Tiszta víz. befolyásolhatják (5. oldal)

baptista ifjúsági lap

Reményik Sándor

Egy lélek állt... Egy lélek állt az Isten közelébe’ S az örök napsugárban reszketett És fázva félt, Mert érezte, hogy vonzza már a föld, És keserûen kelt ajkán a „miért“, Mikor az Isten intett neki: „Készülj!

A meghasonlás örök köntösét, A nekem szabott hitvány rongy-ruhát? Ki bor vagyok: a Végtelennek vére, S láng, mely üveg alól is égig ér: Mit vétettem, hogy bezársz engemet Kehelybe, amely megrozsdásodik, S ampolnába, mely romlandó cserép?!“ És szólt az Isten szigorúan: „Elég! A törvény ellen nincsen lázadás! Ha milliók mentek panasztalan, Talán te légy kivétel? Mint a fiókát az atyamadár: Kivetlek. Tanulj meg jobban repülni, S jobban becsülni meg az örök fészket!“ S az Ige alatt meggörnyedt a lélek. Szomorúan indult a kapu felé, De onnan visszafordult: „Ó Uram,

Öntsünk tiszta vizet a pohárba... ... a kánikulát kiváltó felmelegedésrõl mi csak nagyon távolról tehetünk. S talán mégis: nem mindegy hány pillepalackot, kiürült deós dobozt dobunk el, és hova. Ezek mind életkörülménnyé változnak egy idõ után, és a megélhetést befolyásolhatják (5. oldal).

Tiszta víz

S szólt a lélek: „Én nem akarok menni! Én boldog vagyok Veled, Istenem; Mit vétettem, hogy egedbõl kivetsz? Mit vétettem, hogy le kell szállanom, S elhagynom búsan és reménytelen Az angyalokat, testvéreimet? Mit vétettem, hogy le kell szállanom, S feltöltenem a gyötrõ Nessus-inget,

fotó: G. E.

Valaki ott lenn meg akar születni, Neked szõtték e színes porhüvelyt: Pici kezeket, pici lábakat; És most hiába, le kell szállanod, Öröktõl fogva te vagy kiszemelve, Hogy e testet betöltsd, Mint bor a kelyhet, ampolnát a láng. Menj és ne kérdezz, ennek meg kell lenni!“

Egy vágyam, egy utolsó volna még; Egy angyalt, testvér-lelket hagytam itt, Szerettük egymást véghetetlenül, Tisztán, ahogy csak a mennyben lehet, Szeretném viszontlátni odalenn, Ha csak egy percre, ha csak mint egy álmot.“ S felelt az Úr: „Menj és keresd! Lehet, hogy megtalálod.“

Persze a környezetbarát szemétégetés továbbra is a városi tanács dolga. ... A francia kerékpáros körversenyen az idén sem tiszta vizet isznak a kerekesek (4. oldal). Doppingvádak, kizárások az élen álló sportolók közt, ami - miután a tavalyi gyõztes amerikai Floyd Landisrõl is kiderült, hogy serkentõszereket használt - egyre több rajongó pártol el a sportágtól. ... Kompromisszum és kockázat: hátha nem kapnak el. Azért tanulságos ez, nem?! Hányféle alkut kötünk naponta, nyaranta, elintézzük a dolgokat különféle célok érdekében. S csodálkozunk, amikor zavarosak a dogaink. S nem tiszta a víz a pohárban... [G.] G.

MAG TÁ R Felvételi a nagyváradi Timóteus bibliaiskolába ibliaiskolánk ismét felvételit hirdet meg az alapfokozatra és a levelezõ tagozatra. Az alapfokozat hétvégi oktatást foglal magában, (péntek délután 16-20 óra és szombat délelõtt 8-12 óra között). A hallgatók a következõ kurzusokat végzik el két év alatt: Hogyan tanulmányozzuk a Bibliát, Ószövetségi és Újszövetségi bevezetõ, Rendszeres teológia, Gyülekezetplántálás, Gyülekezet növekedés, Lelkigondozás, Vezetés, Hogyan tanítsunk, Igehírdetés (fiúknak), Formálódás a szolgálatra, Tanítványság, Keresztyén etika, Nyilvános istentisztelet, Evangélizáció. A levelezõ tagozat hallgatói évente ötször jönnek konzultációra. A levelezõk a következõ kurzusokat vehetik át: Hogyan tanulmányozzuk a Bibliát, Ószövetségi és Újszövetségi bevezetõ, Hogyan tanítsunk, Róma-Galata levél, Keresztyén élet, Evangélizáció és tanítványság. Mindkét tagozatra a felvételi szeptember 29-én délelõtt 10 órakor kezdõdik a bibliaiskolánál! A bibliaiskola nyitva áll minden olyan személy elõtt, aki valódi keresztyén jellemmel bír, tagja egy helyi Keresztyén Baptista Gyülekezetnek, középiskolai érettségi oklevéllel rendelkezik. További feltételek: lelkipásztori és gyülekezeti ajánlás és egy önéletrajz, amely tartalmazza a megtérés leírását és a felvételizõnek a szolgálattal kapcsolatos személyes meggyõzõdéseit. A felvételi vizsga két részbõl áll: 1) egy írásbeli vizsga, amely a felvételizõ bibliaismeretét hivatott feltárni; és 2) egy interjú a

h í r e k

vezetõ tanács tagjai elõtt. A beiratkozáshoz szükséges dossziét a Bibliaiskola titkárságán (új épület 101-es szoba) vagy a szövetség irodájánál kell elhelyezni. Az érdeklõdõknek részletes információkkal

szolgálunk. Címünk: Str. Berthelot Nr. 5, Oradea 410050. Tel. 0259413289; 0749-271852 (baptifon); e-mail: [email protected]. Giorgiov Adrián, igazgató

B

2. o l d a l

*

A Dünamisz Bibliaiskola Budapesten különbözõ tanfolyamokat indít (ifjúsági vezetõképzõ szak, gyülekezeti munkás ill. vezetõképzõ szak, lelki gondozói szak). A tanfolyamok szeptembertõl júniusig tartanak, havonta egyszeri találkozással. A képzés célja, hogy a gyülekezeti munka megerõsödjön képzett és odaszánt vezetõk és munkatársak által. A képzés megerõsíti a szolgálati elhívást, új ismereteket és szélesebb látókört biztosít a jelentkezõk számára. A képzés tandíjas, de a Dünamisz felajánlott négy ingyenes helyet a Romabisz számára. Az utazást és egyéb költségeket a jelentkezõk állják. Ha szeretnétek résztvenni, akkor kérünk vegyétek fel a kapcsolatot a Romabisz vezetõségével. A marosvásárhelyi F É L S Z I G E T nevû rendezvényen van MeghallgatLak sátor. Célja a lelkigondozás, evangélizálás. Adjunk hálát az ilyen lehetõségekért, imádkozzunk az elhintett magvakért! [romabisz]

