TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ
JOGI ISMERETEK
D R. J U H Á S Z J Ó Z S E F D R. N É M E T H I S T V Á N D R. T É T É N Y I Z O L T Á N
6. a. A polgári jogi jogviszony alanyai. A jogképesség és a cselekvõképesség jellemzõi Jogforrások: a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (Alkotmány), b) a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.).
1. A polgári jogi jogviszony alanyai A polgári jogi jogviszony alanyai alatt értjük mindazokat a személyeket, akiknek, illetve amelyeknek a Ptk. a vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. E személyek tehát polgári jogokat szerezhetnek, gyakorolhatnak, valamint ilyen kötelezettségeket vállalhatnak. A Ptk. elsõ részében található bevezetõ rendelkezése [1. § (1) bekezdése] szerint e személyek körébe tartoznak: • az állampolgárok, • az állami szervezetek, • az önkormányzati szervezetek, • a gazdasági szervezetek, • a társadalmi szervezetek, • más személyek. Az elõbbi személyek szûkebben a következõ csoportokba sorolhatók: • természetes személyek (az állampolgárok, mint emberek), • jogi személyek, • jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetek. A Ptk. a második részében általánosságban nevesíti a jogi személyiségû szervezetek típusait [28. § (3) bekezdése]. Ezek a következõk: • az állami szervezetek, • az önkormányzati szervezetek, • a gazdasági szervezetek, • a társadalmi szervezetek, • más egyéb szervezetek. A Ptk. ugyancsak második része tartalmazza a jogi személyiségû szervezetek egyes fajtáit, és azok többségének csak a legalapvetõbb szabályait. A fajták többségének jogi személyiségérõl, és részletes szabályairól külön jogszabályok szólnak. A Ptk.-ban nevesítve található egyes fajták a következõk: • az állami vállalat, • a tröszt, • az egyéb állami gazdálkodó szerv, • a költségvetési szerv, • a szövetkezet, • a jogi személyiségû gazdasági társaságok. • a közhasznú társaság, • az egyesület és a köztestület, • a sportági országos szakszövetség, • egyes jogi személyek vállalata, 82
• a leányvállalat, • az alapítvány, • az egyesülés. A jogi személyek körébe tartozik az állam is, mert a Ptk. a vagyoni viszonyok alanyaként jogi személynek ismeri el [28. § (1) bekezdése]. A Ptk. más részében találunk jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezeteket. Pl. a kötelmi joggal foglalkozó negyedik részben kapott helyet a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, valamint a társasház-közösség. Ezekre vonatkozóan a Ptk. szintén csak az alapvetõ szabályokat határozza meg, a részletszabályokat már külön jogszabályok tartalmazzák. A polgári jogi jogviszony alanyait megkülönböztetjük a jogképesség és a cselekvõképesség szerint is. Ilyen szempontból minden alany általánosan azonos jellemzõje a jogképesség, míg az embernek, mint természetes személynek velejárója a cselekvõképesség is, amelynek különféle kategóriái vannak. A cselekvõképesség szerinti kategóriákba az életkor, az ügyek viteléhez szükséges belátási képesség alapján történik a besorolás. A Ptk. személyekkel foglalkozó második részében találhatók meg az emberre és a jogi személyekre vonatkozó elõírások. A következõkben csak ezeket tekintjük át, nem kitérve a jogi személyek egyes fajtáira vonatkozó alapvetõ rendelkezésekre. Az ember, mint jogalany tekintetében a jogképességére és a cselekvõképességére vonatkozó ismereteket együtt mutatjuk be.
2. A jogképesség és a cselekvõképesség jellemzõi 2.1. Az ember, mint jogalany 2.1.1. Az ember jogképessége Az Alkotmány és a Ptk. szerint a Magyar Köztársaságban minden ember jogképes. Ez azt jelenti, hogy jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogképesség minden embert életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül megillet és egyenlõ. A jogképességrõl nem lehet lemondani, a jogképességet korlátozó szerzõdés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. A jogképesség kezdete élve születés esetén a fogamzás idõpontja. Ez törvényi vélelem alapján a születéstõl visszafelé számított háromszázadik nap, amelybe a születés napja beszámít. A jogképesség megszûnésének esetei: • az elhalálozás, vagy • az eltûnés miatt holttá nyilvánítás, amelyhez – ha bekövetkeznek a Ptk.-ban meghatározott feltételek – bírósági határozatra van szükség. Mindkét eset bekövetkezése jogszüntetõ tény, mert az elhalt, illetõleg a holtnak nyilvánított személy jogi, ezen belül a vagyonjogi viszonyai megszûnnek.
