TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET

TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET

Nyilvánosságra hozandó információk a 234/2007. (XI. 4. ) Kormányrendelet alapján

2012. év

Nyilvánosságra hozandó információk 2012.

A Téti Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 137/A § és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) Korm. Rendeletben előírtak szerint a következőkben részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra. A Takarékszövetkezet a külön jogszabály szerinti nyilvánosságra hozatal követelményének teljesítése során nem köteles nyilvánosságra hozni: -

a nem lényeges információt és

-

védett, vagy bizalmas információt.

KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK Kockázati stratégia A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát, mely az alábbi témakörökre terjed ki: 1.) Kockázatvállalási politika 2.) Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság 3.) Kockázati szerkezet 4.) Kockázatkezelés szervezete

Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika tartalmazza a takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. A kockázatvállalási politika az egyes meghatározó kockázatokra külön-külön is tartalmaz alapelveket.

• Biztonságos működés elve A Téti Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy ez által ne veszélyeztesse a biztonságos működést. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett.

• Összeférhetetlenség elve A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat, összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, Téti Takarékszövetkezet

2


amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek.

• Együttműködés elve A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében. A Takarékszövetkezet kockázatokat csak a belső szabályokban meghatározott mértékig és keretek között vállal.

• Lényeges kockázatok kezelésének elve A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk.

• Költség-haszon elve A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet is.

• Tiltott tevékenységek elve A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet számára veszteséget okozott. o A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: 1. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása 2. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése 3. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését 4. Kockázatok alakulásának figyelése 5. Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelytől várható, hogy a fizetőképességi mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken.

Általános kockázatkezelési célok 1. A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. 2. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben Téti Takarékszövetkezet

3


támasztott szabályozási követelményeknek. 3. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 4. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében magasabb limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. 5. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázataira vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. 6. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a PSZÁF-nak, illetve az OTIVÁ-nak küldött kockázati jelentések fő adatait, tükrözzék a felügyeleti, illetve OTIVA adatszolgáltatás struktúráját. 7. A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése 8. A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására 9. A Takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére.

Hitelkockázat kezelési célok •

Az adósminősítési rendszer továbbfejlesztése, az új tőkemegfelelési szabályozásnak jobban megfelelő

•

minősítési rendszerek elfogadása. A fedezetértékelési szabályzat felülvizsgálata és olyan átalakítása, hogy az megfeleljen az új

• • • •

tőkemegfelelési szabályozásban foglalt követelményeknek és lehetővé tegye belső célokra a fejlettebb módszerek (pl. átfogó módszer) alkalmazását. Fedezetek értékének és fő jellemzőinek kellő gyakorisággal történő felülvizsgálata, a felülvizsgálati eredmények megfelelő nyilvántartása. A hitelmonitoring rendszer fejlesztése, a problémás ügyek minél korábban történő felismerése A problémás hitelek részarányának csökkentése. A work-out ügyletek kiemelt kezelése.

Partnerkockázat kezelési célok A Takarékszövetkezet a stratégiai tervben kijelölt időtávon nem kíván a Pkr. szerinti partnerkockázatot jelentő ügyleteket kötni.

Devizaárfolyam kockázatkezelési célok A Takarékszövetkezet a valutával, devizával kapcsolatos tevékenysége során és a deviza- vagy valutaárfolyamhoz kötött forint szerződései tekintetében devizaárfolyam kockázatát úgy kezeli, hogy a deviza nyitott pozícióból lehetőleg ne származzon Kkr. szerint tőkekövetelménye. A működés közben keletkező nyitott pozíciók teljeskörű számbavétele és mihamarabbi zárása a cél. A deviza nyitott pozíció tőke szükséglete 2012. évben nem haladta meg a takarékszövetkezet szabályozása szerinti mértéket. Év végén nem volt nyitott pozíció. Téti Takarékszövetkezet

4


Kamatkockázat kezelési célok Ne keletkezzen olyan helyzet, hogy a Felügyeletnek a kamatpozíció mértéke miatt a Hpt. 152/A §-a alapján intézkedéseket kelljen foganatosítania.(stressz-teszt). A Takarékszövetkezet kerüli a rögzített kamatozás mellett köthető értékpapír ügyleteket, amennyiben mégis köt, futamidejét 3 évben korlátozza.

