Tevékenység: Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly

Tevékenység: Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly Dokumentum (kapcsolódó indikátor): A hatékonyságnövelés lehetőségeit bemutató tanulmány „Vezetői konzultáció (WS)” 1. alkalom ÁROP-1.A.5-2013. Államreform Operatív Program keretében megvalósuló „Szervezetfejlesztés konvergencia régióban lévő önkormányzatok számára”

Kistelek Város Önkormányzata

MAG Zrt. - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Cím: 1139 Budapest, Váci út 81-83. Levelezési cím: 1539 Budapest Pf.:684. Tel.: +36 40/200-617 E-mail: [email protected] www.magzrt.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu

Bevezető Ez az összefoglaló a Kistelek Város Önkormányzata ÁROP 1.A.5 pályázata egyik kötelező témakörének, a „Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly” témakörnek az 1. Vezetői Konzultáció (Workshop) alkalom formáját, folyamatát és eredményeit mutatja be. A konzultáció első részében a résztvevő önkormányzati vezetők közösen értelmezték a tanácsadó bemutatása kapcsán a „Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly” témakör fő célkitűzéseit és fontosságát; megismerkedtek és pontosították a tanácsadási folyamat tervezett lépéseit, minden folyamatfázis tervezett tartalmát, a várható résztvevők számát. A résztvevő vezetők megállapították, hogy a pályázat beadása óta eltelt idő alatt a témakör jelentősége nőtt a működésben-működtetésben, a társadalmi, környezeti és főként a gazdasági fenntarthatóság kapcsán. Az elkövetkező tanácsadási rendezvények közül a 2. vezetői konzultáció időpontjában, időbeli terjedelmében, céljaiban, résztvevői körében megállapodásra jutottak a résztvevők és a tanácsadó. A szervezetfejlesztési folyamat-tanácsadásban az a munkamódszer az irányadó, hogy meghatározó kisteleki önkormányzati részvétel mentén jönnek létre az eredmények. A tanácsadás során a témakörök áttekintése mellett kiemelt szerepet tölt be a prioritások és hangsúlyok megállapítása és beállítása.


Aktuális kihívások, témaköri feltárások: döntések összegzése A jelen vezetői konzultáción prezentációval, majd strukturált interaktív beszélgetéssel gyűjtöttük be a javaslatokat, amelyek közül a számos, a pályázati célkitűzésekhez potenciálisan kapcsolódó témakörből jelen konzultáció és a teljes tanácsadási folyamat témaköreit meghatároztuk. A résztvevőkkel abban állapodtunk meg, hogy – a tanácsadási folyamat időbeli terjedelmét szem előtt tartva – fókuszáljunk összesen két területre, annak érdekében, hogy a kiválasztott területeken ténylegesen gyakorlatba ültethető eredményre juthassunk. Célkitűzésként megfogalmaztuk, hogy ennek a két területnek a kibontása, újrafogalmazása mentén gyűjtsünk össze és rendszerezzünk a múltat, jelent és jövőbeli lehetőségeket, amellyel elősegíthetjük a fenntartható gazdálkodás és a költségvetési egyensúly hatékony és eredményes megvalósítását. A szakmai koncepcióban megfogalmazottak mentén a fenntarthatósággal összeköthető témák, célkitűzések a következők: •

Változás a felügyelt intézmények szervezeti működésében

•

Csökkenteni a költségeket, költséghatékonyabb működési rendszer

•

Fejlesztési lehetőségek legnagyobb mértékű kihasználása

•

Átvilágítás, stratégiai modellek kialakítása, a jövőbeli lépések sorrendjének letisztázódása

•

Változások felmérése, tervezése, megvalósítása

•

Gazdálkodási eredmények növelése, költségoptimalizálás

•

Ésszerűen fenntartható szolgáltatáskínálat, működési folytonosság biztosítása

•

Hatékonyabb erőforrás kihasználás, jobb teljesítmény, költségcsökkentés

•

Hangsúly áttevődik a település, közösség, vállalkozásfejlesztésre


•

Magas színvonalú eljárási környezet kialakítása, mintadokumentumok kialakítása

•

Kapcsolatok és munkafolyamatok újrastrukturálása

•

Ügyfélbarát, rugalmas, átlátható ügyintézési rend

•

Mindenki számára érthető és elérhető szolgáltatáskínálat

Az első vezetői konzultáción a fentiek teljes mértékű értelmezésével, illetve aktuálisan a kialakuló fő témakörökbe való beágyazásával, részcélként való megjelenítésével két alapvető irány és fókusz bontakozott ki:

1. fejlesztési terület

• Öt éves Gazdasági Program kidolgozása

2. fejlesztési terület

• Vagyongazdálkodási terv kialakítása meglévő minták forrásként felhasználásával

Feladat terjedelem: Megállapodtunk a résztvevő vezetőkkel, hogy a 2 kiválasztott kulcsterületet dolgozzuk fel, amelynek során a kisebb részcélok integrálását is elvégezzük a két fókusz-témakör tervezése és megvalósítása során. A kihívások azonosítása: Kistelek vonatkozásában bontsuk főbb belső hangsúlyokra is, hogy a javaslatok mind az eddig már megvalósultakra, mind a jövőben megvalósítandókra vonatkozzanak. Eközben a teljes gazdasági fenntarthatóságra is terjedjen ki a munka, és a jelen szeminárium a két leginkább fontos és sürgős területre koncentráljon. Szükséges a felsorolt szempontok gondos egyensúlyozása. Szervezeti terjedelem: A jobbító javaslatok keresésének területeként az önkormányzat teljes gazdálkodását értelmezzük.



Tevékenység: Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly Dokumentum (kapcsolódó indikátor): A hatékonyságnövelés lehetőségeit bemutató tanulmány „Vezetői konzultáció (WS)” 2. alkalom ÁROP-1.A.5-2013. Államreform Operatív Program keretében megvalósuló „Szervezetfejlesztés konvergencia régióban lévő önkormányzatok számára”



Bevezető A „Fenntartható Gazdálkodás és Költségvetési Egyensúly” tanácsadási területen belül az első vezetői konzultáció során meghatározott súlyponti irányoknak megfelelően, két kiemelt témakör feldolgozásával, fejlesztésével foglalkoztunk. E két témakör az 5 éves gazdasági program, illetve a vagyongazdálkodás.

A Jövőválasztás módszertanának alkalmazása – módszertani felvezetés A műhelymunka során a két témakör feldolgozását kezdtük meg a Jövőválasztás módszertana alapján, amelynek lépései: Lépés

Lépés neve

Leírás

# 1

A múlt

Mit tartanak a résztvevők a múltban értéknek?

2

Jelenlegi helyzet

Minek örülünk, min bosszankodunk. Mi működik, és mi nem?

3

Meghatározó

érté- Melyek azok a fontos tényezők, amelyek meghatá-

kek, hitek.

rozzák a mindennapokat és alkalmasak arra, hogy a jövőbeni orientációt velük alapozzuk meg?

4

Események,

tren- Fontos azokat az eredményeket, eseményeket,

dek, eredmények.

várhatóan bekövetkező és befolyásoló tényezőket meghatározni, amelyek Kistelek jövőjével kapcsolatosak.

5

A

választott

jövő A megfelelő időhorizont megválasztásával egy

képe.

képszerű jövő meghatározása, amelynek mentén értelmezhetőek a napi működések, tevékenységek, pénzügyi és költségvetési irányzatok.


A 2. vezetői konzultáció során elvégzett tevékenységek Jelen vezetői konzultáción az interaktív szemináriumok előkészítésének részeként a jövőválasztás megfelelő megvalósításának előkészítésével foglalkoztunk. Az előkészítési tevékenység azért is volt kiemelt jelentőségű, mert az interaktív szemináriumon résztvevők köre szélesebb a vezetői konzultáció résztvevői körénél, más szóval a jelenlévő vezetőknek kell az interaktív szeminárium résztvevőit felkészíteni. A közös előkészítő tevékenység keretében: • A résztvevőkkel közösen azonosítottuk a jövőválasztás fázisait és lépeseit. A módszer megfelelő megismerése és a használat megfelelő előkészítése, megalapozása érdekében a tanácsadó és a résztvevők részletesen foglalkoztak az egyes lépések fogalmainak azonosításával, a hagyományos problémamegoldástól eltérő szemlélet és gondolkodásmódok felvezetésével. • A tanácsadó véleménye szerint az egyeztetések folyamán az önkormányzati vezetőknek és intézményvezetőknek jelentős elmozdulást sikerült elérni az interaktív szemináriumokra való felkészülésben; a felkészülés sikeresnek mondható.

A probléma megoldás és a jövőválasztás közötti különbségek bemutatása Részletesen áttekintettük a különbözőségeket a problémamegoldás és a jövőválasztás között. Probléma megoldás Felsorolt problémák Fontossági sorrend állítása Meghatározzuk a stratégiai kezdőpontot


Jövőválasztás Megnézzük, hogyan jutottunk ide Felsoroljuk, mi működik, mi nem Meghatározzuk, milyen jövőt szeretnénk

A problémamegoldás eredményei Probléma sor Legfontosabb problémák A megoldásra fókuszált

A jövőválasztás eredményei Örökség érzékelése Tényszerű felmérés Egy izgalmas és motiváló célállomás

Eredmények, következő lépések meghatározása A résztvevők felismerték és értelmezték a jövőválasztási folyamat részeit és elkötelezték magukat, hogy az interaktív szemináriumokon résztvevőket előzetesen ennek megfelelően instruálják és készítik fel az együttes munkára. A vezetői konzultáción feltárt tartalmi eredményeket a „Tanácsadás: back office (koncepció beágyazása)” tanácsadói dokumentumban mutatjuk be. Az interaktív szemináriumokon a most közösen megállapított sorrend szerint dolgozzák fel a tanácsadó és az önkormányzat vezetői és munkatársai az 5 éves gazdasági terv lehetőségeit és tartalmát. A konzultáció végén azonosítottuk az interaktív szemináriumokra meghívandók körét és személyét.


