Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok

Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok 2/5. Időskorúak ápolását-gondozását végző intézmény szakmai programja Időskorúak Otthona, Nagylózs – az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 5/A. § (1) bekezdése alapján – a következők szerint határozza meg a szakmai programját:

I. Általános szabályok 1. A szakmai program célja A szakmai program célja, hogy meghatározza a vonatkozó jogszabályok, az egyedi sajátosságok alapján az Intézmény szakmai tevékenységét, ennek érdekében megállapítsa: - az intézményi szolgáltatás célját, feladatát, - az ellátottak körét, demográfiai mutatóit,szociális jellemzőit, ellátási szükségleteit - a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a biztosított szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét, - az ellátás igénybevételének módját, - az ápolási, gondozási, rehabilitációs és fejlesztési feladatok jellegét, tartamát, - az ellátottak és az intézményi ellátásban közreműködő dolgozók jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat, - az Intézményre vonatkozó szakmai információkat. 2. A szakmai program hatálya A szakmai program a jóváhagyás napján lép hatályba. A szakmai programot a szakmai program egyes elemeinek megváltozása, módosulása esetén szintén módosítani kell. A szakmai program személyi hatálya kiterjed az ellátottakra, valamint az Intézmény szakmai működtetésében, szolgáltatásai nyújtásában közreműködő személyekre. A szakmai program területi hatálya az Időskorúak Otthona, Nagylózs intézményre terjed ki. 3. A szakmai program nyilvánossága A szakmai programot nyilvánosságra kell hozni. A nyilvánosságra hozatal a következőképpen történik: - kifüggesztésre kerül az Intézmény hirdetőtábláján, - elhelyezésre kerül a díszteremben A szakmai program módosításakor a nyilvánosságra hozatalról ismételten gondoskodni kell.

II. A szolgáltatás célja, feladata 1. A szolgáltatás célja A szolgáltatás célja, hogy az Intézmény a szociális törvény alapján az időskorúak otthona ellátásra jogosult személyeknek ellátást biztosítson, az ellátás során tiszteletben tartsa az ellátottak alkotmányos jogait, különösen az élethez, az emberi méltósághoz, a testi épséghez, a testi és lelki egészséghez való jogot. 2. A szolgáltatás feladata A szolgáltatás feladata, hogy az Intézmény alapdokumentumában (alapító okiratában) meghatározott ápoló, gondozó célú tartós bentlakást nyújtó ellátást biztosítsa az ellátottak részére. Az Idősek Otthona, Nagylózs intézmény feladata, hogy a szolgáltatást úgy nyújtsa az ellátottak részére, hogy az megfeleljen - az intézményi működést szakmailag is érintő szabályozásoknak, így: - jelen szakmai programnak, - az alapító okiratnak, - a szervezeti és működési szabályzatnak, valamint - a házirendnek;  a jogszabályokban meghatározott szakmai szempontoknak, az ott meghatározott feladatellátási követelményeknek.

III.

Az ellátottak köre, demográfiai mutatói, szociális jellemzői, ellátási szükségletei Az l951-óta működő Időskorúak Otthona, Nagylózs intézmény olyan számos élete alkonyán járó embernek és családjának jelent biztonságot, kényelmet, vagyis teljes körű ápolást -gondozást, akiknek egészségi állapota nem indokolja a rendszeres gyógyintézeti ellátást. Az intézmény öt gondozási egységében egy Csáfordjánosfai részleggel 250 fő idős embernek nyújt szociális szolgáltatást. Az ellátottak, beutaltak köre Győr-Moson-Sopron megyére terjed. Az idősek szociális ellátása tekintetében mind a régió, mind a megye változatos , egyenlőtlen képet mutat. Az egyes szolgáltatások, így az idősek otthona szükségességét jelzi a növekvő idős népesség. A Nyugat-dunántúl demográfiai mutatói nemcsak a hazai átlagnál, hanem a régió többségénél is kedvezőbbek. Nyugat-dunántúlon belül a Győr-Moson-Sopron Megye népessége a legfiatalabb, itt a legalacsonyabb az időskorúak aránya. Az 1990-es évek második felétől Magyarországon emelkedik a népességnek a születéskor várható élettartama.

