TISZASAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ–TESTÜLETE
2011. ÁPRILIS 28-ÁN
megtartott ülésének
JEGYZŐKÖNYVE
Tartalom: 7/2011. (IV. 29) számú rendelete Tiszasas Község Önkormányzata 2010. évi zárszámadásáról 8/2011. (IV. 29) számú rendelete Tiszasas Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról 9/2011. (IV. 29) számú rendelete Tiszasas Község vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól 20/2011. (IV.28.) KT határozat Tiszasas Község Önkormányzatának 2011-es közbeszerzési tervéről 21/2011. (IV.28.) KT határozat Tiszasas Község Önkormányzata az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 2011. évi támogatására vonatkozó igény benyújtásáról 22/2011. (IV.28.) KT határozat PS ÁMK Társulás Napköziotthonos Óvoda – Tiszasas tagintézményének kiránduláshoz való támogatásáról 23/2011. (IV.28.) KT határozat A Tiszazugi Mozgáskorlátozottak Egyesületének tiszasasi csoportjának támogatásáról
24/2011. (IV.28.) KT határozat A Tiszazugi Mozgáskorlátozottak Egyesületének tiszasasi csoportjának, a Művelődési Ház térítésmentes igénybevételéről 25/2011. (IV.28.) KT határozat A Petőfi Sándor ÁMK Társulás működése során kialakult elszámolási vitáról
JEGYZŐKÖNYV
Készült: a 2011. április 28-án megtartott, képviselő-testületi ülésről. Ülés helye: Polgármesteri Hivatal – Nagyterem Jelen vannak:
Gyói Gábor polgármester Braxa Józsefné Kakulya Károly Szitó Lajos Zoltánné Tényi Imre
Tanácskozási joggal meghívottak: dr. Enyedi Mihály jegyző Joó Erzsébet pénzügyi munkatárs Szokolai Lajos polgármester ( Cserkeszőlő ) dr. Molnár György jegyző ( Cserkeszőlő ) Karsai Béla önkormányzat ( Cserkeszőlő ) Fekete Istvánné PS ÁMK igazgató ( Cserkeszőlő ) Jegyzőkönyv-vezető: Czink Renáta Jegyzőkönyv hitelesítő: Braxa Józsefné és Szitó Lajos Zoltánné képviselők Gyói Gábor polgármester köszönti a megjelenteket, megállapítja, hogy a megválasztott 7 fő képviselőből 5 fő jelen van, az ülés határozatképes, azt megnyitja. A napirendi pontokra tett javaslatot a képviselő-testület egyhangú ( 5 igen ) szavazattal elfogadta.
Napirendi pontok: - Tiszasas község 2010. évi zárszámadásáról szóló rendelet elfogadása - Tiszasas Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet elfogadása
- Tiszasas Község vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló rendelet elfogadása - Tiszasas Község Önkormányzatának 2011-es közbeszerzési tervének elfogadása - Egyéb kérdések
I. Napirend Tiszasas község 2010. évi zárszámadásáról szóló rendelet elfogadása Előadó: Gyói Gábor polgármester
Gyói Gábor: Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit a mai testületi ülésünkön. Megállapítom, hogy két fő hiányzónk van, Bárkai Jánosné és Harmatos László. Mind a ketten jelezték távolmaradásukat. Megállapítom, hogy a testületi ülésünk határozatképes. Az első napirendi pontunk a 2010. évi zárszámadásáról szóló rendelet elfogadása, amellyel kapcsolatosan az írásos anyag kiküldésre került. Egy rövid ismertetőre megkérném a pénzügyi vezetőnket, hogy mutassa be ennek a rendeletnek a szükségességét, illetve a főbb számait egy-egy mondatban. Joó Erzsébet: A rendelet szükségességét törvény írja elő. Másrészt láthatják, hogy mi mindenünk van, mire kaptunk bevételt és milyen kiadásaink voltak. Nem tudom mennyire egyértelmű ez a kimutatás, esetleg van-e valakinek valamilyen kérdése? Ami lényeges, hogy a pénzmaradvány az mínuszos. Mínusz 120.000 Ft-ra jön ki, ami azt jelenti, hogy ugyan volt pénzösszegünk, 4.028.000 Ft a számlánkon, de mind terhelve van. Ezek mind olyan előző évből áthúzódó feladatok, amiket ha kifizettünk volna, akkor nem marad egy fillérünk sem. Nem tudom van-e valakinek ezzel kapcsolatban kérdése? Gyói Gábor: Én talán annyit tennék hozzá, hogy az előző években, mint képviselő emlékszem rá, hogy mindig volt egy kis pénzmaradványunk. Mindig úgy tudtunk fordulni, hogy nem terhelt pénzmaradvánnyal fordultunk, hanem mindig maradtak különböző pénzeszközök. Az, hogy nem maradt a tavalyi esztendőnek a végén, azt én első sorban azzal magyarázom, hogy amíg az előző években éves szinten egyéb költségvetési forrásból, ÖNHIKI-ből, krízisalapból, egy 10-15 millió forintos nagyságrendű költségvetési kiegészítést kapott az önkormányzatunk, addig a tavalyi évben ez összesen 5 millió forint volt. Majdnem 10 millió forinttal kaptunk kevesebbet, mint az előző esztendőkben. Sajnos a mi költségvetésünket, bizonyára emlékeznek rá, úgy fogadtuk el, hogy hiánnyal. Az idei esztendőben, a mai napon is lesz arról szó, hogy milyen Önhibáján Kívüli Hátrányos Helyzetű település támogatására pályázatot kell beadnunk, erről is majd dönt a képviselő-testület. A mi költségvetési egyensúlyunk az kizárólag ezeknek a forrásoknak a sikeres pályázata után van egyensúlyban. Ha ezeket nem
kapjuk meg, akkor itt évről-évre mínuszt termelünk. Nagyon szeretnénk, hogy megkapjuk, és ezen dolgozunk, hogy ezek meglegyenek. Minél több ilyen kiegészítő forrást tudunk megpályázni és minél több érkezik be a településre ezekből a forrásokból, annál biztosabban tudjuk az egyes éveket egy kis pénzmaradvánnyal zárni. Még annyit tennék hozzá kiegészítésnek, hogy az iparűzési adó bevétel 3.700.000 Ft volt és 2 millió néhány százezer volt a súlyadó bevétel. Más településekkel összehasonlítva ez nagyon kevés. Ez semmiképpen nem elég arra, hogy a kötelező feladatok esetében a helyi önkormányzatok adóbevételei szolgálnak arra, hogy ezeket az önrészeket kifussák. Ennyit tudnék hozzátenni kiegészítésképpen. Tényi Imre: Egy kérdésem lenne. A 3. pontnál a működési célú pénzeszköz átvétel. Joó Erzsébet: 1-es számú melléklet, III-as. Tényi Imre: A lényeg az, hogy a Csongrádi Vízműnél 926 lett teljesítve és én úgy tudom, hogy Dobáknénak munkabért nem fizettünk. Gyói Gábor: Nem egész évben nem fizettünk, hanem kb. novemberben és decemberben nem fizettünk munkabért Dobáknénak. Sajnos a társulási szerződés alapján Dobáknénak az a 45.000 Ft az jár. Több alkalommal konzultáltunk már erről a polgármester urakkal. Az én álláspontom ebben a kérdésben az, hogy fizetés csak elvégzett munka után jár. Közel 10 éves ez a Vízi Közmű Társulás a csatorna tekintetében. Az elmúlt időszakban rendkívül lecsökkent az elvégzendő munkáknak a mennyisége. Azért nem történt meg a vagyonmegosztás eddig, mert ha megtörtént volna 10 évnél hamarabb, akkor egy jelentős összegű ÁFA kifizetésére köteleztek volna bennünket. Ez a tárulás tehát még él, ennek az elnöke Dobákné és 45.000 Ftot kellene neki havonta fizetnünk, ez éves szinten több mint fél millió forint. Én úgy gondolom, hogy Dobákné egyébként azt a minimális munkát, ami ezzel jár, azt elvégzi. Ugyan akkor a Csépai Önkormányzat alkalmazásában van, és ott végez adminisztratív munkát. Egy kicsikét igazságtalannak érzem ezt, hogy fizetünk valakinek úgy, hogy effektíve munka a mi érdekünkben nem történik, legalábbis nincs arányban az elvégzett munka az ezzel járó fizetéssel. Jegyző úr beszélt Dobáknéval 1-2 hete és kezdeményeztük, hogy hívjon össze haladéktalanul egy társulási tanácsot, ahol én szeretném, hogy ezt a pénzt jelentősen lecsökkentenénk. Itt az ideje, hogy újra elővegyük ezt a kérdést, annál is inkább, mert mind az ivóvíz minőségjavító programmal kapcsolatban és a Bácsvíztől is megérkezett a szolgáltatói ajánlat, amellyel kapcsolatban egyébként várjuk a csépai döntést, ugyanis Csépa község döntésén múlik az, hogy milyen alternatívák közül választhatunk. Szitó Lajos Zoltánné: Van egy tanács?
Gyói Gábor: Igen. A társult települések a tagjai ennek a társulási tanácsnak és az elnöke pedig a Dobákné Évike. Köszönöm a kérdésedet. Van-e valami egyéb kérdés, észrevétel? Szavazás előtt akkor a minőségi többséget szeretném megállapítani, tekintettel arra, hogy a 6 fős képviselő testületből 4 fő van jelen, plusz a polgármester, ezért megállapítom, hogy minőségi többséggel el tudja fogadni a testület ezt a zárszámadási rendeletet. Aki az előterjesztésben szereplő zárszámadási rendelettel egyetért, az kérem kézfelnyújtással jelezze. Köszönöm szépen az egybehangzó véleményt. Megállapítom, hogy Tiszasas község 2010. évi zárszámadásáról szóló rendeletet 5 igen szavazattal elfogadta a képviselő-testület. Ezután a képviselő testület 5 igen szavazattal, minősített többséggel, egyhangúlag az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:
Tiszasas Község Önkormányzat 7/2011. (IV. 29) számú rendelete Tiszasas Község Önkormányzata 2010. évi zárszámadásáról A rendelet a jegyzőkönyv mellékletében található.
