TÉZISFÜZET BANKBIZTOSÍTÁS. Ph. D. értekezéshez MISKOLC, Luttenberger Zoltán

TÉZISFÜZET Luttenberger Zoltán

BANKBIZTOSÍTÁS A bankbiztosítás fogalomrendszere, szabályozása, nemzetközi stratégiái és magyarországi fejlődési fázisai az 1990-es években című

Ph. D. értekezéshez

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vállalkozáselmélet és gyakorlat doktori program Programvezető: Nagy Aladár D.Sc. Tudományos vezető: Vékás István Ph.D.

MISKOLC, 2000

Tartalomjegyzék 1. A KUTATÁSI FELADAT ---------------------------------------------------- 2 1.1. A kutatási terület kiválasztása -------------------------------------------- 2 1.2. Interdiszciplinaritás -------------------------------------------------------- 2 1.3. A kutatás céljai-------------------------------------------------------------- 3 2. A TUDOMÁNYOS MUNKA ------------------------------------------------ 4 2.1. A források és felhasználásuk ---------------------------------------------- 4 2.2. A vizsgálatok és módszertanuk-------------------------------------------- 5 2.2.1. A vizsgálatok rendszere ---------------------------------------------- 5 2.2.2. Elméleti vizsgálódások ----------------------------------------------- 5 2.2.3. A gyakorlat vizsgálata------------------------------------------------ 6 2.2.4. Mérések ---------------------------------------------------------------- 6 3. AZ EREDMÉNYEK ----------------------------------------------------------- 7 3.1. A tézisek---------------------------------------------------------------------- 7 3.1.1. A bankbiztosítás stratégia-mezője ---------------------------------- 7 3.1.2. A bankbiztosítás kulcstényezői ------------------------------------- 7 3.1.3. A pénztárreform fejlődési fázis ------------------------------------- 7 3.1.4. A segédtézisek--------------------------------------------------------- 8 3.2. A tézisek és segédtézisek kifejtése és igazolása ------------------------- 9 3.2.1. A bankbiztosítás stratégia mezője ---------------------------------- 9 3.2.2. A bankbiztosítás kulcstényezői ----------------------------------- 11 3.2.3. A pénztárreform fejlődési fázis ----------------------------------- 12 3.2.4. A segédtézisek------------------------------------------------------- 13 3.2.5. A mérések eredményei --------------------------------------------- 16 3.3. Hasznosítási lehetőségek ------------------------------------------------ 18 4. HIVATKOZÁSOK ----------------------------------------------------------- 19 5. PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE --------------------------------------------- 20

Bankbiztosítás - tézisfüzet

1.

A KUTATÁSI FELADAT 1.1.

A kutatási terület kiválasztása

A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Pénzügy és Külgazdaságtan szakokon negyedévet végzett hallgatójaként vettem részt a svájci államszövetség, St. Gallen kanton és a Helvetia biztosító szervezésében és támogatásában működő MAPOW (Manager Ausbildungsprogramm Ost-West) továbbképző-átképző programban, mely a korábbi szocialista országok fejlődését volt hivatott támogatni. A program keretében a st. galleni egyetemen biztosítás-gazdaságtant és banküzemtant tanultam és hamarosan egy korábbi tanulmányaimból ismeretlen témakörrel találkoztam, a bankbiztosítással (Allfinanz, Bancassurance, Financial Services). Ekkor kezdtem el ennek a Magyarországon szinte még ismeretlen területnek a tanulmányozását és nem sokkal később a módszeres anyaggyűjtést és kutatást. A diplomamunkámban, majd az azt követő publikációkban a bankbiztosítás aktuális nemzetközi jelenségeit és magyarországi fejlődését tárgyaltam. A bankbiztosítási gyakorlat gyors fejlődése és a rendelkezésre álló magyar nyelvű szakirodalom szűkössége révén a publikációk hiánypótló-ismeretterjesztő jellegűvé váltak a banki és a biztosítási ("a bankbiztosítási") szektorban. A bankbiztosítás területén szerzett elméleti-gyakorlati ismeretek hazai piaci igazolását elsősorban az OTP csoport (Garancia Biztosító) folyamatos és a Winterthur Nyugdíjpénztár kezdeti fejlődésében látom, mely társaságok bankbiztosítási stratégiáinak megvalósításában személyesen is részt vehettem. 1.2.

