TERVPÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ. a Budapesti Olimpiai Központ (Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei)

TERVPÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ

a Budapesti Olimpiai Központ (Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei) nyilvános tervpályázati eljárásához (ötletpályázatához)

1. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK old. Tartalomjegyzék…………………………………………………………………………2 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11. 1.12. 1.13 1.14 1.15 1.16

A tervpályázat kiírójának, társkiírójának és lebonyolítójának megnevezése……...4 A tervpályázat tárgya ……………………………………………………………..4 A tervpályázat célja …………………………………………………………….....4 A tervpályázat jellege, formája, lebonyolítása ……………………………………5 A tervpályázaton való részvétel feltételei ………………………………………...5 A tervpályázatból való kizárás …………………………………………………...6 A tervpályázat lebonyolításának időtáblázata …………………………………….7 A tervpályázati kiírás árusítása……………………………………………………7 A helyszíni szemle, adatszoba, a kiírással kapcsolatos kérdések és ezekre adott válaszok, a pályázati kiírás véglegesítése ……………………….8 A pályaművek benyújtandó munkarészei, tartalmi, formai követelmények ……..9 A pályaművek benyújtása ……………………………………………………….11 A Bíráló Bizottság összetétele …………………………………………………..12 A Bíráló Bizottság munkája, döntése …………………………………………...13 A pályaművek díjazása ………………………………………………………… 13 A tervpályázat eredményhirdetése és nyilvános ismertetése ……………………13 A díjazásban és megvételben részesített pályaművekkel kapcsolatos szerzői jogi feltételek, a továbbtervezésre vonatkozó feltételek …...14

2. TERVEZÉSI PROGRAM 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

Tervezési feladat ………………………………………………………………...16 Helyszín adottságai ……………………………………………………………...17 Részletes program ……………………………………………………………….20 Bírálati szempontok ……………………………………………………………..25

3. MELLÉKLETEK 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7. 3.8. 3.9. 3.10. 3.11. 3.12. 3.13. 3.14. 3.15.

Kitöltendő tervezői nyilatkozat ………………………………………………….26 Címzéslap a tervpályázati csomag feladásához …………………………………27 Boríték feliratozáshoz minta……………………………………………………..28 Kitöltendő adatlap………………………………………………………………..29 A 38/2004. (III.12.) Korm. rendelet szövege ….………………………………30 Állami követelményrendszer…………………………………………………….32 Tervezési terület légifotója ……………………………………………………...48 ZKSZT részlet A lapja…………………………………………………………...49 ZKSZT részlet B lapja…………………………………………………………...50 ZKSZT részlet C lapja……………………………………………………….......51 ZKSZT részlet D lapja……………………………………………………....….. 52 A jelenlegi létesítmények jellemzői…………………………………….............. 53 Adatszoba tartalomjegyzék................................................................................... 55 A pályázat olimpiai vonatkozásai ……………………………………………….65 Adatszoba használati szabályzat …………………………………………...........68

2

3.16. 3.16.1. Helyszínrajz: M= 1 : 1000................................................................................72 3.16.2. Kicsinyített helyszínrajz, A3 formátumban 3.16.3. Geodéziai adatok CD formátumban 3.17. 3.18. 3.19. 3.20.

Számozott helyszínrajz.......................................................................................73 Multifunkcionális csarnok és befektetőknek átadható területek vázlat..............74 Fejlesztési területek vázlat..................................................................................75 Helyszínrajz földhasználat megállapításához.....................................................76

+ a 3.7.-3.11., 3.19., és 3.20. számú mellékletek CD-n Budapest, 2006. 01. 26.

3

1.

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

1.1.

A TERVPÁLYÁZAT KIÍRÓJA:

NEMZETI SPORTHIVATAL 1054 Budapest, Hold u. 1. A TERVPÁLYÁZAT TÁRSKIÍRÓJA:

RENDEZVÉNYCSARNOK INGATLANFEJLESZTŐ ÉS –KEZELŐ ZRT. 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 57. NEMZETI SPORTKÖZPONTOK 1146 Budapest, Istvánmezei út 3-5. A TERVPÁLYÁZAT LEBONYOLÍTÓJA:

BM BERUHÁZÁSI ÉS KÖZBESZERZÉSI RT. 1124. Budapest, Németvölgyi út 41-45. 1.2.

A TERVPÁLYÁZAT TÁRGYA: A Budapesti Olimpiai Központ (Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei) területén a tervezési programban megfogalmazott igények szerint megvalósítandó rekonstrukcióra, fejlesztésre vonatkozó építészeti tervjavaslat kidolgozása, az alábbiak szerint: − egy Európa-bajnokság lebonyolítására is alkalmas, az UEFA előírásoknak megfelelő stadion-komplexum; valamint − a területen lévő olimpiai központ funkciót erősítő, sport, illetve egyéb, nem sport jellegű kiegészítő szolgáltatásokat, elvárásokat kielégítő, infrastrukturális hátteret biztosító beépítés megtervezése (pl. étterem, szálloda, iroda, rekreáció, stb.).

1.3

A TERVPÁLYÁZAT CÉLJA: A Kiíró a jelen pályázatra érkező tervezői javaslatok alapján kívánja az építési (beépítési) lehetőségeket a tervezési területen tisztázni, a stadion szükséges átépítésére vonatkozó kormányzati döntés előterjesztését megalapozni. A kiíró a területre vonatkozó szabályozási keretterv és szabályozási terv módosításának kezdeményezésére is fel kívánja használni a nyertes tanulmányterveket.

4

1.4.

A TERVPÁLYÁZAT JELLEGE, FORMÁJA, LEBONYOLÍTÁSA: a) A tervpályázat jellege szerint országos, a résztvevő pályázók körét tekintve nyilvános (nyílt) - Ötletpályázat. b) A tervpályázat formája szerint titkos c) A tervpályázat lebonyolítása − a közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, − a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet („Tervpályázati Kormányrendelet), − a Magyar Építész Kamara Tervpályázati Szabályzata, és a jelen tervpályázati kiírás előírásai szerint történik.

1.5.

A TERVPÁLYÁZATON VALÓ RÉSZVÉTEL FELTÉTELEI

1.5.1

A tervpályázat résztvevője – pályázó – (azaz a pályamű szerzője) az lehet: a) aki jelen kiírásban meghirdetett tervezési feladat elkészítésére saját nevében vállalkozik, b) aki azzal, hogy pályázatát benyújtotta, a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek elfogadta, az erre vonatkozó (a pályázati kiíráshoz mellékelt) nyilatkozatot aláírva a pályázati anyagához csatolta, c) akivel szemben a Tervpályázati Kormányrendelet 13. § (3) – (4) bekezdései szerinti kizáró okok egyike sem áll fenn. (A Tervpályázati Kormányrendelet szerinti kizáró okok a következők: - a pályázó részt vett a tervpályázat kiírásában, lebonyolításában vagy annak előkészítésében; - a pályázó a Bíráló Bizottság résztvevője, vagy a résztvevő hozzátartozója a Ptk. 685.§ b) pontja szerint; - a pályázó a Bíráló Bizottság valamely résztvevőjével együtt azonos gazdálkodó szervezetnél áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetve azonos gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; - a pályázó olyan gazdálkodó szervezet, amelynek vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy a gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkező tagja, illetve ezeknek a hozzátartozója a Bíráló Bizottság tagja; - a pályázó olyan gazdálkodó szervezet, amellyel a Bíráló Bizottság bármely meghirdetett tagja munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; - a pályázó olyan gazdálkodó szervezet vagy természetes személy, aki szakmai tevékenysége körében - öt évnél nem régebben meghozott jogerős ítéletben megállapított - jogszabálysértést követett el). d) aki a pályázat tervezési feladatának elvégzésére – a vonatkozó jogosultsági szabályok szerint – jogosult, azaz: É-1 érvényes tervezői névjegyzéki besorolással rendelkezik, illetve aki – ha Magyarországon kívüli, de EU tagállambeli országban letelepült pályázó – a tervezési feladat elvégzéséhez a saját országában szükséges jogosultsággal és a Magyar Építész Kamaránál regisztrációval rendelkezik.

5

A tervpályázat kiírásában, lebonyolításában vagy annak előkészítésében részt vett személyeket, akik a jogszabály 13. § (3) bekezdése értelmében a pályázaton nem vehetnek részt, a 3.4. számú melléklet sorolja fel. A Bíráló Bizottság résztvevőit az alábbi 1.12 szakasz sorolja fel. 1.5.2. A tervpályázat résztvevőjének (a pályázónak) társtervezője, munkatársa is csak az lehet, akivel szemben a Tervpályázati Kormányrendelet 13. § szerinti kizáró okok egyike sem áll fenn. A társszerzők és a szerzők munkatársai (a vonatkozó etikai normák betartásával) több pályázatban is közreműködhetnek. 1.5.3. A tervpályázaton a pályázó csak egy pályaművel vehet részt, és egy pályamű csak egy megoldást tartalmazhat. Amennyiben a pályázó jogi személy, úgy tevékenységi körei között a mérnöki tevékenységnek (TEÁOR 74.20) szerepelnie kell, e mellett tagjai vagy alkalmazottai között legalább 1 fő olyan személynek kell lennie, aki a pályázó természetes személyekkel szemben meghatározott követelményeknek (É 1 érvényes tervezői névjegyzéki besorolás, illetve – ha Magyarországon kívüli, de EU tagállambeli országban letelepült pályázó – a tervezési feladat elvégzéséhez a saját országában szükséges jogosultság és a Magyar Építész Kamaránál regisztráció) megfelel. Természetes személy pályázó esetén az illető személy tervezői névjegyzéki besorolási számát, EU országban letelepült pályázó természetes személy a saját országában érvényes tervezői jogosultság igazolását és a Magyar Építész Kamaránál érvényes regisztrációs számát, jogi személy pályázó esetén pedig a cégkivonatot, aláírási címpéldányt. 1.6. A TERVPÁLYÁZATBÓL VALÓ KIZÁRÁS A Bíráló Bizottság a) a tervpályázatból a tervcsomag felbontása nélkül kizárja a beadási határidő után benyújtott vagy postára adott pályaművet, b) kizárja a titkosságot sértő pályázatot, c) kizárja a pályázati kiírás tartalmi előírásait nem teljesítő pályamunkát, d) kizárja azon pályázatot, melynek szerzői (a szerzők bármelyike), vagy a szerzők társtervezői, munkatársai a Tervpályázati Kormányrendelet szerinti kizáró okok (1.5.1. c, ill. 1.5.2. pont) bármelyikének hatálya alá tartoznak. Ha a kizáró okok bármelyikének bekövetkezése a pályázat eredményhirdetése után bizonyosodik be, úgy a kifizetett pályadíjat a pályázó köteles a Kiírónak visszafizetni. e) kizárja a díjazásból a Bíráló Bizottság azon pályázat szerzőjét, amely – a pályázat eredményhirdetésének időpontjában – az 1.5.1. d) pontban előírt, érvényes névjegyzéki besorolással, illetve – ha Magyarországon kívüli, de EU tagállambeli országban letelepült pályázó – a tervezési feladat elvégzéséhez a saját országában szükséges jogosultsággal és a Magyar Építész Kamaránál regisztrációval NEM rendelkezik. Jogi személy pályázó esetén a díjazásból azt a pályázót zárja ki a Bíráló Bizottság, akinek a tagjai vagy alkalmazottai között az eredményhirdetés időpontjában legalább 1 fő olyan személy nincsen, aki a pályázó természetes személyekkel szemben

6

meghatározott követelményeknek - É 1 érvényes tervezői névjegyzéki besorolás – megfelelne. f) Kizárhatja a bírálatból a Bíráló Bizottság a hiányos, vagy a pályázati kiírás formai előírásait nem teljesítő pályaműveket. 1.7. A TERVPÁLYÁZAT LEBONYOLÍTÁSÁNAK IDŐTÁBLÁZATA a) Tervpályázati hirdetmény feladása: 2006. 01. 30. b) Tervpályázati hirdetmény közzététele, megjelenése a Közbeszerzési Értesítőben, amely megegyezik a tervpályázati kiírás (dokumentáció) árusításának kezdetével: 2006. 02. 06. c) Kiírás (dokumentáció) árusításának befejező időpontja: 2006. 05. 08. 1200 óra d) Helyszíni szemle időpontja ………………………………….. 2006. 03. 02. 1100 óra Találkozás: a Puskás Ferenc Stadion főbejáratánál

e)

Adatszoba rendelkezésre állásának időtartama: ………………2006. 02. 20. – 2006. 05. 08. 12.00 óra f) Kérdések feltevésének határideje: 2006. 03. 08. 1200 óra g) Kérdésekre adott válaszok határideje: 2006. 03. 23.-ig h) Pályaművek postára adásának határideje: …………………….2006. 05. 08. 1200 óra i) Pályázat eredményének kihirdetése, a díjak átadása: 2006. 05. 25. 1100 óra j) Tervpályázat nyilvános bemutatása: később kerül meghatározásra k) Díjazásban nem részesült pályaművek visszaadása: 2006. ……………. A nyilvános bemutatást követő 30 napig 1.8. A TERVPÁLYÁZATI KIÍRÁS ÁRUSÍTÁSA A dokumentáció a BM BK Rt. HVB Bank Hungary Rt.-nél vezetett 10900011-0000000550080002 sz. bankszámlájára („Budapesti Olimpiai Központ - Ötletpályázat” közlemény feltüntetésével) átutalt díj átutalásának vagy befizetésének tényét igazoló bizonylat egy példányának átadásával vehető át személyesen - előzetes bejelentkezést követően – munkanapokon 8.00-12.00 óra között, a lebonyolító székhelyén, az alábbi címen: Szervezet: BM Beruházási és Közbeszerzési Rt. Címzett: Építési-Beruházási Igazgatóság Cím: Németvölgyi út 41. 5. épület II. szint 203. szoba Postai irányítószám: 1124 Város/Község: Budapest Ország: Magyarország Telefon: 325-1760 Telefax: 325-1761 E-mail: Internet cím (URL) A pályázati kiírást átvevők adatait, postacímét a lebonyolító jegyzékbe veszi. A tervpályázati dokumentáció ára: bruttó 30.000,- (harmincezer) forint.

7

1.9. A HELYSZÍNI SZEMLE, ADATSZOBA, A KIÍRÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK ÉS EZEKRE ADOTT VÁLASZOK, A PÁLYÁZATI KIÍRÁS VÉGLEGESÍTÉSE Helyszíni szemle A kiíró 2006. 03. 02.-én helyszíni szemlét tart. Találkozás: 11.00 órakor a Puskás Ferenc Stadion főbejáratánál. A szemlén a kiíró képviselője és a Bíráló Bizottság elnöke (vagy annak megbízottja) a helyszínnel kapcsolatos tájékoztatást tart, majd az érdeklődők a helyszínt megtekinthetik. Adatszoba Kiíró a pályázók részére az adatszobában biztosítja a hozzáférést az „Adatszoba tartalomjegyzék” című mellékletben rögzített dokumentumokhoz, információkhoz, az adatszoba szabályzat és az adatszoba használatára vonatkozó megbízólevél szerint. Adatszoba pontos címe: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 57. Adatszoba használata: 3.15 számú melléklet szerint. Adatszoba igénybevételének határideje: 2006. 02. 20. – 2006. 05. 08. 12.00 óra Kérdések A pályázók a kiírással és a pályázattal kapcsolatban kérdésekkel 2006. 03. 08. 12.00 óráig az alábbi címre feladott ajánlott levélben – a titkosság betartása mellett - fordulhatnak a lebonyolító szervezethez: Szervezet: BM Beruházási és Közbeszerzési Rt. Címzett: Építési-Beruházási Igazgatóság Cím: Németvölgyi út 41. 5. épület II. szint Postai irányítószám: 1124 Város/Község: Budapest Ország: Magyarország A borítékra rá kell írni: „Ötletpályázat – kérdés” Válaszok A határidőben feladott kérdéseket a kiíró nevében eljáró Bíráló Bizottság 2006. 03. 23.-ig

8

megválaszolja, és a válaszokat a pályázati kiírás kivételekor megadott címre a kiíró megküldi. A kiíró azokat a kérdéseket tudja érdemben megválaszolni, amelyeket 2006. 03. 11. 12.00 óráig kézhez kap. A kérdések postára adása kapcsán a pályázók ezt vegyék figyelembe. A kérdésekre adott válaszokkal a kiírás módosulhat. A kiírás módosítása, visszavonása, véglegesítése A kiíró legfeljebb a kérdések megválaszolásának időpontjáig a kiírást módosíthatja, kiegészítheti, illetve a tervpályázat lebonyolításától visszaléphet. Ez utóbbi esetben a dokumentáció árát az azt megvásárolt pályázóknak a kiíró megtéríti. Ezen módosításokról a kérdésekre adott válaszokkal együtt tájékoztatja kiíró a dokumentációt megvásárló pályázókat. 1.10. A PÁLYAMŰVEK BENYÚJTANDÓ MUNKARÉSZEI, TARTALMI, FORMAI KÖVETELMÉNYEK A pályaműveket az alábbi tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell összeállítani és benyújtani. Tartalmi követelmények El kell készíteni a következőket: I) átnézeti helyszínrajz M=1:2000-ben, a környezeti kapcsolatok ábrázolására; II) a tervezési terület helyszínrajzát (beleértve a régi építmények megtartására vagy lebontására vonatkozó javaslatot) a javasolt építmények, létesítmények, megközelítési utak, tömegközlekedési- és parkolási lehetőségek, kiszolgálás, áruszállítás, zöld területek feltüntetésével, M=1:1000, A dokumentációnak tartalmaznia kell a tervezéssel érintett és közvetlenül szomszédos valamennyi meglévő és tervezett építményt méretarányos körvonalrajzával, tetőidomával, rendeltetése feltüntetésével. III) a javasolt építmények és létesítmények koncepciótervei a megértéshez szükséges alaprajzokkal és metszetekkel, funkcionális elrendezési terve, M=1:500; IV) a Puskás Ferenc Stadion általános koncepcióterve (M=1:1000), valamint részletes funkcionális elrendezési terv és metszetei legalább két főirányból (M=1:500), amely bemutatja ƒ a futballpálya, az atlétikai pálya és a lelátók, elrendezését, ƒ egyéb sportfunkciók elrendezését, ƒ a VIP tribünt, a sajtó tribünt, a vegyes zónát, a javasolt kameraállásokat, és a főkamera elhelyezését; ƒ a gyorsinterjú színhelyét és a TV stúdiókat (panoráma és normál); ƒ a sajtókonferencia termét, a sajtó és a fotósok munkahelyét; ƒ külső televíziós és sajtós közvetítőkocsik elhelyezését, ƒ a technikai helyiségek javasolt elhelyezését; ƒ az adminisztrációs helyiségeket; ƒ a vendéglátási területeket;