2.1.2. Az ember cselekvõképessége a) A teljesen cselekvõképes ember Teljesen cselekvõképesnek számít az az ember, akinek cselekvõképességét a törvény nem korlátozza, vagy nem zárja ki, azaz ilyen a 18. életévét betöltött nagykorú, ha az ügyeinek vi83
teléhez szükséges belátási képességének fogyatékossága miatt õt a bíróság gondnokság alá nem helyezte. E feltételeknek megfelelõ személy maga köthet szerzõdést vagy tehet más jognyilatkozatot. b) A kiskorúság miatti korlátozott cselekvõképesség, illetve cselekvõképtelenség Kiskorú az, aki 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötésnek fõszabály szerint „nagykorúsító” joghatása van. ba) A kiskorúság ténye miatti korlátozott cselekvõképesség E kategóriába tartozik, aki 14. életévét már betöltötte és nem cselekvõképtelen. E személy jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselõjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Erre akkor nincs szükség, ha jogszabály így rendelkezik. Ha a korlátozottan cselekvõképes kiskorú teljesen cselekvõképessé válik, már maga dönt a függõ jognyilatkozatainak érvényességérõl. bb) A kiskorú cselekvõképtelensége a kiskorúságának ténye és a korlátozott cselekvõképességének kizárása miatt E kategóriába tartozik az a kiskorú, aki 14. életévét még nem töltötte be, továbbá az a 14. életévét betöltött kiskorú is, akit a bíróság cselekvõképességet kizáró gondnokság alá helyezett. Az ilyen személyek jognyilatkozata semmis, nevükben törvényes képviselõjük jár el, kivéve azokat az eseteket, amelyeket a Ptk. meghatároz. Egyes esetekben a törvényes képviselõ jognyilatkozatai csak akkor válnak érvényessé, ha azokat a gyámhatóság jóváhagyta. Erre nincs szükség, ha bírósági vagy közjegyzõi határozattal már elbírált jognyilatkozatról van szó. c) A nagykorú korlátozott cselekvõképessége és a cselekvõképtelensége ca) A korlátozottan cselekvõképes nagykorú Ide tartozik az a személy, akit a bíróság ilyen hatállyal – a Ptk.-ban meghatározott feltételek fennállása esetén – korlátozó gondnokság alá helyezett. A bíróság azt a nagykorú személyt helyezi cselekvõképességet korlátozó gondnokság alá, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan vagy idõszakonként visszatérõen nagymértékben csökkent. Elõfordulhat, hogy a belátási képesség korlátozottsága csak részleges. Ez esetben a nagykorú gondnokolt minden olyan ügyben önállóan tehet jognyilatkozatot, amely ügy tekintetében a cselekvõképességét a bíróság az ítéletében nem zárta ki. A részleges korlátozottsággal kapcsolatos ügycsoportokat a Ptk. tartalmazza [14. § (6) bekezdése]. A korlátozó gondnokság alatt álló személy jognyilatkozata általános jelleggel, illetve a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében csak akkor érvényes, ha azt a gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tette. Ez alól a Ptk.-ban vannak kivételek [14/B. § (2) bekezdése]. A korlátozottan cselekvõképes személy cselekvõképessé válásával már maga dönt a függõ jognyilatkozatainak érvényességérõl. cb) A cselekvõképtelen nagykorú Ide az a nagykorú tartozik, akit a bíróság ilyen hatállyal – a Ptk.-ban meghatározott feltételek fennállása esetén – cselekvõképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A bíróság azt a nagykorú személyt helyezi cselekvõképességet kizáró gondnokság alá, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan teljes mértékben hiányzik. E személy jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el. Ez alól a Ptk.-ban szintén van kivétel [15/A. § (2) bekezdése]. Egyes esetekben a cselekvõképtelen személy gondnokának, korlátozott cselekvõképesség esetén az érintett személynek és gondnokának a Ptk.-ban meghatározott ügyekben [16. § 84
(1) bekezdése] tett jognyilatkozatai csak akkor válnak érvényessé, ha azokat a gyámhatóság jóváhagyta. Ilyen jóváhagyásra a Ptk.-ban írt több esetben viszont nincs szükség (pl. ha bírósági vagy közjegyzõi határozattal már elbírált jognyilatkozatról van szó.) d) A cselekvõképtelenség gondnokság alá helyezés nélkül Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvõképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – tartósan vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg – teljesen hiányzik. E személy jognyilatkozata semmis. Nem semmis viszont akkor, ha arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat az ilyen állapotú személy cselekvõképessége esetében is indokolt lett volna.