Interdiszciplinaritás

Mint azt a későbbiekben látjuk, a bankbiztosítás a közgazdaságtan, azon belül is elsődlegesen a(z alkalmazott közgazdaságtan) pénzügytan-biztosításgazdaságtan-banküzemtan területeinek, másodlagosan a vállalatgazdaságtan, a vezetés-szervezés, a demográfia, a (szociál)pszichológia stb. tudományágaknak interdiszciplináris tudományterülete. 2


A bankbiztosítás kutatásához tehát az említett területek mindegyikéből az említett részterületek bizonyos szintű ismerete szükséges. Ez elsősorban a gyakorlat és mérések esetében jelentett nehézséget a kutatás és az értekezés készítése során, mivel több ágazatot átfogó gyakorlati ismertek, adatok és eljárások megszerzését és vizsgálatát követeli meg. Ugyanakkor a kilencvenes évek második felében a gyakorlat "megelőzte" az elméletet: a bankfiókok és az értékesítési hálózatok allfinanz kínálata mindennapos jelenséggé vált. 1.3.

A kutatás céljai

A bankbiztosítás területén végzett kutatásaim alábbi célokra irányultak. 1. Leírás és rendszerezés 1.1. A bankbiztosítás nemzetközi jelenségének (elmélet és gyakorlat) fordítása, értelmezése és adaptációja a magyar viszonyokra (szabályozás, üzemgazdaság stb.). 1.2. A nemzetközi és magyar elmélet és gyakorlat rendszerezése. 2. Saját fogalomrendszer és vizsgálati módszerek kialakítása. A terület széleskörű és integratív kutatása csak adekvát fogalmi és módszertani keretekben lehetséges. 3. Tézisek felismerése és megfogalmazása 3.1. a bankbiztosítás gyakorlatának (stratégiáinak) egyértelmű csoportosíthatóságára, 3.2. a bankbiztosítás lényegére (súlypontjaira) és 3.3. a pénztáraknak a bankbiztosítás magyarországi fejlődésében játszott kulcsszerepére vonatkozóan.

3


3.4.

A segédtézisek a tézisekhez kapcsolódó, azokat részben alátámasztó, önállóan is igazolható tézisek. 4. A tézisek igazolása (bizonyítása) 4.1. az elméleti ismeretanyagra támaszkodva, 4.2. a bankbiztosítás gyakorlatát vizsgálva, 4.3. méréseket elvégezve és azok eredményét értelmezve. 5. Ismeretterjesztés Mivel a bankbiztosítás a kilencvenes években Magyarországon új területnek számított, fontos feladatnak tartottam az eredmények tudományos és szakmai-gyakorlati elterjesztését is. (Vö. a gyakorlat "megelőzte" az elméletet a kilncvenes évek második felében).

2.

A TUDOMÁNYOS MUNKA 2.1.

1.

2.

A források és felhasználásuk

Felsőoktatási intézményekben folytatott tanulmányok és kutatói, oktatói munka: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Miskolci Egyetem, Bécsi Közgazdasági Egyetem, St. Galleni Egyetem, Széchenyi István Főiskola, Biztosítási Oktatási Intézet. Nemzetközi és hazai publikációk: elsősorban az OECD országok bankbiztosítására vonatkozó német, angol és magyar nyelvű források. 2.1. Az elméleti jellegű források közül a svájci IVW (Insitut für Versicherungswirtschaft), a Swiss Re/ Schweizer Rück és Schierenbeck ágazatilag és/ vagy földrajzilag átfogó műveit, rendszeres kiadványait illetve rendszereit emelem ki. 2.2. A nemzetközi gyakorlatot elsősorban a DATAMONITOR, az NZZ és számos személyes vállalat- és/ vagy honlap- látogatás és azok dokumentációi alapján vizsgálom. 4


2.3.

3.

4.

5.

6.

Mind az elmélet, mind a gyakorlat területén fontos források a tudományos- és szakmai konferenciák, fórumokon elhangzottak. Az értekezés áttekintését, a gyakorlati és üzemgazdasági részeket különösen segítő forrás a bankbiztosítóknál szerzett személyes munkatapasztalat, melynek felhasználása kizárólag az üzleti titok betartása mellett történt. Az elvégzett mérésekhez az ágazati felügyeletek, az MNB és az egyes vizsgált vállalatok rendelkezésre álló publikus adatait használtam. Főleg a bankbiztosítás közelmúltjával, jelenével és várható jövőbeni fejlődésével kapcsolatban értékesek azok a szakértői vélemények, melyeket elsősorban a biztosítási szakmában dolgozó szakemberektől és vezetőktől kaptam. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban kiemelem a st. galleni és a miskolci egyetemen a tudományos kutatásról szerzett ismereteket . 2.2.

