Tervezet. a második Nemzeti Környezetvédelmi Program évi végrehajtási tervéről szóló jelentésről

A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER KvVM/KJKF/1195/2007.

Tervezet a második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2007. évi végrehajtási tervéről szóló jelentésről

Budapest, 2007. június

Készítette: Bánszki Judit, dr. Horváth Szilvia, Prém Krisztina; Látta: dr. Gergely Erzsébet, dr. Faragó Tibor; dr. Erdey György; Jóváhagyta: dr. Fodor Gábor


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A 2003-2008. közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program és a részét képező Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (továbbiakban: NKP-II) középtávra határozza meg a környezetügy fő célkitűzéseit. Az NKP-II végrehajtási mechanizmusának egyik eleme a kitűzött célok eléréséhez szükséges éves feladatok kijelölése, valamint a tárcák által tervezett intézkedéseket összefoglaló végrehajtási terv elkészítése. A 2007. évre kidolgozott végrehajtási terv kettős célt szolgál: – Az NKP-II középtávú célrendszerébe illesztve áttekinti, hogy a 2007. évre jóváhagyott központi költségvetési források milyen mértékben és mely területeken segítik elő az NKP-II időarányos végrehajtását. – Alapul szolgál az NKP-II 2007. évi teljesítésének jövő évben történő értékeléséhez. Az NKP-II 2007. évi végrehajtása is hozzájárul a legfontosabb környezeti célok eléréséhez és az ezzel szorosan összefüggő fejlesztési és ágazati feladatok teljesítéséhez. A tisztább települési környezet és az egészségesebb életkörülmények kialakítását szolgálja többek között az Ivóvízminőség-javító Program folytatása, a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program ütemezett végrehajtása, valamint a komplex települési szilárdhulladék begyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása. Az egészséges, biztonságos, magas színvonalú, ugyanakkor költség-hatékony víziközmű szolgáltatást a vonatkozó új törvény megalkotása segíti elő. Stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek készülnek egyes nagy-forgalmú közutakra, vasútvonalakra és folytatódik a „Parlagfű-mentes Magyarországért” program végrehajtása. A Víz Keretirányelv előírásainak megfelelően készül a vízgyűjtő-gazdálkodási terv. Az energiabiztonságot és az energiatermelésből adódó környezetterhelés csökkentését is szolgálja többek között a Nemzeti Energiatakarékossági Program, az intézmények fűtési rendszereinek korszerűsítése, valamint az EU-támogatású, megújuló energiaforrásokra épülő projektek megvalósítása. Továbbra is kiemelt feladat a múltból visszamaradt környezeti károk feltárása, mérséklése. A környezetbarát közlekedés fejlesztése érdekében folytatódik a MÁV járműállomány és infrastruktúra rekonstrukciója; a kombinált közlekedés feltételeinek javítására a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő intermodális közlekedési központ kiépítése; a „Kerékpáros Magyarország” program eredményeképpen 2007-2008-ban 100 km új kerékpárút épül; az elővárosi közlekedés utazási feltételeit javító intézkedések valósulnak meg. A klímaváltozást kiváltó kibocsátások csökkentését, valamint az alkalmazkodásra való felkészülést szolgálja a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, valamint az EU emissziókereskedelmi rendszeréhez kapcsolódóan a 2008-2012 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv kidolgozása. Természeti örökségünk védelmében egyre fontosabb szerepet kap a nemzeti parkok együttműködése a helyi gazdálkodókkal és a civil szervezetekkel. A természetvédelmi kezelési feladatok végrehajtásához a közmunkaprogramok is hozzájárulnak. EUkötelezettségeink teljesítésének része a Natura 2000 hálózat fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása. A turizmusfejlesztés országos céljaihoz kapcsolódik a „Természetjárás éve” turisztikai programcsomag. Az építészeti örökség helyi védelmének ösztönzésére - a


2


példaszerű helyreállítások elismeréseként - először kerül sor „A Helyi Építészeti Örökség 2007.” c. Nívódíj pályázatra. A Tisza mentén élők biztonságának növelését szolgálja a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése, illetve az e program keretébe tartozó munkálatok folytatása. Nagy tavaink ökológiai állapotának, valamint a part menti települések környezetminőségének javítása céljából is számos fejlesztés valósul meg. A fejlődő vidék – sikeres mezőgazdaság kialakításához járulnak hozzá az ÚMVP keretében igénybe vehető agrár-környezetgazdálkodási támogatások, amelyek a termőhelyi adottságoknak megfelelő, környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható tájhasználat kialakítását segítik. Az előző években megkezdett erdőtelepítési, erdőszerkezet-átalakítási, fásítási munkálatok folytatódnak és új erdőtelepítésekre is sor kerül. Az NKP-II 2007. évre tervezett feladatainak finanszírozásában nagy szerepe van az EU támogatásoknak, amelyek többek között az intézményrendszer korszerűsítését, valamint a közvetlen és közvetett környezetvédelmi beruházások megvalósítását segítik. A 2007-2013 közötti időszakra szóló Új Magyarország Fejlesztési Tervben és Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben tervezett nagyprojektek előkészítése, akciótervek és részletes intézkedési tervek kidolgozása ütemesen halad és számos pályázati kiírás jelenik meg 2007. májustól. A 2007-re tervezett feladatokról, tevékenységekről összefoglalóan megállapítható, hogy: − A környezet védelmére, a természeti erőforrások fenntartható használatára – az EU vonatkozó környezetpolitikai célkitűzéseihez is kapcsolódva – nagy jelentőségű koncepciók, stratégiák és szabályozó eszközök megalkotására, ill. megújítására kerül sor (pl. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, Éghajlatváltozási Stratégia, új Energiapolitika, víziközmű törvény, környezeti felelősségre vonatkozó szabályozás). − Az infrastruktúra-fejlesztési programok keretében tervezett nagy volumenű települési környezeti beruházások (ivóvízminőség-javítás, szennyvízelvezetés és -tisztítás, hulladékgazdálkodás) elsősorban a lakosság életminőségének javítását szolgálják. A vidék társadalmi, gazdasági és ökológiai szempontokat egyaránt figyelembe vevő fejlődését segíti a nemzeti parkok kibővült szerepköre mellett a Natura 2000 területek védelme, a naturparkok létrehozását ösztönző szabályozás megalkotása, a Vásárhelyi Terv ütemezett végrehajtása, valamint az agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszer működtetése. A természeti erőforrások fenntartható használata érdekében kiemelt feladat a megújuló energiaforrások környezetkímélő használatának ösztönzése, valamint az energiatakarékosságot és -hatékonyságot ösztönző programok folytatása. – Az NKP-II végrehajtását szolgáló, 2007. évben tervezett összes központi forrás (azaz az EU támogatás és a kapcsolódó hazai társfinanszírozás, valamint a központi kormányzat) mintegy 271,1 milliárd Ft. – 2007-ben a terv alapján az EU támogatás és a hazai társfinanszírozás (205,0 milliárd Ft) több mint tízszerese a 2004. évi szintnek. A csak hazai forrásból megvalósuló központi kormányzati kiadások részesedése a 2004. évi összes központi forrásból meghaladta a 80%-ot, ez az arány 2007-ben csupán 24% (66,1 milliárd Ft). Ennek - már korábban is jelzett – következménye, hogy egyes – az EU támogatási körbe nem tartozó, de fontos – feladatok finanszírozása kisebb mértékben, vagy sehogyan sem biztosított. – A korábbi évekhez képest kevesebb, de nagy forrásigényű intézkedésre, beruházásra kerül sor. Emiatt néhány Tematikus Akcióprogram (TAP) bizonyos intézkedéseire a szükségesnél alacsonyabb forrás jut (pl. környezeti oktatás, nevelés; természetvédelem – fajvédelmi tervek megvalósítása, területvásárlás, monitoring eredmények értékelése; Készítette: Bánszki Judit, dr. Horváth Szilvia, Prém Krisztina; Látta: dr. Gergely Erzsébet, dr. Faragó Tibor; dr. Erdey György; Jóváhagyta: dr. Fodor Gábor

