Tervezet. a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló évi LXXVIII. törvény módosításáról

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Ikt. szám: GKM/3175/7/2008.

Tervezet

a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosításáról

Budapest, 2008. április Készítette: dr. Takács Sándor

Látta: Gérnyi Gábor, dr. Bots Dénes, Egyed Géza Jóváhagyta: Dióssy Gábor


2

EGYEZTETÉSI LAP A) Állami szervek Véleményezési határidő: 8 nap Szervezet

Név

Egyet- Nem ért Észreért egyet vételt tett

Határidőben nem adott véleményt

MeH EüM FVM HM KvVM KüM OKM ÖTM PM SZMM LB LÜ Adatvédelmi Biztos Ált. Ombudsmann Gazdasági Versenyhivatal

Készítette: dr. Takács Sándor



3

B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek Véleményezési határidő: 8 nap Szervezet

Név

Egyetért

Nem ért Észreegyet vételt tett

Határidőben nem adott véleményt

Nemzeti Akkreditáló Testület Magyar Szabványügyi Testület Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Agrárkamara

Közbeszerzések Tanácsa Magyar Minőség Társaság Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottság Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal C) A tervezettel kapcsolatban észrevételt tett szervezetek meghívásával tartott közigazgatási egyeztető értekezlet időpontja: Résztvevők: Vezette: Készítette: dr. Takács Sándor



4

egyeztető értekezlet időpontja Résztvevők: Vezette:




5

Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló A Nemzeti Akkreditáló Testület (továbbiakban: NAT) teljes jogú tagként képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Akkreditálási Együttműködésben (EA - European cooperation for Accreditation). Az EA multilaterális megállapodása (a továbbiakban: MLA) lehetőséget ad az áruk és szolgáltatások Európán belüli és Európán kívüli értékesítésre. Azon országok, amelyek tagjai az MLA-nak, elismerik egymás akkreditáló testületei által kiállított tanúsításokat, tanúsítványokat. Az MLA egy akkreditálási „útlevél”, amely lehetővé teszi tagjai számára mind az európai, mind a nemzetközi piac elérését a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködéssel és a Nemzetközi Akkreditálási Fórummal való együttműködés kapcsán. Azon EA tagok, akik az MLA szerződő felei, illetve azok, akik szerződő féllé kívánnak válni, szigorú és rendszeres nemzetközi értékelésnek kell megfelelniük. Az értékelés célja, hogy a szerződő fél megfelel-e az MSZ EN ISO/IEC 17011 harmonizált európai szabványnak illetve más alkalmazandó irányelveknek. Az EA a NAT-ot 2007. április 20án értékelte és úgy találta, hogy nem felel meg azoknak az előírásoknak, amelyek révén az MLA-hoz csatlakozhat. A hiányosságok részben a NAT belső szabályzataiból és működéséből, részben a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: törvény) némely pontjaiból származnak. Az MLA által lefolytatott értékelés eredményeképpen az előterjesztés a törvény következő főbb módosításaira tesz javaslatot. I. A hatályos törvény rendelkezései szerint a NAT szakmai akkreditáló bizottságokat működtet az akkreditálási eljárás lefolytatására, amely eljárásban azonban nem válik szét az értékelési és döntéshozatali szakasz. Az MSZ EN ISO/IEC 17011 harmonizált európai szabvány konkrétan rögzíti, hogy a két eljárási szakaszt függetleníteni kell egymástól. Jelen előterjesztés szerint az értékelési szakaszt egy minősítőkből és szakértőkből álló értékelő csoport folytatná le, míg a döntéshozatalt az állandó bizottságként működő Akkreditáló Bizottság hatáskörébe utalja. II. Az EA értékelő bizottsága kifogásolta azt, hogy a hatályos törvényben a különböző érdekelt felek képviselete nem kiegyensúlyozott, az akkreditált szervezetek képviselete nem megfelelő. A tervezet az érdekelt felek kiegyensúlyozottabb képviseletét kívánja biztosítani azáltal, hogy megváltoztatja a szavazásra jogosultak csoportosítását, a közgyűlési szavazati arányok súlyozását, valamint egy szakértői bizottságot kíván létrehozni. A tervezet megoldja azt – az EA által kifogásolt – problémát is, hogy a NAT Tanács tagjai jelenleg nem függetlenek az akkreditált szervezetektől. Ezzel összefüggésben a Tanács tagjaira vonatkozóan összeférhetetlenségi szabályok is kidolgozásra kerültek. Készítette: dr. Takács Sándor



6

III. Szükséges a fellebbviteli bizottság tagszámát és feladatinak körét bővíteni, hogy a bizottság folyamatos működése biztosítható legyen, valamint azért, hogy az eljárásban ne csak a határozatokkal, hanem a végzésekkel szemben is biztosított legyen a jogorvoslat lehetősége. IV. A törvény felülvizsgálta során több ponton szükségnek láttuk pontosító jellegű módosítások átvezetését. II. Kapcsolódás a kormányprogramhoz Az előterjesztés nem kapcsolódik a kormányprogramhoz. III. Várható szakmai hatások Az előterjesztés törvényi szinten biztosítja az MSZ EN ISO/IEC 17011 harmonizált európai szabványnak való megfelelést, illetve a NAT-nak az EA MLA-hoz való csatlakozásának jogszabályi feltételeit. IV. Várható gazdasági hatások Jelenleg a NAT által értékelt szervezetek Magyarországon rendelkeznek elismertséggel, valamint azokban az országokban, amelyekkel a NAT bilaterális megállapodást kötött. Az előterjesztés rendezi azokat a – EA által megállapított – jogszabályi hiányosságokat, amelyek révén a NAT aláíró tagjává válhat az EA MLA-nak, így a NAT által akkreditált minőségértékelő szervezetek elismertté válnak a nemzetközi piacon. V. Várható társadalmi hatások Az előterjesztésnek társadalmi hatása nincs. VI. Kapcsolódások Az előterjesztés nem kapcsolódik más előterjesztéshez. VII. Fennmaradt vitás kérdések A Munkaanyag a 2008. március 21-ei szakmapolitikai egyeztetésre került benyújtásra, ahol az IRM további bevonását látták szükségesnek az egyeztetésekbe. A vitás kérdések rendezése érdekében a GKM és az IRM munkatársai 2008. március 26-án egyeztetést tartottak, amelyen megegyezés született a szövegtervezet vonatkozóan, amelyet március 28-ára ismételten a szakmapolitikai bizottság elé terjesztettünk. Az „akkreditálás kifejezés” alkalmazásával kapcsolatban a 2005-ben miniszterelnöki döntést is megalapozó szakmai érvek a következők: – a-A NAT tevékenysége a bányászattól a környezetvédelmen és az egészségügyön át a közbeszerzési eljárások tanúsításáig igen széles kört fed le, gyakorlatilag minden akkreditálást, amit különös szabályok máshova nem rendelnek, így elnevezésében bármilyen ágazati specialitás megjelenítése indokolatlan;




7

- világszerte jellemző, hogy a nemzeti akkreditáló testületek megnevezésében nem szerepel a tevékenység terjedelmére utaló jelző. Ezt jól mutatja a Nemzetközi Akkreditálási Együttműködés (ILAC) taglistája; - a NAT a törvény alapján 1995 óta ezt az elnevezést viseli, ezen a néven ismerik belés külföldön. Zavart okozna a törvényjavaslat egyik legfontosabb célját, a nemzetközi elismerést illetően is, ha a tevékenység kiterjedésére vonatkozó jelző kerülne be a megnevezésébe. A megnevezés változása ugyanakkor felesleges többletkiadást okozna a NAT-nál (logo, szabályzatokban, dokumentumokban való átvezetés, új levélpapírok stb.). VIII. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése Részletezve: További lakossági tájékoztatás Részletezve (célcsoport-bontásban):

Igen

Nem X X X X X X

A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): IX. Műszaki tartalmú szabályozás Az előterjesztés nem tartozik a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet, illetőleg a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról szóló 44/2004. (III. 16.) Korm. rendelet hatálya alá.




