TISZASZIGET É T V. 9. (6 ) B E K. SZE R I N T I V É L EMÉNYEZÉ S I T E R VANYAG

1

TISZASZIGET TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 2012/13. ÉVEKBEN BEÉRKEZETT KÉRELMEK ÉS FELÜLVIZSGÁLATI JAVASLATOK ALAPJÁN

ÉTV. 9.§ (6) BEK. SZERINTI VÉLEMÉNYEZÉSI TERVANYAG Megbízó: Tiszasziget Község Önkormányzata 0662/254-022 Tervező: Új-Lépték Tervező Iroda Bt. Szeged, Pécskai u. 15. Tel./fax.: 06/62/421-256 Felelős tervező: Balogh Tünde okl. építészmérnök (Csongrád Megyei Építész Kamara TT1-06-0006/2006) Településtervezés: Várkonyi Gábor településmérnök Tájrendezés: Boldog Mária táj- és kertépítészmérnök (Csongrád Megyei Építész Kamara TK-06-0010/2006) Víziközművek, vízrendezés Vargáné Patkós Margit Gázellátás Ivánkovits Imre gépészmérnök (06-0056) Elektromos energiaellátás és hírközlés Somogyi János okl. villamosmérnök Környezetvédelem: Novai György környezetvédelmi szakmérnök Dr. Szanka Károly fizikus Örökségvédelem Sóskúti Kornél régész

Új-Lépték Bt

Tiszasziget TRT módosítás 2012/13.

2

TARTALOMJEGYZÉK I.

E l ő z e t e s e n b e é r k e z e t t v é l e m é n ye k é s v á l a s z o k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 .

II.

M e g ye i t e r v i m e g f e l e l t e t é s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 .

I I I . T e r v i v é l e m é n ye k é s v á l a s z o k , t e r v t á r g y a l á s i j e g yz ő k ö n y v . . . . . . . . . . . 2 2 . I V . M ó d o s í t á s i ü g ye k l e í r á s a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 8 . V.

Területhasználat változása, Étv. 8.§ szerinti igazolás .................. 40.

VI. Biológiai aktivitásérték kimutatás ............................................ 41. V I I . K ö r n ye z e t v é d e l e m é s z a j v é d e l e m . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 3 . VIII. Gázellátás ........................................................................... 49. IX.Elektromos energiaellátás és hírközlés ........................................ 49. X. Vízrendezés, víziközművek ...................................................... 52.

Szeged, 2013. november

Új-Lépték Bt


3

I. Előzetesen beérkezett vélemények és megrendelői-tervezői válaszok 1. Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítészi Iroda A 2/2005.(I.11.) Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálat elkészítését nem tartja szükségesnek. Kéri a 14/2004. (XI.08.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott hatályos településrendezési tervet részére megküldeni aláírt, lepecsételt formában. Tájékoztatása szerint a rendezési terv hiteles példányának megléte feltétele a további egyeztetéseknek, megküldése pedig az Étv. 9.§ (8) bek. szerint jogszabályi kötelezettség. Kéri a településfejlesztési döntést és a településfejlesztési koncepciót részére megküldeni. Válasz: A kért dokumentumokat elküldte az Önkormányzat. A helyi építési szabályzat rendelet-tervezet készítése kapcsán felhívja a figyelmet a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendeletre, melynek előírásait 2010. március 1-től érvényesíteni kell. Kiemeli, hogy az egyeztetési anyagot papír alapon kéri. Tájékoztat az eljárási szabályokról, a bevonandó szervek köréről, határidőkről és egyéb teendőkről. Részletezi a jóváhagyás utáni teendőket is. 2. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Jelzi, hogy az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. tv (OTrT) 3/1 sz. melléklete alapján az országos ökológiai hálózat érinti a települést és az érintett területeken a törvény szerint beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Felhívja a biológiai aktivitásértéről szóló országos jogszabályra a figyelmet. Válasz: Az említett jogszabályokat figyelembe veszi a tervező. Kéri a Bánáti út felé tervezett összekötőút nyomvonalának szabályozási tervben történő átvezetését elhalasztani, amíg a Felügyelőségen folyamatban lévő környezetvédelmi eljárás (Bánáti út nyomvonal kijelölésére vonatkozóan) le nem zárul. Válasz: A gyűjtőút nem kerül leszabályozásra a teljes szabályozási szélességben, csak egy irányadó vonal jelez egyeztetési kötelezettséget. A szerkezeti terv jelöli a gyűjtőút funkciót. Vízi közmű rendszerekkel, vízbázisokkal, talajvédelemmel és a Tisza folyó hullámterének beépített részével kapcsolatos jogszabályokat részletez. A 2/2005. (I.11.) Korm r. szerinti környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartja indokoltnak, mivel a tervezett módosítás nem terjed ki a település egészére. 3. Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kijelenti, hogy a módosítási ügyek közegészségügyi érdekeket nem sértenek. 4. Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Felhívja a figyelmet a 28/2011 (IX.06.) BM rendelet 5. rész XXVI. fejezet vonatkozó előírásaira, melyek szerint biztosítani kell a terület tüzivízzel történő ellátását, a tűzcsapok helyét a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltségével kell egyeztetni. Vízhálózat rekonstrukciója/tervezése során a tűzcsapok helyét úgy kell megtervezni, hogy azok a védendő épületektől 100 méternél nagyobb távolságra ne kerüljenek. A rendelet XXVII. fejezet ill. 20. melléklete által meghatározott építmények közti legkisebb távolságot be kell tartani. A kialakítandó utcák/terek legyenek alkalmasak tűzoltó gépjárművek alkalomszerű, akadálytalan közlekedésére. Meg kell valósítani a terület hatékony csapadékvíz elvezetését. A véleményezési eljárás további szakaszában is részt kíván venni. Válasz: Az említett észrevételeket, jogszabályi hivatkozásokat szem előtt tartotta a tervező.

Új-Lépték Bt


4 5. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Kijelenti, hogy hatáskörébe tartozó létesítményt nem érint, ezért észrevételt nem tesz. Felhívja a figyelmet, hogy a tárgyi területen a helyi utak vonatkozásában a Csongrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége rendelkezik hatáskörrel, az általa adott véleményt szem előtt kell tartani. 6. Csongrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség Tájékoztat, hogy a rendezési tervben a közúthálózati elemeket, azok tervezési osztályba sorolását úgy kell meghatározni, hogy azok megfeleljenek az általa ismertetett előírásoknak. Figyelembe kell venni az utak, csomópontok, a szükséges keresztmetszeti elemek, közművek, környezetvédelmi berendezések helyigényét. Felhívja a figyelmet, hogy a keresztmetszeti méretezést azon meglévő utak esetén is el kell végezni, melyeket magasabb kategóriába sorolnak vagy új funkciókat terveznek rajtuk. Részletezi az egyéb figyelembe veendő jogszabályokat. Válasz: A külterületen kijelölt gyűjtőutak nem kerültek leszabályozásra, csak egy irányadó vonal jelzi az egyeztetési kötelezettséget (a kivitelezés bizonytalan idejére való tekintettel). A HÉSZ-be pótlólag bekerül, hogy ezen az utak mentén gyűjtőúttá fejlesztésük esetén 16 méter széles közterületsávot biztosítani kell. Kéri, hogy országos közúthálózatot érintő fejlesztések esetén Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal és Magyar Közút Nonprofit Zrt Csongrád Megyei Igazgatóságával egyeztetni szíveskedjenek. A község területén határátkelő hely is van, ezért kéri bevonni a véleményezési eljárásba a a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalát. 7. Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Nem reagált. 8. Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Tájékoztat, hogy beépítésre szánt terület kijelölése esetén a vízügyi munkarészben ki kell számítani az elvezetésre kerülő csapadékvíz mennyiségét, meg kell nevezni a befogadót, valamint a befogadás feltételeit is vizsgálni kell. A burkolt felületekről nagy csúcs vízhozamok keletkezhetnek, ezért törekedni kell vízáteresztő burkolatok használatára, záportározók építésére. A csatorna befogadási feltételeit az ATI-VIZIG-gel vagy az illetékes társulattal egyeztetni kell. Válasz: Vízügyi munkarész készült a tervhez. Nyilvántartása szerint Tiszasziget területe belvíz veszélyeztetettségi szempontból közepesen ill. a külterület déli része erősen veszélyeztetett kategóriába sorolandó (Pálfai), ezen adatokat a fejlesztések során kéri figyelembe venni. A rendezési tervben szükségesnek tartja a belvízzel veszélyeztetett területeket lehatárolni és azokra építési tilalmat/korlátozást elrendelni. Válasz: A rendszeresen belvízjárta területek lehatárolásra kerültek a tervlapokon. Felhívja a figyelmet a Tiszasziget Önk. és igazgatóságuk által kötött, a 064/7 hrsz-ra vonatkozó, 1039-0004/2010. számú 2010. június 1-én kötött megállapodásra, mely rendelkezik az Önkormányzat vízgazdálkodási szempontú kötelezettségeinek teljesítéséről is. A módosításokkal kapcsolatban környezetvédelmi és víziközmű szempontból észrevételt nem tesz, azonban számos megjegyzést felsorol, melyeket érdemes szem előtt tartani (szennyvíz kezelés, csapadékvíz elvezetés stb.). Kifejti továbbá, hogy a község rétegvízkészlete földtanilag védettnek tekinthető, jelenleg nem szennyezett. A közüzemi ivóvízbázisra hidrogeológiai védőidom kialakítása még nem történt meg, valószínűleg a rétegbeni védelem elegendő lehet, felszíni védőterület kijelölésére nem lesz szükség. A vízadókra a legnagyobb veszélyt a felhagyott és szabályszerűen meg nem szüntetett mélyfúrású kutak jelentik, ezért eltömedékelésük feltétlenül indokolt. 9. Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda Tájékoztat, hogy a 2001. évi LXIV. tv. 66.§ (1) bekezdése szerint örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során. A Új-Lépték Bt


5 hatástanulmány tartalmi követelményeiről szóló országos rendeletből idéz néhány passzust. Fontosnak tartja, hogy az országos jelkulcsi előírásoknak megfelelően, teljes kiterjedéssel ábrázolja a terv a régészeti lelőhelyek körvonalait és a HÉSZ tartalmazza a helyrajzi számos listát. Válasz: A módosításokhoz kapcsolódóan készült régészeti hatástanulmány, mely a tervanyagban megtekinthető. A régészeti lelőhelyek körvonalai ábrázolásra kerültek, a helyrajzi számos listát tartalmazza a HÉSZ módosítás. Részletezi módosítási ügyenként az érintett lelőhelyeket. Megjegyzi, hogy javarészt növekszik a beépítési intenzitás az érintett helyeken, ezért a beruházások előtt érdemes terepbejárást tartani, mert a későbbiekben jelentősen megdrágíthatja a projektet egy esetleges régészeti feltárás. Kijelenti, hogy Tiszaszigeten műemléki védelem alatt álló ingatlan nincs. Javaslatokat fogalmaz meg a hatástanulmány tartalmi elemeivel, készítési módjával kapcsolatban. A környezeti vizsgálat elvégzését nem tartja szükségesnek. 10. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Táj- és természetvédelmi szempontból előzetes észrevételt nem tesz. Tájékoztat, hogy a 282/2009. (XII.11.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének megfelelően az Országos Ökológiai Hálózat kiemelt térségi és megyei övezeteit elektronikusan megküldte a tervezőnek. A 2/2005. (I.11.) Korm. r. 3. sz. melléklet II.1.b) pontjában szereplő környezet védelméért felelős szervként kijelenti, hogy környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartja indokoltnak, mert Natura 2000 területre és jelölő fajokra nem jelent a terv káros hatást és a várható környezeti hatások sem érintenek olyan területet, melyek hazai, közösségi vagy más nemzetközi szintű védettséget élveznek. 11. Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatal Szeged Az előzetes anyag II/3 sorszámú ügy átsorolásával kapcsolatban kifogást nem emel, mivel az erdő és az átlagosnál gyengébb minőségű legelő területeket érint. A tervezett gyűjtő út kijelölésekkel kapcsolatban (II/4-7.) megjegyzi, hogy a termőföldek védelme érdekében törekedni kell arra, hogy a tervezési/fejlesztési területekkel érintkező, visszamaradó termőföldek művelhetősége, megközelíthetősége biztosított maradjon. A létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőleg gyengébb minőségű területen, a lehető legkevesebb termőföld igénybevételével történjen. Válasz: Az utak esetleges burkolása, bővítése helyhez kötött beruházás, melynek során a törvény lehetőséget biztosít átlagosnál jobb minőségű földek igénybevételére, ha nincs más lehetőség. A környező földterületek megközelíthetősége biztosított marad. Felhívja a figyelmet, hogy a településrendezési eszközök készítése során törekedni kell arra, hogy a fejlesztési területekkel érintkező, visszamaradó termőföldek megközelíthetősége, művelhetősége biztosított legyen. A beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a tervezett létesítmény elhelyezése a környezetében lévő termőföldek talajvédő gazdálkodását ne rontsa, a kivitelezés és üzemeltetés során fellépő káros hatások a termőföldek minőségében kárt ne okozzanak. Válasz: Az észrevételeket szem előtt tartotta a tervező, azonban a létesítmények konkrét elhelyezése, a kivitelezés és üzemeltetés már rendezési terven túlmutató probléma, részletesebb tervekben lehet kezelni. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 11.§-át idézi, mely szerint átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra csak időlegesen ill. helyhez kötött beruházás esetén lehet hasznosítani. Felsorolja Tiszasziget termőföldjeinek átlagos AK értékét művelési áganként. Kiemeli, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelet (továbbiakban OTÉK) 4.§ (4) bekezdése alapján a szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell elkészíteni és fel kell tüntetni a „Készült az állami alapadatok

