Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség LEVÉLCÍM : 4001 DEBRECEN. Pf. 27.
4025 DEBRECEN, HATVAN U. 16. E-MAIL:
[email protected] TELEFON: 52-511-000 TELEFAX : 52-511-097
Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltsége, Gyula ÜGYINTÉZÉS: 5700 GYULA, MEGYEHÁZ U. 5-7. LEVÉLCÍM: 5701 Gyula, Pf.: 99. E-MAIL:
[email protected] TELEFON: 66-362-944 TELEFAX: 66-361-755 ÜGYFÉLFOGADÁSI IDŐ: Hétfő: 8:30-12:00; Szerda: 8:30-12:00, 13:00-16:00; Péntek: 8:30-12:00
Ikt. szám: 83444-037/2013.
Tárgy: Gyomaendrőd, Harcsás zugi közcélú hálózat és transzformátorállomás létesítésének előzetes vizsgálati eljárása Ügyfél: E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. 4024 Debrecen, Kossuth u. 41. KÜJ: 100173060
Ügyintéző: Kopcsákné Lakatos Ildikó
HATÁROZAT I. Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. megbízásából a Hálózat-Terv Kft. kérelmére indult közigazgatási eljárásban – a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációban, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet (továbbiakban: R.) 5. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével – megállapítom, hogy a Gyomaendrőd, Harcsás zugi közcélú 22 kV-os légvezeték, ill. transzformátorállomás megvalósítása, üzemeltetése, valamint felhagyása során nem származhatnak jelentős környezeti hatások, tehát környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A létesítmény kialakításához a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben és végrehajtási rendeleteiben előírt hatósági engedélyek szükségesek. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltsége (továbbiakban: Kirendeltség) a további engedélyezési eljárásokban szakhatóságként vesz részt. II. A tervezett létesítmény jellemzői 1. A környezethasználó megnevezése - E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. - Székhelye: 4024 Debrecen, Kossuth u. 41. - Cégjegyzékszáma: Cg. 09-10-000064 - KSH száma: 10750036-3513-114-09
2. A tevékenység célja Gyomaendrőd, Harcsás zugban a 9163, 9122, 01818 helyrajzi számú utak mentén lévő ingatlanok tulajdonosai villamos energia igényt nyújtottak a hálózati engedélyes felé. A kért villamosenergia igény új középfeszültségű leágazás, 22/0,4 kV-os transzformátorállomás, valamint 0,4 kV-os kisfeszültségű hálózat létesítésével elégíthető ki. A tevékenység besorolása a R. 3. sz. melléklete 76. pontja alapján: villamos légvezeték 20 kVtól. 3. A tervezett tevékenység TEÁOR száma 35.13 Villamosenergia elosztás 4. A tervezett beruházás helye: Gyomaendrőd külterülete. 5. Műszaki adatok: o Üzemi feszültség: o Érintésvédelem:
középfeszültség kisfeszültség középfeszültségen kisfeszültségen
o Nyomvonal hossza: - középfeszültségű légvezeték (csupasz szabadvezeték) - középfeszültségű földkábel - kisfeszültségű földkábel
3x22 kV ~ 50 Hz 3x230/400V ~ 50 Hz IT rendszer TN-C rendszer
AASC 3x50 mm2
NA2XS(F)2Y 3x1x150 mm2 NFA2X 4x95+25 mm2 NFA2X 4x50+25 mm2 o Transzformátor típusa: OTR-AF 1400
587,5 m 210 m 700,5 m 309 m
6. A tervezett tevékenység leírása: A létesítendő középfeszültségű hálózatot a nyomvonalrajzok szerinti nyomvonal vezetés szerint kell létesíteni AASC típusú 3x50 mm2 keresztmetszetű vezetővel. A létesítendő leágazás tartóoszlopai áttört gerincű vasbeton, feszítőoszlopai nagycsúcshúzású vasbeton oszlopok lesznek. A leágazás 5-6. számú oszlopközében NA2XS(F)2Y típusú 3x1x50 mm2 keresztmetszetű földkábeles szakaszt kell létesíteni. A középfeszültségű leágazás végén új, 22/0,4 kV-os transzformátor állomást kell létesíteni 100 kVA-os transzformátorgéppel, közcélú elosztószekrénnyel. A létesítendő transzformátorállomástól kisfeszültségű légvezetékes hálózatot kell létesíteni a nyomvonalrajzok szerinti vezetés szerint. A létesítendő középfeszültségű hálózatot az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt-nél alkalmazásban lévő TIH-02-07 számú madárvédelmi ajánlás szerint tervezik létesíteni. A létesítendő légvezetékes hálózat nyomvonalára, illetve annak biztonsági övezetére a területileg illetékes földhivatalnál a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által kiadott engedély alapján vezetékjog lesz bejegyezve. 7. A tevékenység hatásterülete: A vezetéképítés hatásterületét az építési fázis hatásterülete határozza meg, mely az elhelyezendő vezeték nyomvonalától számított 2,5-2,5 méteres biztonsági sávban határolható le. A felhagyás hatásterülete megegyezik a létesítés hatásterületével. Az üzemelés során - az OTR – 2/18 –
transzformátor adatlapja alapján, annak hangteljesítményét figyelembe véve - a hatásterület ugyancsak a biztonsági övezeten belül marad, melyben védendő objektum nem található. A tervezési terület nem érint természetvédelmi területet, csak a vezeték biztonsági övezete érinti a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő Hármas-Körös (kód: HUKM20017), mint jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek részét képező területet a 2837, 2808/2 és 2347 hrsz.-ú földterületeknél, mely területek egyben országosan védett területek is. Közvetett hatásterület: Gyomaendrőd Város közigazgatási területe. 8. A beruházás tervezett időbeli ütemezése - A kivitelezés várható ideje: az engedélyek megszerzését követően, 2013. II. félévében. - A kivitelezés időtartama: kb. 3 hét - Az üzemelés megkezdése a kivitelezés befejezését követően azonnal. III. A) A tevékenység engedélyezéséhez és gyakorlásához az alábbi szempontokat és feltételeket határozom meg: 1.
2. 3. 4.
5.
6. 7. 8.