Hillsong koncert õsszel Budapesten. Hillsong koncert lesz õsszel Budapesten. Aki szeretne részt venni, jegyet igényelni, az most nálunk megteheti. (A jegy ára euróban van kiszámolva, de ez senkit se zavarjon, mert lejben, azaz RON-ban kell fizetni). Belépõdíj: 47 RON (1 EUR=3,3 RON) Kontaktszemély: Gere Árpád, Nagyvárad tel: 0740272258 email: [email protected] Dátum: 2007. szeptember 22., szombat, 19:30 Helyszín: Vasas Sportcsarnok, 1037 Budapest, Folyondár u. 15. (kb. 4000 férõhely, ebbõl 1000 ülõhely, 3 ingyenes parkoló) Jegyárak: 14 EUR (július 5-ig), 16 EUR (szeptember 21-ig), 17,50 EUR (a helyszínen). A szüleikkel érkezõ, 12 éven aluli gyermekek számára a belépés ingyenes.

augusztus-szeptember 2007

Fo rdu lha tsz Árral szemben mióta Isten Igéjét hirdetem, találkoztam és beszélgettem sok olyan törekvõ meg hívõ emberrel, akik elmondták a szolgálataim végén, vagy közben, hogy szép és jó amirõl beszélek és amit az Ige mond, de az annyira nehéz, nem lehet betartani. Úgy nõttem fel, hogy a tanításokban, prédikációkban sokszor azt hallottam, hogy „árral szembe kell úsznom a lelki életben”. És belém rögzõdött úgy, ahogyan nagyon sok testvérembe, hogy ez annyira nehéz és fárasztó dolog. Nemrég elgondolkodtam ezen a dolgon és próbáltam keresni igerészeket, amelyek ezen megállapítás mellett, vagy ellen beszélnek.

A

Azt valljuk, hogy a megtérés 180o-os fordulatot jelent egy ember életében. És ez így is van: elfordulok a bûntõl és oda fordulok újra Istenhez. Igen ám, de ez nem azt jelenti, hogy megyek visszafele azon az úton, amelyen addig jártam, találkozva azokkal a bûnökkel és kísértésekkel, elrontott, bûnös kapcsolatokkal és élethelyzetekkel, amelyekbõl megszabadultam. Jártam eddig a széles úton és ezután is azon járok, csak az ellenkezõ sávon? NEM! Szó sincs róla! Autópályát változtattunk, nem csak sávot, medret változtattunk, nem csak útirányt a folyón. Célváltásról van szó. Eddig a cél a tudatlan

3. o l d a l

*

fotó: photo.com

Györfi Elek Tóbiás:

vagy tudatos kárhozat volt, most azonban Isten országa. Ez nem ugyanaz az út, nem ugyanaz az ár. Átmentünk a keskeny útra. Remélem, hogy ezzel mindenki egyetért. Most érkezünk oda, hogy

milyen is ez az út, vagy áramlat. Olvassátok el Ézsaiás 35:5-10 verseit, itt Isten ezt az utat szentnek nevezi, és azt mondja, hogy azon nem jár semmi tisztátalan, csak az Õ népe. Máté 7-ben pedig azt mondja, hogy kevesen járnak a keskeny úton, Jézus azt mondja: „Az én igám könnyû, az én terhem gyönyörûséges”, azt is mondja: „Azért jöttem, hogy életük legyen és bõvelkedjenek.” Ez az út, áramlat nem a gonoszság, nem a bûn, nem a sötétség útja. Ezen az úton nem járnak alkoholisták, narkósok, prostituáltak, hazugok, képmutatók, álszenteskedõk… Ez nem az érzékiség, élvezet, semmittevés, nemtörõdömség, hamis istentisztelet áramlata. Hanem ez nem más, ez a szent folyó, amelyben Isten szent népe halad biztos céllal Istene felé. De ez az út nem is az örökös kínlódás és erõlködés útja, Jézus nem egy kínlódó, végkimerülésig megerõltetõ életre hív, amelyben erõnkön felüli harcok érnek folyamatosan, hanem egy új életre, amely egy teljesen más


harctéren és erõtérben zajlik. Isten oldalán, az Õ útján, az Õ erõterében. És ez teszi könnyûvé és gyönyörûvé a lelki életet ezen a földön, a hitetlen világ kellõs közepén. Lehet, közületek sokan nem értenek velem egyet, ez nem baj, de ha Isten Igéjével nem értetek egyet, az már baj.

Szeret Isten és nem egy bukdácsoló újéletre hívott el minket. Azt mondta, hogy lesznek szenvedések, lesznek kísértések, lesznek próbák, de az én hatalmam fog megõrizni titeket a hit által az üdvösségre (1Pt 1:5). Harcokat ígért, de mellé fegyverzetet. Megpróbáltatást, de mellé elegendõ erõt. Szükséghelyzeteket, de mellé „csordultig telt poharakat”. A kérdés ott dõl el, hogy mennyire hiszel Isten autoritásában. Tekintély számodra Isten és az Õ szava? Ha igen, akkor a fenti mondatok bátorítást jelentenek számodra, és tudod, hogy mirõl írtam, mert ezt éled nap, mint nap. Folytasd tovább. Ha viszont Isten tekintélyénél magasabb még a saját látásod, szokásaid, saját magad választotta lelki utad, vagy bármi más, akkor a cikk elolvasása után legyinteni fogsz egyet és továbbállsz, megkritizálva azt, mert nem érted, vagy még nem akarod ezt érteni, mert még mindig kedves neked az az út, amelyen lehet bukdácsolni egyik kísértésbõl, bûnbõl, testi kívánságból a másikba.

Kevesen vannak ezen az úton, kevesen úsznak ebben az áramlatban, te benne vagy? Vagy csak szeretnél benne lenni, esetleg úgy képzeled, hogy jó irányba haladsz? Nem mindegy. Lehetsz távol ettõl az úttól >>>

Ne mc sak

Kánikula Kelet-Eu rópában .

bemerített, gyülekezeti tagként. A gyülekezetbe járás és egy gyülekezethez tartozás, a bemerítés nem garancia. Mi a célod? Merre tartasz? Melyik úton? A jó hír még mindig az, hogy Isten útja, folyója még nem telítõdött. Isten türelmesen várja még, hogy vedd már komolyan azt, amire Õ hív téged. Szentségre, tisztaságra, bõvelkedõ, gyõztes életre hív. Vedd már végre komolyan Õt!

>>>

Ézsaiás 52:11-12: „Távozzatok, távozzatok, vonuljatok ki onnan, tisztátalan dolgot ne érintsetek! Vonuljatok ki belõle, tisztítsátok meg magatokat, akik az Úr edényeit hordozzátok!” Ne felejtsétek ez az út Isten útja és a ti utatok is, szent út, legyetek ti is szentek, felelõsségteljesen járjatok rajta. Legyen egész lényetek élõ és szent áldozat Isten elõtt. Mert Õ szeret!

Celsius fok körüli hõhullám telepedett a Kárpát-medencére július közepén. A keleteurópai ember számára szokatlan melegnek halálos áldozatai is voltak, és rengeteg idõs ember lett rosszul, szorult kórházi ellátásra. Az Észak-Afrika felõl érkezõ hõség elõször Görögországban okozott erdõtüzeket, majd a kontinens belseje felé tartva árasztotta el Bulgáriát, Romániát, Magyarországot. Az utóbbi években egyre többet beszélnek tudósok és kutatók globális felmelegedésrõl, sokak szerint ennek tulajdoníthatóak a szélsõséges meteorológiai jelenségek, a túlzott hõség vagy hûvös idõ nyár közepén, valamint a hirtelen idõjárásbeli változások. Portugália partjainál például lehetetlen az óceánban fürödni, annyira hideg a víz az északi sark felõl érkezõ olvadó jéghegyek miatt. Bár a korábbi évtizedekben is voltak kilengések az idõjárásban, ezek intenzitása mára megnövekedett, szinte havonta mérnek új hõmérsékleti csúcsokat. Jó téma ez azoknak a keresztyén felekezeteknek is, akik nagy hagsúlyt helyeznek az utolsó idõk jeleinek beteljesedésére, amelyekrõl a Jelenések könyve számol be. Természetesen a mérsékelt keresztyén irányzatok is odafigyelnek ezekre a jelenségekre és nem vonják kétségbe a Jelenések könyvében leírt beszámolók profétai jellegét, azonban a globális felmelegedésnek valószínûleg sokkal prózaibb oka is van: a környzeteszennyezés. (Errõl a Mustármagban is jelent meg elemzõ írás néhány hónappal ezelõtt.)