A vizsgálatok és módszertanuk 2.2.1. A vizsgálatok rendszere

A bankbiztosítás elméleti kereteinek kijelölése és kidolgozása tette lehetővé a nemzetközi gyakorlat vizsgálatát. Az elmélet és a gyakorlat egyes területeit kiválasztva, méréseket végeztem a tézisek egy részének kvantitatív igazolása céljával. 2.2.2. Elméleti vizsgálódások Első megközelítésben a bankbiztosítás jelenségét írtam le egy általános áttekintésben. Ezt követően számos szerző definícióit tipizálva kerestem egy integratív meghatározást a jelenségre, mely lehetővé teszi annak általános és részterületeket kiválasztó, egységes rendszerben történő tárgyalását az értekezés kereteiben. A bankbiztosításra adott definíciómból kiindulva egy olyan elméleti rendszerezést állítottam fel a bankbiztosítókra, melybe a gyakorlati rész lezárásaként minden egyes bankbiztosítót el kell tudnom helyezni. 5


Az elméleti részben tárgyalom a bankbiztosítás kialakulásának és fejlődésének tényezőit, ami szervesen kapcsolódik a bankbiztosítás szabályozási (-jogi) és vállalatgazdaságtani vizsgálatához. 2.2.3. A gyakorlat vizsgálata A bankbiztosítás gyakorlatának vizsgálatát egységes vizsgálati szempontok (szabályozás, piacok, bankbiztosítók) alapján végeztem el három gazdaságilag-pénzügyileg fejlett ország, az USA, Németország és Nagy-Britannia esetében. Részletes országtanulmányt készítettem Svájcról és Magyarországról, mivel ezek bankbiztosításáról személyesen és több éven keresztül gyűjtöttem tapasztalatot. Érintőlegesen három, bankbiztosítási szempontból fontos egyéb országot is vizsgálok. 2.2.4. Mérések A mérések jelentősége a bankbiztosításban azért is fontos, mert kevés mérést találtam a bankbiztosítási szakirodalomban. A nemzetközi adatokat átfogóan feldolgozó DATAMONITOR mérések módszertanának, forrásainak egyértelműsége és országismerete helyenként hiányos. Magyarországon ugyanakkor a szükséges adatok összegyűjtése jelentett komoly feladatot. A helyenként hiányos adatok miatt olyan közelítéseket kellett alkalmaznom (inter- és extrapolációk), hogy az így nyert adatoknak a később valószínűleg elérhetővé váló, ex post adatoktól való eltérése ne torzítsa a mérések eredményét lényegesen. Ezen kereteken belül nem volt lehetséges a lakástakarékpénztárak darabszám szerinti vizsgálata. A bankbiztosítás Goss-féle mutatóit statikusan (1998) elemezve is értékelhető eredményt kaptam. Ezzel szemben az oligopol bankbiztosítók szerződésszám, befizetések és kezelt vagyon szerinti piaci részesedésének dinamikus vizsgálata (idősorok: 1993-1999) nemcsak a tételek vonatkozásában adott érdekes eredményeket.

6


3.

AZ EREDMÉNYEK 3.1.

A tézisek 3.1.1. A bankbiztosítás stratégia-mezője

A bankbiztosítás pénzintézetek és biztosítók közös vállalati/ piaci stratégiája, vagyis pénzintézetek és biztosítók, vagy azok értékesítési csatornáinak és/ vagy termékeiknek, illetve szolgáltatásainak részleges vagy teljes integációja. Minden egyes bankbiztosítói vállalatcsoport esetében egyértelműen azonosíthatjuk bankbiztosítási stratégiáját az integrációs területek (intézmény, értékesítés, termék) és az integráció fokának meghatározásával. A bankbiztosítás stratégiai mezőjében elhelyeztem az értekezésben vizsgált bankbiztosítókat (rész)stratégiák alapján (ld. 3.2.1.). 3.1.2. A bankbiztosítás kulcstényezői A bankbiztosítás kulcstényezői, más szempontból fő céljai, közvetlenül vagy közvetve a pénzügyi szolgáltatói tevékenység elsődleges céljára, a profitszerzésre irányulnak. Ezek a kulcstényezők: 1) a vagyonkezelés (Asset Management, Vermögensverwaltung) 2) a business (process re)engineering és a szinergiahatások (Synergies, Synergien) 3) az ügyfélorientáció (Clienting/ Customizing/ Total Customer Care, Kundenorientierung) és az ügyfélkapcsolat monopolizálása. 3.1.3. A pénztárreform fejlődési fázis A pénztárrendszer (lakástakarék-, önkéntesés magánnyugdíjpénztárak) bevezetése Magyarországon a 90-es évek második felében a bankbiztosítás gyors fejlődését váltotta ki a pénztárak, mint a jogalkotó által definiált kulcsintézmények köré szerveződött pénzügyi szolgáltatói csoportok formájában. A pénztárrendszer bevezetése jelentős minőségi- és mennyiségi változásokat okozott az előgondoskodási piacon és annak bankbiztosítási szegmensében. Az oligopol pénztárszolgáltatói 7


csoportok domináns bankbiztosítási stratégiája tulajdoni szinten a konszernmodell és az értékesítési szinten -más csatornák létezése mellett- a többtermékes hálózati ügynöki értékesítés.