A létesítési munkálatok kapcsán szükséges építési-bontási munkákat, az új oszlopok munkagödreinek kialakítását a környezet szennyezését és károsítását kizáró módon kell végezni. Az építési munkák során a környezeti terhelést a szükséges legkisebb mértékűre kell csökkenteni. A tervezett vezeték nyomvonala nem érintheti a Gyomaendrőd, külterület 02347 hrsz.-ú, elsőrendű árvízvédelmi töltésnek a lábvonalától – a töltésfejlesztés mértékét is figyelembe véve – számított 10 méteres védősávot. A tervezett hálózat kialakítása előtt értesíteni kell a töltés kezelőjét, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságot. A munkálatok csak a kezelő hozzájárulásával kezdhetők meg. Vízszintes elrendezés esetén széles típusú keresztkart kell alkalmazni. Az oszlopok kereszttartóit madárvédelmi burkoló idommal (szigetelő papuccsal) teljes szélességben, hézagmentesen kell szigetelni, vagy a szigetelőkre madárvédő borítás helyezendő fel. A szigetelőpapucsot a leesést megakadályozó rögzítéssel kell ellátni. Madár távoltartó háromszög elrendezésű fejszerkezetnél a szigetelőkre madárvédő borítást kell felhelyezni. Az egyes átíveléseknél, trafós oszlopok átkötéseinél burkolt vezeték (BSZV) alkalmazása szükséges. Transzformátort, leágazásokat, átkötéseket a vezeték síkja alatt kell kialakítani. Az át- és lekötéseket burkolt vezetékkel kell megoldani. Feszítőoszlopokon, valamint kapcsolóoszlopokon szigetelt madárülőhelyet kell létesíteni. Csak műanyagból készült, vagy szigetelt vezetékleesés-gátlót szabad alkalmazni. A túlfeszültség-levezetőket lehetőség szerint függesztett helyzetben kell szerelni. Amennyiben a műszaki feltételek megengedik, faoszlopot kell használni a beton- vagy fémoszlopok helyett. A létesítés, karbantartás során gallyazási, fakivágási munkálatok védett madár költése esetén nem végezhetők, különös tekintettel a költési időszakra (március 1-től augusztus 15-ig). A kivágott faegyedeket őshonos fafajjal pótolni kell. Építési, karbantartási munkák során gyep vagy nádas területekre járművel csak száraz vagy fagyos időszakban lehet ráhajtani, helyreállítási kötelezettség mellett.
– 3/18 –
9.
10. 11. 12. 13.
14.
15. 16. 17.
18. 19.
20.
21. 22.
Gyep vagy nádas művelési ágú területeken oszlop nem helyezhető el. A tájba illesztés érdekében a vezetéket a meglévő mezsgyék, vonalas létesítmények mentén húzódó sávok, útpadkák vagy más degradált területek felhasználásával kell megépíteni, vagy az áramellátást földkábel létesítésével kell megoldani. A területen munkagéppel közlekedni, munkát végezni csak száraz, vagy fagyott talaj állapot mellett lehet, az esetlegesen okozott kárt a kivitelező köteles megtéríteni. A kivitelezési munkálatok során keletkező diffúz levegőterhelést az elérhető legjobb technika alkalmazásával el kell kerülni, illetve a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni. A kivitelezési munkálatok a földtani közeg és a felszín alatti víz minőségének a „B” szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát nem okozhatják. A létesítéssel érintett területen üzemelő munkagépeken, gépi berendezéseken a helyszínen csak az elengedhetetlen mértékű napi karbantartás és a közvetlen balesetveszély, illetve környezeti kár elhárítását szolgáló javítási műveletek végezhetők. A gépjárművek üzemanyaggal történő feltöltésekor csepegést felfogó, megfelelő magasságú védőperemmel ellátott védőtálcát kell alkalmazni. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból a szállító útvonalak mentén a tehergépjárművek forgalma által, valamint az építési munkák által okozott zajterhelés a területre érvényes határértékeket nem haladhatja meg. A munkákból származó zajhatást az elérhető legjobb technika alkalmazásával a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni. A kivitelezés során keletkező szennyezés mentes földet eredeti rendeltetése szerint (helyben történő visszatöltésre) külön hulladékkezelési engedély nélkül fel lehet használni. Erről a felhasználásról az építési naplóban külön nyilvántartást kell vezetni. A munkálatok során keletkező egyéb építési-bontási hulladékok fajtáit, mennyiségét az építtető cég hulladék nyilvántartásában (lásd következő pontot) folyamatosan rögzíteni kell. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Kormányrendelet szerint a kivitelezés során keletkezett hulladékokról (a szükséges esetekben) bejelentést kell tenni a környezetvédelmi hatóság részére az előírt nyomtatványokon. A létesítés során keletkező hulladékok helyszíni gyűjtése, továbbá szállítása, ártalmatlanítása és hasznosítása tekintetében be kell tartani a vonatkozó hulladékgazdálkodási jogszabályok előírásait. A keletkezett építési-bontási hulladékok kezeléséről, ártalmatlanításáról a vonatkozó hulladékgazdálkodási jogszabályok szerint gondoskodni kell. A keletkezett hulladékok tételes összesítéséről szóló kimutatást és a hulladékok átadás-átvételi bizonylatainak (számla, szállítólevél, mérlegelési jegy, stb.) másolatát az I. fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságnak - legkésőbb a használatba-vételi (üzembe helyezési) eljárásig - meg kell küldeni. Az építési munkák befejezése után a felvonulásra, anyagtárolásra igénybe vett területet rendezni kell, annak eredeti állapotát vissza kell állítani. Az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építmény környezetéből a kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot - a külön jogszabályban meghatározott módon - elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse. Tilos az üzembe helyezett transzformátort PCB-vel vagy PCB-t tartalmazó folyadékkal feltölteni. A létesítés, üzemelés és felhagyás során keletkező hulladékok csak az arra vonatkozó engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adhatók át kezelésre. A légvezeték felhagyási munkálatait környezetszennyezést és károsítást kizáró módon kell végezni.
