TERVPÁLYÁZATI KIÍRÁS A „HALLER KERT” IRODAHÁZ BEÉPÍTÉSI- ÉS ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZATHOZ
2004 KIÍRÓ: HALLER KERT Kft. LEBONYOLÍTÓ: MÉK Logisztikai és Koordinációs Kht.
1
TERVPÁLYÁZATI HIRDETMÉNY TARTALOMJEGYZÉK Tervpályázattal kapcsolatos határidők I. Tervpályázati hirdetmény A tervpályázat megnevezése 1. A tervpályázat tárgya és célja 2. A tervpályázat jellege 3. A tervpályázaton való részvétel 4. A tervpályázat titkossága 5. A tervpályázat lebonyolítása 5.1 A tervpályázati kiírás és mellékleteinek kiadása
5.2 A tervpályázattal kapcsolatos kérdések 5.3 A pályaművek benyújtási határideje, módja 5.4 Szabadalmi, használati és mintaoltalmi védettség 5.5 A pályaművek díjazása 5.6 A pályaművek elbírálása, eredményhirdetése 5.7 A pályaművek bemutatása, felhasználása 5.8 A tervpályázat bíráló bizottsága
5.9 Meghívott építészek (illetve építész irodák) II. Tervezési program 1. Városrendezési és városépítészeti szempontok 2. Ingatlan műszaki adottságai 3. Az épület tervezési szempontjai, az épület műszaki kialakítása III. A benyújtandó munkarészekre vonatkozó előírások 1. Tervi munkarészek tartalmi előírásai 2. Formai előírások 2.1.Műszaki leírás 2.2.Kitöltött adatlap és nyilatkozatok
IV. A pályaművek elbírálásának szempontjai
2
V.
Mellékletek 1. Tulajdoni lap 2. Kerületi KSZT 3. Tájékoztató talajmechanikai szakvélemény 4. Kitűzési és változási vázrajz 5. Koordináta-jegyzék
A TERVPÁLYÁZATTAL KAPCSOLATOS HATÁRIDŐK
A tervpályázat meghirdetése
2004. július 19.
A kiírásra vonatkozó kérdések postára adásának határideje
2004. július 30.
A válaszok postára adása
2004. augusztus 9.
A pályaművek benyújtási határideje
2004. szeptember 27.
A tervpályázat eredményhirdetése
2004. október 15. vagy külön értesítés szerint
A pályaművek bemutatása
külön értesítés szerint
3
I. TERVPÁLYÁZATI HIRDETMÉNY
A HALLER KERT Kft. (Budapest, XI. Neumann János utca 1.) tervezési ötletpályázatot hirdet a „Haller Kert” irodaház beépítési koncepciójának és vázlatterv szintű építészeti kialakításának meghatározására. 1.
A tervpályázat tárgya és célja
Tárgya:
A természetben Budapest IX. kerület Soroksári út 32, 34 és Pápay István utca 4 sz. alatt található, jelenleg 37944 helyrajzi számon összevonás alatt álló, összesen 8.638 négyzetméter területű ingatlan irodaházzal, mélygarázzsal és hozzájuk tartozó segéd funkciókkal történő beépítése.
Célja:
A tervezési feladat megvalósítására - a jelen kiírásban meghatározott szempontok és feltételek figyelembevételével - leginkább alkalmas beépítési és építészeti tervjavaslat kiválasztása.
2.
A tervpályázat jellege
A tervpályázat nyilvános és meghívásos, lebonyolítását tekintve titkos tervezési ötletpályázat, melynek lebonyolítására a településrendezési és építészeti tervpályázatok részletes szabályairól szóló, a 24/2000. (V.26.) FVM rendelettel módosított, 16/1998. (VI.3.) KTM rendelet valamint a 137/2004. (IV.29.) Korm.rendelet előírásai vonatkoznak. 3.
A tervpályázaton való részvétel feltételei
A tervpályázaton saját szellemi munkájával részt vehet minden olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki meghívást kap a kiírótól és a tervpályázati kiírásban meghirdetett tervezési feladat elkészítésére az előírt tervezési jogosultsággal rendelkezik. A részvétel további feltételei, hogy az érintettel szemben kizáró ok nem áll fenn, a pályaművet határidőben benyújtja és a pályamű benyújtásánál fogva a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek fogadja el. Részt vehet továbbá a pályázaton minden olyan magánszemély is, aki a Magyar Építész Kamara regisztrált tagja, a tervezési feladatra jogosultsággal rendelkezik és a kiírást kiváltja.
4
Kizáró ok áll fenn azzal a pályázóval szemben, aki a bíráló bizottság meghirdetett bármely részvevőjének a.) hozzátartozója (Ptk. 685.§ b. pontja), b.) a munkaviszony szerinti közvetlen felettese vagy beosztottja,
c.) egy éven belül közös tervpályázatban vagy egyéb szerzői jogvédelem alá eső alkotásban szerzőtársa vagy munkatársa volt. Nem lehet pályázó az a személy, aki a tervpályázat kiírásában vagy annak előkészítésében részt vett. Nem lehet pályázó olyan gazdálkodó szervezet, amelynek vezető tisztségviselője, vagy abban tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, illetőleg ezek hozzátartozója a bíráló bizottság tagja. A kiírónak szándékában áll a bíráló bizottság által legjobbnak minősített pályamű szerzőjével az építészeti továbbtervezésre vonatkozó szerződés megkötése, azonban ez nem jelenti azt, hogy a kiíró a szerződéskötésre kötelezhető volna. A pályázónak a településrendezési és építészeti tervpályázatok részletes szabályairól szóló módosított 16/1998. (VI.3.) KTM rendelet 10.§ (6) bekezdés b. pontja alapján nyilatkoznia kell, hogy a tervezési versenyt követően megbízás esetén a tervezési feladat további feldolgozására vállalkozik, és ehhez a külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkezik. 4.
A tervpályázat titkossága
A pályaműveket tartalmazó csomagot és az egyes munkarészeket jeligével, névaláírással ellátni, a titkosságot sértő egyéb módon megjelölni nem szabad. A pályamű nem tartalmazhat olyan utalást sem, amelyből a szerző személyére vagy munkahelyére következtetni lehet. A pályázók nevét, lakcímét, székhelyét, illetve a jelen kiírásban kért a mellékelt Adatlapon feltüntetett egyéb adatokat a pályaműhöz lezártan kell csatolni a kiíráshoz mellékelt borítékban. A díjazásban, illetőleg megvételben részesített pályaművek szerzőinek adatait a bíráló bizottság csak a bírálat lezárását követően ismerheti meg és hozhatja nyilvánosságra.
