Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014
TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11.
Bod Péter Ákos, Dsc
A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt a 2. világháború előtt
A szovjet érdekszférába kerüléssel a nemzetközi gazdasági kötődés átalakult
A tervgazdaságok hatalmi - geopolitikai keretei • Katonai szembenállás: Varsói Szerződés versus NATO • Termelés-szakosítás: KGST (ami nem a Közös Piacnak megfelelő logikát követte); elszámoló árak, transzferábilis rubelben elszámolt naturális árucsere (barter) • Fokozatos dollarizálódás az 1970-es évektől; kényszerű nyugati nyitás engedélyezése. Kereskedés fél-piaci alapon a harmadik világgal („el nem kötelezett népek”) • Technológia-import: a Nyugat önvédelmi eszköze a COCOM
Külső eladósodás és gazdaság-szerkezeti bajok: nemzetközi függésünk kettős: KGST + tőkepiac)
Adósságválságok • • • • • •
Lengyelország Magyarország Románia Jugoszlávia Bulgária Szovjetunió (Oroszország)
1981* – 1993 1981, 1989-1990 1982-1987 1988*1990* 19901998*
* Nemzetközi fizetésképtelenség
Örökségek és teendők • külső adósságok felhalmozódása: finánchitelek, kötvénykibocsátás az 1970-es évek közepétől. A külső fizetésképtelenség elől bemenekülés az IMF/VB tagságba. Makrogazdasági stabilizációs teendők. • Elfojtott és nyílt infláció (1989: évi 17 % a fogyasztói árindex). Nyomott energia-árak, energia-igényes ipari szerkezet és nagy kommunális energiafogyasztás. Piaci liberalizálás kell, energiaáremelés szükségessége, ipari átstrukturálás • Rejtett munkanélküliség („vattadolgozók”), szociális okokból összenyomott bérarányok. Munkaerőpiac kell, munkanélküli-ellátás megteremtésének szükségessége, átképzés (kellett volna….) • 60% keleti, 40 % nyugati export: teljes külkereskedelmi nyitás, a KGST-től függő termelések leállítása, átállítása • Túlsúlyos állam, döntően állami (nem-magán) tulajdon. Privatizáció, államtalanítás
A magyar gazdaság gyors visszaintegrálódása 1990 után A külföldi működőtőke a hajtóerő
Eltérő privatizációs utak a térségben az 1990-es évek első felében: sok hasonlóság 20 év múlva Technikák (1) Értékesítés külső tulajdonosnak (2)MBO/ munkavállalói részvény (3) kupon (4) Kárpótlás, természetbeni visszaadás (5) egyéb módszerek (6) marad állami kézben
Cseh Köztársaság 50 % kupon - 10 % egyéb - 40 % marad állami
Magyarország 40 % értékesítés -- 18 % egyéb --- 42 % marad állami
14 % MBO ---
Lengyelország 23 % egyéb --- 54 % marad állami
A KKE térség sajátossága: a pénzügyi szektor döntően külföldi kézben
9
Modern gazdasági szerkezetű ország lett hazánk
Magyar makrogazdasági adatok: 1990-2010
190 175 160 145 130
Rendszerváltási sokk
Kiigazítás EU nyomásra Világgazdasági krízis
Bokroscsomag
115 100
GDP Lakossági fogyasztás Állóeszköz-felhalmozás
2010
2008
2006
2004
2002
2000
1998
1996
1994
1992
70
1990
85
A relatív magyar elmaradás – és az utolérési gondolat továbbélése
Gazdasági növekedésünk nem lett elég az érdemi konvergenciához
A magyarországi ipar impozáns mutatója: a nagy hozzáadott-értékű termékek arány a kisebb haétermékekhez képest
Fogyasztási színvonal: nem sokat fejlődött máig
A 2008-as válságra nem tudott dinamikusan reagálni a gazdaság egésze MNB Inflációs jelentés, 2014 szeptember 2007 = 100 150 140 130 120
110 100 90 80 70 2007
2008
2009
GDP
2010
2011
Fogyasztás
2012
2013
Export
2014
2015
Beruházás
2016
A fizetési mérleg viszont nagyot javul: exporttöbblet, uniós források %
%
16
16
14
14
12
12
10
10
8
8
6
6
4
4
2
2
0
0
-2
-2
-4
-4
-6
-6
-8
-8
-10
-10 2006
2007
Áru- és szolgáltatásegyenleg
2008
2009
Jövedelemegyenleg
2010
2011
Transzferegyenleg
2012
2013
2014
Külső finanszírozási képesség
A magyar vásárlóerő csekély maradt a hagyományos referencia-térségekhez mérve forrás: GfK, 2013. okt.
A jövedelemi aránytalanságok nagyok, és nem csökkennek
A szerkezetváltás sajátosságai és következményei • A magánosítás rendezetten lezajlott, de erősen duális gazdasági szerkezethez vezetet („multik” és „mi”) • A magyar termelékenység, energiahatékonyság sokat javult az első évtizedben – ütemvesztés a második tíz évben, térségi visszacsúszás a harmadik évtizedben • Az állami újraelosztás aránya tartósan nagy maradt, a politika gazdasági jelenléte és súlya nagy, az államháztartás egyensúlya törékeny, adóssága nagy • Területi és réteg-aránytalanságok nagyok, és a modernizáció menetében tovább nőttek • A társadalmi szerkezet, értékrend, világkép: meghökkentően erősen és sokáig velünk él a kádárizmus
A kapitalizmus (piacgazdaság) támogatottsága nálunk nagyon meggyengült a válságévre