Tevékenység: Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly

Dokumentum (kapcsolódó indikátor):

A hatékonyságnövelés lehetőségeit bemutató tanulmány „Koncepció beágyazása” 1. Back Office Tanácsadói jelentés ÁROP-1.A.5-2013 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló „Szervezetfejlesztés konvergencia régióban lévő önkormányzatok számára”


Tartalom Bevezetés ......................................................................................................... 3 A két új fókuszterület meghatározása ................................................................. 4 Kistelek jelenlegi vállalkozási adatai.................................................................... 4 A múlt feldolgozása ........................................................................................... 6 1. Kistelek Története ......................................................................................... 6 2. A résztvevők személyes kapcsolódásai, a város irányításával kapcsolatban szerzett tapasztalatai. ........................................................................................ 7 A múlt feldolgozásának beágyazása a további munkába: A város gazdasági történetéből adódó lehetőségek feltárása és elemzése ........................................ 9 A személyes tapasztalatok a gazdasági fenntarthatóság szolgálatában ............... 10 A közoktatással, közművelődéssel kapcsolatos események................................. 11 Kistelek város jogállásával kapcsolatos észrevételek .......................................... 11 Kistelek város gazdaságával kapcsolatos elemzés .............................................. 12 A „Mai helyzet - Jelenlegi Állapot” vizsgálati szempontjai ................................... 12 Fejlesztési koncepció megfogalmazása ............................................................. 15 Lezárás és összefoglalás .................................................................................. 16

Bevezetés E jelentés Kistelek Város Önkormányzata által az ÁROP Szervezetfejlesztési Program keretében a „Fenntartható gazdálkodás és a költségvetési egyensúly” témakör feldolgozásáról szól, két vezetői konzultáció eredményeinek összefoglalását tartalmazza. Összefoglalja azokat az erőfeszítéseket, amelyek mentén az Önkormányzat vezetősége felülvizsgálta és értelmezte a pályázatában megfogalmazott célokat. E dokumentum bemutatja az Önkormányzat vezetősége által feldolgozás alapjául kiválasztott két fókusz-területet, és azok feldolgozásának kezdeti lépését, melynek során eszközként a „Jövőválasztás” módszertanát alkalmazták. A módszertan választásának oka, hogy az idei évi önkormányzati választások miatt szeretnék biztosítani a folyamatos fejlődést és folytonosságot, hozzájárulva ezzel a város kiegyensúlyozott életéhez, megújulásához, a hatékony működéshez, valamint az Önkormányzat fenntartható gazdálkodásához. Az első, döntés-előkészítési fázisban szem előtt tartották az eredeti pályázati kiírás céljait, melyeket az újonnan megfogalmazott célokhoz igazítottak. Az újrafogalmazott célok jelentős részben átfogják és lefedik az előzőekben leírtakat, rögzítetteket. Kistelek Város Önkormányzatának pályázati anyagában a következők állnak: 



           

A jelenlegi helyzet feltárása, átvilágítása, a szükséges és elégséges stratégiai modellek felülvizsgálata, valamint a stratégiai megvalósítás során a döntési prioritások meghatározása és felállítása. A jövőbeni célok elérése érdekében teendő változások tervezése és az egyes lépések konkretizálása. Költségcsökkentés a rendszer költséghatékony működésének elősegítésére. A fejlesztési lehetőségek legnagyobb mértékű kihasználása; A gazdálkodási eredmények növelése, költségoptimalizálás; Térségi szintű városgazdálkodási modell kialakítása; A pénzügyi területen új és hangsúlyos vagyongazdálkodási modell kialakítása a költséghatékony és fenntartható gazdálkodás elősegítésére; Hatékonyabb erőforrás-kihasználás, jobb teljesítmény elérése; Hangsúly áthelyezése a település-, közösség-, vállalkozásfejlesztésre, mely a bevételek növelésével hozzájárul a költségvetési egyensúlyhoz; Új étkeztetés finanszírozási modell működtetése; Ügyfélbarát, rugalmas, átlátható ügyintézési rend kialakítása; mindenki számára érthető és elérhető, ésszerűen fenntartható szolgáltatáskínálat nyújtása; A működési folytonosság biztosítása a fenntarthatóság jegyében; Változtatás a felügyelt intézmények szervezeti működésében a növekvő hatékonyság és eredményesség érdekében; Magas színvonalú eljárási környezet kialakítása, mintadokumentumok megalkotása; A kapcsolatok és munkafolyamatok újrastrukturálása”;

Az új, közvetlen célok megfogalmazása során figyelmet fordítottunk az eredeti pályázatban megfogalmazott célok elérésére is. A tanácsadási folyamat első szakaszában megfogalmazott közvetlen célok minden esetben az átfogó célok, azaz a  gazdálkodás fenntarthatósága,  a költségvetési egyensúly javítása, és  a hatékonyabb működés szolgálatában állnak.

A két új fókuszterület meghatározása A tanácsadási folyamat célkitűzési fázisában megtörtént a fejlesztési lépések, fókuszok pontosítása, konkretizálása, és a következő két fejlesztési területet fogalmaztuk meg. 1. Ötéves Gazdasági Program kidolgozása, 2. Megújított vagyongazdálkodási modell kialakítása, mely során a meglévő minták forrásként kerültek felhasználásra. A két új cél megfogalmazásakor az alárendelt, eredetileg megfogalmazott célok az alábbiak szerint kapcsolódnak a pályázatban a fenntartható gazdálkodást szem előtt tartó célokhoz. A megújuló vagyongazdálkodási modell kidolgozása gyakorlatilag független lépés, ám mintegy bevezeti, megelőlegezi az ötéves gazdasági program kialakítását. E két fejlesztési terület biztosítja, hogy hosszútávon megtartható és biztosított legyen a költségvetési egyensúly.

Kistelek jelenlegi vállalkozási adatai A következő vonaldiagram a városban működő vállalkozások számának alakulását mutatja. Kiemelendő a folyamatos fejlődés, az emelkedő tendencia.

A turisztikai és vendéglátási adatok a szemináriumi munka ideje alatt feldolgozás alatt állnak. 1.Ötéves Gazdasági Program kidolgozásához kapcsolódó pályázati célok, és illeszkedés a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési programhoz:    

Átvilágítás, stratégiai modellek kialakítása, a jövőbeli lépések sorrendjének letisztázása; Változások felmérése, tervezése, megvalósítása; Térségi szintű városgazdálkodási modell kialakítása; Hangsúly áttevődik a település-, közösség-, vállalkozásfejlesztésre;

A fent leírt célok hozzájárulnak ahhoz, hogy a jelenleg tapasztalható, ám erőfeszítéseket követelő költségvetési egyensúly fenntarthatóvá váljon. Az aktivitások tervezése, a stratégiai modellek kialakítása olyan hatékonyságnövelő eszközök, melyek összhangban vannak a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési Programmal és az ÁROP tanácsadási folyamatban és pályázatban meghatározott célokkal. 2. Vagyongazdálkodási terv kialakítása meglévő minták forrásként történő felhasználásával: 

Pénzügyi területen egy vagyongazdálkodási modell kialakítása

Ötéves gazdasági program

Vagyongazdálkodási terv

•Bevételnövekedést biztosít •Ezáltal hozzájárul a költségvetési egyensúly javulásához és a fenntartható gazdálkodás megvalósulásához •Azonnali pozitív hatással van a költségvetésre •Hosszú távon az egységes vagyongazdálkodási irányelvek biztosítják a folyamatos bevételt

1. ábra: Fókusz területeken történő fejlesztések várható hatásai

A két új cél elérésének eszközéül a résztvevők köre — a tanácsadó javaslatára — a „Jövőválasztás módszertanát” választotta, amely a 2. számú Vezetői Konzultációs jelentésben bemutatásra került. Az új célok megfogalmazása kapcsán a résztvevők érzékelték, hogy átfogó, a település fenntarthatóságát és működőképességét újragondoló üzenetek, célok felállítására és szemléletre van szükség. Tudomásul vették, hogy a település társadalmi fenntarthatóságának koncepciója nélkül nem kezdhetik az ötéves gazdasági program kidolgozását a gazdasági célok megfogalmazásával, mert akkor a „gazda” nélkül végeznék a számítást. Egyértelművé vált, hogy az ötéves gazdasági program irányainak kidolgozását a település fenntarthatóságának legszélesebb értelmezésében kell létrehozni, s egy új jövőképben öszszegezni.

Érzékelhető lett, hogy összefügg egymással a két cél: 1. a gazdasági program és 2. a vagyongazdálkodási terv kidolgozása. A vagyongazdálkodás elemzése kapcsán az is világossá vált, hogy nem tartható a „szűkebben értelmezett” vagyon fogalma, s hogy egy újfajta és átfogó szemlélet megalapozása, kialakítása elkerülhetetlen. Az új fogalomnak megfelelő tartalmak az általános jövőképben integrálódnak, majd mindezek következményeként lehetővé válik egy újfajta működésiműködtetési szemlélet-gyakorlat alapjainak meghatározása. A két Vezetői Konzultációt a résztvevők nemcsak a célok újrafogalmazására, hanem a kidolgozás megkezdésére is fordították időt és figyelmet. Megismerkedtek a „Jövőválasztás” módszertani elemeivel és megkezdték először a múlt, majd a jelenlegi helyzet elemző feltárását, a hatékonyságnövelés beavatkozási pontjait szem előtt tartva.

A múlt feldolgozása A múlt feldolgozása a résztvevők közreműködésével két belső szempont mentén valósult meg: 1. Kistelek Történetének feldolgozása a helyi monográfia felhasználásával; 2. A résztvevők személyes kapcsolódásai, élettörténete és a város irányításával kapcsolatban szerzett tapasztalatai;

1. Kistelek Története A „Kistelek Története” című monográfiát gyűjtőmunka keretében dolgozták fel a résztvevők, amelynek során a kifejezetten gazdasági jellegű örökség elemeit gyűjtötték ki, majd ezeket közösen értelmezték és összegezték a „Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly” tématerületeit szem előtt tartva. Az elemzés többek között Kistelek következő, gazdasági szempontból releváns történelmi adottságaira hívta fel a figyelmet:       

Gazdasági ágak és irányok 1800-tól; Növénytermesztés, gabonatermesztés, szőlőművelés elemzése; Állattenyésztés; Ló-, szamár-, ökör-, tehén-, juh-, és sertéslegeltetés; Gyümölcstermesztés: 1851-ben 1076 db eperfát számoltak össze, Epreskert Faiskola; Határa: 10950 hold, birtokkérdések; 6,5 aranykorona, országosan alacsony;

      

Ipar: malomipar (19 szárazmalom!), pálinkafőző (6 db), takácsok, szövő-fonóipar, kézművesipar, serfőzés, szódagyártás; Gazdasági ágak és irányok 1900-tól; Daráló és malmok (6); Gyümölcs- és főzelékaszaló; Konzervgyár; Háztáji termelés; Hangya, Cipész-Szövetkezet, Pincegazdaság, FÜSZÉRT, Gépállomás, Tejüzem, Sajtüzem, Erdő és Fafeldolgozó, Háziipari Szövetkezet, Kenyérgyár, Szerszámkovács üzem, Kábelgyártás;

Elemzésre került a kérdés, hogy miben volt első Kistelek Magyarországon? Első magyarországi fokmérés 1769, a földrajzi szélesség és hosszúság meghatározása.

2. A résztvevők személyes kapcsolódásai, a város irányításával kapcsolatban szerzett tapasztalatai. A résztvevők kapcsolódásának alapja ebben a szakaszban a következő volt: Személyes élettörténetük, az eddig betöltött önkormányzati funkcióik, az általuk ellátott területek. Az „örökséghez” kapcsolódás erősen motiválta a csoport tagjait és ezáltal sikerült elmélyíteni az együttműködés alapjait is. A megjelentek a személyes érintettséget fontosnak tartották, különös tekintettel arra, hogy a nagyobb hatékonyságot eredményező intézkedések sikeres megvalósítása jellemzően mély elköteleződést igényel, amelynek a személyes elköteleződés a fundamentuma. A személyes kapcsolódások feltárása alapja volt a csapatépítésnek, ami a tervezés és a majdani megvalósítás szempontjából jelentős kovácsoló-erőként is hatott a továbbadható emlékeknek, élményeknek, első tapasztalatoknak köszönhetően. A következő oldalon bemutatjuk Jövőtervezés MÚLT idősíkjára vonatkozó műhelymunka kiválasztott eredményeit, összesítő jelleggel.

