TERVEZET a Zöld Közbeszerzés Nemzeti Cselekvési Tervről

AZ ELŐTERJESZTÉST A KORMÁNY NEM TÁRGYALTA MEG, EZÉRT AZ NEM TEKINTHETŐ A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁNAK

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER

Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. § rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült: 2009. december

TERVEZET a Zöld Közbeszerzés Nemzeti Cselekvési Tervről /közigazgatási egyeztetés/

Budapest, 2009. december


EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai munkaterv szerint szakmapolitikai értekezlet időpontja: honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja

Ténylegesen 2009. december 14. 2009. december 15. 2010. január 15.

2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje alapján észrevételezésre jogosultak, jogszabály alapján egyetértési joggal rendelkezők intézmény

egyetért

nem ért egyet

nem adott véleményt

MeH IRM PM 2.2. A Kormány ügyrendje vagy jogszabály alapján véleményezésre jogosultak intézmény

egyetért

nem ért egyet


OKT Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa NFGM FVM KüM KHEM SZMM ÖM OKM HM EüM

2 készítette:

látta

jóváhagyta:

dr. Havas-Kovács Gabriella tan. 4-573-588, [email protected] dr. Bagi András szakm. tan. 4-573-413, [email protected]

Borsányi-Bognár Levente főovh., dr. Farkas Hilda főov., dr. Gosztonyi Ádám főov., Dióssy László szát., dr. Erdey György szát.

Szabó Imre miniszter


2.3. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv

egyetért

nem ért egyet


Közbeszerzések Tanácsa Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Jegyzők Országos Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Budapesti Kerületek Országos Önkormányzati Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

2.4. Társadalmi szervezetek

társadalmi szervezet

egyetért

nem ért egyet


észrevétele maradt fenn

Környezetbarát Kht. HUMUSZ REFLEX Levegő Munkacsoport Pécsi Zöd Kör MKIK Tudatos Vásárlók Egyesülete

3 készítette:

látta

jóváhagyta:





VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az előterjesztés célja 1.1.A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél A közbeszerzési eljárások ajánlatkérői nagy befolyással bíró fogyasztók szerte Európában. A közbeszerzések értéke az EU bruttó hazai termékének évente mintegy 16%-át képviseli. Amennyiben a lefolytatott közbeszerzési eljárások során környezetbarát termékek és szolgáltatások megrendelésére kerül sor, az ajánlatkérők „zöld” beszerzéseikkel példát mutatnak a fogyasztóknak és befolyásolhatják a piacot, s az ipar ösztönzést kaphat az ajánlatkérők igényeinek megfelelő „zöld” technológiák kialakítására, környezetbarát termékek kifejlesztésére. A közpénzekből megvalósuló beszerzések esetében különösen nem indokolt fenntartani egy nem kellően környezetbarát termék- és szolgáltatásstruktúrát, amely közvetlenül vagy közvetve hozzájárul az erőforrások pazarló felhasználásához, illetve a környezet szennyezéséhez, amelynek hatásait közpénzből kell mérsékelni. A közbeszerzések környezeti hatásai többszöröződhetnek, ha más fogyasztók is ösztönzést kapnak a jó példák révén környezetbarát beszerzésekre. A zöld közbeszerzés fogalmát az Európai Bizottság megbízásából elkészült tanulmány határozta meg. Eszerint zöld közbeszerzésnek nevezzük az olyan közbeszerzést, amely során az ajánlatkérő a beszerzési folyamat minden szakaszában figyelembe veszi a környezetvédelem szempontjait, és az életciklusuk során a környezetre lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások keresésével és előnyben részesítésével ösztönzi a környezetbarát technológiák elterjedését és a környezetbarát termékek előállítását. Az Európai Bizottság az Integrált Termék Politikáról szóló 2003. június 18-i közleményében a termékek környezetbarát teljesítményének javítása érdekében felhívta a tagállamokat arra, hogy nemzeti cselekvési tervek elkészítésével járuljanak hozzá közbeszerzéseik környezetbarátabbá tételéhez. E közösségi célkitűzésekkel összhangban 2006-ban munkacsoport alakult a magyar cselekvési terv elkészítésére. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium koordinálásával létrejött munkacsoport a környezetvédelem, a környezettechnológia és a közbeszerzések területének szakmai képviselőiből alakult, a munkacsoport tagja a Környezettudományi Központ, a Környezetbarát Kht., az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Közbeszerzések Tanácsa, a Miniszterelnöki Hivatal (Központi Szolgáltatási Főigazgatóság) és a Fővárosi Önkormányzat képviselője. A munkacsoport 2007 első félévében elkészítette a hazai Cselekvési Terv első tervezetét, e tervezet annak az azóta elkészült hatástanulmány alapján módosított változata. Az elméleti és gyakorlati tapasztalatok alapján a környezetbarát szempontú közbeszerzések elterjedéséhez három fontos előfeltételnek kell teljesülnie: (1) a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályokban meghatározott lehetőség vagy kötelezés, (2) a termékek és szolgáltatások környezetvédelmi szempontú minősítési rendszere, (3) az alkalmazáshoz szükséges ismeretek rendelkezésre állása és az alkalmazási hajlandóság megléte a közbeszerzési eljárások kiíróinál.

4 készítette:

látta

jóváhagyta:





(1) A környezetvédelmi szempontok közbeszerzési eljárások során történő alkalmazására a jogszabályok lehetőséget adnak. Az alapvető cél a lehetőséget biztosító szabályozás kötelezéssé alakítása. A Cselekvési Terv első lépésként a központosított közbeszerzések hatálya alá tartozó egyes termékek esetében javasolja a jogszabályi kötelezés megvalósítását. Ezt követően elő kell készíteni a központosított közbeszerzések körén kívül eső közbeszerzésekre (pl. önkormányzatok beszerzései) vonatkozó kötelező törvényi előírások megalkotását. Szükséges, hogy a kiírásra kerülő támogatási pályázatok, különösen az uniós pályázatok már tartalmazzák ezt a követelményt. Addig is, amíg a jogszabály nem kötelez, hanem csupán lehetőséget biztosít a környezetvédelmi szempontok alkalmazására, megfelelő tájékoztatás révén növelni kell a jogszabályi lehetőségek gyakorlati alkalmazását a hazai ajánlattételi felhívásokban. (2) Magyarországon biztosított a zöld közbeszerzések második alapvető feltétele: rendelkezésre állnak a piacon olyan termékek, illetve szolgáltatások, melyek környezetbarát jellemzőkkel bírnak és pozitív környezeti hatással rendelkeznek. A nemzeti környezetbarát termék minősítő rendszerben több mint 50 termék és szolgáltatás vonatkozásában került kidolgozásra a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszere. Az EU öko-címke termék minősítő rendszerben 25 termékcsoportra áll rendelkezésre életciklus elemzésen alapuló kritérium rendszer. Az EU vállalati környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerében (EMAS), illetve az ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszerében való részvétel szintén garanciát jelent egyes vállalatok környezettudatos magatartására. A jövőben tovább kell ösztönözni és szélesíteni a minősített termékek és szolgáltatások körét. (3) A jelenlegi helyzetkép szerint leginkább az ismeretek és alkalmazási hajlandóság szintje marad el a kívánatostól. Néhány pozitív hazai kezdeményezés ismert: Budapest Főváros Önkormányzata például 2006. júniusában fogadta el Zöld Közbeszerzési Szabályzatát, melyben célul tűzi ki, hogy a közbeszerzési eljárások során az esetek 40%-ában a beszerzési folyamat legalább egy szakaszában figyelembe veszik a környezetvédelem szempontjait. A lényegében megfelelően rendelkezésre álló jogszabályi és szakmai minősítési feltételeknek való érvényszerzéssel a Cselekvési Terv célja a környezetbarát (”zöld”) közbeszerzések széleskörű elterjesztése Magyarországon, amely biztosítja azt, hogy az állam a közpénzeket környezeti szempontból is optimális módon használja fel, ennek következtében a piacon keresztül innovációra készteti a kevésbé környezetbarát termékek előállítóit és vásárlóit, valamint elősegíti a környezettudatos gondolkodás elterjedését, mindezeken keresztül hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez. Annak érdekében, hogy a zöld közbeszerzés ügye példákban gazdag impulzusokat kapjon, a „zászlóshajó”-termékek esetében kezdeményezni kell azt, hogy a központosított közbeszerzéseket szabályozó rendeletben kötelezően végrehajtandó rendelkezésként kerüljön megadásra egyes kijelölt termékkörök közbeszerzésének környezetbarát módon történő megvalósítása, így a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó, valamint ahhoz önként csatlakozó szervezetek e termékek beszerzése során érvényesíteni fogják a környezetvédelmi szempontokat. Hasonlóan fontos előrelépés, hogy a Kormány szakmai felelősségébe tartozó horizontális programok (különösen az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai) keretében kiírt pályázatok feltételrendszerében is szerepeljenek a beszerzésekkel kapcsolatos környezetvédelmi kritériumok. Ennek megfelelően gondoskodni kell arról, hogy a vonatkozó jogszabályok, programok és kiírások 5 készítette:

látta

jóváhagyta:





kialakítása során megjelenjenek a zöld szempontok. A konkrét gyakorlati példák megteremtésén túl a cselekvési terv nagy hangsúlyt fektet a szükséges információáramlás biztosítására. Ez megfelelő e-tudásbázis megteremtésével, a szakemberek tervszerű képzésével, a szükséges segédanyagok elkészítésével valósulhat meg. Az ajánlatkérői oldal tájékoztatásán túl az érintett vállalkozások, elsősorban a kis- és középvállalkozások felkészítését kell elvégezni

1.2.A kormány-előterjesztés szükségességének okai Az Európai Bizottság az Integrált Termék Politikáról szóló 2003. június 18-i közleményében a termékek környezetbarát teljesítményének javítása érdekében felhívta a tagállamokat arra, hogy nemzeti cselekvési tervek elkészítésével járuljanak hozzá közbeszerzéseik környezetbarátabbá tételéhez

2. Az igénybe vett eszközök 2.1. jogalkotás 2.2. egyéb intézkedés – 2.3. alternatíva Nincs 3. Kormányprogramhoz való viszony A munkaanyag kapcsolódik a kormányprogram „Tisztább és egészségesebb környezet” c. fejezetében megfogalmazott általános célkitűzésekhez.

4. Előzmények, kapcsolódások A munkacsoport 2007 első félévében elkészítette a hazai Cselekvési Terv első tervezetét, azt azonban a Kormány nem fogadta el, és hatástanulmány elkészítését kérte a Minisztériumtól. A munkaanyag utolsó belső véleményezése 2009 októberében zajlott le, a jelenlegi anyag az időközben elkészült hatásvizsgálatnak megfelelően módosításra került. A Tervezet kapcsolódik az Energiahatékonysági Cselekvési Tervhez, amely a közbeszerzések tekintetében az energiahatékonyság vonatkozásában hasonló célokat fogalmaz meg, mint a jelen előterjesztés, és valamennyi közbeszerzést érintően prioritássá kívánja tenni az energiahatékonysági kritériumokat. A közbeszerzések környezetbaráttá és energiahatékonnyá tétele – szorosan összefügg, egymást feltételező, és erősítő folyamatokat indíthat be, amely mind a környezetvédelem (ezen belül is a klímavédelem), mind az energiahatékonyság (-takarékosság), mind a közpénzek hosszú távon is takarékos és bölcs felhasználása szempontjából is kedvező hatással jár.

5. Európai uniós kapcsolódások 5.1. A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai 6 készítette:

látta

jóváhagyta:





Az Európai Bizottság az Integrált Termék Politikáról szóló 2003. június 18-i közleményében számos eszközt hirdetett meg a termékek környezetbarát teljesítményének javítása érdekében. Célul tűzte ki valamennyi érdekelt bevonását (közöttük a közbeszerzési eljárásokban ajánlatkérőnek minősülő hatóságokat, szervezeteket is), hogy beszerzéseikkel mutassanak példát, és kedvezően befolyásolják a piacot. Ennek előmozdítása érdekében felhívta a tagállamokat arra, hogy nemzeti cselekvési tervek elkészítésével járuljanak hozzá közbeszerzéseik környezetbarátabbá tételéhez. A Kormány által elfogadott Cselekvési Tervről tájékoztatni kell az Európai Bizottságot.

5.2.Előzetes véleményezési kötelezettség áll fenn az Európai Unió joga alapján. A tervezetre vonatkozó előzetes véleményezési kötelezettség nem áll fenn..