A férfiak várható élettartama ( KSH . adat 2001 év.) eléri a 68.2 évet. A nőknél szintén növekedés történt a várható élettartam tekintetében, 74.7 évről 76.5 évre. Nyugat-dunántúlon hosszabb ideig élnek mind a férfiak ( 0.6 évvel) mind a nők (0.9 évvel ) mint Magyarországon. A régión belül a leghosszabb ideig Győr-Moson-Sopron Megyében élnek az emberek, mindkét nem vonatkozásában.: Megyénkben a férfiak születéskor várható élettartama 69.5 év, ezzel szemben a nők születéskor várható élettartama 78.0 év ( 2001.évi KSH., Budapest). Az otthon lakóinak összetétele heterogén. Az egészségügyi ellátó rendszer átalakulása, kórházi ágyak csökkentése, rehabilitációs lehetőségek beszűkülése megváltoztatja a lakók összetételét. Jellemző alapbetegségeik: Lakóink jelentős többsége magas vérnyomás betegségben szenved, ( lakók mintegy 50 %-a ), általános érelmeszesedés, agyi infarktus utáni állapot, jellemző a magasabb pszichiátriai megbetegedésben szenvedők aránya is. A lakók átlagéletkora: 74 év. Tartósan rossz állapotban lévő beteg emberek kérik elhelyezésüket az intézménybe, akik általában alacsony jövedelemmel rendelkeznek, otthonukban egyedül élnek. Hozzátartozóikat, társadalmi kapcsolataikat jórészt elvesztették, új kapcsolatot kiépíteni nem tudnak. Iskolai végzettségüket tekintve az analfabétától a négy polgárit végzetteken keresztül a felsőfokú végzettségűekig minden szint megtalálható.

IV. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége 1. A feladatellátás szakmai tartalma: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 67.§ (1) bekezdés szerint az intézmény feladata, hogy gondoskodjon az ellátott személyek napi háromszori étkezéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásról, valamint lakhatásáról. Az idősek otthonában a 68/A.§ (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. Az intézményben a 18. életévet betöltött, betegsége, vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a 68/A.§ (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. 68/B. § (1) Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei az ellátás halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, az ellátás az intézményvezető döntése alapján határozott időre, de legfeljebb három hónapra - a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül – biztosítható. A MEGÁLLAPODÁS-t határozott időre kell megkötni, és a MEGÁLLAPODÁS azt is tartalmazza, hogy ha a szociális szakértői szerv a határozott időtartam leteltéig nem állapítja meg a 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükségletet, az ellátást meg kell szüntetni. A gondozási szükséglet vizsgálata az ellátás megkezdését követően kezdeményezhető.

Az ellátott 119/C-119/D. § szerinti jövedelemvizsgálatát a (2) bekezdés szerinti határozott időtartam alatt úgy kell kezdeményezni, hogy - a gondozási szükséglet megállapítása esetén - a határozott időtartam leteltével az ellátott személyi térítési díja a jegyző által kiállított igazolás alapján legyen megállapítható. Az intézményben az (1) bekezdés szerinti személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója a 68/A.§ (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglet hiányában is felvehető. Az Idősek Otthonában az a l8 életévet betöltött személy is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. Az intézmény teljes körű ellátása – a demencia körébe tartozó kórkép alapján – a személyre szabott, intenzív, egyéni szükségleteket, a speciális körülményeket figyelembe vevő, súlyos fokozatú demens betegekre is kiterjed. Az intenzív ellátás a speciális körülmények megléte mellett biztosítható. Az intézmény a lakók teljes körű ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény, illetve az 1/2000.(I. 7) SZCSM rendeletben foglaltak betartásával végzi. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján az egyenlő bánásmód követelményét a szociális gondoskodást nyújtó intézmények eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek megtartani. Az egyenlő bánásmód követelményét a szociális biztonsággal összefüggésben érvényesíteni kell, különösen a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása során (fenti törvény 4. és 24. §). 2. A feladatellátás módja, formája : Egészségügyi ellátás keretében: A szakmai, ezen belül az egészségügyi ellátó személyek a mentálhigiénés csoport munkatársaival együtt teljes ellátást nyújtva segíti a lakók életvitelét. Ápolási-, gondozási tevékenységük célja az idős ember életminőségének megőrzése, illetve javítása a szoros, gondoskodó kapcsolat kialakításával. Az egészségügyi ellátás során biztosítani kell a rendszeres orvosi felügyeletet, a szakmai ellátást, ápolást, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök ellátását, kórházi ápolást. Cél: a betegségek kialakulásának megelőzése. A betegség-megelőzés terén: Az otthonba érkezett új ellátottak gondozási lapjának tanulmányozása, illetve az ellátottak részletes fizikai vizsgálatát követően tisztázni szükséges a fennálló betegségeket, illetve felfedve olyan elváltozásokat, amelyekre ez ideig nem derült fény. Ezt követően történik a gyógyszeres beállítás. A megelőzést szolgálja a krónikus betegek rendszeres ellenőrzése, külön nyilvántartása (pl. cukorbetegek, magas vérnyomásban szenvedők, különféle mozgásszervi betegek, stb.). Ezen nyilvántartások naprakész állapotban tartása. A megelőzés érdekében évente minden gondozottnál legalább egyszer szükséges részletes statusellenőrzés végzése.