– 4/18 –
23. Havária helyzet esetén – amennyiben a környezet szennyezésének veszélye vagy szennyezése fennáll – haladéktalanul intézkedni kell a veszélyhelyzet, illetve a szennyezés megszüntetéséről és egyidejűleg értesíteni kell az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget. 24. A felhagyás során elbontásra kerülő létesítményekből származó bontási hulladékok kezeléséről (gyűjtés, ártalmatlanítás, hasznosítás) szintén gondoskodni kell az érvényben lévő hulladékgazdálkodási jogszabályok alapján. 25. Az engedélyezett tevékenység, vagy egy részének felhagyása esetén az engedélyes köteles a felügyelőség egyetértésével biztonságossá tenni, illetve ártalmatlanítás/hasznosítás céljából eltávolítani a berendezéseket, építményeket, épületeket, a tárolt hulladékokat, anyagokat, melyek környezetszennyezést okozhatnak. B) A megkeresett szakhatóságok feltételei 1. Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 1.1. A tervezett villamos hálózat elektromágneses sugárzása nem haladhatja meg a 63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet 1. sz. mellékletében előírt határértéket. 1.2. A kivitelezésből származó zajkibocsátás nem eredményezheti a védendő homlokzatoknál a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendeletben rögzített határértékek feletti zajszintek kialakulását. 1.3. A létesítés és üzemelés során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését közegészségügyi kockázatot, környezetszennyezést kizáró, a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásainak megfelelő módon kell végezni. 2. Békés Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 2.1. A beruházási területet érintő mezőgazdasági művelésű területeken (pld. szántó, gyümölcsös, szőlő, kert, rét, legelő(gyep), nádas, fásított terület) talaj felszínbontási helyeken a humusz- és az alatta lévő termőréteg letermelése csak talajvédelmi tervre alapozottan kell elvégezni 400 m2-t meghaladó beruházások megvalósítása esetén. 2.2. Termőföldek szennyezését okozó műveletek (munkagépek üzemanyaggal, kenőanyaggal helyszínen történő utántöltése során kicsöpögő gázolaj és kenőolaj) különös gonddal kell elvégezni a termőterületek szennyezés elkerülése érdekében. 2.3. A taposással igénybe vett területeket (szomszédos mezőgazdasági művelésű területek) rekultiválni kell, vagyis mélylazítani kell 45-50 cm mélységig, 50 cm-es késtávolsággal, légszáraz talajban. Nedvesebb talajban a késtávolságot csökkenteni kell. 2.4. A rontott területeken (ahol a gépek a terepen mozogtak) az eredeti talajszerkezet szántással, valamint – a talaj nedvességtartalmának megtartása érdekében – annak könnyűtárcsával történő elmunkálásával kell helyreállítani. 2.5. A tervezett tevékenység kivitelezése során keletkező talajidegen anyag gyűjtéséről, elszállításáról gondoskodni kell, ezzel megakadályozva esetleges termőtalaj szennyezését. 2.6. Az üzemelés (transzformátorállomás üzemelés) során ügyelni kell arra, hogy termőtalajok ne szennyeződhessenek. 2.7. Az előforduló esetleges talajszennyezéseket meg kell szüntetni, a környezeti károkat el kell hárítani. 2.8. A terv szerinti létesítmények megvalósítása és üzemeltetése során a szomszédos mezőgazdasági területeken esetleg folyó műveleteket nem akadályozhatják meg.
– 5/18 –
2.9. A tevékenység felhagyása esetén újra mezőgazdasági célú hasznosítás állapotnak megfelelően kell visszaállítani a területeket. 3. Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala 3.1. A régészeti örökség védelme érdekében a tervezett földmunkák a 9163, 9141 és 9186 helyrajzi számú ingatlanokon régészeti megfigyelés biztosítása mellett végezhetőek. A beruházó és/vagy a kivitelező a munkálatok megkezdése előtt 20 nappal vegye fel a kapcsolatot a területileg illetékes megyei hatáskörű városi múzeummal, és állapodjon meg a régészeti tevékenység elvégzéséről. A régészeti szakmunka elvégzésére a Munkácsy Mihály Múzeum (5600 Békéscsaba, Széchenyi u. 9.) jogosult. 3.2. Az engedélyes tartozik továbbá a munkakezdés és a műszaki átadás-átvételi eljárás időpontjáról a kulturális örökségvédelmi hatóságot írásban tájékoztatni. 3.3. Ha a régészeti megfigyelés közben bebizonyosodik a beruházásra szánt terület régészeti érintettsége, akkor a munkálatokat fel kell függeszteni, és az érintett területen, nyomvonalszakaszon a hatóság teljes felületű feltárást írhat elő. 4. Gyomaendrőd Város Jegyzője 4.1. A munkákat a kivitelező a környezet és a természeti értékek szennyezését és károsítását kizáró módon köteles végezni. 4.2. Madárvédelem tekintetében a hatályos jogszabályok, valamint az előzetes környezethasználati vizsgálati dokumentációban megadott madárvédelmi intézkedések szerint kell eljárni. 4.3. Esős, erősen felázott talajon a munkavégzés nem folytatható. 4.4. A munkálatok a fás szárú növények gyökérzetének lehetőség szerinti óvása mellett végzendők. IV. Jelen határozat nem mentesít az egyéb jogszabályokban előírt hatósági engedélyek megszerzési kötelezettségétől, a tevékenység megkezdésére vagy folytatására nem jogosít. A határozat kiadásához alapul vett körülmények jelentős megváltozását, továbbá a tulajdonos, vagy az üzemeltető személyében bekövetkezett változást az I. fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságnak az engedélyes 15 napon belül köteles bejelenteni. V. A határozat ellen a közlésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (1016 Budapest, Mészáros u. 58/a.) címzett, és az I. fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságnál 7 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. – 6/18 –
A jogorvoslati eljárás díja 165.000,- Ft, melyből 125.000,- Ft-ot a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – Magyar Államkincstárnál vezetett – 1003400201711916-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára, 25.000,- Ft-ot a Békés Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 10026005-00299578-00000000 számú számlájára, illetve 15.000,- Ft-ot a Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatala 1002600500321127-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díjak befizetését igazoló dokumentumokat a fellebbezéshez kell csatolni. A határozat hirdetményi úton is közlésre kerül. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.
INDOKOLÁS
Az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. megbízásából a Hálózat-Terv Kft. a „Gyomaendrőd, Harcsás zugban közcélú hálózat és transzformátorállomás létesítése – a 9163, 9122, 01818 helyrajzi számú utak mentén lévő ingatlanok ellátása” ügyében előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kezdeményezte a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltségén. A Hálózat-Terv Kft. kérelméhez csatolta a Dual-Plan Mérnökiroda Kft. (42131 Göd, Luther Márton u. 6/A.) által összeállított vizsgálati dokumentációt. A tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet (továbbiakban: R.) 3. számú mellékletének 76. pontjában szerepel, azaz a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek közé tartozik. A kérelemre indult eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló mód. 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (továbbiakban: KvVM rendelet) 1. melléklet I. 49. pontja alapján 250.000,- Ft. A kérelmező az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését a kérelem benyújtásakor igazolta. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 4. számú mellékletének 5. és 6. pontja alapján az előzetes vizsgálati eljárásokban – ha az eljárás termőföld, erdő vagy azzal szomszédos földrészlet igénybevételével megvalósuló beruházás, illetve tevékenység engedélyezésére irányul, valamint ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme a hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet a jogszabály a feladat és hatáskörébe utal, a termőföld mennyiségi védelmének érdekében – közreműködő szakhatóságként be kell vonni az illetékes megyei növény- és talajvédelmi igazgatóságot, a megyei kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságát, valamint az illetékes megyei kormányhivatal földhivatalát. A szakhatósági közreműködésért: - a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. § (1) bekezdése és 1. számú mellékletének 12.9.4. pontja alapján – 7/18 –