40

Dopping gyanús Tour, folytatód ó harc a Forma 1-ben, új idény a focibajno kságokb an. elõzõ évekhez hasonlóan idén is doppigvádaktól hangos a Tour de France. A nagy múltú francia körversenyt a 16. szakaszig vezetõ Michael Rasmussen-t júniusban néhány hétig sehol sem találta a dán kerékpárbajnokság versenyzõit ellenõrzõ bizottság. Mint ismert, a versenyekre készülõ kerékpárosoknak folyamatosan tájékoztatniuk kell az ellenõrzõ testületet holtartózkodásukról, hogy ellenõrizhetõek legyenek. Ez alól a kötelezettség alól próbált meg kibújni idén Rasmussen, miközben a Tour etapjai utáni vizsgálatokon ennek ellenére negatív doppingteszt-eredményeket produkált. A 16. szakasz után csapata mégis kizárta. lezõdik a harc a Forma 1 pontversenyében Kimi Raikönnen két futamgyõzelme után. Jelenleg az elsõ négy helyet elfoglaló McLaren és Ferrari pilóták mindössze 18 pontra vannak egymástól. Úgy tûnik, mindkét autós istálló kitûnõ kocsit épített, de a konstuktõri versenyben harmadik BMW is igyekszik tartani a ritmust a versenyeken. Az utóbbi hetekben egy a Ferrarinak dolgozó mérnököt gyanúsítottak meg azzal, hogy titkos információkat próbált átjátszani a McLaren-nek. Az esetet vizsgálják. agyarországon és Romániában is elkezdõdtek a futballbajokságok. A román élcsapatok közül kettõ játszik selejtezõt a Bajnokok Ligájának fõcsoportjába kerülésért. Ezért a Dinamo és a Steaua is igyekezett erõsíteni játékoskeretét a nyári szünetben. Az elõzõ bajnokságot a harmadik helyen befejezõ CFR Kolozsvár is erõsített néhány portugál játékossal és Ioan Andone edzõvel. A magyar nemzetiségû Pászkány Árpád („Árpi“) tulajdonában levõ klub nagy fejlõdésen ment keresztül az elmúlt években, és a következõ idényben a bajnokság megnyerését és a Bajnokok ligájában való részvételt tûzte ki célul. [G. G.]

fotó: zerge.info

Az

É

M

A hétszeres Tour de France gyõztes amerikai Lance Armstrong (fotó) két évvel ezelõtt vonult vissza.

4. o l d a l

*

HÉTKÖZNA P


fotó:

Szaporák, éhesek...

gettyimages

Ke ny ere t

z emberiség elvesztette a világ

„Aélelmezésének a harcát. Az 1970-es években a világon nagy éhínség lesz, és embermilliók fognak éhezni, minden túlélési program ellenére.” Paul Ehrlich standfordi professzor ezeket jósolta 1968-ban a befolyásos Population bomb (Túlnépesedési bomba) c. könyvében. Több mint hárommillió példányt adott el a könyvbõl, de sok vonatkozásban a globális katasztrófa nem következett be. A ’70-es ’80-as években azokban az afrikai országokban volt éhezés, amelyeket politikai zûrzavar és Marxista kormányzás terhelt. VALÓBAN TÚL SOK EMBER ÉL A FÖLDÖN? Mózes elsõ könyvében Ádám és Éva azt a parancsot kapta Istentõl, hogy: „szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet” (1Móz 1,28). A 1Móz 9. részében Noé újból ugyanazt a parancsot kapja. A probléma azonban nem a túlnépesedés. Jelenleg a föld lakossága 6,5 milliárd. Ha a föld minden lakosa egymás mellé állna két lépés távolságra egymástól, mekkora területet foglalnának el? Egész Afrikát? Egész Észak-Amerikát? Ha minden jelenleg élõ ember két lépés távolságra állna egymástól, kisebb területet foglalnának el, mint Dallas városa (Budapest területének a kétszerese). És még maradna hely az épületeknek is. Ha a világ összes lakosa egy helyen lakna, és minden családnak négy ár terület jutna, mindannyian elférnének Texas államban (Románia területének kb. a

5. o l d a l

*

háromszorosa). Thomas Malthus (1766-1834) volt az, aki azt állította, hogy az emberiség létszámának növekedése nemsokára túlhaladja az élelem elõállításának mértékét. Azt feltételezte, hogy az elõállított élelmiszermennyiség állandóan korlátozni fogja a lakosság növekedését. De a kétszáz év elteltével - amióta ezeket írta - ez még nem következett be. Ilyen vagy olyan formában, a mezõgazdasági termelõk és kutatók mindig megtalálták a módját, hogy növeljék az élelmiszertermelést, és lépést tartsanak a lakosság növekedésével. Arra azonban még nem találtuk meg a megfelelõ módszert, hogyan jusson el az élelmiszer a termelõktõl azokhoz, akiknek leginkább szükségük van rá. Egy keresztyén például azt javasolta, hogy az óriási olajszállító hajókkal lehetne az élelmet olcsón elszállítani a termelõktõl a fogyasztókig. Ezek ugyanis használaton kívül állnak, a temérdek elraktározott olajtartalék eredményeként. Nem az a tény, hogy többmilliárd ember él a világon, az oka annak, hogy emberek éheznek. A világon elegendõ élelem áll rendelkezésre a föld minden lakosa számára. A probléma az, hogy nincsenek stabil kormányok és gazdasági lehetõségek, hogy az emberek tisztességes fizetést kapjanak a munkájukért. Egy a Scientific American magazinban megjelent cikk szerint: „sok országban élelmiszerfölösleg van, és ha egyes vidékeken éhínség van, ennek oka nem az élelem hiánya, hanem az élelem helytelen elosztása, melyet gyakran a politika és


