Tizenkét milliárd forint

Mosonmagyaróvár,EngeJ.u.42. Tel.: 96/204-776, 06-30/9390-893

www.csempe-haz.hu Olasz, spanyol, magyar csempék, járólapok és kiegészítõ anyagok szélesválasztéka

Mosonmagyaróvár és környéke•Közéleti hetilap

(Mosonban a Fehér Ló és a FUTURA mögött)

2011. március 4. XV. évfolyam 4. szám

WINKLER TÜZÉP

az Ön szolgálatában! ÉPÍTÕ- ÉS TÜZELÕANYAGOKBÓL széles választék! WINKLER TÜZÉP! Tel.: 213-717, 218-000

A Deák Közéleti Akadémia vendégeként látogatott Mosonmagyaróvárra Jókai Anna írónõ, aki rövid interjút adott munkatársunknak. Ebben a család szerepérõl, megtartó erejérõl vall, s véleménye szerint a családon belüli szeretetlenség az egész nemzet életére kihat. (8. oldal.)

Ünnepeljünk együtt március 15-én! A központi ünnepség szónoka dr. Szakály Sándor történész. Helyszín a 48-as emlékmû,

délután 15 óra.

Tizenkét milliárd forint

- Ekkora összeg nem múlik el nyomtalanul ennek a térségnek az életében, s én azt hiszem, hogy az a fejlesztési terv, amit az itt élõk készítettek példaadó, s ezt az elképzelést végül támogatta a kormány, amikor jóváhagyta a beruházást. A politikának nincs más dolga, mint hogy azt elérje, hogy a helyiekrõl a helyiek dönthessenek, az itt élõk a saját sorsukat meghatározhassák. Maga a 12 milliárd is nagyon nagy összeg, de mindaz, amit ez a beruházás vonz majd, az ma még alig képzelhetõ el. Mindaz a fejlesztés, ami innentõl megindul, az itt élõk életét jelentõsen befolyásolni fogja. Szeretném megköszönnimindenkinek, aki ebben a folyamatban részt vett. Szeretném megköszönni mindenkinek, hogy fejleszthetjük azt a környezetet, amelyben élünk. Azt a csodát, amit Szigetköznek hívnak - nyilatkoz-

Mosonvármegye március eleje.p65

1

e-mail: [email protected] web: www.recia.hu

Nézzen be hozzánk a Halászi úton!

9200 Mosonmagyaróvár, Régi vámház tér 14. Telefon: 96/216-378

ta dr. Nagy István országgyûlési képviselõ lapunknak azután, hogy a szakminiszter aláírta a Szigetköz és a Mosoni-Duna rehabilitációs projekt kivitelezési támogatását, így a munka már az idén megindulhat. (A témáról bõvebben a 3. oldalon olvashatnak. Fotó: Balassa.)

2011.03.03., 19:31

KÖZÉLET

2. oldal

2011. március 4.

•Szigetköz „kártya”

Szigetköz Turizmusáért Egyesület minden évben igyekszik szolgáltatásbõvítõ újdonságokkal a térségbe csalogatni a belföldi és külföldi vendégeket. Tavaly júliusban és augusztusban a hét minden napjára garantált programokat szervezett, változatos kikapcsolódást nyújtva a térségbe érkezõknek. A programsorozat a tervek szerint idén is folytatódik. A közeljövõben bevezeti a Szigetköz kártyát, ami valójában egy füzetecske, s aki ezt megvásárolja számos kedvezménnyel vehet különféle szolgáltatásokat igénybe. Dr. Petõ Pétert, az egyesület elnökét faggattuk. - Ez olyan általánosan elfogadott marketingeszköz a turizmusban amely az országban már több helyütt bevált- mondja. - Leginkább talán a Balaton környékén használatos kártya ismert, ez plasztik alapú, mi egy kicsit másmilyenben gondolkodunk. Kártyának nevezzük mi is azt a picike füzetcsomagot, amelynek funkciója az ismert kártyákhoz hasonlatos. A csomag feltünteti mindazon vállalkozókat, akik a kedvezményt adják, de nem csak a kedvezmény mértékét, hanem elérhetõségüket is, és tevékenységüket is bemutatja. Ezzel azt is el akarjuk érni, hogy a térségben növekedjen a vállalkozók összefogása, az idelátogatókat pedig arra szeretnénk bíztatni, hogy minél tovább maradjanak itt. - Nem mellékes, hogy hányan vesznek részt ebben a „programban”. - Az egyesületnek ma 82 tagja van. Ez hét települési önkormányzatot, hat nonprofit szervezetet jelent, a többi vállalkozás. Vannak benne szállodák, falusi szálláshelyek mikro-és középvállalkozások. Örömmel mondhatom, a tagság nyolcvan százaléka bejelentkezett

kártyaelfogadó helynek. - Mosonmagyaróvárról is vannak benne? - Igen, és a város számos helyén megvásárolható lesz. Magyaróvár legnagyobb gondja ma a turizmus szempontjából egyrészt az, hogy nevezetességei szûkösek, ezek sajnálatos módon még szûkösebben látogathatók, és a szolgáltatók nincsenek felkészülve a szervezett turisták fogadására. S nem épülnek egymásra a vállalkozások. - Errõl a „kártyáról” hogyan szereznek tudomást a potenciálisan idelátogatók? - Bevezetjük a március elején tartandó nagy Utazás kiállításon, ha ez lecsengett az egyesület cseh és szlovák irodáknak ajánlja ki, és áprilisban a Magyar Turizmus Zrt-vel tartunk egy nagy közös sajtótájékoztatót róla. Dr. Petõ Péter idegenforgalmi tanácsnok, egyesületi elnök beszélgetésünk végén elmondta, hogy az eddigi felajánlások

szerint szálláshelyeknél (hotel, panzió, sátorozóhely) 5-10 százalékos kedvezményt nyújtanak, éttermeknél 5-10 százalékot. De van már a kínálatban kedvezményes pálinkakóstolás, fürdõbelépõ, kastélylátogatás, vinotékában vásárlás, kenubérlés, vízitúrázás, bowlingozás, squasholás, teniszezés. S remélhetõleg tovább bõvül az így igénybe vehetõ szolgáltatások száma. A kártyát természetesen a helyi lakosok is megvásárolhatják, s élhetnek az ott felajánlott kedvezményekkel. - mvm

Testvérvárosi látogatás

Somorja képviseletõ-testülete látogatott el a minap Mosonmagyaróvárra. A látogatás oka az udvariasságon kívül az volt, hogy Somorján az õszi önkormányzati választásokon a testület nagy része kicserélõdött, s Bárdos Gábor személyében a korábbi alpolgármester lett a város vezetõje.

A javarészt a Magyar Koalíció Pártja által támogatott képviselõk megnézték a történelmi belvárost, s ellátogattak a Gyásztérre is, ahol az 1956-os sortûzrõl hallgattak meg rövid elõadást. Ezt követõen találkoztak magyaróvári képviselõtársaikkal, s kötetlen beszélgetéssel fejezõdött be a látogatás. (Fotó: B.T.)

Mosonvármegye • Közéleti hetilap • Szerkesztõség: Mosonmagyaróvár, Piarista Általános Iskola és Középiskola, Fõ u. 4. 9200. Telefon:

06-30-8697897 • Postacím: Feketeerdõ, Erdõalja u. 11. 9211 • E-mal: [email protected] • Kiadja a Mosonvármegye Kft. Telefon: 06-30-8697897. Szerkesztik: Balassa Tamás, Beregszászi Balázs, Böröndi Lajos (fõszerkesztõ, [email protected], [email protected]), Faddi Horváth Pál, Farkas István (piarista atya), dr. Keresztély Rita, Keszei Antal, Ondré Péter, Simon Zsuzsa, dr. Tóásó Gyula, Tuba László• Terjesztés: Faibra Kft, • Hirdetésfelvétel: 06-30/8697897 ([email protected]), 06-30/7391144 ([email protected]) • Megjelenik Mosonmagyaróváron és vonzáskörzetében 14 500 példányban. • ISSN: 1417-1163 • A lap elõfizethetõ a szerkesztõség címén. Mosonmagyaróvár polgárainak a város önkormányzata anyagi hozzájárulásával ingyenes • www.mosonvarmegye.eoldal.hu


2

2011.03.03., 19:31

KÖZÉLET

2011. március 4.

3. oldal

Elindulhat a rehabilitáció A projekt léte alapvetõen az önkormányzatoknak köszönhetõ!