3.1.4. A segédtézisek 3.1.4.1. A bankbiztosítás értelmezése Bankbiztosításnak nevezzük a pénzügyi és biztosítási funkciókat egyaránt vagy egyszerre (párhuzamosan) ellátó tevékenységeket és üzletágakat. 3.1.4.2. A biztosító-pénztár dilemma A nyugdíjpénztárak a jogszabályi előírásokon túl valójában nem rendelkeznek sem önálló működési (pénzügyi, üzemgazdasági) sajátosságokkal, sem ténylegesen elkülönült részpiaccal a pénzügyi szolgáltatások (pénzintézetek/ biztosítók) piacán belül. A nyugdíjpénztárak a viselt járadékkockázat alapján a biztosítási ágazatba tartoznak. 3.1.4.3. A transzparencia tétel A bankbiztosítás térnyerése a pénztárreform idején a bankbiztosítás területén meghatározó termékek transzparenciájának javulásával járt. A pénztárreform az életbiztosításokhoz képest nagyfokú transzparenciát teremtett a saját megtakarítási részpiacán. Ezzel egyidőben a megtakarítási életbiztosítások területén felgyorsult a cash-flow szemlélet terjedése és az életbiztosítási díjak eddigi költséghányadánál nagyságrendileg kisebb költségekkel dolgozó bankbiztosítási termékek jelentek meg (Unit Linked).

8


Az életbiztosítások területére a pénztári ágazatból és a fejlett országok befektetési életbiztosítási és bankbiztosítási gyakorlatából egyidőben átterjedő transzparencia árversenyt indukál a magyar életbiztosítási-, nyugdíjpénztári- és bankbiztosítási piacon.

3.2.

A tézisek és segédtézisek kifejtése és igazolása 3.2.1. A bankbiztosítás stratégia mezője

A bankbiztosítást mint a pénzügyi és biztosítási tevékenységek, illetve a pénzintézetek és a biztosítók integrációját határozom meg. A szakirodalomból gyűjtött definíciók ebbe a meghatározásba illeszkednek, vagy annak legalábbis nem mondanak ellent. A definníció gyakorlati alkalmazhatósága érdekében a bankbiztosítást pénzintézetek és biztosítók integrációs stratégiájára szűkítem, majd az integráció területei (tulajdoni-intézményi-, értékesítési- és termékszint) és foka (gyenge-erős) dimenziókban képzett mezőben 3 x 4 bankbiztosítási (rész)stratégiát határozok meg és írok le. Az értekezésben vizsgált bankbiztosítók (rész)stratégiái kivétel nélkül elhelyezhetők a stratégia mezőben, mint ahogy azt a következő táblázatban láthatjuk. Az elvégzett mérések a bankbiztosítás tulajdoni szintű integrációját a keresztrészesedések által közvetlenül, értékesítési szintű integrációját a bankbiztosítók meghatározó piaci részesedése által közvetve igazolták Magyarországon.

9


Az egyes bankbiztosítók és részstratégiák elhelyezkedése a bankbiztosítás stratégia-mezőjében integráció típusa, területe tulajdoniintézményi

kooperáció

szövetség

konszern

integrált bankbizt.

17, 18, 23, 26

14, 22, 29

2, 3, 5, 7-12, 25

1, 4, 13, 28

ügynök

cross selling

közös vállalat

közös ért. csat.

26

10-12, 25

15, 29

1, 2, 7-9, 11-12

portál

termékkapcsolás

termékcsomag

integrált termék

20, 21

24

6, 24

16, 19, 27

értékesítési (csatornák) termékek

alacsony

integráció szintje, erőssége

magas

1) a századforduló "bankbiztosítói"

11) ING Group

21) cspb.com, yourhome.ch

2) OTP csoport

12) Credit Suisse Group

22) Lakáskassza

3) FHC (Financial Holding Companies)

13) CS Life

23) Aranykor-ABN Amro

4) Financial Services Authority (GB) és PSZÁF

14) UBS - Swiss Life

24) hitelfedezeti biztosítások

5) BISCO, MBIS, Nat West IS, Lloyds IS

15) ZBV

25) ABN-Amro MÉBIT

6) "Sparplan mit Versicherungsschutz"

16) SMI Life, Swiss Trend

26) Takarékbank (HBRT)

