Egyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (V.29.) rendelete az állattartás helyi szabályairól
Egyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének (továbbiakban: Képviselőtestület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva, figyelemmel az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rend. 36. §. (5) bekezdésére, az állattartás helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.
Általános rendelkezések 1. §. (1) E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, az állatok valamint az állattartók környezetében élő, állatot nem tartó lakosság érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát, testi épségét és környezetét ne veszélyeztesse. (2) E rendelet hatálya Egyek nagyközség közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki. 2. §. 1) A község közigazgatási területén állatot – a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is – csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani. 2) Az állat tulajdonosa az állatok elhelyezéséről, táplálásáról és egészségvédelméről köteles úgy gondoskodni, hogy az állatok tartása a környezetet nem károsíthatja, az emberek, továbbá az állatok egészségét nem veszélyeztetheti. 3) Olyan tartástechnológiát kell alkalmazni, amely az állatok fertőzésmentes, egészséges környezetben való tartását teszi lehetővé és biztosítja, hogy az állati termék közvetlenül emberi fogyasztásra vagy élelmiszer előállításra alkalmas legyen. 4) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt, 1-2 napig tartott állat. 5) A rendeletet természetes és jogi személyek állattartására egyaránt alkalmazni kell. 6) A rendelet szabályai nem vonatkoznak: a) fegyveres erők, fegyveres testületek állattartására.
3. §. 1) E rendelet alkalmazása szempontjából: a.
egy ingatlanon állattenyésztéssel foglalkozók,
b.
közös háztartásban élők, egy állattartónak minősülnek.
2) E rendelt alkalmazásában: a.
állattartás: olyan tevékenység, amely állati eredetű termékek előállítására (hús, tej, gyapjú, tojás stb.), sportcélok elérésére, kedvtelésre és egyéb hasznosítás megvalósítására történik. Magába foglalja a tenyésztést, a szaporítást, végtermékek előállítását;
b.
nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha;
c.
kisállat: juh, kecske, sertés;
d.
prémes állat: nyúl, nutria, csincsilla;
e.
baromfi: tyúk, gyöngyös, galamb,
f.
egyéb szárnyas: pulyka, lúd, kacsa,
g.
kedvtelésből tartott állat: eb, macska, díszmadár, díszhal és egyéb – az előzőekben fel nem sorolt – állat;
h.
ebtenyészet: tenyésztési céllal tartott egy vagy több szukakutya, évente akár több alom kiskutyával. i. 60 cm marmagasság alatt ii. 60 cm marmagasság fölött 64/1998.(XII.31.) sz. rendelet a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól VAGY Ebtenyésztés: Értékesítési célú hobby-, sportkutya- és ebtenyészetet létesíteni csak a jegyző feltételekhez kötött engedélyével lehet. Az eb-, és tenyésztő, sportkutyatartó, köteles közvetlen szomszédai írásbeli hozzájárulását beszerezni. Az engedély kiadása előtt ki kell kérni az állategészségügyi szakvéleményt a területileg illetékes főállatorvostól. A hatóság mérlegelés alapján mellőzheti annak a szomszédnak a belegyezését, akivel a kérelmező a hatóság előtt tett 2 tanú írásos nyilatkozatával igazolja a rossz szomszédi viszonyát.
3)
A kutya tulajdonosának az a személy tekintendő, aki a jegyző által vezetett ebnyilvántartásban tulajdonosként szerepel.