50.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Ezért a 83444-002/2013. iktatószámú végzésemben hiánypótlást rendeltem el a szakhatósági díj megfizetésére vonatkozóan. - a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 18. § (1) bekezdése alapján 15.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, tekintettel a 2007. évi CXXIX. törvény 15. § (1) és (2) bekezdésére is, ezért a 83444-003/2013. iktatószámú végzésemben hiánypótlást rendeltem el a szakhatósági díj megfizetésére vonatkozóan. A kérelmező a díjakat befizette, melyet a Kirendeltségre megküldött bankszámlakivonatok másolatával igazolt. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció áttanulmányozását követően megállapítottam, hogy az hiányos, mert nem nyilatkoztak arról, hogy a tervezett beruházás összhangban áll-e a településrendezési eszközökkel, illetve a R. előírása alapján az előzetes vizsgálati dokumentációt 1 példány elektronikus adathordozón is be kellett volna nyújtaniuk a felügyelőségre. Továbbá a tervezett tevékenység hatásterületét nem határozták meg, illetve azt nem mutatták be megfelelő léptékű helyszínrajzon, az engedélyezési dokumentációt készítő cégnek, illetve annak képviselőjének igazolnia kellett volna – a minden szakterületre kiterjedő – jogosultságát, és a dokumentációt 1 példányban eredeti aláírásokkal ellátva is be kellett volna nyújtani a felügyelőségre. Mindezekre való tekintettel 83444-004/2013. ikt. számú végzésemben hiánypótlási felhívást küldtem ki, melyet a tervezéssel megbízott cég határidőre teljesített. Az eljárás megindulásáról írásban tájékoztattam a beruházás által érintett Gyomaendrőd Város Önkormányzatát. Ezzel egyidejűleg megküldtem a közleményt, a kérelmet és mellékleteit a települések jegyzőinek azzal, hogy gondoskodjanak a közlemény közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. Az eljárás megkezdéséről szóló felhívást és közleményt a R. 3. § (3) bekezdésének megfelelő tartalommal a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (TIKTVF) honlapján és a Kirendeltség hirdetőtábláján is közzétettem. Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatala a kifüggesztésről IV.506-9/2013. ikt. számú levelében tájékoztatott, melyből megállapítható, hogy a hirdetmény 2013. július 19. - 2013. augusztus 5. között lett közzétéve a polgármesteri hivatalban, és a közlemény tartalmára észrevétel nem érkezett a hivatalhoz. Ezután – miután a közzététel időtartama nem volt helyes – megküldte IV.506-11/2013. iktatószámú levelét, melyben jelezte, hogy további 6 napig még közzétette a felügyelőség hirdetményét. A megadott határidőn belül a nyilvánosság részéről a közlemény tartalmára, a tevékenységgel kapcsolatos kizáró okokra, a környezeti hatásvizsgálat szükségességére, illetve szempontjaira vonatkozó írásos észrevétel nem érkezett a Kirendeltségre sem. Telefonon vagy személyesen sem érdeklődött senki a beruházásról, annak környezeti hatásairól. A környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásokban résztvevő társadalmi szervezetek ügyféli jogállását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (5) bekezdése és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 98. § (1) bekezdése rögzíti, ezért elektronikus levélben tájékoztattam azokat az országos lefedettséggel működő társadalmi szervezeteket – Dráva Szövetség, Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület, Egyensúly Környezetvédelmi Egyesület, Zöld Forrás Környezetvédő Egyesület, Biológiai Tudományokat Ismertető Klub Magyarország Egyesület, Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ – 8/18 –
Egyesület –, akik a jogszabályban biztosított lehetőségükkel élve bejelentkeztek az erre rendszeresített internetes portálon, kérve értesítésüket – többek között – az előzetes vizsgálati eljárásokban. A szervezetek az előírt határidőn belül írásban nem jelezték felügyelőségünk részére, hogy az eljárásban nem kívánnak részt venni, ezért a továbbiakban ügyfélnek tekintettem őket. A Ket. 63. § (1) bekezdésének b) pontja alapján – a felügyelőségnek az ügyben abban az esetben kell közmeghallgatást tartania, ha a vizsgált tevékenység hatásterületén több, mint 50 ügyfél érintett vagy több mint öt, a Ket. 15. § (5) bekezdésében meghatározott szervezet vesz részt. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység hatásterületén több, mint öt érintett szervezet van, így az ügyben közmeghallgatás megtartása vált szükségessé. Fentiekre tekintettel a közmeghallgatást 2013. szeptember 26. napjára tűztem ki a Kirendeltség – 5700 Gyula, Megyeház u. 5-7. alatti – székhelyére. A Ket. 63. § (2) bekezdése alapján, a 83444-030/2013. iktatószámú leveleimben eljártam Gyomaendrőd Város Jegyzőjénél – mint az érintett település jegyzőjénél –, hogy az érintettek a közmeghallgatás helyéről és idejéről hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján értesüljenek, valamint a hirdetményt közzétettem a Kirendeltség hirdetőtábláján és internetes honlapján is. A közmeghallgatásra az engedélyes, az engedélyezési dokumentációt összeállító tervező cég, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok előzetesen szabályszerű értesítést kaptak. A lakossági közmeghallgatáson történteket a 83444-034/2013. iktatószámú jegyzőkönyvbe rögzítettem, a lakosság részéről érdeklődő nem jelent meg a közmeghallgatáson. A Kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján a következő szakhatóságok kerültek bevonásra az eljárás során: - Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, - Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, - Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatala, - Békés Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, - Békés Megyei Kormányhivatal Szarvasi Járási Hivatal Gyomaendrődi Kirendeltsége. A Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a BEF/011/0087-2/2013. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalásában határozatom rendelkező része III. fejezetének B.1. pontjában foglalt feltételekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához. Állásfoglalását a hivatal következőkkel indokolta: „A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció környezet- és település- egészségügyi szempontból lehetővé teszi a közcélú hálózat és transzformátorállomás létesítése során felmerülő hatások megítélését. A dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a közcélú hálózat és transzformátorállomás létesítése nem okoz az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat kiadásához való hozzájárulást kizáró környezet- és településegészségügyi hatásokat, a tervezett beruházás megvalósításából jelentős környezeti hatások nem származnak, ezért a dokumentációt elfogadtam. Az egészségkárosító kockázatok csökkentése érdekében az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat kiadásához való szakhatósági hozzájárulás feltételeként a 63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendeletben, a 27/2008. (XII. 3.) KvVM rendeletben, a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendeletben megállapított közegészségügyi, környezet-egészségügyi vonatkozású követelmények betartását írtam elő. – 9/18 –
Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e joghelyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § bekezdésére figyelemmel, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. sz. mellékletében meghatározott hatáskörben eljárva, ill. szakkérdésekre vonatkozóan az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet 10. § (1) b) pontjában biztosított hatósági jogkörben, a 4. § (2) bekezdésében megállapított illetékességgel adtam ki.” A Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a BE-02D/01/1337-4/2013. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalásában határozatom rendelkező része III. fejezetének B.3. pontjában foglalt feltételekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához. Kulturális örökségvédelmi szempontú állásfoglalását a hivatal az alábbiak szerint indokolta. „Az engedélyező hatóság 83444-016/2013. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalás. iránti kérelemmel fordult a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalához (a továbbiakban: hatóságomhoz). Megkeresésére szakhatósági eljárás indult hatóságomnál 2013. július 24-én a Gyomaendrőd, Harcsás zug közcélú hálózat és transzformátorállomás létesítése tárgyú előzetes vizsgálati eljáráshoz kapcsolódóan. A megkeresés mellékleteként benyújtott iratokból nem volt megállapítható, hogy az eljárási illetéket a kérelmező: befizette-e, ezért a BE-02D/01/1337-2/2013. ügyiratszámú hiánypótlási felhívás kibocsátása mellett döntöttem. A kérelmező a hiánypótlási felhívást 2013. augusztus 14. napján igazoltan átvette, és a rendelkezésre álló 8 napon belül teljesítette a hiánypótlást (2013. 08. 22-én), melyet igazolt hivatalom számára. A beruházással érintett 9163, 9141 és 9186 helyrajzi számú területeken a központi nyilvántartás régészeti lelőhelyet tart nyilván: Gyomaendrőd 329. lelőhely, azonosító: 4630. A kulturális örökség védelméről szóló módosított 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 19. § (1) bekezdése értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkákkal járó fejlesztésekkel el kell kerülni. A Kötv. 19. § (2) bekezdése értelmében: „a régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.” Kötv. 22. § (1) bekezdése alapján: „a régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén a (2) bekezdésben meghatározott, az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerekkel megelőző régészeti feltárást kell végezni.” A Kötv. 22. § (2) bekezdése a) pontja értelmében: ,,a megelőző feltárás keretében régészeti megfigyelést kell előírni, ha régészeti örökségi elemek előfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, vagy a régészeti lelőhely korábbi bolygatása esetén” A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. Rendelet (a továbbiakban: Réműrend.) 30. § (2) bekezdése alapján: „régészeti megfigyelést ír elő az örökségvédelmi hatóság, ha a tervezett tevékenység nem, vagy csak csekély mértékben érinti a régészeti lelőhelyet vagy a régészeti örökség elemeit. Amennyiben az adott esetben előzetes régészeti dokumentáció nem készült, és a régészeti megfigyelés során a – 10/18 –
lelőhely, olyan új, (1) bekezdés szerinti tulajdonságai válnak ismerté, amelyek a régészeti feltárási módszerek meghatározása szempontjából jelentősek és a (4) bekezdés alkalmazását indokolják, a hatóság teljes felületű feltárást írhat elő.” A rendelkezésemre álló iratanyag áttekintése során (Gyomaendrőd, Harcsás zugban közcélú hálózat és transzformátorállomás létesítése Nyomvonal-kijelölési dokumentáció) megállapítottam, hogy a beruházás részben beépített, bolygatott területen fog megvalósulni és a földmunkák csekély mértékben érintek a lelőhelyet, ezért a régészeti megfigyelés mellett döntöttem. A kérelem és annak mellékletei alapján az előzetes vizsgálati eljárásban hatáskörömet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklet 3. sora állapítja meg. A hatósági feladatomat a Réműrend. 2. § (1) bekezdésének a) pontja, illetékességemet az 1. melléklet 3. sora, továbbá a szakhatósági eljárásra vonatkozó általános rendelkezéseket a Réműrend. 13. § (1) bekezdése határozza meg. A kérelmező Hálózat-Terv Kft. (címe: 5310 Kisújszállás, Kossuth u. 37/17) igazolta, hogy megfizette a szakhatósági eljárás lefolytatásának 3.000 forintos illetékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: I1:v.) 29. § (1) bekezdés, 31. § (8) bekezdése és a 73. § (5) bekezdése szerint. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Döntésem meghozatalánál figyelembe vettem a Ket. 44. § - 45/A. § rendelkezéseit.” A Békés Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a BEF/01/839/1TA/2013. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalásában a határozat rendelkező része III. fejezete B.2. pontjában foglalt feltételekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához. Állásfoglalása indoklásaként az igazgatóság az alábbiakat rögzítette: „A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltsége (5700 Gyula, Megyeház u. 5-7.) megkereste hatóságunkat szakhatósági állásfoglalás kiadás céljából a Gyomaendrőd, Harcsás zugi közcélú hálózat és transzformátorállomás létesítése kapcsán. A rendelkezésemre álló előzetes vizsgálati dokumentációt és egyéb iratokat áttanulmányoztam és megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység kivitelezése talajvédelmi szempontból nincs akadály. A rendelkező részben felsorolt követelmények betartása mellett, talajvédelmi szakhatósági állásfoglalásunkat megadjuk. Talajvédelmi szakhatósági állásfoglalásunkat a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelelőséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet l7. § (1) bekezdés és a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 32/A. § (1), 4. melléklet 5. pontja alapján adtuk meg.” A Békés Megyei Kormányhivatal Szarvasi Járási Hivatal Gyomaendrődi Kirendeltsége 10.047/2013. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalásában nyilatkozott, hogy a felügyelőség megkeresésére indult szakhatósági eljárást megszünteti. Állásfoglalását a hivatal az alábbiak szerint indokolta: „Az E. ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. (Debrecen, Kossuth út 41. ), megbízásából a Hálózat-Terv Kft. (Kisújszállás, Kossuth Lajos u. 37/17) a Felügyelőségnél a „Gyomaendrődi Harcsás – zugban közcélú hálózat és transzformátor állomás létesítése - a 9163, 9122, (02808/2 és a 02827/1 a nyomvonalrajz alapján) helyrajzi számú utak mentén lévő ingatlanok villamos energia ellátása„ megnevezésű tervezett beruházás végett előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett. (a – 11/18 –