7) Raiffeisen Versicherungen, sVersicherungen

17) Servisa

27) Unit Linked termékek

8) Predica

18) Providentia

28) K&H Life

9) CNP

19) Privit

29) Erste Pénztárszolgáltató

10) Spaarbeleg

20) OVB

10


3.2.2. A bankbiztosítás kulcstényezői A bankbiztosítás három kulcstényezőjének vizsgálatával a következő eredményre jutottam. 1. A bankbiztosítást a hitelintézetek egyik piaci stratégiájaként figyelhetjük meg, ami által forrásaiknak a biztosítókhoz történő "elvándorlását" akadályozzák meg vagy éppen a versenytársak forrásait vonják magukhoz bankbiztosítójukon keresztül. Ez nem más, mint a vagyonkezelés területén folyó verseny egyik dimenziója. A vagyonkezelés jelentőségét az a számítás igazolta, miszerint szokásos piaci feltételek mellett a vagyonkezelési díj a biztosítási díjak fedezettartalmát a 10. évben eléri, és kumulált összegét tekintve is meghaladja a huszadik évben. A vagyonkezelés tehát stratégiailag és pénzügyileg is a bankbiztosítás fontos tényezője. 2. A pénzintézetek és biztosítók funkcióinak és folyamatainak vizsgálatának eredményeképp megállapítottam, hogy egy pénzintézet és egy biztosító számos (legtöbb) funkciója és folyamata részben vagy egészében megegyezik, egymást átfedi, egymáshoz kapcsolódik, tehát a szinergiahatások kihasználásával, a funkciók és folyamatok újjátervezésével és szervezésével hatékonyságnövelés érhető el (költségmegtakarítás és/ vagy hozamnövekedés). Erre minden, a bankbiztosítás stratégiamezőjében megtalálható stratégia esetén példákat mutattam be. 3. A pénzügyi szolgáltatások piacán számos olyan versenytényező jelent meg, melyre az ügyfélorientációt nem tartalmazó vállalati stratégiák nem adhatnak eredményes választ. Ilyen tényezők a szolgáltatások térnyerése és azok sajátosságai (időbeniség, prosumer), az ügyfelek élethelyzetéhez kapcsolódó komplex tanácsadási kereslet, a pénzügyi-biztosítási termékek transzparenciájának javulása és az ügyfelek magatartás-változása. 4. Mindhárom bemutatott kulcstényezőről könnyen belátható, hogy azok a bankbiztosítói csoportok profitnövekedésével járnak, illetve az azokra irányuló tevékenység a profit növekedését célozza: a kezelt vagyon (AUM) növelése, a szinergiahatások kihasználásával elérhető hatékonyságnövekedés és az ügyfélszerzést és -megtartást segítő ügyfélorientáció révén. 11


3.2.3. A pénztárreform fejlődési fázis A pénztárreform időszakát az önkéntes pénztárakat szabályozó törvény hatálybalépésétől a magánnyugdíjpénztárak nem-kötelező választással történő belépési határidejéig számítom (1994-1999). A pénztárreform időszakot megelőző és az azt követő időszakhoz képest a következő fő eltéréseket találtam. 1. A pénztárreform idején -az egészségbiztosítás kivételévellétrejön az előgondoskodás(i ágazatok) törvényi szintű szabályozása: az önkéntes- és magánpénztáraké, a biztosítóké és a lakástakarékpénztáraké. Ez a minőségi változás a jogalkotás területén a bankbiztosítás ágazati-intézményi fejlődésének kereteit teremti meg (jogbiztonság, működés tervezhetősége). A pénztárreformot követő évben jön létre az egységes (bankbiztosítási) felügyelet (PSZÁF) és várható az ágazati jogszabályok bankbiztosítási elven történő harmonizálása és/ vagy kimondottan bankbiztosítási jogszabályok kidolgozása, bevezetése (mint a Financial Holding Companies szabályozása az USA-ban 1999-ben). 2. A nyugdíjpénztárak bevezetése a nyugdíjreform keretében történt. Ez a korábban állami nyugdíjrendszer részleges privatizációját jelentette. A pénztárak adó- és járulékkedvezményei pedig jövedelem-újraelosztási hatást okoztak (okoznak) a (magas jövedelmű) pénztártagok javára és a(z alacsony jövedelmű) nempénztártagok kárára, ugyanakkor közép- és hosszútávon mindkét csoport jövedelmét növelheti a pénztári források gazdaságélénkítő hatása. Mind a nyugdíjrendszer részleges privatizációja, mind a pénztári kedvezmények jelentősen segítették a bankbiztosítói csoportok fejlődését. 3. A bankbiztosítás fejlődésének új és az időszakban domináns szervezeti formája a jogilag önálló pénztárak körül szerveződött pénztárszolgáltatói csoportok. A pénztárszolgáltatók adminisztrációs-ügyviteli, jogi, vagyonkezelési, értékesítési stb. tevékenységet végeznek a pénztárak javára, nevében a profitjuk forrását jelentő díjazás ellenében. 4. A pénztárak tömeges ügyfélállománya cross-sellingre nyújt lehetőséget, melyet értelemszerűen a bankbiztosítói csoportok tudnak leghatékonyabban kihasználni illetve a nem12