5 A megelőzés érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a személyi higiénia betartására. Teljes ápolásra szorulóknál ez a gondozónők feladata, melyet folyamatosan az intézmény orvosa és az intézményvezető ápoló ellenőriz. Az önmagukat ellátni tudók körében figyelem felhívással kell élni a személyi higiénia be nem tartásának betegségokozó szerepére. Szükséges ismeretterjesztő előadások tartása a betegségmegelőzés érdekében, melyet az intézmény orvosa és az intézményvezető ápoló tart. Alapszintű orvosi ellátás: Ügyeleti idő alatt a városban, a községben a mindenkori ügyelet orvosi ellátása vehető igénybe. Az intézmény orvosa heti, napi beosztásának megfelelően tájékozódik a sürgős ellátási igényekről, vizitet tart, amely magába foglalja a fekvőbetegek ellenőrzését, a gyógyszerelést és a higiénés ellenőrzést is. Az orvosi ellátás szakmai színvonalának, a lakók magasabb szintű ellátásának érdekében a szakorvosok konzíliumi segítségét is igénybe lehet venni, ezzel elérhető, hogy a lakókat amennyiben lehetséges szakorvosok helyben lássák el. Az orvosi ellátás dokumentálása folyamatos, így minden ellátottról alapos és részletes dokumentáció készül. Folyamatosan végzendő feladat az ellátott korábbi egészségügyi kartonjának beszerzése, a kórházban elhaltak kórbonctani jegyzőkönyvének beszerzése. Szakrendelésre, illetve kórházba vitel megszervezése: Az arra rászorulók szakrendelésre, illetve kórházba történő irányítását az intézmény orvosa végzi, ennek megszervezése az intézményvezető ápoló, illetve az osztályvezető ápolók feladata. A kórházban kezeltekről folyamatos nyilvántartás vezetése szükséges. Meg kell szervezni, és folyamatossá kell tenni a kórházi osztályokon ápolt ellátottak látogatását, ezáltal az intézmények közötti kapcsolat is szorosabbá válik, ugyanakkor a lakó hazakerülése is zökkenőmentesen történik. A lakók a mindenkori egészségi állapotuknak megfelelő ápolásban részesülnek: Az intézményben a folyamatos ápolásnak kialakult gyakorlata van. A gondozónők két műszakban dolgoznak (napi 12 órában), a szakképzettek aránya 86 %. Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy minden műszakban szakképzett gondozónő teljesítsen szolgálatot. Az intézménybe bekerülők előgondozására hangsúlyozottan figyelemmel kell lenni, ezt a feladatot az intézményvezető ápoló által megbízott egészségügyi szakdolgozó és mentálhigiénés szakember végzi. Az ápolási és gondozási munka színvonalának emelése érdekében a dolgozók szakmai képzését, illetve intézményen belüli továbbképzését biztosítani kell. Havi ápoló-, szociális gondozói értekezletek keretében a munkafeladat megbeszélését követően célszerű tájékoztatást adni: - az új rendeletek megjelenéséről, intézményen belüli szabályozásokról, - az intézmény mindennapos életével kapcsolatos tevékenységek értékeléséről.