megkeresésben jelölt 01818 helyrajzi szám ingatlan-nyilvántartási adatállományunkban nem létezik!) A megkereséshez csatolt kérelem és dokumentációk alapján megállapítottam hatásköröm hiányát. Miután a tervezett beruházás, a nyomvonalon végzendő munkálatok kivett megnevezésű közúton és földúton történnek, termőföld igénybevételével nem járnak, ezért a szakhatósági eljárást megszüntettem. Hatásköröm hiányát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. 45/A § (3) bekezdése alapján állapítottam meg Az illetékességet a földhivatalokról, a Földmérési és Távközlési Intézetről, Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006 (XII. 23.) Korm. Rendelet állapítja meg.” Gyomaendrőd Város Jegyzője IV.506-8/2013. ügyiratszámú, helyi környezet- és természetvédelmi szempontú szakhatósági állásfoglalásában az alábbi feltételek előírásával járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához: „1. A munkákat a kivitelező a környezet és a természeti értékek szennyezését és károsítását kizáró módon köteles végezni. 2. A munkákból származó por-és zajhatást az elérhető legjobb technika alkalmazásával a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni. 3. A keletkező bontási és egyéb hulladékok kezelését (gyűjtés, elhelyezés) nyilvántartását és bejelentését a hatályban lévő hulladékgazdálkodási jogszabályok rendelkezéseinek betartásával kötelesek végezni. 4. Madárvédelem tekintetében a hatályos jogszabályok, valamint az előzetes környezethasználati vizsgálati dokumentációban megadott madárvédelmi intézkedések szerint kell eljárni. 5. Esős, erősen felázott talajon a munkavégzés nem folytatható. 6. A munkálatok a fás szárú növények gyökérzetének lehetőség szerinti óvása mellett végzendők.” Állásfoglalása indoklásaként a hivatal az alábbiakat rögzítette: „A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltsége (5700 Gyula. Megyeház u. 5-7.) 83444-019/2013 ügyiratszámú hivatalos levélben 2013. július 17-én megkereste a hatóságomat, hogy az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. megbízásából a HálózatTerv Kft. (székhelye: 5310 Kisújszállás, Kossuth L. u. 37/17., tervezőiroda: 5000 Szolnok, Czako E. 16. fsz. 3.) által kérelemmel indított ,,Gyomaendrőd, Harcsás zugi közcélú hálózat és transzformátorállomás létesítése" ügyében adjam ki szakhatósági állásfoglalásomat. A mellékelt Dual-Plan Mérnökiroda Kft. (2131 Göd, Luther Márton u. 6/A.) által készített előzetes környezethasználati vizsgálati dokumentációt átvizsgálva megállapítottam, hogy a ,,Gyomaendrőd, Harcsás zugi közcélú hálózat és transzformátorállomás létesítése" tárgyú beruházás a helyi környezet-és természetvédelmet nem érinti károsan. A tervezett létesítmény területe Gyomaendrőd külterületén, hétvégi házas, illetve természet közeli övezetben fekszik. Természet közeli területen figyelembe kell venni, hogy az övezet területén kialakítható felszín alatti közmű, villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezeték csak abban az esetben létesíthető, ha az a természeti értékeket nem károsítja. A kivitelezés során legnagyobb terhelést a környezetre az erőgépek és szállítóeszközök területen történő mozgása jelenti. Ez a terhelés azonban csak a telepítési fázis idején áll fenn, ezért a növényvilágot, ill. a talajt érintő átmeneti károsodás a beruházási szakaszt követően a növényzet saját regenerálódási képessége folytán várhatóan rövid időn belül megszűnik. Az építési fázis munkáinak kibocsátása által okozott levegő-szennyezés hatásterülete az érintett beruházási területre korlátozódik, és ott lokalizálódik, azonban csak a kivitelezési fázisban érzékelhető, mértéke elhanyagolható.
– 12/18 –
A talajvíz minőségi változása nem várható, az építés és üzemelés során alkalmazott technológia hatása nem veszélyezteti a talajvizeket. Felszíni vizek szempontjából a közvetett és közvetlen hatások területeinek kiterjedését sem csapadékvizet, sem élővízfolyást, befogadót nem érint. A beruházási szakaszban várható zaj- és rezgés okozta terhelés hatásterülete az építési területen belül esik, a hatás időszakos, mértéke elviselhető. A vezetékben folyó áram a vezetővel koncentrikus hengeres mágneses teret hoz létre, amelynek nagysága arányos az árammal, és a vezetőtől mért távolsággal fordított arányban csökken, hatásterülete ennek megfelelően a vezetékek közvetlen környezetében helyezkedik el, hatása elhanyagolható. Élővilág-védelmi szempontból közvetlen hatásterületnek kell tekinteni a beruházás során a területfoglalással (élőhely-felszámolással) érintett területeket (biológilag inaktívvá váló felületek stb.), az oszlopok helyét. Szintén a közvetlen hatásterülethez tartoznak a beruházás kivitelezése és üzemelése során az állatvilág számára jelentősebb optikai zavarássa, zajkeltéssel érintett területek, amelyek az új nyomvonal menti térség max. 2 m-es körzetét érintik, jelentéktelen hatással. Hulladékgazdálkodási szempontból a beruházás közvetlen hatásterülete az építés helyszínén deponált építési- bontási hulladékok területe, de időintervalluma a bontási, építési szakasszal megegyezik. Közvetett hatásterületéhez kapcsolható az a térség, amely az építkezésből származó hulladékokat befogadja, így a beruházási fázisban keletkező építési hulladékok szakszerű kezelése mellett a környezeti hatás semleges. Az üzemelési fázisban a létesítmény nincs különösebb hatással a növény és állatvilágra. A távvezeték sugárzása és egyéb zavaró hatásainak mértéke a nemzetközi és magyar előírások szerinti határértékek alatt maradnak. Üzemszerű működés során levegő-szennyezés, hulladék nem keletkezik, zajvédelmi problémát nem okoz. A távvezeték működése nincs hatással a felszíni és a felszín alatti vizekre, vízhasználatot nem igényel. Havária építéskor, az építőgépek esetleges meghibásodása, borulása esetén fordulhat elő, mikor is üzemanyag, kenőanyag folyhat el. Ennek káros hatásai a szennyezett talaj és felitató anyag összegyűjtése, megfelelő kezelése esetén minimálisra mérsékelhető. A távvezeték üzemzavari állapotban sem okoz környezeti szennyezést, az esetleges üzemzavar elhárítása, helyreállítása során a kivitelezéskor igénybe vett gépek, berendezések kerülnek felhasználásra. A távvezeték hálózat berendezései előreláthatóan 50-70 évig működőképesek. A felhagyáskor, az esetleges lebontás során fellépő környezeti hatások hasonlóak az építés jellemzőihez, vagyis a szennyező hatások csak a távvezeték nyomvonalán érvényesülnek és időszakosak. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló többször módosított 347/2006. (XII.23.) Kormányrendelet 32/A. § (1) kimondja: ,,(1) A Kormány a felügyelőség előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában, a 4. számú mellékletben megjelölt feltételek esetén és szakkérdésekben, a 4. számú mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásba a környezeti hatásvizsgálati eljárásban és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságokat kell bevonni. Az eljárásban hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal is közölni kell." A 347/2006. (XII.23.) Kormányrendelet 4. számú melléklet 4. pontja alapján, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti, vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utal, a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően, az érintett települési önkormányzatjegyzője az eljárásban kijelölt szakhatóság. Szakhatósági állásfoglalásomat a villamos energiáról szóló, többször módosított 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) rendelkezései, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet, ill. a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági – 13/18 –
engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésében foglaltak, a fák védelméről, valamint a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról szóló 33/2003. (XII. 29.) KT rendelet, illetve a város helyi építési szabályzatáról szóló 9/2010. (II. 26.) önkormányzati rendelet figyelembe vételével, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (továbbiakban Ket.) 44. § (2) bekezdése alapján a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szen/ek kijelöléséről szóló többször módosított 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 32/A. §(l) bekezdésében meghatározott illetékességgel, a Ket. 33. (8) bekezdésében 15 napon belül adtam ki. Végzésem elleni jogorvoslati lehetőséget a Ket. 98. § (2) bekezdése alapján határoztam meg.” Gyomaendrőd Város Jegyzőjének szakhatósági állásfoglalásában szereplő 2. és 3. számú előírást határozatom rendelkező részében nem érvényesítettem tekintettel arra, hogy hulladékgazdálkodási, illetve levegőtisztaság-vízvédelmi szempontból a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 8. § (2) bekezdése alapján a TIKTVF az illetékes, hatáskörrel rendelkező I. fokú környezetvédelmi hatóság. A TIKTVF előírásai között rögzítésre került minden olyan előírás, mely a légvezeték megvalósítása kapcsán szükséges, többek között a hulladékgazdálkodásra, valamint a levegőtisztaság-védelemre vonatkozóan is. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 23. §-a az alábbiakat tartalmazza: 23. § „Az árvízvédelmi földmű és fal mentén a hullámtéren a vízoldali töltésláb vonalától mért 60 m-en, a mentett oldalon pedig 110 m-en belül anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabad kifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) hozzájárulásával, szükség esetén részletes talajfeltárás, állékonysági és szivárgási vizsgálat alapján lehet.” A fenti jogszabályi helyre hivatkozással - a 83444-024/2013. iktatószámú végzésben, hiánypótlási felhívás keretén belül - előírásra került, hogy a tervezett beruházás megvalósításához be kell küldeni a Kirendeltségre a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban: KÖVIZIG), mint a HármasKörös árvízvédelmi töltése kezelőjének a kezelői hozzájárulását. A kérelmező a felügyelőség felhívására megküldte a KÖVIZIG K-7435-007/2013. számú hozzájárulását. Az előzetes vizsgálati dokumentáció kiegészítéseként 2013. szeptember 24-én a Hálózat-Terv Kft. eljuttatott a felügyelőségre egy helyszínrajzot és leírást, melyből látható, hogy a hálózat nyomvonala sehol nincs közelebb a meglévő töltés mentett oldali lábához számított 10 m-en belül, illetve a nyomvonal a 02347 hrsz.-ú töltés területét nem érinti. A R. 5. §-a alapján jelen előzetes vizsgálati eljárásban kell a felügyelőségnek és szakhatóságoknak eldönteni, hogy a tevékenység megvalósításából származhatnak-e jelentős környezeti hatások. Az eljárásban annak vizsgálata történik, hogy a tervezett létesítés elviekben környezet-, természetvédelmi és vízgazdálkodási szempontból végezhető-e. Ezen közigazgatási határozat nem mentesíti a kérelmezőt az egyéb jogszabályokban előírt hatósági engedélyek megszerzési kötelezettségétől, a tevékenység megkezdésére vagy folytatására nem jogosít. Az ingatlantulajdonosok hozzájárulására a további engedélyezési eljárásokban lesz szükség. – 14/18 –
A dokumentáció áttanulmányozása során a következőket állapítottam meg: - A megfelelő áramellátás biztosítása érdekében a Zrt. Gyomaendrődön, a Harcsás zugban a 9163, 9122, 01818 helyrajzi számú utak mentén lévő ingatlanok tulajdonosai villamos energia igényének kielégítésére új középfeszültségű leágazás, 22/0,4 kV-os transzformátorállomás, valamint 0,4 kV-os kisfeszültségű hálózat létesítését tervezi. - Az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása a Duál-Plan Mérnökiroda Kft. (2131 Göd, Luther Márton u. 6/A.) által elkészített, „Előzetes környezethasználati vizsgálati dokumentáció – Gyomaendrőd, Harcsás zugban közcélú hálózat és transzformátorállomás létesítése” című előzetes környezeti vizsgálati dokumentációban foglaltak, valamint annak kiegészítései alapján történt. - Az előzetes vizsgálati dokumentációt készítő tervező cég megfelelő szakértői jogosultsággal rendelkezik, jogosultsága a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendeletben foglaltak szerinti. Az előzetes vizsgálati dokumentációt egy példány elektronikus adathordozón is benyújtották. - A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció elbírálása során megkeresett szakhatóságok feltételek előírásával vagy azok nélkül hozzájárultak a dokumentáció elfogadásához. - Víz- és talajvédelmi szempontból megállapítottam, hogy tervezett közcélú hálózat egy része a Gyomaendrőd, külterület 02347 hrsz-ú árvízvédelmi töltéssel párhuzamosan kerül kialakításra, és a középfeszültségű földkábel és a kisfeszültségű légvezeték megközelíti a töltés mentett oldali 10 m-es védősávját is. A hiánypótlásként megküldött tervlapon felrajzolásra került az út töltés felőli oldala és a tervezett hálózat közötti távolság, amely 9,5 m és 16,5 m között változik. Mivel a kitaposott út és a töltés között még egy változó szélességű füves terület is található (5-10 m), így a tervezett hálózat nyomvonala sehol nincs közelebb a meglévő töltés mentett oldali lábához 10 m-nél. A tervezett nyomvonal ingatlannyilvántartási szempontból a 02347 hrsz.-ú töltés területét nem érinti. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) 1. mellékletének 4.3.3. pontja szerint az alábbiakról rendelkezik: „4.1.3. Árvízvédelmi töltések testében, vagy a töltés lábvonalától, a töltésfejlesztés mértékét is figyelembe véve számított 10 m-es védősávon belül a töltéssel párhuzamosan kábelt fektetni, vagy e sáv felett légvezetéket vezetni tilos.” Fentiek alapján írtam elő a határozat rendelkező részének III. fejezete A.2. pontjában lévő feltételt. A határozat rendelkező részének III. fejezete A.3. pontjában lévő feltételemet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 23. §-a alapján írtam elő, mely az alábbiakat tartalmazza: 23. § „Az árvízvédelmi földmű és fal mentén a hullámtéren a vízoldali töltésláb vonalától mért 60 m-en, a mentett oldalon pedig 110 m-en belül anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) hozzájárulásával, szükség esetén részletes talajfeltárás, állékonysági és szivárgási vizsgálat alapján lehet.” Az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint a tervezett tevékenység létesítési, üzemelési, illetve felhagyási fázisai – a felszín alatti vizekre és talajra vonatkozóan – érdemi környezetterhelést nem jelentenek, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. – 15/18 –