Az állattartás általános szabályai 4. §. (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, az állattartás céljára szolgáló építmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról. (2) Az állat elhelyezésére szolgáló építményt (istállót, ólat, ketrecet) rendszeresen takarítani, szagtalanítani kell, és szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal hatékony fertőtlenítést és fertőtlenítő meszelést kell végezni. (3) Tilos az állatot közterületen tartani, legeltetni, az ingatlanról felügyelet nélkül kiengedni, továbbá az állatok legelőre hajtását szervezetten és felügyelettel kell megoldani. (4) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni. Amennyiben a tulajdonos nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles elhelyezéséről gondoskodni, számára új tulajdonost keresni, vagy az állatmenhelynek átadni. (5) Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. (6) Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani. (7) Állatot tartani csak úgy lehet, hogy a tartás:
a) állat vagy ember egészségét veszélyeztető fertőzést és sérülést ne okozzon, testi épséget ne veszélyeztessen, b) környezetvédelmi, természetvédelmi jogszabályokba ne ütközzön (környezetszennyezés tilalma, Washingtoni Egyezmény hatálya alá tartozó állatok engedély nélküli tartása),
(8)
Állatot tartani oly módon lehet, hogy az közterületre kijutni, vagy más ingatlanára átjutni ne tudjon.
(9) Tilos az állat kínzása, bántalmazása, sanyargatása. (10) Az állattartó köteles az állatokat jó gazda gondosságával tartani, gyógyításukról gondoskodni, rendszeres állatorvosi ellenőrzést biztosítani. (11) Az állattartó a tartással anyagi kárt senkinek nem okozhat, az okozott kárért felelősséggel tartozik. (12) Az állattartó köteles eltűrni ezen rendeletben meghatározott szabályok betartásának ellenőrzését. Az ellenőrzés lefolytatására a jegyző és az illetékes hatóságok jogosultak. Állattartás célját szolgáló építmények 5. §. (1) Állattartás célját szolgáló építmény csak ott építhető, ahol e rendelet az állattartást lehetővé teszi. (2) Az egyes állattartási övezetekben csak az e rendeletben engedélyezett fajú és darabszámú állatok tartását szolgáló építmények helyezhetők el, a jogszabályi előírásoknak megfelelő beépítettség betartásával.
6. §. (1)
(2)
Az állatok elhelyezésére szolgáló építmények könnyen tisztítható, hézag- és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, csúszásmentes szilárd padozattal, valamint trágya- és trágyalégyűjtővel kell ellátni. a tartástechnológia szerint Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, s amennyiben 20-nál több haszonállatot tart a tulajdonos, gazdasági udvart kell kialakítani. Az állattartás céljára kialakított udvar kerítésének meg kell akadályozni, hogy az állat a szomszédos ingatlanra átjusson, illetve ott kárt tegyen.
7. §. (1) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni. (2) A keletkező bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni. 8. §. (1) Belterületen a (hígtrágya tárolót és a) trágyalétárolót résmentes födémmel kell ellátni, oldalát és aljzatát pedig vízzáró módon kell kiképezni. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammónia-képződés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni. A híg trágyát zárt csöveken kell az aknába elvezetni.
(2) A szilárd trágya szalmával keverve, trágyaszarvasban, a trágyalé összegyűjtésére szolgáló csatornákkal ellátott kibetonozott (vízzáró) területen tárolható. (3) A trágya- és trágyalétárolót úgy kell kialakítani, hogy legalább 4 havi trágyamennyiség befogadására alkalmas legyen. (4) Tilos a keletkezett trágyalevet a talajba, a szennyvízcsatorna hálózatba illetve a felszíni csapadékvízzel vagy egyéb módon a közterületi csapadékvíz-elvezető árokba beengedni. (5) A trágyát mezőgazdasági művelésű területen szabad felhasználni, belterületi ingatlanon csak azonnali talajba forgatással.
Az állattartás céljára szolgáló építmények közötti legkisebb távolság 9. §. (1) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (2) A nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, működő temető, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem s vendéglátó egység területén és annak 50 méteres körzetén belül, függetlenül attól, hogy az intézmény illetőleg az ingatlan a 10. §. értelmében melyik állattartási övezetbe tartozik állattartás céljára szolgáló építmény létesítését tilos engedélyezni.