Új-Lépték Bt


6 felhasználásával” szövegrészt. Válasz: Jogtiszta térképre készül a terv, az említett mondat feltüntetésre kerül a tervlapokon. 12. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Kiemeli, hogy amennyiben a tervezett módosítások következtében a természetbeni állapot szerint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. tv. 6.§ alapján ténylegesen erdőterületnek minősülő területek igénybevételére kerül sor (lsd. Evt 77-85.§), úgy ehhez az erdészeti hatóság előzetes hozzájárulása szükséges, melyet minden esetben egyedileg bírál el. 13. Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Kijelenti, hogy a módosítások talajvédelmi érdekeket nem sértenek. Felhívja a figyelmet, hogy termőföldön építési törmeléket, szemetet elhelyezni tilos. A beruházásokat vagy a termőföldön történő egyéb tevékenységeket úgy kell megvalósítani, hogy az érintett és környező termőföldek talajvédő gazdálkodását ne rontsa. Külterületi, talajcsövezett területeken megvalósuló beruházások nem károsíthatják a talajcső rendszert, ezért javasolja a tábladrénnel berendezett területek feltüntetését a tervben. Válasz: A talajcsövezett területek feltüntetésre kerültek. A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről, 400 m2-t meghaladó beruházás esetén talajtani szakvéleményen alapuló talajvédelmi tervet kell csatolni az engedélyezési tervhez. 14. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Észrevételt nem tesz, a véleményezési eljárás további szakaszában nem kíván részt venni. 15. Országos Rendőr-Főkapitányság Tájékoztat, hogy az államhatár rendjének fenntartását, határrendészeti feladatok végrehajtását a tervezett módosítások nem érintik, ezért észrevételt nem tesz és a véleményezés további szakaszában nem kíván részt venni. 16. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Megemlíti az elektronikus hírközlési építmények és postai létesítmények elhelyezését biztosító jogszabályokat. Tájékoztat, hogy –államigazgatási szervként- településrendezési eszközként figyelembe vehető saját tervei ill. intézkedései nincsenek. Felhívja a figyelmet a hírközléstervezés jogosultságát szabályzó 104/2006 (IV.28.) számú, a tervezői jogosultságról szóló Kormányrendeletre, ennek kapcsán pedig kéri a településen lévő hírközléssel kapcsolatos eszközök, hálózatok részletes ismertetését az aktuális szaktervezőtől, majd részletezi a hírközlési munkarész tartalmi követelményeire vonatkozó javaslatait. Válasz: Elektromos- ill. hírközlési munkarész készül a módosítási ügyekhez kapcsolódóan, a teljes hálózat feltüntetésével. 17. Csongrád Megyei Közgyűlés Hivatala A módosításokkal szemben kifogást nem emel, azok nem ellentétesek a CsMTrT-vel. 18. Újszentiván Község Önkormányzata Nincs észrevétele, a véleményezési eljárásban nem kíván részt venni. 19. Szeged MJV Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Iroda A módosításokkal kapcsolatban észrevétel nem merült fel. 20. EDF Démász Hálózati Elosztó Kft Megküldte digitális adatait, a hálózat elemeit a szabályozási tervekre átvettük. A további tervezések és az építéshatósági munka során ezáltal figyelembe lehet venni a nyomvonalakat és a szükséges védőtávolságokat. 21. GDF-SUEZ Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. Tájékoztat, hogy a megadott honlapról nem érte el az előzetes véleményezési anyagot. Az eljárásban továbbra is részt kíván venni és a későbbiekben CD lemezen kéri a tervet. Új-Lépték Bt


7 Felhívja a figyelmet, hogy egy országos jogszabály szerint a rendezési terv kötelező szakági alátámasztó munkarésze az energiaellátás, így a gázellátás munkarész is. A terv szakhatósági véleményezésére a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal területi egységei jogosultak. Válasz: Az elérési probléma időközben megoldódott. Gázellátási munkarész készül a módosítási ügyekhez kapcsolódóan. 22. FGSZ Zrt. Kecskeméti Földgázszállító Üzem A településen nincs tulajdonában vagy üzemeltetésében álló vezeték, ezért a véleményezés további szakaszában nem kíván részt venni. 23. MOL Nyrt Bányamérés Nem reagált. 24. INVITEL Zrt. Déli Régió Nyilvántartás és Hálózat-üzemeltetés Tiszaszigeten hálózatának nagyobb léptékű fejlesztését nem tervezi, a véleményezési anyag érdekeit nem sérti. Kéri figyelembe venni a tervezés során hálózata elhelyezkedését és szükség esetén távközlési szaktervező bevonását. Idéz a 2003. évi C. törvényből. 25. T-COM Nyrt Nem reagált. 26. Magyar Közút Nonprofit Zrt. Tájékoztat, hogy a 43104 jelű Tiszaszigeti bekötőút 0+000-8+143 km szelvények közötti szakaszára burkolat felújítási engedélyezési és kiviteli tervdokumentáció készült a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt megbízása alapján. Az útfelújítási tervtől függetlenül, de a műszaki tartalmat tekintve azzal összhangban kerékpárút terv is készült Szőreg és az országhatár között. Kéri az elkészült terveket figyelembe venni és társaságukat továbbra is bevonni a módosítási eljárásba. Válasz: A kerékpárutat tartalmazó rendezési terv módosítás időközben jóváhagyásra került. 27. Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzőjétől A módosítási tervezettel egyetért, számos problémára ad megoldást, azonban néhány egyéb észrevétele a gyakorlati tapasztalatai alapján a következők: Kijelenti, hogy a szabályozási terv a telekalakítások miatt jelentősen megváltozott, javasolja frissíteni. Válasz: A terv digitális átdolgozására sor került, a Földhivataltól vásárolt alaptérképre. Felveti, hogy külterületen korábban az Ágota alapítvány részére engedélyezett épület melletti „vízállásos terület” külön zónába sorolása indokolt lehet. Válasz: Az ügy időközben tárgytalanná vált. A HÉSZ 22.§-ban a szakhatósági közreműködés előírása felesleges, magasabb szintű jogszabály ezt szabályozza. Válasz: Az említett mondat törlésre került a HÉSZ tervezetben. A helyi védett épületek előírásait javasolja részletesebbé tenni. A Tisza-parton lévő gátőrház esetleges átalakításával, bővítésével kapcsolatban a jelenlegi előírások megtartása esetén problémát lát, javasolja külön övezetbe sorolását. Válasz: A gátőrház telke „V” vízgazdálkodásiból „Kv” különleges vízmű övezetbe került, mely lehetőséget teremt a bővítések számára. A helyi védettség kérdése nem volt tárgya jelen módosításnak. Véleménye szerint a szintterület sűrűséget egyedi hatósági eljárásokban nem lehet értelmezni, csak övezetek egészére vonatkozóan, ezért ezen mutatószám alapján javasolja a beépítési % és az építménymagasság értékét esetlegesen módosítani. A szintterület sűrűség értéke kikerül a HÉSZ tervezetben minden övezet előírásaiból. Kéri a 2004. utáni módosítások egységes szerkezetbe vételét. Válasz: A módosítások egységes szerkezetbe kerültek.

Új-Lépték Bt


8

II. Megyei tervi megfeleltetés Csongrád Megye Közgyűlése 2012. év februárjában fogadta el a megye területrendezési tervét (CsmTrT). A tervben kijelölt területhasználati térségeket a települések rendezési tervében figyelembe kell venni, s területüket a 2008. évi L. törvénnyel módosított Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény előírásainak megfelelően kell biztosítani. „A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok”(OTrT 6. §) szerint: „(2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület kivételével lakóterület kijelölhető; d) a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület kivételével bármelyik területfelhasználási egységbe sorolható, f) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; g) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.” Jelen rendezési tervhez elkészült a térképes területi kimutatás, amely az előírások teljesülését ábrázolja az erdőgazdálkodási és a mezőgazdálkodási térségekben (ld. következő oldalakon). A módosítás a Csongrád Megyei Területrendezési Terv figyelembe vételével, az abban kijelölt övezetek törvényben előírt teljesítésével készült. A megyei terv Tiszaszigetet érintő infrastrukturális elemei a következők: Térségi jelentőségű út: A Szeged (43. sz. főút)-Tiszasziget-(Szerbia) térségi jelentőségű mellékút halad át a településen. Térségi jelentőségű kerékpárút: A Szeged-Tiszasziget-(Szerbia) térségi jelentőségű kerékpárút keresztülhalad a településen, a térségi határátkelőhelyen halad tovább Szerbia felé. Térségi határátkelőhely: Tiszasziget déli részén, Szerbia felé nyílt térségi határátkelőhely. Elsőrendű árvízvédelmi fővonal található a település nyugati határán, a Tisza bal partján. A következő oldalak az egyes megyei tervi előirányzatok és javaslatok teljesülését foglalják össze Erdőtérség A megyei erdőtérség megfeleltetésénél a megyei tervben ábrázolt erdő terület felhasználási egység legalább 85%-át a településszerkezeti tervben is erdő övezetbe kell sorolni. A megyei terv által elvárt 468,0*0,85=397,8 ha erdőterületnél kevesebbet jelölt a hatályos településrendezési terv (251,7 ha-t), ezért új erdőket kellett kijelölni. A hatályos rendezési Új-Lépték Bt


9 tervben nem erdő övezetként szereplő, azonban erdő művelési ágú területek erdő övezetbe sorolásán túl (+57,5 ha) szükség volt további erdő övezetek kijelölésére (89 ha) a település területén, így eleget tesz a településrendezési terv a megyei előírásoknak. 397,8 ha < (251,7+57,5+89) ha= 398,2 ha megfelel Vegyes térség A megyei tervben ábrázolt vegyes terület felhasználási egységen belül erdő- és mezőgazdasági övezetek jelölhetők ki a településszerkezeti tervben. Az erdőterületek megfeleltetésénél a település erdőállományát „beszámítottuk”, ezért a mezőgazdasági területeknek kell biztosítani a vegyes övezet területének legalább a 85%-át. Tiszaszigeten 1948,6 ha tervezett és meglévő mezőgazdasági övezetet jelöl a módosított terv, míg a településen kijelölt vegyes övezet 2059,9 ha, melynek a 85%-a 1750,9 ha. 2059,9*0,85=1750,9 ha < 1948,6 hamegfelel Vízgazdálkodási térség A megyei szerkezeti terven feltüntetett csatornák a településszerkezeti terven is vízgazdálkodási övezetként szerepelnek.