polgárháború súlyosbít”. Ez az állítás rámutat a probléma lényegére. Az elmúlt 20-30 évben az éhínség általában a belsõ háborúk eredménye volt. A pusztító éhínség sok országban, amit a televízióképernyõn látunk, a reménytelen arcok, és haldokló gyermekek, a politika eredménye. Ha a lakosság egy része a másik rész ellen harcol, az éheztetés gyakran politikai fegyver. Afrikra minden éhínséggel sújtott országában kimutatható, hogy az élelemelosztás hiánya az oka az emberek éhezésének, és sokkal kevésbé a kis mennyiségû élelmiszertermelés. A Biblia is arról tesz tanúságot, hogy a népességnövekedés nem okoz feltétlenül éhínséget. Melyik volt az elsõ éhínség, amelyrõl a Biblia beszámol? Ábrahám idejében, amikor a túlnépesedés még nem lehetett gond. Mindig voltak éhínségek, de a bölcs vezetõk megtalálták a módját az élelemmel való ellátásnak úgy, mint József Egyiptomban. Két szakértõ szerint „ha az élelemtermelés növekedése lassabb lenne, mint a jelenlegi mérték, akkor is elegendõ élelem lesz 10 milliárd ember számára akkor, amikor annyi lesz majd a föld lakossága. A föld képes megtermelni az elõrelátható jövõben szükséges élelmet. Miért van tehát, hogy némelyek szerint, nagymértékben szabályozni kellene a népességnövekedést, olyan drasztikus módszerekkel, mint például az abortusz széleskörû alkalmazása? KÖRNYEZETVÉDELMI MEGFONTOLÁSOK Egy másik ok, ami miatt némelyek a lakosság növekedését ellenzik, a környezetvédelmi megfontolás. A föld környezete egyre inkább romlik, és szerintük, a túlnépesedés az egyik tényezõ, ami ezt leginkább elõidézi. Sajnos, ebben van valami igazság. Vannak olyan területek a világon, ahol túl sok ember él összezsúfoltan, vagy túl sok állat legeli a füvet. De mindez azért történik, mert mások nem törõd-

Zöl de rdõ t nek a segítségnyújtással. A környezet megrongálása akkor kezdõdik, amikor az embereknek az éhhalál és a fák kivágása, a legelõk túllegeltetése között kell választaniuk. Ami ellen tiltakoznunk kellene, a mód, ahogyan az emberekkel bánnak, és nem a létezésük ellen. Vannak ökológiai mozgalmak, amelyek magát az embert gyûlölik. Úgy tekintenek az emberekre, mint egy a környezetet romboló rákfenére, megtûrni lehet õket, de csak kis létszámban. Vannak, akik nem szeretnének több mint 250 millió embert látni a földön, mások azt sem bánnák, ha az emberiség teljesen kihalna és készek lennének, lépéseket tenni a föld „helyrehozatala” érdekében. Mások nyíltan állítják, hogy az AIDS vírus egy jó dolog, mert legalább eltávolítja a környezetet tönkretevõ emberek egy részét. Gyakran elfogadjuk az érveket, hogy a föld túlnépesedettet, mivel mindenütt ezt halljuk. A média nem mindig keresi a problémák tényleges megoldását, hanem azt, ami elég érdekes ahhoz, hogy az emberek bekapcsolják a készüléket, elolvassák az újságot, megvásároljanak egy magazint. Éppen ezért a televízió tele van szélsõséges nézetekkel, vagy olyanokkal, akik ékesszólóan tudnak beszélni az adott válságról. A KERESZTYÉN VÁLASZ Mi keresztyének, hogyan tudnánk a megfelelõ módon viszonyulni a nézetek eme zûrzavara között? Elõször is, ha törõdünk a teremtett világgal, amit Isten ránk bízott. Vegyünk részt tehát a teremtés megóvásában, és akkor kiérdemeljük a jogot, hogy beszéljünk arról, hogy miért tesszük azt. Sok keresztyén nem elég határozott az abortusz elleni tiltakozásban, nem vagyunk elég aktívak abban, hogy a környezettel törõdjünk. A föld, amit Isten teremtett, elegendõ helyet biztosít, hogy Isten teremtményei ellakjanak rajta, és élelmet szolgáltasson számukra. A tény, hogy némely országokban emberek milliói éheznek, valamint a többi globális világprobléma, olyan hatalmasnak és bonyolultnak tûnik,

6. o l d a l

*

n e

v á g j

k i

hogy úgy érezzük, semmit sem tehetünk a helyzet javulásáért. Mi az, amit egyáltalán tehetnénk? Van egy mondás, amit a környezetvédõk emlegetnek: „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”. Mi keresztyének, így is mondhatnánk: „imádkozz globálisan, cselekedj lokálisan”. Mivel Isten az egész világ teremtõje, nekünk is törõdnünk kellene az egész világgal, és imádkoznunk érte. Emellett mutassunk törõdést az emberek, a környezet irányában ott, ahol élünk. Adakozhatunk olyan szerveztek számára, amelyek elvégezhetik a segítõmunkát, ott ahol szükség van rá. Az imádság mindig a legerõsebb fegyverünk. Imádkozzunk, hogy Isten tegyen minket érzékennyé a világ szükségei iránt. Tegyen minket késszé a mások segítésére, hogy bemutathassuk a szegények és éhezõk iránti törõdést, amint az Úr Jézus élete is példa volt. Segíthetünk a gyülekezetünknek figyelembe venni olyan témákat, mint a világ népessége, a teremtésrõl való gondoskodás - a bibliai tanítás keretein belül. Ha a világ megtartja a Föld napját, mi miért nem tarthatnánk Teremtett világ napját? Keressünk más informálási lehetõséget. A sikeres könyvek, a televíziós programok, általában a szenzációs híreket keresik. Keressünk olyan könyveket,

amelyek más szemszögbõl tekintenek a világ lakosságára. A gond nem az, hogy túl sok ember él a földön. A föld képes arra, hogy sokkal több embert eltartson, mint amennyi napjainkban él. De imádkoznunk kell és munkálkodnunk, hogy az igazságosság kerekedjen felül olyan országokban, ahol az emberek most éheznek a politikai háborúskodások miatt. Gondolkodhatunk azon is, hogy mezõgazdasági pályát válasszunk. Egy arab országba nehezen lehet bejutni, mint misszionárius, de mint mezõgazdasági tanácsadót, tárt karokkal fogadnának. Ez egy lehetõség arra, hogy részt vegyünk nem csak a mezõgazdasági aratásában, hanem lelkek aratásában is - Isten országa számára. Ha a világra tekintünk, ne hemzsegõ emberhordákat lássunk magunk körül, hanem férfiakat és nõket, akikért Jézus Krisztus az életét adta. És feladataink számbavételénél tartsuk szem elõtt a zsoltáros mondását: „az Úré a föld és ami betölti” (Zsolt 24,1).

írta Rich Milne www.probe.org Rövidített szöveg, fordította és szerkesztette Havas Péter (A probe.org támogatja az oldalon megjelenõ cikkek ingyenes terjesztését.)

Túlnépesedés - nemzetközi tendenciák Az emberiséget fenyegetõ veszélyek közül világszerte a Föld népességének gyors növekedése és az ezzel járó problémák okán kongatják a vészharangot. A jelenség kapcsán a szakemberek az esetleges túlnépesedés veszélyeit mérik fel: az erõforrások korlátozottak, így a népességszám elérheti azt a határt, amelyet a Föld még eltartani, élelmiszerrel ellátni képes, ugyanakkor a nagy népességszám a természeti környezet lerontásához vagy teljes pusztításához fog vezetni, továbbá az exponenciális tendenciát követõ népességnövekedés súlyos nemzetközi konfliktusokat is eredményezhet a közeljövõben. A Biblia a vízözön okaként említi, hogy az emberek elszaporodása miatt erõszak töltötte be a Földet. A történelem során ismert jelenség a törzsek, népcsoportok erõforrások felkutatása érdekében folytatott területhódítása. Nemrég még a világ országait a „fejlett“, illetve a „fejlõdõ“ kategóriába sorolták be, s a világnak körülbelül egyötöde számított fejlettnek, négyötöde pedig fejletlennek. Lester Brown szerint a ’90-es évektõl új kritériumok felállítására van szükség: „a világot megosztó határvonal valójában úgy húzódik, hogy az egyik oldalon azok az országok vannak, amelyekben lassan vagy egyáltalában nem növekszik a lakosság, és az életfeltételek állandóan javulnak, a másik oldalon pedig azok az országok, ahol a lakosság száma gyorsan növekszik, és az életfeltételek rosszabbodnak, illetve ez a rosszabbodás fenyegetõ veszélyt jelent.”


f á t

Fo gy un k?