II. Napirend Tiszasas Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet elfogadása Előadó: Gyói Gábor polgármester
Gyói Gábor: Tisztelt képviselő-testület, a következő napirendi pontunk a Tiszasas Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet elfogadása. Megkérném jegyzőurat, hogy csak úgy, mint az első napirendi pont kapcsán, a rendelet elfogadásának szükségességéről, annak változásairól, újdonságokról, kérem tartson egy rövid tájékoztatót a tisztelt képviselő-testület számára. dr. Enyedi Mihály: Köszönöm szépen. Tehát akkor nézzük az SZMSZ-t. Ahogy idekerültem én elsőként az SZMSZ-t kezdtem el nézegetni, hiszen ez az, ami meghatározza azt, hogy maga az önkormányzat milyen feltételekkel működik. Az önkormányzat SZMSZ j néhány olyan rendelkezést tartalmazott, amit a polgármesteri hivatal SZMSZ-ének kellett volna tartalmaznia. Polgármester Hivatali SZMSZ még nincs. Az is lesz, azt is elfogadjuk majd, csak azt is el kell készíteni, de mindenképpen elsődleges az, hogy az önkormányzatnak jó SZMSZ-e legyen. Jogszabályi előírás, hogy minden választás után 6 hónapon belül felül kell
bírálni és egy új SZMSZ-t kell, hogy elfogadjanak. Ezt én elkészítettem és javaslom, hogy menjünk végig a pontokon.
dr. Enyedi Mihály jegyző ismerteti az új SZMSZ tartalmát.
dr. Enyedi Mihály: Módosító javaslatként hagy jegyezzem meg, 6. § 4. bekezdésénél a közművelődési és sport feladatok, a civil szervezetek működésének támogatása, a község infrastrukturális ellátásához szükséges beruházások és felújítások, a helyi közszolgálati feladatot is ellátó helyi újság működésének támogatása, közterület-felügyelet fenntartása maradjon, valamint a paragrafusok is el lettek számozva, ezt is javítani fogom, ezért elnézést kérek. Gyói Gábor: Van még egy, mégpedig az Idősek otthonában a nappali ellátás. Ez is önként vállalt feladat és nem kötelező. dr. Enyedi Mihály: Igen. Ezt is beletesszük akkor egy új pontként. Gyói Gábor: Én itt azért még annyit tennék hozzá, hogy azért eddig is az volt a gyakorlat, hogy az önkormányzati lakások bérlőit, azt azért együtt választottuk ki. A bérleti szerződések meghosszabbítása az egy dolog, de az önkormányzati lakások bérlőinek a kiválasztása az egy másik. dr. Enyedi Mihály: Rendben. Akkor ezt módosító javaslatnak vesszük, és ezt kivesszük. A polgármester csak arról fog dönteni tehát, hogy meghosszabbítja a bérleti szerződést. Gyói Gábor: Pontosan azért ne a polgármester döntsön erről, mert kevés a bérlakás és ezt a kevés bérlakást jól megfontolt szempontok alapján kell eldönteni, hogy kinek adjuk oda. dr. Enyedi Mihály: Tehát akkor a jegyzőkönyvnek mondanám, hogy az 1-es számú melléklet II. pont 2-es pontjának a második felét azt vegyük ki, valamint ugyan itt a 9-es pontot szintén. Gyói Gábor: Szavazásra tenném fel akkor a kérdést olyan módon, hogy a jegyzőkönyvbe diktált helyesbítésekkel és módosításokkal elfogadja-e a képviselő-testület Tiszasas Község
Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályáról szóló előterjesztését, az kérem kézfelnyújtással jelezze. Köszönöm szépen az egybehangzó véleményt. Megállapítom tehát, hogy minősített többséggel, 5 igen szavazattal elfogadtuk az új SZMSZ-t. Ezután a képviselő testület 5 igen szavazattal, minősített többséggel, egyhangúlag az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:
Tiszasas Község Önkormányzat 8/2011. (IV. 29) számú rendelete Tiszasas Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
A rendelet a jegyzőkönyv mellékletében található.
III. Napirend Tiszasas Község vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló rendelet elfogadása Előadó: Gyói Gábor polgármester
Gyói Gábor: Áttérnék akkor a 3. napirendi pont tárgyalására. Tiszasas Község Önkormányzata Képviselőtestületének Tiszasas Község vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló rendeletének elfogadása. Az előbbiekben már utaltunk ennek a napirendi pontnak a fontosságára. Itt megint csak, tekintve, hogy az előterjesztője én vagyok, de a kidolgozója jegyző úr, megkérném, hogy mondjon nekünk róla pár szót. dr. Enyedi Mihály: Amikor idekerültem vagyonrendeletre is szükség lett volna, viszont nagy hiányosság volt, hogy nem volt meghatározva az, hogy milyen értékhatároknál, ki a hatáskör gyakorlója, tehát sok mindenről szólt az előző vagyonrendelet, csak pont a lényeg maradt ki, hogy mely összegig ki hozhatja meg a tulajdonosi döntést. A dr. Enyedi Mihály jegyző ismerteti a vagyonrendelet tartalmát. Gyói Gábor: Kérdezem a tisztelt képviselő-testületet, hogy van-e valakinek valamilyen hozzáfűzni valója, módosítani való? Szitó Lajos Zoltánné: Csak egy kérdésem lenne. Értékpapírokat mi is kiadhatnánk?
Gyói Gábor: Ez tulajdonképpen egyszerűen megfogalmazva úgy tudnám mondani, hogy ez egy egyfajta hitelfelvétel, egy hosszú lejáratú hitelfelvételnek a formája. Ez tulajdonképpen egy olyan hitelfelvétel, amivel komoly összegű finanszírozáshoz jut bizonyos kamatok mellett az önkormányzat, amelynek a fedezete az általunk kibocsátott kötvény. Tehát én akkor kérdezném a tisztelt képviselő testületet, hogy a vagyongazdálkodásról szóló rendeletünket, amely az előterjesztésben ilyen módon szerepel és kiosztásra került elfogadjae? Amennyiben igen kérem kézfelnyújtással jelezzék. Köszönöm szépen az egybehangzó véleményt. Ezután a képviselő testület 5 igen szavazattal, minősített többséggel, egyhangúlag az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:
Tiszasas Község Önkormányzat 9/2011. (IV. 29) számú rendelete Tiszasas Község vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól
A rendelet a jegyzőkönyv mellékletében található.
IV. Napirend Tiszasas Község Önkormányzatának 2011-es közbeszerzési tervének elfogadása Előadó: Gyói Gábor polgármester
Gyói Gábor: Kérem szépen jegyző urat, hogy akkor ezt a napirendi pontot is ismertesse. A múltkor volt egy egyedi közbeszerzésünk, azt megszavaztuk, elindítottuk, folyamatban van, de más közbeszerzést ezen kívül nem tervezünk. Ezt mindig le kell adni, ez a törvény, ez egy adminisztratív dolog. Aki ezzel a 4. napirendi ponttal egyetért, kérem kézfelnyújtással jelezze. Köszönöm szépen az egybehangzó véleményt.
Ezután a képviselő testület 5 igen szavazattal, minősített többséggel, egyhangúlag az alábbi határozatot hozza:
20/2011. (IV.28.) KT határozat Tiszasas Község Önkormányzatának 2011-es közbeszerzési tervéről Tiszasas Község Önkormányzat Képviselő-testülete jóváhagyja a határozat mellékletét képező közbeszerzési tervet.
Felelős: Határidő:
Gyói Gábor polgármester -
A határozatról értesül: Gyói Gábor polgármester Harmatos László alpolgármester Dr. Enyedi Mihály jegyző Képviselő-testület – helyben Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 2. Irattár
VII. Napirend: Egyéb kérdések 1. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok 2011. évi támogatására vonatkozó igény benyújtásáról A hivatalos napirendi pontjainknak a végére értünk, vendégeskedik körünkben hamarosan Szokolai Lajos polgármester úr, Molnár György jegyző úr és Karsai Béla gazdasági vezető. Szinte minden alkalommal eddig szó volt a képviselő-testületi üléseinken az iskolatársulásunknak a helyzetéről. Legutóbb arról tájékoztattam a tisztelt képviselő-testületet, hogy úgy tűnik Cserkeszőlővel közelednek az álláspontjaink. Elindult egy fajta diskurzus és az, hogy most itt a polgármester úr, a jegyző úr és a gazdasági vezető úr megjelenik, az is ennek a folyamatnak egy része. Ennek ellenére vannak továbbra is furcsaságok, ennek ellenére vannak továbbra is kételyek, ennek ellenére van továbbra is egy feszült helyzet. A cserkei képviselő-testület május 3-án fog döntést hozni az iskolatársulás jövőjéről. Hallgassuk meg ezt a 3 embert. Én fogok tartani egy rövid-hosszabb bevezetőt, ahol szépen pontrólpontra végigmegyünk a kronológiáján ennek a viszonynak. Tegyetek fel kérdéseket, legyünk diplomatikusak és ne támadjuk le őket. Az, hogy ez a 3 ember idejön, ez arra az irányba mutat, hogy kialakulóban van egyféle egyezség. Az, hogy döntenek május 3-án az gyakorlatilag döntően befolyásolja a mi sorsunkat. Szünet. Gyói Gábor: Folytatnánk akkor a munkánkat az egyéb ügyek tárgyalásával. Az egyéb ügyek mentén kapott lehetőséget az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok 2011. évi támogatására vonatkozó igény benyújtása. Ez nem egy egyéni, mint minőségi kategória. Erre
a támogatási formára 3 alkalommal lehet pályázni a 2011. év során. Egy önkormányzat 1 évben csak 2 alkalmat használhat ki ebből a 3-ból. Mi ezt az első alkalommal szeretnénk kérni. Annyit tudnék én ehhez az új ÖNHIKI-s rendszerhez hozzátenni, hogy egy picikét más szempontokat, más bírálati szempontokat vizsgál, mint az előző évek ÖNHIKI pályázatai. Itt elsősorban azok az önkormányzatok eredményesen ebben részt venni, azokat fogják támogatni, akiknek 60 napon túli tartozása van. Erről kellett igazolásokat beszerezni és ezeket kellett a szolgáltatókkal és az egyéb szervekkel leigazoltatni nekünk. Nekünk közmű tartozás tekintetében 2 60 napon túli tartozásunk volt. 2008-ból volt még egy 700.000 Ft-os szemét díj amiről tájékoztattam a tisztelt képviselő-testületet, illetve amiatt, hogy nem állapítottunk meg időben, illetve a tavalyi évre vonatkozóan csatorna és vízdíj emelést, ezért ezt a két dolgot tudtuk beletenni. Több 60 napon túli lejárt számlánk nincsen, illetve az iskolatársulással kapcsolatban egyelőre azt a számot szeretnénk itt szerepeltetni, amit igazolásként Cserkeszőlőből megkaptunk. Így ha jól emlékszem, 12.612.000 Ft-os összegű működési hiány szerepel majd a pályázatunkban. Ezt adjuk be és ehhez kérném a tisztelt képviselőtestületnek a támogatását, hogy ezt az ÖNHIKI pályázatot beadjuk. Aki ezzel egyetért, kérem kézfelnyújtással jelezze. Köszönöm szépen az egybehangzó véleményt.
Ezután a képviselő testület 5 igen szavazattal, minősített többséggel, egyhangúlag az alábbi határozatot hozza:
21/2011. (IV.28.) KT határozat Tiszasas Község Önkormányzata az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 2011. évi támogatására vonatkozó igény benyújtásáról 1. Tiszasas Község Önkormányzata Képviselő-testülete (Közgyűlése) a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. Törvény 6. számú melléklet 2. pontja alapján (továbbiakban 6. számú melléklet) támogatási igényt nyújt be az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatására. 2. Tiszasas Község Önkormányzata Képviselő-testülete (Közgyűlése) az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatásának igényléséhez a fenti törvény alapján a következő nyilatkozatot teszi: I. a) a települési önkormányzat lakosságszáma 2010. január 1-jén 1 000 fő alatti, vagy a feletti. b) a települési önkormányzat lakosságszáma 2010. január 1-jén 1 000 fő alatti, és a székhelyű körjegyzőséghez tartozik c) A települési önkormányzat lakosságszáma 2010. január 1-jén 1 000 fő alatti és körjegyzőséghez nem tartozik és a 6. számú melléklet 2.1.1. pontja szerint felmentéssel rendelkezik. d) Megyei önkormányzat esetében a lakosságszám és a körjegyzőségi feltétel nem releváns. II. a) A települési önkormányzat helyi adó bevezetéséről döntött és 2011. évben ilyen jogcímen 1 000 ezer forint összegű bevételt tervez. b) Megyei önkormányzat esetében a helyi adóbevételre vonatkozó feltétel nem releváns.
