Tipográfia a szövegszerkesztésben A tipográfia fogalma

Szövegszerkesztés

Tipográfia a szövegszerkesztésben

Tipográfia a szövegszerkesztésben A tipográfia fogalma A tipográfia görög eredetű szó, a XVI. századtól használjuk. • Tüposz: vert vagy vésett ábra • Grafo: írni A tipográfia a készülő nyomtatványok szedésformájának a tartalom jellegének és az esztétikai formák figyelembevételével történő kialakítását jelenti.

A tipográfia feladata A tipográfia feladata nem egyszerűen a szöveg közlése, hanem a szöveg megértetése, a közölt szöveg magasabb szintű átadása, vagyis a szöveg formákba való elrendezése. Legkisebb eleme a hangokat szimbolizáló betű, ami egyben a legalapvetőbb tipográfiai forma, mint építőelem. Valamely nyomtatvány tervezése során a tervező feladata a felhasználásra kerülő betűtípus és betűfokozat meghatározása. Az alkalmazásra kerülő betűfajtát esztétikai, olvashatósági, kivitelezési szempontok figyelembevételével kell meghatározni! A betűkialakítás szempontjai: • olvashatóság; • tartalom és a forma összhangja (betű és illusztráció kapcsolata); • sorritkítás módja és a nyomandó anyag (papír) minősége; • címbetű és szövegbetű kiválasztásának összhangja, a betűfokozat meghatározása. A betűcsaládon belül a betű illetve szöveg lehet: • verzál (csupa nagybetű); • kurrens; • álló; • dőlt, kurzív, italic; • kövér; • félkövér; • kapitális, kiskapitális.

Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság

1

Szövegszerkesztés


A betű felépítése A szövegsor a kurrens betűszemek sora, a betűszem alsó vonala a talpvonal, ez alatt az írásjelek alsó kinyúlásai vannak. A betűszem felső vízszintes vonala a felső vonal, e felett a betűszem felső kinyúlásai, ill. indexjelek vannak. A közép-sorvonal adja a sor legsűrűbb szürke részét. Fontos a szalagok közötti távolság – a sor talpvonala és az utána következő sor felső vonala közötti távolság minimum akkora, mint a közép-sorvonal magassága; optimálisan a közép-sorvonal magasságának 115–120%-a.

1. ábra A betű felépítése

Ascent: felső befoglaló vonal Descent: alsó befoglaló vonal Ascender: felnyúló szár Descender: lelógó szár Base line: betű alapvonal

Nyomdaipari mértékrendszerek A betűfokozatok méreteit tipográfiai pontban adjuk meg. Két nagy mértékrendszer van, a pontrendszer és az angolszász területeken használt picarendszer. A mértékegység jele pontrendszerben p, picarendszerben pt.

Pontrendszer (Didot) A pont a francia F. Didot és a német H. Berthold által kidolgozott tipográfiai mértékegység (a méter 2660-ad része, kb. 0,376 mm). A legkisebb betűméret az egypontos (nyolcad petit). 1 tipográfiai pont = 0,376 mm 1 mm = 2,66 tipográfiai pont


2

Szövegszerkesztés


Picarendszer Az angolszász területeken az angolszász pont (pica pont) az elterjedt, ami közel azonos a didot ponttal, egész pontosan 1 pica pont = 0,934 didot pont. Szokás még a pont tizenkétszeresét is mértékegységként használni, ami a didot pontnál egy ciceró (= 4,511 mm), a pica pontnál pedig egy pica (= 4,212 mm), ami hozzávetőleg a hüvelyk (inch, 25,4 mm) egyhatoda. 1 pont = 0,351 mm = 0,934 Didot pont 12 pont = 1 pica = 4,212 mm

Betűközök, betűkapcsolatok, egalizálás A ma használt nyomtatott betűink mindegyike egy vízszintes és függőleges vonalak által határolt derékszögű felület síkjában helyezkedik el. Ha túl közel kerülnek egymáshoz az írásjelek, folyamatos olvasásnál nehezebbé válik a karakterek felismerése, mert rajzuk a szövegben összemosódik. Ha túl nagy az egyes betűk közötti távolság, az olvasó kénytelen azokat egyenként befogadni, és nem betűcsoportokat, ill. szóképet lát. A betűközök túlzott növekedése vagy csökkenése a szöveg olvashatóságát és esztétikai megjelenését lényegesen rontja, ezért kell a betűközöket egalizálni: meghatározni a betűtípusoknál az optimális betűtávolság mértékét.