Február 16-án írta alá a szakminiszter a Szigetköz és a MosoniDuna rehabilitációs projekt kivitelezési támogatását, így a munka már az idén megindulhat. Janák Emillel az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatójával e nagy jelentõséggel bíró projektrõl beszélgettünk. Az igazgató úr már az interjú elején leszögezte, hogy a Duna elterelésének problémáját, a szlovák-magyar vitát errõl le kell választani, hisz az az öreg Dunáról szól. - Nagy sikernek tartom, hogy jelentõs összeg érkezik a térségbe. De nekem a legnagyobb eredmény az, hogy ez a siker az elmúlt tíz év önkormányzati és vízügyes összefogásának az eredménye! - Mi a következõ lépés? - Most ott tartunk, hogy befejezõdött a tervezés, lefolytattuk az egyeztetéseket, s a projektet beadtuk. A további lépéshez kellett a miniszter támogató nyilatkozata is, melyet nemrég kaptunk meg. A kivitelezésre szánt források jóváhagyása a következõ egy-két hónapban meg fog történni. - Röviden össze lehetne foglalni tartalmát? - Az egész az én fejemben ökológiai rehabilitáció. 120 kilométeres folyószakaszról van szó, több mint 30 szigettel, számos mellékággal. Azok a mellékágak, amelyeknek megoldható a vízpótlása, vizet fognak kapni. A feltöltõdött, eliszaposodott mellékágaknál az iszapot eltávolítjuk. Meg kell teremteni azokat a partszakaszokat, ahol ki tudnak kötni a turisták! Fontos, hogy egyes önkormányzati helyeken olyan partvédelmi mûvek készüljenek, amely közelében a folyón érkezõ turista szolgáltatásokhoz jut. Fontos, hogy a folyónak száz kilométeres része védett vizes élõhely maradhasson, ahol csak keresztül evezgetünk, s nem okozunk benne semmilyen kárt. A magyaróvári duzzasztó, amely a hetvenes években készült az akkori követelményeknek megfelelõen e projekt keretében megújul. Nem kell majd kivenni a csónakokat, megkerülni a duzzasztómûvet. Tetszik a mostani víz világnapi szlogen, ami így szól: a víz a városokért, városok a vízért. Nem szabad úgy kezelni egy folyót, hogy csak mi vagyunk érte. Azt is látni kell, hogy mi az, amit a víz tesz az emberért. Mi az, amit a víz ad hozzá a városhoz. - Jól látom, hogy ez egyrészt jót tesz a környezetnek, a víznek, de egyben a turizmust is fejleszti? - Így van. Mi ennek a feltételeit teremtjük meg. Az önkormányzatoknak kell ezt úgymond aprópénzre váltani. Tehát kialakítunk egy belterületi folyószakaszt, ott meg lehet állni, de az adott önkormányzat dolga, hogy ott milyen szolgáltatásokat épít ki. - Azt hiszem, az, hogy idáig eljutottunk sok ember érdeme. - Elsõ helyen az önkormányzati összefogást említem. Az önkormányzatok segítségével indult el az elsõ tervezési folyamat. Elkészítették azokat a terveket, amelyekre a hatóságok kiadták az elvi vízjogi engedélyt. Mi ebben szakértõként mûködtünk közre. Ezek a tervek feltárták az önkormányzatok igényeit. A tervezõk felkeresték az önkormányzatokat, s megkérdezték, hogy õk mit szeretnének ott csinálni. Nagyon sok önkormányzat erre építette települési rendezési tervét. Ezt követõen elkészült egy olyan terv, ami többet tartalmaz, mint a mostani. Ezekre a feladatokra áll rendelkezésre hét milliárd forint. Két projekt van ugyanis, s az elõbbiekben én a Mosoni-Dunáról beszéltem. Ezen felül van a szigetközi hullámtér és mentett oldal vízpótló rendszer továbbfejlesztése. Tulajdonképpen ez is egy ökológiai típusú fejlesztés, s ebben is az önkormányzatok voltak a kezdeményezõk. - És mikorra valósul meg ez a két projekt?


3

- A végsõ határidõ 2013. Addigra be kell fejezni az építést. Remélhetõleg ebben az évben már a kivitelezési munkálatok megkezdõdnek. Dr. Nagy István országgyûlési képviselõt a projekt jelentõségérõl kérdezzük. - Az itt élõk számára nagyon fontos ennek a megvalósulása – egészíti ki a mondottakat dr. Nagy István. Fontos az, hogy rendezettek legyenek vízjárásaink, legyen elegendõ víz, élhetõ környezete az itt élõknek. Ekkora összeg nem múlik el nyomtalanul ennek a térségnek az életében, s én azt hiszem, hogy mindaz a fejlesztési terv, amit az itt élõk készítettek példaadó, s ezt az elképzelést végül is támogatta a kormány, amikor jóváhagyta a beruházást.

A politikának nincs más dolga, mint hogy azt elérje, hogy a helyiekrõl a helyiek dönthessenek, az itt élõk a saját sorsukat meghatározhassák. Maga a 12 milliárd is nagyon nagy összeg, de mindaz, amit ez a beruházás vonz majd, az ma még alig elképzelhetõ. Mindaz a fejlesztés, ami innentõl megindul, az itt élõk életét jelentõsen befolyásolni fogja. Szeretném megköszönni mindenkinek, aki ebben a folyamatban részt vett. Szeretném megköszönni mindenkinek, hogy 12 milliárd forinttal fejleszthetjük azt a környezetet, amelyben élünk. Azt a csodát, amit Szigetköznek hívnak, s a XXI. századi színvonalra tudjuk fejleszteni ezáltal. - Úgy tudom megkönnyebbültél, amikor megtörtént a miniszteri aláírás. - Ezért az összegért nagyon sokat kellett lobbizni, hiszen minden beruházásra kevés pénz van. Nagyon megfontolandó, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközöket mire fordítják. Sikerült úgy érvelni, s olyan érveket és olyan embereket sorba állítani, ami bizonyította azt, hogy ez a térség él és élni akar. Böröndi Lajos

Jubiláljon velem a tíz éves NATURAL HAJSZALONBAN! Ezúttal ajándékokkal,akciókkal várom Önöket! A profi szakmai tudás mellett újdonságként kipróbálhatja a HENNA hajfestést és a VEGYSZERMENTES hajápolókat is!

K. Papp Andrea fodrászmester 06/30/993-37-37 Móvár, Majorok,Balás Árpád u.12.

[email protected]

2011.03.03., 19:31

KÖZÉLET

4. oldal

2011. március 4.

Lendva - Mosonmagyaróvár - Pozsony

Együttmûködési megállapodást írt alá a muravidéki Lendván február 21-én a Csemadok és a Lendvai Magyar Nemzetiségi Intézet. Az együttmûködés kiterjed a szlovéniai és a szlovákiai magyarság településeinek cserekapcsolataira, hagyományos rendezvényeire, információcseréjére. Az irodalmi kapcsolatok között szerepel a Lendván szerkesztett Muratáj és a Mosonmagyaróváron készülõ szél-járás folyóiratok közti kapcsolat is, évente egy-egy közös folyóiratbemutatóra kerül sor Lendván és Mosonmagyaróváron. A dokumentumot Kepe Lili (Lendva), Görföl Jenõ (Pozsony) és Huszár László (Dunaszerdahely) látta el kézjegyével. Az aláírási ceremónián jelen volt Böröndi Lajos, a szél-járás folyóirat kiadója is.


4

2011.03.03., 19:31

AKTUÁLIS

2011. március 4.

5. oldal

Érdemi vita nélkül fogadták el Mosonmagyaróvár költségvetését Második olvasatban került Mosonmagyaróvár képviselõ-testülete elé a város 2011.évi költségvetése. Napirend elõtt Kovács Tamás (MSZP) arról tudakolódzott, hogy aláírták-e már a városháza dolgozói a lehallgatásukat engedélyezõ nyilatkozatot. Dr. Nagy István polgármester ütötte le a magas labdát, felolvasva a törvény megfelelõ mondatait, amelybõl egyértelmûen kiderült, hogy az nem érinti a mosonmagyaróvári hivatal dolgozóit, s a törvénymódosítást éppen a korábbi hatalom korrupciós ügyei miatt kellett a törvényhozásnak megalkotni. Kopetti Tamás (Jobbik) kezdeményezésére fél perces néma felállással tisztelgett a testület a kommunizmus áldozatai elõtt. A költségvetés elsõ olvasatához képest a hiány papíron “eltûnt” a mûködés és a fejlesztés felülvizsgálata nyomán. A költségvetés kiadási fõösszege így 16,66 milliárd, míg bevételi fõszáma 14,96 milliárd forint. A hiány 1,69 milliárd. A mûködési hiány miatt 1,5 milliárd folyószámla-hitelkerettel számolnak, a fejlesztési hiány finanszírozására a szennyvíztisztító beruházásra 92 millió, a nagytérségi hulladékgazdákodási projekthez 130 millió, a Futurához 177,5 millió fejlesztési hitelt vesz fel a város. Moson belváros fejlesztési megvalósításához 90 millió, valamint 210 millió új beruházási hitelre is szükség lesz. Mint a polgármester elmondta, a korábbi sikeres pályázatok most érkeztek abba a stádiumba, hogy az önrészt finanszírozni kell, ezért is van szükség többek között hitelfelvételre. Húshegyi Róbert (független) képviselõ a koncepció és a költségvetés közti ellentmondásokra hívta fel a figyelmet, Szabó Miklós (MPKE) alaposan, tételrõl, tételre elemezte a tárgyalandó anyagot. Kifogásolta a városháza költségvetésének növekedését, s azt, hogy a tervezett Médiacentrumról kevés információ olvasható. Kovács Tamás (MSZP) alapvetõen egyetértett a költségvetés-tervezettel, de kétségeit hangoztatta a tervezett adóbevétellel és az ingatlanértékesítések teljesülésével kapcsolatban. Kopetti Tamás (Jobbik) kifogásolta a Médiacentrum felállítását, s politikai tartalmú döntésnek véli annak létrehozását. A képviselõcsoportok finanszírozása kapcsán bõ fél óra telt el azzal, hogy Szabó Miklós (MPKE) kifogásolta, hogy listás képviselõk nem jutnak támogatáshoz. Mint köztudott, jelenleg egyetlen frakció (Fidesz-KDNP) található a testületben, frakcióalakításhoz két fõre van szükség. A személyeskedésektõl sem mentes vitában egyértelmûvé vált, a képviselõ úr azt a szokásjogot is fölrúgná, amiben húsz éve egyetértés mutatkozik: az egyéni körzetben mandátumot szerzett képviselõ rendelkezhet csak képviselõi kerettel. Dr. Petõ Péter (Fidesz-KDNP) nem minden él nélkül javasolta, hogy a négy ellenzéki képviselõ alkosson “frakciót”, csoportot, s akkor frakciópénzhez is juthat. Az egész történet ezért is szánalmas, hisz akkor Szabó Miklósnak (MPKE) eszébe sem jutott ez a téma, amikor egy választókörzet képviselõje volt, s nem töredékszavazatok révén jutott be a testületbe. Az ellenzék felvetéseire dr. Árvay István alpolgármester adott választ. Szerinte is vágyak összessége a költségvetés, de ezeket a vágyakat kitûzött célnak is lehet nevezni. A korábbi polgármester felvetéseire úgy reagált, hogy az most tulajdonképpen azokat az elveket kérdõjelezi meg, amelyek szellemében négy éven keresztül dolgozott. Árvay szerint sem jó a bázisszemléletû költségvetés, s ettõl a mostani kormányzó erõ el is kíván térni majd. A Médiacentrum nem pártépítés, hanem a várost szolgáló intézmény lesz, s megfelelõ városmarketing kialakítása lesz a feladata.