2. ábra: Kistelek Jövőtervezésének összefoglaló bemutatása: A MÚLT elemei Forrás: Tanácsadó saját szerkesztése, a vezetői műhelymunkák során gyűjtött információk mentén

A múlt feldolgozásának beágyazása a további munkába: A város gazdasági történetéből adódó lehetőségek feltárása és elemzése A Kistelek Története című 500 oldalas monográfia jelentős szervező és szemléleti erő, a történeti folytonosság élményét adja és a résztvevők jogos büszkeségének alapja. Megállapították, hogy ez a monográfia fontos része a jövőtervezési folyamatban, amely a hatását annak széleskörű megismertetésével illetve a képzésekbe, tájékoztatásokba történő beépítésével éri el. A vezetői műhelymunkák során tudatosodott a résztvevőkben, hogy a monográfia megismerésének élményével és hatásával a településhez való kötődés, az „itteniség” megélése és végső soron a település megtartó-képességének fejlesztése is elősegíthető. Módszertani szempontból a monográfia megismerése elősegíti a város fejlesztése, jobbá tétele iránti belső motiváció, amely minden sikeres fejlesztési folyamat szükséges eleme. A megtartó erő, mint a fenntarthatóság egyik jelentős tényezője, nemcsak a fizikai, gazdasági és költségvetési eszközökben rejlik. Egyértelművé vált – a projekttagok által is megismert legújabb kutatások szerint ─, hogy az elvándorlás megállítható kiemelten a hagyománnyal, a szellemi értékekkel és a nem „fizikai vagyonnal” való jó sáfárkodással is. A projekttagok felismerték annak fontosságát, hogy mik azok, amelyek Kisteleken, illetve a környéken sikeres vállalkozások, tevékenységek volt az elmúlt századokban. A tevékenységek erőforrásai lehettek például a közvetlen mikroklíma, a föld minősége, a legjobban termeszthető növénykultúrák, szakmai hagyományok. Mindezek ismerete és kiválasztása jelentős előnyöket generálhat, s így ezeket nem csupán a múzeumokban érdemes megmutatni, hanem a mai gazdaságfejlesztés alternatíváit is hordozhatják. Nem is beszélve a fentiekkel kapcsolatos mai laboratóriumi kutatási költségek megtakarításáról. Emellett a projekttagok érdemesnek tartották megemlíteni, hogy a település elhelyezkedése, közlekedés-földrajzi adottságai is jelentőséggel bírtak az elmúlt évszázadokban, és ezekre szintén alapozhatóak a jövőbeni gazdaságfejlesztési stratégiák. Kistelek története kapcsán nyújthat a településnek további lehetőségeket. Kiemelkedő fontossággal bír közeli Ópusztaszer, amely 6 km-re van Kistelek városától és történelmi helyszínként illetve jelképként is jelentőséggel bír. A gazdaságtörténetből érzékelhetően mezőgazdasági és zöldség-, gyümölcstermesztési hagyományok mellett az állattartás jelentősége emelkedett ki. A gyümölcstermesztés egy speciális jellegzetessége is fontosnak hat, miszerint 1851-ben 1076 eperfát számoltak a környéken, amely az eperfák termesztésére alkalmas természetföldrajzi környezetre és ültetési-kezelési gyakorlatra illetve kultúrára utal. Ebből a fafajtából mára már csak néhány darab lelhető fel, ennek ellenére a termés korábban kiemelkedő minőségű lehetett. Az élelmiszer alapanyagok előállítása mellett a gabona-, a tejtermék- és gyümölcs-feldolgozás is érzékelhető hangsúllyal jelent meg a településen korábban. Ez a tény mai lehetőségek tudatos számbavételére is ösztönöz.

A személyes tapasztalatok a gazdasági fenntarthatóság szolgálatában A résztvevők saját élettörténete kapcsán az 1979-től a mai napig tartó időhorizontot választottuk, mert a rangidős munkatárs ekkor kezdte meg Kisteleken önkormányzati pályafutását. A résztvevők munkába állásához kapcsolódó pozitív és negatív személyes élmények közvetve utalnak a társadalmi fenntarthatóság aktuális helyzetére. Átlátható egyértelműséggel jelzik az életmódbeli viszonyokat, a magatartási szokásokat és a vezetési környezet jellegzetességeit. Mindez az örökség akár tudatosan, akár tudattalanul sok elemében máig hatással van minden cselekedetükre, megnyilvánulásukra. Mindezek befolyással lehetnek a szemléletre, értékekre, állásfoglalásokra, s közvetetten a tervezésre, az Önkormányzat működésére, a döntési prioritások kialakulására, és a cselekedetek mögöttes értelmezésére. Jelentős előnynek látszik a település és gazdaságfejlesztés számára a jelenlévők többségének az az élménye, hogy a helyi vezetők és munkatársak pozitívan, nyitottan fogadták, és engedték őket tanulni. Ez a működési jellemző olyan belső szervezeti tulajdonságnak, erősségnek tekinthető, amelyre a fejlesztési lehetőségek megragadása során építeni lehet. A kedvező fogadtatást követően, a későbbi években figyelemfelkeltőek lehetnek azok a tapasztalatok, hogy van, akit 15 év után is „gyütt-ment”-ként kezelnek, vagy éppen kirekesztve érzi magát. Érdemes lehet a későbbiekben figyelni arra, hogy a város fenntarthatóságának céljai között szerepeljen az újonnan érkezők iránti nyitottság és befogadás képességének növelése, illetve a munka kultúra befogadó jellegének növelése a betanulási, ismerkedési időszakot követően is. Legalább annyira fontos üzenet a jövőre nézve, hogy a közösségfejlesztés keretein belül akár évekévtizedek múlva az itt maradóknak, vagy a beilleszkedni vágyóknak valódi gazdasági lehetőségeket biztosítsanak, akár hagyományok, elismerések formájában is, és ehhez módszereket, eszközöket, feltételeket találjanak. A „gyütt-ment” köznapi jelentése: aki nem itt született, aki „bevándorló”, pejoratívabban a „szívében is idegen maradt”, ezért az ideköltözők, itt munkát vállalók, az itt tanulók, az ide bejárók kisteleki tartózkodásának, munkavállalói ciklusának tudatos kezelése szükségessé vált. Az önkormányzati tisztségviselők befogadása pozitív mintát mutat a város teljes lakossága számára – akár gazdasági vetületben is. A „befogadás” tudat erősítése a gazdaságfejlesztést sikeressé tevő pozitív, közösségfejlesztő energiává válhat.

A közoktatással, közművelődéssel kapcsolatos események A címben jelzett intézménytípusok vonatkozásában rövid távon is felmerültek a centralizáció és a decentralizáció különböző kihívásai és „állandó mozgást” igénylő fázisai. Ezen időszakokban az épp aktuális kormányzati, vagy hatalmi, akarat-érvényesítési mechanizmusok érvényesültek és érzékelhető az erőteljes jogszabályoktól való függőség. Figyelemre méltó az a nézőpont, hogy mintha azt üzenné ez a településtörténet kapcsán feltárt ciklikusság, hogy a jelentős erőket felvonultató centralizációs, illetve decentralizációs törekvések a különböző környezeti- és értékorientációk kapcsán újra és újra változhatnak. Tudatos munkával sikerülhet „egy egészként tekinteni a folyamatra”, és sikerülhet a különböző megoldások előnyeinek, hátrányainak valamint a működés során szerzett tapasztalataiknak összegzése. Az eredmények rendszerbe foglalásával bármilyen működési előíráshoz a „Közoktatási-közművelődési szervezeti működés” minden modellje alkalmazható lehet. Az Önkormányzat és intézményei így bármilyen működési mechanizmusra időben felkészülhetnek, hatékony, szinte azonnali irányváltást produkálhatnak. Ez a felkészültség az, amely az átállás kudarcait és kárait, egyéb kockázatait mérsékelni képes, és egyúttal a működés hatékonyságát és eredményességét is döntően befolyásolni tudja a változási időszak elején. A fentiekből az is következik, hogy azt a működési módot és informatikai hátteret érdemes kutatni és fejleszteni, amely egyszerre — azaz nem „vagy”, hanem „és” kapcsolattal — ad lehetőséget a centralizációs és a decentralizációs előnyök megjelenítésére.

Kistelek város jogállásával kapcsolatos észrevételek A várossal, a településsel összefüggő események emlékezetszintű felsorolása a résztvevők kezdési éveihez igazodva valósult meg a műhelymunka során.    

A kezdési évekhez kapcsolódó események a csoport tagjainak szakmai orientációját is tükrözik. Egy összetettebb résztvevői kör természetesen szélesebb cselekvési- és eseménypalettát jeleníthetett volna meg. A járási székhely pozíció elvesztése, majd „visszanyerése” keretezi a jelzett eseményeket. A résztvevők beszámoltak arról, hogy az évek során az újra várossá válás életminőséget érintő közintézményi hálózattudatos végiggondolása és megvalósítása megtörtént.

Kistelek város gazdaságával kapcsolatos elemzés A résztvevőknek Kistelek „gazdaságában” megvan a megfelelő intézményi-közintézményi szerepe, így a munkahelyteremtő vállalkozások létrejöttéhez, létéhez, fejlődéséhez, átváltozásához vagy megszűnéséhez kötődő emlékekről szinte nem is tettek említést. A tanácsadási rendezvényen résztvevő projekttagok főként a saját közintézményi feladatkörükben megjelenő „gazdasági típusú” intézkedésekről számoltak be. A műhelymunkák során sor került a városi szolgáltatásokkal, illetve ezek bővülésével kapcsolatos áttekintésre, amelynek során megtörtént az egyes szolgáltatások társadalmi hozzáadott értékének bemutatására, példákon keresztül. Ez feladatot is jelenthet, mert a fenntarthatóság és a megtartóerő érdekében a döntő jelentőségű vállalkozás-élénkítő tevékenység széles, intézményi szintű tudatos kezelése úgy tűnik,még várat magára. Valószínűleg a „vállalkozásfejlesztési szemléletet” nem minden intézmény érezte eddig magáénak,hanem ez inkább mint egy funkcionális tevékenység valósult meg az Önkormányzatban. El is hangozhatott volna: „Valaki persze foglalkozik a vállalkozásfejlesztéssel, ipari parkkal.” A múlt kétfajta megközelítésű feldolgozása számos észrevételt, eredményt, sőt javaslatot hozott s ezzel a résztvevők áttértek a jövőválasztás következő fázisára, amely a „Mai helyzet - Jelenlegi Állapot”vizsgálatot megelőzően a módszertani elemek megismerésének lehetőségét jelentette.