bankbiztosítók esetében opportunity costként jelentkezik a lehetőség. Mivel a pénztárakba történő tömeges belépések idején nem-pénztári oldalról nem találkozunk keresztértékesítéssel, a pénztárak pedig csak konszolidációjukat követően kezdenek bele a jellemzően adatbázis alapú keresztértékesítésbe, a pénztárreform időszakában a korábbi biztosítói és banki értékesítési csatornák működnek. Az ügynöki értékesítés dominanciája mellett a bankfiókok korábban jelentéktelen értékesítési volumene is jelentőssé válik. A pénztárreform idején figyelhetjük meg a multi channel management elterjedését. 5. A bankbiztosítási keresletben a "mindent egy helyen" (one stop shopping, alles aus einer Hand) térnyerése mellett az ár- és terméktranszparencia térnyerését figyelhetjük meg (vö. transzparencia segédtétel). 6. A bankbiztosítók meghatározó tulajdoni stratégiáját és piaci részesedésének növekedését "A mérések eredményei" alpontban tárgyalom.

3.2.4. A segédtézisek 3.2.4.1. A bankbiztosítás értelmezése A bankbiztosítás jelenségére adott makroszintű fogalmi meghatározásom lehetővé tette az integrációs elvű, vállalatgazdaságtani definíció bevezetését és más szerzők, koncepciók tárgyalását a bankbiztosítás (vagy az Integrált Pénzügyi Szolgáltatások) keretében.

13

Bankbiztosítás - tézisfüzet A bankbiztosítás integrált elméleti fogalmának halmazelméleti ábrázolása:

PÉNZÜGYEK

BIZTOSITÁS

BANKBIZTOSITÁS

PÉNZFORGALOM , FIZETÉSI RENDSZEREK

RISK M gt. ASSET Mgt. TANÁCSADÁS HITELEZÉS SZINERGIÁK ...

BIZTOSITÁSI KOCKÁZATOK KEZELÉSE

A makroszintű- és vállalati szintű stratégia-defíníció analógiájának felismerését is segíti a definíció halmazelméleti ábrázolása és az egyes pénzügyi szolgáltatói ágazatok elhelyezése a halmazokban. Az egyes pénztártípusok helye a pénzügyi és biztosítási szektorban: pénzügyi funkciók

biztosítási funkciók

(pénzintézetek)

(biztosítók)

lakástakarékpénztárak

nyugdíjpénztárak élebiztosítók egészség- és önsegélyező pénztárak vagyonbiztosítók

(kereskedelmi bankok, értékpapírkereskedők

(Risk

stb.)

Services)

14


3.2.4.2. A biztosító-pénztár dilemma Az önkéntes- és a magánpénztárakat a jogalkotó a pénzügyi szolgáltatóktól elkülönített, önálló, non-profit elvű ágazatként szabályozta. Ezzel szemben a pénztártermékekről az értekezés bemutatja, hogy azok valójában biztosítások. A nyugdíjpénztárak esetében pedig, a járadékfizetéstől eltekintve -egyelőre- tiszta megtakarítási funkciót látnak el (kvázi előgondoskodási bankszámla). A pénztárpiac szerkezete a pénzügyi szolgáltatók, azon belül is a bankbiztosítói csoportok meghatározó szerepével a jogalkotó szándékát cáfolta. A pénztárak, mint önálló ágazat létjogosultságát a Pénztárfelügyeletnek a PSZÁF-be történt integrálása tovább csökkentette. 3.2.4.3. A transzparencia tétel A jogalkotó megköveteli a pénztáraktól, hogy tagjaiknak éves számlakivonat küldjenek. Hasonló módon nyilvános a tagdíjaknak (befizetéseknek) a (százalékos) fedezettartalma1. Szintén a jogszabály követeli meg a hozamok közzétételét és a minősítő szervezetek működését. Mindez a munkáltatóknak a pénztárválasztásra gyakorolt befolyásával együtt árversenyt eredményezett a pénztárpiacon, ahol a vegyes életbiztosítások 25% körüli fedezettartalmával szemben a nagyságrendileg alacsonyabb, 5% körüli fedezettartalom vált általánossá. Szintén a pénztárreform idejének változása, hogy az integrált bankbiztosítási termék, a befektetési alap(ok)hoz kötött (Unit Linked típusú) életbiztosítások a pénztárakhoz hasonló módon, számlajellegű konstrukciók, melyek fedezettartalma a díj 10-15%-a körüli. A két ágazat árainak kiegyenlítődését figyelhetjük meg a bankfiókokban értékesített Unit Linkedek esetében, ahol a biztosítások árkondíciói gyakorlatilag megegyeznek a nyugdíjpénztárakéval (5% és az alatti fedezettartalom a díjban).