6 Folyamatosan szükséges szervezni: - a szakmai munka, ápolás, gondozás, mentálhigiénés tevékenységgel kapcsolatos ismeretek kiegészítését, ezekből adódó problémák megbeszélését, - a dolgozók mentális egészségvédelmével kapcsolatos gondok felszínre hozását, megoldási lehetőségek keresését. A kiscsoportos ápoló-, szociális-gondozói megbeszélések rendszeressé tételével kell segíteni az ápoló személyzet mentális-gondozásában, a munkában felgyülemlett gondoknak, feszültségeknek az oldását. Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ellátás: Az intézmény a teljes körű ellátás keretében gondoskodik az ellátottak ellátásához ápolási segédeszközökről, a beteg kényelmét szolgáló, valamint a rehabilitációt segítő eszközökről. A gyógyászati segédeszközök zömében személyre szólóak, ha mód van rá, egy-egy fajta eszköz átmeneti igény esetén történő kielégítéséről is gondoskodni kell. Nagy figyelmet kell fordítani a gyógyászati segédeszközök rendszeres ellenőrzésére, használatának megtanítására, javíttatására, a balesetveszélyek elkerülése végett. A gyógyítás szerves része a diétás étkeztetés. Orvosi előírásra az intézmény biztosítja a diétás étkeztetési lehetőséget. A lakók bevonásával célszerű működtetni intézményen belül az „Étlap-tanácsot”. Itt a lakók elmondhatják az étrenddel kapcsolatos véleményüket, ugyanakkor kívánságaikat egy-egy ételféleségre az étlaptervezésnél figyelembe tudják venni.

V.

Intézményi ápolási, gondozási, mentálhigiénés feladatok - fizikai - egészségügyi - pszichés gondozása és ellátása - célszerű és hasznos tevékenységének megszervezése. a./ A fizikai ellátás keretében az intézmény tágabb környezetének rendben tartásába minél szélesebb körben be kell vonni a lakókat (pl. kiskertek virágainak ápolása, locsolás, udvarseprés, stb.), A szűkebb környezet rendbetételébe, a lakószobák, közös helyiségek, pl. társalgók díszítése, saját lakószobáinak tisztán tartásába be kell vonni a lakókat, azonban ebben az esetben sem térhetnek el a heti egyszeri fertőtlenítő nagytakarítástól. Figyelmet kell fordítani különösen a demens betegeknél a szabad, biztonságos, baleset- és akadálymentes környezet kialakítására, mozgásuk lehetővé tételére. Élelmezésnél: szükséges figyelembe venni a lakók eltérő életkorát, egészségi állapotát, diéta igényét.

7 Ruházati ellátás terén lakók elsősorban saját ruházattal rendelkeznek, meg kell oldani a ruházat jellel, vagy számmal való ellátását. A lakók ruházata ne különbözzék a mindennapi életben használttól. A célszerűség határain belül figyelembe kell venni az egyéni ízlést és azt, hogy a ruhák a lakók méreteihez igazodjanak. Az alsó- és felső ruházat tisztán tartásáról, javításáról mindenkor az intézmény gondoskodik. b./ Egészségügyi ellátás Az intézmény biztosítja lakók részére az egészségügyi alapápolást, az otthoni tevékenységről szóló 20/1996.(VII.26.) NM rendeletben meghatározott szakápolási tevékenységek kivételével, ennek körében különösen:  személyi higiéné biztosításáról  gyógyszerezésről  étkezésben, folyadékpótlásban, helykontinenciában való segítségnyújtásról  szakorvosi ellátáshoz való hozzájutásról  kórházi kezeléshez való hozzájutásról  gyógyászati segédeszköz biztosításához