5
A díjazásban, megvételben nem részesített pályaművek szerzőinek adatait a pályázó felhatalmazása nélkül a bíráló bizottság nem ismerheti meg, azokat nem hozhatja nyilvánosságra. 5.
A tervpályázat lebonyolítása
5.1.
A tervpályázati kiírás és mellékleteinek kiadása
A tervpályázati kiírás és mellékletei (a meghívottak számára díjmentesen) 2004. július 19.-től munkanapokon 9-15 óra között vehetők át a lebonyolító hivatalos helyiségében: MÉK Logisztikai és Koordinációs Kht. 1088 Budapest, Ötpacsirta utca 2. Egyéb pályázók a kiírást megvásárolhatják ugyanitt 40.000.-Ft+ÁFA=50.000.-Ft átutalás igazolása ellenében. Fenti összeget a MÉK Kht. K&H Banknál vezetett 10201006-50203916 sz. számlájára kell átutalni. 5.2.
A tervpályázattal kapcsolatos kérdések
Azok a személyek és szervezetek, akik a tervpályázat kiírását átvették, a tervpályázati kiírással kapcsolatos kérdéseiket – kizárólag írásban, postai úton és névaláírás nélkül feladott levélben – legkésőbb 2004. július 30. 24.00 óráig adhatják fel a kiíró címére. A borítékon, illetve a feladóvevényen feladóként az alábbi szöveget kell feltüntetni: MÉK Kht. 1088. Budapest, Ötpacsirta utca 2. A boríték címzése: Haller Kert Kft. 1017. Budapest, Neumann János utca 1. A fenti időpontig postára adott és 2004. augusztus 6-ig beérkezett kérdésekre vonatkozó választ a kiíró legkésőbb 2004. augusztus 9-ig 6
postára adja mindazoknak, akik a tervpályázatra meghívást kaptak. A kérdésekre adott válaszok postára adása időpontjáig a kiíró a tervpályázati kiírást módosíthatja, illetve a tervpályázat lebonyolításától visszaléphet. A kérdésekre adott válaszok a kiírás részét képezik.
5.3.
A pályaművek benyújtási határideje, módja
A pályaműveket lezárt csomagban kizárólag postán lehet beküldeni, a kiírás mellékleteként kiadott címzéslap felhasználásával. A beküldés (postára adás) határideje: 2004. szeptember 27. 24.00 óra. A benyújtás időpontjának a csomagon lévő postai bélyegző keltét kell tekinteni. A csomagra címzésül a kiíráshoz fűzött címzéslapot kell felhasználni. A kiíráshoz mellékelt borítékot, amelyben a pályázók adataival kitöltött Adatlapot és a pályázók fenti 2. pont 5. és 6. bekezdése, az alábbi 5.4 pont és az alábbi 5.5 pont utolsó bekezdése szerinti nyilatkozatait kell elhelyezni, lezárva kell a pályaműhöz csatolni. A csomagolásnál tűzőgép használata tilos. A gondatlan csomagolásból eredő mindennemű következmény a pályázót terheli. Kiíró a pályázat esetleges postai elirányításáért felelősséget nem vállal. 5.4.
Szabadalmi, használati és ipari mintaoltalmi védettség
Abban az esetben, ha a pályázó a pályaművében szereplő valamely megoldást a Magyar Szabadalmi Hivatalnál ("MSZH") bejelentette és arra szabadalmi védettséget kapott, az erre vonatkozó utalást a műszaki leírás első oldalán – a titkosság követelményeinek betartásával – tüntesse fel. A szabadalmi bejelentés adatait – az MSZH iktatószámát, tárgyát, a bejelentés időpontját, a benyújtók nevét és lakcímét – a pályázók adatait is tartalmazó lezárt borítékban külön lapon csatolni kell.
7
A pályázók a pályamű benyújtásával elismerik és elfogadják, hogy a pályázati vagy megvételi díj magában foglalja az esetlegesen szabadalmi vagy egyéb iparjogvédelmi oltalom alatt álló vagy a jövőben ilyen védettség alá kerülő megoldás(ok) felhasználásáért járó díjat, így a pályázó a kiíróval szemben ezen, vagy ehhez hasonló jogcímen semminemű igényt nem jogosult érvényesíteni. A pályázó kijelenti és szavatolja, hogy a pályaművében alkalmazott megoldások más iparjogvédelmi vagy szerzői jogait nem sértik. 5.5.
A pályaművek díjazása
A meghívott pályázók (építészeti tervezésre vonatkozóan kiállított számla ellenében) nettó 3,000 Euro meghívási díjban részesülnek, ha pályaművüket a fenti 5.3 pontban megjelölt határidőn belül benyújtották és a beadott pályaművük az alaki és formai követelményeknek megfelel. Ezen felül a pályaművek díjazására és megvételre bruttó 30.000 Euro áll rendelkezésre. A bíráló bizottság joga, hogy a megfelelő számú és színvonalú pályamű beérkezése esetén a teljes összeget kiadja. A keretösszegen belül a díjak és megvételek összegét – a pályaművek egymáshoz viszonyított értéke arányában úgy kell megállapítani, hogy : -
a legmagasabb díj bruttó 20.000 Euronál nagyobb nem lehet,
-
illetőleg a megvételek legkisebb összege bruttó 3.000 Euronál kisebb nem lehet.
A tervpályázati kiírás mellékletei között szereplő és a pályázó által a pályaművel együtt a lezárt borítékban benyújtandó nyilatkozaton fel kell tüntetni a meghívási díj, a pályázati díj vagy a megvételi díj százalékos megosztását a pályamű szerzői között. Százalékos megosztás hiányában a teljes pénzösszeget a vezető tervező nevére utalják át. 5.6.
A pályaművek elbírálása, eredményhirdetése
A pályázók azzal, hogy a pályaművüket benyújtották, a pályázati kiírás feltételeinek és a bíráló bizottság döntésének alávetik magukat. A bíráló bizottság kizárja a.) a határidő után benyújtott pályaműveket bontás nélkül, b.) azt a pályaművet, amely a kiírás tartalmai követelményeitől eltér, valamint c.) a titkosságot sértő pályaműveket, továbbá azokat is, amelyek szerzőire a 3. pontban meghatározott kizáró okok bármelyike bebizonyosodik. 8
Kizárhatja a bíráló bizottság az előírt munkarészeknél kevesebbet tartalmazó, a formai előírásoknak nem megfelelő pályaműveket. A bíráló bizottság – a fentiek valamint a kiírás IV. pontjában foglaltak figyelembevételével – a pályaműveket szándéka szerint: 2004. október 15-ig elbírálja és a lebonyolító a tervpályázat eredményét kihirdeti. A lebonyolító az eredményhirdetés időpontjáról és helyszínéről, valamint a díjak, megvételek összegeinek kifizetéséről (átutalásáról) a pályázókat írásban értesíti. A lebonyolító a „Zárójelentés” egy-egy példányát az eredményhirdetést követő harminc napon belül mindazok részére megküldi, akik a tervpályázatra pályaműveket benyújtották. 5.7.