Új-Lépték Bt


10 Csongrád Megyei Területrendezési Terv – Térségi Szerkezeti Terv (részlet):

Új-Lépték Bt


11

Jelmagyarázat:

Új-Lépték Bt


12

Új-Lépték Bt


13

Új-Lépték Bt


14

Országos övezetek Országos Ökológiai Hálózat „Országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek.” Tiszasziget területén folytonos ill. megszakított ökológiai folyosók találhatók. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. Évi XXVI. tv. (OTrT) meghatározása alapján az ökológiai folyosó „kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek (többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok,élőhelytöredékek,élőhelyláncolatok) tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására.” Az ökológiai folyosó előírásait az OTrT 18. §-a tartalmazza: „18. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki….” A közművezetékek, közlekedési infrastruktúra hálózatok és külszíni művelésű bányatelkek előírásai megegyeznek a magterületre vonatkozóakkal. Új beépítésre szánt területet nem jelöl a terv az ökológiai folyosók területén. Térvártól északkeletre a kijelölt – már meglévő - „Kmü” különleges mezőgazdasági major telkére kis mértékben belóg az ökológiai folyosó határvonala, a Kiskunsági Nemzeti Parktól pontosítást kértünk. Előzetes tájékoztatásuk szerint pontatlanságból eredhet a határvonal belógása. Kiváló termőhelyi adottságú erdő „Országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas funkcióját – környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi – egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak.” Az OTrT 13/B §-a következőként rendelkezik az övezettel kapcsolatban: „13/B.§ (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.

Új-Lépték Bt


15 (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.” Az övezetben beépítésre szánt övezetet nem jelöl a terv.

Kiemelt térségi és megyei övezetek Erdőtelepítésre alkalmas terület „Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe azok a többnyire gyenge termőképességű mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél gazdasági, vidékfejlesztési vagy környezetvédelmi szempontok indokolják az erdők létesítését és azt természetvédelmi vagy termőhelyi okok nem zárják ki” Az OTrT 19/A§-a szerint: „Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.” Az övezet területe az OTrT által megengedett 5%-os mértéken belül pontosításra került (lsd. néhány oldallal lejjebb). Vélhetően a megyei terv pontatlansága miatt kerültek az övezetbe már meglévő, beépített területek.

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület „Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek találhatók.” Az OTrT 21.§-a fogalmaz meg előírásokat az övezettel kapcsolatban: „21. § (1) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti…” A Helyi Építési Szabályzatnak tartalmaznia kell az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, a tájképet jelentősen megváltoztató létesítmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. Az övezetben bányászati tevékenységet csak a bányászati szempontból kivett területekre vonatkozó előírások szerint lehet végezni. Közművezetékeket csak tájba illesztett módon lehet elhelyezni és egy településkép védelmi területet kell kijelölni, mely „az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza.” A HÉSZ tervezet 14.§ (4), 16§ (3) bekezdései és a 22.§ fogalmaznak meg előírásokat az övezettel kapcsolatosan. Új-Lépték Bt


16

Rendszeresen belvízjárta terület „Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a sík vidéki sík vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek azon mélyebb, lefolyástalan részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik.” Az OTrT 23.§-a fogalmaz meg előírásokat az övezettel kapcsolatban: „A rendszeresen belvízjárta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki.” A rendszeresen belvízjárta övezet területén gyűjtő út kijelöléseket és mezőgazdaságiból egy „Ki” különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi övezet átsorolását irányozza elő a terv. A tervezett gyűjtő utak szélessége irányadó, a részletesebb tervekben lesz mód a megfelelő vízelvezetést kialakítani. A különleges terület átsorolással a beépítési százalék csökken, a létesíthető funkciók köre bővül. Vízrendezési munkarész készült a tervhez. Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület „Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a nagyobb területi kiterjedésű vagy kisebb területű, de sűrűn előforduló, esetenként több települést érintő, a felhagyott hagyományos ipari termelés és bányászat okozta tájsebek, az anyagnyerő helyek, illetve a hulladéklerakók területei tartoznak.” Az OTrT 20.§-a fogalmaz meg előírásokat az övezettel kapcsolatban: „A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet.” A megyei terv által lehatárolt területen belül a bányató környékén alakult ki tájseb, melyet jelen módosítás orvosol. A bányató körüli területet különleges beépítésre szánt ill. nem szánt övezetbe sorolja, melyeken belül a tó közösségi jellegű, sokoldalú hasznosítása és rendbetétele lehetővé válik.

Új-Lépték Bt


17

Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete „Térségi hulladéklerakó hely: a vegyes összetételű, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó és a kiszolgáló építményeinek összessége.” Az OTrT 22.§-a részletes előírásokat fogalmaz meg az övezettel kapcsolatban: „22. § (1) A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetében térségi hulladéklerakó hely csak külön jogszabályban meghatározott vizsgálatok és az országos, illetve területi hulladékgazdálkodási tervek alapján jelölhető ki. (2) Az övezet meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a) magterületen, ökológiai folyosón és pufferterületen, b) kiváló termőhelyi adottságú szántó-, szőlő- és gyümölcsös területen, c) erdőterületen, d) világörökség és világörökség-várományos területen, e) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen, f) rendszeresen belvízjárta területen, g) nagyvízi meder területén, h) földtani veszélyforrás területén, i) vízeróziónak kitett területen és széleróziónak kitett területen, j) kiemelt fontosságú honvédelmi területen és honvédelmi területen, k) a beépítésre szánt területbe sorolt területen és annak határaitól számított 1000 m-es területen belül, kivéve a jelentős mértékű zavaró hatású iparterületet és a hulladékkezelő, hulladéklerakó különleges területet, l) az állami repülések célját szolgáló, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér 15 km-es körzetében, térségi hulladéklerakó hely nem jelölhető ki.” Nem érinti módosítás. Nagyvízi meder övezete „Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít, és amelyet a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöl ki (1995. évi LVII.tv. alapján).” Az OTrT 24.§-a a következőt rendeli el az övezet beépíthetőségével kapcsolatban: „Nagyvízi meder övezete területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.” Területén nem jelöl új beépítésre szánt területet a módosítás. Új-Lépték Bt


18 Tiszasziget településrendezési terv Erdőtelepítésre alkalmas megyei övezet pontosítása A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. 23/A § (2) c) pontja lehetőséget biztosít a településrendezési terv számára, hogy az érdekelt államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembevételével lehatárolt megyei tervi övezet település közigazgatási területére eső részét +/- 5%-kal pontosítsa a település adottságait figyelembe véve. Tiszaszigeten 167,42 ha erdőtelepítésre alkalmas területet jelöl a Csongrád Megyei Területrendezési Terv, melynek 5%-a 8,37 ha, legfeljebb ilyen mértékű pontosítás lehetséges. Négy területrészen merült fel az erdőtelepítésre alkalmas övezet megszüntetése: 1. A 0100/3,5-7 helyrajzi számú ingatlanok a hatályos rendezési tervben gazdaságikereskedelmi (Gksz) övezetben szerepeltek, mely státuszukat nem változtatta meg jelen módosítás. A CsMTrT erdőtelepítésre alkalmas övezetet jelölt ki az ingatlanok területén, mely a tervezett használatot figyelembe véve indokolatlan. (-2 ha)

(Megj.1: világos zöld: erdőtelepítésre alkalmas terület, sötét zöld: kiváló termőhelyi adottságú erdő, forrás CsMTrT Megj.2: a szabályozási terveken nem kerülnek ábrázolásra az itt feltüntetett megyei tervi övezetek) 2. A 098/10-13 helyrajzi számú ingatlanok a földhivatali digitális alaptérkép szerint kivett udvar (ud) művelési ágban vannak nyilvántartva és családi házakkal ténylegesen beépítettek, négy család él a területen. Tekintettel a művelési ágra és a valós használatra, a rendezési terv „Lf” lakóövezetbe javasolja sorolni az említett ingatlanokat és kivonni az erdőtelepítésre alkalmas övezetből. (-0,4 ha)

Új-Lépték Bt


19

3. A 098/3 és 098/15 helyrajzi számú ingatlanok erdőtelepítésre alkalmas övezetből való kivétele a tervezett turisztikai funkció és a 098/3 hrsz-ű ingatlan kivett udvar művelési ága indokolja. (-5,2 ha)

Új-Lépték Bt


20 4. A 0101/2 helyrajzi számú ingatlan kivett „udvar” művelési ágban szerepel az alaptérképen. A telek északi részébe egy vékony sávban benyúlik az erdőtelepítésre alkalmas megyei övezet területe (vélhetően pontatlan ábrázolás miatt), melyet törölni kíván a település, tekintettel a későbbi tervezett fejlesztésekre, ami miatt „Kmü” beépítésre szánt különleges mezőgazdasági üzemi övezetbe sorolja a rendezési terv a tárgyi ingatlant. (-0,45 ha)

A négy helyszínen összesen 8,05 ha erdőtelepítésre alkalmas megyei tervi övezet kerül visszavonásra, mely a jogszabályban meghatározott 5% (8,37 ha) értéken belül marad. megszüntetendő erdőtelepítésre alkalmas övezet korrekció 8,05 ha

törvényben előírt 5%-os

<

8,37 ha

MEGFELEL

Balogh Tünde sk. Melléklet: Tiszasziget erdőtelepítésre alkalmas terület övezete

Új-Lépték Bt


21

Tiszasziget erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (A település teljes területére eső megyei tervi övezetet jeleníti meg az első ábra, lent felnagyítva és pirossal kiemelve az 1-4. pontokban részletezett, övezetből kivett területek láthatók.)

Új-Lépték Bt


22

III. Tervi vélemények és válaszok 1. Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Iroda Tájékoztat, hogy az Étv. 11.§ (3) bekezdése alapján a szerkezeti terven is szükséges ábrázolni a rendszeresen belvízjárta területek lehatárolását. Válasz: Az övezet ábrázolásra kerül a szerkezeti terven is. Felhívja a figyelmet, hogy a Térvártól északkeletre kijelölni kívánt „Kmü” különleges mezőgazdasági major területe érintett az ökológiai folyosó övezetében, ahol az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. tv. 18.§-a szerint beépítésre szánt terület – az OTrT-ben foglalt kivételektől eltekintve – nem jelölhető ki. A kivételes eset itt most nem áll fenn, így amennyiben a Kiskunsági Nemzeti Park nyilvántartása alapján érintett az övezetben a kérdéses terület, területrendezési hatósági eljárással sem lehet átsorolni. Válasz: A Kiskunsági Nemzeti Park nemrég újra bejárta és felmérte a tiszaszigeti természetvédelmi oltalom alá eső területeket. Az új lehatárolás átvezetésre került a tervlapokon, a jelzett „Kmü” övezetbe sorolandó területet nem érinti az ökofolyosó. A területrendezési tervekkel való egyezést igazoló munkarészben kéri bemutatni az erdőtelepítésre alkalmas területek lehatárolását. A részlet kivonatok nem elegendőek a teljesülés kimutatásához. Válasz: Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezet teljes területe bemutatásra kerül a tervdokumentációban. A Tisza hullámterében lévő beépített terület építésjogi helyzetének tisztásárára tett módosítási javaslat véleménye szerint jogszabályba ütköző. A „Vkp” vízgazdálkodási övezeten belül építési hely nem jelölhető ki. A Helyi Építési Szabályzat rendelettervezetében szereplő úszótelkek kialakítására jelen jogszabályi környezetben nincs mód. Az épületek legalizálása egyéb, az egyeztetések során meghatározott övezetben lehet. Véleménye szerint az épületek felújítására jelen helyzetben is van mód, sőt a jókarbantartás jogszabályi követelmény (OTÉK 108.§). Megjegyzi még, hogy a módosítás az előzetes anyaggal ellentétben szerkezeti tervet is érint, ezért fejlesztési döntés szükséges. Válasz: A tervtárgyaláson tisztázásra került a Tisza hullámterének szabályozása, a tervezői szerveren megtekinthető a tárgyalási jegyzőkönyv ill. a módosított HÉSZ-tervezet a tervlapokkal együtt. A „vízparti pihenés” övezetben a megközelítés módjára alátámasztó munkarész készült. „Vkp” övezet kódjele „Vvp”-re módosult. A szabályozási terven alkalmazott építési vonal megnevezése a jelkulcsban szerepel, azonban a jel nem. Kéri pótlását. Válasz: A pótlás megtörtént. Tájékoztat az eljárás során alkalmazandó jogszabályokról és felhívja a figyelmet a 2013december 31-i határidőre, ameddig jóvá kell hagyni jelen módosítást. Tájékoztat az eljárás további feladatairól. 2. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Felhívja a figyelmet, hogy a közműrendszerek fejlesztése ill. a felhagyott kutak felszámolása vízjogi létesítési engedély alapján történhet. Tájékoztat, hogy a nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder elsődleges rendeltetése a középvízi mederből kilépő árvizek, a hordalék és a jég levezetése. A Tisza hullámterében lévő beépített területek kapcsán a 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet 5.§-ára hivatkozik, mely a nagyvízi meder hasznosításának lehetőségeit részletezi. Kiemeli, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 24.§ (3) bekezdése szerint a nagyvízi mederben építményt elhelyezni az érintett folyószakasz mederkezelőjének hozzájárulásával lehet. Ennek kapcsán kéri az ATI-VIZIG-gel történő egyeztetést. Válasz: Új-Lépték Bt