8

Határozati javaslat A Kormány megtárgyalta és elfogadta a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosításáról készített előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtását, egyidejűleg a törvényjavaslat előadójául a gazdasági és közlekedési minisztert jelöli ki.




9 Melléklet

2008. évi …törvény a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosításáról 1. § A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: NATtv.) 2. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A nemzeti akkreditálási rendszer működtetése során érvényesíteni kell a következő alapelveket:] „g) a kérelmező által az akkreditált státusz megszerzése érdekében elfogadott szabványoknak, valamint a jogszabályoknak való megfelelést,” 2. § A NATtv. 3. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „b) akkreditálási feltételek: a vonatkozó szabványokkal, amelyeket a kérelmező az akkreditált státusz megszerzése érdekében elfogad, jogszabályokkal összhangban meghatározott követelményrendszer, amelynek az akkreditálást kérelmező szervezetnek vagy természetes személynek meg kell felelnie ahhoz, hogy akkreditált lehessen.” 3. § (1) A NATtv. 6. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Testület tevékenysége átláthatóságának és nyilvánosságának biztosítása, valamint az akkreditált státusz versenyképességet növelő szerepének érvényesülése érdekében nyilvántartást vezet:] „c) az akkreditáló bizottság tagjairól,” (2) A NATtv. 6. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: [A Testület tevékenysége átláthatóságának és nyilvánosságának biztosítása, valamint az akkreditált státusz versenyképességet növelő szerepének érvényesülése érdekében nyilvántartást vezet:] f) a Testület szervezeti és működési szabályzatáról, belső működésére vonatkozó egyéb belső szabályzatairól, az akkreditálásra és az akkreditálási eljárásra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó szabályzatokról, a külföldi akkreditálási okirat elismerésére vonatkozó szabályzatáról, valamint a Testület szerveinek ügyrendjéről.”




10

(3) A NATtv. 6. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A (2) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti - közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó - nyilvántartásokba és az f) pont szerinti dokumentumokba bárki térítés nélkül betekinthet. A Testület ezen nyilvántartásokból vagy azok egy részéből - a szabványok kivételével - kérésre, költségtérítés ellenében másolatot szolgáltat. A Testület tagjai részére a másolat szolgáltatása térítésmentes.” 4. § (1) A NATtv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § (1) A Testület tagjai lehetnek: a) az 1. § a) pontjában felsorolt akkreditált szervezetek, az akkreditált státusz fennállásának időtartama alatt, b) az 1. § c) pontjában felsorolt akkreditált szervezetek, az akkreditált státusz fennállásának időtartama alatt, c) az 1. § e)-h) pontjában felsorolt akkreditált szervezetek, az akkreditált státusz fennállásának időtartama alatt, d) 1. § b), d), i), j) és k) pontjában felsorolt akkreditált szervezetek és természetes személyek, az akkreditált státusz fennállásának időtartama alatt, e) a következő, akkreditálásban érdekelt miniszterek: ea) gazdaságpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), eb) egészségügyért felelős miniszter, ec) élelmiszerengedélyezésért felelős miniszter, ed) honvédelemért felelős miniszter, ee) környezetvédelemért felelős miniszter, ef) munkavédelemért felelős miniszter, eg) építésügyért felelős miniszter, f) a Magyar Szabványügyi Testület, a mérésügyi szerv, a Közbeszerzések Tanácsa, az országos kamarák, g) a tudományos és műszaki egyesületek, h) a műszaki, jogi, közgazdaságtudományi, egészségügyi, agrár- és természettudományi karral rendelkező felsőoktatási intézmények, i) a gyártók, a forgalmazók és a fogyasztók érdek-képviseleti szervezetei, a szakmai érdek-képviseleti szervezetek, a minőségüggyel foglalkozó társadalmi szervezetek.” (2) A NATtv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A Testület tagjának joga, hogy a közgyűlés összehívására, napirendjére javaslatot tegyen, a közgyűlésen részt vegyen, azon felszólaljon, indítványokat tegyen, szavazzon, az Akkreditálási Tanácsba (a továbbiakban: Tanács) - az (1) bekezdés e) pontja szerinti tagok kivételével - jelöltet válasszon, és a Testület más szerveibe - a 17. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályokra figyelemmel - megválasszák. A tag kötelezettsége, hogy a tagdíjat megfizesse, valamint az alapszabályban és más belső szabályzatokban a tagokra előírt egyéb rendelkezéseket megtartsa.” Készítette: dr. Takács Sándor



11

5. § A NATtv. 8. §-t megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép: „A Testület alapszabálya és szervezete” 6. § (1) A NATtv. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A közgyűlésen jelen lévő, szavazásra jogosult tagoknak a 7. § (1) bekezdés szerinti minden csoportja azonos szavazati súllyal rendelkezik. A leadott szavazatokat megszámlálásukat követően csoportonként ennek megfelelően kell arányosítani. (2) A NATtv. 9. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Az alapszabály a közgyűlés felfüggesztését lehetővé teheti. A közgyűlést csak egy alkalommal lehet felfüggeszteni.” 7. § A NATtv. 10. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:] „e) a Tanács választott tagjainak megválasztása és visszahívása, díjazásának megállapítása,” 8. § A NATtv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „11. § (1) A közgyűlések közötti időszakban a Testület működését a Tanács irányítja a közgyűlés határozatainak megfelelően. A Tanács a Testület elnökéből, a miniszter köztisztviselő jogállású képviselőjéből, a további, akkreditálásban érdekelt miniszterek [7. § (1) bekezdés eb)-eg) pont] közös, köztisztviselő jogállású képviselőjéből és 9 választott természetes személyből áll. A Tanács munkáját a Testület elnöke vezeti, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (2) A Testület elnöke a Tanács megválasztását napirendre tűző közgyűlés összehívásával egyidejűleg felkéri az akkreditálásban érdekelt minisztereket, hogy legkésőbb a közgyűlésen nevezzék meg közös képviselőjüket. Az akkreditálásban érdekelt miniszterek mindegyike jogosult a közös, köztisztviselő jogállású képviselő személyére javaslatot tenni. A javaslatok alapján az akkreditálásban érdekelt miniszterek döntésüket megelőzően egyeztetnek, döntésüket egyszerű szótöbbséggel hozzák meg. A közös képviselő személyéről a miniszter tájékoztatja a Testület elnökét. (3) A Tanácsba olyan természetes személy választható, aki felsőfokú végzettséggel, az akkreditálás valamely területéhez kapcsolódó legalább 10 éves