5.3.A tervezet az EKSz. 87. cikke szerinti állami támogatást tartalmaz. A tervezet nem tartalmaz ilyen rendelkezést. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk -

7. Társadalmi egyeztetés A közigazgatási egyeztetés megkezdésekor a jogszabálytervezetek felkerülnek a KvVM honlapjára, ahol a társadalmi szervezetek és az állampolgárok a közigazgatási észrevételezésre, véleményezésre megállapított határidőn belül észrevételt tehetnek. A tervezetek a közigazgatási egyeztetés keretében továbbá közvetlenül is megküldésre kerülnek az egyeztetési lap 2.4. pontjában felsorolt szervezeteknek, valamint az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak. 8. Vitás kérdések _

9. Az előterjesztés kommunikációja Igen / nem? Javasolt-e az előterjesztés kommunikációja? Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás A kormányzati kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Az előterjesztő részéről nyilatkozni fog:

Következik-e kommunikációs kényszer a döntésből? 7 készítette:

látta

jóváhagyta:





Részletes kommunikációs terv:

8 készítette:

látta

jóváhagyta:





HATÁSVIZSGÁLATI LAP I. A végrehajtás feltételei II. A társadalmi hatások összefoglalása A zöld közbeszerzés bevezetésének egyértelmű pozitív környezeti hatásai vannak, mivel a feltételrendszerek a termékek teljes életciklusának figyelembevételével lettek kialakítva. A hatások termékkörönként különbözőek, ki lehet emelni a kibocsátások csökkenését (pl.: CO2, por, NOx), illetve az alacsonyabb energiafelhasználást. A környezettudatos termékek esetében mind a gyártás, mind a használat gyakran a hagyományos termékeknél magasabb technológiai szintet igényel, így ezen termékek elterjedése tudás-diffúzióval, modernizációs hatással járhat. Amennyiben a közbeszerzés volumene számottevő, és a korábban alkalmazott gyakorlat szerinti nem környezettudatos beszerzéssel szemben a feltételeknek megfelelő zöld termékek és szolgáltatások kerülnek előtérbe, így a megnövekedett kereslet miatt elérhető lehet bizonyos (hazai gyártású) környezetbarát termékeknél a méretgazdaságosság és a csökkenő árak. Átrendeződés várható a környezetbarát termékek irányába; a zöld közbeszerzési eljárás bevezetésének ezen keresztül hatása lehet a munkaerőpiacra is. A jelentős import miatt ez azonban nem számottevő (és inkább forgalmazókat, szolgáltatókat, kivitelezőket érint, mint gyártókat), és várhatóan nem a munkahelyek számát érinti, inkább a munkaerővel szemben támasztott követelmények esetleges változását. Egy példa a zöld takarítási szolgáltatás növekvő kereslete esetén a képzett takarító személyzetre való igény, illetve a gépjármű- és számítástechnikai szervizek növekvő körében a modernebb tudást igénylő felkészültség. Azokon a területeken, ahol hazai gyártás van, szintén nem várható a munkahelyek számában nettó változás (építőanyagok, tisztítószerek, autóbuszok), mert a többlet zöldtermék-keresletet a meglévő munkaerő képzésével és átirányításával általában meg tudják oldani. Jelentős ZKE volumen esetén az alkalmazkodni kevésbé és rugalmasan tudó vállalatok között munkaerőmozgás is jelentkezhet. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei Beszerzők szemszögéből Általánosságban elmondható, hogy a zöld közbeszerzés bevezetése összességében többnyire nem ró pénzügyi többletterhet a beszerzőkre, mert a környezetbarát termékek esetenkénti nagyobb beruházási költsége vagy a felhasználási időtartam vége előtt készítette: látta jóváhagyta: 9 dr. Havas-Kovács Gabriella tan. 4-573-588, [email protected] dr. Bagi András szakm. tan. 4-573-413, [email protected]




megtérül(irodatechnika, gépjárművek, épületek energiahatékonysága), vagy eleve nem magasabb a beszerzési költség (egyes papírtermékek, tisztítószerek, számítógépek). Néhány terméknél/szolgáltatásnál viszont a zöld alternatíva ténylegesen magasabb kiadásokat jelent a termék teljes élettartama alatt (épületek nem energetikai környezeti tulajdonságai, komplex takarítási szolgáltatások). Egyes termékcsoportok esetén a zöld cikkek a „hagyományos” helyettesítőiknél fejlettebb technológiákat képviselnek, melyek megtérülése viszonylag gyors: ilyenek például az LCD monitorok CRT-k helyett, a laptopok vagy vékonykliensek használata PC-k helyett, a hibrid autók, amelyek előtérbe kerülése pusztán anyagi okokból is indokolt. Ezek kapcsán a zöld beszerzést lebonyolító szervezeteknek ugyan magasabb kezdeti beruházással kell számolniuk (azzal sem minden esetben), de a termékekkel kapcsolatos összes költséget a termék/szolgáltatás teljes élettartamában tekintve költségcsökkenést tudnak elérni. Pályázók szemszögéből A zöld közbeszerzés bevezetésének közvetett következménye lehet a Környezetbarát termék védjegyek terjedése. Ennek költségét, és adminisztrációs terheit az ajánlattevő vállalkozásoknak kell viselniük. Probléma azonban, hogy a vállalkozások nagy része úgy ítéli meg, hogy az eljárás drága és bonyolult, és nincs elég marketing értéke ahhoz, hogy komoly piaci előnyt jelentsen annak birtoklása. Ösztönzőleg hathat azonban, ha a közbeszerzési eljárásban megkönnyíti a vállalatok részvételét a védjegy. Ugyanakkor védjegy nélkül is részt lehet venni a zöld beszerzésben de a megfelelés védjegy nélküli bizonyítása várhatóan nem ró kisebb terhet a pályázókra, különösen, ha nemcsak egy esetben akarnak zöld közbeszerzésben indulni. b) A háztartások pénzügyi terhei A zöld közbeszerzés bevezetése a háztartásokat tekintve nem jár többlet pénzügyi teherrel. c) Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei Nincsenek. d) Hatékonysági és versenyképességi költségek Ahhoz hogy egy pályázó (különösképpen forgalmazók, szolgáltatók, kivitelezők) versenyképes maradjon, szükséges hogy a megváltozott körülményekre rugalmasan reagáljon, azaz ha korábban nem szerepelt a kínálatában a zöld közbeszerzés követelményeknek megfelelő termék, akkor megszervezze termékeinek/szolgáltatásainak bevezetését. Ez esetenként járhat bizonyos költségekkel, például a munkaerő képzés költségei, ezek azonban nem számottevőek. e) Az előterjesztés adminisztratív terhei

készítette: dr. Havas-Kovács Gabriella tan. 4-573-588, [email protected] dr. Bagi András szakm. tan. 4-573-413, [email protected]

10

látta

jóváhagyta:




Az új termékek bevezetése utánajárást igényel a beszerző intézményeknél, így a KSZF-nél is, az ajánlatkérő dokumentációban ugyanis pontos műszaki tartalommal ellátott termékeket kell felsorolni. Így tisztában kell lenni a környezettudatos termékekkel szemben támasztott követelményekkel, feltételrendszerrel, és a piac kínálatával. Szükséges lehet a termékek/beszállítók ellenőrzése is, amennyiben az adott beszállító nem rendelkezik környezetbarát termék címkével, de a konkrét feltételeknek megfelel. Ez – egyelőre nem számszerűsíthető és főleg kezdetben – némi többlet munkaidő ráfordítást igényelhet a munkatársaktól. A fentiek alapján továbbá szükséges lehet az adott területen dolgozó személyek továbbképzése, informálása a termékekről, eljárásról, illetve a célokról, lehetőségekről. Ennek költségeit várhatóan az adott intézményeknek kell megfizetniük. Összességében várhatóan tehát a bevezetéskor jelentkezhet valamennyi adminisztratív többletmunka, vagy többletkiadás, de a későbbi működésre várhatóan a zöld közbeszerzés bevezetése nincs számottevő hatással. IV. Költségvetési hatások A zöld közbeszerzés esetében egyrészt az adott termékkör (mind a konvencionális termékek, mind a zöld helyettesítőik esetében) magas importtartalma, másrészt az a tény, hogy a zöld közbeszerzés általában nem jelent többletkiadást a beszerzők részéről, azt vonja maga után, hogy a GDP-re, az államháztartási és a folyó fizetési mérleg hiányára a zöld közbeszerzés nem lesz észrevehető hatással. Jelentős mértékű középületcélú zöld közbeszerzés azonban jelentős energia-megtakarítást (és kisebb mértékben megújuló energia térnyerést) eredményezne; ez a csökkenő energiaimport révén a folyó fizetési mérleg hiányára is észrevehető mértékben jótékonyan hatna. A zöld közbeszerzés bevezetésének hatására a felhalmozási költségek esetenként nőhetnek, ezt azonban ellensúlyozza a működési költségek sokszor jelentős csökkenése (például a kisebb energia-felhasználás következtében). A közbeszerzéssel kapcsolatos összefoglaló, átfogó, rendszerezett adatbázis hiányában az adatok csak nehezen és hiányosan hozzáférhetőek, illetve ellentmondásosak. Így a konkrét számítás, becslés nehézségekbe ütközik. A zöld közbeszerzést csak mint állami kiadásokat vizsgáltuk, így a forrásösszetételt nem. Az államháztartás bevételi oldalára nehezedő többletnyomás azonban nem várható. Bizonyos zöld közbeszerzésbe eső termékköröknél a környezetvédelmi jelleg miatt, a beszerzők sikeres pályázatai esetén lehetséges többlet EU forrás biztosítása (pl. építési munkák).


11

látta

jóváhagyta:




Miként változnak az előterjesztés elfogadásából következően az egyes években a következő adatok? (a költségvetési törvényben meghatározotthoz, a hároméves keretszámokhoz, illetve a jóváhagyott létszámkerethez képest) Uniós forrás összege Kiadás (önerő Bevétel és Saját Költségvetési Létszám nélkül) kiadás bevétel támogatás (fő) egyenlege Önerő forrása: Működési Felhalmozási 2009 0

0

Csökkenhet: Energia megtakarítás

2010 0

0


2011 0

0


2012 0

0



Némely területen növekedhet: Beruházási költségek esetleges növekedése Némely területen növekedhet: Beruházási költségek esetleges növekedése Némely területen növekedhet: Beruházási költségek esetleges növekedése Némely területen növekedhet: Beruházási költségek esetleges növekedése

12

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

látta

jóváhagyta:




……/2009. (……) Korm. határozat a Zöld Közbeszerzés Nemzeti Cselekvési Tervének végrehajtásáról A Kormány a közösségi célkitűzésekkel összhangban a környezeti szempontok közbeszerzések során történő hangsúlyosabb figyelembevétele, valamint a környezetvédelem és a közbeszerzések céljainak közelítse érdekében: 1. elfogadja a határozat mellékletét képező Zöld Közbeszerzés Nemzeti Cselekvési Tervet; 2. elrendeli a Zöld Közbeszerzés Nemzeti Cselekvési Tervben meghatározott feladatok végrehajtását; felelős: határidő:

környezetvédelmi és vízügyi miniszter érintett miniszterek a Cselekvési Tervben foglaltak szerint

3. elrendeli a zöld közbeszerzés alkalmazását a kiírásra kerülő támogatási pályázatokban, valamint az uniós pályázati kiírásokban; felelős: határidő:

érintett miniszterek folyamatos

4. elrendeli a környezeti kritériumok minősítési módszertanának kidolgozásához szükséges állami és egyéb támogatások lehetőségének vizsgálatát; felelős: határidő:

környezetvédelmi és vízügyi miniszter igazságügyi és rendészeti miniszter érintett miniszterek 2010. július 31.

5. elrendeli a Zöld Közbeszerzés Nemzeti Cselekvési Terv monitoring- és értékelési módszertanának kidolgozását. felelős: határidő:

környezetvédelmi és vízügyi miniszter érintett miniszterek 2010. július 31.


13

látta

jóváhagyta:




Melléklet a ……/2009. (……) Korm. határozathoz

ZÖLD KÖZBESZERZÉS NEMZETI CSELEKVÉSI TERV Tartalomjegyzék

1.