A „Mai helyzet - Jelenlegi Állapot” vizsgálati szempontjai A „Jövőtervezés” módszertanán belül a jelenlegi helyzet feldolgozása során a jelenlévők azokat a szempontokat, tényezőket ismerték meg és értelmezték, amelyek döntően meghatározzák majd a saját feldolgozásuk szintjét, mélységét, és ezáltal a hatékonyság növelésére irányuló fejlesztési opciók megvalósításának várható eredményességét. Világossá vált, hogy ezek a szempontok jelentősen hatnak majd a helyzetfeltárásuk alkalmazhatóságára, valamint arra is, hogy az eredmények milyen pozitív energiákat szabadítanak fel a résztvevőkben. A kiválasztott szempont feldolgozásának következtében a szemináriumi csoport felkészíthető arra, hogy valósan értékelje az örökség áttekintése nyomán mindazt, ami körülötte a „mai időkben” történik. A megtapasztalt szituáció feldolgozása mind szellemi, mint érzelmi szinten válaszokat adhat azzal kapcsolatban, hogy mit tekintünk a működésünk szempontjából folytatandónak. Láthatóvá válik, hogy mely irányok és tevékenységek nem adnak valós hozzáadott értéket a település jelenéhez, s konkrét utalásokkal egyértelművé válik az is, hogy milyen szélső értékek tükrözik mind gondolkodásban, mind a róluk kialakult összkép tekintetében a működés minőségét. A jelenlegi helyzet értékelése során a tapasztalatok szerint az eredményes feldolgozást egyik legerősebben gátló működés az lehet, amikor nem egyértelmű, középen elhelyezkedő és két irányba mutató helyzetértékelések születnek. Ezek a középutas megítélések azt eredményezik, hogy egy „életlen képet” tar-

tanak a résztvevő projekttagok elé, amellyel az „egyrészt nagyon jó-másrészt nagyon rossz” gondolkodási mód zsákutcájába kerülnek. Ilyenkor az adott értékelés előjele szerint („+” illetve”-”) akár a pozitívumok, akár a negatívumok között is megjelenhet az adott tényező. Ez feloldja azt a gondolkodási „csapdát”, amely egyszerre követeli meg a teljes rálátást, a pozitívumok-negatívumok egyidejű értékelését, és ezáltal nem engedi felszínre kerülni a fejlesztési folyamat szempontjából építő reakciókat. A szempontok alkalmazásának célja, hogy érzelmi alapokon is merjünk viszonyulni a kialakult helyzethez. Ezeket a szubjektumokat több tényező befolyásolja, hiszen saját neveltetésünk, szemléletünk, tanulmányaink, értékeink és tapasztalataink alapján születnek. Közhely, és mégis a sikeres fejlesztés egyik kulcsa, hogy egyénileg különbözőképpen viszonyulunk a körülöttünk lévő dolgokhoz. Ez a megközelítés a hatékonyságnövelést elősegíti tekintettel arra, hogy ha az egyébként egy téma kapcsán bennünk kialakuló érzelmeknek nem adunk teret, azáltal észrevétlenül gátat szabhatunk egy fejlesztésnek, vagy elveszíthetünk egy olyan erőt, amely a fejlesztés motorja lehet megfelelő körülmények között. A munkahelyen/a közigazgatásban az érzelmek, megérzések megélése és megmutatása nem megszokott, például a köztisztviselői/közalkalmazotti szférában a semleges és tényszerű viselkedés az elvárás. A Jövőválasztás módszertani elemei felvállalhatóvá és jogossá teszik a résztvevők valós érzelmeit, beágyazva ezeket a jövőválasztás alapjaiba. A Jövőválasztás módszertana egy eredményes eszköz azon az úton, hogy képesek legyenek megérteni és elfogadni másoknak a vizsgált témakörökkel kapcsolatos érzelmeit és értékeléseit is. Ez a nézőpont tetszőleges fejlesztési javaslat kapcsán több beavatkozási pontot ad, mintha egyedül a saját nézőpontunkat, értékelésünket merjük megismerni és megérteni. A következőkben felvázoljuk azokat a szempontokat, amelyek mentén vizsgáljuk majd a valós helyzetet, továbbgondolva a megkezdett folyamatot a jövőválasztás kapcsán. Az öröm, büszkeség felsorolásánál a résztvevők azokat a témaköröket, tevékenységeket, cselekvéseket és eredményeket értékelték, amelyeknek örülnek, amelyekre büszkék, amelyeket szívesen mutatnak meg másoknak – akár a város lakóinak, akár vendégeknek. Ide soroljuk azokat a szempontokat, amelyekről szívesen beszélgetnek egymással és örömmel mesélik el a gyermekeiknek, unokáiknak. Legfőképpen azokra az örömet okozó területekre fókuszálunk, amiknek megtervezésében, létrejöttében saját maguk vagy az intézmény, ahol alkalmazásban állnak, részt vettek. A bosszúság, szégyen felsorolásánál a résztvevők azokat a tapasztalataikat sorolták fel, amelyek kapcsán bánkódnak, amelyek rosszul érintik őket; amelyek egyszer vagy többször bosszúságot okoztak a számukra vagy résztvevőhöz közel állók számára. Ide tartozik azoknak a Város / Hivatal / Önkormányzat működésével kapcsolatos eseteknek a megosztása (talán a legnehezebb), amelyek miatt szégyenérzetük keletkezett vagy jelenleg is szégyenérzetük van. Az ilyen típusú tapasztalatok csoporttal történő megosztása a fejlesztési folyamatnak lendületet, erőt adhat egyrészt a korábban lekötött energiák felszabadulá-

sa által, másrészt a csoport erősebb kapcsolódásának, ezáltal a szervezeti biztonsága növelésén keresztül. A módszer alkalmazása során feltétlenül javasolt figyelni arra, hogy csak a megfelelő csoportbiztonság kialakulását követően és azzal arányos mértékben vállaljanak a résztvevők személyes kockázatot. A „mi működik, mi nem működik”szétválasztásával a cél az eredmények nélküli tevékenységek azonosítása és azok egyértelművé tétele. Itt nem a szándékok értékelésére kerül sor, hiszen a szándékok lehetnek nagyon pozitívak, nagyon tiszták és mindenki által tiszteltek és elfogadottak, miközben az eredmények esetenként elmaradhatnak. Ebben a részben a jelenlegi helyzet konkrét elemeinek szétválasztására kerül sor. Egyértelmű, hogy különbségek lesznek a „működik - nem működik” tengelyen felsorolt elemek között, hiszen most még nem vizsgáljuk, hogy mennyire működik, vagy ha nem, akkor miért nem. Ez az értékelés hasonlít egy olyan teszthez, ahol a válaszadásnál nincsen középérték. Nem maradhatunk semmiben semlegesek. Természetes, hogy itt eltérőek a szakértői-szakmai megítélések és vélemények. Ez a megtapasztalt eredmény vagy információ hiányából is adódhat, ugyanakkor a résztvevő kollégák és szakértők felismerték a belső ellentmondásokat, hogy miért épp ott tart valami, ahová a „külsősök” pozícionálják. Egy város-szintű „mi működik - mi nem” jellegű elemzés ebben az esetben nem kizárólag az önkormányzati feladatellátást végzők szakértelmétől függ, hanem ugyanezen emberek „településlakóként” való tapasztalásaiból is származik.

3. ábra: Kistelek Jövőválasztás vizsgálati mátrix

Fejlesztési koncepció megfogalmazása A vezetői konzultációk záró szakaszában meghatároztuk az interaktív szemináriumok során elvégzendő lépéseket, a második fázisra vonatkozó fejlesztési koncepciót. Az interaktív szemináriumokon a Jövőválasztás elemeiből úgy építkezünk tudatosan, hogy eljussunk a Jövőképek megfogalmazásáig. Az interaktív szemináriumok tervezett tematikája ennek megfelelően - az eddigi örökség és múlt feldolgozásán, - a jelenlegi helyzet értékelésén keresztül jut el - a meghatározó értékek és hitek azonosításáig. - Ezt követően a már most is érzékelhető és a választott időhorizonton ható tendenciákat, eseményeket, folyamatokat (2014-2019) az „Események. trendek” fázis beépítésével és feldolgozásával éri el, - innen pedig eljutunk a „Kívánatos jövő” képének megfogalmazásáig. A módszertani leírás a jelenlegi helyzet feldolgozására vonatkozik, ennek előkészítéseként alapos elemzésnek vetettük alá Kistelek Város Önkormányzatának jelenleg érvényes költségvetését, melyet az Önkormányzati Testület a 2/2014. (II.03.) rendeletében fogadott el, s mely szerint a költségvetés főösszege 4 543 90 ezer Forint. A költségvetés elemzésekor a csoport tagjai rögzítették, hogy a költségvetés a jelenlegi önkormányzati ciklusban elfogadott és elvárt szabályok szerint ismét a költségcsökkentést és a pénzeszközök mind hatékonyabb felhasználását célozza. Igen erős a vezetői és pénzügyi kontroll, melyet kiegészít az önkormányzati képviselőtestület Pénzügyi, Gazdasági és Közbeszerzési Bizottságának felügyelete. A jövőkép-alkotási módszertan abban járul hozzá a fenntartható gazdasági fejlődéshez, hogy azonosítja azokat a tevékenységi köröket és fejlesztési köröket, melyekkel kapcsolatos tudás és tapasztalat megtalálható és melyek a jövőbeli gazdasági tevékenységek, vállalkozások működéséhez elengedhetetlenek.

A város gazdasági vonzerejének meghatározása, a vállalkozások sikeréhez a meglevő tudás-szerkezet meghatározása

Több vállalkozás, jobb vállalkozói környezet, növekvő iparűzési adók, munkahelyteremtés

Hatékony gazdálkodás és fenntartható önkormányzati költségvetési egyensúly

4. ábra: Jövőválasztási módszertan és hatékonyságnövelés kapcsolata

A jövőkép megfogalmazása során a résztvevők személyes intuícióikhoz, az alkotócsoport azonosságához és az eddig feldolgozottakhoz igazodva létrehoznak egy, a gazdasági tervvel és a vagyongazdálkodással összefüggő iránymutató koncepciót. Ennek közvetlen és közvetett hatásai a város fenntartható gazdasági fejlődésére – és ezzel egyidejűleg a költségvetési egyensúlyra – oly módon jelennek meg, hogy új

beavatkozási területeket azonosítanak, melyek Kistelek városát vonzóvá teszik a vállalkozások számára mind a termelési, mind a turisztikai szektorban. Az új vállalkozások működése a munkahelyteremtés mellett hozzájárul a város adóbevételeinek és egyéb bevételeinek (helyi iparűzési adó, gépjárműadó, építmény illetve telekadó, helyi, önkormányzati tulajdonú ingatlanokért fizetett bérleti díj valamint idegenforgalmi adó) növeléséhez.

Lezárás és összefoglalás A múlt tudatos és érzékeny feldolgozása segítséget és iránymutatást ad a jövőbeli sikeres módszerek megtalálásához és a kevésbé sikeres megoldások elkerüléséhez. A sikerek és kudarcok a működés, működtetés örökségei, amelyek ha nem tudatosodnak, akkor „láthatatlan” erőként állnak az új, megfogalmazott tervek és a projekttagok közé, ellehetetlenítve a sikert. Ebben az esetben nem tudatosodik a kudarc valódi oka, így annak okait a személyekben keresik, ami csak részben indokolt. A múlt feltárásakor a jelen számára is üzenetet hordozó racionális és intuitív elemek azonosítódnak, jelentős „aha” érzésekkel, ezért tartja a szervezetfejlesztő tanácsadó lényegesnek ezt a fázist a továbblépés szempontjából. A következő tanácsadási szakasz során a megkezdett munka folytatódik az elemzések és várható eredmények, a fejlesztési javaslatok meghatározásával, melyről az összefoglaló értékelő tanácsadói dokumentum számol be.

Tevékenység: Fenntartható gazdálkodás és Költségvetési egyensúly

Dokumentum (kapcsolódó indikátor):

A hatékonyságnövelés lehetőségeit bemutató tanulmány „Interaktív Szeminárium” 1. alkalom

ÁROP-1.A.5-2013 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló „Szervezetfejlesztés konvergencia régióban lévő önkormányzatok számára”



Bevezetés Kistelek Város Önkormányzata az ÁROP 1.A.5 program keretében a „Fenntartható gazdálkodás és Költségvetési egyensúly” témakörben tanácsadási eseményeket szervezett és rendezett, az önkormányzati vezetők részvételével. Eddig két vezetői konzultáció megrendezésére került sor, amelyek alapján az 1. interaktív szeminárium tartalmi előfeltételei létrejöttek. A kitűzött célok közül az egyik az 5 éves gazdasági program alapjainak megvizsgálása, a másik a vagyongazdálkodás újfajta lehetőségeinek feltérképezése, behatárolása. Jelen dokumentum célja, hogy az első interaktív szeminárium munkamódszerét és eredményeinek egy részét.