3


vízkárelhárítási művek fejlesztése). Egyes célokhoz, szakmai programokhoz rendelt források sok esetben lényegesen elmaradnak a már korábban elfogadott kormányzati dokumentumokban előirányzott ütemezéstől (pl. Vízbázisvédelmi Program, Erdei Iskola Program). – A közvetlen környezetvédelmi célú beruházások korábbi dominanciájával szemben idén a közvetett beruházások aránya növekszik (összes központi forrás esetén: 45%). – Továbbra is gondot okoz a működtetési (intézményfejlesztési) kiadások mérsékeltebb szintje (pl. oktatás-nevelés, szemléletformálás, K+F) terén. II. KAPCSOLÓDÁS A KORMÁNY-PROGRAMHOZ A Kormány programjának környezetügyi célkitűzései szorosan összefüggnek az NKP-II-vel és meghatározó elemei a 2007. évi végrehajtási tervnek. III. ELŐZMÉNYEK Az NKP-II célkitűzéseinek elérését szolgáló részletes feladatokról, valamint a végrehajtás és a finanszírozás kérdéseiről két kormányhatározat rendelkezik: 2345/2004. (XII. 26.) Korm. határozat a 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program tematikus akcióprogramjairól, valamint az 1150/2004. (XII. 26.) Korm. határozat a 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program finanszírozásának és végrehajtásának egyes kérdéseiről. Az 1150/2004. (XII. 26.) Korm. határozatnak megfelelően a környezetvédelmi és vízügyi miniszter az NKP-II éves végrehajtási tervéről tájékoztatót (jelentést) nyújt be a Kormány számára az érintett miniszterek tájékoztatóinak összegzése alapján. A kidolgozás teljes folyamatát a KvVM koordinálja, a készülő dokumentumot az NKP-II Tárcaközi Bizottsága (NTB), valamint az NTB tematikus akcióprogramonként szervezett albizottságai is megvitatják. IV. VÁRHATÓ SZAKMAI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HATÁSOK Az NKP-II várható társadalmi, gazdasági és környezeti hatásairól 2003-ban részletes vizsgálati elemzés készült, melyet az Országos Környezetvédelmi Tanács is megtárgyalt és támogatott. Jelen előterjesztés a vizsgálati elemzésben tárgyalt célkitűzések ütemezett megvalósítását célozza, hatásai tehát a vizsgálati elemzés szerint alapvetően pozitív hatások, eredmények (a környezet-állapot és az életminőség javítása, takarékos és hatékony természeti erőforrás-gazdálkodás, hátrányos helyzetű térségek infrastrukturális fejlesztése, környezettudatosság javítása). Az NKP-II végrehajtásában kiemelt feladata van a tárcáknak, de célja az érintettek (gazdálkodók, önkormányzatok, lakosság) széles körének bevonása. Ezt – közreműködői összetételénél fogva – az NTB és albizottságai hivatottak elősegíteni. V. KAPCSOLÓDÁSOK A jelentésben foglalt 2007. évi feladatok jelentős része szorosan kapcsolódik az EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjának hazai végrehajtásához, illetve az ország EU tagságával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez. A jelentés az EU források környezetvédelmi célú felhasználásának bemutatására is kiterjed. VI. FENNMARADT VITÁS KÉRDÉSEK Készítette: Bánszki Judit, dr. Horváth Szilvia, Prém Krisztina; Látta: dr. Gergely Erzsébet, dr. Faragó Tibor; dr. Erdey György; Jóváhagyta: dr. Fodor Gábor

4


A tervezet egyeztetése során érkezett szövegszerű javaslatokat átvezettük. Egyes kérdéseket a szervezeti egységek munkatársaival egyeztettünk és a tervezet véglegesítésében ennek megfelelően jártunk el. Vitás kérdés nem maradt fenn. VII. JAVASLAT A SAJTÓ TÁJÉKOZTATÁSÁRA Az előterjesztés kommunikációja Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): – Tárcán belüli nyilatkozók szintje: –

Igen

Nem – – – – – –

VII. MEGJEGYZÉSEK Nincs.


5


I. A második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2007. évi végrehajtási tervéről szóló jelentés a 1150/2004. (XII. 26.) Korm. határozat 3. b) pontjában meghatározott 2007. évi végrehajtási tervről szóló tájékoztatót tartalmazza. A végrehajtási terv a következő fő fejezeteket foglalja magában: Az I. fejezet az NKP-II 2007. évi végrehajtásának átfogó szakmai értékelését tartalmazza a tematikus akcióprogramok (TAP) szerinti bontásban. A 2007. évi részletes végrehajtási tervről szóló tájékoztatót a jelentés Melléklete tartalmazza. A II. fejezet az NKP-II végrehajtásában közreműködő tárcák 2007. évi tervezett ráfordításait mutatja be a rendelkezésre álló információk alapján tematikus akcióprogramonként, illetve tevékenységenkénti bontásban. A költségadatok bemutatása a központi költségvetésben szereplő ráfordítások, az EU támogatások és a hazai társfinanszírozás mellett tájékoztató jelleggel kiterjed a kormányzaton kívüli jövedelemtulajdonosok becsült ráfordításaira is. A központi költségvetési ráfordítások a tárcák adatszolgáltatásai alapján a 2007. évi költségvetésről szóló törvénnyel (2006. évi CXXVII tv.) összhangban szerepelnek. I. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ I.1 AZ NKP-II VÉGREHAJTÁSÁNAK EU ÉS NEMZETKÖZI KÖRNYEZETPOLITIKAI HÁTTERE Az EU 2007. évi környezetpolitikai prioritásai Az Európai Unió tagjaként hazánk jogalkotásának, országos programjainak illeszkednie kell a közösségi döntéshozatalhoz, illetve folyamatokhoz. Az NKP-II végrehajtása, ill. az éves feladatok tervezése során az EU környezetpolitikai prioritásait, szakpolitikai programjait és szabályozási eszközeit, valamint az adott időszak EU-elnökségi prioritásait is figyelembe kell venni. Ez utóbbiak 2007. évre vonatkozóan a környezetpolitika területén elsősorban a következőket jelentik: − integrált klímavédelmi és energiapolitika kidolgozása, − a biológiai sokféleség védelme és fenntartható használata, a biodiverzitás szempontjainak beépítése a gazdasági döntésekbe, a piaci működésbe, − vízügyi politikák továbbfejlesztése, különös tekintettel a vízhiányra, − levegőminőséghez és hulladékhoz kapcsolódó szakpolitikák továbbfejlesztése. A kiemelt területeken tervezett intézkedésekre az EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjának (6. EAP) keretében kerül sor, párhuzamosan annak idei félidős értékelésével, felülvizsgálatával. A 6. EAP a közösségi intézkedést igénylő kulcsfontosságú környezetvédelmi célkitűzéseket és prioritásokat fogalmazza meg, melyekkel az NKP-II szoros összhangban van. A program még a 2004. évi bővítést megelőzően készült, s emiatt is a most már 27 tagú Közösségnek célszerű áttekinteni, hogy van-e szükség hangsúlybeli, ill. a hatékonyabb végrehajtást célzó változtatásokra. Ezzel érhető el, hogy a program továbbra is aktuális, előremutató és időszerű kerete legyen a közösségi környezetpolitikának. További kiemelt cél a 6. EAP szerves részét képező városi, levegőtisztaság-védelmi, hulladékkezelési, tengeri és a természeti erőforrások fenntartható használatára irányuló Tematikus Stratégiák megvalósítása, valamint a peszticid és talaj stratégiák kidolgozása. A készülő talajvédelmi stratégia és keretirányelv célja a talajok sokrétű funkcióinak ellátását Készítette: Bánszki Judit, dr. Horváth Szilvia, Prém Krisztina; Látta: dr. Gergely Erzsébet, dr. Faragó Tibor; dr. Erdey György; Jóváhagyta: dr. Fodor Gábor