BEVEZETÉS ........................................................................................................................... 2 1.1 Előzmények ..................................................................................................................... 2 1.2 Zöld közbeszerzés az Európai Unióban: gyakorlati tapasztalatok................................... 3 2. Helyzetelemzés ........................................................................................................................ 5 2.1 A közbeszerzések környezeti hatásai Magyarországon ................................................... 5 2.2 Központosított közbeszerzések Magyarországon ............................................................ 6 2.3 A zöld közbeszerzések feltételei Magyarországon .......................................................... 8 3. Célkitűzések ........................................................................................................................... 10 3.1 A Nemzeti Cselekvési Terv hosszútávú céljai............................................................... 10 3.2 A Nemzeti Cselekvési Terv (2010-2012) ideje alatt elérendő középtávú célok............ 10 4. Konkrét végrehajtási programok ............................................................................................ 12 4.1 A Cselekvési Terv végrehajtásához szükséges feltételek megteremtése ....................... 12 4.2 Jogszabályi háttér módosítása........................................................................................ 13 4.3 Kritériumrendszer kialakítása és gondozása .................................................................. 14 4.4 Piackutatás ..................................................................................................................... 14 4.5 Képzési, oktatási programok ......................................................................................... 15 4.6 Zöld beszerzési honlap .................................................................................................. 16 4.7 Médiakampány .............................................................................................................. 17 5. Termékek rendszere ............................................................................................................... 19 5.1 Termékcsoportok kiválasztásának szempontjai ............................................................. 19 5.2 Követelményrendszert támogató környezeti jelölések .................................................. 22 6. Monitoring és értékelés .......................................................................................................... 24 6.1 Alapelvek ....................................................................................................................... 24 6.2 Éves jelentés .................................................................................................................. 24 6.3 Mutatók .......................................................................................................................... 24 6.4 Az Akcióterv éves monitoringjának és értékelésének folyamata valamint kapcsolatuk az Akcióterv egészével ................................................................................................................... 25


1. BEVEZETÉS

1.1 Előzmények A Zöld Közbeszerzés Nemzeti Cselekvési Terv (a továbbiakban: Cselekvési Terv) célja az ún. zöld, azaz környezetbarát közbeszerzések előmozdítása Magyarországon. A közbeszerzési eljárások ajánlatkérői nagy befolyással bíró fogyasztók szerte Európában, közbeszerzéseik értéke évente mintegy 16%-át képviseli az Európai Unió bruttó hazai termékének. Amennyiben az általuk lefolytatott közbeszerzési eljárások során környezetbarát termékek és szolgáltatások megrendelésére kerül sor, ezzel jelentős mértékben hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődéshez. Az ajánlatkérők zöld beszerzéseikkel példát mutatnak a fogyasztóknak és befolyásolhatják a piacot. Amennyiben az ajánlatkérők a környezetbarát termékek és szolgáltatások felé mutatnak érdeklődést, az ipar ösztönzést kap az ezt kielégítő zöld technológiák kialakítására. A közhiedelemmel ellentétben, amennyiben egy szerződés teljes életciklus-költségeit vesszük figyelembe, a zöld szemléletű közbeszerzés lehetővé teszi, hogy költséget takarítsunk meg és ezzel egy időben környezetünket is védjük. A zöld beszerzések megvalósításával energiát és anyagot takaríthatunk meg, csökkenthetjük a hulladék és a szennyezés mennyiségét, hatványozva ezeket a pozitív hatásokat azzal, hogy a kisebb fogyasztók is ösztönzést kapnak a jó példák révén a környezetbarát beszerzések megvalósítására. 1997 óta az Európai Unió elkötelezte magát a fenntartható, azaz az olyan fejlődés mellett, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket: nemcsak Európában, hanem világszerte. Ehhez gondos egyensúlyt kell fenntartani a gazdasági jólét, a társadalmi igazságosság és az egészséges környezet között. A fenntartható fejlődés magában foglalja a környezet minőségének védelmét és javítását, mely egyrészt a Föld azon kapacitásainak védelmét jelenti, hogy az életet annak sokféleségében megőrizze, másrészt a bolygó természetes erőforrásai korlátainak tiszteletben tartását. A fenntartható fejlődés csak a kormányzat minden szintjének bevonásával, a környezetvédelmi szempontok valamennyi politikai területbe történő integrálásával valósítható meg, melynek fontos részét képezi a környezetbarát közbeszerzési politika is. E célkitűzéssel összhangban az Európai Bizottság az Integrált Termék Politikáról szóló 2003. június 18-i közleményében1 számos eszközt hirdetett meg a termékek környezetbarát teljesítményének javítása érdekében, azok teljes életciklusa során. Célul tűzték ki valamennyi érdekelt bevonását (közöttük a közbeszerzési eljárásokban ajánlatkérőnek minősülő hatóságokat, szervezeteket is), hogy beszerzéseikkel mutassanak példát, és kedvezően befolyásolják a piacot. Ennek előmozdítása érdekében felhívták a tagállamokat arra, hogy nemzeti cselekvési tervek elkészítésével járuljanak hozzá közbeszerzéseik környezetbarátabbá tételéhez. Az Európai Unió 2004. január 24-én cselekvési tervet fogadott el a környezetbarát technológiákért és e körben a zöld közbeszerzéseket szintén különös jelentőségűnek ítélték meg.

1

http://ec.europa.eu/environment/ipp/ippcommunication.htm készítette: dr. Havas-Kovács Gabriella tan. 4-573-588, [email protected] dr. Bagi András szakm. tan. 4-573-413, [email protected]

2

látta

jóváhagyta:




A 2004. március 31-én elfogadott új közösségi közbeszerzési irányelvek2 biztosítják a lehetőséget arra, hogy a környezetvédelmi megfontolásokat a közbeszerzési eljárások során az ajánlatkérők érvényesítsék. A környezetbarát technológiákért cselekvési terv végrehajtásáról készített beszámolóról szóló közleményében (COM (2005) 16 final) az Európai Bizottság ismételten felhívta a tagállamokat arra, hogy a zöld közbeszerzések előmozdítására készítsék el nemzeti akcióterveiket. E közösségi célkitűzésekkel összhangban munkacsoport alakult a magyar cselekvési terv elkészítésére. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium koordinálásával mind a környezetvédelem, mind a közbeszerzések területének szakmai képviselete megvalósult az egyeztetések során, a munkacsoport megbeszélésein részt vett a Környezettudományi Központ, a Környezetbarát Termék Kht., az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Közbeszerzések Tanácsa, a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság és a Fővárosi Önkormányzat. A Nemzeti Cselekvési Terv az Európai Bizottság iránymutatásának figyelembevételével készült.

1.2 Zöld közbeszerzés az Európai Unióban: gyakorlati tapasztalatok A zöld közbeszerzés fogalmát az Európai Bizottság megbízásából 2005. októberében elkészült tanulmány3 által használt definíciónak megfelelően határoztuk meg. Eszerint zöld közbeszerzésnek nevezzük az olyan közbeszerzést, amelynek során az ajánlatkérők a beszerzési folyamat minden szakaszában figyelembe veszik a környezetvédelem szempontjait, és az életciklusuk során a környezetre a lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások keresésével és előnyben részesítésével ösztönzik a környezetbarát technológiák terjedését és a környezetbarát termékek előállítását. A zöld közbeszerzések területén számos uniós tagállam jó példájára támaszkodhatunk. Az Európai Bizottság által 2005. októberében publikált helyzetfelmérés hét „zöld tagállamot” nevez meg (Ausztria, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Hollandia, Németország, Svédország), melyek közbeszerzéseik jelentős hányadában figyelembe vesznek zöld szempontokat. E tagállamok közül is kiemelkedik két tagállam, mely jelentős elkötelezettséget mutat a zöld közbeszerzés irányában: Dániában a hatóságok 40%-a alkalmaz környezeti kritériumokat beszerzéseinek több mint 50%-a tekintetében, míg Svédországban a hatóságok fele alkalmaz ilyen követelményeket beszerzéseik szintén 50%-a vonatkozásában. Ezen a két országon kívül a felsorolt további öt ország értékei haladják meg az Unió 19%-os átlagát. A helyzetfelmérés szerint a zöld közbeszerzések megvalósulását jelentősen hátráltatja az információk és praktikus/gyakorlati eszközök (kézikönyvek, internetes-eszközök) hiánya, az a meggyőződés, miszerint a környezetbarát termékek drágábbak, a környezeti információk és a 2

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/18/EK irányelve az építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (a továbbiakban a 2004/18/EK irányelv) és az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/17/EK irányelve a vízügyi, energiaipari és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról (a továbbiakban a 2004/17/EK irányelv) 3

Az Európai Bizottság megbízásából a Take 5 konzorcium [Virage (Hollandia), a Macroscopio (Olaszország), a Global 2 Local (Nagy-Britannia), a Környezettudományi Központ (Magyarország) és a SYKE (Finnország)] által elkészített helyzetfelmérés „Green Public Procurement in Europe, Status Overview, 2005. október, elérhető: http://ec.europa.eu/environment/gpp/pdf/report_facts.pdf készítette: dr. Havas-Kovács Gabriella tan. 4-573-588, [email protected] dr. Bagi András szakm. tan. 4-573-413, [email protected]

3

látta

jóváhagyta:




használható kritériumok ismeretének, valamint az általános politikai és vezetői támogatás hiánya, illetve a megfelelő szakemberek képzésének hiányosságai. Ugyanakkor a helyzetfelmérés alapján nyilvánvaló, hogy az élen járó tagállamokban már jelentős mennyiségű ismeretanyag, gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre. A tanulmány kiemeli, hogy az ajánlatkérők támaszkodhatnak az ökocímkék alapjául szolgáló kritériumokra és hasznosíthatják a már közzétett zöld szempontokat tartalmazó ajánlati felhívásokat, dokumentációkat is. Az Európai Bizottság Zöld közbeszerzés! – A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés kézikönyve címmel 2005-ben megjelentetett kiadványa4 áttekinthető és közérthető formában összegzi a környezetbarát szempontok gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit a közbeszerzési eljárások egyes szakaszaiban, jó példák és az Európai Közösségek Bírósága releváns döntéseinek ismertetésével alátámasztva. Az általános útmutatáson túl a hivatkozott 2005-ös helyzetfelmérő tanulmány termékcsoportokra is javaslatot tesz, melyek beszerzése esetén a környezetbarát szempontok alkalmazása sikeresnek bizonyult szerte Európában. Ezek olyan termékek, melyek alkalmasak arra, hogy pozitív hatást gyakoroljanak környezetünkre, a piacon elérhetőek környezetbarát megfelelőik. Összesen 11 termékkategóriát azonosítottak ebben a körben:

építési beruházások közlekedés: buszok és buszos szolgáltatások közlekedés: személygépkocsik tisztítószerek/szolgáltatások ruházati cikkek villamos energia IT eszközök: számítógépek és monitorok IT eszközök: nyomtatók és másolók élelmiszerek papír bútorok.

Az Európai Bizottság útmutatásában kiemelte annak jelentőségét, hogy a nemzeti akciótervek egyes konkrét termékcsoportokat is azonosítsanak, melyek beszerzésének zöldebbé tétele mielőbb megvalósítható a tagállamokban. A Nemzeti Cselekvési Terv összeállítása során mindezen megfontolásokat szem előtt tartottuk.

4

http://ec.europa.eu/environment/gpp/guidelines.htm#handbook készítette: dr. Havas-Kovács Gabriella tan. 4-573-588, [email protected] dr. Bagi András szakm. tan. 4-573-413, [email protected]

4

látta

jóváhagyta:




2

Helyzetelemzés

2.1 A közbeszerzések környezeti hatásai Magyarországon A Közbeszerzések Tanácsa 2008. évi statisztikái szerint 2008-ban az ajánlatkérők összesen 3911 közbeszerzési eljárást folytattak le, ami a 2007. évi adatokkal összehasonlítva 13,5%-os növekedést jelent. A közbeszerzések értéke 1417,9 milliárd Ft, amely azonban az egyszerű eljárások értékét nem tartalmazza, azok becsült értékével 2008. évben a közbeszerzések összértéke 1600 Md Ft körül alakult. A közbeszerzési eljárások számának és értékének megoszlása a nemzeti illetve a közösségi eljárásrend között a korábbi évek tapasztalatainak megfelelően alakult; az ajánlatkérők az eljárások döntő többségét (60,3%-át) a nemzeti rezsimben bonyolították le, míg az értéket tekintve az összbeszerzés 84,8%-át az EU-s értékhatár felett realizálták. A Közbeszerzések Tanácsa által vezetett nyilvántartás szerint több mint 8500 ajánlatkérőre terjed ki a közbeszerzési szabályozás hatálya. E nyilvántartásban nem szerepelnek a támogatásban részesített szervezetek, miután őket nem terheli általános közbeszerzési kötelezettség, csak a támogatásból megvalósított beszerzésükre kell eseti jelleggel eljárást lefolytatniuk. Az alábbi táblázat a főbb ajánlatkérői kategóriák szerint mutatja be a 2006-2007. évek közbeszerzési adatait (az értékek milliárd Ft-ban): 1. Táblázat: Közbeszerzések adatai 2006-2007. évekre


5

látta

jóváhagyta:




Az ajánlatkérői kört tekintve a közbeszerzések összértékéből a közszolgáltatók és a központi költségvetési szervek részesedtek a legnagyobb mértékben (30,1% ill. 30%). Őket követték a közjogi szervek 18,7, a helyi önkormányzatok 18,6, majd az egyéb kategóriába sorolt ajánlatkérők 2,6%-kal. A központi költségvetési szervek beszerzései mind arányukat tekintve, mind abszolút értékben jelentősen csökkentek (11,6 százalékponttal, ill. 32,%-kal), a helyi önkormányzatok beszerzéseinek értéke ugyancsak csökkent (-15,6%) ,míg a többi ajánlatkérői kategóriák esetében növekedés volt tapasztalható. A közbeszerzések környezetre gyakorolt hatása jelentősen függ a beszerzett áruk/szolgáltatások/építési beruházások mennyiségétől, jellemzőitől, a szerződések teljesítésének feltételeitől, az ellenőrzéstől és egyéni tényezőktől. Magyarországon a közbeszerzések tárgyát vizsgálva a struktúra egyenletes képet mutat, figyelembe véve a korábbi évek adatait is. Az árubeszerzések közül kiemelhetők például a közlekedési ágazatban eszközölt beszerzések, a papír-, IT felszerelés-, tisztítószer-beszerzések, melyeknél figyelemmel kell lenni a teljes életciklus során felmerülő hatásokra, ideértve a termék alapanyagainak előállítását, a termék gyártását, csomagolását, szállítását, használatát és végül a hulladékok kezelését is. Figyelemmel arra, hogy az Európai Unió tagállamairól készített 2005. évi bizottsági felmérés alapján e jelentős környezeti hatásokkal bíró árubeszerzések környezetbarát megvalósítása terén számos tagállam jelentős sikereket ért el, jelen Cselekvési Terv elsősorban e beszerzési tárgyak zöld beszerzésének előmozdítását tűzi ki célul Magyarországon is. A Cselekvési Terv több szinten kívánja előmozdítani a hazai zöld közbeszerzési gyakorlat szélesebb körben történő meghonosodását és terjesztését: így elsősorban a központosított közbeszerzések zöldebbé tétele útján, és e példán keresztül – továbbá a központosított közbeszerzési rendszerhez történő önkéntes csatlakozások révén – az önkormányzatok beszerzéseinek zöldítését. A központosított közbeszerzéseket szabályozó rendeletben és az országosan kiemelt termékekről szóló állami normatívában kötelezően előírható az egyes kijelölt termékkörök közbeszerzésének környezetbarát módon történő megvalósítása, így a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó, valamint az egyelőre ahhoz önként csatlakozó szervezetek e termékek beszerzése során érvényesíteni fogják a környezetvédelmi szempontokat. A központosított közbeszerzés során alkalmazott környezetbarát megoldások rendszere: az alkalmazott műszaki leírások, bírálati szempontok ugyanakkor jó példaként követhetőek más ajánlatkérők – így különösen az önkormányzatok – által is, amelyek alkalmazását valamennyi ajánlatkérő számára javasoljuk. A kötelező alkalmazási esetek szabályozásán, és az annak megvalósításához szükséges anyagok elkészítésén túl a Cselekvési Terv nagy hangsúlyt fektet a megfelelő információáramlás biztosítására, mely megfelelő e-tudásbázis létrehozásával, a szakemberek tervszerű képzésével és a szükséges segédanyagok elkészítésével valósítható meg.

2.2 Központosított közbeszerzések Magyarországon A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 404. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az állami ráfordítások készítette: dr. Havas-Kovács Gabriella tan. 4-573-588, [email protected] dr. Bagi András szakm. tan. 4-573-413, [email protected]

6

látta

jóváhagyta:




csökkentése, a költségvetési előirányzatok tervszerű felhasználása, valamint a központi beszerzési rendszerben rejlő előnyök közigazgatási célú hasznosítása érdekében – a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendeletben szabályozta a központosított közbeszerzések rendszerét, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatáskörét. A rendeletben foglaltak végrehajtására a Kormány a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságot jelölte ki, mely központi beszerző szervezetként látja el a központosított közbeszerzési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat, valamint lebonyolítja a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül megvalósítandó közbeszerzéseket kiemelve különösen az alábbiakat:

összesíti és adatbázisba rendszerezi az igénybejelentéseket;

megtervezi és előkészíti a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül megvalósítandó közbeszerzéseket és a lefolytatandó közbeszerzési eljárásokat;

a megfelelő tervezés és előkészítés érdekében összesíti és nyilvántartja a kiemelt termékekre vonatkozó, a központi költségvetés tervezése keretében jóváhagyott, intézményi előirányzatokra vonatkozó adatokat;

előkészíti a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákat;

lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat;

működteti a központosított közbeszerzési portált (amely a www.kozbeszerzes.gov.hu és a www.magyarorszag.hu weboldalon keresztül érhető el).

A központosított közbeszerzés ún. kiemelt termékei közé a kommunikációs eszközök és szolgáltatások, az információtechnológiai rendszerek és szolgáltatások, az irodatechnikai berendezések és szolgáltatások, a papíripari termékek és irodaszerek, az irodabútorok, a gépjárművek, a gépjármű-üzemanyagok, az utazásszervezések és az egészségügyi termékek, valamint az étkezési hozzájárulás juttatását támogató szolgáltatások tartoznak. Mint arra fentebb utaltunk, Magyarországon a zöld közbeszerzések meghonosítását nagymértékben elősegítheti önmagában már az is, ha a központosított közbeszerzés során alkalmazásra kerülnek a környezetbarát szempontok. A központosított közbeszerzés jelentős szemléletformáló hatással bír, hiszen a 2008. évben a központosított közbeszerzésbe a jogszabályi előírások alapján több mint 1000 költségvetési intézmény, míg saját elhatározásból közel 600 önként csatlakozó szervezet kapcsolódott be. A központosított közbeszerzési eljárásban beszerzendő, ún. kiemelt termékek köre tovább bővült, többek között megjelentek a készenléti szervezetek zárt célú mobil távközlési igényeit kielégítő eszközök. 2. Táblázat: Központosított közbeszerzések részaránya a piacon 2008-ban termékkör

összes forgalom (mFt) 487 770 242 695 811 455

Papír5* Irodatechnika6* Gépjármű7

összes közbeszerzés (mFt) 3 600 1500 32 800

közbeszerzés piaci részesedése 0,74% 0,62% 4,04%

5

A nem központosított közbeszerzésekről nem állnak rendelkezésre ellentmondásmentes adatok. A nem központosított közbeszerzésekről nem állnak rendelkezésre ellentmondásmentes adatok. 7 2007-es adatok 6


7

látta

jóváhagyta:




Üzemanyagok Takarítás Építés beruházások

1 210 478 n.a. 2 367 700

102 100 22 900 782 800

8,43% n.a. 30,78%

A központosított közbeszerzés – a közbeszerzési eljárások volumenét, valamint az egyes termékcsoportok esetében a szállítók által a piaci árakhoz, illetve a listaárakhoz képest biztosított kedvezményeket figyelembe véve – a felhasználók számára megtakarításokat kell, hogy eredményezzen. E célkitűzés megvalósítását előmozdíthatja a zöld szempontok alkalmazása is.

2.3 A zöld közbeszerzések feltételei Magyarországon A környezetvédelmi szempontok közbeszerzési eljárások során történő alkalmazásának jogi lehetősége biztosított Magyarországon. A Kbt. 2005. évi CLXXII. törvénnyel történő átfogó módosítása átültette – egyebek mellett – a 2004/18/EK és a 2004/17/EK irányelvek környezetbarát szempontok érvényesítését lehetővé tevő szabályait is. A Kbt. így a közösségi közbeszerzési irányelvekkel összhangban a közbeszerzési eljárások több elemében is teret enged a környezetvédelmi megfontolásoknak:

a beszerzés tárgya meghatározása során a közbeszerzési műszaki leírásban, az alkalmassági feltételek körében, a bírálati szempontok között, a szerződés teljesítése feltételeinek megadásakor.

A Nemzeti Cselekvési Tervvel fel kívánjuk hívni a magyar ajánlatkérők figyelmét e jogszabályi lehetőségek gyakorlati alkalmazásának jelentőségére. Magyarországon biztosított a zöld közbeszerzések második alapvető feltétele is: rendelkezésre állnak a piacon olyan termékek, illetve szolgáltatások, melyek környezetbarát jellemzőkkel bírnak és pozitív környezeti hatással rendelkeznek. Az Európai Unió 1992-ben hozta létre öko-címke termékminősítő rendszerét, a fogyasztási cikkek és a szolgáltatások környezetvédelmi célú megkülönböztető jelölésére. Az EU öko-címke használatának alapfeltételeit az Európai Parlament és a Tanács 1980/2000/EK számú rendelete határozza meg. Az öko-címke elnyeréséhez a termékeknek meg kell felelniük az EU tagállamok által kidolgozott környezetvédelmi kritériumoknak, melyeket az érdekelt felekkel (ezen belül az ipar, a fogyasztók, a környezetvédelmi szervezetek, a kereskedelem és a közhatóságok képviselőivel) egyeztetve, életútelemzés (Life Cycle Assessment: LCA) alapján határoznak meg. Jelenleg 25 termékcsoportra van kidolgozott öko-címke minősítési kritérium Magyarországon 1993 őszén hozott határozatot a Kormány a környezetbarát termékeket megkülönböztető tanúsító rendszer létrehozásáról az EU és a tagországok, elsődlegesen Németország mintája alapján.. A határozat értelmében a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium a 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelettel szabályozta a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltétel-rendszerét, és megalapította a Környezetbarát Termék Közhasznú Társaságot, melynek feladata a minősítő-tanúsító rendszer működésével kapcsolatos koordináció biztosítása. Hazánk uniós csatlakozásával közvetlenül alkalmazandó lett az Európai Unió Öko-címke Rendelete és bevezetésre került az Unió öko-címke készítette: látta jóváhagyta: 8 dr. Havas-Kovács Gabriella tan. 4-573-588, [email protected] dr. Bagi András szakm. tan. 4-573-413, [email protected]




termékminősítő rendszere. A rendszer hazai működését a 83/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet szabályozza. Az uniós alapelvek átvétele jogharmonizációs kötelezettséggel járt a nemzeti környezetbarát minősítő rendszerrel való koordináció és kooperáció megteremtésére. A 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendeletet módosító 9/2004. (V. 25.) KvVM rendelet az uniós követelményekkel összhangban változtatott a korábbi szabályozáson. Jelenleg Magyarországon 53 termék, illetve szolgáltatás rendelkezik minősítési feltételrendszerrel, ez alapján összesen 59 cég jogosult 611 termékén e védjegy használatára. Az EU vállalati környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerében (EMAS), illetve az ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszerében való részvétel szintén garanciát jelent a vállalatok környezettudatos magatartására. Az EMAS rendszerének minél szélesebb körű tagországi elterjesztése érdekében az EU jogszabályi és gazdasági ösztönzők kidolgozását, alkalmazását várja el a tagországoktól. Ezek között első helyen említi a zöld közbeszerzés területét, ahol az ajánlattevők közötti pozitív diszkriminációt javasol az EMAS és ISO 14001 cégek irányába. Az EU Zöld közbeszerzés kézikönyve is felhívja a tagországok figyelmét arra, hogy a közbeszerzési eljárásaikban fordítsanak figyelmet arra, hogy az ajánlattévők hogyan tudják alkalmazni az EMAS-t. A Kormány közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény lehetőséget ad „Az ajánlattevő és alvállalkozójának alkalmassága” fejezetben (68.§) környezetvédelmi vezetési rendszereknek való megfelelés elvárásának, amelyet az EU EMAS rendszere ill. az ezzel egyenértékű szabványnak való megfeleléssel lát teljesíthetőnek. A magyar ajánlatkérők zöld közbeszerzési gyakorlatáról egyelőre kevés információ áll rendelkezésre. Az Európai Bizottság által készíttetett helyzetfelmérés vizsgálta a magyarországi gyakorlatot is. Sajnálatos módon a felmérés nem elég széles körű ahhoz, hogy abból megalapozott következtetéseket vonhassunk le általánosságban a magyar ajánlatkérőre nézve. Magyarországon a tapasztalatok, az információhiány, illetve a szükséges mértékű elkötelezettség hiánya folytán még mindig nem beszélhetünk egységes zöld beszerzési politikáról, pusztán helyi szintű kezdeményezésekről van tudomásunk. Néhány pozitív kezdeményezés azonban ismert: Budapest Főváros Önkormányzata 2006. júniusában fogadta el Zöld Közbeszerzési Szabályzatát, amelyben célul tűzi ki, hogy a közbeszerzési eljárások során az esetek 40%-ában a beszerzési folyamat legalább egy szakaszában figyelembe veszik a környezetvédelem szempontjait. Miskolc Önkormányzatának zöld közbeszerzési törekvései szintén említésre méltóak. Az önkormányzati szférán túl a központosított közbeszerzés területén is fokozatosan teret hódít a környezetbarát megközelítés: a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság is törekszik a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére beszerzései, ezen belül pedig az irodaszerek beszerzése során. Például: Univerzális felhasználású irodagéppapírok (irodai papírok), ofszetpapírok, borítékok, tasakok, szalagos irományfedél, iratgyűjtő, gyorsfűző, iratrendező.


9

látta

jóváhagyta:




3

Célkitűzések

3.1 A Nemzeti Cselekvési Terv hosszú távú céljai A Nemzeti Cselekvési Terv hosszú távú célja a környezetbarát (”zöld”) közbeszerzések széleskörű elterjesztése Magyarországon, amely biztosítja azt, hogy az állam a közpénzeket környezeti szempontból is optimális módon használja fel, ennek következtében a piacon keresztül innovációra készteti a kevésbé környezetbarát termékek előállítóit valamint elősegíti a környezettudatos gondolkodás elterjedését, mindezeken keresztül hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez.