5

A költségvetést végül három nem, egy tartózkodás, s 11 igennel fogadta el a város képviselõ-testülete. A további napirendek közül kiemeljük, hogy döntött a testület a 11. számú háziorvosi körzet betöltésérõl is. Az év elejétõl ennek a körzetnek a betegeit helyettesítéssel dr. Schultz Lajos látta el. A háziorvosi körzet betöltésére az önkormányzat már korábban pályázatot hirdetett. A három jelentkezõ közül a szakbizottság egyhangú javaslata alapján dr. Janoczkó Mártont bízta meg a körzetben a háziorovosi teendõkkel a képviselõ-testület.

FELHÍVÁS 48 – AS KASZINÓRA Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 163. évfordulója emlékére 2011. március 11 - én pénteken 15-17 óráig rendhagyó történelmi kaszinóvetélkedõt szervezünk a Hunyadiiskola „B” épületében (Gulyás Lajos utca). A játékra egy tablóval jelentkezhetnek az általános és középiskolás diákok háromfõs csapatai. A tabló tartalmazza a következõket: A centenáriumra készített ’48-as emlékmû fotóját (a képen legyenek rajta a csapattagok is), rövid leírást az emlékmû készítésének körülményeirõl (Ehhez felhasználhatjátok a mellékelt újságcikket) A tabló leadásának határideje: március 7. hétfõ 16 óra . (Hunyadi iskolai könyvtár) Felhívjuk a diákok figyelmét, hogy nézzék meg Magyaróvár és Moson vármegye 1848-hoz kapcsolódó mosonmagyaróvári és környékbeli emlékhelyeit! Bérci Csaba fõszervezõ ([email protected]ért)

Születésnapi köszöntõ

Dr. Széles Gyulánét 97. születésnapján kereste fel dr. Nagy István polgármester, hogy felköszöntse, gratuláljon neki. Az Erkel utcai idõs asszony jóízûen beszélgetett el a polgámesterrel,s természetesen olyan emlékeket is felidézett, amelyek a város múlt század elejének történetéhez tartoznak hozzá.

Reklámszervezõket keresünk

A Mosonvármegye jutalékos rendszerben (a szokottnál magasabb jutalékért) reklámszervezõket keres. Jelentkezni a 06-30-869-78-97-es telefonszámon lehet.

2011.03.03., 19:31

CIVIL HÍREK - ISKOLAI ÉLET

6. oldal

2011. március 4.

Példaértékû összefogás A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás képviselõi rendkívüli tanácskozásra gyûltek össze február 24-én a Hansági Múzeum helyzete kapcsán. Ismert volt már a megyei közgyûlés határozata, amely szerint a Hansági Múzeumot kiállítóhellyé minõsíti vissza, s a múzeumi hálózatra kirótt létszámcsökkentést egyedül a magyaróvári intézményre terheli.

A civil kezdeményezés, az aláírásgyûjtések, a tüntetés látszólag nem érte el a célját, de arra rávilágított, hogy nincs idõ. A arra is, hogy példa nélküli összefogás bontakozott ki a régióban, amire a kistérségi értekezlet is bizonyíték volt. (Uzsák Zoltán felvétele)

Kitüntették az ’56-os egyesület elnökét Az 56-os Szövetség Országos Elnöksége, az 56-os Szövetség alapításának huszadik évfordulója alkalmából a haza szolgálatáért, a volt magyar politikai foglyok érdekében végzett kimagasló tevékenysége elismeréseként Gábor Józsefnét, a Mosonmagyaróvári ’56-os Egyesület elnökét,a jubileumi emlékérem kitüntetésben részesítette. Az elismerést 2011. február 16-án, a szövetség budapesti székházában rendezett ünnepi közgyûlésen Fazekas János László elnök nyújtotta át.

MEGHÍVÓ VETÉLKEDÕRE

Dr. Nagy István, a társulás vezetõje ismertette azokat az erõfeszítéseket, amelyeket a város eddig tett a múzeum megmentése érdekében, s kinyilvánította, amennyiben a kistérségi felajánlásokból összejön négymillió forint, ezt a város délutáni közgyûlésén kiegészíti hat millióval, s az idei évet így a múzeum változatlan formában vészelheti át. A jelenlévõk felajánlásainak, nemes gesztusainak köszönhetõen a szükséges pénz összegyûlt, s a magyaróvári közgyûlés is megszavazta a hiányzó összeget. Azonban ez csak elodázása a problémának. Dr. Nagy István már korábban kérte az illetékes minisztériumot, hogy vizsgálja meg a lehetõségét annak, hogy a múzeum városi és kistérségi kezelésbe kerülhessen, hiszen gyûjtõterülete lefedei a Magyarországon maradt csonka Moson vármegye területét, a benne található értékek e régió múltjának emlélkei. S kérte Matolcsy miniszter urat, hogy a fejkvóta megbontásával (jelenleg a levéltári szolgálat, a múzeumi ellátás, közmûvelõdés közös fejvkótával rendelkezik) teremtsenek tiszta viszonyokat. Remélhetõleg az idei év elegendõ lesz a probléma megoldásához, s nem lehetetlenül el a múzeumi ellátás. A megye nehéz helyzetét persze meg lehet érteni, de azt nem, hogy a párbeszéd kulturált formája helyett az erõt választotta. Mosonmagyaróvár és környéke is része a megyének, az itt élõk elvárják a tisztességes bánásmódot, s az arányos teherviselést. (A megyei intézményi hálózat igazgatója is kapott meghívót az értekezletre, de nem jött el.)


6

Kedves mosonmagyaróvári 4. osztályban tanító Kollégák! Iskolánkban, a mosonmagyaróvári Ujhelyi Imre Általános Iskolában hagyománya van az anyanyelv és a zenei mûveltség megszerettetésének, ápolásának. Ebben a tanévben, immár 9. alkalommal rendezzük meg a kisiskolások anyanyelvi és zenei mûveltségi vetélkedõjét 2011. május 19-én délelõtt 10 órakor iskolánk tágas aulájában. Felhívjuk figyelmeteket, hogy vetélkedõnkre április 20-ig jelentkezhettek, az iskola címén: Ujhelyi Imre Általános Iskola 9200 Mosonmagyaróvár, Ujhelyi u. 69, fax: 06 96 576-026, e-mail: [email protected]. Iskolátokból egy 3 fõs 4. osztályos diákokból szervezett csapatot várunk kísérõtanítóval, a verseny elõtt egy órával. Az általatok kiválasztott csapat tagjai hozzanak magukkal íróeszközt: ceruzát, törlõgumit. Kérjük, hogy a jelentkezõ csapatok készüljenek egy négy-öt mondatos rövid bemutatkozó szöveggel – lehet az mondókaszerû is -, amely arról szóljon, hogy név szerint kik a csapat tagjai, honnan, melyik iskolából jöttek és miért választották a csapatnevet, valamint ki és mi ösztönözte õket a vetélkedõn való részvételre. Az idei versenyünk témája: Emlékezzünk Móra Ferencre! A májusi vetélkedõnkön is hasonló típusú feladatokra számíthatnak a jelentkezõ kisdiákok, mint a tavalyi vetélkedõn, de a jelzett témakörben. A vetélkedõ során a versenyzõ tanulóknak 10 nyelvi játékot és zenei feladatot kell megoldaniuk. A tervezett feladatokkal a tanórákon tanult anyanyelvi és zenei ismereteik megbízhatóságát tennénk próbára. Várva jelentkezéseteket, kívánunk Nektek kellemes és sikeres felkészülést a versenyre és minden jóra erõt, egészséget! Gálos Jánosné igazgató, Bojér-Varga Szilvia és Mészely József szervezõk

2011.03.03., 19:32

2011. március 4..

KITEKINTÕ - RAJKA

7. oldal

Villanófényben Kiss Vince, Rajka polgármestere

Tavaly õsszel új polgármestert választott Kiss Vince személyében Rajka. A településrõl azóta is hallunk eleget a szegényes vasúti közlekedés, de leginkább a nagyszámú szlovák betelepülõ kapcsán. Sorozatunkban a kistérségben élõ új polgármestereket mutatjuk be.