12

szakmai gyakorlattal, továbbá az akkreditálásban jártassággal rendelkezik, és akivel szemben az e törvény szerinti összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. (4) A Tanácsba a 7. § (1) bekezdés szerinti csoportok saját maguk jelölik képviselőiket. (5) A Tanácsba a közgyűlés a) a 7. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt szervezetek jelöltjei közül 2 személyt, b) a 7. § (1) bekezdés b)–d) és f)-i) pontjában felsorolt szervezetek jelöltjei közül 11 személyt választ 5 éves időtartamra. (6) A Tanács választott tagjait e tevékenységük ellátásáért díjazás illeti meg. (7) A Tanács ügyrendjét maga állapítja meg. (8) A Tanács hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály, illetve módosítása kidolgozása és közgyűlés elé terjesztése, b) a Testület szervezeti és működési szabályzatának, belső működésére vonatkozó egyéb belső szabályzatainak, a külföldi akkreditálási okirat elismerésére vonatkozó szabályzatának, továbbá az akkreditálásra és az akkreditálási eljárásra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó szabályzatoknak az elfogadása, c) javaslattétel a közgyűlésnek a tagdíj mértékére, számítási és fizetési módjára, d) a 25. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt egyéb bevételekhez kapcsolódó díjak meghatározása, e) a Testület éves költségvetése, a Testület éves tevékenységéről a Kormány számára készített beszámoló és az Sztv. szerinti beszámoló elfogadása és közgyűlés elé terjesztése, a pénzügyi ellenőrző bizottság állásfoglalásával együtt, f) a Testület ügyvezető igazgatójának kinevezése és felmentése, illetményének és egyéb juttatásainak megállapítása, és az ügyvezető igazgató beszámoltatása, g) az akkreditáló bizottság elnökének megbízása és felmentése, díjazásának megállapítása a Tanács bármely tagja és az ügyvezető igazgató szakmailag indokolt önálló javaslata alapján, h) az akkreditáló bizottság elnökének, a Tanács bármely tagjának és az ügyvezető igazgatónak szakmailag indokolt önálló javaslata alapján az akkreditáló bizottság tagjainak megbízása és felmentése, díjazásuk megállapítása, i) az akkreditáló bizottság általános működési rendjének jóváhagyása és működése feletti felügyelet, j) a Testület tevékenységét érintő jogszabálytervezetek véleményezése, javaslattétel jogszabály megalkotására vagy módosítására, k) döntés a külföldi akkreditálási okirat elismeréséről, l) javaslattétel a miniszter számára az akkreditálási eljárásokkal kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékének megállapítására, m) a 16. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szakmai bizottság által kidolgozott az akkreditálásra vonatkozó speciális követelmények és útmutatók, továbbá az akkreditálásba bevonandó minősítőkkel és szakértőkkel szemben támasztott szakmai és összeférhetetlenségi követelmények jóváhagyása, n) minden olyan egyéb feladat ellátása, amelyet az alapszabály a Tanács hatáskörébe utal.”




13

9. § A NATtv. 12. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép: „Az akkreditáló bizottság 12. § (1) A nemzeti akkreditálás rendszerébe tartozó szakterületeken az akkreditált státusz odaítéléséről, megújításáról, elutasításáról, felfüggesztéséről, visszavonásáról, bővítéséről szűkítéséről és fenntartásáról, valamint az akkreditált szervezetek és természetes személyek ellen benyújtott panaszokról az akkreditáló bizottság határoz. (2) Az akkreditáló bizottság elnökből, két elnökhelyettesből és legfeljebb 22 természetes személy tagból áll. A bizottság munkájában az adott szakterületen felsőfokú végzettséggel és a szakterületen legalább 10 éves szakmai gyakorlattal, továbbá az akkreditálásban jártassággal rendelkező olyan személy vehet részt, akivel szemben az e törvény vagy az alapszabály szerinti összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. (3) Az akkreditáló bizottság elnökének és tagjainak megbízatása visszavonásig érvényes. Az akkreditáló bizottságnak és tagjainak feladataik ellátása körében utasítás nem adható. (4) Az akkreditáló bizottság döntéseinek meghozatalában az akkreditáló bizottság elnöke (akadályoztatása esetén elnökhelyettese) és a szakterületen jártassággal rendelkező tagjai, de legalább két tag vesz részt. (5) Az akkreditált státusz odaítéléséről, megújításáról, elutasításáról, felfüggesztéséről, visszavonásáról, fenntartásáról, bővítéséről és szűkítéséről szóló határozatot az akkreditáló bizottság elnöke írja alá.” 10. § A NATtv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „13. § (1) A fellebbviteli bizottság két jogi és három egyéb felsőfokú végzettséggel, legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személyből áll. Elnökét a bizottság maga választja meg tagjai közül. (2) A fellebbviteli bizottság tagjainak megbízatása 5 évre szól. (3) A fellebbviteli bizottság eljárásában a bizottság elnöke, egy jogi és egy egyéb felsőfokú végzettségű tagja vesz részt. (4) A fellebbviteli bizottság a tevékenységéről a közgyűlésnek számol be. A bizottságnak és tagjainak feladataik ellátása körében utasítás nem adható. (5) A fellebbviteli bizottság dönt a) az akkreditált státusz odaítéléséről, megújításáról, elutasításáról, felfüggesztéséről, visszavonásáról, fenntartásáról, bővítéséről és szűkítéséről hozott határozat ellen benyújtott fellebbezésekről, b) a végzések ellen benyújtott önálló fellebbezésekről, c) a panaszeljárásban hozott döntések elleni fellebbezésekről, d) mindazon esetekben, amelyeket az alapszabály a bizottság hatáskörébe utal. Készítette: dr. Takács Sándor



14

(6) A fellebbviteli eljárás ügyintézési határideje 45 nap.” 11. § (1) A NATtv. 16. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, az (1) bekezdés a következő új d) és e) pontokkal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi d)-i) pontok megjelölése f)-k) pontra módosul: [A Testület ügyintéző szervezete az Akkreditálási Iroda. Az Akkreditálási Iroda] „c) az akkreditálási eljárásokban ellátja a kérelmek fogadásával, iktatásával, a 1821. §-okban, továbbá a vonatkozó szabályzatokban meghatározott feladatokat, d) szakmai bizottságok működtetésével biztosítja a megfelelő szakértői közreműködést, kidolgozza az akkreditálás speciális követelményeit és útmutatóit, továbbá az akkreditálásba bevonandó minősítőkkel és szakértőkkel szemben támasztott szakmai és összeférhetetlenségi követelményeket, e) értékeli az alkalmazott minősítőket és szakértőket,” (2) A NATtv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az Akkreditálási Iroda vezetője az ügyvezető igazgató, aki gyakorolja az Akkreditálási Iroda munkatársai felett a munkáltatói jogokat.” 12. § A NATtv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „17. § (1) A Testület elnökének, a (4)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - az választható, aki a cselekvőképes, b) magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy) vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy, c) akkreditált szervezetnek nem tulajdonosa, tisztségviselője vagy munkavállalója vagy velük foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban nem áll vagy nem akkreditált természetes személy, d) felsőfokú végzettséggel, az akkreditálás valamely területéhez kapcsolódó legalább 10 éves szakmai gyakorlattal és az akkreditálásban jártassággal rendelkezik. (2) A Tanács tagjának – a (4)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel – az választható, aki a) cselekvőképes, b) magyar állampolgár vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy. (3) A Tanács választott tagja nem lehet az, aki a) a 7. § (1) bekezdés e) pontjában felsorolt közigazgatási szerv állami vezetője vagy köztisztviselője, b) akkreditált szervezet tulajdonosa, tisztségviselője, munkavállalója, vagy velük foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy közeli hozzátartozójuk [Ptk. 685. § b) pont], vagy akkreditált személy, Készítette: dr. Takács Sándor



c) gazdasági vagy szakmai kamara, vagy az érdekképviseletére létrehozott szervezet tisztségviselője.