23 Az ATI-VIZIG be van vonva a véleményezési eljárásba, a Tisza-part szabályozási kérdéseinek megoldására a tervtárgyaláson megoldás született (lsd. előző válasz). Zajvédelmi szempontból felhívja a figyelmet, hogy az átsorolások általában a zajterhelési határértékek változását jelentik. Véleménye szerint a lakóterület vegyes övezetbe sorolása a zajterhelési határértékek 5 dB-el való növelését jelenti, ezért csak indokolt esetben támogatható. Válasz: A központ körüli településközpont vegyes övezet bővítése a tervezett fejlesztések és funkciók elhelyezése miatt indokolt. Egyéb szempontból kifogást nem emel. 3. Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Felhívja a figyelmet, hogy a külterületen különleges idegenforgalmi övezetbe sorolandó tavat csak olyan célra lehet hasznosítani, ami az emberi egészséget közvetlenül ill. közvetve nem veszélyezteti. A telekosztások kapcsán megjegyzi, hogy a temetőhöz vezető útnak és a sírhelytáblákat összekötő úthálózatnak gépjárművel is járhatónak kell lennie. Válasz: Az észrevételeket figyelembe vette a tervező, ugyanakkor a tó esetleges későbbi hasznosítása nem rendezési tervi kérdés. Egyéb kifogást nem emel. 4. Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nem tesz észrevételt. 5. Csongrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség Felhívja a figyelmet, hogy a kerékpárút érinti a magyar-szerb határátkelőhelyet, ezért a véleményezési eljárásba kéri bevonni a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalát. 6. Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság 7. Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Idézi a HÉSZ-tervezet 17.§ (3) bekezdésének a) pontját és az alábbi módon javasolja azt átfogalmazni: „A szabályozási terven bejelölt építési helyeken belül a meglévő építmények felújíthatók, átalakíthatók, bővíthetők az alapterület növelése nélkül, a nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok megszüntetésének feltételével, amennyiben a vonatkozó jogszabályok ezt lehetővé teszik és az adott épület rendelkezik építési engedéllyel és az abban foglaltak betartásával valósult meg.” Válasz: A tervtárgyalási jegyzőkönyvben ismertetésre kerül az egyhangúlag elfogadott szabályozási javaslat. Ismerteti a vízkárelhárítással kapcsolatos jogszabályokat. A csatolt bel- és külterületi csapadékvíz elvezetési javaslattal egyetért. A távlatban építendő vízelvezető csatornák ill. szennyvízelvezetés tekintetében felhívja a figyelmet, hogy a külterületi csatorna csatlakozásokhoz a Szeged és Környéke VGT ill. Igazgatóságuk hozzájárulását be kell szerezni. A HÉSZ módosítás tervezet 17.§ 2. pontja ellen kifogást nem emel. Részletezi a vízügyi munkarészben elvégezendő számításokat és egyéb vízrendezéssel kapcsolatos feladatokat. Végül felsorolja a vízrendezéssel kapcsolatban figyelembe veendő jogszabályokat. 8. Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal A tervezett módosítások ellen kifogást nem emel. 9. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság A tervezett módosításokkal kapcsolatban kifogást nem emel. Tájékoztat, hogy a község területét érintő természetvédelmi területek pontosítása folyamatban van, melyet elkészültével adatszolgáltatás keretében az Önkormányzat rendelkezésére bocsát. Válasz: Az adatszolgáltatás alapján frissítésre kerültek a természetvédelmi területek határvonalai. 10. Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala Szeged Új-Lépték Bt


24 Ismerteti, hogy a 043/1 hrsz-ú különleges terület rendeltetésváltása, a településközpont vegyes övezet bővítése, különleges idegenforgalmi övezet kijelölése, a 0132/1 hrsz-ú térvári gazdaság átminősítése, a 0209/2 hrsz-ú major különleges mezőgazdasági üzemi övezetbe sorolása és egyéb belterületi ill. kivett ingatlanok esetén nincs hatásköre. A Tiszasziget 586 hrsz-ú úttól nyugatra tervezett lakótömb és meglévő mezőgazdasági területek, valamint a 0164 hrsz-ú telektől délnyugatra fekvő erdő és mezőgazdasági területek különleges turisztikai övezetbe sorolását támogatja, tekintettel a nevezett területek erdő művelési ágára és átlagosnál gyengébb mivoltára. A gyűjtő utak bővítése kapcsán megjegyzi, hogy törekedni kell a visszamaradó termőföldek művelhetőségének, megközelíthetőségének megtartására. Hangsúlyozza, hogy a termőföld védelme érdekében a fejlesztésekkel elsősorban a gyengébb minőségű földeket kell igénybe venni, a lehető legkisebb mértékben. Jelzi, hogy a beruházások megtervezésénél figyelembe kell venni a környező termőföldek talajvédelmi gazdálkodásának lehetőségét, melyet a létesülő beruházás nem ronthat, a termőföldek minőségében kárt nem tehet. Javasolja, hogy a módosításokban szereplő Térvér és környéke tanyás jellegének vizsgálata során az átlagosnál jobb minőségű termőföldek művelhetősége továbbra is biztosított maradjon. Felhívja a figyelmet a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld más célú hasznosításával kapcsolatos rendelkezéseire, majd idézi azokat. Definiálja az átlagos minőségű termőföld fogalmát, majd felsorolja a Tiszaszigetre vonatkozó értékeket művelési áganként. Tájékoztat, hogy a 253/1997. (XII.20.) Korm. r. 4.§ (4) bek. alapján a szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell elkészíteni. Fel kell tüntetni a „Készült az állami adatok felhasználásával” szöveget. Válasz: A tervlapok jogtiszta alaptérképen készültek, az idézett szöveg feltüntetésre került a tervlapokon. 11. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Az előzetesen ismertetett véleményét fenntartja. 12. Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 13. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság Hiányolja, hogy a dokumentáció térképmelléklete nem a vonatkozó jogszabályban előírt, a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. tv. 8.§ (3) bek. c) pont szerint kötelezően alkalmazandó térképi adatbázison készült el ill. a térképi alapadatok (vetület, koordinátaháló, koordináta-keresztek) nem szerepelnek az ábrákon, így a változással érintett területek nem azonosíthatóak. Kéri az EOV keretjelekkel kiegészített terveket megküldeni Részére, különben elutasító véleményt ad. Válasz: A hiányolt EOV adatok feltüntetésre kerültek, a módosított tervlapok megtekinthetők a tervezői szerveren. 14. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Megállapítja, hogy a tervanyag tartalmazza a hírközlési szakági munkarészt, mellyel kapcsolatban észrevételt nem tesz. 15. Csongrád Megyei Közgyűlés Hivatala 16. Újszentiván Község Önkormányzata 17. Szeged MJV Önkormányzata 18. EDF Démász Hálózati Elosztó Kft 19. GDF-SUEZ Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 20. FGSZ Zrt. Kecskeméti Földgázszállító Üzem 21. MOL Nyrt Bányamérés 22. INVITEL Zrt. Déli Régió Nyilvántartási és Hálózat-üzemeltetési Osztály

Új-Lépték Bt


25 Kéri, hogy új beruházások tervezése során vegyék figyelembe hálózata elhelyezkedését és szükség esetén vonjanak be távközlési szakértőt, aki a részletek tekintetében egyeztet velük. 23. T-COM Nyrt 24. Magyar Közút Nonprofit Zrt. A módosításokat elfogadja. 25. I. fokú építési hatóság Szeged A HÉSZ-tervezet 5.§ (5) bekezdésében részletezett növénytelepítési előírásokkal kapcsolatban megjegyzi, hogy az elsőfokú építési hatóságnak növények telepítésével kapcsolatban hatásköre nincs. Ezen előírások építési szabályzatban való rögzítése lehetséges, ha egyéb hatóság eljárásában szükséges lehet. Válasz: A növénytelepítési előírások érvényesítésének ellenőrzését a Jegyző asszony vállalta fel. Jelzi, hogy a HÉSZ-tervezet 17.§-ból kikerült a 10-10 méteres védőtávolság, míg a 25.§ban továbbra is szerepel. Ez megnehezíti a munkáját, de ha szándékos eltérésről van szó, tudomásul veszi. Válasz: A 25.§-ból is kikerül a 10-10 méteres védőtávolság, mert országos jogszabály rendelkezik róla. A 17.§ (2) b) pontja szerint a Tisza hullámterében elhelyezhető épület. Ez esetben javasolja megadni a rendeltetést, építménymagasságot, beépítési százalékot, stb.. A 17.§ (3) b) pontja szerint a parti sávban lévő épületek, épületrészek megszüntetendők. Kérdezi, hogy milyen eljárás során kell ennek az előírásnak megfelelni, van-e határideje ill. a meglévő épületeken építési tilalom van-e elrendelve, azokat felújítani, átalakítani lehet-e. Válasz: Az építéshatóság telefonos egyeztetés keretében lett bevonva a tervtárgyalási vitába, a mindenki által támogatott és a jegyzőkönyve kerülő, a tisza-parti szabályozással kapcsolatos új szövegrésszel Ő is egyetértett.

Új-Lépték Bt


26

Új-Lépték Bt


27

Új-Lépték Bt


28

IV. Módosítási ügyek leírása Településszerkezeti tervi módosítások I. A külterületi összes beépített ingatlan és az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelésből kivont "beépítetlen terület" felülvizsgálata és rendeltetésének megfelelő övezetbe sorolása. a) Egy működő mezőgazdasági üzemi terület, nagy területen növénytermesztés céljából fóliáznak, később gazdasági épülettel bővítenék a vállalkozást. Különleges mezőgazdasági üzemi (Kmü) övezetbe kerül.

Hatályos és módosított szerkezeti tervek

Hatályos és módosított szabályozási tervek

Új-Lépték Bt


29

b) Szintén különleges mezőgazdasági üzemi övezetbe kerül egy térvári gazdaság telke. A létesítendő funkciók és a művelés alól kivont tanyaudvar indokolja az átsorolást. A mellette lévő terület is művelésből kivont (műv. ága: major), ezért a Kiskunsági Nemzeti Parktól felülvizsgálatot kérünk a területet érintő ökológiai folyosó pontos kiterjedését illetően.


c) A határhoz közel, két nagy erdőtábla által közrefogva található több művelés alól kivont ingatlan. Néhány kialakult lakótelket rendeltetésének megfelelő, falusi lakó övezetbe (Lf) sorolja a terv. A különleges idegenforgalmi (Kid) övezetek turisztikai, vendéglátó, szolgáltató és egyéb a szabadidő eltöltését segítő funkciónak adhatnak teret. (Az északon lévőben vendégházat tervez a vadászegyesület). A „Ki” különleges beépítésre nem szánt övezetben lovastanyát tervez kialakítani a tulajdonosa. Az övezetbe telepíthető funkciók hasonlóak a „Kid” övezetéhez, de itt kisebb beépítési intenzitás is elegendő (2%).