- Kertész végzettséggel rendelkezem, egy ideig Ausztriában dolgoztam - vall a Mosonvármegye mikrofonja elõtt Kiss Vince életérõl. - Hazajöttem, és gazdálkodni kezdtem. Földeket és gépeket vettem a kinti keresetbõl. Tõsgyökeres rajkai vagyok. Gazda voltam mostanáig, s vagyok jelenleg is. Családi gazdálkodó. Három gyermekem van, két leányom és egy fiam. Szeretem a földet. Mint rajkai fiatalember a helyi közösségek munkájából kivettem a részemet. Érdekelni kezdett a közélet. A mostani indulásom oka az volt, hogy beláttam, községünk az elmúlt években nem megfelelõ irányba és nem megfelelõ tempóban fejlõdött. 1994 óta Rajkán munkahelyteremtõ beruházás nem volt, ami volt leépült, megszûnt. Aztán köztudott, hogy hatalmas a szlovák betelepülés, ez az irány sem jó, Pontosabban az nem, hogy olyan telekkialakítások történtek, amelyek csak ezt a tendenciát lovagolták meg. Ebbõl csak aprópénz juthat az önkormányzatnak, a nagy beruházások hasznát az idegen vállalkozások viszik el. Én úgy érzem, hogy a településnek fekvésébõl adódóan egész más lehetõségei is vannak. Mindamellett ez a betelepülés tovább fog folytatódni, ennek a lehetõsége adott. De az egyéb gazdasági jellegû fejlesztéseket meg kell tenni, és a község élhetõségén kell javítani. - Milyen falu egyáltalán Rajka, hisz a történelmi viharok jól megtépázták. Van egy kicsi lokálpatrióta mag? - Valóban kis lélekszámú az a közösség, ami rajkai eredetûnek mondható, de hát ki a helyi lakos, ha nem az, aki itt született? Itt az elmúlt száz évben folyamatos volt a népmozgás az ismert történelmi események miatt. Határfalu lett, vasúti csomópont. De, akik már húsz-harminc éve itt élnek, azok helyi lakosok, ezen kár vitatkozni. Én azt mondom, hogy az rajkai, aki rajkainak érzi magát. - Már eltelt egy kis idõ a választások után. Mivel szembesültél? - Megalakult az új képviselõ-testület, megalakítottuk a bizottságokat, átbeszéltük azokat a teendõket amelyeket a község életében szükségesnek vélünk megtenni. Értékeltük a megörökölt állapotokat. Meg kell említeni, hogy a választások után


7

megerõsödött bennem az az érzés, hogy az ingatlanfejlesztésekkel foglalkozó idegen beruházókkal szemben sokkal markánsabban kell a község érdekeit képviselni a késõbbi tárgyalásokon, mint az elõzõleg történt. Az ilyen nagyságrendû beruházásoknak sokkal nagyobb hozadéka kell, hogy legyen. Mert azt a terhelést, amit az új területek, illetve lakosok jelentenek, bizonyos fejlesztések nélkül a falu nem tudja elviselni. A meglévõ infrastruktúra ezt a dinamikát nem bírja el. Gondolok itt elkerülõ útra, kultúrház fejlesztésre, sportlétesítményekre, intézmények fejlesztésére. Nem lehet duplájára növelni fejlesztések nélkül a lakosságszámot. Lakunk itt 2600-an, de itt alszanak négyezren. A sajtóból úgyis ismert az a probléma, hogy a külföldi lakosok nem ide fizetnek adót, gyermekeik után nem jár fejkvóta stb. - Pozsony közigazgatási területe a falu szélén van. - Egy fõvárossal vagyunk határosak. A másik irányban közigazgatási határunk Somorjával van, de két osztrák településsel is. Szomszédosak vagyunk Nickelsdorffal és Deutsch Jahndorffal is.

- Milyen falut képzelsz magad elé, ha a jövõrõl gondolkodsz? - Mindenképpen egy modern települést. Ezalatt élhetõséget értek, minél több zöldfelületet, a szép környezet kihasználását. Sajnálom, hogy ma még kevés ember dolgozik az egyesületekben, közéletben, de van egy maroknyi patrióta. Lelkes tanáraink vannak. Viszont a betelepülõ szlovák ajkú lakosok közt magas az értelmiségiek aránya, jogászok, orvosok, nõgyógyászok települtek be, de van köztük atomfizikus is. Az majd eldõl, hogy évek multán hogyan tudjuk bevonni õket a közös munkába. Kép és szöveg: Balassa -Böröndi

2011.03.03., 19:32

POLITIKA

8. oldal

2011. március 4.

Nem kell mindig a farkasokkal üvölteni! Jókai Anna írónõ Hit és szeretet címmel tartott elõadást a minap a Pártok házában. Az elõadóterem zsúfolásig megtelt érdeklõdõkkel. A Mosonvármegyének az elõadás elõtt adott interjút. - A szeretetlen világban lassan már magunk sem tudunk szeretni. Szétromlik körülöttünk minden, a biztos értékek, az erkölcs válságba került, válságba hajszolták.

ha a jót hódítja meg. A Gonosz nem a selejtre kíváncsi, az értékre, azt akarja manipulálni. - Úgy látom, hogy mindenki gyõzni akar, s közben maga is belepusztul a „gyõzelembe”. - Az természetes, hogy ha az ember érez magában valamit, azt szeretné gyõzelemre vinni. De soha nem mindegy, hogy milyen áron, a másik meg az, hogy nem mindegy, hogy mit. Én azt gondolom, hogy nem is gyõzelemre törekszik az ember, hanem arra, hogy lássa mielõtt elmegy ebbõl a világból azt, hogy valamit sikerült javítani. Nem gondolom, hogy nagyon sokat lehet korrigálni a világon, csak azt gondolom, hogy elég ha egy hajszálnyit különb lesz az ember mûködése után. Akkor már nem élt hiába. A „gyõzni akarás” talán igen, de a gyûlölködés nem fér bele az én szemléletembe. - És a hit? - A hit számomra akkor válik igazán hitelessé, ha most a harmadik évezredben megszerezzük mellé a tudást is. Nem elég csak hinni, hogy mi az élet igazsága, ezt valahol az agyunkkal, az eszünkkel is tudni kell. Ezt az ember a zsigereiben érzi. A hit nem egy szentimentális , lágy érzelem, a ráhagyatkozás arra, amit nem ismerünk, hanem amit fölfogunk. Hisz az életnek nem volna semmi értelme, ha nem volna valami, ahova tovább léphetünk, miután a biológiából elszólítanak. Tudom, hogy ha az emberi életet értelmesnek fogom fel, akkor arra a hitre szükségem van. A hit és az igazi tudás soha nem ellenség, kézenfogva járnak. Böröndi Lajos (Fotó: Balassa)

- Ez a szeretetlenség az egész nemzet életére kihat. A családon belüli ridegség arra vezethetõ vissza, hogy kezd minden énközpontúvá válni. Amikor 2007-ben az Erzsébet hídnál beszéltem a március 15-i ünnepségen, akkor azt mondtam, hogy nem igaz, hogy minden eladó. Nem minden a pénz, a szeretet a pénz. Akkor a Klubrádióban egy azóta már eltávozott riporter ezt a kijelentést antiszemita kijelentésnek aposztrofálta. No comment! Én azóta is azt mondom, a fõ gond az, hogy az érzés és az igazi tudás helyébe a külsõdleges, materiális értékek kerültek kizárólag. Én nem azt mondom, hogy ne legyen pénz, hisz nyomorogva nagyon nehéz gyerekeket nevelni, és nagyon helyeslem azt a családtámogatást, amit most fogunk bevezetni, csak azt mondom, hogy a pénz önmagában nem fog megoldani mindent, ha hiányzik belõle a szeretetháttér, az erkölcsi erõ. - Nagyon nehéz védekezni a pénzközpontú világ ellen. Mi a dolgunk ebben a helyzetben? - Ahány írót megkérdez, mindenki másként felel erre a kérdésre. Én úgy gondolom, hogy egy írónak, egy alkotó embernek az a kutya kötelessége, hogy ha többet kapott az Istentõl, akkor többet fordítson vissza. Legyen az embertársai, a hazája segítségére. Ez adja az embernek az erõt. Nem kell mindig a farkasokkal üvölteni. A magyar értelmiség nagy része valóban azzal vált árulóvá, hogy együtt üvöltött a farkasokkal. Ha szembeszállunk ezzel az áltudattal, és azt mondjuk, hogy van feladatunk, és azt végre akarom hajtani, akkor az erõt is megkapom hozzá. Tudja, én úgy vagyok ezzel, mint ahogyan az erdélyi közmondás mondja: Ha az Isten havat ad, ad lapátot is hozzá. Most ilyen helyzetben vagyunk, csõstül jön ránk a lavina, de van lapátunk hozzá. Nem szabad engedni annak, hogy milyen nagy erõvel szabadul el olykor a gyûlölet, a hazugság. Persze, hisz a Sátánnak az az igazi,


8

Ivartalanítási akció A kutyák, cicák túlszaporodása súlyos problémát jelent Mosonmagyaróvár számára, ezt sokan megtapasztalhattuk. Nõstény ivarú állataink évente akár 10-15 utódnak is életet adhatnak, ennyi kölyöknek gazdát találni szinte lehetetlen feladat. Szervezetünk ezért ajánlja minden állattartó figyelmébe a probléma megelõzésének hatékony módját: az ivartalanítást. Ennek során egy egyszeri állatorvosi beavatkozás révén életre szólóan megfoszthatjuk kedvencünket ivarképességétõl és a tüzelés gyötrelmeitõl. A beavatkozás rutinmûtétnek számít, kockázattal nem jár. Tudjuk, a javasolt megoldás költségei meglehetõsen magasak. Ezért a Menedék Állatvédõ Alapítvány 2011-ben is megszervezi a városi ivartalanítási akciót. Ennek keretei között szervezetünk anyagi támogatást nyújt a kedvencüket ivartalanítani szándékozó gazdiknak, átvállalva a beavatkozás költségeinek bizonyos hányadát. Szuka kutyák esetében a Menedék Alapítvány a teljes ár 30 százalékát fedezi, míg a nõstény macskák ivartalanításának ára – szervezetünk és az akcióban résztvevõ állatorvosok támogatása révén – egységesen 4250 forintba kerül. Ez a rendes ár töredéke. Az akció március 1-jétõl a rendelkezésre álló források kimerüléséig tart. A részt vevõ állatorvosok: dr. Czimber Gyula, dr. Egri Borisz, dr. Pák Zoltán, dr. Tombácz Nándor, dr. Varga Árpád. Kérjük, további információért keresse szervezetünket a 06 70 365 80 96-os telefonszámon vagy látogasson el a www.kisallatmovar.hu weboldalra! Menedék Állatvédõ Alapítvány (Adószám: 18536694-1-08)

2011.03.03., 19:32

HOVÁ MENJEK?

