Tisztul a Fundoklia-völgy Dolgoztak a hétvégén a környezetvédõk

Ingyenes kétheti lap 12 000 példányban

X. évfolyam 8. szám • 2012. április 19.

ÉRDI LAP A

P O L G Á R I

Ö S S Z E F O G Á S

L A P J A

Tisztul a Fundoklia-völgy Dolgoztak a hétvégén a környezetvédõk

É

rd lakosai egyre érzékenyebbek városuk és környékük tisztaságára, foglalkoztatja õket a környezetvédelem elméleti és gyakorlati szinten egyaránt, ezt bizonyítják a mostanában sûrûn elõforduló tanácskozások és takarítási akciók. Ahogy kitavaszodott, és még nem zöldült ki a természet, feltûnõvé váltak az illegális szeméthegyek, a megrongált táblák, kivágott fák és a tönkretett talaj. Városunkban szerencsére sok civil és más egyesület foglalkozik környezetvédelemmel, a Környezetvédõ Egyesülettõl kezdve az állatvédõkön át a Fidesz zöld tagozatáig, így mindenki megtalálhatja a neki megfelelõ társaságot, és nem mondhatja azt, hogy tennék én, de nincs hol és nincs kivel. Akit az elmélet érdekel, az avatott elõadókat hallhat kéthetenként az Érdi Galériában, mások meg takaríthatnak, szelektíven gyûjthetnek, szépíthetnek a különbözõ akciókban. Az érdi Környezetvédõ Egyesület tagjai és önkéntesek dolgoztak a hét végén a Fundokliában. Az esõs idõjárás miatt a tervezett tanösvényfestést sajnos nem tudták megcsinálni, így április 29-ére halasztották. De ha már ott volt a közel negyven fõs csapat, lecsiszolták a tanösvény fa elemeit, hogy legközelebb csak festeni kelljen és összeszedték a tanösvény környékén a szemetet. Sajnos az M7-es, illetve Tárnok felõli részen újra sok a szemét, ez az egyetlen pont, ahova autóval be lehet menni. A kamera ugyan oda lát, de ez sajnos nem riasztja viszsza a felelõtlen embereket. Az Egyesület közremûködve az érdi Polgárõr Egyesülettel, a Közterület-felügyelõkkel és a Rendõrséggel fokozott figyelmet fordít a területre.

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZERETETTEL MEGHÍVJA ÖNT ÉS KEDVES CSALÁDJÁT

A MAJÁLIS PROGRAMJAIRA 2012. MÁJUS 1-JÉN A VÁROSKÖZPONTBA, AZ ÚJ FÕTÉRRE. A programok ingyenesek. Egész nap kirakodóvásár, vidámpark és gasztronómiai élmény várja a programokra látogatókat. Helyszínek: városközpont sétány, gloriett, Alsó utca, mûvelõdési központ.

09.30 TÉRZENE A GLORIETTNÉL A SÉTÁNYON, A poyntoni kadétok vonulása 10.00 SZENTGYÖRGYI ERIKA festõmûvész TÁNC címû kiállításának megnyitója a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban A kiállítást megnyitja: Bíró András Közremûködik: Szabó Aida – vers, Laukó Olga – hárfa A nagyszínpad programja 10.45 A Habilitációs Központ CSENGETTYÛ EGYÜTTESÉNEK mûsora 11.00 Az érdi táncegyüttesek köszöntõje a majális és a tánc világnapja alkalmából 12.00 Jó ebédhez szól a nóta! Vendégeink MADARÁSZ KATALIN és TARNAI KISS LÁSZLÓ 13.00 Az érdi táncegyüttesek köszöntõje a majális és a tánc világnapja alkalmából

14.00 SZÓKA JÚLIA énekesnõ és növendékeinek operett- és musicalmûsora 14.45 Azok a hatvanas évek! Vendég: BAKACSI BÉLA 16.00 T. MÉSZÁROS ANDRÁS polgármester köszöntõje 16.10 SP ÉLÕ KONCERT 17.30 A boldogság te vagy! Vendég: TAKÁCS NIKOLAS 19.00 DANUBIUS BEST OF élõ koncert A meseszínpad programja a Magyar Földrajzi Múzeum Helytörténeti Gyûjteményénél 11.00 Vitéz László A FABULA BÁBSZÍNHÁZ MÛSORA 15.00 BARTOS ERIKA megzenésített versei a KISKALÁSZ ZENEKAR elõadásában Program a Magyar Földrajzi Múzeum kertjében 12.00–14.00, 16.00–17.00 Kézmûves-foglalkozás Program a mûvelõdési központban 14.30 Érdi táncegyüttesek mûsora

Honlapunkra

BANNER elhelyezhetõ. www.erdilap.hu Várjuk megrendelésüket! [email protected]

Ha megdobnak kõvel... a megdobnak kõvel, dobd vissza kenyérrel! H Vagy mégse? Vagy ha kenyérrel, milyennel? Puhával, vagy a mélyhûtõben tartottal? Mert hogy az szinte keményebb a kõnél. Érdemes-e ma ezen meditálni, amikor retorzióként nem csak kõ, kenyér, hanem géppuska, atombomba, esetleg az ezeknél pusztítóbb média is a rendelkezésre áll? Igazából a Schmitt Pál köztársasági elnök ellen indított hadjárat kapcsán kezdtem el gondolkozni azon, meddig lehet elmenni a közéletben, meddig lehet támadni és meddig védekezni, esetleg visszavágni? Ismeretes, hogy a húsz évvel ezelõtt leadott kisdoktori értekezés kapcsán lopással, plágiummal vádolták meg a köztársasági elnököt, aki a nagy nyomásra lemondással válaszolt, bizonyítva, hogy mégsem következmények nélküli ország vagyunk. Göncz Árpádot következmények nélkül lehetett gyanúsítani besúgással (Patkány fedõnéven), mármint rá nézve következmények nélkül, Horn Gyula lehetett leszámoló pufajkás, Medgyessy Péter lehetett D-209-es ügynök, Gyurcsány Ferenc mondhatott õszödi beszédet és lehettek elévült adóügyei, a médiát birtokló balliberális oldal ezt nem vette zokon, ugyanakkor a konzervatív oldal bármely hibájakor rögtön farkast kiáltott. Eddig valóban nem sok következménye volt egyik oldalon sem a vádaknak, még akkor sem, ha esetleg igazak is voltak, ezért volt meglepõ – bár igazából természetes – Schmitt Pál lemondása. Amivel viszont nem számolt a baloldal, az az, hogy egyesek kezdték megunni az állandó kõvel dobálást, és elgondolkoztak a visszavágáson. Talán egyszer végre megszületik a lusztrációról szóló törvényünk, de addig is kezdeni kellene valamit a vádaskodókkal. De keresztény ember visszavághat-e? Hiszen Jézus nem az agressziót, hanem a szelídséget, a szeretetet hirdette. Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat! Igen ám, de tekinthetjük-e felebarátunknak azokat, akik nem csak nekünk, de hazánknak is mérhetetlen károkat okoznak? A jézusi tanításokhoz kell-e a végletekig ragaszkodnunk, vagy elõvehetjük és alkalmazhatjuk a Biblia ószövetségi részét, ahol az Isten néha bosszúálló? Mert emlékezhetünk, hogy például lerombolta Szodomát és Gomorrát, és csak az igazakat (vagyis egyedül Lótot és feleségét, aki menekülés közben sóbálvánnyá vált) hagyta életben. Ha kemények vagyunk, az ellenfeleink (akik többnyire ateisták) a krisztusi tanításokat kérik számon, viszont ha megbocsátóak vagyunk, rögtön visszaélnek vele. A 22-es csapdája ez, mégis, ki kell vergõdnünk belõle valahogy, ha azt akarjuk, hogy – ha mi nem is – legalább unokáink normális életet éljenek. Igenis, kell a keménység, kell a következmények vállalása mindkét oldalon – egy bizonyos határon túl. Ha önként nem megy, hát ki kell kényszeríteni. Erõvel, törvényekkel, erkölccsel. Mert mit ér akárhány cikkely, ha egyet sem tartanak be belõle? Mit érnek erkölcsi kódexek, ha fütyülnek rájuk? Mit ér a megbocsátás, ha nincs kinek megbocsátani? Ma hazugsággal, hamis vádakkal, elhallgatással, kettõs mércével és hazaárulással próbál operálni a balliberális oldal, és sajnos maga mellett tudja a nemzetközi tõke egy részét is, így anyagi korlátai jóval tágabbak, mint a mieink. Ennek ellenére lassan kifulladni látszik hadjáratuk, mert a magyar polgárok saját bõrünkön tapasztalják, hogy a dolgok kezdenek jó irányba fordulni, csak idõt kell hagyni. ORLAI SÁNDOR

Következõ számunk május 3-án jelenik meg!

2


ÉRDI LAP Mi lesz az utakkal?

H

a a csatornázás szóba kerül, legtöbbször felmerül rögtön utána a kérdés: és mi lesz az utakkal? Ismert tény, hogy a város infrastruktúrájának két legfontosabbnak tartott összetevõje jelenleg a csatorna-hálózat és az úthálózat. Mindkét területen évtizedes elmaradás tapasztalható, azonban azt is látni kell, hogy remélhetõleg a most folyamatban levõ beruházási program jelentõs változást tud hozni mindkét területen. Annak ellenére, hogy az EU-s elõírások igen szigorúak ezen a téren, a csatornázási program elõkészítése során a projekt kidolgozói szakmailag alátámasztható módon 14.000 m új út építését tudták elfogadtatni. Kezdetben némileg többet, 20 km-t állítottak be, de azt a pályázat kiírói nem tudták elfogadni, mert a pályázat nem az útról, hanem a csatornázásról, környezetvédelemrõl szól. Így le kellett csökkenteni, a Közremûködõ Szervezet útmutatásai alapján. Alapelv ugyanis, hogy az EU-s pénzek különbözõ célokra vannak elkülönítve, így a környezetvédelemre szánt pénzekbõl elsõsorban erre kell fordítani és nem lehet a városi infrastruktúra fejlesztésére fordítani. Alapelvként azt rögzítik a pályázati kiírás szerint, hogy az utakat legfeljebb a csatornaépítés elõtti állapotba lehet pályázati pénzbõl visszaállítani („eredeti állapot helyreállítása”). A földutak esetén tehát a legtöbb esetben legfeljebb a jelenlegi állapot helyreállítására lesz mód. A pályázat elõkészítése során az önkormányzat szakemberei mellett a Városfejlesztési és Mûszaki Bizottság is foglalkozott a kérdéskörrel. Ismert, hogy a csatornaépítés térbeli ütemét alapvetõen a befogadó hely helyzete dönti el, ettõl a helytõl elin-

dulva lehet sorban kialakítani a hálózatot. A pályázaton nyertes kivitelezõk készítik el a részletes ütemterveket. Mivel a város területén egyszerre várhatón több területen több kivitelezõ is fog dolgozni, ez nagyfokú szervezettséget és precíz tervezést igényel. Azt is látni kell, hogy a szervízutak kiépítése nélkül nem építhetõ meg a csatorna. A csatornahálózat fejlesztése és az útépítése tehát a következõ évtized két legnagyobb feladata, amely élhetõbbé teszi városunkat és jelentõsen javítja életkörülményeinket. Megvalósítása nem egyik napról a másikra történik és menet közben elkerülhetetlenül lesznek olyan kellemetlenségek, amelyeket el kell viselnünk. De bizonyára mindenki egyetért azzal, hogy érdemes elviselni, mert utána egy jobb, kellemesebb környezetben élhetünk mindannyian! Tavaly õsszel elkezdõdött az Arany János utcában az útépítés. A télies idõjárás miatt abba kellett hagyni, most azonban folytatódik a munka. Két héten belül kezdõdik a Kalotaszegi utca kiépítése is, a Szendrõi utcától a Késmárki utcáig. Ezt követi a Késmárki utca burkolatlan szakaszának kiépítése (a Borszéki u. - Tátra u. találkozásáig). Mivel egy másik részvízgyûjtõbe tartozik, ezt követõen épül majd meg a megerõsített burkolat a Késmárki utca Lõcsei útig tartó szakaszán. Az említett szakaszokon már korábban kiépült a szennyvízcsatorna. Letelt a kötelezõ konszolidációs idõszak is, tehát lehet építeni az utat. Az útépítéseket követõen készítik elõ a Lõcsei úton a csatornaépítést, amelyre szintén sor kerülhet 2012 I. félévben.

Ófalusi artézi kút

Í

gy néz ki ma az ófalusi artézi kút, amelybõl – bármikor is megyünk arra – valaki éppen kannákat, üvegeket tölt meg az itt felfakadó, gyógyhatású vízzel. A múlt hónap végén tartott jótékonysági koncert több mint egymillió forintos bevétellel zárult (sajnálatosan éppen Ófalu lakói képviseltették

magukat a nézõtéren igen csekély számban), és így hamarosan elkezdõdhet a kút és környékének rendezése, illetve elkészülhetnek a tervek. Bízunk benne, hogy elkészülte után – de addig is – a környék lakói az eddigieknél jobban fognak vigyázni lakóhelyük egyik kiemelkedõ értékére.

ÉRDI LAP

Érdi Városi Polgárõr Egyesület

A polgári összefogás lapja Alapította az Összefogás Egyesület Kiadja a BALATONI 19 MANAGER KFT. Felelõs kiadó a kft. ügyvezetõje Felelõs szerkesztõ: ORLAI SÁNDOR Szerkesztõség: 2030 Érd, Budai út 16-18. Telefon: 06-20/9205-496. Honlap: www.erdilap.hu, E-mail: [email protected] ISSN 1589-9950 Nyomdai elõállítás: Ringier Kiadó Kft. Nyomda Felelõs vezetõ: Bertalan László nyomdaigazgató Hirdetésfelvétel: 06-20/355-47-10, 06-20/543-81-68 e-mail: [email protected] ÉRDI LAP Ügyfélszolgálati Irodája a Budai út 16-18. szám alatt. Hirdetésfelvétel, apróhirdetések felvétele minden hétköznap: 8-tól 16 óráig. Telefon: 06-23/364-017, 06-20/355-47-10

2030 Érd, Fûtõ u. 41. Macsotay Tibor elnök Ügyfélfogadás: minden pénteken 17-18 óra között. Diszpécserszolgálat: 0-24 óráig. Telefon: 06-23/374-459, 06-30/621-2580, 06-30-621-2596, 06-30-621-2579. Adója 1%-ával támogassa a közbiztonságot!