III. Az önkormányzat 2011. évi költségvetési rendeletét vagy módosított költségvetési rendeletét 12 612 ezer forint összegű működési célú hiánnyal fogadta el. IV. Az önkormányzat kötelezettségvállalása 2010. és 2011. évben nem haladhatja az Ötv. 88. § (2) bekezdése szerinti éves kötelezettségvállalás felső határát. V. a) Az önkormányzat az Ötv. Szabályai szerint kötelező könyvvizsgálatra nem kötelezett. b) Az önkormányzat az Ötv. Szabályai szerint kötelező könyvvizsgálatra kötelezett. c) Kötelező könyvvizsgálat esetén az önkormányzat 2010. évi zárszámadását a könyvvizsgáló elfogadta. d) Kötelező könyvvizsgálat esetén az önkormányzat 2010. évi zárszámadását a könyvvizsgáló elutasító záradékkal látta el.
Felelős: Határidő:
Gyói Gábor polgármester -
A határozatról értesül: Gyói Gábor polgármester Harmatos László alpolgármester Dr. Enyedi Mihály jegyző Képviselő-testület – helyben Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 2. Irattár
2. Az „OTTHON” Szociális Szolgáltató Nevelőszülői és Helyettes Szülői Hálózat kéréséről
Gyói Gábor: Egy tájékoztatást szeretnék nyújtani önöknek az „OTTHON” Szociális Szolgáltató Nevelőszülői és Helyettes Szülői Hálózat egy levélben keresett fel bennünket, ezt szeretném felolvasni. Gyói Gábor polgármester úr a levelet felolvassa. A levél a jegyző könyv mellékletében található. Gyói Gábor: Nekem hirtelen nem jutott eszembe senki, ezért én arra gondoltam, hogy felolvasom én itt ezt a levelet. Azért másoltunk mindenkinek ebből a levélből egy példányt, mert ha eszükbe jut valaki, akit alkalmasnak találnak erre és esetleg úgy gondoljátok, hogy valakit ez érdekelne,
annak lehessen szólni. Azon kívül, hogy én ezt neked elmondom, hogyan hirdessük ezt meg? Honlapra tegyük fel, plakátot készítsünk róla? Szitó Lajos Zoltánné: Szerintem meg kellene próbálni. Nekem Korik Éva jutott eszembe. Ő egyedül él, mindig is egyedül élt. Gyói Gábor: A honlapra mindenféleképpen feltesszük és akkor ez lett volna a második anyag, ezt csak egy kis tájékoztató jelleggel mondtam el.
3. Óvodások kirándulásának anyagi támogatásáról Gyói Gábor polgármester úr felolvassa a levelet. Az SZMK vezetősége és a tagintézmény-vezető asszony fogalmazta meg ezt a levelet. Nem mondtak konkrét összeget, én mondjuk egy 10-15 ezer forintra gondoltam, azzal is szerintem már sokat segítünk rajtuk. Én javasolnék nekik akkor egy 15.000 Ft összegű támogatást. Nagyjából ennyit tudunk most adni. Aki ezzel a javaslattal egyetért az kérem kézfelnyújtással jelezze. Köszönöm szépen az egybehangzó véleményt.
Ezután a képviselő testület 5 igen szavazattal, minősített többséggel, egyhangúlag az alábbi határozatot hozza:
22/2011. (IV.28.) KT határozat PS ÁMK Társulás Napköziotthonos Óvoda – Tiszasas tagintézményének kiránduláshoz való támogatásáról Tiszasas Község Képviselő-testülete a PS ÁMK Társulás Napköziotthonos Óvoda – Tiszasas tagintézményének kiránduláshoz való támogatásáról az alábbi határozatot hozza: Tiszasas Község Önkormányzatának Képviselő-testülete anyagilag támogatja a PS ÁMK Társulás Napköziotthonos Óvoda – Tiszasas tagintézményét. A támogatás összegét 15.000 Ftban határozza meg, melyet a tagintézmény vezetője, Tiszasas Község Polgármesteri Hivatalának pénztárából vehet át. Határidő:
azonnal
A határozatról értesül: Gyói Gábor polgármester Harmatos László alpolgármester Dr. Enyedi Mihály jegyző Képviselő-testület – helyben Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal – Szolnok, Kossuth L. u. Irattár
4. A Tiszazugi Mozgáskorlátozottak Egyesületének tiszasasi csoportjának támogatásáról
Gyói Gábor polgármester úr felolvassa a levelet. Gyói Gábor: Nem tudom, hogy tudjuk-e támogatni ezt a rendezvényt valamilyen formában. Ne felejtsük el, hogy egyszer már döntöttünk arról, hogy valamilyen formában fogjuk majd tudni támogatni konkrét esetben a Mozgáskorlátozottak Egyesületét. Én itt is egy 10.000 Ft-ot javaslok, hogy annyival támogassuk a rendezvényt. Aki ezzel egyetért kérem kézfelnyújtással jelezze.
Ezután a képviselő testület 4 igen szavazattal és 1 tartózkodással minősített többséggel, egyhangúlag az alábbi határozatot hozza:
23/2011. (IV.28.) KT határozat A Tiszazugi Mozgáskorlátozottak Egyesületének tiszasasi csoportjának támogatásáról Tiszasas Község Képviselő-testülete a Tiszazugi Mozgáskorlátozottak Egyesületének támogatásáról az alábbi határozatot hozza: Tiszasas Község Önkormányzatának Képviselő-testülete anyagilag támogatja a Tiszazugi Mozgáskorlátozottak Egyesületének tiszasasi csoportját. A támogatás összegét 15.000 Ft-ban határozza meg, melyet a tiszasasi csoport vezetője, Tiszasas Község Polgármesteri Hivatalának pénztárából vehet át. Határidő:
azonnal
A határozatról értesül: Gyói Gábor polgármester Harmatos László alpolgármester Dr. Enyedi Mihály jegyző Képviselő-testület – helyben Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal – Szolnok, Kossuth L. u. Irattár
5. A Tiszazugi Mozgáskorlátozottak Egyesületének tiszasasi csoportjának, a Művelődési Ház térítésmentes igénybevételéről Gyói Gábor polgármester úr felolvassa a levelet.
Gyói Gábor: Én arra gondoltam, hogy ehhez mindenképpen járuljunk hozzá. Aki ezzel egyetért, hogy térítésmentesen odaadjuk a Művelődési Házat az kérem kézfelnyújtással jelezze. Köszönöm szépen az egybehangzó véleményt. Ezután a képviselő testület 5 igen szavazattal, minősített többséggel, egyhangúlag az alábbi határozatot hozza:
24/2011. (IV.28.) KT határozat A Tiszazugi Mozgáskorlátozottak Egyesületének tiszasasi csoportjának, a Művelődési Ház térítésmentes igénybevételéről Tiszasas Község Képviselő-testülete a Tiszazugi Mozgáskorlátozottak Egyesületének a Művelődési Ház térítésmentes igénybevételéről az alábbi határozatot hozza: Tiszasas Község Önkormányzatának Képviselő-testülete támogatja a Tiszazugi Mozgáskorlátozottak Egyesületének tiszasasi csoportját a Művelődési Ház térítésmentes igénybevételét. Határidő: azonnal A határozatról értesül: Gyói Gábor polgármester Harmatos László alpolgármester Dr. Enyedi Mihály jegyző Képviselő-testület – helyben Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal – Szolnok, Kossuth L. u. Irattár
6. A Petőfi Sándor ÁMK Társulás működése során kialakult elszámolási vitáról Gyói Gábor: Először is hagy köszönjem meg, hogy eljöttetek. Azt gondolom, hogy a Petőfi Sándor Általános és Művelődési Központtal kapcsolatban kompetens vezetők, természetesen a tisztelt képviselőtestület kivételével mindenki eljött, hogy erről a témáról szót ejtsünk itt Tiszasason és ezt nagyon szeretném megköszönni. Ami indokolja, az a viszony, illetve konkrétan az a döntés, amit Cserkeszőlő egészen pontosan március 26-28-án meghozott. Ez az elszámolási vita, amely nagyon régóta húzódik. Én úgy készültem a mai testületi ülésre, hogy ennek a kronológiáját egy kicsit összeszedtem, a mi papírjaink alapján. Bevezetőként talán annyit mondhatok, hogy míg vártunk rátok, azért addig beszélgettünk számok nélkül, ennek a társulásnak a jövőjéről, lehetőségeiről. Itt egy csendes konszenzus alakult ki abban a tekintetben, hogy úgy gondoljuk, hogy mind a két településnek, vagy talán mondhatom, hogy mind a négy településnek az lenne az erkölcsi és mind az anyagi érdeke, hogy ez a társulás fennmaradjon. Szeretnénk megtalálni azt a közös nevezőt és azokat a biztosítékokat, amivel ez valóban realizálódhat is. Talán ott kezdeném és elsősorban az
