Tisztelt Egri Munkaügyi Bíróság! … felperes a Heves megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen elmaradt ellen elmaradt nyomozói pótlék kifizetése iránt – (F/1) alatt csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselőm útján – az alábbi kereseti kérelmet terjesztem elő A heves Megyei Rendőr-főkapitányság hatvani Rendőrkapitányság Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Osztály állományában, ügyeletes beosztásban dolgozom. A fegyveres szervek hivatalos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. Törvény (a továbbiakban Hszt.) 254.§ (2)-(3) bekezdései szerint: A Hszt. 254.§ (2) bekezdése értelmében a 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagjait az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék a mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintettek munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni. A pótlék mértéke: a) pont egy hónapra számítva: nyomozói pótlék eset5én 2005. V. 15. – 2005. XII. 31. között 20%, 2006. I. 01. – 2008. V. 15. között 65%. A Hszt. 254. § (3) bekezdése alapján a (2) bekezdés szerinti pótlék a hivatásos állomány tagjának elismert tevékenység tényleges kifejtésének, illetve beosztás betöltésének idejére jár. A Hszt. Végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII.31.) Korm. Rendelet 54.§ (1) bekezdése szerint nyomozói pótlékra jogosult, aki beosztása ellátása során bűnügyi, és felderítő tevékenységet folytat. A Kormányrendelet 54.§ (2) bekezdése alapján a pótlékra jogosító beosztásokat miniszteri rendelet tartalmazza. A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 20/1997 (III.19.) BM rendelet
(továbbiakban Rendelet) 49. § (1) bekezdése szerint: A … nyomozói pótlékra … vonatkozó szabályokat a 2. számú melléklet tartalmazza. A Rendelet 2. számú melléklet III. pontja szerint: A kormányrendelet 54. §-a értelmében nyomozói pótlékra jogosító beosztások a rendőrségnél: - előadó (megelőzési), - főelőadói (megelőzési), - kiemelt főelőadó (megelőzési), - technikus (bűnügyi), - főtechnikus (bűnügyi), - kiemelt főtechnikus (bűnügyi), - nyomozó, - főnyomozó - kiemelt főnyomozó, - vizsgáló, - fővizsgáló, - kiemelt fővizsgáló, - katonai vétségek nyomozását végző fegyelmi előadó, főelőadó, kiemelt főelőadó, - helyszínelő és balesetvizsgáló, - helyszínelő, - körzeti megbízott, - segédtechnikus, - valamint a felsoroltak szolgálati elöljárói osztályvezetői szintig, amennyiben bűnügyi megelőző, felderítő és vizsgálati feladatot ténylegesen ellátnak; - valamint a felsoroltak szolgálati elöljárói osztályvezetői szintig, amennyiben bűnügyi megelőző, felderítő vagy nyomozói feladatokat ténylegesen ellátnak. Fent hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre tekintettel 2008. május 15-én szolgálati panaszt nyújtottam be (F/2) a Hszt. 194. § alapján, melyben előadtam, hogy ügyeletesi szolgálatom során milyen bűnügyi megelőző és felderítő tevékenységet folytatok. Minden bejelentés esetén – büntető ügyben, közigazgatási eljárásban – feljelentési, bejelentési jegyzőkönyvet, illetve feljegyzést veszek fel és az abból adódó elsődleges nyomozati cselekmények foganatosítására utasítást adok, illetve azokat – ha olyan jellegűek – magam végzem el és dokumentálom. Az eltűnt személyek és
