THE POSSIBILITIES OF UNDERGROUND STORAGE OF EMITTED CARBON DIOXIDE FROM HUNGARIAN POWER-PLANTS

Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 211–220.

A VILLAMOS ERŐMŰI SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁS FÖLD ALATTI TÁROLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON THE POSSIBILITIES OF UNDERGROUND STORAGE OF EMITTED CARBON DIOXIDE FROM HUNGARIAN POWER-PLANTS SZUNYOG ISTVÁN1 Absztrakt: Magyarország, az Európai Unió tagjaként kötelezettséget vállalt az energiahatékonyság racionalizálására, és többek között a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére is. A törekvéseket országgyűlési határozat is megerősíti, azonban látni kell azt is, hogy az ország jelenlegi energiastruktúrája nem teszi lehetővé a gyors változásokat. A szén-dioxidkibocsátás csökkentésére legnagyobb lehetőségekkel a villamos erőműveink területén rendelkezünk. 2010-ben az összes hazai villamos nagyerőmű teljesítőképessége 7562 MW volt. A hazai nettó villamosenergia-termelésnek közel 40-40%-át az atomerőmű és a földgáz alapú erőművek adták. A 2030-as években azonban a jelenlegi tervek szerint le kell állítani a négy paksi blokkot, mely a tervezett új blokkok építése esetén is teljesítménykiesést jelent, melyet a földgáz és a szén alapú erőművekkel lehet reálisan pótolni. Mindez az erőműi szén-dioxid kibocsátás növekedését idézné elő, melyet a CO2 hatékony leválasztásával és föld alatti tárolásával lehetne ellensúlyozni. A szerző számba veszi a magyarországi villamos nagyerőműi kibocsátási forrásokat és a lehetséges föld alatti tároló létesítményeket. Kulcsszavak: szén-dioxid, emisszió, CCS-technológia, föld alatti tároló, tároló kapacitás, villamos erőmű. Abstract: As an EU Member State, Hungary is committed to realizing a sustainable, efficient and competitive low-carbon economy and significantly reducing CO2 emission, in compliance with the Kyoto Protocol. Although these objectives and the respective legislations have been adopted by the Hungarian Parliament, the country's existing energy infrastructure does not allow for rapid and comprehensive changes. The largest emissions saving potentials are attributable to the power sector. With nuclear power stations and fuel-based combustion plants contributing to 40-40% of net domestic electricity supply, this sector accounts for an overall electricity production of about 7562 MW (2010 data). However, the planned closure of the currently operating four atomic reactor blocks in Paks is likely to result in substantial supply shortage by the 2030s, even if new blocks are going to be installed meanwhile. A possible scenario to compensate for capacity losses is the establishment of new, carbon-based power utilities and gas plants. 1 DR. SZUNYOG ISTVÁN Miskolci Egyetem, Kőolaj és Földgáz Intézet 3515 Miskolc-Egyetemváros [email protected]

212

Szunyog István

Yet, considering the drastic environmental effects of subsequent increase in CO2 emission, such a solution would only be feasible if amended with effective, innovative and secure carbon capture and storage (CCS) technologies applied on a wide scale. By reviewing the major emissive sources from the power sector and examining potential underground storage sites, this paper investigates into the matter. Keywords: carbon dioxide, emission, CCS technology, underground storage, storage capacity, power-plant. 1. Bevezetés Mind az európai, mind a magyar energiahatékonysági és környezetvédelmi törekvésekben kiemelt szerepet kap a szén-dioxid kibocsátás csökkentése. Ennek bizonyítéka többek között a 2011. év végén született OGY-határozat a nemzeti energiastratégiáról, mely egyértelműen szükségesnek ítéli a villamosenergia-szektor minél nagyobb arányú megújuló alapokra történő helyezését, az alternatív, főként megújuló energiahordozókra épített hőtermelést és a közlekedés energiafelhasználásának csökkentését. Mindezek elvárt hozadéka a jelenlegi szén-dioxid kibocsátási érték csökkenése is. Egy dolgot azonban a dokumentum is világossá tesz, Magyarország még jó néhány évtizedig nem fogja tudni visszaszorítani az Európában is jelentősnek számító földgáz importfüggőségét. 2013. január 1-gyel megszűnnek továbbá az ingyenesen kiosztható kibocsátási kvóták, így Magyarországnak gazdasági szempontból is érdeke, hogy minél előbb energetikai szempontból is elfogadható megoldást találjon a problémára. A kiotói jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségeinket nagy valószínűséggel, elsősorban a villamos nagyerőművekben keletkező szén-dioxid leválasztásával és föld alatti tárolásával tudjuk teljesíteni a jövőben. Az Európai Unió a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb elemének tartja ezt a technológiát, mely alkalmazásában vezető szerepet kíván betölteni. 2. A magyarországi szén-dioxid kibocsátás trendjei Az elérhető legfrissebb IEA adatbázis értelmében (2011) Magyarország 2009-es széndioxid kibocsátása 48 millió tonna volt. Ennek 31%-a az áram- és hőtermelésből, 27%-a a közlekedésből, 17%-a a kommunális szektorból, 12%-a ipari forrásokból, valamint 13%-a egyéb forrásokból származott. A legnagyobb arányt tehát a villamos energia és a hő termelése jelenti. Egyértelmű tehát, hogy ez az az energetikai szektor, amiben a legnagyobb lehetőségek mutatkoznak a kibocsátás megtakarítás területén. Az IEA adatbázisa alapján megrajzolásra került Magyarország 1971–2009 közötti időszakának szektoronkénti és összesített szén-dioxid kibocsátása (1. ábra).

