TOPCON GR3 + TOPCON FC25A + Magnet Field 1.0 HUN Magnet praktikák – terepi megoldások
A technika, technológia úttörése a mai modern földmérésben is látható, érzékelhető. Manapság a geodéták döntő többsége nem a saját kezűleg szerkesztett és féltve őrzött HP adatbázisát böngészi egy-egy terepi mérés tervezésekor, sokkal jobban érdekli az, hogy a mobilszolgáltatója 3G lefedettségének határai meddig érnek, illetve hogy a bokros fás területen még fogunk legalább EDGE minőségű internetet és abban a nyavalyás erdős völgyvonalon talán van egy tisztás ahol kora reggel még elkapható néhány orosz és amerikai műhold. Tisztában vagyunk olyan fogalmakkal, mint ionoszféra, permanens állomás, DOP, MAC, stb. A GPS-ek alapvető problémái és határai a fizikai mivoltukból származtatható, miszerint erdőben (vagy takart területeken) használhatatlanok. Ennek ellenére a gyártók folyamatosan igyekeznek fejleszteni, a műszerek szolgáltatásait bővíteni, illetve a határokat minél jobban kitolni (mi pedig az erdőbe minél jobban betolni). Ki ilyen, ki olyan technológiákkal halmozza el felhasználóit, egymással fejlesztési és fejlődési versenyt vívnak, ami nekünk felhasználóknak, geodétáknak a legjobb a világon, mert a kezünkben mindig egy jó termék fog dolgozni. El vagyunk kényeztetve. Ugyanez a helyzet és legalább ugyanennyire fontos a kezelőkön futó szoftverek esetében is. Itt talán még hatványozottabban érvényes az előbbi megállapítás, miszerint el vagyunk kényeztetve jobbnál jobb szoftverekkel. Fontos szerepe van ebben a szakma egyediségének is. Hozzá nem értő, előzőleg 3D autós játékokat programozó fejlesztőcsapat nem tud versenyképes, megfelelő szoftvert gyártani a műszerekhez, így csak egy terepi mérésekben is jártas programozó tud elfogadható informatikai végterméket feltölteni a PDA-ra, ezért alapvetően jó minőségű rendszereken dolgozhatunk. A GPS tehát dolgozó mindennapjaink szerves részévé vált az elmúlt években, de sokan vagyunk úgy vele, hogy vagy csak pontot mérünk, vagy csak kitűzünk velük. Kiolvassuk a mérést, a pontokat és semmi másra nem használjuk az eszközünket, pedig a kezünkben lévő „szolgáltatás” ennél sokkal többet tud, és biztos vagyok benne, hogy néhányunknak hasznára válik ez a néhány oldal segítség a könnyebb és rugalmasabb terepi vagy irodai munkához. A következőkben egy Topcon GR-3 antennával felszerelt FC-25A vezérlőn futó 2012-es Magnet 1.0 kezelőszoftver kisebb praktikáival ismerkedhetünk meg. Megpróbáltam a mindennapi terepi mérések során felmerülő feladatokat összegyűjteni, illetve találunk néhány speciális alkalmazást, praktikát is a következő sorokban. Először néhány szót a műszerről nagy vonalakban. 1
Topcon GR3 Az antenna nyers adatait nem részletezném, az átlagos felhasználónak bőven elég az információ hogy GPS és GLONASS műholdakkal is együtt dolgozik a rendszer. Az, hogy hány csatornás, milyen új dolgokat tud, jelen írás szempontjából teljesen lényegtelen. A műszer a megszokott „topconsárga” gnss antenna a legmodernebb funkciókkal, szép ledekkel. Az antenna egy modern, mindent magába foglaló drabális, nehéz szerszám. Kézben tartva még azt is könnyedén elhisszük, hogy egy vaddisznót is le lehet vele teríteni egy jól célzott koponyaütéssel. Olyannyira széles a teteje, hogy egy átlagos galamb is könnyedén eltalálja ürülékével (lsd. balra). A mobilantenna a gps legtetején ékeskedik. Az elhelyezkedés szubjektív, vannak geodéták, akik adatbázist vezetnek a letört GSM antennák listájáról, és vannak akiknek még soha semmi bajuk nem volt vele. Az utóbbi csoportba tartozom. A féltéglához tekintélyes tömeg is párosul az eszközben található két méretes akkumulátor miatt is. Elméletileg menet közben cserélhető, ha az egyik lemerült, tudjuk pótolni a mérés megszakadása nélkül egy másikkal. Mivel nekem csak két akksim van, ezért ezt még nem próbáltam, mindenesetre az erőforrás tekintélyes munkaidőt biztosít a rendszernek. Ritkán kell tölteni.