Hatályos és módosított szerkezeti tervek Új-Lépték Bt


30


d) A töltés mentett oldali lábánál fekvő gátőrház vízgazdálkodási területből rendeltetésének megfelelő beépítésre szánt különleges vízmű (Kv) övezetbe kerül.


Új-Lépték Bt


31


II. A település nyugati szélén fekvő lakótömb, a délnyugaton lévő erdő- és mezőgazdasági besorolású területek különleges turisztikai övezetbe sorolása. A különleges idegenforgalmi övezetbe sorolandó terület északi és déli része jelenleg mezőgazdasági terület felhasználás alatt áll, a középső részen „Ee” egészségügyi erdő övezetet jelölt a hatályos terv, azonban ott egy mesterségesen kialakított tó van. A tavat strandként kívánja hasznosítani az önkormányzat, kapcsolódó egyéb funkciókkal (pl. kalandpark, játszóterek, gokart pálya, panzió stb..). A különleges beépítésre szánt (Kid) és beépítésre nem szánt (Ki) övezetekben elhelyezhetők a tervezett funkciók. Az északi részen tervezett különleges idegenforgalmi övezetbe (Kid) elsősorban a környező lakóövezetekhez kapcsolódó, a település idegenforgalmi presztízsét növelő beruházásokat vár az önkormányzat.


Új-Lépték Bt


32

Hatályos és módosított szabályozási tervek III. Különleges terület rendeltetésváltása A 043/1 helyrajzi szám alatti „Kb” belügyminisztériumi rendészeti terület önkormányzati tulajdonba kerül. Az ingatlant a későbbi fejlesztési céloknak teret adó, egészségügyi, szociális funkciókat befogadó övezeti kategóriába (Ke) sorolja a terv. A szabályozási terven geodéziai felmérés alapján feltüntetésre kerültek a meglévő épületek.


Új-Lépték Bt


33


IV. Településközpont vegyes övezet bővítése a főtér (Szent Antal tér) környékén A főtér környéki lakóövezetek településközponti vegyes övezetbe sorolása mellett a Kossuth-Móra-Május 1.-Szent Antal-Honvéd-József A.-Temesvári-Kolozsvári utcák által határolt tömbök tágabb környezetében megváltoznak a beépítési paraméterek. Az építménymagasság max 6,0 m lesz, a minimális kialakítandó telekszélesség lecsökken 16 méterről 14 méterre. A tetőhajlásszögre vonatkozó rendelkezések kikerülnek az előírások közül. Összességében a főtér környéki lakóövezetekben a beépítési intenzitás kis mértékben növekszik.


Új-Lépték Bt


34 V. A Bánáti út felé összekötőút kijelölése (tervezett országos mellékút) Az összekötő út kijelölését a megyei terv (CsMTrT) indokolta, mely tervezett útként szerepelteti a Bánáti utat és a szomszéd településen keresztül ehhez kapcsolódna Tiszasziget is. Az út várhatóan nagytávlatú megvalósulása miatt csak a szerkezeti tervben szerepel, kisajátítást nem ír elő a szabályozás.

VI. A Térvárra vezető ún. Nyolcvanlánci út gyűjtőúttá minősítése Ez az út Térvárt köti össze a határra vezető főúttal és a település déli részén fekvő földeket fűzi fel, ez indokolja a gyűjtőúttá minősítést.

Új-Lépték Bt


35 VII. Tiszához vezető gyűjtőút kijelölése az igazgatási terület északi részén. Az ártéri nyaralókhoz vezető út rendbetétele indokolt lenne, ehhez segítheti hozzá a gyűjtőút kategória.

VIII. Tisza hullámterében lévő beépített terület építésjogi helyzetének tisztázása, a szükségszerűen megőrzendő vízgazdálkodási terület felhasználás mellett működtethető funkciók javaslata. A nyaralókkal beépített ingatlan „V” vízgazdálkodásiból „Vvp” vízgazdálkodási terület – vízparti pihenés övezetbe kerül. A változás a meglévő állapotokat kívánja kifejezni, a beépíthetőség továbbra is a vízgazdálkodási övezetben szereplő értékek szerint alakulhat. A cél a Tisza-parti üdülők építésjogi helyzetének legalizálása (csak a meglévőknek). A szabályozási terven épületáltal elfoglalt földrészletként szerepelnek a meglévő ingatlanok, melyek átalakíthatók, felújíthatók, de új épület az övezet területén nem építhető. A déli részen ártéri erdő található, melynek rendeltetését kifejezi a szerkezeti terv módosítás, a kötelezően alkalmazandó vízgazdálkodási övezeten belül „Vev” alövezetként tünteti fel a szerkezeti terv.

Új-Lépték Bt


36

Módosított szabályozási terv - részlet

Új-Lépték Bt


37

Helyi Építési Szabályzatot ill. szabályozási terveket érintő módosítások IX. Belterületi tömbfeltárásokra javaslat készítése, majd a rendezési tervi módosítás elvégzése.

A belterületi tömbfeltárások gazdaságos lehetőséget biztosítanak a település beépített területeinek bővítésére, új területrészek átsorolása nélkül. Tiszaszigeten jellemzően nagy kiterjedésű tömbök alakultak ki, hosszú telkekkel, melyeken sokáig háztáji gazdálkodást folytattak. Mára az életmód változása és gazdasági megfontolások miatt egyre nagyobb igény mutatkozik a kisebb lakótelkekre, ezért érdemes megfontolni néhány nagyobb tömb feltárásának lehetőségét. A fenti ábra egy javaslatot mutat a Kolozsvári-Temesvári-Dózsa György utcák által határolt tömb felosztására. Ez egy ésszerűnek tűnő javaslat, mely figyelembe veszi a beépítési szabályokat, de a későbbi esetleges felosztás a tulajdonosokon múlik. Konkrét igények híján több javaslatot nem tartalmaz a terv, de előző mintájára szabályozási terv módosítás nélkül is lehet a későbbiekben tömbfeltárási javaslatot készíteni, hiszen nem tartalmaz kötelező szabályozási elemeket. A létrejövő utat magánútként érdemes kezelni és a közterületi használatot biztosítani rajta.

Új-Lépték Bt


38 X. A „Kt” temető terület (hrsz: 390) körüli 30 méteres védősávjának megszüntetése

A temető 30 méteres védősávjának megszüntetése jogszabályi kötelezettség, a vonatkozó rendelet értelmében telken belül kell biztosítani a temetőterületek védőzónáját. A védősáv megszűntével telekosztások kezdeményezhetők a környező, közterületi kapcsolattal rendelkező tömbökben. A teleknagyság szinte mindenhol elegendő a megosztáshoz. XI. A Béke utca meghosszabbítása a településhatárig és a 0208/1 helyrajzi számú telek mellől induló, a Temesvári utcára merőleges közterületsáv szélesítése.

A helyi igényekhez igazodva a Béke utca meghosszabbításra került a településhatárig egy 16 m széles közterületsáv formájában, ami 12 méteres útként folytatódik és köti össze a Béke utcát a Temesvári utcával. A kialakuló közterületek új telekkialakítások és beépítések lehetőségét biztosítják. Az új utca kialakítás részeként leszabályozásra került a 409/1-es helyrajzi számú telek Alföldi utca felőli részéből ~4m. A 411-es helyrajzi számú telken kötelező építési vonalat jelöl a szabályozás, a kialakult utcavonal meghosszabbításában. A kiugró telken utcafrontos építést nem lenne szerencsés alkalmazni. Új-Lépték Bt


39 XII. Nehezen megközelíthető területhez feltáró út ábrázolása a szabályozási tervbe Füzes és Térvár közelében.

A tervezett gyűjtő utak mellett egyéb feltáró út kijelölése is szükségessé vált a szabályozásban. Térvár közelében a 0133 helyrajzi számú utat javasolja a terv feltáró úttá bővíteni 10 méteres szélességben. Az ottani ingatlanok zavartalan megközelítését szolgálná a bővítés, azonban a bizonytalan megvalósulási idő miatt csak irányadó telekhatárokkal jelzi a terv a javasolt útszélességet.

XII. Helyi Építési Szabályzat korszerűsítése A Helyi Építési Szabályzat módosítási javaslata külön dokumentumként megtekinthető. Készült egy, a változásokat színes szövegként bemutató egységes szerkezetű dokumentum, mely egészében láttatja a változásokat. Aláhúzással az új, áthúzással a törlendő szövegrészeket tartalmazza, kék színnel. A szerveren megtekinthető a módosító rendelet-tervezet is.

Új-Lépték Bt


40

V. Területhasználat változása, Étv. 8.§ szerinti igazolás Ügysorszám I.a, b, c,

II.

III. IV. CsMTrT miatti erdőkijelölés

Terület(ha) 6,7 1,1 5,2 0,4 2,4 4,5 0,3 1,7 2,7 9,4 2,5 2,5 1,6 2,0 2,2 4,8 18,4 123,3

Hatályos ter.felh. Mát Mát Mát Mát Mát Mát V Lf Lke Mát Mát Ee Lf Kb Lf Mát Má Mát

Új ter.felh. Kmü Kmü Kid Lf Kmü Ki Kv Kid Kid Ki Kid Kid Kid Ke Vt Ee Ev Eg

AzÉtv. 8. § (2) bek. c) pontja előírja: „c) a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt és igénybe vett területén belül nincs megfelelő terület,”.Ennek teljesülését azokban a Településszerkezet módosítási ügyekben kell vizsgálni, ahol új beépítésre szánt terület keletkezik: A település külterületén 0,4 ha Lf falusi lakóövezet került kijelölésre, mely a meglévő területhasználatot legitimálja. A 4 telek mindegyikén lakóház áll, melyet rendeltetésszerűen használnak, ez indokolta az átsorolást. A belterületi Vt településközponti vegyes övezet bővítése a tervezett fejlesztések és beépítési szándékok miatt vált szükségessé. A hatályos tervben szereplő lakóövezet nem biztosított elegendő lehetőséget a központ bővítésére. A Kv különleges vízmű övezetbe a külterületen lévő gátőrház kapott besorolást, az eddigi „V” vízgazdálkodási terület nem biztosított elegendő beépítési lehetőséget. A Kmü, Kid és Ke övezetek új területhasználatot eredményeznek.

Új-Lépték Bt


41

VI. Biológiai aktivitásérték kimutatás Területhasználat

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

22. 23. 24. 25. 26.

27. 28. 29.

Értékmutató

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterület Nagyvárosias lakóterület Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Vegyes terület Településközpont vegyes terület 10% zöldfelülettel Központi vegyes terület Gazdasági terület Kereskedelmi, szolgáltató terület Ipari terület Üdülőterület Üdülőházas terület Hétvégi házas terület Különleges terület Nagy bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek Vásárok, kiállítások és kongresszusok területei Oktatási központok területei Egészségügyi területek Nagy kiterjedésű sportolási célú területek A kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek Állat- és növénykertek területei Nyersanyag-kitermelés, nyersanyag előfeldolgozás céljára szolgáló területek Honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények területei Hulladékkezelők, -lerakók területei Épületnek minősülő közlekedési építmények területei, ha azok nem a közlekedési területen belül kerülnek elhelyezésre Temetők területei Mezőgazdasági üzemi terület Egyéb, helyi sajátosságot hordozó terület

Új-Lépték Bt

Változás (ha)

Változás (pontszám)

0,6 1,2 3 2,4

-2,7 -5,1

-8,1 -12,2

0,5

+2,2

+1,1

+2,0

+6,0

-2,0

-3,0

+10,2 +16,5

+7,1 +24,8

0,5 0,4 0,4 2,7 3 1,5 1,5 3 3 3 2,2

3 0,1 1,5 0,1 0,5

3 0,7 1,5


42

30. 31. 32. 33.