anyagi kérdéseknek a vesézgetését gyűjtöttem ki az én kis bevezetőmben, hogy 2010. 05. 14-én Cserkeszőlő hozott egy olyan határozatot, amelyben Tiszasas község kapcsán 7.995.663 forintnyi elmaradást állapított meg. Ezt egy rendkívül részletes, nagyon sok mindenre kiterjedő melléklettel alá is támasztotta és bizonyos fizetési határidőket állapított meg azzal kapcsolatban, hogy ezt mikorra kellene teljesíteni. Ha jól emlékszem a fennálló tartozásunk 50 %-át június 15-ig, a másik fennálló részét pedig június 31-ig kérte, hogy fizessük meg. Tiszasas község reagált erre a cserkeszőlői határozatra, mégpedig május 31-én. A május 31-i levelében a tiszasasi polgármester és a képviselő-testület arról nyilatkozott, hogy ellentmondásokat észlelt az elszámolás kapcsán a megfogalmazott összegben, de tárgyalásos úton szeretné rendezni ezt a kérdést. Mivel nagyjából 1,5 millió forint volt akkor a rendelkezésre álló összeg, ami hirtelen mozdítható volt az önkormányzat számláján, ezért a tárgyalás szándéka jeléül ezt a 1,5 millió forintot azonnal át is utalta Cserkeszőlőnek. Június 8-a a következő dátum ebben a történetben. Ekkor egy levél érkezik tőled polgármester úr Tiszasasra, amelyben azt kéred, hogy: Tiszasas által küldött levélben az is szerepelt ugye, hogy egy közös testületi ülés üljön össze és próbálja meg a vitás forrongó helyzetet kezelni. Polgármester úr a június 8-án kelt leveledben azt kéred, hogy jelöljük meg a témát és azokat a vitatott pontokat az elszámolásban, amelyeket kifogásolunk és ezen a napon indul egy másik levél Cserkeszőlőből a Kistérség felé és kéritek 2010. 06.08-án, hogy a Kistérség szolgáltasson információkat a 2009-es, a Kistérségtől igényelt normatívákról. Továbbá megfogalmazod a levélben azt is polgármester úr, hogy továbbra is érvényesek az május 14-én elfogadott számok, ami alapján Tiszasas 7.995.663 forinttal tartozik. Augusztus 10-e a következő dátum, ami közös vitás kérdésben szerepel. Augusztus 15-én meghatalmazza a cserkeszőlői testület Halmi Franciska ügyvédnőt, testületi ülés keretében és újra megerősödik az a szám 2009el kapcsolatban az a 7.995.663 forint, amely nálatok nyilvántartott tartozásként Tiszasas neve mellett szerepel. A következő dátum szeptember 20-a. Szeptember 20-án Halmi Franciskától érkezik egy levél hozzánk, amely levelet szintén egy testületi ülés előz meg Cserkeszőlőben és immár negyedik alkalommal erősítitek meg a 7.995.663 forint fennálló tartozást. 2010 decemberén a bírósághoz ír Halmi Franciska egy levelet, amely szintén egy képviselő-testületi ülésre támaszkodik. Ott újra megerősítést kap a 7.995.663 forintos összeg, amellyel Tiszasas Cserkeszőlő felé tartozik. Nem változott ez az összeg annak ellenére, hogy ezt a 1,5 millió forintot időközben átutaltuk és nem változott ez az összeg annak ellenére, hogy a június 8-án megfogalmaztatok a Kistérség felé egy levelet, amelyből adatokat kértetek és feltételezem, hogy június 8-a óta, itt ugye már decembert írunk, meg is kaptátok már ezt a levelet. Időközben voltak az önkormányzati választások, amely mind a két településen én úgy emlékszem jelentős témává tette az iskolatársulásnak az ügyét. Cserkeszőlőben is, nyugodtan fogalmazhatom úgy, talán nem túlzok, ha úgy fogalmazok, hogy politikai hangulatkeltés eszközévé vált az iskolatársulásnak az ügye. Tiszasason is jelentős közéleti téma volt a megfizetett vagy meg nem fizetett fennálló vitás ügy. Kezdő polgármesterként én azt gondoltam, hogy az első hivatalos levelem az mindenképpen felétek kell, hogy menjen és én írtam is nektek egy e-mail üzenetet, hogy jó lenne, ha minél gyorsabban asztalhoz ülnénk és megpróbálnánk rendezni ezt a kérdést, amíg tovább nem mérgesedik. Nem jött még erre a levelemre válasz, de november 22-én, tekintve, hogy ez csak egy e-mail volt, hivatalosabb formát is találtunk ennek és Pánczél polgármester úrral közösen, november 22-én kértük arra a polgármester urat, illetve a cserkeszőlői testületet, hogy mégis üljünk már össze egy közös testületi ülésen, hogy mégiscsak vitassuk már meg ezt a dolgot, mert továbbra is ugye vannak kételyeink. Közben béreltünk fel egy szakértőt is, aki mindent megállapított csak éppen azt nem amire felbéreltük és az ügy az mégsem akart megoldódni. Egy kicsikét engedd meg jegyző úr, hogy neked hízelegjek, ugyanis a te megjelenéseddel úgy tűnt, hogy elindulnak mégis csak valami tárgyalások. Decemberben sikerült asztalhoz ülnünk, átmentünk és nagyjából meg tudtunk állapodni abban, hogy itt a december-január hónapban próbáljunk meg ennek az adósság rendezésével kapcsolatban valamiféle konszenzusra jutni. Abban tudtunk megállapodni, erről egy ilyen levél formájú jegyzőkönyv is készült, hogy a hatodik alkalommal kérte a cserkei képviselő-testület ezt a 7.995.663 forintos tartozást. Elfogadtuk ezt tárgyalási alapnak, majd január 21-én és március 18-án a tárgyalások nyomán egy
levelet fogalmaztam meg Cserkeszőlő Önkormányzatának, amelyben elismertük tárgyalási alapnak mi is ezt a 7.995.663 forintot és öt tételben, én úgy gondolom, hogy megfelelően alátámasztva kifejtettük a kifogásainkat ezzel az összeggel kapcsolatban. Rögzítettük azt is, hogy további tárgyalásokat tartunk szükségesnek ebben a kérdésben, illetve reagálást várunk erre a levélre. Azt is garantáltuk, hogy 30 napon belül azt az összeget, amit egyébként elismerünk ebből a 7.995.663 forinból, azt átutaljuk. Ezt az 1.489.399 forintot, amit elismertünk, ezt mint egy két héten belül, tehát bőven a 30 napos határidőn belül át is utaltuk Cserkeszőlő Önkormányzatának. Megint következett egy viszonylag hosszabb szünet és kaptunk egy kimutatást, egy személyes ottlét alkalmával, április 19-én, amely már tartalmazott számokat, 2010. év vonatkozásában is, azzal a kitétellel, hogy bizonyos kérdések még ellenőrzésre várnak. Nem értettem, hogy 2009-el kapcsolatban mit kell még ellenőrizni, hiszen hét alkalommal fogadta el a cserkeszőlői testület a 2009-re vonatkozó számokat. Mindenesetre 2009-el kapcsolatban 2.900.000 forint tartozást mutatott ki Tiszasas felé, 2010-re pedig 11.500.000 forintot. Elkezdtünk erről egyezkedni, de a helyzet az, hogy én egy picike haladékot kértem tőletek, ugyanis bizonyára ismeritek, de ha nem akkor még egyszer nyomatékosítom, hogy a településünk az rendkívül nehéz helyzetben van. Egy zárszámadás elfogadása és egy úgynevezett ÖNHIKI-s pályázatnak a beadása van éppen porondon, ami rendkívüli módon leterhelte a kolleganőinket. Ez a 2011-es évre vonatkozó kimutatásotokat be kell, hogy valljam, érdemben még nem tudtuk átnézni. Az összegszerűségét ilyen módon nem is tudom minősíteni. A dolog érdekessége még, hogy április 21-én egy újabb kimutatást kaptam, amelyben a 2009-es összeg 4.956.000 forintra módosult. A 2010-es évi összeg pedig változatlan maradt. Tehát itt tartunk most és ahhoz, hogy ezt a tartozást, amellyel kapcsolatban az én véleményem az, hogy a 2009-es évvel kapcsolatban most már mindenképpen szeretnék tisztán látni, hogy akkor tulajdonképpen, hogy is állunk, mert a véleményünk szerint a 2009-es évre mi már teljesítettük a kötelezettségeinket. A 2010-es évet pedig úgy gondolom, hogy most már egy valódi, olyan szakértővel, akit mind a ketten elismerünk, rendet kéne tennünk. Én azt a javaslatot fogom ma a tisztelt tiszasasi képviselő-testület elé terjeszteni, hogy mindenképpen vizsgáljuk meg még egy olyan szakértővel, akit mind ketten elfogadunk, a 2011-es számokat, majd azt követően az ő szakértői véleménye után, számunkra kötelezőképpen ismerjük el és térítsük meg Cserkeszőlőnek. A mi határozati javaslatunkban az is szerepel, hogy erre alapvetően két forrást jelöljünk meg. Az egyik forrás az a úgynevezett ÖNHIKI pályázat, amiről az előbb is szóltam, a másik forrás pedig hitelfelvétel legyen, hogy a társulás tovább tudjon működni adott esetben. Arra tennék még javaslatot, hogy azért a 2011/2012-es tanév rendezett körülmények között és további adósság felhalmozása nélkül induljon el, ezért én úgy gondolom, hogy próbáltunk egy olyan összeget megfogalmazni a testület felé, amit nagyjából tartani is tudnánk. Körülbelül egy 500.000 Ft-ot javasolnánk, amit minden hónapban át tudnánk utalni a következő induló tanévben Cserkeszőlő felé havonta. Annyi észrevételünk ezzel lenne, hogy és ezt pontosan olvasnám fel, hogy a „ a további elszámolási vitákat megelőzése érdekében Tiszasas Község Önkormányzata a 2011-2012-es tanév kezdetétől havi rendszerességgel, a társulási tanács által később meghatározott összegű társulási hozzájárulást „előleg” gyanánt folyamatosan utalni kívánja Cserkeszőlő Község Önkormányzata részére. Amíg a társulási tanács az összegszerűség kérésében nem határoz, addig az utalandó összeget Tiszasas Község Önkormányzata havi 500.000 forintban állapítja meg. „ Ez durván 6.000.000 Ft-ot tenne ki év végéig, illetve kicsit többet, mert ugye már szeptemberben elkezdenénk ezt fizetni. Ez azt hiszem, hogy miután tisztán látunk a következő évvel kapcsolatban, ez is egy olyan alap lehetne, ami biztosítaná a kördülékenyebb működését a társulásnak. Annyit kívánok még elmondani ebben a hosszú bevezetőmben, hogy ahhoz, hogy ez a társulás működjön és jól működjön, ahhoz mindenképpen a továbbiakban is szükségesnek látom az ennél is intenzívebb kommunikációt a felek között. Úgy gondolom, hogy időnként nekünk is át kell gondolnunk azt, hogy ti helyet adtok a mi gyerekeinknek és megfelelő színvonalon üzemeltetitek, látjátok el az oktatási feladatot, de talán Cserkeszőlőnek is időnként meg kell fontolni, meg kell hallani azokat a segélykiáltásokat, amiket ezek a pici települések felé intéznek, annál is inkább, mert a mi költségvetési helyzetünk az nem javult az utóbbi években.