Topcon FC25A A Topcon forgalmazásában lévő – a Getac strapaPDA-kat gyártó cég terméke - legegyszerűbb, köznapi elnevezésén „belépő” szintű terepi vezérlője annak minden előnyével és hátrányával. Előnye természetesen a kedvezőbb ára, a kompakt mérete és tömege és természetesen hiánymentesen futtatja ugyanazt a Magnetet, mint a legizmosabb, a terepi vezérlők táplálékláncának csúcsán elhelyezkedő Tesla. A kis tömeg esetünkben azonban hátrány is lehet. A nehéz antenna és a kicsi vezérlő miatt a készlet súlypontja lényeges felülre tolódik. Napokba telt megszoknom a dolgot. Megszokást igényel a napfényben nehezen olvasható kijelző (sok más vetélytársával egyetemben) is. A kompakt méretek miatt benne található, az átlagnál gyengébb akkumulátort egy végigmért nyári nap végére teljesen le tudjuk meríteni. Télen még nehezebb dolga lesz, ám pozitívum hogy a (szabvány) miniUSB portján keresztül is képes áramot felvenni, így egy átlagos elektronikai boltban 1-2 ezer forintért beszerezhető autós töltőről is táplálható a masina. Téli ebédszünetekben valószínűleg szivargyújtóra kell csatlakoztatni. A rajta található extrázott windows mobile 6.1-el semmi gond nincs, régi vasutas a szakmában. Ha valaki csak mérésre használná az eszközt (ami amúgy ennél sokkal többet tud, beépített gps, wifi, stb…) annak ajánlatos az egyik gyorsgombra beállítani a Magnetet, ami teljesen átlagos sebességgel töltődik be. 2
Mindennapi használatkor, méréskor a rendszer tökéletesen dolgozik, hamar találunk fix pozíciót, és eddigi rövid, de tartalmas szakmai pályafutásom tapasztalataihoz viszonyítva nagyon nehezen szakad meg bármilyen kapcsolata a kiszolgáló rendszerrel. Volt egy-két élesebb helyzet, ahol azt hittem még DGPS sem lesz, de meglepően gyorsan jött a szokott hang, hogy „mérhetsz haver”.
fedett helyeken is gond nélkül működik (a kihúzható tartóbot jó találmány)
MAGNET Field 1.0 HUN A Topcon új, TopSurv-öt váltó terepi alkalmazása 2012 év elején érkezett Magyarországra. A szoftver gyorsan életre kel, és egyből a kapcsolódás menüben kezdünk, ahol gombnyomást követően az utolsó használt antennán keresztül az utolsó használt mount point-t cserkészi be a műszer, és néhány másodperc múlva már a TopSurv-ből ismert hang jelzi, hogy a poziciónk FIX. A műszer menüje nagyon logikus, a mai okostelefon korszak szellemiségét követi, ikonos és könnyen kezelhető. Bármilyen felhasználó könnyen kiismeri magát a rendszerben. A szoftver felületes ismertetését az interneten fellelhető források biztosítják, ott szólnak a chat-ről, a felhőszolgáltatásról (Enterprise), az egyszerű mérésekről, kitűzésekről, stb. Pontokat mérni, kitűzni persze minden műszerrel lehet, itt most a mindennapokban megoldandó
terepi
feladatok
helyben
–
terepen
-
történő
megválaszolása következik.