34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közműterület Autópályák, autóutak, valamint főutak Országos mellékutak, helyi gyűjtőutak, kiszolgáló utak, kerékpár- és gyalogutak, valamint vasúti pályák Zöldterület Zöldterület 3 ha felett Zöldterület 3 ha alatt Erdőterület Védelmi, gazdasági és oktatási-kutatási rendeltetésű erdőterületek Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterület Mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Általános mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Természetközeli terület Karsztbokorerdő Mocsár, nádas Sziklás terület Különleges beépítésre nem szánt terület 80% zöldfelülettel Egészségügyi területek Nagy kiterjedésű sportolási célú területek Kutatás-fejlesztés, megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek Állat- és növénykertek területei Temetők területei Nyersanyaglelőhelyek Honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági területek Egyéb, helyi sajátosságot hordozó terület Összesen:

Új-Lépték Bt

0,5 0,6

8 6 9

+141,7

+1275,3

8

+2,3

+18,4

5 3,7 6

-178,7 -0,3

-661,2 -1,8

+13,9

+83,4

9 8 2,5

6 6 3,2 6,4 6 0,2 3,2 3,2

+729,8


43

VII. Környezetvédelem és zajvédelem Ebben a fejezetben Tiszasziget település jelenleg hatályos, Településrendezési Tervének, tárgyi dokumentációban részletezett, részleges módosításainak környezetvédelmi értékelését végeztük el arra vonatkozóan, hogy a tervezett módosítások kapcsán a környezet várható terhelése mennyiben fog eltérni az eredeti tervben prognosztizáltakhoz képest. Az értékelést a jelenleg (2013. július) hatályos környezetvédelmi jogszabályok és előírások figyelembevételével végeztük el. Az ügyleírásokban szereplő változások környezetvédelmi értékelése Településszerkezeti tervet érintő módosítások: Ügysorszám: I/a ; I/b. A tervezett módosítások mindkét esetben már meglevő és működő mezőgazdasági üzemi terület bővítési céljait biztosítja azáltal, hogy mezőgazdasági általános övezetből (Mát) különleges mezőgazdasági (Kmü) övezetbe sorolja át a területet. Az átsorolással érintett terület méretét (< 9 ha) és irányultságát is figyelembe véve a tervezett változtatás a környezeti elemek minőségében számottevő változást nem fog okozni. Amennyiben a területen tervezett tevékenység, vagy az igénybevett terület nagysága miatt a tervezett beruházás a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik akkor az egyéb engedélyezési eljárást (eljárásokat) megelőzően a rendelet által előírt környezetvédelmi hatósági eljárást (eljárásokat) le kell folytatni. Ügysorszám: I/c. A tervezett módosítások mezőgazdasági általános övezetből (Mát) szigetszerűen több kisebb területegységet sorolnak át falusi lakó (Lf), különleges idegenforgalmi (Kid) és különleges beépítésre nem szánt (Ki) övezetbe. Figyelembe véve a változtatás irányultságát, a változtatással érintett terület méretét (< 14 ha) valamint azt, hogy részben már kialakult területhasználatot követ le, a környezeti elemek minőségében számottevő változás nem várható. Ügysorszám: I/d. A tervezett változtatás a terület rendeltetésének megfelelően beépítésre szánt különleges vízmű (Kv) övezetbe sorolja át területet a jelenlegi vízgazdálkodási (V) besorolásból. A módosítás a jelenlegi állapotot követi le, környezetvédelmi szempontból változást nem eredményez. Ügysorszám: II. A tervezett módosítás a település nyugati szélén fekvő lakótömb, a délnyugaton lévő erdő- és mezőgazdasági besorolású területeket különleges turisztikai övezetbe sorolja. Figyelembe véve a változtatás irányultságát, és a változtatással érintett terület méretét (< 21 ha) is a környezeti elemek minőségében számottevő változás még lokálisan sem várható. Ügysorszám: III. A tervezett módosítással egy 2 hektáros terület belügyminisztériumi rendészeti (Kb) besorolásból különleges egészségügyi (Ke) övezeti kategóriába kerül. Ez a változás környezetvédelmi szempontból értékelhető változást nem fog eredményezni.

Új-Lépték Bt


44 Ügysorszám: IV. A tervezett módosítással a Főtér környéki lakóövezetek (Lf) településközponti vegyes (Vt) övezetbe kerülnek. A beépítési intenzítás kismértékben növekedni fog ezért lokálisan a környezeti levegő terhelésének minimális növekedése várható. Ügysorszám: V. A tervezett összekötő út kijelölése, a nagytávlatú megvalósulást és a várható forgalmat is figyelembe véve, környezetvédelmi szempontból jelentős változást nem eredményez. Ügysorszám: VI. és VII. A két út gyűjtőút kategóriába sorolása az utak minőségének javulását segíthetik elő. Környezetvédelmi szempontból érdemi változást az átminősítés nem fog eredményezni. Ügysorszám: VIII. A tervezett módosítás a Tisza hullámterében levő beépített terület jelenlegi vízgazdálkodási (V) övezeti besorolását vízgazdálkodási terület – különleges pihenőpark (Vkp) övezetbe sorolja át. A tervezett módosítás a jelenlegi kialakult helyzetet kívánja kifejezni, de továbbra is a vízgazdálkodási szempontok előtérbe helyezésével. Szabályozási tervet érintő módosítások A szabályozási tervet érintő módosítások ill. korrekciók csak lokálisan kis területeket érintenek és olyan építési előírásokat módosítanak amelyek a környezeti elemek állapotára számottevő hatással nincsenek. A szabályozási tervmódosítás eredményeként megvalósuló fejlesztések, illetve azok üzemeltetése – amennyiben azok a hatályos környezetvédelmi előírások betartásával létesülnek és üzemelnek – nem jelentenek a környezetre kockázatos, a megengedettnél nagyobb terheléseket. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS A Településrendezési Terv részleges módosítása figyelembe veszi az időközben bekövetkezett jogszabályi módosításokat, az országos és megyei tervben történő változásokat és a település fejlesztési koncepciójának változásait. A tervezett változtatások lokálisan az adott települési környezetben a megengedett mértékű, kockázatok nélküli környezetterhelésekkel valósíthatók meg és tarthatók fenn. Levegővédelmi, vízvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontból összességében a tervezett változtatások az eredeti tervhez képest a település egészére nézve értékelhető változást nem eredményeznek. A szerkezeti tervet érintő módosítások csak lokálisan kis területi egységeket érintenek. Jellegüknél fogva nem változtatják meg a település tájszerkezetét, zöldfelületeinek rendszerét. A terv módosítása kapcsán összességében a biológia aktivitásérték növekedni fog. A tervezett módosításhoz, figyelembe véve az érintett területek méretét és a változtatások irányultságát a 2/2005. (I. 11.) korm. rendeletben meghatározott környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartjuk szükségesnek. A környezetvédelmi szabályozás tekintetében a mindenkor hatályos országos és helyi jogszabályi és műszaki előírások, valamint a tárgyi ügyben kiadott hatósági határozatok figyelembevételével kell eljárni.

Új-Lépték Bt


45

Zajvédelem Zajvédelemi szempontból a településrendezési terv részleges módosítására beérkezett kérelmeket és felülvizsgálati javaslatokat a jelenleg érvényes rendeletek szerint végezzük. Jelenleg érvényes zajvédelmi rendeletek:  27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról.  284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól.  93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról. Zajvédelem szempontjából a település egyes rendeltetési kategóriái a következőképpen vehetők figyelembe (megjegyzés: a kategóriák országos érvényűek, kivéve a * jellel megkülönböztettek, amelyek zajvédelmi besorolása egyedi, javaslat): Zajvédelmi kategória a jelenleg érvényes rendeletek szerint Beépített és beépítésre szánt területek: Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, Falusias lakóterület telepszerű beépítésű) Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, Kertvárosias lakóterület telepszerű beépítésű) Településközpont vegyes Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes övezet terület gazdasági kereskedelmi Gazdasági terület terület gazdasági ipari terület, Gazdasági terület övezet Belügyminisztérium rendészeti terület – Gazdasági terület határátkelőhely Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes Sport és szabadidő terület terület * különleges idegenforgalmi Gazdasági terület övezetbe Vízmű terület Gazdasági terület Hulladékudvar Gazdasági terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül Temető terület az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, Különleges terület, ország telepszerű beépítésű), különleges területek közül legmélyebb pontja az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület * Különleges mezőgazdasági Gazdasági terület üzemi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, Zöldterület telepszerű beépítésű), különleges területek közül

Település rendezési kategória :

Lf Lke Vt Gk Gi Kb Ks Ki Kv Kh Kt

Km Kmü Z

Új-Lépték Bt


46 az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület Ee Ev Mát Má V

Erdő (egészségügyi, szociális, turisztikai) védő erdő Mezőgazdasági terület, tanyás térség Mezőgazdasági terület (építkezés nem megengedett) Vízgazdálkodási terület

Gazdasági terület Gazdasági terület Gazdasági terület Gazdasági terület Gazdasági terület

Településszerkezeti tervi változások I. A külterületi összes beépített ingatlan és az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelésből kivont "beépítetlen terület" felülvizsgálata és rendeltetésének megfelelő övezetbe sorolása. a.)Egy működő mezőgazdasági üzemi terület, nagy területen növénytermesztés céljából fóliáznak, később gazdasági épülettel bővítenék a vállalkozást. Különleges mezőgazdasági üzemi övezetbe kerül. b.) Szintén különleges mezőgazdasági üzemi övezetbe kerül egy térvári gazdaság telke. A létesítendő funkciók és a művelés alól kivont ingatlan indokolja az átsorolást. Mindkét átsorolás Mát-ből Kmü területrendezési kategóriába történik. Zajvédelmi szempontból a két átsorolás gazdasági zajvédelmi kategórián belül történik, nem okoz zajvédelmi szempontból változást. c.) A határhoz közel, két nagy erdőtábla által közrefogva található több művelés alól kivont ingatlan. Néhány kialakult lakótelket rendeltetésének megfelelő, falusi lakó övezetbe sorolja a terv. A különleges idegenforgalmi (Ki) övezetek turisztikai, vendéglátó, szolgáltató és egyéb a szabadidő eltöltését segítő funkciónak adhatnak teret. (Az északon lévőben vendégházat tervez a vadászegyesület, a másik egy lovastanya lenne). Ebben az esetben a használati mód és a környező Mát mezőgazdasági területbe való beékelődés nem indokolja a kategória váltást. Az egyetlen lakóház és környezetének Lf kategóriába sorolása településrendezésileg helyes lehet, de zajvédelmi szempontból a megengedett zajterhelés határérték módosítással, szigorítással jár, minek komoly költség kihatása lehet. A zajcsökkentési beruházás minden esetben passzív költség és nem növeli semmilyen vállalkozás eredményességét. Nem javasoljuk az egyetlen lakóépület Lf kategóriába sorolását, azt is Kmü, vagy Ki területnek kellene nyilvánítani, hogy az 5 dB-vel szigorúbb zajterhelési határérték miatt esetlegesen kötelező zajcsökkentést és annak költségeit kizárjuk. Feltételezhetően az érintett lakóházban élők munkája is tervezett idegenforgalmi – gazdasági tevékenységhez kapcsolódik. Formálisan helyes döntéssel gazdaságilag nehezebbé tesszük a szigorúbb zajvédelmi követelménnyel munkavégzésüket. d.) A töltés mentett oldali lábánál fekvő gátőrház vízgazdálkodási területből rendeltetésének megfelelő beépítésre szánt különleges vízmű övezetbe kerül. Új-Lépték Bt