1

Banyár terminológiájában vállalkozói díjrésze: költségek + nyereség.

15


3.2.5. A mérések eredményei 1. A bankbiztosítás tulajdoni-intézményi integrációját a H. Goss által alkalmazott, a bankbiztosítást az ágazati kereszttulajdonlással mérő mutatók kiszámításával mértem 1998-ban, négy ágazat öt oligopol pénzintézete/ biztosítója esetében. A kapott sorrend szerint a vizsgált bankok 20, a lakástakarékpénztárak 25, az életbiztosítók 40, és a nyugdíjpénztárak (ill. pénztárszolgáltatóik) 60%-a tagja bankbiztosítói csoportnak legalább szövetségi kapcsolat (5%-ot meghaladó tulajdonhányad) szintjén. Az eredmény részben igazolta a pénztárreform fejlődési fázis tételt és lehetőséget adott Goss németországi eredményeivel való összevetésre. A vizsgált oligopol pénzügyi szolgáltatókon belül a tág értelemben vett bankbiztosítók (bancassurance + assurfinance a lakástakarékpénztárak esetében) piaci részesedésének alakulását 1993-1999 közötti idősorokkal vizsgáltam az előgondoskodási piacon (pénztárak és életbiztosítások). 2. A bankbiztosítók piaci részesedésének szerződésszám szerinti vizsgálatával2 megállapítottam mind a nyugdíjpénztárak, mind az 45%

BO1-2(5)-be tartozó bankbiztositók SZERZŐDÉSSZÁM alapján mért részesedése az előgondoskodási piacon

40%

Vizsgált kategóriák piaci részesedése

35% 30%

ÖMPT BO1(5) = BO2(5) BO1(5) össz.

25%

ÉBRT BO1(5) = BO2(5)

20% 15% 10% 5% 0% 1993

1994

1995

1996 Viz sgált idősz ak (éve k)

1997

1998

1999

életbiztosítások területén a bankbiztosítók folyamatos és az időszak végére nagyságrendi változást jelentő növekedését. A bankbiztosítók részesedése kétszerese a pénztári ágazatban az életbiztosításhoz képest.

2

A grafikonok rövidítéseit ld. a "Hivatkozások" pont végén.

16


3. A bankbiztosítók piaci részesedésének befizetések szerinti vizsgálata szintén a bankbiztosítók folyamatos és jelentős növekedését mutatta. A nyugdíjpénztárak és a biztosítók közel azonos részesedésének okaként a pénztárak magasabb darabszámához képest arányosan alacsonyabb átlagdíját állapítottam meg. BO1-2(5)-be tartozó bankbiztositók BEFIZETÉSEK alapján mért részesedése az előgondoskodási piacon 50% 45%


40% ÉBRT BO1(5) = BO2(5)

35%

ÖMPT BO1(5) = BO2(5) BO2(5) össz.

30%

BO1(5) össz. 25%

ÖMPT +LT P BO2(5) ÖMPT +LT P BO1(5)

20%

LT P BO2(5)

15% 10% 5% 0% 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

Vizsgált időszak (évek)

3. A bankbiztosítók piaci részesedésének kezelt vagyon szerinti vizsgálatával szintén a bankbiztosítók folyamatos és jelentős BO1-2(5)-be tartozó bankbiztositók VAGYON alapján mért részesedése az előgondoskodási piacon 45%


40% 35%

ÉBRT BO1(5) = BO2(5)

30%

BO2(5) össz.

25%

BO1(5) össz. LT P BO2(5)

20%

ÖMPT +LT P BO2(5) ÖMPT BO1(5) = BO2(5)

15%

ÖMPT +LT P BO1(5)

10% 5% 0% 1993

1994

1995

1996

1997

Viz sgált idősz ak (é ve k)

17

1998

1999


növekedését állapítottam meg, de itt az életbiztosítók dinamikája a (nyugdíj)pénztárakét meghaladja.

3.3.

Hasznosítási lehetőségek

1. Az értekezés fogalomrendszere és rendszerező eredményei a bankbiztosítás kutatásában alkalmazható (szak)nyelviforráselemzői és interdiszciplináris diszkussziós keretet adnak. 2. Az értekezésben feldolgozott nemzetközi források és vállalati gyakorlat a kutatók számára (koncentráltan) hozzáférhetővé válnak. 3. Az értekezés módszertant kínál a bankbiztosítás dinamikus piaci méréséhez. 4. Az értekezés tézisei közvetlenül alkalmazhatók a pénzügyi szolgáltatók stratégiájának alakításában. 5. Az értekezés -remélhetőleg- hozzájárul a bankbiztosítás hazai ismertségének és ismeretszintjének növeléséhez.

