Tézis Az emberi társadalom szerkezeti és mőködési modellje ellentmond a természetes rendszerek szerkezeti és mőködési törvényeinek
• Az egyed érdekeit a faj érdekei felé helyezi • A jelennek él, s kevéssé kontrollálja a jövıt • A társadalom szembe kerül természeti környezetével • Lerövidíti a faj létidejét
A természetes rendszerek szervezési és mőködési rendje a struktúrában megvalósuló irányítás
• A szerkezet és mőködés nem szétválasztható • A rendszer kimenetele az alkotó elemek térben és idıben változó együttmőködésének a megnyilvánulása
Az irányítás
Irányítás
Szabályozás Vezérlés visszacsatolás “állapotban tart” “állapotba juttat”
A természetes fejlıdés (evolúció)
irányítás
Szelekció Környezet változása Mutáció Állapotban tart Állapotba juttat
A fejlıdés meghatározása • Egyedfejlıdés: fogantatás, embrionális fejlıdés, születés, növekedésfejlıdés, öregedés, vég • Fajfejlıdés: fajkeletkezés, kihalás • Rendszerfejlıdés: Föld, Naprendszer, stb.
• A fejlıdés a születés – pusztulás – születés folyamatos láncolata, mert csak a változás biztosíthatja a környezethez való alkalmazkodást • Miért? • Mert a környezet állandó változásban van.
A fejlıdés meghatározása • A fejlıdés tehát a környezethez való alkalmazkodóképesség javítása, egy jobb teljesítmény elérése a környezeti alkalmazkodásban • Létezik-e fejlıdés, vagy csak változás van? • A fejlıdés az alkalmazkodás során jön létre, a rendszer megtanul bizonyos változásokhoz alkalmazkodni
A társadalmi „fejlıdés”
irányítás
Megırzés Állapotban tart
elodázás
Fejlesztés Állapotba juttat
Fejlesztéspolitika és fejlıdés • A fejlesztés nem egyenlı a fejlıdéssel, nem minden fejlesztés vezet fejlıdéshez • A fejlıdés megköveteli a fejlesztés és megırzés egyszerre történı kielégítését • Ma fıleg fejleszteni akarunk, s nem törıdünk a természeti erıforrások, s az azokat fenntartó folyamatok megırzésével.
A fejlıdés antagonizmusokon nyugszik • Az antagonizmusok kiegyensúlyozottságát a negatív visszacsatolás biztosítja a természetes rendszerekben
• A társadalomban a negatív visszacsatolások elodázásával az antagonizmusok feloldására törekszenek
A probléma spirál • Az antagonizmusokat nem lehet feloldani. • Ha fel akarunk oldani egy antagonizmust, kiterjesztjük • Az ember állandóan fejleszteni akar, s ehhez el akarja kerülni a negatív visszacsatolást • A negatív visszacsatolás nem elkerülhetı, csak elodázható • A visszacsapás nagysága arányos az elodázással
Példák a negatív visszacsatolás elkerülésére • Autók és balesetek
• Emberi egészség
• Autók, üzemanyagok és környezetszennyezés
• Növényvédıszerek és génmanipuláció
A problémák „megoldása” pozitív visszacsatolás • A klímaváltozás oka az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. • A klímaváltozás nagy viharokat, hıséget, hideget, szeleket, áradást stb. okoz. • A nagy hıség miatt légkondicionálásra van szükség; • a szárazság miatt öntözésre; • az áradás miatt gátakra és újraépítésre. • A „megoldáshoz” energiára van szükség, ami további üvegházhatást okozó gázok kibocsátását eredményezi.