2. ábra Egalizálás szemléltetése

Egalizálásról beszélünk akkor, amikor nem megfelelő a betűk, karakterek közelítése, ezért közelíteni vagy távolítani kell őket egymástól. A betűk, jelek törzsszélességét oly módon kell növelni vagy csökkenteni, hogy egyenletes szövegritmust képezzenek: könynyen, folyamatosan, jól olvashatók legyenek.


3

Szövegszerkesztés


Sorköz, szóköz, ligatúra, iniciálé A sorközök megválasztásánál a döntő szempont az olvashatóság. Ha túl nagy, akkor a szemünk nem tud automatikusan a sor elejére állni, ezért azt meg kell keresni. Ha túl szűk, akkor a betűk felnyúló és lelógó szárai egymásba érnek, nem tudjuk eldönteni, melyik sort is olvassuk. A sorközök optimumát befolyásolja a választott betűtípus, de a betűnagyság 120–140 %-a közötti értékek többnyire megfelelőek. Az esztétikailag legszebb, legharmonikusabb szedésforma az úgynevezett szoros szóközzel alakítható ki (lipcsei szabály). Harmados szóköz: a betűkép szerint számított törzsméret egyharmada. Szóközök esetében törekedni kell arra, hogy egy soron belül közel azonos nagyságú szóközök legyenek. Az egymás alatt és fölött elhelyezkedő sorok szóközeinek nagysága között ne legyen nagy különbség. Kerülni kell a csatornák kialakulását és a túl szoros szóközöket. A szóközök beosztását ezen túlmenően meghatározza az alkalmazott betűkép szélessége. A ligatúra 2-3 egymás melletti betű összeépítése; bizonyos betűkombinációk ütközésének elkerülése céljából használatosak. Ma legtöbbször az f-ligatúrákat használjuk. Például: fi; fl; ff; ffi; ffl; oe; ae. Írásos munkákban az iniciálé a mű, a fejezet vagy a bekezdés első betűje, amely általában nagyobb a szöveg többi karakterénél. Az iniciálé szó a latin initialis szóból származik, melynek jelentése elől álló, kezdet. Az iniciálék gyakran több sornyi magasak, a középkori kódexek és a korai nyomtatott könyvek fejezeteinek vagy bekezdéseinek élén figurákkal vagy jelenetekkel gazdagon díszítettek. Ne használjuk iniciálét, ha túl sok a cím, a bekezdés, mert zavarossá teszi az oldalt. Nem kell feltétlenül díszbetűt alkalmaznunk, megteszi a szövegbetű legalább kétszeres fokozata is. Sok esetben éppen azért használjuk, hogy az ömlesztett szöveget megtörjük. Ha a szövegbetű kétszeresénél nagyobb; akkor süllyesszük be. Legfontosabb szabályok iniciálé készítésénél: • Az iniciáléhoz tartozó szót kapcsoljuk össze a kiemelt kezdőbetűvel. • Két-három betűs kezdőszónál ne használjuk az iniciálét. • Ha az iniciálét dőlt betűből készítjük, utána akár normállal is folytathatjuk a szót; de álló iniciálé után soha ne folytassuk dőlttel! A legáltalánosabban használt a süllyesztett iniciálé. Helyes használatának kritériumai: • baloldalt a hasáb szélével optikailag álljon; • alapvonala a süllyesztés utolsó sorának alapvonalával álljon; • magassága érje el az első sor felnyúló szárainak vonalát; • az alulról és jobbról határoló térközök optikailag egyenértékűek legyenek.


4

Szövegszerkesztés


Szövegközi kiemelések A kiemeléseket betűváltozatokkal érjük el! A lehetséges kiemelések: • dőlt • KISKAPITÁLIS (személyneveknél az első betű verzál) • félkövér, kövér (ilyenkor 1 ponttal vissza kell venni, egyébként optikailag sokkal nagyobbnak hat, zavarja az olvasást) Szövegközi kiemelésként TILOS: • aláhúzni (mert a lelógó szárakat átvágjuk); • kapitálist alkalmazni (mert a sorközök kisebbnek hatnak, zavaró); • ritkítani a szöveg kiemelendő részét, mint kiemelés (szétdobja a szöveget).

