THE POWER OF BEING UNDERSTOOD ADÓ | SZÁMVITEL | AUDIT | BÉR | HR
JVSZ- Adózás 2017
Budapest, 2016.december 1.
MUNKAVÁLLALÓI ÖSZTÖNZÉS LEHETŐSÉGEI A 2017-ES ADÓVÁLTOZÁSOK TÜKRÉBEN dr. Fekete Zoltán Titusz
Juttatások 2017. • A béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások biztosítása minden esetben alacsonyabb ráfordítással jár a munkáltatók számára, mintha ugyanazt a nettó összeget bér formájában biztosítanák dolgozóik számára. • A számok tükrében az alábbi táblázatban látható, hogy miként alakul az egyes juttatások adó-és járulékterhelése abban az esetben, ha a munkáltató nettó 100 egységet szeretne munkavállalóinak juttatni:
Közterhek mértéke (2009-2017) Béren kívüli juttatások közterhei százalékban kifejezve 2009.-2017.
(Forrás: saját szerkesztés, 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról alapján)
Béren kívüli juttatások keretösszegei forintban kifejezve 2009.-2017.
(Forrás: saját szerkesztés, 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról alapján)
Cafeteria elemek 2016.
2017-es változások Évközi módosítások alapján: • 100.000 forint pénzjuttatás • Bölcsődei szolgáltatás, óvodai ellátás, szolgáltatás (adómentes) • Mobilitási célú lakhatási/albérlet támogatás (adómentes) • Egészségügyi ellátás (adómentes) • Utalványok eddig is, de már fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány is! (egyes meghatározott juttatás) – LEHETŐSÉG és KOCKÁZAT! • Erzsébet utalvány megszűnése
Cafeteria 2013.-2015.
(Forrás: saját szerkesztés, Objektív Kutatóintézet adatai alapján)
Cafeteria rendszer kialakításának, fenntartásának szempontjai Állam: • Adóbevételekről lemondás • Gazdaságélénkítés pl. SZÉP kártya • Foglalkoztatás ösztönzés • Feketegazdaság fehérítése pl. SZÉP kártya, zsebbe fizetés csökkentése • Öngondoskodás elősegítése (önkéntes pénztárak, célzott szolgáltatás) • Adott élethelyzetek támogatása (LHTT, bölcsődei-, óvodai ellátás, iskolakezdési támogatás, mobilitás)
Cafeteria rendszer kialakításának, fenntartásának szempontjai Munkáltató: • Alacsonyabb adóteher melletti javadalmazás • Munkavállalói megelégedettség növelése • Differenciálás lehetőségei mérték / kör • Rugalmasság elemek vonatkozásában / volumen • Bruttó / nettó megközelítés • Jelentős adminisztráció • Adókockázat kérdései – Egyéb költségek megjelenése pl. jutalék
Cafeteria rendszer kialakításának, fenntartásának szempontjai Munkavállaló: • Magasabb nettó jövedelemhez jut • Igényhez alakítható – minél több elem • Egyedi élethelyzetek kezelése • Járulékalapot nem képez • Adminisztrációs terhek (nyilatkozatok, dokumentumok) • Kockázat hibás nyilatkozat esetén • Adókockázat kérdései – Nem rendszeres jövedelmek megjelenése pl. jutalék, bónusz stb.
I. Javadalmazási célú Munkavállalói Résztulajdonosi Program II. Munkavállalói értékpapír-juttatási program III. Opciós törzsrészvény-juttatás IV. Osztalékelsőbbségi részvény juttatása
I. Javadalmazási célú Munkavállalói Résztulajdonosi Program •
• • •
•
A Társaságnak (Alapító) alapszabály elfogadásával kell létrehoznia az MRP-t, amely a Társaságtól független jogi személy és bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre Javadalmazási politika elfogadás Az MRP megalapításának költségeit viselni Az MRP létrehozatalának feltétele, hogy az alapjául szolgáló javadalmazási politika legalább öt természetes személyre (résztvevők) kiterjedjen, illetve a részvételre jogosult legalább öt természetes személy kötelezettséget vállal az MRP szervezetben való részvételre Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a résztvevőket a javadalmazási politika szerint megillető értékpapír, értékpapíron fennálló jog szolgáltatása
Előnyök és hátrányok I. Előnyök • •
• •
Nem merül fel az alapítónál 27%-os szociális hozzájárulási adó, illetve a 27%-os EHO. Összeköthető a társaság által egyébként alkalmazott javadalmazási politikával, ösztönző rendszerekkel, ezáltal érdekeltté teszi a résztvevő munkavállalókat a Társaság teljesítményének javulásában, jövőbeli céljainak elérésében. A megszerezhető javadalmazással kapcsolatban nincs értékbeli korlátozás Nincs kötelező részvételi /tartási időszak és nincs korlátozás a tekintetben, hogy a programban milyen arányban vehetnek részt vezető tisztségviselők és ők mekkora arányú juttatásra tehetnek szert.
Előnyök és hátrányok II. Hátrányok • • • •
Az MRP szervezet létrehozásával és működtetésével kapcsolatban felmerülő költségek nem mindig állnak arányban a működtetéssel elérhető előnyökkel. A résztvevők tagi részesedésének megszüntetésére csak meghatározott esetekben kerülhet sor Az alapító az egyes résztvevők tagi részesedésének megszüntetéséről egyedileg nem dönthet, a munkavállalók kollektív tulajdonlása valósul meg Legbonyolultabb javadalmazási mód
Elsősorban nagyvállalkozások számára lehet kedvező opció!