6


biztosító jó talajállapot megőrzése, a károsító hatások csökkentése és a károsodott talajok állapotának javítása. A klímavédelem és a levegőminőség javítása terén idén az alábbi közösségi szabályozási tervezetek vannak napirenden: − az európai kibocsátási egység kereskedelmi rendszer felülvizsgálata (az Európai Bizottság új szektorok - pl. a légi közlekedési ágazat - és újfajta gázkibocsátások - pl. az ammónia előállításából származó dinitrogénoxid, vagy a szénbányászatból származó metánkibocsátás - bevonásával javasolja a rendszer bővítését); − a gépjárművek (személy és teher) kibocsátás-csökkentését célzó közösségi stratégia felülvizsgálata; továbbá a kibocsátásokkal kapcsolatos típusjóváhagyások (Euro5, Euro6 rendelet-tervezet) véglegesítése; − az új levegőtisztaság-védelmi keretirányelv elfogadása; − a nemzeti kibocsátási küszöbök felülvizsgálata (a 2010-re vonatkozóak jelentős csökkentése és kiegészítése a kis szemcseméretű szálló porra vonatkozó értékkel). A biológiai sokféleséghez kapcsolódóan kiemelt téma az erdők biodiverzitásának, a védett területek, különösen a tengeri élőhelyek faji sokféleségének megőrzése, illetve a globális természetvédelem pénzügyi támogatása. A környezettechnológiai akcióterv megvalósításának 2007. évi egyik fő célja a gépkocsikon túlmenően a nem közúti járművek kipufogógáz-mennyiségének és zajkibocsátásának csökkentése. A globális szintű környezetpolitika és együttműködés terén kiemelt cél az ENSZ rendszerén belüli szervezetek tevékenységének jobb összehangolása, s ennek érdekében is az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) szakosított szervezetté történő átalakítása. Emellett az EU különösen érdekelt a pán-európai környezetvédelmi együttműködés hatékonyságának erősítésében is. Magyarország ez évben is aktívan közreműködik mind az EU környezetpolitikájának fejlesztésében, mind megvalósításában. Két- és többoldalú nemzetközi együttműködés Környezetdiplomáciánk továbbra is kezdeményező szerepet vállal a két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatok erősítésében. − 2007-ben négy együttes kormányülésre kerül sor (magyar-horvát, magyar-szlovén, magyar-román, magyar-osztrák). Ennek keretében tervezett főbb témakörök: kormányközi környezet- és természetvédelmi egyezmény hatályba lépésének szorgalmazása, a határvízi együttműködés kiemelt kérdései, magyar EU-csatlakozási tapasztalatok átadása. A drávai Novo Virje vízerőmű létesítését ellenző magyar állásponthoz kapcsolódva kezdeményezzük a határon átnyúló védett terület létrehozását, határmenti projektek megvalósítását. − Kétoldalú Miniszteri találkozó előreláthatólag magyar-osztrák, illetve szlovák és román viszonylatban lesz. Román relációban kiemelt kérdés a Verespataki aranybánya-nyitási projekt folyamatban levő Espooi eljárása. A szubregionális együttműködés fejlesztését szolgálja a Visegrádi Négyek Környezetvédelmi Miniszteri Találkozója. Az OECD Környezetpolitikai Bizottsága 2007-2008. évi mukatervének része Magyarország környezetpolitikai teljesítményértékelése. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Készítette: Bánszki Judit, dr. Horváth Szilvia, Prém Krisztina; Látta: dr. Gergely Erzsébet, dr. Faragó Tibor; dr. Erdey György; Jóváhagyta: dr. Fodor Gábor

7


Szervezet (OECD) Környezetpolitikai Teljesítményvizsgálati Munkacsoportja rendszeresen áttekinti tagállamainak tevékenységét. Az első magyarországi vizsgálat 1999-ban zajlott le. A 2007-ben sorra kerülő második vizsgálat keretében az elmúlt 7-8 esztendő környezetpolitikájának átfogó értékelése mellett a szakértők megvizsgálják az OECD korábbi ajánlásainak hasznosítását és eredményeit is. A vizsgálati jelentés közzététele 2008 első félévére várható. 2007 egyik legnagyobb környezetpolitikai eseménye az ENSZ EGB 6. Európai Környezetvédelmi Miniszteri Konferenciája, amely Belgrádban lesz október 9-12-én. Az előkészítő munkában – az EU-koordinációja mellett – aktívan részt veszünk. Nemzetközi kötelezettségeink részeként teljesítjük a környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi egyezményekből és megállapodásokból eredő hazai feladatokat. I.2 A KÖRNYEZETÜGY JOGI ÉS GAZDASÁGI SZABÁLYOZÓ-RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A környezetvédelmi jogszabályalkotás 2007. évi kiemelt területei: − Környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosítása, amely nagyobb hangsúlyt fektet a környezetkárosodás megelőzésére, a védett természeti értékek károsodása esetében rendelkezik a helyreállítási kötelezettség teljesítéséről, bevezeti a károkozó vagyonát terhelő jelzálogjog intézményét és elősegíti a pénzügyi biztosítékok fejlődését. − A víziközművekről és a víziközmű szolgáltatásokról szóló törvény megalkotása a fogyasztók hatékony érdekvédelmét biztosító minőségi, biztonságos, indokolt költségű víziközmű szolgáltatás érdekében. − A nemzeti parkról, valamint a natúrparkról szóló jogi szabályozás fejlesztése, melynek fő célja elősegíteni, hogy a nemzeti parkok tevékenységében a természeti örökség védelme mellett a tájgazdálkodás, a biogazdálkodás, a turisztika-oktatásszemléletformálás is hangsúlyos szerepet kapjon, valamint hogy a nemzeti parkok térségfejlesztői szerepe erősödjön. További cél az önkéntes szerveződésen alapuló natúrparkok létesítésének támogatása is. − Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Kiotói Jegyzőkönyvével kapcsolatos keretrendszer felállításáról szóló törvény, amely a kibocsátás-csökkentés mellett tartalmazza a kibocsátások hiteles nyilvántartásával összefüggő feladatokat, valamint megalapozza a kiotói egységekkel való vagyongazdálkodást és a rugalmassági mechanizmusok hazai működését. − A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről szóló törvény módosítása (finanszírozási feltételek, műszaki tartalom, ütemezés). − Új zajvédelmi jogszabálycsomag elkészítése, amely az eddiginél nagyobb segítséget ad az ügyfelek számára zajvédelmi ügyeik intézésében, valamint jobban támogatja a környezetvédelmi hatóságok munkáját. − A kémiai biztonságról szóló törvény módosítása az EU új vegyi anyag rendeletével összefüggésben. − A légiközlekedés és annak környezeti hatásaival összefüggő szabályozás korszerűsítése a repülőtér közelében élőket érő zajterhelés csökkentése érdekében. − A termőföld védelméről szóló törvény kidolgozása, amely tartalmazza a termőföld hasznosításával, a földvédelemmel és a talaj védelmével kapcsolatos rendelkezéseket.


8


A környezetvédelem gazdasági szabályozó eszközeinek fejlesztése 2007-ben az alábbi főbb területekre irányul: − A környezetvédelmi biztosíték rendszerének kidolgozása annak érdekében, hogy a károkozónak megfelelő pénzügyi fedezet, garancia álljon rendelkezésére a kármentesítéshez és a kárt megelőző állapot helyreállításához. − A termékdíjas szabályozás átfogó módosítása, amelynek egyik eredményeként a termékdíj megállapításának, bevallásának és befizetésének ellenőrzése átkerül a vámhatóság hatáskörébe és csökkenek a gazdasági szereplők adminisztratív terhei. − A betétdíj szabályozási rendszer továbbfejlesztése a hulladékkeletkezés megelőzésére, illetve a hulladékok hasznosításának ösztönzésére. − A zöld közbeszerzések előmozdítása érdekében nemzeti cselekvési terv kidolgozása. Az adórendszer „zöldítése” érdekében horizontális munkacsoport alakul az érintett tárcák, kutatócsoportok képviselői és tudományos szakértők részvételével. A munka keretében javaslatok készülnek az adó- és támogatáspolitika környezeti szemléletű átalakítására. I.3 AZ EU TÁMOGATÁSOK KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA Az NKP-II 2007. évre tervezett feladatainak finanszírozásában nagy szerepe van az EU támogatásoknak, amelyek többek között az intézményrendszer korszerűsítését (pl. Phare, átmeneti támogatások), valamint a közvetlen és közvetett környezetvédelmi beruházások megvalósítását (pl. Kohéziós Alap, Strukturális Alapok, agrár és vidékfejlesztési támogatások) segítik. Az EU támogatások igénybevételét megalapozó dokumentumokban (Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT), Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST)) számos NKP-II cél és feladat jelenik meg egyrészt önálló prioritásként, másrészt más prioritási tengelyek részét képezve. Az NFT és az NVT által támogatott környezetvédelmi beruházások 2007. évi megvalósítását részletesen a Melléklet tartalmazza. A 2007-2013 közötti időszakra szóló ÚMFT-ben és ÚMVST-ben tervezett nagyprojektek előkészítése, akciótervek és részletes intézkedési tervek kidolgozása ütemesen halad és számos pályázati kiírás jelenik meg 2007. májusától. I.4 AZ NKP-II TEMATIKUS AKCIÓPROGRAMJAINAK VÉGREHAJTÁSA Környezettudatosság növelése akcióprogram Környezeti oktatás-nevelés A 2005-2014. közötti időszakot az ENSZ a „Fenntarthatóságra nevelés évtizedé”-nek nyilvánította. Az oktatás témakörét az Európai Unió megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiája is átfogó szakpolitikaként emeli ki és leszögezi, hogy „az oktatás nélkülözhetetlen eszköz a viselkedés megváltoztatásához, és a fenntarthatósághoz szükséges kompetenciák fejlesztéséhez.” A cél az oktatás speciális eszközeivel egy olyan etikai, érték- és cselekvési rendszer kialakítása, amely figyelmet fordít a kulturális identitásra, a demokratikus döntéshozatalra, a természet értékeire, valamint az erőforrások megfelelő hasznosítására és kezelésére. Fenti célok megvalósításához 2007-ben a következő főbb hazai programok és intézkedések kapcsolódnak:


9


− A fenntarthatóság pedagógiájának megteremtése érdekében a környezeti nevelés területén folytatódik az Erdei iskola program, a „Zöld Óvoda program”, az Ökoiskola Hálózat működtetése, a GLOBE program, valamint a felsőoktatás tartalmi fejlesztése. − A környezet- és természetvédelem egy-egy kiemelt területével foglalkozó Zöld ünnepek, Jeles Napok szervezése továbbra is támogatást élvez. − Részvétel az EU támogatással megvalósuló BIOHEAD nemzetközi kutatási projektben, melyben többek között vizsgálják a tudás alapú gazdaság és társadalom megalapozásához szükséges természettudományi műveltség összefüggéseit. Tájékoztatás és szemléletformálás Az állami feladatok végrehajtásának hatékonyságát javítja a közfeladatok ellátásának – egészben vagy részben történő – társadalmasítása, az állami-önkormányzati, a piaci és civil szervezetek közötti munkamegosztás és együttműködés erősítése. A hazai civil zöld szervezetek idén is jelentékeny részt vállalnak a környezettudatosság fejlesztése terén. A civil zöld szervezetek és a környezetvédelmi tárca, ill. területi szervei közötti együttműködés fő elemei: tájékoztatás az aktuális környezeti ügyekről, közös rendezvények, képzések, kiadványok. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázati lehetőségeink széles körű megismertetését road show-k szolgálják. A KEOP „Fenntartható életmód és fogyasztás Akcióterv”-ének prioritásai között szerepel a fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok, mintaprojektek, beruházások támogatása. Az idei évben a Norvég Alap keretében 1 millió eurós pályázati forrás áll rendelkezésre a társadalmi szervezetek részére környezetpolitikai és ezen belül szemléletformálási tevékenységük támogatására (pl. a környezettudatos gondolkodás és a fenntartható fejlődés elvének erősítését segítő nyilvános kampányok, programok és képzések; a társadalom környezeti értékrendjének javítása; a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása, környezeti tanácsadás; környezeti nevelés és oktatás). A lakosság környezettudatosságának növelése érdekében a KvVM továbbra is működteti a Zöld Pont Irodák Országos Hálózatát. A civil szervezeteknél működőkkel együtt összesen 45 iroda segíti a környezeti információkhoz való szabad hozzáférést, az egyablakos, ügyfélközpontú hatósági ügyintézés megvalósulását. Az irodák egyik fő feladata a zöld Jeles Napokhoz kötődő események szervezése. „Külsős” eseményekhez kapcsolódóan is sor kerül szemléletformáló programokra (pl. Művészetek Völgye, Sziget Fesztivál, Autómentes Nap, Egészség Sziget, Hungarikum Fesztivál). Éghajlatváltozás akcióprogram A tudományos kutatások megállapításai szerint az éghajlatváltozás egyre súlyosabb társadalmi, környezeti és gazdasági következményekkel járó, globális probléma. Kezelése, illetve a várható kedvezőtlen hatások enyhítése érdekében három fő intézkedéscsoport jelölhető ki: − a globális éghajlatváltozást előidéző üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentése, − a nyelőkapacitások bővítése, valamint − a változás várható hatásaira való felkészülés, megelőzés, kárcsökkentés, azaz az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodás.

Készítette: Bánszki Judit, dr. Horváth Szilvia, Prém Krisztina; Látta: dr. Gergely Erzsébet, dr. Faragó Tibor; 10 dr. Erdey György; Jóváhagyta: dr. Fodor Gábor


A fentiek alapján készül a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és annak kétéves cselekvési terve, amelyet megalapozó kutatás a KvVM és az Országos Meteorológiai Szolgálat együttműködésében készül. Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszeréhez kapcsolódva elkészül a 2008-2012 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv. A 2012 utáni időszakra vonatkozó uniós szintű kibocsátás-csökkentési célt várhatóan belső teher-megosztási tárgyalásokon osztják el a tagállamok között. A jelzett közép- és hosszú távú EU célok miatt Magyarországnak is növekvő erőfeszítéseket kell tennie számos területen (pl. fenntartható energiagazdálkodás előmozdítása, közlekedési eredetű káros-anyag kibocsátás korlátozása). Az EU tárgyalásokra történő felkészülés megalapozása érdekében a hazai csökkentési potenciál felmérés részeként komplex makro-gazdasági modellek és különböző szcenáriók készülnek. Elkészül az új Magyar Energiapolitika, amelynek fő pillérei – összhangban az EU célkitűzéseivel – az ellátásbiztonság (a hazai források felhasználási arányának megőrzése/növelése, beleértve a megújuló energiaforrások használatának növelését, biztonságos irányból és forrásból származó behozatalt, megfelelő nagyságrendű biztonsági készletezést); a versenyképesség (a hatékonyságnövelő és versenyképes árakat biztosító verseny erősítése az energiatermelők és –szolgáltatók között, liberalizáció, árcsökkenés); valamint a környezeti fenntarthatóság (ennek érdekében az energiahatékonyság és takarékosság növelése, megújuló energiaforrások fenntartható hasznosítása, az éghajlatváltozást kiváltó emissziók csökkentése stb.) az ország adottságainak és mindenkori teherbíró képességének megfelelően. Ehhez kapcsolódva kidolgozás alatt áll a Megújuló Energiahordozó Stratégia és a Nemzeti Energia-hatékonysági Cselekvési Terv, amelyek tartalmazzák majd a konkrét célokat, programokat, intézkedéseket. Az akcióprogram céljainak teljesítését 2007-ben az alábbi programok és intézkedések szolgálják: − A lakossági energiamegtakarítást és megújuló energiafelhasználást eredményező beruházások támogatása (Nemzeti Energiatakarékossági Program). − A bioüzemanyagok növekvő arányú előállítása és közlekedési célú felhasználásának ösztönzése (8 helyen állítanak üzembe E85-ös kutakat). − A környezetbarát közlekedés fejlesztése: a MÁV járműállomány és az infrastruktúra (kiemelten a fő vasúti vonalak) felújítása; a gépjárművek műszaki felülvizsgálata mérőrendszerének fejlesztése, az ellenőrzések hatékonyságának javítása; a kombinált közlekedés lehetőségeinek bővítése (Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő intermodális közlekedési központ és a Csepeli Szabadkikötő fejlesztése). A kutatás-fejlesztés terén az Országos Meteorológiai Szolgálatnál folytatódik a különböző időtávú előrejelző, időjárási veszélyjelző rendszerek és a regionális klímamodellezés fejlesztése. Környezetegészségügy és élelmiszerbiztonság akcióprogram Az EU levegőminőségi tematikus stratégiájával összhangban új hazai szakterületi stratégia készül. Az egészségügyi szempontok szigorúbb érvényesítése érdekében elkezdődik az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet teljes körű felülvizsgálata, módosítása. A beltéri levegőminőség okozta egészségi kockázatok mérséklése céljából fontos hiánypótlás a „Lakás és egészség” című ismeretterjesztő kiadvány megjelentetése. Készítette: Bánszki Judit, dr. Horváth Szilvia, Prém Krisztina; Látta: dr. Gergely Erzsébet, dr. Faragó Tibor; 11 dr. Erdey György; Jóváhagyta: dr. Fodor Gábor


