Tolna Megyei Integrált Szociális Intézménye Csilla Von Boeselager Otthona Alsótengelic 7054
HÁZIREND
Jóváhagyta: Szekszárd, 2012. december 15
Posta Zoltán Tolna Megyei Intézményfenntartó Központ Központvezető
I. A HÁZIREND CÉLJA, HATÁLYA 1. A Házirend célja, hogy meghatározza az otthon belső rendjét és tájékoztasson az alapvető szabályokról. A Házirend megköveteli a közösségi lét általános szabályainak megtartását, az intézeti vagyon védelmét, az ellátottak és a személyzet egymás iránti kölcsönös megbecsülését. 2.
A Házirend hatálya kiterjed az otthonban határozott vagy határozatlan idejű ellátást igénybe vevő valamennyi lakóra, az otthon alkalmazottaira, az otthonban munkát végző külső szervek dolgozóira, az otthonban tartózkodó látogatókra és valamennyi idegen személyre. II. AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE
1. A Csilla Von Boeselager Otthon ápoló-gondozó részlegének igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérésére történik. A kérelmet az otthon vezetőjéhez kell benyújtani. 2. A kérelemhez csatolni kell a korokozó hordozására irányuló bakteorológiai vizsgálati eredményt, és a férőhely elfoglalása előtt a tüdőszűrésen való részvétel igazolását, a területileg illetékes fekvőbeteg gyógyintézet pszichiátriai osztályának vagy pszichiátriai gondozó addiktológusának, ennek hiányában a területileg illetékes pszichiátriai osztály vagy pszichiátriai gondozó pszichiáter szakorvosának intézménybe történő felvételt megelőző – három hónapnál nem régebbi szakvéleményét, és az utolsó havi nyugdíjszelvényt. 3. Az otthon vezetője a beérkező kérelmeket nyilvántartásba veszi, és az ellátásra várót illetve törvényes képviselőjét írásban értesíti a kérelme nyilvántartásba vételéről, az otthonba hozható ingóságok köréről és az előgondozás időpontjáról, valamint elküldi részükre a Megállapodás tervezetét és az otthon Házirendjét. A férőhely elfoglalásának időpontjáról az otthonvezető külön értesíti az ellátást igénylőt illetve annak törvényes képviselőjét. A férőhely elfoglalására az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül van lehetősége az ellátást igénylőnek. A felvételhez kérjük, hozza magával: - Személyi igazolványát. - TAJ kártyáját. - Zárójelentéseit. - Adókártyáját. - Legfontosabb személyi ruházatát. - Születési, vagy házassági anyakönyvi kivonatát. - Ha rokkant ellátásban részesül, az erről szóló ORSZI határozatát. 4. Felvételkor az új ellátott tájékoztatás kap az intézményi ellátás tartalmáról, feltételeiről, az ellátottak és hozzátartozók közti kapcsolattartás lehetőségeiről, az ellátottak jogairól és kötelezettségeiről.
2
5. Az otthonvezető az ellátás igénybevételének megkezdésekor, illetve 8 napon belül az ellátást igénylővel, illetőleg törvényes képviselőjével Megállapodást köt. 6. A megállapodás tartalmazza az ellátás időtartamát, helyét, az otthon által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét, a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, valamint az ellátást igénybevevő személyes adatait. 7. Az otthonvezető az ellátásra vonatkozó igények nyilvántartása alapján, az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről. 8. Az otthonvezető az ellátást igénylő soron kívüli elhelyezéséről gondoskodik, ha annak helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja. A soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igényt a kérelemben fel kell tűntetni. 9. Soron kívüli ellátás biztosítását különösen az alapozza meg, ha az ellátást kérő: - önmaga ellátására képtelen, és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna és az ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával nem oldható meg; - a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt; - szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé; - kapcsolata vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti. 10. A soron kívüli elhelyezés iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet. 11. Több, soron kívüli elhelyezési igény esetén az otthonvezető haladéktalanul intézkedik az előgondozás lefolytatásáról. Ezt követően az otthon orvosának és a fenntartó képviselőjének (továbbiakban: bizottság) bevonásával dönt az ellátást igénylők elhelyezésének sorrendjéről. 12. Soron kívüli elhelyezést csak az otthonban rendelkezésre álló üres férőhelyekre lehet biztosítani. Nem teljesíthető ilyen igény azon igénybe vevő férőhelyére, aki a férőhely elfoglalásának időpontjáról már értesítést kapott. III. AZ EGYÜTTÉLÉS SZABÁLYAI 1. Az ápoló-gondozó részlegre szeszesitalt behozni, ott tárolni, kínálni, fogyasztani TILOS. 2 . Az otthon valamennyi lakójával szembeni elvárás, hogy az otthon által nyújtott ellátást az intézményi jogviszony fennállásának teljes időtartama alatt a társadalmilag elfogadott, értékrend figyelembevételével, lehetőség szerint társai nyugalmának megzavarása nélkül vegye igénybe.