akkreditált

15 szervezetek

(4) Akkreditáló bizottság elnökeként, elnökhelyetteseként és tagjaként nem bízható meg olyan személy, aki a) a 7. § (1) bekezdés e) pontjában felsorolt miniszter által vezetett minisztérium állami vezetője vagy köztisztviselője, b) akkreditált szervezet tulajdonosa, tisztségviselője, munkavállalója vagy vele foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy e személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], vagy akkreditált személy, c) gazdasági vagy szakmai kamara, vagy az akkreditált szervezetek érdekképviseletére létrehozott szervezet tisztségviselője. (5) Az akkreditálási és a felügyeleti vizsgálati eljárásban minősítőként vagy szakértőként nem vehet részt az, aki az eljárásban érintett szervezet vagy természetes személy, valamint az azonos területen akkreditált státusszal rendelkező szervezet vagy természetes személy tulajdonosa, tisztségviselője, munkavállalója vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, vagy közeli hozzátartozójuk. (6) A fellebbviteli bizottság tagjának nem választható meg a) akkreditált szervezet tulajdonosa, tisztségviselője, munkavállalója vagy vele foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vagy e személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], vagy akkreditált személy, b) a Testület egyéb tagját képviselő személy vagy a Testület tagjának tulajdonosa, tisztségviselője, munkavállalója vagy vele foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, vagy e személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], c) az akkreditáló bizottság elnöke, elnökhelyettesei és tagjai, és a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke és tagjai, továbbá közeli hozzátartozóik. (7) A pénzügyi ellenőrző bizottság elnökének és tagjának nem választható meg a) a Tanács tagja, b) az akkreditáló bizottság elnöke, elnökhelyettesei vagy tagjai, c) a fellebbviteli bizottság elnöke és tagjai, d) az a)-c) pontokban említett személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]. (8) A Testület tisztségviselőjévé nem választható meg, továbbá a Testületben nem láthatja el a tag képviseletét, és az egyéb választott szervekben nem lehet tag a) az ügyvezető igazgató, b) az Akkreditálási Irodában dolgozó, a Testülettel munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, továbbá aki c) a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, d) büntetett előéletű, e) büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll. (9) Ügyvezető igazgatónak nem nevezhető ki olyan személy, aki a) akkreditált szervezet tulajdonosa, tisztségviselője, munkavállalója vagy vele foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy e személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], vagy akkreditált személy,




b) gazdasági vagy szakmai kamara, vagy az érdekképviseletére létrehozott szervezet tisztségviselője.”

akkreditált

16 szervezetek

13. § (1) A NAT tv. 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az akkreditálási kérelmet az Akkreditálási Irodánál történt iktatásától a Testülethez megérkezettnek kell tekinteni.” (2) A NAT tv. 18. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az akkreditált státusz odaítéléséről, megújításáról, elutasításáról, felfüggesztéséről, fenntartásáról, bővítéséről és szűkítéséről valamint visszavonásáról hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.” (3) A NATtv.18. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) Az akkreditálási eljárásra, a felügyeleti vizsgálati eljárásra, az akkreditált szervezet, illetve természetes személy akkreditált tevékenységével kapcsolatos panasz intézésére és a fellebbviteli bizottság eljárására a Ket. rendelkezéseit az e törvényben foglalt – a Ket. által megengedett - eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.” (4) A NATtv. 18. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(12) A Testület akkreditálási eljárásáért, valamit az éves és a változás-bejelentésre [20. § (4) bekezdés] indult rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárásáért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.” 14. § A NATtv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „19. § (1) Az akkreditálási eljárás ügyintézési határideje 180 nap. Az ügyintézési határidő meghosszabbítására az ügyvezető igazgató és az akkreditáló bizottság elnöke jogosult. (2) Az akkreditálási eljárás értékelési és döntéshozatali szakaszból áll. (3) Az értékelési szakasz kezdetén az Akkreditálási Iroda vizsgálja, hogy a kérelem megfelel-e a 18. § (3) bekezdése szerint előírt formai követelményeknek, az ügyvezető igazgató dönt az érdemi vizsgálat nélküli elutasításról, szükség esetén 15 napon belül a kérelmezőt legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel. (4) Az értékelési szakasz során az akkreditálási kérelem alapján az ügyvezető igazgató minősítőkből és szakértőkből álló értékelő csoportot jelöl ki. Az értékelő csoport véleményezi a kérelmező által benyújtott dokumentációt és feltárja a hiányosságokat, nemmegfelelőségeket, amelyek fennállása esetén az ügyvezető igazgató az értékelő csoport javaslatára a kérelmezőt legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével a hiányosságok, nemmegfelelőségek kiküszöbölésére hívja fel. Hiányosságok, nemmegfelelőségek fennmaradása esetén az értékelő csoport javaslatára a kérelmet az ügyvezető igazgató elutasíthatja.




17

(5) Az értékelő csoport a kérelmezőnél helyszíni értékelést tart, amelynek eredményét jegyzőkönyvben rögzíti. Az ügyvezető igazgató az értékelő csoport jegyzőkönyvében rögzített nemmegfelelőségek, hiányosságok kiküszöbölésére a kérelmezőt legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével intézkedésre hívja fel. (6) Az értékelő csoport a helyszíni értékelésről készült jegyzőkönyvet, a megvizsgált dokumentációt, az értékelő jelentést, az akkreditált státusz odaítélésére, szűkítésére, bővítésére vonatkozó ajánlását az értékelési szakasz lezárásaként a) a helyszíni értékelést követő vagy b) az (5) bekezdés szerinti nemmegfelelőségek, hiányosságok kiküszöbölésére adott határidő elteltét követő 30 napon belül döntéshozatalra az akkreditáló bizottságnak átadja. (7) Ha az akkreditálást természetes személy kéri, szakmai alkalmasságának megvizsgálásában személyesen köteles közreműködni. (8) Az akkreditálási eljárás felfüggesztéséről szóló végzést az ügyvezető igazgató írja alá. (9) A döntéshozatali szakaszban az akkreditáló bizottság a kérelem, az értékelési szakasz során összegyűjtött információ, a helyszíni értékelés jegyzőkönyve, az értékelő jelentés, valamint a kérelmező észrevételei alapján határoz az akkreditált státusz odaítéléséről vagy elutasításáról. (10) Az akkreditált szervezet, illetve természetes személy írásban kérelmezheti a határozatban foglalt akkreditált területének szűkítését. A kérelem alapján az akkreditáló bizottság - a kérelem benyújtását követő ülésén - határozatban módosítja az akkreditált szervezet vagy a természetes személy akkreditált területét. (11) Az akkreditált terület bővítése iránti kérelem elbírálására az akkreditált státusz odaítélésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az akkreditált státusz bővítése az alap akkreditált státusz érvényességi idejére terjed ki. (12) Az akkreditált státusz megújítása iránti kérelem elbírálására az akkreditált státusz odaítélésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az akkreditált státusz megújítása iránti kérelem legkorábban az alap akkreditált státusz érvényességi idejének lejárta előtt 1 évvel nyújtható be.” 15. § (1) A NATtv. 20. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az akkreditálás odaítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedése napján a Testület - az odaítélő határozat rendelkező részének megfelelő adattartalommal - erre a célra rendszeresített akkreditálási okiratot (a továbbiakban: akkreditálási okirat) ad ki, amelyet az ügyvezető igazgató ír alá. Az akkreditálási okirat önmagában jogot és kötelezettséget nem keletkeztet. (2) Ha az akkreditáló bizottság az akkreditált terület bővítéséről vagy szűkítéséről határoz, az akkreditálási okiratot ennek megfelelően módosítani kell.” (2) A NATtv. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az akkreditált szervezet vagy természetes személy 15 napon belül köteles értesíteni az Akkreditálási Irodát az általa elhatározott és bekövetkező, valamint a további bekövetkezett minden jelentős változásról, amely az akkreditált státuszával Készítette: dr. Takács Sándor