millió tonna kibocsátott CO2

A villamos erőműi szén-dioxid-kibocsátás föld alatti tárolásának lehetőségei…

213

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1971

1975

1980

1985

összes CO2

1990

1995

szénből

2000

2005

2007

kőolajból

2008

2009

földgázból

1. ábra. Szén-dioxid kibocsátás Magyarországon 1971–2009 Forrás: IEA, World Energy Outlook, 2011.

A görbék trendjei alapján látható, hogy a ’80-as évek elejéig egy igen intenzív növekedés, azt követően pedig, egy hasonló meredekséggel csökkenő időszak következett. Ez a visszaesés nem tudatos energiamegtakarítás eredménye, hanem a rendszerváltás éveinek környezetében a visszaeső ipari, mezőgazdasági és energetikai teljesítményeket tükrözi. A földgáz egyre inkább kiszorította a hagyományos fosszilis energiahordozókat, valamint az addig meghatározó nehézipar is egyre nagyobb mértékben szűnt meg, illetve darabolódott fel. 3. A magyar erőművek kibocsátása Magyarország vonatkozásában a legnagyobb szén-dioxid kibocsátó forrásnak a villamos erőművek, valamint a nagyobb ipari egységek, távfűtő erőművek tekinthetők. Ennek megfelelően a legnagyobb megtakarítási potenciálok is itt jelentkeznek, nem is szólva arról a tényről, hogy ezeknél az erőműveknél a kibocsátás lokálisan jelenik meg, így az itt felszabaduló CO2 ,,befogása”, kezelése és adott esetben a tárolása könnyen megoldható. A foszszilis tüzelőanyagok eltüzelése során a legnagyobb környezeti kockázatot a szén-dioxidkibocsátás jelenti. Az egyéb kibocsátott káros anyagok (por, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid stb.) szintén nem elhanyagolhatóak, de azok megengedhető határértékei a rendelkezésre álló technológiákkal megszüntethetők, illetve a kívánt szintre csökkenthetők.