3.2 A Nemzeti Cselekvési Terv középtávú céljai (2010-2012) Az első Nemzeti Cselekvési Terv 3 termék- és szolgáltatáscsoportra határoz meg irányszámokat, melyeket a 2012-ig a központosított közbeszerzések körében kötelezően, az önkormányzatok közbeszerzési eljárásaiban ajánlottan teljesíteni kell. A teljesítésekről évente a később meghatározott rend szerint jelentésben kell beszámolni. A termék- és szolgáltatáscsoportok kiválasztását az adott termék- és szolgáltatás környezeti hatásainak, a környezetbarát tulajdonságokra vonatkozó tudományos alapú minősítési rendszer meglétének, a központosított közbeszerzésben való érintettségének, a termék hazai piaca jellemzőinek és a széles körben értelmezett szemléletformálásra való alkalmasságának vizsgálata előzte meg. Az arányszámok meghatározásánál a Terv az uniós és hazai tapasztalatokra, eredményekre alapoz, a hosszú távú célok kitűzése során pedig azt veszi figyelembe, hogy a jelenleg a zöld közbeszerzés mellőzésének indokaként említett akadályok fokozatosan elhárulnak. Ebből következően a célszámokból visszatükröződik, hogy számottevő eredmények a képzési- és információterjesztési stratégiájára építve a ciklus végére várhatók. Célkitűzések termék- és szolgáltatáscsoportokra lebontva az uniós tapasztalatok alapján

a gépjárművek és üzemanyagok tekintetében a központosított közbeszerzések körében 2010-re a közbeszerzések 80%-a, az összes közbeszerzés körében pedig 2010-re a közbeszerzések értékének 45%-a, 2012-re a közbeszerzések értékének 90%-a legyen zöld közbeszerzés;

a papírtermékek tekintetében a központosított közbeszerzés körében 2010-re a közbeszerzések értékének 60%-a, 2012-re a közbeszerzések értékének 80%-a, az összes közbeszerzés körében pedig 2010-re a közbeszerzések értékének 45%-a, 2012re a közbeszerzések értékének 67%-a legyen zöld közbeszerzés;

a számítógépek és irodatechnikai berendezések tekintetében a központosított közbeszerzések körében 2010-re a közbeszerzések 90%-a, az összes közbeszerzés körében pedig 2010-re a közbeszerzések értékének 45%-a, 2012-re a közbeszerzések értékének 90%-a legyen zöld közbeszerzés;


10

látta

jóváhagyta:




2012-re az építési beruházások tervezésekor a zöld közbeszerzésre vonatkozó szempontrendszer kidolgozása, 2012. évi bevezetése (a 2013-tól való alkalmazás érdekében).

3.Táblázat: ZKE, középtávú célkitűzések (forrás: Környezetbarát Termék Kht. 2009) Részarány a központosított közbeszerzések körében 2010 2012

Termékcsoport Számítástechnikai és irodatechnikai eszközök Papír Gépjárművek

Részarány az összes közbeszerzés körében 2010 2012

90%

100%

45%

90%

60% 800%

80% 100%

45% 45%

67% 90%

A Terv megvalósítása előrehaladásának éves rendszeres felülvizsgálatával párhuzamosan a Zöld Közbeszerzési Munkacsoport további célszámokat is meghatározhat.


11

látta

jóváhagyta:




4

Konkrét végrehajtási programok

A zöld közbeszerzés meghonosítása Magyarországon számos kihívással állít szembe, melyek leküzdése részben szakmai, részben kommunikációs feladat. A Nemzeti Cselekvési Terv az alábbi feladatokat definiálja a fő célkitűzések – közpénzek környezeti szempontból is optimális felhasználása, a szemléletváltás elősegítése, a környezetbarát termékek piacának fellendítése – elérése érdekében: Előkészítő és végrehajtó feladatok: A Cselekvési Terv végrehajtásához szükséges feltételek megteremtése Jogszabályi háttér módosítása Kritériumrendszer kialakítása és gondozása Piackutatás Képzési és információterjesztési feladatok: Az ajánlatkérők felkészítése: képzési, oktatási programok, weboldal, médiakampány (szakfolyóiratok) Az ajánlattevők felkészítése: konferenciák, workshopok, weboldal, médiakampány (szakfolyóiratok) A civil szféra és a politikusok meggyőzése: médiakampány

4.1 A Cselekvési Terv végrehajtásához szükséges feltételek megteremtése A Cselekvési Terv elfogadását követően a megvalósításhoz szükséges részprogramok felügyeletére, illetve a Terv teljesülésének és a körülmények alakulásának folyamatos nyomon követésére van szükség. Ehhez nélkülözhetetlen a Cselekvési Terv előkészítését végző Zöld Közbeszerzési Munkacsoport (a továbbiakban: Munkacsoport) működési feltételeinek további biztosítása. A Munkacsoport tagjai a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Környezettudományi Központ, a Környezetbarát Termék Kht., az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Közbeszerzések Tanácsa, a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság és a Fővárosi Önkormányzat szakértő képviselői. A Munkacsoport vezetéséért a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felelős.

A Munkacsoport feladatai:

A Cselekvési Terv végrehajtásának irányítása Ütemezés: folyamatos

Kapcsolattartás az Európai Bizottsággal és a tagállamokkal Ütemezés: folyamatos

Az akciók végrehajtásához szükséges források biztosítása Ütemezés:

Monitoring és értékelés Ütemezés: folyamatos készítette: dr. Havas-Kovács Gabriella tan. 4-573-588, [email protected] dr. Bagi András szakm. tan. 4-573-413, [email protected]

12

látta

jóváhagyta:




4.2 A jogszabályi háttér és a kapcsolódó jogi iránymutatások módosítása A környezetvédelmi szempontok közbeszerzési eljárások során történő alkalmazására a jogszabályok lehetőséget adnak, ugyanakkor a célok eléréséhez szükséges átfogóan megvizsgálni a vonatkozó jogszabályokat a környezetvédelmi szempontok kötelező alkalmazása érdekében. A központosított közbeszerzésekkel kapcsolatos végrehajtási rendelkezéseket a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet szabályozza. Az e körben meghatározott célok teljesítéséhez a környezetvédelmi szempontú közbeszerzés kötelező jellegű előírására, és ennek érdekében a jogszabály módosítására van szükség. A célok teljesülésének nyomon követéséhez szükség van arra, hogy az ajánlatkérők az éves statisztikai összegezés részeként beszámoljanak arról, hogy a környezetvédelmi szempontokat mely eljárásokban alkalmazták. Ennek előfeltételeit a Zöld Közbeszerzés Munkacsoport kezdeményezésére az új éves statisztikai összegezés mintáját tartalmazó 2/2006. (I. 13.) IM rendelet módosításáról szóló 2/2007. (I. 31.) IRM rendelet teremtette meg, amely 2007. február 8ám lépett hatályba. A központosított közbeszerzés során a környezetvédelmi szempontok kötelező alkalmazása érdekében az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákról szóló 8001/2007. (VI. 29.) MeHVM tájékoztató módosítása is indokolt. A központosított közbeszerzéseken kívül eső körben a kötelezés eszköze nehezen alkalmazható, azonban a Közbeszerzések Tanácsa által kiadott ajánlás iránymutatást adhat a közbeszerzési eljárások szereplői számára. Feladatok:

A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok áttekintése a környezetvédelmi szempontok kötelező alkalmazásának lehetőségei szempontjából Felelős: Miniszterelnöki Hivatal, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

A központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet módosításának előkészítése Felelős: Miniszterelnöki Hivatal, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium együttműködve a Közbeszerzések Tanácsával

8001/2007. (VI. 29.) MeHVM tájékoztató módosítása Felelős: Miniszterelnöki Hivatal, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Közbeszerzések Tanácsa együttműködve a Közbeszerzések Tanácsával

A zöld közbeszerzésre vonatkozó ajánlás kiadása Felelős: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Zöld Közbeszerzés Munkacsoport, együttműködve a Közbeszerzések Tanácsával készítette: dr. Havas-Kovács Gabriella tan. 4-573-588, [email protected] dr. Bagi András szakm. tan. 4-573-413, [email protected]

13

látta

jóváhagyta:




4.3 Kritériumrendszer kialakítása és gondozása A technikai fejlődés gyorsuló üteme a környezetvédelemben fokozottan érvényesül, így – kiegészülve az energiahatékonyság és a környezetbarát jellemzők igényének növekedésével – a hagyományos termékek körében is megjelennek a fent kívánt, gyakran elvárt jellemzők. Ezek gyakran lépéselőnyt jelentenek a piacon, így a fejlesztések irányát meghatározzák e szempontok. A fejlesztések üteme ugyanakkor a felállított kritériumrendszer rendszeres felülvizsgálatát és átértékelését követeli meg, az egyes termékcsoportok szakértői és az érdekelt felek közreműködésével.

Feladat:

A fejlesztések, a környezetbarát termékek, a zöld beszerzési útmutatók kínálatának áttekintése, értékelése, a kritériumrendszer felülvizsgálata, javaslattétel a hazai zöld közbeszerzési követelményekre. Ütemezés: minden év utolsó negyedéve Felelős: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Környezetbarát Termék Kht., (szükség esetén szakértők felkérésével kialakított külön bizottság létrehozásával és bevonásával)

4.4 Piackutatás A zöld közbeszerzés akkor járhat pozitív környezeti és társadalmi hatással, ha a piaci szereplők elfogadják a koncepció szemléletét, és érdekeltté válnak a reálisan kitűzött célok megvalósításában való közreműködésben. Ebből következően fontos, hogy a Cselekvési Terv konkrét akcióinak lebonyolítását felügyelő és irányító szervek világosan ismerjék a piaci szereplők motivációit és valós technológiai, termelési lehetőségeit. A Cselekvési Terv induló célkitűzései a hazai piaci sajátosságok figyelembevételével kerültek meghatározásra, azonban a terv megvalósulásának időszakában is történhetnek olyan piaci változások, amelyek új lehetőségeket kínálnak a környezetvédelmi célok elérésére. A fentiekre való tekintettel évente szükséges a piaci folyamatok felmérése és az eredmények értékelése. A piackutatás során a közbeszerzési eljárásokon induló ajánlattevők körében elvégzett kérdőíves felmérések és interjúk, a benyújtott ajánlatok elemzése és a nemzetközi piaci trendek vizsgálata segítségével történik a helyzetfelmérés. Az éves felmérés eredményeit a monitoring jelentéssel együtt tárgyalja a Zöld Közbeszerzési Munkacsoport. Feladat:

Kétévente elvégzett piacfelmérés a Cselekvési Terv hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások piacáról Ütemezés: adott év utolsó negyedéve Felelős: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Zöld Közbeszerzés Munkacsoport


14

látta

jóváhagyta:




4.5 Képzési, oktatási programok A zöld közbeszerzés magyarországi térhódításának elengedhetetlen feltétele az, hogy a közbeszerzési szakemberek képzése során a környezetbarát közbeszerzések jelentőségének, a jogszabályi lehetőségeknek és azok gyakorlati megvalósításának ismertetésére is sor kerüljön. Ennek elsődleges feltétele az, hogy a megfelelő oktatási anyagok álljanak rendelkezésre. A hazai és közösségi jogi háttér ismertetésén túl olyan tananyagot kell összeállítani 2008-ban, mely gyakorlati megoldásokon keresztül mutatja be a környezetbarát közbeszerzések folyamatát. Ennek összeállítása során érdemes az élen járó „zöld tagállamok” tapasztalataira támaszkodni és azt az ismeretanyagot átültetni, melyet ők felhalmoztak. Szükséges olyan adatbázis létrehozása, mely termékcsoportonként tartalmazza az alkalmazható környezetvédelmi kritériumrendszert, bemutatva különböző „zöldnek” és „zöldebbnek” minősülő megoldásokat. A tananyag kidolgozásába feltétlenül indokolt szakértő szervezetként a Környezettudományi Központ és a Környezetbarát Kht. bevonása. A szükséges tananyag elkészültét követően a közbeszerzési szakemberek képzésébe integrálni kell a zöld közbeszerzési ismeretek oktatását. Ez több szinten valósulhat meg az elkövetkező három év során. Javasoljuk egyrészt, hogy a közbeszerzési referens-képzés tematikájába kerüljenek beépítésre ezek az ismeretek. A közbeszerzési referens- képzés jelenleg az egyetlen közbeszerzési tárgyú állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés. A közbeszerzési referens-képzés szakmai színvonalát a Közbeszerzések Tanácsa folyamatosan ellenőrzi. A közbeszerzési referens-képzés iránt megnyilvánuló nagy érdeklődést mutatja az a tény, hogy 2006 folyamán országszerte 128 szakmai vizsgán 1799 vizsgázó szerzett közbeszerzési referens szakképesítést. Másrészt a közbeszerzési ismeretek oktatása a felsőoktatásba is beépült, az egyetemeken, főiskolákon az alapképzés keretében folyik közbeszerzési oktatás (valamely témakör részeként vagy önálló tantárgyként). Kezdeményezzük, hogy a környezetbarát közbeszerzési ismeretek oktatása épüljön be a felsőoktatási rendszerbe is. Harmadrészt a közbeszerzési szakemberek képzésén túl szükség van a vezetők, a döntéshozók és a politikai szféra megfelelő informálására is. Javasoljuk a vezető köztisztviselői kar képzésébe is a közbeszerzési ismereteken belül a környezetbarát közbeszerzési tananyag beépítését. Különösen nagy jelentőségű az önkormányzati szféra megfelelő információval való ellátása. A zöld közbeszerzés jelentőségére tematikus rendezvényekkel is fel kívánjuk hívni a figyelmet. Évente számos közbeszerzési konferencia, szeminárium kerül megrendezésre. (Megjegyzésre kívánkozik, hogy a Közbeszerzések Tanácsa 2006. februári konferenciájának egyik kiemelt témáját képezte a zöld közbeszerzés.) Javasoljuk, hogy a jövőben kifejezetten a zöld közbeszerzések témakörének szentelve rendszeresen kerüljenek megrendezésre szakmai konferenciák, workshopok, ahol az ajánlatkérők jó példáinak, gyakorlati tapasztalatainak cseréjére is sor kerülhet. A legaktuálisabb feladat jelenleg a várhatóan 2010. áprilisban megrendezendő, az ITC-ILO és az Európai Bizottság szakmai, valamint pénzügyi támogatásával bíró egynapos zsakmai konferencia megszervezése. készítette: dr. Havas-Kovács Gabriella tan. 4-573-588, [email protected] dr. Bagi András szakm. tan. 4-573-413, [email protected]

