BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány
TESTVÉRVÁROSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEN ALAPULÓ DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATRENDSZER KECSKEMÉTEN
Készítette: Sutus-Juhász Adrienn Budapest, 2009
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés ........................................................................................................... 5. oldal 2. Az önkormányzatok külkapcsolatai ................................................................... 9. oldal 2.1. Az önkormányzat fogalma, nemzetközi tevékenységének jogi keretei..................................................................................................... 9. oldal 2.2. A városdiplomácia ............................................................................... 11. oldal 2.2.1. A városdiplomácia fogalma.................................................... 11. oldal 2.2.2. A városdiplomácia története................................................... 12. oldal 2.3. Az önkormányzatok külkapcsolatai..................................................... 13. oldal 2.3.1. Az önkormányzati külkapcsolatok formái.............................. 13. oldal 3. Kecskemét ........................................................................................................ 15. oldal 3.1. Általános információk.......................................................................... 15. oldal 3.2. A város története.................................................................................. 16. oldal 3.3. Gazdaság.............................................................................................. 17. oldal 3.4. Kultúra ................................................................................................. 18. oldal 3.4.1. Hírös Hét Fesztivál ................................................................. 19. oldal 3.4.2. Európa Jövője Nemzetközi Gyermektalálkozó ...................... 19. oldal 3.5. Sportélet ............................................................................................... 20. oldal 3.6. Külkapcsolatok .................................................................................... 20. oldal 4. Testvérvárosi kapcsolatok................................................................................ 23. oldal 4.1. A testvérvárosi mozgalom ................................................................... 23. oldal 4.1.1. Testvérvárosi mozgalom az európai béke és egység szolgálatában .......................................................................... 23. oldal 4.1.2. Magyar települések testvérvárosi kapcsolatai ........................ 25. oldal 4.1.3. A testvérvárosi kapcsolat kialakítása, az együttműködés területei ................................................................................... 26. oldal 4.2. Kecskemét testvérvárosai .................................................................... 28. oldal 4.2.1. A testvér- és partnervárosok bemutatása ................................ 29. oldal
-3-
4.2.2. A testvér- és partnervárosi együttműködés területei .............. 35. oldal 4.2.3. A kapcsolatok alakulása és jövője .......................................... 36. oldal 5. Magas szintű delegációk programjának szervezése......................................... 39. oldal 5.1. Diplomáciai protokoll .......................................................................... 39. oldal 5.2. Magas szintű delegációk fogadásával kapcsolatos tevékenység ......... 40. oldal 5.2.1. A magas szintű delegációk programja.................................... 40. oldal 5.2.2. Közreműködők ....................................................................... 41. oldal 5.2.3. Előkészítés .............................................................................. 42. oldal 5.2.4. Szervezés ................................................................................ 43. oldal 5.2.5. Lebonyolítás és utólagos feladatok......................................... 44. oldal 5.3. Magas szintű delegációk kiutaztatásával kapcsolatos tevékenység..... 45. oldal 6. Magyarország-Japán Jubileumi Év 2009 ......................................................... 46. oldal 6.1. Japán .................................................................................................... 47. oldal 6.1.1. Protokolláris sajátosságok ...................................................... 48. oldal 6.1.2. Japán gazdasága...................................................................... 49. oldal 6.2. Magyar-japán kapcsolatok................................................................... 50. oldal 6.2.1. Diplomáciai kapcsolatok és magas szintű látogatások ........... 50. oldal 6.2.2. Gazdasági kapcsolatok ........................................................... 52. oldal 6.2.3. Kulturális kapcsolatok ............................................................ 53. oldal 6.3. Kecskemét japán kapcsolatai ............................................................... 54. oldal 7. Kecskemét nemzetközi kapcsolatainak alakulása a 2009-es évben................. 56. oldal 7.1. A testvér- és partnervárosi kapcsolatok alakulása 2009-ben ............... 56. oldal 7.1.1. Hírös Hét Fesztivál ................................................................. 57. oldal 7.1.2. Magyar-Svéd Vállalkozói Napok ........................................... 59. oldal 7.2. Egyéb nemzetközi kapcsolatok............................................................ 60. oldal 7.2.1. Észak-Rajna-Vesztfália küldöttségének fogadása .................. 60. oldal 7.2.2. A japán hercegi pár látogatása................................................ 63. oldal 8. Összegzés ......................................................................................................... 67. oldal 9. Mellékletek....................................................................................................... 69. oldal 10. Irodalomjegyzék ............................................................................................. 77. oldal
-4-
1. Bevezetés
Kecskemétet gyakran említik a találkozások városaként. Nyitottsága a múlt öröksége, a fontos kereskedelmi útvonalak mentén létrejött település már évszázadokkal korábban is a kereskedők, vallások és kultúrák találkozási pontja volt. A rendszerváltás után a helyi szint előtérbe kerülésével a város nemzetközi kapcsolatai dinamikus fejlődésnek indultak. Kiterjedt
nemzetközi
kapcsolatrendszerével,
huszonhárom
testvér-
és
partnervárosával, nemzetközi rendezvények és konferenciák helyszíneként Kecskemét jó alany a városközi együttműködés és a magas szintű hivatalos delegációk fogadásával és kiutaztatásával kapcsolatos szervezési és protokolláris tevékenység sajátosságainak vizsgálatához, a szakirodalomból és a főiskolai tanulmányaim során elsajátított ismeretek konkrét példán való bemutatásához. Érdeklődésem irányultságát és a témaválasztást nagymértékben befolyásolták személyes tapasztalataim, amelyeket például a Hírös Hét Fesztivál vagy az Európa Jövője Nemzetközi Gyermektalálkozó külföldiek által is nagy számban látogatott programjain
szereztem.
A
város
iskolái
élénk
kapcsolatot
tartanak
fenn
partnerintézményekkel, amely kapcsolat oktatási és pedagógiai együttműködést, konzultációkat
és
csereutazások
szervezését
foglalja
magában.
Középiskolai
tanulmányaim során magam is éltem a csereprogramon való részvétel lehetőségével, egy hetet töltöttem a gimnázium partneriskolájának vendégeként a bajorországi Cham városában.
Alkalmam
volt
továbbá
jelen
lenni
a
Kecskemét-Rüsselsheim
Sporthétvégére a városba érkező német delegáció fogadására a Városháza díszudvarán rendezett ünnepségen, és lehetőségem nyílt részt venni a sportszakmai küldöttség programjának, szállásának és ellátásának szervezésében. Nem lehetett Kecskeméten úgy felnőni, hogy ne érezzem a testvér- és partnervárosi kapcsolatoknak a hatásait. A városban egymást érik a nemzetközi rendezvények, fesztiválok, amelyekre szép számmal érkeznek külföldi vendégek nemcsak a testvérvárosokból, de más, Kecskeméttel együttműködő településekről, országokból is, hogy kulturális, zenei, népművészeti programokon vagy éppen -5-
sporteseményeken vegyenek részt, míg a városukat képviselő magas szintű delegációk Kecskemét tisztségviselőivel és szaktekintélyeivel találkoznak, hogy együttműködési lehetőségekről tárgyaljanak. Az immár többéves hagyományokkal rendelkező fesztiválok, rendezvények népszerűsége és látogatottsága, valamint az iskolák közötti csereprogramok iránti nagy lelkesedés a tanulók részéről megerősítette bennem azt az érzést, hogy a különböző országok polgárai érdeklődnek egymás kultúrája, hagyományai iránt, nyitottak más nemzetek megismerésére, és ez az érdeklődés, nyitottság, kíváncsiság jó alapja lehet a diplomáciai kapcsolatoknak.
A téma jellegéből, hiányos feldolgozottságából fakadóan nincs olyan szakirodalom,
amely
összefoglalóan
bemutatja
a
város
külkapcsolatait.
A
rendelkezésemre álló források adatainak és a szakmai gyakorlat tapasztalatainak a felhasználásával arra törekedtem, hogy a terjedelmi kötelmekhez mérten minél átfogóbb képet adjak. A főiskolán elsajátított ismereteket és a diplomáciával és protokollal foglalkozó általános szakirodalmat alapul véve igyekeztem a városdiplomáciáról, az önkormányzati külkapcsolatokról és azok jogi kereteiről, a testvérvárosi rendszerről és a magas szintű delegációkról egy elméleti áttekintést összeállítani, amely a Kecskemét külkapcsolatait, konkrét együttműködéseit érintő vizsgálódásom alapjául szolgál. A külkapcsolatok irányát és intenzitását, az együttműködés lehetséges formáit és területeit meghatározza a környezet és az a szervezeti struktúra, amelyben a döntések születnek. Ebből következően Kecskemét nemzetközi tevékenységének tárgyalása elképzelhetetlen magának a városnak, történetének és gazdasági, kulturális helyzetének, illetve a Polgármesteri Hivatal külügyekért felelős szervezeti egységének a bemutatása nélkül. A középpontban Kecskemét testvérvárosi kapcsolatrendszere, a magas szintű delegációk kiutaztatása és a külföldi delegációk fogadása áll. A várost bemutató fejezet azt hivatott feltárni, hogy milyen lehetőségei vannak Kecskemétnek, hogy nemzetközi kapcsolatokat építsen ki. A későbbiekben áttekintésre kerülő konkrét külkapcsolatok elemzése pedig megmutatja, hogy milyen mértékben és milyen eredményekkel képes kihasználni ezeket a lehetőségeket.
-6-
A testvérvárosi kapcsolatok a nemzetközi érintkezés legelterjedtebb formáját jelentik. Felmerült bennem a kérdés, hogy miért épp a testvérvárosi rendszer vált uralkodó formává Kecskemét külkapcsolataiban, és hogy milyen formájú és tartalmú együttműködést tesz lehetővé. Ami a leginkább foglalkoztat, az a testvér- és partnervárosi és egyéb nemzetközi kapcsolatok jövője. Várhatóan hogyan fejlődnek majd tovább és milyen tényezők játszanak szerepet az alakulásukban? Milyen jelentősége van a delegációk kiutaztatásával és a külföldi partnerek Kecskeméten való vendéglátásával, magas szintű tisztségviselők általi fogadásával kapcsolatos tevékenységnek? Elgondolkodtam azon is, hogy érdemes-e a városnak újabb kapcsolatok kialakítását kezdeményeznie, vagy a meglévők ápolására, elmélyítésére kell inkább koncentrálnia. A kutatás, az anyaggyűjtés és a dolgozatírás során a fenti kérdésekre kerestem a választ, miközben Kecskemét külkapcsolati rendszerének minél teljesebb körű bemutatására törekedtem, az időszerű kérdéseket előtérbe helyezve.
A Magyarország és Japán, illetve Kecskemét és japán partnervárosa, Aomori közötti kapcsolatok áttekintését indokolja, hogy az idei év az Osztrák-Magyar Monarchia és a távol-keleti ország közötti kapcsolatok felvételének 140., és a magyarjapán diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 50. évfordulója. A „MagyarországJapán Jubileumi Év 2009” keretében számos egymás kultúráját népszerűsítő rendezvényre kerül sor mindkét országban, a vezetők pedig a kulturális és gazdasági kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeiről tárgyalnak. Kecskemét japán kapcsolatait illetően két szempontból is jelentős a 2009-es év. Egyrészt a japán partnervárossal való együttműködés évfordulója miatt: idén tizenöt éve került sor a „Kecskemét város és Aomori város közti oktatási és kulturális baráti kapcsolatokról szóló egyezmény” aláírására. Másrészt pedig a városba érkező magas rangú vendégek okán: májusi magyarországi útja során a japán császár másodszülött fia, Akishino herceg és felesége, Kiko hercegnő Kecskemétre is ellátogat. Az előkészítő és szervező munka a Külügyminisztériummal és a Japán Nagykövetséggel szoros együttműködésben zajlik.
-7-
A japán hercegi pár látogatásának a vendégek magas rangjából fakadóan kiemelt fontossága van Kecskemét számára, de más alkalmakból is érkezik hivatalos delegáció a városba, ezekre is kitérek az aktuális eseményeket bemutató fejezetben.
Hamar, már a kutatómunka kezdetén szembesültem azzal, hogy nem kis feladatra vállalkoztam, amikor Kecskemét nemzetközi kapcsolatrendszerét választottam témául. Sem a városismertető kiadványokban, sem a helyismereti gyűjteményben nem találtam felhasználható anyagot. Ekkor vált világossá előttem, hogy elsősorban a Kecskemét nemzetközi kapcsolataival foglalkozó szakemberek tapasztalataira vagyok utalva. A Polgármesteri Hivatal illetékes osztályának munkatársai voltak segítségemre a szakdolgozat megírása során.
-8-
2. Az önkormányzatok külkapcsolatai
2.1 Az önkormányzat fogalma, nemzetközi tevékenységének jogi keretei
A
következőkben
Kecskemét
Megyei
Jogú
Város
nemzetközi
kapcsolatrendszerét fogom bemutatni. Mielőtt azonban erre rátérnék, szükségesnek tartom, hogy röviden felvázoljam, milyen környezetben zajlik a külföldi szervezetekkel, városokkal való kapcsolattartás. Nem vitatva a többi szereplő fontosságát, és elismerve, hogy a különböző kapcsolatok sikerességét illetően meghatározó, hogy milyen mértékben sikerül bevonni a lakosságot, a város külkapcsolatainak alapját mégis az önkormányzati tevékenység jelenti. Az önkormányzat szervezetén belül születnek a döntések, az önkormányzat kezdeményezi az együttműködést és fogadja a külföldi városok megkeresését, bonyolítja a kapcsolattartást, levelezést és köti a testvérvárosi szerződéseket, együttműködési megállapodásokat. Ennek megfelelően a dolgozat kiindulási pontja az önkormányzati rendszer bemutatása és az önkormányzat fogalmának meghatározása.
Az
1990
szeptemberében
megtartott
első
önkormányzati
választások
eredményeképpen közel 3200 települési önkormányzat alakult meg (Csefkó, 1997). Az önkormányzás alapelveit és az önkormányzatok működését az Alkotmány, illetve az 1990. évi LXV. törvény szabályozza.
Az Alkotmány kimondja, hogy a községek, a városok, a főváros, a fővárosi kerületek és a megyék választópolgárait megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás joga alatt a helyi közügyek önálló intézését, a helyi közhatalom lakosság érdekében való gyakorlását kell érteni. Ezen jogukat a választópolgárok az általuk választott képviselő-testület által vagy közvetlenül, népszavazás útján gyakorolják.
-9-
A hangsúly tehát a függetlenségen, a külső beavatkozástól mentes, helyi szintű önálló döntéshozáson és a helyi érdek képviseletén van. Azt is nyomatékosítani kell, hogy az önkormányzás joga a lakosokat illeti meg, akik általános választójogon alapuló szabad és titkos szavazással választják meg az érdekeik képviselőit. Az önkormányzatot ezek figyelembevételével úgy határozhatjuk meg, mint egy demokratikusan választott testületet, amely lakosai érdekében önállóan intézi a helyi közügyeket.
Az önkormányzás általános szabályairól, az önkormányzatok jogairól, feladatairól és hatásköreiről, gazdálkodásáról, a képviselőkről és a képviselő-testületről, valamint a tisztségviselőkről a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény rendelkezik. A helyi önkormányzáshoz való jog és a közhatalom decentralizációja érdekében a törvény értelmében a helyi önkormányzatok a helyi érdekű közügyekben önállóan járnak el, érvényre juttatják a népfelség elvét és megvalósítják a helyi közakaratot. Az önkormányzatok nemzetközi kapcsolataira vonatkozóan mindössze két pont található az önkormányzati törvényben: az 1. § (6) bekezdés c) pontja és a 10. § (1) bekezdés f) pontja, illetve az utóbbihoz kapcsolódóan említhetjük még a 15. § (1) bekezdését. Az önkormányzati jogokat taglaló 1. § vonatkozó pontja értelmében a helyi önkormányzat „szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdekeinek képviselete és védelme céljából területi, valamint országos érdekképviseleti szervezetbe tömörülhet, feladat- és hatáskörében együttműködhet külföldi helyi önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe”. Az önkormányzati hatásköröket taglaló paragrafus kimondja, hogy az önkormányzatok ezen joga a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át, a döntéshozatalhoz pedig minősített többség, vagyis a megválasztott képviselők több mint felének szavazata szükséges a képviselő-testület működésével kapcsolatos paragrafus szerint.
Itt kell megemlítenem a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját is. Az egyezményt 1985. október 15-én írták alá Strasbourgban, Magyarország 1997-ben csatlakozott hozzá, és az Országgyűlés az 1997. évi XV. törvénnyel kihirdette. Az
- 10 -
egyezmény értelmében a helyi önkormányzás elvét, amely a közügyek önkormányzati hatáskörben és a lakosság érdekében történő igazgatását jelenti, el kell ismerni a jogalkotásban és az Alkotmányban. Az önkormányzati külkapcsolatokat érintően a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája elismeri a nemzetközi önkormányzati szövetséghez való csatlakozás és a más államokban működő önkormányzatokkal való együttműködés jogát.