18

kapcsolatos és valamilyen módon státuszát vagy tevékenységének bármely jellemzőjét érinti, így különösen a változást a) a jogi, tulajdonosi vagy szervezeti formában, b) a szervezeti felépítésben, vezetésben vagy az akkreditált tevékenység ellátásához szükséges személyzetben, c) a fő működési politikában, d) az erőforrásokban és környezetben (székhely, telephelyek), e) az akkreditált területben.” 16. § A NATtv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „21. § (1) Az akkreditált státusz odaítélésének alapjául szolgáló körülmények fennállását, valamint az akkreditált szervezet, illetve természetes személy alkalmasságát éves felügyeleti vizsgálat keretében, indokolt esetben rendkívüli felügyeleti vizsgálat keretében ellenőrizni kell. (2) Az éves felügyeleti vizsgálatot az akkreditált szervezet, illetve természetes személy köteles kezdeményezni. Rendkívüli felügyeleti vizsgálatra panaszbejelentés vagy az akkreditálás alapjául szolgáló körülmények megváltozása [20. § (4) bekezdés] esetén kerülhet sor. A változás-bejelentés a Ket. 29. §-ának (1) bekezdése szerinti kérelemnek minősül. (3) A felügyeleti vizsgálat ügyintézési határideje 90 nap. Az ügyintézési határidő meghosszabbítására az ügyvezető igazgató és az akkreditáló bizottság elnöke jogosult. (4) Az ügyvezető igazgató a felügyeleti vizsgálat során dokumentumokat, egyéb információkat kérhet, értékelő csoportot jelöl ki, amely helyszíni értékelést tart. (5) A felügyeleti vizsgálat során megállapított hiányosságok, nemmegfelelőségek kiküszöbölésére az értékelő csoport javaslatára az ügyvezető igazgató legfeljebb 15 napos határidő kitűzésével végzéssel felhívja az akkreditált szervezetet, illetve természetes személyt. (6) Az akkreditáló bizottság a felügyeleti vizsgálat eredményétől függően a) az akkreditált státuszt fenntartja, vagy b) az akkreditált státuszt ba) részlegesen vagy teljes körűen felfüggeszti, bb) részlegesen vagy teljes körűen visszavonja.” 17. § A NATtv. 24. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A külföldi akkreditálási okirat elismeréséért – a (3) bekezdésben foglalt esetek kivételével - külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.” 18. § A NATtv. 28. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: Készítette: dr. Takács Sándor



19

„28. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítsa meg Testület akkreditálási eljárásáért, valamit az éves és a változás-bejelentésre [20. § (4) bekezdés] indult rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárásáért, valamint a külföldi akkreditálási okirat elismerési eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét.” 19. § (1) Ez a törvény 2008. augusztus 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a NATtv. 6. §-ának (9) és (10) bekezdése, valamint 27. § (4)-(7) bekezdése. (2) A törvény a) 5. §-a (1) bekezdésének h) pontjában és 6. §-a (2) bekezdésének e) pontjában a „szabványokról” szövegrész helyébe a „szabványokról, jogszabályokról” szöveg, b) 6. §-a (3) bekezdésének c) pontjában az „a)-d) pontjai” szövegrész helyébe az „a)-i) pontjai” szöveg, c) 6. §-ának (5) bekezdésében az „a szakmai akkreditáló bizottság tagjai” szövegrész helyébe az „az akkreditáló bizottság tagjai” szöveg, d) 8. § (2) bekezdése a) pontjának ac) alpontjában az „a szakmai akkreditáló bizottságok” szövegrész helyébe az „az akkreditáló bizottság” szöveg, e) 9. §-ának (1) bekezdésében az „– a napirend megjelölésével –„ szövegrész helyébe az „– a napirend megjelölésével legalább 15 nappal a közgyűlés időpontját megelőzően –„ szöveg, f) 18. §-ának (5) bekezdésében az „akkreditálás” szövegrész helyébe az „akkreditált státusz” szöveg, továbbá az „a szakmai akkreditáló bizottság” szövegrész helyébe az „az akkreditáló bizottság” szöveg,g) 22. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegében, (2) bekezdésében és (3) bekezdésének első mondatában, 23. §-ának felvezető szövegében az „A szakmai akkreditáló bizottság” szövegrész helyébe az „Az akkreditáló bizottság” szöveg, h) 22. §-a (3) bekezdésének második mondatában az „a szakmai akkreditáló bizottság” szövegrész helyébe az „az akkreditáló bizottság” szöveg, i) 22. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegében, (2) bekezdésében és (3) bekezdésének második mondatában, 23. §-ának bevezető szövegében a „teljeskörűen” szövegrész helyébe a „teljes körűen” szöveg lép. (3) Ez a törvény 2008. december 1-jén hatályát veszti. 20. § (1) Az akkreditáló bizottság e törvény szerinti megalakulásáig az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásokat a szakmai akkreditáló bizottságok a hatálybalépés előtti szabályok szerint végzik. (2) A Testület elnöke e törvény hatálybalépését követő 30 napon belüli időpontra tisztújító közgyűlést hív össze, és a közgyűlés gondoskodik e törvény rendelkezései Készítette: dr. Takács Sándor



20

szerinti feltételek alapján az új Tanács és az új fellebbviteli bizottság tagjai megválasztásáról. Az elnök a közgyűlést követő 15 napon belüli időpontra összehívja a Tanácsot, amely gondoskodik e törvény rendelkezései szerinti feltételek alapján az akkreditáló bizottság létrehozásáról, az akkreditáló bizottság elnökének, valamint az akkreditáló bizottság tagjai megbízásáról. (3) A Testület e törvény hatálybalépése előtt megválasztott, illetve kinevezett tisztségviselői, testületi szervi tagjai a tisztújításig teljes jogkörben járnak el. (4) 2008. október 31-éig el kell fogadni az e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosított alapszabályt, az ennek megfelelő belső szabályzatokat, továbbá az új akkreditálási eljárási szabályzatokat, és elfogadásukat követően meg kell küldeni a törvényességi felügyelet gyakorlójának.