A Gyermek Környezet és Egészség Európai Cselekvési Tervnek megfelelően folytatódik a gyermekek egészségi állapota és a környezeti hatások közötti összefüggések feltárása. 2007-ben a tanítás ideje alatt a gyermekeket ért expozíció és a potenciális források meghatározására kerül sor. Az UVB sugárzás káros hatásairól interaktív rendezvénysorozat valósul meg az ÁNTSZ, a Vöröskereszt és onkológus szakorvosok közreműködésével, elsősorban a fiatalabb generációk és a kisgyermekes családok számára. Az egészségmegőrzési programok közül 2007-ben is kiemelt támogatást kap a „Parlagfűmentes Magyarországért” tárcaközi bizottság által koordinált országos program, amely magában foglalja a közérdekű védekezés feladatainak ellátását, a közmunka program finanszírozását, az oktatási, ismeretterjesztési tevékenységeket, a civil szervezetek támogatását, valamint az önkormányzatok gyommentesítési feladatainak elősegítését. A pollen koncentráció folyamatos megfigyelését az Aerobiológiai Hálózat biztosítja és javul a közepesen allergén fásszárú, valamint az erősen allergén lágyszárú növények regionális szintű előrejelzése. Az Ivóvízminőség-javító Program végrehajtása a Csatlakozási Szerződésben vállalt 2006. és 2009. végi teljesítési határidőkhöz képest az indulási nehézségek miatt csúszást szenvedett, azonban ma már minden területen – előkészítés, uniós és hazai támogatások odaítélése, beruházások megvalósítása – komoly előrehaladás tapasztalható. A 2006. évi határidő tekintetében Magyarország további három éves halasztás iránti kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz. EU támogatással folytatódik az Észak-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program I. üteme, a folyamatban lévő települési ivóvízminőség-javító beruházások megvalósítása, valamint a további projektek előkészítése. 2007-ben az ivóvíz minőségének biztosítása érdekében az EüM két régióban (ÉszakMagyarország, Észak-Alföld) kiterjeszti vizsgálatait olyan paraméterekre is, amelyeket rutin ellenőrzéssel nem vizsgálnak. A vizsgálat tárgyai olyan egysejtű kórokozó paraziták, amelyek világszerte komoly járványokat okoztak. Az élelmiszerbiztonság intézményi hátterének megerősítése érdekében EU támogatással folytatódik a laborok fejlesztése, az ott dolgozók továbbképzése. EU és hazai támogatással elkészül Budapest és a vonzáskörzetébe tartozó 21 település, 450 km nagy-forgalmú közúti szakasz, 29 km-nyi vasútvonal és a Ferihegyi Repülőtér zajtérképe, amely elősegíti a zajvédelmi intézkedések kidolgozását és megvalósítását. Városi környezet akcióprogram A városi környezet, az ott élők életminőségének javítása alapvetően önkormányzati programokon és intézkedéseken keresztül történik. A központi költségvetés e témakörhöz leginkább a jelentős környezetvédelmi infrastrukturális fejlesztések (lásd 3., 7., 8. akcióprogramok) révén, ill. ezen túlmenően a közlekedés környezetbarát fejlesztését célzó projektek támogatásával kapcsolódik. Kiemelt cél a kerékpáros közlekedés lehetőségeinek bővítése. EU és hazai támogatással 2008 végére 100 km új kerékpárút épül meg az EuroVelo és az 1-3 számjegyű főutak mentén, elkészül 500 km új kerékpárút engedélyes terve, és 800 km OTrT törzshálózat kerékpárút nyomvonalterve. Budapest közlekedési helyzetének javítása és a közforgalmú közlekedés részarányának megőrzése érdekében folytatódik az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése, valamint a tarifaközösség működtetése (budapesti egyesített bérlet). Készítette: Bánszki Judit, dr. Horváth Szilvia, Prém Krisztina; Látta: dr. Gergely Erzsébet, dr. Faragó Tibor; 12 dr. Erdey György; Jóváhagyta: dr. Fodor Gábor


A hatodik Európai Mobilitási Hetet és Autómentes Napot a „Legyen az utca az embereké!” téma jegyében rendezik meg. A téma azt az üzenetet sugallja, hogy napjaink közlekedési problémáira nem az autók rendelkezésére álló útfelület növelése, hanem a közlekedési lehetőségek átszervezése a megoldás, ami a városi életminőség javítását eredményezi mindenki számára. Az utóbbi években egyre gyakoribbá váló, szélsőséges időjárási helyzetek esetleges kárainak megelőzése érdekében támogatásban részesül a belterületi vízrendezési feladatok megvalósítása. A települési környezetvédelmi programokban szereplő további feladatok végrehajtása az állami támogatások csökkenése miatt jórészt önkormányzati forrásból valósulhat meg. A múzeumi rekonstrukciós program folytatása mellett az építészeti örökség helyi védelme területén a példaszerű helyreállítások elismerése céljából idén első ízben kerül meghirdetésre „A Helyi Építészeti Örökség 2007.” című Nívódíj pályázat. Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem akcióprogram A nemzeti parkokban folyamatos a védendő fajok élőhelyéül szolgáló területek természetvédelmi kezelése, fenntartása, amelyet közmunkaprogram is segít (a nyílt térségek és erdők ápolása, kerítésépítés, csatornák, zsilipek karbantartása, illegális hulladéklerakók felszámolása, szemétgyűjtés, tanösvények karbantartása). Számos élőhely-védelmi program és rehabilitációs beavatkozás valósul meg – részben EU és nemzetközi támogatással – kiemelten a vizes élőhelyeken és gyepterületeken. Támogatást kap több védett és fokozottan védett, illetve közösségi jelentőségű növény és állatfaj védelmét szolgáló beruházás. A nemzeti parki területeken az állami erdővagyon kezelésének rendezése és a párhuzamos állami feladat-ellátás megszüntetése érdekében javaslat készül az állami erdőgazdálkodás rendszerének felülvizsgálatáról, valamint egyes természetvédelmi rendeltetésű erdőterületek vagyonkezelői jogának megváltoztatásáról. Az Európai Bizottság kérése alapján néhány közösségi jelentőségű faj és élőhelytípus esetében bővül a Natura 2000 hálózat. Fontos feladat még a Natura 2000 területek támogatási rendszerének kidolgozása; a Natura területek Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerhez illesztése, amely az EU-s támogatások kifizetéséhez szükséges technikai alap; a monitoring rendszer megalapozása és a fenntartási tervek elkészítése. EU támogatással folytatódik a közösségi szabályozás alá eső, magántulajdonban lévő területek megvásárlása és bekapcsolása az ökológiai hálózatba. Folytatódik a természetvédelmi oltalomra javasolt területek védetté nyilvánítása. Megtörténik – a hazai szabályozásban új elemként – 11 veszélyeztetett ásványfaj védetté nyilvánítása. A meglévő fajvédelmi tervek megvalósítása mellett ütemezetten halad további tíz állatfaj fajmegőrzési terveinek előkészítése. Megkezdődik a barlangok ingatlannyilvántartási bevezettetése, befejeződik a barlangok vagyonkezelői jogának rendezése és egységes vagyonkezelési koncepciójuk kidolgozása, valamint 50 db fokozottan védett és megkülönböztetett védelmet igénylő barlang kezelési tervének kidolgozása. További fontos feladat a geoparkok létesítési szabályainak a nemzetközi kritériumok szerinti kidolgozása. A genetikailag módosított szervezetek növénytermesztési alkalmazása a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából jelentős kockázatot hordoz, ezért a GM szervezetekkel kapcsolatos feladatok kiemelt fontosságúak. Ezek közé tartozik: a moratórium fenntartása; a géntechnológiai tevékenység hatósági ellenőrzése; a Géntechnológiai Eljárásokat Készítette: Bánszki Judit, dr. Horváth Szilvia, Prém Krisztina; Látta: dr. Gergely Erzsébet, dr. Faragó Tibor; 13 dr. Erdey György; Jóváhagyta: dr. Fodor Gábor