15

látta

jóváhagyta:




Feladatok:

Az egynapos szakmai konferencia szervezése Ütemezés: folyamatos Felelős: Környezetvédelmi és Vízügyi Munkacsoport

Minisztérium,

Zöld

Közbeszerzés

Zöld közbeszerzési tananyag összeállítása, különös tekintettel a gyakorlati megoldásokra Ütemezés: folyamatos Felelős: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Zöld Közbeszerzés Munkacsoport

A zöld közbeszerzési tananyag integrálásának kezdeményezése a közbeszerzési referens-képzésbe Ütemezés: folyamatos Felelős: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Zöld Közbeszerzés Munkacsoport Felkért közreműködő: Közbeszerzések Tanácsa,

Zöld közbeszerzési ismeretek integrálása az érintett felsőfokú alapképzésbe Ütemezés: folyamatos Felelős: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Zöld Közbeszerzés Munkacsoport

Konferencia vagy workshop szervezése a gyakorlati tapasztalatok átadására Ütemezés: negyedévente (folyamatos) Felelős: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Zöld Közbeszerzés Munkacsoport

4.6 Zöld beszerzési honlap Az induló honlap célja a zöld közbeszerzési szempontokat példaértékűen érvényesítő, lezárult közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos dokumentumok közzétételén túl a folyamatos információáramlás magas szintű támogatása részben jó példák közlésével, részben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság közleményeinek publikálásával. Széleskörű link- és adatgyűjteménnyel kívánunk segítséget nyújtani mind az ajánlatkérők (költségvetési szervek, közszolgáltatók, önkormányzatok), mind az ajánlattevő vállalkozók számára. A honlap létrehozásnak folyamata a Cselekvési Terv elfogadásától függetlenül már megkezdődött, ténylegesen azonban még nem működik. Elkészülte utáni frissítése lezárt közbeszerzési eljárások, jó példák feltöltését illetően legkevesebb negyedévente, oktatással, hírekkel kapcsolatban hetente-kéthetente szükséges. A frissítés a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságtól kapott adatokon, illetve egyéb ajánlatkérők önkéntes információszolgáltatásán alapulna. Feladatok: készítette: dr. Havas-Kovács Gabriella tan. 4-573-588, [email protected] dr. Bagi András szakm. tan. 4-573-413, [email protected]

16

látta

jóváhagyta:




Weboldal létrehozása Felelős: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Sikeres közbeszerzési eljárások összegyűjtése és közzététele; konferenciák, képzések meghirdetése Ütemezés: folyamatos Felelős: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

4.7 Médiakampány A Zöld Közbeszerzés programja csak akkor éri el kiemelt céljait – a közpénzek környezeti szempontból is optimális módon történő felhasználását, a szemléletváltás elősegítését, a környezetbarát termékek piacának fellendítését –, ha kellő nyilvánosságot kap már az előkészítés stádiumában. A 2. Táblázatban részletezett médiakampány célja a teljes körű tájékoztatás. Az egyes célcsoportok (ajánlatkérői kör, ajánlattevői kör, lakosság) tájékozottsága, ismeretanyaga a főbb mérföldkövekről és eredményekről meghatározza a következő periódus sikerességét. A program elfogadottsága szavatolja a környezetbarát termékek piacának további bővülését, jó példaként szolgálva a lakossági és ipari fogyasztói szokások átalakításához.

2. Táblázat: Médiakampány feladatai és ütemezése

Esemény Program indítása

A központosított közbeszerzésre

Médium Országos napilapok, internetes újságok

Tematika ¬ A Nemzeti Cselekvési Terv elfogadása ¬ A Zöld Közbeszerzés fogalma, célja ¬ Érintett termékek köre, jelenlegi helyzet Szakmai folyóiratok, ¬ A zöld szempontok szakmai jellegű rádió- érvényesítésének lehetés televízió műsorok séges módjai a közbeszerzési eljárásokban Országos napilapok, ¬ Jogszabály-módosítás rádió, televízió, elfogadása internetes újságok készítette:


17

Üzenet ¬ „Ha erőforrást takarítasz meg, pénzt takarítasz meg” ¬ KKV-k támogatása ¬ Környezetbarát termékek piacának bővülése ⇒ árcsökkenés ⇒ fejlesztések ¬ Teljes körű szakmai tájékoztatás ¬ Nem biztos, hogy drága, ami környezetbarát ¬ Van kínálat

látta

jóváhagyta:




vonatkozó jogszabálymódosítás elfogadása Workshop

¬ Zöld közbeszerzés a gyakorlatban

Minden lezárt félév

Országos napilapok, rádió, televízió, internetes újságok

¬ Beszámoló a közbeszerzési eljárások során érvényesített környezetbarát szempontokról

1. és 3. év vége

Országos napilapok, rádió, televízió, internetes újságok (egész oldalas cikk illetve teljes műsoros megjelenés) Konferencia és workshop

¬ Az első év tapasztalatai ¬ Jó példák, gyakorlati tapasztalatok

környezetbarát termékekből ¬ Van piaca a környezetbarát termékeknek ¬ Van igény környezetbarát fejlesztésekre ¬ Teljes körű szakmai tájékoztatás ¬ „Ha erőforrást takarítasz meg, pénzt takarítasz meg” ¬ Van piaca a környezetbarát termékeknek ¬ Van igény környezetbarát fejlesztésekre ¬ Nem biztos, hogy drága, ami környezetbarát ¬ Van kínálat környezetbarát termékekből ¬ Van piaca a környezetbarát termékeknek ¬ Van igény környezetbarát fejlesztésekre

Feladatok:

Feladatok és ütemezés a 2. Táblázat alapján Felelős: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium


18

látta

jóváhagyta:




5 5.1

Termékek rendszere

Termékcsoportok kiválasztásának szempontjai 5. Táblázat: Termékcsoportok kiválasztásának szempontjai

Termékcsoport

Gépjárművek és üzemanyagok

Papír

Környezeti hatás

Pozitív példa

Gépjárművek esetén a használati időszakban, mely akár több tíz év is lehet jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt (CO2), szálló port, valamint az egészségre súlyosan káros gázt (SO2, NOX, CO) bocsátanak ki. A fosszilis üzemanyagok használata a források kimerülését gyorsítja fel.

Magyarországon 2005-ben 2889 ezer volt forgalomban, tehát 3,49 főre jut egy személygépkocsi. Budapesten és több nagyvárosban már érzékelhető életminőségromlást okoz a légszennyezés, ám a gyorsuló ütemben romló levegőminőség ijesztő tendenciáján lassítani lehet a környezettudatos személyszállítás preferálásával. A fakitermelés visszafogása és hulladékgazdálkodási szempontok fokozott figyelembevétele eredményeképpen egyre terjednek az újrahasznosított és a környezetbarát technológiával előállított papírok. Ezek használata jelentős tudatformáló poten-

A papírok legjelentősebb környezeti kockázata a gyártás során jelentkezik levegő-, és vízszennyezésként, energiaigényként. Ez ugyan csökkenthető a papír nagyarányú visszagyűjtésével és újrahasznosításával, de számolni kell e folyamat készítette:

látta



19

Adminisztrációs könnyítés

jóváhagyta:


Rendelkezésre álló zöld szempontrendszer (tájékoztató jellegű adatok)

A jelenleg érvényben lévő EK irányelvek és standardok nagyban megkönnyítik a környezetbarát érdekek érvényesítését személygépkocsik vásárlásakor.

Szállítás ökocímke-kritériumai:

Papírok esetén számos minősítési rendszer van életben, melyek megkönnyíthetik a választást.

Másoló és grafikai papírok ökocímkekritériumai:

http://www.kornyezetbarattermek.hu/fr48.htmm

http://www.kornyezetbarattermek.hu/fr42.htm

EU ökocímke rendszer kritériumai másolópapírokra: http://ec. europa.eu/environment/ecolabel/prod uct/pg_copyingpaper_en.htm

Nemzetközi ökocímke rendszer


logisztikából adódó energia-, és a gyártáshoz köthetően megnövekedett vegyszerigényével.

ciállal bír, melyet akár a láblécben elhelyezett jelöléssel érdemes kihasználni.

készítette:

látta



20

jóváhagyta:


kritériumai:http://www.gen.gr.jp/pr oduct_a.html


Számítástechnikai és irodatechnikai eszközök

Irodatechnikai berendezések életciklus elemzése világít rá, hogy nem csupán a használati fázis energiafelhasználását és zajkibocsátását, de a gyártás során felhasznált műanyagok, égésgátló adalékok, fémek, környezeti kockázatát, az élettartam végén hulladékként való hasznosíthatóságát is érdemes vizsgálni. Az irodatechnikai eszközök mindegyike nagymennyiségű csomagolóanyagban érkezik, mely megfelelő kezeléséről, visszagyűjtéséről is gondoskodni kell.

Ezen eszközök nagyszámú és látható jelenléte a közintézményekben kiváló lehetőséget ad a környezetbarát szemlélet demonstrálására. Mind az energiafogyasztás, mind a zajszennyezés szempontjai szerint egyre könnyebb „jól” választani, s a környezetbarát, ergonomikus eszközök jelenléte igen hatékony tudatformáló hatással bír.

Számítástechnikai és irodatechnikai eszközök esetén könnyen hozzáférhetőek az energiafelhasználást, zajkibocsátást és sugárzást értékelő mutatók.

Másológépek és tintapatronok ökocímke kritériumai: http://www.kornyezetbarattermek.hu/fr36.htm http://www.kornyezetbarattermek.hu/fr43.htm

EU ökocímke rendszer kritériumai számítógépre:http://ec. europa.eu/environment/ecolabel/prod uct/pgpersonalcomputers_en.htm

Nemzetközi ökocímke rendszer kritériumai:http://www.gen.gr.jp/pr oduct_a.html

Osztrák közbeszerzési útmutató http://www.ifz.tugraz.at/oekoeinkauf

készítette:

látta



21

jóváhagyta:



5.2 Követelményrendszert támogató környezeti jelölések A zöld közbeszerzés környezeti követelményeinek meghatározásakor a termék teljes életciklusának környezeti hatásait figyelembe kell venni, ezért forrásként jól használható a világ számos környezeti címkéző rendszerében felhalmozott tudásanyag.

5.2.1 A környezeti jelölések típusai A termékek és szolgáltatások környezetre gyakorolt hatásáról számos, eltérő elven alapuló jelzésekkel tájékoztathatják a vállalatok a fogyasztókat. Ismertek: önkéntes és kötelező címkék, pozitív, negatív vagy semleges tartalmú jelek, egy követelményen alapuló vagy életciklus elemzést igénylő minősítések, termékre/szolgáltatásra vagy a gyártás/szolgáltatás folyamatára vonatkozó jelölések, fogyasztók vagy üzleti partnerek számára szánt jelölések, első fél által kibocsátott vagy harmadik fél által igazolt minősítések, államilag elismert, jogszabállyal létrehozott vagy a piac által szabályozott magán jelölési programok. A környezeti címkéző rendszerek közül elsősorban az ISO 14024 szabványnak megfelelő, életciklus elemzésen alapuló, független harmadik fél által igazolt, önkéntes, több követelményen alapuló jelzések követelményeit, illetve azzal egyenértékű követelményeket célszerű figyelembe venni. Az energiafelhasználás csökkentése érdekében az „Energy Star” követelményei adhatnak jó példát.