3. A jogi személyek jogképessége A jogi személyek jogképessége az emberétõl alapvetõen abban tér el, hogy a jogi személyeknek csak vagyoni jogai lehetnek. A jogi személyek jogképessége – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségre, amelyek jellegüknél fogva nem csak az emberhez fûzõdhetnek. Ebbõl következõen a jogi személyeknek bizonyos mértékben személyhez fûzõdõ jogai és törvényes érdekei is fennállnak. A Ptk.-ban nevesített jogi személyekre vonatkozó szabályok alapján e személyek mindegyikének közös ismérve, hogy polgári jogilag jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalhatnak. Fõbb jellemzõik, amelyek az államra is vonatkoznak, a következõk: • jogképesek, • elkülönített vagyonnal rendelkeznek, • mûködési céljuk van, • állandó szervezettel rendelkeznek, • nevükben aláírásra a képviselõjük jogosult. Az egyes jogi személyek létrejöttének és megszûnésének/megszüntetésének feltételeiben jelentõs különbségek vannak. Pl. alapítvány felszámolással nem szûnhet meg, míg ez egy gazdasági társaság esetében elõfordulhat. Ugyanakkor a jogi személyeknél általános vonások is kimutathatók. Pl. rendszerint jogszabályban meghatározott nyilvántartásba való bejegyzéssel jönnek létre, és akkor szûnnek meg, ha a nyilvántartásból a törlésük megtörténik.
6. b. Részvényfajták, részvényosztályok, részvénysorozatok fogalma és jellemzése. A részvénytársaság és a részvényes felelõsségének szabályai15 Jogforrások: a) 1995. évi XXXIX. törvény az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl b) 1996. évi CXII. törvény: a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról, c) 2001. évi XX. törvény a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról, d) 2001. évi CXX. törvény a tõkepiacról, 15 Ahol a szöveg törvényt említ, illetõleg törvényre hivatkozást tartalmaz, törvényen a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényt kell érteni.
85
e) 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról, f) 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról, g) 2007. évi XXVI. törvény az államot megilletõ szavazatelsõbbségi részvény jogintézményének megszüntetésérõl és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggõ módosításáról. h) 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek szabályairól. 1. A részvény általános jellemzõi16 A részvény tagsági jogokat megtestesítõ, névre szóló, névértékkel rendelkezõ értékpapír. A részvény szabadon átruházható. A részvény átruházhatóságának korlátozása harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha törvény erre lehetõséget ad. A nyilvánosan mûködõ részvénytársaság által kibocsátott részvény kizárólag névre szólóan, dematerializált módon állítható elõ és hozható forgalomba. A zártkörûen mûködõ részvénytársaság részvényei nyomdai úton vagy dematerializált formában állíthatók elõ és hozhatók forgalomba. Ez a szabály vonatkozik az ideiglenes részvényekre17 is, mert azok is. A dematerializált részvény elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és értékpapírszámlán18 nyilvántartott, a részvény tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség, amelynek nincs sorszáma. A tulajdonos nevét és egyértelmû azonosítására szolgáló adatait az értékpapírszámla tartalmazza. A dematerializált formában elõállított részvényrõl a kibocsátó egy példányban – értékpapírnak nem minõsülõ – okiratot állít ki. Az okirat tartalmazza: • a tulajdonos neve kivételével a részvény jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét, • a kibocsátásról szóló döntést, • a kibocsátott teljes sorozat névértékét, • a kibocsátott értékpapírok számát, névértékét, és • a kibocsátó részvénytársaság igazgatósága két tagjának aláírását. A dematerializált részvény átruházása az értékpapírszámlán történõ terhelés, illetve jóváírás útján történik. Dematerializált részvény esetén – az ellenkezõ bizonyításáig – azt a személyt kell a részvény tulajdonosának tekinteni, akinek értékpapírszámláján a részvényt nyilvántartják.
16 Csak azokra a jellemzõkre szorítkozva, amelyek a témakörhöz tartozó ismeretek kifejtéséhez nélkülözhetetlenek. 17 Ideiglenes részvényt a részvénytársaság alapításának, illetve az alaptõke felemelésének a cégjegyzékbe történt bejegyzése után állítanak ki arra az idõtartamra, mely alatt a részvényes a részvény teljes értékét befizeti. Az ideiglenes részvényállapot ideje alatt a részvényesi jogviszony megszûnik, ha a részvényes felszólítás ellenére sem teljesíti a vagyoni hozzájárulást. 18 Az értékpapírszámla a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás. Értékpapírszámlát a befektetési vállalkozás és a hitelintézet vezet. Az értékpapírszámla értékpapírszámla-szerzõdéssel jön létre. Értékpapírszámla-szerzõdéssel a számlavezetõ kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerzõdõ fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetõnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerû rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésrõl és a számla egyenlegérõl a számlatulajdonost értesíti.