Véleményező Bizottság működtetése; a kijelölt nemzeti referencia laboratóriumok továbbfejlesztése; a géntechnológiával módosított szervezetek nyomon követésének biztosítása; az EU-ban már engedélyezés alatt álló vagy a közeljövőben engedélyezésre kerülő GM növényfajták hazai környezeti hatásvizsgálatának elvégzése; a közvélemény széleskörű tájékoztatása a GM növényfajták termesztésének hatásairól. A „Természetjárás éve” turisztikai programcsomag megvalósítása jelentősen hozzájárul az ökoturizmus népszerűsítéséhez. A nemzeti parkokban a természeti ismeretterjesztést, a védett természeti területek értékeinek bemutatását (pl. oktatóközpont, tanösvény létesítése) és az erdei iskolák bővítését szolgáló fejlesztések valósulnak meg. A természeti és a védett természeti területen folytatott illegális terepmotorozás problémakörének megoldására tárcaközi szakértői munkacsoport működik, amely a terepmotorozás problémakörének komplex elemzése alapján célul tűzte ki a természetben okozott károk megelőzését, mérséklését. Vidéki környezetminőség, terület- és földhasználat akcióprogram Az akcióprogram 2007. évi végrehajtása egyes kiemelt jelentőségű területi tervek megújítására, az erdőterületek bővítésére és az agrár-környezetgazdálkodás fenntartására irányul. Részletes felülvizsgálatot követően módosul az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény. A természet-, illetve környezetvédelmi szabályozási tartalom erősítése érdekében új országos alövezeteket vezetnek be. A Nemzeti Erdőprogram keretében EU és hazai támogatással folytatódnak az előző években megkezdett erdőtelepítési, erdőszerkezet-átalakítási munkák. Új erdők telepítésére kerül sor és számos intézkedés szolgálja a meglévő erdők állapotának javítását. Folytatódik az Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer működtetése és fejlesztése az EU „Forest Focus” szabályozásában meghatározott kritériumok teljesítése érdekében. Az Erdőrezervátum-hálózat új területekkel bővül az alulreprezentált erdőtársulások esetében. A termőhelyi adottságoknak megfelelő, környezettudatos gazdálkodást folytató termelők 2007-ben is részesülnek agrár-környezetgazdálkodási támogatásban. Folytatódik a bányászati tevékenységhez kapcsolódó tájrendezési, rekultivációs feladatok végrehajtása (pl. a Pécsett található Karolina Külfejtés rekultivációja). Vizeink védelme és fenntartható használata akcióprogram Az előző évekhez képest kisebb állami támogatással, de folytatódik a nagy tavaink ökológiai állapotának megőrzése és a vízminőség javítása érdekében szükséges feladatok megvalósítása. A Balaton Fejlesztési Tanács támogatási programjain keresztül 2005-2006-ban megkezdett, a Balaton vízminőségének és ökológiai állapotának javítását célzó fejlesztések és egyéb, a települési környezetminőség javításához hozzájáruló fejlesztések 2007-ben zárulnak. Támogatási célok: a környezetvédelemhez, a vízminőség javításához kapcsolódó fejlesztések (szennyvízelvezetés- és tisztítás); projektek előkészítése, kidolgozása, fejlesztési programok készítésének támogatása; településkép javítás. A Velencei-tó és a Tisza-tó, mint jelentős turisztikai célterületek fejlesztésére és védelmére tervezett intézkedések a vízminőség megőrzésére, a vízkészlet-gazdálkodás javítására, a Készítette: Bánszki Judit, dr. Horváth Szilvia, Prém Krisztina; Látta: dr. Gergely Erzsébet, dr. Faragó Tibor; 14 dr. Erdey György; Jóváhagyta: dr. Fodor Gábor


vízháztartási viszonyok stabilizálására, a part és mederszabályozási feladatok elvégzésére, a nádgazdálkodásra irányulnak. A településkép javítása és a települési környezetminőség javítása érdekében támogatást élvez a belterületi zöldfelületek védelme, növelése, az építészeti és műemléki értékek megóvása. A Felső-Duna szakaszon a korábbi években megkezdett tervezési és kivitelezési munkák folytatásaként további értékes élőhelyek helyreállítására, élővízzel való ellátására, belvízrendezési és tájrehabilitációs feladatok megvalósítására kerül sor. Kivitelezési fázisban van a Mosoni-Duna-holtág rehabilitációjának III. üteme, és a Mosoni-Duna Leventeimellékág rehabilitációja. A felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme érdekében folytatódik a Víz Keretirányelvből (VKI) adódó feladatok végrehajtása, így a monitoring programokra vonatkozó, felszíni és felszín alatti vizeket érintő jelentés elkészítése, annak EU számára történő megküldése, továbbá az új monitoring rendszer keretében gyűjtött mérési adatok gyűjtési (FEVI) és értékelési rendszerének kiépítése, valamint a vizek pontszerű terhelésére vonatkozó adatgyűjtési rendszer üzembe állítása. A megállapodásoknak megfelelően folyik a nemzetközi vízvédelmi egyezményekben vállalt kötelezettségek végrehajtása, úgymint a Duna Védelmi Egyezmény keretében tervezett JDS II. (Közös Duna Vizsgálat) program előkészítése, valamint a Helsinki Konvencióban való folyamatos részvétel. A Duna Védelmi Egyezményhez kapcsolódóan részt veszünk az intézkedési programokra vonatkozó nemzetközi útmutató elkészítésében, valamint a Duna medencére vonatkozó PRTR rendszer kialakításában. Szűkített költségvetéssel folytatódik az Ivóvízbázis-védelmi Program megvalósítása (57 db üzemelő vízbázis és 6 db távlati vízbázis beruházás), melynek befejezésével mintegy 6 millió fő védett és biztonságos ivóvízzel történő ellátása valósul meg. A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében 2007-ben is kiemelt támogatásban részesül a szennyvízprogram és a kármentesítési program. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program részeként folytatódik a Kohéziós Alap támogatásban részesült 9 szennyvízkezelési projekt megvalósítása, valamint a Balaton-menti települések szennyvízelvezető- és tisztító rendszerének fejlesztése. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program keretében EU támogatással megkezdődik az Üröm-Csókavár felhagyott mészkőbánya kármentesítése, befejeződik a Metallochemia telephelyét övező ingatlanok talajcseréje és a Budafoki barlanglakások rekultivációja. A monitoring rendszerek üzemeltetése mellett a HM Alprogramban 3 helyszínen, a MÁV Vasúti Alprogramban több mint 40 vasúti telephelyen, a Közúti Alprogramban 2 helyen folytatódik a kármentesítés. Az Uránércbánya Alprogram végrehajtása keretében ütemezetten halad a zagytározók rekultivációja. A fentiek mellett a HM Alprogramban kiemelt feladat a háztartási tüzelőolaj tartályok állapotfelmérése és a környezeti károk felszámolásának megkezdése. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátterhelésének csökkentését segíti a jó mezőgazdálkodási gyakorlat elterjesztése és az állattartó telepek korszerűsítésének támogatása. Hulladékgazdálkodás akcióprogram A tervezettség és a hatékonyság javítása érdekében elkészül az iparihulladék-kezelési program, a gumiabroncshulladék-kezelési program koncepciója, a települési folyékony hulladék kezelési stratégia és megkezdődik a 2008 utáni időszakra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv előkészítése. Készítette: Bánszki Judit, dr. Horváth Szilvia, Prém Krisztina; Látta: dr. Gergely Erzsébet, dr. Faragó Tibor; 15 dr. Erdey György; Jóváhagyta: dr. Fodor Gábor


Az akcióprogram hangsúlyos részét képezi 2007-ben is a települési hulladékok keletkezésének megelőzése, csökkentése, a szelektív gyűjtés ösztönzése, a hasznosítás növelése és a korszerű ártalmatlanítási módszerek elterjesztése. Kiemelt feladat a komplex regionális települési szilárdhulladék begyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása. A fejlesztések döntően EU (Kohéziós Alap) támogatással valósulnak meg. A szelektív hulladékgyűjtés bővítését a már kialakult infrastrukturális eszközök (hulladékgyűjtő szigetek, hulladékgyűjtő udvarok) mellett új módszerek bevezetése segíti (helyben történő szelektív gyűjtés elterjesztése, elsősorban a családi házas, falusias övezetekbe tartozó ingatlanoknál). A fejlesztésekkel párhuzamosan rekultiválásra kerülnek az önkormányzati tulajdonban lévő települési szilárdhulladék-lerakók is, részben a KEOP, részben a ROP-ok keretében. Az utóbbiak nyújtanak lehetőséget a még meglévő dögkutak és települési folyékony hulladék leürítő helyek rekultiválására is. A Hulladék Munkaszövetség kezdeményezésének köszönhetően a személyi jövedelemadó 1%-a 2007-től felajánlható az elhagyott hulladékok, illegális lerakók felszámolására (a rendelkezésre álló pénzösszeg felhasználásának előkészítését meg kell kezdeni). Folytatja tevékenységét a „zöld kommandó” az illegálisan Magyarországra behozott, ill. az ország területén elhagyott hulladék felkutatására. A kiemelt hulladékáramok közül a KIOP keretében EU támogatással folytatódik az állati hulladék és az építési-bontási hulladék kezelésének fejlesztése. 2007-től az önkormányzati felelősségi körbe tartozó állati hulladék-kezelő rendszerek kiépítéséhez a KEOP, az azbesztmentesítési feladatok megvalósításához a ROP-ok biztosítanak támogatást. Az azbesztmentesítési munkálatok megalapozása érdekében elkészül a nem lakóépületek cím szerinti adatbázisa. A kis- és középvállalkozások számára a megelőzés és hasznosítás fejlesztése érdekében tevékenységük környezet-, anyag- és energiatakarékos technológiai modernizációját célzó pályázati konstrukció jelenik meg (GOP). A katonai szervezeteknél folytatódik a szelektív hulladékgyűjtés programszintű tervezése, a regionális szintű kialakítás feltételrendszerének vizsgálata, valamint a keletkező veszélyes hulladékok munkahelyi és üzemi gyűjtési feltételeinek javítása. Környezetbiztonság akcióprogram A biztonságos környezet megteremtése érdekében az akcióprogram legjelentősebb és legnagyobb forrásigényű feladatát a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése (VTT) keretében megvalósítandó árvízvédelmi fejlesztések képezik, amelyek egyrészt a megkezdett munkák folytatását (Cigánd-Tiszakarádi, Tiszaroffi tározók építése, hullámtéri beavatkozások, töltéserősítések), másrészt a további létesítmények előkészítését jelentik a Tisza mentén. Az árvízvédelmi beruházásokkal párhuzamosan folytatódnak az érintett települések infrastrukturális beruházásai is (csapadékvíz elvezetés, szennyvízelvezetés és -tisztítás). A VTT keretén belül kialakítandó tározók és a hozzájuk kapcsolódó öblözetek területére tájgazdálkodási horizontális programok készülnek az ÚMVP agrár-környezetgazdálkodási intézkedésének részeként. Folyamatos feladatot jelent az állami tulajdonú vízkárelhárítási létesítmények fenntartása (az árvízvédelmi töltések, műtárgyak, csatornák, szivattyútelepek, tározók és a kapcsolódó védelmi infrastruktúra üzemeltetése). Az árvízi biztonság növelése érdekében a Felső-Tiszavidéki árvízvédelmi rendszeren és a Mosoni-Duna bal partja mellett Dunaszentpál-Mecsér térségében befejeződnek a töltéserősítési munkálatok. Készítette: Bánszki Judit, dr. Horváth Szilvia, Prém Krisztina; Látta: dr. Gergely Erzsébet, dr. Faragó Tibor; 16 dr. Erdey György; Jóváhagyta: dr. Fodor Gábor