9

ƒ

a stadion megközelítési útvonalait, bemutatva a szurkolói csoportok elkülönítésének tervét, a tömegközlekedési és a parkolási lehetőségek figyelembevételével, a mindehhez tartozó kapacitás-számításokkal. ƒ stadion lefedésének megoldását. V) a tervezett építmény környezetbe illesztése, megjelenése (homlokzatképzése, színezése) bemutatása érdekében vagy tömegvázlat, vagy makettfotó (egyaránt 3D-ben), továbbá legalább 6 (hat) darab látványterv, amelyből egy a lefedést, egy a főbejárat felőli nézetet, egy pedig a stadionbelsőt (lelátó, küzdőtér) mutatja, további egy darab a kiadott légifotóba illeszthető legyen (a másik kettő látványterv szabadon választott), minimálisan A3-as méretben kinyomtatva, fényképminőségben, és elektronikusan, .pdf formátumban. VI) műleírás. A műleírás tartalma: - városszerkezeti kapcsolatok, beépítési javaslat indoklása; - építészeti koncepció; - tartószerkezeti megoldások, különös tekintettel a stadion lefedési megoldására; - beléptetési és biztonságtechnikai (kiürítési) koncepció; - parkolás, belső közlekedés; - főbb funkcionális helyiségek kapcsolata, mérete; - a Puskás Ferenc Stadion építési költségeire vonatkozó költségbecslés; - a tervezett beépítettségre vonatkozó mutatószámok. A műleírásban kell elhelyezni a megtartandó építmények hasznosítására, felhasználására vonatkozó javaslatot, továbbá a Budapesti Olimpia Központ „hétköznapi” működésére vonatkozó, a Puskás Ferenc Stadionban megrendezendő labdarúgó VB/EB, a területen megrendezésre kerülő olimpiai továbbá egyéb nemzetközi rendezvény, vagy a Papp László Budapest Sportaréna egyes rendezvényeit kiszolgáló funkciókra vonatkozó külön-külön működési vázlatokat. A tervdokumentáció tartalmát tartalomjegyzékben kell rögzíteni. Formai követelmények: A pályázatot magyar nyelven kell elkészíteni. A tervdokumentációban a vonatkozó hatályos nemzeti szabványokban, illetve a helyszínrajz vonatkozásában a külön jogszabályban meghatározott jelöléseket – azokra történő hivatkozással – kell használni. Az adott anyag, szerkezet, funkció jelölésére vonatkozó hatályos nemzeti szabvány hiányában egyedileg meghatározott egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni. Az átalakítandó építmények esetében a dokumentációban egyértelműen fel kell tüntetni az elbontásra kerülő és az új szerkezeteket.

10

Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell az építmény megnevezését, az adott terv szabatos megnevezését, méretarányát, helyszínrajzokon égtájjelölést. A pályamű egyes munkarészeit egy lezárt egységes csomagba – jelzések, jelölések nélkül – sértetlen csomagolással, CÍMZÉSLAPPAL ellátva kell benyújtani az alábbi részletezésben: A pályázat részét képező tervlapok: − 70x100 cm-es méretben kemény lapra kasírozva egy példányban, továbbá − digitális adathordozón egy példányban, .pdf formátumban készítendők. A műleírást összefűzve, A3-es méretben, gépelve, fehér lapon kell beadni. A pályaművel kapcsolatos további követelmények: -

Ha a beadott pályamű szabadalmi oltalom vagy szabadalmi bejelentés alatt álló műszaki megoldását tartalmazza, úgy erről – a megoldás tartalmának megnevezése nélkül – a műleírás elején kell nyilatkozni. Ha a pályázó a díjazásban, vagy megvételben nem részesült tervének nyilvános bemutatását nem engedélyezi, úgy erről a műleírás végén, külön oldalon kell nyilatkozni. A csomagon belül külön kell elhelyezni a mellékelt (3.3. sz melléklet) megcímzett BORÍTÉK-ot, lezárva, amelynek külső felületén más felirat nem szerepelhet. A borítékon belül a következőket kell elhelyezni: kitöltött ADATLAP a pályamű szerző(i)jének adataival, a tervezői névjegyzés adataival MUNKATÁRSAK felsorolása kitöltött TERVEZŐI NYILATKOZAT, az (esetleges) szabadalmi oltalom megnevezése, cégkivonat, aláírási címpéldány (csak jogi személy pályázó esetén).

A pályaművek nem sérthetik a titkosságot (a titkosság követelményei kapcsán a kiíró és a Bíráló Bizottság a Tervpályázati Kormányrendelet 3.§-a alapján jár el, az ott szabályozott követelményeket tartja és tartatja be). A Tervpályázati Kormányrendelet 3.§-a (2) bekezdés a) pontja értelmében a pályaművet tartalmazó csomagot, az egyes munkarészeket névaláírással, jeligével, a szerzőkre utaló emblémával, jellel ellátni nem szabad. A pályamű semmilyen, a szerzők vagy azok munkahelyére vonatkozó utalást nem tartalmazhat, minden ilyen információt az előbb hivatkozott, a pályamű csomagjában külön elhelyezett, lezárt borítékba kell tenni. 1.11. A PÁLYAMŰVEK BENYÚJTÁSA A pályaművek a kiíráshoz csatolt CÍMZÉSLAP (3.1. sz. melléklet) felhasználásával kizárólag ajánlott postai küldeményként nyújthatók be. A pályaműveket a következő címre kell benyújtani: Szervezet: BM Beruházási és Közbeszerzési Rt. Címzett: Gazdasági Igazgatóság, TÜK - Iktató Cím: Németvölgyi út 41. 5. épület III. szint 302. szoba Postai irányítószám: 1124 Város/Község: Budapest Ország: Magyarország 11

Feladóként az „Ötletpályázat” szót kell beírni. A díjazásban, megvételben nem részesült pályázatok későbbi azonosítása a feladónál maradó feladóvevény ragszáma alapján történik. A pályaművek benyújtásának határideje: 2006. 05. 08. 12.00 óra A benyújtás időpontjának a postai bélyegző keltét kell tekinteni. A késve benyújtott pályaműveket a Bíráló Bizottság a csomag felbontása nélkül a pályázatból kizárja. A kiíró azt a pályaművet bírálja el érdemben, amelyet 2006. 05. 10. 16.00 óráig kézhez kap. A postára adásnál a pályázók ezt vegyék figyelembe. 1.12. A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELE A Bíráló Bizottság résztvevői

Név

Jelölő szervezet

Elnök

Görözdi György

Nemzeti Sporthivatal

Társelnök

Patonai Dénes

Magyar Építőművészek Szövetsége

Szakmai titkár

Veliczky Gáborné

BM Beruházási és Közbeszerzési Rt.

Tagok

Török Ottó

Nemzeti Sportközpontok

Baukovácz Krisztina

Nemzeti Sporthivatal

Kálmán Ernő

Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal, Főépítészi Iroda

Kovács Imre

Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal

Keszthelyi Péter

BM Beruházási és Közbeszerzési Rt.

Bán Ferenc

Magyar Építész Kamara

Mónus János

Budapesti Építész Kamara

Karsai Károly

XIV. Kerület Budapest – Zugló Polgármesteri Hivatala

Jogi szakértő Szakértő: Póttag

Dr. Poczkodi Balázs ügyvéd Somogyi Judit

Nemzeti Sporthivatal Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal, Főépítészi Iroda

Varga Levente

Magyar Építész Kamara

A Bíráló Bizottság összetételét a kiíró a Tervpályázati Kormányrendelet 10.§) előírásait betartva határozta meg. 1.13. A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG MUNKÁJA, DÖNTÉSE A Bíráló Bizottság a Tervpályázati Kormányrendelet, valamint a MÉK Tervpályázati Szabályzata, az Elnök által előterjesztett és a tagok által jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

12

A Bíráló Bizottság döntéseit többségi szavazással hozza, munkájáról a jogi szakértő folyamatos jegyzőkönyvet vezet. A Bíráló Bizottság munkája nem nyilvános. A Bíráló Bizottság a pályázattal kapcsolatos összegző megállapításait zárójelentésben teszi közzé, részletesen értékeli a díjazott, illetve megvásárolt pályaműveket. A Bíráló Bizottság döntése végleges, a döntés ellen fellebbezni nem lehet. 1.14. A PÁLYAMŰVEK DÍJAZÁSA A pályaművek díjazására és megvételére bruttó 50.000.000,- (ötvenmillió) Ft áll rendelkezésre. A díj legnagyobb összege:

20.000.000,- (húszmillió) Ft (bruttó)

A megvétel legkisebb összege:

1.000.000,- (egymillió) Ft (bruttó)

A Bíráló Bizottság a beérkezett pályázatoknak a bírálati szempontok szerinti egymáshoz viszonyított értéke alapján a fenti értékhatárok között határozza meg a díjak és a megvételek összegét, továbbá a díjazásban részesülő pályaművek számát. A díjak és a megvételek összege minden, a vonatkozó jogszabályok szerinti adótartalmat (ideértve különösen, de nem kizárólagosan az ÁFA összegét) tartalmaznak, és adóköteles bevételek. A díjak után járó adófizetési kötelezettség kizárólag a díjazottakat terheli. A Bíráló Bizottság megfelelő színvonalú pályaművek beérkezése esetén a teljes rendelkezésre álló összeget kiadja. A Bíráló Bizottság eredménytelennek minősíti a pályázatot, ha egyetlen pályaművet sem talál díjazásra vagy megvételre alkalmasnak. A díjazásban és megvételben részesült pályamunkák a kiíró tulajdonába kerülnek, azokat részben vagy egészben további ellenszolgáltatás nélkül felhasználhatja a szerzői jogi előírások betartásával. A tervpályázatra vonatkozó szerzői jogi kikötéseket az alábbi 1.16 szakasz tartalmazza. 1.15. A TERVPÁLYÁZAT EREDMÉNYHIRDETÉSE ÉS NYILVÁNOS ISMERTETÉSE A Bíráló Bizottság döntése alapján a kiíró: 2006. 05. 25. 11.00 órakor a pályázat eredményét kihirdeti, és a pályázati díjakat, illetve a megvételeket a díjazott művek szerzőinek (v. azok meghatalmazottjainak) átadja.

13

Amennyiben az eredményhirdetés időpontja változik, a díjazásban illetve megvételben részesült pályamunkák szerzőit – a pályázathoz csatolt zárt borítékban közölt címeken – a kiíró levélben vagy telefaxon értesíti. A pályázat eredményhirdetése nyilvános. Az eredményhirdetés helye: BM Beszerzési és Kereskedelmi Rt. Építési - Beruházási Igazgatóság, cím: 1124 Budapest, Németvölgyi út 41. 5. épület II. szint 209. sz. tárgyaló. Amennyiben ez módosul, a kiíró írásban értesíti a pályázókat. A pályázat zárójelentését a kiíró mindazoknak postán megküldi, akik a pályázati kiírást megvásárolták. A kiíró, vagy az általa felkért szervezet a beérkezett pályamunkákat nyilvánosan – később meghatározott időpontban – bemutatja. A tervpályázat nyilvános ismertetésének (bemutatásának) időpontjáról és helyéről az érdeklődőket, és a pályázati kiírást kiváltókat a kiíró értesíti. A díjazásban vagy megvételben nem részesült pályázatokat a kiíró a szerzőnek visszaadja. A pályázó a pályaterv műleírásának végén közölt nyilatkozatban a terv bemutatását megtilthatja. Ez estben a pályázó az eredményhirdetést követően, ha ilyen nyilatkozatot nem tett, a pályázat nyilvános bemutatása után a kiíró címén veheti át pályázatát. A pályamű azonosítása a feladóvevény ragszáma alapján történik. A kiíró a díjazásban illetve megvételben nem részesült azon pályázatokat, amelyeket az érintett pályázók nem vesznek át, a nyilvános bemutatást követő 30 nap eltelte után megsemmisíti. 1.16. A DÍJAZÁSBAN ÉS MEGVÉTELBEN RÉSZESÍTETT PÁLYAMŰVEKKEL KAPCSOLATOS SZERZŐI JOGI FELTÉTELEK, A TOVÁBBTERVEZÉSRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK A jelen 1.16 pont tartalmazza azon szerzői jogi feltételeket, amely szerzői jogi feltételek minden egyes, a tervpályázat során díjazott és megvételt nyert pályaműre azonos tartalommal érvényesek (függetlenül az adott pályamű helyezésétől). Ezeket a szerzői jogi feltételeket a tervpályázatra történő pályamű benyújtásával, változtatás nélkül el kell fogadnia minden pályázónak; az elfogadás kapcsán a pályázó a dokumentáció részét képező tervezői nyilatkozat aláírásával kifejezett nyilatkozatot tesz. A kiíró nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy a tervpályázatra csak azok jelentkezzenek, akik az alábbi szerzői jogi feltételeket tudomásul veszik és elfogadják. A kiíró nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy a Tervpályázati Kormányrendelet 22.§ (2) bekezdése alapján a jelen tervpályázat egyetlen díjazott pályázójával (beleértve a győztes pályázót) sem kerülhet sor tervezési szerződés megkötésére, vagy tervezési szolgáltatás megrendelésére. A kiíró által a benyújtott és díjazásban, továbbá megvételben részesült pályaművekkel kapcsolatosan meghatározott szerzői jogi feltételek a következők:

14

-

-

-

-

a Tervpályázati Kormányrendelet 19.§ (4) bekezdése értelmében a díjazott és megvételt nyert pályaművek a kiíró tulajdonába kerülnek. Ez azt jelenti, hogy a díjazott és megvételt nyert pályaművek vagyoni jogainak teljessége - a szerzői jogról szóló 1997. évi LXXVI. törvény 30.§-ban foglaltat rendelkezésekhez hasonlóan – a díjazással és a megvétellel a kiíró kizárólagos tulajdonává válik (külön jogcselekmény nélkül). A kiíró a vagyoni jogokat nem kizárólagosan szerzi meg, azokkal a továbbiakban a szerző maga rendelkezhet, a következő keretek között: a szerző a pályaművét – abban az esetben, ha a jelen tervpályázat tárgyát képező tervezési feladat teljesítésére, további tervpályázat alapján vagy külön megbízás alapján szerződést köt – a továbbtervezésre felhasználhatja. A szerző harmadik személyek számára a felhasználást nem engedélyezheti, a vagyoni jogokat harmadik személyekre nem ruházhatja át. A pályaművekre vonatkozó vagyoni jogokkal a kiíró szabadon rendelkezhet, a pályaművek felhasználására tehát harmadik személyeknek is engedélyt adhat, a szerző hozzájárulása nélkül. A kiíró a pályaművek módosítását is elvégezheti, vagy a módosítások elvégzésére harmadik személyek részére engedélyt adhat; amennyiben a kiíró a módosítások elvégzése mellett dönt, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 67.§ (1) bekezdése szerinti, a módosításhoz szükséges szerzői engedélyt a tervezői nyilatkozat aláírásával megadottnak kell tekinteni (vagyis a tervezői nyilatkozat aláírása egyben a módosításra vonatkozó engedélyt is jelenti). A kiíró a pályaművek felhasználását és esetleges módosítását arra korlátozza, hogy a pályaműveket a Budapesti Olimpiai Központ fejlesztését megalapozó kormányzati döntések, az ennek megvalósítását célzó egyes további pályázatok stratégiai irányai és koncepciója, továbbá a 2012-es Labdarúgó EB pályázat dokumentációja összeállításához használja fel. A kiíró kifejezetten nem fogja a pályaművekben megjelentő szellemi termékek felhasználását olyan harmadik személyeknek engedélyezni, amely harmadik személyek a szellemi termékeket a Budapesti Olimpiai Központ továbbtervezéséhez vagy a Puskás Ferenc Stadionhoz hasonló stadionok tervezéséhez használják fel. A díjazás és a megvétel összege kapcsán a pályázó kijelenti, hogy a kiíró által fizetett díj és megvételi összeg egyben megfelelő kompenzációt nyújt a vagyoni jogoknak a kiíróra történő átruházásáért, és azért is, ha a kiíró a pályázatok felhasználását harmadik személyek számára engedélyezné (1997. évi LXXVI. törvény 30.§ (3) bekezdése); a pályázó szavatol azért, hogy az általa a tervpályázatra elkészített és a pályázatában beadott valamennyi szellemi alkotás kapcsán semmilyen harmadik személynek nem áll fenn bármely olyan joga, amely az adott szellemi alkotásokkal kapcsolatos kiírói jogszerzést, a szellemi alkotások kapcsán a kiíró általi, a jelen 1.16 szakasz szerinti jogszerzést, vagy a pályaművekre vonatkozó vagyoni jogok kiíró általi hasznosítását vagy gyakorlását akadályozza, korlátozza, vagy kizárja. A pályázó szavatol azért, hogy valamennyi, a pályamű elkészítésében alvállalkozóként vagy egyéb közreműködőként résztvevő féllel (legyen az akár természetes személy, akár szervezet) olyan megállapodást hoz létre, amelynek eredményeképpen az alvállalkozók, egyéb közreműködők által készített valamennyi szellemi alkotás a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 30.§a szerinti munkaviszonyban vagy más hasonló jellegű jogviszonyban létrehozott műnek minősül, tehát a szellemi alkotások kapcsán az azokra vonatkozó vagyoni jogokat teljes egészében és kizárólagosan a pályázó szerzi meg, így jogosulttá válik a kiíró részére a pályázati feltételek követelményei szerint a vagyoni jogok, különösen, de nem kizárólagosan a felhasználási jog átengedésére;

15

-

kellékszavatosság: a pályázó szavatol azért, hogy a tervpályázatra általa elkészített valamennyi szellemi alkotás teljes egészében megfelel a kiíró – a tervpályázati dokumentációban feltüntetett - elvárásainak, a tervekben megjelenített létesítmény felhasználási céljának. Szavatol továbbá azért, hogy a tervekben megjelenített létesítmény megfelel a létesítmény kivitelezési helyszínén érvényben lévő építési szabályoknak, az illetékes hatóságok előírásainak. A szavatosság nem vonatkozik a pályaműveknek a kiíró vagy a kiíró által felhatalmazott harmadik személyek által végzett módosításaira.