2011. március 4.

Magyar Galéria A Szász Endre szõnyegeibõl nyílt kiállítás március 31-ig látogatható

Hansági Múzeum Március 3. csütörtök

A múzeum Szent István király út 1. szám alatti épülete, 19 óra 1848-as pénzek és érmék

Cselley-ház Március 6. vasárnap Sárközi Anikó festõmûvész „Víz-hang” címû kiállításának megnyitója. Köszöntõt mond Szentkuti Károly múzeumigazgató, a tárlatot Kelemen Benõ Benjamin grafikus nyitja meg. Megtekinthetõ március 27-ig keddtõl szombatig 14-18 óráig.

FLESCH KÖZPONT

Vargáné Hárs Mária festményei március 19-ig láthatóak a könyvtár emeleti kiállítótermében

FLESCH KÖZPONT Március 12. Szombat 20 óra MLÉXEL! Party


9

9. oldal

2011. MÁRCIUS 15. Központi ünnepség a ‘48-as emlékmûnél! “Föltámadott a tenger” (Verses, zenés mûsor a Theatrum Ad Flexum elõadásában.) Ünnepi beszédet mond dr. Szakály Sándor történész. Legyen ott, ünnepeljük együtt a márciusi forradalmat!

A kommunizmus áldozatainak emléknapja A Magyar Országgyûlés 2000. június 13-án elfogadott határozata értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én emlékeznek Kovács Béla politikus elhurcolására és a kommunizmus áldozataira. Kovács Béla a Független Kisgazdapárt Fõtitkára volt, akit 1947-ben ezen a napon tartóztattak le a szovjet megszálló hatóságok, jóllehet az országgyûlési képviselõt védte mentelmi joga. A szovjetellenes kémkedéssel és ellenkormány alakításával megvádolt Kovács Bélát 1951-ig magyarországi és ausztriai börtönökben õrizték, majd 1952-ben a Szovjetunióba vitték, s bírósági tárgyalás nélkül 25 évi kényszermunkára ítélték. 1955 novemberében átadták a magyar hatóságoknak, de szabadságát csak 1956 áprilisában nyerte vissza. Az 1956os forradalom idején földmûvelési miniszterként, majd államtitkárként tagja volt a Nagy Imre - kormánynak. A forradalom leverése után kereste a kiegyezés lehetõségét, de amikor világossá vált számára, hogy ez nem lehetséges, ismét visszavonult. 1958. novemberétõl haláláig országgyûlési képviselõ volt, de betegsége miatt ténylegesen nem politizált. 1959. június 21-én halt meg, a szovjet hatóságok 1989-ben rehabilitálták. Az Országház elõtt álló bronzszobrát 2002. február 25én letartóztatásának és elhurcolásának 55.évfordulóján avatták fel. A kommunizmus áldozatairól az idén 10. alkalommal emlékezhetnek meg nyilvánosan az Országgyûlésben, a képviselõ-testületi üléseken, az egyes településeken, a középfokú közoktatási intézményekben. Ezeken a megemlékezéseken minden esetben szembesülni kell a múlttal, hangsúlyozni azt, hogy a kommunizmus idõszakát 1945tõl 1989-ig egységesen diktatúrának kell nevezni, függetlenül a használatos árnyalt kifejezésektõl. Tudatosítani kell, hogy minden harmadik család szembekerült valamilyen szinten a hatalommal, így három millió ember ellen indítottak hatósági eljárást. Az 1956-os forradalom leverése újabb tízezrek életét követelte, tette tönkre. A kommunizmus áldozata minden kivégzett, legyilkolt, perbe fogott, õrizetbe vett, munkahelyérõl elbocsátott, áthelyezett, folyamatosan zaklatott, fenyegetett és emigráló magyar ember, hozzátartozóival együtt. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy Kádárék mintegy 32 000 pert terveztek a forradalmat megtorlandó, ebbõl hozzávetõleg 22 000 pert le is folytattak, amelyeknek jogerõs bírói ítélet lett a vége. Mosonmagyaróvár különösen sokat szenvedett a diktatúra évtizedeiben. A „bûnös város” megbélyegzés alól a város lakossága napjainkban kezd ténylegesen felszabadulni. Ehhez járulnak hozzá méltó történelmi megemlékezéseink: október 26-án a Gyásznap, június 16án az ’56-os vértanúk emléknapja, február 25-én a kommunizmus áldozatainak emléknapja. A kommunizmus áldozataira a városban több helyen is megemlékeztek. Mosonmagyaróvár város képviselõ-testülete soros ülésén egyperces néma felállással adózott az áldozatok emléke elõtt. A Piarista Kápolnában február 25-én tartott szentmisén emlékeztek az áldozatokra. A Jobbik Magyarországért Mozgalom a Gyásztéren tartott ünnepi megemlékezést, a Mosonmagyaróvári ’56-os Egyesület pedig az Óvári temetõben és a Gyásztéren helyezte el emlékezõ koszorúit. Az egyesület az 1956. október 26-ai sortûz 55. évfordulójára külön kopjafát állít a Gyásztéren a kommunizmus áldozatainak emlékére. Simon Zsuzsa

2011.03.03., 19:32

ÉLÕ MÚLT

10. oldal

Molnár Ágoston emlékezete Molnár Ágoston 1919. augusztus 28-án a mosonmagyaróvári Majorok városrész Füzes terének Máji féle házában látta meg a napvilágot Molnár István és Csillag Katalin gyári munkás szülõk gyermekeként. Az ezermesternek tekinthetõ édesapjától már kisgyermekként elsajátította a tárgykészítés és díszítés fortélyait, a költõi érzékenységû édesanyjától a szép iránti hajlamot örökölte. Az erdei séták során apja megismerteti a fákkal és azok tulajdonságaival, édesanyjától a Kálnoki búcsúban bicskát kap ajándékba, hogy álmait fába véshesse. Az ötgyermekes családban tisztelet övezte a néphagyományt. Elemi iskolai tanulmányait 1925-ben kezdte a mai Ujhelyi Iskola elõdjének osztatlan osztályában. Elsõ Majoroki tanítónõjérõl, Ekker Kláráról így vallott utolsó beszélgetésünk során: „Kiváló pedagógus volt. Az õ szemében egyforma volt a gazdag és a szegény családból érkezett gyermek. Õ volt a mindenkori példaképem. Embersége, igazságszeretete, tudása, felelõsségérzete mintául szolgált számomra minden idõben.” Két év után a városközponti iskolában folytatta tanulmányait. A hat elemi befejezése után szüleinek nem volt lehetõsége vállalni a tanítatás költségeit. Munka után kellett néznie. Idõszakonként a fõhercegi faiskolában vállalt munkát kevéske fizetésért. 1934-ben a mosonmagyaróvári cserkészek közé állt. A Sas õrsnek kifaragja a névadó madarát, mely fordulatot jelentett az életében. Korábbi munkái, dísztárgyai társaságában megrendezhette elsõ szerény kiállítását. Bemutatkozása után egyre többen ismerték meg a városban is. Gyakrabban kapott megrendeléseket a város lakóitól és barátaitól is. Kacsó András barátja ismertette össze Bajtner Károly Akadémiai professzorral, akinek közbenjárására mintázhatta meg 1939-ben Groffits Gábor, az Akadémia igazgatójának arcképét. Ez idõ tájt határozta el, hogy mûvész lesz. Ebbéli szándékát felpártolta és anyagilag is támogatta, segítette Kántor Imre cserkészparancsnok. Az õ biztatására utazott életében elõször Budapestre és a sikeres felvételi vizsga után az Iparmûvészeti Fõiskola szobrász szakos hallgatója lett. A fõiskolával egy idõben magánúton leérettségizett, és rendes hallgatóvá átminõsítve fejezte be fõiskolai tanulmányait 1943-ban. Alig pihente ki a záróvizsgák fáradalmait s máris behívták katonai szolgálatra, ahol tiszthelyettes-képzõoktatásban részesült az erdélyi Gyergyótölgyesen állomásozó katonai egységnél. Szabad idejében járja a havasokat, a járási székhely házait és ismerkedik a székely néphagyományokkal s a vidék magyarságának gazdag népmûvészetével. A késõbbi, négy évig tartó orosz hadifogság nehéz hónapjainak gyötrelmeit azzal enyhítette, hogy hangszereket és használati tárgyakat faragott valamint színjátszó-kört szervezett a foglyoknak, hogy értelmesen ébren tartsa bennük a szabadulásuk utáni sóvárgást, vágyat és reményt. A Brjanski fogolytáborból való hazakerülés után fizikailag legyengülten a mezõgazdasági gépgyárban talált tisztviselõi munkát. Ekkor faragta szabadidejében az ökörfejet a mosonmagyaróvári Arany Ökör vendéglõ homlokzatára egyetlen darab gõzölt hársfából. A háború utáni újjáépítés lendületében a gyárnak munkásemberekre volt szüksége. De kevés volt a pedagógus, akik a szakmunkásokat képezhették volna. Molnár Ágostont is továbbtanulásra biztatták felettesei.1949 augusztusában felvételt nyert a budapesti Mûszaki Tanárképzõ Fõiskola nappali tagozatára. A kollégiumban megismerkedik a nálánál tíz


10

2011. március 4.