Szunyog István

214

Ezek mennyisége a kibocsátott szén-dioxidhoz képest sokszorta kevesebb. A közlekedési, valamint a kommunális kibocsátás csökkentése csak a felhasználási technológiák fejlesztésével, illetve a környezetet kevésbé terhelő tüzelőanyagok alkalmazásával lehetséges. A MAVIR 2009-es kapacitásterve értelmében a hazai villamos nagyerőművek teljesítőképessége 2010-ben az 1. táblázatnak megfelelő volt. A 18 db villamos erőmű összes teljesítőképessége 7562 MW volt 2010-ben. Amennyiben ehhez hozzávesszük a kiserőműveket is, a hazai meglévő erőműi kapacitás 8900 MW volt. Jellemzően a fosszilis szilárd tüzelőanyaggal üzemelő erőművek részleges vagy teljes leállása miatt ez a kapacitás 2015-re 7900 és 2020-ra várhatóan 5600 MW-ra fog csökkenni. A kieső teljesítmény pótlására a 2. táblázatban szereplő kiserőművek lesznek képesek. Így 2020-ra 6800 MW villamos erőműi kapacitás biztosan rendelkezésre fog állni. A tényekhez hozzátartozik, hogy 2010-ben a rendelkezésre állt 8900 MW teljesítményből 6500 MW bruttó teljesítőképességre volt szüksége az országnak. Mindez villamos energia oldalon nettó 38 852 GWh összes termelést jelent, melyből a nagyerőművek 28 820 GWh-t termeltek meg. A MAVIR előrejelzése értelmében 2015-ben 10 100 MW bruttó teljesítőképessége lesz a hazai villamos erőműveknek, melyből 7900 MW-ot a nagyerőművek tudnak majd előállítani. A várható bruttó fogyasztás ekkor 7000 MW lesz. A szükséges árammennyiség előállításához a számítások szerint 167 000 TJ földgázra lesz szükség. Ebből 30 450 TJ energiát az új, földgáz alapú nagyerőművek fognak felhasználni, melyek átlagos hatásfoka 51% körüli. A maradék 136 550 TJ energiát a 2015-ben még megmaradt nagyerőművekben hasznosítják, jellemzően 38% körüli átlagos hatásfokkal. Mindez azt is jelenti, hogy a földgáztüzelésű erőművek aránya 44%-ra emelkedik a hazai villamosenergia-termelésben. 1. táblázat A magyar villamos nagyerőművek teljesítőképessége 2010-ben Erőmű neve Paksi Atomerőmű Zrt. Dunamenti Erőmű Zrt. Mátrai Erőmű Zrt. AES Tisza Erőmű Kft. Csepeli Áramtermelő Kft. Vértesi Erőmű Zrt. (Oroszlány) AES Borsodi Energetikai Kft. (Tiszapalkonya) Budapesti Erőmű Zrt. (Kelenföld) GTER Kft. (Lőrinci) AES Borsodi Energetikai Kft. Pannon Hőerőmű Zrt. GTER Kft. (Litér) GTER Kft. (Sajószöged) Budapesti Erőmű Zrt. (Kispest) Budapesti Erőmű Zrt. (Újpest) Bakonyi Erőmű Zrt. (Ajka)

2010 MW 2000 1521 950 900 396 240 200 186 170 137 133 120 120 114 110 101

2015 MW 2000 1306 950 900 396 0 0 186 170 60 73 120 120 114 110 60

2020 MW 2000 446 750 0 396 0 0 186 170 0 0 120 120 114 110 0

A villamos erőműi szén-dioxid-kibocsátás föld alatti tárolásának lehetőségei… Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű Kft. ISD-Power Kft. Összes nagyerőmű: Gázmotoros kiserőművek kapcsolt termeléssel Gáz- és gőzturbinás kiserőművek kapcsolt termeléssel Biomassza, biogáz, hulladék, geotermális kiserőművek Primer megújulós kiserőművek (víz-, szél- és naperőművek) Összes kiserőmű: Mindösszesen:

95 69 7 562 540 400 150 248 1 338 8 900

95 49 6 709 471 390 120 210 1 191 7 900

215 95 0 4 507 400 373 120 200 1 093 5 600

Forrás: MAVIR Zrt., 2010.

2. táblázat A 2015-ig várhatóan felépülő földgáz alapú villamos erőművek Település

Beépített telj. MW

Tüzelőanyag

Gönyű Százhalombatta Vásárosnamény Ajka Összesen:

433 420 230 116 1 199

földgáz földgáz földgáz földgáz

Erőmű neve Gönyűi Erőmű Dunamenti Erőmű Vásárosnaményi Erőmű Ajkai Erőmű

Forrás: MAVIR Zrt., 2010.

A magyarországi villamos erőművek összesített CO2 kibocsátása 11,1 millió tonna volt 2010-ben, és a MAVIR által várható kibocsátás 12,2, illetve 12,0 millió tonna lesz 2015ben és 2020-ban. Igazi csökkenés csak a fosszilis energiahordozó alapú erőművek kiváltásával, illetve a tervezett új atomerőmű-egység üzembe helyezésével érhető el, így 2025-re 9,4 millió tonna körüli érték valószínűsíthető. Ez összességében a villamosenergiatermelés oldaláról 1,7 millió tonna szén-dioxid kibocsátás megtakarítást jelenthet. Magyarország 2008-2012 időszakra vonatkozó nemzeti kiosztási tervében 2010. évre 30,4 millió tonna szén-dioxid egyenértékű kibocsátás szerepel. Ebből a villamosenergiatermelésre 15,6 millió tonna CO2 egyenérték, azaz a teljes 2010-es kvóta 51,3%-a jut. A MAVIR által megadott 11,1 millió tonna kibocsátás más légszennyező anyagokat nem tartalmaz a szén-dioxidon kívül, ezért nem egyezik meg az értéke a kiosztási terv értékeivel. A kiosztási tervben második helyen áll a saját célú tüzelőberendezések és a távhőközpontok kibocsátása 3,8 millió tonna CO2 egyenértékkel. Látható, hogy ez az érték csak negyede az erőműi kibocsátási értékeknek, azonban még így is jelentős nagyságú. Az ebben a szektorban keletkező CO2 begyűjtése és a besajtolási helyre történő szállítása a kibocsátó források decentralizáltsága miatt azonban nem megoldható.