3
3. Az esti lepihenés után a lakószobában lévő szórakoztató eszközök használata a szobatársak egyértelmű, közös beleegyezésével történhet. A közös helyiségekben (pl. társalgók) lévő eszközök használhatók az esti lepihenés után is, azonban ez csak oly módon történhet, hogy a többi lakótárs pihenését ne zavarja. 4. Az otthon lakói az intézmény közös helyiségeit (pl. társalgó, folyosó, ebédlő, stb.) szabadon használhatják. 5. Az otthon lakója más lakók által használt lakószobában csak az ott lakók együttes beleegyezésével tartózkodhat. 6. Az otthon tulajdonát képező szórakoztató eszközök egymás igényeire figyelemmel szabadon használhatók, fokozott figyelmet fordítva az intézeti tulajdon védelmére. A szándékosan okozott kárt, a kár okozója köteles megtéríteni. A rongálásról a műszakban lévő ápoló feljegyzést készít, amit az esetleges szemtanúkkal hitelesít. 7. Az otthon jelen Házirendjének betartása mindazon személyek számára kötelező, akikre a Házirend hatálya kiterjed. 8. Az otthon Házirendjének súlyos megsértéséről abban az esetben van szó, ha a lakó társai nyugalmát, pihenését, magatartásával tartósan zavarja, lakótársaival, illetőleg az otthon dolgozóival szemben durva, agresszív viselkedést mutat. A házirend súlyos megsértéseinek esetei: -
-
-
ha az ellátott bejelentés nélkül eltávozik, illetve a bejelentett eltávozás lejárta után nem tér vissza az otthonba, agresszíven viselkedik, mely sérti az ellátottakat, dolgozókat, bűncselekményt követ el, alkoholt kínál, tárol, fogyaszt, neki felróható okból nem fizeti a személyi térítési díjat, lakótársait, dolgozókat tettleg bántalmaz, súlyosan megrongálja az otthon és a lakótársak érték és vagyontárgyait intézményi tulajdont eltulajdonít, elad. A Házirendet súlyosan megsérti, aki a látogatás rendjét súlyosan és szándékosan megsérti.
9. Az otthonban dohányozni csak az arra kijelölt dohányzóhelyen szabad. Tűzvédelmi és biztonsági szabályok miatt a lakószobákban fokozottan TILOS a dohányzás. IV. AZ OTTHONBÓL VALÓ ELTÁVOZÁS ÉS VISSZATÉRÉS RENDJE 1. Az otthon főbejárati kapuja – az ellátottak nyugalma és védelme, valamint az intézményi tulajdon óvása érdekében 22 órától 06 óráig zárva van.
4
2. Az otthon lakóépületének bejáratai 23 órától 05 óráig zárva van vagyon és életvédelmi okokból. 3.
Azon ellátottak, akik tájékozódási képességgel bírnak, bejelentési, tájékoztatási kötelezettség után az alábbi szabályok szerint hagyhatják el az otthont. a./ Kimenő: Az ápoló-gondozó részlegen a részleg ellátottai az ügyeletes gondozónő engedélyével hagyhatják el a részleget délután 15 órától, kivétel munkaszüneti napok, amikor a kimenő 8-20 óráig tart. b./ Eltávozás: A 24 óránál hosszabb időszakra, az ápoló-gondozó részlegen az otthonvezető, az ellátott terapeutájával, részlegvezetővel egyeztetve adhat engedélyt. Az engedélyezésnél figyelembe kell venni az otthon orvosának véleményét. c./ Szabadság: A részleg ellátottjai számára az otthon vezetője által engedélyezett 6 napot meghaladó távollét. A szabadságot írásban kell kérni az erre rendszeresített formanyomtatványon és azt be kell tartani. A szabadság idejére a mindenkori térítési díj 20%-át kötelező fizetni helyfenntartás címén. d./ Igazolatlan távollét: Ha az ellátott bejelentés nélkül eltávozik az otthonból, illetve a bejelentett eltávozás után nem tér vissza az otthonba.
3. A lakó eltávozása megtagadható abban az esetben, ha kezelőorvosának szakvéleménye – a lakó önmagát vagy másokat veszélyeztető egészségi állapot miatt – az eltávozást nem javasolja, illetve a hozzátartozó kérésére, ha nyilatkozik arról, hogy az ellátottat nem tudja fogadni otthonában. V. AZ ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ SZEMÉLYEK EGYMÁS KÖZÖTTI, VALAMINT A HOZZÁTARTOZÓIKKAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS SZABÁLYAI 1. Az otthon lakóinak egymás közötti kapcsolatai vonatkozásában alapelv, hogy az ellátásban részesülők alkotmányos jogainak maximális tiszteletben tartása mellett, lényeges korlátozások nélkül, szabadon tarthatják kapcsolataikat lakótársaikkal. 2. Az egymás közötti kapcsolattartás során azonban kérjük betartani az „Együttélés szabályai” című fejezetében leírtakat.
5
3. A lakók a hozzátartozóikkal való személyes kapcsolattartást a látogatáson kívül eltávozás formájában is gyakorolhatják. Az eltávozásokkal kapcsolatban „Az otthonból való eltávozás és visszatérés rendje” című fejezetében leírtak az irányadóak. 4. Amennyiben az otthon lakója hozzátartozójának az otthonból telefonálni kíván, erre lehetősége van barangoló kártya használatával. 5.
A lakók rokonaikkal, ismerőseikkel való kapcsolattartásában az otthon mentálhigiénés munkatársai segítséget nyújtanak (pl. levélírás, telefonkapcsolat létesítése).
6. Az ellátottak látogatót minden nap 8-20 óráig fogadhatnak. A vendégével az ellátott a látogatás idejére az ebédlőt valamint a látogatók fogadására alkalmas helyiséget igénybe veheti. A fekvő betegek a lakószobában fogadhatják látogatóikat. 7. Az ÁNTSZ által elrendelt időszakban tilos a látogatás, erről a bejáratnál elhelyezett tiltótábla tájékoztat.
VI. AZ OTTHONBA BEHOZHATÓ SZEMÉLYES HASZNÁLATI TÁRGYAK KÖRE 1. Az ellátottak az otthon elhelyezési, raktározási nehézségei miatt csak korlátozott mennyiségben hozhatnak magukkal személyes tárgyakat, valamint használati tárgyakat. -
4. Az otthonba korlátozás nélkül behoztató személyes használati tárgyak: személyes ruházat és lábbeli, tisztálkodó szerek, személyes használatra szánt kisebb eszközök (pl.: evőeszköz, pohár stb.), személyi használati tárgyak (pl.: óra, villanyborotva stb.), lakószobák díszítésére szánt kellékek (pl.: cserepes virágok, képek stb.), a foglalkoztatás során használható szerszámok.