évvel fiatalabb pápai lánnyal, Molnár Margittal, akivel házasságot köt 1950. augusztus 26-án. A Mûszaki Fõiskolán töltött elsõ év után mindketten alapvizsgát tettek és levelezõsként szerezték meg a diplomát 1952-ben. Kezdetben a gyõri 400-as Szakmunkástanuló Intézetben tanítottak, ahol szakrajzot oktattak. 1951-ben sikerült állást találniuk Mosonmagyaróváron az óvári Szakmunkásképzõ intézetben, mely oktatási intézményben dolgoztak nyugdíjba vonulásukig. S közben felépítették közös családi házukat és nevelték, tanítatták három gyermeküket: az 1952-ben született ifjú Molnár Ágostont, az 1953-ban született Molnár Istvánt és az 1957-ben született Molnár Katalint. Molnár Ágoston a mûvészi tevékenységét a tanítás egész embert követelõ éveiben is folytatta. Jelentõsebb munkái ekkor születnek: az egykori iskolája névadója emlékére faragott Mátyás mellszobor, a Szent István király szobra, az Ujhelyi Imre Általános Iskola névadója emlékére faragott dombormû, az Éltes Mátyás,Móra Ferenc és Széchenyi István emlékére faragott dombormûvek, a Petõfi emlékére készült mellszobor, a nagy romantikus német költõrõl, Nikolaus Lenauról készített mellszobor, a város és a Magyar Köztársaság fába álmodott címer-dombormûvei, az Olasz kápolna mellett felállított kopjafa, a református templom faragásai, a családja tagjairól és barátairól készített szoborportrék, festmények. A nyugdíjas éveiben jutott el a késõbbi munkáit ösztönzõ fafaragó- és mûvész- táborokba. 1983ban rendezték meg szülõvárosában a máig emlékezetes retrospektív kiállítását. Munkái eljutottak Európa majd minden országába, de a tengerentúli gyûjtõk tulajdonában is találunk szép számmal díszdobozt, spanyolozott kulacsot, ékfaragásos fokost, csanakot, csontból faragott dísztárgyakat: karkötõket, medálokat, karórákat, mozgó játékokat. Már 17 évesen szerepelt faragásaival a Lipcsei Nemzetközi Vásáron, de 1941-ben a milánói vásár látogatói is megcsodálták alkotásait. Szenvedélyét két fia is örökölte: Ágoston és István fiai is faragnak. Idõs Molnár Ágoston alkotásaiban fõleg tájegységünk motívumai köszönnek vissza, de kifejezetten szobrászi látású mûvész volt. Alkotásai nem csak az iskolák és jeles mesterei tanításai ösztönzésére születtek, hanem, mint minden igaz tehetségé, a jóisten markából virágzottak elé. Alkotásaiból sugárzik megálmodójuk lelki gazdagsága, mindannyiunk számára példamutató emberi tartása. Hittel és fiatalos lendületû alkotómunkával vallotta 2006-ban bekövetkezett haláláig, hogy a múlt értékeinek megbecsülése, ápolása nélkül nem valósulhat meg az építõ, a mindenki számára jó közérzetet biztosító jövendõ, de azt is, hogy nem elég emlékeket õrizni, hanem azokat élettel és szellemmel kel táplálni. Mészely József

Folyamatos akciókkal várjuk Önöket!

Szolgáltatásaink

• SZTK vények beváltása! • INGYENES komputeres szemvizsgálat! Szemüvegkeretek 1600 forinttól széles választékban. • Tokok, láncok kiegészítõk! • Színes és fekete-fehér filmek árusítása, kidolgozása, albumok! • Kontaktlencse illesztés, ápolók, tisztítók, lencsék raktárról!• “Kezdõknek” INGYENES egyhavi próbalencse! • Elemek, hõmérõk, napellenzõk, órák, barométerek! • Szemüvegkészítés akár 15 perc alatt! • Gyors, pontos és figyelmes kiszolgálás!

Mosonmagyaróvár Szent István kir. u. 84.

Nyitva: hétfõtõl péntekig 9-17 h-ig, szombaton 8-12 h-ig RÖVID HATÁRIDÕ, FIGYELMES KISZOLGÁLÁS, JÓ PARKOLÁSI LEHETÕSÉG

2011.03.03., 19:32

PENGEVÁLTÁS

2011. március 4..

11. oldal

• Il yen Ily

Miféle helyi politika? Nagy figyelemmel olvasom Ondré Péter fiatal politológus írásait a Mosonvármegye hasábjain. A február 11-i számban a helyi ellenzék szerepét, lehetõségeit elemzi, és kifogásolja passzivitását. Az önkormányzati választási rendszer átalakításával az eddiginél sokkal kisebb a mozgástere, lehetõsége a nem kormányzati oldalon ülõknek. Amint az elõre várható volt, az új választási szisztéma parlamenti elfogadásával olyan helyzet állt elõ, hogy a helyi önkormányzatokban szerephez jutó képviselõk aránya, és az indulókra leadott szavazatokkal kifejezett választói akarat nagyon távol került egymástól. Mosonmagyaróváron a FIDESZ-KDNP 49,6%-os támogatottsággal – 10 egyéni körzet és a polgármesteri tisztség /42%/ megnyerésével – 11 mandátumhoz jutott. Az 50,4%-ban támogatott más pártok és szervezetek viszont csak 4 listás képviselõi helyet szerezhettek, s közülük 3 semmiféle képviselõi tapasztalattal nem rendelkezett. Ráadásul értékrendi, ideológiai különbségek miatt frakcióalakításra sincs esély. (Az MPKE esetében ez mindössze 7 darab szavazaton múlott!) A passzivitásról: normális demokráciában minden megalakuló kormánynak, városvezetésnek illik 100 nap türelmi idõt biztosítani. Személyes visszafogottságom egyik oka ez, másrészt pedig szerettem volna még a látszatát is elkerülni annak, hogy úgy tûnjön ”savanyú a szõlõ”. Nem érzem, nem tekintem magam „levitézlett” politikusnak, hiszen a legutóbbi választási eredmény alapvetõen az országos politikai szimpátia következménye volt. Úgy gondolom, az elmúlt 4 év eredményei, fejlesztései, sikeres pályázatai (Mowinpark, 500 új munkahely, Moson belváros rekonstrukció, Futura, Barátság utca felújítása, Bezenye-Paprét irányában új kerékpárút, új bölcsõde, panelfelújítások), és új rendezvényei (Voluta, Borfesztivál, Moson 1000), valamint a város költségvetési helyzetének stabilizálása, vagyonelemeinek megõrzése és gyarapítása, Mosonmagyaróvár ismertségének növekedése önmagáért beszél. A város növekedési pályára állt, ez itt a lényeg, nem az én személyes karrierem, sorsom. Nyugodtan nézek az itt élõk szemébe. A jelen ciklusban eltelt négy hónap során számos, jobbító szándékú javaslatot, módosítást fogalmaztam meg, amit olykor meglehetõs arrogáns módon „söpörtek le az asztalról”. A mozgástér valóban szûkebb, az információhoz, bizottsági döntésekhez nehezebben lehet hozzáférni a kisebb létszám miatt, így nehezebb az ellenzéki kontroll gyakorlása is. A sajtóban való megjelenést illetõen polgármesterként nem érzékeltem a „megyei napilap baráti magatartását”, igaz, az ellenkezõjét sem. Ezzel szemben a Mosonvármegye és egy helyi TV – fõleg a kampányfinisben – erõsen igazodott az uralkodó politikai szélirányhoz! Remélem ez a kritika nem lesz akadálya mostani és késõbbi írásaim megjelenésének, hiszen az említett lap fõszerkesztõje – saját bevallása szerint is (Civil Tükör 2011. január: „s mivel én az országgyûlési választások során, és az önkormányzati választásokon is segítettem sajtómegjelenéseit, a polgármester úr úgy gondolta, hogy továbbra is igényt tart munkámra.”) – a kampányban tett szolgálataiért sajtóreferensi beosztást kapott a városházán a polgármestertõl! Lehetõség szerint a késõbbiekben rendszeresen igyekszem megosztani véleményemet az olvasókkal és megvilágítani egy-egy döntés hátterét, okait. Így minden bizonnyal érzékelhetõ lesz, hogy nincs az ellenzéki oldalon „totális impotencia”, a nehezített körülmények között is ellátjuk feladatainkat bizottsági tagtársammal együtt, az egyesület támogatásával. Szabó Miklós képviselõ MPKE