Működési kockázat kezelési célok • •

működési kockázati veszteség-események gyűjtése, elemzése működési kockázati és kitettségi mutatók monitoringja

• • •

működési kockázatok mérséklése hatékonyabb folyamatszabályozással fokozott figyelem a csalási kockázat elleni védekezésre összetett, bonyolult ügyleteknél kellő tapasztalattal rendelkező szakértők bevonása

Koncentrációs kockázatkezelési célok •

A túlzott koncentrációk csökkentése, koncentrációs limitrendszerek kialakítása, illetve tovább fejlesztése

A koncentrációs kockázati jelentések kialakítása, és rendszeres jelentések elkészítése

Likviditás kockázatkezelési célok • • •

A lejárati összhang javítása Az éven túli aktív ügyletek, ügyletcsoportok esetében 35 év maximális futamidő meghatározása Túlzott betétesi koncentráció szoros figyelése

A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát a következő 3 éves időszakban az alábbi pénzügyi célkitűzések befolyásolják: -

a saját tőkére vetített átlagos éves adózott eredmény

-

a minimális szavatoló tőke szintre vetített átlagos éves adózott eredmény .

Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága megmutatja, hogy: milyen típusú kockázatokat, milyen mértékben vállal fel, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát, kockázatvállalási hajlandóságát a Takarékszövetkezet számára lényeges kockázatokat illetően az alábbi táblázat mutatja.

Téti Takarékszövetkezet

5


Kockázat típusa

Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság mértéke

Hitelezési kockázat – ügyfélkockázat

Közepes

Hitelezési kockázat -partnerkockázat

Alacsony

Hitelezési kockázat -elszámolási kockázat

Alacsony

Hitelezési kockázat -koncentrációs kock.

Nagy

Devizaárfolyam kockázat

Alacsony

Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat

Közepes

Működési kockázat

Alacsony

Likviditási kockázat

Mérsékelt

Stratégia kockázat

Közepes

Indoklás Több kockázat vállalása a pénzügyi céloknak megfelelő jövedelmezőség mellett. Partnerkockázatot hordozó ügyletek alapvetően az MTBvel, az integráció központi bankjával. Mértéke nem jelentős A Takarékszövetkezet elszámolásait az MTB-n keresztül bonyolítja. A Takarékszövetkezet méretei, ügyfélköre miatt az egy ügyféllel / ügyfél-csoporttal szembeni kitettségekre a jogszabályi limitekhez közeli értéket alkalmaz. Fedezett devizapozíciók vállalása, minimális mértékű nyitott pozíciók Betétgyűjtés és hitelek kihelyezése alapvetően változó kamatozás mellett, fix kamatozású eszközök főként a likviditási céllal tartott értékpapírok között. Működési kockázat tapasztalati mértéke alacsony. Alacsony kockázattűrés. Hitel /betét arány 40-%-os, a lejárati transzformációból adódó kockázatot pedig, az integrációhoz tartozás mérsékeli. Gyorsan változó gazdasági döntések kiszámíthatatlansága növeli a döntések kockázatát. Évente meghatározott tartalékképzés csökkenti a hatásait.

Kockázati szerkezet A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet. Belsőleg azonosíthatóke újabb kockázattípusok, és szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezetet a Takarékszövetkezet a tárgyévre és a stratégiai tervével azonos időszakra is kidolgozza. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választott módszerek: Hitelezési kockázat - sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés - pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere Devizaárfolyam kockázat - sztenderd módszer Működési kockázat - alapmutató módszer Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra az alábbi területeken -

vállalkozói szegmensbe tartozó kitettségek

-

nagykockázatvállalásra, a vállalkozások - a jogszabályokban előírt korlátozások figyelembe


6


vételével és a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint -

ügyfelek/partnerek portfolió szintű koncentrációja a 20 legnagyobb adósnál lévő kitettségekre és a Hpt. szerinti össznagykockázati kitettségre

-

meghatározott ágazatokkal szembeni kitettségekre

-

devizaárfolyam kockázat, belső szabályozásban előírtak szerint a devizanemenkénti nyitott pozíciókra

-

nem-kereskedési könyvi kamatkockázatra

-

likviditási kockázat a likvid eszközök minimális szintjére

-

egyes termékcsoportok - a belső szabályozásban meghatározottak szerint

Kockázatkezelési szervezet A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési rendszerét úgy alakította ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. Kockázatkezelési rendszerét a takarékszövetkezet úgy alakította ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos információk összefogását az elnök-ügyvezető látja el. Kockázatkezelési feladatokat a takarékszövetkezet méretének, tevékenységének összetettségének megfelelő igény szerint egy fő látja el. A szavatoló tőke ,a belső tőkekövetelmény számítás, stresz tesztek, PSZÁF, OTIVA jelentések biztosítása, likviditási kockázat kezelése, deviza nyitott pozíció menedzselése, kereskedési könyv vezetésének megszervezése a főkönyvelő-ügyvezető feladata. A monitoring és Work-out feladatok ellátása két munkatárs feladata. Az egységek helyi működési kockázatainak csökkentése a kirendeltség vezetők feladata. Kockázatok előzetes kiszűrésében alapvetően az illetékes döntési szinteken lévő személyek is részt vesznek Az aktív üzletág vezető a fogyasztóvédelmi kapcsolattartó, a passzív üzletág vezető az adatvédelmi felelős is egyben, ezzel a közvetlen kapcsolattal igyekszünk az esetleges reputációs kockázatainkat csökkenteni.