4. Az otthonba az intézményi élethez szükséges, azzal összefüggő személyes tárgyak az alábbiak szerint vihetők be: Személyes tárgy megnevezése: Rokkantkocsi , tolókocsi, járókeret és egyéb gyógyászati segédeszközök Szobabútor, Tv, hűtőszekrény, Könyvek.
A bevihető tárgy nagysága, mennyisége: Korlátozás nélkül, ha annak használata az ellátott számára szükséges.
5. Az otthonba az otthon vezetőjének belegyezéssel behozható tárgyak: - személygépkocsi, - motorbicikli, - kerékpár, 6
-
mosógép, centrifuga, bevizsgált elektromos készülékek.
6 . Az otthon felelősséget csak az értékmegőrzési szabályoknak megfelelően leadott tárgyakért, értékekért vállal. A személyes használatban lévő tárgyakért elsősorban tulajdonosuk felel. 7. Intézményi jogviszony megszűnése esetén az otthon a tárolást két hónapnál hosszabb időn túl nem vállalja. 8. A vagyonvédelmi szempontok érvénysülése érdekében javasolt, hogy az ellátottak csak a személyes szükségletüknek megfelelő mértékben tartsanak maguknál készpénzt, értéktárgyakat. 9. Az ellátottak a személyes használatukban lévő tárgyaikat nem helyezhetik ki a közös helyiségekbe, ugyanakkor a közös helyiségek berendezéseiből sem lehet a saját szobákba, lakrészbe tárgyakat bevinni. Indokolt esetben az otthon vezetője írásban engedélyt adhat az intézmény tulajdonát képező bútor lakó részére történő kölcsönzésére. 10. Az otthonba az ellátottak által behozott személyes tárgyak közül veszélyesnek a következők minősülnek: - Elektromos berendezések közül: a nem bevizsgált elektromos készülékek, - további eszközök: a 8 cm-nél hosszabb szúró, vágó szerszámok. - fegyvernek minősülő tárgyak - szeszes ital. - maró savak - lúgok. - Nem orvos által felírt gyógyszerek. VII Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályai, pénz- és értékkezelés 1.
Felvételkor az átvett ingóságokról a műszakfelelős nővér tételes felsorolás alapján átvételi elismervényt készít, és annak egy példányát átadja az ellátást igénybe vevőnek, illetve törvényes képviselőjének. Az ingóságok átadását és átvételét két tanú jelenlétében kell elvégezni.
2.
A lakók érték és vagyontárgyaikat megőrzésre átadhatják. Az érték és vagyonmegőrzésre átvett tárgyakról tételes felsorolás alapján átvételi elismervény készül, az ezüst-és arany ékszer, esetén az átvételi elismervény elkészítésének felelőse a pénzügyi ügyintéző (pénztáros). A pénzügyi ügyintéző (pénztáros) gondoskodik az átvett ezüst és arany ékszerek páncélszekrényben történő megőrzéséről. Az átadható értékek köre: -
Készpénz. Takarékbetét. Értékpapír. Ékszer. Értékes tárgy.
7
Az átvételi elismervény egy példányát át kell adni az érték- és vagyontárgyat átadónak, illetve törvényes képviselőjének. Az érték és vagyontárgyak átadását és átvételét két tanú jelenlétében kell elvégezni. 3.
Az intézmény a lakók megőrzésre átadott készpénzét, értékpapírjait és értéktárgyait letétként kezeli.
4.
Az értéktárgyak beadása, nyilvántartása, megőrzése, valamint a letétek kezelése az intézmény Pénzkezelési Szabályzatában foglaltak szerint történik.
5.
Az ellátást igénybe vevőtől átvett készpénzt az ellátást igénybe vevő, vagy a törvényes képviselő meghatalmazása szerint (a megállapodásban foglaltak alapján) az intézmény páncélszekrényben őrzi, vagy pénzintézetben névre szóló takarékbetétkönyvben helyezi el.
6.
A készpénz betétben (számlán) való elhelyezéséről legkésőbb a pénz átvételétől számított 4 munkanapon belül az ellátotti pénzkezelő gondoskodik.
7.
A letéteket kezelő ellátotti pénzkezelő a lakóktól átvett pénzt kívánságra bármikor – legkésőbb 2 munkanapon belül – kiadja a tulajdonosának, vagy törvényes képviselőjének vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedését követően örökösének.
8.
A lakó elhalálozása esetén az otthon a lakó nevén nyilvántartott letétet a hagyatéki eljárás szabályai szerint hagyatékra adja fel.
9.
Azon ellátottaknak, akik egészségi állapotuk miatt pénzüket kezelni nem tudják, személyes szükségletük kielégítésére a számviteli ügyintéző – az ellátott hozzájáruló nyilatkozata alapján – személyes nyilvántartású letét formájában kezeli pénzüket. Az átvétel igazolására a letétnél meghatározottak az irányadók. A személyes letétben elhelyezhető készpénz nem haladhatja meg a 20.000 Ft-ot, és elsősorban a személyes szükségletek kielégítését szolgálja. VIII. Ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, a ruházat és textília tisztításának és javításának rendje
1. Az ellátást igénybe vevő a bentlakásos otthonban saját ruházatát és textíliáját használja. Elhasználódása esetén az otthonnal szemben igényt nem támaszthat. 2. Ha az ellátást igénybe vevő megfelelő mennyiségű és minőségű saját ruházattal nem rendelkezik, a teljes körű ellátás részeként nyújtott ruházat legalább három váltás fehérneműt és hálóruhát, valamint az évszaknak megfelelő legalább két váltás felső ruházatot és utcai cipőt tartalmaz, amelyet az intézmény köteles biztosítani. 3. Az otthon fürdőszobáit az önmaguk ellátására képesek szabadon, korlátozás nélkül használhatják. A fekvőbetegek mosdatása naponta, fürdetése szükség szerint nővéri segítséggel történik.