21

Általános indokolás Az Európai Akkreditálási Együttműködés (EA: European co-operation for Accreditation) 1997-ben alakult meg a laboratóriumakkreditáló szerveket tömörítő Európai Laboratóriumakkreditálási Együttműködésből (EAL) és a tanúsító szervezeteket akkreditáló Európai Tanúsítás-akkreditálási Együttműködésből (EAC). Az EA célja az akkreditálási tevékenység továbbfejlesztése és harmonizálása, a tagok közötti kölcsönös elismerési megállapodások megkötése, a tanúsítványok európai szintű elismerése és a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítása. Az EA és tagjai elősegítik az Európai Unió egységes belső piacának fejlődését, részt vesznek a jogilag szabályozott területen a kijelölési folyamatokban és szakértői tevékenységet végeznek az Európai Bizottság és az EFTA Titkárság részére. A Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: NAT) teljes jogú tagként képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Akkreditálási Együttműködésben (EA - European co-operation for Accreditation). Az EA multilaterális megállapodása (továbbiakban: MLA) lehetőséget ad az áruk és szolgáltatások Európán belüli és Európán kívüli értékesítésre. Azon országok, amelyek tagjai az MLA-nak, elismerik egymás akkreditáló testületei által kiállított tanúsításokat, tanúsítványokat. Az MLA egy akkreditálási „útlevél”, amely lehetővé teszi tagjai számára mind az európai, mind a nemzetközi piac elérését az Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködéssel (ILAC: International Laboratory Accreditation Cooperation) és a Nemzetközi Akkreditálási Fórummal (IAF: International Accreditation Forum) való együttműködés kapcsán. Azon EA tagok, akik az MLA szerződő felei, illetve azok, akik szerződő féllé kívánnak válni, szigorú és rendszeres nemzetközi értékelésnek kell megfelelniük. Az értékelés célja, hogy a szerződő fél megfelel-e az MSZ EN ISO/IEC 17011 harmonizált európai szabványnak illetve más alkalmazandó irányelveknek. Az EA a NAT-ot 2007. április 20-án értékelte és úgy találta, hogy nem felel meg azoknak az előírásoknak, amelyek révén az MLA-hoz csatlakozhat. A hiányosságok részben a NAT belső szabályzataiból és működéséből, részben a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény némely pontjaiból származnak. Az EA MLA Értékelő Bizottság a törvénnyel kapcsolatban a következő hiányosságokat tárta fel: 1. A törvény nem biztosítja hatékonyan a NAT számára a szükséges tanácsadó szakértelemhez való hozzáférést. 2. A törvény 9. § (5) bekezdésében rögzített közgyűlési szavazásról szóló szabályok nem tükrözik a különböző érdekelt felek kiegyensúlyozott képviseletét, különösen azért, mert az egyes felek képviselőit nem maga az érintett választja. 3. Nem minden érdekelt fél vesz részt az Akkreditálási Tanácsban. 4. A szakmai akkreditáló bizottság teljes mértékben részt vesz az akkreditálási folyamatban. Ugyanaz a bizottság dönt a vizsgálati és értékelési szakaszban, valamint az akkreditálás odaítéléséről is. 5. A törvény értelmében minden külföldi akkreditálási okirat elismerését külön díj fizetéséhez köti, amely hátrányos megkülönböztetést jelent a nemzetközi




megállapodásban résztvevő szervezetekkel szemben.

szervezetek

által

akkreditált

22

megfelelőség-értékelő

Az EA által megállapított hiányosságok kiküszöbölésére a törvényjavaslat a következők szerint tesz javaslatot. Ad 1. A szükséges szakértelemhez való hozzáférést, a megfelelő szakértői közreműködést a jövőben az Akkreditálási Iroda által működtetett szakmai bizottság fogja biztosítani, amely kidolgozza az akkreditálás speciális követelményeit és útmutatóit, továbbá az akkreditálásba bevonandó minősítőkkel és szakértőkkel szemben támasztott szakmai és összeférhetetlenségi követelményeket. Ad 2. A közgyűlés tagjainak csoportosítása alapvetően megváltozott, minden csoport egy szavazattal rendelkezik, a korábbi súlyozott szavazás helyett. Ad 3. A jelenlegi javaslat értelmében, egy szakértői tanács jönne létre, amelybe minden csoport maga választaná képviselőjét. A Tanács tagjait tevékenységükért díjazás illetné meg, kivéve a minisztérium által delegált tagot. Ad. 4. Az akkreditálási eljárás szakaszait a tervezet értékelési és döntéshozatali szakaszban határozza meg. Az értékelési szakaszt az ügyvezető igazgató által kijelölt minősítők és szakértők folytatják le, az akkreditálással kapcsolatos döntések meghozatala azonban az akkreditáló bizottság feladata. Az akkreditáló bizottság munkájában nem vehet részt az, aki az értékelési szakaszban már részt vett. Ad 5. A tervezet szerint a Tanács a külföldi akkreditálási okiratot díjfizetési kötelezettség nélkül elismeri, ha azt olyan akkreditáló szervezetet adta ki, amely a) az Európai Akkreditálási Együttműködés Kölcsönös Elismerési Megállapodásának tagjai, b) a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködés vagy Nemzetközi Akkreditálási Fórum Kölcsönös Elismerési Megállapodásának tagjai, c) amellyel Testület kétoldali megállapodást kötött.




23

Részletes indokolás Az 1. §-hoz A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: NATtv.) 2. § g) pontjának módosítása azt szolgálja, hogy a kérelmező által önként vállalt szabványoknak való megfelelés mellett a jogszabályoknak való megfelelés alapelvi szinten jelenjen meg a NATtv.-ben. A 2. §-hoz Az akkreditálási feltételek fogalmának pontosítását az indokolja, hogy a hatályos fogalom csupán a szabványoknak való megfelelést írja elő, azonban a vonatkozó jogszabályokra történő hivatkozás is szükséges, továbbá – a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvénnyel összhangban – egyértelműsíti, hogy a szabvány alkalmazása önkéntes. A 3. §-hoz A NATtv. koncepcionális változásai indokolják a módosítást. A NATtv. szerint működő szakmai akkreditáló bizottságok munkáját egy, a szakmai akkreditáló bizottságokat felváltó akkreditáló bizottság fogja ellátni, így annak tagjairól vezetnek nyilvántartást. A NATtv. 6. § (2) bekezdése a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: Testület) átlátható működése érdekében kiegészül azzal, hogy a Testület nyilvántartást vezet a Testület szervezeti és működési szabályzatáról, belső működésére vonatkozó egyéb belső szabályzatairól, az akkreditálásra és az akkreditálási eljárásra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó szabályzatokról, a külföldi akkreditálási okirat elismerésére vonatkozó szabályzatról, valamint a Testület szerveinek ügyrendjéről. A 4. §-hoz A módosítást az indokolja, hogy a Testület legtöbb tagját adó akkreditált szervezetek és természetes személyek eddig nem voltak elkülönítve tevékenységük szerint, ez elsősorban az Akkreditálási Tanács (a továbbiakban: Tanács) felépítésének pontos meghatározása szempontjából okozott problémát. A módosítás érinti az akkreditálásban érintett minisztériumokat is, mivel az eddigi általános meghatározás helyett, konkrétan megnevezésre kerülnek az akkreditálás területén érintett tárcák vezetői. Az 5. §-hoz A törvényben meghatározott módosítás az alapszabályra történő utalással pontosítja a NATtv. 8. §-át megelőző alcímet, figyelemmel arra, hogy a § alapvető rendelkezéseket tartalmaz az alapszabályt illetően is. Készítette: dr. Takács Sándor