Adószám: 18703117-1-13

ZÖLD TAGOZAT

A napenergia hasznosítása Április 11-én tartotta a Fidesz Zöld Tagozata „Süss fel nap!” címmel a napenergia hasznosításáról szóló összejövetelét.

P

átkai Zsolt, Százhalombatta alpolgármestere városának terveirõl és eredményeirõl számolt be. Elmondta, hogy Batta mindig is energiaérzékeny volt, dacára annak, hogy a városban mûködik egy erõmû is. Komoly eredményeket ért el a lakosság támogatásában, hiszen a családi házas övezetben a bekerülési költség 50%-ában, maximum bruttó 350 ezer forinttal támogatja az alternatív energia beruházásokat. A város saját beruházásainál is igyekszik energiatakarékos megoldásokat alkalmazni, így az új uszoda tetejére napkollektorokat telepítettek, és egy új óvodát is hõszivattyúval láttak el, és így a fûtésre használt gázmenynyiség legalább 60%-át meg tudják takarítani. 2010-ben úgy döntött a battai képviselõ-testület, hogy 21 létesítménynél megvizsgálják az alternatív energia használatának lehetõségeit. A vá-

ros azonban önerõbõl nem tudja megvalósítani ezeket a beruházásokat, mert igen magas, 18-20 év a megtérülési idõ, és csak akkor szabad belefogni, ha ez 5-6 évre csökken, azonban ehhez állami, pályázati források kellenek. Pátkai Zsolt után a magyar tulajdonú Jüllich Glas Holding képviselõi ismertették cégük tevékenységét. A

holding piacvezetõ Magyarországon, és néhány éve külön üzletáguk foglalkozik napelemek gyártásával és telepítésével. Elmondták, hogy jelenleg magánszemélyek részére elérhetõ egy pályázati lehetõség, ahol a bekerülési költség 50%-át, maximum 800 ezer Ft-ot pályázhatnak meg a lakosok, de sajnos elég kevesen veszik igénybe ezt a lehetõséget.

Gondolkozz zöldebben! A

világon ma 1 milliárd embernek nem jut tiszta víz, és ahogy a dolgok haladnak, 2030-ban már 3 milliárd ember marad tiszta víz nélkül. Indiában harmatgyûjtõ kollektorokat építenek, hogy legyen ivóvíz. A tengerpartok közelében érdemes ilyet építeni, mert a tenger felõl fújja a szél a párás levegõt, mely éjjel lehûl és kicsapódik. 3 m2 területen 1 liter víz gyûjthetõ egy éjszaka alatt. Néhány iskola tetejét is átalakították harmatgyûjtõ kollektorrá, így a gyerekek napja azzal kezdõdik, hogy a vödrökbe összegyûlt vizet összeszedik. Ezek a vízadagolók lehetõvé teszik, hogy ötöd annyi vízzel mossunk kezet, harmad annyi vízzel fürödjünk és mosogassunk. Valamiért mégis sokan csak legyintenek rá. Azt gondolják, hogy az õ szintjükön a megtakarítás elenyészõ a világmindenség számára. Pedig egy négytagú család naponta annyi vizet takaríthat meg, amit Indiában 300 m2 harmatkollektorral tudnak begyûjteni.

Sajnos, ami természetes, azt nem becsüljük. Nem fogjuk fel, mekkora érték. Szinte mindennel így vagyunk mi, emberek. Gondoljunk csak az egészségünkre. Természetes, hogy ha

jól érezzük magunkat, nem is gondolunk rá. Csak ha megbetegszünk…. Nos, a vízzel sincs másként. Ma van, holnap van, az unokáinknak lesz? Nekünk szerencsére van. De meddig? Miskolcon igaz átmenetileg, de nem iható a víz. Magyarország több településén erõsen arzénszennyezett a víz. Ezeken a helyeken NEM IHATÓ a csapvíz. Horvátországban, Montenegróban már régen természetes, hogy a boltban kell venni vizet a fõzéshez, iváshoz. Mi ivóvízzel fürdünk, locsolunk, mosunk autót. Õk meg sorban állnak érte…. Nagyon olcsón, nagyon egyszerûen tehetünk valamit az édesvízkészletek megõrzésért, ráadásul úgy, hogy pénzt is spórolunk közben. Ezen a ponton mindenkinek tennivalója van a jövõ érdekében. Most hogy itt van a lehetõség, nincs kire mutogatni! RÓTH GÁBOR www.vizszamla.hu

Az Érd-Kom Kft., Érd Város Önkormányzata, a FIDESZ Zöld Tagozata és az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. tisztelettel meghívja az Önöt és kedves családját a Föld Napja alkalmából megrendezésre kerülõ

szelektív hulladékgyûjtési road show programra A szelektív hulladékgyûjtési road show interaktív oktatóeszközök segítségével, játékos feladatokkal mutatja be a csomagolási eredetû hulladékok gyûjtésének, szétválogatásának, valamint hasznosításának folyamatait és gyakorlatát. A rendezvény elsõsorban a 7-12 éves korosztály érdeklõdésére tart számot. (Egy osztály 45-60 percet tölt a játékok megismerésével.) HELYSZÍN: Érd, új Fõtér IDÕPONT: 2012. április 20., péntek 9-16 óra


Felavatták az érdi holokauszt emlékmûvet A

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) azzal a kéréssel fordult önkormányzatunkhoz, hogy szeretnék az Érd Megyei Jogú Város tulajdonát képezõ 23716 helyrajzi számon nyilvántartott, temetõ mûvelési ágú, természetben Ófaluban, a Dózsa György utcában található, 1343 m2 kiterjedésû zsidó temetõ ingatlan tulajdonjogát térítésmentesen megszerezni. A MAZSIHISZ szándékai szerint amennyiben az ingatlan tulajdonjogát megszereznék, a temetõfunkciót nem változtatnák meg, annak kezelésével és karbantartásával külön szervezetet, a Dunamenti Zsidó Kulturális Egyesületet (DUZSIKE Érd, Mária u. 22.) bíznák meg. Ennek a szervezetnek egyébként szándékában áll a késõbbiekben egy Holokauszt-emlékmû felállítása is a területen. A temetõt a II. világháború elõtt használták utoljára, mivel a negyedik zsidótörvény rendelkezett a zsidók ingatlanszerzési tilalmáról illetve azoknak az állam részére történõ átengedési kötelezettségérõl. A Közgyûlés az Érd Megyei Jogú Város vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 36/2008. (VI.27.) önkormányzati rendelet 19.§-a alapján az 1. pont szerinti ingatlan tulajdonjogát a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége (Budapest, Síp u. 12.) (továbbiakban: MAZSIHISZ) részére, térítésmentesen átruházta azzal a feltétellel, hogy az ingatlan jelenlegi funkciója nem változhat meg, azt a MAZSIHISZ kizárólag temetõként, illetve kegyeleti parkként használhatja. Az elsõ hivatalos feljegyzés, amely az érdi zsidóságot megemlíti, II. József korában keletkezett. Az 1784-87. évi népesség-összeíráskor Érden egy nyolcfõs zsidó család élt. 1860-ra a zsidók száma a tíz évvel korábbi harmincról kilencvenegyre emelkedik. Fõleg kereskedelemmel foglalkoztak, mint például Taub Henrik, Läudler Antal és József, Deutsch Jakob és Vilmos, Böhm Ferenc, Spitzer Jakab, Presser Mór, Weisz Mór, Weisz Áron és Stern Jakab; Kóbler Mózne bádogos. A templomok, az izraelita iskola mûködése, a hitközség létrejötte virágzó, életerõs zsidó közösségre utalnak. A közösség tagjai adóikkal és munkalehetõségek biztosításával jelentõs szerepet vállaltak a település felemelkedésében. Ezért meglepõ az 1930-as népszámlálási adat, amely mindössze 38 izraelitát tart nyilván.

3

ÉRDI LAP

A zsidó temetõ síremlékei

Tóth Tamás alpolgármester megemlékezése Amikor 1939-ben elrendelték a munkaszolgálata bevezetését, Érdrõl is összegyûjtötték az erõs, munkaképes férfiakat. Többen a Felvidékre és a Nyírségbe kerültek. 1944. március 19-ig viszonylagos nyugalom uralkodott a községben, de német megszállást követõen felgyorsultak az események. Egy hét múlva az izraelita származásúak már sárga csillagot viseltek. A deportáltak pontos száma nem ismeretes. A gettósítás elõtti napok országos felmérése alapján – melyet minden hitközségnek el kellett készítenie – Érden 118 zsidó élt. Útjukra csak a legszükségesebb holmit vihették magukkal. A vonat négy nap múlva, június 17-én érkezett Birkenauba, s onnan hamarosan Auschwitzba terelték a foglyokat. Tóth Tamás alpolgármester emlékezett meg a város nevében, és a következõket mondotta: Április 16. – a budapesti gettó felszabadításának napja – évek óta a holokauszt emléknapja Magyarországon. A jótékony

emlékezésnek szentelt nap ez, amely mindannyiunk számára lehetõvé teszi, hogy ne csak tudjunk elhurcolt, elpusztított honfitársaink sorsáról, de át is érezzük azt. Érd régóta adós azzal az emlékmûvel, amelyet ma avatunk. Nem tudni pontosan, hányan tûntek el, haltak meg érdi honfitársaink közül, de a tett, amelyet a végtelen gonoszság szült, megbocsáthatatlan. Ezért sem szabad felednünk soha. De a jelenkor nem a bûntudat, hanem egy új, reményeink szerint boldogabb kor megteremtésének terhét teszi a vállunkra. Olyan világét, amelyben nem a származás, csak a teljesítmény által ítéltetünk meg. Ennek a felelõsségnek akkor tudunk megfelelni, ha soha többé nem találhat megértésre a kirekesztés. Hirdesse hát ez az emlékmû a múlt bûneit s a jövõ reménységét egyben. Emlékezzünk általa a mártírokra, férfiakra, nõkre, gyermekekre, akikkel a gyilkos ösztön végzett. Legyen áldott az emlékük!

Az érdi holokauszt emlékmû ünnepélyes leleplezése

Kinél is van a hatalom?

V

alamikor a francia felvilágosodás idején kezdõdött az egész. Bár õk sem a semmibõl léptek elõ a gondolataikkal, õk is hivatkoztak dicsõ õsökre, nevezetesen a görögökre. Közülük is leginkább az athéniakra, leginkább Periklészre. Igen a demokráciáról van szó, mint kiindulási alapról, de amikor idecitálom a frankhoni felvilágosodás gondolkodóit, inkább a hatalommegosztás az, ami körül érdemes lenne, a napjainkban gyakorta jelentkezõ, érthetetlen jelenségek kapcsán elgondolkodni. Tovább szûkítve a kört (hagyjuk, most a kissé tankönyv ízû hatalmi ágakról való hablatyolást), mibõl is fakad vajon a hatalom forrása? Mi alapján veszi magának a bátorságot emberek kisebb, vagy nagyobb csoportja, hogy megmondja egy egész országnak, mit és hogyan tegyen? Ez azért nem olyan nagy feladvány, meg van rá a válasz. A demokrácia játékszabályai szerint a választójoggal bíró állampolgárok négyévente felhatalmazzák a számukra legszimpatikusabb, legígéretesebb, legszavahihetõbb politikai pártot, hogy nevükben vezesse az országot, jogokat és kötelezettségeket szerezzen, vállaljon. Meg van ennek a nagyon részletes liturgiája, akár egy pontosan kidolgozott színpadi produkciónak a szereposztással, a díszletekkel, a bámész közönséggel, fõ-és mellékszereplõivel egyetemben. A jelenlegi szabályok szerint, ha mindenki a forgatókönyv szerint teszi a dolgát, gyõz a dicsõséges (egyre inkább amerikai stílusú) demokrácia, meg valamelyik párt. Beiktatják az új gyõztes vezéreket, elkullognak a vesztesek, a nép meg, az Istenadta nép vérmérséklete szerint örvendezik és várja, hogy holnaptól jó legyen. Ugyanis az új vezetés megkapott mindent, pénzt, paripát, fegyvert, a teljes hatalmat. A jámbor polgár meg joggal gondolhatja, hogy innentõl kezdve már csak elhatározás kérdése és az új kormány mindenféle jót megteremthet rakásra. Némelyek még a kerítésüket is alaposan megnézik, hátha másnapra már jó vastag kolbászból lesz fonva. Mert mért is ne lehetne, a sok jó között (amit ígértek neki) ez is elférhet. Aztán jönnek a hétköznapok és a kerítés vagy tovább düledezik, vagy ha jó vasanyagból van, hát még el is tünedezik. Az, az igazság, hogy a demokrácia nevû bohózat nem ér véget a választás gyõztesének a kihirdetésével. Folytatódik egy másik színpadon, vagy sok-sok színpadon, és lassan a tömeg tölti be a teret. Tegyünk egy kis kitérõt a színpadokról és csak jelzésszerûen gondoljunk a hatalom tényleges birtokosaira. Azokra, akik soha nem ígérnek, soha nem mutatják meg az arcukat, soha nem konfrontálódnak se egyéni panaszokkal, se utcai tüntetõkkel. Õk csak megmondják, merre forogjon a világ kereke. Az õ számukra azok a csepûrágók, akik az újságok címlapjain, a televíziók politikai mûsorfelületein nap, mint nap produkálják magukat, csak cserélhetõ sakkfigurák. Az igazi hatalom birtokosai nem jobb-, vagy baloldaliak, nem liberálisok-, vagy konzervatívok. Nekik az a hatalom számít, amelynek birtokában évtizedes, vagy évszázados távlatokban határozzák meg országok és régiók sorsát. Kitérõnek ennyi most elég is, hisz errõl a titkos erõközpontról bizony nem lehet csupán pár sorban írni, de aki nyitott szemmel figyeli a világ dolgait és ezen belül Magyarország vesszõfutását (mint a "rendezõi" utasításokkal rendre szembehelyezkedõ renitens szereplõét), azért csak sejthet valamit arról a maffiaszerû hatalomról, amelyiknek nem kérdéses a léte, de soha nem mutatja meg az arcát. Van azonban egy másik, a nagyközönség számára rendre árnyékban maradó alkotóeleme a hatalomnak. Ez az apparátus, vagy a bürokrácia érdekrendszere, sajátos-, politikai pártok felett, mellett önálló organizmusként létezõ hatalma. Természetesen ez a szervezet nem mérhetõ ahhoz a titkos hatalomhoz, amelyikrõl fentebb szóltam. Az apparátus nem akarja a világ sorsát befolyásolni, nincs semmiféle hatalmi igénye. A bürokrácia önmaga létét akarja minden oldalról bebiztosítani. Az szmsz-ekkel (szervezeti mûködési szabályzatok), a hatásköri jegyzékekkel, a mindenre kiterjedõ, rigorózus rendszabályok tömegével (amelyek betartatására, nyilvántartására tovább tudja növelni önmagát). A szabályok titokzatos mátrixában csak a bürokrata tud biztosan eligazodni, ami azért nagyon fontos, hogy ha valami igazán komoly újítással zaklatnák, azonnal meg tudja mondani, miért nem valósítható meg. Nem nagyon kell messzire menni. A politika által megfogalmazott nagy ívû elképzelések általában, a kezdeti lendület után le szoktak lassulni, majd csendesen el is sülylyednek a bürokrácia, kívül állóaknak ingoványos talaján. Tessék megnézni, mi is lett akár a pénzügyi rendszer-, akár az egészségügy-, akár az adórendszer-, vagy éppen a kis és közepes vállalkozók viszonyait újra szabályozni, könnyíteni akaró politikai akaratból. A bürokrata egyébként kedveli a szabályokat, nagy gyönyörûséggel törekszik a hatáskörébe tartozó viszonyok minél alaposabb, részletesebb szabályozására. Nincs is nagyobb csapás a szorgalmas bürokratánál. Ez tulajdonképpen egy sajátos húzd meg, ereszd meg játék a mindenkori politikai hatalom és az apparátus között. A választást követõ néhány hónapban az apparátus inkább visszahúzódik, hagyja hadd örvendezzenek a politikusok, hadd történjenek meg az államtitkárok szintjéig a személycserék, aztán szép lassan újra kézbe veszik az irányítást, és tulajdonképpen az van, amit a szakigazgatási szervezet enged. Alapjában véve nem lenne ez rossz, hisz a döntések egymással összefüggõ rendszerébe nem jó dolog oda nem illõ ötleteléseket bevinni, csak akkor van baj, ha az új dolgok kizárólag a miatt maradnak el, vagy sikkadnak el, mert a bürokratikus apparátusnak a saját szervezeti érdeke fölébe kerülhet az országos, vagy nemzeti érdeknek. KOPOR TIHAMÉR