Javadalmazási politika A takarékszövetkezet alapvető célja, olyan javadalmazási politika kialakítása és működtetése, mely összhangban van a Takarékszövetkezet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, kockázattűrő képességével, értékeivel és hosszú távú érdekeivel. A javadalmazási politikán keresztül érvényre juthatnak a dolgozók személyes céljai és a takarékszövetkezet hosszú távú tervei. A javadalmazási politika tartalmazza: az intézmény által alkalmazott javadalmazási elveket a javadalmazási politika személyi hatályát a javadalmazási politika végrehajtása során alkalmazott juttatási formákat, a teljesítményértékelési módszereket, Téti Takarékszövetkezet

7


az alapbér és teljesítményjavadalmazás arányának meghatározását, a javadalmazás kifizetésére alkalmazandó szabályokat, a javadalmazási politika közzétételének módját. A Javadalmazási Politikát az Igazgatóság operatív irányítását el nem látó tagjai készítették el és terjesztették az Igazgatóság elé. A Javadalmazási Politikát az Igazgatóság fogadta el, az FB pedig felel a végrehajtásért. A belső ellenőrzés évente egyszer felülvizsgálatot tart, melyről beszámol az FB-nek. A Javadalmazási Politika személyi hatálya:

Általános személyi hatály A Javadalmazási Politika az Takarékszövetkezet minden munkaviszonyban álló munkavállalójára kiterjed.

Kiemelt személyi kör A speciális személyi hatály az arányosság figyelembe vétele mellett – a Kormányrendelet 4. § a) pontjában meghatározottak szerint – az Takarékszövetkezet alábbiakban felsorolt munkavállalóira terjed ki: -

a Takarékszövetkezetet vezető első számú vezetőjeként az elnök-ügyvezető a Takarékszövetkezet szervezeti egységének vezetését ellátó igazgatósági tagként (belső igazgatósági tag) a számviteli és aktív üzletági ügyvezető kockázatkezelő

Kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló személyek köre -

hitelezési igazgató Passzív ágazat vezető Követeléskezelő

Ellenőrzési funkciót ellátó munkavállalók A Takarékszövetkezet ellenőrzési feladatokat végző munkavállalója javadalmazása független az általa felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatköréhez kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul. Tisztségviselői kör Az Igazgatóság kiemelt személyi körbe nem tartozó tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai. A Takarékszövetkezet a munkavállalók részére rögzített javadalmazást és teljesítményjavadalmazást biztosít. A rögzített javadalmazás elemei - személyi alapbér - választható béren kívüli juttatások - gépjármű használat - mobiltelefon használat Téti Takarékszövetkezet

8


- kedvezményes dolgozói hitel - oktatás, képzés A teljesítmény növelése érdekében az általános hatály alá tartozó munkavállalók részére a javadalmazás összege az éves bér 30%-a. A kiemelt körbe tartozó munkavállalók részére teljesítmény javadalmazásként az adott év üzletpolitikai és gazdasági célkitűzések eredményes megvalósítására prémium került meghatározásra, melynek mértéke maximum az éves bér 50%-a lehet.

Összesített adatok 2012.évi üzleti egységek javadalmazása Vezetők Aktív szakterület Kockázati és ellenőrzési egység passzív szakterület Összesen:

(ezer Ft) 36 020 20 723 8 218 2 734 67 695

Összesített adatok javadalmazás típus szerint (ezer Ft) állandó javadalmazás

57 205

nem állandó (egyéni ért.alapján)

1 670

teljesítményjavadalmazás

8 820

Összesen:

67 695

A prémium feltételek területei: a) a nem teljesítő hitelek részarányának változása, b) a tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mértéke, c) a likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változása d) az elért adózás előtti eredmény A prémium feltétel megállapításához figyelembe veendő mutatók kiszámításához használt adatokhoz alapesetben legalább három év teljesítménymutatóit kell figyelembe venni. A 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése szerint a teljesítményjavadalmazás megállapításakor három év helyett 2011-ben egy év, 2012-ben kettő év teljesítménymutatóit is figyelembe lehet venni. A Hpt. 69/C. § (5) bekezdése szerint az ügyvezetők prémiumának negyven százalékát halasztottan – három év alatt - kell kifizetni. Téti Takarékszövetkezet

9


A teljesítmény javadalmazás kifizetése készpénzben történik. Az Igazgatóság kiemelt személyi körbe nem tartozó tagjai és a Felügyelő Bizottság tagjai, mint tisztségviselők részére csak bérjellegű tiszteletdíj kerül meghatározásra. A tiszteletdíj mértékét a Felügyelő Bizottság javaslata alapján a Takarékszövetkezet küldöttgyűlése állapítja meg.