86
2. Részvényfajta, részvényosztály Fõszabály, hogy a részvényhez azonos tagsági jogok fûzõdnek. Gondoljunk arra, hogy olyan esetben, amikor jogszabály jogot, kötelezettséget fõszabályként határoz meg, minden esetben megjelennek a kivételek, amelyek a fõszabályhoz képest a jogokat, illetve a kötelezettségeket szûkítik vagy bõvítik. Ebbõl következik, hogy a fõszabályt mindig a kivételekkel együtt kell értelmezni, illetve alkalmazni, ahogy azt a továbbiakban látni fogjuk.
2.1. Részvényfajta A részvénfajta, mint fogalom a részvénytársaság által kibocsátható, egymástól részben eltérõ tagsági jogokat megtestesítõ részvények megkülönböztetõ elhatárolását fejezi ki. A törvény a részvényeket öt részvényfajtába sorolja. Részvényfajták a részvények csoportjai szerint: • a törzsrészvény, • az elsõbbségi részvény, • a dolgozói részvény, • a kamatozó részvény, • a visszaváltható részvény.
2.2. Részvényosztály Az elsõbbségi részvényfajta részvényosztályokra tagozódik aszerint, hogy az elsõbbségi részvény a törzsrészvényhez, illetve más elsõbbségi részvényhez viszonyítva milyen eltérõ, illetve további tagsági jogo(ka)t biztosít és a jog(ok) milyen feltételekkel érvényesíthetõk. Az elsõbbségi részvényfajtán belül a részvénytársaság kibocsáthat: • az osztalékelsõbbséget, • a részvénytársaság jogutód nélkül történõ megszûnése esetén a felosztásra kerülõ vagyonból történõ részesedés elsõbbséget (likvidációs hányadhoz fûzõdõ elsõbbség), • a szavazati joggal összefüggõ elsõbbséget, • vezetõ tisztségviselõ vagy felügyelõbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsõbbséget valamint • elõvásárlási elsõbbségi jogot biztosító részvényeket.
2.3. Részvénysorozat A részvénysorozat az a részvényegység, amelybe kizárólag azonos típusú, tartalmú és mértékû tagsági jogokat megtestesítõ részvények tartoznak. A részvénysorozaton belül azonos a részvények elõállítási módjának, valamint a névértéknek és a névérték meghatározásának módja.
87
3. A részvények jellemzése részvényfajták szerint 3.1. Törzsrészvény A jog más részvényfajtákhoz viszonyítva, kizárásos alapon jellemzi a törzsrészvényt. Az értékpapírra vonatkozó jog szerint törzsrészvénynek kell tekinteni azt a részvényt, amely a részvényfajtákon belül nem minõsül elsõbbségi részvénynek, vagy dolgozói részvénynek, vagy kamatozói részvénynek, vagy visszaváltható részvénynek. A részvénytársaság minden más részvényfajtát megelõzve törzsrészvényt köteles kibocsátani. A részvénytársaság törzsrészvényt minimum az alaptõke (jegyzett tõke) 50 százalékát meghaladó mértékben köteles kibocsátani, illetve a tõkepiacon tartani. A társaság alapszabályában rendelkezhet arról, hogy a törzsrészvényen kívül – törvényben szabályozott keretek között – melyik részvényfajta szerinti részvény(eke)t bocsátja ki, és azokat hogyan kombinálja.