Módszertani megjegyzések Módszertani szempontból az interaktív szemináriumok egyik szerepe, hogy a vezetők mellett megfelelő számban részt vegyenek a változási folyamatban az érintett/érdekelt területek kulcsmunkatársai, és egy szervezett, a szervezetfejlesztési tanácsadó által támogatott helyen és folyamatban meg tudják osztani saját tapasztalataikat a tervezett fejlesztések összefüggésében. Egyben cél és eszköz, hogy új szemléletű kérdések mentén újrafogalmazzák a munkatársak a napi gyakorlattal kapcsolatos megítéléseiket, értékeléseiket. Cél továbbá, hogy a munkatársak is javaslatok megfogalmazásával segítsék a tervezett fejlesztésekkel, valamint az új feladat-ellátási renddel kapcsolatos, az önkormányzati kihívásokra érkező hatékony és eredményes válaszokat. A kiválasztott módszertan az ún. Jövőválasztás módszertana, amelynek fázisain keresztülhaladva a két interaktív szeminárium végére a résztvevők eljutnak a jövőkép megfogalmazásokig. Ezen belül az első interaktív szeminárium célja, hogy a már megkezdett folyamat következő lépésével, a jelenlegi helyzet feltárásával foglalkozzon, s ezen belül kiscsoportos működés formájában hozza létre a helyzetelemzést, a jelenlegi működés feltérképezését a résztvevői kör.

Feltárási irányok és szempontok A következő ábra bemutatja az alkalmazott feltárási irányokat és szempontokat. Ezen irányok módszertani jelentősége, hogy megtámogatja az érzelmi elköteleződés kialakítását a későbbi fázisban megfogalmazott jövőkép iránt. Mire vagyunk büszkék? Minek örülünk?

Min bosszankodunk? Mit szégyellünk?


Mi működik az adott témakörben?

Mi nem működik az adott témakörben?

Területek, ahol az öröm/büszkeség illetve a bosszúság/szégyen realizálódott: 1. 2. 3. 4.

Város szintje Gazdasági helyzet, Program Közoktatás-Közművelődés Vagyon, Vagyongazdálkodás

A városi szint Város ÖRÖM-BÜSZKESÉG • Élhető, gyönyörű környezet, parkok, találkozási pontok • Tipikus „jóértelmű-jóérzésű” rendezvények (nem „buli”, nem utca – jótékonyság) • Infrastruktúra előnyei körzeti szemmel (vonat, orvos, uszoda, játszótér) • Látvány, a város arculata • Sok jó pályázat és ezáltal elérhető források • Bicikliút-hálózat • Egészségügyi ellátottság, bővülés, elérhető • Jól működő „teljes” kisváros, „jó” kisváros Város BOSSZÚSÁG-SZÉGYEN • Szennyvíz nem megoldott • Körzeti szemmel nincsen kerékpárút • Könyvesboltok és lemezboltok hiánya • Sportolási lehetőségek – sportágbővítés hiánya • A város külső-belső része közötti különbség • Külső felújítások - a „belbecsre” nincs pályázat

Gazdasági helyzet, program Gazdasági helyzet, gazdasági ÖRÖM-BÜSZKESÉG program • 100% konszolidáció; • Nagyon sok adósságból 0 (!) • Több fenntartó (egyházi-, alapítványi-, művészeti intézmények) • Körzetből nézve pályázati forrás • Körzetből nézve „szociális központ” Gazdasági helyzet, gazdasági program • Szigorúan működtetésre csak

BOSSZÚSÁG-SZÉGYEN


Állagmegóvás csak „Középfok”, mint „mostohagyerek” Munkahelyek hiánya Ipari park létrejöttének lassulása • Nem igény szerinti pályázati terelés (pályázati bürokrata—nem vagyunk önállóak) • • • •

Közoktatás-közművelődés Közoktatás-közművelődés ÖRÖM-BÜSZKESÉG • Megszületéstől - érettségiig; • Választási lehetőségek + fejlődés • Körzeti szemmel: a körzet jól profitál anyagilag, szakmailag a társulásból Közoktatás-közművelődés BOSSZÚSÁG-SZÉGYEN • Függés az állandó változástól (gazdasági koncepció + (!) pályázat) • Önerőből csak a működtetés • Jó programok fenntarthatósága (pályázat híján elapadnak, önállóan nem tudjuk csinálni) • Rendezvény-érdektelenségek • Sokan csak a negatívumokat látják, nem aktív, „kívülről” bírál • Vasárnap „halott” a város (zárkózottság lehetősége) • Összevonások után a „nagyság hátránya”: elveszik a gyerek az iskolában • Nincs versenyhelyzetből adódó egészséges rivalizálás (óvodában van, iskolában nincs)

Vagyon, vagyongazdálkodás A „vagyon” értelmezése ─ tanácsadói javaslatra ─ a közös munka során kiszélesedett. Azok a tételek, amelyeket ez idáig nem ingatlanként vagy eszközként kezeltek, átsorolódtak a város vagyonát képező „oldalra”. Ilyen tétel például a város arculata, megjelenése, presztízse, az itt élő emberek, a hagyományok, az újítások, a lehetőségek. Vagyon, Vagyongazdálkodás ÖRÖM-BÜSZKESÉG • Gyógyvíz (ízületi panaszok) • Termál-kút (épületfűtés, strand) • Ópusztaszer „felvonulási terület” távolsága 6 km (+rendezvény, ne „Majsára menjenek fürödni”) • Társastánc világbajnokság • Tájvédelmi körzet • Falusi turizmus, Vadásztársaság • Hagyományápolás-rendezvények • Gasztronómiai Fesztivál (belső) • Pedagóguskórusok, fúvószene, néptánc, versenytánc, színjátszótér, képzőművészet MAG Zrt. - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Cím: 1139 Budapest, Váci út 81-83. Levelezési cím: 1539 Budapest Pf.:684. Tel.: +36 40/200-617 E-mail: [email protected] www.magzrt.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu

• • • • •

Téli Teremfoci Bajnokság Gimnázium sport-tagozat (versenytánc, valamint a köréje csoportosuló sport és kultúra) „Birkózóváros” (szenior világbajnok 4. szervezésében) Nagyobb gazdálkodók, mezőgazdaság, gyümölcs, tejtermék, húsfeldolgozó Munkácsy díjas festő, amatőr festők közössége

Vagyon, Vagyongazdálkodás BOSSZÚSÁG-SZÉGYEN • Ópusztaszer kapcsolat szükséges (+ taxi) • Rákóczi Általános iskola funkció nélkül • Elvándorlás (fiatalok ott ragadnak, „ugródeszka” a jellemző) A résztvevők egy egymásra odafigyelő, együttműködő és nyílt kommunikáció keretében, a témaköröket a folyamat szerkezetéhez illeszkedve megfelelően feldolgozták, majd együttesen értelmezték, s egy adott szintű, közös tartalomhoz jutottak.


Tevékenység: Fenntartható gazdálkodás és Költségvetési egyensúly

Dokumentum (kapcsolódó indikátor): A hatékonyságnövelés lehetőségeit bemutató tanulmány „Interaktív Szeminárium” 2. alkalom



Bevezetés Az első interaktív szeminárium eredményeinek és a módszertan dinamikájának megismerése után a második alkalommal jelentősen felgyorsult az esemény tempója. Az eddig lezajlott két vezetői konzultáció és az 1. interaktív szeminárium munkájának folytatásaként a 2. interaktív szeminárium célja, hogy a Jövőválasztás folyamatában elérjék a munkacsoportok a jövőkép megfogalmazásának lépcsőjét. A Jövőkép meghatározásáig a hátralevő fázisok kidolgozásával foglalkoztunk, és a 2. interaktív szeminárium végére megtörtént a jövőkép megfogalmazása, amely jelentős energiákkal töltötte fel a csoportot. Számos azonosság érződött, a kérdésekre adott válaszok is jelentősen pontosodtak.

Forgatókönyv Mindegyik szeminárium megvalósítási folyamata lépéseiben közel ugyanarra a forgatókönyvre épült, így ezt a forgatókönyvet jelen rendezvény beszámolóban mutatjuk be. a. b. c. d.

a következő fázis bemutatása mi része, s mi nem része ennek a fázisnak a tanácsadó bemutat néhány példát a témakör jellegétől, mélységétől függően a tartalom feldolgozása a következő munkamódszerek segítségével történik: • d-1: egyéni munka, kiscsoportos munka, prezentáció, tisztázó kérdések, összefoglalás • d-2: kiscsoportos munka, prezentáció, tisztázó kérdések, összefoglalás

A 2. interaktív szeminárium eredményei, az egyes fázisok tanácsadói értékelése A fázisok közül a legerősebbnek és a legtartalmasabbnak a jelenlegi helyzet „mi működik és mi nem” témaköre bizonyult. A legjelentősebb együttmozgás az eredményekben az öröm-büszkeség (mi működik), illetve a bosszúság-szégyen (mi nem működik) szempontrészeknél jelent meg. Az előzőleg már feldolgozott dinamikusabb, erőteljesebb válaszokat generáló (öröm-bosszúság) tengelyen sokkal inkább az érzelmeket megmozgató témakörök és értékelések jelentek meg, míg a mi működik–mi nem szempont alapján történt kidolgozói munkában a konkrét megvalósulások kaptak szerepet. Jelentős eredmények születtek a „Meghatározó értékek, hitek” fázisban

A „meghatározó értékek, hitek” fázisban a résztvevők saját meggyőződéseik és legerősebb értékeik mentén csatlakoztak a közös gondolkodás folyamatához. Ebben a fázisban a tanácsadó segített megerősíteni azokat a kezdeményezéseket is, amelyek nem feltétlenül valami konkrét, fizikailag megfoghatót kommunikáltak, de valamilyen módon a fenntarthatóság három fő területét: a társadalmi, a környezeti és a gazdasági értékeket jelenítették meg. A trendek, tendenciák fázis eredményei nem bizonyultak átütőnek. A legnehezebben értelmezhető fázis egyértelműen a „trendek, tendenciák” kérdésköre volt. Ennek oka a tanácsadó véleménye szerint főként abban keresendő, hogy sokan nem folyamatában vizsgálják a dolgok változását; ha mégis, azt nem tudatosan teszik. Ez a részeredmény felhívja a figyelmet a folyamatokban való gondolkozásra, mint lehetséges beavatkozási pontra a gazdálkodás fenntarthatóságának elősegítésében. A tanácsadónak a fázishoz tartozó kérdései a következők voltak: • mi az, ami erősödik, mi az, ami gyengül? • mi az, ami gazdagabb lett, mi az ami szegényebb? • mi az ami nagyobb lesz, mi az ami kisebb? • mi az ami gyorsabb lesz, mi az ami lassabb? • mi az ami drágább lesz, mi az ami olcsóbb? Ezek a kérdések a jelenben érzékelhető, és esetenként a jövőre is kivetíthető tendenciák tudatosítására hivatottak, mivel a jövőre vonatkozó, a jelenből induló folyamatok lehetséges beavatkozási pontokat jelentenek a jövő befolyásolására vonatkozóan. A választott idősíkon (2014-2019) a várható mozgásokat, eseményeket, vagy akár konkrétumokat azonosítani meglehetősen nehéz feladat volt, mivel a kiscsoportok ilyen típusú vizsgálatokhoz nincsenek hozzászokva.

2019

2014

A 2. interaktív szeminárium eredményei, a választott jövőképek A tanácsadó a jövőképek természetével kapcsolatosan elmondta a legfontosabb ismérveket, miszerint a választott jövőképnek egyszerre vonzónak és hihetőnek kell lennie.