Románia: fogyó és elöregedõ népesség Bár világszinten a túlnépesedés veszélye fenyeget, az elmúlt évtizedekben a legtöbb európai országban a természetes szaporulat helyett a természetes fogyás tendenciája észlelhetõ. Romániában is folyamatos a népességcsökkenés, azaz többen halnak meg mint ahányan születnek. Az 1992-es és a 2002-es népszámlálás közötti évtizedben 1,7 százalékkal csökkent Románia lakosságának száma. A ’90-es évek elején a népességfogyás hátterében fõként a külföldre történõ migráció jelensége, valamint a robbanásszerûen megnövekvõ abortuszok száma állt. Az elmúlt évtizedben és napjainkban a természetes népszaporulat helyett természetes népességfogyásról tájékoztatnak a demográfiai adatok, azaz többen halnak meg, mint ahányan születnek az országban. Az ezredfordulón Románia megyéi közül csupán 12-ben volt pozitív értéke a születések és elhalálozások egyenlegének, az ország észak-keleti régiójában, ahol magasabb a születések arányszáma. Az életszínvonal javulása a várható élettartam növekedéséhez vezetett, ami gyermekvállalási hajlandóság csökkenése mellett újabb társadalmi problémákhoz vezet. Az átlagéletkor megnövekedésével a népesség elöregedése jelenti a fejlõdõ országok számára az egyik legnagyobb veszélyt. Elsõ alkalommal fordult elõ az elmúlt 40 évben az, hogy 2000-ben s azóta a demográfiai korfa csúcsa népesebb, mint a törzse: azaz több idõs személy él a népességben, mint amennyi fiatal (0-14 éves korosztály). A jelenség következményei idõvel válhatnak súlyosakká, fõként oktatásügyi, termékenységi és aktív korú munkaerõ szempontjából. Romániai magyarok A népességfogyás általános problémává vált: a Romániában kisebbségiekként élõ magyarok száma is folyamatosan csökkenõben van. A magyarság számának alakulásáról fõként a népszámlálási adatok jelentenek támpontot, lévén, hogy ma Romániában hivatalosan sehol sem regisztrálják a nemzetiségi hovatartozást. Az 1977 és 2002 közötti idõszakban a romániai magyar népesség fogyása nagyrészt a >>>

7. o l d a l

*


[Bernáth] Krisztina, szociológus

gettyimages

Míg korábban évszázadok teltek el mire megduplázódott a népességszám, a második világháború utáni idõszakban kevesebb, mint 40 év alatt kétszerezõdött meg a Föld népessége. A népességnövekedés gyorsulását a szakemberek azzal magyarázzák, hogy a halálozási arányszámok csökkenését csak igen késõn követte a születésszám csökkenése. Jelenleg megfigyelhetõ, hogy majdnem minden országban elindult az élveszületési arányszám csökkenése s úgy tûnik, hogy a népességszám stabilizálódni fog: nem mindegy azonban, hogy hány milliárdon fog stabilizálódni ez a szám. Egy másik elképzelés szerint a zérus növekedés után a népességszám csökkenésének idõszaka következik majd el. A jelenlegi ENSZ elõrejelzések szerint Földünk lakossága várhatóan 2050 táján 11 milliárddal tetõzik, majd csökkenni kezd. Ebben szerepet játszik, hogy a születések száma a jelenleg kritikus mértékben túlnépesedett területeken csökken. Egészen pontos adatok ma sem állnak rendelkezésünkre a Föld népességének számát illetõen (vannak olyan országok, ahol nem megbízhatóak a statisztikai adatok) ám a becslések alapján ma 6,5 milliárd körüli ember él a Földön.

>>> kivándorlásnak (becslések szerint kétharmad részt) valamint az asszimilációs folyamatoknak és a természetes fogyásnak tulajdonítható. Összességében az 1992-es népszámlás adataihoz viszonyítva közel 12 százaléknyi a népességfogyás az el-múlt évtizedben, a 2002-es népszámláláskor a 21 680 974-es össznépességbõl 1 431 807 egyén vallotta magyar nemzetiségûnek magát (6,6%). A népesség struktúráját meghatározó legfontosabb tényezõk közé a születési arányszám, a termékenység, a halandóság, a házasságkötési és a válási arányszám, valamint a migráció tartozik. Ezen tényezõk mindegyike problematikus jelenleg a román társadalomban. A nemzetközi szinten észlelhetõ túlnépesedés helyett a népességfogyás és az elöregedõ társadalom kockázataira és következményeire kell a román társadalomnak felkészülnie, ugyanakkor az erõforrások ésszerû felhasználása iránti érzékenység és egyéni felelõsség kell kialakuljon a polgárokban.

fotó:

fotó:

gettyimages

m i n d e n

SZAKIRODALOM: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris, 2001. 266-297.o Laureana Urse: Reflecþii pe marginea unei sesiuni ºtiinþifice: „Este nevoie de o politicã demograficã în România?” Calitatea Vieþii XII. 1-4/2001. 27-34. o. Veres Valér: A romániai magyarság létszámcsökkenésének okai a 20. század utolsó negyedében. Korunk 2/2002. Lester R. Brown: Népesedés - A demográ/fiai csapda okai. The State of the World, W. W. Norton and Company, New York, 1987 - Worldwatch Institute

Te st vé rek

Sütõ Magda-Mária:

Lelki gyakorlatok

8. o l d a l

*

Az elmélkedés gyakorlata

gettyimages

„S

(II.)

fotó:

okkal könnyebb tenni, mint lenni” figyelmeztetett egy testvérem a Hargitán való szolgálatom elsõ nyara után. Azért tette, hogy megértsem: Isten akkor tud rajtam keresztül „tenni”, ha bennem már elvégezte és végezheti munkáját. Azóta is tanulom, hogy nem elpazarolt idõ, az elmélkedésre szánt idõ. R. Foster, A fegyelem dicsérete címû könyvében elsõként az elmélkedés gyakorlatával foglalkozik. A posztmodern világ három dologgal próbálja versenybe állítani, és ezzel „partiképtelenné” tenni az elmélkedés gyakorlatát: zaj, rohanás és tömeg. Ezektõl félrevonulva tapasztalhatjuk meg egy új élet lehetõségét és az ez által felkínált szabadságot. Bár közösségeinkben hangsúly tevõdik az Istennel átélt közösségben formálódó belsõ harmóniára, mégis meglepõen kevés irodalmat találunk a témában. A katolikus és ortodox vallás bõvebben foglalkozik az elmélkedés gyakorlatával. Ismert dolog, hogy a különbözõ szerzetesrendekhez tartozó személyek hosszabb rövidebb ideig viszszavonultak a világtól, pl. Luther Mártont is, saját írásai szerint, szerzetesként a wittenbergi kolostor toronyszobájában érte a döntõ felismerés: „Az igaz ember pedig hitbõl fog élni.” (Róm 1:17) Az elmélkedés gyakorlatával foglalkozó teológusok emlékeztetnek, hogy a világegyetem tágabb, mint azt mi ismerjük és vannak hatalmas területek, amelyek ugyanolyan valósak, mint a fizikai világ. A keresztyén elmélkedés célja az elme megüresítése, azért, hogy megtölthessük Igével, Isten jelenlétével. Nem a világtól való elszakadás gyakorlata az elmélkedés, hanem a környezõ világhoz és Istenhez való szorosabb kapcsolódás elõsegítõje. Az elmélkedés gyakorlata bizonyára nem volt idegen a bibliai személyeknek: „Estefelé kiment Izsák imádkozni a mezõre.” (1Móz 24:63) „Fekvõhelyemen is rád gondolok, minden õrváltáskor rólad elmélkedem.”(Zsolt