3
1.Felület/területkezelés, többszörös pontkódolás módszere Feladat: Egy park és játszótér kezeléséhez egy fenntartót keresnek. A feladatunk a közterületen található park felmérése (nem tervezési alaptérkép készítése). Minden résznek kellenek a területadatai, az itt található fák, játszóterek, árkok, zöldterületek, bokrok, stb. Nehezítésként esik az eső és nem tudunk rajzolni. Megoldás: Szerkesztés menüben a rétegek közt létrehozunk egy saját rétegkiosztást a mérés részletgazdagságához igazodva (arok_fold, koszoras, vékony_fa, vastag_fa, fasor, bokorsor). A rendszer alapvetően 3 elemet kezel: pontszerű, vonalas és területszerű objektumok. Ha végeztünk, ugyanitt a szerkesztésben létrehozzuk a kódokat is. Itt rendelhetjük hozzá a kódokat a rétegekhez, és itt adhatjuk meg azt, hogy az adott kóddal milyen elemet rögzítünk (pont, vonal, terület).
Rétegek és pontkódok listája
A pontmérés során ilyenkor ajánlatos térkép nézetben mérni, így láthatjuk, ahogy folyamatosan készül a „manuálénk” (és azt is, ha valami kihagytunk). Ehhez nem kell mást tenni, mint a vonatkozó pontkódokat beállítani a rögzítés előtt. Rögzítés után egyből láthatjuk amint a mért elem felkerül a térképre, legyen az pont, vonal vagy terület alapú (ilyenkor a teljes poligont folyamatosan rajzolja a szoftver).
többszörös pontkódolás (multi-kód)
Lehetőség van többszörös pontkódokat alkalmaznunk. (Multi-kód) Ez olyankor jó, amikor két (vagy több) terület közös határpontját rögzítjük, így együtt alakulnak a területeink és nem lesznek átfedések, illetve „fekete 4
lyukak” a poligonok között. Sajnos a többszörös pontkódolást minden egyes mért pont előtt be kell állítanunk. Miután rááll a kezünk a mozdulatokra, elég gyorsan lehet haladni, de jobb volna, ha a szoftver minden egyes mért pont után megjegyezné az előző kódkiosztást. Fontos, hogy minden pontrögzítéskor a poligonnak és vonalláncnak adjunk azonosítót (string), mivel a program ez alapján tudja összekötni az egy polgionhoz/vonallánchoz tartozó pontokat. Ezt automatikusan kéri a program. Pontszerű elemek esetén értelemszerűen nincs szükség stringekre. Egy komplikált terület felmérésekor bizonyára előfordul majd, hogy a szoftver nem a megfelelő sorrendben rakja egymás után a pontokat. Ilyenkor ezt látjuk a térkép módban is. Ezt a problémát természetesen orvosolni tudjuk. A főmenü/szerkesztés/terület menüben listázva van az összes felmért poligon. Itt kikeressük a hibás területet, majd a ’Szerk’ gombra kattintva tudjuk szabadon helyezgetni a mért pontokat egymás között.
1. Területlista (és a hibás poligon) 2. Pont áthelyezések 3. Kész poligon
Természetesen a szoftver fel van szerelve többféle blokkal is, a színeket, stílusokat pedig a rétegek tulajdonságai között tudjuk állítani. A felületeket különböző stílusokban sraffozhatjuk is, ha szükségünk lenne rá. A mellékelt screenshot-on a többszörös pontkódolásos módszerrel felmért terület egy részletét láthatjuk.
1. Kész „manuálé” a parkról 2. Temetőtérkép készítése ugyanezen módszerrel 5
A felmérés végeztével a kész anyagot (manuálét) számos módon exportálhatjuk. Aktuális feladatunk viszont megkívánja, hogy dxf vagy dwg formátumban írjuk ki az eredményeket, így a rétegkiosztásaink, vonalláncaink és minden más megmarad a számítógépünkön is.