A jövőkép megfogalmazásakor javasolt úgy gondolkodni, hogy a képet már a jövőbeli pontból szemléljük: Elképzeljük, hogy már a jövőben vagyunk, a tervezett változások már megvalósultak. Amennyiben nem így járunk el, hanem úgy fogalmazunk például, hogy „legyen valami „a” erősségűből „b” erősségű”, akkor ez nem jövőképnek, hanem célmegfogalmazásnak tekinthető. Ebből adódik, hogy ez a kép nem is „húz”, azaz nem tölti be azt a szerepet, hogy energizálna a jövőkép felé történő elmozdulás érdekében. A választott jövőképekhez minden csoport külön-külön vázlatszerű pontokat, gondolatokat írt, azok szóbeli kibontásánál rendkívül jól szerepelt, végül a csoport résztvevői eljutottak a kitűzött célig.

Tevékenység: Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly Dokumentum (kapcsolódó indikátor):

A hatékonyságnövelés lehetőségeit bemutató tanulmány Back Office Tanácsadás 2. Tanácsadói Dokumentum



Tartalomjegyzék

Bevezetés ...................................................................................................................... 3 Kapcsolódás és korábbi eredmények .............................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Az ötéves gazdasági terv irányai és benne a vagyongazdálkodás mint témakör .................... 4 A jelenlegi helyzet feltárása ............................................................................................. 5 A jelenlegi finanszírozási helyzet és költségvetési állapot feltárása ...................................... 8 A „vagyongazdálkodás helyzete és jövője, új szemlélete” ................................................... 9 Események, trendek, a várható időhorizont, amin a jövőképeket felépítjük ........................ 10 Meghatározó értékek, hitek ........................................................................................... 11 Kistelek számokban ...................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. A jövőkép .................................................................................................................... 12 A célkitűzési fázisa a Jövőképelemekhez ......................................................................... 14 Összegző értékelés, lezárás ........................................................................................... 14

Bevezetés Kistelek Önkormányzata a „Szervezetfejlesztés konvergencia régióban lévő önkormányzatok számára” című pályázaton belül kidolgozta a „Fenntartható gazdálkodás, költségvetési egyensúly” témakört. Kistelek Város Önkormányzata a témakört a pályázat megvalósítása során az egyik kötelezően feldolgozásra előírt témaként igen jelentősnek is értékelte, ezért határozott úgy, hogy a szervezetfejlesztési folyamatban alaposan meg kívánja vitatni. Az előzetes pályázati anyag szakmai koncepciójában az önkormányzat számos aktuális célt fogalmazott meg. Ezek felsorolását az első, koncepciót beágyazó tanácsadói dokumentum részleteiben tartalmazza. A választott módszertan ismertetése szintén a koncepciót beágyazó tanácsadói jelentésben szerepel. A már megfogalmazottakhoz azt a kiegészítést tennénk, hogy a csoportmunka és műhelymunka folyamata segíti Kistelek önkormányzatának stabil, eredményesebb és fenntarthatóbb működését, azáltal közvetlenül és közvetve is hozzájárul Kistelek Város fenntartható működéséhez és fejlesztéséhez. Más szóval: A tanácsadási folyamat eredményei között nem csak, és nem elsősorban a tanácsadói dokumentumban megfogalmazott javaslatokat kell értékelni; a műhelymunkák során megtapasztalt folyamat, fejlesztő együttműködés önmagában is értékes tanulás az Önkormányzat számára. A megvalósítás-közeli helyzethez érve az Önkormányzat felülvizsgálta az aktuális prioritásokat és hangsúlyokat, s ennek folyamán két témát határozott meg, melyek mentén a Fenntartható gazdasági fejlődés és a Költségvetési egyensúly témakörével dolgozunk. Témakörök:

Ötéves gazdasági program

A témakörök felsorolásakor a sorszámok csupán az elkülönítést, és nem a prioritásokat jelzik. 1. Ötéves gazdaságfejlesztési program alapjai 2. A vagyongazdálkodás új szemlélete

Új vagyongazdálkodási modell

Mind a program mind a modell kidolgozása jelentős hozzájárulásokat adhat az Önkormányzat működéséhez és a város fejlődéséhez azáltal, hogy közvetlenül az Önkormányzatot és a

Polgármesteri Hivatalt, az önkormányzati Intézményrendszer tagjait (költségvetési szervek), valamint közvetetten a helyi vállalkozásokat és civil szervezeteket egy irányba mutató cél iránt teszi elkötelezetté. Az egyik témakör, a gazdaságfejlesztési program kidolgozásakor a következő tevékenységek valósultak meg:   

az ötéves gazdaságfejlesztési program alapjainak meghatározása, irányok, szándékok feltárása, megfogalmazása, egyeztetése jövőkép kialakítása

A másik témakör a vagyongazdálkodás új szemlélete témakör keretében új vagyongazdálkodási modell kialakítása valósult meg. A hagyományos „vagyon fogalom” kibővítésével és meghatározásával került megközelítésre az újfajta gyakorlat, beleillesztve az új gyakorlatot a létrejött működési jövőképekbe, új vagyongazdálkodási modellt alkotva. A Jövőválasztás módszertanát – melyet a fent említettek szerint korábban ismertettünk – megismerve az a döntés született, hogy az ötéves gazdasági terv jövőkép kialakítása és a vagyongazdálkodás új szemlélete egyesítésével a nagyobbik, átfogóbb témakörbe, az ötéves gazdasági terv kereteibe illesztették a munkájukat.

Az ötéves gazdasági terv irányai és a vagyongazdálkodás Motiváló számok… A szervezetfejlesztő anácsadó indulásként a csoport számára két, a várossal összefüggő statisztikai számot osztott meg, amely üzenet is volt egyben a városi arculat és a kommunikáció kialakításának fontosságáról és a cselekvő megvalósítás szükségességéről. A „hárommilliós város” címmel két dia került bemutatásra. Hányan látják a vonatból Kistelek állomást? A MÁV központi ELVIRA rendszere BP - Szeged irányban napi 46 vonatot regisztrál. Ez heti 322 vonat. Kétirányban 644 / hét, havi 2576 vonat, éves szinten 30.912, ami átlag 100 utast számlálva évente 3 091 200 utas, azaz három-millió ember évente!

Megfogalmazásra került, hogy a három millió ember a jelenleginél talán többet is érzékelhetne Kistelek város erősségeiből, nevezetességeiről, szolgáltatásairól, Ópusztaszer közelségéről, eseményeiről. A fent bemutatott fénykép a mostani helyzetet mutatja meg. Megvizsgáltuk a Kistelek várossal kapcsolatos kommunikáció kapcsán, hogy a „Google” internetes keresőmotor hány, Kistelekkel kapcsolatos találatot jegyez. Amint az alábbi ábra mutatja, Kistelek szóra nagyságrendileg 3 000 000 találatot jegyez (a keresés időtartama: 0,22 másodperc).

A városi arculat, a jellemző értékek meghatározása és kommunikációja a jövő gazdasági programja alapjainak létrehozásánál és elfogadtatásánál is döntő. A tanácsadó által kezdeményezett „bilincs gyakorlat ” tanulsága a lehetetlennek látszó helyzetekből való kilépést szimbolizálta. Az említett módszertan az egymásra utaltságot szimbolizálja, és abban energetizálja a csoportot, hogy lehetetlennek vagy nehéznek látszó helyzeteket nem azonnali cselekvéssel, hanem gondolkodással és együtt-gondolkodással lehet eredményesebben megoldani. A fejlesztési módszertan egyik kulcseleme, hogy a saját lakóhely, város, illetve az önkormányzat által vezetett városra más nézőpontból történő rátekintés segít kilépni a sematikus gondolkodásból és új, innovatív megoldások megfogalmazását és megvalósítását támogatja.

A jelenlegi helyzet feltárása A jelenlegi helyzet feltárása során a következő szempontok kerültek figyelembe vételre: • • • •

Aminek örülünk, amire büszkék vagyunk Ami miatt bosszankodunk, bánkódunk, szégyellünk Ami valóban működik, konkrét eredményességgel Ami nem működik és felülvizsgálandó, megoldandó, eldöntendő

A résztvevők kiscsoportos munkával a jelenlegi helyzet fő jellemzőit határozzák meg, amiben döntő jelentőségű, hogy minden a szervesség jegyében, a kettősség konkrét szétválasztása kapcsán jelent meg. A kiscsoportos szemináriumi munka eredményeit a következő ábrák szemléltetik. Aminek örülünk, amire büszkék vagyunk, illetve amin bosszankodunk, bánunk, szégyellünk. A következő ábra a Kistelek városát a jelenleg működő és nem működő folyamatok, az élhetőség és a helyben lakók, dolgozók érzelmei, átélései alapján ábrázolja. Ahol a megfogalmazott vélemények egybehangzóak, az egymástól csak megfogalmazásban eltérő véleményeket összevonva ábrázoljuk. A felsorolás egyrészt írásos formájában egy SWOT elemzés „erősségek” és „gyengeségek” elemzéseként is értelmezhető, ugyanakkor a Jövőtervezés módszertanával készült elemzés jellegében másfajta megközelítést jelent, erősebben koncentrál a fejlesztési folyamatra.

"Amire büszkék vagyunk Kisteleken"

"... és amire nem..."

• • • • •

A termálvíz kihasználtsága Ingatlanok funkcióval megtöltése folyamatban, állagmegőrzés Helyi sajátosságok megőrzése, falusiasból városiasba fordítás A természeti, kulturális, szabadidős értékek kihasználása Helyi hagyományápolás, rendezvények (kistérség - régió nemzetközi) • A település tiszta, rendezett, sok a játszótér, kihasználtak • Sok a működő civil szervezet

• • • • • • • •

A fiatalok elvándorlása, a település megtartó képessége rossz A bérlemények és telkek telítődnek, ingatlanhiány van A városnak nincs arculata Hiányzik az idegenforgalom, fejletlen a fogadókészség Kevés szálláshely (ami van, az is csak munkásszállás) A mezőgazdaság kezd háttérbe szorulni A szolgáltató szektorban nincs fogyasztó Pusztaszeri kerékpárút hiányzik

A fenti vélemények elsősorban szubjektív gondolatok összegzései. Ki szeretnénk ugyanakkor emelni, hogy az érzelmi alapú megtapasztalások előhívása nagyon fontos eleme volt az együttes munkának, hiszen az elkötelezettség, a kötődés, a motiváció alapjaihoz tartozik az érzelmi beállítódás és annak pozitív megélése. Szintén fontos és hangsúlyos volt a másik résztvevő hasonló beállítottságainak érzékelése, észlelése és megerősítése is. Ez nem a „ha-

gyományos” csapatépítés eszköze volt, hanem a pozitív és kendőzetlen gondolkodási tér kinyitása, kibővítése, szabadabbá válása, ami fontos előkészítője a megfelelő elköteleződésnek. A résztvevők a következő egyéni kompetenciáikat fejlesztették e munka során, a fejlesztési folyamathoz kapcsolódóan:

empátia, értő figyelem és értő hallgatás más véleményének elfogadása, meghallgatása, megértése, reflektálás saját érzelmek kifejezése, asszertív kommunikáció Ezek a fejlesztések közvetlenül kapcsolódnak a munkavégzési és folyamat hatékonysághoz, és ezért mint a hatékonyságnövelés eszközei tekintendők. A folyamat azonos módszertannal, de az érzelmektől a kézzel fogható, mérhető valóság felé haladva folytatódott. A fejlesztési folyamat következő lépéseként a résztvevők kis csoportokban megfogalmazták, hogy Kistelek városában jelenleg mit látnak megoldott, működő folyamatként, illetve min kívánnak változtatni, mit kívánnak működővé tenni. Az összesítés célja olyan a városon belül működő jó gyakorlatok azonosítása volt, amelyekből más működési területek épülhetnek.