24

A 6. §-hoz A NATtv. 9. § (6) bekezdésének módosítása a 7. § (1) bekezdésének módosítása, azaz a Testület tagjainak megváltozott összetétele miatt szükséges. A javaslat szerint a 9. § kiegészül a Testület közgyűlésének egyszeri felfüggesztésére vonatkozó lehetőséggel annak érdekében, hogy a költséghatékonyságra, az egyszerűbb és gyorsabb ügyintézésre figyelemmel, indokolt esetben ne kelljen új közgyűlés összehívását kezdeményezni. A 7. §-hoz A NATtv. 10. § e) pontjának módosítását az indokolja, hogy a törvény szerint a Tanács tagsága kétféle módon – választással és jelöléssel - áll össze. Egyrészt az akkreditálásban érdekelt miniszterek egymás között, egyeztetve döntenek a saját képviselőjük személyéről, másrészt a NATtv. 11. § (5) bekezdése szerint az egyes szervezetek jelöltjei közül a közgyűlés választja meg a tagokat. A közgyűlés által megválasztott tagokkal kapcsolatban azok visszahívása, és a díjazásuk megállapítása is a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A 8. §-hoz A NATtv. 11. §-ának módosítására azért szükséges, mert a Testület vizsgálata során az EA megállapította, hogy az egyes csoportok nem maguk jelölik képviselőiket. A módosítás az EA által megállapított nem-megfelelőség megszüntetését szolgálja oly módon, hogy az akkreditált szervezetek – számuknak megfelelő súlyozással – 9 tagot választanak maguk közül a Tanácsba. Az akkreditálásban érdekelt miniszterek egymás közötti egyeztetés során döntenek a képviselőjük személyéről, akiről a gazdaságpolitikáért felelős miniszter értesíti a Testület elnökét. A 11. § (3) bekezdés meghatározza a Tanács tagjaival szemben támasztott követelményeket, azaz, hogy a Tanácsba olyan személy választható, aki felsőfokú végzettséggel és az akkreditálás valamely területéhez kapcsolódóan legalább 10 éves szakmai gyakorlattal, továbbá az akkreditálásban jártassággal rendelkezik. Ennek indoka az, hogy az EA kifogásként fogalmazta meg azt is, hogy a Testület nem felel meg a nemzetközi szabvány azon rendelkezésének, miszerint „az akkreditálásra vonatkozó minden döntését … felkészült személy(ek) vagy bizottság(ok) hozza(ák)”. A tanácstagokkal szembeni összeférhetetlenséget a 17. § (2) bekezdése állapítja meg. A Tanács tagjának – 5 éves időtartamra – a közgyűlés a 7. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt szervezetek jelöltjei közül 2 személyt, valamint a 7. § (1) bekezdés b)–d) és f)-i) pontjában felsorolt szervezetek jelöltjei közül 1-1 személyt választ, ezáltal megfelel a nemzetközi szabvány azon követelményének, hogy „az érdekelt felek számára megteremt(se) az eredményes részvétel lehetőségét” és az „akkreditáló testület




25

biztosítsa az érdekelt felek kiegyensúlyozott képviseletét”. A Tanács választott tagjait tevékenységükért díjazás illeti meg. A 9. §-hoz A hatályos törvény szerinti szakmai akkreditáló bizottságokat a javaslat szerint egy akkreditáló bizottság váltja fel. Ezzel megszűnik az akkreditálási szakterületenként létrehozott önálló bizottságok rendszere, költséghatékonyabbá téve az ügyintézést. A bizottság 22 tagból, két elnökhelyettesből, valamint elnökből áll. A bizottság tagja az a személy lehet, aki az adott szakterületen felsőfokú végzettséggel és a szakterületen legalább 10 éves szakmai gyakorlattal, továbbá az akkreditálásban jártassággal rendelkezik. A bizottság aktuális döntéshozatali eljárásában pedig minden esetben az elnök (vagy helyettese) és az adott szakterületen jártassággal rendelkező tagok vesznek csak részt. Az akkreditáló bizottság elnökével, elnökhelyettesével, tagjaival szembeni összeférhetetlenségi szabályokat a 17. § (4) bekezdése állapítja meg. A 10. §-hoz A fellebbviteli bizottsággal kapcsolatos módosítását az indokolja, hogy a bizottság háromfős létszáma nem bizonyult elégnek a feladatai ellátásához, ezért 5 főre emelkedik a tagok száma. Az egyes eljárások lefolytatásában az elnök mellett egy jogi és egy felsőfokú végzettségű tag vesz részt. A fellebbviteli eljárás határidejének 45 napban történő meghatározása azért szükséges, mert a Ket. alapján a fellebbezési eljárás lefolytatására az alapeljárás határideje vonatkozik, ami az akkreditálási eljárás esetében 180 nap, a fellebbviteli eljárás lefolytatásához azonban rövidebb időtartam is elegendő. A 11. §-hoz A NATtv. 16. § (1) bekezdés új d) ponttal való kiegészülését az indokolja, hogy az EA a Testület előzetes értékelése során nem-megfelelőségként állapította meg a szakértelemhez való hozzáférést (ISO/IEC 17011, 4.2.6. pont). A módosítás a nemmegfelelőségi észrevételre kidolgozott megoldást jelenti, mivel az Akkreditálási Iroda mellett egy olyan szakmai bizottság jön létre, amely lehetővé teszi a szakértelemhez való hozzáférést az akkreditáláshoz közvetlenül kapcsolódó kérdésekben. A 12. §-hoz A testületi szervek tagjaival, tisztségviselőkkel szemben támasztott követelmények és összeférhetetlenségi szabályok módosítását az akkreditáló bizottság bevezetése, valamint a Tanács választott tagjaival kapcsolatos új szabályozás indokolja. A Tanács választott tagjaival szemben szigorú összeférhetetlenségi szabályok bevezetése azért indokolt, mert csak így biztosítható, hogy a Tanács tagjai teljesen elkülönüljenek az akkreditált szervektől. Készítette: dr. Takács Sándor



26

Az ügyvezető igazgatóval kapcsolatban eddig hiányoztak az összeférhetetlenségi szabályok, a módosítás e hiányosság pótlásának is eleget tesz. A 13. §-hoz A NATtv. 18. §-ának egyes bekezdéseinek módosítását az akkreditálási eljárással kapcsolatos szabályok pontosítása indokolja. A NATtv. 18. §-ának (12) bekezdése jelenleg csak az éves felügyeleti vizsgálat eljárásának díjkötelezettségét írja elő, a szabályozást azonban indokolt kiegészíteni a változás-bejelentésre – tehát kérelemre – induló rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárásokkal is, mivel ezen eljárások is a kérelmező ügyfél érdekében lefolytatott eljárásnak minősülnek. A 14. §-hoz A NATtv. 19. §-ának módosítása több okból szükséges. A 180 napos ügyintézési határidő meghosszabbítására jogosult személyek – a módosításnak köszönhetően – konkrétan megnevezésre kerültek. Az akkreditálási eljárás lefolytatása a módosítás eredményeképpen – a nemzetközi szabványban foglaltakkal összhangban – alapvetően megváltozik. Az akkreditálási eljárás elkülönül egy értékelési és egy döntéshozatali eljárásra. Az értékelési szakasz során az ügyvezető igazgató – amennyiben a kérelem megfelel a kötelező formai követelményeknek – minősítőkből és szakértőkből álló értékelő csoportot jelöl ki. Az értékelő csoport a kérelmezőnél helyszíni értékelést tart, amelynek eredményét jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet, a megvizsgált dokumentációt, az értékelő jelentést, az akkreditált státusz odaítélésére, szűkítésére, bővítésére vonatkozó ajánlását az értékelő csoport döntéshozatal céljából átadja az akkreditáló bizottságnak. Az akkreditáló bizottság a kérelem, az értékelési szakasz során összegyűjtött információ, a helyszíni értékelés jegyzőkönyve, az értékelő jelentés, valamint a kérelmező észrevételei alapján határoz az akkreditált státusz odaítéléséről vagy elutasításáról. A 15. §-hoz Az akkreditálási okirattal kapcsolatos szabályok pontosítását az indokolja, hogy az NATtv. nem tette egyértelművé, hogy az akkreditálási okirat – akkreditálás odaítéléséről szóló határozattal ellentétben – nem keletkeztet jogot és kötelezettséget. A 16. §-hoz A NATtv. 21. §-ának módosítását a felügyeleti vizsgálattal kapcsolatos pontosítások indokolják.