3.2. Elsõbbségi részvény 3.2.1. Általános szabályok Az elsõbbségi részvény az a részvényfajta, amely a részvényesnek meghatározott elõnyt (többletjogot, különleges kedvezményt) biztosít más részvényfajtába sorolt részvények tulajdonosaival szemben. Elsõbbségi részvényt kibocsátani nem kötelezõ, hanem lehetõség. A nyilvánosan mûködõ részvénytársaság nem bocsáthat ki olyan elsõbbségi részvényt, amely több részvényosztályba tartozó elsõbbségi jogosultságot együttesen testesít meg. E rendelkezés alól kivételt képez az a megengedõ szabály, mely szerint a társaság kibocsáthat osztalékelsõbbségre és a likvidációs hányadhoz fûzõdõ elsõbbségre vonatkozó jogosultságokat együttesen megtestesítõ részvényeket. A zártkörûen mûködõ részvénytársaság viszont jogosult alapszabályában olyan elsõbbségi részvény kibocsátásáról rendelkezni, amely több részvényosztályba tartozó elsõbbségi jogosultságot együttesen testesít meg. A részvénytársaság: • az osztalékelsõbbségi, valamint • a részvénytársaság jogutód nélkül történõ megszûnése esetén a felosztásra kerülõ vagyonból történõ részesedés elsõbbségi (likvidációs hányadhoz fûzõdõ elsõbbség), továbbá • az elõvásárlási jogot biztosító részvényhez kapcsolódó szavazati jogot alapszabályában korlátozhatja vagy kizárhatja. Ha a részvénytársaság a korlátozásokat nem alkalmazza, akkor az elsõbbségi részvényhez fûzõdõ szavazati jog – a szavazati joggal összefüggõ elsõbbség kivételével – a részvény névértékének megfelelõen kerül megállapításra. A részvénytársaság az alapszabályában rendelkezhet olyan elsõbbségi részvényosztályba tartozó részvénysorozat kibocsátásáról, amelynek részvényeit a részvényes vagy a részvénytársaság kérésére, az alapszabály elõírásainak megfelelõen, más elsõbbségi részvényosztályba tartozó részvényre vagy törzsrészvényre kell átcserélni.
88
3.2.2. Osztalékelsõbbséget biztosító részvény Mindenek elõtt határozzuk meg az osztalék forrását! Az osztalék forrása a részvénytársaság tárgyévi adózott eredménye, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredménye. Ebbõl a forrásból a részvényeseknek osztalék azonban akkor fizethetõ, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tõke összege az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tõke összege alá. Ezt a jegyzett tõke védelmét szolgáló szabályt, az osztalékelsõbbséget biztosító részvénnyel rendelkezõkre is alkalmazni kell. Ha az osztalék fizetésének nincs akadálya, akkor a rendelkezésre álló forrásból elõször az osztalékelsõbbséget biztosító részvénnyel rendelkezõk részére kell az alapszabályban meghatározottak szerint számított osztalékot kifizetni, majd ezt követõen lehet a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeseknek osztalékot fizetni a még rendelkezésre álló forrás erejéig. Nem vész el az osztalékelsõbbségi jog, ha az adott évben az osztalék fizetésére jogszerûen rendelkezésre álló forrás nem volt elegendõ az osztalékelsõbbséget biztosító részvények után járó osztalék kifizetésére, vagy bármely más okból a részvénytársaság nem fizetett osztalékot. Ilyen esetben a következõ évben más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényekre a részvénytársaság csak akkor fizethet osztalékot, ha az osztalékelsõbbséget biztosító részvények után járó, elmaradt osztalék maradéktalanul kifizetésre került. Az alapszabály azonban ettõl eltérõen is rendelkezhet. Az osztalékelsõbbségi részvényhez fûzõdõ kedvezmények igénybevételére vonatkozó szabályokról a részvénytársaság alapszabályában rendelkezik.
3.2.3. A részvénytársaság jogutód nélkül történõ megszûnése esetén a felosztásra kerülõ vagyonból történõ részesedés elsõbbséget (likvidációs hányadhoz fûzõdõ elsõbbség) biztosító részvény A részvénytársaság jogutód nélküli megszûnése esetében (felszámolás, végelszámolás) a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont – törvény eltérõ rendelkezése hiányában – fõ szabály szerint a részvényesek között részvényeik névértékének arányában kell felosztani, illetve kiadni. Másképpen kell eljárni, ha a részvénytársaság likvidációs hányadhoz fûzõdõ elsõbbségi jogot biztosító részvényeket is kibocsátott. Ilyen esetben a részvényhez fûzõdõ jog alapján, az eljárás befejezése után a részvényeseknek felosztható vagyonból elõször a likvidációs elsõbbségi részvénnyel rendelkezõ részvényeseket kell kielégíteni. A részvénytársaság alapszabályában rendelkezik arról, hogy a likvidációs hányadhoz fûzõdõ jog milyen arányú és/vagy értékû elsõbbséget jelet.