Létezik-e végtelen növekedés? • A természetben a növekedés limitált, pedig a szabad energia bıségében vagyunk • Az ökológiai folyamatok limitálják egymást
Lehet-e végtelenül növekedni? • A biogeokémiai ciklusok 30-40 elem részvételével zajlanak. A körforgásba geológiai tartalékelem raktárak iktatódnak, egyrészt gázfázisúak (C, N, O), másrészt üledékes kızetekben (P,S) • A gázfázisúak gyorsan, a szilárd fázisúak lassan mobilizálódnak, ezért egymást limitálják • Az ökológiai rendszerek önszabályozó képességét ezek a limitáltságok jelentik. • Pl. mineralizáció – immobilizáció, mint szabályozó antagonizmus (elemet felszabadít – elemeket leköt)
A növekedés társadalmi határai A növekedésnek ugyanúgy vannak szociális korlátai, mint környezetiek (Ivan Illich) Egy ponton túl az anyagi értelemben vett „haladás” túl sok idıt vesz el az emberektıl, csökkenti a szabadidıt, rekreáció lehetıségét, tönkreteszi a társadalmi kapcsolatokat, erkölcsöt
Erıltetett fejlesztés • A „versenyfejlesztés” szükségszerően vezet a társadalom polarizációjához, a társadalmi elit „szárnyal”, a leszakadt társadalmi csoportok lemaradnak • A társadalom legnagyobb tömegei képtelenek követni a versenyfejlesztés diktátumait, a társadalom tehetetlenségi nyomatéka miatt társadalmi feszültségek keletkeznek • A feszültségeket újabb fejlesztésekkel kívánják orvosolni
Munkahely és szociális biztonság • A tıke befektetés új munkahelyeket hoz létre • A foglalkoztatottak bérmunkások • A tıketulajdonos rendelkezik a termelési eszközök és mód felett, (erıforrás, eszközök, know-how) uralja a piacot, növeli befektetetéseit • A bérmunkások nem lesznek tıketulajdonosok, nem birtokolják az erıforrásokat, tudást, piacot, s kiszolgáltatottak, függıségi helyzetben tartottak
Verseny és létminıség • Gyıztesek: „jóléti életmód, súlyfelesleg, keringési és mozgásszervi betegségek, allergia, stressz, depresszió, kevés szabadidı, kusza családi viszonyok • Vesztesek: alultápláltság, alacsony ellátottság, depresszió, stb.
A strukturális fogság • A növekedés következménye a strukturális fogság • A nagy struktúrák nehezen lebonthatók • A saját magunk alakította struktúrák foglyai vagyunk
• A struktúrák kialakítása értékek választása mentén történik • Az anyagi jólét elsısége a nagy piacok kialakulását determinálja
A területi egyenlıtlenségek strukturális okai • A nagy piacok logikája globális migrációhoz, s városiasodáshoz vezet • A sok, koncentrált fogyasztó a jó piac • Nagy a vásárlóerı • „Jól” elláthatók • Képesek egymásból élni
• Területi parazitizmus (város vidék kapcsolat) • A városban nı, vidéken csökken a vásárlóerı • Mindkét helyen romlik az életminıség valamely összetevıje • Újabb migráció, pl. agglomerációk kialakulása
Az entrópia törvényének tagadása • Entrópia szempontjából bármely biológiai vagy gazdasági vállalkozás költsége mindig nagyobb, mint a létrehozott termék értéke • A gazdasági folyamatok során az alacsony entrópiájú természeti erıforrások magas entrópiájú hulladékokká silányulnak • A gazdasági áramlások ezért csak addig létezhetnek, amíg táplálni tudják magukat az alacsony entrópiájú rendszerekkel. • Az alacsony entrópiájú rendszerek azonban nem állnak rendelkezésre végtelen mennyiségben, szőkösek
A „környezetvédelem” hatásai • A helyi környezeti problémák „megoldása” – szennyvíz, hulladék, levegıszennyezés • A jelentıs helyi környezeti hatások áthárítása, szétszórása a tágabb környezetbe • Erıforrások igénybe vétele máshol
• Jelentıs hatások szétterhelése globálisan • „jelentéktelen” hatások összegzıdése • Globális környezeti problémák • Globális problémák helyi problémává válnak • „a rájuk adott válasz” újra indítja a probléma spirált
Átterhelések a „környezetvédelem” ürügyén • A környezeti szabályozás célja a környezeti elemek jó állapotának megırzése. • A környezet elemekbıl áll, pl. levegı, víz, talaj, biológiai sokféleség, ember által létrehozott környezet
Környezeti átterhelés • A környezet állapottal, erıforrás készletekkel és térszerkezettel jellemezhetı • A három minıség nem szétválasztható, ha erıforrást használunk érintjük a környezet állapotát, és teret veszünk igénybe • Ha az állapotot akarjuk javítani erıforrást és teret veszünk igénybe • Ha a fosszilis erıforrásokat akarjuk kiváltani, teret veszünk igénybe • Mindegyik rontja a környezet eltartó-képességét
Virtuális környezeti terhek • Egy liter gázolaj mozgási energiává való alakítása látszólag egy liter gázolaj elfogyasztását, s égéstermékeinek környezetbe jutását jelenti. • Ám az egy liter gázolaj elıállításához, az olajt ki kellett bányászni, ahhoz bányát kellett nyitni, azt üzemeltetni kell, s fenn kell tartani, a kitermelt olajt el kell szállítani, fel kell dolgozni, a feldolgozót létre kell hozni, üzemeltetni, az elhasználódott struktúrákat majd le kell bontani, s a készterméket is el kell szállítani. • Nem beszéltünk még egy csomó szükséges dologról, pl. a tárolási kapacitásokról. • Pontosan kiszámíthatatlan, (mert hely, technológia, idı, stb. függı) hogy mennyi virtuális energiaigénye van egy liter gázolajnak, de többszöröse az elhasznált mennyiségnek. • Ez csak a virtuális energiaigénye. Levezethetı a víz, a terület, anyag igénye, s a hulladék hátizsákja is.