"Ami működik városi szinten"

"... és ami nem..."

• Közmunka program, magas foglalkoztatás • Pályázati források (középületek bővítése, felújítása) •Közösségi rendezvények •Egészségügyi ellátás sokrétűsége (nappali kórház) •Sportélet •Mezőgazdaság •Ipari park •Jó megközelíthetőség

• A csatornahálózat építése • Adósságkezelő szolgáltatás • Lakhatási gondok megoldása (hajléktalanok, hátrányos helyzetűek, nincs albérleti lehetőség) • Földhivatali szolgáltatások • Nehézkes napi működési likviditás • A mezőgazdasági termékek értékesítése, kis kereslet a kisvállalkozások szolgáltatásaira • Munkahelyteremtés • Szakképzett munkaerő megszerzése, megtartása • Turizmus, idegenforgalom

A jövőt tervezve, építve az oktatás és nevelés igen fontos kérdéskör. Ezért a közművelődés területét kiemelve is megfogalmazásra került a két pólus: azaz ami működik, s ezért büszkék vagyunk az eredményeinkre, illetve ami nem működik, de szeretnénk, ha működne, s épp ezért szomorúak vagyunk miatta.

"Amire büszkék vagyunk a kultúra terén" (Oktatás és nevelés)

• • • • • • •

Művészeti iskolák Nevelés bölcsődétől az érettségiig Sportolási lehetőség Könyvtár Térségi színvonalú pedagógiai szakszolgálat Óvodák intézményi társulása Civil szervezetek támogatása a közművelődésben

"... és amire nem..." (Oktatás és nevelés)

• • • • • • •

Az általános iskola arculata hiányzik Nem jó eredmények a középiskolai beiskolázásban Múzeum Kultúrális aktivitás, kevés támogató és hiányos feltételek Kevés szakember (14 helyett 7 fő) Hiányzik a normatív támogatás Érdektelenség, kevéssé aktív lakosság

A jelenlegi finanszírozási helyzet és költségvetési állapot feltárása Kistelek Város jelenlegi életterének, helyzetének és a vágyott jövőképre vonatkozó kívánságok megfogalmazása után dokumentumelemzés módszertanával a város jelenlegi finanszírozási és költségvetési helyzete került górcső alá, annak érdekében, hogy a Jövőtervezési folyamatot kontextusba tudjuk helyezni. Elemeztük az egyes forrásokat, továbbá áttekintettük, hogy milyen típusú források jellemzően milyen fajta felhasználásra alkalmasak.

•A jelenlegi intézményrendszer fenntartása és működtetése •Az intézmény-rendszer finanszírozása •A kötelező feladatellátásnak való megfelelés

Állami normatívák és központi adóbevételek

Helyi adók és egyéb adminisztratí v bevételek

Pályázatok

•Kismértékű fejlesztések

•Célorientált fejlesztések •Kötött felhasználás

1. ábra: Finanszírozási források és felhasználásuk

A 2014. évi költségvetés elemzése során megállapításra került, hogy középtávon, a következő öt évben jelentős aránymódosításra van szükség. Jelenleg a költségvetés meghatározó része állami normatívákhoz és központi adó-jellegű bevételekhez kötődik. Ez feladatellátáshoz kötött finanszírozást tesz lehetővé. Az állami normatívák a jelenlegi intézményrendszer fenntartására és a kötelezően előírt feladatok finanszírozására ad módot. A fejlesztések jelentős része jelen pillanatban pályázati úton valósul meg, ezért meghatározó a pályázatok témája a lehetséges ráfordítás tekintetében, s ez jelentős kötöttséget jelent. Ezt mutatja a mellékelt diagram. Míg a pályázati forrásokból történő fejlesztés kétségen kívül kihasználandó lehetőségnek tekintendő Kistelek vonatkozásában, felhívjuk a figyelmet arra, hogy a pályázati forrásokra való túlzott támaszkodás, mint egyetlen fejlesztési forrásra való tekintés a függőség kockázatát hordozza, és csökkentheti a Város önfenntartó, önfejlesztő képességét.

A vagyongazdálkodás jelenlegi helyzete valamint jövője, új szemlélete A tanácsadó javaslatára a résztvevők a város és az önkormányzat számára egy szélesebb vagyonfogalommal kezdtek dolgozni, ami az örökséget, a hagyományt, a tudást, a szellemi-

séget, a közösségi erőt, a nem megfogható, nem fizikai vagyonrészt is meghatározta, ezzel egy, a jelenleginél komplexebb vagyongazdálkodás irányait határozta meg. „A vagyonnal kapcsolatos örömök, büszkeségek, lehetőségek”  Hagyományápolás, rendezvények  Gyógyvíz (ízületi panaszokra jó hatású)  Thermál kút (épületfűtés, strand)  Pedagógiai kórusok, fúvós-szene, néptánc, képzőművészet, versenytánc, színjátszás  Ópusztaszer „felvonulási terület” + rendezvény lehetősége - 6km (ne Majsára menjenek fürödni)  Téli Teremfoci Bajnokság  Vadásztársaság  Tájvédelmi körzet  Falusi turizmus  Gimnázium sport-tagozat (versenytánc + köré: sport, kultúra)  Társastánc Világbajnokság  Nyugdíjasklub, idős emberek  Máté Bence - képzőművészet  Nagyobb gazdálkodók (mezőgazdaság)  Gyümölcs-, tejtermék- és húsfeldolgozás  Munkácsi díjas festő  Birkózóváros (Senior világbajnok 4. helyezett)  Amatőr festők közössége  Gasztronómiai Fesztivál (belső)

„A vagyonnal kapcsolatos bosszúságok, bánatok, szégyenek, korlátok:”  Kell Ópusztaszer! (taxi?)  Rákóczi Általános Iskola, jelenleg funkció nélkül  Elvándorlás / fiatalok elmennek, ott ragadnak az új helyeken  A fiatalok (mint vagyonelem) ugródeszkának tartják a városi lehetőségeket

A Jelenlegi helyzet bemutatásánál a résztvevők a saját kiscsoportos kidolgozásaikat prezentálták és válaszoltak a többi csoport értelmező kérdéseire, kiegészítéseket fogadtak el a másik csoportok által javasoltak közül.

Események, trendek: A jövőkép időhorizontja A fejlesztés következő lépése a jövőtervezés során alkalmazott időtáv véglegesítése. Rövid egyeztetés után a résztvevők megállapodtak, hogy az ötéves tervezés ciklusát tartják meg, amiben a munka elején megállapodtak. Az időhorizont 2014-2019, más szóval az elkészített jövőkép 2019-re vonatkozik.

A résztvevők a jövővel kapcsolatban nem voltak érzékenyek az események, várhatóságok, szükségszerűen bekövetkező hatások tekintetében. Két konkrét, a jövőben elhelyezkedő várható esemény jelent meg a befolyásoló tényezők elemzése során: • •

a 2014. őszi önkormányzati választások és a a 2018 évi országgyűlési választások.

Meghatározó értékek, hitek A meghatározó értékek, hitek körbeírása, megfogalmazása komoly kihívás elé állította a résztvevőket. A kihívásokon való túllendülésben következő kérdések segítettek:       

Mi alapján viselkedik általában úgy, ahogy azt teszi? Mi alapján hoz döntéseket? Miért éppen itt él? Mi a kötődés alapja? Mit vigyünk tovább a múltból? Hogyan álljunk a dolgainkhoz? Mit tartsunk fontosnak egyénként és közösségként?

A mély együttgondolkodás szabta irányok és szabályok megtalálása döntő, kiváltképp mivel ezek egyformán érvényesek lehetnek vezetőre és munkatársra, beosztottakra és vezetőkre. A fejlődést előmozdítja, ha az intézmények megtalálják ezen értékek mentén a saját szerepüket, az értékrend és hitek létrehozásának, megőrzésének, fejlesztésének útjait. A következő eredmények születtek, melyek a fejlesztés pilléreit képezik, illetve akként történő használatuk javasolt:     

Születéstől az első szakmán keresztül élethosszig való tanulás támogatása ittenieknek (itt lakók, itt dolgozók, itt tanulók, ide bejárók); A helyi gazdasági, civil és önkormányzati szervezetek Kistelek kiemelkedő értékei; Úgy bánjunk vele, használjuk, gondozzuk, fejlesszük fenntarthatóan a várost, mint a földet az unokáinknak; Élhető és élő település, családias kisváros a vonzó érték mindnyájunknak; Találjunk Kistelek számára és neveljünk Kisteleken olyan embereket, akik szívüket, lelküket beleteszik abba, amit csinálnak;

A meghatározó értékek igazi iránymutatóként jelentős befolyással bírhatnak, amennyiben minden önkormányzati fenntartású intézmény, a Polgármesteri Hivatal, a Képviselő Testület és más, a város iránt elkötelezett vállalkozások vagy civil szervezetek, nem utolsó sorban az Kisteleki polgárok jelentőséget tulajdonítanak neki, döntéseiket ezekre figyelemmel hozzák és indokolják, cselekvéseik fókuszába ezeket állítják.

Városi szintű gazdasági adatok A zöldterültek aránya a vizsgált időszakokban (2007 – 2013) nem változott: 23 zöldterület van, mely 1285 m2 (parkok, egyéb közterület). A városban 2 játszótér összesen 760 m2 területtel várja a gyermekeket. A teljes zöldterület nagysága Kisteleken 6044 m2. A kisvállalkozások száma a 2007. évi 12 vállalkozásról hat év alatt, 2013. évre 110-re nőtt. Az óvodás gyermekek száma jelentősen csökkent, míg a középiskolások száma stagnál, éppúgy, mint a kollégisták száma. Ezen számszerű elemzések, továbbá az 1. back office tanácsadói jelentésben szereplő gazdasági adatok a tanácsadási folyamat során azt a szerepet töltik be, hogy kijelöljék a gazdasági hatásukat tekintve legígéretesebb fejlesztési irányokat. A vállalkozások számának növekedését bemutató számszerű tendenciát például a következő módon értelmezzük: 1. A vállalkozások számának növekedésének elősegítése ígéretes fejlesztési opció mind a Város, mind az Önkormányzat számára; az Önkormányzat gazdálkodásának fenntarthatóságához és a költségvetési egyensúlyhoz is hatásosan hozzájárul az iparűzési adóbevételek növelése által. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az IPA bevétel növeléséhez nem elegendő a vállalkozások számának növekedése, hanem emellett az árbevétel növekedésére is szükség van. 2. Azonosítottunk egy olyan, már meglévő tendenciát, amelyre a fejlesztések során támaszkodni lehet. (Hatékonyabb és hatásosabb egyébként is meglévő folyamatokra építeni, mint meglévő folyamatok irányváltását feltételezni.)

A jövőkép A jövőkép megfogalmazással kapcsolatban a legelső teendője volt a résztvevőknek, hogy áttekintsék az eddigi általuk kidolgozott információkat (múlt, örökség, minek örülünk, minek nem, mi működik, mi nem működik, trendek, meghatározó értékek). Mindezek a szempontok, hangsúlyok adtak igazi irányt a Jövő választással kapcsolatban. Fontos volt a tanácsadó által annak bemutatása, hogy most nem célkitűzést kell mondani, vagy szándékokat összegezni, ami felé elmozdulunk, hanem tényszerűen szükséges megfogalmazni, a jövőt mint jelen tekintve, mintha már megvalósult volna. A következő, és a következő típusú kérdésekre kellett választ adni.