216

Szunyog István

4. Föld alatti tárolási lehetőségek Magyarországon A szén-dioxid föld alatti tároló rétegekbe történő visszasajtolásával kapcsolatban több évtizedes tapasztalata van a magyar szakembereknek. Már a ’70-es években megjelent a szén-dioxiddal megvalósított gázsapkás művelés, melynek üzemi tapasztalatai nagyban hozzásegítették a szakembereket a technológia hazai továbbfejlesztéséhez. A CO2 visszasajtolása 1972-ben Budafa-nyugat homokkő-tároló mezőrészen kezdődött el, majd 1975ben ipari méretűvé érett a Lovászi mezőben. Később, 1980-ban a nagylengyeli mezőben is megindulhatott a gázsapkás művelés CO2 gázzal kísérleti, majd a ’80-as évek végén nagyüzemi módon is a kőolaj kitermelése érdekében. A szén-dioxid magyarországi tárolására alapvetően három lehetőség kínálkozik. A tárolás megoldható fogyasztásra alkalmatlan, mélyen fekvő sós vizes rétegekbe történő injektálással, a ki nem termelhető széntelepekben történő elhelyezéssel, és a kimerült kőolaj- és földgáztelepekbe történő besajtolással. A sós vizes rezervoárokba történő injektálással (deep saline aquifers) elméletileg legfeljebb 2100–2700 millió tonna CO2 tárolható az ELGI és a MOL közös kutatásának megállapításai alapján. A Pannon formációk közül a szolnoki és az újfalui homokkőtároló képessége kiemelkedő, önmagában a szolnoki formáció tároló kapacitása 1800–2200 millió tonnára tehető. Potenciális tárolási lehetőségeket rejtenek magukban a ki nem termelhető széntelepek is. Mivel a szén pórusaiban legtöbbször adszorbeált állapotban metán is található, ezért ésszerű megoldás a metán szén-dioxiddal történő helyettesítése. Magyarország kilenc kőszénmedencéjében jelentős számú, termelésre alkalmatlan széntelep létezik, melyek abszorpciós szempontból ugyan nem kedvezőek. Ennek ellenére 75–110 millió tonna széndioxid tárolására mégis alkalmasak lehetnek a hazai széntelepek, melyek közül kiemelendő a mecseki és az ajkai kőszén formáció. A legkézenfekvőbb megoldás a kimerült kőolaj- és földgáztelepeket igénybe venni a szén-dioxid tárolására, hiszen ezek évmilliókon keresztül képesek voltak a fluidumok csapdákban tartására. Ebből következőleg itt a legnagyobb a valószínűsége annak, hogy a széndioxid biztonságosan tárolható lesz hosszú évtizedeken keresztül. A CO2 betáplálás azonban elszennyezi a tároló kőzetet, ezért ezzel a tárolási móddal értékes gáztározókat veszíthetünk el. További előnyt képvisel, hogy ezekhez a rezervoárokhoz jellemzően kapcsolódik olyan felszíni kút- és csővezeték infrastruktúra, mely részben vagy egészben felhasználható a besajtoláshoz és a későbbiekben a monitorozáshoz. A már említett MOL-ELGItanulmány összesen 180 db kőolaj- és földgáz rezervoárt vizsgált, és határozta meg a CO2 tároló kapacitásukat. A kimerült magyar kőolaj- és földgázmezők 400–450 millió tonna CO2 gáz tárolására tehetők alkalmassá. A lehetséges tárolók közül Üllés és Pusztaföldvár rendelkezik a legnagyobb tárolási kapacitással, együttesen 47 millió tonna CO2 tárolására képesek. A rövidtávon rendelkezésre álló tárolókapacitásokat a 3. táblázat szemlélteti.