A jelen feltételek elfogadásáról a pályázóknak a pályázati anyag részét képező TERVEZŐI NYILATKOZAT kitöltésével határozott elfogadó nyilatkozatot kell tenni.

2.

TERVEZÉSI PROGRAM

2.1. TERVEZÉSI FELADAT A 38/2004. (III.12.) Korm. rendelet (3.5. sz. melléklet), a 2004. évi sporttörvényt követve rendelkezik olimpiai központok létrehozásáról, fejlesztéséről az egész ország területén és ezen belül külön célkitűzésként szerepel a Budapesti Olimpiai Központ fejlesztése. Ez utóbbi lényegében a Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei területén végrehajtandó fejlesztések, korszerűsítések eredményeként létrejövő korszerű, kutatási, képzési, felkészülési és edzési központ kialakítását jelenti, a versenysportok felkészülési igényeinek kiszolgálására. A fejlesztést a kiíró – az idevágó kormányzati előzményekkel összhangban – magánbefektetők bevonásával kívánja végrehajtani. Ennek érdekében a fejlesztést úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy a területen jelenleg üzemelő létesítményekben folyó sportélettel kapcsolatos tevékenységek és funkciók továbbra is biztosítva legyenek, mégpedig nemzetközi viszonylatban is korszerű színvonalon. Ugyanakkor a magánbefektetők számára biztosítani szükséges, hogy a fenti állami sportszakmai funkciók és tevékenységek ellátása mellett a magántőke befektetés megtérülését szolgáló egyéb, a fent említett funkciókhoz csatlakozó, azokat kiegészítő, vagy hozzájuk kapcsolódó, „nyitott funkciójú” létesítményeket is létrehozzanak. A 2005. év folyamán hasznosítási pályázat került lebonyolításra, melynek célja annak felmérése volt, hogy a Puskás Ferenc Stadion és környezete rekonstrukciója a megfogalmazott állami követelmények, valamint a leendő befektető üzleti céljainak teljesítése mellett, magántőke bevonásával elvégezhető-e. E pályázat eredményeként bebizonyosodott, hogy a terület előre meghatározott részekre bontva – és ennek megfelelően különböző ütemezésben – a magántőke bevonásával megfelelő színvonalú sportközponttá fejleszthető. A fent leírtak szerinti fejlesztés I. ütemében a korábbi SYMA Csarnok, Olimpiai Csarnok, Körcsarnok helyén magánerő bevonásával multifunkcionális csarnok létesül, amely az állami követelményrendszeren (3.6. sz. melléklet) keresztül meghatározott sportágakat, sport- és egyéb célokat szolgálja ki, valamint a magánbefektető üzleti céljait szolgáló egyéb adottságokat is magába foglal, illetve ilyen tevékenység folytatására lehetőséget biztosít. Ezen ütem megvalósítása jelenleg már folyik.

16

A későbbi ütemben kerül sor, az I. ütemben megvalósuló multifunkcionális csarnok építése által nem érintett területen (továbbiakban tervezési terület): − a Budapesti Olimpiai Központ létesítményeinek fejlesztésére, létrehozására; − a Puskás Ferenc Stadion fejlesztésére és korszerűsítésére, mely a régi stadion átépítése útján korszerű stadion létrehozását jelenti; − egyéb, az állam által igényelt funkciók kielégítését szolgáló létesítmények fejlesztésére, létrehozására, − továbbá a „nyitott funkciójú” létesítmények létrehozására. A bevezetőben említett Olimpiai Központ létrehozásán túl a Puskás Ferenc Stadion alapvetően: - az UEFA nemzetközi rendezvényekre – hangsúlyozottan egy esetleges 2012-es Labdarúgó Európa-bajnokságra – vonatkozó összes követelményeit és előírásait teljes mértékben kielégítő; - továbbá egy esetleges Budapesten megrendezendő olimpia ma ismert elvárásait megtestesítő korszerű, teljes egészében befedhető atlétikai és labdarúgó stadionná alakítandó, utóbbi legalább 60.000 fő néző befogadására legyen alkalmas. A stadion melletti, „nyitott funkciójú” területre a létesítmény-együttes megfelelő korszerűsítésének és az olimpiai központ kialakításának (rész)forrását is megteremteni képes, a befektetők üzleti céljait szolgáló, valamint a stadion és az olimpiai központ funkcióihoz csatlakozó, üzleti alapon hasznosítható létesítmények tervezendők. A Puskás Ferenc Stadion és a Papp László Budapest Sportaréna tengelyében álló, a tervezési területhez tartozó, „Dromosz” területe, a meglévő építmények tiszteletben tartása mellett, alapvetően a létesítmények együttes parkolási igényeinek kiszolgálására, továbbá az állam által igényelt sportfunkciókat kielégítő létesítmények létrehozására használható fel. A tervezés feladata tehát a Budapesti Olimpiai Központ területén magára a Puskás Ferenc Stadionra, az Olimpiai Központra, továbbá a fent említett „nyitott funkciójú” létesítményekre vonatkozó, a XXI. század szellemének megfelelő, korszerű építészeti koncepció kialakítása. 2.2. HELYSZÍN ADOTTSÁGAI A tervezési terület a Budapest, XIV. ker. 32826 hrsz-ú, 38 ha 8062 m2 nagyságú ingatlanon helyezkedik el. A tervezési terület a légifotón (3.7. sz. melléklet) és a ZKSZT részlet A, B, C, D lapjain (3.8., 3.9., 3.10., 3.11. sz. mellékletek) látható Ifjúság útja, Verseny utca, Dózsa György út, Istvánmezei út, Szabó József utca, Thököly út, Stefánia út által határolt terület. A területre vonatkozó építészeti, építésügyi előírásokat, szabályokat röviden az alábbiakban foglaljuk össze.

17

A terület a hatályos szabályozások szerint (BVKSZ) a K keretövezet és a K-SP jelű „Városi jelentőségű kiemelt sportterület”. A BVKSZ jelenlegi előírásai a következők: (1) (2) (3) (4) (5)

(6)

A keretövezetbe tartoznak azok a beépítésre szánt különleges rendeltetésű terület-felhasználási egységek, melyek a rajtuk elhelyezendő építmények miatt más keretövezetbe nem sorolhatók. Különleges területnek minősül az FSZKT-ban lehatárolt Népstadion és területe. Az övezet területén általában szabadon álló beépítési mód szerint lehet épületet elhelyezni, de ha a környező beépítés indokolja, megengedhető a zártsorú beépítés is. Az övezet területén építési telket, építési területet kialakítani és azokon új épületet elhelyezni csak környezeti hatástanulmány, KSZT szerint lehet. A szabadonálló beépítésnél, 10.000 m2 telekméretet meghaladó nagyság felett a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatár mentén – előkert kivételével – minimum 10 m-es szélességben egybefüggően kell kialakítani. Amennyiben a telek méretei csak 10 méternél kisebb zöldsáv létesítését teszik lehetővé, háromszintes növényállomány kialakítása szükséges. A kertövezet területén a célzott terület-felhasználásnak megfelelő melléképítmények helyezhetők el.

A BVKSZ területre vonatkozó előírásai: a) A terület sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. b) Új létesítmények kialakítása esetében ba) a beépítettség nem lehet nagyobb 35 %-nál, bb) a legkisebb zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 20 %-nál. c) A területen ca) sportépítményeket, cb) sportépítmények kiszolgáló létesítményeit, cc) szálláshely-szolgáltató építményeket, cd) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás építményeit, ce) szolgálati lakást, cf) a terület fenntartásához szükséges tárolásra alkalmas építményeket lehet elhelyezni. d) A területen nem helyezhető el a sportolási tevékenységet zavaró egyéb funkció, különösen da) kereskedelmi építmény, db) ipari építmény. e) A területen telekalakítás, új sportlétesítmény kialakítása, meglévő bővítése, egyes építmények, épületeinek használatimód-változása csak KSZT alapján lehetséges. f) A parkolás telken belül biztosítandó fásított parkolóban, vagy mélygarázsban. Ha ez a kialakult állapot miatt nem lehetséges, közterületen vagy 500 méteres közelségű telken, vagy parkolóházban is biztosítható a gépkocsik elhelyezése. A ZVKVSZ szerinti előírások szerint a terület besorolása: K-SP-XIV/ST.

18

Az érvényben lévő előírások: - kialakítható legkisebb telekterület: - beépítési mód: - a beépítés legnagyobb mértéke: - a legkisebb építménymagasság: - a legnagyobb építménymagassága: - a legkisebb kötelező zöldfelület: - a terepszint alatti beépítés nagysága: - szintterületi mutató:

50.000 m2 szabadonálló 35 % 4,5 méter KSZT-ben kell meghatározni 30 % KSZT-ben kell meghatározni KSZT-ben kell meghatározni

A tervezési területen jelenleg elhelyezkedő építmények: A tervezési területen jelenleg számos, különböző felhasználású és funkciójú építmény található. Ezek legnagyobbika a Puskás Ferenc Stadion, amely jelen állapotában és formájában számos ok miatt nem felel meg a korszerű stadionokkal szemben támasztott követelményeknek. A csatlakozó „Dromosz” területtel, valamint a Papp László Budapest Sportaréna épületével együtt való tengelyirányú elhelyezésével a Puskás Ferenc Stadion városképi megjelenését tekintve fővárosi védettség alatt áll. A Nemzeti Sportcsarnok csak kis nézőszámú rendezvények fogadására alkalmas, technikai berendezései elavultak, szerkezeti állapota rossz, jelenleg főként edzésekre használják. Jelenlegi funkciói nélkülözhetetlenek, megtartása, vagy pótlása szükséges. Az 1998-as Atlétikai Európa-bajnokságra edzőpályaként épített nyitott sportpálya rossz tájolású, nem alkalmas jelentősebb versenyek megrendezésére. Az edzőpálya mellett működő dobópálya nagyon alacsony kihasználtságú, fenntartása szükségtelen. A területen található az MSH épület, amelynek megtartása kötelező. A területen elhelyezkedő Játékcsarnok, Jégszínház, KSI Csarnok és fedett uszoda, Kisstadion, Millenáris, általában csak korlátozottan alkalmas funkcióik ellátására, az épületek elavultak és nehezen felújíthatók. A Millenáris az állam által biztosítani kívánt funkciók kielégítéséhez nem szükséges, a kiíró az épület megtartásához nem ragaszkodik. 2002-ben nyílt meg a Kisstadion közelében az edzési célokat kiszolgáló, korszerűnek tekinthető Gyakorló Jégcsarnok. Az állam által biztosítani kívánt sportfunkciók és megfogalmazott sportszakmai igények kielégítéséhez nem szükséges a Millenáris, atlétikai dobópálya, Szoborkert (600m-es futópálya) létesítményeinek, sem az azokban biztosított funkciók megtartása. A jelenlegi létesítmények jellemzőit összefoglaló táblázatot a 3.12. sz. melléklet tartalmazza.

19

A fejlesztési-rekonstrukciós terv kialakításakor figyelembe kell venni, hogy a Népstadion és a „Dromosz” a Főváros által védett építmények, a többi építmény megtartása, átalakítása, tárgyában a pályázó szabadon dönthet, természetesen az állam és a sportszakmai szervezetek által igényelt funkciók figyelembevételével. A tervezési terület közvetlen szomszédságában fekvő, a funkcionális kapcsolatok szempontjából figyelembe veendő építmények: A Budapesti Olimpiai Központhoz több szálon kapcsolódó a Papp László Budapest Sportaréna, mely korszerű multifunkciós létesítmény, számos hazai és nemzetközi rendezvény korszerű színvonalú megrendezésére alkalmas. A korábbi SYMA Csarnok, Olimpiai Csarnok, Körcsarnok és régi sportszövetségi székház helyén az I. fejlesztési ütemben épül jelenleg egy multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok, amely az e területen korábbi funkciókat meghaladó tevékenységeket, korszerű színvonalon fog biztosítani (ez elsősorban az Olimpiai csarnok, Körcsarnok által korábban biztosított funkciókra vonatkozik). 2.3. RÉSZLETES PROGRAM A tervezési területen az állam által hosszú távon biztosítani kívánt sportfunkciók: A pályázóknak olyan tervet kell kialakítaniuk a teljes tervezési területre vonatkozóan, hogy a létrehozandó létesítmény-együttes elrendezése és az általa biztosított funkciók – a jelenlegi létesítményekben biztosított funkciók sérülése nélkül – kielégítsék a területen az állam által hosszú távon biztosítani kívánt sportfunkciókra irányuló követelményeket. A tervezési területen az állam által biztosítani kívánt funkciók 4 fő részre tagolhatók, ezek: a) a Budapesti Olimpiai Központ fejlesztése a 38/2004. (III.12.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően, b) az UEFA nemzetközi rendezvényekre vonatkozó összes követelményét és előírását teljes mértékben kielégítő, széksorok behúzásával atlétikai stadionná alakítható korszerű multifunkcionális labdarugó stadion kialakítása, c) egy esetleges Olimpia megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztés, d) egyéb funkciók, szempontok. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium 2004-ben részletesen felmérte az egyes olimpiai sportágak létesítményigényeit, a sportlétesítmények rendelkezésre álló kínálatát, illetve a közeli Papp László Budapest Sportaréna kapacitásait (és az abból levezethető felkészülési kapacitásszükségletet). Az elemzés eredményeit összegző tanulmány a pályázók számára a Pályázati Adatszobában lesz elérhető 2006. február 20-tól a pályázat beadási határidejének zártáig. Az adatszoba használatára vonatkozó szabályzatot a 3.15 sz. melléklet tartalmazza.

20

Az egyes sportági követelményeknek megfelelő létesítmények kialakításakor figyelemmel kell lenni, továbbá a Magyar Olimpiai Bizottság, a sportágak nemzetközi szövetségei, a magyar sportszövetségek szabályzatában előírtakra, véleményére. Minden fejlesztés teljes akadálymentesítéssel kell hogy történjen, a fogyatékos sportolók igényeinek figyelembevételével. A Budapesti Olimpiai Központ fejlesztése: A beadandó tervpályázati dokumentáció a 38/2004. (III.12.) Korm. rendeletben (1. sz. melléklet) foglalt feltételrendszernek megfelelően készítendő. A korszerű létesítményrendszer megvalósításának célja, hogy a terület a magyar versenysport, az olimpiai- és paralimpiai felkészülés minőségi bázisa legyen. A Budapesti Olimpiai Központ létesítmény-együttesnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy egyidejűleg lássa el az olimpiai- és paralimpiai sportágak felkészülési központjának szerepét, valamint elsősorban a Papp László Budapest Sportarénában megrendezésre kerülő hazai rendezésű Európa-bajnokságok, illetve világbajnokságok, valamint nagy nemzetközi sportesemények megrendezésének kiszolgálását. Fenti jogszabályból, valamint a létesítménnyel szemben megfogalmazódó igények alapján az elsődleges, sportági elvárásokon túl, az alább minimális igények fogalmazódnak meg: a. sport-szálloda létrehozása konferenciaközponttal, oktató centrummal (utóbbi többek között edzők, sportorvosok továbbképzésére), pszichés felkészülést segítő infrastruktúrával, rekreációs központtal; b. sportegészségügyi ellátást biztosító részleg; c. a szükséges éttermi kapacitások megteremetése; d. elméleti ismeretek elsajátításához szükséges épület megépítése, a helyszíni gyakorlatok és tudományos kísérletek lehetőségét biztosító infrastruktúrával. Az UEFA nemzetközi rendezvényekre vonatkozó összes követelményét és előírását teljes mértékben kielégítő, korszerű labdarúgó stadion kialakítása: A Puskás Ferenc Stadion jövőbeni működésével kapcsolatos funkcionális elvárások, hangsúlyozottan egy esetleges labdarúgó Európa-bajnokság megrendezésének elvárásai: A 2012. évi Labdarúgó Európa-bajnokság megrendezését célzó pályázat második szakaszába jutva már nem kétséges, hogy a Puskás Ferenc Stadion részleges/teljes rekonstrukcióját oly módon kell végrehajtani, hogy a stadion az UEFA nemzetközi rendezvényeire (Európa- és Világbajnokság) vonatkozó összes követelményeit és előírásait teljes mértékben kielégítő, korszerű, legalább 60.000 főt befogadó, labdarúgó stadion legyen. A létesítményt egyéb rendezvényekre való alkalmassá tétele érdekében teljes lefedhetőséggel kell megtervezni. Ezen belül fontosabb követelmények és igények: -

nemzetközi szabványoknak való megfelelés;

21

-

-

-

az UEFA nemzetközi rendezvényekre (Európa és Világbajnokság) vonatkozó összes követelményének és előírásának kielégítse; labdarúgó világesemények és a világbajnokság eseményeinek megtartására való alkalmasság, legalább 60.000 néző befogadásával; szabványos bemelegítő futballpálya tervezése a stadionéval egyező méretben és minőségben (kiváltható az UEFA előírásban megfogalmazott, 20 percen belül autóval megközelíthető edzőközponttal); megfelelő sajtó, TV, rádió kiszolgáló létesítményekkel való rendelkezés; az ülőhelyek minimum 75 %-os fedettséggel rendelkezzenek; a teljes stadion időszakosan befedhető legyen; a csapatok tartózkodási helyeinek kialakítása, elválasztása az előírások szerinti történjen; a szurkolótáborok elválasztása ki- és beléptetése az előírások szerint; sportfunkciók kiszolgálásához szükséges öltözők biztosítása; sportfunkciót támogató kiszolgáló helyiségek (gyúrószoba, rekreációs szolgáltatások, orvosi szoba, oktató termek) létrehozása; szükséges mennyiségű és kultúrált kiszolgálást biztosító vendéglátó-ipari terület (büfék, éttermek) kialakítása, mind a sportolók és alkalmazottak, mind a közönség számára; üzemeltetéshez szükséges irodák (és egyéb kiszolgáló helyiségek) létesítése; a nemzetközi sportesemények lebonyolításához szükséges világítástechnika és gépészet kialakítása, saját, függetlenített energiatermelő központtal; parkolóhely létesítése a külső televíziós közvetítő kocsik számára; a közönség és a sportolók közlekedését biztosító kiegészítő létesítmények, beléptető-rendszer kialakítása; világesemények megrendezéséhez megfelelő szintű biztonságtechnika kialakítása.