2. Épületsarkok szerkesztése szalagozással. (helyi ívmetszés) Feladat: Épületsarkok mérése GPS-el. Az eresz és a tető természetesen nagyon kilóg a fejünk fölé, a mérőállomásunk is otthon, és csupán egy darab mérőszalagunk van a zsebünkben. Megoldás: Ívmetszés helyi számítással. Pontméréskor a ponthoz rögzíthető ’megjegyzés’ rovatba felírjuk a pont és az épületsarok közötti szalaggal mért távolságot. Próbáljunk a terepi lehetőségekhez képest ügyelni a jó metszésekre is.
épületsarok méréséhez szükséges kellékek
Miután megmértük a két pontot és a két távolságot, a Főmenü/Számít/Metszések-re kattintva egy ablak fogad minket, ahol megadhatjuk a két mért pontot (térképről vagy jegyzőkönyvből választva). Az ’Azimuth’ gombra kattintva válthatunk a viszonyítási módok között. Egyet rákattintunk és máris a mért ponthoz történő távolságot írhatjuk be. Ugyanezt a módszert ’Pont 2’ esetében is. A jegyzőkönyvből történő kiválasztáskor leolvashatjuk a mért ponthoz tartozó feljegyzett, szalaggal mért távolságot is. Egy ívmetszésnek jobb esetben két megoldása van. A két megoldás pontszámát és a hozzá tartozó esetleges kódokat, stringeket is megadhatjuk az ablakban, majd a ’Szám.’ gombot kiválasztva megjelenik a két végeredmény. A ’Térkép’ fülre kattintva láthatjuk a két eredménypont tényleges helyzetét a mért pontokhoz képest, amiről már könnyedén el tudjuk dönteni, hogy melyik a nekünk megfelelő épületsarok pont. Visszalépve az ’Eredmény’ fülre csak a nekünk megfelelő pontot hagyjuk kijelölve, és a mentés gombra kattintva már el is tárolta azt a rendszer. (a jegyzőkönyvben ez számított pontként fog megjelenni)
6
1. Szerkesztőablak 2. Minden adat betáplálva 3. A két megoldás
4. Megoldás felülnézetben 5. A 1436-os kell nekünk
7
3. Egyenesek metszése Feladat: Két egyenes metszéspontját kell kiszámolnunk terepen. Megoldás: Esetünkben nem fontos hogy az említett vonalak ténylegesen létezzenek a job-ban, elég a 4 végpont is. Ahogy az előző példában, most is a Főmenü/Számít/Metszések-et hívjuk segítségül, viszont a kapcsológombon nem a ’Távolság’ opciót választjuk, hanem a ’Az Pt’ módot. Itt szép sorban kiválaszthatjuk a 4 pontot akár a térképről, akár a jegyzőkönyvből. Végül megadhatjuk a metszéspont pontszámát, kódját, stringjét ha szükséges. Az eredményeket txt fájlba exportálhatjuk (bármilyen számítási végeredmény esetében lehetőségünk van erre).
1. Kiinduló állapot 2. Szerkesztés ablak
3. Eredmény 4. Eredmény térképen
A metszés funkciókat kedvünkre variálhatjuk a ’Távolság’, ’Az Pt’, és ’Azimuth’ módozatokban, ahogy azt a feladataink kívánják.
8
4. Gyors területszámítás Feladat: A Megrendelő a földrészletének terepi területére kíváncsi. Most. Megoldás: Természetesen körbeszaladunk a telekhatáron, mérjük annak alakjelző határpontjait. Ilyenkor két lehetőségünk van. Egyszerű pontokat mérünk pontkód nélkül, vagy pontkódok alapján dolgozunk (poligont, vonalat, vagy semmit, ez teljesen mindegy). Első esetben a mért pontjainkból létre kell hoznunk pontlistát, vagy vonalat, vagy terület objektumot. A mellékelt példában pontlistát hozunk létre, mégpedig úgy, hogy a ’Szerkesztés/Pontlisták’ menüben az ’Új’ gombra kattintunk, ott a ’Pont választ’ listából a nekünk tetsző/megfelelő opciót használva – én a térképről választottam – kiválasztjuk a szükséges pontokat a listába. A ’PointList1’ név helyett bármit adhatunk.