8
4. Az ellátottak a tisztálkodási szerekről maguk gondoskodnak. Azoknak az ellátottaknak, akik jövedelemmel nem rendelkeznek, az otthon havonta biztosítja az alábbiakat: -
mosdószappan fogkrém sampon WC papír
A tisztálkodási szereket a beosztott nővér vételezi a raktárból, anyagutalványon, és biztosítja az ellátott részére. 5. Az otthon az általa szolgáltatott, valamint az ellátottak saját ruházata tisztántartása érdekében mosodát üzemeltet. Az ellátottak a szennyes ruhájukat hetente a részlegen dolgozó ápolók segítségével mosási jegyzéken leadhatják mosásra, de lehetőségük van arra is, hogy saját ruhájukat kimossák.Minden ellátott névre szólóan mosottan, és vasaltan kapja vissza ruháját. 6. A ruházat kisebb javítását a mosoda valamint a varroda dolgozói elvégzik. IX. Az otthon napirendje 1. Felkelés ideje reggel 6.30 óra után, úgy, hogy a reggeli kezdetéig a beágyazás, mosakodás, öltözködés megtörténjen. Kérjük, hogy a korábban kelők ügyeljenek a lakótársak nyugalmára. 2. Étkezés: a lakók napi háromszori étkezésben részesülnek, diétás étel szükség szerint rendelkezésre áll. 3. Az egyes étkezések időpontjai: reggeli: ebéd: vacsora:
7.30 - 8.00 óráig, 12.00 - 12.30 óráig, 17.00 - 17.30 óráig.
4. Gyógyszerosztás: reggel és délben az étkezésekkor, este 19 órakor illetve az orvos előírása szerint. 5. Napközbeni csendes pihenés: 13.00 órától 14.00 óráig. 6. A szociális foglalkoztatásban résztvevők délelőtt, illetve délután összesen 4, illetve 6 órát dolgoznak. 7. Esti tisztálkodás: vacsora után, lehetőség szerint 21.00 óráig. 8. Lefekvés ideje: fürdés illetve vacsora után bármikor, a televíziót 22.00 óráig, délelőtt egyéni kívánság szerint lehet nézni úgy, hogy mások nyugalmát ne zavarja. 9. Látogatási idő: 8.00 – 20.00 óráig.
9
X. Egészségügyi ellátás, mentálhigiénés ellátás, szociális foglalkoztatás Egészségügyi ellátás: 1. Az otthon ellátottai részére biztosítjuk az egészségügyi ellátást, ezen belül gondoskodunk az ellátást igénybevevők: -
-
Egészségmegőrzést szolgáló felvilágosításáról. - Rendszeres orvosi ellátásról, felügyeletről: - az otthon háziorvosa hetente két alkalommal rendel, - akut esetben szükség szerint a hét bármely napján hívható, - minden új ellátottat megvizsgál és megbeszéli a terápiát, - évente kétszer, egészségügyi gondozás keretében minden ellátottat megvizsgál. Szükség szerinti ápolásról: - egyéni gondozási, szükség szerinti ápolási terv vezetéséről. Szakorvosi ellátásra való hozzájutásról: - pszichiáter szakorvost foglalkoztatunk havi egy alkalommal minden hónap második keddjén Kórházi kezeléshez való hozzájutásról: - szekszárdi kórházban van erre lehetőség. A részlegen élő ellátottak részére biztosítjuk a szakmai rendeletben meghatározottak szerint a gyógyszereket, és gyógyászati segédeszközöket
2. Az 1/2000. SzCsM rendelet 52. § (2) (3) bekezdés szerinti gyógyszercsoportba tartozó gyógyszereket az ellátást igénybe vevők részére az otthon térítésmentesen biztosítja. Az orvos elsősorban a közgyógyellátási igazolványra felírható gyógyszereket rendeli, kivéve, ha az adott gyógyszercsoporton belül nincs közgyógyellátási igazolványra felírható gyógyszer, vagy nincs olyan közgyógyellátási igazolványra felírható gyógyszer, amely az adott betegség kezeléséhez megfelelő. 3.Az 1/2000. SzCsM rendelet 52. §. 2. 3. bekezdésében fel nem sorolt gyógyszerek költségét – ami nem írható fel közgyógyellátási igazolványra –az ellátásban részesülő viseli. 4. A gyógyszer beszerzésekor a számlát az intézmény fizeti, majd hónap végén az összesített egyéni gyógyszer felhasználási nyilvántartó lapok alapján kiszámlázza a lakóknak. A számlák alapján a lakók befizetik az intézmény számlájára a gyógyszerköltséget. 5. Az otthon viseli az ellátást igénybevevő rendszeres és eseti egyéni gyógyszer szükségletének a teljes költségét, ha a lakónak a térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át, vagy ha a lakónak a térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum 20 %-át, azonban ez a jövedelem nem fedezi az ellátást igénybe vevő egyéni gyógyszer szükségletének költségét. Ebben az esetben az intézmény a lakó jövedelmének a költőpénz összegét meghaladó részt az egyéni gyógyszerszükséglet mértékéig kiegészíti.