gépjármű lopások során azonnali körözést bocsátok ki, és koordinálom a felderítés érdekében végrehajtandó feladatokat. Az őrizetbe vétel kérdésében kötelességem dönteni (A belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI.24.) BM-IM együttes rendelet 62. § (1) bekezdése szerint: „Az őrizetbe vétel elrendelése a nyomozó szerv vezetője akadályoztatása esetén erre kijelölt helyettese, továbbá hivatalim időn kívül az ügyelet vezetője, illetve az ügyeletes tiszt jogosult.”) Feladataimat ebben a körben teljes részletezéssel (F/3) tartalmazza a munkaköri leírásom. A szolgálati panaszomat 2008. június 3-án kelt, 10000-325/11-2008. ált. határozatban (F/4) a Heves Megyei Rendőrfőkapitányság vezetője elutasította. Indoklása szerint az ügyeletes a nyomozói pótlékra jogosultaknak nem szolgálai elöljárója, tehát nyomozói pótlékra jogosult. Megjegyezni kívánom, hogy a beosztásom megnevezése 2006. március 16. napjáig szolgálatparancsnok volt, a Heves Megyei rendőr-főkapitányság helyi szerveinél ez a beosztás megnevezés ügyeleti szolgálati ellátásra szervezett beosztást, azaz „ügyeletes tiszti” beosztást takar. Ezt támasztja alá munkaköri leírásom. Véleményem szerint a vonatkozó jogszabályok alapján megfelelően kell elhatárolni a szolgálati elöljáró és a szerv vezetőjének átruházott jogkörében való eljárást. Ezen két intézmény ugyanis az elöljárói viszony két különböző fokát jelenti; egymástól eltérő jogosultságokkal és kötelezettségekkel. A szolgálati elöljáró egy szűkebb jogosultságokkal felruházott elöljárói jogviszonyt jelent, melynek fogalmát mind a Hszt., mind a 3/1995. (III.1.) BM rendelet a Rendőrség Szolgálati szabályzatáról (továbbiakban RSZSZ) gyakorlatilag azonos módon határozza meg. Szolgálati elöljáró: a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy (Hszt. 2. § (1) bek.). Elöljáró az, akinek a rendőr szolgálati beosztás, külön parancs vagy utasítás alapján, akár ideiglenes jelleggel is alá van rendelve, és akinek az alárendelt részére parancsadási, utasítási joga van (RSZSZ 92. § (1) bek.).
A szerv vezetője pedig az állományilletékes parancsnok, vagyis az az általános munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, aki a fegyveres szerv olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával rendelkezik; gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a törvény nem határoz meg más parancsnok, vezető részére (Hszt. 2. 0 b) pont). A két jogviszony közötti különbséget egyértelműen kifejezi az a tény is, hogy egyazon szakaszban két különböző pontban kerültek értelmezésére. Álláspontom szerint tehát azt szükséges vizsgálni, hogy a nyomozói pótlékra jogosultság szempontjából melyik nevesíti a jogszabály, s ezen kritériumnak megfelel-e. Felperes a hivatali munkaidőn túl szolgálati elöljáró (I.), ezen időszaktól pedig már a szerv vezetőjének (II.) jogkörét is gyakorolja. I. Ennek oka az, hogy az ügyeletes beosztásra tekintettel az alárendeltek felé parancsadási, utasításai joggal bírnak. Mindezt ráadásul a munkaidejük nagyobb részében (hétköznap 16.00-08.00 óra között, így a 24 órából 16 órában, míg a szombaton, vasárnap, munkaszüneti napon pedig 24 órában) teszi, bár kiemelném, hogy a jogszabály a nyomozói pótlékra jogosító feltételeknél semmilyen ilyen jellegű megkötést, korlátozást nem tartalmaz. A magasabb beosztása pedig a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek és az önkormányzati tűzoltóság hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogkörök szabályozásáról, valamint e szerveknél rendszeresített hivatásos beosztások meghatározásáról szóló 11/1997. (II. 18.) BM rendelet 2. számú mellékletéből következik, ugyanis az ügyeletesi beosztásom a I/IV. beosztási kategóriában szerepel (F/5), szemben például a nyomozói pótlékban (is) részesülő alacsonyabb beosztásban szereplő I/III. nyomozóvak, vizsgálóval; valamint az ugyancsak alacsonyabb beosztásban lévő II/II. járőrrel, szintén alacsonyabb beosztásban lévő II/III. körzeti megbízottal. II. Az RSZSZ 78. § (2) bekezdése szerint: „Az ügyeleti szolgálatot ellátó (ügyeletes) a hivatali munkaidőn kívül, külön rendelkezésben meghatározott körben, a szerv vezetőjének jogkörét gyakorolja.” A szerv vezetőjének korlátozott jogköre, pedig parancsadási jogot, hanem korlátozott munkáltatói jogkört is jelent. Ezen jogkör azonban tágabb, s egyértelműen a szolgálati elöljárói jogokat is magában foglalja. Hivatkozom továbbá a rendőrség ügyeleti szolgálata és a