A nemzetközi kapcsolatok kialakításának lehetősége az önkormányzatok Alkotmány, törvény és nemzetközi egyezmény által biztosított joga. Ezen jogukkal élve a szubnacionális közigazgatási egységek, a megyék és a települések a nemzetközi élet fontos
szereplőivé
fakadóan
önállóan,
váltak. a
Önkormányzatiságuk
helyi
igényeknek
lényegéből,
megfelelően
függetlenségükből
döntenek
nemzetközi
együttműködés kialakításáról, annak formájáról és céljairól. A helyi és területi önkormányzatok külkapcsolatainak dinamikus fejlődése indokolttá tette, hogy a szakirodalom a városdiplomáciát külön szakdiplomáciai ágként tárgyalja. (Mérey, 2000)
2.2 A városdiplomácia
2.2.1. A városdiplomácia fogalma A városdiplomácia vagy más néven önkormányzati diplomácia a nemzeti kormányzatok alatti közigazgatási egységek közvetlen külföldi partnerkapcsolatainak létesítése és gondozása. A városdiplomácia keretében hozott döntéseknek összhangban kell lenniük az országos külpolitikai, külgazdaság-politikai és kulturális célkitűzésekkel. (Nyusztay, 2000) A városközi diplomáciát a központi, állami diplomáciától olyan sajátosságok különböztetik meg, mint a speciális helyi érdekek, feladatok megjelenése. Kötetlensége, gyakorlatiassága, közvetlensége alkalmassá teszi az állami politikához közvetlenül nem kötődő, speciális helyi érdekek képviseletére, a mindenütt jelenlévő, jellemzően városi, - 11 -
önkormányzati problémák hatékonyabb kezelésére, az együttműködés számos lehetséges formájának kialakítására. A városdiplomácia szakterületei elsősorban az idegenforgalom, a kultúra, a közoktatás, a közlekedés, a városrendezés és településfejlesztés, a szociálpolitika, a tisztviselőképzés, a gazdaságfejlesztés és a beruházás-ösztönzés. (Mérey, 2000)
2.2.2. A városdiplomácia története Bár a városok mai értelemben vett, az eddigiekben ismertetett keretek között működő
nemzetközi
kapcsolatairól
csak
a
20.
századtól
beszélhetünk,
a
városdiplomácia története az ókorra nyúlik vissza. A városdiplomácia egyik korai példája a görög városállamok között kialakult, a mai nemzetközi érintkezéshez hasonló kapcsolatrendszer. A szomszédos városok szövetségeket alakítottak közös ünnepek megtartására, templomaik védelmére, vagy a nemzetközi jog megóvására. A középkorban az itáliai városállamok követeik révén folytattak élénk diplomáciai tevékenységet. Állandó missziót elsőként a milánói herceg küldött Genovába, és a 15. század végén az olasz államok már állandó követségeket tartottak fenn az idegen fővárosokban. Az újkorban a városdiplomácia veszített jelentőségéből. A nemzetállamok kialakulásával a diplomácia a központi állam kizárólagos feladatává vált. A 20. században újra szerephez jutott a diplomáciában a helyi szint, a helyi önkormányzatok modern kori nemzetközi szerepvállalásával ismét előtérbe került a városdiplomácia. A második világháború után megindult a városok kétoldalú nemzetközi kapcsolatainak kibontakozása, létrejött a testvérvárosi mozgalom, és kialakultak a multilaterális nemzetközi városszervezetek. (Mérey, 2000)
- 12 -
2.3. Az önkormányzatok külkapcsolatai
A városok számára kiemelkedő fontosságú fejlődésük szempontjából, hogy nemzetközi kapcsolatokat építsenek ki, fejlesszék és ápolják azokat. A külkapcsolatok kiépítése más önkormányzatok tevékenységének megismerésére, együttműködésre, információ- és tapasztalatcserére ad lehetőséget, támogatja a város és térségének turizmusát és kulturális életét. Gazdasági jelentősége is vitathatatlan, a kulturális kapcsolatok erősítik a gazdasági és üzleti kötődéseket is, a más országbeli városokkal való együttműködés a kultúra, az oktatás és a sport területén a gazdaságra is kedvező hatással van. A diplomáciai kapcsolatok kialakítása fontos szerepet játszik a külgazdasági kapcsolatok erősítésében és a befektetők, a külföldi tőke városba vonzásában, lehetővé teszi az egyes önkormányzatok számára, hogy közös gazdasági projektekbe kezdhessenek, és együttműködhessenek a legkülönbözőbb szakmai területeken.
2.3.1. Az önkormányzati külkapcsolatok formái Az
önkormányzatok
nemzetközi
tevékenysége
két-
illetve
többoldalú
kapcsolatok keretében valósul meg. A kétoldalú kapcsolat során az önkormányzat valamely külföldi település vezetőivel
működik
együtt,
testvérvárosi,
partnervárosi
vagy
projekt-jellegű
együttműködés formájában. Az összefogásra a hasonló helyzet, közös igények és feladatok mentén, a helyi igények figyelembevételével kerül sor, a folyamatos kapcsolattartást és egyeztetést hivatalos levélváltás és rendszeres találkozók szolgálják. Az együttműködés elsősorban kulturális, oktatási vagy sportjellegű, testvérintézményi kapcsolatok fenntartását, iskolák, kulturális, egészségügyi és sportintézmények, egyesületek közötti cserekapcsolatokat, közös programok, nemzetközi rendezvények, konferenciák és tanulmányutak megszervezését és lebonyolítását, kölcsönösen előnyös gazdasági lehetőségek feltárását foglalja magában. A felek a tapasztalatok átadására, közös problémák felismerésére és közös megoldáskeresésre törekednek.
- 13 -
A földrajzi közelség, a történelmi kapcsolódások, a közös helyi érdekek vagy éppen a közös nyelv az alapja a határmenti együttműködésnek Ausztria, Szlovákia, Ukrajna és Románia magyar határ menti települései és a magyar oldalon elhelyezkedő önkormányzatok között. Ilyen határmenti együttműködés keretében valósult meg például Komárom és Komárno közös buszjárata, Szentgotthárd és Jennersdorf közös szennyvíztisztító telepe, valamint a Felső-Tisza vidéki és kárpátaljai települések árvízvédelmi összefogása. Az önkormányzatoknak, amellett, hogy a sajátos helyi igények, érdekek és feladatok figyelembevételével kétoldalú nemzetközi kapcsolatokat építenek ki más országbeli településekkel, módjuk van részt venni a különböző nemzetközi városszervezetek munkájában is. Az
egyik
legátfogóbb
városközi
szervezet
a
Helyi
Önkormányzatok
Világszövetsége (IULA), melynek célja a tapasztalatcsere és a közös akciók ösztönzése. Az európai önkormányzatok kapcsolatait szolgáló legfontosabb szervezetek a helyi és regionális hatóságok közvetlen együttműködésének elősegítésére alakult Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa (CLRAE), valamint a testvérvárosi kapcsolatok építését, a területfejlesztési és közigazgatási tapasztalatcserét ösztönző Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR). A regionális önkormányzatok határokon átnyúló együttműködéseik keretében egész szomszédos térségeket érintő feladatok közös megoldására törekednek. Tájvédelmi, infrastrukturális, környezetvédelmi, kereskedelem-fejlesztési és kulturális programokra
irányul
az
1978-ban
létrehozott
Alpok-Adria
Munkaközösség
tevékenysége, amely magyarországi, ausztriai, németországi, svájci és olaszországi megyék, tartományok, illetve Szlovénia és Horvátország részvételével működik. A Kárpátok Eurórégió 1993-ban alakult magyar, ukrán, lengyel, szlovák és román megyék, nagyvárosok részvételével közös kereskedelmi, környezetvédelmi és kulturális programok megvalósítása érdekében. (Mérey, 2000)
- 14 -
3. Kecskemét
3.1. Általános információk
Kecskemét az ország középső részén, a Duna-Tisza közi Homokhátságon fekszik, fontos kereskedelmi útvonalak mentén jött létre. Könnyen megközelíthető az ország minden részéről, az 1998-ban átadott M5-ös autópálya bekapcsolja az európai úthálózati rendszerbe és erősíti regionális szerepét. Kedvező földrajzi fekvése fejlődésének egyik meghatározó tényezője. Az ország legnagyobb területű megyéjének székhelyeként regionális szerepkört tölt be, ipari, kereskedelmi, kulturális, közlekedési és közigazgatási központ. Nevének eredete a mai napig vita tárgyát képezi. A nyelvészek többsége azt az elképzelést fogadja el, hogy a „kecske” és a járást jelentő „mét” szavak összevonásából keletkezett. A város jelképei a címer és a zászló. A címer hatszögletű pajzs, vörös mezejében zöld hármas halmon ágaskodó ezüstszínű kecskebakkal, felette a szentkorona látható. Kecskemét lobogója téglalap alakú, vörös - fehér - vörös sávozású, a fehér sáv közepén a címerrel. Kecskemét lakossága a 18. századi bevándorlás nyomán megtöbbszöröződött, majd az 1980-as évek végén elérte a 100 000 főt. Azóta is folyamatos, a megyei jogú városok körében egyedülálló népességnövekedés tapasztalható, elsősorban a város vonzásának, a környező településekről való betelepedési tendenciának köszönhetően. A megye lakosságának több mint ötöde a megyeszékhelyen él. Kecskemét 110 316 lakosával a nyolcadik legnépesebb magyar város. (KSH, 2008; Lovas, 2008) A korösszetétel az elmúlt három évtizedben kedvezőtlen irányban változott. A 14 éven aluliak aránya csökkent, míg a 60 éven felülieké növekedett, de a fiatalok aránya ennek ellenére is magasabb, mint a megyei jogú városok többségében.
- 15 -
Jelentős
javulás
következett
be
az
iskolai
végzettség
alakulásában,
megnövekedett a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Az elmúlt néhány évben megvalósult beruházások javították a foglalkoztatási mutatókat. A munkanélküliségi ráta az országos szint alatt van. A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből 3,1%. Komoly problémát jelent, hogy az álláskeresők végzettsége, szakmastruktúrája eltér a munkaerőpiaci igényektől. (KSH, 2008; MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete, 2006)
3.2. A város története
Kecskemét igazi városfejlődési talány: puszta homokon jött létre virágzó település. Az egykor sivár területen csak állattenyésztő népek boldogultak, az időszámításunk előtti 3. és 2. évezred fordulóján lovas-nomád népek éltek a vidéken. A 4. század végén megjelentek a hunok, majd mintegy két évszázaddal később az avarok, de állandó település feltehetően csak a honfoglalás után alakult ki. Kecskemét az államalapítás után vált jelentőssé. A 13. században királyi birtok és már ekkor viszonylag sűrűn lakott terület volt. Az első írásos emlék 1353-ból származik, ebben szerepelt a Kechkemeth elnevezés. Nagy Lajos király 1368-as oklevele mezővárosként említi. A török hódoltság időszakában előbb a budai pasa birtoka, majd szultáni hász birtok. A 16. században létrejöttek az első céhek, és kialakult a mezőgazdasági feldolgozóipar. Fejlődését annak köszönheti, hogy jelentős utak találkozásánál fekszik. Vámszedő- és vásározóhelyként hamar kiemelkedett a környező települések közül. Heti vásárai már a 14. században rendszeressé váltak, a kecskeméti országos vásár pedig távoli vidékeken is ismert volt. 1622-ben fontos kiváltságot, vásártartási jogot kapott. A 18. és a 19. században alakult ki a mai városkép. A céhes ipar virágkorát a szőlő- és gyümölcstermesztés minőségi fejlődése kísérte. A város lakóinak száma másfél évszázad alatt meghétszereződött. A 19. század második felében meginduló
- 16 -
nagyarányú városfejlesztés eredményeképpen az egykori mezőváros nagyvárossá alakult. Közigazgatási szerepkört csak a 20. században kapott a város: előbb az 1950-ben létrehozott Bács-Kiskun megye központja, majd 1985-ben megyei jogú város lett. (Lovas, 2008; Ballai, 1992; Kecskemét Megyei Jogú Város, 2009a)
3.3. Gazdaság
A város gazdaságának alapját évszázadokon át az állattartás és kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően a kereskedelem jelentette, de már a középkorban jelentős volt a
szőlő-
és
gyümölcstermesztés
is.
A
mezővárosi
kiváltságoknak
és
a
kertgazdálkodásnak köszönhetően korán kialakult az árutermelés, pénzgazdálkodás. A kedvező fekvés, a jelentős útvonalak közelsége élénk árucserét tett lehetővé. Az iparosodás a 19. század elején indult meg, és az ipar még hosszú időn át a mezőgazdaságon alapult, a gabona-feldolgozás és a konzervgyártás alakult ki elsőként. A 20. század második felében kiterjedt ipari övezetek alakultak ki a városban, nehézipari (zománc- és kádgyártás, fémmegmunkálás) és finommechanikai üzemek jöttek létre. A rendszerváltás után a nehézipari tevékenységet az élelmiszerfeldolgozóipar és a könnyűipar váltotta fel, megjelentek a multinacionális vállalatok és a magántőke. (Kecskemét Megyei Jogú Város, 2009a; Lovas, 2008) Kecskemét gazdaságára élénk vállalkozási kedv jellemző. 2007 év végén 16647 vállalkozás működött a városban, a megyében regisztráltak közel harmada. Többségük, több mint 80%-uk szolgáltatás jellegű. Az iparban és építőiparban tevékenykedik a regisztrált vállalkozások közel 14%-a, a mezőgazdaságban mindössze 4%. (KSH, 2008) A kedvező földrajzi helyzet, az autópályának köszönhető gyors elérhetőség, a képzett munkaerő, a telephelykínálat és az ipari parkok által biztosított infrastrukturális lehetőségek és szolgáltatások jelentik Kecskemét vonzerejét a befektetők számára. Több nemzetközi cég képviselteti magát a városban. Szinte mindegyik banknak és biztosítónak van fiókja, többnek regionális központja Kecskeméten. (MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete, 2006) - 17 -
A Kecskeméten működő legfontosabb termelő tevékenységet folytató vállalatok a KÉSZ Közép-Európai Építő és Szerelő Kft., a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., az Univer cégcsoport, a Fornetti Kft., a Phoenix Mechano Kecskemét Kft. és a Zwack Unicum Nyrt. kecskeméti gyára. A városban valósul meg a legjelentősebb magyarországi külföldi beruházás. A Daimler-Benz Kecskemétet választotta első kelet-európai üzemének helyszínéül. A város mellett szólt a jó földrajzi elhelyezkedés, a kedvező közlekedési infrastruktúra és a beszállítói kapacitás. Féléves előkészítés után 2009. február 13-án Kecskemét polgármestere és az új gyár leendő igazgatója aláírta a 441 hektáros gyárterület adásvételi szerződését. A német autógyártó 800 millió eurós beruházása közvetlenül két és félezer munkahelyet teremt a régió lakói számára, és további tízezer munkahely jöhet létre beszállítói körben. A gyártás a tervek szerint 2011-ben indulhat meg, kezdetben évi százezer darabos kapacitással számolnak. (Világgazdaság, 2008; Kecskemét Megyei Jogú Város, 2009b)
3.4. Kultúra
Kodály Zoltán és Katona József szülővárosának folyamatosan bővülő kulturális kínálatát fesztiválok
múzeumok,
országos
gazdagítják.
hírű
gyűjtemények,
Színházaival,
alkotóműhelyek,
könyvtáraival,
népszerű
konferenciatermeivel,
rendezvényházaival Kecskemét a régió kulturális központja. A városban működő Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a Kodály Iskola nemzetközileg is elismert oktatási és tudományos központ. Az egész évben színes és változatos programoknak helyet adó Kecskemét rászolgált a fesztiválváros címre. Nagy hagyományokkal rendelkező, népszerű rendezvényei közül a legismertebbek a Kecskeméti Tavaszi Fesztivál, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, a Kecskeméti Amatőr Művészeti Fesztivál, a nagyszámú külföldi látogatót vonzó Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató, Európa
- 18 -
Jövője Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Találkozó, Hírös Hét Fesztivál, Kodály Művészeti Fesztivál és a Nemzetközi Bohém Ragtime & Jazz Fesztivál.
3.4.1. Hírös Hét Fesztivál Kecskemét legnagyobb múltú kulturális eseménye az elsőként 1934-ben megrendezett Hírös Hét Fesztivál, mely hagyományosan a mezőgazdaság köré fonódik. A térség mezőgazdasági termékeinek bemutatójából vált művészeti fesztivállá és konferenciasorozattá. Ma is Kertészeti és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár, szőlő- és borkonferencia, kézműves bemutató és vásár kíséri. A könnyű- és komolyzenei koncerteket, táncos produkciókat, kiállításokat, szakmai fórumokat és konferenciákat felvonultató programsorozatra belföldről és külföldről egyaránt nagy számban érkeznek látogatók. (Lovas, 2008) A 2009-ben 75. alkalommal megrendezésre kerülő Hírös Hét Fesztiválra hagyományosan minden évben meghívást kapnak a testvér- és partnervárosok delegációi. A tavalyi rendezvénysorozaton nyolc város képviseltette magát.
3.4.2. Európa Jövője Nemzetközi Gyermektalálkozó A gyermektalálkozót 2008-ban rendezték meg tizedik alkalommal. 1991 óta kétévente érkeznek csoportok immár nem csak Európából, hanem más kontinensekről is. Az idelátogató gyermekek zenés, táncos műsorral ismertetik meg kultúrájukat. Az eddigi tíz találkozó során több mint 13 ezer külföldi gyermek járt Kecskeméten. 2008-ban már 26 országból 46 csoport vett részt a találkozón. A külföldi csoportok kecskeméti családoknál kapnak elhelyezést a találkozó ideje alatt, majd a következő évben viszontlátogatásra hívják vendéglátóikat, így a kecskeméti gyermekeknek is alkalma nyílik megismerni távoli országokat. A találkozón való rendszeres részvételből városközi együttműködés is kialakulhat, jó példa erre a Rodostóval és Galántával való testvérvárosi kapcsolat. (Lovas, 2008; Európa Jövője Egyesület, 2009)
- 19 -
3.5. Sportélet
Kecskemét több sportágban is az élvonalban képviselteti magát, az első osztályban szerepel a város futball-, kézilabda-, kosárlabda- és röplabdacsapata. Az utánpótlás-nevelésről a Kecskeméti Sportiskola gondoskodik. A sportolási és edzési lehetőségeket jól felszerelt létesítmények biztosítják: négy futballpályának és atlétikai pályának helyet adó stadion, sportcsarnok, több sportpálya, szabadidőközpont, uszoda, teniszpálya működik a városban, és egy új, nemzetközi versenyek megrendezésére alkalmas sportuszoda és fedett élményfürdő építését tervezik. A város jelentős lovas hagyományokkal rendelkezik. 2005-ben védjegyoltalom alá helyeztette a „Kecskemét, Magyarország Lovas Fővárosa” jelmondatot. 1978-ban, majd 2004-ben is a város adott otthont a négyes fogathajtó világbajnokságnak, és 1999 után 2009-ben ismét Kecskeméten kerül megrendezésre a kettes fogathajtó világbajnokság.