10
6. A testtávoli gyógyászati segédeszköz beszerzése közgyógyellátási igazolványon keresztül történik. A testközeli segédeszközök költségét (fogpótlás, szemüveg, stb.) a lakó viseli abban az esetben, ha a közgyógyellátási igazolványra felírható testközeli segédeszközt nem fogadja el. 7. Lakóink számára biztosítjuk az orvos által előírt diétát. Mentálhigiénés ellátás Az otthon az ellátást igénybe vevők részére biztosítja a mentálhigiénés gondozást, ezen belül: -
személyre szabott bánásmódot, szabadidő kultúrált eltöltésének lehetőségét, a családi és társadalmi kapcsolatának feltételeit, a hitélet gyakorlásának feltételeit. az aktivitást segítő tevékenységeket az ellátást igénybevevők közreműködésével előre kell megtervezni, és a megvalósítás folyamatosságát, rendszerességét biztosítani kell, a mentálhigiénés ellátás biztosítása az otthon valamennyi dolgozójának feladata,
A foglalkoztatás jutalmazásának feltételei: A bentlakásos otthon az ellátottak meglévő képességeinek szinten tartása és fejlesztése érdekében szocioterápiás foglalkozásokat szervez. A szocioterápiás foglalkozások formáit az ellátást igénybe vevő életkorának és egészségi állapotának, képességeinek megfelelően kell megválasztani, az egyéni gondozási, fejlesztési tervben, illetve rehabilitációs programban megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban. A szocioterápiás foglalkozások formái különösen: a) a munkaterápia, b)a terápiás és készségfejlesztő foglalkozás, c) a képzési célú foglalkozás. Munkaterápiában azok az ellátottak vehetnek részt, akik – az Szt. 99/B. §-ának (3) bekezdése szerinti szakértői vélemény, ennek hiányában az otthonvezető megítélése szerint – nem alkalmasak a szociális foglalkoztatás keretében történő munkavégzésre. A munkaterápia elsődleges célja a munkaképesség fejlesztése annak érdekében, hogy az ellátott alkalmassá váljon a szociális foglalkoztatásban való részvételre. A munkaterápiára egyebekben a terápiás és készségfejlesztő foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az ellátott munkaterápiájára fordítható idő nem érheti el a napi négy órát és a heti húsz órát. A munkaterápiában résztvevő ellátott munkaterápiás jutalomban részesíthető. A munkaterápiás jutalom a munkavégzés jellegétől függően differenciált, amelynek havi összegét a munkalapon rögzített tevékenység jellege és a munkavégzéssel töltött idő alapján az otthon vezetője és a foglalkoztatást vezető szakember határozza meg. Ha az ellátott
11
költőpénzben részesül, a költőpénz összege nem csökkenthető a munkaterápiás jutalom összegével. A munkaterápiás jutalom gyakoriságáról, a jutalomban részesülő személyekről, valamint annak alkalmankénti összegéről a munkaterápiában való részvétel figyelembevételével az otthon vezetője határoz. A terápiás és képességfejlesztő foglalkozás célja a megmaradt képességek fejlesztése, szinten tartása. A terápiás foglalkozás szervezhető az otthon környezetében, foglalkoztató helyiségben és az otthonon kívül is. A terápiás és képességfejlesztő foglalkoztatásba résztvevők terápiás jutalomra jogosultak, melynek összegére a mentálhigiénés csoport tagjai, valamint a foglalkoztatás koordinátor tehet javaslatot. A terápiás jutalmat a munka végeztével vagy hó végén a pénzügyi ügyintéző fizeti ki. Összege a tevékenységtől függően havonta maximum 6000,- Ft-ig terjedhet. Szociális foglalkoztatás Az intézményi jogviszonyban álló személy otthonon belül történő foglalkoztatását az otthon szakmai programja és a szociális foglalkoztatás szakmai programja alapján, az egyéni foglalkoztatási, gondozási, fejlesztési tervben foglaltak szerint az ellátott meglévő képességeire építve, korának, fizikai és mentális állapotának, illetve a foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat eredményének figyelembe vételével munka-rehabilitáció vagy fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében biztosítja. A munka-rehabilitáció az intézményi jogviszony keretében történik. A munkarehabilitációban történő részvételről az ellátott, illetve törvényes képviselője írásban megállapodást köt az otthonvezetővel. A megállapodás tartalmazza: a)munka-rehabilitáció keretében végzett tevékenység részletes leírását b)munka-rehabilitáció időbeosztását c)munka-rehabilitációs díj havi összegét d)szándéknyilatkozatot arra nézve, hogy az ellátott testi és szellemi képességeihez mérten elvárható módon közreműködik a munka-rehabilitációban. A munka-rehabilitáció keretében történő foglalkoztatás során a munka időtartama nem haladhatja meg a napi 6 és a heti 30 órát, és el kell érnie a napi 4 vagy heti 20 órát. Az ellátott munka-rehabilitációs díjban részesül, melynek összege nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 30%-ánál. Aki napi 4 órában munka-rehabilitáció keretében foglalkoztatott, az a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 30%-val megegyező, aki napi 6 órában, az a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 30%-át meghaladó összegű munka-rehabilitációs díjban részesül. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás legfeljebb 1 évre kötött munkaszerződés alapján, határozott idejű munkaviszonyban történik. Az intézményi jogviszony megszűnése esetén a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra irányuló jogviszony is megszűnik.
12
A foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi 8 órát és a heti 40 órát. Amennyiben a munkavállaló napi munkaideje a 4 és fél órát meghaladja, részére legalább 30 perc munkaközi szünetet biztosítunk. A szociális foglalkoztatásban részt vevő ellátottak mentálhigiénés ellátása munkaidő után az egyéni gondozási tervben meghatározottak szerint valósul meg. XI. Az ellátottak jogainak védelme 1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel az otthon által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. 2. A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. 3. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az otthon működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. ennek teljesítése érdekében az otthon vezetője évente tájékoztatót készít az otthon gazdálkodásáról, és azt jól látható helyen kifüggeszti, szükség esetén szóban is tájékoztatást ad az alábbiakról: - Az otthon működési költségének összesítése. - Az intézményi térítési díj havi összege. - Az egy ellátottra jutó havi önköltség összege. 4. A személyes gondoskodást nyújtó az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel: • az élethez, emberi méltósághoz, • a testi épséghez, • a testi-lelki egészséghez való jogra.
5. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. 6. Az otthonvezető a Házirendben szabályozott módon és esetekben intézkedhet a látogatás rendjét szándékosan és súlyosan megzavaró személyekkel szemben. 7. Az ellátott korlátozás nélkül használhatja a személyes tulajdonát, képező tárgyait, kivéve a Házirendbe szabályozott veszélyeztető tárgyak körét.