A Téti Takarékszövetkezet tőkemegfelelése Szavatoló tőkével kapcsolatos információk A Takarékszövetkezet szavatoló tőkéjének összetevőit a következő táblázat mutatja be: Adatok ezer Ft-ban Megnevezés KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ SZAVATOLÓ TŐKE ÖSSZESEN ALAPVETŐ TŐKE ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TŐKEELEMEK Befizetett jegyzett tőke Tőketartalék ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK Tartalékok Lekötött tartalék Általános tartalék Eredménytartalék Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív ÁLTALÁNOS KOCKÁZATI CÉLTARTALÉK a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25 %-ig Általános kockázati céltartalék

Összeg

1 117 430 1 117 430 25 674 15 450 10 224 1 018 165 929 057 351 112 425 816 281 89 108 35 640 39 600

(-) Általános kockázati céltartalék adótartalma Kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-a

-3 960 39 702

ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT EGYÉB TŐKEELEMEK Átmeneti mentességgel rendelkező, kölcsön felmondására, vagy értékpapír visszavásárlására ösztönzőt nem tartalmazó, vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke (-) EGYÉB LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL (-) Immateriális javak JÁRULÉKOS TŐKE Kiegészítő információ: KORLÁTOZÁSOK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES ALAPVETŐ TŐKE KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES JÁRULÉKOS TŐKE

50 000

50 000 -12 049 -12 049 0 1 117 430 1 117 430 0

KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE 1 117 430


10


A takarékszövetkezet tőkemegfelelése A Takarékszövetkezet belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek A belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, melyekkel a Takarékszövetkezet biztosítja, hogy •

az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje;

•

meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítja, hogy a lényeges kockázatokhoz megfelelő tőkefedezet álljon rendelkezésre

•

hatékony kockázatkezelési rendszert működtet, és azt folyamatosan fejleszti.

A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C §-ában, 76/K §-ában és a 145/A §-ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert: nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz termékeit és szolgáltatásait Magyarországon nyújtja, nem végez határon átnyúló szolgáltatást viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tőketervezés: a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. A belső tőkeszámítás elemei: - kockázattípusonként a szükséges tőke meghatározása, - a számszerűsített kockázatok összesítése az építőkocka elv alapján - tőkepuffer és stressz puffer számszerűsítése. A belső tőkeszámítás során a következő kockázattípusokat értékeljük és határozzuk meg a tőkeszükségletet • Hitelezési kockázat • Piaci-devizaárfolyam kockázat • Működési kockázat • Likviditási kockázat (limittúllépés esetén) • Koncentrációs kockázat (limittúllépés estén) • Nem kereskedési könyvi kamatkockázat (ha a súlyozott pozíció aránya a szavatoló tőkéhez viszonyítva túllépi a 20 %-t) A belső tőkeszükséglet számításának második lépésében a takarékszövetkezet a következő stressz teszteket készíti el Téti Takarékszövetkezet

11


1. Hitelkockázati stressz teszt 2. Koncentrációs kockázat stressz teszt 3. Devizaárfolyam stressz teszt 4. Kamatkockázat stressz teszt 5. Likviditási stressz teszt

Tőkemegfelelés A rendelkezésre álló szavatoló tőke és a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke különbsége. A szabályozási tőkekövetelmény (I. pillér) méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választott módszerek: •

Hitelezési kockázat – sztenderd módszer

•

Hitelkockázat mérséklés – pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer

•

Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere

•

Devizaárfolyam kockázat – sztenderd módszer

•

Működési kockázat – alapmutató módszer

Minimális szabályozói tőkekövetelmény 2012.12.31-én: Adatok ezer Ft-ban

Tőkekövetelmény minimális szintje hitelezési kockázat tőkekövetelménye pozíció-devizaárfolyam kockázat tőkekövetelménye működési kockázat tőkekövetelménye Összesen

254 094 15 959 85 234 355 287

Hitelezési és felhígulási kockázat A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményének meghatározását sztenderd módszerrel végzi. A kockázattal súlyozott kitettség érték a szavatoló tőkéből le nem vont kitettség - a külön jogszabályban meghatározott - kockázati súllyal szorzott értéke. A sztenderd módszer alkalmazása esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor minden kitettséget be kell sorolni a következő kitettségi osztályok valamelyikébe: a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, b) regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, c) multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, d) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, e) vállalkozással szembeni kitettség, f) lakossággal szembeni kitettség, g) ingatlannal fedezett kitettség, Téti Takarékszövetkezet