II. Munkavállalói értékpapír-juttatási program •
• •
• •
•
Kizárólag a Társaság vagy kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapír szerezhető meg Kizárólag a Társaság munkavállalója vagy vezető tisztségviselője szerezhet értékpapírt A programot a munkavállalók és a vezető tisztségviselők között teljes körűen írásban meg kell hirdetni A részvételre és a juttatásra való jogosultság nem függhet egyéni teljesítménytől Adóévben részt vevő magánszemélyek max. 25%-a lehet vezető tisztségviselő (törvényes képviseletre jogosult magánszemély), és ők a megszerezhető értékpapírok max. 50%-át kaphatják meg Nem szerezhet értékpapírt a Társaság és a kibocsátó számviteli vezetője, felügyelőbizottsági tagja és közeli hozzátartozóik
Előnyök és hátrányok I. Előnyök • • • • • • •
Erősíti a munkavállalók lojalitását Erősíti a munkavállalók tulajdonosi szemléletét Közvetlenül érdekeltté teszi a munkavállalót a nyereséges működésben Erősebb összetartozás-érzést kelt a munkavállalókban Kulcsalkalmazottak megtartása, toborzása Nagyobb termelékenység, magasabb növekedési ütem érhető el Kedvező adózási szabályok
Előnyök és hátrányok II. Hátrányok • • • • • • • •
KKV-k esetén túl magas szavazati jog vagy alacsony osztalékjövedelem Mindenki számára meg kell hirdetni Egyedi feltételek nem alkalmazhatók Törzsrészvény - szavazati joggal Osztalék a tulajdoni részesedés arányában Adóelőny csak 1 millió forintos korlátig érvényesíthető Juttatásként alacsony összeg, bónuszt nem helyettesíti Vezetői érdekeltségi rendszernek nem alkalmas
Elsősorban nagyvállalkozások számára lehet kedvező opció!
III. Opciós részvényjuttatás • • • • • •
Törzsrészvény Szavazati jogot biztosít Tulajdoni részesedésnek megfelelő osztalékot biztosít Szokásos piaci ár alatti lehívás Lehívásról a munkavállaló dönt Részvény megtartásáról / eladásáról a munkavállaló dönt
Előnyök és hátrányok o • • • • o • • • • • •
Előnyök Erősíti a munkavállaló lojalitását Erősíti a munkavállaló tulajdonosi szemléletét Közvetlenül érdekeltté teszi a munkavállalót Egyedileg adható, egyedi szerződés alapján, amelybe a felek megállapodása szerinti feltételek építhetők be Hátrányok Törzsrészvény – szavazati joggal Osztalék a tulajdoni részesedés arányában KKV-k esetén túl magas szavazati jog vagy alacsony osztalékjövedelem Adóelőny a juttatáson nincs, csak a későbbi osztalékon és értékesítésen KKV értékpapírjai „korlátozottan forgalomképesek” Bónusz kiváltásra KKV-nál nem alkalmas
Vezetői érdekeltségi rendszerként nagyvállalkozások számára lehet kedvező opció!
IV. Elsőbbségi részvény juttatása o o
o
o
Osztalékelsőbbség Részvény jellemzői rugalmasan alakíthatóak • Szavazati jogot biztosít / nem biztosít • Normál névértékű / Eltérő névértékű • Visszavásárlási jog • Elidegenítési tilalom Osztalékelsőbbség meghatározása • Egyedi meghatározás lehetséges • Csoportképzés lehetséges – részvénysorozatok Osztalék mértéke • Tulajdoni részesedéstől eltérő mértékű osztalék • Egyedi meghatározás lehetséges • Csoportképzés lehetséges - részvénysorozatok
Elsőbbségi részvény dolgozók részére történő juttatása • •
Ez a konstrukció esetén valamennyi dolgozó, illetve a dolgozók egy meghatározott hányada kap elsőbbségi részvényt. Különösen figyelemmel kell lenni a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére az elsőbbségi részvényhez kötődő osztalék esetlegesen bújtatott bónuszként történő megjelenése tekintetében.
Elsőbbségi részvény tulajdonosok részére történő juttatása •
Ezen konstrukció számos plusz lehetőséget rejt magában a kizárólag a dolgozók részére történő juttatási formához képest, ugyanis a tulajdonosok dönthetnek úgy, hogy akként juttatnak maguknak osztalékelsőbbségi részvényt, hogy az adózott eredmény, illetve az adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét egy meghatározott abszolút összegig kizárólag a tulajdonosok kapják meg, és az ezen felül maradt összeget az elsőbbségi részvénnyel rendelkező dolgozók a részvények tulajdonosi arányában kaphatják meg.
Előnyök o
o
Mindkét juttatási forma előnyei • Erősíti a munkavállaló lojalitását • Erősíti a munkavállaló tulajdonosi szemléletét • Közvetlenül érdekeltté teszi a munkavállalót • Egyedileg adható, egyedi feltételekkel • Osztalékmérték elválhat a részesedéstől és szavazati jogtól • Feltételekkel, de bónuszt részben vagy egészben kiválthatja • Megszerzés alacsony adóterhelése • Osztalék adóelőnye bérrel szemben Tulajdonosoknak történő juttatás további előnyei • A rendeltetésszerű joggyakorlás jobban érvényesülhet • A dolgozóknak történő juttatási formához képest előny, hogy nem merül fel a visszahívhatóság, ill. elővásárlási jog problémája
Hátrányok o
o
Mindkét juttatási forma hátrányai • Adókockázat csökkentése miatt gondos tervezés szükséges • Javasolt feltételes adómegállapítás beszerzése Dolgozóknak történő juttatás további hátrányai • Nehezen visszahívható, elsősorban elővásárlási jog gyakorlásával
KKV-k számára is alkalmas lehet vezetői érdekeltségi rendszerként!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Dr. Fekete Zoltán Titusz adómenedzser, adójogász
E
[email protected] T +36 1 886 3700; +36 1 886 3701 W rsm.hu