A villamos erőműi szén-dioxid-kibocsátás föld alatti tárolásának lehetőségei…

217

3. táblázat Rövidtávon rendelkezésre álló magyar tárolókapacitások

Pusztaföldvár Szeghalom Kisújszállás Nyugat Sarkadkeresztúr Endrőd III. Tatárülés Kunmadaras Battonya Budafamélyszint, CO2 telep Hosszúpályi Dél Tázlár Nagykörű Szarvas Görgeteg Babócsa Fegyvernek Battonya Kelet Endrőd Észak Ortaháza Kiskunhalas ÉK mezózóos Kiskunhalas ÉK metamorf Mezőcsokonya Tótkomlós Biharkeresztes Összesen:

Rendelkezésre állás

Tárolókapacitás (millió tonna)

2013 2012 2009 2012 2009 2008 2017 2018 2027 2013 2018 2010 2018 2008 2017 2012 2016 2014 2014 2015 2015 2008

21,98 20,65 13,75 9,55 9,38 8,70 7,63 7,30 6,70 5,86 5,29 3,90 3,39 3,22 2,84 2,50 2,10 2,08 1,66 1,60 1,48 1,20 151

Forrás: Kubus, 2009.

A három tárolási formáció összesített elméleti kapacitását a nemzeti energiastratégiáról szóló OGY-határozat összességében 26 milliárd tonnára becsüli. Ennek döntő része az 1000 méternél mélyebb sós vizes formációkban található. Nyilvánvaló azonban az is, hogy a földtanilag is alkalmas tározók kapacitása ennek csupán töredéke, az optimista számítások sem becsülik többre 2100–2700 millió tonnánál. Azonban az ide vonatkozó geológiai és tárolási-biztonsági kérdések még hiányosak. Ehhez az értékhez képest jóval csekélyebb a föld alatti nem kitermelhető szénrétegekben tárolható 717 millió tonna, és a leművelt szénhidrogén mezőkben elméletileg tárolható 469 millió tonna szén-dioxid. 5. A CO2 kibocsátás és a tárolókapacitás Az előző fejezet 3. táblázata alapján 2015-ig kb. 107 millió tonna, 2020-ig kb. 136 millió tonna szén-dioxid befogadására alkalmas kimerült szénhidrogén mező tehető alkalmassá

218

Szunyog István

a hosszú távú tárolási feladatokra. Ezen mezőket, illetve körzeteket mutatja Kubus nyomán a 2. ábra. A MAVIR előrejelzése értelmében 2015-re 12,2 és 2020-ra 12,0 millió tonna CO2 kibocsátás várható a villamos erőművekből. Mindez azt jelenti, hogy egy átlagos 12,0 millió tonna éves szintű kibocsátást feltételezve a 2020-ig rendelkezésre álló tárolókapacitások 11 évre elegendőek. Amennyiben a teljes szénhidrogén mezőbeli tárolókapacitást figyelembe vesszük (469 millió tonna), akkor az 39 évre elegendő tárolókapacitást jelent a villamos erőművek számára.

Block I.

Block III.

Block II.

2. ábra. Szén-dioxid tárolására alkalmas kimerült szénhidrogén mező körzetek Forrás: Kubus, 2009.

Szintén lényeges kérdés a beruházás megvalósíthatósága szempontjából az erőmű és a föld alatti tároló közötti csővezetéki szállítás távolsága. Az alábbiakban sorba vesszük a legnagyobb kibocsátó források és a lehetséges tárolók közötti távolságokat. A Mátrai Erőmű és a nagykörűi mező között 95 km a távolság. A mező kapacitása azonban az erőmű jelenlegi kapacitásából adódó éves CO2 mennyiséget sem képes teljes egészében tárolni. Ettől nagyobb kapacitással rendelkezik a kisújszállási mező, azonban ez további 30 km csővezetéki szállítást jelent. Ez utóbbi kapacitás már most is rendelkezésre áll. Az AES Tisza Erőmű Kft. tiszaújvárosi erőműve és a kunmadarasi tároló kb. 100 km-re helyezkednek el egymástól. Amennyiben a kibocsátott szén-dioxid teljes éves mennyisége letárolásra kerülne, akkor a tároló kapacitása legalább 6–7 évig elegendő volna. A Dunamenti Erőmű és a tázlári mező közötti távolság 80 km. A tároló kapacitása közel 3 évig tudná teljes egészében nullára redukálni az erőmű környezeti kibocsátását. A Pécsi Erőműnek az attól 80 km-re elhelyezkedő babócsai tárolója több mint 18 évig tudná biztosítani a CO2 elhelyezé-