12


h) késedelmes tétel, i) egyéb tétel. Kitettségi osztályok szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelménye: Adatok ezer Ft-ban Kitettségek Mérlegtétel

Kockázattal súlyozott kitett.érték

Mérlegen kívül

Tőkekövetelmény

Központi kormányok és központi bankok

3 440 637

0

0

0

Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok

9 831

5 230

2 392

191

3 643 238 514 840 1 126 204 2 065 155 514 588 424 180 11 738 673

0 57 718 158 416 98 459 0 0 319 823

663 977 414 269 809 488 837 784 164 625 283 653 3 176 188

53 118 33 141 64 759 67 023 13 170 22 692 254 094

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Egyéb tételek Összesen

Késedelmesnek minősített tételek belső szabályzatban való megállapítása Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettőszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez − 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltart. képzése előtti bruttó értékének 20%-a, − egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. Téti Takarékszövetkezet

13


A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezésikockázatmérséklő tétel vehető figyelembe. Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. Hitelminőség-romlás mérése A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves időhorizonton a hitelportfolió minősége egy nagymértékű válság esetén miképp változik, és ennek következtében - hogyan nő az értékvesztés és céltartalék-képzés, és - hogyan emelkedik a késedelmes követelések mögötti tőkeszükséglet. A stressz teszt által mért tőkeszükségletet a két tényező eredményének összege adja. A hitelezési kockázat számításokat a PSZÁF-nak az új tőkemegfelelési követelményekre vonatkozó adatszolgáltatási táblázatai alapján kell számítani több lépésben. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Takarékszövetkezet nettó összkitettsége meghaladja a 5 %-ot.

A számításra vonatkozó általános szabályok 1.) Mérlegen kívüli tételek lehívása A mérlegen kívüli kötelezettségvállalások összegét csökkenteni kell, és a mérlegen belüliekét ugyanezzel az összeggel meg kell növelni, feltételezve a megnyitott hitelkeretek lehívását, illetve garanciák beváltását. 2.) Ingatlan fedezetek romlása Az ingatlannal fedezett kitettségek közül a fedezetek elfogadhatóságának romlása miatt át kell sorolni az ingatlannal fedezett kitettségek munkalapján belül a fedezetlen állományba a lakossági, illetve vállalkozói kitettségek közé, attól függően, hogy a kitettség fedezet nélkül melyik kitettségi osztályba tartozna. 3.) Késedelmes tételek növekedése A vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett kitettségi osztályba lévő tételek, valamint az önkormányzati és a 100%-os közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek külön-külön 2 %-át át kell sorolni a késedelmes tételek közé. 4.) Késedelmes tételek közé átsorolt állományok - értékvesztés hányadok - kockázati súlyozás Az átsorolt ingatlannal fedezett kitettségeknél meg kell határozni az átsorolt tételek értékvesztés hányadát 20%-nál nagyobb értékvesztést feltételezve - 50%-os súlyozást rendelve a lakóingatlannal fedezett kitettség részekhez - 100%-os súlyozást rendelve az egyéb ingatlannal fedezett kitettségekhez Az átsorolt állományokból a feltételezett értékvesztés hányad alapján meg kell határozni a 100%-os és a 150%-os kockázati súlyozás alá eső állományokat az alábbi tételeknél önkormányzatokkal szembeni kitettségek közül átsorolt tételek közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek közül átsorolt tételek vállalkozói kitettségek közül átsorolt tételek lakossági kitettségek közül átsorolt tételek Az értékvesztés elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szóló megközelítések és módszerek A követelések esetében a Takarékszövetkezet értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és a várható megtérülés összege között a minősítés időpontjában veszteségjellegű különbözet mutatkozik.


14


A Takarékszövetkezet a mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez. Az értékvesztés mértékének meghatározásánál a követelés, befektetés, átvett eszköz várható megtérülését kell figyelembe venni. Kintlévőségek minősítése Takarékszövetkezetünk a kintlévőségek minősítését az alábbi általános szabályok szerint végzi: -

A kintlévőségek minősítése a teljes kiegyenlítésig havonta történik

-

Takarékszövetkezetünk a kintlévőségek minősítését egyedi értékeléssel végzi

-

Az ügyleteket 3 Millió Ft-ot meg nem haladó mértékben egyszerűsített eljárással- a késedelmes napok szerinti értékeléssel soroljuk be minősítési kategóriákba, felette egyedi eljárással.