„A rohanás nem a Gonosztól van, az maga a Gonosz.” (C. G. Jung) 63:7) Jézus is gyakorolta a visszavonulást, elmélkedést, hogy megérthesse, feldolgozhassa az Atya akaratát. Fontos dolog megfigyelnünk, hogy minden ilyen helyzetben személyes üzenet átvételére kerül sor: Isten egy adott helyzetben élõen szól. Viszont, Izráel történetét olvasva azt is megfigyelhetjük, hogy voltak olyan idõszakok, amikor inkább igényelték, hogy Isten közvetítõn keresztül beszéljen velük: „És azt mondták Mózesnek: Te beszélj velünk, és mi hallgatunk rád, de Isten ne beszéljen velünk, mert akkor meghalunk!” (2Móz 20:19) Errõl a fenntartásról tanúskodik a próféták, bírók, királyok sora is. Bár egyszerûnek tûnhet, mégsem egyszerû az elmélkedés gyakorlata. Nincsenek külsõ, számbelileg mérhetõ jelei. Önfegyelemre van szükség egyrészt az idõbeosztásunkat illetõen, másrészt szívünk lecsendesítését illetõen. Gyakran az alapján ítélünk meg egy embert, amit elért, létrehozott és ez azt a hamis benyomást engedi kelteni, hogy hiábavaló a félrevonulással, merengéssel töltött idõ. Foster gyakorlati tanácsokat is ad: testhelyzet megválasztására (ülve, merev hátlapú széken) és segédeszközökre vonatkozóan (Biblia és újság). Az elmúlt évszázadokban, a racionalizmus és egyéb filozófiai irányzatok következtében, melyek visszaéltek ezzel, az Isten és ember közötti kommunikációs eszköz lehetõségével, Foster szerint, már nem merünk odafigyelni álmainkra. A Bibliában olvasunk arról,


hogy Isten szólt és választ adott kérdésekre ilyen formában. Lehetõség ez, mely elõtt nyitni kell, de semmiképpen nem cél. Sokszor hallottam már testvéreimtõl és magam is tapasztaltam: „megállított az Úr”. Ez csak akkor történik, ha nem állok meg magamtól. Olyan helyzetekre értjük, amikor hosszas idõszakot töltünk aktív tevés-vevéssel, elmulasztjuk az Istenre figyelést és a személyes csendesség ideje lerövidül. Tudjuk, hogy nem jól van de, azt is tudjuk, hogy túl sok a halaszthatatlan feladat. Ilyenkor ez elmélkedés alkalmi tevékenységnek nevezhetõ. Gyakorlattá viszont akkor válik, ha beépül szükségleteink rendszerébe, ugyanúgy, mint az étkezés, mosakodás. Ahhoz, hogy kiélesedjen lelki látásunk, hallásunk, idõre van szükség. Nem szabad elbátortalanodni, ha kezdetben értelmetlennek tûnik az elmélkedés gyakorlata. Egy olyan mûvészet terén való tapogatózás ez, amihez nincs elmélet, és nincs kiképzés. Egyéni felfedezés és kaland ez, amely az élettel ér véget. Isten jelenléte JÓ, ugyanakkor égetõ és fájdalmas is lehet: mint az arany esetében, viszont, akárcsak az arany számára egyedüli mód a tisztulásra, a hasznossá és értékessé válásra. Lehet, hogy környezetünk és önmagunk felé irányuló elvárásaink is épp az ellenkezõjét sürgetik, szánjunk mégis idõt arra, hogy „legyünk” azok az emberek, akikhez Isten beszélni tud és akikben végezheti munkáját.

égóta hiányolom már a krónikás, történelemápoló mûfajt a Mustármagból, amelyet elõdöm, Szilágyi Laci oly szívesen mûvelt annakidején. S bár sokáig úgy gondolotam, nincs feltétlenül szükség rá, mert nem biztos, hogy érdekli a fiatalokat, az utóbbi idõben azonban több fiatal kortársam és saját olvsmányaim is arról gyõzködnek, hogy nagyon sokat lehet tanulni a protestáns és evangéliumi úttörõk életébõl, írásmûvészetébõl. Persze, nyelvezetük talán idegen a mi szóhasználatunktól, de hitük, fennkölt mégis hiteles kifejezésmódjuk ma is megragad, ha túljutunk az archaikus szavak elsõ jelentésén. Meg persze az életük. Kiemelkedõ vagy annál hétköznapibb, de mindenképpen hitõl fakadó döntéseik. Errõl szól a következõ írás és errõl indít majd sorozatot Kiss Lehel teológus, a Szövetség megbízott levéltárosa. A mostani cikk még nem a sorozat része. Talán inkább amolyan kedvcsináló írás. [G.] G.

R

„Mennybéli felséges Isten, Kinek dicsõsége ott fenn, Boldog lelkek seregétõl Láttatik véghetetlenül; E teljes világ általad Teremtetett, áll és marad. Te, noha ily felséges vagy, Erõd s méltóságodily ngy, Mégis minket, kik föld pora S hitvány férgek vagyunk, arra Méltóztatsz, hogy fiaidnak Hívassunk s Te mi Atyánknak. Fiúi bizodalomban Azért Te elõdbe mostan Járulunk imádságunkkal, Szívbéli áldozatunkkal: Mi Atyánk, tiszteletünket Fogadd s halld meg kérésünket. Jöjjön el a Te országod! Töltse be uralkodásod, Ó mi Királyunk, e földet! Szaporítsad seregedet! Drága igédnek kész szállást, Adj mindenütt szabad folyást.“

(Szenczi Molnár Albert zsoltára, a Hit Hangjai 435-ik éneke.)

9. o l d a l

*

Mit tenne ma...?