4


A bûnök bûne A

z „erkölcs bajnokai”, a szoc-lib-komcsik most örülhetnek Schmitt Pál, és vele együtt Magyarország lejáratásán. A köztársasági elnöknek „feddhetetlennek” kell lennie, mondják – és ez így igaz. De szerintem, és nyilván sokak véleménye is ez – egy ország miniszterelnökének is feddhetetlennek kell lennie. Nézzük csak meg az elmúlt idõszakot ebbõl a szempontból! Okirathamisító miniszterelnök nem zavarta a most rikoltozókat (mivel elnapolták a tárgyalást 3 hónappal, hogy közben elévüljön a tett, így megúszta a számonkérést). Ugyanez az illetõ választási csalással, a választók szándékos félrevezetésével lett ismét miniszterelnök – lásd õszödi beszéd. A besúgó, D/209-es miniszterelnök sem zavarta õket. Az ÁVH-s miniszterelnök sem okozott számukra problémát. Hogy csak ezt a hármat említsem a szoc-lib-komcsi oldalról. Megjegyzem, hogy az interneten érdekes dolgokat lehet olvasni Göncz Árpád volt köztársasági elnökrõl is – akinek lánya, Göncz Kinga is Magyarország ellen fröcsögött az EU Parlamentben. Nem zavarja az ellenzéket az sem, hogy közülük többen szinte folyamatosan feljelentgetik Magyarországot hamis vádakkal, szemrebbenés nélkül kijelentik, hogy 2006-ban nem volt rendõr-terror, véres sebesülések, szemkilövés, vizsgálatot, büntetõ szankciókat kérnek Magyarország ellen - szándékosan nem hazát írok, mert ezeknek Magyarország nem hazájuk, csak itt élnek (de minek?). Persze mindezek az ügyek eltörpülnek Schmitt Pál „egetverõ” bûne mellett. Most aztán példát statuáltak a szoc-libkomcsik, akik mindenre képesek, hogy Magyarországot lejárassák, mert õk a jó erkölcs, a tisztesség, az igazmondás, az igazságosság, a lelkiismeret „bajnokai”. Nyilván ezért hangzott el a 8 évig ügyeskedõ (MSzMP) MSZP egyik miniszterelnöke szájából a „hazudtunk reggel-éjjel-este” és a „trükkök százai …” … stb. hitvallásuk! A köztársasági elnök szerepét, jogkörét az alkotmány – korábban is – fõként reprezentatív feladatokban határozza meg. Ellensúly? Ugyan, az elnök nem vétózhat meg semmit, ha viszaküld egy törvényt, azt két parlamenti ülés alatt ugyanúgy érvényre lehet juttatni. Láthattuk ezt Sólyom László esetében is. A „nagyszerû” Göncz Árpád ravaszabb volt: a taxisokat és a médiát használta fel az SZDSZ céljaira. Schmitt Pál kisdoktoriját plágiumnak kiáltják ki a támadók - akiknek céljai egyértelmûek - egyrészt Schmitt Pált kilökni a köztársasági elnöki székbõl, másrészt a jelenlegi polgári kormány támogatottságát megingatni, elbuktatni. Az ominózus doktori nem lehet plágium, hiszen a plágium azt jelenti, hogy valaki másnak a szellemi termékét úgy adja elõ, mintha az a sajátja lenne, ez itt nem állhat fenn, mivel Schmitt Pál az irodalomjegyzékben feltüntette a felhasznált dokumentumokat. Lehet, hogy elkövetett formai, jelölési hibát, ezt az akkori bizottságnak észre kellett volna vennie. Érdemes és érdekes volna megkapargatni sok tanult ember, tudósnak mondott, s magát tudósnak tartó – Schmitt Pál soha nem tartotta magát tudósnak – doktor munkásságát. Van például olyan szak, ahol tanulmányaik befejezésével rögtön megkapják a doktori címet – külön 2 éves doktori iskola, doktori vizsgák/szigorlatok nélkül. Ugye, szelíd mosolyú Schiffer András? Ugyanígy el lehet gondolkozni azon is, hogy minden esetben új tudományos felfedezéseket tartalmaznak a doktorik? Pl. valamely történeti eseményt, vagy egy mûvész-költõ- író … stb. munkásságát dolgozza fel valaki? Legfeljebb „kikutatja” az adatokat, majd újra értékeli, átfogalmazza azt, amit elõtte már többen leírtak – esetleg más szemszögbõl nézve. Ugyanez elmondható az egyszerû diplomamunkákról (záródolgozat, szakdolgozat) is. Persze, jön a simlis szöveg, hogy ez nem tudományos fokozat, hanem cím. Érdekes, más országokban ilyen alig-alig akad. Ha leírva látod a nevet, secko-jedno. Amúgy van, aki arra emlékszik, hogy valamikor az 1980-as évek végén, '90-es évek elején esetenként lasszóval keresték a doktoranduszokat, mert nemigen álltak sorba a jelöltek. Mert azért követelmény volt, fõtárgyi, melléktárgyi vizsga, legalább középfokú nyelvvizsga. Sõt, úgy rémlik, hogy maga a Testnevelési Egyetem, mint egyetemi intézmény is vita tárgya volt. A sportolók zöme testnevelõ tanárnak jónak ígérkezett, de hogy mindnyájan tudományos cím alapjaival rendelkezõ tudás birtokosai

ÉRDI LAP Akkor, ’s ott, jusson is eszedbe!

lettek volna? Aligha. Márpedig az egyetem, az univerzitás intézményesen ezt feltételezi. Az akkori minisztériumban és az akkreditációs testületekben, ahol a téma forgott, inkább a mûvészeti felsõoktatásban ajánlott, majd elfogadott DLA fokozat felé hajlottak. (Mielõtt megkérdeznék, közel 36 évet dolgoztam a felsõoktatásban.) De az õsi magyar lobbizás gyõzött, az „adjuk meg ezt a gesztust, úgysem kerül semmibe” döntés született. Németországban (amúgy köztársaság, ha valaki esetleg az ország szó miatt ezt kétségbe vonná, s ebbe is belekötne) Hochschule- ban folyik a felsõfokú, tehát fõiskolai sport, testnevelõ- és edzõképzés. Roszszabb ott a sport? Kíváncsi lennék, hány doktori dolgozat állná ki a vizsgálatot, ami az akkori kritériumoknak megfelelt, nem vizsgálták olyan szigorral, mint az utóbbi néhány évben – ami egyébként helyes. De mindenkire érvényesen, nem egyetlen embert megalázva, megszégyenítve, míg mások röhögnek a markukba. Vajh' a külföldön szerzett doktorik megfelelnek a jelenlegi magyar doktori követelményeknek? A támadó söpredék tulajdonképpen megkérdõjelezi az akkori doktori bizottság szakmai tudását is, a témavezetõ, opponens, bírálók hozzáértését –, mert hogyan lenne lehetséges az, hogy nem vették észre a „plagizálást”, miért nem adták vissza átdolgozásra az anyagot? Ahogy ez szokás, ha nem megfelelõ a dolgozat. A vádlók mit tettek le eddig az asztalra a magyar népért, Magyarországért? Milyen pozitívumot, hazánk érdekeit szolgáló cselekedetekrõl tudnak számot adni? Semmirõl, hiszen csak gyalázkodnak, hazudoznak, ártanak a nemzetközi bal-lib-komcsi-bolsikkal összefogva – bizonyítékok nélkül. (Lásd Brüsszel, EU- támadás sorozat.) A haza iránti felelõsséget hírbõl sem ismerik! Schmitt Pál világhírû sportoló, olimpiai bajnok, tudtommal külföldi egyetem díszdoktora (ez független az itthoni doktori cím meglététõl), öregbítette hazánk hírnevét sport diplomataként is. Schmitt Pált 2004-ben az Európai Parlament képviselõjévé választották, 2009 júniusában megerõsítették megbízatását. Ezt követve a Parlament alakuló ülésén a kulturális bizottság elsõ alelnökeként és a horvát csatlakozást elõkészítõ bizottságban végzett tevékenysége elismeréseként az Európai Parlament alelnökévé választották. Ezzel az Európai Unió eddigi legmagasabb magyar tisztségviselõje lett. Köztársasági elnökként is elismerésre méltó teljesítményt nyújt. Angol, német, francia, spanyol és orosz nyelven beszél. Mindezt együttesen kellene mérlegelni. Tulajdonképpen egy másik intézmény – a SOTE – bírálta felül egy másik intézmény döntését. 1992-ben a Testnevelési Egyetem önálló intézmény volt A SOTE-hoz 2000-ben integrálták. Akkor ugye minden intézményre áll ez a lehetõség?! 20 év elteltével! Valóban nem szabad idegen tollakkal ékeskedni. Az is túlzás, hogy a tatabányaiak Jézussal hozzák párhuzamba. De valamiben azért igazuk van: Jézus a házasságtörõ asszony elítélését, halálos megkövezését követelõknek pedig mondá: az vesse rá az elsõ követ, aki köztetek bûntelen. Erre a vádolók lehajtották fejüket és lassan elszéledtek. Akik aljas szándékkal kivakarták ezt az ügyet, makulátlanul tiszták? A szándékaik is? Feltételezésem szerint, ez a hadjárat csak részben irányult Schmitt Pál ellen, részben pedig a kormány megbuktatására. Mindez persze a tisztesség nevében. Schmitt Pál emberi nagyságáról, hazafias voltáról tett tanúbizonyságot, amikor lemondott. A nemzet érdekeit helyezte elõtérbe, nem a sajátját. Ezt senki nem cselekedte meg az utóbbi 60 évben. Még mindig az írás elején feltett kérdés motoszkál bennem, és nyilván még sokakban: hol voltak ezek a lángot okádók Horn Gyula 1956-os pufajkás szerepének, Medgyessy Péter D-209-es idegen kém voltának, majd Gyurcsány Ferenc Õszödi beszéde ügyének kirobbanása után? Nemhogy nem mondtak le, de tulajdonképpen mindnyájan Horn cinizmusával reagáltak: "na és?" Remélem, az idézõjel és a szerzõ nevének feltüntetése igazolja, hogy a hosszú szöveget pontosan, az alkotó megnevezésével, filológiai pontossággal idéztem. Az erkölcsi színvonalat szintén. K.PATAKFALVY

Drogprevenciós elõadás a Mûvelõdési Központban

P

ulai Edina települési képviselõ kezdeményezésére drogprevenciós elõadást tartottak április 12-én, pénteken a Mûvelõdési Központban, melyet támogatott Érd város közgyûlése is. Az elõadás megrendezésének elsõdleges célja az élet védelme, az egészséges életre való nevelés volt, ami magas színvonalú preventív tájékoztatás keretében történt. Az elõadást Klobusiczky György egyetemi mestertanár tartotta, aki országosan már számos sikeres rendezvényt tudhat magáénak. A program szlogenje ez volt: VI-

GYÁZZ MAGADRA! És akkor, ’s ott, jusson is eszedbe! A programon részt vettek a Batthyány Általános Iskola és Sportiskola, a Kõrösi Csoma Sándor Általános Iskola, a Bolyai János Általános Iskola, az Érdligeti Általános Iskola, a Vörösmarty Mihály Gimnázium, a Kós Károly Szakképzõ Iskola és a Gárdonyi Géza Általános Iskola és Gimnázium tanulói. A rendezvényt Segesdi János alpolgármester nyitotta meg.