-

A Hpt. 79.§ szerinti nagykockázat vállalás szerinti ügyletek értékelése egyedi minősítési értékeléssel történik.

-

Az egyedi minősítési eljárás alá tartoznak azok a kintlévőségek (lakossági-fogyasztási, egyéni vállalkozói, vállalkozói és önkormányzati hitelek, egyéb követelések), amelyek esetében az ügyfél/partnerrel szemben fennálló követelés a minősítés időpontjában a 3.000 e Ft-ot meghaladja.

A befektetéseket, vagyoni érdekeltségeket, követelés ellenértékeként átvett és egyéb eszközöket és a mérlegen kívül vállalt kötelezettségeket a következő szempontok alapján kell minősíteni: •

az ügyfél-, illetve partnerminősítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelő képessége, és az ezekben bekövetkező változások,

•

a törlesztési rend betartása (késedelmi idő): a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőkeés kamattörlesztési késedelmek alakulása,

•

az ügyfélhez kapcsolódó ország kockázat és az abban bekövetkezett változás,

•

a tétel továbbértékesíthetősége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhető piaci árak, a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában),

•

a tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeni kifizetési kötelezettség valószínűsége

•

a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetősége és az ezekben bekövetkezett változás.

A takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés nagyságát az egyszerűsített minősítés hatálya alá tartozó tételek esetében az alábbi mértékek alapján határozza meg, a bruttó könyv szerinti érték %-ban. Külön figyelendő

5%

Átlag alatti

25 %

Kétes

60 %

Rossz

100 %

Az egyedileg minősített eszköztételek esetében minősítési kategóriánként az egyedileg elszámolt értékvesztést úgy határozza meg a takarékszövetkezet, hogy az értékvesztés állománya és az eszköz bruttó könyv szerinti ill. bekerülési értékének hányadosa az alábbi sávokba essen: Téti Takarékszövetkezet

15


Problémamentes: Külön figyelendő:

0% 1 - 10 % között

Átlag alatti:

11 - 30 % között,

Kétes:

31 – 70 % között

Rossz:

71 -100 % között

A kitettség értékek hitelezésikockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összege 2012.12.31-én: Adatok ezer Ft-ban

Kitettségi osztály

Összeg

Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi ÖKO Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások

3 440 637 15 061 3 643 238 572 558 1 284 620 2 163 614 514 588 424 180 12 058 496

Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Egyéb tételek Összesen

A kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonkénti bontásban: Adatok ezer Ft-ban

Kitettségi osztályok

Átlagos kitettség

Központi kormányzat Regionális kormányok vagy helyi önkorm. Hitelintézetek, pü. Vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlan Késedelmes tételek

29 661 7 530 242 880 11 451 499 4 006 494

A kitettség földrajzi- legalább országonkénti- megoszlása kitettségi osztályonként:

Takarékszövetkezetünk nem végez határon átnyúló tevékenységet.


16


A hitelkockázat mérséklés figyelembe vétele előtti kitettségek bruttó értékei kitettségi osztályonként és ágazatonkénti bontásban : Adatok ezer Ft-ban

Ágazatok

Központi Regionális KözIngatlannal korm. Hitelint. VállalKésedelmes korm. szektorbeli Lakosság fedezett Központi Befekt.váll. kozások követelések Helyi önk. int. követelések bank

Mezőgazd., vadgazd., erdőgazd., halgazd.

324 006

231 595

391 265

1 431

Bányászat

Egyéb

Összesen

948 297 0

Élelmiszeripar

Kőolajfeld.vegyipar Fémfeldolgozás Gépgyártás,járműgyártás Könnyűipar ( textil, bőr, fafeldolgozás, bútorgyártás)

16 384

5 000

21 384

52 854

10 061

0 62 915

27 833

27 833

36 859

270

37 129

Egyéb, nem fém ásványi termék gyártása Energetika Vizellátás, szennyvíz, hulladékgazdálkodás Építőipar

10 000

45 938

35 304

12 492

0 103 734

Kereskedelem, gépjárműjavítás

77 369

56 441

11 088

3 646

148 544

Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás

19 620

18 457

36 338

7 698

82 113

0 0

Információ, kommunikáció

0

Szállítás, raktározás Pénzügyi, biztosítási tev.