A pályaművek bemutatása, felhasználása
A benyújtott és részletes bírálatban részesített pályaműveket a kiíró – az érdekelt szakmai társadalmi szervezetek közreműködésével – később meghatározandó helyen és időpontban nyilvánosan bemutathatja. A díjazásban (ide nem értve a meghívási díjat), illetve megvételben nem részesített pályaművek nyilvános bemutatása elől a pályázók elzárkózhatnak. Erről a körülményről a műleírás első oldalán kell nyilatkozni az alábbi szöveggel: "Díjazás, illetve megvétel hiányában pályaművem bemutatásához nem járulok hozzá.” A díjazásban részesített (ide nem értve a meghívási díjat), illetve megvásárolt pályaművek a kiíró tulajdonába kerülnek, azokat részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül felhasználhatja. A díjazásban részesített, illetve megvásárolt pályaművek szerzői a pályaművet, a szellemi terméket, a terveket, a felhasználói jogokat másnak sem ingyenesen, sem díjazás ellenében nem adhatják át (el) sem Magyarországon, sem külföldön. A díjazásban, illetve megvételben nem részesített pályaműveket kiíró a nyilvános eredményhirdetéstől számított harminc napig őrzi meg. A díjazásban, illetve megvételben nem részesített pályázók a pályaművüket a pályázat eredményhirdetését követő harminc napon belül a postai feladóvevénnyel történő igazolás ellenében átvehetik az 5.1 pontban megadott címen. A határidő elteltével az át nem vett pályaműveket a kiírók megsemmisítik. 9
5.8.
A tervpályázat bíráló bizottsága Elnök:
AIG/Lincoln Kft.
Robert Lance Bozman
Társelnök:
Eltér István
Budapest IX. Ker. Önkormányzat Főépítésze
Dr. Sersliné Kócsi Margit
Magyar Építész Kamara
Molnár Csaba
Magyar Építőművészek Szövetsége
Patonai Dénes
AIG/Lincoln Kft.
Bozsovics Zsolt
AIG/Lincoln Kft.
Gárdai János
AIG/Lincoln Europe Retail Kft.
Brian Jinkins
AIG/Lincoln Kft.
Schőmer Norbert
Szakértők:
Várady Tamás dr. Nagy Béla
A bíráló bizottság további szakértőket is felkérhet.
5.9.
Meghívott építészek (illetve építészirodák)
1. Finta József - Fekete Antal
2. Cságoly Ferenc - Hőnich Richárd 3. Töős György - Orbán Csaba 4. Erick van Egeraat - Tiba János 5. Kertész András 6. Koris János 7. Schüller Ferenc 8. Lukács István - Vikár András
10
II. TERVEZÉSI PROGRAM ELŐZMÉNYEK A tervezési területet is magában foglaló Kerületi Szabályozási Terv kidolgozására 2004-ben került sor. A térség fejlesztését megalapozó korábbi tervek felülvizsgálatát
az országos és a fővárosi jogszabályok megváltozása,
a környezet beépítésének, illetve átépítésének folyamata (dunaparti beépítés, Haller utca rekonstrukciója, Haller-piac területének átépítése, stb.),
a tulajdonosi szerkezet átalakulása és
a tulajdonosi szándékok megváltozása tette szükségessé.
II. 1. VÁROSÉPÍTÉSZETI SZEMPONTOK Vizuális tengelyek, látványcentrumok A terület – a Haller utca és a Soroksári út saroktömbje – a Millenniumi Városközpont területéhez csatlakozik, annak egy jellegzetes pontján az un. „Haller-kapu” térségében. A jogszabályok megváltozása miatt a korábbi magasházas koncepció megvalósítása lehetetlenné vált, így a sarok (város)építészeti koncepciójának megfelelő átdolgozása kulcsfontosságúvá vált a térség arculatának meghatározása szempontjából, különös tekintettel arra, hogy az épületek egy része a korábbi koncepció alapján már megvalósult. A terület felől ma páratlan kilátás nyílik a Gellérthegy, a budai Várhegy és a Budai Hegyvidék felé. Ez a kilátás a Haller-kapu megvalósulásával beszűkül, de a Dunapart látványa részlegesen megmarad.
A fejlesztés várostörténeti szempontjai A terület Budapest egyik jellegzetes dunaparti térsége, melynek szerepváltása mára vált aktuálissá. A terület – a századforduló Budapestje – Európa legnagyobb belvízi hajóforgalmát lebonyolító kikötő volt. A gabona-konjunktúra miatt megerősödött forgalomra telepedtek azok a malmok, melyek egy része még ma is működik. Többek között a Concordia-malom, a Gizella-malom, az Első Hengermalom, valamint a Közvágóhíd és más hasonló funkciók kiszolgálására épült ki a tervezett Bécs-Budapest EXPO helyszíneként kijelölt és az 1990-es évek elején felszámolt MÁV Dunaparti pályaudvar. A Dunapart átépülése alkalmat ad a Nagykörúton kívüli városrész értékének megfelelő fejlesztésére, azaz a Dunapart bevonására a város életébe, a Belváros déli kiterjesztésére, új intenzív, városias beépítés létrehozására. A fejlesztés hatásaként várható, hogy a háttérterület is átalakul, nemcsak a malmok, hanem a Közvágóhíd területe és a csatlakozó ipari területek is felértékelődnek és használatuk is megváltozik.
Építési előírások, szabályozási terv A terület besorolása az FSZKT szerint I jelű intézményterület. Az építési övezetbe sorolt, zártsorú beépítési módú területek telkein irodaépületek, intézmények épületei, kereskedelmi- és szolgáltató
11
épületek helyezhetők el. Az építési övezet telkeinek területén lakóépületek, illetve lakás rendeltetési egységek is elhelyezhetők.
beépítési mód:
legkisebb telekterület
1500 m2,
legnagyobb beépítettség
az övezet területén általában 80%, de a földszint és az I. emelet
zártsorú,
beépítettsége az építési hely teljes területére kiterjedhet. Felette a magastetőre vagy a tetőkertként kialakított lapostetőre nézően legfeljebb 80%-os beépítettség alakítható ki (jelen telken a meglévő növényzet és a csatlakozó épület védelme érdekében a teljes telekterület nem épülhet be az első két szinten, hanem a meglévő növényzetet és a szabályozási terv előírásait figyelembe kell venni!),
szintterületi mutató:
4,500 m2/m2,
legkisebb zöldfelület:
20%,
legkisebb építménymagasság
6,00 m, de a Soroksári út és a Haller utca felől a csatlakozási
magasságot (előírt párkánymagasság) be kell tartani, különösen a csatlakozásnál,
legnagyobb építménymagasság
28,00 m
A tömb közúti megközelíthetősége A terület közlekedési feltárását a Soroksári út, a Haller utca és a Mester utca biztosítja. A Könyves Kálmán körút közelsége kedvező elérést tesz lehetővé a város távolabbi és külső részei felől is.