1. Pont Listák 2. ÚJ 3. Pont kiválasztási lehetőségeink végtelenek
4. Térképről választott pontok 5. Kész pontlista
Ezt követően A Főmenü/Számít/Terület/Ponttal opciót használjuk. A területszámítás alapjait képező objektumokat a legördülő menüből tudjuk kiválasztani. Mi a Pontlista opciót választjuk. A fehér jegyzőkönyv ikonra kattintva beolvassuk a létrehozott pontlistánkat, majd a jobb alsó sarokban a ’Szám’ gombra kattintunk. Az eredményt ki is exportálhatjuk egyből txt-be, a ’Térk.’ fülön pedig a terület felülnézetét láthatjuk.
9
1. Területszámítás ponttal 2. Pontlista behívása 3. Behívott pontlista
4. Területadatok (és mentés) 5. Terület térkép
Másik lehetőségünk, ha már egy adott pontkód alapján rögzítettük a határpontokat. Ilyenkor egyből léphetünk a Főmenü/Számít/Terület/Ponttal menübe, ahol a Pontlista legördülőből a ’Terület’-et választjuk. A területet behívhatjuk a jegyzőkönyvből vagy a térképről is.
10
1. Terület beolvasás 2. Területlista
3. Eredmények 4. A számított terület térképe
Ettől a ponttól a teendőink ugyanazok, mint az előző esetben. A számítást követően tájékoztatjuk a Megrendelőt a terület nagyságáról. Mivel egy „szolgáltatás” van a kezünkben, az exportált txt-t, és esetleg egy screenshotot a terület térképről, plusz egy fényképet egyben emailben el is küldhetünk neki ott helyben. A kezünkben lévő kezelő mindre alkalmas.
11
5. Ortogonális funkciók Feladat: Terepi ortogonális szerkesztési feladatok megoldása. Merőleges szerkesztés, párhuzamos szerkesztés, egyenes felosztása ’n’ részre, stb. Megoldás: Sok-sok terepi helyzetet ismerünk, amikor szükségünk van egy ortogonális műveletre (épület felszerkesztése terepen, kerítés elérhetetlen sarka és csak a kerítésen két pontot, illetve egy-egy szalagos méretet tudunk rögzíteni), vagy például egy egyenest szeretnénk felosztani ’n’ egyenlő részre és azokat a pontokat egyből kitűzni (szelvények terepi jelölése szalagozások, szalagfekvések nélkül). 1. Ortogonális szerkesztés, épület szerkesztése, párhuzamos. A ’Mérés’ funkcióban található egy ’Külp.’ fül, azon belül pedig a ’Külp Vonal’ funkciót választjuk. Egy tipikus Magnet szerkesztőfelületre érkezünk, ahol a kívánt egyenes kezdőpontját és végpontját 3 féle képen adhatjuk meg (Térképről, jegyzőkönyvből, és ’most mérjük’ funkcióval).