3.6. Külkapcsolatok
Kecskemét kedvező közlekedés-földrajzi helyzete és történelmileg kialakult találkozási pont szerepe a nemzetközi kapcsolatok kiépítésének alapja. Az élénk kulturális és sportélet, valamint a vonzó gazdasági környezet a város felé fordítja a külföldi önkormányzatok, szervezetek és befektetők figyelmét. A kölcsönös érdeklődésen alapuló kulturális vagy gazdasági együttműködés pedig egy hosszú távú kapcsolat kezdete lehet. A külkapcsolatok létesítésével és fenntartásával kapcsolatos döntéseket az Önkormányzati törvény a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalja. A Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 47/1998 rendelet 9. számú melléklete, a Kötelező és önként vállalt feladatok jegyzéke az alábbi feladatokat tartalmazza a nemzetközi kapcsolatok terén:
- 20 -
testvérvárosi kapcsolatok szervezése, külföldi önkormányzatokkal való együttműködés
(programok,
rendezvények,
látogatások
szervezése,
együttműködés kialakítása civil szervezetekkel való külkapcsolatok) városi
nagyrendezvények,
fesztiválok
szervezése,
lebonyolítása,
támogatása (Kecskeméti Tavaszi Fesztivál, Kecskeméti Nyári Fesztivál, Hírös Hét Fesztivál, Kecskeméti Népzenei Találkozó, Kodály Örökség Program – Kodály Művészeti Fesztivál, Európa Jövője Nemzetközi Gyermektalálkozó, Kecskeméti Animációs Filmfesztivál) nemzetközi
sportkapcsolatok
építése,
kiemelt
nemzetközi
sportrendezvények rendezésének támogatása, nemzetközi testvérvárosi sportkapcsolatok
A nemzetközi kapcsolatok ápolása fontos feladat, a folyamatos koordinálás megfelelő szervezeti keretek meglétét feltételezi. Kecskemét külkapcsolatainak szervezését, az önkormányzat nemzetközi és gazdasági kapcsolataival összefüggő feladatokat külön szervezeti egység végzi, 2008tól Nemzetközi, Gazdasági Kapcsolatok Osztálya néven. Korábban a város külkapcsolatainak
szervezése
az
önkormányzat
művelődési,
sport
feladatait,
városmarketinggel és idegenforgalommal kapcsolatos feladatokat is ellátó Művelődési Csoport feladatkörébe tartozott. A város megnövekedett nemzetközi szerepvállalása, a testvérvárosi és egyéb külkapcsolatok megfelelő szervezésének és koordinálásának igénye, a gazdasági és tőkekapcsolatok előtérbe kerülése szükségessé tették egy kizárólag a város nemzetközi kapcsolataival foglalkozó egység létrehozását. A Nemzetközi, Gazdasági Kapcsolatok Osztályának feladatait a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Az osztály szervezi az önkormányzat nemzetközi és gazdasági kapcsolatait, az önkormányzati delegációk és a várost nemzetközi rendezvényeken képviselő küldöttségek utazásait, valamint a külföldi vendégek kecskeméti tartózkodását és programjait, beleértve az elhelyezést, étkezést, esetenként igény szerinti programot, tolmácsolást, közreműködik a lebonyolításban. Gondoskodik a külföldi vendégek és vendéglátók számára reprezentációs ajándékok beszerzéséről.
A
gazdasági
kapcsolatok
- 21 -
terén
az
érintett
társosztályokkal
együttműködve koordinálja a befektetőkkel, beruházókkal való tárgyalásokat. Közreműködik az idegen nyelven történő ügyintézésben. A testvér- és partnervárosi kapcsolatok szervezése és ápolása érdekében előkészíti a kialakítandó megállapodásokat. Figyelemmel kíséri a testvér- és partnervárosok önkormányzati híreit, eseményeit, kapcsolatot tart a testvér- és partnervárosok külügyi kapcsolatokért felelős tisztségviselőivel, gondoskodik az udvariassági, protokolláris levelezés lebonyolításáról, az információszolgáltatás és továbbítás biztosításáról. Megszervezi az önkormányzati delegációk testvérvárosi és a testvérvárosokból érkező delegációk kecskeméti látogatásait, szervezi a testvér- és partnervárosokkal kialakított együttműködés különböző területein, a kultúra, a művészet, az oktatás és a sport területén megvalósuló programokat.
- 22 -
4. Testvérvárosi kapcsolatok
4.1. A testvérvárosi mozgalom
4.1.1. Testvérvárosi mozgalom az európai béke és egység szolgálatában A második világháború után a nemzetközi együttműködés új formája jelent meg: a testvérvárosok közötti kapcsolat. Az alapgondolat az volt, hogy a népek és kultúrák találkozását lehetővé tevő testvérvárosi összefogás alkalmas eszköz egy esetleges konfliktus elkerülésére. Testvérvárosi kötődések révén a különböző országokban lakó, más nyelvet beszélő, eltérő kultúrában nevelkedett emberek közelebb kerülnek egymáshoz. Egymás jobb megismerése és a kölcsönös megértés hozzájárul az ellentétek feloldásához, a közös értékek és érdekek felismeréséhez. Ezen elgondolás mentén alakult ki és terjedt el Európa- és világszerte a testvérvárosi mozgalom. Franciaország és Németország megbékélésében fontos szerepet játszottak a városaik között létrejött testvérvárosi kapcsolatok. A csereprogramok megvalósításában a helyi önkormányzatok és a kulturális, oktatási intézmények mellett fontos szerepet játszott a Francia-Német Ifjúsági Iroda. Európa keleti részén a hidegháború időszakát a szocialista országok városai közötti kapcsolatok jellemezték, majd a nyolcvanas évektől a nyugat felé történő nyitás a városdiplomáciai kezdeményezésekben is megnyilvánult. Az Egyesült Államokban az 1956-ban létrejött Sister Cities International szervezet elsősorban a népi diplomácia eszközeivel építi az amerikai városok nemzetközi kapcsolatait. (Mérey, 2000) A testvérvárosi eszme, vagyis az a gondolat, hogy a testvérvárosok közötti együttműködés az európai béke és egység megteremtését szolgálja, Nyugat-Európából ered. Ma is az európai országok, és főként az Európai Unió tagországai tartják fenn a legtöbb testvérvárosi kapcsolatot. Az európai városok között kialakított testvérvárosi
- 23 -
kapcsolatok száma harmincezerre tehető. Ezzel a testvérvárosi mozgalom a legnagyobb hálózat, amely összeköti a kontinens országainak polgárait. A testvérvárosi kapcsolatok rendszere nagymértékben hozzájárult az európai integráció elmélyítéséhez, az európai tudat kialakításához. Az Európai Tanács 1984ben, a franciaországi Fontainbleau-ban tartott ülésén felállított, az európai identitás erősítésének lehetőségeit vizsgáló bizottság jelentése, az úgynevezett Adonnino-jelentés hangsúlyozta a testvértelepülési mozgalom hozzájárulását a tagországok állampolgárai közti szolidaritás, kölcsönös megértés és együttműködés kialakításához. A testvérvárosi kapcsolatok jelentősége abban rejlik, hogy közvetlenül bevonják a lakosság széles rétegeit, lehetővé teszik a két ország polgárai számára, hogy személyes kötődéseket, barátságokat alakítsanak ki, és ezáltal erősítik az összetartozás érzését és az európai identitást. Az Európai Bizottság 1989 óta támogatja a már meglévő testvérvárosi kapcsolatok elmélyítését és újak kialakítását. Az Európai Unió a következő programokat támogatja: új testvérvárosi kapcsolatok kiépítése testvértelepülések polgárai számára szervezett csereprogramok testvértelepülések által szervezett konferenciák Az Európai Bizottság 1993-ban a testvértelepülési mozgalom aranycsillaga elnevezéssel díjat hozott létre azoknak a városoknak a kitüntetésére és elismerésére, amelyek testvérvárosi programjaik megvalósítása során tanújelét adták az európai integráció iránti elkötelezettségüknek. A testvérvárosi kapcsolatok elterjedésében és dinamikus fejlődésében fontos szerepet játszik az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa (Council of European Municipalities and Regions, CEMR) és az Egyesült Városok Szervezete (United Towns Organisation, UTO) tevékenysége. Előbbit 1951-ben alapították Genfben, Európai Önkormányzatok Tanácsa néven. Ma a legnagyobb európai önkormányzatokat tömörítő szervezet, melynek egyik kiemelt célja, hogy ösztönözze a testvérvárosi kapcsolatok kialakítását. A testvérvárosok világszövetsége, az Egyesült Városok Szervezete 1957-ben alakult meg. (Európai Információs Pont, 2009)
- 24 -
4.1.2. Magyar települések testvérvárosi kapcsolatai Magyarország településeinek harmada rendelkezik testvérvárosi kapcsolatokkal. Többségük (62%) egy várossal tart fenn kapcsolatot, 18%-uk kettővel, 10%-uk hárommal. Mindössze a magyar települések tizede ápol kapcsolatot négy vagy több testvérvárossal. A magyar városok a szocializmus idején elsősorban az NDK, Lengyelország és Finnország településeivel alakítottak ki kapcsolatokat. A berlini fal leomlása után erősödtek a németországi kapcsolatok, és jelentősen megemelkedett az ausztriai és romániai testvérvárosok száma. A rendszerváltás után a magyar önkormányzatok szélesebb döntési jogkörhöz jutottak, több lehetőségük nyílt külföldi városokkal együttműködni.
A
magyar
települések
testvérvárosainak
száma
1989
óta
megtöbbszöröződött. Ma Németország, Románia és Szlovákia városai a magyar települések legfontosabb partnerei. Ahogy ebből a rövid áttekintésből is kitűnik, az európai városokkal való együttműködés a jellemző, a magyar önkormányzatok az esetek túlnyomó többségében európai településekkel alakítanak ki testvérvárosi kapcsolatot. Jellemzően a nagyvárosok rendelkeznek hosszabb múltra visszatekintő kapcsolatokkal, a kisebb települések inkább csak a rendszerváltás után kapcsolódtak be nagyobb arányban a testvérvárosi mozgalomba. A magyar települések a rendszerváltás óta aktívabbak a testvérvárosi kapcsolatok kialakításában, gyakrabban (az esetek felében) vállalják a kezdeményező szerepet. Az esetek közel 40%-ában a külföldi fél teszi meg az első lépést az együttműködés felé, és az esetek tizedében közös szándékból jön létre kapcsolat.
Testvérvárosi kapcsolatok kialakítására leggyakrabban kulturális vagy gazdasági megfontolásból került sor. Az 1990-es években került előtérbe az oktatási együttműködés, azóta megnövekedett az iskolák közötti cserelehetőség és a nyelvtanulás megkönnyítése miatt kezdeményezett kapcsolatok száma. A gazdasági és üzleti kapcsolatok kialakításának szándéka inkább a nagyvárosokat, megyeszékhelyeket jellemzi, a kisebb települések főleg kulturális területen keresik az együttműködési lehetőségeket.
- 25 -
A kapcsolatok, akármilyen kifejezett, szerződésben rögzített céllal jönnek létre, többnyire kulturális és oktatásbeli alapokon nyugszanak. Emellett jelentős még a turizmus és az idegenforgalom területén való együttműködés, valóban intenzív gazdasági kapcsolatot viszonylag ritkán sikerül kiépíteni a testvérvárosoknak egymás között. (Giczi, 2002)
4.1.3. A testvérvárosi kapcsolat kialakítása, az együttműködés területei A testvérvárosi kapcsolat a két település önkormányzatai közötti szerződésen alapul. Hivatalosan a testvérvárosi megállapodás aláírásának ünnepélyes ceremóniája hívja életre, de általában már ezt megelőzően is intenzív az együttműködés a városok polgárai, egyesületei, iskolái között. Nem ritkán épp a civil szféra kezdeményezi a már meglévő kapcsolatok intézményesítését. A partnertelepülés kiválasztása a testvérvárosi kapcsolat motivációinak megfelelően történik. Az együttműködés alapja általában a két város kulturális és sportéletének vagy helyi egyesületeik és vállalkozásaik tevékenységének kapcsolódása, de gyakori szempont a földrajzi elhelyezkedés, a hasonló méret, a történelmi vagy nyelvi összefüggés is. A testvérvárosi megállapodás tartalmazza a megállapodást kötő települések (önkormányzatok) és a képviseletükben aláíró tisztségviselők megnevezését, az együttműködés általános céljait, eszméit, konkrét célját és formáját, az együttműködés szükség és lehetőség szerinti bővítésére való utalást, a megállapodás hatályba lépésének dátumát, esetleg érvényességi időtartamát, megvalósításának rendjét. A testvérvárosi szerződésben a felek kifejezik azon szándékukat, hogy továbbfejlesszék
és
elmélyítsék
településeik
között
a
baráti
kapcsolatokat,
hozzájáruljanak állampolgáraik közeledéséhez, a kulturális és gazdasági ismeretek szabad áramlásához. Európai városok közötti szerződés megszövegezésben gyakran megjelenik a testvérvárosi mozgalom alapgondolata, az európai egység és béke eszméje, a felek kijelentik, hogy együttműködésük a békét szolgálja közös Európájukban. A megállapodásban megfogalmazódnak az együttműködés konkrét területei is, így például együttműködés a kultúra, oktatás, gazdaság, sport területén,
- 26 -
tapasztalatok átadása, közös részvétel nemzetközi pályázatokon, szakember-csere, turisztikai kapcsolatok fejlesztése, kedvező befektetői környezet megteremtése. A testvérvárosi szerződés aláírására ünnepélyes keretek között kerül sor, általában két egymást követő évben, először az egyik, majd a másik városban, a lakosság és a sajtó jelenlétében. A testvérvárosok közötti együttműködés csak a lakosság bevonásával válhat sikeressé. A kapcsolatot formálisan a két város önkormányzata hozza létre, de valóban tartalmassá a lakosság aktív részvétele teszi. Csak azok a kapcsolatok bizonyulnak életképesnek, amelyeket a lakosok, a civil szervezetek, a vállalkozások magukénak éreznek, és amelyek képesek mozgósítani a fiatalságot is. Az együttműködési lehetőségek száma gyakorlatilag korlátlan. Bármelyik fél szabadon kezdeményezhet, tehet új javaslatokat. Az oktatási, kulturális és sportesemények közös szervezése a leggyakoribb, de a helyi igények, a helyi közösségek szükségleteinek figyelembevételével más tevékenységekre is kiterjeszthetik együttműködésüket a testvérvárosok. A testvérvárosi mozgalom alapvető célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a különböző országokban élő fiatalokat. Ezt az oktatási intézményeken keresztül, testvériskolai együttműködések és iskolai csereprogramok révén lehet a leginkább elérni. A kapcsolatok legnagyobb része kulturális alapokon nyugszik. Zenekarok, színházi társulatok látogatnak a testvérvárosokba, a kiállításokat a másik helyszínen is megrendezik. Ezek a programok nemcsak a partnerváros kultúráját ismertetik meg és a testvérvárosi kötődéseket erősítik, hanem egyúttal felhívják a figyelmet a saját kulturális értékekre is. Nem véletlen, hogy mindig is jelentős szerepet játszottak a testvérvárosi kapcsolatokban a sportesemények. Jelentős számú embert képesek megmozgatni, népszerűek mind a saját lakosság, mind a testvérvárosból érkező vendégek körében. A kultúrához hasonlóan a sport sem ismer nyelvi korlátokat. A testvérvárosi kapcsolatok többségét gazdasági együttműködés és a befektetői környezet javításának szándékával hozzák létre, de viszonylag ritkán sikerül valóban élénk gazdasági és üzleti kapcsolatot kialakítani.
- 27 -
A
testvérvárosi
együttműködés
alkalmat
ad
a
nemzetek
közötti
tapasztalatcserére, közös megoldáskeresésre, összehangolt cselekvésre. Rendkívül fontos a találkozók elősegítése és a párbeszéd elmélyítése, már a folyamatos egyeztetés, a tapasztalatok összehasonlítása is jobb megoldásokat eredményezhet, hiszen átfogóbb megközelítést tesz lehetővé. A helyi problémák megoldásának egyik módja az egymástól földrajzilag távol eső, de hasonló helyzetű települések összefogása. A testvérvárosok közös erőfeszítéseket tehetnek olyan mindenütt jelenlévő problémák kezelése érdekében, mint a munkanélküliség és összehangoltan valósíthatják meg településfejlesztési és környezetvédelmi programjaikat. (Európai Információs Pont, 2009)
4.2. Kecskemét testvérvárosai
Kecskemét külkapcsolati rendszerének alapját a testvér- és partnervárosi kapcsolatok jelentik. A testvérvárosi mozgalom korábban már kifejtett alapgondolata az volt, hogy a különböző országok városainak együttműködése alkalmas eszköz egy esetleges konfliktus kialakulásának megelőzésére. Ezen elgondolás mentén rendkívül kiterjedt és sokszínű nemzetközi kapcsolatrendszer épült ki Kecskeméten. A város évtizedek óta törekszik együttműködésre más országok településeivel. Az első testvérvárosi szerződést Szimferopol városával kötötte Kecskemét 1963-ban, majd a másodikat még ugyanabban az évben Coventry-val. Mostanáig összesen tizenkét külföldi településsel írt alá testvérvárosi szerződést a város, és további tizeneggyel működik együtt egyezményekben, szándéknyilatkozatokban, illetve tárgyalásokon megfogalmazott célok érdekében. A huszonhárom város közül, amelyekkel Kecskemét testvérvárosi szerződést vagy egyéb, együttműködésről szóló megállapodást írt alá tizennyolc Európa területén helyezkedik el, a többi ázsiai. A testvérvárosok között mindössze egy Európán kívüli van, az izraeli Nahariya.
- 28 -
A kapcsolatok felvétele a testvér- és partnervárosok többségével 1990 után történt, mindössze négy település esetében tekint vissza hosszabb múltra az együttműködés. A városvezetés 1963-ban Szimferopol (Ukrajna) és Coventry (Anglia), 1976-ban Arcueil (Franciaország), 1986-ban pedig Hyvinkää (Finnország) képviselőivel írt alá testvérvárosi szerződést. A kilencvenes évek óta Kecskemét testvérvárosainak száma megháromszorozódott. Nahariya (Izrael) 1990, Rüsselsheim (Németország) 1991, Dornbirn (Ausztria) 1993, Viborg (Dánia) 1997, Marosvásárhely (Románia) 1999, Beregszász (Ukrajna) és Rodostó (Törökország) 2001, Galánta (Szlovákia) 2002 óta testvérváros.
Az eddig felsoroltakon kívül a város több másik településsel is együttműködik a kultúra, az oktatás, a sport vagy a gazdaság területén. Aomori (Japán) és Kecskemét között 1994 óta van érvényben írásos egyezmény az oktatási és kulturális kapcsolatról. Az azóta eltelt években több várossal kapcsolatban felmerült az együttműködés szándéka. Kecskemét együttműködésről szóló jegyzőkönyvet írt alá 1996-ban Kolomna (Oroszország), együttműködési megállapodást 1998-ban Taraz (Kazahsztán), 2002-ben Shkodra (Albánia), 2004-ben Sepsiszentgyörgy (Románia) és 2007-ben Wadowice (Lengyelország), partnervárosi megállapodást 2002-ben Grossenhain (Németország), valamint együttműködési szándéknyilatkozatot 1996-ban Zibo (Kína), 2005-ben Lidköping (Svédország) városával, majd 2005-ben a Vajdasági Magyar Szövetség Újvidéki Szervezetével (Szerbia). 2006-ban Montana (Bulgária) városával folytak tárgyalások az együttműködésről, eredménytelenül.