13
8.
Ha az ellátott megőrzésre leadott értéktárgya speciális feltételeket igényel, az otthonvezető köteles segítséget nyújtani az ellátást igénybevevő részére a megfelelő elhelyezéshez illetve annak igénybevételéhez, vagy eléréséhez.
9.
Az ellátást igénybe vevőnek az otthonon belül, és kívül joga van a szabad mozgásra, figyelembe véve saját, és társai nyugalmát, biztonságát, a Házirend szabályait figyelembe véve.
10.
Joga van családi kapcsolat fenntartásra, rokonok, látogatók fogadására, a Házirendben szabályozottak szerint.
11.
A betegsége miatt ápolásra, gyógykezelésre szorulónak ellátása során figyelemmel kell lenni az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. betegek jogait szabályzó rendelkezéseire
12.
Amennyiben az ellátást igénybe vevő nem képes az itt élő ügyei intézésére, az otthonvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, ellátott jogi képviselőt e jogainak gyakorláshoz szükséges segítségnyújtáshoz.
13.
Az ellátást igénybe vevőnek vagy törvényes képviselőjének joga van a vele kapcsolatos felülvizsgálat, információinak megismeréséhez. Az aktuális felülvizsgálatról az ellátást, igénybevevőt az otthonvezető írásban értesíti.
14. Azzal az ellátottal szemben, aki veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít az Eütv. előírásait kell alkalmazni. Korlátozó intézkedésre csak az ellátott pszichés megnyugtatásának megkísérlését követően kerülhet sor. Korlátozó intézkedés elrendelésére az intézmény orvosa, az orvos elérhetőségének hiányában a vezetőápoló jogosult, úgy, hogy az orvost azonnal értesítenie kell a korlátozó intézkedés eljárás alkalmazásáról, és kérnie kell az orvos engedélyét. A korlátozó intézkedés és eljárás tényéről az intézményvezetőnek 48 órán belül tájékoztatnia kell az ellátott jogi képviselőt. Veszélyeztető magatartásnak minősül, ha az ellátott pszichés állapotának zavara következtében saját, vagy mások életére, egészségére, testi épségére jelentős veszélyt jelent, de a megbetegedés jellegére tekintettel sürgős intézeti gyógykezelésbe vétele nem indokolt. Közvetlen veszélyeztető magatartásnak minősül, ha az ellátott pszichés állapotának akut zavara következtében saját, vagy mások életére, egészségére, testi épségére közvetlen, és súlyos veszélyt jelent. Korlátozó intézkedés: Első lépés az, hogy az együttműködést megszerezzük, megtartsuk, meggyőzzük a szükségesnek ítélt terápiás változtatás elfogadására. A pszichés megnyugtatás: A pszichiátriai beteg veszélyeztető illetve közvetlen veszélyeztető magatartásának elhárítását célzó pszichés megnyugtatása, felszólítása a veszélyeztető illetve közvetlen veszélyeztető magatartástól való tartózkodásra, illetve a az ilyen magatartások abbahagyására valamint a veszélyeztető illetve a közvetlen veszélyeztető magatartás elhárítását célzó beavatkozásokkal, kezelésekkel történő együttműködésre való felszólítás. 14
Ezen tevékenység eredménytelensége esetén arra való figyelmeztetés, hogy egyéb korlátozó intézkedés alkalmazása következik. Fizikai korlátozás: A pszichiátriai beteg szabad mozgásának megtagadása, illetve mozgási szabadságának testi kényszerrel, fizikai és mechanikai eszközökkel, berendezésekkel való korlátozása, így különösen a részleg, az osztály és az intézmény elhagyásának megtagadása és megakadályozása, elkülönítés, a testi kényszer, a rögzítés valamint a lekötés. Kémiai vagy biológiai korlátozás: A veszélyeztető illetve közvetlen veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges mennyiségű gyógyszer beleegyezés nélkül történő alkalmazása. Egyéb korlátozó intézkedés: Az 1-3 pontokban felsoroltak komplex alkalmazásával történő korlátozás. A korlátozás nem lehet büntető jellegű és csak addig tarthat illetve az adott helyzethez igazodóan csak olyan mértékű és jellegű lehet, amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges. Ha az ellátott nem működik együtt, akkor léphet fel a szakdolgozó a korlátozó intézkedéssel, amely a veszélyeztető állapot megszüntetését szolgálja és csak az ellátott biztonságos helyzetének visszaállításáig állhat fenn. A korlátozó intézkedést nem elég csupán elrendelni, az ellátottat a cselekvés közben folyamatosan tájékoztatni kell. Veszélyeztető állapot esetén korlátozó intézkedésre mindig csak felügyelet mellett kerülhet sor. Korlátozó intézkedés alkalmazása esetén az ellátott nem hagyható folyamatos felügyelet nélkül. Korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásának elrendelésére az otthon orvosa, az orvos elérhetőségének hiányában az egység ezető ápoló jogosult. Ez utóbbi esetben az orvost azonnal értesíteni kell a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásáról, és azt otthon orvosának jóvá kell hagynia. A döntést, korlátozó intézkedés-, eljárás alkalmazását megelőzően, ha ez nem lehetséges, az intézkedés megtételét követően azonnal a külön jogszabályban meghatározott írásos formában dokumentálni kell. Az otthon orvosa a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásáról tájékoztatja az otthon vezetőjét, akinek feladata az intézkedéshez szükséges feltételek, ill. szükség esetén a többi ellátott védelmének biztosítása. Az otthonvezető 48 órán belül tájékoztatja az ellátottjogi képviselőt a korlátozó intézkedés, eljárás tényéről. Kórházi elhelyezés biztosítása az ellátott állapotváltozásának függvénye, amelyről az orvos nyilatkozik.
15. A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazása ellen az ellátást igénybevevő, vagy törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény fenntartójánál.