Amikor mi teszünk egy olyan megállapítást, hogy bizonyos költségeket nem tudunk egyszerűen elvállalni, vagy nem tudunk kifizetni, arra én úgy gondolom, hogy azoknak a segélykiáltásoknak nyitott fülekre kell találniuk. Nálatok is és hogyha jelzünk valamit, hogy mi ezt a fajta színvonalat ilyen módon nem tudjuk biztosítani, akkor azt arra kérlek benneteket a jövőben, ha erre mód van, hogy tovább dolgozzunk, akkor ezeket kérlek benneteket, hogy halljátok meg. Én ennyit szerettem volna bevezetőnek. Megkérlek polgármester úr, hogy te is szólj hozzá ehhez a kérdéshez. Szokolai Lajos: Szeretettel köszöntöm a polgármestert, jegyző urat, a tisztelt képviselőket. Előre bocsájtom azt, hogy mi, akik itt vagyunk és most már a képviselő-testület nagyobb része is Cserkeszőlőiekről beszélek. Óhajtani akarja ezt a társulás is barátságosan elrendezni, Szelevényen szó szerint ezt mondta. A barátság alapja a pontos elszámolás. Az, amit mi megbeszéltünk, most már kétszer is voltunk itt, az egy más helyzet volt, nem is veszem sértésnek, elég rossz kölnivizet hozott rám most itt ezek a levelezések. Az egy valóban politikai fenn hangú dolog volt. Komoly változásokat akartak egyes emberek, ez nem sikerült és ez mindenre rányomta a bélyegét. A munkánkra is jelenleg is talán még ezt mondhatom, most már kezdenek konszolidálódni a dolgok, helyre fog ez állni. A lényeg az, hogy mi ezt a társulást akarjuk, ez közös cél lehet. Ki lehet számolni két évre maximum, hogy mi lehet a gyerek létszámmal és ezzel-azzal, attól kezdve senki nem tudja megmondani. Ami már látszik az új oktatási törvényből, ugye meg fogják határozni a létszámokat ha jól tudom és hogyha nincs meg az a létszám, akkor annak arányában csökkentik az állami normatívát, amit ugye mindnyájan tudunk, hogy 2009-ben egy csapással 17%-kal csökkent. Ember nincs olyan aki ilyen munkát el tudna végezni úgy, hogy abban nem lehet hiba. Én most, és ezzel nem minősítem a Karsai Bélát, rengeteget dolgozik vele, de mégis előfordulhat, hogy nem stimmelnek azok a számok. Egy pár dolgot kell megérteni tisztelt képviselők, ami a mi munkánkat is könnyíti, ez úgy működhet, hogy most kaptak önök egy számot 2009-2011-ig. Azt mondtad, hogy nem tudtátok még megnézni, nem baj, lesz még arra idő. Azt mondjuk mi is, hogy igenis fogadjuk fel egy olyan gazdasági szakembert, aki ezzel foglalkozik, van ilyen. Meg fogja nézni, hogy az adott téma nem ide való, nem oda való, nem abba a sorba és esetleg ide való. Ezt mikor megnézi egy szakértő, akkor ettől kezdve mindegyik település tegye a magáét. Hogyha nekünk azok a számok csorbulnak, amik ott le annak írva, akkor azt Cserkeszőlő be fogja vállalni és ettől kezdve ezt a témát le fogjuk zárni. A másik témára úgy reagálnék, hogy a társulási tanács, illetve az oktatási társulási tanács mindig létre kell hozni, mert az arra hivatott, hogy tartsa a települések között a kapcsolatot. Olyan embereket kell betenni ebbe a tanácsba, akik pénzügyileg is helyen tudnak lenni és az oktatási témában is odahaza vannak. Nekem is kiszabja a képviselő-testület a munkát, most elmondtuk azt, hogy hogyan lehet ezeket a biztosítékokat feltenni Tiszasasnak Cserkeszőlő felé. Adósságrendezés, azt mondjuk, hogy ha ti vitatjátok azt a 9-10 millió forintot és nem ismeritek el, azt most le kell írni, hozni kell egy határozatot, majd a szakértő megmondja, hogy az 1-2 millió forintot kinek kell majd kifizetnie, kinek nem kell kifizetnie, vagy éppen vissza kell fizetnie. Ez az egyik dolog. A másik, amit szintén elmondott itt a polgármester úr kollega, az pedig a biztosíték. Biztos vagyok benne, hogy Cserkeszőlő képviselő-testületének is meg fog felelni. Akkor az is mondhatnám, hogy hol van itt a baj. Én most azt mondom, hogy ha a tisztelt képviselők ezt elfogadják az én javaslatomat, majd még a jegyző úr és a Karsai Béla is ezt tágabban ki fogja egészíteni, akkor ez olyan kerek lesz, hogy talán tudunk adni egy olyan támaszt a tisztelt képviselőknek a döntéshez, hogy sokkal egyszerűbb és sokkal átláthatóbb lesz ez a téma, amiről most beszélünk. Én nagyon röviden ennyit akartam erre reagálni, mert sokkal többet nem tudok már erről mondani. A jövőről igazából most nem kell beszélni, mert
ugye felmerülhet az is, hogy ugye ezek a települések majd honnan fognak az elkövetkezendő időben, hogy ha így megy tovább ez a huzavona, ez a helyzet, a megvonások, honnan tudnak majd biztosítani az oktatásra több pénzt. Addig, amíg ezt csinálni kell, addig küszködni kell és arra törekedni, hogy a gyerekeinket normálisan, magasabb színvonalon tudjuk tanítani. Köszönöm szépen. dr. Molnár György: Nagyon minimálisan csak annyit, hogy ez a társulásos dolog, amit már nagyon sokszor elmondtunk, Szelevénynek is elmondtam a mai nap folyamán, a mi testületi tagjainknak is, hogy van egy szakmai oldal és egy pedagógusi-diáki oldal, amiért érdemes csinálni ezt a társulást. Ha egy olyan színvonalat tud előállítani térségi szinten, ami miatt nem szabad megszüntetni. Ott van a másik oldal is. Aki az a másik oldalt pártolja, annak is ugyan úgy igaza van, hogy amíg nincsenek meg az elszámolások, nem elég kellően pontos és ezt valamelyik fél vitatja ezt az elszámolást, addig meg nem lehet tovább működtetni egy ilyen fajta intézményi struktúrát. Tekintettel arra, hogy az elmúlt évek során, nem mondom azt, hogy csak Cserkeszőlő volt az egyedüli okozója ennek a helyzetnek, én azt gondolom, hogy ebben valamennyi társtelepülés kivette a részét és ennek most sajnos olyan szinten sikerült elfajulnia a dolgoknak, hogy most egy ilyen kellemetlen bírósági tárgyalás előtt vagyunk. Most szüneteltetést kértünk, mind a hárman, mert ugye Szelevény is aláírta ezt a nyilatkozatot. Most próbáljuk ezt, valószínűleg az önök esetében is az új jegyzőnek köszönhetően és az új polgármesternek köszönhetően békés úton megoldani és valamilyen közös megoldást találni erre a problémára. A mi meglátásunk szerint ez az egyik legjobban járható út, nem azt mondom, hogy ez olcsó lesz, de jóval költségtakarékosabb mintha nekiindulnánk a bírósági pernek. Ez ugye jóval békésebb is, hiszen a felek egymás között próbálják megoldani ezt a problémát. Mindenféleképpen fontosnak tartjuk, hogy legyen egy pénzügyi szakértő kijelölve, egy független szakértő. Mi fontosnak tartjuk azt, hogy ez vagy egy kétoldalú, vagy akár valamennyi társtelepüléssel egy négy oldali megállapodásban közösen kérjük, függetlenül, hogy ki lesz kijelölve, függetlenül attól, hogy mennyi lesz ennek az óradíja, ezt arányosan fogja viselni valamennyi társtelepülés. A szakértő általi megállapításokat, amik ugye lehetnek akár Tiszasasra is többséget vagy akár kevesebb összeget rónak ki, ez lehet akár Cserkeszőlőre vonatkozó is, az adott fél saját magára nézően kötelezően ismeri el. Ezt szeretném mindenféleképpen, hogy ezek a dolgok belekerüljenek ebbe a megállapodásba. A határozatról annyit szeretnék még, hogy azt esetleg ki lehetne egészíteni azzal, hogy azért itt arról szó van, hogy ma azt vitatjuk, hogy tartozás van-e vagy nincsen Tiszasas részéről, tehát a megállapítás belekerülhet a határozatba, hogy Tiszasas kijelenti, hogy igenis van tartozása. Az összegszerűség tekintetében is annak átvizsgálására javasolna. Én azt kérném, hogy ez így ha lehetne, hogy javasolná azt, hogy amennyiben a társtelepülések is beleegyeznek, akkor egy közösen kijelölt pénzügyi szakértő kijelölése, akár ezek a gondolatok, nem tudom,nem láttam csak amiket a polgármester úr elmondott itt. dr. Enyedi Mihály: Elmondom akkor szó szerint. Ez a passzus tehát így néz ki: az előzőekre tekintettel az elszámolási vita megoldására Tiszasas Község Önkormányzata kijelenti, hogy a társult önkormányzatokkal együtt az elszámolási vita megoldására szakértőt kíván felkérni. A továbbiak, ami még ide tartozik, amit még biztosítéknak szánnánk Cserkeszőlő felé: Tiszasas Község Önkormányzata kinyilvánítja továbbá azon szándékát, hogy a szakértő által esetlegesen megállapított, ezt azért tettem feltételes módba, mert nem tudjuk mit állapít meg, a Petőfi Sándor ÁMK Társulás működésével kapcsolatban Cserkeszőlő Község Önkormányzata
felé fennálló ismét esetleges tartozását, mert nem tudjuk, hogy mit állapít meg, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatásból, a támogatás elnyerését követően haladéktalanul megtéríti. Következő passzus amiről szó volt: amennyiben támogatást nem kap, vagy annak összege nem elég a megállapított összeg megtérítésére, abban az esetben Önkormányzatunk haladéktalanul bankhitelt vesz fel a megtérítés céljából. Tehát itt dupla biztosítékot adunk, vagy ÖNHIKI vagy bankhitel. Azt az egyet nem tudjuk kimondani, hogy tartozunk, mert ez így tartozás elismerés, tehát ha most konkrétan rögzítjük azt, hogy már pedig ennyivel tartozunk. Azt el tudjuk ismerni, hogy ti ennyit követeltek összegszerűen. dr. Molnár György: Azt nem lehet kimondani, tehát nincs összegszerűen megjelölve, csak az, hogy tartozunk, de az összegszerűséget azt a szakértői vélemény függvényében lenne kijelentve. A társulási tanáccsal kapcsolatban szeretnék még néhány gondolatot elmondani. Bizonyára önök előtt is ismert, mind az alapító okirat, mind pedig a társulási megállapodásnak a tartalma. A mi álláspontunk az és ezt már mi jeleztük is polgármester úr és jegyző úr felé is, hogy a szükséges részeket szeretnénk a jelenlegi hatályos jogszabályok szerint aktualizálni és bizonyos pontokban akár szigorú megfogalmazásokat is szeretnénk eszközölni a jövőt illetően. Ebben természetesen én biztosítom az együttműködést Cserkeszőlő részéről és azt a visszajelzést kaptam Tiszasastól is, hogy amennyiben a mi képviselő-testületünk is áldását adja a társulás további működésére, akkor onnan kezdve mi igyekszünk, mondhatom azt, hogy május végével elkészíteni a szükséges módosításokat, akár az alapító, akár a társulási megállapodás tekintetében. Egyelőre, ahogy a polgármester úr is megmondta, a mi részünkről is úgy tűnik, hogy a többség az a társulás további működése felől fog dönteni, de ezt nálunk május 4-én fogja kimondani. Ezt azért mondom, mert van aki azt mondja nálunk, hogy ha ez egy veszteséges dolog, akkor miért finanszírozzon, miért áldozzon rá Cserkeszőlő. A másik oldalát, azt ugye hangsúlyoztam, a szakmai oldalt is és továbbá azt, hogy ha megszűnésre kerülne vagy kilépés lenne a társulásból, pedagógusok elküldésével, mert úgyis ez a gyermeklétszám csökkentésével járna. Ez egy egyszerű dolognak tűnik a testület részéről, hiszen szavazok igennel vagy nemmel, emelem a kezemet vagy nem emelem a kezemet. Az a tényleges munka ami mögötte van az egy elég nagy megterhelő munka az igazgatónő vagy akár az én számomra is. A mi meglátásunk az, hogy többek között, azért sem érdemes ezt a társulást megszüntetni, mert ha figyelemmel tetszettek kísérni a költségvetésben, a 2008-2010 között alakult társulási normatívák jóval többek, mint az ezután alakuló társulások esetében. Azzal is számolunk igazából, hogy meg van húzva Tiszasas esetében is a költségvetésben az a határ, amit mi nem tudunk tovább szorítani, tehát én mondhatok dupláját, nem akarok én most riogatni, félre ne értse senki se, de ha nem tud fizetni akkor akár mit csinálhatok, akkor sem fogok tudni több pénzt, nehogy félreértsék, kihúzni Tiszasas önkormányzatának a zsebéből. dr. Enyedi Mihály: Annyit tennék hozzá, hogy az gond nélkül elismerhető, hogy tartozás áll fent. Én ezt úgy szeretném és jelzem is a tisztelt képviselő-testületnek, hogy azt bele tudjuk írni gond nélkül, csak kötelezettséget nem vállalunk perpillanat, csak annyi tényt állapítunk meg, hogy Tiszasas Község Önkormányzata elismeri, hogy a PS ÁMK működtetésével kapcsolatban az előző évek folyamán tartozása halmozódott fel. Ez biztos, hogy így van, mert a 2010-es év az még nem rendezett.