4.2.1. A testvér- és partnervárosok bemutatása Rüsselsheim A németországi várossal alakult ki az egyik legintenzívebb testvérkapcsolat, amely folyamatos együttműködést foglal magában a két város tűzoltóságai, sportegyesületei, zene- és énekkarai, intézményei között. A testvérvárosi szerződés megkötésére 1991. május 4-én került sor az egy évvel korábbi szándéknyilatkozatnak megfelelően. 2001-ben Kecskeméten ünnepelték a tíz éves évfordulót, 2006-ban pedig Jubileumi Nyilatkozatot írtak alá a testvérvárosi szerződés megerősítéséről. - 29 -
Az évente, Kecskeméten illetve Rüsselsheim-ben felváltva megrendezésre kerülő Testvérvárosi Sporthétvége a két város legsikeresebb közös kezdeményezése. A sportolókon kívül a vendég települést képviselő hivatalos delegáció is rendszeresen részt vesz a rendezvényen, amelynek a 2009-es évben a német fél ad otthont. A Rüsselsheim-i Önkormányzat több alkalommal lehetőséget biztosított egy kecskeméti diák számára, hogy egy hónapos szakmai gyakorlatot töltsön a németországi városban.
Marosvásárhely Szintén a fontos partnerek közé tartozik Marosvásárhely. A századfordulóra visszatekintő kapcsolat mára az egyik legintenzívebben működő testvérvárosi összefogássá
vált.
Az
együttműködés
sikerében
komoly
szerepet játszik
a
Marosvásárely-Kecskemét Baráti Kör tevékenysége. Kecskemét hivatalos delegációja az elmúlt években részt vett a Marosvásárhelyi Napok rendezvénysorozaton, ahogy Marosvásárhely küldöttsége is rendszeres vendég a kecskeméti Hírös Hét Fesztiválon. 2008 őszén az Európai Bizottság támogatásával testvérvárosi konferenciát rendeztek Marosvásárhelyen szőlőtermesztés és borászat témakörben, Kecskemét részvételével.
Beregszász Az együttműködési megállapodás megkötése 1993 végére tehető, a testvérvárosi megállapodás aláírására pedig 2001. október 20-án került sor. A kapcsolat ápolásában táborok és látogatások megszervezésével és karitatív akciók végrehajtásával tevékenyen részt vesz a Bekecs Beregszász-Kecskemét Baráti Társaság Egyesület. A delegációs kapcsolatok mellett a jótékonyság a testvérvárosi kötelék alapja. Kecskemét önkormányzata támogatta a beregszászi Gyermek és Ifjúsági Könyvtár és Közösségi Tér létrehozását és könyvadományokkal is hozzájárult az intézmény működéséhez.
2009 márciusában a beregszászi színtársulat vendégszerepelt a
kecskeméti Katona József Színházban, a bevételt a szervezők, a három kecskeméti Lions Klub és a helyi Rotary Klub beregszászi gyerekek magyarországi üdültetésére ajánlották fel.
- 30 -
Hyvinkää Kecskemét legrégebbi testvérvárosi kapcsolatai közé tartozik a finnországi Hyvinkää-vel való együttműködés, a testvérvárosi egyezményt 1986. június 4-én kötötték meg. A nagy távolság ellenére élénk a kapcsolat a két város egyesületei, iskolái, zenetanárai és zenekarai között. A húsz éves évforduló alkalmából rendezett ünnepségre a város polgármesterének meghívására a hivatalos delegációval a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar is Hyvinkää-be utazott. A kapcsolat ápolásában fontos szerepet játszik a háromévente, felváltva Finnországban és Magyarországon megrendezésre kerülő Finn-Magyar Testvérvárosi Konferencia, melynek idén Eger ad otthont.
Rodostó Az együttműködés a törökországi Rodostó (Tekirdağ) városával a kecskeméti Európa Jövője Nemzetközi Ifjúsági- és Gyermektalálkozón való rendszeres részvételből fejlődött ki. A 2000-ben a Hírös Hét Fesztiválra érkező rodostói delegáció kezdeményezte a testvérvárosi kapcsolat kialakítását. Rodostó minden évben meghívja magyar testvérvárosának delegációját és egy néptáncegyüttesét vagy modern táncegyüttesét a Rodostói Cseresznyefesztiválra. Tavaly a fesztivál alkalmából testvérvárosi képzőművészeti kiállítást szerveztek, ahol a Kecskeméti Képzőművészek Közössége is kiállított.
Galánta A kapcsolat Galántával szintén a nemzetközi gyermektalálkozókra vezethető vissza. A két város vezetői 1998-ban együttműködési megállapodást, 2002-ben pedig testvérvárosi szerződést írtak alá. Mindkét eseményre a Hírös Hét Fesztivál keretében került sor, amelyen rendszeresen részt vesz a szlovák város delegációja. A két város között erős kötelék Kodály Zoltán, aki Kecskeméten született és évekig Galántán élt. A Kodály Iskola kórusai rendszeresen vendégszerepelnek Galántán, és egymást követően mindkét városban megrendezésre kerülnek a Kodály Fesztiválok.
- 31 -
Dornbirn Az 1993-ban aláírt testvérvárosi szerződést 2003-ban Jubileumi Nyilatkozattal erősítette meg a két város. A kapcsolat hivatalos levélváltásban, egyesületek, kórházak, iskolák együttműködésében, delegációk látogatásában és az osztrák fél a Hírös Hét Fesztiválon való gyakori részvételében nyilvánul meg.
Szimferopol Kecskemét egyik legrégebbi testvérvárosával, az ukrajnai Szimferopollal a kapcsolat az 1963-as szerződéskötéssel jött létre. Szimferopol hivatalos küldöttségének 2006 évi kecskeméti látogatása során jegyzőkönyvet írtak alá a további együttműködési szándékról, miután a nagy távolság miatt a kapcsolat hosszú időre megszakadt. A következő két évben Kecskemét delegációt küldött Szimferopolba, a Város Napja rendezvényre.
Viborg 1997. április 4-én, a viborgi delegáció kecskeméti tartózkodása során került sor a testvérvárosi szerződés aláírására, amely az oktatás, a kultúra, a turizmus és sport, illetve a gazdaság területén való együttműködés szándékát fejezte ki. 1992-ben Kecskeméten kezdte meg működését a koppenhágai Dán Intézet első magyarországi kihelyezett tagozata.
További testvérvárosok A legrégebbi testvérvárosok közül kettővel és az egyik legtávolabbi testvérvárossal nem sikerült igazán intenzív kapcsolatot kialakítani. Erre magyarázatot majd a következő fejezetben keresek, itt mindössze néhány szóban bemutatom ezeket a városokat is. Egyrészt a teljesség igénye megköveteli, hogy szó essen róluk, másrészt pedig nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezekben a kapcsolatokban is ott van a későbbi sikeres és tartalmas együttműködés lehetősége. A közép-angliai Coventry-vel több évtizedre megszakadtak a delegációs kapcsolatok, majd 1999 után több alkalommal érkezett küldöttség a Hírös Hét Fesztiválra. A franciaországi Arcueil és Kecskemét között az 1976-ban létrejött - 32 -
testvérvárosi kapcsolat mára sokat veszített jelentőségéből. Nahariya-val a kapcsolat a nagy földrajzi távolság és az izraeli konfliktus miatt 2006-ban megszakadt.
Kecskemét külkapcsolatai nem korlátozódnak csupán testvérvárosi kötelékekre, a város további településekkel is együttműködésre törekszik valamiféle írásos megállapodás és tárgyalások során kialakított megegyezés alapján.
Lidköping Az együttműködés elsősorban szakmai jellegű Kecskemét és a szintén légierőbázissal rendelkező svéd kisváros között. A Gripen-projekt keretében svéd szakemberek érkeznek Kecskemétre, a kecskeméti pilóták pedig Lidköpingben vesznek részt továbbképzésen. A svéd fél kezdeményezésére 2005. április 12-én írták alá a két város vezetői az együttműködési szándéknyilatkozatot, melyet 2007-ben újabb 5 évre meghosszabbítottak. 2008 szeptemberében Lidköpingben került megrendezésre a SvédMagyar Vállalkozói Napok elnevezésű rendezvény, és már folyamatban van a 2009 októberében Kecskeméten megvalósuló következő vállalkozói találkozó előkészítése. 2005 óta az együttműködés a kultúra és az oktatás területén is aktív. A svéd partnerváros középiskolai tanárai 2006-ban Kecskeméten jártak, és idén májusban is érkezik egy oktatási szakemberekből álló tízfős küldöttség, hogy a szakképzés elméleti és gyakorlati megvalósítását tanulmányozzák városunkban.
Aomori A japán partnervárossal az 1994-ben létrejött kapcsolat különösen a kultúra és az oktatás területén jelentős. Az 1996-ban aláírt szándéknyilatkozat e két terület mellett a turizmus és sport, illetve a gazdaság területén való együttműködést tűzte ki célul. A kapcsolatok ápolásában, fejlesztésében fontos szerepet játszik a Kecskemét-Aomori Baráti Kör és az Aomori Tartományi Magyar Baráti Társaság tevékenysége. A 2009-es Magyarország-Japán Jubileumi Év során megrendezésre kerülő programok és a japán hercegi pár májusi kecskeméti látogatása kiváló alkalmat jelentenek a két város közötti kapcsolat ápolására és szorosabbá tételére.
- 33 -
Sepsiszentgyörgy A korábbi évekhez hasonlóan 2004-ben is érkezett sepsiszentgyörgyi delegáció a Hírös Hét Fesztiválra, ekkor kötötték meg az együttműködési megállapodást. A kapcsolat elsősorban kulturális jellegű, rendszeresek a kecskeméti képzőművészek kiállításai az erdélyi városban. Kecskemét delegációja több alkalommal részt vett a „Szent György Napok” rendezvénysorozaton és 2007-ben a Sepsiszentgyörgy által szervezett testvérvárosi kulturális találkozón.
További partnervárosok 1996-ban együttműködésről szóló jegyzőkönyv aláírására került sor az oroszországi Kolomna városával, majd Zibo és Taraz kezdeményezésére 1996-ban, illetve 1998-ban együttműködési szándéknyilatkozat született. Miután a großenhain-i székhelyű STEMA leányvállalata Kecskemétre települt, a két fél partnervárosi megállapodás tervezet dolgozott ki 2002-ben. Az albániai Shkodra városával az együttműködést a város polgármestere kezdeményezte, miután 2001-ben vezetésével delegáció vett részt a magyar önkormányzati rendszer témakörében Kecskeméten megrendezett szakmai programon. Az együttműködési megállapodás aláírására 2002 augusztusában került sor. A lengyelországi Wadowicével, II János Pál pápa szülővárosával egészen új keletű a kapcsolat, az együttműködési megállapodás aláírása 2007. szeptember 14-én történt meg. 2005-ben, a Vajdasági Magyar Szövetség Újvidéki Szervezetének kecskeméti látogatása alkalmával tárgyalások kezdődtek a Kecskemét és Újvidék közötti együttműködés lehetőségéről. A megbeszélések folytatódtak a következő években, a Város Napja ünnepségre Újvidékre utazó kecskeméti delegáció és a szervezet között. (Kecskemét Megyei Jogú Város, 2009c)
- 34 -
4.2.2. A testvér- és partnervárosi együttműködés területei Kecskemét városa mindig is kereste az együttműködés lehetőségét külföldi településekkel. A folyamatos kapcsolattartást és a tartós együttműködést leginkább a testvér- és partnervárosi kapcsolatok kialakítása szolgálja. A lakosság széles körű bevonása valódi tartalommal tölti meg a kapcsolatot és elősegíti egymás jobb megismerését, a különböző országban, különböző kulturális és nyelvi környezetben élő emberek közötti megértést. A két város vezetőinek rendszeres hivatalos találkozói pedig lehetővé teszik a kapcsolat ápolását és fejlesztését, az együttműködés részleteiről és lehetséges további területeiről való tárgyalásokat. A testvér- és partnervárosokkal a kapcsolat leginkább a kultúra, az oktatás és a sport
területén
jelentős,
de
Kecskemét
minél
több
településsel
gazdasági
együttműködésre és szakmai tapasztalatcserére törekszik. A kulturális és sportesemények a leginkább alkalmasak testvérvárosi kapcsolat elmélyítésére, hiszen a lakosság nagy részéhez szólnak. Sikeresek a testvérvárosok kultúráját bemutató kiállítások, intézmények, a különböző rendezvényekre, például az Európa Jövője Találkozóra a testvérvárosokból érkező fellépők műsorai, és népszerű az immár hagyománynak számító Kecskemét-Rüsselsheim Sporthétvége is. A kultúra és a sport mellett az oktatás területén való együttműködés, az oktatási intézmények közötti kapcsolatok is jelentősek, mint például a rüsselsheimi szakmai gyakorlati lehetőség és a tavaly Viborgban megrendezett oktatási témájú testvérvárosi konferencia. A gazdasági együttműködés ösztönzése és a kedvező befektetői környezet megteremtése visszatérő elem a testvérvárosi szerződésekben és együttműködési megállapodásokban, de valóban intenzív gazdasági kapcsolatot csak ritkán sikerül kialakítani. Ígéretes viszont Kecskemét és Lidköping kezdeményezése, az idén második alkalommal megrendezésre kerülő Svéd-Magyar Vállalkozói Napok. A testvér- és partnervárosi kapcsolat kialakításának egyik célja a szakmai tapasztalatcsere. Ennek szellemében működik együtt a kecskeméti rendőrség és tűzoltóság a testvérvárosok, például Dornbirn vagy Hyvinkää testületeivel, és került sor 2008 őszén Marosvásárhelyen testvérvárosi konferenciára szőlőtermesztés és borászat témakörben. A közigazgatás kérdéseiben való tapasztalatcsere is jelentős, a 2009-ben Egerben megrendezésre kerülő Finn-Magyar Testvérvárosi Konferencia egyik kiemelt témája az önkormányzatiság. - 35 -
4.2.3. A kapcsolatok alakulása és jövője Az
együttműködésről,
testvér-
vagy
partnervárosi
kapcsolatról
szóló
megállapodás aláírása önmagában nem több a szándék kinyilvánításánál. A létrejött kapcsolat ápolása és fejlesztése, a megfogalmazott célok megvalósítása érdekében a két település nemzetközi kapcsolatokért felelős egységeinek folyamatosan együtt kell dolgozniuk. Mindkét fél részéről merülhetnek fel ötletek, amelyek alapján konkretizálni lehet az együttműködést, meg lehet határozni annak formáját. A folyamatos kapcsolattartás, tájékozódás és tájékoztatás a városközi kapcsolatok kevésbé látványos, de nagyon fontos eleme. A kapcsolat életben tartásához nem kevésbé fontos, hogy lehetőleg rendszeresen sor kerüljön hivatalos találkozókra. Ezzel kapcsolatban nem lehet eléggé hangsúlyozni a Kecskeméten és több testvérvárosában évente megrendezett fesztiválok jelentőségét. Ezek a rendezvények amellett, hogy kulturális, zenei, népművészeti és táncos programokat kínálnak, kitűnő lehetőséget biztosítanak új kapcsolatok kialakítására, valamint a meglévők ápolására és fejlesztésére, hiszen alkalmat nyitnak a különböző városok vezetőinek találkozására. Kecskemét részéről ezek a feltételek biztosítottak, megvan a törekvés az együttműködés fenntartását szolgáló mindennapos kapcsolattartó munka és a rendszeres hivatalos találkozók biztosítására, de a kapcsolat alakulását számtalan más tényező befolyásolja, olyanok is, amelyeket a város nem tud ellenőrzése alá vonni. A következőkben a kapcsolatok értékelésére térek ki intenzitásuk szempontjából, ennek célja, hogy egy helyzetképet alkothassak, amely alapján a jövőre vonatkozó következtetéseket le lehet vonni. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy a testvérvárosok többségével, és több partnervárossal is intenzív és tartalmas kapcsolatot sikerült kialakítani, amely intézményi együttműködést és rendszeresen vagy alkalmi jelleggel közös programok megrendezését is magában foglalja. Vannak azonban ellenpéldák is. A testvérvárosok közül a legtávolabbival (Nahariya) és kettővel a legrégebbiek közül (Coventry és Arcueil) jelenleg nincsen semmilyen interakció. Annak, hogy egy kapcsolat nem működik, több oka lehet, a legkézenfekvőbbekre már az előző mondatban is utaltam. A nagy földrajzi távolság önmagában is jelentősen megnehezíti az aktív kapcsolatvitelt, Nahariya esetében pedig az izraeli konfliktus is akadályozza. A több évtizede fennálló - 36 -
kapcsolatok háttérbeszorulásának oka, hogy a testvérvárosi szerződés aláírása óta eltelt idő alatt a körülmények megváltoztak. Coventry és Kecskemét között a hatvanas években még élénk volt az együttműködés, majd 1968-ban a prágai felkelés szovjetek általi leverése miatt megszakadtak a delegációs kapcsolatok. A kilencvenes évek végétől ismét több alkalommal érkezett küldöttség Coventry-ből, de az igazán tartalmas együttműködést nem sikerült helyreállítani. A nem testvérvárosi szintű kapcsolatok, például Kolomna, Zibo és Taraz esetében gyakrabban fordult elő, hogy az írásos megállapodásban rögzített együttműködési szándékot nem sikerült az elképzeléseknek megfelelően megvalósítani. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a jelenleg inaktív kapcsolatok is fejleszthetőek szándék és lehetőség függvényében. Arra, hogy a korábban hosszabb időre háttérbe szorult, kevésbé intenzív kapcsolatok is tartogatnak lehetőségeket, jó példa Szimferopol. Az ukrajnai várossal a kapcsolat a kilencvenes évek elejére az 1989 utáni politikai változásoknak is betudhatóan sokat veszített jelentőségéből. 1992 után hosszú ideig nem érkezett delegáció az ukrajnai városból, majd 2006-ban Szimferopol polgármestere a Hírös Hét Fesztivál alkalmából ismét Kecskemétre látogatott és kifejezte azon szándékát, hogy szeretné a két város közti kapcsolatot felélénkíteni. Azóta minden évben érkezett szimferopoli delegáció a Hírös Hét Fesztiválra. Súlyos mulasztás lenne a testvér- és partnervárosi kapcsolatokat pusztán jelenlegi tartalmuk és jelentőségük alapján értékelni, hiszen ennél is sokkal fontosabb, hogy fejlődőképesek-e. A kapcsolatot életre hívó megállapodás ugyan általában tartalmaz utalást az együttműködés későbbi bővítésének szándékára, de a végrehajtás során gyakran esnek abba a csapdába, hogy nem tudnak túllépni a már bevált hagyományok folytatásán. Az új kezdeményezések hiányában a kapcsolat Kecskemét testvér- és partnervárosainak egy részével a már sikeresnek bizonyult programok rendszeres megtartására korlátozódik. Összefoglalóan a városközi kapcsolatok kiépítésére és fenntartására irányuló tevékenység sikeresnek mondható. A jelenleg is aktív kapcsolatokat ápolni, bővíteni, továbbfejleszteni kell és keresni a lehetőséget a passzív kapcsolatok felélénkítésére. A legérdekesebb kérdés, hogy lehet-e újabb kapcsolatfelvételre számítani. Egyben a legnehezebb is, hiszen a jövőre vonatkozó megállapításokat teljes bizonyossággal nem lehet tenni.