Ondré Péter szelíd, visszafogott írása elõzõ számunkban több olvasónkat telefonálásra késztetett. Bizonyára nincsenek hozzászokva az ilyesféle elemzésekhez, pedig segít a tisztánlátásban, az eligazodásban. Ondré Péter szerkesztõségünk munkatársa, véleménye akár közös állásfoglalásnak is fölfogható. De nem ezért nyúltam kényszeredetten a tollhoz, hanem azért, mert nem lehet elmenni szótlanul Szabó Miklós csúsztatásai mellett, s mert éppen azt a Mosonvármegyét vádolja elfogultsággal a választási küzdelemben, amelyben gerillakampányának nem éppen dicsõ termékeit jelentette meg (pl. hamisított közvéleménykutatás). Lapunk immár az ötödik választási küzdelmet vészelte át, s helyet adott a politikai reklámok számtalan válfajának (hirdetés, interjú, propagandaesemény stb.) térítés ellenében. Most is ezt tette. Mivel havonta jelent meg, nehezen bírta a megnövekedett “közlési vágyat”. Mindent közölt, amit lehetett, az pedig, hogy az egyik szervezet jobb anyagi kondíciókkal többet hirdetett, nem dolga minõsíteni. Bár e téren a civilnek álcázott, politikai töltetû MPKE létszámához és befolyásához képest nem maradt el a nagy testvértõl. Érthetetlen számomra, hogy Szabó úr még ma is a választási számháborút játssza, s elméláz azon, hogy hét szavazattal maradt le körzetében, s ha ez nem történik meg, ma frakcióval is rendelkezne a testületben! (Mintha nem tudná, hogy akkor a töredékszavaztokból nem jött volna össze még egy mandátumra.) S érthetetlen az is, hogy az elmúlt négy év sikereit nem csapatmunkának tudja be. De még kevésbé érthetõ, hogy nem viseli el az ellenzéki szerepet. Azt pedig egyenesen nem hiszem, hogy nem érzékelte a “megyei napilap baráti támogatását”. Akkor nézze csak meg a választások elõtti szombati számot, ahol közleményben tudatják, hogy az elõzõleg leegyeztetett polgármesteri tévévita a többi félre felróhatóan elmarad. Mintha napokkal elõtte már nem jelent volna meg a Mosonvármegyében, hogy el sem fogadta senki meghívását személyeskedõ, sértõ kampányfogásai miatt. Azt meg különösen nem értem, hogy miért személyemre hegyezte ki írása záró fejezetét, hisz tudja, hogy az õ kampányát is segítettem annyiban, amennyiben segítségnek számít egy augusztusi interjú, néhány kért és kapott ingyenmegjelenés. Nem titok, hogy az elõzõ ciklus alpolgármestere már az országgyûlési kampány elõtt megkért, hogy nézzem át egy-egy írását, nyelvileg “korrigáljam” azt. Gondolom tette ezt azért is, mert megbízott ebbéli képeségeimben. (Bevallom: megtettem ezt másoknak is.) S az õszi választásokon is efféle tevékenységre kért meg, s szívesen “segítettem”. Már csak azért is, mert nem mások családi életében kutakodó totókat kellett javítgatnom, s nem kellett mocskos karikatúrát nézegetnem. Az pedig, hogy “hálából” sajtós megbízást kaptam, s ez nem képességeim miatt történt, már csak mosolygásra készetet. Ezt az “állást” éppen Szabó Miklós kreálta 2006-ban. Ha így tekintett e posztra akkor is, akkor feltehetõ a kérdés: õ mit hálált meg? További megjelenéseit féltõ soraira mit is válaszolhatnék? Amíg én szerkesztem a lapot, addig a végsõ döntést én mondom ki. Eddig Szabó úrnak a Mosonvármegyében minden sora megjelent. Rajta múlik, hogy képes-e felülemelkedni vélt októberi sérelmén, s megbocsát a városnak, mert az úgy döntött, nem õ lesz polgármestere. Böröndi Lajos

„JÓSZÍV" Önsegélyzõ Pénztár

Részletes felvilágosítás és ügyintézés: ANUBISZ Temetkezési Kft. Mosonmagyaróvár, Városkapu tér 9. Tel.: 96/211-277 Ügyelet: 06-30/351-1910

Célja, hogy a pénztár tagjai eltemetésükrôl még életükben gondoskodni tudjanak, saját elképzelésüknek megfelelôen.

ANUBISZ Temetkezési Kft. Mosonmagyaróvár, Városkapu tér 9. • Telefon: 211-277 Mosonvármegye március eleje.p65

11

2011.03.03., 19:32

KÖZÉLET

12. oldal

2011. március 4.

• Magyaróvári 48-as belvárosi séta Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc ünnepnapjai változatosan alakultak az elmúlt másfél évszázad alatt. Hivatalosan csak az 50. évforduló alkalmával tették ünnepnappá április 11-ét, az 1848-as áprilisi törvények szentesítésének napját. Ezt helyezte hatályon kívül az 1927. évi XXXI. tc., mely március 15-ét nemzeti ünnepnappá nyilvánította: „a nemzet e nap dicsõ hagyományaiból merítsen hitet, erõt és reményt egy jobb kor bekövetkeztéhez”. 1951-tõl március idusa megszûnt ünnepnap lenni, és munkanappá nyilvánították. Csak az 1991. VIII. törvény által lett ismét hivatalos nemzeti ünnepp: „az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja”, a magyar történelem és a történelmi tudat ápolása céljára. Március 15-i nemzeti ünnepnapunk alkalmából városunk – a rendszerváltás óta – hivatalosan a Múzeum-kertben és mellette a 48-as emlékmûnél tart ünnepséget az 1848/49. évi magyar forradalom és szabadságharc emlékére. Ugyanezen napon, ezt megelõzõen, mindig van egy, a magyaróvári ’48-as emlékhelyeket felkeresõ, civil kezdeményezésû belvárosi séta: a Múzeumbarátok Egylete, a Széchenyi Polgári Kör, a Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesület, a Honvéd Hagyományõrzõ Egyesület, a Mosonmagyaróvári Városvédõ Egyesület, és az Akadémia szervezésében. A helyszíneken az ünnepi mûsort általában a Hunyadi Szakképzõ Iskola diákjai adják, az ünnepi köszöntõket a szervezõ civil szervezetek vezetõi szokták mondani, melyen a mindenkori hivatalos városvezetés is képviseli magát, és minden helyszínen koszorúzások zajlanak. A megemlékezés mindig a magyaróvári régi temetõben, az 1848. október 8-án hõsi halált halt, Soós János kecskeméti lovas nemzetõr 1861/62-ben állított síremlékénél kezdõdik. Ez Mosonmagyaróvár elsõ 1848-as szimbolikus emlékhelye. Felállításáig a fû nõtte be, majd utána öt évig nem lehetett mellette emlékezni. 1867-tõl a Kiegyezés után már nem volt tiltott a március 15-i megemlékezések tartása. A sír gondozását az 1867-ben alakult Moson megyei Honvéd Egylet vállalta magára. Késõbbiekben a Gazdasági Akadémia hallgatói, a lakosság és a Polgári Leányiskola tanulói is gondozták a sírt. 1948-ban az országos centenáriumi év keretében az ünnepségen még koszorúzták az emlékmûvet, utána azonban elhagyták a megemlékezések szervezését a sírhoz; ezt élesztették fel a város civil, hazafias, lokálpatrióta szervezetei. A temetõbõl az egybegyûltek a Városház utcai, Gr. Széchenyi István dombormûnél emlékeznek, mely a „legnagyobb magyar”, Moson megyei 1847. évi országgyûlési követté választásnak állít emléket, az akkori magyaróvári városháza falán. Az emlékmû állítását a Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egylet kezdeményezte 1941ben Széchenyi születésének 150. évfordulója alkalmából. Az emlékmûvet a Magyaróvári Széchenyi Társaskör szervezésében 1942. május 17-én Antal István nemzetvédelmi és propaganda miniszter – Antal József miniszterelnök édesapja – leplezte le. A régi városházától a Deák téri Kossuth emléktábla a következõ helyszín, melyet az 1948. évi centenáriumi ünnepség során avattak fel. Kossuth Lajos 1848. október 23-án itt mondott toborzóbeszédet, a Moson megyei népfelkelõknek. Innét a 2003. október 28-án leleplezett Deák Ferenc emlékét ápoló emléktábla következik, melyet a „Haza bölcse” születésének 200. évfordulójára állítatott a város, a városvédõ egyesület szorgalmazására. A séta - a várkapu belsõ falánál - az egyetem által 1999. augusztus


12

19-én állított, magyaróvári gazdász, Zeyk Domokos honvéd százados emléktáblájánál ér véget, aki a segesvári csatában halt hõsi halált, önkeze által. Ezen a történelmi sétán mindössze 20-30 fõ szokott megjelenni. Azonban szeretnénk, ha az elkövetkezendõ idõkben, minél többen vennének részt, e hazafias és igazán „óváriqumnak” mondható megemlékezésen. Beregszászi Balázs (Virtuális tárlat: www.youtube.com varosikollegium alatt: 1848/49 emlékezete Mosonmagyaróváron, 1848/49-es kiállítás Mosonmagyaróváron)

Újdonság Mosonmagyaróváron Megtaláltuk az ideális, tartósítószer és mesterséges anyagoktól mentes természetes hajápolást az Ön számára, ami nekünk kincs! A Natural Hajszalon az egyéni és innovatív hajdivatot vállalja fel kiváló mesterfodrászával.Minden ember egyéniségét helyezi középpontba, az aktuális trendet ötvözzük a vendég kívánságával! A szalonban a WELLA professzionális termékei mellett innovatív lehetõséget kínálunk természetes-és bio szépségápolási anyagokkal, henna hajfestéssel is. Azoknak a vendégeknek, akik allergiásak vagy különbözõ okokból nem tudnak hagyományos hajfestést alkalmazni, vagy felfogásuk a környezettudatosság felé hajlik. Mitõl új és egyedi a NATURAL HAJSZALON szolgáltatása? A szalonban tisztított vízzel mosunk hajat, egy szûrõberendezés kiszûri a vízbõl a klórt és a rozsdát, így megkíméli a fejbõrt az irritációtól. A felhasznált Faith in Nature naturkozmetikumok teljesen vegyszermentesek, nem tartalmaznak parabént(kõolaj származékot), mesterséges szinezéket, szintetikus illatanyagot. A termékekben tiszta növényi ,aromaterápiás összetevõk vannak, és nem végeztek állatkísérleteket velük. A Henna hajfestés különösen ajánlott fiatalok részére, akik még nem szeretnének különösebb változást, de csillogó hajat szeretnének, allergiásoknak, és tudatosan gondolkodó emberek, akik kímélõ hajszínezésre és természetes színhatásra vágynak. A HENNA mentes a mesterséges szín-illat-tartósítószerektõl és a peroxidtól, ammóniától. Ha hozzánk betér, nyugalomra lel! Kellemes légkör, tiszta-gyors-pontos kiszolgálás, korrekt árak, nyugalmas hely, parkolóval! Ugyen Önnek is számít, hogy mit használ hajára, fejbõrére? Látogasson el hozzánk! K. Papp Andrea fodrászmester Mosonmagyaróvár, Majorok, Balás Árpád u.12. NATURAL HAJSZALON (06-30-993-37-37)

SAN-THERM Bt.