Gyói Gábor: Én úgy gondolom, hogy mi ezt készséggel meg tudjuk tenni, mert valóban így van. Nyilván én itt elsősorban a 2010-es évre gondolok, ott biztos, hogy van tartozásunk. dr. Molnár György: Nekem nem az összegszerűség, a tény az, hogy van a tartozás. Szerintem ez így nagyonnagyon jó, hogy benne van a biztosíték is, mind a kettő benne van, úgyhogy ez mindenféleképpen jó. Nekem nincs több mondanivalóm. Karsai Béla: Elnézést, ha egy kicsit hosszabb lesz a hozzászólásom. Igyekszem lerövidíteni. Polgármester úr végig elmondta azt a kronológiát, amire jutottunk a PS ÁMK-val kapcsolatban. Előzetesen is abban állapodtunk meg, hogy itt nem a számoké az elsődleges szempont, nem 1-2 millióról fogunk vitatkozni. Előttem 4 évnek a számlái vannak világosan és tisztán áttekinthetően, ami alapján én azt merem mondani, hogy amit el fogok mondani. Azt szeretném mondani és előrebocsájtani, hogy az elszámolás a korábbi időszakban is és az érvényben lévő társulási megállapodás - hangsúlyozom és elfogadom azt, amit az előttem szólók mondtak – nem túl világos utalásai alapján készültek, tehát a társulási megállapodásnak megvannak azok a pontjai, amik alapján én az elszámolást elkészítettem. Ez nem mondja ki egyértelműen, hogy hogy is, tételesen konkrétan, hogy kell értelmezni pl.: az önköltséget, hogy kell értelmezni a buszköltség megoszlását, hogy kell értelmezni az átjáró pedagógusoknak a megoszlását. Engedjék meg, hogy a 2010-es év kapcsán végigmenjek az elszámolás kultúráján és akkor anélkül, hogy jobban belemennék a számokba, önök lássák, hogy hogyan készült és, hogy milyen adatokkal vannak alátámasztva az elszámolások. Ez minden évben ugyan így igaz, 2008-2009, egészen 2011-ig. Én 2008 őszén kerültem a Cserkeszőlői Önkormányzathoz gazdaságvezetőként, tehát gyakorlatilag 2009-2010-2011-es év az, amit én viszek végig gazdálkodás szempontjából az önkormányzatnál. Azért tolnám a 2010-es, illetve 2009-es évet, mert 2009. január 1-től csak olyan számlák kerültek beküldésre a Cserkeszőlői Polgármesteri Hivatalba az ÁMK vonatkozásában, amelyet valamelyik társtelepülés, illetve az illetékes társtelepülés jegyzője vagy polgármestere, illetve intézményvezetője ellenjegyez, mint szakmai teljesítő. Ezzel biztosítjuk azt, hogy csak olyan költségek kerülnek az adott településen könyvelésre, amik az itteni szakemberek, testület, polgármester úr, illetve jegyző úr jóváhagyott. Nem történhet meg, hogy olyan költség kerüljön feltüntetésre az adott településen, amit nem igazoltak le helyben. Ezt alapként gondoltam 2009. január 1-től bevezetni. Úgy gondolom ez mai napig jól működik, mert így tudjuk nyomon követni, hogy megfelelő helyre kerültek-e a költségek. Ez az egyik nagyon fontos, a másik nagyon fontos dolog a helyben felvevő költségeket egyre inkább és 2011-re már el tudtunk oda jutni, hogy 2010-ben is teljes egészében a helyben felmerülő költségeket a települések finanszírozzák. Itt az elmúlt 4 év során nagyon jól látszódnak azok az erőfeszítések, amik ugye a költségtakarékosság területén próbálnak elérni a települések. Ha azt mondom, hogy 2008-ban 305 millió forint volt a támogatás költségvetése, 2010-ben pedig 295 millió forint, akkor ez mutatja azt az erőfeszítést, amit a 4 település együttesen megtett azért, hogy az oktatási költségek ne emelkedjenek és a költségeinket sikerült majdnem 10 millió forinttal lefaragni úgy, hogy azért még működőképes maradt az intézmény. A másik, aminek két része van az a normatívák kérdése. Azért mondom két részre bontva, mert mi a gesztor település, egy részét mi igényeljük a MÁK-tól, a másik részét pedig a Kistérségen keresztül kapja meg a társult település. Gyakorlatilag az igénylések is ezen túlmenően még két részből tevődnek össze. Van
egy októberi előlegigénylés, aminek a pontos számait csak az első 8 hónapra tudjuk meghatározni, mert az októberi statisztikába az adott oktatási év szeptemberében kezdő gyerekeknek a létszáma az, ami meghatározó. Ezt kell alkalmazni augusztusig, augusztustól pedig a következő 4 hónapra csak becsülni tudjuk, hogy a következő év szeptemberében hány gyerek fog iskolába járni az adott osztályba. Ezért van tehát ez a bizonytalansági tényező. Ezt a bizonytalansági tényezőt csak akkor zárjuk ki vagy konkretizáljuk, amikor a következő évben a zárszámadás keretében, illetve az év végi beszámolónak a keretében már ismerem az étkezési napokat, az igénylett óvodai szolgáltatásoknak a nagyságát, konkrét számokkal tudjuk a normatíva igénylést konkretizálni. Vagy több lesz ez az összeg, amit előzetesen igényeltünk, vagy kevesebb, tehát így tudunk az Államkincstárral elszámolni. Tehát ezért van az, hogy előre nem tudjuk ezer százalék biztonsággal megmondani, hogy most a 123 millió forint, a 2010-re igényelt 124 millió forintos normatíva az 124 millió forint lesz, lehet 127 millió forint, de ugyan úgy lehet 120 millió forint is, attól függően, hogy a gyermeklétszámok, étkezési létszámok, hogy alakulnak. Tehát ez változhat intézményeken belül. Nagyságrendileg az kell mondanom, hogy az elmúlt időszakban 124-130 millió forintos nagyságrendig változott az államtól igényelt normatíva, a kistérségen keresztül igényelt normatíva pedig olyan 27 és 30 millió forintos nagyságrend között változott az elmúlt időszakban. Amit itt polgármester úr is említett, hogy gyakorlatilag a mostani elszámolásban már a kistérség által kiközölt normatívák szerepelnek, itt közlöm, hogy azért változtak a számok, mert ezt tőlük, tanúsítvány keretében be kellett kérnem és amit ők átadtak számot, az okozta a változást, amire a polgármester úr utal. A másik még ami nagyon fontos tétel az elszámolásoknak a férőhely és a gyermeklétszámok. Minden egyes évben pontosan el tudjuk mondani, illetve látható, hogy melyik településen, melyik osztályba hány gyerek jár. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a MÁK-ot aki ugye, mint nekünk központi szereplőként közvetíti a támogatást, őt igazából nem érdekli, hogy mi az adott társtelepülésen, a társuláson belül, hogy szedjük össze a létszámokat. Adott esetben, ha 2009-2010-ben a 38 másodikos gyerek, hogy jön össze, őt ez nem érdekli, mivel intézményről van szó. Ő egy számot lát, hogy 38 db másodikos gyerek után igényelhetünk támogatást. Ennek a településenkénti megoszlása az elkészített statisztika alapján készült és mi ennek alapján hoztuk meg a társtelepülésekre eső támogatásokat. Konkrétan ez a 38 gyerek: 16 van Szelevényen, 4 van Tiszasason, 18 pedig Cserkeszőlőn. Adott esetben ennek a támogatási sornak a feloszlása ilyen arányban történik meg. Minden sor le van bontva, hogy-hogy jöttek össze a létszámok és kit mennyi támogatás illet. A másik, ami nagyon fontos az egy főre eső oktatási költségnek a meghatározása a cserkeszőlői iskolában, hisz úgy szól a társulási megállapodás, hogy a kapott normatíva és a tényleges normatíva költségek közötti különbözetet kell a társtelepüléseknek az átjáró diákok költségtérítése címén megtéríteni a gesztor településnek. Ennek két eleme van: az iskolai költség, tehát az utazási költségek, másrészt pedig az étkezési költségeknek a meghatározása. Azért, hogy villámgyorsan áttekinthető legyen, most csak nagyságrendeket mondok. A konyhának, ami ellátja az óvodákat, iskolákat, gyakorlatilag éves szinten közel 40 millió a költségvetése, 39.645.000 Ft. Ez, teljes egészében azért, hogy világos legyen, és ne érezze egyetlen egy társtelepülés sem, hogy mi most azt mondjuk, hogy 172 ezer forint jut egy 7-8-os osztályos gyerekre, a konyhának a teljes költségét kimutatjuk, hogy egyes korcsoportokra a felhasznált nyersanyagnorma alapján mennyi rezsiköltség, bér, vízdíj, egyebek jut. Ennek alapja a felhasznált nyersanyagnorma. Félrevezető, mert gyakorlatilag ugye az oktatási törvény szerint a költségtérítésnek az alapja a nyersanyagnorma, hogy mennyit fizetnek a szülők, illetve még azon belül is vannak támogatások, illetve kedvezmények, a többit a polgármesteri hivataloknak kell mellé tenni. Adott esetben akkor kapunk korrekt számot, hogyha ismerjük, hogy a teljes költségből mennyi az egy főre eső étkezési költség. Az oktatási és az étkezési költségből jön ki az a szám, amire én vissza fogok térni, az önköltség meghatározásáról még fogok beszélni.