Közlekedési kapcsolatok és tömegközlekedés Tömegközlekedési szempontból a Soroksári út, a Haller utca és a Mester utca villamosvonalai adják a terület fő megközelítési irányát. A HÉV nyomvonala és megállói, illetve távlati átalakítása befolyásolhatja a terület feltárását, de lényeges változás nem várható.
Zöldfelületek, kertépítészet A terület sűrű városias, zártsorú beépítésű tömbje lényegében kevés zöldfelület kialakítására ad módot. Egyedül a meglévő épület tűzfalai mentén lévő fák megtartása illetve rekonstrukciója teszi lehetővé némi zöldfelület kialakítását. Mivel az építési hely a földszinten és az első emeleten teljes egészében elvileg beépíthető, az e szintek feletti beépítés a tetőszintek megfelelő kialakításával juthatnak esztétikai értékű zöldfelülethez, amit a tetőkertek, zöldtetők jelenthetnek. Mivel az egyeztetések eredményeként a területen inkább a magastetős beépítés preferált (de nem kötelező), a tetőkert, illetve zöldtető kialakítása építészeti kérdésként jelenik meg. A meglévő növényállományt lehetőleg meg kell tartani, a szabályozási terv egyéb előírásai betartandók.
12
AZ INGATLAN MŰSZAKI ADOTTSÁGAI Talajmechanika és talajvíz Az ingatlan felszíne alatt 4-8 m vastagságban, déli irányban növekvő vastagságú törmelék és salak feltöltés található, alatta változó rétegződésben szemcsés homok, kavics és átmeneti iszapos homok rétegek vannak. A felszín közeli rétegek vízáteresztő képessége jó, a talajvíz nyugalmi szintje 8-9 m között stabilizálódott (2003. november). A csapadékvíz jelenleg elszikkad.
Vízellátás A Fővárosi Vízművek közműhelyszínrajza szerint a telket övező utcák vízi közművezetékekkel ellátottak. Csatlakozási lehetőség a Soroksári úti , Haller utcai 150-es öv. vezetékről lehetséges.
Csatornázás A Fővárosi Csatornázási Művek Rt. térképi adatszolgáltatása alapján a telket övező utcák csatornázási közművekkel ellátottak. A szennyvizek a Soroksári úti, Haller utcai szennyvízvezetékbe csatlakozhatnak, az esővizek a körítő utcákba.
Villamosenergia-ellátás A tervezett irodaház közel 5MW-os energiaigénye miatt a tömbnek saját trafóállomást kell biztosítani. Ennek műszaki feltételeiről a Fővárosi Elektromos Művek Rt.-től kell előzetes tájékoztatót kérni, azonban a trafóállomás elhelyezésére az épület pinceszintjén helyet kell biztosítani.
Gázellátás A Fővárosi Gázművek információja szerint a Soroksári út telek felé eső részén megy egy 6 bar nyomású 110 PE vezeték, mellette pedig egy kisnyomású 200-as PE, 300-as öv védőcsőben, melyből a 32.sz.-hoz 110PE csatlakozás, a 34.sz.-hoz 110PE csatlakozás, a 36.sz.-hoz 110PE csatlakozás van kiépítve a telekhatárnál mindegyik 125 et védőcsőben vezetve. A Haller utcában a páros oldalon megy a földgázvezeték és az 1 b-c telekhez 110PE bekötővezeték. A Szent Benedek utcában nincs gázvezeték. A Pápay István utcában a gerincvezeték, 200-as a anyagú, a páratlan oldalon megy és a 4.sz.-ba 4” –os a. anyagú vezeték köt be. A fűtési rendszer gázüzeme esetén a Fővárosi Gázművek Rt.-től kell előzetes tájékoztatót kérni.
II.2.
AZ ÉPÜLET TERVEZÉSI SZEMPONTJAI
Építészeti eszközök Alapvető elvárás a pályaművekkel kapcsolatban, hogy a tervezett épület karakteres építészeti stílussal és tömegformálással rendelkezzen. Az építészeti stílus meghatározásával kapcsolatban a kiíró elsődleges igénye, hogy az épület a kortárs hazai- és nemzetközi építészet jeles képviselője legyen mindamellett,
hogy
tömegformálásában
igyekezzen
hangsúlyt
adni
saroktelek
prominens
elhelyezkedésének. Azonban, az épület építészeti stílusa és tömegformálása semmilyen körülmények között nem befolyásolhatja hátrányosan az épület magas műszaki színvonalát és legfőképp a hasznosítását. 13
A kiíró nem véletlenül adta a beruházásnak a „Haller Kert” nevet, mivel az építészeti koncepció részét kell, hogy képezze egy (belső)udvar (ütemezetten fejleszthető udvar rendszer) kialakítása, mely ellensúlyozza az ingatlan közvetlen környezetéből (nyugaton a Soroksári út forgalma, délen és keleten rossz állapotú iroda- és gyárterületek) adódó negatív hatásokat. A belső udvar - és esetleg az épület más részének zöldfelületei – azaz kert, az építészeti koncepció hangsúlyos eleme legyen, melyre az épület bérbeadásához kapcsolódó marketing stratégiára épülhet.
Gazdasági követelmények A kiíró célja, hogy az ingatlanon saját tőkéből beruházva olyan építményt hozzon létre, amely - a társadalmi, a gazdasági, a politikai és a geográfiai környezet adta lehetőségeken belül - maximálisan kihasználja a létesítmény ingatlanpiacon való bérbeadásának értéktermelő képességét. Tehát a tervezőknek az adott kereteken belül arra kell törekedniük, hogy pályaműveiken lehetőleg a későbbi felhasználók számára színvonalas és attraktív kialakítású bérleményeket tervezzenek, miközben maximálják az épület bérbe adható területeinek a méretét. A pályaművekkel kapcsolatban alapvető elvárás, hogy ne csak műszakilag és építészetileg, hanem gazdaságilag is racionálisan megvalósíthatók legyenek és a tervezett épületek érték/költség arányban hosszútávon versenyképesek legyenek a budapesti ingatlanpiacon. A gazdaságosság három legfőbb szempontja:
az épület bérbe adható területeinek maximalizálása,
az épület működési és üzemeltetési költségeinek a minimalizálása és
az épület építési költségeinek racionális kereteken belül tartása.