Sorzárás A szedéseknél a kenyérszöveg lehet: • tömbösre zárt • tömbösre zárt, de kihajtott (a bekezdések utolsó sorai is teljes szedésszélességűek) • balra zárt • szabadsoros (balra zárt, de nincs a sorok végén elválasztás) • jobbra zárt • középre zárt

További érdekes ismereteket szerezhet az alábbi weboldalakon: Ligatúra Írásbeli kommunikáció


5

Szövegszerkesztés


A nyomdabetűk rendszerezése A mai értelemben vett nyomtatás találmánya Gutenberg nevéhez fűződik: 1454-ben kiadta a híres 42 soros Bibliát (minden hasábjában 42 sor található).

Betűkialakítás szempontjai • • • •

Olvashatóság Tartalom és a forma összhangja (betű és illusztráció kapcsolata) Sorritkítás módja és a nyomandó anyag (papír) minősége Címbetű és szövegbetű kiválasztásának összhangja, a betűfokozat meghatározása

Rendszerezés szempontjai • • • • • • • • •

a betűk megalkotásának kora grafikus jellegzetességei betűíró szerszám típusa és alkalmazása alap- és összekötő vonalak közötti ellentét betűtalpak és alakjuk a betű alakjának, szélességének és magasságának aránya a keresztező és befutó vonalak magassága és elhelyezkedése vastag és vékony vonalvastagságok közti különbség és átmenet fokozatossága szerifek (talpban vagy nélkül); a talp és talpcsatlakozás kiképzése

A nyomdabetűk tíz nagy csoportja • • • • • • • • • •

renaissance (velencei és francia) antikvák barokk antikvák klasszicista antikvák betűtalpas lineáris antikvák talp nélküli lineáris antikvák egyéb antikvák írott antikvák dísz- és reklámbetűk fraktúr típusok, gót idegen betűtípusok (görög, cirill, héber, arab, egyéb idegen betűk)


6

Szövegszerkesztés


Betűválasztás Mivel a szöveg képe hat ránk, ezért a szöveg (szedés) fő szövegét alkotó kenyérszöveg betűjét határozzuk meg; ennek legfontosabb szempontja az olvashatóság legyen! Ez leginkább akkor teljesül, ha szemünk többnyire a sor felső vonalát követi, valahol a sor felső harmadában. Soha nem a betűtalpakon halad. Az olvashatóság érdekében az alábbi „szabályok” betartása javasolt: • A kenyérszöveg méretét 10–12 pont közöttinek célszerű választani, természetesen nem megfeledkezve arról, kinek szánjuk a kiadványt. • A sortávolságot a betűméretnél minimum 1-2 ponttal nagyobb értékre kell állítani, mint a betűtípus paramétere. • A sorok hossza 40–80 karakter között legyen. • Az azonos stílusú bekezdéseknek mindig egyformának kell lenniük. • Mindenütt csak egy szóköz legyen, szóközzel ne tabuláljunk, ne igazítsunk. • Aláhúzást legfeljebb címben alkalmazzunk (ha nem vág át lelógó szárat), kenyérszövegben soha! • Kiemelésre dőlt, félkövér vagy kiskapitális betűket használjunk. • Több bekezdésnyi szöveget lehetőleg ne szedjünk csupa nagy, kurzív, félkövér betűvel. • Ha behúzzuk a bekezdés első sorát, a behúzás mértéke minimum 1 kvirt legyen, hosszabb soroknál több. • A fejezet első sorát tompán szedjük, hisz előtte úgyis ott a beütés. Kivéve, ha a címeket is behúzzuk. Ekkor a behúzás mértéke akkora legyen, mint a címnél. • A bekezdés kifutó sora legyen legalább olyan hosszú, vagy hosszabb, mint a következő bekezdés behúzása. • Az oldalon kialakuló „folyosókat” (csatornákat) – szóközök függőleges egybeesése – szüntessük meg.


7

Tipográfia a szövegszerkesztésben A tipográfia fogalma

Recommend Documents