53 375

60 343

3 643 238

Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Egyéb tevékenységek Ágazatilag nem bontott Összesen

6 968

3 440 637 3 440 637


3 643 238 46 572

17 402

15 111

13 942

25 753

6 800

64 132

96 685

15 061

26 026

28 689

69 776

15 061

785 692 3 643 238 572 558 1 284 620

1 537 860 2 163 614

475 110 424 179 6 663 478 514 589 424 179 12 058 496

93 027

17


Kitettségek hátralevő futamidő szerinti csoportosítása ügyfél kategóriánként

Adatok ezer Ft-ban

Ügyfél kategória

Hátralévő futamidő 1-5 év 5 éven túl Éven belüli

Önkormányzatok Nem pénzügyi váll. Lakosság Egyéni vállalkozók Nonprofit szervezetek

9 515 410 310 67 315 313 790 9 044 809 974

Összesen

96 039 352 736 15 138 0 463 913

318 366 2 323 736 270 776 0 2 912 878

Összesen 9 515 824 715 2 743 787 599 704 9 044 4 186 765

Késedelmes tételt és a hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek állománya 90 napot meghaladó késedelmes tételek nettó értékének megoszlása Ügyfél kategória Részarány Nem pénzügyi vállalkozások

18,8%

Lakosság

76,2%

Egyéni vállalkozók

5,0%

Az elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve képzett és felhasznált céltartalék, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeg:

Megnevezés MINŐSÍTENDŐ MÉRLEGTÉTELEK ÉRTÉKVESZTÉSE ÖSSZESEN Hitelek Hitelek - Belföld - Nem pénzügyi vállalatok (járulékos vállalkozásokkal) Hitelek - Belföld Háztartások Hitelek - Belföld Háztartások - Lakosság Hitelek - Belföld Háztartások - Egyéni vállalkozók Hitelek - Belföld - Egyéb Téti Takarékszövetkezet

Adatok ezer Ft-ban Ért.veszt. Visszaírás Visszaírás Ért.veszt. Értékv.képz. Értékveszt. nyitó ad.év.ráf.csökk. ad.év bevétel záró Minős.miatt vált. össz. állomány Minős.miatt Minős.miatt állomány

465 680 465 680

258 007 258 007

146 785 146 785

139 210 139 210

-27 988 -27 988

437 692 437 692

46 640

52 988

31 490

23 764

-2 266

44 374

417 212

199 331

110 531

113 436

-24 636

392 576

381 440

159 361

84 838

96 347

-21 824

359 616

35 772 1 828

39 970 5 688

25 693 4 764

17 089 2 010

-2 812 -1 086

32 960 742 18


Adatok ezer Ft-ban

Céltartalék állomány Megnevezés Függő kötelezettségekre képzett céltartalék

Nyitó állomány 18 696

Egyéb céltartalék Általános kockázati céltartalék Mindösszesen

Képzés

62 158

Felszabadítás

Záró állomány

61 173

19 681

400 61 573

12 960 39 600 72 241

12 960 40 000 58 696

75 118

A hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségeket - az elszámolt értékvesztésekkel, illetve képzett céltartalékokkal csökkentve - földrajzi - legalább országonkénti - megoszlás szerinti bontásban. A Takarékszövetkezet nem végez határon átnyúló tevékenységet.

Sztenderd módszer A Takarékszövetkezet a PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezetek közül a Moody’s hitelminősítéseit fogadja el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A. § értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerűsített módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet előírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait.

Hitelezési kockázat mérséklés A Takarékszövetkezet a Hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat szerint az alábbi biztosítékokat ismeri el tőkekövetelmény mérséklő tételként: Előre rendelkezésre bocsátott biztosítékok: •

A Takarékszövetkezetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénz vagy betét,

•

központi kormány, központi bank által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek •

állami, illetve az állam által viszontgarantált garancia és készfizető kezesség a Hkr-ben meghatározott elismerhetőségi feltételek teljesülése esetén


19


A Takarékszövetkezet 2012.12.31-én hitelezési kockázat mérséklés címén kizárólag a magyar központi kormány által kibocsátott készfizető kezességet, garanciát, illetve viszontgaranciát vette figyelembe az elismerhető, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek közül. Ennek keretén belül számoltunk a magyar állam készfizető kezességével, az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, valamint a Garantiqa-Hitelgarancia Ztr. készfizető kezességével az állam által viszontgarantált részig. A táblázat az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezeteket figyelembe véve mutatja be az egyes kitettségi osztályokat : Adatok ezer Ft-ban Hitelkockázat mérséklés figyelembe vétele előtti érték

Kiáramló tételek

Beáramló tételek

Hitelkockázat mérséklés figyelembe vétele utáni érték

Nettó

Kezesség, garancia, viszontgarancia

Kezesség, garancia, viszontgarancia

Nettó

Kitettségi osztály

Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi ÖKO Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Egyéb tételek Összesen

3 440 637

657 229

14 471

4 097 866 14 471

3 643 238 544 552 1 226 324

440 237 99 558 66 653

3 203 001 444 994 1 159 671

2 135 636

48 188

2 087 448

172 084

2 593

169 491

424 180 11 601 122

0 657 229

424 180 11 601 122

657 229

A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályok főbb elvei: A Takarékszövetkezet nem számol a nettósításból adódó hatásokkal.