5.2.2 Az Európai Unió öko-címkéző rendszere Az Európai Unió környezeti címkéző rendszerének működtetését Tanácsi Rendelet kötelezően előírja minden EU tagállam számára. A termékcsoportok kiválasztásának alapelvei:

legyen jelentős értékesítési és kereskedelmi értéke a belső piacon; a termék életciklusának egy vagy több fázisában legyen jelentős környezeti hatása; fogyasztói döntésen keresztül legyen lehetőség jelentős környezeti javításra; az értékesítés jelentős része végfogyasztói vagy végfelhasználói legyen.

A követelmények minden tagország hivatalos nyelvén hozzáférhetőek. A környezeti címkéző rendszerek folyamatosan bővítik a termékcsoportokat, amelyekre követelményeket dolgoznak ki és általában 3-5 évenként felülvizsgálják, frissítik mind a termékcsoportokat, mind a követelményeket, hogy összhangban legyen a tudomány és a technológia fejlődésével. Gyakran előfordul, hogy az önként teljesítendő követelményből a fejlődés során kötelező előírás lesz (pl. azbeszt-, freonmentes termékek). A különböző rendszerek törekednek a követelmények harmonizálására. Az EU rendszer szerint minősített elektronikai berendezések megfelelnek az Energy Star követelményeinek, és számos európai tagország adaptál nemzeti rendszerébe EU-s kritériumokat.

22


5.2.3 Az ökocímkék felhasználása a közbeszerzési eljárásban Az ökocímkékről származó információt az ajánlatkérők különféle módokon használhatják fel: • az ökocímkék segítséget nyújthatnak a beszerzendő termék vagy szolgáltatás jellemzőinek megszabásához szükséges műszaki leírások elkészítésében; • a műszaki leírásban meghatározott követelményeknek való megfelelés ellenőrzésekor az ökocímkét tekinthetik a műszaki előírásoknak való megfelelés igazolásaként; • használhatják a címkét a legjobban bevált gyakorlat meghatározására, amelyhez mérhetik az ajánlatokat a bírálati szakaszban; • különféle címkéket használhatnak különféle célokra, pl. az egyetlen tárgykörhöz kapcsolódó címkék hasznosak lehetnek egy lépésenkénti megközelítés esetén. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az ajánlatkérő azt nem írhatja elő, hogy az ajánlattevők egy bizonyos ökocímke rendszerben legyenek regisztrálva.

23


6

Monitoring és értékelés

Az akcióterv monitoringja kettős célt szolgál. Egyrészt hozzá kell járuljon az akcióterv céljainak megvalósulásához azáltal, hogy lehetőséget biztosít a részcélok teljesülésének folyamatos nyomon követésére és a változó körülményeknek megfelelően a feladatok és intézkedések menet közbeni módosítására. Másrészt a megfelelő monitoring lehetőséget ad arra, hogy az akcióterv befejeződése (az akcióterv öt évre szól) után azonnal értékelhető legyen és ennek eredményei megfelelő alapot biztosítsanak a következő akcióterv elkészítéséhez. A monitoring végrehajtása a Zöld Közbeszerzési Munkacsoport feladata.

6.1 Alapelvek 1. A közbeszerzés természetéből adódóan a monitoring alapvető eleme a minden évben legkésőbb március 31-éig elkészülő átfogó jelentés. Ezt a Zöld Közbeszerzési Munkacsoportnak legkésőbb április 30-ig tárgyalnia kell, ami egyben a szükséges módosító intézkedések meghozatalát is jelenti (éves értékelés). 2. A monitoring későbbi megfelelő működéséhez szükséges a kiinduló helyzet rögzítése. Ez azt jelenti, hogy kívánatos, hogy 2010. március 31-ig elkészüljön egy gyakorlatilag nulladik éves jelentés. 3. A monitoringnak az akcióterv szerkezetéből adódóan két irányúnak kell lennie, azaz külön vizsgálni kell a ¬ központosított közbeszerzés zöldítésére tett intézkedések megvalósulását (eredményeit) és azok hatását, ¬ és az egyéb közbeszerzések zöldítésére tett intézkedések megvalósulását (eredményeit) és azok hatását.

6.2 Éves jelentés A monitoring legfontosabb eleme az éves jelentés, amely egyrészt a KSZF keretében hozott intézkedések eredményeit összegzi, másrészt az egyéb közbeszerzések terén hozott intézkedések (képzések, útmutatók stb.) számszerűsíthető eredményeit foglalja össze és értékeli azok hatását. A hatást a közbeszerzési tenderek elemzésével lehetne meghatározni. Ezt egészíti ki a közbeszerzést végzők által minden év május 31-ig elkészített éves statisztikai összegzés, amely a jövőben arra vonatkozóan is tartalmaz kérdést, hogy hány közbeszerzési eljárásban alkalmazott az adott közbeszerző intézmény környezetvédelmi szempontokat.

6.3 Mutatók Az előrehaladás nyomon követéséhez fontos, hogy jól mérhető, valós és elérhető indikátorok kerüljenek meghatározásra. Fontos elkülöníteni az eredményindikátorokat a hatásindikátoroktól. Az előbbiek gyakorlatilag az intézkedésekhez kapcsolódó konkrét célok megvalósulását mutatják (pl. KSZF IT beszerzései az előírt 100%-hoz képest 89%-ban környezetbarátak, az előírt 300 fővel szemben 345 fő képzése valósult meg stb.). A hatásindikátorok ezzel szemben a megvalósult közvetlen célok hatását jellemzik, amely jelen esetben alapvetően az egyéb nemzeti programokhoz (NKP-II., ÚMFT, FF Stratégia stb.) való hozzájárulást jelentheti. Az éves jelentések elkészítése módszertanának kidolgozását és a szükséges indikátorok meghatározását a Zöld Közbeszerzési Munkacsoport az akcióterv elindulásával párhuzamosan végzi el.

24


6.4 Az Akcióterv éves monitoringjának és értékelésének folyamata valamint kapcsolatuk az Akcióterv egészével

AKCIÓTERV

Kiinduló helyzet

Éves jelentés

ZKBMCS értékelése

Éves intézkedési terv

Hatások KSZF-re vonatkozó intézkedések

Eredmények

25

Egyéb közbeszerzésekre


I. RÉSZLETES ELŐTERJESZTÉS Fogalom és előzmények A közbeszerzési eljárások ajánlatkérői nagy befolyással bíró fogyasztók szerte Európában, a közbeszerzések értéke évente mintegy 16%-át képviseli az EU bruttó hazai termékének. Amennyiben az általuk lefolytatott közbeszerzési eljárások során környezetbarát termékek és szolgáltatások megrendelésére kerül sor, az ajánlatkérők „zöld” beszerzéseikkel példát mutatnak a fogyasztóknak és befolyásolhatják a piacot, az ipar ösztönzést kaphat az ajánlatkérők igényeinek megfelelő „zöld” technológiák kialakítására, környezetbarát termékek kifejlesztésére. A környezeti termékek és szolgáltatások iparága olyan tevékenységekből áll, melyek arra irányulnak, hogy mérjék, megelőzzék, korlátozzák, mérsékeljék vagy helyreállítsák a vizet, levegőt, vagy talajt ért károkat; valamint a hulladékkal, zajjal és ökoszisztémákkal kapcsolatos problémák kezelését. Ez tisztább technológiák, termékek és szolgáltatások használatát is magába foglalja, melyek mérséklik a környezeti kockázatokat, csökkentik a hulladék-kibocsátást és az erőforrások felhasználásának mértékét. A közpénzekből megvalósuló beszerzések esetében különösen nem indokolt fenntartani egy nem kellően környezetbarát termék- és szolgáltatásstruktúrát, amely közvetlenül vagy közvetve hozzájárul az erőforrások pazarló felhasználásához, illetve a környezet szennyezéséhez, amelynek hatásait közpénzből kell mérsékelni. A zöld szempontú beszerzések megvalósításával energiát és anyagot takaríthatunk meg, csökkenthetjük a hulladék és a szennyezés mennyiségét, és ezek a hatások hatványozódhatnak, ha más fogyasztók is ösztönzést kapnak a jó példák révén környezetbarát beszerzésekre. A közhiedelemmel ellentétben számos esetben az is kiderül, hogy a drágábban beszerezhető környezetbarát termék és szolgáltatás a teljes életciklus költségeit figyelembe véve költségtakarékosabb megoldás (pl. energiatakarékos izzók esete), mint más termék és szolgáltatás. A zöld közbeszerzés fogalmát az Európai Bizottság megbízásából 2005 októberében elkészült tanulmány határozta meg. Eszerint zöld közbeszerzésnek nevezzük az olyan közbeszerzést, amely során az ajánlatkérő a beszerzési folyamat minden szakaszában figyelembe veszi a környezetvédelem szempontjait, és az életciklusuk során a környezetre lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások keresésével és előnyben részesítésével ösztönzi a környezetbarát technológiák elterjedését és a környezetbarát termékek előállítását. Az Európai Bizottság az Integrált Termék Politikáról szóló 2003. június 18-i közleményében számos eszközt hirdetett meg a termékek környezetbarát teljesítményének javítása érdekében. Célul tűzte ki valamennyi érdekelt bevonását (közöttük a közbeszerzési eljárásokban ajánlatkérőnek minősülő hatóságokat, szervezeteket is), hogy beszerzéseikkel mutassanak példát, és kedvezően befolyásolják a piacot. Ennek előmozdítása érdekében felhívta a tagállamokat arra, hogy nemzeti cselekvési tervek elkészítésével járuljanak hozzá közbeszerzéseik környezetbarátabbá tételéhez. E közösségi célkitűzésekkel összhangban munkacsoport alakult a magyar cselekvési terv elkészítésére. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium koordinálásával létrejött munkacsoport a környezetvédelem, a környezettechnológia és a közbeszerzések területének szakmai képviselőiből alakult, a munkacsoport tagja a Környezettudományi Központ, a

26


Környezetbarát Kht., az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Közbeszerzések Tanácsa, a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság és a Fővárosi Önkormányzat képviselője. A munkacsoport működését a zöld közbeszerzésekre vonatkozó hazai Cselekvési Terv koncepcionális kereteinek meghatározásával kezdte, 2006 augusztusában. Ennek során célul tűzte ki a környezetbarát közbeszerzésekkel kapcsolatos ismeretek terjesztését, illetve néhány kiválasztott termék és szolgáltatás esetében a zöld szempontok alkalmazásának előírását a központosított közbeszerzések körében. 2006. október 17. és 19. között szakértői ülésre került sor Budapesten, amelyen részt vett a TAIEX (Technical Assistance Information Exchange Office - Technikai segítségnyújtási információcsere iroda) szakértője is, aki a dániai Kolding önkormányzatánál a zöld közbeszerzések rendszerét működteti, illetve szakértőként segédkezett Málta nemzeti cselekvési tervének megalkotása során is. Az ülés tapasztalatainak megfelelően 2007 januárjában készült el a Cselekvési Terv tervezetének első változata a munkacsoport tagjai által elkészített részanyagok felhasználásával. Újabb véleményezési szakaszokat követően 2007 első félévében született meg a Cselekvési Terv első végleges tervezete. A munkacsoportban zajló munkával párhuzamosan a Környezettudományi Központ 2007 júniusában tanulmányt készített a zöld közbeszerzés hazai rendszerének – a Cselekvési Terv koncepciója mentén történő – lehetséges kialakításáról. A kormányhatározat azonban hatástanulmány megléte okán nem került elfogadásra. Az elkészült hatástanulmány birtokában 2009 októberében a Miniszteri Értekezlet a Zöld közbeszerzés témakört javasolja a Kormány stratégiai témájának. A munkacsoport javaslata alapján a Cselekvési Tervet kormányhatározat formájában kell jóváhagyni. A környezeti szempontokat figyelembe vevő közbeszerzések Magyarországon A magyar ajánlatkérők zöld közbeszerzési gyakorlatáról egyelőre kevés információ áll rendelkezésre. 2005-ben egy Európai Bizottság által készíttetett helyzetfelmérés vizsgálta a magyarországi gyakorlatot is. A felmérés kérdőíves megkérdezéseken, illetve közbeszerzési eljárások ajánlattételi felhívásainak vizsgálatán alapult. Mindkét vizsgálati módszer azt mutatta ki, hogy a hazai eljárásokban az európai átlagtól elmaradó a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele. Sajnálatos módon a felmérés nem volt elég széles körű ahhoz, hogy abból megalapozott következtetéseket vonhassunk le általánosságban a magyar ajánlatkérőre nézve. A válaszadók véleménye szerint Magyarországon a zöld közbeszerzések megvalósulásának legfontosabb akadályai: az információk és praktikus/gyakorlati eszközök (kézikönyvek, internetes-eszközök) hiánya (44%), a meggyőződés, miszerint a környezetbarát termékek drágábbak (40%), a környezeti információk és a használható kritériumok ismeretének hiánya (40%), az országos, tartományi, önkormányzati általános politikai támogatás hiánya (22%), a vezetői támogatás hiánya (beleértve pénzt és időt) (18%), illetve a közbeszerzési hivatalnokok képzésének hiánya (18%). Általánosságban elmondható, hogy Magyarországon a tapasztalatok, az információhiány, illetve a szükséges mértékű elkötelezettség hiánya folytán még mindig nincs egységes zöld beszerzési politika, pusztán helyi szintű kezdeményezésekről beszélhetünk. Az elméleti és gyakorlati tapasztalatok alapján a környezetbarát szempontú közbeszerzések elterjedéséhez három fontos előfeltételnek kell teljesülnie: (1) a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályokban meghatározott lehetőség vagy kötelezés, (2) a termékek és szolgáltatásának környezetvédelmi szempontú minősítési rendszere,