Nagyon fontos még az, hogy a települések egymás közötti elszámolását az elmúlt időszakban az Államkincstár nem tudta megoldani, azt, hogy olyan pedagógusokat alkalmazzon, aki több településen tanít, már eleve megbontsa a munkabérüket, tehát el kellett döntenünk év elején, hogy van egy pedagógus, aki Cserkeszőlőben van állományban, azt az Államkincstár csak úgy tudta kezelni, hogy ezt a bért, ezt Cserkeszőlő intézi minden településre át. Ezt mi úgy neveztük itt az elszámolások során, hogy tisztázni kell az áttanítások költségvonzatát. Ezt úgy oldottuk meg, hogy minden egyes településből közösen megnéztük, hogy hány olyan pedagógus van, aki valamilyen arányban áttanít más településekre. Most kezdjük akkor Cserkeszőlővel. Pontosan ki tudjuk mutatni az elszámoláson belül, hogy hányan tanítanak át. Hatan tanítanak át Szelevényre, Tiszasasra szintén hatan. Óraszám alapján látjuk, hogy mennyi ez az óra, amit áttanítottak, tehát óraszám alapján töltenek el Szelevényen, illetve Tiszasason. Ennek megfelelően a bér és járulékaival korrigáljuk azt a számot, ami ugye az alap elszámolásban benne van. Nagyon fontos az áttanításokhoz kapcsolódó költségtérítéseknek a megoszlása. Ugyan ezt a szisztémát követtük, megmondom őszintén a korábbi időszakban ez mindig egy sarkalatos kérdés volt, hogy mekkora ennek a nagyságrendje és tényleg mekkora költséget jelent az átjárás. 592.000 Ft-ot jelentett egész évre vonatkozóan összesen a 7 pedagógus vonatkozásában. Nem ez a legnagyobb költségelem, ami ugye felmerült az átjárásokkal kapcsolatban. Nagyon fontos az és most már gyakorlatilag az utolsó elemhez jutok, amikor azt mondom, hogy mondjuk az átjáró diákoknak a költségének a meghatározása. Mint említettem Cserkeszőlő esetében ez két tételből adódik össze. Egyik rész a közvetlen oktatási költség, a másik rész az étkezési költségekkel növelt egy főre eső költség. Itt most csak a 7. és 8. osztályos gyerekekről beszélek, hisz az érinti a társtelepüléseket. Ez azt jelenti, hogy 619.458 Ft az egy főre eső költség. Többször felmerült az egyeztetések során, hogy Cserkeszőlőnek van egy és most elnézést, hogy így fogalmazok, van egy gazdagabb háttér a polgármesteri hivatal részéről és azokat a költségeket, amik felmerülnek, ezt megpróbáljuk áthárítani a társtelepülésekre. Szó nincs erről, mert az egy főre eső költség ilyen módszerrel történő számolása szerint is a legalacsonyabb, az adott településekhez képest. Ez azt jelenti, hogy 619 ezer forint egy főre eső költség van Cserkeszőlőnek, Szelevény esetében az iskolai nevelés 677 ezer forint és Tiszasason is 641 ezer forint az egy főre eső költség. Itt egyértelműen arról van szó, és ami itt nekem óriási felelősség szakmailag és emberileg is, hogy itt egy település, egy társult intézmény sorsáról van szó és én nem csak oktatási oldalról mondom, hogy ezt az intézményt fent kell tartani, hanem a pénzügyi számok is azt mutatják, hogy ez a leggazdaságosabb működése jelenleg a négy településen az oktatásnak. Én röviden tehát azt szerettem volna vázolni, hogy mik azok az elemek, amik alapján ezek az elszámolások elkészültek, tehát én amikor itt az elmúlt három évben erősen megkérdőjelezték a hozzáértésem, ebből bennem harag nincs, mert én látom azokat a mögöttes adatokat, amik ezek mögött a számok mögött vannak. Önök ezeket a számokat nem látják és vagy elhiszik, vagy nem. Ez egy teljesen korrekt helyzet, amikor Önök azt mondják, hogy egy független szakértővel nézessük meg ezt az elszámolást. Én a továbblépést abban látom, és úgy gondolom, hogy nem fajult és mérgesedett volna el ennyire ez a helyzet, hogyha a Társulási Tanács vagy minek nevezzem már korábban létrejött volna és ezt az elszámolást egy bizonyos arányban ellenőrizte volna. Azért vagyok nyugodt, mert a négy év vonatkozásában nincsenek eltérések az éves települési hozzájárulások között, tehát nincsenek eltérések. Mindjárt fogom mondani, hogy Tiszasas esetében ez milyen volumenen mozog. Az elszámolásokból nyomon követhetők azok az intézkedések, amelyek a megtakarítások kapcsán felmerültek. Ez mind-mind visszatükröződik az elszámolásban, ugyan úgy, mint a normatíva változásoknak a hatása is végigkövethető az elszámolások során. Tiszasas esetében a 11 millió forint, ez a 11.614.000 Ft ez a 2010-es adat és a 2009-es adat pedig a 7.995.000 Ft az, ami még felmerült, mint költség. Én azt mondom, mint pénzben fizetendő hozzájárulás, mert ugye külön kell választania település által társulási
hozzájárulás címen megfizetett összeget, ami helyi intézményeknek a költségei fedezetére kifizet, illetve ami a nettófinanszírozásból adódóan a bér és a normatíva közötti különbség, illetve az átjáró gyerekeknek a költsége. Gyakorlatilag oda akarok kilyukadni, hogy a normatíva finanszírozás Tiszasas esetében közel 4 millió forint mínuszt eredményez 2010ben, illetve több, mint 4 millió forintot, 4.606.000 Ft-tal van alulfinanszírozva az összes normatíva a bér és járulékokhoz képest. Tehát, hogyha azt nézzük, hogy az a 9-10 milli forint miből tevődik össze, akkor két elemet szeretnék kiemelni belőle: a 4.606.000 Ft-ot, illetve az átjáró gyerekeknek a 4.638.000 Ft-ját, amit ugye az előző szisztéma szerint kiszámoltunk, ez 9,2 millió forintos nagyságrend. Éves szinten, hogyha megvizsgáljuk az előző éveket, éves szinten ebben a nagyságrendbe, ebbe a 9-10 millió forintos nagyságrendbe volt az a társulási hozzájárulás, amit én úgy gondolom, hogy készpénzben kell a településnek rendezni a gesztor település felé, mert, ugye ez rendezésre váró költség. Amit még polgármester úr említett, hogy a szakértői vélemény megérkezését vagy fogadása után fizetnénk Tiszasasnak, azt a…. Gyói Gábor: Nem, ezt lehet, hogy félreértette. Ez úgy van megfogalmazva, hogy ezt fizetnénk és ennek a nagyságrendje aszerint változik, hogy mit állapít meg. Tehát ez nőhet, csökkenhet, szerinted nőni fog, szerintem meg fogalmam sincs, hogy mi történik vele. Karsai Béla: Én úgy gondolom, hogy, mert én ugye látom és előnyös helyzetben vagyok. Az vinné előre a magát a megállapodást és minden adósságrendezésnek az alapja, hogy adott pillanatban megállapítunk egy felhalmozódott adósságot és akkor utána próbáljuk megakadályozni annak a növekedését, tehát gyakorlatilag most tudjuk, hogy adott pillanatban mennyi az az adósság, ami felhalmozódott és próbálunk olyan intézkedéseket tenni, hogy ez az adósság ne halmozódjon tovább. Az én véleményem szerint akkor nem halmozódna ez az adósság tovább és nem okozna később kellemetlenséget, hogyha ezt a 9, illetve én most azt mondom, hogy ha a minimális összeget mondom, 9 millió forintot látok évente, ami minimum felmerül, mint térítés. Most mondja azt a település, hogy akkor még ez is sok, legyen egy 8 millió forint, a tévedések lehetőségét nem kizárva és akkor ennek a 8 millió forintnak én úgy gondolom 2011. január 1-től beosztott részét, tehát 1/12-ed részét, gyakorlatilag havi 700.000 Ft lenne véleményem szerint az a méltányos összeg, amivel nem halmozódna az adósság tovább, a napi működés. Én röviden ezt szerettem volna elmondani. 2009-ben is közel ugyan ezeket a számokat mondtam, 2010-ben végig ilyen nagyságrendű számokról beszéltünk. Nekem szakmailag és pénzügyileg is meggyőződésem, hogy jelen felállás szerint nincs igazán más lehetősége a négy településnek, mint ennek a társulásnak a működtetése, hogyha pénzügyileg akarunk jó döntést hozni. Amit jegyző úr is említett, hogy olyan társulásról van szó, ami 2008 előtt alakult, ez plusz normatívát jelent. A társulás gyakorlatilag a mai napra olyan szintre jutott szakmailag és most azt kell, hogy mondjam pénzügyileg is, hogy tisztán átlátható elszámolást tudna garantálni a következő években. Az, hogy 2-3 év múlva mi fog következni azt még senki nem látja. Most én úgy gondolom, hogy az lenne a legjobb döntés és szakmailag én ezt tudom támogatni, hogy ez a társulás működne, de azokkal a finomításokkal, amiket itt elmondtunk, Társulási tanács stb. Ezek nélkül úgy gondolom, hogy mindig is jogosan ott marad a kétely a másik oldalon, hogy ezek a számok a jók. Ezt a Társulási tanács tudná kiküszöbölni, illetve hogyha ehhez közoktatási szakértőre van szükség, akkor vizsgálja át ezt az elszámolást és mondja ki, hogy ez jó vagy kevésbé jó. Köszönöm szépen. Ha valakinek van kérdése, akkor nagyon szívesen válaszolok rá.
Gyói Gábor: Én akkor meghallgatnám még Fekete Istvánnét is. Kíván-e valamit még igazgató asszony hozzátenni? Fekete Istvánné: Köszönöm szépen. Én azt gondolom, hogy valamennyien ismerik a szakmai munkáját ennek a társulásnak és nagyon-nagyon örülök, hogy egyetlen egy település nem vitatja. Szakmailag ez a társulás jól működik és nagyon-nagyon sok nehéz napot éltünk át mire idáig eljutottunk az előző testületekkel és én mindenképpen szeretném, hogyha ez tovább folytatódna és én azt gondolom, hogy Tiszasasnak is ez az érdeke. A szülők és a gyerekek is megjárták a hadak útját és nem utolsó sorban a pedagógusok. Mára ez már teljesen normálisan működik és azt gondolom, hogy nem csak a négy település sorsa, hanem egyáltalán a kistérségben olyan helyet vívtunk ki magunknak erkölcsileg és szakmailag egyaránt, hogy ott tartunk, hogy azt kell mondanom, hogy nem tudunk már bizonyos osztályokba létszámot felvenni Cserkeszőlőben, mert annyian jelentkeznének innen a szomszéd településről, a mi szomszédjainkból is. Ha ez a társulás nem működik tovább, akkor azt gondolom, hogy erkölcsileg is minden településnek óriási veszteség lenne. Szokolai Lajos: Én még két szót mondanék zárónak. Annyit tudok még ehhez hozzátenni, amit délelőtt Szelevényen is elmondtam, hogy azért kell ezt nagyon határozottan és biztos alapokra helyezni ezt a társulást, mert itt további fejlesztéseket kell finanszírozni a gesztortelepülésnek. Mint említettem már, nekünk két fajta tervünk van. Van egy két tantermes bővítéses engedélyes tervünk és van egy négy tanteremre engedélyes bővítéses terv. Mindnyájan tudjuk és biztosan Önök is beszélték már, hogy május végén és júniusban fognak kijönni az önkormányzati pályázatok. Hogyha ez a társulás fennmarad, nagyon remélem, és nagyon bízok benne, akkor gesztortelepülésnek kell lépéseket tenni a fejlesztés felé. Legalább két tanteremmel bővíteni kell az iskolánkat, hogy kényelmesen elférjenek. Ehhez a beruházásokhoz mi nem kérünk hozzájárulást a társult településektől. Az vezérelt bennünket, hogy ne történjen így, de ha mégis valamikor feloszlik ez a társulás, ne legyenek vagyoni viták is. Én azt hiszem, hogy az amit mi most itt elmondtunk, talán megértéssel az akarathoz hozzájárultunk és úgy hiszem, hogyha ez amiről beszéltünk, ezek itt lezajlanak. Akkor ez a társulás tovább fog működni. Köszönöm szépen, hogy itt lehettünk és további jó munkát kívánunk. Fekete Istvánné: Biztos tudja a képviselő testület, hogy 13 millió forintos beruházás történt itt meg a napokban. Nem tudom polgármester úr látta-e már. Két interaktív táblát nyertünk, és ami a társulásnak a következménye, hogy ez egy Uniós pályázat volt és három éve szenvedünk ezzel. Elsősorban a társult településekre irányították most ezeket a pályázatokat és számos új számítógép is érkezett az iskolába a létszámnak természetesen megfelelően. Igaz, hogy ez a társulás tulajdona, a gesztor intézmény pályázott, de oda kellett ezt beszerelni akármennyi gyereklétszám van, ahová ezt pályáztuk és létszámilag Tiszasasnak ennyi járt. Ez azért egy nagyon nagy szó. Köszönöm szépen.