Al bi bá ’

Mit tenne ma egy magyar egyetemista, amikor szülei kijelentenék, hogy vállalkozásuk csõdbe jutása miatt sajnos egyetlen fillérrel sem támogathatják tovább tanulmányait? Mit tenne, ha önerõbõl, helyrõl helyre való vándorlás után külföld leghíresebb egyetemeinek legkiemelkedõbb hallgatójává tornázná fel magát? Mit tenne ez a magyar egyetemista ott külföldön, ha a legbefolyásosabb tudósok, politikusok, mûvészek barátjuknak neveznék, és bekapcsolódhatna munkájukba? Mit tenne, ha elkezdenék elismerni és dicsérni az egész mûvelt világon? Szenczi Molnár Albert (1574-1634) nem építtetett villát magának, nem cserélte le szekerét hatfogatú hintóra. Homlokát nem ütötte bele a csillagokba, nem lett világfi, és nem felejtett el magyarul. Szenczi Molnár Albert hazajött. Nem volt gyökértelen, volt identitástudata, és tudta, hogy miben akarja õt használni az Isten. Jelentõs munkája, a Psalterium Ungaricum elsõ megjelenésének 400-ik évfordulója kapcsán említem most õt. Nem volt gyökértelen: csak elszegényedett molnár volt az apja. Ennek ellenére sohasem tagadta le, kinek a fia. Lehetett volna ékessége Rudolf császár udvarának, de õ a sok száz, szegény magyar diákra gondolt: latin-magyar szótárt szerkesztett, és Erdély felé irányította a herboni akadémia legjobb professzorait. Tudta, hogy attól, akinek nincs gyökere, gyümölcs sem várható. Volt identitástudata: egyedül azért töltött éveket külföldön, hogy a szellemi és anyagi lehetõségek áldásaival annak a népnek a javát szolgálja, amelynek képviselõje volt. Itáliában nem lett Szenczi Albert olasszá, sem németté Németországban. Megmaradt magyarnak és reformátusnak Angliában is, Hollandiában is, Svájcban is, Csehországban is. Identitástudat nélkül nem lett volna missziója, csak passziója. Identitástudat nélkül nem lett volna áldássá, hanem csak a fogyasztók szürke társadalmának statisztikáját növelõ tényezõvé. Sokak számára ma vita tárgya ez, de nekünk az értelmes élethez és eredményes szolgálathoz igenis kell az erdélyi magyar baptista identitástudat! Szenczi Molnár Albert tudta, hogy miben akarja õt használni az Isten. Megértette már ott, Göncön, egészen fiatalon, amikor Károli Gáspár mellett segédkezett az elsõ teljes magyarnyelvû Biblia betûinek szedésénél. Attól kezdve sohasem szakadt el a Bibliától. Keplerrel és másokkal világraszóló tudományos munkákat adhatott volna ki, de õ újra és újra visszatért a Biblia szövegéhez, hogy azt javításokkal, jegyzetekkel többször is kiadja. Örömét lelte abban is, hogy Bethlen Gábor megbízásából lefordíthatta Kálvin monumentális mûvét, az Institúciót (románul nemrég jelent meg Iosif Ton fordításában). 1607-ben keze alól kikerült élete legjelentõsebb mûve, a Psalterium Ungaricum, ami jóval több, mint száz kiadást megért már, és még nagyon sokat fog megérni, ha Isten tartja még a világot. A százötven zsoltárt százharminc dallammal énekelték a franciák, közel százharminc versformával. A trocheusok és jambusok lejtésének magyar lehetõségeit felfedezte és kiaknázta úgy, hogy Csokonaiig nem volt nála zseniálisabb formamûvész és nyelvalkotó. Káprázatos, a magyar irodalomban addig ismeretlen formabõség! A világi irodalom és zene sóvárgó szeme csak messzi távolságról nézhetett arra a mûvészi nívóra, amellyel a templomokban az Isten Igéje és dicsérete megszólalt. Szenczi Molnár Albert tudta azt, hogy a „mennybéli, felséges Isten” szolgálatára a tõle telhetõ legtökéletesebbet, legértékesebbet, legszínvonalasabbat kell szánnia a megváltott embernek. Kezünkben tartva a 400 éves Psalteriumot, vagy néhány darabját, ami A hit hangjaiban is megjelent, arra kell törekednünk, hogy ilyen, vagy ennél csak tökéletesebb, csak értékesebb, csak színvonalasabb énekeket fordítsunk, írjunk, hallgassunk, és énekeljünk. Ez sem kellene, hogy vita tárgya legyen. Mit tenne Szenczi Molnár Albert, ha ma lenne egyetemista? Nem tudom, de nem is gondolkodom rajta. Mi tettem volna én, ha akkor lettem volna egyetemista? Nem tudom, és nem is gondolkodom rajta. De azt tudom, és azon gondolkodom is, hogy erõsebben meg kell gyökereznem a Krisztusban, aki nélkül a hiábavaló minden más meggyökerezés; hogy szolgálatomhoz nélkülözhetetlen, hogy identitástudatom legyen; és hogy biztosnak kell lennem abban, hogyan akar használni most a mindenható Isten.


[Kiss] Lehel

Re nd bo ntó

10. o l d a l

*

E. R.

Ez itt a templomod: szív-falak között zsibvásár. Hiába öntöd és ontod rá a fényt, illatot: belül csak sötét, bûz és sár fogad, és konok felfordulás, zûrzavar, bûn-zaj és vétek adás-vevés, kereskedés; jaj, túl kevés az õszinte áldozat: szelídség és alázat. Az én-falakon foltok, az oszlopokra gondok vannak aggatva. Zsibongó galambárusok keze szaggatja a szentek-szentjét. Ezernyi ketrecét kipakolja, s mindenikben én magam vagyok a rab. Szétnézek és magamra csodálkozom: ezt a zavart okozom azzal, hogy beengedtem õket ide? Szinte fülsiketítõ az õrült zene; igen messze távolodott suttogásod, meleg hangod csendje. Ez itt a templomod: lélek-mennyezet alatt szállást vett áruló-had. Összekoccannak a szent edények: elavult erények. Piac-asztallá vált az oltár, szemtelen zsongássá a dicsérõ zsoltár. Mi ez a sok ripõk alak? Kemény cipõk alatt kopik a padlózat. Rablók rabolják a templomi kincstárad: átkutatják a szív-kamrákat.

fotó:

(Máté ev. 21:12-14)

Jill Pole versei

Templom

t o l l & p e h e l y

Zsebre dugják a hálaadó imákat, elcsennek minden ige-ékszert, béke-füstölõszert. Hogy került ide ez a sok részeg gondolat? Fontolgatni mostmár késõ: kalóz kezükben csákány, vésõ: nekiesnek a rendbontásnak. Biztonságosnak éppen nem mondható, pedig arra volna jó, hogy benne megpihenjek, veled ebédeljek. Nézem megcsonkított szívem: ágyúzott falú trónterem. De hol a trón? - kérdezem, s nem találom. Hisz pénzváltó asztal, - három, fekszik pökhendin rajta. (A csõcseléket nem zavarja!) Ki innen! - kiabálom, ám még a saját hangomat se hallom, olyan nagy az üvöltözés. (Minden szó egy vétkezés.) Ez lett a templomod? Tolvajoknak barlangot, rablóknak otthont jelent most?


Jaj, mit tettem! Tiszta szívem mibe kevertem! Csupa kosz itt minden, észre csak most veszem. Kérve-kérlek, Istenem, kegyelmezz meg nekem! Látom haragod miként füstölög, - s habár félve remegek, oszlopaim reszketnek, titokban örülök, hogy ennyire törõdsz velem. Hogy miattam féltõ szeretet emészt... Rossz ez a sok szemét! Utálom én is! Jöjj el égi ostoroddal, tisztíts meg izsóppal! Kergesd ki az árnyakat! A Te szavadra úgy futamodnak, eszeveszetten rohannak kifelé! Építs fel újra lelki házzá! Szellemed szele hadd fújja, fújja ki belõlem a sok mocskot, képmutatás mázát, hazugság-szutykot. Csak a Tied vagyok. Ez a Te templomod.