Az élet öröme A

mikor az élet játék és öröm, az egy olyan csoda, olyan ami nagyon keveseknek adatik meg, hiszen valójában mindig mindnyájan ezt keressük, leélni az életet szerencsétlenségek nélkül. Valamennyien részecskéi vagyunk a világnak, ami folyamatosan változik, az internet univerzumában nincs jelentõsége, hogy hol élsz, de én mégis úgy gondolom a haza az a hely amihez mindig kötõdni fogsz, és a szülõföld ahol megtudsz nyugodni és Dsida Jenõ sorai jutnak eszedbe: „Szép a világ, gyönyörû a világ és nincs hiba benne.” A valóság nem pusztán hatalmas kiterjedésû világegyetem,hanem Platón szárnyain messze szálló képzelet, Arisztotelész szigorú okfejtésétõl is elrugaszkodunk és keressük a csendet az örömöket. Büki Attila írja: „A kertben/leszakítottam egy ibolyát/hároméves unokám/ kicsike kezébe vette/Érzi illatát/mondja színét/s máris robog/játékmotorján/Tavaszországba” olyan igaz játék és boldogság egy másodpercnyi öröm, amit a költõ észrevett s átadott az olvasónak. Jékely Zoltán sorai zsongnak bennem: „Az ismeri az én országomat, /aki állt már a szivárvány alatt, mely sorsos égen tündököl naponta/és emberöltõk véres könnye fonta.” Kis alföldi falum jut eszembe, Mészáros Sándor igazgató bácsi amint mesél a régi nagy dolgokról, aztán megszólal a harang és szinte éreztük õseink leheletét amint susogják, ez a szülõföldetek, soha ne feledjétek. Nagy József Mihály Feketegyarmaton lelkipásztor, személyesen nagyon régen beszéltem vele, áldozatos munkájáról így is tudok, s ha rágondolok, hogy õ ott van a kisalföldi faluban lelkem megnyugszik, mert jó kezekben van szülõföldem. Reményik Sándor gondolatai hasítanak mélyen a szívembe: „Kicsi fehér templomotokba/Most minden erõk tömörülnek./Kicsi fehér templom-padokba/A holtak is mellétek ülnek./A nagyapáink, nagyanyáink,/Szemükbe biztatás vagy vád:/Ne hagyjátok a templomot,/A templomot s az iskolát!” Nagy József Mihály ott van s nem hagyja a templomot, az iskolát, a falut és híveit. Nem csak lelkiekben nyújt támaszt, hanem munkát is ad és kenyeret és segélyt a rászorulóknak. A feketegyarmati református egyház felvásárolt 81hektár földet,a mezõgazdasági gépek megvásárlásában a holland re-

formátusok segítettek és folyik a gazdálkodás. Az egyház földjének jövedelmébõl segíti a betegeket, aki kórházba kerül, vagy megmûtik kap segélyt, a pénzösszegeket a presbiterek személyesen adják oda a híveknek. Nem kértem engedélyt a feketegyarmati lelkipásztortól, de úgy gondolom érdemes közkincsé tenni példáját, igazi pásztorként fogja össze közösségét. Restaurátorok segítségével az 1467-ben Veér Dénes által festett freskót feltáratja és az érdeklõdõk számára látható teszi. Feketegyarmaton a mostani templom helyén a XIII. századig óromán stílusban épült templom állott, amelyet a tatárdúlás megrongált. A falu mindig vigyázott templomára és folyamatosan felújították. Fazekas József tanárom kutatásai során kiderült, hogy 1896-ban a (református templomoknál csúcsdíszként a gömb felett évszámmal ellátott vaszászló, csillag, vagy buzogány fordul elõ) felhelyezett gömbben lévõ listán szereplõ elöljárók nevei és tisztségei vannak és tanárom dédapja Fazekas János bibliája elsõ lapján rögzítette a gömbben lévõ neveket. Csanádi János tanárom írja: „A Körösköz egykor egymásba akaszkodó erdõrengeteg, dús füvû róna, szúnyoghadas, mocsaras nádvilág. Földre lapuló szalma- és nádfedeles kicsi falvak. Hogy kapaszkodnak ezerágú gyökérrel! Víz elönti, tûz pusztítja, tatár öli, török dúlja, labanc fosztogatja. Pusztul, mégis megmarad. Ez a Körösköz, egy darab föld, egy karéj kenyér, egy kunyhónyi otthon a Fekete- és a Fehér-Körös, a Tõz és a Leveles ölében.” Feketegyarmat ez az Arad megyében lévõ kis falu lelkipásztorra segítségével nap, mint nap bebizonyítja az élet kis örömei, egymás segítése, a napi teendõk teszik értelmessé életünket. Kányádi Sándor költõ sorai a legjobban tükrözik, hogy: „vannak vidékek gyönyörû/tájak ahol a keserû/számban édessé ízesül/vannak vidékek legbelül/szavak sarjadnak rétjein/gyopárként sziklás bércein/szavak kapaszkodnak szavak” s itt Érden éppen most kondul a harang, hallom és az ablakhoz merészkedem felém száll a kongás s átölel s testemen végig fut valami jólesõ didergés, s egyre hallszik a harang hangja majd elcsendesül akár lelkem. FEKETEGYARMATI SÁNDOR


Jót tenni jó! – Érdi portrék

Az alpolgármester naplójából…

Megõrizve változtatni M

agyarország gazdasági helyzete nem nevezhetõ éppen rózsásnak, de nincs okunk a borúlátásra. Vesztes háborúkat, kommunista diktatúrát, vesztes forradalmat túlélve, a huszadik század legnagyobb politikai vívmányát, a békés rendszerváltás korát éljük. Nem kétséges, a rendszerváltást követõ politika megszámlálhatatlan hibája is a „vívmányok” közé tartozik. Azonban az Európai Unió részeként a megkötöttségek mellett olyan lehetõségeket kaptunk, amelyekrõl az elmúlt évtizedekben nem is álmodhattunk. A számtalan lehetõség közül a hazai politika egyik aktualitása a turisztika. Nem kétséges, hogy Magyarország turisztikai célközponttá válhat, ha a politikai erõ képviselõi nagyobb súlyt helyeznek a rekonstrukciókra. 1944 elõtt elsõsorban Budapest, de Budapest mellett több magyar település – többek között Érd is – a turisztikai nevezetességek között szerepelt. Nincs Európában még egy olyan nagyváros, ahol a budapesti Nagykörúthoz hasonló eklektikus épületsor lenne. Nincs még egy olyan ország, és nincs még egy olyan város, ahol olyan sok gyógyfürdõ lenne, nincs még egy Andrássy úthoz hasonlatos sugárút, és még sorolhatnám… A rendszerváltás óta valamennyi kormány megcélozta a turisztikai fejlesztéseket, elsõsorban Budapest rekonstrukciós programjának létrehozását és megvalósítását. Meg kell említenem, hogy a rekonstrukciós munkák nagy része uniós támogatással valósult, valósul meg, hiszen Magyarország páratlan kulturális örökségének megõrzése és turisztikájának – többek között az egészségturizmusnak – fejlesztése egybeesik az Európai Unió érdekeivel. (Megjegyzem, sajnos bõven voltak problémák az uniós hozzájárulással megvalósult projektek elszámolása során. Az unió gazdasági szakemberei elsõsorban az árakat és a pályáztatásokat kifogásolták. Bõven van még javítanivalónk ezen a téren.) Több rekonstrukciós projekt valósult meg uniós hozzájárulással. A teljesség igénye nélkül említem a Budapest Fõutcája projekt elsõ két ütemét, a Nyugati Pályaudvar rekonstrukcióját és a Margit-híd rekonstrukcióját. A Budapest Szíve projekt keretében valósult meg a „Hídfõterek és új pesti korzó kiépítése I. ütem” projekt és a „Reprezentatív kaputérség kiépítése I. ütem” projekt. Talán nem érdektelen, ha megemlítem, hogy a Budapest Szíve Program több, egymással összefüggõ projektbõl áll, melyek alapvetõ célja az, hogy erõsítse a történelmi belváros kulturális, kereskedelmi és igazgatási szerepét. A Nagykörút közlekedésének, a Hungária körút közlekedésének felújítása, vagy a Lágymányosi híd építése nem rekonstrukció, de jelentõs mértékben hozzájárul Budapest elérhetõségéhez, élhetõségéhez. Elkezdõdött a Baross tér és a Keleti Pályaudvar rekonstrukciója is, de a munkák befejezését sajnos meg sem lehet jósolni. A csodálatos Andrássy úti paloták egy részének rekonstrukciója privatizációval valósult meg, de sok épület ( többek között a MÁV székház) rekonstrukciója várat magára. A kulturális örökség megõrzése és turisztikai célponttá tétele céljából készül az Andrássy út – Városliget együttesre a Múzeum Liget program is. A program keretében a városi paloták, villák bemutatásával, múzeumok koncentrálásával, kulturális intézmények elhelyezésével, egykori kávéházak rekonstrukciójával a területet vonzóbbá, gazdaságilag erõsebbé teszik. Magyarország gazdasági helyzete korábban sem, és ma sem teszi lehetõvé az átfogó rekonstrukciós munkák maradéktalan elvégzését. De nem tehetjük meg, hogy egy olyan építészeti,

kulturális és gyógyászati kinccsel rendelkezõ ország, mint Magyarország ne végezze el az ország jövõjét megalapozó alapvetõ rekonstrukciós munkákat. Ebben bizonyosan számíthatunk az unió segítségére. 2011. júliusában – a rendszerváltás óta nem elõször – határozatot hozott az országgyûlés arról, hogy minden magyar ember büszkesége, Magyarország „alkotmányos fõtere”, a Kossuth tér rekonstrukcióját és felújítását az 1944. elõtti látványnak megfelelõen megvalósítja. Ez nem jelenti az 1944. elõtti technikai állapot visszaállítását, csupán a lehetõ látványkép, a képzõmûvészeti arculat helyreállítását. A tervezett munkák keretében a kor követelményeinek megfelelõen mélygarázs, park, korzó, kerékpárút és látogatóközpont is megépül 2014. év végéig. Az alkotmányos háromszög visszaállítása érdekében a Kúria visszaállítását is tervezik. A megújuló tér része a Belváros rekonstrukcióját célzó átfogó koncepciónak. Néhány napon belül befejezõdnek a Károly körút felújítási munkái is, és bár nem tartozik szorosan a belvároshoz, de a célt tekintve lényeges, hogy folyamatban van a Múzeum Liget program is. A projektek stratégiai célja az, hogy csökkentsék a jelentõs átmenõ gépkocsiforgalmat, és a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtésével visszaadják a Belvárost az Andrássy úti negyeddel és a Városligettel az itt élõ, itt dolgozó embereknek és nem utolsó sorban az idelátogató turistáknak. A Kossuth tér rekonstrukciójáról az országgyûlési határozattal szemben számtalan ellenvélemény született. Egy adott kornak megfelelõ rekonstrukció óhatatlanul értékes, de a rekonstrukció korának meg nem felelõ építmény eltávolításával jár a Kossuth téren. Nincs okunk kételkedni abban, hogy ezeket az alkotásokat megfelelõ elõvigyázatossággal kezelik, és méltó helyre fognak kerülni. A szakemberek és a politikai akarat konszenzusa eredményeként nem megerõszakoljuk a múltat, hanem élni akarunk vele. Csak így lehet Magyarországot ismét vonzó turisztikai célponttá, kulturális hatalommá tenni. Hogyan kapcsolódik mindez Érdhez? Az érdi polgároknak csakúgy, mint minden magyar polgárnak, fõvárosa Budapest. Mindemellett Érd Budapest elõvárosa. Turisztikája szorosan összefonódik Budapesttel, és ez ma úgyszólván csak a Földrajzi Múzeumra és a gyógyfürdõre korlátozódik. Hosszú évek óta azt tervezzük, azon munkálkodunk, hogy Érd városa is a turizmus célpontjai között legyen múzeumával, Érd-Ófalu pincesorával, gyógyfürdõjével, a Minarettel, a Fundoklia-völggyel, dunai kikötõvel, a Beliczay-sziget õshonos növényvilágával. Budapest rekonstrukciójának felgyorsulása kapcsán azt reméljük, terveink hamarosan valóra válnak. Nem csupán a turizmus fellendítése céljából, hanem azért, hogy jó, jobb legyen Érden élni. TÓTH TAMÁS

5

ÉRDI LAP A Környezetvédõ Egyesület egyik célja az, hogy a környezet-természetvédelmet, illetve -tudatosságot, az önkéntesség népszerûsítését, a „szent” ügyekért való áldozatvállalást leginkább a neveléssel és a példamutatással a köztudatba tudja vinni. Az önkormányzat pályázatán nyert pénzbõl megjelentetnek most egy kiadványt, amelynek célja, hogy felmutassa azokat az embereket példaképként, akik az önkéntességet, az élettér és hagyományok védelmét, gazdagítását, az emberek szolgálatát vállalták életcélként. Ebbõl a kiadványból közlünk most ízelítõként egy portrét Szerényi Júliáról. A könyvet május 10-én 18 órakor fogja az egyesület bemutatni az Érdi Galériában. Címe: Jót tenni jó!

N

agyon szerencsés családba születtem. Szüleim biológia-kémia szakos gimnáziumi tanárok, jelenleg már nyugdíjasok – akik rendszeresen kirándultak és tanárként is vitték kirándulni a diákokat. Ezekhez a kirándulásokhoz, mihelyst nagyobbak lettünk, húgommal együtt csatlakoztunk, ezért az erdõjárás, bóklászás, éjszakai lámpázás hozzátartozott, hozzátartozik a mai napig az életünkhöz. Ezek a kirándulások nemcsak 1-1 napos túrák voltak, hanem akár 5-6 napos idõszakok vagy egy hetes táborozások, amelyek természetjárással, a természet megismerésével teltek. Meghatározó élmény az édesapám és édesanyám vezetésével 40 éven keresztül vezetett Biológus Tábor az ÉszakZemplénben, ahol sátorban aludtunk, patakban fürödtünk és magunk fõztünk, itt embert sem igen láttunk 8 napig. Húgom 4 éves, én 6 éves voltam, amikor elõször voltunk itt. Tényleg patakcsobogásra, madárdalra ébredtünk minden reggel, este szentjánosbogarak repkedtek, lappantyú énekelt. Ha a gimisek mentek, mi is mentünk, nem volt nyafogás, természetes volt, hogy gyalogolunk, gyûjtögetünk, fényképezünk. Olyan területeket jártunk be, ahol mai sem vezet túraút. Számtalan ritka növényt és állatot ismertünk meg. A mai napig vadregényes területek ezek, ahova visszahúz az ember szíve, legcsodálatosabb, hogy a két kislányommal is részt vehettünk az utolsó néhány táborban, õk is átélhették ezt a felszabadultságot, amikor nem sietünk sehova. Másik jelentõs idõszak volt, amikor MagasTátrába szerveztek túrákat. Volt, hogy emeletes buszszal 90 diákkal mentünk és hatalmas kirándulásokat tettünk a magashegyekben, megismerve a magashegyek élõvilágát és szeszélyes természetét. Ezt egészítették ki a családi kirándulások az ország különbözõ helyeire. Legfontosabb talán az volt, hogy megismerve a növényeket és állatokat „kinyílt az ember szeme”. Nem tudok úgy elmenni az út szélén vagy bárhol, hogy meg ne nézném mi él ott, ha meg sem állok, akkor is egy pillantást vetek rá, és mindig rádöbbenek, hogy mennyire összetett, menynyire finoman hangolt, mennyire sérülékeny a természeti környezet. Talán egy példán tudnám szemléltetni. Éveket dolgoztam az Észak- és a Közép-Mezõföld lösznövényzet-maradványainak a feltárásán. Egy-egy löszvölgy annyira elzárt, annyira távol van lakott területtõl, hogy ott tényleg csak a pacsirták éneklése, a ligeti zsálya illata volt meg én. A térképezés hihetetlenül fárasztó volt, de pont a nyugalom, a látóhatárig nyúló beépítetlen táj tette lehetõvé, hogy a munka közben feltöltõdjek pihenjek. Mindent szeretek, ami a természethez kötõdik. Nagyon sokáig erdész szerettem volna lenni, mert – ahogy én annak idején elképzeltem – az erdész egész nap az erdõt járja. Mivel ez nem kifejezetten nõnek való munka, lettem biológus, azon belül botanikus. Már általános iskolás ko-