47

Az átsorolás zajvédelmi szempontból kategórián belül történik, nem okoz zajvédelmi változást. II. A település nyugati szélén fekvő lakótömb, a délnyugaton lévő erdő- és mezőgazdasági besorolású területek különleges turisztikai övezetbe sorolása. A „Ki” különleges idegenforgalmi övezetbe sorolandó terület északi és déli része jelenleg mezőgazdasági terület felhasználás alatt áll, a középső részen „Ee” egészségügyi erdő övezetet jelölt a hatályos terv, azonban ott egy mesterségesen kialakított tó van. A tó köré tervez az önkormányzat kialakítani egy szabadidős jellegű, többfunkciós, turistákat vonzó övezetet. A kialakítani kívánt terület funkciója kereskedelmi szolgáltató területnek felel meg, ami zajvédelmi szempontból gazdasági tevékenységnek számít. A mezőgazdasági terület átminősítése azonos zajvédelmi kategórián belül történik. Az Ee egészségügyi erdő is gazdasági területnek tekinthető, ahol az erdőgazdálkodási funkció dominált eddig, ebben az esetben ennek a területrésznek az átminősítése is gazdasági területen belüli módosítás, ami nem okoz zajvédelmi kategória váltást. III. Különleges terület rendeltetésváltása A 043/1 helyrajzi szám alatti „Kb” belügyminisztériumi rendészeti terület önkormányzati tulajdonba kerül. Az ingatlant a későbbi fejlesztési céloknak teret adó, egészségügyi, szociális funkciókat befogadó övezeti kategóriába kell átsorolni. A tervezett egészségügyi és szociális funkciókat befogadó övezet esetében „Üdülő terület, különleges területek közül az egészségügyi területek” zajvédelmi kategóriába kell besorolnunk az érintett területet. Ebben az esetben az üzemi jellegű zaj megengedett zajterhelési határértéke nappal 45, éjjel 35 dBA. Amennyiben a Kb területet gazdasági területnek tekintettük, akkor az átsorolás nappal és éjjel is 15 dB zajterhelési határérték csökkenéssel jár. A szigorú határérték a szomszédos sport terület használatának korlátozását vonhatja maga után. Szerencsésebb lenne az átsorolásnak olyan nevet adni, hogy az Lf és Lke terület típusok közé tartozzon. IV. Településközpont vegyes övezet bővítése a főtér (Szent Antal tér) környékén A VT terület bővítése település fejlesztés szempontjából indokolt. Az Lf-ből Vt-be való átsorolás üzemi jellegű zajterhelés esetében 50/40 dB-ről 55/45 dB-re való megengedett zajterhelési határérték növekedést okoz. V. A Bánáti út felé összekötőút kijelölése (tervezett országos mellékút) Az érintett belterületi Móra Ferenc utcán jelenleg lakóterületi célforgalom zajlik. Az út megépítése önmagában alig fog forgalom növekedést okozni. Időszakos növekedés a betakarítások idején lehetséges. A jelenlegi kiszolgáló útból országos közút hálózatba tartozó mellékúttá minősítés a közlekedési zajterhelés megengedett értékét 55/45dBA-ról 60/50 dBA-ra növeli az útmentén levő falusias beépítésű lakóterületen. A várható forgalomra nincs adat. Becslésünk szerint az út mentén megengedett mértékű marad a közlekedési eredetű zajterhelés. Új-Lépték Bt


48

VI. A Térvárra vezető ún. Nyolcvanlánci út gyűjtőúttá minősítése A 43105 sz. úton zajlik jelenleg a Térvár felé irányuló forgalom. A Nyolcvanlánci út gyűjtőúttá minősítése a forgalmat nem fogja megnövelni. Burkolt útfelület kialakításának hatása a használati sebesség növelése révén növeli, a simább útfelület csökkenti a közlekedési eredetű zajterhelést. Bizonyos forgalom növekedésre lehet számítani, ha Szerbia felé a határátkelőhely forgalma megnő. A jelenlegi kiszolgáló útból országos közút hálózatba tartozó mellékúttá minősítés a közlekedési zajterhelés megengedett értékét 55/45dBA-ról 60/50 dBA-ra növeli az útmentén levő falusias beépítésű lakóterületen. A várható forgalomra nincs adat. Becslésünk szerint az út mentén megengedett mértékű marad a közlekedési eredetű zajterhelés. VII. Tiszához vezető gyűjtőút kijelölése az igazgatási terület északi részén. A vizsgált út burkolt felületű, mezőgazdasági területen keresztül vezet a Tisza árterén levő hétvégi házakhoz. Az út forgalma az átminősítés gyűjtőúttá nem fog forgalom és közlekedési zajterhelés növekedést okozni. Az út mentén gazdasági területen megengedett közlekedési zajterhelés értéke nem fog változni. VIII. Tisza hullámterében lévő beépített terület építésjogi helyzetének tisztázása, a szükségszerűen megőrzendő vízgazdálkodási terület felhasználás mellett működtethető funkciók javaslata. A nyaralókkal beépített ingatlan „V” vízgazdálkodásiból „Vkp” vízgazdálkodási terület – különleges pihenőpark övezetbe kerül. A változás a meglévő állapotokat kívánja kifejezni, a beépíthetőség továbbra is a vízgazdálkodási övezetben szereplő értékek szerint alakulhat. A cél a Tisza-parti üdülők építésjogi helyzetének legalizálása ( csak a meglévőknek, új építése nem várható). A déli részen ártéri erdő található, melynek rendeltetését kifejezi a szerkezeti terv módosítás, a kötelezően alkalmazandó vízgazdálkodási övezeten belül „Vkp” alövezetként tünteti fel a szerkezeti terv. A vízgazdálkodási tevékenység eddig sem zavarta az üdülők használóit. A kombinált, vízgazdálkodási terület – különleges pihenőpark övezet elnevezés alapján zajvédelmi szempontból gazdasági terület marad. A vízgazdálkodás szempontjából az árvízvédelem a domináns tevékenység ezen a területen. Az árvízvédelmi tevékenység rendkívüli fontossága miatt a vízgazdálkodási tevékenységet kell elsődlegesnek tekinteni. A vízgazdálkodási zajos tevékenységre csak áradások idején és az ártéri erdő karbantartása (alapvetően a fák passzív állapotában, télen) kerül sor. Az üdülő használat és a vízgazdálkodási tevékenység általában eltérő időben történik. Véleményünk szerint a vízgazdálkodási tevékenység zajos periódusaiban az üdülőket nem használják. Indokolatlan lenne a fenntartó és árvízvédelmi tevékenység idejére különösen halk, emiatt aránytalanul drága gépek használatát megkövetelni. A terület különleges, időben elváló kettős használata miatt kettős zajvédelmi szabályozás indokolt. A vízgazdálkodási tevékenységre a gazdasági területeken megengedett, az egyéb gazdasági tevékenységekre az üdülő területekre vonatkozó zajvédelmi előírások előírása indokolt. Új-Lépték Bt


49 A területen belül, illetve annak közelében a vízgazdálkodási tevékenységen kívül csak olyan gazdasági tevékenység végezhető, ami az üdülőket zavaró zajkibocsátással nem jár. A vízgazdálkodási tevékenységtől származó üzemi jellegű zajterhelés megengedett értéke 60/50 dBA, az egyéb gazdasági tevékenységekre az üdülő területeken megengedett 45/35 dBA üzemi eredetű zajhatárértékek indokoltak.

VIII. Gázellátás A tervezett településszerkezeti változásokkal kialakított területek gázigénye a meglévő, kiépített gázhálózatról biztosítható. A kialakításra kerülő területen jelentkező gázigény meghatározása után a meglévő gázvezetékről a gázigénynek megfelelő miértű gázvezetéket kell kiépíteni. Nagyobb mennyiségű gázigény esetén a meglévő vezetékhálózat bővíthető.

IX. Elektromos energiaellátás és hírközlés Elektromos energiaellátás: Nagyfeszültségű (120 - 400 kV) hálózat: A települést nagyfeszültségű hálózat nyomvonala nem érinti. Középfeszültségű (20 kV) hálózat: Tiszasziget területén az elektromos energiaellátást két 20 kV-os légvezeték biztosítja. - Szeged – Újszegedi 20 kV-os légvezeték, - Szeged – Makó 20 kV-os légvezeték. A Szeged – Újszegedi 20 kV-os vonal a település tiszaparti részének ellátását szolgálja. A Makói 20 kV-os légvezeték, Újszentiván irányából érkezve Tiszasziget nagyobb, belső területeinek energiaellátását biztosítja. A település területén 20 kV-os hálózat fejlesztés nem várható. Hálózat építés csak a település nyugati szélén, a II. jelű, különleges turisztikai övezet energiaigény növekedése esetén felmerülő 015-025 sz. „Aradi u.” transzformátorállomás átépítése esetén szükséges. A jelenleg is már 20 kV-os kábelhálózattal csatlakozó transzformátorállomás végponti légvezetékes csatlakozását kell kábelre átépíteni. Transzformátorállomás: Tiszasziget területén jelenleg 23 db transzformátorállomás található. Ezek többsége oszlop transzformátorállomás. Mindössze a 001-016 sz. Ószentiváni szivattyú VHTR vasházas, illetve a 015/018 sz. Mázsaház állomás BHTR betonházas típus, A település külső területein esetleg felmerülő energiaigény esetén továbbra is a 20 kVos légvezetékes hálózatra csatlakozó, maximum 160 kVA teljesítményű oszlop transzformátorállomások építése javasolt, melyekhez a csatlakozás 20 kV-os földkábellel történhet. Nagyobb energiaigény esetén földkábeles csatlakozású BHTR típusú transzformátorállomás építhető.

Új-Lépték Bt


50 A település belterületén megmarad a jelenlegi 20 kV-os légvezeték rendszer és az erre csatlakozó oszlop transzformátorállomások. Az új építésű transzformátor-állomások azonban csak BHTR betonházas típusúak (400 kVA - 1.000 kVA) lehetnek. A betonházas transzformátorállomásokhoz a csatlakozás csak földkábellel építető. A településszerkezeti tervben javasolt változások energiaellátása: I./ a. A jelenlegi Mezőgazdasági terület Különleges mezőgazdasági üzemi övezetbe kerül átsorolásra. Meglevő transzformátoráll.: 015-014 sz. „Kútfútó Vállalat” tr. FOTR 20/125 kVA tip. A meglevő transzformátorállomás az átsorolás miatt megnövekvő energiaigényt biztosítani tudja. I./ b. Térvár területén, egy gazdaság telke (művelés alól kivont tanyaudvar) kerül Különleges mezőgazdasági övezet átsorolásba. Meglevő transzformátoráll.: 015-013 sz. „Térvár I.” tr. VOTR 20/160 kVA tip. A meglevő transzformátorállomást, ha az átsorolás miatt az energiaigény megnövekszik, BHTR 20/400 – 630 kVA betonházas típusúra kell átépíteni. A légvezetékes csatlakozás végpontját földkábellel kell kiépíteni. I./ c. A határ felé vezető út nyugati oldalán, két nagy erdőtábla közötti terület Különleges idegenforgalmi övezetbe kerül átsorolásra. Az út keleti oldalán levő tanya területe Különleges beépítésre nem szánt terület besorolásba kerül. Lehetőség nyílik lovastanya kialakítására. Meglevő transzformátoráll.: 015-005 sz. „Kovács tanyai sor” tr. BOTR 20/160 kVA tip. Meglevő transzformátoráll.: 015-012 sz. „Kristóf tanya” tr. FOTR 20/125 kVA tip. A meglevő két transzformátorállomás az átsorolás miatt esetleg megnövekvő energiaigényt biztosítani tudja. I./ d. A Gátőrház telkét Vízgazdálkodási területből Különleges vízmű övezetbe sorolja át a terv. Meglevő transzformátoráll.: 015-008 sz. „Fűzfacsárda” tr. OTRL 20/400 kVA tip. Az átsorolás többlet energiaigényt nem jelent. Az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. igénye, hogy a Tisza hullámterében levő területen, Rendezési terv készítése esetén vegyék figyelembe a már meglevő 0,4 kV-os hálózatot, a vezetékek részére a hely biztosítva legyen. II./ A település nyugati szélén levő mezőgazdasági besorolású területek Különleges turisztikai övezetbe kerülnek. Meglevő transzformátoráll.: 015-025 sz. „Aradi u.” tr. OTRDF 20/160 kVA tip. A turisztikai fejlesztés miatti energiaigény növekedés esetén a transzformátorállomást BHRT 20/400 – 630 kVA betonházas típusúra kell átépíteni. Az állomás csatlakozása már most is földkábeles, csak közvetlenül a transzformátorállomás előtt van légvezeték. Ezt a kis légvezetékes szakaszt kell földkábelesre átépíteni. III./ A jelenlegi „Kb” Belügyminisztériumi rendészeti terület az Önkormányzat tulajdonába kerül. A terület „Ke” Különleges egészségügyi, szociális besorolásba kerül át. Meglevő transzformátoráll.: 015-018 sz. „Mázsaház” tr. BHTR 20/630 kVA tip. Az átsorolás esetleges többlet energiaigényét a meglevő transzformátorállomás ki tudja szolgálni. Új-Lépték Bt