3.2.4. Szavazati joggal összefüggõ elsõbbséget biztosító részvény Fõszabály: a részvényest a részvénye után megilletõ szavazati jog mértéke a részvény névértékétõl függ. Azonos névértékû részvények azonos szavazati jogot biztosítanak. A törvény megengedõ rendelkezése vagy felhatalmazása alapján a fõszabálytól el lehet térni. Az eltérés megnyilvánulhat a szavazati jogok korlátozásában vagy többszörös szavazati jog biztosításában. Példa a szavazati jog korlátozására: nem gyakorolhatja szavazati jogát a részvényes, amíg esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette. 89
Többszörös szavazati jogot szavazatelsõbbségi részvény biztosíthat. A többszörös szavazati jog biztosítása esetén a részvényes szavazati joga felfelé eltér a névérték arányos szavazati jogtól. Például 1000 forint névértékû szavazatelsõbbségi részvény, amely névérték arányosan egy szavazatot jelentene a társaság közgyûlésén, a részvényhez kapcsolódó szavazatelsõbbségi jog alapján a részvényes szavazaterejét megtöbbszörözi. Egy szavazatelsõbbségi részvényhez kapcsolódó szavazati jog azonban nem haladhatja meg a névértékhez igazodó szavazati jog tízszeresét. Fokozza a szavazatelsõbbségi részvénnyel rendelkezõ részvényeseknek a közgyûlési határozatok meghozatalára gyakorolt befolyását, ha az alapszabály úgy rendelkezik, hogy a közgyûlés csak a szavazatelsõbbséget biztosító részvényekkel rendelkezõ részvényesek egyszerû többségének igenlõ szavazata mellett hozhat határozatot. A zártkörûn mûködõ részvénytársaság alapszabályában úgy is rendelkezhet, hogy szavazatelsõbbséget biztosító részvénybõl egy részvény kerül kibocsátásra, Ezt a részvényt nevezik vétójogot megtestesítõ szavazatelsõbbségi részvénynek, a gyakorlatban aranyrészvénynek. Az alapszabály határozza meg azokat az eseteket, amelyekre az aranyrészvénnyel rendelkezõ részvényes igenlõ szavazata nélkül határozat nem hozható. Ilyen eset lehet például: az alaptõke felemelése, leszállítása, vagy az egyes részvényfajtákhoz fûzõdõ jogok megváltoztatása, vagy a társaság más társasággal való egyesülése, beolvadása, szétválása, más gazdasági társasági formába történõ átalakulása, illetõleg jogutód nélküli megszûnése. Ne felejtsük el azt is megemlíteni, hogy a privatizációs törvényben19 foglaltak alapján az állam javára biztosított szavazatelsõbbségi részvényt (aranyrészvényt)a gazdasági társaság legfõbb szerve köteles volt megszûntetni és a társaság alapszabályát ennek megfelelõen módosítani20.
3.2.5. Vezetõ tisztségviselõ vagy felügyelõbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsõbbségi jogot biztosító részvény Kizárólag a zártkörûen mûködõ részvénytársaságnál bocsátható ki ilyen részvény. A vezetõ tisztségviselõ kijelölésére vonatkozó elsõbbségi részvény alapján a részvényesek az alapszabályban meghatározott módon és eljárási rendben jogosultak az igazgatóság egy vagy több tagjának, de legfeljebb az igazgatósági tagok egyharmadának a kijelölésére. Az így kijelölt igazgatósági tagok az igazgatóság tagjává válnak. Az elsõbbségi részvényesek jogosultak az általuk kijelölt igazgatósági tagokat a részvénytársaság alapszabályában meghatározott esetekben visszahívni. Ha a kijelölésre jogosult elsõbbségi részvényesek ezt elmulasztják, a visszahívásról a közgyûlés dönt. Visszahívás esetén az elsõbbségi részvényesek jogosultak új vezetõ tisztségviselõt kijelölni. Vezetõ tisztségviselõ kijelölésére vonatkozó elsõbbségi részvény nem bocsátható ki, ha a részvénytársaságnál az igazgatóság jogkörét vezérigazgató gyakorolja. A vezetõ tisztségviselõ kijelölésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerûen alkalmazni a felügyelõbizottsági tag kijelölésére, illetve visszahívására is.
19 Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény 7. §-ának (5) bekezdés. 20 A szóban lévõ aranyrészvény jogintézményét megszûntetõ törvény: 2007. évi XXVI. törvény az államot megilletõ szavazatelsõbbségi részvény jogintézményének megszüntetésérõl és egyes törvényeknek a megszüntetéssel összefüggõ módosításáról.
90
3.2.6. Elõvásárlási jogot biztosító részvény Elõvásárlási jogot biztosító részvény a részvényesnek a részvénytársaság által kibocsátott, adásvétel útján átruházni kívánt részvények megvásárlásához biztosít elõvásárlási jogot. Ha a részvényes az átruházási szándék és a kapott vételi ajánlat feltételeinek közlésétõl számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy elõvásárlási jogával nem kíván élni. Az elõvásárlási jog gyakorlásának részletes feltételeit az alapszabály állapítja meg. A nyilvánosan mûködõ részvénytársaság nem bocsáthat ki elõvásárlási jogot biztosító elsõbbségi részvényt.