romban virágnyílási naplót vezettem, innen tudom például hogy 1987-ben január 29-én nyílt ki a kertünkben az elsõ hóvirág. Nagy hangsúlyt fektettem a jó fajismeretre – ezt nagyban segítette a Kitaibel Pál versenyeken való részvétel gimnazista koromban – volt például olyan nyár, amelyet a pázsitfüvek megismerésének szenteltem. Begyûjtöttem egy csomót, sokféle helyrõl és egész nyáron a füveket határoztam, persze mikroszkóp alatt. Óriási élmény volt késõbb ránézésre felismerni õket. Mivel a füvek a fõ gyepalkotóink, a legfontosabb fajok ismerete amúgy is elengedhetetlen. Késõbb kaptam egy nagyon jó látcsövet és jöttek a „madarászós” évek, a gombatanfolyamot pedig már egyetemista koromban végeztem el. Kutatóként az a legjobb, hogy egy-egy kérdés megválaszolása során számtalan újabb kérdés születik. A Fundoklia-völgy esete ébresztett rá arra, hogy egy terület szakmai feltárása már nem elég, hanem aktívan részt kell venni az értékek védelmében is. A Fundoklia-völgy értékei évtizedek óta ismerjük, mégis csak pár éve vezet tansövény a területen, majdnem elveszett minden. Azaz, mint szakembernek, a feltáráson kívül, kezdeményezni is kell egy-egy értékes terület védelmét, közérthetõ módon megismertetni az értékeit. Nem lehet elefántcsonttoronyba zárkózni, csak szakfolyóiratokba publikálni, hanem a közérdeklõdésre való dolgokat meg kell ismertetni az emberekkel, mert minden tudományterületnek vannak olyan szegmensei, amelyek közérthetõ módon megfogalmazva sok embert érdekelhetnek, természetvédelmi problémák esetén pedig mozgósíthatnak. Nagyon fontos, hogy ez egyedül nem megy, hanem szükség van a természetvédelem mellett elkötelezett civilekre és olyan szervekre, melyek meggyõzhetõ az értékek védelmérõl, így minden egyes védett terület, kiadvány stb. közösségi siker, közösséggé kovácsoló erõ. Egy érték

hosszútávon csak úgy õrizhetõ meg, ha sok embernek az. Már születése után, már az elsõ lépéseknél lehet állatokról, növényekrõl mesélni, hogy mi minden virít az út szélén, milyen madár énekel hajnalban, miért kell madarakat etetni. Legfontosabb a jó példa, a közös kirándulások, hogy abba a tudatban nõjön fel a gyerek, hogy mi is a természet részei vagyunk, ezért vigyáznunk kell rá, ezek olyan értékek, melyek nem válthatók pénzre, ha megsemmisülnek, örökre megsemmisülnek. Mivel jelenleg biológiát és kémiát tanítok az érdi VMG-ben, könnyebb helyzetben vagyok, hiszen az órák anyagába bárhol beilleszthetõ a környezet- és a természetvédelem, nem beszélve a kirándulásokról, terepgyakorlatokról. Például tavalyi évben madáretetõket, madárodúkat készítettek a diákok, hogy igaz madárbarát intézménykert váljon a gimnáziumkertbõl, valamint közös növényültetések is voltak. Szültésem óta Érden lakom és nagyon szeretem. Nekem természetes, hogy sok helyen sár van, valamint, hogy nagy helyen terül el a város. Valójában a szemem elõtt mindig a peremterületek lebegnek, melyek tömve vannak természeti értékekkel, de a lakott területeken belül is mindig azt nézem, na itt is van egy öreg fa, amit védeni kéne. Amibõl kevés van, az a virág. A hagyományos, egynyári virágokra gondolok (büdöske, pillangóvirág, legényfogó, petúnia, kosárka, sarkantyúka, õszirózsa), melyek Mezõföldszerte díszítik nemcsak a kerteket, de a járdák szegélyeit is az utcán. Ezek nem hivalkodó, drága virágok, hanem természetes díszei a kerteknek. Én minden évben virágokat ültetetek a járda mellé az utcára, egyszerû virágokat, melyek magjait elõzõ évben gyûjtöm be. BARTOS CSILLA

6


ÉRDI LAP

A rák ellen

Szavazz a Családra! – Generációk szakadék nélkül 10 órától Érd-körbe 14 óra Érd-Körbe vége, gulyáságyú (aki nem kerékpározik az fõz) 15-15,15 óra Szabó Ádám 15,20-15,40 Bonton táncegyüttes 15,45-16,00 Érdi Torna Klub 16,10-17,00 Tranzit Együttes 17,10-18,00 Wedding's Day 18,00-18,45 Az 5 éves Ága-Boga köszöntése Videó és fotópályázat eredményhirdetése 18,45-19,15 Nõi Kézilabda Csapat köszöntése 19,30-20,00 Kocsis Tibor 20,00-21,00 AC/DC magyarul Érd fõterére nagyméretû (200 m2) Érd térkép rajzolása Mobil kapuval a kézilabdás lányok vezetésével kézilabdameccsek. A rendezvényrõl egész nap a helyszínrõl tudósít a Best Of Rock FM Kivonul a Hudák pincészet, illetve a Földrajzi Múzeum kertjében Kertészeti Vásár lesz.

2012. április 29-én az ÉrdKörbe rendezvényen jó kedvvel, finom sütikkel, vidám énekszóval és sok meglepetéssel várunk a sátrunknál, hogy 12,30-kor együtt elénekelhessük az angol bicajos dalt és megnyerhesd a 3 futóbicikli egyikét. Ha további információra vagytok kíváncsiak, hallgassátok a RádióÉrd-et, vagy nézzétek meg a honlapunkat!

Érd, Felsõ utca 8. 06 23 363 462, [email protected]

A Tánc Világnapja Május 1., 11-12 és 13-14 óra között a Városközpont nagyszínpadán (Alsó utca) Fellépnek: Bonton TSE Érdi Torna Club Frutti TSE Masters Sportegyesület Pesovár Mûvészeti Iskola Planet Dance Snech Johanna és Dobi András Somfai Péter Tigers Sportegyesület Háziasszony: SZATMÁRI TÍMEA *****

Szentgyörgyi Erika festõmûvész tárlatának megnyitója Május 1., 10 óra Szepes Gyula Mûvelõdési Központ Köszöntõt mond: BÍRÓ ANDRÁS Hárfán játszik: LAUKÓ OLGA Minden érdeklõdõt szeretettel várunk!

M

agyarországon évente közel 30 ezer ember hal meg rákban. A daganatos betegségekben meghaltak 40 százaléka 65 év alatti, tehát kiemelkedõen magas a korai halandóság ebben a betegségcsoportban. Az elmúlt harminc évben közel 30 százalékkal nõtt, miközben az Unió országaiban folyamatosan csökkent. Míg Magyarország az 1970-es években az európai országok közül a hetedik helyen állt, addig az ezredfordulóra az elsõ helyre került e betegségcsoport tekintetében. A 90-es évek csökkenése ellenére még mindig jelentõsen magasabb a daganatos halandóság, mint az európai átlag. A daganatok kialakulásának vannak befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõi. Befolyásolható és általában az életmódra visszavezethetõ rizikófaktorok, például a dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozás, testmozgás hiánya, de számolni kell azokkal az egyéb és általunk nem befolyásolhat tényezõkkel is, mint a környezeti és biológiai hatások, genetikai fogékonyság és az ellátórendszer területi egyenlõtlensége. Magyarországon a tüdõrák a leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú daganat, pl. 2007-ben tízezer új esetet regisztráltak. A tüdõrák a daganatos halálozásban is elsõ helyen áll, a férfiak esetében a tüdõrák okozta halálozásban Magyarország világelsõ. Egészséges életmóddal nagymértékben megelõzhetjük a rákot. Ezek közé tartozik a dohányzás mellõzése, a passzív dohányzás elkerülése, kevesebb alkohol fogyasztása, egészséges táplálkozás, rendszeres mozgás, a túlzott napfürdõzéstõl és az igazolt rákokozó fertõzésektõl való védekezés. A fentebb felsorolt, eléggé frusztráló tények sok embert arra serkentenek, hogy valamilyen módon védekezzenek, gondoljanak a megelõzésre, vagy, ha már diagnosztizáltak szervezetükben daganatot, kétségbeesetten szaladgálnak fûhöz-fához, nem elégedve meg a hagyományos gyógyászat lehetõségeivel. Szinte hetente röppennek fel új és új hírek arról, hogy „megtalálták a rák ellenszerét”. Csak az elmúlt hetekben ezt olvashattuk az aszpirinrõl, az aloe veráról és valamilyen brazil csodabogyóról. A hiszékeny emberekre pedig bármit rá lehet sózni, ha az életük forog kockán. Kevesen tudják, hogy hazánkban is komoly kísérletek folynak különféle rákellenes és megelõzõ szerek elõállításáért. Talán hallottak már a deutérium tartalmú vízrõl, a búzafûrõl meg egyebekrõl. Most egy kevésbé ismert szert szeretnénk bemutatni. Dr. Kulcsár Gyula biokémikus, rákkutató 1951. november 18-án született Nagykanizsán, és érettségiig – a Winkler Lajos Vegyipari Technikumba járt – ott is tanult. Felsõfokú tanulmányait a szegedi József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karának vegyész szakán végezte, ahol 1979-ben szerzett diplomát. 1979-1981-ig tudományos segédmunkatársként dolgozott a Pécsi Orvostudományi Egyetem Elméleti Központi Laboratóriumának Kémiai Intézetében. 1981-ben átkerült a Biokémiai Intézetbe, ahol 1993-ban nevezték ki adjunktusnak. 2005-tõl a Culevit Kutatás-Fejlesztési Program tudományos igazgatója. A PhD fokozatot 1998-ban szerezte meg. 1981-tõl részt vett az egyetemen a magyar, 1986-tól pedig az angol nyelvû oktatásban is. Társszerzõként két egyetemi jegyzet készítésében mûködött közre. 1987-ben kezdte a szervezet tumorellenes védelmi mechanizmusaival kapcsolatos kutatásait. A PTVR felfedezése és igazolásának eredményei alapján 1993-ban Magyarországon, majd 1994-tõl 18 másik országban történt szabadalmi bejelentés.

Dr. Kulcsár Gyula (fent) és a pécsi laboratórium (lent) Ezekbõl az Európai Szabadalom mellett eddig tizenhat országban adták már meg a szabadalmat. Eredményeit 2007-ig 16 nemzetközi és 6 magyar közleményben publikálta, illetve 21szer adta elõ nemzetközi és 29-szer magyar kongresszusokon. 1998-ban a Feltalálók Olimpiáján (I. Inventors’ Olympic Games) „Genius Prize” elismerést kapott; szabadalmát beválasztották az Országos Szabadalmi Hivatal által kiadott válogatott szabadalmak közé, olyan feltalálók, kutatók szabadalmai mellé, mint Puskás Tivadar, Albert Einstein, Szilárd Leó, Szent-Györgyi Albert. Tagja a Magyar Biokémiai Egyesületnek, a Magyar Biológiai Társaságnak, a Magyar Onkológusok Társaságának, az oroszországi Orvostechnológiai Tudományok Akadémiájának, az International Society for Preventive Oncology-nak és az European Life Scientist Organisation-nek. Kutatásai szolgáltak alapot a rákbetegek gyógyhatású táplálékkiegészítõjéhez, a Culevithez. Kulcsár Gyula kísérletei alapján arra a megállapításra jutott, hogy a szervezet keringési rendszerében állandóan jelen lévõ anyagoknak (néhány aminosav, bizonyos vitaminok, sejt anyagcsere intermedierek, stb.) van döntõ jelentõségük a tumorellenes védelemben. A szervezet e tumorellenes védelmi rendszerét alkotó hatóanyagok keverékének szelektív tumorsejtölõ hatását sejtkultúrákon és állatokon végzett kísérletekkel igazolta, eredményeit nemzetközi tudományos közleményekben publikálta. A Dr. Kulcsár Gyula felfedezésén alapuló szabadalom a világ számos országában bejegyzésre került, az Európai Uniótól Koreáig. Dr. Kulcsár a tudomány által korábban feltárt tények újszerû alkalmazásából vonta le azt a következtetést, hogy a szervezetben létezõ daganatellenes védelem lényegében az immunrendszertõl függetlenül mûködik. Abból az ismert tudományos ténybõl indult ki, hogy az immunrendszer korlátozott mûködésekor (immunszupresszió), vagy az immunrendszer teljes összeomlásakor (pl.: AIDS) sem nõ meg jelentõs mértékben a tumorok gyakorisága. Az is köztudott, hogy a tumorok többsége nem immunogén. Ha ezt elfogadjuk, s azt is tudjuk,

hogy mindenkiben folyamatosan keletkeznek rákos sejtek, akkor a szervezetben mûködnie kell egy, az immunrendszertõl független daganatellenes védelmi mechanizmusnak, amely – mivel a szervezet bármely pontján hatnia kell – általános hatású, felügyeletszerû rendszer. Logikus az is, hogy egy ilyen rendszer hatóanyagainak a keringési rendszerben kell lenniük. Dr. Kulcsár szerint az a korábban ugyancsak ismert tény a megoldás kulcsa, hogy az egészséges sejtek a keringési rendszerben található anyagokból csak az életmûködésükhöz szükséges mennyiséget veszik fel, a tumorsejtek azonban korlátozás nélkül halmozzák fel ezeket az anyagokat. Így a tumorellenes védekezést biztosító anyagok is olyan nagy mennyiségben juthatnak a tumorsejtekbe, hogy azok a kóros sejtek pusztulását okozzák. A feltaláló sejtkísérletei során meghatározta a Természetes Tumorellenes Védelem összetevõit, mégpedig úgy, hogy magukkal a tumorsejtekkel válogattatta ki a hatásos anyagokat. A válogatás kritériuma szerint azok voltak hatásosak, amelyek – egymás hatását szinergikusan erõsítve – a tumorsejteket elpusztították. A keringési rendszer 89 anyagát vizsgálta meg Kulcsár dr., amelyekbõl 16-ot talált hatékonynak. A hatóanyagok keverékével számos sejtkísérletet végzett. Megállapította, hogy a tumorsejt elleni hatás nem proliferációgátlás (osztódásgátlás), hanem sejtpusztítás eredménye (direkt hatás). Az általa vizsgált valamennyi – több mint tíz, többségében humán – egymástól nagyon eltérõ sejtvonal esetében, a keverék hatásos volt (általános hatás). A citosztatikumokra (kemoterápiára) rezisztens sejteket is képes volt a keverék elpusztítani. Az egészséges sejtekre nézve a keverék még abban az esetben sem volt mérgezõ, ha azok gyorsan osztódó sejtek voltak (szelektív hatás). Kiderült tehát, hogy a hatóanyag-keveréknek direkt, általános és szelektív tumorsejtölõ hatása van. Dr. Kulcsár Gyula május 24-én, csütörtökön 17 órakor az érdi Culevit Klub vendége lesz a Városi Galériában (Fõ tér). (Következõ számunkban folytatjuk) ORLAI SÁNDOR