A Puskás Ferenc Stadionban az atlétikai pálya funkció megtartandó, mégpedig oly módon, hogy az UEFA és az IAAF szabályai figyelembevétele mellett, az alsó széksorok behúzásával legyen kialakítható. Egy esetleges olimpia megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztés: A fejlesztési tervek kialakítása szükségszerűen kell, hogy tartalmazza egy esetleges budapesti helyszínen megrendezésre kerülő olimpia által támasztott igények áttekintését. Előbbiek okán figyelembe kell venni a 2002-ben készült Olimpiai Megvalósíthatósági Tanulmány Puskás Ferenc Stadionra és a környezetében lévő sportlétesítményekre vonatkozó részeit. A tanulmány a fenti épületek állapotát, illetőleg verseny- és edzéscélú hasznosíthatóságát is elemzi. Fenti Tanulmány három opcionális megrendezési változata közül kettő (a „Duna menti olimpia”, illetve „A városmegújítás olimpiája”) a Puskás Ferenc Stadion (mint olimpiai főstadion) és környékét kiemelten kezeli, a harmadik változat („Északi olimpiai park) az említett területnek csak mellékszerepet szán. A két érdemleges változat közös, a tervezés során figyelembeveendő követelményeit az alábbi táblázat tartalmazza. Főstadion

nyitó- és záróünnepség labdarúgás döntő

22

60.000 + 50-60.000

Újjáépített Puskás Ferenc Stadion

Fedett csarnok

atlétika

60.000 +

súlyemelés

5-6.000

Média központok (IBC, MPC)

Új csarnok a Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei területén Puskás Ferenc Stadion környéke, valamint a Puskás Ferenc Stadion térségét kiegészítő területek

A 2002-ben készült Olimpiai Megvalósíthatósági Tanulmány idevágó részletesebb információit az Adatszoba tartalmazza. A fedett csarnok funkció, a fejlesztés I. ütemében épülő csarnok megépítésével, valósul meg. A fejlesztési területen elhelyezendő egyéb funkciók tervezendő létesítmények, tervezési szempontok: A fejlesztési területen kell biztosítani a nyitott funkciójú terület fejlesztése, továbbá a meglévő építmények bontása, átalakítása során kieső sportfunkciók elhelyezését, ezért azon legalább az alábbi felkészülési lehetőségeket biztosító létesítményeket kell elhelyezni: − − − − − − − − − − − − − − −

tornacsarnok, az utánpótlás és a válogatott számára biztosított külön légtérrel, ritmikus gimnasztika, birkózó terem cselgáncs terem ring-sportok befogadását biztosító terem, vívóterem, asztalitenisz csarnok fedett jégcsarnok labdajáték terem a NUPI részére külön légtér biztosításával tanmedence evezőpaddal, a nem úszósportágak edzéseinek kiegészítőjeként szolgáló legalább 25 méteres, 8 pályás medencét tartalmazó uszoda, e sportfunkciók kiszolgálásához szükséges öltözők, e sportfunkciót támogató kiszolgáló helyiségek (raktározás, gyúrószoba, rekreációs szolgáltatások, orvosi szoba, oktató termek), a szükséges mennyiségű és kulturált kiszolgálást biztosító vendéglátói szolgáltatást biztosító területek (büfé, étkezde), üzemeltetéshez szükséges irodák és egyéb kiszolgáló helyiségek.

Fenti funkciókra vonatkozó részletes információ az adatszobában tekinthető meg. A Puskás Ferenc Stadion és a tervezési területen elhelyezendő létesítmények üzemeltetéséhez tartozóan kialakítandóak még:

23

- a fő közlekedési, megközelítési útvonalak, - a parkolási lehetőségek és létesítmények gépkocsik és autóbuszok számára az UEFA előírásainak megfelelően a hatályos jogszabályok figyelembevételével, a pályázó által javasolt módon − egyéb közlekedési, parkolási, valamint biztonsági létesítmények, − zászlórudak és egyéb PR létesítmények. A felszíni parkolók kialakítását lehetőleg kerülni kell, mivel azok nemcsak értékes területeket vesznek el a sportközponttól, hanem városképi szempontból is zavaróak. A nyitott funkciójú fejlesztési területtel kapcsolatos funkciók és elvárások: A fejlesztési pályázat kiírásakor megfogalmazásra került területfelosztás szerint külön kezelendő 1) a Puskás Ferenc Stadion és a vele szervesen együtt funkcionáló épületek, a 2012. évi Labdarúgó Eb pályázathoz illeszkedően korszerű atlétikai és labdarúgó stadion; 2) a Nyitott funkciójú terület, ami a magánbefektetők számára lehetőséget kínáló, a sportfunkciók áttelepítése révén egészében, vagy részben szabadon felhasználható terület; 3) és a Fejlesztési terület, ami a fejlesztési elképzelések szerint az állami sportkövetelmények koncentrált megvalósítására kijelölt területrész. Az említett területek lehatárolásának módosítására pályázó javaslatot tehet, a tervpályázat keretein belül, koncepciójával összefüggésben. A 3) pontban szereplő területtel kapcsolatban a hasznosítási pályázatok többsége konferencia, kommunikációs (információ-, sajtó-), vagy kereskedelmi központot, szállodát tervezett, általában részegységekre tagolódó épületegyüttesek formájában. Ezek az épületegyüttesek helyet adnak irodáknak, szolgáltató, vendéglátó egységeknek, lakásoknak, közösségi tereknek. Emellett azonban azok a pályázók, amelyek éltek a terület adta lehetőségekkel, az alapvetően nyereségérdekelt funkciók mellett még számos – elsősorban, de nem kizárólag a közösségi és szabadidősportot kiszolgáló – sportfunkciót helyeztek el. Ezek között olyan – a kiíró szándékaival nem egyező - elképzelések is teret kaptak, mint aquapark, sí- és snowboard pálya, 5 szintes sportuszoda-élményfürdő. E pályázatok szerint a létesítmények mellett kialakításra kerülnének városi terek, parkok is. A területre tervezett funkciókat a pályázók előzetes megtérülés számítás mellett helyezték el, a túlzott mértékű beépítés azonban a jelenlegi szabályozási keretek között átfogalmazást igényel. A nyitott funkciójú területre tehát olyan létesítmények tervezendők, amelyek a Budapesti Olimpiai Központhoz és sportcentrumhoz csatlakozva jelentős közönséget vonzanak, kiegészítik az ott megvalósult funkciókat, emelik a szolgáltatások

24

színvonalát és a sportrendezvények látogatóinak egyéb kereskedelmi, kulturális és szórakoztató programokat kínálnak. Ilyenek lehetnek: -

a versenyek alkalmával kiemelt szerepet játszó az egész létesítmény-csoportot kiszolgáló kommunikációs központ; a tömeg- illetve versenysportot is folyamatosan szolgáló egészségügyi központ; a sporttal összefüggő konferenciák megtartására alkalmas létesítmények; kereskedelmi centrum (butikok, szupermarket, étkezési lehetőségek megfelelő infrastruktúrával); szórakoztató centrum (pl. multiplex, vagy imax mozi); színvonalas szálláslehetőségek; egyéb kiegészítő szórakoztató-kulturális létesítmények; bármi egyéb olyan építmény, vagy létesítmény, amely a terület – elsősorban – sportfunkcióihoz illeszkedik és a beruházás rentabilitását fokozza.

2.4. BÍRÁLATI SZEMPONTOK − − − − − −

az igényelt sportfunkciók kielégítése és annak színvonala; a létesítmények állami célú felhasználásának lehetőségei; a régi építészeti és sporttörténeti értékek/objektumok megőrzése, illetve integrálása az új létesítményekbe; építészeti megjelenés, összhang a környezettel; az építmények gazdaságos üzemeltethetősége, a magánbefektetők bevonása lehetőségének megteremtése.

Budapest, 2006. január 26.

Bíráló Bizottság

25

3.1 számú melléklet TERVEZŐI NYILATKOZAT Alulírott ….. /név/, (…../adatok/), a NEMZETI SPORTHIVATAL (székhely: 1054 Budapest, Hold u. 1.), mint kiíró, továbbá a RENDEZVÉNYCSARNOK INGATLANFEJLESZTŐ ÉS – KEZELŐ ZRT. (székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 57.) és a NEMZETI SPORTKÖZPONTOK (székhely: 1146 Budapest, Istvánmezei út 3-5.) mint társkiírók által, a „A Budapesti Olimpiai Központ területén a tervezési programban megfogalmazott igények szerint megvalósítandó rekonstrukcióra, fejlesztésre vonatkozó építészeti tervjavaslat kidolgozása” tárgyában kiírt, országos, a résztvevő pályázók körét tekintve nyilvános, a lebonyolítás formája szerint titkos tervezési ötletpályázatában a következő, visszavonhatatlan nyilatkozatot teszem: 1. A tervezési ötletpályázat kiírásában és dokumentációjában foglalt valamennyi feltételt megismertem, tudomásul vettem, és a magam részére kötelezőnek fogadom el. 2. Amennyiben a tervezési ötletpályázat bíráló bizottsága a tervezési ötletpályázatra benyújtott pályázatomat díjazásba és megvételben részesíti, úgy erre az esetre a tervpályázati dokumentáció 1.16 szakasza szerinti, a díjazásban és megvételben részesülő pályaművekkel kapcsolatos szerzői jogi feltételek teljesítését elfogadom és vállalom, és kijelentem, hogy amennyiben a bíráló bizottság a pályaművemet díjazásban és megvételben részesíti, úgy a díjazással és megvétellel, további jogcselekmény nélkül átruházom a kiíróra a benyújtott pályaművemre vonatkozó vagyoni jogokat, a tervpályázati dokumentáció 1.16 szakasza szerint. Kijelentem, hogy a tervpályázati kiírásában szereplő tervezési feladat elkészítésére a saját nevemben vállalkozom. 3. Kijelentem, hogy a tervpályázaton történő részvételemmel kapcsolatban velem szemben kizáró körülmény nem áll fenn, beleértve a tervpályázati anyag elkészítésébe bevont altervezőimet, társtervezőimet is. 4. Tudomásul veszem, hogy a tervezési ötletpályázat alapján – a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 22.§ (2) bekezdése értelmében – szolgáltatás megrendelésére, tervezési szerződés megkötésére nem kerülhet sor. …………………………, 2006. …………….... /cégszerű aláírás/

26

3.2 számú melléklet Feladó Ragszám: (CÍMZÉSLAP minta a

Budapesti Olimpiai Központ – Ötletpályázat tervpályázatok benyújtásához)

Címzett: Belügyminisztérium Beszerzési és Kereskedelmi Rt. Gazdasági Igazgatóság, TÜK – Iktató

BUDAPEST, XII. Németvölgyi út 41. 5. épület III. szint 302. szoba 1124

FIGYELEM! Csak a Bírálóbizottság jelenlétében bontható fel!

27

3.3 számú melléklet

Az iratokat tartalmazó lezárt boríték feliratozáshoz minta

Boríték mérete: A4-es méretű, fehér színű sima boríték Felirata: Budapesti Olimpiai Központ– Ötletpályázat „A pályázó azonosítására alkalmas adatok, nyilatkozatok”

28

3.4 számú melléklet

Budapesti Olimpiai Központ- Ötletpályázat adatlap

Név

Cím

Munkahely

Telefon, Fax, E-mail

Javaslat a díj, illetve a megvétel összegének százalékos felosztására

Felelős tervező/k:

Társtervező/k:

Szakági tervező/k:

Egyéb munkatársak:

………………., 2006. ……………… ………………………… cégszerű aláírás

29

3.5 számú melléklet 38/2004. (III. 12.) Korm. rendelet az olimpiai központokról A Kormány a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 79. §-a (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § Olimpiai központnak a rendelet előírásainak megfelelő alábbi sportlétesítmények minősülnek: a) Budapesti Olimpiai Központ - Budapest, Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei; b) Északnyugat-magyarországi Általános Olimpiai Központ - Tatai Edzőtábor; c) Balaton Általános Olimpiai Központ - Balatonfüredi Edzőtábor és Vitorlástelep, Balatonfűzfői Uszoda; d) Nemzeti Úszó és Vízilabda Olimpiai Központ - Budapest, Nemzeti Sportuszodák és Létesítményei; e) Nemzeti Kajak-Kenu és Evezős Olimpiai Központ - Szeged, Maty-ér; f) Közép-magyarországi Általános Olimpiai Központ - Dunavarsányi Edzőtábor. 2. § (1) Új olimpiai központ létesítéséhez, meglévő olimpiai központ megszüntetéséhez, valamint az olimpiai központok működtetéséhez, korszerűsítéséhez és a sportágspecifikus infrastrukturális feltételek meghatározásához ki kell kérni a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, valamint az érintett országos sportági szakszövetség vagy országos sportági szövetség szakmai véleményét. (2) Az olimpiai központban a sportolók versenyre való zavartalan és színvonalas felkészüléséhez szükséges infrastrukturális feltételeket biztosítani kell. 3. § Az olimpiai központban folyamatosan biztosítani kell: a) a szabadtéri felkészülés, az uszodahasználat és az erőnléti edzés feltételeit; b) az elméleti ismeretek sportolók általi elsajátításának feltételeit, különösen helyszíni gyakorlatokkal, tudományos kísérletekkel; c) a modern sporttudományi és sportorvosi eredmények alapján a sportágban foglalkoztatott sportszakemberek elméleti képzésének, továbbképzésének feltételeit; d) a sportolók és a sportszakemberek részére a felkészülési időszakban az étkezési és szálláslehetőséget. 4. § Általános infrastrukturális feltételként az olimpiai központnak rendelkeznie kell: a) a sportágspecifikus feltételeknek megfelelően felszerelt erősítő teremmel; b) a külön jogszabály szerint sportorvosi szakrendelővel, gyúrószobával, valamint dopping mintavételi helyiséggel és elkülönített mosdóval; c) szabadtéri sportolásra alkalmas területtel és felszerelt sportpályákkal; d) sportágspecifikus, a központ jellegéből adódó, a felkészüléshez szükséges terem- és eszköz-infrastruktúrával; e) sportáganként legalább harminc fő elhelyezésére alkalmas, legfeljebb kétágyas, zuhanyozós szobákkal; f) meleg- és hidegkonyhás, étkezésre alkalmas étteremmel; g) oktatási helyiségekkel; h) a sportoló és a sportszakember pszichés felkészülését, regenerálódását segítő eszközökkel. 5. § Az olimpiai központnak kiépítettségében és felszereltségében alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt a speciális világjátékokra való felkészülési központként a fogyatékos sportolók is használhassák.

30

6. § A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter (a továbbiakban: miniszter) az olimpiai felkészülés céljaihoz szükséges mértékig támogatást nyújthat az olimpiai központ vagyonkezelője részére az olimpiai központ hatékony működtetése érdekében. 7. § Az olimpiai központokat sportszakmai szempontból a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság közreműködésével a miniszter felügyeli. 8. § Ez a rendelet 2004. március 13-án lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az olimpiai központokról szóló 153/2001. (IX. 5.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 106/2003. (VII. 18.) Korm rendelet.

31

3.6. számú melléklet Állami követelményrendszer

Budapesti Olimpiai Központ Állami követelmények a Puskás Ferenc Stadion és Ifjúság útja közötti terület fejlesztése keretében építendő Multifunkciós Csarnok létesítésével kapcsolatban

Budapest, 2005. június 1.

32

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés .................................................................................................................................. 34 Építészeti és általános jellegű követelmények ........................................................................ 35 Sportágak a Multifunkciós Csarnokban ................................................................................ 37 Atlétika ................................................................................................................................ 38 Küzdősportok ..................................................................................................................... 38 Labdajátékok...................................................................................................................... 39 Egyéb fedettpályás sportágak ........................................................................................... 39 Papp László Budapest Sportarénában rendezendő nemzetközi sportversenyek kiszolgálásával kapcsolatos igények ....................................................................................... 40 Egyéb kisebb kiszolgáló terek.................................................................................................. 40 A sporttevékenységet kiszolgáló egyéb létesítmények............................................................. 40 A Multifunkciós Csarnok egyéb tervezési követelményei ...................................................... 42 Műszaki követelmények........................................................................................................... 43 Általában ............................................................................................................................. 43 Elektromos energia ellátás................................................................................................. 43 Klimatizálás ........................................................................................................................ 43 A küzdőtér megvilágítása .................................................................................................. 44 TV közvetítés, média .......................................................................................................... 44 Központi hangosító/hangosbeszélő rendszer ................................................................... 45 Központi eredményjelző rendszer .................................................................................... 45 Lokális adathálózat ............................................................................................................ 45 A létesítménnyel kapcsolatos biztonsági követelmények........................................................ 45 Tűz elleni védelem .............................................................................................................. 45 Vagyonvédelem................................................................................................................... 46 A műszaki rendszerek biztonságos működése ................................................................. 46 Központi órarendszer ........................................................................................................ 46 Belső kommunikációs rendszer......................................................................................... 46 Vészvilágítási rendszer....................................................................................................... 46

Bevezetés A 38/2004. (III.12.) Kormányrendelet a 2004. évi sporttörvényt követve rendelkezik olimpiai központok létrehozásáról, fejlesztéséről az ország területén, ezen belül külön rendelkezik a Budapesti Olimpiai Központ fejlesztéséről. A Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei, illetőleg új nevén a Budapesti Olimpiai Központ területén végrehajtandó fejlesztések, korszerűsítések eredményeként korszerű képzési-, felkészülési-, edzési központ jön létre az olimpiai versenysportok igényeinek kiszolgálására. A jelenlegi létesítmények nagy része elavult, korszerűtlen, ezért felújításra, illetve újjáépítésre szorul.