1. Külp Vonal 2. A szerkesztőfelület
Az egyenes megadását követően állíthatjuk be a méreteket. Figyelem! A szerkesztő mindent a végponthoz képest számít – az iskolapadban tanultakkal ellentétben – ezért eszerint járjunk el a méretek betáplálása folyamán. Az agyunk hamar rá tud állni erre a filozófiára. Az ’Eltoltás a végponttól’ mezőben állíthatjuk be az irányokat és a méreteket. Az irányokat a gombokra kattintva tudjuk váltani. A következő lehetőségek közül tudunk választani 1. Végponttól távolabb, végponttól visszább. 2. Vonaltól jobbra vagy balra. 3. Végpont magasságától lefele vagy felfelé. Térbeli vonalak – és 0 magasságeltolás - esetében az új szerkesztett pont magassága a végpontéval azonos lesz. A legalsó mezőben beállíthatjuk, a szerkesztett pont pontszámát, pontkódját és azonosítóját (és a gyorsgomb funkcióval egyéb beállításokat is előhívhatunk – lásd. 8. pont). A ’Mentés’ ikonra kattintva a pont tárolódik is, és megjelenik a térképen/jegyzőkönyvben (szerkesztett pontként).
12
2. Szelvénypontok szerkesztése, párhuzamos szerkesztés:
1. Vonalkülp. menü 2. Kezdő adatok megadása 3. Eltolások, új pontok beállítása 4. Létrehozás után
A Főmenü/Számít/Külp./Vonalkülp. felületre navigálunk. Itt megadhatjuk az egyenes kezdő és végpontját térképről, vagy jegyzőkönyvből. Kiválaszthatjuk, hogy a szerkesztett pontok magassága maradjon a kezdőponté, vagy interpolálja őket a szoftver. Beírjuk, hogy hány részre szeretnénk felosztani az egyenesünket. A ’Köv.’ gombra kattintunk, ahol beállíthatjuk a szelvényinformációkat. A szoftver itt már kiírja, hogy egy-egy szelvény hány méter hosszúságú. Itt tolhatjuk jobbra vagy balra, esetleg fel-le a szerkesztendő pontokat, ahogy azt a körülmények és a feladat megkívánja (pld. párhuzamos). A kezdő pontszámot és a pontkódot is itt kell megadnunk. A ’Számít’ gombra kattintva a szoftver egy üzenettel nyugtázza, hogy a pontok szerkesztésre kerültek. Itt nincs lehetőségünk semmilyen jegyzőkönyvi txt mentésre (pedig jó volna). A számított pontokat a térképről vagy a jegyzőkönyvből tudjuk ellenőrizni. Az alábbi képernyőképen jól látható a magasságok interpolálása (a tesztpontok magasságai direkt kerek számok voltak).
1. 1 és 2 közötti szelvénypontok a térképen 2. Interpolált magasságok a jegyzőkönyvben
13
6. Dxf és Bing Maps Feladat: Dxf térkép import, Bing Maps a háttérben. Megoldás: Dxf fájlok importálást az új Job létrehozása után a ’Csere’ menü ’Fájl-ból’ opciót választjuk. Az Adat fül ’Többszörös’, a Formátum ’Dxf’. A tallózáskor kiválasztjuk a dxf-t. Az importálás során választhatunk, hogy a rendszer a pontokat, vonalakat beolvassa-e vagy sem. Felmerülhetnek még kérdései, ha talál dupla rétegeket, illetve név nélküli pontokat.