7

ÉRDI LAP

Best of Rock – Érden Az éve eleje óta mûködik egy új rádióadó Érden, a Földrajzi Múzeummal szemben, a Best of Rock. Három magánszemély alapította, húzóemberük a legendás Lord együttes frontembere, Gidófalvy Attila. Vele beszélgettem. – A frekvenciaengedélyt tavaly kaptuk meg, és idén januárban kezdtünk sugározni. Elõtte egy hónapig csak zenét sugároztunk, nem költöttünk elõzetes reklámokra. Nagyon jó helyen vagyunk, a frekvencia elején, így sokan hamar ránk találnak. Budapesten és ötven kilométeres körzetében lehet fogni adásunkat, és ezen kívül az interneten, a www.bestofrockfm.hu honlapon is hallgathatóak vagyunk. Az eltelt néhány hónap alatt több mint negyvenezren hallgattak itt minket, Kanadától Anglián át Irakig, amint ezt élõ telefonok is bizonyítják. Terjedünk, mint a futótûz, egymásnak adják tovább az emberek az elérhetõségünket. – Mi az, miért ilyen hamar népszerûek lettetek? – Ez a rádió egyedi struktúrával mûködik. Minimum harminc százalék hazai zenét vállaltunk, de ezt hamar feltornásztuk ötven százalék fölé, és emellett a legjobb külföldi rockegyüttesek számait adjuk. Nem tud olyan kérni a hallgató, hogy teljesítenénk, olyan zenei archívummal rendelkezünk. – Eleve zenei rádióként indultatok? – Ez kereskedelmi rádió, nem közszolgálati, ennek ellenére fontosnak tartjuk a közszolgálatot is. Például minden szerdán van egy „Közélet” címû mûsorunk, amelyet Dizseri András szerkeszt, ebben például szerepelt már T. Mészáros András érdi polgármester, Kubassek János múzeumigazgató, a polgárõrök és az érdi kézilabdás lányok is. Egyet nem szeretnénk: direktben politizálni. Nincs mögöttünk párt, nincs senki, ez a rádió teljesen magán

Thaiföld, a szabadok földje Kényelmes utazás távoli tájra – karosszékben

M

pénzekbõl indult. Tudjuk, hogy hosszú idõ kell ahhoz, hogy nyereségesek legyünk, ezért dolgozunk most, ezért nem adunk alább a magunk által meghatározott színvonalból. Természetesen hosszú távon csak a reklámokból tudunk majd megélni, de ahhoz elõbb bizonyítanunk kell, meg kell mutatni magunkat. Most ezt tesszük. – Milyen a mûsorstruktúrátok? – A rockzene nem idegen a médiától, inkább azt mondanám, a média idegenkedik tõle. A hallgatók azonban reggeltõl estig folyamatosan telefonálnak és kérnek. Bemutatkozhatnak, elmondhatják, mit és miért kérnek, azt is, hogy kinek. Tulajdonképpen a hallgatók szerkesztik a mûsor nagyobbik részét. Hétfõn délután például fiatal zenekarok, elõadók mutatkoznak be. Kedden este rockkoncertet közvetítünk. Szerdán délután „Közélet”, csütörtökön a Hammerworld kiadó lemezajánlata, pénteken, szombaton és vasárnap kívánságmûsor és ismétlések vannak a programban. – Mi az, amire legjobban vigyáztok, amit a rádió legfontosabb részének tartotok?

Elõadások a Helytörténeti klubban A Magyar Földrajzi Múzeum és a Városi Könyvtár együttmûködésével A Magyar Földrajzi Múzeum és a Csuka Zoltán Városi Könyvtár helytörténettel foglalkozó munkatársai a múzeum kezdeményezésével Helytörténeti klubot alapítottak. A klub márciuselején kezdte meg a mûködését és - a nyári szünetet kiéve - havonta rendezi elõadásokkal fûszerezett klubnapjait. A Helytörténeti klub mûködésével kapcsolatos tudnivalók az alábbiak: • Kik és hogyan lehetnek a Helytörténeti klub tagjai? Mindenki, akit lakóhelye, városunk története, nevezetességei érdekelnek, látogathatja a Helytörténeti klub elõadásait. Az eddigi elõadásokon általános iskolás gyermekektõl a nyugdíjas korosztályig változatos volt a látogatók összetétele. • Az elõadások ingyenesek, a belépés díjtalan. Klubtagsági díj nincs, annak bevezetését a szervezõk nem is tervezik. • Hol rendezik a klubnapokat? A Helytörténeti klub összejöveteleit, elõadásait a Magyar Földrajzi Múzeum elõadótermében rendezik. • Mikor kezdõdnek az elõadások? Az elõadások általában csütörtök délután, minden esetben 17 órakor kezdõdnek. • Milyen a klub programja? Az elõadások felölelik Érd történetét az õskortól a II. világháborúig. A részletes program a meghívott elõadók szakterülete és a klubtagok javaslatai alapján a jövõben kiegészülhet, módosulhat. • Kik az elõadók? A Helytörténeti klub elõadói részint a rendezõ intézmények szakalkalmazottai, részint más múzeumok, helytörténettel foglalkozó intézmények, archívumok munkatársai, történészek, régészek és egyéb, Érd történetét, természeti és épített értékeit, vagy akár lakósságát jobban megismertetõ témákat feldolgozó, szakmailag ellenõrzött, megfelelõ referenciával rendelkezõ külsõ, meghívott elõadók lesznek. • A Helytörténeti klub eddigi elõadásai A nyitó elõadást nagy érdeklõdés mellett Kovács Sándor, a MFM könyvtárosa tartotta, "Érd története az õskortól a II. világháborúig" címmel. Áprilisban T. Németh Gabriella, a százhalombattai Matrica Múzeum régésze tartotta "Érd római kori emlékei" címmel. • A következõ elõadás és ideje Május 3-án Szabó Dániel, a MFM helytörténeti munkatársa tart elõadást „Az Európában egyedülálló kaptárkövek és az eredetükkel kapcsolatos feltevések” címmel. - vj -

– Az, hogy minõséget adjunk. Kedden a rocklegendák mûsorunkban például olyan nagyságok szólaltak meg, mint Schuster Lóránt, Slamovits István, Paksi Endre, Kalapács József, Benkõ László, Horváth Attila. A legtöbb rádiónak az a baja, hogy nincs önálló zenei arculata. Nem lehet úgy mûsort szerkeszteni, hogy Zámbó Jimmy után megszólal a Tankcsapda. Ezek mindig csak a trendeknek megfelelõ zenéket nyomják. Mi nem ezt az utat járjuk. Hozzánk reggel hatkor betelefonál Soroksárról a hétéves Gabika, és rockszámot kér. Ezzel kelnek, ezzel fekszenek. Nálunk egész nap színvonalas rockot hallgathatnak. A mindenkor értékálló nótákat adjuk, számunkra az elsõ az érték. A jó zene mindig jó zene marad. ORLAI SÁNDOR

Az érdi Környezetvédõ Egyesület tavaszi programjai 2012. április 20-án 17 órakor, a Föld napja alkalmából, Érden a lakótelepen (Enikõ u. 2.) a Kertbarát körrel közösen palántacse, utána 18.30-kor Virágos Érd, virágzó kertek, utcák pályázat eredményhirdetése, vetítés a legszebb kertekrõl, utcákról, virágokról. 2012. április 21-én 9 órától faültetés az érdi Diófa-CseresznyefaÁfonya utcai keresztezõdésben található kis téren. 510 cserjét ültetünk el, minden szorgos kézre szükségünk van. 2012. április 28-án 9 órától a Fundoklia-völgyben a tanösvény fa elemeinek festése. Festéket, kesztyût, ecsetet adunk. Találkozó az érdi Dévai utca 70 szám elõtt, a Tanösvény bejáratánál. 2012. május 10-én 18 órakor az Érdi Városi Galériában „Jót tenni jó” címû könyv bemutatása. 25 portré olyan érdi emberrõl, aki felelõs-cselekvõ részese Érd környezetének. Utána fotókiállítás „Csodálatos természet” címmel érdi fotográfusok munkájából. Érdeklõdni: [email protected] vagy +36-30-328-2750 www.avarosvedo.hu

ontecuccoli agyonidézett mondása szerint a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Így van ez az utazással is. Ám nyilván nem én vagyok az egyetlen, aki úgy járja be a távoli tájakat, látogat meg idegen országokat, hogy föl sem áll a kényelmes székébõl. Kisgyermek koromban, a világháború utáni években annyira nem voltak tanszerek még a fõvárosi iskolákban sem, hogy kartonpapírra rajzolt térképrõl tanultuk Afrika földrajzát. Szabvány méretû transzparensvörös kartonlap hátoldalára másolta apám a Cholnoky világatlaszból a térképet. Én meg kiszíneztem szépen a színes ceruzáimmal. A tanárnõ örült neki és megdicsért. Akkoriban lettem a térképek szerelmese és kaptam rá az útleírásokra. Ez a szerelem kénytelen-kelletlen azután is még évtizedekig tartott. Ám, hiába nem kaptam útlevelet, a vasfüggöny sem tudta bezárva tartani a képzeletemet. A PANORÁMA ÚTIKÖNYVEK kalauzolásával messze földet bejártam – képzeletben. Azóta nagyot változott a világ. Manapság nyugodtan utazhat, bármikor, bármerre, akinek ahhoz kedve és arra lehetõsége/tehetõssége van. Ilyesmik jártak eszemben, amikor a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Földrajzi Múzeumban tartott könyvbemutatón ámultam-bámultam a távoli tájakról vetített képeket, a sosem látott filmeket. Amíg a MedicinaPanoráma Kiadó igazgatónõje az útikönyveket bemutatta, feltûnt nekem az egykori és a mostani kiadványok közötti szemmel látható különbség. Minõségi különbségnek látszott, és annak is bizonyult, amikor a könyvet kezembe vehettem. A színpompás könyvborítón egy egzotikus távol-keleti szoborfigura tette csalogatóvá a címet: Thaiföld. Az én nyugdíjas korosztályom kissé értetlenkedve áll Hátsó-India mostani térképe elõtt. Vietnam, Laosz, Kambodzsa ismerõs nevei ugyan nem egészen egyértelmûen jó képzeteket keltenek, de Myanmar és Thaiföld már ismerõsnek sem tûnik. Ezért nagyon jó, hogy a könyv szerzõje, Dr. Kubassek János, mindjárt az elsõ oldalon, a belsõ elõzéken egyértelmûvé teszi, hogy Thaiföld = Sziám. Most veszem észre, hogy nem útikönyvet írtam, hanem könyvrõl beszéltem az elõzõ mondatban. De nem javítom ki. Nem csupán azért, mert a borítón a kiadó meghatározása szerint is országkalauz ez a kötet. Hanem azért is, mert tényleg több, mint egy útikönyv. Közbevetõen egy pár szó az útikönyvekrõl. Érden majd' minden helytörténeti ismertetõ úgy kezdõdik, hogy „már a régi rómaiak”… Ha sok mindennel igen, az utakkal, útikalauzokkal kapcsolatban nem erõltetett dolog Érdet említeni. A Római Birodalom fénykorában már léteztek itinerariumok, útleírások, amelyek az egymás után megteendõ útszakaszok leírását tartalmazták. Érden az önjelölt régész Kereskényi plébános idején találtak egy római mérföldkövet, amely a tartományi központ Aquincumtól való távolságot tünteti fel. Ez, az akkori mértékeket átszámítva 22 km és párszáz méter volt. (A távolságot kettõslépésekkel mérték, mint mi, tájfutók, természetjárók a MAFC túráin.) A mérföldkõ, mint annyi más érték, már régen nincs a városban. De legalább tudhatunk róla és valahol, valaki meg is nézheti. Fényképét áb-

rázoló képeslapját a Csuka Zoltán Városi Könyvtár kiadta és így méltán büszkélkedhetünk azzal, hogy „Érden már a régi rómaiak”… És a könyvrõl. Ez a 400-nál több oldalnyi tömör, jól szerkesztett és mégis olvasmányos országkalauz tényleg kalauz, az idegenvezetõ legjobb értelmében. Harmadik, átdolgozott és bõvített kiadás lévén, messze többet nyújt egy vázlatos útikönyvnél. Az embernek kedve támad meglátogatni ezt a távoli, hatalmas országot, amelyet lakói „a szabadok földjének” neveznek. A könyv lényegében három fõ részre tagolódik: mintegy negyede az általános tudnivalókat (természetrajza, történelme és aktuális tudnivalói); közel ekkora rész a gyakorlati tudnivalókat; míg a legterjedelmesebb rész a részletes útikalauzt tartalmazza. Két tucatnyi térképen lehet azonosítani a megtekintendõ érdekességek helyét. A látnivalókat felsorolni is nehéz. A trópusi éghajlat változatos élõvilága, az egzotikus viseletû népcsoportok mellett, a sosem látott és nekünk ismeretlen funkciójú épületek, a modern építészet produktumai és természetesen, a szerzõ geográfus számára különösen is izgalmas kõgombák és trópusi karsztképzõdmények, buja növényzettel borított sziklái szerepelnek a színes képeken. A mintegy 180 kép 95%-a a szerzõ felvétele. A két tucatnyi térkép és a fontosabb épületek alaprajzai és az ábrák is természetes alkotórészei a kötetnek. (Készítõjük Olgyay Géza, néhai osztálytársam és barátom öccse.) Azt talán említenem sem kellene, hogy a felhasznált és ajánlott irodalom jegyzéke, továbbá részletes névmutató teszi teljessé a kötet információit. „Thaiföld megunhatatlan, kismerhetetlen, titokzatos és lenyûgözõ ország, … ahol az emberek õszintén mosolyognak, nemcsak az idegen turistákra, hanem egymásra is”, írta az útikönyv szerzõje. Hihetünk neki, mert Kubassek János a távoli országot bemutató elsõ magyar könyv szerzõje, s mûvének immár harmadik kiadását tette elénk. Belesûrítette két évtized személyes tapasztalatait, a számos odalátogatásakor helyszínen szerzett élményeit. Ezek, meg a szerzõ közismert mesélõkedve teszi élménnyé az olvasott szöveget. Csak a hangok és illatok, meg a trópusi meleg levegõ és az esõs évszak mindennapos zápora hiányzik az illúzió teljességéhez. VJ

Bibliai és kézmûves napot tartunk minden hónap harmadik vasárnapján 10-16 óráig az érdi Adventista Templomban (Hivatalnok utca 36-38. - Tüdõgondozó mellett). Elsõ alkalom: április 22. (vasárnap). 6-14 éves korosztály jelentkezését várjuk. A program INGYENES! A gyerekek számára étkezést biztosítunk. Jelentkezni a 06-30/860-3475-ös telefonszámon lehet.