- 37 -
Abból indultam ki, hogy megfigyelhető-e valamilyen koncepció, ami alapján Kecskemét kiválasztotta, hogy mely városokkal és milyen formában működik együtt. A gyakorlatban persze a konkrét lehetőségek és megkeresések mérlegelése alapján dőlt el ez a kérdés, de a testvér- és partnervárosok sorát szemlélve megállapítható, hogy földrajzi szempontok is érvényesültek. Az első két testvérvárosi szerződés megkötése Szimferopol és Coventry városával szimbolikusan Európa keleti és nyugati végeit ölelte fel. Három olyan ország van, amelynek két településével is felvette a diplomáciai kapcsolatot Kecskemét: Ukrajna, Románia és Németország. Szimferopollal több évtizedes múltra tekint vissza a kapcsolat, a szintén ukrajnai várossal, a magyarlakta Beregszásszal pedig a kilencvenes években alakult ki intenzív baráti és cserekapcsolat. Az erdélyi Marosvásárhellyel az együttműködés kulturális és tudományos jellegű, Sepsiszentgyörggyel elsősorban a kultúra területén jelentős. Grossenhain esetében 2002-ben éppen azért vetették el a testvérvárosi szintű kapcsolat kialakítását és törekedtek inkább partnervárosi együttműködésre, mert a szintén németországi Rüsselsheim és Kecskemét akkor már több mint tíz éve élénk testvérvárosi kapcsolatot tartottak fenn. Az,
hogy
Kecskemét
nem
törekszik
újabb
testvérvárosi
kapcsolatok
kialakítására, nyilvánvaló. Az együttműködés lehetőségét keresve a város kezdetben testvérvárosi kapcsolatok kiépítésében gondolkodott, majd ahogy megsokasodtak testvérvárosai, egyre gyakrabban az együttműködés valamilyen más formáját részesítette előnyben. 2002 után pedig már nem is került sor újabb testvérvárosi szerződés aláírására, a városközi kapcsolatok írásba foglalásának kizárólagos módjává az együttműködésről szóló szándéknyilatkozat vagy megállapodás aláírása vált. Ezt figyelembe véve nagy a valószínűsége, hogy újabb testvérvárosi kapcsolat kialakítására a jövőben sem kerül sor. Újra és újra felmerül persze az együttműködés lehetősége valamely várossal egy-egy esemény kapcsán, érkeznek ilyen szándékú megkeresések, kérdés, hogy mekkora kapacitás van erre a már így is kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező Kecskeméten. További kapcsolatok fenntartásának anyagi vonzatát és a vele járó szervezési nehézségeket figyelembe véve a városnak elsősorban a meglévő kapcsolatok elmélyítésére érdemesebb koncentrálnia, hiszen már azok koordinálása is komoly kihívást jelent.
- 38 -
5. Magas szintű delegációk programjának szervezése
5.1. Diplomáciai protokoll
Az
államközi,
kormányközi,
diplomáciai
és
hivatalos
nemzetközi
kapcsolatokban szigorúan érvényesülnek az etikett és a protokoll szabályai. A diplomáciai protokoll az államközi kapcsolatokat, a diplomáciai érintkezés formáit szabályozza. Célja, hogy nemzetközileg elismert szabályrendszere segítségével simává és zökkenőmentessé tegye a különböző államokat képviselő személyek közvetlen és írásbeli érintkezését. Nemzetközi egyezményekre és hagyományokra épül, a hivatalos diplomáciai rendezvényeken követett eljárási, magatartási, rangsorolási szabályokat foglalja magában. (Ottlik, 2004)
A köztársasági elnök, a miniszterelnök, illetve a miniszterek külföldi utazásainak és vendégfogadásainak szervezése és lebonyolítása az állami protokoll feladatkörébe tartozik. (Sille, 2005) Magyarország államfője saját protokollszolgálattal rendelkezik, a miniszterelnök és a miniszterek részvételével zajló diplomáciai rendezvények lebonyolítása pedig a Miniszterelnöki Hivatal feladata. A Külügyminisztérium Protokoll Főosztálya látja el az államfő és a kormányfő hivatalos külföldi utazásaival és az általuk meghívott személyek és küldöttségek, magas szintű delegációk, állam- és kormányfők fogadásával, magyarországi tartózkodásával kapcsolatos protokolláris és szervezési feladatokat. (Külügyminisztérium, 2009a)
- 39 -
5.2. Magas szintű delegációk fogadásával kapcsolatos tevékenység
A
nemzetközi
kapcsolatok
ápolásához
elengedhetetlenek
a
kölcsönös
látogatások. Ahhoz, hogy a program zökkenőmentes, a légkör udvarias legyen, az ideérkező küldöttség tagjai jó benyomásokat szerezzenek, és a látogatás a várt eredményt hozza, alapos és körültekintő szervező- és protokollmunkára van szükség. A látogatás kezdeményezése történhet meghívásra vagy egyoldalú bejelentkezés alapján. Utóbbi esetben a szervezés egyszerűbb, a fogadó fél egy programot vagy díszétkezést ad, az összes többi költséget a beutazó delegáció viseli. A meghívás meghatározott időtartamra és létszámra szól. A fogadó fél magára vállalja a meghívottak ott tartózkodásával kapcsolatban felmerülő költségeket. A delegációk programjával kapcsolatos feladatok négy szakaszra bonthatók, ezek az előkészítés, a szervezés, a lebonyolítás és utólagos feladatok.
5.2.1. A magas szintű delegációk programja A delegációk érkezésének mindig valamilyen konkrét célja van. Ez lehet a jövőbeni együttműködési lehetőségekről való tárgyalás, konferencián való részvétel, vagy valamilyen írásbeli dokumentum aláírása. Ezek az elfoglaltságok teszik ki a program hivatalos részét, a fennmaradó időben pedig változatos, kulturális, városismertető és szabadidős programok teszik emlékezetessé a fogadó országban való tartózkodást. A
hivatalos
program
részei
a
tárgyalások,
szakmai
konferenciák,
megállapodások aláírása, a delegáció magas rangú állami vezető általi fogadása, a szakmai szempontból jelentős intézmények, helyszínek megtekintése, találkozás helyi üzletemberekkel, egyetemi vezetőkkel. A tárgyalásokhoz, konferenciákhoz megfelelő helyszínt,
légkondicionált,
hangszigetelt,
jó
akusztikájú,
ízléses
berendezésű
tárgyalótermet kell biztosítani és gondoskodni kell a technikai feltételekről. Ha a vendégdelegáció beszéli a nyelvet, akkor is érdemes megfontolni a témában jártas, a fordítandó nyelveket anyanyelvi szinten beszélő tolmács alkalmazását.
- 40 -
Az ezeket kiegészítő nem hivatalos programok a jó hangulat megteremtését szolgálják, alkalmat adnak egymás jobb megismerésére és hozzájárulhatnak a hivatalos programok sikeréhez. Kézenfekvő a városnézés vagy kirándulás szervezése, ha a vendégek először járnak a környéken. Ellenkező esetben feltétlenül tájékozódni kell arról, hogy a korábbi látogatás során milyen programokon vettek részt, mely látnivalókat tekintették meg. Kulturális program, múzeumlátogatás, színházi, operavagy balettelőadás szervezésekor tekintettel kell lenni a vendégek érdeklődésére és ízlésére. Gondoskodni kell a megfelelő nyelvű idegenvezetésről, időben meg kell rendelni a jegyeket, belépőket. A vendégek érdeklődési körének figyelembevételével lehetőség van egyéb program, például borkóstoló, hajókirándulás, gyárlátogatás megszervezésére, sportesemény, lovasbemutató megtekintésére is. Célszerű szüneteket beiktatni és időt hagyni szabadprogramra. A hivatalos tárgyalások idejére külön programot szerveznek a kísérők számára. Magasabb szintű delegáció látogatásakor a delegációvezető felesége számára női programot szokás szervezni, ami lehet társadalmi program, gyermekintézmények, árvaházak, kórházak, iskolák meglátogatása, városnézés, vásárlás.
5.2.2. Közreműködők Magas szintű delegációk érkezése nem kevés közreműködő munkáját teszi szükségessé a fogadó fél részéről. Szerepük és feladatuk jellege alapján három szintet különböztetünk meg. Szakmai szint: A házigazda fogadja az érkező küldöttséget, részt vesz a tárgyalásokon, konferenciákon és egyéb programokon. Fontos, hogy rangban megfelelő, vagyis a delegáció vezetőjének rangját figyelembe véve vele azonos vagy legfeljebb egy fokkal alacsonyabb rangú személy fogadja az érkező delegációt. Szervezői szint: A program előkészítésével, szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos, a dolgozat következő részében bemutatásra kerülő feladatokat a protokollosok, szervezők, programfelelősök végzik.
- 41 -
Technikai szint: A sikeres és zavartalan lebonyolításban fontos szerepe van a technikai személyzetnek, tolmácsoknak, idegenvezetőknek, gépkocsivezetőknek és a biztonsági személyzetnek is. A program sikeréhez további közreműködők is hozzájárulnak, például szállodák, éttermek, virágkötők, nyomdák, berendezők, technikusok. A velük való kapcsolattartás és folyamatos egyeztetés a szervezők feladata.
5.2.3. Előkészítés Az előkészítés szakaszának legfontosabb feladata az érkező delegációra vonatkozó és a későbbi szervezést meghatározó információk begyűjtése: a látogatás alkalma, célja a delegáció szintje a delegáció létszáma a vendégek neve, beosztása, neme (ha a nevükből nem derül ki egyértelműen) a kísérő személyek száma az érkezés és a távozás időpontja, egyszerre érkezik és távozik-e a delegáció minden tagja az utazás módja szállásfoglalás kérdése költségviselés, költségek megosztása a vendégek esetleges különleges igényei az étkezést, szállást, programot illetően esetleges különleges körülmény, speciális szempont (betegség, vallási előírás) Az
eddig
felsoroltak
ismerete
nélkülözhetetlen
a
szervezőmunka
megkezdéséhez, de ezeken kívül még további információkra is szükség lehet. Érdemes
- 42 -
tájékozódni, hogy a vendégek jártak-e már az országban, ha igen, hol, milyen az érdeklődésük, hiszen ezek ismeretében lehet személyre szóló, valódi élményt jelentő programot szervezni számukra. Szintén fontos utánajárni, hogy a felek beszélik-e egymás nyelvét, illetve hogy a vendég delegációval érkezik-e tolmács, vagy azt a házigazdának kell biztosítania.
5.2.4. Szervezés A magas szintű látogatás megszervezése összetett feladat, több közreműködő összehangolt munkáját feltételezi, ezért ajánlatos forgatókönyvet készíteni, amely tartalmazza a feladatokat, a felelősök nevét és a teljesítés határidejét. A kapcsolattartást és az együttműködést megkönnyíti egy, a szervezők, közreműködők neveit és elérhetőségeit összefoglaló lista. A szervezés kiterjed a program összeállítására, a szállásfoglalásra, a vendéglátásra, a tárgyalás feltételeinek biztosítására. A program összeállítása során figyelembe kell venni, hogy milyen céllal érkezik a delegáció, és tekintettel kell lenni a meghívottak esetleges külön kívánságaira is. Az így elkészült programtervezetet valamennyi érintettel egyeztetni, majd a módosító javaslatok alapján véglegesíteni kell. A végleges programot le kell fordítani a vendégdelegáció nyelvére is, és ízléses kivitelben, két nyelven át kell adni valamennyi résztvevőnek.
A szállásfoglalás a delegáció szintjének figyelembevételével és előzetes egyeztetés alapján történik. A szálláshely színvonala nagymértékben befolyásolja a vendégekben kialakuló benyomást, ezért kiválasztásakor különös gondossággal kell eljárni. A szálloda elhelyezkedését illetően a legfontosabb szempont, hogy közel legyen a programok helyszíneihez. A hivatalos delegáció minden tagjának külön szobát kell a rendelkezésére bocsátani, több személy egy szobában való elhelyezése külön kérésre, előzetes megbeszélés alapján történhet. Magas szintű delegáció vezetőjének lakosztályt kell foglalni, ahol külön helyiség van a partnerek fogadására, megbeszélések lefolytatására. A szobák lehetőleg egymás közelében legyenek. A szállodai elhelyezés
- 43 -
költségeit általában a fogadó fél vállalja, de az egyéb felmerülő költségeket, így például a minibár, telefon vagy szauna használatának költségeit a vendég viseli.
A vendégek csak a reggelit fogyasztják a szállodában, a többi étkezésre általában a program részeként kerül sor. A szervezés során gondoskodni kell az asztalfoglalásról, étterem
vagy
szálloda
különtermének
lefoglalásáról,
a
vendégek
ízlésének
figyelembevételével a megfelelő fogások kiválasztásáról, a menüsor összeállításáról és megrendeléséről. A munkaebéden vagy munkavacsorán a tárgyaló delegáció tagjai vesznek részt. Nagyobb létszám esetén mindenképpen, de a nyelvi nehézségeket elkerülendő egyébként is célszerű előre összeállítani az ételsort. A vendég delegáció tiszteletére adott ebéd vagy vacsora ünnepi alkalom akár hat fogással,
ültetési
renddel,
menükártyával
és
protokolláris
felszolgálással.
A
díszétkezésre a legmegfelelőbb helyszín valamelyik szálloda vagy étterem különterme.
A véglegesített program függvényében meg kell szervezni a közlekedést, a delegáció
szintjének,
létszámának
figyelembevételével
személygépkocsit
vagy
autóbuszt kell biztosítani az érkezés és elutazás napjára, valamint a programok helyszínére való eljutáshoz.
5.2.5. Lebonyolítás és utólagos feladatok A delegáció érkezését a közreműködők, a szervezők és a technikai személyzet részére tartott eligazítás, egyeztetés és helyszínbejárás előzi meg. Érkezéskor gondoskodni kell a vendégek csomagjainak elszállításáról, szállodai szobájukban való elhelyezéséről. A program ideje alatt folyamatos ellenőrzésre van szükség, a váratlanul felmerülő problémákat gyorsan és feltűnésmentesen kell megoldani. A delegáció elutazását követően ellenőrizni és rendezni kell a számlákat, értékelni a szervezési és protokollmunkát, a technikai személyzet munkáját és elkészíteni a delegáció látogatásának eredményeit összefoglaló jelentést. (Sille, 2005; Lőcsei, 2001; Ottlik, 2004) - 44 -
5.3. Magas szintű delegációk kiutaztatásával kapcsolatos tevékenység
Egy delegáció kiutaztatásának előkészítése és megszervezése lényegesen egyszerűbb, az eddigiekben áttekintett feladatok javarészt a fogadó országra hárulnak. A meghívó fél állítja össze a programot és általában a szállásról is gondoskodik, így az utazás megszervezése a legfontosabb tennivaló. Kiutazáskor a feladatok hasonló szakaszokra tagolódnak, mint egy delegáció fogadásakor. Az előkészítés során a meghívó féllel és a delegáció tagjaival való egyeztetés folyik, a program részleteiről, kezdési és befejezési időpontokról. Ezek az információk határozzák meg az utazás módját és az indulás időpontját, de a kiutazók esetleges külön kéréseit, valamint a küldöttség létszámát és összetételét is figyelembe kell venni. A fogadó országgal folyamatos a kapcsolattartás, a szervezéshez, szállásfoglaláshoz szükséges információk megadása, így különösen az érkezők számáról, érkezésük és elutazásuk időpontjáról, az esetleges különleges igényekről, körülményekről való tájékoztatás. A
szervezés
a
korábban
beszerzett
információk
alapján
az
utazás
megszervezését, gépkocsi és sofőr rendelkezésre állásának biztosítását vagy repülőjegy lefoglalását és esetleges igény szerinti külön program megszervezését jelenti. Gondoskodni kell a vendéglátók számára ajándékról, és ha szükséges, arról, hogy a delegációt tolmács kísérje. A lebonyolítás szakaszában a delegációt kísérő sofőrnek és tolmácsnak van szerepe. (Sille, 2005; Lőcsei, 2001; Ottlik, 2004)
- 45 -
6. Magyarország-Japán Jubileumi Év 2009
2009-ben ünnepeljük az Osztrák-Magyar Monarchia és a Japán Császárság közötti kapcsolatok felvételének 140. és a magyar-japán kétoldalú diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 50. évfordulóját. Ennek kapcsán idén, a MagyarországJapán Jubileumi Év keretében számos kulturális rendezvényre kerül sor, és az évforduló kiváló alkalmat teremt a két ország együttműködésének bővítésére. (Magyarországi Japán Nagykövetség, 2009) A Jubileumi Év japán fővédnöke Akishino herceg, Akihito császár második fia. Magyar részről a fővédnökséget Sólyom László köztársasági elnök vállalta el. A herceg és felesége májusban Magyarországra látogat, az államfő pedig ősszel utazik Japánba. Az évforduló méltó megünneplésének jelentőségét az ahhoz fűződő politikai és gazdasági érdekek adják. Az emlékév lehetőséget teremt a magyar kultúra, oktatás és tudomány Japánban történő népszerűsítésére, az országról kialakult kép formálására és új kapcsolatok létesítésére. A jubileumi évre tervezett programoknak köszönhetően megemelkedhet az országba látogató japánok száma, az azokhoz kapcsolódó magas szintű látogatások pedig segítik a két ország politikai és gazdasági kapcsolatainak építését. (Magyar-Japán Gazdasági Klub, 2009b) A jubileumi év alkalmából megrendezésre kerülő események felhívják a figyelmet Japán, illetve Magyarország kulturális, tudományos és turisztikai értékeire, és hozzájárulnak egymás jobb megismeréséhez. Magyarországon számos program vár a japán kultúra iránt érdeklődőkre: a már lezajlott és az év hátralevő részére tervezett rendezvények sorában koncertek, színházi előadások, kiállítások, teaceremónia és japán filmhét követik egymást. Az Erzsébet híd díszkivilágítását, amely a magyar és a japán nép
barátságát
szimbolizálja,
ősszel
helyezik
üzembe.