15
16. Az otthonban különös figyelmet kell fordítani ellátottaink adatainak személyes védelmére. XII. Az ellátottak érdekvédelme 1. Az otthon vezetője az ellátás igénybevételekor a jóváhagyott, a Házirend 1 példányát átadja a leendő lakónak. 2. A lakó hozzátartozója, gondnoka valamint a lakó jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet panasszal élhet az otthonvezetőnél vagy az Érdekképviseleti Fórumnál (a továbbiakban: panasz kivizsgálására jogosult): - az intézményi jogviszony megsértése, különösen személyiségi jogainak, kapcsolattartásának sérelme, továbbá az intézmény dolgozóinak szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségei megszegése esetén; - az ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása érdekében. 3. A panasz kivizsgálására jogosult köteles 15 napon belül értesíteni a panasztevőt az elé terjesztett panasz kivizsgálásának eredményéről. A szükséges intézkedések egyidejű megtételével felhívja a figyelmet a sérelem orvoslásának esetleges más módjaira is. 4. A lakó hozzátartozója, gondnoka valamint a lakó jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet panasszal fordulhat a Tolna Megyei Önkormányzathoz, ha: - a panasz kivizsgálására jogosult határidőben nem intézkedik, - intézkedésével nem értenek egyet. A jogosult vagy hozzátartozója panaszával fordulhat: -
-
a Tolna Megyei Intézményfenntartó Központ 7100 Szekszárd, Szent István tér 1113. Az Érdekvédelmi Fórumhoz, ami az intézményen belül működik, Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosához, 1387. Budapest, Pf: 40 Ellátottjogi képviselőhöz: Rottenbacher Ádám. (Fogadónap az intézményben minden hónap 3. csütörtökén). Tel.: 20/4899604
5. Az intézménnyel jogviszonyban állók és ellátásra jogosultak érdekvédelmét a más módon nem orvosolt panasz esetében az Érdekképviseleti Fórum látja el. Az Érdekképviseleti Fórum feladata: • dönt az elé terjesztett panaszokról, • intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartó önkormányzatnál, az otthon ellenőrzését ellátó hatóságnál, illetőleg más, hatáskörrel rendelkező szervnél. Az Érdekképviseleti Fórum tagjai: 1. Az intézményi ellátásban részesülőket 2 fő megválasztott lakó képviseli. 2. Az otthon dolgozóit 1 fő megválasztott dolgozó képviseli. 3. Az ellátottak hozzátartozóit 1 fő megválasztott hozzátartozó képviseli. 4. A fenntartó képviseletében 1 fő, akit a Közgyűlés delegál 4 évre.
16
A lakó, hozzátartozója, valamint a lakó jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet panaszát az intézmény vezetőjének, vagy az Érdekképviseleti Fórum bármely tagjának benyújthatja. Az Érdekképviseleti Fórum névtelen bejelentésekkel, panaszokkal nem foglalkozik XIII. Az elhunytakkal kapcsolatos teendők Halál esetén: a műszakfelelős nővér gondoskodik az elkülönítésről, a végtisztességre történő felkészítésről, a törvényes képviselő, illetve a közeli hozzátartozók értesítéséről. A közeli hozzátartozó értesítéséről legkésőbb a halálesetet követő napon kell gondoskodni. Az elhunyt ingóságairól a műszakos nővér jegyzéket készít. A jegyzéket két tanúval alá kell íratni. Az elkészített jegyzéket átadja az ellátotti pénzkezelő számára. Az ellátotti pénzkezelő újabb jegyzéket készít, amely tartalmazza a költőpénz, illetve a térítési díj egyenlegét is. Az otthon vezetője a lakó nevén nyilvántartott ingóságot, térítési díj egyenleget és költőpénzegyenleget a hagyatéki eljárás szabályai szerint hagyatékra adja fel. Az elhunyt személy tulajdonát képező ingóságok megőrzéséről, letétbe helyezéséről az otthon gondoskodik a hagyatéki végzés jogerőre emelkedéséig. Az ingóságok megőrzése a raktárban, illetve névvel ellátott zsákban vagy ezüst- és arany ékszer esetén a páncélszekrényben történik (felelőse a pénzügyi ügyintéző, pénztáros). Az eltemettetés megszervezéséről az örökös gondoskodik. Amennyiben nincs vagy nem lelhető fel az eltemetésre köteles és képes személy, de az ellátott halála előtt rendelkezett az eltemettetéséről, a takarékbetétje terhére az otthon gondoskodik a temetésről. Amennyiben nincs vagy nem lelhető fel az eltemetésre köteles és képes személy, vagy nem gondoskodik a temetésről, és az ellátottnak nem volt lehetősége megtakarításra, akkor az otthon vezetője a települési önkormányzattól köztemetést kér. Az intézmény pénzügyi ügyintézője (adminisztrátora) gondoskodik a hagyatéki végzés jogerőre emelkedését követően a hagyaték örökösnek történő átadásáról. Ha az örökös az elhunyt otthonban maradt ingóságaiért a hagyatéki végzés jogerőre emelkedését követően nem jelentkezik, az otthonvezető határidő megjelölésével felszólítja annak átvételére. Ha az örökös a kitűzött határidő elteltéig az ingóságot nem szállítja el, az intézmény azt értékesítheti vagy felhasználhatja. Arany- és ezüstékszerek esetén a további felhasználásról, értékesítésről jegyzőkönyv készül.
17
XIV. Az otthon alapfeladatait meghaladó programok, szolgáltatások köre, azok térítési díja 1. Az otthon alapfeladatait meghaladó programok, szolgáltatások körébe tartozik: nyaralás, versenyek, kirándulások. Ezek eseti szervezése, illetve szükség esetén rendszeres vagy végleges biztosítása során igyekszünk lakóink igényei szerint eljárni. 2. Az otthon az alapfeladatához nem tartozó szolgáltatásokért, programokért az adott szolgáltatás vagy program önköltségének megfelelő összegű térítést kérhet az ellátást igénybevevőktől. 3. Nyaralás esetén az útiköltség, szállás, étkezés költsége a lakó nevére kiállított számla alapján kerül kiegyenlítésre. 4. A távol lakó hozzátartozó látogatása céljából a gépjárművet igénybe lehet venni. A térítés összege a mindenkori APEH üzemanyag ár szerinti elszámolás. 5.