Szennyvíztisztítás és fenntartható fejlıdés
Helyi haszon Talajvíz szennyezettség csökkentése
Életciklus vége
Építési idıszak Mőködési idıszak
Az építkezés visszafordítható és visszafordíthatatlan hatásai (szennyvízvezeték hálózat és tisztítómő)
Hulladék
Energia- és anyagszükséglet
Az építkezés energiafelhasználása és emissziói
Természeti erıforrás szükséglet Energia Építıanyagok bányászata és feldolgozása
A fogyasztó fizet Haszon
Mőködési költség
Környezeti nyomás
Befektetési költség Adók Szennyvíziszap Állami bevételek
Talajba
Komposztálás
Égetés
Szállítási és energia emisszió
Veszélyes anyagok
Energia emisszió
Növekedés
A gazdasági növekedés és az erıforrások használatának elválása egymástól az EU 15 országában. Arányszám, 1980=100
megjegyzés: *A GDP 1995-ös állandó árak alapján **Teljes nyersanyagigény ***primér energiaellátás ****belföldi nyersanyagfogyasztás
Fosszilis tüzelıanyagok belföldi kitermelése és behozatala, CO2-kibocsátás az EU 25 országában 120
fosszilis tüzelıanyagok belföldi kitermelése (tonna)
115
Arányszám, 1992 = 100
110
105 fosszilis tüzelıanyagok behozatala []
100
95
90
CO2 kibocsátás [tonna]
85
80 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001
Átterhelések a térre • Az EU 2010-re 5.75%, 2020-ra 20%-os biológiai eredető üzemanyag használatot ír elı a teljes üzemanyag fogyasztásban • George Monbiot: • 37,6 millió tonna olajt igényel a közlekedés jelenleg évente az Egyesült Királyságban • 1 ha földterület 1.45 tonna biodízelt képes termelni repce esetében • A jelenlegi fogyasztási szintet 25,9 millió hektáron lehetne kielégíteni • Az Egyesült Királyságban csak 5,7 millió ha mővelt terület áll rendelkezésre • A 20%-os célkitőzés Európa szinte teljes mezıgazdasági földterületét felemésztené
Szennyezés átterhelések • Az EU a világ legnagyobb növény olaj importıre (4,9 millió tonna pálmaolaj 2005ben) • Repceolaj behozatal egy év alatt megtízszerezıdött (Amerikából, Ukrajnából, Oroszországból, Kínából) • Trópusi országokban cukornád és pálmaolaj ültetvények (biodiverzitás!)
Szennyezés átterhelés • Hogyan lett Indonézia a világon a harmadik legnagyobb széndioxid kibocsátó?
• A pálmaolaj termelés érdekében tızeglápokat csapolnak le • A tızegben raktározott szén a kiszáradás következtében széndioxid és metán formájában távozik – évi 660 millió tonna • A begyulladt tızegbıl évi 1.5 MD tonna szén kerül a levegıbe (Wetland International)
A strukturális megközelítés • Amíg egy probléma oka fennáll, addig a probléma bıvítetten termelıdik újra. Ha az okozatokat akarjuk megválaszolni, kiterjesztjük a problémát.
A környezetminıség ok-okozati hálója
Környezet Fogyasztás
Intézmények
Termelés
Tudás
Bölcsesség
Értékek
Stratégia
Kultúra Szemlélet
Politika
Forgatókönyv 1.
Forgatókönyv 2.
Forgatókönyv 3.
Az új paradigma • A faj számára a fejlıdés a faj keletkezés és kihalás közötti út minısége és hossza • A minıség és a hossz az alkalmazkodóképesség függvénye • A fejlıdés célja ezért a környezeti változáshoz való alkalmazkodóképesség javítása • A gazdaság eszköz, nem cél. Közvetítı a társadalom és környezet között. • A környezet korlát és lehetıség egyszerre.
A pénz szerepe a társadalmi fejlıdésben • Amit a társadalomban újra kellene éleszteni (kölcsönös nagylelkőség, szeretet, megértés, erkölcs), azt nem lehet pénzzel megtenni, mert azt a pénz tette tönkre • A „technikai fejlıdésnek” együtt kell járnia a társadalom erkölcsi felemelkedésével • A szocializáció tartalmán kell változtatni