A
magyarországi
rendezvényekkel párhuzamosan Japánban a magyar kultúrát és történelmet bemutató kiállításokra, előadásokra, művészeti, gasztronómiai és szakmai programokra kerül sor. (Magyarországi Japán Nagykövetség, 2009)
- 46 -
6.1. Japán
A nap eredeteként fordítható japán elnevezés (Nihon vagy Nippon) alapján gyakran a felkelő nap országának nevezett Japánt a gyors és látványos fejlődés valamint az ősi hagyományok továbbélésének sajátos kettőssége jellemzi. Szigetország volta és elzárkózási politikája bizonyos fokú izoláltságot biztosított számára és hozzájárult a több évezredes ősi hagyományok megőrzéséhez. Az ország fejlődésében ugyanakkor fontos szerepet játszottak az idegen kulturális hatások, a legendásan szorgalmas japán nép új iránti fogékonysága és alkalmazkodóképessége. A 6. és 9. század közötti kínai befolyás az írásbeliség, a buddhizmus és a konfuciánus kultúra átvételével járt. A 19. századtól a korabeli fejlett európai társadalmak hatása segítette a japán társadalom modernizálódását, például az oktatás, az orvos- és jogtudomány területén elért eredmények tudatos átvétele útján. A második világháborút követő amerikai megszállás alatt Japán az Egyesült Államoktól a Marshall-terv keretében újjáépítésre kapott segélynek és a technológiai újítások átvételének köszönhetően gyors fejlődésnek indult és mára a világ egyik legfejlettebb országává vált. (Hidasi, 1998)
A Kelet-Ázsia csendes-óceáni partvidéke mentén elnyúló négy nagy és több száz apró szigetből álló Japán 127 millió főt meghaladó lakosságával a világ tizedik legnépesebb országa. Japán az 1947. május harmadikán elfogadott Alkotmánya értelmében alkotmányos monarchia. Az uralkodó 1989. január hetedike óta Akihito császár, személye a nemzet és a nép egységének jelképe. A végrehajtó hatalmat a kormány és a miniszterelnök gyakorolja, utóbbi tisztséget 2008 szeptembere óta Aso Taro korábbi külügyminiszter tölti be. Az ország törvényhozó testülete a tanácsosok házából (Sangiin) és a képviselők házából (Shugi-in) álló parlament. (CIA, 2009)
- 47 -
6.1.1. Protokolláris sajátosságok A japánok ismerik és a nemzetközi érintkezés során be is tartják az európai etikett szabályait. Pontosak és el is várják a precíz pontosságot, udvariasak és fegyelmezettek, viselkedésükben megnyilvánul az erős hierarchiatudat és fejlett közösségtudat. A külföldiekkel szemben igen tartózkodóak. Nem mutatják ki érzelmeiket, kerülik a szemkontaktust, gesztusaik visszafogottak. Az eredeti japán szokások gyakran keverednek az európaiakkal. Míg egymást könnyű meghajlással üdvözlik, a külföldiekkel általában kezet fognak. Magasabb rangú személyt ajánlatosabb laza meghajlással üdvözölni, előre kezet nyújtani a protokoll viselkedéstechnikai elemekre vonatkozó általános szabályai szerint sem illik. A névjegyhasználat megkönnyíti a bemutatkozást és segít a nyelvi nehézségek leküzdésében. Írással az átvevő felé tartva kell átnyújtani, a kapott kártyát pedig illik hosszasan
tanulmányozni.
A
névjegyek
ülésrend
szerinti
elhelyezésével
a
tárgyalóasztalon elkerülhető a megszólítás eltévesztése. A tárgyalást megelőző hosszas felvezető társalgás a partnerek közötti összhang megteremtését szolgálja. A japánok, mielőtt a tárgyra térnének, hosszasan pontosítanak, kérdeznek és magyaráznak. Általában csoportosan tárgyalnak, közben gyakran konzultálnak és közösen hozzák meg a döntéseket. Lényeges számukra a kontaktustartás jelzése, gyakran adnak és várnak verbális visszajelzéseket. Ajándékozáskor a csomagolás módja, művészi színvonala sokkal fontosabb, mint maga az ajándék, és annak értéke. Az étkezés külön ceremónia, ünnepi jelleggel és sokféle szabállyal. Utcai cipőben nem szabad az étterembe lépni. A hagyományos evőeszköz a pálcika, amelyet nem illik az idősebbek előtt kézbe venni. Használata ma már nem kötelező, nem számít illetlenségnek más evőeszközt kérni. A rizses tálkát a bal kézben kell fogni, peremét a hüvelykujjal megtámasztva. Ha a vendég a rizsből hagy a tányérjában, azt jelenti, hogy kér még. A zöld tea jellegzetes japán ital, utolsó kortyait szürcsölni illik, jelezve, hogy ízlik. A japánok munkaebédeken és vacsorákon szeretik a tósztokat. (Hidasi, 1998; Ottlik, 2004)
- 48 -
6.1.2. Japán gazdasága A második világháború után a japán gazdaság látványos fejlődésnek indult. A hadigazdálkodásról való átállás nyomán rengeteg erőforrás – hatalmas mennyiségű munkaerő és a korábban fegyverkezésre fordított összegek – szabadult fel. A hatvanas években az ország évi 10%-os gazdasági növekedéssel a világ második legnagyobb GDP-jű gazdasága lett az Egyesült Államok után. A gazdasági növekedés a következő évtizedekben is folytatódott, bár csökkenő ütemben, a kilencvenes években pedig jelentősen lelassult, és már csak 1,7%-ot ért el évente. A vásárlóerő paritáson mért bruttó hazai termék értéke alapján Japán a harmadik helyet foglalja el az Egyesült Államok és Kína után, folyó áron számítva pedig Kínát megelőzve a második.
Japán főbb gazdasági mutatói 2006 2007 2008 GDP folyó értéke áron (mrd USD) 4377,05 4381,58 4844,36 Egy főre jutó GDP értéke folyó áron (USD) 34263,64 34296,06 37940,48 GDP értéke vásárlóerő paritáson (mrd USD) 4094,50 4292,20 4405,20 Egy főre jutó GDP értéke vásárlóerő paritáson (USD) 32051,81 33596,47 34500,99 Infláció 0,30 0,00 1,57 Munkanélküliségi ráta 4,13 3,85 4,05 Forrás: IMF: World Economic Outlook Database, October 2008
Japán ásványkincsekben szegény ország, ipara import nyersanyagra szorul. A gépjárművek,
elektromos
berendezések
és
szórakoztató
elektronikai
cikkek
előállításában a világ legnagyobb és legfejlettebb gyártói között van. Az ipari termelésen belül jelentős még az acélipar, a vegyipar, a textilipar, az élelmiszerfeldolgozó ipar és a hajógyártás. A japán mezőgazdaság legfontosabb terményei a rizs és a cukorrépa. Számottevő a sertés- és baromfitenyésztés, valamint a halászat. 2008-ban Japán exportja 776,8 milliárd, míg importja 696,2 milliárd dollárt tett ki. Két legfontosabb külkereskedelmi partnere az Egyesült Államok és Kína. A japán cégek 2007-ben 73 milliárd dollár értékben hajtottak végre beruházást külföldön, a Japánba érkező külföldi működő tőke beruházások értéke pedig 22 milliárd dollár volt. (CIA, 2009; IMF, 2008; ITD, 2008)
- 49 -
6.2. Magyar-japán kapcsolatok
6.2.1. Diplomáciai kapcsolatok és magas szintű látogatások A hivatalos kapcsolatok kialakítása a két ország között már a 19. században elkezdődött. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1869-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatot Japánnal. Ferenc József és Meiji császár október 18-án barátsági, kereskedelmi és hajózási egyezményt írtak alá, a kapcsolatok elmélyülését azonban megakadályozta az első világháború kitörése. 1921-ben a Magyar Királyság diplomáciai kapcsolatot létesített Japánnal, majd a második világháború miatt a kapcsolatok ismét megszakadtak. A diplomáciai kapcsolatok újrafelvételére 1959-ben került sor. A következő évben japán követséget hoztak létre Magyarországon és magyar követséget Japánban, a képviseleteket 1964-ben nagykövetségi rangra emelték. Magyarországot két japán városban, Hamamacu-ban és Oszakában tiszteletbeli főkonzul képviseli. A két ország között érvényben van kereskedelmi és hajózási egyezmény (1975), műszaki-tudományos megállapodás (1979), a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (1980), légügyi egyezmény (1994), jegyzékváltás a teljes körű vízummentességéről (1997).
A rendszerváltás után a magyar-japán kapcsolatok lendületes fejlődésnek indultak. A két ország állam- és kormányfői, külügyminiszterei az azóta eltelt tizenöt év során rendszeres látogatásokat tettek egymás országában. A magas szintű látogatások sora Göncz Árpád köztársasági elnök 2000. évi és Akihito császár 2002. évi állami látogatásában teljesedett ki. Miniszterelnöki
szintű
találkozásra
először
1985-ben
Lázár
György
miniszterelnök japán útja keretében került sor, majd 1990-ben Kaifu Toshiki látogatott Magyarországra. 1991-ben Antall József, 1995-ben Horn Gyula, 2004-ben pedig Gyurcsány Ferenc tett látogatást Japánban. A külügyminiszteri látogatások sorát 1989-ben Nakayama Taro útja nyitotta meg, melyet 1992-ben Jeszenszky Géza látogatása követett. 1995-ben Kono Yohei - 50 -
miniszterelnök-helyettes
és
külügyminiszter
járt
Magyarországon,
hazánk
képviseletében az elmúlt években Japánba utazott Kovács László (1997 és 2003), és Martonyi János (1999). 2007-ben a jelenlegi japán miniszterelnök, Aso Taro külügyminiszteri minőségében érkezett Magyarországra, ahol a két ország közötti kapcsolatok bővítésének, a befektetések ösztönzésének lehetőségeiről tárgyalt Gyurcsány Ferenc kormányfővel. Egyúttal találkozott Kóka János gazdasági miniszterrel és Sólyom László köztársasági elnökkel és felkereste a környező országokat, Romániát, Bulgáriát és Szlovákiát is. 2008-ban a viszontlátogatásra és tárgyalásokra Tokióba utazó Göncz Kingát udvariassági látogatáson fogadta Naruhito trónörökös és Fukuda Jaszuo miniszterelnök. Az első házelnöki szintű látogatás japán részről Kono Yohei felsőházi elnök 1972-es, magyar oldalról Apró Antal országgyűlési elnök 1975-ös útja volt. Magyar oldalról legutóbb Szili Katalin országgyűlési elnök utazott Japánba 2005-ben, egy évvel később pedig Kono Yohei felsőházi elnök látogatott Magyarországra. 2000 áprilisában Göncz Árpád köztársasági elnök a japán állam vendégeként utazott Japánba, ahol Akihito császár trónra lépési ünnepsége alkalmával már 1990-ben is járt, 2002 júliusában pedig a császár és a császárné tett hivatalos látogatást Magyarországon. A japán császári család több tagja járt már Magyarországon. 1985 áprilisában Naruhito jelenlegi koronaherceg, 1994 novemberében az uralkodó unokatestvére, Takamado herceg felesége, Hisako hercegnő kíséretében, 2002. októberi európai útja során pedig Akihito császár leánya, Sayako hercegnő tett látogatást hazánkban. Akishino herceg és felesége Kiko hercegnő 2009 májusában érkezik Budapestre, a hercegi pár Kecskemétre is ellátogat. A politikai kapcsolatok elmélyülését a gazdasági-kereskedelmi, a kultúra és művészetek, valamint a turizmus területen való együttműködés fejlődése kísérte. (Magyarországi Japán Nagykövetség, 2009; Külügyminisztérium, 2009b; Magyar-Japán Gazdasági Klub, 2009a)
- 51 -
6.2.2. Gazdasági kapcsolatok Japán jelentős kereskedelmi partner, az ország harmincadik legnagyobb exportés tizenegyedik legnagyobb importpartnere. Hazánk Japán második legfontosabb középeurópai partnere Csehország után, egyébként harmincötödik az exportpartnerek és ötvenedik az importpartnerek sorában. (ITD, 2008) A két ország közötti áruforgalom 2007-ben elérte a 2,2 milliárd eurót. A magyar import nagyságrendekkel meghaladja az exportot, értéke 1,9 milliárd euró. A kereskedelmi egyensúly eltolódásának magyarázata, hogy a japán vállalatok magyarországi megtelepedése nyomán a japán gépek és alkatrészek importja nő. Az elektronikai berendezések és gépkocsik szintén jelentős részét teszik ki a szigetországból származó importnak. Magyarország főleg elektronikai berendezéseket, élelmiszereket, elsősorban húsipari készítményeket és vegyipari termékeket exportál Japánba. (Magyarországi Japán Nagykövetség, 2009) Az elsősorban a jármű-, járműalkatrész- és elektronikai alkatrész-gyártó iparágakba érkező japán befektetések nagymértékben hozzájárultak a fejlett technológiák és gyártási eljárások meghonosításához. 2007-ben a Japánból származó közvetlen tőkebefektetés állománya a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint meghaladta a 780 millió eurót. (MNB, 2009) Több mint száz japán vállalat működik Magyarországon, 2008-as adat szerint a számuk 113. A legfontosabb befektetők Suzuki (személygépkocsi), a Sony (szórakoztató elektronika), a TDK (elektronikai alkatrészek), a Sanyo (elektronikai cikkek), a Denso (üzemanyag-adagoló), a Clarion (autó-hifi), a Bridgestone (gumiabroncs) és a Nissin Foods (instant tésztagyártás), mely 2004-ben európai gyártóbázisát Kecskemétre helyezte. (JETRO, 2008)
A két ország kereskedelmében 1975 óta érvényesül a legnagyobb kedvezményes elbánás elve, az akkor kötött kereskedelmi és hajózási egyezmény értelmében. 1986-tól Japán egyoldalú preferenciális feltételeket biztosított, ez a kedvezmény Magyarország uniós tagsága következtében hatályát vesztette. 2004 óta a kereskedelmi kapcsolatokat az
EU
és
a
Japán
közötti
együttműködési
(Külügyminisztérium, 2009c)
- 52 -
rendszer
határozza
meg.
Japán különböző támogatások és együttműködési programok formájában segítette a magyarországi politikai és gazdasági reformtörekvéseket. A japán Exim Bank 843 millió dolláros kölcsönt folyósított szerkezeti átalakításokra, a japán kormány pedig 4,9 milliárd yen értékű kölcsönnel támogatott magyarországi környezetvédelmi intézkedéseket.
6.2.3. Kulturális kapcsolatok A két ország között intenzív a kulturális együttműködés, sikeresek a cserekapcsolatok,
rendszeres
a
kormányzati
és
civil
szervezetek
vezetőinek
kapcsolattartása az oktatás és a kultúra területén. A magyar komolyzene, néptánc és népzene ismert és népszerű Japánban. Japán
és
Magyarország
1973-ban
kötöttek
kulturális
együttműködési
megállapodást, de már azt megelőzően is fogadtak kutatókat egymás országából. A kulturális együttműködést elősegítendő Japán 1991-ben megnyitotta a Japán Alapítvány Budapesti Irodáját. A Japán Alapítvány 1972-ben jött létre azzal a céllal, hogy elősegítse a Japán és a többi ország közötti kulturális kapcsolatok fejlődését. A japán-magyar kormányközi megállapodással létrehozott budapesti iroda a Japán Alapítvány egyetlen kelet-közép-európai irodájaként az egész térségben szervez kulturális és oktatási programokat. A civil kulturális együttműködés szervezete, a Baráti Társaság Japánban 1971ben, Magyarországon 1987-ben alakult meg. A két Baráti Társaság fontos szerepet játszott a magyarországi Japán Fesztivál és a Japánban megrendezett Magyar Fesztivál megvalósításában és lebonyolításában. A japán kultúra bemutatása, illetve a két ország közötti kapcsolatok erősítése céljából a budapesti Japán Nagykövetség, a Japán Alapítvány budapesti irodája és a Magyar-Japán Baráti Társaság kiállításokat, előadásokat és bemutatókat szervez. (Magyarországi Japán Nagykövetség, 2009)
- 53 -
6.3. Kecskemét japán kapcsolatai
A 2009-es év Kecskemét és japán testvérvárosa, Aomori kapcsolatában is évforduló. Tizenöt éve, 1994. augusztus 4-én írták alá a két város közti oktatási és kulturális baráti kapcsolatról szóló egyezményt, amelyben megfogalmazták, hogy a Magyar Köztársaság és Japán barátságának elősegítésére és a két város közötti oktatásikulturális kapcsolatok előmozdítására törekszenek, az egyezmény végrehajtásának részleteiről és az együttműködési lehetőségekről a továbbiakban is tárgyalnak. Még ugyanabban az évben, a Magyar-Japán Baráti Társaság vidéki tagozataként megalakult a Kecskemét-Aomori Baráti Kör. Az egyesület idén ünnepli fennállásának tizenötödik évfordulóját. Japán részről a két város kapcsolatának ápolásában az Aomori Tartományi Magyar Baráti Társaság játszik fontos szerepet. 1996.
szeptember
23-án
együttműködési
szándéknyilatkozat
aláírásával
erősítette meg a két város a köztük kialakult kapcsolatot, az oktatás, a kultúra, a turizmus, a sport és a gazdaság területére kiterjedő együttműködést kezdeményezve. Célként az oktatási intézmények közötti kapcsolatok, iskolai cserelátogatások és kölcsönös tanulmányutak elősegítését, egymás kultúráját bemutató kiállítások és kifejezetten
a
testvérvárosokból
érkezőknek
szóló
rendezvények
szervezését
fogalmazták meg. Elhatározták, hogy fejlesztik a turizmust, az egymás közti turistaforgalom
növelésére
törekszenek,
tájékoztatják
egymást
a
turisztikai
lehetőségekről, ösztönzik az egymás közti sportkapcsolatokat, a vállalatok közötti gazdasági szintű kapcsolatokat, együttműködnek a gazdasági, tudományos és technikai fejlesztésben. Kecskemét és Aomori kapcsolata különösen a művészetek és az oktatás terén jelentős. Rendszeresen sor kerül alkotások cseréjére iskolák között, tanárok, zeneoktatók és alkotóművészek kölcsönösen tanulmányutakat tesznek a másik városba. A japánoknak a magyar komolyzene és a zenepedagógiai módszerek iránti érdeklődése valamint a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a Kodály Iskola elismertsége táplálja a két város zenetanárainak sikeres együttműködését. 2005-ben kecskeméti civil delegáció utazott Aomoriba a Nebuta fesztiválra, első olyan magyarországi civilekből álló küldöttségként, amely partner- vagy testvérvárosi kapcsolat keretében Japánba utazott. Kecskemét minden évben meghívja Aomori
- 54 -
hivatalos küldöttségét a Hírös Hét Fesztiválra, idén pedig az október 2-i Város Napjára is. (Kecskemét Megyei Jogú Város, 2009c) A Kecskemét-Aomori Baráti Kör évente Japán Napot rendez Kecskeméten. A teaceremóniát, ikebana, origami, kimonó és harcművészeti bemutatót, szaktanácsadással egybekötött bonsai kiállítást, anime és manga előadást felvonultató rendezvény kiváló lehetőség a japán kultúra megismerésére. Hivatalos találkozókra is rendszeresen sor kerül. Nabekura Shinichi, miután 2006 novemberében elfoglalta állomáshelyét, mint magyarországi japán nagykövet, a vidéki városok közül elsőként Kecskemétet kereste fel 2007 márciusában, a KecskemétAomori Baráti Kör meghívására. A polgármester fogadta a Városházán, ahol a magyarországi befektetéseket értékelték. Itt tartózkodása alatt a nagykövet ellátogatott a japán Nissin Foods kecskeméti gyárába és a Kodály Zenepedagógiai Intézetbe is. 2007 és 2008 decemberében ismét a városban járt a japán nagykövet, ezen látogatásai alkalmával a kecskeméti Japán Napot nyitotta meg. (Kecskemét Megyei Jogú Város, 2007) Február elején Kecskemét polgármestere és felesége munkaebéden vettek részt a Japán Nagykövetségen Japán rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Nabekura Shinichi meghívásának eleget téve. A megbeszélésen kiemelték Kecskemét és Aomori kapcsolatát és szó volt a japán császár másodszülött fiának májusra tervezett magyarországi látogatásáról is, amelynek egyik lehetséges helyszíneként már ekkor felmerült Kecskemét városa. (Kecskemét Megyei Jogú Város, 2009d)
- 55 -
7. Kecskemét nemzetközi kapcsolatainak alakulása a 2009-es évben
7.1. A testvér- és partnervárosi kapcsolatok alakulása 2009-ben
A 2009-es évben a testvér- és partnervárosok közül kiemelendően intenzív az együttműködés Aomori, Beregszász, Dornbirn, Galánta, Hyvinkää, Lidköping, Marosvásárhely, Rodostó, Rüsselsheim, Sepsiszentgyörgy és Szimferopol esetében. Ezen városokkal folyamatos a kapcsolattartás és az információáramlás a helyi és önkormányzati eseményekről való tájékozódás érdekében, zajlik a magas szintű találkozók előkészítése, szervezése. A személyes találkozókra, mint minden évben, idén is részben Kecskeméten, részben pedig az együttműködő városokban kerül sor. A testvér- és partnervárosoktól az idei évben is érkezett meghívás hivatalos kecskeméti
delegáció
részére
a
hagyományos
rendezvényekre.