és

helyzetváltoztatásban,

valamint

a

A higiénés tevékenység keretében biztosítani kell minden lakó részére a személyes higiénés feltételeket. Célja: a test tisztaságával a megbetegedések megelőzése, a meglévő betegségek rosszabbodásának megakadályozása, másrészt a közösségi életre való alkalmassá tétele. A magukat ellátni nem tudó lakók személyi higiénéjét az ápoló személyzetnek kell biztosítani. A személyi higiéné biztosítása érdekében az intézményben meg kell szervezni a lakók hajápolását, borotválását, illetve a pedikűr-manikűr ellátását is. Időskorúakra jellemző a több betegség egyidejűsége. Az egészségi állapot változásra a szakdolgozóknak kell azonnal felfigyelni és azt az orvosnak jelezni. Az intézményvezető ápoló feladata az „átadófüzetbe” való pontos változás regisztrálása. Az inkontinens betegek részére folyamatossá kell tenni az egyszer használatos pelenka beszerzését, férfiak részére felhelyezhető vizeletelvezető és gyűjtő eszközöket kell beszerezni. A demens lakók esetében figyelmet kell fordítani az egészségi állapot kontrolljára, a megfelelő gyógyszeres terápiára. Kiemelt figyelemmel kell lenni a kiegyensúlyozott táplálkozásra, a folyadékháztartás folyamatos biztosítására. A lakók rehabilitációs mobilizációját gyógytornász és gyógymasszőr alkalmazásával folyamatossá kell tenni, a tornát a fekvő ellátottakra is ki kell terjeszteni. Az ápolási munkával kapcsolatos elvárások sokrétűek. A munkakör fizikai jellegű szakmunka, emellett fokozott szellemi igénybevételt is követel. Az ápolás terén kiemelt feladat az ápolási műveletek pontos és folyamatos elvégzése, az orvosi utasítások maradéktalan betartása, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök megfelelő alkalmazása. Az ápolás terjedjen ki a megfigyelésre, a gyógyszerelésre, a testi-lelki gondozásra és az adminisztrációra is. A gondozási lapok havonkénti vezetése, a lakók érzelmi, fizikai állapotának regisztrálását teszi lehetővé. Ezáltal egy magasabb szintű gondozási tevékenység elérésére nyílik lehetőség.

8 c./ Pszichés-gondozás Cél: a kiegyensúlyozott, nyugodt környezet biztosítása, a krízishelyzetek megelőzése, megszüntetése, illetve ezek feloldása, a viszonylagos harmónia megteremtése. Segítséget kell nyújtani az intézménybe kerülő új lakók beilleszkedéséhez, a házirend ismertetésében és annak elfogadásában. Fontos feladat a lakó előéletének megismerése, a családi kapcsolatok fennmaradásának elősegítése, levélíráshoz, foglalkoztatáshoz való segítségnyújtás. Az izoláció kialakulásának megakadályozása érdekében szükséges közös rendezvények szervezése. Törekedni kell az ellátottak egymás iránti megbecsülésének elősegítésére. Figyelembe kell venni az idős lakók igényeit, meg kell szervezni a különböző felekezetek részéről a lakók lelki-gondozását (szentmise, gyónás, igehirdetés, bibliaóra, stb.). d./ Célszerű és hasznos tevékenység, foglalkoztatás A foglalkoztatás célja, hogy cselekvő részvétel, partneri viszony alakuljon kis és fejlődjön lakóink között. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a foglalkoztatás igazodjon a lakó egyéni állapotához és igényeihez. A lakók egészségi állapotának, vitalitásának megőrzése érdekében szervezetten folyik a szabadidő hasznos eltöltése. Ennek keretében, pl. kézimunkázás, gyermekjátékok készítése, az otthon belső életével kapcsolatos munkák szervezése, lakótársaknak bevásárlás, fekvőbetegek életvitelében segítségnyújtás, stb. dominál. A színvonalas kulturális programok bonyolítására, pl. videofelvételek lejátszása, felolvasás, társas vetélkedők, kirándulások, ünnepségek szervezése, stb. lehetséges. Növekszik azon lakóknak a száma, akiknél személyre szóló mentálhigiénés gondozásnak kell előtérbe kerülni. Mindezen feladatok végzése közben fontos a gondozónők kultúra közvetítő és átadó szerepe. A lakók igényeivel kötött kompromisszum mellett nem mondhatunk le az igényes kultúra közvetítéséről sem. Feladatunk a minél teljesebb emberi élethez a megfelelő körülmények biztosítása.

Mentálhigiénés munka és foglalkoztatási program Egyéni gondozás, foglalkozás Csoportfoglalkozás Munkafoglalkozás Terápiás foglalkoztatás Demens foglalkozás Egyre több demenciában szenvedő lakó érkezik az intézménybe, így a velük való foglalkozást az intézmény kiemelten kezeli. Esetükben külön figyelemmel kell lenni az intenzív foglalkoztatásra, a képességük szinten tartását segítő foglalkoztatásra, különböző memória tréningek alkalmazására.