Állattartási övezetek, tartható állatfajok 10. §. (1) Az állattartás szabályozása szempontjából a település az alábbi állattartási övezetekre tagolódik: a.) faluközpont; (Vt-1, Vt-2, Lk-1,) Fasor út – Deák F – Kossuth út – Bartók B út – Gólya út – Csokonai út – Dózsa Gy út – Széchenyi út - Tisza út, Gólya – Csokonai – Béke - Óvoda – Hunyadi, Tél – Árpád út – Hunyadi út b.) lakóterület; (Lf-1, Lf-2,) c.) egyéb belterület;(Lf-3 beépítendő) d.) külterület; (2) Az állattartási övezetek az alábbiak szerint illeszkednek Egyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2005. (IV.14.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról szóló rendeletben (a továbbiakban: helyi építési szabályzat) meghatározott területhasználási egységhez: a.) a faluközpont állattartási övezet magába foglalja a településközpont vegyes területhez tartozó Vt-1, és Vt-2 és az Lk-1építési övezeteket; b.) a lakóterület állattartási övezet magába foglalja a falu lakóterülethez tartozó Lke1, Lf-1, Lf-2, építési övezeteket; c.) az egyéb belterület állattartási övezethez tartozik minden olyan belterületi építési övezet, amely az a.)-b.) pontok között nem kapott besorolási; d.) a külterület állattartási övezethez tartozik minden külterületi építési övezet. 1.sz függelék (3)Méheket tartani a 15/1969. (XI.6.) MÉM rendeletben előírtak szerint lehet.
11. §. A nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temető, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem s vendéglátó egység területén és annak 50 méteres körzetén belül, függetlenül attól, hogy az intézmény a 10. §. értelmében melyik állattartási övezetbe tartozik – tilos haszonállatot tartani, továbbá a kedvtelésből tartott állatok közül kutya és macska legfeljebb 2-2 darab tartható.
12. §. A faluközpont állattartási övezetben legfeljebb az alábbi haszonállatok tarthatók: a.) 4 db nagyállat és egyszeri szaporulatai 1 éves korig b.) 3 db kisállat fajtánként és egyszeri szaporulata 8 hónapos korig, vagy 20 db hízó, c.) 15 db prémes állat és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig. d.) 200 db baromfi e.) 20 db egyéb szárnyas, f.) 5 db tenyészeb 60 cm mm fölött g.) 8 db tenyészeb 60 cm mm alatt
13. §. A lakóterület állattartási övezetben legfeljebb az alábbi haszonállatok tarthatók: a.) 10 db nagyállat és egyszeri szaporulata 1 éves korig. b.) 4 db kisállat fajtánként és egyszeri szaporulata 8 hónapos korig, vagy 40 db hízó, c.) 50 db prémes állat és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig. d.) 400 db baromfi, e.) 100 db egyéb szárnyas, f.) 8 db tenyészeb 60 cm mm fölött g.) 15 db tenyészeb 60 cm mm alatt
14. §. Külterület állattartási övezetben az „Má” építési övezetekben tartható haszonállat.
15. §. A kedvtelésből tartott állatok korlátozás nélkül tarthatók – feltéve, hogy jogszabály másként nem rendelkezik-, kivéve az ebet, amelyből bekerített ingatlanonként legfeljebb három darab és azok 3 hónaposnál nem idősebb egyszeri szaporulata megengedett.
16. §. Az e rendelt szerint nem megengedett helyen történő vagy/és az engedélyezett darabszámot meghaladó mértékű állattartáshoz – az állategészségügyi, a közegészségügyi és a környezetvédelmi hatóság véleménye alapján – a Képviselő-testület adhat engedélyt. Az engedély meghatározott időre, de legfeljebb 5 évre adható.