Az épület műszaki, esztétikai és használati szempontból is maradandó értéket kell, hogy képviseljen ezen a kitüntetett területen. Ennek megfelelően az épület műszaki és építészeti részleteit úgy kell megformálni, illetve az építési anyagokat úgy kell kiválasztani, hogy azok hosszú távon is - esztétikai és anyagszerkezeti romlás nélkül - megmaradjanak és problémamentesen üzemeltethetők legyenek. Kerülni kell az olyan megoldásokat, melyek lehetőséget adnak a gyors - használatból, vagy műszaki elavulásból származó - amortizációra, illetve indokolatlanul megnövelik a létesítménnyel kapcsolatos üzemeltetési kockázatokat.
Ütemezett ingatlanfejlesztés A pályázat kiírójának célja, hogy az ingatlanfejlesztést négy külön ütemben (az alépítményeket két ütemben) tudja végrehajtani. Ezért javasolt az épületet négy –egyenként 20%-nál nem kisebb és 30%nál nem nagyobb – egységre felosztani, mely az ütemezett ingatlanfejlesztést biztosíthatja. Alapvető elvárás, hogy az első (vagy első, második és harmadik) ütem bérbeadása és használata megkezdhető legyen a későbbiekben megépítendő három (kettő, illetve egy) ütem megvalósítása, üzemeletetése
14
nélkül. A fent meghatározott feltételek figyelembevételével a tervező javaslatot adhat az ütemezett fejlesztés irányára – az ütemek fejlesztési sorrendiségére – vonatkozóan.
Funkciók -3 szint
Bérbe adható: Valamennyi pinceszinten összesen, minimum 600 parkolóhely tervezendő. Ennél több parkoló csak parkolási igény számításokkal alátámasztott esetben tervezendő! (Fővárosi és kerületi csökkentő tényezők figyelembe veendők.)
-2 szint
Bérbe adható: Irodaépület mélygarázsa, (valamennyi pinceszinten minimum 600 parkolóval) igény szerint bizonyos részek kézi raktárrá, szerverközponttá legyenek alakíthatók. Nem bérbe adható: Gépészeti helyiségek, sprinkler központ, stb.
-1 szint
Bérbe adható: Irodaépület mélygarázsa, (valamennyi pinceszinten minimum 600 parkolóval) igény szerint bizonyos részek kézi raktárrá, szerverközponttá alakíthatók. Nem bérbe adható: Gépészeti helyiségek, sprinkler központ, transzformátor helyiség, generátor helyiség, szelektív hulladéktároló, stb.
Földszint
Bérbe adható: Iroda, irodához kapcsolódó ügyféltér, bemutató terem, üzlethelyiség, irodaépület étterme, irodák és üzletek bejáratai és előterei. Nem bérbe adható: Nyitott vagy fedett belsőudvarok (kertek), épület felügyelet, gépészeti területek, függőleges közlekedők.
Emeletek
Bérbe adható: Iroda, tetőteraszok, másodlagos iroda funkciók és közös területek. (Minimum 35,000 négyzetméter bérbeadható terület tervezendő a felszín felett) Nem bérbe adható: Gépészeti terek és függőleges közlekedők
Bérlemények A felszín felett bérbe adható területek (irodák, üzlethelyiségek és közös területeik) mérete a maximális, de minimum 35.000 m2 legyen. A bérlemények, valójában a bérlő exkluzív használatára átadott területek, melyeknek a használati és részleges rendelkezési jogát a tulajdonos bérleti díj ellenében a bérlő rendelkezésére bocsájtja. A tulajdonos alapvető érdeke, hogy a bérlemények az egész épület területének lehető legnagyobb részét 15
tegyék ki, ugyanakkor a bérlemények kialakítása minél színvonalasabb legyen annak érdekében, hogy magas bérleti díjat lehessen realizálni. Az irodák kialakításánál alapvető elvárás, hogy a budapesti ingatlanpiacon jellemző nagyobb (kb: 3.000 m2) igénnyel rendelkező irodabérlőknek önálló iroda tömböket/szárnyakat (esetleg több ütemben teljes emeleteket) lehessen leválasztani, melyek az épület többi bérlőjétől függetlenül – esetleg saját bejárattal, lépcsőházzal, lifttel, tetőterasszal, valamint szociális blokkal – használhatók. Természetesen ez a kialakítás nem szabad, hogy megakadályozza ugyanazon iroda tömbökben kisebb (250-500 m2) független bérlemények kialakításának a lehetőségét. Tehát az iroda tömbök/szárnyak kialakítása kapcsán fő szempont a rugalmas, bérlői igényekhez való alakíthatóság. Az alépítménnyel együtt a bérbe adható parkoló szintek két ütemben készüljenek. A parkolók tervezésénél fontos, hogy a két ütem elkülönített beléptető rendszerrel kontrollált megközelítési és eltávozási lehetőséget kapjon.
Közös területek Közös területek jelentik két vagy több bérlő - vagy a bérlők ügyfelei, vásárlói - által közösen használt területet (pl.: folyosó, közös recepció, stb.) melyekre vonatkozóan a tulajdonos szintén bérleti díjat szed, mely bérleti díj fizetési kötelezettség a bérlőket a bérleményeik területének arányában terheli. A közös területek arányát lehetőség szerint limitálni kell.
Bérbe nem adott területek Nem adhatók bérbe: a lépcsőházak, gépészeti terek, teraszok, liftek, aknák és természetesen a falak (kivétel válaszfalak) és épületszerkezetek.
Megközelítés és bejáratok Az épület nagyközönség számára ajánlott fő megközelítési iránya a Haller és Soroksári út sarka felől kerüljön kialakításra. Innen egy építészetileg hangsúlyos és karakteres gyalogos bejáraton keresztül ajánlott bevezetni a nagyközönséget az épület és a háztömb belsejébe. Az egyes ütemek lépcsőházaihoz (lépcsőház csoportjához) közterületről (vagy közös területekről) megközelíthető exkluzív, külön recepcióval ellátott bejáratok tervezendők. Minden személybejáratnál biztosítani kell – a gyalogos és közúti forgalom zavarása nélkül – a taxiból és taxiba való ki- és beszállás lehetőségét, valamint ugyanitt a VIP vendégek fogadását (drop-off). Minden iroda bejáratnál célszerű kialakítani egy elkülönített hátsó ajtót hozzá kapcsolódó fedett kerékpártárolóval, melyet a futárok és a kerékpárral közlekedők vehetnek igénybe. A futárok és irodai beszállítók lehetőleg a recepciónak egy elkülönített területére lépjenek be, ahol a recepciós át tudja venni az érkezett csomagokat és egy pulton el tudja intézni az átvétellel kapcsolatos adminisztrációt anélkül, hogy zavarná a reprezentatív főbejáratot igénybevevő látogatókat.