A villamos erőműi szén-dioxid-kibocsátás föld alatti tárolásának lehetőségei…

219

sét. A többi tároló jellemzően 100 km feletti távolságra található a jelentősebb teljesítményű potenciális tárolóktól. A legnagyobb kapacitással rendelkező tároló (Pusztaföldvár) és az ahhoz közel eső, az ország szempontjából legjelentősebb teljesítménnyel bíró Dunamenti Erőmű (Százhalombatta) és a jelenleg legnagyobb kapacitással rendelkező pusztaföldvári tároló 180 km-re helyezkedik el egymástól. Az erőműben keletkező szén-dioxidot a tárolóba vezetve legalább 10 évig lehetne biztosítani a ’zéró emissziót’. 6. Összefoglalás Magyarország jelenlegi energiaszerkezete nem teszi lehetővé a fosszilis energiahordozóktól való függőség gyors megszüntetését. Ezt nehezíti továbbá a régen épült villamos erőművek ütemezett leállása, beleértve az atomerőműi blokkokat is. Az ország villamos energia igénye azonban ezt a leállási trendet nem fogja követni, a kieső mennyiséget pótolni kell. A megoldását az új, magas hatásfokkal rendelkező földgáz alapú erőművek jelenthetik a mai realitásokat alapul véve. A földgáztüzelésű villamos erőművek teljesítményének aránya 2015-re várhatóan 44%-ra növekedik. Ebből következően a szén-dioxid kibocsátás csökkentés területén ezen erőművek segítségével érhetjük el a legnagyobb hatékonyságot, azaz a kiotói jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségeinket elsősorban a villamos nagyerőművekben keletkező szén-dioxid leválasztásával és föld alatti tárolásával tudjuk a jövőben teljesíteni. Az erőművekben leválasztott szén-dioxid föld alatti elhelyezésére három megoldás kínálkozik. A nagy mélységű sós vizes rétegekbe történő betáplálásra vonatkozóan nincsenek használható gyakorlati tapasztalataink, bár ez a tárolási mód jelenti az elméleti tárolókapacitás 80%-át. A ki nem termelhető széntelepekben történő tárolás abszorpciós szempontból nem kedvező Magyarországon. Az egyetlen, ma is járható út a leművelt szénhidrogén mezőkbe történő elhelyezése a szén-dioxidnak. Ez azonban véglegesen elszennyezi a kőzetet, és alkalmatlanná teszi szénhidrogén újbóli tárolására. A szakemberek becslése szerint az elkövetkező 10 évben legalább 150–170 millió tonna CO2 tárolására tehetők alkalmassá a kimerült mezők az országban. A villamos erőművek átlagos 12 millió tonna éves szintű kibocsátását alapul véve ez a tárolókapacitás mindössze 12–14 évre elegendő. Másik probléma az alkalmas mezők és a kibocsátó források közötti távolság, mely igen jelentős gazdasági feltételeket támaszt a technológiát alkalmazókkal szemben. Magyar viszonyok mellett is igen kevés azon erőművek száma, melyek kevesebb, mint 100 km távolságra helyezkednek el a megfelelő kapacitású föld alatti tárolótól.

Köszönetnyilvánítás „Jelen szakmai cikk a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulhatott meg.”

220

Szunyog István

IRODALOMJEGYZÉK [1] 77/2011. (X. 14.) OGY határozat a Nemzeti Energiastratégiáról [2] A Magyar Köztársaság 2008–2012 időszakra szóló Nemzeti Kiosztási Terve [3] Falus Gy. et. al.: A hazai földtani szerkezetek felmérése a szén-dioxid- visszasajtolás szempontjából. Magyar Tudomány, 2011. 4. sz. 450–458. p. [4] Fancsik, T. et al.: Az ipari tevékenységből származó szén-dioxid hosszú távú elhelyezésének lehetőségei Magyarországon. Biomassza Termékpálya Szövetség, 2008. [5] International Energy Agency: CO2 emissions from fuel combustion, Highlights, IEA Statistics, 2011 Edition. [6] International Energy Agency: World Energy Outlook. OECD/IEA, 2008. [7] Kubus P.: A CCS-projekt realitása a hazai olajipar szempontjából. Magyar Tudomány, 2011. 4. sz. 459–464. p. [8] Kubus P.: CO2 storage possibilities in Hungary. MOL Scientific Magazine, SD & HSE special issue, 2009. [9] Mavir: A villamosenergia-rendszer rövid, közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásmérlege. Budapest, 2009 (MAVIR-KTO-DOK-0037-00-2009-11-06).