1. Import 2. Választás 3. Kérdés
4. Kérdés 5. Importálás befejezve
A 2012-es Magnet egyik újdonsága, hogy ha bírjuk mobilinternettel, a Bing Maps térképeket online aláhívhatjuk a készülő térképünknek, illetve az aktuális munkaterületünknek. Ennek gyakorlati haszna lehet a bevezetőben már említett tisztás vagy erdőhatár megtalálásához szükséges útvonal megtalálása, ha éppen egy erdő közepén állunk, és internetünk van de FIX pozíciónk nincsen. Más navigációs előnyeit valószínűleg a világ nyugatabbi felén használhatják ki jobban. A Bing Maps sajnos hazánkban még csak most hagyta itt első lábnyomait, és azokat is inkább a főváros környékén. A mellékelt képernyőképeken egy budapesti belvárosi kivágat, és Ajka városának egyik területe látható. Láthatjuk, hogy a részletes térképek Budapesten hiba nélkül a rendelkezésünkre állnak, vidéken viszont nem nagyon tudjuk a gyakorlati előnyeit élvezni ennek a tulajdonságnak. Mindezek ellenére egy látványos fejlesztés a rendszerben, és biztosan vannak (és lesznek) a jövőben olyan élethelyzetek, ahol a funkció segítségével ügyfeleink is elégedettebbek lesznek a munkánkkal. (pld. dokumentáció készítése térképkivágattal, stb.) 14
1. Bing Maps 2. Budapest részletes (munkához megfelelő)
3. Ajka egy részlete 4. Munkaterület (sajnos ennél nem részletesebb)
15
7. DTM, térfogatszámítás, szintvonalak Feladat: A megrendelőt megbízták, hogy szállítson el egy földkupacot. Nem tudja pontosan hány köbméter, nekünk gyorsan meg kell mondanunk, még ott a terepen. Megoldás: A rendszer térfogatszámítása a klasszikus számítási elveket követi. Töltés és bevágás felületeket viszonyít egymáshoz. Gyakorlati nyelven ez nekünk annyit jelent, hogy a kérdéses földkupac térfogatát úgy tudjuk kiszámítani, hogy először mérünk egy alapsíkot, majd megmérjük a viszonyítási felületet is, és a kettő felület által bezárt rendszer alkotja a kérdéses térfogat mértékét. A felületleképezést a Magnet TIN háromszögekkel képezi.
„a minta-alany”
A lehető legpontosabb eredményt ilyenkor úgy tudnánk produkálni, ha még a földhalom létezése előtti időkből rendelkezésünkre állna egy előzetes terepfelvétel a területről. Ez az esetek 90%-ban nem így van, ezért ilyenkor a legegyszerűbb, ha a rézsűláb és a terepszint metszésvonalán mérjük meg az alapsíkot. A mérés előtt létrehoztam két kódot egy ’alja’ és egy ’teto’ elnevezéssel. A jobb szemléltetés és a későbbi számítás megkönnyítése érdekében a terület ’alja’ kódot poligon alapon mérjük, rögzítjük. Ezt követően mérünk a halom tetején szintpontokat, ezeket már a ’teto’ kóddal látjuk el. A pontsűrűség természetesen minden esetben egyedi. A mérés végeztével a Főmenü/Számít/DTM/Létrehoz opciót választjuk és megkezdődik a felületek készítése.
16
Alsó felület létrehozása
A létrehozáskor a ’Pontok:’ választót nyomjuk meg, ahol a ’Terület’ opciót választjuk ki. Itt kiválasztjuk a terület alját, amit előzőleg a rendszer hozott létre automatikusan miközben mi pontot rögzítettünk. Az eredmény fülön láthatjuk a felület adatait (természetesen ezt txt-be menthetjük), ezen kívül egy térképet is láthatunk róla. A ’DTM Létrehoz’ fülön a ’Ment’ gombbal el kell mentenünk a terület alját, stílszerűen elnevezzük ezt ’alja.tn3’-nak.
Létrehoztuk a tetejét
Újra kattintunk a ’Létrehoz’ gombra, majd a ’Pontok:’-at választjuk. Jobbra mellette a menüből számtalan módon választhatjuk ki a terület tetejét jellemző pontokat. Mi direkt kóddal rögzítettünk, ezért ezt is választjuk. A megjelenő listából kiválasztjuk a ’teto’-t. (számtalan más megoldás létezik erre az esetre) A rendszer megjeleníti a TIN háromszögekkel képzett felületet. Ezen még kedvünkre szerkeszthetünk is a ’Határ kiad’ paranccsal. Ezt a felületet is megjeleníthetjük, és a számítás eredményeit is elmenthetjük txt-be. A térfogatszámításhoz nekünk a felületet kell elmenteni, ezt a ’teto.tn3’ névvel illetjük. Ezek után a ’Volumes’-re kattintunk. Ki kell választanunk a ’Végső’ felületet. A jobb oldali ikonra kattintva jelenik meg a job-ban található DTM-ek listája. Itt kiválasztjuk a ’teto’-t. A ’Nincs’ gombra kattintva a viszonyítási felületek opciójai közül választjuk az ’Eredeti DTM’ lehetőséget. Itt a listából előhívjuk az ’alja’ felületet, majd a ’Szám’ ikonra kattintva láthatjuk az eredményeket, melyeket ki is menthetünk txt-be. 17
Ha ennél többre vágyunk a ’Vissza’ gombbal lépünk a DTM menübe. itt a ’Kontúr’ gombra kattintva a ’teto’ felületet behívva a ’Köv:’ gombra kattintunk és beállíthatjuk a szintvonal tulajdonságait (sűrűség, magasságok, stb). A ’Ment’ gombra kattintva érkeznek a szintvonalszámítás eredményei, majd a ’Térk.’ fülön meg is nézhetjük a földhalom szintvonalait.
