jóga, a buddhizmus és a sámánizmus lélektanát is, hiszek a lélek továbbélésében, és a halált egy gigantikus transzélménynek tartom, átlépésnek egy más világba, hogy majdan visszatérjünk egy másik földi életbe, személyiségbe és sorsba. A legmélyebb beidegződéseket és feloldatlan dolgokat továbbvisszük, s majdan egy másik világ varázsolódik körénk. Akár hiszünk ebben, akár nem, vegyük a bátorságot és kezdjünk el foglalkozni az öregség és halál kérdésével, mert ez kikerülhetetlen. Mi pszichológusok tudjuk, hogy az univerzális gyógyszer a lelki problémákra az önámítás leleplezése: a hitelesség és igazmondás önmagunk előtt. Az öregséggel és halállal való foglalkozás ennek az igazmondásnak a része.
Gánti Bence klinikai szakpszichológus, az Integrál Akadémia elnöke