Az ebtartás szabályai 17. §. (1) Az ebet közterületen pórázon kell tartani, harapós vagy támadó természetű ebet a harapás ellen szájkosárral kell ellátni, kivéve a vadászkutyát, melyet külterületen, emberi felügyelet mellett póráz és szájkosár nélkül lehet tartani. (2) Közterületen kutyát felügyelt nélkül hagyni tilos. (3) A felügyelet nélküli kutyát az arra alkalmas szervezettel befogjuk.
18. §. (1) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az eb tartási helyét ne hagyhassa el. (2) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza. (3) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni. 19. §. (1) Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve tartani a vakvezető kutya valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével: a.) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, b.) üzletbe, piac területére, vágóhídra, élelmiszer-feldolgozó üzembe, c.) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére, d.) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, e.) temető területére, f.) játszótér területére. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott létesítmény üzemeltetője köteles a bejáratnál „kutyát bevinni tilos” táblát elhelyezni.
Eljárási szabályok 20. §. (1) Az állattartó köteles eltűrni e rendeletben meghatározott szabályok betartásának ellenőrzését. Az ellenőrzések lefolytatására a Polgármesteri Hivatal ellenőrzéssel megbízott köztisztviselője jogosult. (2) Az építési munkák építésügyi engedélyezése során e rendeletet a helyi építési szabályzattal együtt kell alkalmazni.
21. §. Szabálysértést követ el és 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki e rendeletben maghatározott állattartási szabályokat megszegi.
Záró rendelkezések 22. §. (1) E rendelet 2008. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése után indított ügyekben kell alkalmazni. (2) Az, az állattartó, aki e rendelet hatálybalépésekor e rendelet szerint tiltott helyen vagy/és meg nem engedett mértékben folytat állattartást köteles e rendelet hatályba lépésétől számított 2 éven - türelmi időn - belül megszüntetni, illetve az előírt mértékre csökkenteni. (Kivétel a tradicionális állattartó.) (3) A rendelet 6-7. §-aiban és a 8. §.-ban meghatározott előírásoknak legkésőbb a rendelet hatálybalépésétől számított 2 éven belül kell eleget tenni az állattartóknak. (4) A tradicionális állattartó mindaddig, amíg környezete nyugalmát, közérzetét nem sérti, tovább folytathatja tevékenységét. Tradicionális állattartó az, aki a türelmi idő lejártakor az adott helyen legalább 5 éve háborítatlanul folytatja tevékenységét.(Háborítatlan=semmilyen bejelentés nem érkezett ellene a hatóságokhoz.) (5) Az állattartás korlátozása vagy megtiltása tekintetében a 245/1998. (XII.31.) Korm. rendelet 7.§ (1) bekezdésében biztosított jogkörében közigazgatási hatósági eljárás keretében a jegyző jár el.
Egyek, 2008. május 29.
Bódi Istvánné Jegyző megbízásából: ________________________ Szincsák Ferenc polgármester
____________________________ Csepreginé Kocsis Nóra aljegyző P.H.
A rendelet kihirdetve: 2008. május 29.
Bódi Istvánné Jegyző megbízásából:
P.H.
____________________________ Csepreginé Kocsis Nóra aljegyző
1.
sz. melléklet
Az állattartás céljára szolgáló építmények építési telken való elhelyezésénél betartandó védőtávolság a szomszédos ingatlanokra tekintettel. Méhkaptárokat a szomszédos ingatlan határától 4 méterre, közforgalmú úttól 10 méterre lehet elhelyezni.
A védőtávolság méterben meghatározva Nagyállat
Kisállat
Építmény megnevezése
Baromfi és prémes állat
Elhelyezésre szolgáló építmény Lakóépülettől
Egyéb építmény (zárt trágyatároló)
10
10
10
10
Építési oldallal ellentétes telekhatártól
8
8
8
8
Hátsókerti telekhatártól
5
5
5
5
Felépítmény nélküli pincétől Szállásépülettől Kisüzemi építménytől Ásott kúttól Fúrott kúttól Kerti csaptól (vízkivételi helytől)