27

A 17. §-hoz A külföldi akkreditálási okirat elismerésével kapcsolatos szabályozás módosítása azért szükséges, mert az EA a Testület előzetes értékelése során a törvény ezen pontját nem-megfelelőnek ítélte. Ezért a 25. § (3) bekezdésben szereplő esetekben – tehát ha a külföldi akkreditálási okiratot olyan akkreditáló szervezet adta ki, amely az Európai Akkreditálási Együttműködés Kölcsönös Elismerési Megállapodásának, a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködésnek vagy a Nemzetközi Akkreditálási Fórum Kölcsönös Elismerési Megállapodásának tagja, továbbá amellyel a Testület kétoldalú elismerési megállapodást kötött – a díjfizetési kötelezettség megszűnik. A 18. §-hoz A gazdasági és közlekedési miniszter részére az igazgatási szolgáltatási díj mértékének meghatározására adott felhatalmazás kiegészül azzal, hogy a miniszteri rendelet a változás-bejelentésre – tehát kérelemre – induló rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárások esetében is meghatározhatja a díjakat. A 19. § -hoz Ez a szakasz tartalmazza a törvény hatálybalépésre vonatkozó rendelkezést, valamint a NATtv. azon szakaszait, amelyek hatályon kívül helyezésre kerülnek, illetve NATtv. egészén végigmenően a kifejezések szövegpontosítását az ún. mozaikos (szócserés) módszerrel. A hatálybalépés időpontja kellő időt biztosít a módosításban foglaltak végrehajtására való felkészülésre. A törvény – összhangban a deregulációs törekvésekkel – az utolsó érdemi (átmeneti) rendelkezésének hatályosulását követően, 2008. december 1-jén veszti hatályát. A 20. §-hoz E § tartalmazza az e törvényre vonatkozó átmeneti rendelkezéseket, meghatározza a tisztújítás körét, a tisztújító közgyűlés határidejét, valamint a tisztújító közgyűlés utáni szükséges feladatokról és annak határidejéről, rendelkezik továbbá az új alapszabály elfogadásának határidejéről.




28

ELŐTERJESZTÉS Az Európai Akkreditálási Együttműködés (EA: European co-operation for Accreditation) 1997-ben alakult meg a laboratóriumakkreditáló szerveket tömörítő Európai Laboratóriumakkreditálási Együttműködésből (EAL) és a tanúsító szervezeteket akkreditáló Európai Tanúsítás-akkreditálási Együttműködésből (EAC). Az EA célja az akkreditálási tevékenység továbbfejlesztése és harmonizálása, a tagok közötti kölcsönös elismerési megállapodások megkötése, a tanúsítványok európai szintű elismerése és a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítása. Az EA és tagjai elősegítik az Európai Unió egységes belső piacának fejlődését, részt vesznek a jogilag szabályozott területen a kijelölési folyamatokban és szakértői tevékenységet végeznek az Európai Bizottság és az EFTA Titkárság részére. A Nemzeti Akkreditáló Testület (továbbiakban: NAT) teljes jogú tagként képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Akkreditálási Együttműködésben (EA - European co-operation for Accreditation). Az EA multilaterális megállapodása (a továbbiakban: MLA) lehetőséget ad az áruk és szolgáltatások Európán belüli és Európán kívüli értékesítésre. Azon országok, amelyek tagjai az MLA-nak, elismerik egymás akkreditáló testületei által kiállított tanúsításokat, tanúsítványokat. Az MLA egy akkreditálási „útlevél”, amely lehetővé teszi tagjai számára mind az európai, mind a nemzetközi piac elérését a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködéssel (ILAC: International Laboratory Accreditation Cooperation) és a Nemzetközi Akkreditálási Fórummal (IAF: International Accreditation Forum) való együttműködés kapcsán. Azon EA tagok, akik az MLA szerződő felei, illetve azok, akik szerződő féllé kívánnak válni, szigorú és rendszeres nemzetközi értékelésnek kell megfelelniük. Az értékelés célja, hogy a szerződő fél megfelel-e az MSZ EN ISO/IEC 17011 harmonizált európai szabványnak illetve más alkalmazandó irányelveknek. Az EA a NAT-ot 2007. április 20án értékelte és úgy találta, hogy nem felel meg azoknak az előírásoknak, amelyek révén az MLA-hoz csatlakozhat. A hiányosságok részben a NAT belső szabályzataiból és működéséből, részben a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény némely pontjaiból származnak. Az MLA által lefolytatott értékelés eredményeképpen az előterjesztés a törvény következő főbb módosításaira tesz javaslatot. I. A hatályos törvény rendelkezései szerint a NAT szakmai akkreditáló bizottságokat működtet az akkreditálási eljárás lefolytatására, amely eljárásban azonban nem válik szét az értékelési és döntéshozatali szakasz. Az MSZ EN ISO/IEC 17011 harmonizált európai szabvány konkrétan rögzíti, hogy a két eljárási szakaszt függetleníteni kell egymástól. Jelen előterjesztés szerint az értékelési szakaszt egy minősítőkből és szakértőkből álló értékelő csoport folytatná le, míg a döntéshozatalt az állandó bizottságként működő Akkreditáló Bizottság hatáskörébe utalja.




29

II. Az EA értékelő bizottsága kifogásolta azt, hogy a hatályos törvényben a különböző érdekelt felek képviselete nem kiegyensúlyozott, az akkreditált szervezetek képviselete nem megfelelő. A tervezet az érdekelt felek kiegyensúlyozottabb képviseletét kívánja biztosítani azáltal, hogy megváltoztatja a szavazásra jogosultak csoportosítását, a közgyűlési szavazati arányok súlyozását, valamint egy szakértői bizottságot kíván létrehozni. A tervezet megoldja azt – az EA által kifogásolt – problémát is, hogy a NAT Tanács tagjai jelenleg nem függetlenek az akkreditált szervezetektől. Ezzel összefüggésben a Tanács tagjaira vonatkozóan összeférhetetlenségi szabályok is kidolgozásra kerültek. III. Szükséges a fellebbviteli bizottság tagszámát és feladatinak körét bővíteni, hogy a bizottság folyamatos működése biztosítható legyen, valamint azért, hogy az eljárásban ne csak a határozatokkal, hanem a végzésekkel szemben is biztosított legyen a jogorvoslat lehetősége. IV. A törvény felülvizsgálta során több ponton szükségnek láttuk pontosító jellegű módosítások átvezetését. Kérjük a Kormánytól a mellékelt határozati javaslat elfogadását.



Tervezet. a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló évi LXXVIII. törvény módosításáról

Recommend Documents