16
A furgonnal nagyobb tömegű árut beszállítók számára minden ütem –1 szintjén elkülönített beszállítói parkolót és rakodóterületet kell kialakítani. Itt – azonban csak itt - a 2,70 m tiszta belmagasság biztosítására szükség van. Fontos, hogy az irodatömbökben és a kereskedelmi területeken keletkező szemét elszállítási útvonalát gondolják át a tervezők és az ideiglenes (esetleg szelektív) szeméttárolás és felrakodásra megfelelő területet biztosítsanak.
Iroda használat Az építéshatósági követelmények teljesítése mellett az irodák tervezésénél alapvető feltétel:
az egyterű illetve a cellás (szobás középfolyosós) irodai alaprajzok kialakíthatósága,
a megfelelő benapozás biztosítása valamennyi munkahelyen,
a közlekedő területek minimalizálásának igénye, továbbá
a modern iroda rendszerekkel való jó bútorozhatóság.
Preferált alaprajzi kialakításnak tekintendő a 13-17 méter széles egyterű és cellás irodaként is hasznosítható tér, lehetőség szerint négyszögletes alaprajzi befoglaló forma. Az ingatlanpiaci tapasztalatokat
figyelembe
véve
elvárás,
hogy az irodaterületek
rugalmasan
alakíthatók,
leválaszthatók legyenek. A nagyobb bérlők kb. 3.000 m2-es irodai tömbjeiről és a kisebb 300 - 600 m2-es iroda bérleményekről is általánosságban elmondható, hogy a bérbe adott irodaterületen belül az iroda mellett szintenként, vagy kb. 250 – 500 m2-ként kialakítandó:
egy recepció ami legtöbbször titkárságként is funkcionál,
egy teakonyha, és hozzá tartozó tároló helyiség
egy szerver és irattároló szoba és
egy nagyobb 16 személyes, illetve kettő kisebb 8 személyes tárgyaló
Elvárás, hogy a pályázók a tervezett irodatömbök két jól elkülönülő részének egy-egy 250 - 500 m2-es részletéről készítsenek vázlatos berendezési tervet a fent leírt funkciók elhelyezhetőségének demonstrálására. Az iroda területek alaprajza könnyűszerkezetes válaszfalazással és a gépészeti rendszerek minimális módosításával rugalmasan kialakítható és/vagy átépíthető legyen.
Földszinti területek használata A földszinti területek nagy része – adott igény esetén - irodai használatra is meg kell, hogy feleljen. Ennek ellenére a belmagasság, megközelítések és homlokzati megnyitások úgy alakítandók, hogy a földszint tervező által meghatározott részein ügyféltér, bemutató terem, kiskereskedelem, illetve ezeket változatossá tevő (nyitott vagy zárt) belső udvar kialakítható legyen. A földszint esetleg kialakuló sötétebb, elszigetelt részein – amennyiben ez az építéshatósági előírásokkal nem ellentétes – 17
parkoló kialakítása is meggondolandó. Fontos, hogy az ingatlan teljes területe magánterület, melynek biztonságát és védelmét napközben kontrollálhatóvá, éjszaka zárhatóvá kell tenni.
Parkoló használata A parkolót elsősorban az irodaépület bérlői fogják használni az irodabérleti szerződésekhez tartozó hosszú távú bérleti jogviszony alapján. Az irodák és a hozzá tartozó parkolók bérbeadása után fennmaradó helyeket adott igény esetén fizető parkolóként fogja a tulajdonos üzemeltetni. A parkoló tervezése során figyelmet kell fordítani a mozgássérültek gépkocsijainak és a motorbicikli parkolók elhelyezésére és szakszerű kialakítására. Vendégparkoló rész minden ütemhez külön tervezendő.
Belső udvarok Az épület belső udvarai az épület karakteres részét képezzék. Az udvarok legyenek alkalmasak az irodai dolgozók rövid pihenőjének zöldterületen való eltöltésére. Egyes udvarok, vagy udvar részek üvegtetővel való lefedése (télikert) - racionális kivitelezési és üzemleltetési költségkeret figyelembevétele mellett - elképzelhető. Egyes udvarokhoz kapcsolható volna a földszinten elhelyezendő étterem – esetleg kapcsolódó kávézó - terasza. Bérbeadási szempontból hasznos volna, ha a belsőudvarok hangulatos részei bizonyos szögből láthatók lennének külső szemlélő számára is.
Biztonsági rendszerek Az épület felszerelendő a kor követelményeinek megfelelő valamennyi műszaki, biztonságtechnikai rendszerrel. Tehát már a korai tervezési fázisban is megfelelő helyiségekről kell gondoskodni:
a sprinkler tartály elhelyezésére,
a tűzjelző központ elhelyezésére,
a kamerás - képernyős vagyonvédelmi központ elhelyezésére.
A létesítmény biztonsági felügyeletét természetesen őrszolgálat is fogja biztosítani, akiknek minden iroda bejáratnál, illetve a parkoló bejáratoknál külön helyiséget kell kialakítani. Az iroda bejáratoknál a recepciót úgy kell megtervezni, hogy bérlői igény esetén forgókaros, kártyaolvasós beléptető rendszer beépíthető legyen.
Épületfelügyelet Az épület felügyeletét egy központi számítógép biztosítja majd, melyek elhelyezésére és figyelemmel kísérésére egy központi helyiséget kell kialakítani lehetőleg az irodaház főbejáratának közelében.
Kiszolgáló helyiségek A kiszolgáló helyiségek pontos kialakítása nem témája jelen tervezési feladatnak, azonban a különböző kiszolgáló helyiségek elhelyezése - beleértve az alábbiakat - a terveken jelölendő.
Szelektív hulladéktároló
Takarítók és biztonsági őrök helyiségei (zuhanyzók öltözők)
Takarítószer raktár
Kertész raktár (hóeltakarító géppel is megközelíthető)
Irodai raktárak 18
Egyéb raktárak
19
II. 3. AZ ÉPÜLET MŰSZAKI KIALAKÍTÁSA Szerkezet Az épület szerkezetére vonatkozóan helyszíni vasbeton vázszerkezet használata a javasolt, a tárcsamerevséget biztosító monolit liftaknák és szükség szerinti vb. merevítő falak beépítésével. A szerkezet teherbírását az építéshatósági- és EU előírásoknak megfelelően kell kialakítani, figyelembe véve, hogy az iroda területeknek a középső (csökkent természetes bevilágítású) kb. 10%-a irattárként szolgálhat.