Áprilisban a
sepsiszentgyörgyi Szent György Napokra, májusban a Beregszászi Napokra és a Rüsselsheimi Testvérvárosi Sporthétvégére, júniusban a Marosvásárhelyi Napokra, a Rodostói Cseresznyefesztiválra és Szimferopolba a Város Napjára, augusztusban pedig a Galántai Nyári Vásárra várják Kecskemét képviselőit. A kiutaztatással kapcsolatban felmerülő feladatokat a Polgármesteri Hivatal nemzetközi kapcsolatait szervező osztálya látja el, folyamatosan tartja a kapcsolatot a meghívó városokkal, egyeztet a programok részleteiről, intézkedik az utazással kapcsolatban, gondoskodik gépjármű igényléséről vagy repülőjegy foglalásáról, és a vendéglátók számára ajándékról.
Kecskeméti delegáció is részt vesz május 18. és 20. között Egerben a FinnMagyar Testvérvárosi Konferencián, amely idén tizenegyedik alkalommal kerül megrendezésre. A rendezvényre, melynek célja a tapasztalatcsere és együttműködés ösztönzése, háromévente kerül sor a testvérvárosi kapcsolatban álló finn és magyar
- 56 -
városok részvételével. Legutóbb 2006-ban a finnországi Poriban zajlott a találkozó, Kecskemét akkor is képviseltette magát. Az idei konferencia fő témakörei a gazdaság, a kultúra és az önkormányzatiság. Célja a finn-magyar testvérvárosi kapcsolatok tapasztalatainak megvitatása és újabb együttműködési lehetőségek feltárása, az aktualitásokhoz igazodva. Az önkormányzati szekció ennek megfelelően foglalkozik a gazdasági válság helyi szinten való kezelésének technikáival és a finn közigazgatási reform tapasztalatainak átvételével. A gazdaság témakörében finn energiatakarékossági és környezetvédelmi megoldások kerülnek bemutatásra, a kultúra témakörében pedig művészeti és művészetoktatási tapasztalatcsere történik. A konferencia befejeztével a hyvinkää-i delegáció Kecskemétre érkezik, programjuk előkészítése jelenleg folyamatban van.
Augusztus 17. és 23. között kerül megrendezésre hetvenötödik alkalommal a Hírös Hét Fesztivál. A nagyszabású rendezvény, amellett hogy változatos kulturális programokat, zenés és táncos műsorokat, filmvetítéseket és kiállításokat vonultat fel, a kecskeméti és a testvér- és partnervárosokból érkező városvezetők találkozására is alkalmat nyújt. A meghívásra ideérkező hivatalos delegációk programjának, étkezésének és szállodai elhelyezésének megszervezésével kapcsolatos feladatokat a dolgozat következő része mutatja be. A tavalyi lidköpingi Magyar-Svéd Vállalkozói Napok sikere után 2009 őszén Kecskemét lesz a házigazdája a két város közös szervezésében megrendezésre kerülő találkozónak. A tapasztalatcsere és kapcsolatfelvétel céljával meghívott magyar és svéd cégeken kívül a város vendégeként Lidköping önkormányzati delegációja is Kecskemétre érkezik.
7.1.1. Hírös Hét Fesztivál A minden év augusztusában megrendezésre kerülő Hírös Hét Fesztivál hagyományosan a testvér- és partnervárosokkal való delegációs kapcsolatok ápolásának alkalma. A nagyszabású rendezvényre 8-10 város is delegációt küld, kecskeméti tartózkodásuk és programjuk előkészítése, megszervezése és lebonyolítása a - 57 -
Polgármesteri Hivatal külkapcsolatait koordináló osztály munkatársainak a feladata. A lebonyolítás technikai személyzet, tolmácsok és sofőrök munkáját és az éttermekkel, szállodákkal való együttműködést is szükségessé teszi. Az előkészítés szakaszában a szervezéshez szükséges információk beszerzése történik, az érkező delegáció létszámáról és szintjéről, az esetleges külön igényekről, különleges körülményekről való tájékozódás, az érkezési és távozási időpontok egyeztetése. Költségmegosztás kérdésében az a kialakult gyakorlat, hogy a vendégek az utazás költségét viselik, az itt tartózkodásuk során felmerülő költségeket, a szállás, étkezés és program költségeit pedig a város vállalja. A meghívás három személy, a polgármester és két munkatársa részére szól, de ettől esetenként eltérnek, és előfordul, hogy a polgármester egyéb elfoglaltsága miatt a helyettese tud részt venni a rendezvényen. Az érkező delegáció szintjéről és létszámáról visszajelzés formájában kérnek tájékoztatást a szervezők. A program, különösen a fogadás és a búcsúztatás megszervezéséhez, az érkezéshez
és
induláshoz
esetlegesen
szükséges
gépjármű
biztosításához
elengedhetetlen a pontos érkezési és távozási időpontok és az utazás módjának ismerete. A meghívás meghatározott időtartamra szól, de az egyes delegációk, sőt személyek egymástól eltérő időpontban vagy akár más napon érkezhetnek és utazhatnak el. Ez a körülmény megnehezíti a program összeállítását. A delegációk fogadására rendezett ebédet vagy vacsorát, illetve minden más olyan programot, amin szeretnénk, ha az összes vendég megjelenne, célszerű inkább a második napra ütemezni. A hivatalos program részei a polgármester általi fogadás, munkaebéd vagy munkavacsora, megbeszélés a kapcsolatok alakulásáról, problémáiról és lehetőségeiről, újabb együttműködési lehetőségekről. A korábbi években a városközi kapcsolatokról szóló
írásos
dokumentumok,
testvérvárosi
szerződések,
együttműködési
megállapodások, jubileumi nyilatkozatok aláírására és a korábban megkötött egyezmények meghosszabbítására gyakran a Hírös Hét ideje alatt került sor. A nem hivatalos program részeként az érkező delegációk tagjai részt vesznek a Hírös Hét Fesztivál megnyitóján és kulturális programjain, megtekintik a fellépők műsorait. Azoknak a vendégeknek, akik először járnak Kecskeméten, rövid városnézés is szervezhető. Annak a törekvésnek megfelelően, hogy a kecskemétiek jobban megismerjék a testvérvárosok mindennapjait, szokásait és kultúráját, 2009-ben a
- 58 -
fesztivál alkalmából minden bizonnyal Kecskemétre érkezik a Török Nagykövetség vándorkiállítása, izmiri és kütahyai mellett rodostói vonatkozású fotókkal. A vendégek szállodai elhelyezéséről egyébként is érdemes időben gondoskodni, a 2009-es Hírös Hét Fesztivállal egy időben zajló kettesfogathajtó világbajnokság miatt pedig nagy forgalomra lehet számítani a szállodákban, így ez fokozottan igaz. A szállást ajánlatos tehát előre lefoglalni, később a részvételről való visszajelzések birtokában még lehet pontosítani a foglalást. Szállásfoglaláskor
több
szempontra
kell
tekintettel
lenni
és
különös
gondossággal, előzetes egyeztetés alapján kell eljárni, figyelembe véve az esetleges külön igényeket is, hogy a vendégekben jó benyomás alakuljon ki. A programok helyszíneinek könnyű megközelíthetősége érdekében csak a város központjában lévő szállodák jöhetnek szóba. A fesztivál eseményei kiváló alkalmat nyújtanak a testvér- és partnervárosi kapcsolatok ápolására és az együttműködés elmélyítésére.
7.1.2. Magyar-Svéd Vállalkozói Napok Kecskemét és a svédországi Lidköping között 2005-ben kezdődött az együttműködés, mely a gazdaság területén is kifejezetten aktív. Az azóta eltelt időszakban több alkalommal érkezett üzleti delegáció Lidköpingből. A két város közös kezdeményezése a svéd, illetve magyar vállalkozásoknak szóló, új üzleti kapcsolatok kialakítását és üzleti lehetőségek megismerését lehetővé tevő Magyar-Svéd Vállalkozói Napok, melyre első alkalommal 2008-ban került sor Lidköpingben. Az akkor megkezdett hagyomány idén októberben Kecskeméten folytatódik. A szervezésben közreműködik a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és Lidköping városa. Az esemény célja, hogy a megye és a régió vállalkozásait segítse új üzleti kapcsolatok kiépítésében. A találkozó kiemelt ágazatai a gépjárműipar és beszállítói, a környezetvédelem és megújuló energia, valamint a mezőgazdaság és élelmiszeripar. Ezekben a témakörökben előadásokra, vállalati megbeszélésekre és gyárlátogatásokra kerül sor. (Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 2009)
- 59 -
A két napos rendezvénysorozaton részt vevő cégek meghívását a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara intézi, a város feladata a Lidköping polgármestere által vezetett önkormányzati delegáció meghívása és részükre külön program szervezése.
7.2. Egyéb nemzetközi kapcsolatok
A 2009-es tavasz és nyár is mozgalmasan telik Kecskeméten, ami a város nemzetközi kapcsolatait illeti. Április végén Észak-Rajna-Vesztfália tartomány delegációja járt Kecskeméten Regina van Dinther parlamenti elnök asszony vezetésével. A látogatás gazdasági szempontból is jelentős, hiszen egyúttal potenciális befektetőkből álló üzleti delegáció is érkezett. A legjelentősebb protokolláris esemény 2009-ben kétségkívül a japán hercegi pár látogatása lesz. Akishino herceg és Kiko hercegnő Ausztriát, Bulgáriát, Romániát és Franciaországot is érintő európai útjuk során érkeznek Budapestre, ahonnan május 17én Kecskemétre látogatnak. A dolgozat további részében a német tartományi küldöttség fogadásával kapcsolatos észrevételek, tapasztalatok, majd az Akishino herceg és Kiko hercegnő kecskeméti
programjának
előkészítésével
kapcsolatos
tevékenység
bemutatása
következik.
7.2.1. Észak-Rajna-Vesztfália küldöttségének fogadása Észak-Rajna-Vesztfália tartomány parlamenti képviselőkből és üzletemberekből álló delegációja Regina van Dinther, a tartományi gyűlés elnökének vezetésével április végén három napot töltött Magyarországon. A látogatás a 18 millió lakosú német tartomány és Magyarország közötti politikai és gazdasági kapcsolatok további élénkítését szolgálja.
- 60 -
Programjuk szervezésében részt vett a Düsseldorfi Főkonzulátus, az ÉszakRajna-Vesztfáliai Tartományi Gyűlés, az NRW International Kereskedelemfejlesztési Ügynökség, az Aacheni Ipari és Kereskedelmi Kamara, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az ITD Hungary és Kecskemét városa. A küldöttség április 24-én Kecskemétre látogatott. Az előzetes egyeztetés szerint 11 órától estig tartó itt tartózkodásuk idejére kellett gondoskodni a program előkészítéséről és zavartalan lebonyolításáról.
A delegáció kecskeméti programja: 11:00 Érkezés 11:00 Polgármesteri köszöntő 11:15 Alpolgármester-asszony tájékoztatója 11:45 Sajtótájékoztató 12:30 Ebéd a parlamenti delegáció tiszteletére 12:30 Ebéd, majd üzletember találkozó az üzleti delegáció részvételével 14:30 Ipari park-látogatás 18:30 Indulás a repülőtérre
Az érkezők létszámára vonatkozó előzetes információk szerint összesen harminc és negyven fő közötti vendég volt várható, ezt az adatot kellett alapul venni az ajándékcsomagok összeállításához és a sajtótájékoztató alatti kínáláshoz. A parlamenti küldöttség tiszteletére adott ebéd szervezésekor tíz fő vendégül látására kellett felkészülni. Az előzetes egyeztetések értelmében tolmácsot a Külügyminisztérium biztosított, aki rendelkezésre állt a köszöntő beszéd, a sajtótájékoztató és az ebéd alatt. A program zavartalan lebonyolítása érdekében gondoskodni kellett megfelelő helyszínekről, a termek berendezéséről és a technikai feltételek, mikrofonok, laptop és kivetítő biztosításáról, a sajtó képviselőinek meghívásáról. Külön teremre volt szükség a beszédekhez, illetve az azokat követő sajtótájékoztatóhoz. A vendégek tiszteletére az asztali és a termekben lévő zászlótartókba, valamint a Városháza homlokzatára is kikerült a német zászló. - 61 -
A Városházán polgármester úr és alpolgármester-asszony fogadták az érkező vendégeket, akik ezután a Díszteremben foglaltak helyet. Ott a delegáció valamennyi tagját számukra összeállított és előre odakészített, a várost bemutató német nyelvű kiadványokat, Kecskemét címerével díszített kitűzőt és egy üveg kecskeméti barackpálinkát tartalmazó ajándékcsomag várta a Városháza épületének képét ábrázoló dísztasakban. A tartományi gyűlés elnök asszonyának pedig egy Bozsó-lenyomatot nyújtott át Kecskemét polgármestere a város múltját bemutató könyv és cd kíséretében. Polgármester úr köszöntő beszédében bemutatta Kecskemétet, kitért a város múltjára és tájékoztatást adott a jelen helyzetről, majd meghívta a vendégeket az idei Hírös Hét Fesztiválra, valamint a kettesfogathajtó világbajnokságra. A Kecskeméten zajló fontosabb fejlesztéseket, a város fejlesztési elképzeléseit és a beruházási lehetőségeket pedig alpolgármester-asszony ismertette. Ezt követően az észak-rajna-vesztfáliai tartományi gyűlés elnök asszonya megköszönte a baráti fogadtatást, és biztosította a házigazdákat arról, hogy nagyon jó benyomásokat szereztek magyarországi és kecskeméti látogatatásuk során. A városházi program befejezéseként Regina van Dinther asszony és Kecskemét polgármestere közös sajtótájékoztatót tartottak a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökével és a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökével. Az üzleti delegáció további programjáról a Kereskedelmi és Iparkamara gondoskodott, ebédet, majd azt követően üzletember találkozót szervezett német és magyar cégek vezetőinek részvételével, ahol alkalom nyílt a német vállalkozásokkal való kapcsolatfelvételre, új együttműködések kezdeményezésére. Ezalatt a parlamenti küldöttség részére Kecskemét polgármestere és a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke adott ebédet. A német vendégek kecskeméti tartózkodása gyárlátogatással zárult, melyen a küldöttség parlamenti és üzletember tagjai is részt vettek. Németország hazánk fontos kereskedelmi partnere és tőkebefektetője. Az, hogy az észak-rajna-vesztfáliai delegáció Budapest mellett Kecskemétet választotta úti céljául, és magyarországi tartózkodása rövidségéhez mérten viszonylag hosszú időt töltött a városban, mindenképpen jelzésértékű.
- 62 -
7.2.2. A japán hercegi pár látogatása Először februárban vetődött fel, hogy magas rangú vendégek érkeznek a városba. Február 3-án Kecskemét polgármestere és felesége, valamint a KecskemétAomori Baráti Kör elnöke és alelnöke munkaebéden vettek részt a Japán Nagykövetségen Nabekura Shinichi, Japán rendkívüli és meghatalmazott nagykövete meghívásának eleget téve. A találkozón elhangzott, hogy a japán császár második fia májusban Magyarországra érkezik felesége kíséretében, és látogatásuk kapcsán Budapest mellett lehetséges vidéki helyszínként Kecskemét is felmerült. A hercegi pár budapesti programját szervező Külügyminisztérium Protokoll Főosztálya márciusban tájékoztatta a várost, hogy Akishino herceg és Kiko hercegnő május 16-án Magyarországra érkeznek, a következő nap pedig Kecskemétre látogatnak. A Külügyminisztériummal, a Japán Nagykövetséggel és a Kecskemét-Aomori Baráti Körrel együttműködésben folyamatosan zajlik a látogatás megszervezése.