9 A demencia: az emlékezés, a gondolkodás, a személyiség és a figyelem funkcióit szabályozó agyterületek károsodásából eredő szindróma. Ezért az ellátás nem korlátozódhat a mentálhigiénés gondozásra és a foglalkozásra, hanem érinti a gondozás és az egészségügy komplexitását is. Tünetei: - túlreagálás, katasztrófikus reakciók - meglopatásos téveszmék, begyűjtési kényszer - koordinációs problémák (apraxia) - időérzék elvesztése - bolyongás - alvási zavarok - sérült kommunikáció. A fejlesztő munka területei A fejlesztő munka területeit a betegség változatos tüneteihez igazítva alakítottuk ki. 1./ A mozgásfejlesztés az egész test átmozgatásával, a finom motorika fejlesztésével és a koordinációs zavarok kiküszöbölésével történik. Célja: a mindennapi tevékenységek minél önállóbb végrehajtása (öltözködés, étkezés) Terápia: faciális torna, ülőtorna, labdadobálás, nyomdázás. 2./ Kommunikációs készségfejlesztés Célja: a beszédértés növelése, kis lépésekkel, a szűkebb majd tágabb környezet megismertetése, a szabad önkifejezés, a közlési vágy elősegítése. A betegség súlyosabb fázisában érintéssel, és szemkontaktussal, valamint szavakkal kommunikálunk. A szavak ismétlése a demens betegeket nem untatja. A demens beteg korai ébredését, elindulását, családtagjai keresését el kell fogadni. A múltból töredékszerűen átvett valóságban élnek. Jó érzés nekik, ha igazoljuk Őket. Nem a helyreigazítás a cél, hanem a megnyugtatás, mert úgyis rövid idő alatt elfelejtik az elképzeléseiket. 3./ A bolyongás tüneti kezelése mindannyiunk feladata. Az épületen belüli tájékozódást segíteni kell különböző feliratokkal, képekkel, jelzésekkel. A nappali mozgás biztosításával arányosan csökken az éjszakai bolyongások száma. Fontos, hogy legyenek az épületből megközelíthető biztonságos sétautak a kastélyparkban. 4./ Az időérzék elvesztése A demens beteg időérzéke torzul, összekeverednek az évszakok, a hónapok, a nappalok, az éjszakák. A foglalkozásokon beszélgetés keretében, képeken keresztül emlékeztessük Őket az évszakokra, a napszakokra. Különféle játékokkal segítjük tájékozódásukat és eligazodásukat az időben. 5./ Alvási zavarok Sok demens beteg nyugtalan éjszaka. Keverik az álmot a valósággal, a nappalt az éjszakával. A nappali aktivitásra törekszünk.

10 Szokások kialakítása A demens beteg életében nagy jelentősége van a szokásoknak, rítusoknak. A jól megválasztott napirend, a foglalkozások időtartama, a megfelelő légkör segíti a foglalkozások és a szokások kialakítását. a./ Az egyéni bánásmód kialakítása: a bizalom légkörének megteremtése, a demens beteg védelmét és biztonságát szolgálja. Esetükben legcélravezetőbb a bíztatás és a bátorítás. b./ Egészséges életmód szokásainak kialakítása. Étkezés. Öltözködés. c./ A közösségi élet szokásainak kialakítása. A demens beteg lakónak nincs barátja. Nehezen illeszkedik be a környezetébe, nehezen alkalmazkodik. Nem tud kivárni, képtelen vágyait elhalasztani vagy más tevékenységnek alárendelni. Érdekes tevékenységgel, fokozatossággal, pozitív megerősítéssel segíthetünk nekik szokásaik kialakításában. Hagyományok kialakítása Egy közösség életében nagy jelentőségű a hagyományok kialakítása és ápolása. Az ünnepek a hagyomány építést szolgálják. Ezek csoportos foglalkozásokon zajlanak. A készülődés, az ünnepi hangulat, majd az ünnepre való emlékezés mind-mind a közös élmény forrása lehet. A megvalósítás területei: Dalkör (népdalok, egyházi énekek, néptáncok) Imakör (halottaink méltó elbúcsúztatása gyertyagyújtással) Irodalmi kör (anekdoták, mondák, népmesék, versek felolvasása, kisebb jelenetek megtanulása. Népszokások felelevenítése (hagyományaink évkör szerinti megünneplése) Kreatív műhelymunka (személyre szabott és csoportos) az egyén képességeinek figyelembevételével, ezen belül: sírcsokrok készítése és ünnepi alkalmakra való díszítésben való részvétel (karácsony, húsvét, és a hagyományoknak megfelelő ünnepkörökben) Kézimunka kör működtetése (ajándék készítése társaik és a társintézményeink részére). A demens betegekkel való foglalkozások nélkülözhetetlen kiegészítő eleme a kapcsolattartás a családdal és az ismerősökkel.