27


(3) az alkalmazáshoz szükséges ismeretek rendelkezésre állása és az alkalmazási hajlandóság megléte a közbeszerzési eljárások kiíróinál. (1) A környezetvédelmi szempontok közbeszerzési eljárások során történő alkalmazására a jogszabályok lehetőséget adnak. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. Törvény (továbbiakban Kbt.) 2005. évi CLXXII. törvénnyel történő átfogó módosítása átültette a 2004/18/EK és 2004/17/EK irányelvek környezetvédelmi szempontok érvényesítését lehetővé tevő szabályait. A Kbt. így a közösségi közbeszerzési irányelvekkel összhangban a közbeszerzési eljárások több elemében is teret enged a környezetvédelmi megfontolásoknak: a beszerzés tárgya meghatározásakor, a közbeszerzési műszaki leírásban, az alkalmassági feltételek körében, a bírálati szempontok között, a szerződés teljesítése feltételeinek megadásakor. Hosszú távon a lehetőséget biztosító szabályozás kötelezéssé alakítása a cél. A Cselekvési Terv első lépésként a központosított közbeszerzések hatálya alá tartozó egyes termékek esetében javasolja a jogszabályi kötelezés megvalósítását. Ezt követően elő kell készíteni a központosított közbeszerzések körén kívül eső közbeszerzésekre (pl. önkormányzatok beszerzései) vonatkozó kötelező környezetvédelmi előírások megalkotását. Ennek érdekében 2008 első félévében át kell tekinteni a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályokat a környezetvédelmi szempontok kötelező alkalmazásának lehetőségei szempontjából. Ugyanakkor annak ellenére, hogy a jogszabály nem kötelez, hanem csupán lehetőséget biztosít a környezetvédelmi szempontok alkalmazására, megfelelő tájékoztatás esetén növekedhet a jogszabályi lehetőségek gyakorlati alkalmazásának előfordulása a hazai ajánlattételi felhívásokban. (2) Magyarországon biztosított a zöld közbeszerzések második alapvető feltétele is: rendelkezésre állnak a piacon olyan termékek, illetve szolgáltatások, melyek környezetbarát jellemzőkkel bírnak és pozitív környezeti hatással rendelkeznek. Az Európai Unió 1992-ben hozta létre öko-címke termékminősítő rendszerét, a fogyasztási cikkek és a szolgáltatások környezetvédelmi célú megkülönböztető jelölésére. Az EU öko-címke használatának alapfeltételeit az Európai Parlament és a Tanács 1980/2000/EK számú rendelete határozza meg. Az öko-címke elnyeréséhez a termékeknek meg kell felelniük az EU tagállamok által kidolgozott környezetvédelmi kritériumoknak, melyeket az érdekelt felekkel (ezen belül az ipar, a fogyasztók, a környezetvédelmi szervezetek, a kereskedelem és a közhatóságok képviselőivel) egyeztetve, életútelemzés (Life Cycle Assessment: LCA) alapján határoznak meg. Jelenleg 25 termékcsoportra van kidolgozott öko-címke minősítési kritérium. Magyarországon 1993 őszén hozott határozatot a Kormány a környezetbarát termékeket megkülönböztető tanúsító rendszer létrehozásáról, az EU és a tagországok, elsődlegesen Németország mintája alapján. A határozat értelmében a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium a 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelettel szabályozta a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltétel-rendszerét, és megalapította a Környezetbarát Termék Közhasznú Társaságot, melynek feladata a minősítő-tanúsító rendszer működésével kapcsolatos koordináció biztosítása. Hazánk uniós csatlakozásával közvetlenül alkalmazandó lett az Európai Unió Öko-címke Rendelete és bevezetésre került az Unió öko-címke termékminősítő rendszere. A rendszer hazai működését a 83/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet

28


szabályozza. Az uniós alapelvek átvétele jogharmonizációs kötelezettséggel járt a nemzeti környezetbarát minősítő rendszerrel való koordináció és kooperáció megteremtésére. A 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendeletet módosító 9/2004. (V. 25.) KvVM rendelet az uniós követelményekkel összhangban változtatott a korábbi szabályozáson. Jelenleg Magyarországon 51 termék, illetve szolgáltatás rendelkezik minősítési feltételrendszerrel, ez alapján összesen 32 cég jogosult 355 termékén e védjegy használatára. Az EU vállalati környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerében (EMAS), illetve az ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszerében való részvétel szintén garanciát jelent a vállalatok környezettudatos magatartására. Az EMAS rendszerének minél szélesebb körű tagországi elterjesztése érdekében az EU jogszabályi és gazdasági ösztönzők kidolgozását, alkalmazását várja el a tagországoktól. Ezek között első helyen említi a zöld közbeszerzés területét, ahol az ajánlattevők közötti pozitív diszkriminációt javasol az EMAS és ISO 14001 cégek irányába. Az EU Zöld közbeszerzés kézikönyve is felhívja a tagországok figyelmét arra, hogy a közbeszerzési eljárásaikban fordítsanak figyelmet arra, hogy az ajánlattévők hogyan tudják alkalmazni az EMAS-t. A Kormány közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény lehetőséget ad „Az ajánlattevő és alvállalkozójának alkalmassága” fejezetben (68.§) környezetvédelmi vezetési rendszereknek való megfelelés elvárásának, amelyet az EU EMAS rendszere ill. az ezzel egyenértékű szabványnak való megfeleléssel lát teljesíthetőnek. A tervezett információterjesztési intézkedések szakmai alapja a kiválasztott termékekre vonatkozóan létrehozott könnyen felhasználható termékminősítési adatbázis. Annak érdekében, hogy a Környezetbarát Termék Kht. el tudja látni a termékek környezeti minősítésével kapcsolatos szakmai feladatokat (Cselekvési Terv, 4.3 fejezet), a szükséges források biztosítása során a Környezet- és Energia Operatív Program prioritásaihoz kapcsolódó feladat finanszírozhatósága kérdésében egyéb programokban (pl. a Gazdaságfejlesztési Operatív Program) rejlő lehetőségeket is vizsgálni kell. (3) A jelenlegi helyzetkép szerint leginkább az ismeretek és alkalmazási hajlandóság szintje marad el a kívánatostól. Néhány pozitív hazai kezdeményezés ismert: Budapest Főváros Önkormányzata 2006. júniusában fogadta el Zöld Közbeszerzési Szabályzatát, melyben célul tűzi ki, hogy a közbeszerzési eljárások során az esetek 40%-ában a beszerzési folyamat legalább egy szakaszában figyelembe veszik a környezetvédelem szempontjait. Miskolc Önkormányzatának zöld közbeszerzési törekvései szintén említésre méltóak. Az önkormányzati szférán túl a központosított közbeszerzés területén is fokozatosan teret hódít a környezetbarát megközelítés: a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság is törekszik a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére beszerzései során. A hazai Cselekvési Terv koncepciója A fentiekben összegyűjtött tények és megállapítások jelenthetik az alapot a Cselekvési Terv fő célkitűzéseinek megfogalmazása során. A rendelkezésre álló, illetve a tervezett jogszabályi és szakmai minősítési feltételeknek való érvényszerzéssel a Cselekvési Terv célja a környezetbarát (”zöld”) közbeszerzések széleskörű elterjesztése Magyarországon, amely biztosítja azt, hogy az állam a közpénzeket környezeti szempontból is optimális módon használja fel, ennek következtében a piacon keresztül innovációra készteti a kevésbé környezetbarát termékek előállítóit, valamint elősegíti a környezettudatos gondolkodás elterjedését, mindezeken keresztül hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez.

29


A fenti célok megvalósulásának legfőbb akadályát a kezdeményezőkészség és a terjesztésre alkalmas gyakorlati jó példák hiánya okozza. Annak érdekében, hogy a zöld közbeszerzés ügye példákban gazdag impulzusokat kapjon, a „zászlóshajó”-termékek esetében kezdeményezni kell azt, hogy a központosított közbeszerzéseket szabályozó rendeletben kötelezően végrehajtandó rendelkezésként kerülhet megadásra egyes kijelölt termékkörök közbeszerzésének kötelezően környezetbarát módon történő megvalósítása, így a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó, valamint ahhoz önként csatlakozó szervezetek e termékek beszerzése során érvényesíteni fogják a környezetvédelmi szempontokat. A központosított közbeszerzés jelentős szemléletformáló hatással bír, hiszen 2005-ben a központosított közbeszerzésbe a jogszabályi előírások alapján több mint 1000 költségvetési intézmény, míg saját elhatározásból csaknem 900 önként csatlakozó szervezet kapcsolódott be. A központosított közbeszerzés során alkalmazott környezetbarát szempontok rendszere, az alkalmazott műszaki leírások, bírálati szempontok ugyanakkor jó példaként követhetőek más ajánlatkérők – így különösen az önkormányzatok – által is. A cél a zöld közbeszerzés általános elterjesztése. A koncepcionális elképzelés megvalósításának részleteit a Cselekvési Terv tartalmazza. A dokumentum a 2010 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan fogalmaz meg célkitűzéseket, azzal a kiegészítéssel, hogy terv megfelelően rugalmas kezelése indokolt, azaz a végrehajtás a változó körülmények hatásainak megfelelően menet közben finomítható. A kiválasztott termékek és szolgáltatások esetében a terv konkrét célkitűzéseket fogalmaz meg a környezetvédelmi szempont figyelembevételével megvalósított közbeszerzések arányára vonatkozóan. A központi közbeszerzési körbe tartozó kiválasztott termékek esetében a közbeszerzések 100%-ához kapcsolódóan kell megjelennie „zöld” szempontnak (kivétel a papírtermékek kategóriája, ahol a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság szerint az elérhető cél, hogy az azonos funkcióban kínált termékek közül 2010-re 60%, 2012-re 80% legyen környezetvédelmi szempontból kedvező minősítésű), míg a csupán ajánlásokkal ösztönözhető egyéb körben a célkitűzést értelemszerűen alacsonyabb mértékben kell meghatározni. Kizárólag a fokozatosság elvének megfelelően felépített cselekvési terv esetén van reális esély a terv tartalmának elfogadtatására és a kitűzött célok teljesülésére, ennek megfelelően az időszak végére várható komolyabb eredmény. A termékek kiválasztásánál komplex szempontrendszerre kellett tekintettel lenni, ezért egyaránt vizsgálni kellett az adott termék környezetbarát jellemzőivel kapcsolatos tudományos alapú minősítési rendszer meglétét, a központosított közbeszerzésben való érintettségét, a termék hazai piacának jellemzőit és a széles körben értelmezett szemléletformálásra való alkalmasságot. A nemzetközi összehasonlító elemzések és a hazai sajátosságok alapján került kiválasztásra az érintett termékkör: építési munkák és beruházások, gépjárművek, papírtermékek, számítástechnikai és irodatechnikai eszközök, takarítási szolgáltatás. A Zöld Közbeszerzés meghonosítása Magyarországon számos kihívással állít szembe, melyek leküzdése részben szakmai, részben kommunikációs feladat. Ez megfelelő e-tudásbázis megteremtésével, a szakemberek tervszerű képzésével, a szükséges segédanyagok elkészítésével valósulhat meg. Az ajánlatkérői oldal tájékoztatásán túl az érintett vállalkozások, elsősorban a kisés középvállalkozások felkészítését kell elvégezni. Az akcióterv részletesen meghatározza definiálja a legfontosabb feladatokat a cselekvési terv célkitűzéseinek elérése érdekében.

30


II. A fentiek alapján kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést és az ahhoz kapcsolódó határozati javaslatot fogadja el.

Budapest, 2009. december „…..”

Szabó Imre

31


III. Határozati javaslat A Kormány megtárgyalta és elfogadta a Zöld Közbeszerzés Nemzeti Cselekvési Tervről szóló előterjesztést és elrendeli a mellékletét képező kormányhatározatnak a Határozatok Tárában történő közzétételét.

32

TERVEZET a Zöld Közbeszerzés Nemzeti Cselekvési Tervről

Recommend Documents