A Budapesti Olimpiai Központ területén levő Olimpiai Csarnok, Körcsarnok, SYMA Csarnok és Szövetségi Székház által lefedett rész fejlesztését a szakmai kormányzat magánbefektetők bevonásával kívánja végrehajtani. Az említett terület fejlesztését úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az állam által jelenleg a fent említett létesítményekben ellátott sportélettel kapcsolatos tevékenységek és funkciók továbbra is biztosítva legyenek, a mai kor elvárásainak megfelelő színvonalon. Ezt figyelembe véve az Olimpiai Csarnokban, valamint a Körcsarnokban jelenleg gyakorolható sportágak edzési, versenyzési lehetőségeit, funkcióit továbbfejlesztve, többek között új, a mai kor követelményeit kielégítő színvonalú, egy több részre osztható és/vagy több külön is használható közönség- és eseménytérrel rendelkező multifunkcionális csarnokot kell létesíteni, mely az idézett Kormányrendeletben megfogalmazott elvárásokat is teljesíti és egyik tere legalább 4 000 fő befogadására alkalmas. Az új létesítmény funkcióinak meghatározása során figyelembe kell venni a sporttal közvetlenül kapcsolatos elvárások mellett azokat a kiegészítő igényeket is, amelyek kötődnek, illetve szükségesek a sportolási lehetőségek biztosításához. Ugyanakkor meg kell tervezni ezen belül mindazon tevékenységeket, létesítményeket, rendszereket, amelyek a működéshez, működtetéshez szükséges külső és belső infrastruktúrát adják. A létesítményben megfelelő helyet, és megfelelő körülményeket kell biztosítani a közönség és a sportolók számára, beleértve a VIP vendégeket, az írott és elektronikus sajtó képviselőit, valamint a mozgáskorlátozott nézőket és sportolókat. A Papp László Budapest Sportarénában megrendezésre kerülő hazai rendezésű Európa-bajnokságok, világbajnokságok, nemzetközi versenyek esetében a létesítendő Multifunkciós Csarnokban is helyet és lehetőséget kell biztosítani a versenyeken résztvevő sportolók részére edzésre, erőnléti edzésre, bemelegítésre, valamint szükség lehet adminisztratív jellegű tevékenységek, értekezletek, illetve más kapcsolódó tevékenységek részére is megfelelő helyiségek biztosítására. Az új létesítményben ki kell alakítani a fogyatékos, mozgáskorlátozott sportolók számára is a szükséges infrastrukturális és környezeti feltételeket, valamint gondoskodni kell a mozgáskorlátozott nézők számára is a könnyű bejutásról és részükre megfelelő parkolók, bejárat(ok), közlekedési útvonalak, nézőhelyek, mosdók, stb. kialakításáról. Jelen dokumentum a fenti terület hosszú távú hasznosítására vonatkozóan a pályázók részére meghatározza a létesítés, tervezés, megvalósítás és üzemeltetés során figyelembeveendő és betartandó állami követelményeket.

34

Építészeti és általános jellegű követelmények A Multifunkciós Csarnok és környéke egységes egészként kezelendő, fejlesztését minden használó általi hatékony, biztonságos felhasználásának és azok legnagyobb kényelmének szem előtt tartásával kell megvalósítani, beleértve mind a szabadtéri, mind a fedett területeket. Az objektumot olyan kényelmi, ellátási és szolgáltatási színvonalon kell megtervezni, amely megfelel a korszerű magyar és nemzetközi elvárásoknak. Tekintetbe kell venni a rugalmas üzemeltethetőség igényét is, amely lehetővé teszi a minimális időn belül történő gyors átalakítást más jellegű rendezvényre. A létesítményben mind a nézőközönségnek, mind a sportolóknak és kíséretüknek, illetve egyéb résztvevők részére biztosítani kell a kor követelményeinek megfelelő színvonalú körülményeket, kényelmet, ellátást és biztonságot. A létesítmények tervezése során a tervezőnek és a kivitelező vállalkozónak az alábbi szempontokat kell figyelembe vennie és hasznosítania: •

Az épülettel és a környezetével szembeni követelmény, hogy az épület a státuszának megfelelően, korszerű, első osztályú kivitelű legyen, formáját, megjelenését, funkcióját és minőségét tekintve illeszkedjen bele a Papp László Budapest Sportaréna és az ahhoz tartozó emelt szintű városi tér által fémjelzett építészeti környezetbe.

•

Minden beépített anyagnak, műszaki-technikai berendezésnek és rendszernek meg kell felelnie a legkorszerűbb műszaki követelményeknek, könnyen ellenőrizhetőnek, hatékonyan és gazdaságosan üzemeltethetőnek kell lennie, valamint ezek tartósságát is alapvető szempontként kell kezelni.

•

A létesítményt környezetébe illesztve, a jelenlegi és várható település- szerkezeti, szabályozási terveknek és az érvényes hazai tervezési előírásoknak megfelelően kell a környezetben elhelyezni és betájolni.

•

Az épületnek meg kell felelnie valamennyi magyar, illetve Európai Unióban érvényes szabványnak a tervezés minden szempontja vonatkozásában és a tervezés során figyelembe kell venni az összes rendezvény magas szintű lebonyolításának követelményeit.

•

A sportcélú használat tekintetében általános követelmény, hogy a magvalósítandó létesítmény – a nézőszámot ide nem értve – feleljen meg minden érintett fedett pályás sportág hazai és nemzetközi szövetségi előírásainak, beleértve a paralimpiai sportágakat is, illetve az azokban meghatározott igényeknek és követelményeknek, annak érdekében, hogy világ-, Európa és hazai bajnokságok lebonyolításánál külön intézkedések nélkül felhasználható legyen.

•

Két paralimpiai sportág (ülőröplabda, csörgőlabda) esetén a pályaméret kialakításánál figyelembe kell venni a Magyar és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság előírásait, különösen az ülőröplabda hálótartó rudak süllyesztett hüvelyei, illetve a csörgőlabda játék kapuinak elhelyezését szolgáló rögzítések tekintetében.

•

A sportcélú felhasználáshoz legalább egy nézőközönség és a szükséges méretű kűzdőtér elhelyezését méreteiben és infrastruktúrájában lehetővé tevő nagyobb teret kell biztosítani.

35

•

További igény a létesítendő kűzdőtér (-terek) esetenkénti több részre oszthatóságának biztosítása, mely által elérhető, hogy az így létrejött kisebb osztott terekben egymástól függetlenül lehessen azonos, vagy különböző sportágakban tevékenységet folytatni.

•

A létesítmény lelátórendszerét úgy kell kialakítani, hogy a sportrendezvények nézőközönsége részére változtatható pozíciójú legyen úgy, hogy a szóba jöhető sportversenyek különböző pályaméretéhez igazodik és biztosítja a sportversenyek megfelelő látószögű megtekintését.

A tervezés során a sportcélú felhasználás esetén, a következő használói csoportok megjelenésére kell számítani: •

Legalább 4000 fő közönség (beleértve a mozgáskorlátozottakat, a VIP vendégeket, a sajtó képviselőit).

•

A sportesemények résztvevői, a versenyzők, a csapatok, az edzők.

•

A sporteseményekhez kapcsolódóan a játékvezetők, bírók, szervezők, irányító testületek, stb.

•

Az épület üzemeltetői, a vezetőség, a műszaki személyzet, az üzembiztonsági szolgálatok, adminisztrációt ellátók és a vendéglátást ellátó személyzet.

A létesítmény megközelítésére közlekedő rendszert kell létrehozni, amely könnyen megérthető és biztosítja mind a gépkocsi, mind a gyalogos közlekedést, valamint maximálisan rugalmas és hatékony mozgást tesz lehetővé az épület(ek) megközelítésekor és elhagyásakor egyaránt. Világosan meghatározott és rendezett parkolókat és az épülethez vezető járdákat kell létrehozni. A terület világítása szolgálja a közlekedő rendszer megerősítését. A közeli metróállomás könnyebb és biztonságosabb gyalogos megközelítése céljából gyalogoshidat indokolt építeni az Ifjúság útja felett. Ennek megépítése a későbbiekben az érintettek bevonásával történhet. A nyilvános bejáratokat és az üzemeltetési célt szolgáló megközelítési pontokat külön kell kialakítani, külön bejáratot kell biztosítani a sportolóknak, az épület alkalmazottainak, a VIP vendégeknek, a sajtó, a TV és a rádió munkatársainak. A Tűzoltóság, a Rendőrség és a sürgősségi betegellátás járművei számára a magyar hatóságok által meghatározott követelmények szerint kell biztosítani a terület megközelíthetőségét és a bejárást. A nagyméretű teherautók (kamionok) számára megközelítési lehetőséget és megfelelő kapubejáratot kell biztosítani, a létesítménybe érkező eszközök, berendezési tárgyak, pályák elemei, stb. megfelelő szállításának, le- és felrakásának, telepítésének biztosítására. A tetőszerkezetet, avagy külön erre a célra szolgáló felső tartószerkezetet, olyan módon kell kialakítani, méretezni, hogy alkalmas legyen a küzdőtér felett különféle tárgyak, súlyok biztonságos felfüggesztésére. A gépkocsik parkolásával kapcsolatban teljesíteni kell a vonatkozó hatósági és önkormányzati előírásokat, valamint az üzemeltető elvárásait. A parkolóhelyek kialakításánál lehetőleg gondoskodni kell külön helyről a nézőközönség, külön az esemény szereplői/résztvevői számára, valamint külön helyet kell biztosítani az objektumot üzemeltetők gépkocsijai számára.

36

A létesítményhez az illetékes építésügyi hatóság által meghatározott számú gépkocsi számára kell parkolóhelyet biztosítani, amely megfelel a fentebb hivatkozott hatósági előírásoknak és egyben a vonatkozó biztonsági követelményeknek. A parkolók kialakítását a Puskás Ferenc Stadion fejlesztéséhez építendő parkolórendszerrel összehangoltan kell megtervezni, előnyös az előírtnál több parkolóhely biztosítása.

Sportágak a Multifunkciós Csarnokban A létesítmény az alábbi sportágak, befogadására legyen alkalmasan kialakítva az állami kötelezettségek biztosítása céljából: A létesítmény tervezése során, a különböző küzdőterek és kiszolgáló területek kialakításakor teljesíteni kell az egyes sportágak nemzeti- és nemzetközi szövetségei, valamint a Magyar-, és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság előírásait, kialakított szabványait és egyéb követelményeit. Az alábbiakban ismertetendő egyes sportágak pályái részére a csarnokban alkalmas területet és szükséges csatlakozásokat, megfelelő megvilágítást és egyéb működési feltételeket kell biztosítani a létesítmény tervezésekor és az alábbiakban felsorolt pályakialakítási követelményeknek megfelelően, ezt a tervezés során sportágankénti pályaelrendezési vázlatokkal be kell mutatni. A sportpályák tételes szolgáltatása azonban az atlétika sportágat kivéve nem pályázati követelmény, erről az egyes sportesemények rendezői gondoskodnak. Az atlétika pálya kialakításáról a beruházás befejezésével egyidejűleg a pályázónak kell gondoskodni. A létesítményben gyakorolható sportágak sportolói számára is biztosítani kell mind a versenyek, mind az edzések idejére a bemelegítési lehetőségeket, valamint az erőnléti, erősítő edzések lehetőségét, eme tevékenységek számára is ki kell alakítani a megfelelő termeket, és biztosítani kell a szükséges felszereléseket.

37

Atlétika A csarnokban évente október 1-től március 31-ig napi szinten, az alább megnevezett atlétikai számokban kell fedett pályás edzési, bemelegítési, szükség esetén versenyzési lehetőségeket biztosítani. Az egyes pályákat úgy kell kialakítani, illetve elhelyezni és elválasztani, hogy azokon egyidejűleg egymás zavarása nélkül lehessen sportolni. A pályaburkolatok kialakításban, színben és tapadási, valamint kopásállósági tulajdonságaikkal feleljenek meg a nemzetközi és hazai sportági szövetségek olimpiai, VB és EB versenyekre előírt követelményeinek. Futószámok 200 méteres futó (kör)pálya A futószámok részére mind versenyzési, mind edzési céllal, helyet és megfelelő csatlakozási feltételeket kell biztosítani egy, a belső körpálya hosszát tekintve szabványos, 200 méter hosszúságú, mobilis, azaz darabokból alkalmanként összerakható és szétszedhető futópályának, amely 200, 400, 1000, 3000 m egyéni és 4x100 m váltófutásra alkalmas. 60 méteres futópálya

Helyet és megfelelő csatlakozási feltételeket kell biztosítani egy 60 méter hosszúságú 60 méteres rövidtávfutás és 60 méteres akadályfutás számokra alkalmas futópályának célszerűen a körpályán belüli elhelyezéssel. Ugrószámok Magasugrás A futópályáktól független helyet és megfelelő csatlakozási feltételeket kell biztosítani külön is telepíthető szabványos magasugró pályának a Csarnok küzdőterén. Biztosítani kell a padlóban az esetleges rögzítési csatlakozásokat. Távolugrás, hármasugrás A távolugrás részére, egy hasonlóképpen független, a nemzetközi szabványoknak megfelelő méretű távolugró, illetve hármasugró pálya részére helyet és megfelelő csatlakozási feltételeket kell biztosítani. A Csarnok más célú felhasználása esetén az ugrógödörnek befedhetőnek kell lennie. Rúdugrás A rúdugró atlétika számára egy különálló, szintén szétszedhető rúdugró pálya helyét és megfelelő csatlakozási feltételeit kell biztosítani a küzdőtéren. A rögzítések számára a padlóban kell biztosítani a csatlakozási, rögzítési pontot. A rúd számára szolgáló letámasztási pontot is befedhetővé kell alakítani. Dobószámok Súlylökés A küzdőtéren helyet és megfelelő csatlakozási feltételeket kell biztosítani a súlylökő sportág számára alkalmas, szétszedhető, eltávolítható pályának. A dobókör kialakításánál is figyelembe kell venni a befedhetőséget. A dobóterületet biztonsági, balesetvédelmi okokból felfüggesztett, duplán kialakított hálóval kell elválasztani az egyéb területektől.

Küzdősportok

38

A Csarnokot alkalmassá kell tenni arra, hogy a következő különféle küzdősportok edzései gyakorolhatóak, és ezek versenyei a küzdőtéren megrendezhetőek legyenek. Ennek céljából helyet és megfelelő csatlakozási feltételeket kell biztosítani a kűzdőtéren. A szőnyegekről, padlókról és egyéb pályatartozékokról, eszközökről az események rendezői fognak gondoskodni. Vívás Ökölvívás Birkózás Judo Karate, Wrestling, Kung fu, Taekwondo, stb. A feltételek kialakításánál figyelembe kell venni e sportágak nemzeti és nemzetközi szövetségei által kiadott előírásokat, elvárásokat.

Labdajátékok Az új létesítményben biztosítani kell a megfelelő körülményeket és lehetőségeket a különféle labdajátékok számára. Edzésre, valamint hazai és nemzetközi mérkőzések lebonyolítására kell helyet és megfelelő csatlakozási feltételeket biztosítani a létesítményben a következő labdajátékok pályáihoz: Kézilabda Kosárlabda Röplabda Ülőröplabda Csörgőlabda A pályák felállítására alkalmas területet a létesítményen belül úgy kell kialakítani, hogy még az alábbi labdajátékok is gyakorolhatóak legyenek: Tollaslabda Teremlabdarúgás

Tenisz Asztalitenisz A pályákat a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelő méretűre és burkolatúra kell majd megépíttetni az adott esemény rendezőjének. A pályázónak csak az alap-padlózatot kell biztosítania, a fentiek közül a legnagyobb sportpálya méreteknek megfelelően kialakítva. A csarnok küzdőterének megfelelő belmagassággal (legalább 15 méter) kell rendelkeznie, hogy a nagyobb belmagasságot igénylő labdajátékok is gyakorolhatóak legyenek, valamint bizonyos esetekben biztosítani szükséges az egyes játékterületek egymástól történő fizikai leválasztását [pl. elválasztó háló, és/vagy függönytelepítés (felfüggesztés) lehetőségének biztosításával], egyidejűleg több pálya kialakításával, egymás zavarásának elkerülésére.

Egyéb fedettpályás sportágak

39

Öttusa lövészet Az új létesítményen belül külön ki kell alakítani egy alkalmas lőteret, amely az öttusázók részére egész évben edzési lehetőséget biztosít. A terem mérete minimálisan, 26x20 méter legyen. A lőtér rendelkezzen 16 lőállással és egy tíz méter lőtávolságú pályával, ahol légpisztolyos célbalövés folytatható. Biztosítani kell a megfelelő feltételeket a nemzetközi előírások figyelembevételével, beleértve ezen a területen is a megfelelő légkondicionálást.

Papp László Budapest Sportarénában rendezendő nemzetközi sportversenyek kiszolgálásával kapcsolatos igények A létesítményben a fentiekkel összhangban és egyben túlmenően, biztosítani kell a fedett pályás olimpiai- és paralimpiai sportágakban az edzési és bemelegítési lehetőségeket a Papp László Budapest Sportarénában rendezendő versenyek résztvevői számára. A korábban említett és részletezett sportágak mellett a Torna Ritmikus sportgimnasztika Squash

sportversenyekhez is kell a fenti szolgáltatásokat biztosítani. A létesítmény tervezése során a különböző pályák, küzdőterek és kiszolgáló területek kialakításakor teljesíteni kell az egyes sportágak nemzeti- és nemzetközi szövetségei, valamint a Magyar-, és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a Magyar és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság előírásait, kialakított szabványait és egyéb követelményeit – ide nem értve a nézőszámokra vonatkozó előírásokat.