VI. Szolgáltatások igénybevételének módja Az intézményi ellátások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő az intézményvezetőhöz nyújtja be kérelmét. A kérelemhez mellékelni kell a rendelkezésre álló leletek és szakvélemények másolatát, valamint a jogszabály előírásainak megfelelően a vagyonnyilatkozatát. 68/A.§ (1) bekezdés szerint az intézményvezető kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát a szociális szakértői szervnél. A vizsgálatát eredményéről a szociális szakértői szerv kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről, illetve a külön jogszabály szerinti körülményekről. Az idősotthoni ellátás napi négy órát meghaladó, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükségletet igazoló szakvélemény alapján nyújtható. Az idősotthoni ellátás igénybevételéhez szükséges gondozási szükséglet megállapítását a rendelet 4.§ (1) bekezdésben meghatározott egyéb körülmény alapján kérhető: a) a demencia kórkép legalább középsúlyos fokozata b) az ellátást igénylő egyedül él, és ba) az ellátást igénylő egyedül él, nyolcvanadik életévét betöltötte, és a települési önkormányzat gondozási szükséglete ellenére részére házi segítségnyújtást nem biztosít bb) az ellátást igénylő egyedül él, hetvenedik életévét betöltötte, és lakóhelye közműves vízellátás vagy közmű-, és villamosenergia-ellátás nélküli ingatlan bc) az ellátást igénylő egyedül él, és hallási fogyatékosként fogyatékossági vagy vakok személyi járadékában részesül bd) az ellátást igénylő egyedül él, a hallási fogyatékosságon kívüli okból fogyatékossági támogatásban részesül és az ORSZI, illetve jogelődje szakértői bizottságának szakvéleménye az önkiszolgálási képességének hiányát állapította meg be) az ellátást igénylő egyedül él, és I. rokkantsági csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve rokkantsági járadékban részesül bf) az ellátást igénylő egyedül él, és munkaképességét 100%-ban elvesztette, illetve legalább 80%os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és az ORSZI, illetve jogelődje szakértői bizottságának szakvéleménye az önkiszolgálás képességének hiányát állapította meg. Az 1993. évi III. törvény 68/B. § (1) bekezdése szerint, ha az idősotthoni ellátást igénylő személy egészségi állapota, vagy személyes körülményei az ellátás halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, az ellátás az intézményvezető döntése alapján határozott időre, de legfeljebb három hónapra - a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül - biztosítható. Ha az ellátást igénylő cselekvőképtelen a kérelmet a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét a törvényes képviselőjének beleegyezésével terjeszti elő. Ha közöttük kérelem kérdésében vita van, arról a gyámhatóság dönt.

a./ A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételét Az ellátást igénylő és az intézmény vezetője között létrejött MEGÁLLAPODÁS alapozza meg. MEGÁLLAPODÁS -nak tartalmaznia kell: -

az ellátás időtartamát ( a határozott , vagy a határozatlan időtartam megjelölését ) az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, a térítési díj összegét, megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, az egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat, az ellátás megszűnésére vonatkozó szabályokat.