Külső felületek A homlokzatburkolat időtálló anyagokból készüljön, lehetőleg a környezettel harmonizáló, vagy arra válaszoló anyagválasztással. A külső nyílászárók - esetleg függönyfalak és üvegtetők - alumínium szerkezetűek legyenek fényvédő üvegezéssel. Az épület lábazatát úgy kell kialakítani, hogy az időtálló és könnyen tisztítható legyen. Az épület tetőfelületeit javasolt fémlemez - illetve indokolt esetben üveg vagy zöldtető - fedéssel ellátni. A homlokzaton megjelenő kisebb díszítő jellegű növényzettől - a homlokzat gyors állagromlásának veszélye miatt - lehetőleg tartózkodni kell. A terveknek már ebben a fázisban tartalmazniuk kell a homlokzat és a homlokzati üvegfelületek megvilágításának és tisztításának racionális műszaki megoldását.
Gépészet Az épület EU konform légkondicionálása és a páratartalom szabályozása alapkövetelmény ezért a kapcsolódó berendezések elhelyezésére az épületen belül gépészeti helyiségek már ebben a tervezési szakaszban kijelölendők. Az irodákban és az üzlethelyiségekben biztosítandó: -12 °C külső hőmérséklet esetén ..................... minimum +21 c belső hőmérséklet +34 °C külső hőmérséklet esetén..................... maximum + 28 c belső hőmérséklet A parkoló szinten és üvegezett passage-ban: -12 °C külső hőmérséklet esetén ..................... minimum +6 c belső hőmérséklet A légkondicionáláshoz kapcsolódóan fontos kérdés a kültéri hűtő egységek esztétikus elhelyezésének problémája, melyre vonatkozóan a megoldás szintén szemléltetendő. Az épület hőközpontja és az ahhoz kapcsolódó műszaki karbantartó helyiségek a terveken ugyancsak kijelölendők.
Irodák általános kialakítása Az irodák általánosságban meg kell hogy feleljenek a nemzetközi "A" kategóriás irodaépületekkel kapcsolatban elvárt követelményeknek, beleértve a következőket:
20
minimum 2,85 m tiszta belmagasság (mellékhelyiségekben, közlekedőkben min 2,70 m),
egysíkú álmennyezet, álmennyezetbe süllyesztett befúvó és elszívó légkondicionálással,
sprinkler hálózat és oltófejek az álmennyezetben,
500 lux fényerősséget biztosító álmennyezetbe süllyesztett világítás,
min. 80 mm légteret biztosító álpadló a gyengeáramú vezetékek elhelyezésére,
szőnyegpadló burkolat B1 Q1 min.
külső (fix), vagy belső mobil árnyékolás
részlegesen nyitható ablakfelületek
elektromos mérőórák elhelyezésének lehetősége minden iroda egység bejáratánál
Üzlethelyiségek általános kialakítása A földszinti üzlethelyiségek műszaki kialakítása - hasonlóan a nemzetközi elvárásokhoz - az alábbiakat kell, hogy tartalmazza:
minimum 3,60 m tiszta belmagasság,
álmennyezet, álmennyezetbe süllyesztett befúvó és elszívó légkondicionálással,
sprinkler hálózat és oltófejek az álmennyezetben,
500 lux fényerősséget biztosító álmennyezetbe süllyesztett világítás,
igényes hidegburkolat a padlón
meghatározott hirdetési felület az üzlet tulajdonosoknak
hideg- és melegvíz vételi lehetőség minden üzlethelyiségben
elektromos- és vízmérő órák elhelyezésének lehetősége minden üzlethelyiségben
Parkoló kialakítása A parkoló tervezésénél figyelembe kell venni a következőket:
A felső parkoló szinten biztosítani kell a 2,70 m tiszta belmagasságot a furgonok, kisbuszok szabad mozgása érdekében.
A parkoló fent nem meghatározott részein a tiszta belmagasság az építéshatósági előírásoknak megfelelő, de legalább 2,20 m legyen.
A parkolóhelyeket úgy kell kialakítani, hogy az irodához tartozó parkolóhelyeknek legalább 5%-a 5,50 m x 2,50 m befoglaló méretű legyen a nagyobb méretű gépkocsik kényelmesebb parkoltatása érdekében.
A parkolóban a fordulási sugarakat az építéshatósági előírásoknak megfelelően kell kialakítani úgy, hogy megállási (ellenőrzési, kártya leolvasási) pont ne kerüljön lejtős és/vagy íves szakaszba.
21
A parkoló kipufogógáz elvezetéséről az építéshatósági előírásoknak megfelelően gondoskodni kell. Így már a korai tervezési szakaszban helyet kell hagyni a kapcsolatos gépészeti vezetékeknek és aknáknak.
A parkolók területeken 200 lux fényerőt kell biztosítani.
Zöldfelületek kialakítása Zöldfelületek kialakítása az építéshatósági elvárások kielégítésre, illetve építészeti, városrendezési szempontból indokolt esetben ajánlott. Lehetőleg összefüggő zöldfelületek tervezése javasolt, melyek kialakítása és karbantartása-öntözése nem ütközhet különösebb műszaki akadályba.
III. A BENYÚJTANDÓ MUNKARÉSZEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK A pályaművek munkarészeit 1-1 példányban kell benyújtani, 60x84 cm méretű kemény lapra kasírozott állapotban, a szöveges részt A/4 lapon oly módon összefűzve, hogy abban sérülésmentesen lapot cserélni ne lehessen. Tartalomjegyzékkel kell ellátni a dokumentációt. 1. Tervi munkarészek tartalmi előírásai a.) Helyszínrajz M=1:500 méretarányban, melynek tartalmaznia kell a kertépítési és közlekedési javaslatokat is. b.) A tervezett épület alaprajzai M=1:250 méretarányban, melyeknek tartalmaznia kell az épület főbb méreteit, a helyiségek megnevezéseit, funkcióját, azok jellemző méreteit, berendezési vázlatát. c.) Az épület jellemző metszetei M=1:250 méretarányban, melynek tartalmaznia kell az alapvető magassági adatokat (padló-, terep-, párkány-, gerinc- és belmagasságok, szintkülönbségek). d.) Homlokzatok M=1:250 méretarányban az épület jellemző homlokzati magassági adataival, a homlokzaton megjelenő szerkezetek színének és anyagának meghatározásával. e.)