Egyéb kisebb kiszolgáló terek A hazai élsport kiszolgálásának céljából állandó használati lehetőséggel biztosítandók a következő helyiségek: Erőnléti terem A kiszolgáló létesítmények közé tartozik a sportolók erőnléti edzéseit biztosító terület, amelynek minimális területigénye 135-140 m2. A végleges kialakításhoz a sportszövetségek által meghatározandó tételes igényeket kell figyelembe venni. Edző, bemelegítő terem Egyes sportágak sportolói számára területet kell biztosítani a bemelegítés számára. A terület méretezését az egyes sportszövetségekkel szükséges egyeztetni, a minimálisan biztosítandó terület 120-140 m2. Küzdősportok részére edzőterem A kiszolgáló területen belül kell elhelyezni a küzdősportok részére szolgáló területet, ahol a szakág edzéseit lehet végezni. Egyeztetni szükséges a szakszövetségekkel, azonban a minimális területigény 100 m2.

A sporttevékenységet kiszolgáló egyéb létesítmények

40

Az új létesítményben biztosítani kell mindazon területek kiépítését, mindazon funkciók működési lehetőségeinek megteremtését, amelyek szükségesek a fentiekben vázolt versenyek, edzések, stb. lebonyolítására és a létesítmény korszerű, a fenti céloknak megfelelő működtetésére. Öltözők, mosdók A sportolók részére szolgáló, az előírásoknak megfelelő mennyiségű és színvonalú öltöző, zuhanyozó és mosdó területet kell kialakítani, beleértve a mozgáskorlátozott sportolók részére is használható vizes blokkokat. Tekintetbe kell venni, hogy nagyobb versenyek esetén nagyobb számú sportoló számára is szükséges lehet megfelelő kapacitásokat kialakítani. Külön öltöző és mosdórészt kell kialakítani a játékvezetők, asszisztensek, szervezők részére. Sportorvosi szakrendelő helyiségek Biztosítani kell megfelelő méretű és felszereltségű sportorvosi rendelőt, amelyben lehetőség van a szükséges orvosi vizsgálatok, beavatkozások lebonyolítására. Dopping mintavételi helyiség, elkülönített mosdóval Bizonyos versenyek megrendezése esetén szükség lehet a sportolók doppingellenőrzésére, ezért erre a célra helyet kell biztosítani a kiszolgáló területen belül, az előírt külön mosdó- helyiséggel. Gyúrószoba Az edzéseken és a versenyeken résztvevő sportolók átgyúrására, lazítására különálló helyiséget kell biztosítani, amelyben elhelyezésre kerülhetnek az e helyen használatos berendezési tárgyak (tangentor, jacuzzi, stb..). Az e célra szolgáló alapterület100-110 m2 legyen. Raktárak A különböző sporteszközök, pályaelemek, berendezési tárgyak részére megfelelő számú és alapterületű raktárterületet kell biztosítani, ahol az eszközök szakszerűen és biztonságosan tárolhatóak. Tekintetbe kell venni, hogy a sokféle sportág részére igen nagy mennyiségű eszközt kell tudni szakszerűen, körültekintő módon tárolni és amelyekhez időről-időre hozzá kell férni. Konyha, étkező, büfé A tervezett rendezvények igényeinek figyelembevételével megvizsgálandó a sportolók és egyéb résztvevők részére szolgáló területen konyha/melegítő konyha létesítése megfelelő méretű étkezővel, követve az ilyen létesítményre vonatkozó különféle előírásokat. Az étkezővel együtt büfé telepítése és működtetése is lehetséges, illetve étel- és italautomaták elhelyezésére, csatlakoztatására lehetőséget kell teremteni. Irodák, tárgyalók A kiszolgáló területen ki kell alakítani a sportvezetők, szervezők, játékvezetők részére szolgáló irodát, esetleg két-három helyiséget is, ahol a nagyobb versenyek lebonyolítása esetén elvégezhetőek az együtt járó adminisztratív munkák, valamint lebonyolíthatóak az esetleges értekezletek. Minimális elvárás 1db 20-30m2 alapterületű iroda és a hozzá csatlakozó legalább 20 fő részére alkalmas tárgyalóhelyiség. Ez mobil módon is kialakítható, de az erre vonatkozó tervet a tervezéssel együtt be kell mutatni.

41

A Multifunkciós Csarnok egyéb tervezési követelményei Az alábbi követelmények nem kizárólagosan az állami sporttal kapcsolatos igények kielégítésére vonatkoznak, azonban egy korszerű, nagyobb tömegek részére eseményeket lebonyolító létesítmény szempontjából általában fontosak és mértékadóak. A nézők számára könnyen és biztonságosan megközelíthető legyen a nézőtér és a nézők számára a létesítményben elérhető nyilvános területek (pl. ruhatár, mosdók, büfé, dohányzásra kijelölt helyek, stb.). A fontos követelményeket a korszerű fedett csarnokok szabványaiban határozták meg, melyeket a tervezésnél figyelembe kell venni. A nézők és a résztvevők számára kellően biztonságos helyet kell kiépíteni a nézőtéren és a közlekedő területek kialakításánál, figyelembe véve az erre vonatkozó hatósági előírásokat. Gondoskodni kell arról, hogy bármilyen veszély, tűz, stb. esetén a nézőket és a résztvevőket a hatóságok által előírt gyorsasággal, az előírt időhatáron belül, és biztonsággal lehessen evakuálni, az épületet kiüríteni. Az épületen belül kellő szélességű útvonalakat és a szükséges számú rendes- és vészkijáratot kell megtervezni ebből a célból. A Csarnok szükségessé váló, ilyen jellegű elhagyásakor a külső területeken is biztosítani kell a kitóduló közönség számára a tumultus elkerülését, a kellően nagyméretű szabad területet. Megfelelő körülményeket, környezetet kell teremteni a tűzoltóság, a rendőrség és egyéb hatóságok részére a gyors és hatékony beavatkozás biztosítására. Biztosítani kell a hatósági gépkocsik, különösképpen a Tűzoltóság részére a gyors behajtási útvonalat, a létesítmény jó megközelíthetőségét és az épületen belüli mozgási lehetőségüket. A nézők részére biztosítani kell a vonatkozó előírások figyelembe vételével a következőket: •

Ruhatárak;

•

Mosdók;

•

Büfék;

•

A dohányzók számára elkülönített terület.

A létesítményt üzemeltetők számára az épületen belül a fentiekben rögzítetteken túlmenően a következő területeket kell biztosítani: •

Iroda- és tárgyalóhelyiségek a létesítmény irányító és üzemeltető személyzete részére;

•

Raktárak az üzemeltetési anyagok, berendezési tárgyak, szerszámok, az egyéb felszerelések stb. részére;

•

Helyiség a biztonsági szolgálat részére, ugyanitt üzemeltető központ a szükséges jelző, megfigyelő, regisztráló, stb. berendezésekkel, 24 órás szolgálat részére elhelyezés biztosítása;

•

Sajtószoba, interjúhelyiség, a szükséges erős- és gyengeáramú, telekommunikációs csatlakozásokkal, televíziós kamerakábelek bevezetési lehetőségeivel, stb.;

•

Műhely a karbantartási, javítási munkák részére;

•

Öltözők, mosdók a személyzet részére;

•

Hulladéktároló a teljes épület hulladékának átmeneti tárolására;

•

Terület a takarítóeszközök számára;

42

•

Helyiség a különféle gépek, emelők, állványok számára (a nagy belmagasság miatt szükség lesz ilyen jellegű berendezés alkalmazására);

•

Erősáramú fogadó helyiség, főkapcsoló-elosztó helyiség, szünetmentes (akkumulátoros) áramforrás, áramfejlesztő generátor;

•

Gyengeáramú helyiségek (pl. PABX központ, adatközpont, stb.);

•

Gépészeti helyiségek, klímagépek, szellőzőgépek, kazán vagy távfűtés fogadása;

•

Közművek csatlakozási helyei, fogadóaknák, helyiségek.

Műszaki követelmények Általában A szükséges közműhálózatok csatlakoztatását biztosítani kell. A létesítményben gondoskodni kell az alábbi szolgáltatásokról: Telefon, nyilvános telefon, szélessávú adatátvitel, mobiltelefon szolgáltatás, TV közvetítés számára műholdra való rálátás, televízió vételi lehetőség, belső TV (MATV) hálózatának kiépítése, zártláncú, ipari televíziós hálózat kiépítése (CCTV), stb.

Elektromos energia ellátás Az események üzembiztonságos ellátásához szükséges folyamatos áramellátást kell biztosítani. Gondoskodni kell az esetleges áramkimaradások időszakára kettős betáplálás vagy szükségáramforrás biztosításáról. Vészhelyzetre, az élet- és vagyonbiztonság szempontjából minimálisan szükséges áramellátáshoz szünetmentes áramforrásról kell táplálni a bizonyos fogyasztói csoportokat, amelyeket a tervezési időszakban kell meghatározni.

Klímatizálás Az objektumot a téli- nyári használhatósága érdekében megfelelő légkondicionálással és szellőztetéssel kell ellátni. Minden olyan helyiségben biztosítani kell mind a szellőztetést, mind a hűtés/fűtést, amelyben az emberek hosszabb időtartamig tartózkodnak. A küzdőtéren olyan módon kell biztosítani a légáramlást, hogy a megfelelő hőmérséklet és szellőzés mellett a (sport)eseményeket a légáramlat ne zavarja (pl. asztalitenisz). Ugyanakkor a hűtőrendszer működésekor a nézőtéren ülők se érezzenek kellemetlenül erős légáramlást.

43

Gondoskodni kell arról, hogy a gépterekben működő klíma- és szellőztető gépek zaja kellő mértékű csillapítással legyen ellátva és a termelt zaj ne juthasson el sem az épület belső tereibe, sem pedig a külső környezetbe. Erre vonatkozóan be kell tartani a vonatkozó hatósági előírásokat.

A küzdőtér megvilágítása A küzdőtér megvilágítását különleges gondossággal kell megtervezni és kivitelezni. Tervezésénél alkalmazni kell a legkorszerűbb rendszereket és eszközöket, amelyek minden tekintetben megfelelnek egy ilyen objektumnál elvárható műszaki, technikai, gazdasági követelményeknek. Figyelembe kell venni az egyes sportágak megvilágítással kapcsolatos előírásait, a küzdősportok különleges megvilágítási elvárásait. Különösképpen tekintettel kell lenni a sportesemények TV közvetítésének megvilágítási igényeire. A horizontális és vertikális világítási értékeken túl a vízszintes egyenletességet, a vibrálásmentességet, valamint a fényforrások megkívánt színhőmérsékletét is biztosítania kell a rendszernek. A paramétereket a tervezés során kell meghatározni. Gondoskodni kell egy alapszintű világítási értékről, amely a berendezési munkák, a különféle szerelések, a takarítások idejére gazdaságos és kielégítő megvilágítást tud biztosítani. A világítási rendszert egy központi kezelőpultról kell vezérelni, lehetőleg egy külön, zárt helyről, ahonnan az egész terület jól belátható. E területre célszerű elhelyezni egyéb központi vezérlést igénylő berendezéseket is, például a hangosító rendszer vezérlőpultját. Gondoskodni kell arról, hogy az áramellátással összefüggő esetlegesen előforduló zavaró tényezők ne befolyásolhassák a világítás folyamatos működését. Ez a követelmény a következőképp valósítható meg: vagy azonnal visszagyújtó, ún. fémhalogén fényforrásokkal felszerelt világítási rendszerrel vagy szünetmentes áramforrás (és generátor) közbeiktatásával.

TV közvetítés, média A TV közvetítések számára lehetővé kell tenni a következőket: hely biztosítása két-három közvetítőkocsi számára a külső területen; ezek részére elektromos energia-csatlakozás biztosítása, a közvetítő kábelek bevezetése számára megfelelő nyílások, a belső területen e kábelek részére útvonal biztosítása a kamerákig, hely biztosítása a kamera állványok elhelyezésére. Rálátás az aktuális, közvetítést biztosító műholdra. A kamerák kábelezése számára fenntartandó nyomvonal a telepítők részére folyamatosan elérhető, a kábelek szabad telepítését és lebontását biztosító területeken menjen keresztül. A sajtó munkatársai, a kommentátorok részére szükséges a nézőtéren a megfelelő helyek kialakítása, a médiacsatlakozások, áramellátás, stb. biztosításával együtt.

44

A megépítendő lokális adathálózat részére e helyekre is kell csatlakozást biztosítani.

Központi hangosító/hangosbeszélő rendszer A létesítménynek rendelkeznie kell egy korszerű, magas műszaki színvonalú hangosító rendszerrel, amely alkalmas a rendezvényeknél szükséges hangosításra, eredményközlésre, zenei számok lejátszására és amely vészhangrendszerként is működik vészhelyzet esetén.

Központi eredményjelző rendszer Az objektumnak rendelkeznie kell egy központi eredményjelző rendszerrel, amely a csarnok minden részéből jól látható és alkalmas a szóbajövő sportágaknál előforduló különféle üzenetek, helyzetek, eredmények kijelzésére és, amelynek esetenként működtethetőnek kell lennie a játékvezetői helyekről is. Egyúttal a kisebb versenyek, edzési mérések lebonyolításánál is lehetővé kell tenni eredményjelző telepítését. Figyelembe kell venni a vészhelyzeteknél előforduló üzenetek, a gyors evakuálás szükségességének megjeleníthetőségét is az eredményjelző tervezésénél.

Lokális adathálózat Az objektumban ki kell építeni egy korszerű, kellően nagy sávszélességű lokális adathálózati rendszert (pl. LAN), amely alkalmas a kiépítendő belső számítógépes hálózat működtetésére és az internetes kapcsolatok létesítése számára.

A létesítménnyel kapcsolatos biztonsági követelmények Tűz elleni védelem A létesítményt a magyar és az EU-s szabványoknak, hatósági előírásoknak, valamint a nemzetközi szokásoknak megfelelő tűzálló anyagokból kell megépíteni. A belső terek burkolatait a tűz terjedésének gondos figyelembevételével kell kiválasztani. Ki kell alakítani az előírások szerinti zónákat, tűzszakaszokat, amelyek egymástól elválasztva, önálló tűzszakaszként kerüljenek megépítésre. A szellőztető és klímarendszert ennek megfelelően kell kialakítani, az egyes szakaszhatároknál el kell látni a szabványok szerinti tűzcsappantyúkkal. Az épület minden területét el kell látni füstérzékelő berendezésekkel, mind a csarnokot és a nagyobb területeket, mind pedig a kisebb helyiségeket illetően egyaránt. A füstérzékelő rendszerrel együttműködő, a tűz eloltását, lokalizálását célzó, korszerű oltóberendezéssel is el kell látni az épületet. Ezek: Sprinkler rendszer, vízágyú és a vízre érzékeny helyeken a vízköddel oltó rendszer.

45

A nagyobb területeken, így például a folyosókon, a csarnokban, stb. telepíteni kell száraz tűzi vezetéket, valamint kézi oltó készülékeket is el kell helyezni. Az épület tervezésénél külön gondot kell fordítani arra, hogy vészhelyzetben minden benntartózkodó azonnal értesüljön arról, hogy az épületet azonnal el kell hagynia. Az evakuálási tervek kialakításánál úgy kell eljárni, hogy a benntartózkodók az épületet a hatóság által meghatározott időhatáron belül, problémamentesen képesek legyenek elhagyni, beleértve az esetleg ott tartózkodó mozgáskorlátozottakat is.

Vagyonvédelem Az objektumnak a tulajdonos, az üzemeltető és a hatóságok által meghatározott részeit korszerű vagyonvédelmi rendszer kiépítésével kell védeni. A rendszer célszerűen tartalmazzon egy zártkörű televíziós láncot (CCTV) is, melyet a vagyonvédelmi rendszerrel együtt egy központi helyről, például a biztonsági szolgálat helyiségéből lehet üzemeltetni. A kamerákkal felvett képeket bizonyos ideig tároló rendszert is javasolt beépíteni.

A műszaki rendszerek biztonságos működése Az épület megfelelő, biztonságos működéséhez elengedhetetlenül fontos egy, az épület műszaki berendezéseit folyamatosan felügyelő, számítógép vezérlésű rendszert megtervezni és megépíteni (Building Management System, rövidítve: BMS). A BMS rendszer felügyeletét a központi biztonsági személyzet helyén felállított berendezésen keresztül lehet ellátni.

Központi órarendszer Az aktuális időpontot mutató, központi vezérlés által működtetett időjelző rendszert javasolt betervezni, amely az épület különböző területein elhelyezett kijelzőkön keresztül mutatja az aktuális helyi időt.

Belső kommunikációs rendszer Az épületben a külső telefonvonalak, fénykábelek fogadására és elosztására vonatkozóan egy fogadóállomást, egy PABX kisközpontot és belső telefonhálózatot kell kiépíteni, melyhez kapcsolódó állomásokat az irodákban, az üzemeltetés számára szolgáló helyeken, valamint a közönség számára a nyilvános területeken, nyilvános állomásként célszerű felszerelni. További rádió adó-vevő kommunikációs rendszert kell kiépíteni, amely az üzemeltetők és a biztonsági szolgálat munkáját nagymértékben támogatja. A mobiltelefonok épületen belüli megfelelő használatát biztosító rendszerek kiépítését is meg kell oldani.

Vészvilágítási rendszer

46

Az épületben ki kell építeni egy tartalékvilágítási, valamint egy vészvilágítási rendszert, amely kritikus esetekben alacsony megvilágítási értéken biztosít világítást, valamint a kijárati, menekülési utakat jelöli. E rendszerekhez biztosítani kell a szükséges, mindenkor rendelkezésre álló, független elektromos tápellátást.

Készült: Budapesten, 2005. június 1-én.