Mosonmagyaróvár 48-as tér 2. Tel/Fax: 96/579-709 Hõtechnikai szaküzlet

SAN THERM

• Gázkazánok • Konvektorok • Gázkémények és bélésanyagok • Radiátorok • Csôrendszerek és szerelvényei • KÖGÁZ-termékek • Tervezés kivitelezés ○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

A TECHNIKA, AMELY AZ EMBERT SZOLGÁLJA

2011.03.03., 19:32

A KULTURÁLIS KÖZPONT AJÁNLATA

2011. március 4.


13

2011.03.03., 19:32

13. oldal

KÖZÉLET

14. oldal

2011. március 4.

Folynak a munkálatok Mosonban „A mosoni városközpont funkcióbõvítõ rehabilitációja” címmel több, mint 500 millió forint támogatást nyert Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata a Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alaptól. A Támogatási Szerzõdést 2010. augusztus 18-án írták alá, a munkálatok pedig folyamatosan zajlanak. A Fehér Ló Közösségi Ház a nehézségek ellenére is zavartalanul üzemel, hála a toleráns szülõknek, gyermekeknek, mûvészeknek, munkatársaknak és a kivitelezõ vállalkozóknak. Az „NYDOP-3.1.1/A-2f-2009-002”-es számú „A mosoni városközpont funkcióbõvítõ rehabilitációja” c. projekt keretében a Fehér Ló Közösségi Házban hónapok óta zajlanak a felújítási munkálatok. - Külsõ homlokzat felújítás: lábazat felújítása, sótalanítás, vízszigetelés, vakolás, színezés - Belsõ munkák: A pincében a téglaburkolat tisztítása; a villamos-, szellõzõ- és fûtési rendszer felújítása; a mosdók felújítása; a padlóburkolat felújítása és cseréje; a vízszigetelés és a sótalanítás. A földszinten a belsõ terek átalakítása; új közösségi terek létrehozása; belsõépítészeti mun-


14

kák; a nyílászáró kiváltások; a nyílások áthidalása; épületgépészeti munkák; vakolás; festés; villanyszerelés. Az önkormányzati ügyféltér teljeskörû felújítása; mozgáskorlázottak részére mosdó kialakítása. A II. emeleten felújítási munkák; például a mosdó felújítása és bontási munkálatok. A Tetõtérben gépészeti munkák és a szellõzõ rendszer felújítása. Siker a projekt számára, hogy a Fehér Ló Közösségi Ház a több hónapja tartó munkálatok alatt is tudott mûködni, ahogy elõreláthatólag az átadásig ez várható is. Köszönet illeti ezért az ott dolgozó munkatársakat és a kivitelezõ vállalkozókat is. Példaértékû, hogy a projekttel járó nehézségeket, milyen toleránsan viselik a programokra érkezõ szülõk, gyermekek és elõadómûvészek. Nem kis erõfeszítést, türelmet és odafigyelést jelent ez mindenki számára, de úgy tûnik, mindenki számára látszik, a felújítás végén egy megújult, új terekkel gazdagodott Közösségi Háznak örülhetnek a látogatók 2011 augusztusában. Projekt összköltsége: 725.482.708 Ft. Projekt támogatási összege: 502.735.441 Ft.

2011.03.03., 19:32

KÖZÉLET

2011. március 4.

Tenyérnyi történetek • Nagyszámú érdeklõdõ, barát, ismerõs várta Reisinger Attilát a Huszár Gál Városi Könyvtár által szervezett könyvbemutatóra. Az író legújabb kötetét, a Cser sógor címû kisregényt Tuba László ajánlotta a közönség figyelmébe. A családi történetekbõl Vitéz Vilmos olvasott fel részleteket. A Hegyeshalomban élõ alkotó szinte minden mûvében felmenõi példamutató életét, lakóhelyének történelmét állítja középpontba. Mûvészi kifejezõkészségét, sajátos írói látásmódját Pomogáts Béla író, e könyve kapcsán különösen nagyra értékelte. A találkozón a mûvész beszámolt jövõbeni tervérõl, A vörös istálló címû nagyregényének megírásáról is. S.Zs.

Osztrák segítség a devecseri óvodának Hazánk eddigi legnagyobb ipari katasztrófája történt 2010. október 4-én Kolontár, Devecser térségében. A vörösiszap-tározó gátjának átszakadása és annak szörnyû következményei a környezõ településekben nemcsak a magyarokat késztette összefogásra, segítségnyújtásra, hanem a környezõ országok lakosait is.

Egy osztrák autóbusz vállalkozónõ, a Cäsarbus tulajdonosnõje gyakran jár utasaival Mosonmagyaróvárra és a Szigetközbe. Miután az osztrák média is rendszeresen beszámolt a katasztrófa károsultjairól, a vállalkozónõ városunkban érdeklõdött, hogy miben tudnának segíteni a legártatlanabb károsultakon, a gyerekeken. Rövid nyomozás után felvette a kapcsolatot a devecseri óvoda vezetõjével, Szabóné Katival. Õ elmondta, hogy a katasztrófa sújtotta területen a legnagyobb probléma jelenleg a levegõ szennyezettsége, amely duplája a megengedettnek. Három településrõl járnak a gyerekek a devecseri óvodába, ahol október óta nem mehetnek ki a szabadlevegõre játszani. Egy budapesti vállalkozó novemberben felajánlotta, hogy kialakít egy sószobát a devecseri óvodában. A kezdeményezõ biztosította a berendezéseket és a szakmunkát, a sótéglák kedvezményes árú beszerzése interneten történt. Ehhez az akcióhoz kapcsolódtak a Cäsarbus, nagyrészt nyugdíjas utasai. A tulajdonosnõ az advent idején szervezett autóbuszos utakon tombolát értékesített, az ebbõl befolyó, összesen 600 000 forintnyi támogatást januárban adták át az óvoda részére. Az akció legnagyobb támogatói Bécsbõl három teli gépkocsi ajándékkal érkeztek Devecserbe. A nagylelkû adomány segítségével elkészülõ sószoba egyik részében sóhomokban játszhatnak a gyerekek, a másik oldalon kedvükre rajzolhatnak az e célra berendezett hangulatos teremben. A nemzetközi összefogással megvalósult létesítményt 2011. március 11-én adják át. A sószobát a délelõtti órákban az óvodások, délután pedig a környék kisiskolásai vehetik igénybe.


15

15. oldal

Ülnökök kerestetnek!

A Magyar Köztársaság Alkotmányának rendelkezései szerint a bíróságok az ügyek jelentõs részében hivatásos bírákból és ülnökökbõl alakított tanácsokban ítélkeznek. A köztársasági elnök a bíróságok ülnökeinek megválasztását a 2011. március 7-e és április 30-a közé esõ idõtartamra tûzte ki. A bíróságokra ülnöknek az a büntetlen elõéletû, választójoggal rendelkezõ magyar állampolgár választható meg, aki a 30. életévét betöltötte, de 70. életévét még nem érte el. Az ülnököket a bíróság illetékességi területén lakóhellyel és választójoggal rendelkezõ magyar állampolgárok, az ott mûködõ helyi önkormányzatok és a társadalmi szervezetek - kivéve a pártokat - jelölik. A fiatalkorúak büntetõ ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeit a bíróság székhelyén mûködõ általános iskolák és középfokú oktatási intézmények, a Munkaügyi bíróság ülnökeit elsõsorban a munkavállalók és munkaadók érdekképviseleti szervei jelölik. A jelölt a jelölés elfogadásáról írásban nyilatkozik. A jelöléshez szükséges nyomtatvány, a jelölés elfogadásáról szóló nyilatkozat, valamint a bírósági ülnökök jogait és kötelezettségeit tartalmazó tájékoztató Mosonmagyaróvár város Polgármesteri Hivatalának Szervezési és Koordinációs Osztályán (Fõ u. 11. I. emelet) munkaidõben átvehetõ, vagy megtekinthetõ és letölthetõ a www.mosonmagyarovar.hu - Lakossági Oldalak – Hírek – Közéleti hírek oldalon. A jelölés - csatolva az elfogadó nyilatkozatot, valamint a büntetlen elõéletet igazoló hatósági bizonyítványt is - az Önkormányzat Szervezési és Koordinációs Osztályán 2011. április 11-ig nyújtható be. A helyi bíróságok ülnökeit a bíróság székhelye szerint illetékes települési, illetõleg települési kisebbségi önkormányzatok képviselõtestületei választják meg.

Laptop a város iskoláinak Mosonmagyaróvár négy közoktatási intézményében a TIOP 1.1.1/09/ 1. pályázat keretein belül összesen 75.610.000 forint értékû informatikai eszköz és digitális tananyag beszerzése történik meg Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott forrásból. Mosonmagyaróvár város Önkormányzata pályázatot nyújtott be a 2009. december 31-én meghirdetett „A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése (Tanulói laptop program)” címû TIOP 1.1.1/09/1 pályázatra, amely 2010 májusában pozitív elbírálásban részesült. A projekt megvalósítása az Európai Unió és a Magyar Állam által 100 százalékban támogatott. Az elnyert összeg 80.159.250 forint, amelybõl 75.610.000 forint fordítható informatikai eszközök és digitális tananyagok beszerzésére. A fennmaradó támogatás összege a közbeszerzés és a kapcsolódó dologi kiadások fedezetéül szolgál. A közbeszerzési eljárás sikeres lefolytatását követõen a Hunya-

di Mátyás Szakképzõ és Szakiskolában, a Bolyai János Iskolában, az Ujhelyi Imre Általános Iskolában és a Kossuth Lajos Gimnáziumban összesen 596 darab tanulói, és 29 darab tanári laptopot telepítettek. A laptopokat jelképesen a Bolyai iskolában nyújtották át az iskoláknak február 22-én. Balassa Tamás felvétele

2011.03.03., 19:32

HIRDETÉS

16. oldal


16

2011. március 4.

2011.03.03., 19:32

Tizenkét milliárd forint

Recommend Documents