8


ÉRDI LAP

Vereség Gyõrben

Birkózás: Arany-, ezüst és öt bronzérem az elmúlt hétvégén

Gyõri Audi ETO KC – ÉTV-Érdi VSE 41–24 (20–9) Az elõdöntõben sem volt nagyon más a forgatókönyv, mint a gyõri bajnokin

T

A

z érdi birkózók és sumósok április 14-15.-én három helyen versenyeztek. A legkisebbek Csepelen a nemzetközi Nyuszi Kupán, két veteránbirkózónk a Dunaferr Kupán, három sumósunk Hollandiában a rotterdami Sumo Openen vett részt. Egy arany-, egy ezüst- és öt bronzérmet, egy negyedik és három ötödik helyet szereztek. Csepel: A csepeliek zsúfolásig telt birkózó csarnokában Tóth Endre elnök nyitó szavai után a nagy mezõny miatt, kis csúszással kezdõdtek a 2012. évi nemzetközi Nyuszi Kupa küzdelmei. Minden éremért, helyezésért meg kellett küzdeni. Gyerek korcsoportban: 20 kg Virág Henrik I. +42 kg Dávid Levente III. Diák II. korcsoportban: 35 kg Zsigrai Péter V. 38 kg Mezei Dárius III. Az elhelyezkedésnél nem mindegy, hogy hol végzi a tanfolyamot! VAGYONVÉDELMI ORSZÁGOS KIKÉPZÕ KÖZPONT

BIZTONSÁGI ÕR Intenzív, OKJ-s szakmunkás képzést indít A szakmai szakszervezetek és az ORFK-RSZKK ajánlásával! április 21-én

ÉRDEN, SZÁZHALOMBATTÁN ÉS DIÓSDON. +36-30-948-26-15 Hétvégén is hívható! Hölgyek, nyugdíjasok, pályakezdõk jelentkezését is várjuk! www.vokk.hu Könnyû és gyors elhelyezkedés! Fegyvervizsga 1 nap alatt! NE HIGGY az átverõknek, ÓVAKODJ az olcsó tanfolyamoktól! Fnysz: 01022-2010

Kedves Olvasó! Ha otthonában, munkahelyén elektronikus formában szeretné újságunkat megkapni már a nyomdai megjelenést megelõzõ nap, jelezze az [email protected], és a következõ számtól elküldjük Önnek.

42 kg Végh Artúr II., Mezei Patrik V. /Végh Artúr a döntõben szabályosan tussolta hazai ellenfelét, melyet a bíró minden indok nélkül lefújt, végül Artúr ellentételezésül vigaszdíjban részesült/. Dunaújváros: A veterán Dunaferr Kupán fiatalokat is meghazudtoló látványos válldobásokkal, emelésekkel és akciókkal "A" kategóriában Hegyi Zsolt 85 kg-ban három gyõzelmet szerzett, mely a III. helyet jelentette. "C" kategória 76 kg-ban Szeitl Károly szintén a III. helyen végzett. Hollandia: Rotterdami Sumo Openen három nehézsúlyú érdi sumós képviselte hazánkat. A hét országból érkezett sumósok között +115 kg-ban Cseh Attila III., Cseh Csaba IV. helyen végzett. Open kategóriában Földesi István az V. helyet szerezte meg. TAR MIHÁLY

örténetünk során nem jártunk még ilyen magasságokban. Nem a közvetítõállásra célzok, mert azt alapul véve a Veszprém Arénában még inkább a fellegekben érezheti magát az ember. Ott is érezték magukat a gyõriek, mert a királynék városában, ideiglenes otthonukban bejutottak a BL döntõjébe. Így mindkét csapat nagy sikerbõl érkezett, igaz a gyõrieknél mindez tulajdonképpen elvárás volt a szezon elõtt. Ahogyan a bajnoki cím is elvárás gyõri részrõl, nálunk a nemzetközi kupaszereplés kivívása volt a megadott cél, ezt már egész biztosan teljesítette az érdi társaság. Vérten góljaival kezdõdött a mérkõzés, csak az ötödik percben tudtunk elõször betalálni Kovács Anna indulása után (3-1). Langyosan indult a mérkõzés, egyik társaság sem pörgött 100%-on. Heidi Löke is álmosan kezdett, üres kapura fölé-mellé lõtte a világ legjobbja. Hét perc után idõt kért Szabó Edina, rendett rakott a fejekben 5-2-nél, ami jót is tett a lányoknak, három perc alatt kiegyenlítettünk 6-6. Többször is szerencsénk volt, a lövéseink bepattantak Pálingerrõl. Ez a másik oldal szakvezetõjének nem tetszett, Karl Erik Böhn kért idõt és az övé is sikeres volt. Hat percre megtorpantunk, közben Tamás Krisztina kiállítása miatt emberhátrányban kézilabdáztunk két percig, meglépett 11-6-ra a Gyõr. Lekic magabiztosan lõtte a heteseket, Gros és Amorim pedig felváltva tüzeltek. Az sem tartotta szorosan az eredményt, hogy mellesleg Janurik Kinga kiválóan védett. Egyetlen Tóth Tímea gól, majd újabb nyolc perces szünet.

Negyed óra alatt egyetlen érdi gól, közben tucatnyi kapott – 18-7-nél máris eldõlt a meccs. Löke belejött, úgy kapta le és el az indításokat, ahogyan csak õ képes, a végére pedig beállt Kovacsics, Hornyák és Radicevic is lehetõséget kapott. Ismét nem sikerült felvenni a gyõri tempót, ráadásul buta hibákat is elkövettünk. Kivédekezett támadás után például kidobtuk a labdát az oldalvonal. Nyugodtan kézilabdázhatott a kezdõcsapatához képest csak Hornyákkal bõvülõ gyõri csapat, a negyvenedik percre már 15 gólos volt a hazai elõny. A félidõ közepén már a közönségnek és saját lelkiállapotának játszott a zöld-fehér társaság, az egyetlen kérdés az volt, hogy fognak-e még „sima” gólt lõni. Ennek ellenére, vagy ezzel együtt sem csökkent a különbség, inkább állandósult. Kovács Annának jobban sikerültek az átlövései, a második félidõben néhány alkalommal már meg tudtuk játszani a beállóst. A legnagyobb felháborodást a második játékrészben nem a csapatok, hanem a játékvezetõk okozták. Szekeres Klárát úgy állították ki szándékos lábért, hogy oda sem nézett, mert a beállóssal volt elfoglalva. Egyébként is voltak kétségbe vonható ítéletei a párosnak, még egy ennyire egyértelmû, „könnyû” találkozót sem sikerült jól levezényelniük. Tíz perccel a vége elõtt 19 gólosra nõtt a különbség, de Wolf elkapta a fonalat, belejött a végére és közelebb hozott minket. No nem nagyon, tizenhét gólra. Bajnoki elõdöntõ, biztos gyõri gyõzelem. Ahol Görbicz Anita és Lunde Haraldsen pályára sem léptek. Negyed órát veszítettünk 11 góllal, 45 percet pedig hattal. Abból kell építkezni és dolgozni, fejlõdni tovább. Hazai pályán más lesz. Más kell, hogy legyen…


9

ÉRDI LAP

Az akrobatikus torna történetébõl 1833. megalakult a Budapesti Torna Egylet. 1863. megalakult a Nemzeti Torna Egylet. 1885. júniusa megalakult a Magyarországi Torna Egyletek Szövetsége a MOTESZ. 1927-ben rendezték meg az I. akrobatikus gúlaversenyt Budapest Bajnokság keretein belül 1947-48 között megalakult a Gázmûvek, a Vasas és az Építõk sportegyesület. 1949-ben rendezték meg az I. Országos Bajnokságot. 1958. I. Lengyel - Magyar Sportakrobatika Verseny. 1973. november 22. Moszkvában 10 ország részvételével ( Szovjetúnió, Bulgária, Lengyelország, Magyarország, NDK, NSZK, USA, Anglia, Kuba és Jugoszlávia ) megalakul az IFSA ( International Federation of Sports Acrobatics ) Nemzeti Sportakrobatikai Szövetség. A találkozó alkalmával megszületik egy egységes versenyszabályzat. 1991-ben megalakult az FTC-n belül a sportakrobatika szakosztály.

1998-ban az IFSA kérte tagfelvételét a FIGbe. Jelenleg a sportág a FIG ( Nemzeti Tornaszövetség ) keretein belül egy szakágként mûködik. A sportakrobatikában jelenleg páratlan években rendeznek Európa Bajnokságot és páros években pedig Világ Bajnokságot. Ma Magyarországon 10 egyesület képviseli

ezt a különleges sportágat a Magyar Torna Szövetség szakmai felügyeletével. Ennek a szövetségnek a tagja az egyesületünk az ÉSWS.SE aminek keretein belül tartjuk a foglalkozásainkat, hogy a fiatalok elsajátíthassák ezt az igazán látványos és lélegzetelállító sportágat, mozgásmûvészetet. Foglalkozásainkon fiúk és lányok egyaránt megtalálják a számításaikat, a fiúkat az akrobatikus ugrások a lányokat inkább a hajlékonysági elemek Vonzák. Ami viszont biztos, hogy minkét nem és több korosztály pozitívan profitál a sportág rendszeres gyakorlásából mind fizikálisan és mentálisan egyaránt. Csoportunkba a tagfelvétel folyamatos edzéseink szabadon látogathatóak. Az egyesületünk web.oldalán bõvebb információhoz juthat minden érdeklõdõ .www.esws.hu BALOGH PÉTER

Sudoku

Megfejtésként hét betût kérünk! Azt, amelyik az ábra színezett négyzetébe kerül. Beküldendõ levelezõlapon névvel és címmel az alábbi címre: Kurusa József, 2030 Érd Emma u. 5/a fsz. 1. Elõzõ számunk megfejtése a „HÚSVÉT”. A három leggyorsabb beküldõnk: 1. Varga János, Ercsi 2. Horváth Béla, Budapest 3. Veres Éva, Érd Gratulálunk nekik! Õk részt vesznek a sorsoláson!

Hirdetésfelvétel: [email protected] Szerkesztõség: [email protected] Honlap: www.erdilap.hu

Szeretnél közéjük tartozni? eé István Európa-és Világbajnok kajakos, Dukai Regina modell- és énekesnõ, Fluor énekes, Gáspár Evelin és édesapja Gáspár Gyõzõ énekes, Gregor Bernadett színésznõ, Horváth Éva modell és mûsorvezetõ, Istenes Bence mûsorvezetõ, Kaló Jennifer modell, Király Viktor énekes, Németh Dorottya fitness világbajnok, Niki Belucci, Peller Mariann mûsorvezetõ, Sarka Kata modell, Szabó Gyõzõ színész, Szabó Zsófia színésznõ, Szulák Andrea színmûvésznõ, Szunai Linda modell, Tolvai Reni énekes és végül VV Gigi. Hogy mi a közös ezekben a méltán híres emberekben? Mindjárt elárulom. De van fontosabb kérdésem. Szeretnél közéjük tartozni? Mert most megteheted. Íme, a recept. A fent felsorolt emberekben azon kívül, hogy mindenki ismeri a nevüket, még egy közös pont van: tudják, hogy mitõl kerülnek bombaformába rövid idõ alatt. És most Te is részese lehetsz ennek az új generációs edzésformának. Felejtsd el az órákon át tartó izzadást a konditermekben mások kíváncsi tekintete elõtt, felejtsd el, hogy túlpakolhatod a súlyt. Úgy általánosságban: Felejts el mindent, amit eddig az edzésrõl tudtál. Gyere, mesélünk neked. A helyszín Németország, a program: kutatás és fejlesztés. Így indult el a speedfitness. Orvosok, sportolók és neves emberek dolgoztak éveken át, nem kisebb célért, mint kifejleszteni egy forradalmian új és hatékony mozgásformát. Íme néhány érv, hogy miért is lett sikeres a program: hatékony izomépítés, ín-és ízület kímélés, extrém rövid ideig tartó teljes izomzatot megmozgató edzés, zsírégetés, zsírszövet csökkentés, cellulit csökkenés, izombeli hiányok és diszbalansziák kiegyenlítése, jobb közérzet, derék- és hátfájás kezelése, gátizomzat erõsítése, teljesítményfokozás. Mindez maximálisan biztonságosan. Hogy mivel érik el a hatást? A kulcsszó elektrostimuláció. Nem kell tõle megijedni, inkább ki kell próbálni. A kis erõsségû váltóárammal dolgozó laptop méretû gép egyaránt edzi a látható és a mélyizomzatot is. Olyan hatékony edzést vé-

B

Németh Dorottya fitness világbajnok gezhetünk 20 perc alatt, amelyet konditeremben nagyon lassan vagy épp soha nem vihetnénk véghez. Az impulzusok ereje izomcsoportonként és egyszerre is szabályozható, így a kezelés intenzitását külön-külön beállíthatjuk minden testrészre. A vendégek fogyás, tömegnövelés, erõ-állóképesség és rehabilitáció miatt keresik fel a stúdiót, és mindenki megtalálja a számítását. Heti 2x20 perce mindenkinek van. A helyszínen az edzõruha, törülközõ biztosítva van, az edzések zokniban történnek, így nem kell a fél szekrényt átcipelni a városon, ahhoz, hogy az ember kényelmesen részt vehessen ebben az újfajta mozgásformában. Az edzés elõtt izotóniás itallal kínálnak, majd villámgyorsan felcsatolják a pántokat, és kezdõdhet is az edzés. A gyakorlatok végeztével olyan fáradtságot érzünk, mintha több órán át intenzíven emelgettük volna a súlyokat a konditeremben. A végén pedig a fehérje shake teszi mámorossá az érzést, hogy minimális idõ alatt maximálisat hoztunk ki magunkból. Ha szeretnél te is részese lenni annak az érzésnek és innovációs mozgásformának, amelynek a felsorolt celebek, gyere le az Oread Speedfitness Stúdióba (érdi Tesco üzletsor) , és érezd magad királynak/ királynõnek. Mert ott a 20 perc csak rólad szól! Légy te is a siker része!