A belvízgazdálkodás korszerűsítése, a globális éghajlatváltozással összefüggésben a vízvisszatartás és -tározás lehetőségeinek felmérése érdekében elkészül két mintaterületi vizsgálat, amely kísérleti jelleggel feltárja a racionális területhasználat bevezetésének lépéseit, teendőit, rámutat a jogszabályi feltételekre vagy hiányosságokra, a területhasználat-módosítás, illetve a birtokrendezés lehetséges támogatási rendszerére. A kiégett nukleáris üzemanyagok és más radioaktív hulladékok kezelésének és végleges elhelyezésének megoldását előirányzó program végrehajtása során befejeződik a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló helyének kijelölését célzó kutatási program és megkezdődnek a beruházási munkák, folytatódik a püspükszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló korszerűsítése, valamint a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bővítése, felújítása.



II. PÉNZÜGYI ÉRTÉKELÉS A 2007. évi tervezett ráfordítások összesített pénzügyi adatait az 1. sz. táblázat mutatja. A 2007. évi végrehajtási terv részletes pénzügyi információi a Mellékletben találhatók. Az NKP-II egyes tematikus akcióprogramjai végrehajtásának finanszírozása több forrásból valósul meg: − a központi kormányzat NKP-II céljaira tervezett 2007. évi ráfordításai (2. sz. táblázat); − EU támogatások, illetve az azokhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás (Nemzeti Fejlesztési Terv, Új Magyarország Fejlesztési Terv, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, Kohéziós Alap Stratégia, átmeneti támogatások); − a kormányzaton kívüli jövedelemtulajdonosok - tájékoztató jellegű - 2007. évi tervezett ráfordításai. A 2007. évi tervezett ráfordítások intézkedéstípusonkénti megoszlását a 3. sz. táblázat tartalmazza. Az NKP-II céljait szolgáló, 2007. évre tervezett összes központi forrás (azaz az EU támogatás és a kapcsolódó hazai társfinanszírozás, valamint a központi kormányzat) mintegy 271,1 milliárd Ft (1. sz. táblázat). A források közel kétharmada három akcióprogram megvalósítására jut: a vizeink védelme akcióprogramra 25,9%, a vidéki környezetminőség, terület- és földhasználatra 22,9%, az éghajlatváltozás akcióprogramra 22,7%. 10% körüli a környezetbiztonság (13,3%) és a hulladékgazdálkodás (6,9%) akcióprogramok részesedése. Viszonylag kevés forrás jut a környezet-egészségügyi és élelmiszerbiztonsági (3,1%) és a városi környezetminőség (4,3%) akcióprogramokra. A legkevesebb forrás a környezettudatosság növelése (0,2%) és a biológiai sokféleség védelme (0,7%) akcióprogram feladataihoz áll rendelkezésre. (Ennek egyik oka, hogy a két akcióprogram egyes feladatainak ráfordításai nehezen számszerűsíthetők.) Az EU támogatások és a szükséges társfinanszírozás keretében a legtöbb forrás a vidéki környezetminőség, az éghajlatváltozás és a vizeink védelme akcióprogramokra jut. A tervezett 2007. évi EU támogatás és hazai költségvetési társfinanszírozás meghatározó része a 9 tematikus akcióprogramon belül az alábbi témaköröket érinti: − 2. TAP: környezetbarát üzemanyag elterjesztése; MÁV gördülőállomány és vasúti vonalak rekonstrukciója (ez utóbbi nagy költségigényű, ugyanakkor a környezeti célokat közvetve szolgáló intézkedés); − 3. TAP: ivóvízminőség-javítás; élelmiszerbiztonság javítása; zajtérképek készítése; − 4. TAP: kerékpárút hálózat bővítése; − 6. TAP: agrár-környezetgazdálkodás; erdőtelepítés; − 7. TAP: szennyvíz-elvezetés és –tisztítás; kármentesítés; mezőgazdasági eredetű nitrátterhelés csökkentése; − 8. TAP: regionális települési szilárdhulladék begyűjtő-kezelő rendszerek; építési-bontási hulladékok feldolgozása; − 9. TAP: Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése.



1. sz. Összesített pénzügyi táblázat (2007. évi tervezett ráfordítások)

Tematikus akcióprogram

EU támogatás és hazai költségvetési társfinanszírozás millió Ft

1. Környezettudatosság növelése

%

Központi kormányzat millió Ft

%

Összes központi forrás*

Kormányzaton kívüli jövedelemtulajdonosok**

millió Ft

millió Ft

%

%

Mindösszesen

millió Ft

%

392

0,19%

158

0,23%

550

0,20%

2

0,00%

552

0,16%

57 973

28,28%

3 631

5,49%

61 604

22,72%

48 096

69,62%

109 700

32,24%

3. Környezetegészségügy és élelmiszerbiztonság

3 316

1,62%

4 966

7,51%

8 282

3,05%

2 497

3,61%

10 779

3,17%

4. Városi környezetminőség

6 000

2,93%

5 588

8,45%

11 588

4,27%

2 000

2,89%

13 588

3,99%

917

0,45%

910

1,38%

1 827

0,67%

0

0,00%

1 827

0,54%

6. Vidéki környezetminőség, terület- és földhasználat

58 845

28,71%

3 425

5,18%

62 70

22,97%

0

0,00%

62 270

18,30%

7. Vizeink védelme és fenntartható használata

56 046

27,34%

14 308

21,64%

70 354

25,96%

14 050

20,34%

84 404

24,81%

8. Hulladékgazdálkodás

18 504

9,03%

131

0,20%

18 635

6,87%

2 444

3,54%

21 079

6,20%

9. Környezetbiztonság

3 022

1,47%

33 006

49,92%

36 028

13,29%

0

0,00%

36 028

10,59%

205 015

100,00%

66 123

100,00% 271 138

100,00%

69 089

100,00%

340 227

100,00%

2. Éghajlatváltozás

5. Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem

Nemzeti Környezetvédelmi Program 2007 mindösszesen

60,26%

19,44%

79,70%

20,30%

100,00%

* Összes központi forrás = EU támogatás és hazai költségvetési társfinanszírozás + Központi kormányzat ** A kormányzaton kívüli jövedelemtulajdonosok ráfordításai tájékoztató jellegűek

Az NKP-II tematikus akcióprogramjai végrehajtásának finanszírozását szolgáló központi kormányzati ráfordítások fejezetenkénti bemutatását a 2. sz. táblázat tartalmazza. A központi költségvetés előirányzataihoz kapcsolódó ráfordításokat a tárcák adatszolgáltatásai alapján a 2007. évi költségvetésről szóló törvénnyel (2006. évi CXXVII tv.) összhangban tüntettük fel. A központi kormányzat 2007. évi tervezett ráfordításaiból a 9 tematikus akcióprogramon belül az alábbi témakörök részesülnek kiemelt támogatásban: − 2. TAP: energiatakarékossági és energiahatékonyság javítási feladatok megvalósítása; − 3. TAP: biológiai allergének csökkentése; zajtérképek készítése; − 4. TAP: kerékpárút hálózat bővítése; városi és agglomerációs tömegközlekedés fejlesztése; − 6. TAP: tájrendezési, rekultivációs feladatok végrehajtása; erdőtelepítés; − 7. TAP: szennyvíz-elvezetés és –tisztítás; kármentesítés; − 9. TAP: Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése; vízkárelhárítási művek fenntartása; kiégett nukleáris üzemanyagok és más radioaktív hulladékok kezelése.