47

3.7. számú melléklet Légifotó a tervezési területről

48

3.8 – számú melléklet ZKSZT részlet A lapja

49

3.9. számú melléklet ZKSZT részlet B lapja

50

3.10. számú melléklet ZKSZT részlet C lapja

51

3.11. számú melléklet ZKSZT részlet D lapja

52

3.12 számú melléklet

A jelenlegi létesítmények jellemzői Megnevezés

Építés éve

Használók

Felújítás

Alapterület (m2)

Építmény minősítése

65.200

Építészeti és gépészeti szempontból is elavult

Puskás Ferenc létesítményegyüttes Puskás Ferenc Stadion

Magyar Labdarúgó Szövetség

1953

Részleges felújítás: 1994-1998

600-as edzőpálya

Budapesti Labdarúgó Szövetség, Magyar Labdarúgó Szövetség, Rögbi Szövetség

1954-55

Részleges rekonstrukció: 1998

38.900

Elfogadható

Teniszpályák (11 db)

Ilkei Gábor - bérleti jogviszony

1960

-

8.000

Elfogadható

Hotel Pilon

Egyedi igénybevétel!

1953

Teljes rekonstrukció: 1996

1.020

Jó

Kisstadion és létesítményei

Építészeti és gépészeti szempontból is elhasználódott Építészeti és gépészeti szempontból is elhasználódott

Kisstadion

Jégkorong Szövetség, Kajak-Kenu Szövetség, Korcsolyázó Szövetség

1960

-

3.790

Millenáris

Kerékpáros Szövetség

1896

Részleges rekonstrukció: 1996

4.494

Teniszpályák (3 db)

Sportegyesületek

1970

-

4.500

Használható

Részleges rekonstrukció: 1993

2.957

Elfogadható

Nemzeti Sportcsarnok

1942 Bővítés: 1975

Nemzeti Sportcsarnok

Ritmikus Gimnasztikai Szövetség

Tornacsarnok

Műugró Szövetség, MOTESZ, NUPI Heraklesz Alapprogram, NUPI Torna Szakoszt.. Ritmikus Gimnasztika Szövetség, KSI SE

1965

-

2.210

Építészeti és gépészeti szempontból is elhasználódott

Vívóterem I.

NUPI Vívó Szakosztály, Vívó Szöv.,Öttusa Szöv.

1975

Részleges felújítás: 1999

1.219

Jól használható

Megnevezés

Használó

Építés éve

Felújítás

Alapterület (m2)

Építmény minősítése

Vívóterem II.

NUPI Vívó Szakosztály, Vívó Szövetség, Öttusa Szövetség

1942

Részleges felújítás: 1999

380

Jól használható

Cselgáncs terem

Judo Szövetség, NUPI Judo Szakosztály

1942

-

380

Elhasználódott

53

Birkózó terem

Birkózó Szövetség, NUPI Birkózó Szakoszt.

1974

-

612

Elhasználódott

Teke pálya

Használhatatlan!

1942

-

244

Elhasználódott

Edzőépület (Jégszínház)

KSI

1954

-

2.022

Építészeti és gépészeti szempontból is rossz állapotú

Cselgáncs terem (Edzőépület)

KSI

1954

-

364

Elhasználódott

Öttusa terem (Edzőépület)

KSI

1954

-

364

Elhasználódott

Asztalitenisz terem II. (Edzőépület)

Asztalitenisz Szövetség, NUPI Asztalitenisz Szakosztály

1954

-

128

Elhasználódott

Tanmedence (Edzőépület)

Sportegyesületek, Sportklubok

1954

-

264

Elhasználódott

Ökölvívóterem (Edzőépület)

Ökölvívó Szakosztály, NUPI Ökölvívó Szako., Taekwondo Szövetség, és egyéb sportegyesületek

1954

-

180

Elhasználódott

1977

-

2.552

Építészeti és gépészeti szempontból is elfogadható

Uszoda

MTK Kajak-Kenu Szakosztály, KSI-SE, NUPI Öttusa Szako., és egyéb egyesületek, sportklubok

1978

Sátorszerkezet felújítása: 1995

784

Épületszerkezet jó, gépészet elavult

Uszoda és Tornacsarnok közös öltözőépülete

Az Uszodát és Tornacsarnokot használó sportolók

1997

-

378

Jó

Atlétikai gyakorlópálya

NUPI Atlétikai Szako., Atlétikai Szövetség

1971

-

12.136,5

Jó

Megnevezés

Használó

Építés éve

Felújítás

Alapterület (m2)

Építmény minősítése

Karbantartó üzem

Üzemeltető (Future Clean Rt.)

1953

-

2.822

Elavult

Technológiai épület

Üzemeltető (Future Clean Rt.)

1978

-

1.190

Kazánház

Üzemeltető (Future Clean Rt.)

1977

-

672

Távvezeték

Üzemeltető (Future Clean Rt.)

1982

-

3.700

Elavult

Központi raktár

Üzemeltető (Future Clean Rt.)

1953

382

Elavult

Süllyesztett Tornacsarnok

KSI

-

Épületszerkezet elhasználódott, gépészet elavult Épületszerkezet elhasználódott, gépészet elavult

54

3.13. számú melléklet

Adatszoba tartalomjegyzék Általános információk (Á) Á/I. Korábbi fejlesztési koncepciók 1. HEXAConsult fejlesztési terve, 1995 2. Népstadion és Intézményei fejlesztési projekt, 1999 3. TM Janeda Kft. Döntéselőkészítő Tanulmány, 2001 Jogi dokumentumok (J) J/I. Tulajdoni lap J/II. Eseményszerződések J/III. Bérleti szerződések J/IV. Közüzemi szerződések J/V. Hosszútávú használati szerződések Használatra, hasznosításra vonatkozó információk (H) H/I. Az egyes intézmények kihasználtsági adatai 1. 2001 évi 2. 2002 évi 3. 2003 évi H/II. Felmérés a sportágak igényeiről Létesítményi adatok (L) L/I. Meglévő létesítmények jegyzéke L/II. A meglévő sportfunkciók megváltoztatása esetén kívánatosnak tartott fejlesztési igények Műszaki információk (M) M/I. Helyszínrajz/A terület alaprajza M/II. Az egyes építményekre vonatkozó tervek, tervdokumentációk (alaprajzok, metszetek, műleírások) 1. Nemzeti Sportcsarnok Alaprajzok Metszet Homlokzatok Konyha üzemi és tervdokumentáció)

E-1-3 E-4 E-5 használati víz

elleni

szigetelés

(kiviteli

2. Játék (Tornacsarnok)

55

Alaprajzok Metszetek Homlokzatok

3 db terv A-A, B-B Dél-keleti, Dél-nyugati

3. Edzőépület (Jégszínház) Alaprajzok Metszetek Homlokzat Helyszínrajz

9 db 5 db 1 db 1 db

4. Műszaki Igazgatóság Engedélyezési tervdokumentáció Aláírólap Tervezői nyilatkozat Építészeti, műszaki leírás Szerkezeti műszaki leírás Gépészeti műszaki leírás Tűzvédelmi műszaki leírás Műszaki tervek 16 db lap 5. KSI-csarnok, Mosoda, Raktár Alaprajzok 2 db Metszet 1 db Homlokzatok 2 db 6. Öltöző épület (KSI-csarnok és uszoda) Alaprajzok 2 db Metszetek 2 db 7. Sátorfedésű uszoda Korszerűsítési tervdokumentáció Tervek E-1-7 7 db A-1-8 8 db Gcs-1 1 db Gk-2-3 2 db Gv-1 1 db 8. Kisstadion Helyszínrajz (külső víz-csatorna) Alaprajzok 7 db Metszetek 2 db

56

9. Millenáris Helyszínrajz Alaprajzok Metszet

2 db 6 db 1 db

57

10. Gyakorló Jégcsarnok Iratanyag, Műszaki leírás Tervek E-0

Helyszínrajz

E-1 E-2 E-3 E-4

Alaprajzok Földszinti alaprajz 1.emeleti alaprajz 2.emeleti alaprajz Tetőalaprajz

E-5

Homlokzatok

E-5.1. E-6.8.1. E-6.8.2. E-6.9.1. E-6.9.2. E-6.10. E-6.11. E-6.13.1. E-6.13.2. E-6.14.1. E-6.14.2. E-6.14.3. E-6.15. E-6.16. E-6.17.1. E-6.17.2. E-6.18.1. E-6.18.2. E-6.19.1. E-6.19.2. E-6.20. E-6.21. E-6.22. E-7.1.1. E-7.1.2. E-7.2.1. E-7.2.2. E-7.2.3. E-7.3.1. E-7.3.2. E-7.3.3.

Metszetek 1.lépcsőház: 3-3 metszet 1.lépcsőház: 4-4 metszet 1.lépcsőház: 1-1 metszet 1.lépcsőház: 2-2 metszet 1.lépcsőház: fszt.-i alaprajz 1.lépcsőház: II.em.-i alaprajz 2.lépcsőház: 1-1 metszet 2.lépcsőház: 2-2 metszet 2.lépcsőház: 3-3 metszet 2.lépcsőház: 4-4 metszet 2.lépcsőház: 5-5 metszet 2.lépcsőház: fszt.-i alaprajz 2.lépcsőház: I.em.-i alaprajz 2.lépcsőház: +4,05 m szinti alaprajz 2.lépcsőház: II.em.-i alaprajz 3.lépcsőház: 1-1 metszet 3.lépcsőház: 2-2 metszet 3.lépcsőház: 3-3 metszet 3.lépcsőház: 4-4 metszet 3.lépcsőház: fszt.-i alaprajz 3.lépcsőház: I.em.-i alaprajz 3.lépcsőház: II.em.-i alaprajz 1.lépcsőház: Korlátrészletrajz (3,4) 1.lépcsőház: Korlátrészletrajz (1,2) 2.lépcsőház: Korlátrészletrajz (1,2) 2.lépcsőház: Korlátrészletrajz (3,4) 3.lépcsőház: Korlátrészletrajz (5) 3.lépcsőház: Korlátrészletrajz (1) 3.lépcsőház: Korlátrészletrajz (2) 3.lépcsőház: Korlátrészletrajz (3)

58

E-8 Korlátkonszignációs füzet E-9 Külső lakatos konszignáció E-10 Belső asztalos konszignáció E-11 Belső lakatos konszignáció R-1-48 Homlokzati és csapadékvíz elleni szigetelési részlettervek Belsőépítészet Belsőépítész műleírás Belsőépítészeti tervek BÉ-1 B1 jelű recepció + ruhatári pult és B” jelű hátfali szekrény + falburkolat tervei 11. Karbantartó műhely Alaprajz Metszet Homlokzatok

1 db 1 db 2 db

12. Puskás Ferenc Stadion Alaprajzok Metszetek Homlokzat Kábelnyomvonal terv Tudósítófülke alaprajz, metszet 13. Toronyépület Alaprajzok Metszetek Homlokzatok 14. Hotel Pilon Alaprajzok Metszetek Homlokzatok 15. Öltöző szárny Alaprajzok Metszetek Homlokzatok

59

16. V.I.P.-Sajtóterasz A Népstadion Toronyépület „Tudósiító terasz lelátó lefedés tender terve” című tervdokumentáció az alábbiak szerint: Építészeti dokumentáció Statikai dokumentáció Gépészeti dokumentáció Elektromos dokumentáció Belsőépítészeti dokumentáció a következő tartalomjegyzék szerint Építészet Iratanyag Költségvetési kiírás (építészet, szerkezet, belsőépítészet) Tervek E-0 E-01

Helyszínrajzok Átnézeti közmű helyszínrajz Helyszínrajz

E-1 E-2 E-3 E-4 E-5 E-6

Alaprajzok Küzdőtéri alaprajz Földszinti alaprajz I.emeleti V.I.P. lelátó alaprajz II.emeleti sétány szinti alaprajz Tetőfelülnézeti alaprajz Lelátó lefedés tető alaprajz

Metszetek E-7 Keresztmetszet V.I.P. lelátón át „A-A” E-7.1. Keresztmetszet V.I.P. lelátón át E-8 Keresztmetszet földrézsűs lelátón át „B-B” E-12 Keresztmetszet főlépcsőn át „C-C” E-12.1.Keresztmetszet főlépcsőn át E-13 Keresztmetszet melléklépcsőn át „D-D” E-13.1.Keresztmetszet melléklépcsőn át Homlokzatok E-9 Keleti homlokzat E-10 Nyugati belső homlokzat E-14/1-/19 Homlokzat részletek E-15

Részlettervek Építészeti részlettervek (A3 kötet)

60

Statikai dokumentáció Írásos anyag, statikai számítások

Tervek S-1 Vasbeton szerkezetek alaprajzi kiosztási terve S-2 Vasbeton szerkezetek alaprajzi részletek S-3 Vasbeton keretszerkezet vasalási részlet S-4 L1 vb. lemez vasalása S-5 Vb. keret vasalása S-6 Földszinti vasbeton szerkezetek S-7 I.emeleti tartószerkezetek S-8 II.emeleti tartószerkezetek S-9 S-10

Metszetek A-A metszet, S-6 – S-10 tervekhez C-C metszet, S-6 – S-10 tervekhez

S-11 S-12 S-13 S-14

Részlettervek AK-11 AK-22 0-1 pillér 0-2 pillér

S-15 S-16

Alapozások Alapozás I. Alapozás II.

S-17

Főtartók, szelemen, szélrács kiosztás

Épületgépészeti tenderterv Műszaki leírás Árazatlan költségvetési kiírás Tervek: G-1 G-2 G-3 G-4

Alaprajzok Küzdőtéri alaprajz épületgépészet Földszinti alaprajz épületgépészet I.emeleti alaprajz épületgépészet II.emeleti alaprajz épületgépészet

G-5

Épületgépészeti elvi kapcsolási vázlat

Villanyszerelési munkák Műszaki leírás Árazatlan költségvetési kiírás Rajzok GE-1 Küzdőtér villamos berendezése

61

GE-2 Földszint villamos és gyengeáramú berendezése GE-3 I.emelet villamos berendezése GE-4 II.emelet villamos berendezése GE-5 Küzdőtér gyengeáramú berendezése GE-6 I.emelet gyengeáramú berendezése GE-7 II.emelet gyengeáramú berendezése GE-8 Lelátó lefedés világítási berendezése GE-9 „A” jelű főelosztóberendezés, elosztók felfűzési vázlata GE-10 Villamos berendezések elhelyezése GE-11 Jelmagyarázat Belsőépítészet Műszaki leírás Tervek Alaprajzok BE-1 Földszinti alaprajz BE-2 I.emeleti alaprajz BE-3 Székjavaslat BE-4 Részletek 17.

18.

Technológiai épület Alaprajzok Metszetek Homlokzatok Technológiai épület daruzása

3 db 2 db 2 db 1 db

„SYMA” rendezvénycsarnok Építési engedélyezési tervdokumentáció Iratanyag, műleírások Helyszínrajz Alaprajzok 3 db Metszetek 2 db Homlokzatok 4 db Fotók 2 lap

19. Szövetségi Székház Alaprajzok 4 db Metszetek 5 db 20. Körcsarnok Átalakítás, bővítés, engedélyezési dokumentáció Iratanyag, műszaki leírások, számítások Alaprajzok 6 db Homlokzatok 3 db

62

Helyszínrajz 1 db Metszetek 2 db Pálya felfestés 2 db 21. Olimpiai csarnok Alaprajzok 5 db Metszetek 1 db Homlokzatok 5 db 22. Központi kazánház Kitűzési terv 1 db Alaprajzok 5 db Metszetek 2 db Homlokzatok 4 db 23. PRESS Sajtóközpont Alaprajz 2 db 24. Atlétikai kidobófészer, Atlétikai gyakorlópálya Alaprajz 1 db Metszetek 2 db Alapozási terv 1 db Csőterv 1 db 25. Központi raktár, régi mosodaépület WC-csoport átalakítás kiviteli dokumentáció Műszaki leírások - iratanyag Tervezési nyilatkozat - iratanyag Költségvetési kiírás - iratanyag Tervek Helyszínrajz Felmérési terv Alaprajz metszetek Homlokzatok Konszignáció Régi épület alaprajzok

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

26. Öttusa lőtér Alaprajz, metszet

1 db

27. Szoborpark Alaprajz

2 db

63

Fotók Szöveges leírás M/III. Az épületekre vonatkozó állagbecslések (avultság) 1. Állagbecslés 2. Az ÉMI szakértői véleménye M/IV. Közműtérkép, közműszerződések, közműkapacitások Olimpiai Megvalósíthatósági Tanulmány (O) O/I-O/VIII. kötet Hatályos szabályozás (SZ) SZ/I. SZ/II. SZ/III. SZ/IV.