Kereskedési könyv vezetésével kapcsolatos információk: A Takarékszövetkezet 2009. január 1-től kereskedési könyvet vezet, mivel forgatási célú értékpapírjainak egy részét vagyonkezelési szerződés alapján a Takarék Alapkezelő Zrt. kezeli. A Takarékszövetkezet az általános kamatkockázat tőkekövetelmény megállapítására a Kkr. 4. számú mellékletében meghatározott lejárati alapú megközelítést alkalmazza. A technikai lebonyolítás a Takarékbank által készített és a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátott program segítségével történik. 2012. 12.31-én az állományra képzett tőkekövetelmény 15959 ezer Ft volt. Kereskedési könyvben nem szereplő részvényekre vonatkozó információk: A Takarékszövetkezet a portfóliójában kereskedési céllal nem tart részvényeket. A birtokunkban lévő részvények, üzletrészek kizárólag üzletpolitikai, stratégiai célt szolgálnak. 2012. évben ezen értékpapírok tekintetében semmilyen változás nem történt. Téti Takarékszövetkezet

20


Megnevezés Takarékbank Zrt. Banküzlet Rt. Köt Biztosító Egyesület Összesen:

Adatok ezer Ft-ban Bruttó könyv Nettó könyv Értékvesztés sz. érték sz. érték 83 298 100 150 83 548

0 0 0 0

83 298 100 150 83 548

Kamatkockázat A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki hitelportfólióját, hogy ezen eszközeinek legnagyobb része változó kamatozású legyen, ezáltal rugalmasan tud alkalmazkodni a piaci kamatváltozásokhoz. A banki könyv kamatkockázat mérése sztenderd kamatlábváltozást feltételező duration gap módszerrel történik, követve a PSZÁF megfelelő módszertani útmutatóját. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkező instrumentumok lejárat előtti előtörlesztését, a lejárat nélküli szerződések tartós részét, illetve a betétfelmondást nem modellezi. Értékpapírosítás A Takarékszövetkezet értékpapírosításra nem számít tőkeszükségletet. Partnerkockázat A Takarékszövetkezetnek származtatott ügyletei nincsenek, ezért partnerkockázatra nem kell tőkekövetelményt számítania. Működési kockázattal kapcsolatos információk: A Takarékszövetkezet a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, eredményét és szavatoló tőkéjét érintő - működési kockázat tőkekövetelményét az alapmutató módszerével számítja ki. A működési kockázat alapmutató módszere szerinti tőkekövetelmény számítás elve azon alapul, hogy a működési kockázat a tevékenység méretével egyenes arányban növekszik, és a tevékenység mérete az irányadó mutatóval jól jellemezhető. Az alapmutató módszere szerinti tőkeszámításhoz a Takarékszövetkezetnek az eredménykimutatás alapján kell kiszámolnia az irányadó mutatót az alábbiak szerint: -

a kapott kamat és kamat jellegű bevétel, valamint a fizetett kamat és kamat jellegű ráfordítás különbözete, és

-

a bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalékok, részesedések), kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, pénzügyi műveletek nettó nyeresége és egyéb bevételek üzleti tevékenységből, valamint a fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások, pénzügyi műveletek nettó veszteség különbözete összegének hároméves számtani átlaga.


21


A számítást a megelőző három üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója alapján kell elvégezni. A számítások során nem lehet figyelembe venni: a. az értékvesztéssel, értékvesztés visszaírással, céltartalék képzéssel vagy céltartalék- felhasználással kapcsolatos ráfordításokat és bevételeket b. az általános igazgatási költségeket c. a kereskedési könyv részét nem képező tételeket – ide nem értve a devizát – eladásából realizált bevételt, a pénzügyi műveletek nettó nyereségében és a pénzügyi műveletek nettó veszteségében szereplő eredményt, az egyéb bevételek között szereplő üzleti tevékenységből származó bevételt, d. az egyéb bevételek üzleti tevékenységek között szereplő, biztosítási események miatti kártérítésből származó bevételt. Az irányadó mutató számítása során csak a pozitív előjelű összeget lehet figyelembe venni. A Takarékszövetkezet működési kockázatának tőkekövetelménye a fentiek szerint számított mutató 15%a, melyet nemzetközi szabályozás ír elő.

Megnevezés

Bruttó jövedelem:

2010.

2011.

2012.

574 172

607 327

686 500

Átlagos bruttó jövedelem 1 867 999

Tőkeigény

93 400

Téti Takarékszövetkezet Igazgatósága Tét, 2013.május 07.


22

TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET

Recommend Documents