Bejelentkezés: 06-20/41-33-600

10

ÉRDI LAP


Már csak néhány nap! Használja ki tavaszi akciónkat! 20%, 30%, 40%, 50% Kísérje figyelemmel napi akcióinkat Facebook oldalunkon is!

Nálunk olcsóbb! Érd, Riminyáki út 79. Nyitva tartás: H-P: 9-18 óráig, SZOMBAT: 9-12 óráig Tel.: 06-30/227-4494 e-mail: [email protected] web: www.fuggonybolterd.hu

KELL EGY JÓ CSAPAT! Az ÉTV-ÉRDI VSE NÕI KÉZILABDA SZAKOSZTÁLYA szeretettel várja utánpótlás csapataiba

a kézilabda iránt érdeklõdõ lányokat. Jelentkezés és érdeklõdés: 2000-és fiatalabbak, szivacs-kézilabda KISGERGELY CSILLA, Tel.: 06 30 554-29-56 97-98-99-as korosztály OLÁHNÉ BALOGH TÜNDE, Tel.: 06 20 527-05-11 94-95-96-os korosztály HAVRIL KÁROLY, Tel.: 06 20 343-17-78

www.erdilap.hu www.t-meszaros.hu www.erdifidesz.hu www.erd.hu www.erdicsatornazas.hu


11

ÉRDI LAP HIRDETÉSFELVÉTEL:

Nagy Gábor: 06-20-543-8168, 06-20-355-4710, e-mail: [email protected] • Tel./Fax: 06-23-364-017 Érdi Lap Ügyfélszolgálat: 2030 Érd, Budai út 16-18. (Központi Kávéház épületében) SZOLGÁLTATÁS • Tûzifa kemény hasított eladó! 11.500 Ft/m3 (1mx1mx1m ömlesztve) 4 m3 rendelése esetén a kiszállítás díjtalan. Tel.: 06-70/425-3900, 06-20/351-6360. • VILLANYSZERELÕ Érdrõl érdieknek. Kisebb munkákat is vállalok. Pálfi Zoltán Tel.: 06 30 947-6036. • Költöztetés és fuvarvállalás, áruterítés és bútor házhozszállítás. Lakáson belüli átrendezés garanciával! Tel.: 06 20 619-7010. • Számítógép javítás, telepítés helyszíni kiszállással vagy szervizünkben, Érd, Diósdi u. 4. (Lidl parkoló). Tel.: 23/363-006, e-mail: [email protected]. • Duguláselhárítás, víz, gáz, központifûtés-szerelés, WC-k, mosdók, tartályok, szifonok cseréje. Megbízhatóan garanciával. Tel.: 06-20-491-5089. • Beépített szekrények, konyhabútorok, kiegészítõk beépítése, javítása. Hétvégén is! Tel.: 06-30-517-0013. • Duguláselháritás éjjel - nappal hétvégén is! Falbontás nélkül! Nyugdíjas kedvezménnyel! Fakivágást is vállalok! Tel.: 06-70-380-7006. • Kertépítést, kertfenntartást, fûnyírást, növényültetést, permetezést, metszést, öntözõberendezés telepítését vállalom közületeknek is. Izsold Gyõzõ. Tel.: 0670-394-4785. • Csókás vízvezeték szerelõ. Szerelések, javítások, dugulás elhárítás falbontás nélkül R-600-as géppel. 06-30-2411-343. • Mûanyag és fa nyílászárók karbantartása, javítása, átalakítása korszerûsítése utólagos hõ-, hang és por elleni szigeteléssel. Ingyenes felméréssel. Alternatív megoldás ablakcsere helyett. Bakos István, 06-306872302. • Redõny, reluxa, szúnyogháló rendszerek beszerelése, javítása garanciával. Egy darabért is kimegyünk! Hétvégén is! Tel.: 06-30-245-1151, 06-23-375-111. • Ügyes kezû rajz-vizuális kommunikáció tanárnõ vállalja gyerekszobák dekoratív festését, portréfestést (3 500.-Ft/m2). Továbbá rendezvényeken arcfestést, hennafestést. Tel.: 06 70 418-9232. • Vízszerelés csõtörés - dugulás elhárítás, csatorna bekötés. Kõmûves - burkolási munkák elvégzése. Nyugdíjasoknak és nagycsaládosoknak kedvezmény! Tisza Árpád. Tel.: 06-30-991-84-99, 06-23-376-378. • Duguláselhárítás non-stop, garanciával, bontás nélkül, díjtalan kiszállás. Vízvezeték szerelés, gyorsszerviz. Nyugdíjas és nagycsaládos kedvezmény! Tel: 0620-317-3363. • SZENNYVÍZ - CSATORNA KIÉPÍTÉS ÉS RÁKÖTÉS!!! Tervezéssel, engedélyeztetéssel, garanciával. csatornabekotes.blogspot.com. 06-23-361-464, 0630-995-6217. A hirdetés felmutatója 5000 Ft kedvezményt kap!

• HÕSZIGETELÉS - Dryvit. Családi és társasházak hõszigetelése. Tartós esztétikus munkavégzés 8 - év garancia. Ingyenes árajánlat. THERMO DEKOR BT. www.hazszigeteles.com Tel.: 06-20-398-75-24. • SZIPPANTÁS! TO-NO Bt. várja megrendelésüket! Megbízható, udvarias személyzet, pontos munkavégzés! Tel: 06/23-363-166 vagy 06/20-9220-246 • ÚTÁTFÚRÁSSAL CSATORNAÉPÍTÉS Tervezéssel, engedélyeztetéssel TELJES ÜGYINTÉZÉSSEL. Tel.: 06-20-920-42-61.

• Eladó Érden 116 m2 -es családi ház tetõtérrel, garázzsal. Tel.:06 70 513-9448 • Érden a Folyandár utcában 1078 m2 (300 nöl)-es panorámás építési telek eladó. Irányár 13 millió Ft. Telefon: 06 20 322-3773 • Érdi ingatlanok az interneten ingyenes hirdetéssel: www.erdi-ingatlanok.hu. KIADÓ INGATLAN - kínál, keres

EGÉSZSÉGÜGY • Dr. Szalai Ilona Belgyógyászati magánrendelést indít. Érd, Fehérvári út. 32/B. Bejelentkezés: 06-30-83200-56. • TERAPEUTA, Stresszkezelés, életvezetési tanácsok, szülésre felkészítés, kapcsolatfelvétel a pocaklakóval. Tel.: 06-30-251-57-09. ÁLLÁS

• Érdligeten összközmûves kis kertes ház albérletbe kiadó. Maximum 2 fõ részére. Kaució szükséges. Ár: 35.000Ft/hó. Tel.: 06-70-414-83-78, 06-20-9-580363. • Érd központjában, az Alsó utcában összkomfortos 150 m2-es családi ház garázzsal, mûhellyel, kerthasználattal kiadó. Tel.: 06 30 302-3291. • Kiadó Érd központjában Four-Cent üzletházban 20 m2 irodának. Parkolás, klíma, riasztó van.Tel.: 06 70 384-7873. • Kiadó 1 szoba összkomfortos különálló ház bútorozva, almérõ órákkal. Tel.: 06 30 954-4671. • Zárt teremgarázsban garázshely kiadó a Korall I-ben. Érd.: 06 30 940-3074.

• Jó kommunikációs képességû, jó megjelenésû, nagy munkabírású felszolgálót keresünk. Jelentkezni email-ben a [email protected] címen, vagy személyesen a Központi Kávéházban (Érd, Budai út 1618.) fényképes önéletrajzzal lehet. • Diósdi forgalmas szépségszalonba, az Intersparral szemben kozmetikust és fodrászt keresünk. Érdeklõdni: +36 20 911-2045. • Érdi tejfeldolgozó üzemünkbe keresünk konyhai kisegítõ munkakörbe, tapasztalt, nem dohányzó kolléganõ, fõállásban. Tel.: 06 30 695-2485. • Érdi irodánkba jó kommunikációs képességgel rendelkezõ, telefonos hölgy munkatársakat felveszünk. Jelentkezni az alábbi telefonszámon: 06 20 240-7752. MUNKÁT VÁLLAL • Tetõfedést, bádogozást vállalok. Korrekt áron. Illetve kisebb - nagyobb javításokat. Tel.: 06-30-3166008. INGATLANT KÍNÁL, KERES • Érdligeten, 1 000 m2-es telken, 160 m2 családi ház áron alul eladó. 4 szoba. 2 fürdõszoba, 30 m2 nappali, búbos kemence, új nyílászárók. Irányár: 25 millió Ft. Tel.: 06 30 580-7768. • Érden eladom vagy elcserélem kisebb kertes családi házra, panorámás két család részére is megfelelõ kertes családi házamat. Tel.: 06 20 480-7123. • Eladó Érdligeten 62 m2-es háromszobás, külön bejáratú, újépítésû társasházi lakás 430 m2-es önálló kerttel. Tel.: 06-23-382-033, 06-30-534-86-98.

• Lõcsei út mellett 2 szoba + konyha + fürdõ olcsón kiadó 2-3 fõ részére. Különálló a lakás. Egy kocsi beálló megoldott. Ár: 60 000.- Ft rezsivel. Tel.: 06 30 507-8851. • Zöldövezeti egy szoba összkomfortos lakás hoszszútávra kiadó, külön mérõ órákkal, gépkocsi beállási lehetõséggel. Tel.: 06-20-9-20-42-61. • Üzlet-iroda kiadó! 27 és 50 m2-es igényesen berendezett, klímával, konyhával, saját villanyórával rendelkezõ emeleti irodahelységek kiadók. Illetve 45 m2-es földszinti, utcafronti üzlethelység kiadó! Õrzött üzletház, saját parkoló. Kedvezményes bérleti díjfizetési lehetõségek. 42.000 Ft és 65.000 Ft + Áfa + rezsi/hó. PRIVÁT ÜZLETHÁZ, Érd, Lõcsei u. 4-8. Tel.: 06-20-9838-622. • Érden fõútvonalon, jó közlekedésnél, központhoz közel kiadó egy tetõtéri 110m2 –es dupla komfortos lakás, kocsi beállással. Ugyanott különbejáratú szoba fürdõszobával kiadó. Tel.:06 70 383-9722. • Érden vagy Diósdon iroda és irodabútorok tárolása céljából keresek kb. 30 m2 nagyságú helyiséget, hosszú távra.Érdeklõdni Noé Krisztina, Tel.: 06 30 982 0100. OKTATÁS, TANFOLYAM • Angol nyelvtanítás Parkvárosban kezdõtõl a nyelvvizsgáig. Tel.: 06 20 521-1439. RÉGISÉG • Készpénzért vásárolok régi könyveket, antik tárgyakat, öreg rádiót, képeslapot, jelvényt, kitüntetést, porcelánt, katonai emléktárgyakat. Huszár Károly 06 20 388-8983.

VEGYES • ELADÓ! Alaszkai farkas ffi bunda, beton vas oszlopok, komplett kerítés. Tel.:06 30 710-7456 • ELADÓ! Betonkeverõ, kukoricadaráló, szerszámok, cserépkályhák. Tel.:06 30 710-7456 • ELADÓ egy jó állapotban lévõ fûnyíró traktor. Ár: 85 000.- Ft.Tel.: 06 23 368-048. TÁRSKERESÉS • Társközvetítõ iroda fényképes adatbázissal, diszkréten, hogy önnek is legyen társa! Azonnali ügyintézéssel, személyre szabott segítséggel várjuk irodánkban! Tel.: 06-30-217-5151. AUTÓ • Autófelvásárlás azonnali készpénzfizetéssel! Állapottól függetlenül 0-18 éves korig hitelkiegyenlítéssel is. Kérésre házhoz megyünk. NON-STOP. Tel.: 06 30 682-1390.

Hirdessen az Érdi Lapban! Nyomtatott és elektronikus formában megjelenésünk, példányszámunk biztosítja a városban, illetve a kistérségekben az ÖN hirdetésének legminimálisabb összegét, mely szerint az ÖN hirdetése egy olvasó elérésére akár 50 fillérjébe sem kerül! Ingyenesen elkészítjük hirdetését!

Hirdetésfelvétel: Nagy Gábor: 06 20 355-4710 Ügyfélszolgálati irodánk: Érd, Budai út 16-18 TEL./FAX: 06 23 364-017 www.erdilap.hu [email protected] Már 10 éve az olvasókért és az Érdiekért…

Dr. Szegedi László állatorvos Rendelõ: Érd, Orchidea u. 6. • Telefon: 375-879 Rendelési idõ: Hétfõ, kedd, szerda, péntek: de. 8–10, du. 15–18-ig, csütörtök: de. 8–10-ig www.drszegedi_mlap.hu • [email protected]

Kedves Érdi Polgárok! Várjuk Önöket az Összefogás Egyesület székházában (Alsó u. 8.) minden csütörtökön 18 órától. Találkozhatnak önkormányzati képviselõkkel, a város vezetõivel, a polgári oldal aktivistáival, tájékozódhatnak a város életérõl. A Fidesz Érdi Szervezete

Megjelentetés száma (ahányszor a hirdetést kéri): …………….. Töltse ki a kupont nyomtatott, olvasható betûkkel, majd vágja ki a szelvényt! A kivágott hirdetési kupont és a rózsaszínû utalvány ellenõrzõ szelvényét tegye borítékba és küldje el címünkre: Érdi Lap Ügyfélszolgálat, 2030 Érd, Budai út 1618. Lapzártánk a megjelenést megelõzõ hét péntek 16.00 óra. A hirdetés ára 20 szóig 1400 Ft + áfa, majd szavanként 100 Ft + áfa. Keret, vastagon szedés: 300 Ft + áfa. A szerkesztõség a számlát postán juttatja el Önhöz. Ehhez kérjük, adja meg a nevet, címet, amire a számlát ki tudjuk állítani:

12

ÉRDI LAP


Tisztul a Fundoklia-völgy Dolgoztak a hétvégén a környezetvédõk

Recommend Documents