Mivel az új légvezeték és a földkábel, valamint a transzformátorállomás létesítése víz-, ill. talajvédelmi szempontból a környezetre várhatóan nem gyakorol olyan káros hatást, amely a vonatkozó jogszabályokban meghatározott mértéket meghaladná, ezért a határozat rendelkező részében foglalt előírások betartása mellett a tevékenység engedélyezhető. A felszín alatti közeg jó minőségi állapotának megőrzése érdekében tett feltételem a felszín alatti vizek védelméről szóló, módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglaltakon alapul. A havária esetekben szükséges intézkedéseket a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 19. § (1) bekezdése szerint írtam elő. Elszennyeződésnek minősül, ha a földtani közegben vagy a talajvízben a szennyező anyag koncentrációja meghaladja a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 1. és 2. számú mellékletében meghatározott "B" szennyezettségi határértéket vagy az alap állapot értékét. - A tervezett beruházás Gyomaendrőd külterületén valósul meg. A tervezett nyomvonal érinti a Natura 2000 hálózatba tartozó Gyomaendrőd, külterület 02837, 02808/2 és 02347 hrsz-ú ingatlanokat, amely területek az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján a Hármas-Körös jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (területkód: HUKM20017) részei, illetve ezen területek országosan védett területek is, a Körös-Maros Nemzeti Park részei. A tervezett nyomvonal oly módon érinti a fenti természetvédelmi területeket, hogy a tervezett légvezeték biztonsági övezete esne ezen területekre. A tervezett beruházás során Natura 2000 területre újonnan létesítendő oszlopokat nem telepítenek. Az oszlopok és az átívelések szigetelés nélküli létesítése veszélyt jelent az oszlopokra leszálló madarak számára. A középfeszültségű, csupasz légvezeték és a szigeteletlen oszlop-kereszttartók védett és fokozottan védett madárfajok áramütéses pusztulását okozhatják. A madarak áramütés elleni hathatós védelme szempontjából, illetve az élőhelyek általános védelme érdekében a határozatom rendelkező részében rögzített feltételek betartása szükséges és indokolt. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 43. § (1) bekezdése alapján: „43. § (1) bekezdés: tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.” Tvt. 7. § (2) bekezdés a) pontja szerint: „7. § (2) bekezdés a) pont : A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről.” Természetvédelmi szempontú előírásaimat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése és (2) bekezdés l) pontja alapján adtam meg. - Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítottam, hogy az előzetes vizsgálat során a tervező nem tárt fel olyan jelentős környezeti hatást, mely alapján hatásvizsgálat lefolytatása válna szükségessé. Az üzembe helyezendő berendezések PCB (poliklórozott bifenilek) tartalmára vonatkozóan a PCB, valamint a PCB-t tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló 144/2012. (XII. 27.) VM rendelet 3. § (4)
– 16/18 –
-
-
-
bekezdése alapján rendelkeztem a határozat rendelkező részének III. fejezete A.22. pontjában. A létesítés és az üzemelés során keletkező hulladékok helyszíni gyűjtése, továbbá szállítása, ártalmatlanítása és hasznosítása tekintetében be kell tartani a vonatkozó hulladékgazdálkodási jogszabályok előírásait: - a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, - a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Kormányrendelet, - a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 438/2012. (XII. 29.) Kormányrendelet, - a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet. Levegőtisztaság-védelmi és hulladékgazdálkodási szempontból a tervezett beruházás megvalósítása, működtetése, megszüntetése feltételezhetően nem jár jelentős környezeti hatásokkal. Levegőtisztaság-védelmi szempontú előírásomat a határozat rendelkező részében a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdése alapján tettem meg. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból az építőipari kivitelezési munkálatok zajkibocsátása bemutatásra került, mely szerint az irányadó jogszabályban – azaz a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Kormányrendeletben – előírt zajkibocsátási határértékek az építőipari tevékenységek ideje alatt teljesülnek. Az üzemeltetési időszakra vonatkozóan megállapítottam, hogy a vélelmezett hatásterületen belül zaj- és rezgésvédelmi szempontból nincs védendő objektum. A tervezett tevékenység közvetlen környezeti hatásai a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a telepítés helyszínére terjednek ki, illetve a tervezett vezeték közvetlen környezetét érintik. A fentiek alapján a tervezett létesítmény megvalósítása, működtetése, megszüntetése feltételezhetően nem jár jelentős környezeti hatásokkal.
Fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem, mert úgy ítéltem meg, hogy a tevékenység folytatása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért a tevékenység végzéséhez nem szükséges környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása. A döntéssel egy időben a tevékenység folytatásához meghatároztam az előre látható szempontokat, illetve feltételeket. Döntésemnél figyelembe vettem a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság által – a Korm. rendelet 37. § szerint erre kijelölt szervnek ügyfélként, a Korm. rendelet 40. § (3) bekezdése és a Ket. 51. § (1) bekezdése alapján – 4088/2013. iktatószámon adott ügyféli nyilatkozatát és szakmai véleményét. A határozatot a Kormányrendeletben biztosított hatáskörömben és illetékességemben eljárva, a Ket. 72. § (1) bekezdése szerinti módon, a Kvt. 66. § (1) bekezdése d) pontja, valamint 67. § (5) bekezdése, valamint a R. 5. § (2) bekezdés dc) pontja alapján adtam ki. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja. A határozat rendelkező részének V. pontjában – fellebbezés esetén – 7 példány fellebbezési kérelem benyújtásáról rendelkeztem, figyelemmel a Ket. 102. § (4) bekezdésére. A fellebbezés előterjesztésének a határidejét a Ket. 99. § (1) bekezdése alapján állapítottam meg.
– 17/18 –
A kérelemre indult eljárás díja a hatályban lévő KvVM rendelet 1. melléklet I/49. pontja alapján 250.000,- Ft, mely összeg lerovása a felügyelőség felhívására megtörtént. Az előzetes vizsgálati eljárás fellebbezési díját a KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 4. § (1) bekezdése és 1. számú melléklet 12.18. pontja, valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 18. § (2) bekezdése alapján állapítottam meg. Az eljárási cselekmény során eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról nem rendelkeztem. Gyula, 2013. október 03. Kelemen Béla igazgató nevében és megbízásából Dr. Illich Andrea s. k., kirendeltségvezető Kapják: 1. E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt., 4024 Debrecen, Kossuth u. 41. (TV) 2. Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (e-TV) 5601 Békéscsaba, Pf.: 77. - ANTSZDAR 3. Gyomaendrőd Város Önkormányzata, 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124. (TV) 4. Békés Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (e-TV) 5600 Békéscsaba, Hunyadi tér 4. - BEMKHNTI 5. Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, (e-TV) 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17.- JH04BCSABA 6. Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatala (e-TV) 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124. - GYEONKPHIV 7. Békés Megyei Kormányhivatal Szarvasi Járási Hivatal Gyomaendrődi Kirendeltsége (e-TV) 5500 Gyomaendrőd, Kossuth L. u. 45. - JH04SZARV 8. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, 5540 Szarvas, Anna liget 1. (TV) 9. Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (tájékoztatásul) 5600 Békéscsaba, Kazinczy u. 9. 10. Dráva Szövetség, e-mail:
[email protected] 11. Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület, e-mail:
[email protected] 12. Egyensúly Környezetvédelmi Egyesület, e-mail:
[email protected] 13. Zöld Forrás Környezetvédő Egyesület, e-mail:
[email protected] 14. Biológiai Tudományokat Ismertető Klub Magyarország Egyesület e-mail:
[email protected] 15. Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesület e-mail:
[email protected] 16. Hálózat-Terv Kft., székhelye: 5310 Kisújszállás, Kossuth l. u. 37/17.; tervezőiroda: 5000 Szolnok, Czakó E. u. 16. fsz. 3. 17. Irattár, helyben – 18/18 –