közreműködésével teljesítendő jelentési kötelezettség rendjéről szóló 22/1999. (XI. 15.) ORFK utasítás (továbbiakban ORFK utasítás) 12. pontjára is: „Az ügyeletesek a szervezeti s működési szabályzatban meghatározott vezető (továbbiakban: Vezető) közvetlen alárendeltségében végzik a belső rendelkezésekben meghatározott tevékenységüket. Az ügyeletesek a szer vezetőjének távollétében, annak nevében járnak el.” Az ORFK utasítás (F/6) 27. pontja szerint az ügyeleti szolgálatot működtető szervek vezetői ezen utasítás szellemében, ennek keretein belül külön intézkedésben határozzák meg a végrehajtáshoz szükséges részletes szabályokat. Kérem a T. Bíróságot, hogy kötelezze az alperest arra, hogy csatolja az ezzel kapcsolatosan keletkezett intézkedést, ennek hiányában pedig a Szervezeti és Működési Szabályzatában a tárgyra vonatkozó rendelkezést. Az elmaradt nyomozói pótlék összege esetemben az alábbiak szerint alakul. A Hszt. (2) bek. Szerint… a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. A pótlékok mértéke egy hónapra számítva 2005. XII. 31-ig 20%, 2006. I. 01-től 65%. A Hszt. 100. § (4) bekezdése szerint az illetményalap: a mindenkori köztisztviselői illetményalap. Az illetményalap összege évente az állami költségvetésről szóló törvényben kerül megállapításra. 2005. május 15-én a köztisztviselői illetményalap 35.000.-Ft, melynek 20%-a 7.000.-Ft, ez hét hónap és 15 napra számítva összesen 52.500.-Ft, valamint kamatai; 2006. január 01-től a köztisztviselői illetményalap 36.800.-Ft, melynek 65%-a 23.920.-Ft, ez 12 hónapra számolva 287.040.-Ft, valamint ennek kamatai; 2007. január 01-től a köztisztviselői illetményalap 36.800.-Ft, melynek 65%-a 23.920.-Ft, ez 12 hónapra számolva 287.040.-Ft, valamint annak kamatai; 2008. január 01-től a köztisztviselői illetményalap 38.650.-Ft, melynek 65%-a 25.122.-Ft, ez 4 hónap és 15 napra számolva összesen 113. 049.-Ft, valamint annak kamatai. 2005. május 15. és 2008. május 15. közötti időszakra (a három éves elévülési időre tekintettel) a kereseti követelésem, az elmaradt nyomozói pótlék jogcímén tehár739.629.-Ft, valamint ezen összeg kamatai.
A szolgálati panaszomban a hivatkozott azonos tárgykörben született Somogy Megyei Bíróság 3/I.MF.21885/2007/3. számú jogerős ítéletét F/7es sorszámmal csatolom. Továbbra is fenntartom azon álláspontomat, hogy ügyeletesi szolgálatom ellátása során, mint szolgálati elöljáró, ténylegesen és folyamatosan látok el bűnügyi és felderítő feladatokat, ezért a nyomozói pótlék álláspontom szerint 2005. május 15-tól megillet. A fentiekre tekintettel azzal a kérelemmel fordulok a T. Bíróság felé, hogy állapítsa meg, hogy 2005. május 15-től 2008. május 15-ig terjedő időszakra vonatkozóan jogosult vagyok nyomozói pótlékra, továbbá kötelezze az alperest a tárgyidőszakban elmaradt br. 739.629.-Ft nyomozói pótlék, valamint késedelmi kamatainak kifizetésére. Perköltség igényem nincs. A Bíróság illetékessége a Pp. 349/B. §. (2) bekezdésén alapszik. A felek között közvetítői eljárás nem volt folyamatban. Kérem, hogy a T. Bíróság személyem vagy meghatalmazott képviselőm esetleges távollétében is szíveskedjék a tárgyalást megtartani. Budapest, 2008. június 30. Tisztelettel: felperes