A hercegi pár Akihito császár és Micsiko császárné második fia 1965. november 30-án született Tokióban. Születésekor a Fumihito nevet kapta, gyermekkorában Aya hercegként szólították. Jogot és biológiát hallgatott a Gakushuin Egyetemen, majd tanulmányait az Oxford Egyetemen folytatta, ahol a halak rendszertani besorolásával foglalkozott. 1996-ban Ph.D. fokozatot szerzett ornitológiai témájú disszertációjával. Nagyapja, Sóva császár 1989-es halála óta bátyja után második a trón öröklésének sorrendjében. Elsőévesként ismerte meg a nála egy évvel fiatalabb Kawashima Kiko-t, közgazdaságtan professzora lányát, aki pszichológiát hallgatott a Gakushuin Egyetemen. 1990. június 29-én kötöttek házasságot a Tokiói Császári Palotában, a herceg azóta viseli az Akishino nevet. Két lányuk és egy fiuk van. Hisahito herceg nagybátyja és apja után a harmadik a trón várományosainak sorában. A hercegi pár megjelenik a hivatalos eseményeken, fogadja a japán és külföldi vendégeket, és hivatalos látogatásokat tesz külföldi országokban. 2002-ben a császári családból elsőként jártak Mongóliában. Legutóbb 2008-ban Indonéziába látogattak, ahol
- 63 -
részt vettek a Japán és Indonéziai közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulójára rendezett megemlékező ünnepségen. Akishino herceg a Yamashina Ornitológiai Intézet elnöke, valamint a Japán Tenisz Szövetség és a Japán Természetvédelmi Világalap tiszteletbeli elnöke, felesége pedig a Japán Vöröskereszt tiszteletbeli alelnöke. (The Imperial Household Agency, 2009a; 2009b)
A kecskeméti program 11:30 Érkezés a Városházához, Kecskemét polgármestere fogadja a hercegi párt 11:35 A város történetének rövid bemutatása a Városháza Dísztermében 11:40 Kodály Iskola Aurin Leánykarának előadása a Díszteremben 11:50 Kodály Iskola Kicsinyek Kórusának előadása a Díszteremben 12:00 Beszélgetés a kórustagokkal 12:05 Séta a Kossuth téren 12:20 Hakkoda Dojo szalagátvágási ünnepsége, beszélgetés a Hakkoda Dojo Klub tagjaival 12:30 Indulás a Kiskunsági Nemzeti Parkba Bugacra
Akishino herceg és felesége, Kiko heregnő, hivatalos kíséretükkel, valamint Nabekura Shinichi nagykövettel és feleségével érkeznek Kecskemétre. A Városházánál a polgármester fogadja őket, aki röviden bemutatja az épület, majd a Díszteremben a város történetét. Tekintettel a magyar komolyzene népszerűségére a japánok körében és a Kodály-módszer elismertségére Japánban, a kecskeméti Kodály Iskola két kórusa is bemutatkozik. A hazai és külföldi kórusversenyeken és fesztiválokon egyaránt sikerrel szereplő középiskolás lányokból álló Aurin Leánykar egy közismert japán dalt, a Fürüsato-t és Kodály egyik művét énekli el, majd a Kicsinyek Kórusa, alsó tagozatos fiúk és lányok előadásában következik két rövid mű.
- 64 -
A két kórus előadásának meghallgatása és a tagokkal való beszélgetés után a Városháza épülete előtti Kossuth téren tett séta során a polgármester bemutatja a magas rangú vendégeknek a tér történetét. A valamivel távolabb elhelyezkedő újonnan kialakított japán edzőteremhez, a Hakkoda Dojo-hoz gépkocsival jut el a hercegi pár és kísérete. A sportolásra és rendezvények megtartására is alkalmas épület a Kecskemét japán partnervárosa, Aomori mellett elhelyezkedő hegységről kapta a nevét. A kecskeméti program zárásaként kerül sor a Dojo átadási ünnepségére és a Hakkoda Dojo Klub tagjaival való beszélgetésre. A szalagot Akishino herceg és felesége, Kecskemét polgármestere és a KecskemétAomori Baráti Kör elnöke vágják át. A hercegi pár vidéki programja nem ér véget Kecskeméten. A városból Bugacra indulnak tovább, ahol ellátogatnak a Kiskunsági Nemzeti Parkba, majd a több mint száz éves
csipkevarró
hagyományokkal
rendelkező
Kiskunhalason
felkeresik
a
Csipkemúzeumot.
A látogatás előkészítése A magas rangú vendégek kecskeméti tartózkodásának és programjának lebonyolítása alapos előkészítést és körültekintő biztonsági intézkedéseket tesz szükségessé. A látogatás zavartalansága érdekében eddig két alkalommal került sor helyszínbejárásra a szervezésben illetékesek részvételével. Április 14-én helyszínbejárásra és a program részleteiről való egyeztetésre a városba érkezett a japán nagykövet és felesége, a Japán Nagykövetség, a Köztársasági Őrezred és a Külügyminisztérium Protokoll Főosztályának munkatársai. A vendégek végigjárták Akishino herceg és Kiko hercegnő programjának valamennyi állomását, a Városháza épületét, a Kossuth teret, a Hakkoda Dojo-hoz vezető utat és az edzőterem épületét. A hercegi pár biztonságának szavatolása és a látogatással kapcsolatos biztonsági intézkedések meghozatala a Köztársasági Őrezred feladata. Az ország érdekei szempontjából különösen fontos hazai és külföldi személyek életének, testi épségének védelmét biztosító szerv munkatársai a korábbi helyszínbejárás alkalmával is jártak az érintett helyszíneken, május 6-án pedig ismét Kecskemétre érkeznek, hogy biztonsági szempontból feltérképezzék a Városháza épületét. - 65 -
Akishino herceg és Kiko hercegnő látogatása kiemelt jelentőséggel bír Kecskemét nemzetközi ismertségének szempontjából. Ezt felismerve a város polgármestere már az első, a hercegi pár lehetséges kecskeméti útjával kapcsolatos megbeszélés alkalmával felajánlotta a látogatás megszervezésben való közreműködést.
- 66 -
8. Összegzés
A dolgozat megírásának célja az volt, hogy összefogóan, ugyanakkor minél széleskörűebben,
minél
több
szempontra
kiterjedően
bemutassam Kecskemét
nemzetközi kapcsolatrendszerét, és konkrét példákon kövessem végig a diplomáciai, és különösen a delegációs kapcsolatok ápolásának lépéseit. A
szakmai
gyakorlat
során
betekintést
nyertem
a
város
külföldi
partnerkapcsolatainak gondozására irányuló tevékenységbe és alkalmam nyílt megismerni az önkormányzati diplomácia sajátosságait, legfontosabbnak azt tartom, hogy a városközi kapcsolatok az együttműködés számos formájának kialakítására adnak lehetőséget a helyi érdekeknek megfelelően. Kecskemét kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerének alapja a testvér- és partnervárosi együttműködés. Ennek oka abban keresendő, hogy folyamatos, tartós, és ami a legfontosabb, szükség és szándék szerint bővíthető és fejleszthető együttműködést tesz lehetővé. Leggyakoribb területei a kultúra, az oktatás, a sport, a gazdaságfejlesztés, az idegenforgalom, az önkormányzati feladatok közül pedig a településfejlesztés, a szociálpolitika és a közigazgatás korszerűsítése. A kapcsolatokat a lakosság és különösen az ifjúság érintettsége teszi életképessé és tartalmassá. Az egyes városközi kapcsolatok bemutatása és értékelése során arra a következtetésre jutottam, hogy a lakosság bevonása mellett a magas szintű delegációk kölcsönös látogatásai is alapvető fontosságúak. Ezek alkalmával kerül ugyanis sor az együttműködés tartalmának és formájának meghatározására, a kapcsolatok további erősítésére vonatkozó döntések meghozatalára, az ezekről szóló szerződések, megállapodások aláírására. A delegációs érintkezések megszakadása a kapcsolat eljelentéktelenedéséhez vezethet, másrészről viszont egy hosszabb időre háttérbe szorult kapcsolatot is sikerülhet felélénkíteni hivatalos küldöttség látogatása révén. A nemzetközi kapcsolatok ápolása fontos feladat, amely megfelelő szervezeti keretek meglétét, folyamatos kapcsolattartást és rendszeres hivatalos találkozókat feltételez. A külkapcsolatok alakulása számos tényező függvénye, befolyásolja a
- 67 -
földrajzi távolság, a nyelvi akadályok, a partnerek valamelyikének megváltozott helyzete, céljai, a kapcsolatok fenntartásának anyagi vonzata és a koordinálásukkal járó szervezési nehézségek. A témát igyekeztem abból a szempontból megközelíteni, hogy milyen lehetőségei vannak a városnak, hogy nemzetközi kapcsolatokat építsen ki. Fontos előny a kedvező földrajzi elhelyezkedés és jó közlekedési infrastruktúra, valamint Kecskemét történelmileg kialakult találkozási pont szerepe. A vonzó gazdasági környezet és a telephelykínálat, az élénk kulturális és sportélet a város felé irányítja a külföldi partnerek figyelmét. A Magyarország-Japán Jubileumi Év alkalmat jelent Kecskemét japán kapcsolatainak szorosabbra fűzésére, a japán hercegi pár látogatása és a Daimler AG döntése a Mercedes új üzemének a városba telepítéséről pedig tovább növelik Kecskemét nemzetközi ismertségét.
- 68 -
9. Mellékletek
Kecskemét testvérvárosai a szerződéskötés időrendjében
1963 Szimferopol (Ukrajna) 1963 Coventry (Anglia) 1976 Arcueil (Franciaország) 1986 Hyvinkää (Finnország) 1990 Nahariya (Izrael) 1991 Rüsselsheim (Németország) 1993 Dornbirn (Ausztria) 1997 Viborg (Dánia) 1999 Marosvásárhely (Románia) 2001 Beregszász (Ukrajna) 2001 Rodostó (Törökország) 2002 Galánta (Szlovákia)
- 69 -
További városközi kapcsolatok
1994 Aomori (Japán) – oktatási és kulturális kapcsolatról szóló egyezmény 1996 Kolomna (Oroszország) – együttműködésről szóló jegyzőkönyv 1996 Zibo (Kína) – együttműködési szándéknyilatkozat 1998 Taraz (Kazahsztán) – együttműködési megállapodás 2002 Grossenhain (Németország) – partnervárosi megállapodás 2002 Shkodra (Albánia) – együttműködési megállapodás 2004 Sepsiszentgyörgy (Románia) – együttműködési megállapodás 2005 Lidköping (Svédország) – együttműködési szándéknyilatkozat 2005 Újvidék (Szerbia) – együttműködési nyilatkozat 2006 Montana (Bulgária) – tárgyalások az együttműködésről 2007 Wadowice (Lengyelország) – együttműködési megállapodás
- 70 -
A kecskeméti Városháza épülete
Készítette: Kiss András A Városháza Díszterme a sarokban a testvérvárosok zászlóival
Forrás: Kecskemét város honlapja
- 71 -
Látogatás a Japán Nagykövetségen Kecskemét polgármesterének részvételével
Forrás: Kecskemét város honlapja Akishino herceg feleségével a születésnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón
Forrás: Imperial Household Agency
- 72 -
A Magyar-Japán Jubileumi Év logója
Forrás: Külügyminisztérium honlapja
Japán Nap Kecskeméten
Forrás: Hírös Index
- 73 -
A kecskeméti polgármester köszönti az észak-rajna-vesztfáliai delegációt
Forrás: Kecskemét város honlapja Észak-Rajna-Vesztfália Tartományi Gyűlésének elnöke a Városháza Dísztermében
Forrás: Kecskeméti Lapok
- 74 -
Testvérvárosi küldöttség a Rodostói Cseresznyefesztiválon
Forrás: Kecskemét város honlapja Vacsora a testvérvárosi sporthétvégére érkező rüsselsheim-i delegáció tiszteletére
Forrás: Kecskemét város honlapja
- 75 -
Fellépők a Hírös Hét Fesztiválon
Forrás: www.kecskenet.hu A Kecskemét és Dornbirn közötti testvérvárosi szerződés megerősítéséről szóló Jubileumi Nyilatkozat aláírása a Hírös Hét Fesztivál alkalmával
Készítette: Kiss András
- 76 -
10. Irodalomjegyzék
1.
1949. évi XX. törvény – A Magyar Köztársaság Alkotmánya
2.
1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról
3.
1997. évi XV. törvény a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, 1985. október 15-én, Strasbourgban kelt egyezmény kihirdetéséről
4.
Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (2009): Magyar-Svéd Vállalkozói Napok http://www.bkmkik.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=205 %3Amagyar-sved-vallalkozoi-napok&catid=58%3Arendezvenyek&Itemid=86 &lang=hu letöltés dátuma: 2009.04.21.
5.
Ballai József (főszerk.) (1992): Kecskemét – Város az aranyhomokon, Magyarország közepén, Kecskemét, Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
6.
CIA (2009): The World Factbook – Japan (Világadatbázis – Japán) https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ja.html letöltés dátuma: 2009.04.01.
7.
Csefkó Ferenc (1997): A helyi önkormányzati rendszer, Budapest, Dialóg Campus Kiadó
8.
Európai Információs Pont (2009): Testvérvárosok http://sodadesign.cs.hu/Europa/html/kapcsolatok/egyeb/testver.html letöltés dátuma: 2009.03.13.
9.
Európa Jövője Egyesület (2009): Találkozók 1991-2008 http://www.csipero.hu/talalkozok/adatok.php letöltés dátuma: 2009.03.07.
10.
Giczi Johanna, Sík Endre (2002): Testvértelepüléseink, KSH
- 77 -
11.
Hidasi Judit (1998): A felkelő nap országa In: Szavak, jelek, szokások – A nemzetközi kommunikáció könyve, Szerk.: Hidasi Judit, Budapest, Windsor Kiadó
12.
IMF (2008): World Economic Database (Világgazdasági adatbázis) http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2008/02/weodata/weorept.aspx?sy=2 006&ey=2013&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=%2C&br=1&c=158&s=N GDPD%2CNGDPDPC%2CPPPGDP%2CPPPPC%2CPCPI%2CPCPIPCH%2 CPCPIE%2CPCPIEPCH%2CLUR%2CBCA%2CBCA_NGDPD&grp=0&a=& pr1.x=51&pr1.y=14 letöltés dátuma: 2009.04.01.
13.
ITD (2008): Japán – Az ország társadalmi-gazdasági helyzete http://www.itd.hu/resource.aspx?ResourceID=alapadatok_jp letöltés dátuma: 2009.04.01.
14.
JETRO (2008): List of Japanese companies in Hungary (A magyarországi japán vállalatok listája) http://www.jetro.go.jp/hungary/inquiry/index.html/Inquiry.pdf letöltés dátuma: 2009.04.07.
15.
Kecskemét Megyei Jogú Város (2007): Kecskemétre érkezik Japán új magyarországi nagykövete http://kecskemet.hu/?r=701&c=5292&l= letöltés dátuma: 2009.04.12.
16.
Kecskemét Megyei Jogú Város (2009a): Várostörténet http://kecskemet.hu/?r=316&l= letöltés dátuma: 2009.03.07.
17.
Kecskemét Megyei Jogú Város (2009b): A kecskeméti Mercedes beruházás a tervek szerint halad http://www.kecskemet.hu/?r=706&c=10098&l= letöltés dátuma: 2009.03.08.
18.
Kecskemét Megyei Jogú Város (2009c): Testvér- és partnervárosi együttműködés alakulása a kapcsolatfelvételtől napjainkig http://www.kecskemet.hu/?r=217&c=1886&l= letöltés dátuma: 2009.03.08.
19.
Kecskemét Megyei Jogú Város (2009d): Látogatás a japán nagykövetnél http://www.kecskemet.hu/?r=701&c=9740 letöltés dátuma: 2009.04.12.
- 78 -
20.
KSH (2008): Bács-Kiskun megye statisztikai évkönyve 2007, Szeged, KSH Szegedi Igazgatósága
21.
Külügyminisztérium (2009a): Szervezeti felépítés – Protokoll Főosztály http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulugyminiszterium/A_Kulug yminiszteriumrol/Szervezeti_felepites/Dr_Fekszi_Marta_titkarsaga/Faller_Jeno _titkarsaga/protokoll.htm letöltés dátuma: 2009.03.14.
22.
Külügyminisztérium (2009b): Politikai kapcsolatok http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcs/ketoldalika pcsolatok.aspx?d=Politikai%20kapcsolatok&c=62&z=Ázsia letöltés dátuma: 2009.04.01.
23.
Külügyminisztérium (2009c): Kétoldalú gazdasági kapcsolatok jellemzése http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Ketoldalu_kapcs/Azsia/japa n/gazdasagi.htm letöltés dátuma: 2009.04.07.
24.
Lovas Dániel (szerk.) (2008): Kecskemét – Képes városkalauz, Kecskemét, Kecskeméti Lapok
25.
Lőcsei Judit (2001): Etikett és a Protokoll alapjai, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest
26.
Magyar-Japán Gazdasági Klub (2009a): 2009, a diplomáciai emlékév http://www.mjgk.com/index.php?option=com_content&task=view&id=70&Ite mid=57 letöltés dátuma: 2009.04.02.
27.
Magyar-Japán Gazdasági Klub (2009b): Országgyűlési határozat a MagyarJapán Jubileumi Évről http://www.mjgk.com/index.php?option=com_content&task=view&id=83&Ite mid=2 letöltés dátuma: 2009.04.02.
28.
Magyarországi Japán Nagykövetség (2009): Japán-magyar kapcsolatok http://www.hu.emb-japan.go.jp/2009/jphu_link_h.html letöltés dátuma: 2009.04.03.
- 79 -
29.
MNB (2009): A nem rezidensek magyarországi közvetlen tőkebefektetés állományának országonkénti megoszlása http://www.mnb.hu/Resource.aspx?ResourceID=mnbfile&resourcename=fdist ock_in_eur_hu letöltés dátuma: 2009.04.03.
30.
Mérey Zsolt (2000): A helyi önkormányzatok nemzetközi kapcsolatai – Városdiplomácia In: Szakdiplomáciai tanulmányok, Szerk: Nyusztay László, Budapest, BGF – Külkereskedelmi Főiskolai Kar
31.
MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete (2006): Kecskemét város Gazdasági Programja 2007-2013
32.
Nyusztay László (2000): A diplomácia fejlődésének néhány sajátossága a 20. század második felében In: Szakdiplomáciai tanulmányok, Szerk: Nyusztay László, Budapest, BGF – Külkereskedelmi Főiskolai Kar
33.
Ottlik Károly (2004): Protokoll – Viselkedéskultúra, Panoráma, Budapest
34.
Sille István (2005): Illem, etikett, protokoll, Akadémiai Kiadó, Budapest
35.
The Imperial Household Agency (2009a): Activities of Their Majesties the Emperor and Empress and other Members of the Imperial Family (Őfelsége a császár és a császárné és a császári család többi tagjának tevékenysége) http://www.kunaicho.go.jp/e-about/activity/activity03.html letöltés dátuma: 2009.04.28.
36.
The Imperial Household Agency (2009b): Their Imperial Highnesses Prince and Princess Akishino (Ő császári felsége Akishino herceg és hercegné) http://www.kunaicho.go.jp/e-about/history/history03.html letöltés dátuma: 2009.04.28.
37.
Világgazdaság (2008): Hozzánk jön a Mercedes – Nyolcmillió eurós beruházással épül gyár Kecskeméten In: Világgazdaság, 40. évfolyam 118. szám 1. oldal
- 80 -