Önköltséges kirándulások, üdülések alkalmával a kísérőként munkát végző személyzet (feladatuk: gyógyszerezés, akut rosszullétek ellátása, lakók egészségi és pszichés állapotának megfigyelése, felügyelet, önellátásban segítség) költségeit – utazás, szállás, kötelező étkezés, belépődíjak – az önköltség számításakor az adott program járulékos költségeként figyelembe kell venni. A kísérők létszámát a csoporttagok egészségi és pszichés állapotának figyelembevételével az otthonvezető állapítja meg. A programok költségeiről indulás előtt megfelelő időben tájékoztatni kell a lakót.
6.Az otthonban heti két alkalommal női-férfi fodrász látja el a hajvágással, borotválással kapcsolatos teendőket, a jövedelemmel rendelkező ellátottaink önköltségi áron jutnak a szolgáltatáshoz. 7. Pedikűrös kéthetenként lábápolást végez. Az ellátottaink a szolgáltatás díját fizetik. 8. Az otthon területén heti két alkalommal bolt, büfé működik, amely az ellátott helyben történő vásárlását teszi lehetővé. XV. Az egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok 1. Az otthon lakói vallásukat szabadon gyakorolhatják, ennek érvényre juttatását minden eszközzel elősegítjük. 2. Az otthon lakói szobájukban, vagy az otthon közösségi helyiségeiben szabadon fogadhatják az egyházak képviselőit, az egyéni vallási-lelki szükségletekhez (pl. gyónás, szentáldozás, utolsó kenet, úrvacsora, stb.) való zavartalan hozzáférést a személyzet elősegíti. 3. A lakóinktól kérjük lakótársaik vallási hovatartozásának tiszteletben tartását, egymás méltóságteljes vallásgyakorlásának elősegítését.
18
4. Az otthonban szervezett keretek között heti egy alkalommal szentmise illetve istentisztelet zajlik. XVI. Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályai 1. Az intézményi jogviszony megszűnik: a. az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, b. a lakó halálával. 2. Az intézmény igazgatója az intézményi jogviszonyt megszűnteti, ha a lakó: • másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, • a Házirendet súlyosan megsérti, • intézményi elhelyezése nem indokolt. 3. Az otthon lakójának, illetve törvényes képviselőjének kezdeményezése alapján az intézmény igazgatója az intézményi jogviszonyt megszűnteti a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában, a Megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg az intézményi jogviszony. 4. Az intézmény igazgatója az ellátás megszűntetéséről, valamint a megszűntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a lakót, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszűntetéssel a lakó, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához, a Tolna Megyei Önkormányzathoz fordulhat. Ilyen esetben az intézmény az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítja, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. 5. Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az otthon vezetője értesíti a lakót, illetve törvényes képviselőjét: • a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről, • az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről, • az otthonnal, illetve a lakóval szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról. Intézményi jogviszony áthelyezéssel történő megszűnésének szabályai: Ha az állami fenntartású bentlakásos szociális intézményben az elhelyezés határozatlan időre szól vagy határozott időre szól ugyan, de az abban foglalt időtartam még nem telt el, akkor a más intézménybe történő áthelyezést a jogosult, törvényes képviselője, valamint az intézmény vezetője kezdeményezheti. Az intézmény vezetője az áthelyezést különösen akkor kezdeményezheti, ha a jogosult • egészségi állapotának megváltozása miatt indokolt, vagy nem egészségi állapotának megfelelő intézménybe került elhelyezésre, • az adott intézményben állapotára tekintettel tovább nem rehabilitálható, • a Házirendet többször megsérti és emiatt az Érdekképviseleti Fórum a jogosult áthelyezését javasolja. 19
XVII. Etikai kérdések, alkalmazottak kötelességei Az otthonban történő ellátásért a lakók térítési díjat fizetnek, így az ellátásért egyéb juttatást az otthon nem kér. Az otthon részére történő önkéntes adományokért nem illet meg senkit különleges bánásmód. Az otthon alkalmazottja nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel az otthon jogos érdekeit bizonyíthatóan sérti, jó hírét veszélyezteti. Az otthon minden alkalmazottjának titoktartási kötelezettsége van. Így az otthon lakóitól, illetve lakóiról szerzett bármilyen információt illetéktelen személynek átadni nem szabad. Az otthon minden alkalmazottja köteles a lakókkal, azok hozzátartozóival szemben udvarias, előzékeny magatartást tanúsítani. Az alkalmazottaknak a lakóktól, illetve hozzátartozóiktól ajándékot, pénzt, vagy bármi más vagyoni előnyt kérnie és/vagy elfogadnia nem szabad. Az emberi kapcsolatok elfogadott normái szerint kell élni, amely kizárja az alkoholfogyasztást, hangoskodást. Valamennyi dolgozó köteles feladatát maradéktalanul elvégezni, a ellátottakkal szemben türelmes magatartást tanúsítani. Az ellátottakat tettlegesen bántalmazni tilos. A testi fenyítés fegyelmi vétség ill. bűncselekmény. Az ellátottaktól és hozzátartozóiktól pénzt vagy ajándékot elfogadni tilos. Az alkalmazott személy vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója, a gondozásban részesülővel eltartási, életjáradéki és öröklési szerződést a gondozás időtartalma alatt, és a jogviszony megszűnésétől számított egy évig nem köthet. Az ellátott a személyzettel intim kapcsolatot nem kezdeményezhet.
20