18


4.

HIVATKOZÁSOK

A tézisfüzetben említett szerzők, források és rövidítések: AUM: Assets Under Management DATAMONITOR: [Bancassurance], Bancassurance in Europe, Volume 1, The Markets, Datamonitor, 106 Baker Street London W1M 1LA: méréseket is tartalmazó gyakorlat- ill. alkalmazásorinetált országtanulmánygyűjtemény a bankbiztosításról. GOSS, Horst: [Allfinanz], Volkswirtschaftliche Konsequenzen der Allfinanz, Frankfurt a. M. 1992 IVW (Institut für die Versicherungswirtschaft), az st. galleni egyetemen működő biztosítás-gazdasági intézet, melynek tudományos vezetője Matthias Haller professzor. Az intézet kutatási területei és rendszeres kiadványainak témái között találjuk a bankbiztosítást és a szolgáltatásmenedzsmentet is. NZZ, Neue Zürcher Zeitung, gazdasági szempontból is elismert, nemzetközileg megjelenő svájci napilap, mely híreiben és mellékleteiben rendszeres foglalkozik a bankbiztosítás eseményeivel és eredményeivel is. PSZÁF: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a korábban önálló ágazati felügyeletek jogutódja 2000-től. SCHIERENBECK, Henner a bázeli egyetem professzora, dékánja, bankiés vállalatgazdaságtani szakember, több átfogó művet írt és szerkesztett a bankbiztosításról, részletes ágazati bontásban. SWISS RE, Schweizer Rück: a világ egyik legnagyobb viszontbiztosítója rendszeresen jelentet meg a biztosítással kapcsolatos témakörökben átfogó elméleti- és a nemzetközi gyakorlatot bemutató, mérő tanulmányokat (pl. sigma füzetek). A grafikonok jelmagyarázatainak rövidítései: ÖMPT - önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak, ÉBRT: életbiztosító részvénytársaságok, LTP: lakástakarékpénztárak, BO1: többségi részesedéssel kapcsolt bankbiztosítók, BO2: többségi és szövetségi (5-50%) kapcsolatú bankbiztosítók. A jelölés utáni (5) a vizsgált 5 piacvezető oligopol szolgáltatóra utal.

19


5.

PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE

Cím

Megjelenési hely

Időpont

1. Situationsanalyse der ungarischen Versicherungswirtschaft

Versicherungskurier, Bern

2. Bankbiztosítás (tanulmánykötet)

1. kiadás: OTP-Garancia Biztosító 1995 Rt., Budapest 2. kiadás: ISBN 963 03 4619 2

1993

1998

3. A bankbiztosítás fogalomrendszere, elméleti alapjai

Bankszemle, Budapest

1995/3-4.

4. A bankbiztosítás jogi, vállalatszerkezeti és üzemgazdasági kérdései

Bankszemle, Budapest

1995/5.

5. Mi a bankbiztosítás?

Bank & Tőzsde, Budapest

1995. 10.06.

6. Vorsorge macht Sorge

Schweizerischer Versicherungscourier, Bern

1995/12

7. Biztosítási törvény - Tisztázó paragrafusok

Bank & Tőzsde, Budapest

1996/12

8. Successful marketing and selling voluntary pension in Hungary without losing clients with mandatory pension funds

Conference presentation material in 1998.07. "Marketing & Selling Pensions, Life 15. Insurance & Unit-Linked Products", Budapest

9. Biztosítók Biztosításgazdaságtan

ME Pénztügytan II. jegyzet 3.3 1999 fejezete

10. Az Integrált Pénzügyi

Az ME Gazdaságtudományi karának 1999.

20

Bankbiztosítás - tézisfüzet Szolgáltatások aktuális kérdései

"Felzárkózás, értékrend változás a május vállalati és intézményi gyakorlatban" 12-14. c. nemzetközi konferencia kiadványában

11. A bankbiztosítás lehetőségei Magyarországon a fejlett országok gyakorlatának tükrében. Vitaindító előadás

Bankbiztosítás c. nemzetközi 2000.02. konferencia a BKE-BOKCS és a 16. Nemzetközi Bankárképző szervezésében, konferenciaanyag

12. Pénztárak - A nyugdíj- és lakástakarékpénztárak az előgondoskodás és a pénzügyi szolgáltatások rendszerében.

A BOI (Biztosítási Oktatási Intézet) készülő jegyzetének kiadója, " A pénztárak általános és nemzetközi áttekintése" és "A Pénztárak a Pénzügyi Szolgáltatások rendszerében" fejezetek szerzője

21

Várható megjelenés: 2000

TÉZISFÜZET BANKBIZTOSÍTÁS. Ph. D. értekezéshez MISKOLC, Luttenberger Zoltán

Recommend Documents