Két eltérő karakteres irodatömb (~600 m2 körüli) részének berendezési terve M=1:100 méretarányban.
f.)
Tömegvázlatok az épület külső (utcai) megjelenéséről, a főbejáratról, illetve a belsőudvarokról (tetszőleges technikával). Két db. kötött iránypontból és magasságból felvett pontról, utca szintjén és madártávlatból.
22
g.) Műszaki leírás, melyben be kell mutatni az épület jellemző adatait, főbb szerkezeteinek leírását, statikai és épületgépészeti megoldásokat. h.) A létesítmény adatainak adatlapja, mely tartalmazza az alábbi adatokat: - beépített alapterület a földszinten és az emeleteken (m2-ben) - beépítés a földszinten és az emeleteken (%-ban) -
összes beépített szintterület (m2-ben)
-
szintterületi mutató (%-ban)
-
zöldfelületek (%-ban)
-
parkolószámítás
-
építménymagasság számítás
i.) A terven kívül M=1:500 léptékű sematikus munkamodellt kell készíteni. A tervpályázat külső borítójára kell a kiadott címzéslapot ragasztani. A kiíráshoz mellékelt zárt borítékban nyújtandó be: -
Kitöltött adatlap a pályázó(k) személyi adataival és a díj (megvétel) felosztására vonatkozó közléssel.
-
A pályázó nyilatkozata arról, hogy a tervezési versenyt követően megbízás esetén a tervezési feladat további feldolgozására – a kiíró által megadott megbízásra vonatkozó feltételekkel – vállalkozik-e.
-
A pályázó nyilatkozata arról, hogy a tervezési feladat elvégzése, koordinálása kapcsán ki lesz a kapcsolattartó személy.
-
Összeférhetetlenségi
nyilatkozat
a
figyelembevételével.
2.
Formai előírások
23
137/2004.(IV.29.)
kormányrendelet
A kiíró az ábrázolás módját, színezését, technikáját nem kívánja megkötni, valamennyi tervlappal szemben követelmény azonban, hogy előadásmódja tiszta, világos az elbírálást segítő legyen, valamint könnyen lehessen kiállításon bemutatni. Valamennyi tervlapon fel kell tüntetni: -
a tervpályázat címét,
-
a tervlap megnevezését és méretarányát,
-
a tartalomjegyzék szerinti sorszámát,
a titkosság követelményének betartásával. 2.1.
Műszaki leírás
A szöveges munkarészeket oldalszámozott A/4 formátumú fehér papíron, gépelve (nyomtatva) kötve vagy fűzve kell elkészíteni és 3 példányban kell a pályaműhöz csatolni. Terjedelme tetszőleges, de törekedni kell a tömör, lényegre törő megfogalmazásra. A műszaki leíráshoz táblázatok, szövegközi ábrák, rajzos mellékletek tetszőleges számban, a műleíráshoz kötve csatolhatók. A tartalomjegyzéket, illetve rajzjegyzéket a műszaki leírás első oldalán kell elhelyezni.
24
A műleíráshoz csatolni kell egy részletes kimutatást, az alábbi táblázat szerint a bérbe adható területek összefoglalásával: Bér-
1. Ütem Közös- összes
Bér-
2. Ütem Közös- összes
Bér-
3. Ütem Közös- összes
Bér-
4. Ütem Közös- összes
Bér-
lemé
terüle-
bérbe-
lemé
terüle-
bérbe-
lemé
terüle-
bérbe-
lemé
terüle-
bérbe-
lemé
terüle-
bérbe-
-
tek
adhat
-
tek
adhat
-
tek
adhat
-
tek
adható
ó
nyek
ó
nyek
ó
nyek
tek
adhat
-
…m2
ó …m2
nyek
Fszt.
nyek …
1. em.
m2 …
…m2
2. em.
m2 …
Összes terület Közös- összes
m2 3. em. 4. em. ….. ….. …. Össz: Felszín alatti területek ParRakkoló
tár
szám
terület
-1 em. -2 em. ….. Össz:
2.2.
Kitöltött adatlap és nyilatkozatok
(A lezárt borítékban kell elhelyezni!)
25
IV. A PÁLYAMŰVEK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZEMPONTJAI A bíráló bizottság a tervpályázati kiírás részletes programjában megfogalmazott egyedi és általános szempontok alapján értékeli az egyes pályaműveket. A bíráló bizottság döntő módon veszi figyelembe, hogy a benyújtott pályaművek mennyiben segítik a kiírót a tervpályázati kiírásban rögzített céljainak elérésében, ezért a pályaművekben javasolt megoldásokat komplexen, az alábbi részletes elvárások teljesítése szerint fogja értékelni: a.) A tervjavaslat mennyiben elégíti ki a tervezési-szakmai programban jelzett követelményeket. b.) Funkciók. c.) Gazdaságosság, várható építési költség. d.) Beépítés és ütemezhető építés e.) Építészeti értékek, homlokzati megjelenések, tömegarányok f.)
Városképi megjelenés és illeszkedés
g.) Zöldterületek, szabad felületek h.) Közlekedési kapcsolatok parkolás i.)
Üzemeltetés gazdaságossága
Budapest, 2004. július 19.
A kiírást jóváhagyta a bíráló bizottság.
……………………… ……………………….. ……………………. Bíráló Bizottság Bíráló Bizottság 26
Bíráló Bizottság Elnöke
sk.
Szakmai Titkára sk.
Társelnöke sk.
27
NYILATKOZAT Alulírottak ……..…………………………………..………………………………………….., mint a ………………………………………………………… (cég, székhely) képviseletében az alábbi nyilatkozatot teszem/tesszük. 1.) Kijelentem/kijelentjük, hogy a tervpályázat megnyerése esetén a tervpályázat tárgyát képező létesítmény – a hatályos jogszabályok és szabványok előírásainak megfelelő – engedélyezési
és
kiviteli
tervei
elkészítését,
a
benyújtott
pályamű
építészeti
továbbtervezését vállalom/vállaljuk, és ehhez a külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkezem/rendelkezünk. 2.) Kijelentem/kijelentjük, hogy a meghívási díj, illetve a tervpályázatra benyújtott pályamű díjazása, illetve megvétele esetén a pályázati díj, illetve megvételi díj összegét az alábbi megosztásban kérem/kérjük átutalni. Szerző
Cím/Székhely
Bankszámlaszám
Dátum:
Aláírás/aláírások
28
%-os megoszlás
ADATLAP a tervpályázók személyi adatairól Név
Cím
Tervezési jogosultság engedély
(szakképzettség) Vezető építész tervező(k):
(lakóhely/székhely, telefon)
száma
Kapcsolattartó személy:
Szakági tervező(k):
Aláírás