b./ Az ellátásért megállapítható és fizetendő térítési díj A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. Intézményi térítési díjat az intézményt fenntartó évente kétszer állapíthat meg. Alapja: az átmeneti és tartós bentlakásos ellátás esetén az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség napi összege, illetve havi összege. (Az éves intézményi költségvetésből számítandó.) Az 1993. évi III. törvény 115. § (1) bekezdése szerint,a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás, támogató szolgáltatás esetén a szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának különbözete. Ha az ellátásra a mindenkori költségvetési törvény differenciált összegű normatív állami hozzájárulást határoz meg, az intézményi térítési díjat valamennyi normatívakategóriára külön meg kell határozni. Az ellátott által fizetendő térítési díj összegét ( személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg és arról az ellátottat írásban tájékoztatja. 119/A. § értelmében az ellátottól, törvényes képviselőjétől, hozzátartozójától ( PTK. 6850 b) pontja), az ellátott tartására jogszabály, szerződés, vagy bírósági határozat alapján köteles személytől, valamint a térítési díjat, vagy egyszeri hozzájárulást megfizető személytől a térítési díjon és az egyszeri hozzájáruláson kívül más jogcímen a szociális szolgáltatásért, illetve az intézményben történő elhelyezésért a szolgáltató az intézmény, a fenntartó vagy egy harmadik személy számára pénzbefizetés vagy más vagyoni előny nyújtása nem kérhető. Személyi térítési díj Az intézményi ellátásért a beutaltnak személyi térítési díjat kell fizetnie, (napi, havi) amely nem haladhatja meg a jogosult havi 119/C.§. (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmének 80 %-át, c). alá nem tartozó egyéb tartós elhelyezést nyújtó intézmények esetén. Ha a személyi térítési díjat nem fizetik meg, illetve ha a költőpénzt az intézmény biztosítja a követelést a kötelezett ingatlanvagyonán 119/D.§. (1) bekezdése szerinti vagyonán fennálló jelzálogjog biztosítja. 119/C.§. (1) bekezdése értelmében az ellátás igénybevételét megelőzően a jegyző megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét. A jövedelemvizsgálatra a 10. §. és a 32-32/A.§. szabályait is alkalmazni kell.

A jövedelemvizsgálatot az intézményvezetője a gondozási szükséglet megállapítását követően kérelmezi a jegyzőnél. A jegyző a jövedelemvizsgálat alapján - tárgyévre szóló érvényességgel - igazolást állít ki. A jegyző által kiadott igazolás első alkalommal történő kiállítását követően az intézményvezető minden év október 31-éig kérelmezi a jegyzőnél intézménynél ellátást igénybe vevő személyek következő naptári évre szóló igazolásának kiállítását. 119/C-119/D. § szerinti jövedelemvizsgálatát a (2) bekezdés szerinti határozott időtartamra felvett ellátottnak úgy kell kezdeményezni, hogy - a gondozási szükséglet megállapítása esetén - a határozott időtartam leteltével az ellátott személyi térítési díja a jegyző által kiállított igazolás alapján legyen megállapítható. 119/D.§.(1) bekezdés értelmében - a jövedelemvizsgálat keretében - a jegyző megvizsgálja az ellátást igénylő vagyoni helyzetét. Vagyonként kell figyelembe venni az ingatlant, a hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 30-szorosát meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni. A vagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének meghaladó 40szeresét meghaladó részét kell jövedelemként figyelembe venni- ezt 96 hónapra elosztva kell meghatározni. A 2008. január 01-ét követően ellátásba kerülők esetén a jövedelemvizsgálatnál és a térítési díj számításnál már az új szabályokat kell alkalmazni. A Szociális szolgáltatást nyújtó intézményünk térítési díjai 2009. évben:   

ha az ellátott jövedelme a nyugdíjminimum 150%-át meghaladja, akkor 2.656Ft/nap 79.694Ft/hó ha az ellátott jövedelme a nyugdíjminimum 150%-át nem haladja meg, akkor 2.424Ft/nap 72.719Ft/hó demens betegek bentlakásos intézményi ellátása 2.383Ft/nap 71.490Ft/hó

c./ Költőpénz biztosítása Az intézményben ellátott által fizetendő személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy részére a jogszabályban meghatározott költőpénz visszamaradjon. Az intézményben elhelyezettek költőpénzének havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-ánál, ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel 30%-ánál. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét. A jövedelemmel nem rendelkező személyek részére a költőpénzt az intézmény költségvetése terhére kell biztosítani. Az intézmény alapfeladatát meghaladó egyéb szolgáltatások - házirendben

1./ Fodrászati ellátás: hajvágás, hajmosás, szárítás, borotválás 2./ Kirándulás: évi egy alkalommal 3./ Italautomata: kávé, tea, üdítő.