2. sz. táblázat: A központi költségvetésben központi kormányzati előirányzatokon az NKP-II céljaira tervezett 2007. évi ráfordítások millió Ft Tematikus akcióprogram

EU Integr

EüM

FVM

GKM

1. Környezettudatosság növelése

IRM

1

2. Éghajlatváltozás

3 289

3. Környezetegészségügy és élelmiszerbiztonság

3

821

4. Városi környezetminőség 5. Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem

2 116 2 596

149 1

341

29

414

87

4 653

10

283

15

875

1 243 2 535

8. Hulladékgazdálkodás

497

46

400

9. Környezetbiztonság Mindösszesen

2 596

3

KvVM

3 610

20

6. Vidéki környezet-minőség, terület- és földhasználat 7. Vizeink védelme és fenntartható használata

HM

3 357 15 330

610

76

OKM

ÖTM

KNPA**

Összesen 158

8

3 631

567

2

4 966

75

5 588 910

11

55

8 376

224

121

10

20 368

2 701

30 938

Önk.*

575

3 067

3 425 14 308

34

131

34

9 537

33 006

9 537

66 123

*: Helyi Önkormányzatok Támogatásai **: Központi Nukleáris Pénzügyi Alap


20


A kormányzaton kívüli jövedelemtulajdonosok – tájékoztató jellegű – 2007. évi tervezett ráfordításai közül a legjelentősebb az éghajlatváltozás akcióprogramnál jelentkezik (48,1 milliárd Ft), melynek nagy részét (45,4 milliárd Ft) a MÁV vasúti fejlesztésre tervezett ráfordításai teszik ki. Mindezek alapján az NKP-II végrehajtását szolgáló, 2007. évben tervezett forrás mindösszesen (azaz az EU támogatás és a kapcsolódó hazai társfinanszírozás, a központi kormányzat, valamint a kormányzaton kívüli jövedelemtulajdonosok ráfordításai) mintegy 340,2 milliárd Ft. A források megközelítőleg háromnegyede három akcióprogram: az éghajlatváltozás (32,2%), a vizeink védelme (24,8%) és a vidéki környezetminőség (18,3%) akcióprogram feladatainak megvalósítását biztosítja. Elvégeztük a végrehajtási tervben szereplő feladatok intézkedéstípusonkénti osztályozását és megtörtént a tervezett ráfordítások ezen osztályozás szerinti feldolgozása. Az NKP-II-ben a közvetlen környezetvédelmi beruházások között szerepeltetjük az EU környezetvédelmi joganyagában szereplő és EU forrásból környezetvédelmi támogatásban részesülő szakterületeket. Közvetett környezetvédelmi fejlesztések azok, amelyek nem közvetlenül a szennyezés elhárítására és csökkentésére irányulnak (pl. az energiahatékonyság, tömegközlekedés fejlesztése), de számottevő környezeti hatásuk van. Az egyéb kiadások között szerepelnek a működtetés (intézményfejlesztés) kiadásai, a szemléletformálás, a K+F, a kommunikáció, az oktatás, a tervezés, a programozás és a jogszabályalkotás ráfordításai. E feldolgozás eredményeit a 3. sz. táblázat tartalmazza. 3. sz. táblázat: A 2007. évi tervezett ráfordítások intézkedéstípusonkénti alakulása EU támogatás és hazai költségvetési társfinanszírozás millió Ft

Központi kormányzat %

millió Ft

38,37% 49 020

74,14%

127 695

%

millió Ft

Összes központi forrás*

Közvetlen beruházás

78 675

Közvetett beruházás

112 783

55,02%

9 492

14,35%

122 275

13 557

6,61%

7 611

11,51%

21 168

100% 66 123

100%

271 138

Egyéb Mindösszesen

205 015

60,26%

19,44%

Kormányzaton kívüli jövedelemtulajdonosok** millió Ft

Mindösszesen

%

millió Ft

%

47,10% 16 525

23,92%

144 220

42,39%

45,10% 48 301

69,91%

170 576

51,14%

4 263

6,17%

25 431

7,47%

100% 69 089

100%

340 227

100%

%

7,80%

79,70%

20,30%

100,00%

* Összes központi forrás = EU támogatás és hazai költségvetési társfinanszírozás + Központi kormányzat ** A kormányzaton kívüli jövedelemtulajdonosok ráfordításai tájékoztató

A 2007. évi tervezett ráfordítások intézkedéstípusonkénti feldolgozása a következőket mutatja: − Az összes központi forrásból (a központi kormányzat, az EU támogatás és a kapcsolódó hazai társfinanszírozás) mind a közvetlen, mind a közvetett környezetvédelmi beruházások részesedése közel 50%. Az egyéb ráfordításokra 7,8% jut. A 2004. évhez képest nő a közvetett beruházások aránya, leginkább a kerékpárút hálózat bővítésére, az agrár-környezetgazdálkodásra és az erdőtelepítésre tervezett források növekedésének köszönhetően. − Amennyiben a kormányzaton kívüli jövedelemtulajdonosok forrásait is beszámítjuk, az összes ráfordítás több mint fele (51,1%) a közvetett beruházásokra jut. Az egyéb kiadások mindössze 7,5%-ot tesznek ki. Készítette: Bánszki Judit, dr. Horváth Szilvia, Prém Krisztina; Látta: dr. Gergely Erzsébet, dr. Faragó Tibor; 21 dr. Erdey György; Jóváhagyta: dr. Fodor Gábor


Az NKP-II végrehajtására szánt összes központi források (azaz az EU támogatás és a kapcsolódó hazai társfinanszírozás, valamint a központi kormányzat) nagysága az előző évekhez képest emelkedő tendenciát mutat: a 2004. évi előrehaladási jelentés szerint 121,9 milliárd Ft, a 2006. évi végrehajtási tervben 218,9 milliárd Ft volt, míg 2007-ben 271,1 milliárd Ft. Az NKP-II végrehajtásának időszakában jelentősen átalakul a finanszírozási struktúra. Az NKP-II 2004. évi előrehaladási jelentése alapján a ráfordítások jelentős részét 2004-ben a központi kormányzat támogatásai tették ki (101,2 milliárd Ft), az EU támogatás és hazai költségvetési társfinanszírozás aránya csekély mértékű volt (20,6 milliárd Ft). 2007-ben a terv alapján az EU támogatás és a hazai társfinanszírozás (205,0 milliárd Ft) több mint tízszerese a 2004. évi szintnek. Részesedésük az összes központi forrásból a 2004. évi 17%-ról 2007-re várhatóan 76%-ra nő. A csak hazai forrásból megvalósuló központi kormányzati kiadások részesedése a 2004. évi összes központi forrásból meghaladta a 80%-ot, ez az arány 2007-ben csupán 24% (66,1 milliárd Ft). A 2007. évben támogatott területeket és keretet az előző évi témákkal és forrással összehasonlítva megállapítható, hogy a két év során hasonló mértékű támogatásban részesült a zajtérképek készítése; az ivóvízminőség-javító beruházások megvalósítása; a Natura 2000 területek fenntartása; az agrár-környezetgazdálkodás megvalósítása. 2007-ben nagyobb mértékű támogatás jut a MÁV gördülőállomány rekonstrukciójára; a kerékpárút hálózat bővítésére; az erdőtelepítésre; a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program; az Országos Környezeti Kármentesítési Program, valamint a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztésének megvalósítására. Az előző évhez képest kevesebb forrás áll rendelkezésre a környezeti oktatásra, nevelésre, szemléletformálásra; az épített környezet védelmére; a fajvédelmi tervek megvalósítására; a települési hulladékok szelektív gyűjtésére; a vízkárelhárítási művek fejlesztésére, valamint a kiégett nukleáris üzemanyagok és más radioaktív hulladékok kezelésére.

A fentiek alapján kérem a Kormányt, hogy a második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2007. évi végrehajtási tervéről szóló jelentést, illetve a határozati javaslatot fogadja el.

Budapest, 2007. június

Dr. Fodor Gábor



II. HATÁROZATI JAVASLAT

A Kormány megtárgyalta és elfogadta a második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2007. évi végrehajtási tervéről szóló jelentést.


Tervezet. a második Nemzeti Környezetvédelmi Program évi végrehajtási tervéről szóló jelentésről

Recommend Documents