" Ha 2019-ben kimegyünk az utcára, mit látunk? Mit hallunk? Mit tapasztalunk? Milyen lesz a környezetünk Kisteleken?"

Módszertanilag az eljárás lényege, hogy elfordítsa a szakemberek figyelmét arról, hogy mit, miért nem lehet megvalósítani, afelé a nézőpont felé, hogy a célok, a vágyott jövőkép már megvalósult. Szervezetfejlesztési és pszichológiai tapasztalatok egyaránt alátámasztják, hogy ez a nézőpont nem egyenlő az álmodozással, hanem valóságosan az egyik legerősebb eszköz a megfogalmazott kép felé vezető út és eszköztár megtalálásában is. Azokon a pontokon és témákban is, ahol jelenleg még elakadás tapasztalható. A témát feldolgozó kis csoportok több, egymást kiegészítő, azonos tartalmú, motiváló jövőképet is megalkottak. Babakocsit tologató anyukák Szép, virágos kisváros, rendezett környezet, parkok, közösségi kertek

Jó gazdasági környezet Aki akar, az tud dolgozni

Sok fiatal, sportcsarnokba mennek, fiatalos város

Sok gyermek az iskolákban

Kávézóban, étteremben ülő emberek Egymással beszélgetők Parkban játszó gyermekek Fiatalok telekhez jutnak és építkezni kezdenek

Sokszínű okatási paletta Családbarát, sztresszmentes oktatás, nevelés Épülő új házak, felújítások Megújuló energiaforrások használata Célokhoz rendelt projektek megvalósulása

Kistelek jövőképe

Működő ipari park, sok betelepülő új vállalkozás, gyárak és építkezések

Virágzó falusi turizmus

Megfelelő munkalehetőség, az elvándorlás megszűnése Működő, tiszta város

Kölcsönösen egymást segítő olasz és lengyel testvérvárosi kapcsolatok Sok helyi kereskedő, kézműves

Élhető és vonzó Fiatalos, mozgalmas, népes városközpont Egész évben rendezvények, vonzó programok

Mesterségek utcája a városközpontban

2. ábra: Kistelek jövőképe

Családias, élő, befogadó egyházközösség Megépült termálfürdő, sok túrista

A célkitűzési fázisa a Jövőképelemekhez Példaként – és minta-projektként – a résztvevők az Önkormányzat egyik Intézményegyüttesére konkrétan elkezdték alkalmazni az irányokat, támogató értékeket és célokat, amelyek megfogalmazása az előzőekben meghatározottak megvalósulását segíti. E mintaprojekt alapul szolgál bármely más intézmény vagy program megvalósításához, s a megvalósuló terven kívül hozzáadott értéke a munkamódszer és a módszertan megismerése és elsajátítása. Az iskola ötéves gazdasági és fenntarthatósági szempontú programja: • • • •

Fenntarthatósági szempontok (társadalmi, környezeti, gazdasági) alapján hogyan működjünk, milyen szolgáltatást adjunk, milyen minőségben, kiknek; Hogyan szolgálja a pedagógiai program Kistelek számára a megtartó erőt; Betelepülő cégek milyen szakmai kompetenciákat igényelnek, hoznak; Munkaügyi központ aktív behozása az iskolai pedagógiai programok kidolgozásába;

A jövőképelemek és a vagyonelemek megvalósítása kapcsán kijelölték a témagazdákat, akik továbbra is egy team-en belül együtt gondolkodnak és dolgoznak a program részletein.

Témagazdák: Kistelek Város Önkormányzata részéről: Felkéréssel a Polgármester és egy, a Testület által kiválasztott, gazdasági és vállalkozói tapasztalattal rendelkező testületi tag. (A kiválasztott tag nevesítésére értelemszerűen a tanácsadás keretében nem volt lehetőség.) Közoktatás és közművelődés részéről: Pappné Guba Éva A Polgármesteri Hivatal gazdasági osztálya részéről: Gombosné Nagy Katalin A Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási osztálya részéről: Mentcz Angéla

Javaslatok 1. Javasoljuk, hogy készüljön hatástanulmány az Önkormányzati fenntartású intézmények vagyongazdálkodásának módosításáról. A szemináriumi tapasztalatok és a szervezetfejlesztő tapasztalata alapján legalább 5-8%-os bevétel-növekedéssel lehet számolni abban az esetben, ha az új vagyongazdálkodási terv megvalósításra, bevezetésre kerül. A bevételek növekedése hozzájárul a fenntartható költségvetési egyensúlyhoz, illetve a gazdasági fejlődés megalapozásához, egy vállalkozói önkormányzat irányába történő elmozduláshoz. 2. Javasoljuk továbbá, hogy készüljön el a város vállalkozói kapcsolatokat szabályozó terve, melynek célja kifejezetten a helyi vállalkozások ösztönzése, illetve új vállalkozások betelepü-

lésének elősegítése. Az iparűzési adó bevételének növekedése mellett a munkahelyek teremtése is hozzájárul ahhoz, hogy a város élete felpezsdüljön. Már 3-5% helyi iparűzési adóbevétel növekedés jelentős fellendülést tud generálni. Az adóbevételek növekedése a fenntartható költségvetési egyensúlyhoz járul hozzá. 3. Javasoljuk, hogy mielőbb történjen meg a hivatalos és célzott kapcsolatfelvétel a munkaügyi központ helyi irodájával annak érdekében, hogy a betelepülő vállalkozások számára szükséges képzett munkaerő rendelkezésre bocsátása, előkészítése együttműködésen alapuljon, és már az alapfokú oktatásba is beépülhessen. E pont eredményei nehezen számszerűsíthetők, ám a csökkenő munkanélküliségi adatok, illetve a nagyobb foglalkoztatás pozitív költségvetési hatásai nem kérdésesek. (Kevesebb segély-kifizetés illetve magasabb adóbevételek a foglalkoztatás növekedése miatt.) 4. Javasoljuk, hogy készüljön el az iskolára vonatkozó öt évre szóló hatástanulmány abban a tekintetben, hogy miként szolgálja Kistelek város jövőjét a jelenlegi pedagógia program, illetve milyen releváns nevelési és felkészítő programokra van szükség ahhoz, hogy a jövő nemzedék aktívan tudjon elmozdulni a vállalkozásbarát és vállalkozó önkormányzatisággal együttműködve. 5. Javasoljuk, hogy a hatékonyságnövelési lehetőségek feltárása és megvalósítása során az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal tartsák szem előtt az alapvető szervezeti működéseket és értékeket; ehhez nyújtanak segítségek a tanácsadás során megismert módszertanok és megfontolások, amelyek további alkalmazását javasoljuk – akár külső szervezetfejlesztő szakember bevonásával, akár saját hatáskörben. Amennyiben a szervezet nem fordít figyelmet ezekre, fennáll a kockázata annak, hogy bármilyen látszólagos, a hatékonyság növelésére irányuló erőfeszítés csak felszínes, rövid távú hatást ér el, vagy megvalósítása eleve nem sikeres vagy nem eredményes.

Összegző értékelés, lezárás A Kisteleki Önkormányzat döntése a szervezetfejlesztésen belül, a „Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly” témakört használta fel arra, hogy a jövőbeli saját maga, vagy a 2014 őszi önkormányzati választásokon létrejövő önkormányzat számára „üzenetet fogalmazzon meg” Kistelek Város Önkormányzata részére. A szervezetfejlesztési folyamat első alkalmai során a résztvevői csoport és a szervezetfejlesztési szakértő ezt a területet tűzték ki, mint a hatékonyságnövekedés legígéretesebb területe, opciója. A megvalósult fejlesztés azért segítheti elő leghatásosabban a gazdálkodás fenntarthatóságát és a költségvetés egyensúlyát, mert nem felszínes fejlesztési lehetőségre fókuszál – például: hol lehet további megszorításokkal a dologi kiadások kismértékű csökkenését elérni – hanem a gazdasági helyzetet alapvetően meghatározó tényezők felé fordul, és ezekkel mélyebben foglalkozik. A szervezetfejlesztő szakértő egyértelmű tapasztalata, hogy egy szervezet alapvető működésének fejlesztése a legerősebb út a változás támogatására; az alapvető szervezeti működésben történő kismértékű elmozdulás már jelentős hatást tud kifejteni a

szervezeti működés hatékonyságára, és így az eredményekre is – legyen az a költségek csökkentése vagy a bevételek növekedése. Olyan általános és egyben nagyon is konkrét témakörök és irányok tisztázódtak, amelyek mentén egy az eddigieknél is erősebb konszenzus, vagy akár intézményi autonómia mentén is a fejlődés iránya közösen tartható, értelmezhető és értékelhető lesz. A résztvevők közötti párbeszéd nyújt a város továbbfejlődése meghozatalához. Ennek konkrét középtávú társadalmi, gazdasági és tása érhető el.

és szemléleti azonosságok létrehozása segítséget és fenntarthatósága érdekében hozott döntések célokra, teendőkre való lebontásával pedig valóban a környezeti fenntarthatóság szerves, együttes megvalósí-

A tanácsadó számára különösen nagy jelentőségűnek volt érzékelhető az Ópusztaszerrel kapcsolatos „fogadó és vendéglátó-város”, a nemzeti szimbólumhoz kötődés erősödése (függetlenül annak közigazgatási hovatartozásától). Kistelek komplementer, kiegészítő szerepének keresése és körülhatárolása, a lehetőség felismerése súlyponti kérdéssé vált. A város lehetőségei közül a mezőgazdaság és feldolgozóipar, a termálvíz specialitására épülő, az Ópusztaszeri kirándulásokat (kerékpárút és -kölcsönzés), szállást, étkeztetést, programokat láttató megoldások kiemelkedőek. A téli időszakban a fürdő mellett két jelentős esemény is szerepel: a Társastánc-világbajnokság és a Teremfoci bajnokság eseménye külső szemmel is komplex lehetőség, s megfontolandó, hogy a „sport és birkózóváros” irány is erősítésre érdemes-e. Említést érdemes emellett tenni az ezelőtt 150 évvel még jelentős eperfa-irány gyümölcstermesztés és -feldolgozás újragondolásáról. Mindezek és az értékek szem előtt tartása számos vállalkozást és munkahelyet, megélhetést is jelenthetnek, szolgálva a fenntarthatóságot és a költségvetési egyensúlyt. A résztvevők a folyamat mentén, annak hatására jelentős energia-többlettel és elkötelezettséggel hozták közelebb a saját teendőiket a kialakított jövőképek elemeihez, ami a hatékonyság növelés egyik legerősebb beavatkozásának és a folyamat (egyik) legfőbb eredményének tekintendő. A saját munkájukat érintő tudatosságuk jelentősen fejlődött, a tanácsadási folyamat egyéni tanulást, tapasztalást tett lehetővé. Ennek köszönhetően a jövőbe vetett hittel a mindennapi munkavégzés hatékonyabbá és eredményesebbé válik. A határozott jövőkép pedig a fenntartható gazdasági fejlődés motiváló eleme, illetve a jövőkép szem előtt tartása, érzelmi átélése pszichológiailag segíti az oda vezető út egyes lépéseinek azonosítását és sikeres megvalósítását.

Tevékenység: Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly

Recommend Documents