UEFA követelmények Egyéb sportágakra vonatkozó követelmények Építésügyi szabályozás (BVKSZ, ZVKVSZ) Olimpiai Központokról szóló Kormányrendelet

64

3.14. számú melléklet

A pályázat olimpiai vonatkozásai A 2002-ben készült Olimpiai Megvalósíthatósági Tanulmány a Puskás Ferenc Stadion és a környezetében lévő sportlétesítmények állapotát, illetőleg verseny- és edzéscélú hasznosíthatóságát is elemzi. A három opcionális változat közül kettő (a „Duna menti olimpia”, illetve „A városmegújítás olimpiája” ) a Puskás Ferenc Stadion (mint olimpiai főstadion) és környékére szerveződnek. A tanulmány a stadion esetében átfogó felújítást vagy újjáépítést javasol az olimpiai hasznosítás érdekében. Duna menti olimpia A változat alapelve, hogy olyan területekre kerüljön az olimpia, ahol ƒ a város és az olimpia érdekei egybeesnek, azaz ugyanazokat a fejlesztéseket igénylik a Játékok ƒ a városhoz való kapcsolódás szoros, azaz a város bemutatása automatikusan megoldott ƒ az olimpiai imázs és a város imázs magas szinten képviselődik, a két hatás egymást kölcsönösen erősíti. Az olimpia két területegységre koncentrálódik: ƒ Duna mente ƒ Puskás Ferenc Stadion és környéke. E változatban az olimpia klasszikus központi funkciói a Puskás Ferenc Stadion és térségébe kerülnek. A Puskás Ferenc Stadion környéki központban kap helyet: ƒ a főstadion (Puskás Ferenc Stadion) ƒ a Papp László Budapest Sportaréna ƒ két médiaközpont ƒ néhány kisebb sporthelyszín. A tanulmányban leírtakkal ellentétben a fejlesztés koncepcióban a Millenáris kerékpáros versenypályaként történő hasznosítása nem szerepel, így ez a funkció egy leendő olimpia esetén (valamennyi változatban) más helyszínen biztosítandó. A területre tervezett létesítmények funkciói, illetve a vonatkozó férőhely előírások az alábbiak szerint alakulnak: Főstadion

nyitó- és záróünnepség labdarúgás döntő atlétika

60.000 + 50-60.000 60.000 +

Fedett csarnok

súlyemelés

5-6000

Média központok (IBC, MPC*) *IBC – nagyobb területet igénylő adóközpont

Újjáépített Stadion

Puskás

Ferenc

Új csarnok a Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei területén Puskás Ferenc Stadion környéke, valamint a Puskás Ferenc Stadion térségét kiegészítő területek MPC – kisebb helyigényű sajtóközpont

65

A városmegújítás olimpiája A változat alapelve, hogy olyan helyre kerüljön az olimpia, ahol ƒ a területtakarékosság biztosítható, azaz nem új területeket hasznosít az olimpia, hanem a meglévő területi tartalékokat hasznosítja – elsősorban rehabilitációval – ƒ a városhoz való kapcsolódás szoros, azaz a város bemutatása automatikusan megoldott ƒ a város és az olimpia érdekei egybeessenek, azaz ugyanazokat a fejlesztéseket igénylik a Játékok, mint a Főváros ƒ a meglévő sport-infrastruktúra legjobban kiaknázható. A forgatókönyv helyszínei alapvetően három, a városközpontot északról, keletről és délről körülölelő városrészre koncentrálódik: ƒ az olimpiai központ a Puskás Ferenc Stadion és (tágabb) környéke (rehabilitációs és rozsdaövezeti zóna) ƒ Észak-Csepel és a Kvassay-zsilip és környéke (kihasználatlan illetve alulhasznosíott területek, felhagyott telephelyek) ƒ a dunai szigetek és az aquincumi Duna-part (részben kevéssé hasznosított terület és felhagyott gyárterület. E változatban az olimpia legjelentősebb térsége a Puskás Ferenc Stadion és a hozzá délről kapcsolódó térség a Népliget és tisztviselőtelep vonaláig. Itt összefüggő, egy területi egységet alkotó olimpiai központot lehet létrehozni. Ide koncentrálódik: ƒ a főstadion (Puskás Ferenc Stadion) ƒ Papp László Budapest Sportaréna ƒ egy új csarnok a Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei területén ƒ egy új úszóközpont (a Kerepesi út déli oldalán) ƒ további új csarnokok a Kerepesi úttól délre ƒ az MTK stadion és a hozzá kapcsolódó BKV stadion szabadtéri helyszínként ƒ az olimpiai falu a Józsefvárosi pályaudvar és a volt Ganz-Mávag területén ƒ a médiafalu a Józsefvárosi pályaudvar Orczy tér felőli részén és a józsefvárosi rehabilitációs tömbökben ƒ médiaközpontok (IBC, MPC) a Kerepesi úttól délre a vasút keleti oldalán meglévő csarnokok időszakos bérbevételével ƒ kiegészítő területe lehet az olimpiai központnak a külső (Fehér úti) lóversenypálya és a Hungexpo területe is.

Főstadion

nyitó- és záróünnepség labdarúgás döntő atlétika

60.000 + 50-60.000 60.000 +

Fedett csarnok

súlyemelés

5-6.000

Fedett csarnok

kosárlabda selejtezők

10.000

Fedett csarnok

ökölvívás

5.000

Fedett csarnok

asztalitenisz

5-6.000

Újjáépített Stadion

Puskás

Ferenc

Új csarnok a Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei területén Puskás Ferenc Stadion térségét kiegészítő területek (Kerepesi út déli oldala) Puskás Ferenc Stadion térségét kiegészítő területek (Kerepesi út déli oldala) Puskás Ferenc Stadion

66

taekwondo Fedett központ

úszó vízilabda selejtező műugrás

Média központok (IBC, MPC*)

5.000 + 5.000

térségét kiegészítő területek (Kerepesi út déli oldala) Puskás Ferenc Stadion térségét kiegészítő területek (Kerepesi út déli oldala) Puskás Ferenc Stadion környéke, valamint a Puskás Ferenc Stadion térségét kiegészítő területek

A tanulmányban szereplő harmadik változat, az „Északi olimpiai park” alapelve, hogy a helyszínek a város külső területeire kerüljenek, melynek okán a Puskás Ferenc Stadion nem használható főstadionként. Ugyanakkor a stadion és a környéke a változatban hasznosításra kerülte, de nem a legmeghatározóbb versenyekre., ezért a vonatkozó előírások nem relevánsak a fejlesztési alternatívák kidolgozása szempontjából.

67

3.15.sz. melléklet ADATSZOBA HASZNÁLATI SZABÁLYZAT A jelen Adatszoba Használati Szabályzat rendelkezései irányadóak a Nemzeti Sporthivatal (továbbiakban: NSH), mint kiíró, továbbá a Rendezvénycsarnok Zrt. és a Nemzeti Sportközpontok, mint társkiírók által a Budapesti Olimpiai Közpon területén a tervezési programban megfogalmazott igények szerint megvalósítandó rekonstrukcióra, fejlesztésre vonatkozó építészeti tervjavaslat kidolgozása tárgyában, 2006. január 30-án kiírt tervpályázat („Pályázat”) keretében a Pályázat résztvevői számára a kiíró által rendelkezésre bocsátott Adatszoba használatára. A jelen szabályzat cégszerűen aláírt példányának leadása az Adatszoba koordinátorok részére az Adatszobához történő hozzáférés biztosításának előfeltétele. Az Adatszoba helyszíne: A Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és –Kezelő Zrt. (a társkiíró) székhelye (cím: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 57.). Adatszoba szabályzat Bevezető 1. Az alábbi előírások a Budapesti Olimpiai Központra vonatkozó információk Pályázók általi felhasználását és kezelését szabályozzák az NSH által kiírt Pályázattal kapcsolatban. Az Adatszoba a Pályázat ajánlattételi határideje lejártáig minden egyes munkanapon, folyamatosan üzemel. 2. Az információk részben írott, részben elektronikus formában, az Adatszobában érhetők el, ami a következő címen található: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 57. 3. Az adatszoba működtetéséért a helyszínen az Adatszoba koordinátor felelős. Minden, az adatszoba szabályzatára és működésére vonatkozó kérdést az Adatszoba koordinátor(ok) nevére, e-mail címére kérünk eljuttatni: Béresy Dóra, Harasztos Dániel (Adatszoba koordinátorok) Fax: (06-1) 301-9209 E-mail: [email protected] és [email protected] Titoktartási Nyilatkozat 4. Az Adatszobában a Pályázók rendelkezésére bocsátott információkra vonatkozóan a kiíró által készített, a jelen szabályzathoz mellékelt Titoktartási Nyilatkozat érvényes. A Titoktartási Nyilatkozatot a Pályázaton részt vevő cég cégjegyzésre jogosult képviselője írja alá. 5. Az NSH, a Rendezvénycsarnok Zrt., a Nemzeti Sportközpontok, illetve ezek egyes vezető munkatársai, vagy megbízottai semmilyen felelősséget nem vállalnak az Adatszobában rendelkezésre bocsátott információk teljes körűségéért. 6. Felhívjuk a Pályázók figyelmét, hogy minden az Adatszobában rendelkezésre bocsátott írásos vagy szóbeli információ „Bizalmas Információnak” minősül („Bizalmas Információ” alatt a Titoktartási Nyilatkozatban meghatározott fogalom értendő).

68

Az Adatszobához történő hozzáférés 7. Az Adatszobához történő hozzáférés biztosításának előzetes feltételei: a. regisztráció (ennek részletei az alábbi 9. pontban szerepelnek); b. a Titoktartási Nyilatkozat cégszerű aláírása, bármely változtatás vagy módosítás nélkül, és átadása az adatszoba első használatakor, az adatszoba koordinátor részére; c. ezen Adatszoba szabályzat Pályázó általi cégszerű aláírása és átadása az adatszoba első használatakor, az adatszoba koordinátor részére; d. ezen Adatszoba szabályzat mellékletét képző megbízólevél (ami tartalmazza az Adatszobába a Pályázó által delegált „Látogató(k)” névsorát és a csoport vezetőjének nevét) cégszerű aláírása és átadása az adatszoba első használatakor az adatszoba koordinátor részére; e. a Pályázaton részt vevő cég cégkivonatának és aláírási címpéldányának átadása az adatszoba első használatakor, az adatszoba koordinátor részére. 8. Az Adatszobában egyszerre 4 személy tartózkodhat, akik legfeljebb 2 különböző Pályázót képviselhetnek. A Pályázaton részt vevő minden egyes Pályázó egy időben legfeljebb 2 főt delegálhat az Adatszobában történő megjelenésre, a megbízólevélben feltüntetett személyek közül. 9. Az Adatszoba minden munkanap 9.00 – 16.00-ig tart nyitva. Az Adatszoba látogatások időpontját az Adatszoba regisztrációs időszakban a Pályázók maguk jelöli meg. A regisztráció Béresy Dóra és Harasztos Dániel Adatszoba koordinátoroknál történik, telefonon (a 301-9219-es és 301-9221-es telefonszámon), 2006. február …..-től. A Pályázók a regisztráció sorrendjében, a még szabadon maradt időpontok közül választhatnak; a regisztráció érkezési sorrendben (vagyis a telefonos bejelentkezés sorrendjében) történik. Csak a dokumentációt már megvásárolt Pályázók regisztrálhatnak. 10. Minden egyes, a dokumentációt megvásárolt Pályázó egy alkalommal 7 (hét) órányi, a további 2 alkalommal 3-3 (három-három) órányi időtartamú hozzáférést kap az adatszobához. A regisztrációkor előre meg kell határozni azt, hogy a 3 alkalommal történő hozzáférések közül melyik lesz a 7 órás időszak, és melyek lesznek a 3 órásak (ezek elosztását az adott cég maga határozza meg, figyelembe véve azt is, hogy a Pályázó regisztrációjakor melyek a még szabad idősávok). A regisztrációkor kiválasztott időpontok elmulasztása esetén az adatszoba használat adott napi lehetősége elvész. Az egyes napokon rendelkezésre álló időkeretet a Pályázók nem vihetik át egy másik napi használatukra; vagyis amennyiben egy adott napon egy adott Pályázó 3 órányi használatra regisztrált, de csak 2 óra időtartamot használt föl, úgy a fel nem használt időkeret elvész. 11. Az Adatszobába történő minden belépéskor a Pályázó(k) cégszerű adatait (cégnév, székhely, elérhetőségek), illetve a konkrétan belépő személyek (Látogatók) személyi adatait (név, cím, elérhetőségek, személyi igazolvány szám) rögzíteni kell. A Látogatók kötelesek magukkal hozni a személyi azonosításra alkalmas irataikat, és tűrni ezek ellenőrzését, a személyi adatok rögzítését. 12. A Látogatók kötelesek a jelen dokumentumban feltüntetett szabályoknak, illetve az Adatszoba koordinátor utasításainak eleget tenni. A Látogató(k) kötelesek az Adatszoba koordinátor utasítására az Adatszobát azonnal elhagyni. 13. A jelen dokumentumban rögzített szabályok megsértése a Pályázatból történő kizárást vonhatja maga után.

69

Dokumentumkezelés 14. A Pályázók 7. pontban részletezett feltételek teljesítése után megkapják az Adatszobában fellelhető dokumentumok teljes listáját. 15. A dokumentumokat a Pályázók nem módosíthatják, jelölhetik meg, károsíthatják, azok sorrendjét nem változtathatják meg. A dokumentumokat tilos az Adatszobából bármilyen módon kijuttatni, elektronikus és nyomtatott másolatot készíteni. A tilalom a másolatok készítésére vonatkozik, a Pályázaton részt vevő cégeket képviselő Látogatók az adatszobában jegyzetelhetnek, feljegyzéseket készíthetnek. 16. Laptopok, diktafonok használata az Adatszobában megengedett. 17. Scannerek, fénymásolók és képrögzítésre alkalmas eszközök (mobiltelefon, fényképezőgép, digitális fényképezőgép, -kamera stb.) használata az Adatszobában nem megengedett. Egyéb szabályok 18. A Pályázók az NSH-val vagy a társkiírók bármelyikével csak a Tervpályázati dokumentációban és ezen Adatszoba szabályzatban szabályozott módon léphetnek kapcsolatba a Pályázattal kapcsolatban. A jelen Adatszoba Használati Szabályzatban rögzítetteket tudomásul veszem, vállalom az itt felsorolt feltételek teljesítését, egyben kijelentem, hogy az adatszoba használatára jogosító megbízólevélben általunk feltüntetett minden személy számára a jelen szabályzatban rögzítetteket tudomásra hoztuk, és ezek a személyek kötelezettséget vállaltak a jelen szabályzatban rögzítettek betartására. Budapest, 2006. február … /cégszerű aláírás/

70

TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT Alulírott XY /név/, a …. /cégnév, székhely/ nevében, a Nemzeti Sporthivatal (a továbbiakban: Kiíró), továbbá a Rendezvénycsarnok Zrt. és a Nemzeti Sportközpontok, mint társkiírók által a Budapesti Olimpiai Központ területén a tervezési programban megfogalmazott igények szerint megvalósítandó rekonstrukcióra, fejlesztésre vonatkozó építészeti tervjavaslat kidolgozása tárgyában, 2006. január 30-án kiírt tervpályázat („Pályázat”) keretében történő részvételem kapcsán a következő nyilatkozatot teszem: 1. Tudomásul veszem, hogy a Kiíró és a társkiírók által a Pályázat keretében a dokumentációt megvásárló Pályázók számára elérhetővé tett, úgynevezett „adatszobában” elhelyezett minden egyes adat, dokumentum és információ – függetlenül annak tényleges megjelenési formájától, vagyis hogy nyomtatásban rögzített vagy elektronikus formában megjelenő információról van szó – külön megjelölés nélkül is teljes egészében bizalmasnak, a Kiíró, illetve a társkiírók különösen védett információjának, egyben üzleti titkának is minősül (a továbbiakban: Bizalmas Információ). 2. Vállalom, hogy a Bizalmas Információkat időbeli korlátozás nélkül titokban tartom, azokat harmadik személyek számára kizárólag a Kiíró előzetes, kifejezett írásbeli hozzájárulása esetén fedem föl. A saját alkalmazottaim, illetve a Pályázaton történő részvételem kapcsán általam bevon szakértők, szaktanácsadók közül a Bizalmas Információkat kizárólag azok számára adom ki, akiknek a feladatuk teljesítéséhez az adott Bizalmas Információ ismerete feltétlenül szükséges. Vállalom, hogy azt megelőzően, hogy a saját alkalmazottaim, illetve az általam bevont szakértők számára a Bizalmas Információk bármelyikét felfedném, az adott személlyel írásbeli titoktartási nyilatkozatot íratok alá, amely tartalmazza a jelen dokumentum szerinti kikötéseket, továbbá figyelmeztetést a titoktartás megszegésének büntető-, és polgári jogi következményeire. 3. A Kiíró hozzájárulása nélkül kizárólag a hatáskörében eljáró, a Bizalmas Információk megismerésére jogszabály alapján jogosult hatóság hivatalos eljárásában, a hatóság kifejezetten a Bizalmas Információk átadására vonatkozó megkeresésére adhatom ki a Bizalmas Információkat, kizárólag a hatóság által meghatározott körben, és csak a jogosult hatóság részére. A Kiírót haladéktalanul, írásban tájékoztatom az ilyen hatósági megkeresésekről a Pályázat lezárulta után is. 4. A Pályázat lezárulta után haladéktalanul megsemmisítek minden olyan feljegyzést, anyagot vagy file-t, amely a Bizalmas Információkat rögzíti (függetlenül attól, hogy az információk rögzítése milyen formában történik meg); a Pályázat lezárulta után Bizalmas Információkat rögzítő dokumentumként egyedül a Pályázatra beadott pályázati anyagomat őrizhetem meg. 5. Tudomásul veszem, hogy a Kiíró az adatszobában a Pályázat tárgyára vonatkozóan nem minden rendelkezésére álló információt helyezett el; az adatszobában elhelyezett információk teljes körűségéért a Kiíró nem szavatol. Budapest, 2006. február …. XXXX Pályázó /név vagy cégnév/

71

3.16. számú melléklet

3.16.1. 3.16.2 3.16.3

Helyszínrajz M= 1 : 1000 Helyszínrajz kicsinyített, A3 formátumban Geodéziai adatok CD formátumban

72

3.17. számú melléklet Számozott helyszínrajz

1

N

2

T

3 4

E O é

5

K

6

Ö

7

U

8

K

9

M

10

G

11

K

12

P

13 14

T T P

15

T

16

P

17

T

18

S

19

S

20

K

21

O

22

K

23 24

P A f

25

R

26

Ö

27

T D p

28

73

3.18. számú melléklet Multifunkcionális csarnok és Befektetőknek átadható területek vázlat

A9 A8

B2

A7

A3

B1

A6

C4

A2 A1

A5

A4

C1

C2

C3

MULTIFUNKCIONÁLIS CSARNOK TERÜLETE

A9 A8

B2

BEFEKTETŐKNEK RÉSZBEN ÁTADHATÓ TERÜLET

A7

A3

A6

B1

C4

A2 A1 A4

A5

BEFEKTETŐKNEK ÁTADHATÓ TERÜLET

C2

C1

C3

MULTIFUNKCIONÁLIS CSARNOK TERÜLETE

74

3.19. számú melléklet Fejlesztési területek vázlat

75

3.20. számú melléklet Helyszínrajz földhasználat megállapításához

76