4. Dolgozói részvény A részvénytársaság az alapszabály rendelkezéseinek megfelelõen a nála teljes és részmunkaidõben foglalkoztatott munkavállalók számára – ingyenesen vagy kedvezményes áron – dolgozói részvény bocsáthat ki. Dolgozói részvényt kibocsátani csak az alaptõkén felüli saját tõke terhére lehet. Ingyenes a dolgozói részvény forgalomba hozatala, ha annak névértékét teljes összegben a részvénytársaság alaptõkéjén felüli saját tõkéje biztosítja. Kedvezményes a dolgozói részvény kibocsátása akkor, ha a részvény névértékének a közgyûlés által meghatározott hányadát a dolgozó megfizeti, a részvény névértékének a dolgozó által meg nem fizetett hányadát az alaptõkén felüli saját tõke biztosítja. A részvénytársaság kibocsáthat olyan dolgozói részvényt, amely a részvényesek között felosztható adózott eredménybõl – az osztalékelsõbbséget biztosító részvényt követõen – a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelõzõen jogosít osztalékra. Alapszabály rendelkezhet olyan dolgozói részvény kibocsátásáról is, amely vezetõ tisztségviselõ kijelölésére vonatkozó elsõbbségi jogot is megtestesít. Ha a részvénytársaság dolgozói részvényt bocsát ki, a kibocsátott részvények névértékével a társaság alaptõkéjét fel kell emelni. Dolgozói részvényt legfeljebb a felemelt alaptõke tizenöt százalékáig lehet forgalomba hozni. A dolgozói részvény csak a részvénytársaság munkavállalóira, illetve azokra a személyekre ruházható át, akik számára az alapszabály ezt a jogot a részvénytársasággal fennállt korábbi munkaviszonyukra tekintettel biztosítja. A dolgozói részvény kibocsátáskori megszerzésének és utóbb történõ átruházásának, továbbá öröklésének, bevonásának, valamint más részvénnyé történõ átalakításának részletes feltételeit a részvénytársaság alapszabálya határozza meg. Az alapszabály lehetõvé teheti, hogy dolgozói részvényt a munkavállalók meghatározott csoportjai közösen szerezhessenek.
5. Kamatozó részvény A kamatozó részvény olyan értékpapír (részvényfajta), amely a részvényesnek a részvény névértéke után, a részvényen feltûntetett módon számított kamatot biztosít. A részvénytársaság az alaptõke tíz százalékát meg nem haladó mértékben bocsáthat ki kamatozó részvényt. A részvénytársaság a kamatot a tárgyévi adózott eredménybõl, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredménybõl fizeti. Nem fizethetõ a részvényesnek 91
kamat, ha ennek következtében a részvénytársaság saját tõkéje a számviteli jogszabályok szerint számított módon nem érné el a részvénytársaság alaptõkéjét. Ha a pénzügyi fedezet biztosított, a részvényen feltüntetett kamatláb szerint számított kamat a részvényest külön közgyûlési határozat nélkül megilleti. A kamatozó részvény tulajdonosát a kamaton felül a részvényhez fûzõdõ valamennyi jog megilleti, ideértve az osztalékhoz való jogot is.
6. Visszaváltható részvény A visszaváltható részvény olyan névre szóló részvény, amelynek alapján vagy a részvényest illeti meg az eladási jog, vagy a részvénytársaságot a vételi jog. Olyan visszaváltható részvényt is ki lehet bocsátani, amely egyidejûleg testesíti meg a vételi és az eladási jogot. A részvénytársaság csak olyan részvény vonatkozásában élhet vételi jogával vagy teljesítheti a részvényes eladási jogából fakadó kötelezettségeit, amelyekre vonatkozóan a részvényes a teljes névértéket, illetve kibocsátási értéket megfizette, a nem pénzbeli hozzájárulást pedig a részvénytársaság rendelkezésére bocsátotta. Nem lehet a vételi, illetve az eladási jogot gyakorolni akkor sem, ha a részvénytársaság rendeltetésszerû pénzforrás hiányában nem határozhatna osztalékfizetésrõl, vagyis nem fizethet osztalékot. A részvénytársaság a vételi vagy eladási jog gyakorlásának tényét soron kívül köteles a cégbíróságnak bejelenteni; a részvénytársaság a bejelentéssel egyidejûleg intézkedik a joggyakorlás tényének a Cégközlönyben való közzétételérõl.