51 IV./ A településközpont (Szent Antal tér és környezete) vegyes övezet besorolásban marad, azonban a kialakítható telekszélesség 12-14 méterre lecsökken, és a párkánymagasság 6 m-re módosul. Meglevő transzformátoráll.: 015-001 sz. „Szbadság u.” tr. VOTR 20/160 kVA tip. Meglevő transzformátoráll.: 015-021 sz. „Gépműhely” tr. OTR 20/400 kVA tip. A meglevő két transzformátorállomás az átsorolás miatt esetleg megnövekvő energiaigényt biztosítani tudja. V./ A Bánáti út átsorolása országos mellékúttá, VI./ A Térvárra vezető „Nyolvanlánci” út gyűjtőúttá minősítése, VII./ A Tiszához vezető út gyűjtőúttá minősítése. Az út átminősítések energiaigény növekedéssel nem járnak. VIII./ A Tisza árterében levő beépített terület építésjogi helyzetének tisztázása. A jelenleg „V” Vízgazdálkodási terület „Vkp” Vízgazdálkodási pihenőpark övezetbe kerül. Meglevő transzformátoráll.: 015-016 sz. „Ószentiváni sziv.” tr. VHTR 20/630 kVA tip. Az átsorolás többlet energiaigényt nem jelent. Az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. igénye, hogy Rendezési terv készítése esetén vegyék figyelembe a már meglevő 0,4 kV-os hálózatot, a vezetékek részére a hely legyen biztosítva. Kisfeszültségű hálózat: A külterületi szakaszokon a meglevő 0,4 kV-os hálózat légvezetékes illetve légkábeles, és az új építésű hálózatok is betonoszlopos légkábeles rendszerűekre épülnek. Belterületen a meglevő kisfeszültségű hálózat többségében légvezetékes. Kis hányada légkábeles kialakítású. A település területén a légvezetékes hálózatok megmaradnak, de átépítésük esetén a hálózatokat földkábelesre kell megépíteni. Az új beépítésű területeken kizárólag földkábeles kisfeszültségű hálózat építhető. Közvilágítás: Tiszasziget belterületén a közvilágítás korszerűsítése megtörtént. Az alkalmazott lámpatestek nátriumlámpás illetve kompakt fénycsöves kivitelűek. A fejlesztési területeken a kisfeszültségű hálózattal összhangban csak földkábeles kandeláberes közvilágítás létesíthető. TÁVKÖZLÉS: Távbeszélő ellátás: A település vezetékes távbeszélő ellátását az Invitel szolgáltatja. Az RSD tip. digitális telefonközpont az igényeket 100%-ban biztosítani tudja, felmerülő igény esetén bővíthető, bár a tendenciák a vonalas telefon állomások csökkenését mutatják. Tiszaszigetre, Újszentiván irányából a közút mellett érkezik Invitel 75x4 tip. hagyományos réz telefon kábel, amely a meglevő telefonközponthoz csatlakozik. Az optikai kábeles csatlakozás a település részére, a meglevő és üzemelő M-Telekom légkábeles optikai kábel felhasználásával oldható meg.

Új-Lépték Bt


52 Kábeltelevíziós ellátás: Tiszasziget KTV ellátását az M-Telekom szolgáltatja. A csatlakozás Újszentiván irányából, a DÉMÁSZ 20 kV-os légvezetékes hálózatára szerelt optikai kábelen van kiépítve. A településen belül az optikai kábel szintén légkábelként a DÉMÁSZ kisfeszültségű oszlopsorán halad a József A. u. 60 sz. telken kialakított „ONU” végpontig. Az elosztó hálózat szintén a DÉMÁSZ oszlopsorán légkábellel van kiépítve. Mikrohullámú rendszer: Tiszasziget területét mikrohullámú összeköttetés tilalmi zónája nem érinti. Mikrohullámú rendszer fejlesztés nem várható.

X. Vízrendezés, víziközművek A településrendezési terv módosítása során felülvizsgálásra került a település közműellátottsága. A változások, fejlesztések feltárása megtörtént, amit a terven átvezettünk szöveges és rajzi megjelenítésben. Ezekhez viszonyítjuk az egyes módosítási pontok ellátási, fejlesztési lehetőségeit. 1. VÍZELLÁTÁS A község vezetékes vízzel történő ellátottsága 1974 óta megoldott. A 2004-ben készült és ma is érvényben lévő rendezési tervben lévő részletes közmű alátámasztó munkarészben leírtak a továbbiakban is érvényesek. Vízbázisa rétegvíz, amely a közvetlen felszíni szennyeződés ellen földtanilag megfelelően védett. A 123/1997. (VII.18. ) Kormány rendeletben előírt hidrogeológiai védőidom kialakítása még nem történt meg. Valószínűleg felszíni védőterület kijelölésre nem lesz szükség a rétegbeni védelem elegendő lesz. A felszínalatti vízkészletre legnagyobb veszélyt a felhagyott, de szabályszerűen meg nem szüntetett mélyfúrású kutak jelentik ezért ezek felderítése és eltömedékelése fontos feladat a vízbázis védelme érdekében. Vízmű telep a község belterületén a Temesvári utca 17 sz. alatt ( 329/2 hrsz. ) található. Itt 2 db.vízmű kút üzemel, K-23 és K-29 OKK számú kutak. Mélységük 300 és 206 m. A vízmű kapacitása 1344 m3/d, jelenlegi átlagos vízkitermelés 377 m3/d, évi maximum 756 m3/d. Vízhálózat hossza 17 995 m gerincvezeték, körvezeték rendszerű és 5796 m bekötővezeték. A csővezeték régebben épült része eternit, a többi műanyag. Az eternit vezetékek cseréje időszerű lenne. Vízbekötések száma jelenleg 636 lakossági, 19 db. közületi és 11 db. önkormányzati. A vízmű tényleges kapacitása és a maximális vízkitermelés közötti rés nagyobb arányú fejlesztéseket is lehetővé tesz a településen belől és közvetlen környezetében anélkül, hogy vízbázis fejlesztést kellene végrehajtani. Jelenlegi ellátottság 100 %-os. Tiszasziget és Újszentiván települések vízhálózata össze van kötve egy közel 1,5 km hosszúságú NA 200 vezetékkel és a 200 m3 magastározó ( AK 200 aquaglóbusz ) is közös. A községi hálózatról kap vizet a Térvári tanyasor is, egy összekötő vezeték szakaszon keresztül. Külterületi létesítmények vízellátása. A külterületi mezőgazdasági üzemek és egyéb létesítmények vízellátását Tiszasziget területén is egyedi módon, fúrt kutak létesítésével oldották meg korábban is és jelenleg is. Tiszasziget területén a vízügyi nyilvántartás szerint összesen 31 db mélyfúrású kút létesült, Új-Lépték Bt


53 amelyeknek nyoma van az engedélyesési eljárásban. ( ezekből 2 db. 2000 m mély termálkút.) Az első artézi kutat 1896-ban fúrták az utolsót 1997-ben. Ezek közül már sok nincs használatban, fel sem lelhetők, de szakszerű eltömedékelésükre nincs jelzés, vagy engedély a nyilvántartásban. Felkutatásukra és szakszerű megszüntetésükre szükség lenne a rétegvíz készlet védelme érdekében. (A kutak megközelítőleges helye és OKK száma a külterületi helyszínrajzon fel van tüntetve.) A 2012 évi részleges módosításba bevont, illetve megvizsgált mezőgazdasági területek és művelési ágból kivett helyek legnagyobb részénél van írásos nyom a régebben létesített kutakra, de a helyszíni szemle során csak részben voltak fellelhetők. A területhasznosításba való bevonásnál részletesebb vizsgálatra lesz szükség. 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS A 2004 –ben készült rendezési terv még a szennyvízcsatorna nélküli állapotot rögzítette, de azóta eltelt idő alatt kiépült a belterület csatornázása. A községben gravitációs rendszerű csatorna hálózat épült ki, 2 db közbenső és egy db. végátemelő közbeiktatásával, amely a szegedi kistérségi rendszerbe juttatja a szennyvizet. A végátemelő kapacitása 662 m3/d. Jelenlegi átlagos szennyvízmennyiség 150 m3/d. Bekötések száma: lakossági 602 db, közületi 16 db, önkormányzati 11 db. A vízbekötéssel rendelkező ingatlanok 90 %-ban rácsatlakoztak a csatorna hálózatra is. A szennyvíz tisztítása a szegedi szennyvíztisztító telepen történik. A bekötéssel nem rendelkező ingatlanok és a külterületen lévő tanyák, vagy egyéb létesítmények csak zárt gyűjtőkben tárolhatják a szennyvizet, ahonnan szippantással szállíttathatják a folyékony hulladékártalmatlanító telepre. Amennyiben megfelelő előtisztításról gondoskodnak ÉME, vagy CE minősítéssel rendelkező kisberendezésekkel, más befogadóba is beköthető a tisztított szennyvíz. Fejlesztések A rendezési terv módosítása során felmerült lakótömb fejlesztés ( II/3 ) csatornázása rákapcsolható a már kiépült rendszerre közvetlenül, vagy az átemelőhöz csatlakozva. A II/4 jelzésű „Kb” terület, amennyiben ott öregek otthona lesz kialakítva, szintén csatlakoztatható a meglévő csatornarendszerhez. 3. BELTERÜLET CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉSE A község az utóbbi idők ( 2000, 2006, 2010 ) szélsőséges időjárási viszonyainak következtében belvíz kárelhárítási problémákkal küzdött. A csatornahálózatának állapota, ill. a kiépítettség hiánya szükségessé tette a belterületi csapadékvíz elvezetés teljes felülvizsgálatát és megfelelő színvonalú megtervezését, kiépítését. DAOP pályázat keretében- 2009 és 2011 évben megépült a belterületi vízrendezés I-.II. üteme és elkészült a III. ü. terve. A belterület 2-3 m magassággal kiemelkedik a környezetéből, így lehetőség van a belterületi vizek több irányba történő kivezetésére. A tervezés során négy öblözetet alakítottak ki. négy különböző befogadó felé. I. öblözet befogadója a T-2 társulati csatorna, majd az Ószentiváni főcsatorna, amely az ATIKÖVIZIG kezelésében van. Amennyiben a befogadó csatorna vízszintje olyan magas, hogy a gravitációs vízbevezetés nem lehetséges, tiltós lezárás után provizórikus vízátemelést kell alkalmazni a belterület vízmentesítése érdekében. II. öblözet befogadója a T-2 jelű belvízcsatorna, amit a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat üzemeltet. III. öblözet befogadója a T-7 jelű belvízcsatorna, VGT üzemeltetésében. IV. öblözet befogadója a T-6 sz. belvízcsatorna, szintén a VGT üzemeltetésében. Új-Lépték Bt


54 A csatolt helyszínrajz mutatja a már meglévő, felújított csatornákat és a tervezett ( III. ü .) csatornákat, valamint azokat a meglévő csatornákat, amelyeket a DAOP pályázat kapcsán nem érintenek. A külterületen jól kiépített csatornahálózat van. Azok rendszeres karbantatás mellett alkalmasak a külterületi káros vizek elvezetésére. A külterületi csatornák közül az Ószentiváni főcstorna és a Gyálai határcstotna és Újszeniváni csatorna az ATIKÖVIZIG kezelésében van, A T-1 – T-12 jelzésű csatornák pedig a Vízgazdálkodási Társulat kezelésében vannak. Amennyiben a RT módosítással kapcsolatos területeken nagyobb burkolt felületek kerülnek kialakításra, azok vízelvezetését külön meg kell oldani, jellegük függvényében ( pl. nagy parkoló felület ) előtisztítást kell alkalmazni és úgy bevezetni a befogadóba.

Új-Lépték Bt


TISZASZIGET É T V. 9. (6 ) B E K. SZE R I N T I V É L EMÉNYEZÉ S I T E R VANYAG

Recommend Documents