Szintvonalak létrehozása
A sok-sok txt mentést egy dokumentumba másolva egy minden igényt kielégítő térfogatszámítási jegyzőkönyvet tudunk előállítani a Megrendelőnek.
18
8. Gyorsgomb a méréskor Feladat: Ív létrehozása (pld. járdasziget vége) mérés közben, vonal-poligon bezárás, pont beszúrása a kezdőponthoz. Megoldás: A mérés funkcióban található ikon a pontmentés (floppy) gomb felett található közvetlenül. A pont mérése és rögzítése előtt itt tudunk választani a lehetséges kiegészítő funkciók közül. 1. Ív szerkesztése: Szeretnénk egy járdasziget végét lezárni egy ívvel. Ehhez nem kell mást tennünk, mint az ív kezdetét jelentő pont mérése előtt a gyorsmenüben az ’Ív kezdete’ opciót kiválasztani. Ezután mérjük az ív közepét, ilyenkor nem állítunk be semmilyen plusz funkciót. Az ív végét jelző pontnál pedig beállítjuk az ’Ív vége’ opciót. Ilyenkor a szoftver a 3 mért pontra behúzza az ívet.
1.Gyorsmenü gomb a mentés gomb felett 2. Gyorsmenü funkciók 3. Kész ív
2. Poligon-pontmérés: Egy poligon alkotópontjainak a mérésekor lehetőségünk van a mért pontot három féleképen elhelyezni a nekünk szükséges viszonyoknak megfelelően. Alapvetően a poligonon rögzített utolsó pontot köti tovább a szoftver, de bármikor adódhat olyan eset, hogy kihagytunk valamit, esetleg másik poligonnal közös határvonalat akarunk rögzíteni és a rögzítés eme módja hibássá varázsolná a másik poligont. Ilyenkor további két lehetőséget tudunk választani. Az ’Ad Starthoz’ funkcióval a mért pontot a poligont alkotó pontok listájának első pontjához fogja kötni és nem a végéhez. A ’Beszúr’ opciót választva pedig (és ezt többször ki fogjuk használni) a poligont alkotó két legközelebbi pont közé szúrja be a pontot, így formálva és nem összekeverve a területet alkotó rendszert.
19
Remélhetőleg sokan szereztek új ismereteket a különböző terepi-geodéziai feladatok megoldásához a Magnet Field szoftver segítségével. A későbbiekben várható még néhány feladatmegoldás, a terepi körülmények és a megrendelők változatos követelményei mindig újabb és újabb feladatok elé állítanak minket, mi pedig a szoftverkészítő csapatokat. Ne feledjük, hogy a kezünkben lévő termék nem csupán egy hordozható HP, amivel alappontokat teszünk majd elcsomagoljuk, hanem egy komplex szolgáltatáshalmaz, amit érdemes a legvégsőkig kihasználni, ezáltal mindenki jól jár. Az ügyfél gyorsabban jut információhoz (ezáltal elégedettebb), mi pedig sokkal termelékenyebbek vagyunk.
Jó munkát kívánok!
Czuczai Tamás földmérő mérnök
20