7. A részvénytársaság és a részvényes felelõsségi szabályai 7.1. A részvénytáraság felelõsségi szabályai A részvénytársaság vagyonával felel a társaság kötelezettségeiért. A társaság felelõs azért a kárért, amelyet vezetõ tisztségviselõje e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott. A részvények névértéken aluli kibocsátása semmis. A névértéken aluli kibocsátásból eredõ károkért harmadik személyekkel szemben, ha a kibocsátás a cégbejegyzést megelõzõen történik, az alapítók egyetemlegesen felelnek. Ha a névértéken aluli kibocsátásra a cégbejegyzést követõen kerül sor, a felelõsség a részvénytársaságot terheli.
7.2. Részvényes felelõssége A részvényes kizárólag a részvény névértékének, illetõleg kibocsátási értékének a megfizetéséért tartozik kötelezettséggel a társaságnak. A részvénytársaság hitelezõi közvetlenül nem fordulhatnak a részvényeshez a még meg nem fizetett részvényellenérték befizetése végett. Erre csak a társaság jogosult és köteles a részvényesével szemben. Ezért a részvényes helytállási kötelezettsége korlátolt. A korlátolt helytállási kötelezettség alól a törvény több kivételt is megállapít. A kivételek közül kiemeljük a következõket: 92
a) A részvényesek korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a részvénytársasággal szemben, ha tudatosan vagy elvárható gondosság nélkül olyan határozatot hoztak, amely nyilvánvalóan sérti a társaság érdekeit, és ezzel kárt okoztak. b) A részvényest titoktartási kötelezettség terheli a részvénytársaság üzleti titkaival kapcsolatban. A részvényes a titokszegéssel a részvénytársaságnak okozott károkért a Polgári Törvénykönyv titokszegésre vonatkozó elõírása szerint felel. c) A részvényes ötéves jogvesztõ határidõn belül helytállni tartozik a részvénytársaságnak azért, hogy a társasági szerzõdésben megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét. Azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, a nem vagyoni szolgáltatást teljesítõvel együtt egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a társaság felé az abból származó károkért. d) A részvényes, ha ideiglenes részvényét másra átruházza, a részvénytársasággal szemben az általa átvenni vállalt vagy jegyzett részvényekre teljesítendõ vagyoni hozzájárulásából eredõ tartozásáért készfizetõ kezesként felel. Az ideiglenes részvény többszöri átruházása esetén a készfizetõ kezesi felelõsség valamennyi volt részvényest egyetemlegesen terheli. e) Az ügydöntõ felügyelõbizottság által hozott ügydöntõ határozatokkal a zártkörû részvénytársaságnak okozott károkért a vezetõ tisztségviselõk és a felügyelõbizottság tagjai a társaság irányában egyetemleges felelõsséggel tartoznak a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint. f) A részvénytársaság azon részvényesei, akik korlátolt felelõsségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezõk rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszûnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért. A részvényes felelõssége különösen akkor állapítható meg, ha a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni.
7.3. A társaság tisztségviselõinek felelõssége A vezetõ tisztségviselõk a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltõ személyektõl általában elvárható gondossággal – és ha e törvény kivételt nem tesz – a gazdasági társaság érdekeinek elsõdlegessége alapján kötelesek ellátni. A vezetõ tisztségviselõk a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a gazdasági társasággal szemben a jogszabályok, a társasági szerzõdés, illetve a gazdasági társaság legfõbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért. A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegetõ helyzet bekövetkeztét követõen, a vezetõ tisztségviselõk ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezõi érdekeinek elsõdlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére, ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált, elõírhatja a vezetõ tisztségviselõk hitelezõkkel szembeni helytállási kötelezettségét. Együttes képviseleti joggal rendelkezõ vezetõ tisztségviselõk, illetve testületi ügyvezetés esetén a vezetõ tisztségviselõk gazdasági társasággal szembeni kártérítési felelõssége a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint egyetemleges. Ha a kárt a testületi ügyvezetés 93
határozata okozta, mentesül a felelõsség alól az a részvényes, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott. A gazdasági társaság jogutód nélkül való megszûnése után a vezetõ tisztségviselõkkel szembeni kártérítési igényt – a jogerõs cégbírósági törléstõl számított egyéves jogvesztõ határidõn belül – a társaság cégbírósági törlésének idõpontjában tagsági jogviszonyban álló részvényesek érvényesíthetik. Ha részvényes felelõssége a gazdasági társaság kötelezettségeiért a társaság fennállása alatt korlátozott volt, a kártérítési igényt a részvényes a társaság megszûnésekor felosztott vagyonból az õt megilletõ rész arányában érvényesítheti.
94