dr. Molnár György: Bocsánat, ahogy Szelevényen úgy most is a vége után még mondanék valamit. Nekünk annyi lenne még, hogy ugye polgármester úr is jelezte, hogy több együttműködés a társulással kapcsolatban. Nálunk tegnap volt oktatási bizottsági ülés és két dolgot az oktatási bizottság támogatásra javasolta a mi testületünknek azt, hogy mi megemelnénk az 1. és 4. osztály létszámát 32 főre, ez az egyik, a másik, hogy 2009-ben volt egy pályázat, amiben 4,2 millió forintot nyertünk, ami egy utófinanszírozás lenne. Ezt Szelevényen is elmondtuk, hogyha Tiszasas nem kíván részt venni, akkor Cserkeszőlő mindenképpen elő fogja ezt a pénzt teremteni. Gyói Gábor: Ez miről szól? dr. Molnár György: Ez egy utófinanszírozású pályázat. Fekete Istvánné: A Leader-be adtuk be a gyerekek nyári felügyeletére biztosító. Gyói Gábor: Igen. A Leader közösségen keresztül hallottam már erről. Fekete Istvánné: A lényeg az, hogy 4,5 millió forintot igényeltünk, ebből 4,3 millió forintot kaptunk meg, erről határozatok is vannak. Ez azt jelenti, hogy a nyáron négy hétig biztosítunk 120 gyereknek a társulás területéről nyári foglalkoztatást reggeltől-estig. Ebben benne van az étkezésük, a programdíjak, a felügyelőknek a díja. Ez ugye, mint mondta jegyző úr, utófinanszírozású, de van önrésze is, az Áfa. Az akkori polgármester úrral ezt egyeztettük, mert eredetileg ez úgy volt, hogy tavaly ezt meglehetne valósítani, azonban nem láttam én magam arra biztosítékot, hogy fogják ezt finanszírozni, ezért ezt eltettük ezt a tavalyi megvalósítást és most az idén kellene ezt megvalósítani. Akkor ezt Laskai István úr teljesen elutasította, azt mondta, hogy Tiszasas ebből semmit nem tud bevállalni, tehát nem kívánják a tiszasasi gyermekeket ebben a pályázatban táboroztatni, mert az önrészt sem tudják kifizetni. Most kellene valami olyan nyilatkozata a testületnek vagy polgármester úr részéről, hogy a tiszasasi gyerekeket is betudjuk-e ebbe a táborba vonni. A 32 főre visszatérve pedig azt szeretném mondani, hogy hál istennek, hogy olyan nagy az igény az iskolánk felé, hogy 31 gyereket szeretnének az első osztályba beíratni nálunk és ez azt jelenti, hogy 26 fő lehet a maximális létszám, amit most január 1-től 20%-kal megemelhet a testület. Az oktatási bizottságunk ezt nálunk tegnap támogatta. Gyói Gábor: Köszönjük szépen a tájékoztatást. Nem tudok azonnal nyilatkozni erről a Leader-ről. Ehhez látnom kéne az összegeket és nyilván a testülettel is konzultálni kell ebben a kérdésben. Én
még annyit tennék hozzá, hogy szintén a zöld környezeti neveléssel kapcsolatban is tudomásom szerint folyamatban van egy pályázat beadás, minket is megkeresett egy egyesület ezzel kapcsolatban. Fekete Istvánné: Nem ugyan az. Gyói Gábor: A pályázat ugyan az. Szeretnénk ebben mi is részt venni. Gondolom a pályázat úgy íródik, hogy a társtelepülések is. Fekete Istvánné: Így van. Én a szándéknyilatkozatomat kifejeztem a négy településre. dr. Molnár György: Még annyi kérdésem lenne, hogy itt a szakértő kirendelése és elszámolás tisztázása, hogy ezt lehetne már körvonalazni, hogy ez mit jelölne konkrétan. Az, amit Karsai úr elmondott, hogy mit számolt, hogy számolt, az kerülne szakértő által átszámolásra és véleményezésre és az-az által elkészített szakértői vélemény tartalmát fogadná el valamennyi társtelepülés? dr. Enyedi Mihály Szerintem ezt egy külön négy oldalas szerződésben le kell írni, de nagy valószínűséggel igen. Számszakilag végig kellene ellenőrizni az összes számot. dr. Molnár György: Én ezt csak azért kérdezem, mert én mondhatom ezt az én testületemnek, hogy amit Karsai úr számolt azt nézetnénk meg szakértővel. Gyói Gábor: Én úgy gondolom, hogy ha tudnak a társtelepülések konzultálni ezzel a nevezzük így lektorral, akkor én tudok mondani 3-4 olyan pontot mondani, ami az én véleményem szerint kifogásolható, hogy erről alkosson véleményt. Az elszámolás alapjául én mondtam, hogy szerintem elfogadható a Karsai úr által alkalmazott metodika. Karsai Béla: Annyival hagy egészítsem ki, hogy ez nem az általam alkalmazott metodika, ez a jelenlegi társulási megállapodás szerint elfogadott. Ez a mostani elvek szerint készült elszámolás. Én úgy gondolom, hogy más elvek szerint nem készülhet.
Gyói Gábor: Arra mindenképpen jó, hogy bizonyos anomáliákat mutasson, és számokat pontosan tükrözzön. dr. Molnár György: Kérdés, esetleg vélemény? Én azért kíváncsi lennék, hogy Önök, hogy látják, mint látják, mi a véleményük? Tényi Imre: Én azt mondom, hogy maradjunk ebbe a társulásba, csak az a kérésem, hogy egy intenzívebb közös párbeszéd alakuljon ki a települések között. Mondtad ezt a 800 ezer forintos havi törlesztést is, ami szerintem egy kicsit magas, de majd csiszolunk rajta a megbeszélés útján, hogy mennyi lesz az-az összeg. Karsai Béla: Röviden erre én csak annyit szeretnék válaszolni, hogy azért volt ez, mert a 2009-es évben, tehát a 7.995.000 Ft-ból ugye csak 1.500.000 Ft került megfizetésre, tehát jelentős hányad nem volt. 2010-ben pedig mindössze 83.000 Ft volt az a pénzösszeg ami átutalásra került Tiszasasról. Itt az előző polgármester úr egyértelműen azt mondta, hogy nem tartozik semmivel és most úgy néz ki, hogy 2010-ben közel 11 millió forint, ami végszámként fennáll. Én, mint gazdasági vezető sem ellenzem egy szakértőnek a meghallgatását. Amit itt az elején mondtam, én látom azokat a dolgokat, amiket ezekkel a számokkal alá tudok támasztani. Tényi Imre: Ezt az Oktatási Társulási Tanácsot nagyon-nagyon javasolom, hogy minél hamarabb jöjjön létre és működjön. Szokolai Lajos: Megszületnek a testületi döntések, utána ezt kezdeményezni fogjuk. Gyói Gábor: Ezt fogjuk folytatni ezt a beszélgetést és nyilván tudjuk azt mi is, hogy 3-4 gyerekkel osztályt fenntartani gyakorlatilag lehetetlen. Arra nem tudunk alkalmazni egy pedagógust, hogy 3 gyereket tanítson, bár ott tartanánk, hogy tudnánk. Nyilván tudjuk, hogy ha megszületik a pozitív döntés, akkor ezeket a kérdésekről még egyeztetnünk kell. Fekete Istvánné: Nagyon szeretném kérni, hogy ha pozitív lesz ez a döntés még májusban térjünk már vissza, mert a következő tanévet a tanév végén meg kell szervezni.
Gyói Gábor: Készülünk erre, én már gondolkodtam ezen. Fekete Istvánné: Van egy pozitív dolog és ezt hagy mondjam el. 14 első osztályos gyerek van ide beíratva jelenleg és az új törvény is ezt a minimum létszámot határozza meg. Ha a testület úgy dönt, az első osztály indulhat önállóan. Gyói Gábor: Köszönjük szépen. Ott van mindenki előtt az a határozat, amit jegyző úr elkészített.
dr. Enyedi Mihály jegyző úr ismerteti a határozat tartalmát.
Gyói Gábor: Én azt javaslom a tisztelt képviselő-testületnek, hogy fogadjuk el ezt a határozati javaslatot. Aki ezzel egyetért kérem kézfelnyújtással jelezze. Köszönöm szépen az egybehangzó véleményt.
Ezután a képviselő testület 5 igen szavazattal, minősített többséggel, egyhangúlag az alábbi határozatot hozza: 25/2011. (IV.28.) KT határozat A Petőfi Sándor ÁMK Társulás működése során kialakult elszámolási vitáról Tiszasas Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. tv. 2. § (2) bekezdése alapján – figyelemmel a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló – többször módosított - 1997. évi CXXXV. törvény előírásaira - az alábbi határozatot hozza: 1.Tiszasas Község Önkormányzatának Képviselő-testülete elismeri, hogy a Petőfi Sándor ÁMK Társulás működésével kapcsolatban Cserkeszőlő Község Önkormányzata, mint a társulás gesztora a 2009. évben felmerült működési költségeivel kapcsolatban 4 956 826 forintot, a 2010. évben felmerült működési költségeivel kapcsolatban 11 614 228 forintot követel Tiszasas Község Önkormányzatától. 2. Tiszasas Község Önkormányzatának Képviselő-testülete jelen határozat 1. pontjában foglalt követeléssel kapcsolatosan az alábbi nyilatkozatot teszi:
Tiszasas Község Önkormányzata kinyilvánítja azon szándékát, hogy a 2011-2012-es tanévet is a társulás jelenlegi keretein belül kívánja megoldani közoktatási feladatait. Tiszasas Község Önkormányzata a Petőfi Sándor ÁMK Társulás 2009. évi működésével kapcsolatos hozzájárulását kifizetettnek tekinti. A felmerült pénzügyi vitával kapcsolatosan többször jelezte aggályait, melyekre írásbeli választ Önkormányzatunk nem kapott. Önkormányzatunk által korábbi nyilatkozatában elismert 1.489.399. Ft összegű jogszerű követelés 2011. április 4-én banki átutalás formájában megtérítésre került. A 2010. évvel kapcsolatban felmerült összegről 2011. április 19-én kapott önkormányzatunk tájékoztatást.
Tiszasas Község Önkormányzata elismeri, hogy a Petőfi Sándor ÁMK Társulás működtetésével kapcsolatban az előző évek folyamán tartozása halmozódott fel Cserkeszőlő Község Önkormányzata felé. Előzőekre tekintettel az elszámolási vita megoldására Tiszasas Község Önkormányzata kijelenti, hogy a társult önkormányzatokkal együtt az elszámolási vita megoldására szakértőt kíván felkérni. Tiszasas Község Önkormányzata kinyilvánítja továbbá azon szándékát, hogy a szakértő által esetlegesen megállapított, a Petőfi Sándor ÁMK Társulás működésével kapcsolatban Cserkeszőlő Község Önkormányzata felé fennálló esetleges tartozását az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatásból (ÖNHIKI), a támogatás elnyerését követően haladéktalanul megtéríti. Amennyiben támogatást nem kap, vagy annak összege nem elég a megállapított összeg megtérítésére, abban az esetben Önkormányzatunk haladéktalanul bankhitelt vesz fel a megtérítés céljából. 3. A további elszámolási vitákat megelőzése érdekében Tiszasas Község Önkormányzata a 2011-2012-es tanév kezdetétől havi rendszerességgel, a társulási tanács által később meghatározott összegű társulási hozzájárulást „előleg” gyanánt folyamatosan utalni kívánja Cserkeszőlő Község Önkormányzata részére. Amíg a társulási tanács az összegszerűség kérésében nem határoz, addig az utalandó összeget Tiszasas Község Önkormányzata havi 500.000 forintban állapítja meg. 4. Tiszasas Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Petőfi Sándor ÁMK Társulás működésével kapcsolatban felhatalmazza a polgármestert a további tárgyalások lefolytatására.
Felelős: Határidő:
Gyói Gábor polgármester azonnal
A határozatról értesül: Gyói Gábor polgármester Harmatos László alpolgármester Dr. Enyedi Mihály jegyző Képviselő-testület – helyben Cserkeszőlő Község Önkormányzata Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 2. Irattár
Miután több kérdés, hozzászólás nem volt, Gyói Gábor polgármester az ülést bezárta.
Kmf.
…………………………….. Gyói Gábor polgármester
...…………………………… dr. Enyedi Mihály jegyző
Jegyzőkönyv hitelesítő:
……………………………..
...……………………………
Braxa Józsefné képviselő
Szitó Lajos Zoltánné képviselő