Su do ku

r é b u s z

P

O

I

E M

T

1.

A mellékelt háló a közkedvelt sudoku, azaz bûvös négyzet egyik variációja. A számok helyett azonban nyolc különbözõ betût kell elhelyezni a 8x8-os ábrában úgy, hogy az egyes sorokban és oszlopokban, illetve a 4x2-es kis területeken belül is minden betû egyszer és csakis egyszer forduljon elõ. Az ábra kitöltése után, az egyik téglalapban egy bibliai ország nevét kapja megfejtésül, ha a betûket folyamatosan – balról jobbra és fentrõl lefelé haladva – összeolvassa. Ezt kérjük beküldeni legkésõbb 2007. szeptember 30-ig!

Y O

I

O

Y

M G M

O

G

G

T

E

P E

2.

M

A második rejtvényben a számok helyett hat különbözõ betût kell elhelyezni a 6x6-os ábrában úgy, hogy az egyes sorokban és oszlopokban, illetve a 3x2-es kis területeken belül is minden betû egyszer és csakis egyszer forduljon elõ. Az ábra kitöltése után, az egyik fõátlóban egy bibliai patak nevét kapja megfejtésül. Ezt kérjük beküldeni legkésõbb 2007. szeptember 30-ig! Készítette: MELEG DÁVID

Felfogás (írta Bill lelkész)

N

Két kereskedõt egyszer elküldtek egy szigetre, hogy cipõt áruljanak. Miután partraszálltak, az elsõ sokkot kapott, hogy mindegyik bennszülött mezítláb jár. Rögtön üzenetet küldött haza: „Holnap indulunk haza. Itt senki sem hord cipõt.”

K

K

A másik kereskedõ szintén üzenetet küldött az irodának, ahonnan kiküldték: „Küldjetek azonnal 10.000 pár cipõt. Égetõ szükség van rájuk ezen a szigeten.”

I

R

K

A második teljesen másként látta a dolgot: bármilyen és mármennyi cipõt el lehet itt adni, hiszen senkinek nincs még cipõje. Micsoda munkaterület!

JÚNIUSI REJTVÉNYFEJTÕK:

D

Bódi Levente, Ürmös; Kürti Eunika, Arad; Gergely Annamária

KÖNYVET NYERT:

*

N

K

Az elsõ kereskedõ csak a dolog árnyékos oldalát látta. Nem tudok cipõt eladni, mert senki nem vesz cipõt.

11. o l d a l

O

K

Érdekes hozzáállás. Keresztyén életünkben naponta kell döntéseket hoznunk. Az utca emberének, a munkatársunknak, a szomszédunknak egyformán szüksége van Krisztusra.

[heartstring.ro]

D

Bódi Levente


Kö ztü nk Alapvetõ illem, becsületesség a hívõk között. Miért van az, hogy ilyen vélemények hangzanak el: hívõvel ne üzletelj, vagy ne dolgoztass…? Ez vajon csak egyesek tapasztalata vagy sokaké? Mennyi ennek a valós alapja? Hogy lehetne azt elérni, hogy ugyanúgy, mint régen, a hívõkrõl az terjedjen el, hogy ezek segítenek egymásnak, sõt másoknak is? Biztos, hogy van sok olyan példa is, amikor hívõk segítenek hívõknek, másoknak. Csakhogy ezzel meg a hálátlanság könnyen a probléma: „Testvér, hát úgy is illik, hogy ezt vagy azt nekem megtegye” –mintha õ nem tartozna hálával, kölcsönös jóindulattal. Aztán meg az a tapasztalat, hogy sokszor azok, akik kívülállók, sokkal több tisztelettudást tanúsítanak. Többektõl hallottam azt is, hogy például egy tábori héten, gyakran elõfordul, hogy könnyebben alkalmazkodnak a szabályokhoz, akik nem baptista háttérbõl vannak. Honnan erednek az ilyen dolgok? Mi lehet ennek az oka? És ha már ennél a témánál tartunk, hogy illem, becsületesség, még nem is beszéltünk a késésekrõl és hiányzásokról. Kérlek, gondolkodjatok és írjatok ezekrõl. Várom a válaszokat a [email protected] emailcímre! [Kelemen J. Sándor]

ozd formába magadat ezen a nyáron anélkül, hogy elrejtõznél az edzõteremben. A nyári hónapok sokkal több szabadságot tudnak adni, mint a futópadot koptatni. 7 módon változtathatsz a szokásaidon ebben az évben, hogy a tested is jó formában legyen.

H

7 nyári

1. Sétáltass kutyát. Még akkor is kivitelezhetõ ez a dolog, ha nincs kutyád. Vidd el a szomszédét, vagy ha különösen szereted az állatokat és van állat menhely a lakótelepeden, akkor ajánlkozz.

fitnessz-tipp

Beszéljük meg!

á s ó n y o m

2. Ültess kertet. Ez a tevékenység nemcsak a nyugdíjasok túlélõkészlete. Látogass el egy üzletbe, ahol virágföldet vásárolhatsz, szerezz be szakkönyveket, és ásd fel a kis kertet a házad mellett. Ha nincs helyed kint, akkor készíts virágágyásokat bent a lakásban. Az figyelem, amelyet a virágok igényelnek, egész évben formában tart majd.

3. Vállalj önkéntes fizikai munkát különbözõ karitatív alapítványoknál. Egy alapítványnak mindig szüksége van önkéntesekre. Tudd meg, hol kell betonalapot önteni, békasót lapátolni, hol lehetne segíteni mosogatni, fõzni, kertet megöntözni, vizet vinni.

4. Légy újra gyermek. Akár a gyülekezetedben is, a nyár kitûnõ idõ arra, hogy segíts a gyermekeknek, akik körülötted élnek. A gyermekeknek nincs betervezve elõre az egész nyaruk, ezért az ilyen önkéntes tevékenységek téged is formába hoznak. Hozz össze röpicsapatot és rendezz nyári bajnokságot, vagy vidd el õket szombatonként a parkba.

5. Kirándulj. Rándulj ki a hétvégén a hegyekbe, vagy tervezz be napos túrát a barátaiddal. A gyaloglás néha ijesztõnek tûnik nekünk, „városi puhányoknak” (lásd. A nagy ho-ho-horgász) de érdemes kipróbálni. Addig sem kell szívnod a szmogot. Hanem tiszta levegõvel telik meg tüdõd. romániai magyar baptista fiatalok lapja Kiadja a ROMABISZ Elnök: Kelemen J. Sándor Szerkeszti: Gönczi Géza Cím: Redactia Mustármag Str. Gen. Berthelot nr. 5 410050 Oradea, Bihor Tel.: 0259-406 782

E-mail: [email protected] Internet: www.romabisz.ro

6. Biciklizz. Reggel biciklivel menj munkába.

7. Vegyél részt futóversenyen. Ha nemes ügy érdekében szerveznek minimaratont a városodban, menj el, próbáld ki magadat. Nemcsak akkor érzed majd a kedvezõ hatását, ha profi futó vagy. írta Meredith Norfleet, relevantmagazine.com, ford. G. E.

Tiszta víz. befolyásolhatják (5. oldal)

Recommend Documents