Tervezési segédlet Talajhőszivattyúk fűtéshez és melegvízkészítéshez szakemberek számára TM TE kw-17 kw hőteljesítményig

Tervezési segédlet Talajhőszivattyúk fűtéshez és melegvízkészítéshez

szakemberek számára

TM 60-1..110-1 TE 60-1...170-1 6 kW-17 kW hőteljesítményig

Tartalomjegyzék 1 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.5.1 1.5.2 1.5.3 1.6 1.6.1 1.6.2 1.7 1.7.1 1.7.2 1.7.3 1.8

Alapvetés Bevezetés Energiapolitikai peremfeltételek Működési elv Teljesítményszám, COP, munkaszám A hőszivattyúk üzemmódjai Monovalens üzemmód Bivalens üzemmód Monoenergetikus üzemmód Hőforrások Talaj Levegő Hőleadó és elosztó rendszer Hőleadó rendszer / padlófűtés Puffertárolók Keringtetett minimális vízmennyiség Energiamegtakarítás a hőszivattyúval

3 3 3 4 5 6 6 6 6 7 7 11 12 12 12 12 13

2

A Junkers talajhőszivattyúrendszere Rendszeráttekintés Junkers-talajhőszivattyúk Szabályozás Hőmérsékletérzékelők és szabályozó érték Kompresszor Cseppfolyósító (kondenzátor) Expanziós szelep Elgőzölögtető Szivattyúk Nyomásérzékelő Száraz szűrő Kémlelőnyílás Szennyszűrő Töltőberendezés Nagy légtelenítő Kiegészítő fűtés elektromos patronja 3-utas szelep Nemesacél melegvíztároló fűtővízköpennyel (csak a TM ...-1 készülékeknél) TM 60-1 ... 110-1 Felépítés és szállítási terjedelem Beépítési és csatlakozási méretek A készülékek adatai A készülékek jelleggörbéi TE 60-2 ... 170-1 Felépítés és szállítási terjedelem Beépítési és csatlakozási méretek A készülékek adatai A készülékek jelleggörbéi Melegvíztárolók hőszivattyúkhoz Leírás és szállítási terjedelem Beépítési és csatlakozási méretek Műszaki adatok

17

2.1 2.2 2.2.1 2.2.2 2.2.3 2.2.4 2.2.5 2.2.6 2.2.7 2.2.8 2.2.9 2.2.10 2.2.11 2.2.12 2.2.13 2.2.14 2.2.15 2.2.16 2.3 2.3.1 2.3.2 2.3.3 2.3.4 2.4 2.4.1 2.4.2 2.4.3 2.4.4 2.5 2.5.1 2.5.2 2.5.3

17 18 21 22 23 24 24 24 24 25 25 25 25 26 26 26 27 27 28 28 29 30 31 32 32 33 34 35 37 37 38 39

3

Hőszivattyúk tervezése és méretezése 3.1 A VPW 2100 méretező szoftver 3.1.1 Regisztráció 3.1.2 Adatrögzítés 3.1.3 Példa 3.1.3.2 Éves energiafogyasztás 3.1.3.3 Éves üzemeltetési költségek 3.2 Eljárásmód hozzávetőleges számításnál 3.3 Az épület fűtési terhelésének (hőigény) hozzávetőleges meghatározása 3.3.1 Meglévő objektumok 3.3.2 Új építésű objektumok 3.3.3 Melegvízkészítés többletteljesítménye 3.3.4 Az energiaszolgáltató leállási ideje miatti többletteljesítmény 3.4 A hőforrás kiválasztása 3.4.1 Példa talajszondára 3.4.2 Példa talajkollektorra 3.5 A hőszivattyú méretezése 3.5.1 Monovalens üzemmód 3.5.2 Monoenergetikus üzemmód 3.5.3 A hőszivattyú kiválasztása 3.5.4 TM ...-1 készülékek 3.5.5 Te ...-1 készülékek 3.5.6 A sole-kör membrános tágulási tartályának méretezése 3.5.7 A sole-kör felfogó tartályának méretezése 3.5.8 Hőszigetelés 3.5.9 Szoláris komponensek 3.6 Tervezési példák (a berendezés hidraulikájának megválasztása) 3.6.1 Áttekintés 3.6.2 Standard berendezések 3.6.3 Különleges berendezések

59 60 68

4 4.1 4.2 4.3 4.3.1 4.3.2 4.4 4.5 4.6 4.7

70 70 73 75 75 75 76 77 77 78

Függelék Gazdaságossági szemlélet Szabványok és előírások Biztonsági tudnivalók Általános megjegyzések Megjegyzések a tárolókhoz Engedélyezési eljárás Szükséges szakágak Fúróvállalatok címei Költségvetési kiírási szövegek

40 40 40 41 42 43 44 45 46 46 46 46 47 48 48 51 55 55 56 57 57 57 58 58 58 58 59

Alapvetés

1.

Alapvetés

1.1

Bevezetés

Az elmúlt években az új telepítésű elektromos üzemű hőszivattyúk száma átlagon felüli dinamizmussal növekedett. Így a német hőszivattyúszövetség (Bundesverband für Wärmepumpen – BWP) statisztikája azt mutatja, hogy a 2006. év 51 461 új berendezésével több mint 10-szer annyi egységet építettek be mint 1999-ben. Ez egyrészt arra vezethető vissza, hogy a hőszivattyú különösen jól teljesíti az energiatakarékos technikák iránti törvényi követelményeket. Másrészt azonban arra, hogy a hőszivattyú a komfort és az üzemeltetési költségek tekintetében jelentős előnyöket mutat fel a hagyományos fűtési rendszerekkel szemben.

Összehasonlításul szeretnénk megemlíteni, hogy a meglévő épületállomány éves primer energiafogyasztása a fűtés és a melegvíztermelés területén a különösen felújításra szoruló házak elektromos közvetlen, ill. hőtároló fűtése esetében 600 kWh / (m2 ⋅ a) és a passzívházak esetében jellemző 15 kWh / (m2 ⋅ a) közé esik.

Energiapolitikai peremfeltételek

A lakóépületek energiafelhasználásánál a hőenergia hányada játssza a döntő szerepet: a magánháztartások végső energiafogyasztásának mintegy 86 %-a esik a fűtésre és a melegvíz-termelésre (1. kép), amit nagyrészt gázzal és olajjal fedeznek. Mivel ezeknek a fosszilis energiahordozóknak a rendelkezésre állása időben korlátozott, ezen a területen alternatívákra van szükség. A jövőben döntő szerepet játszhatnak itt a megújuló energiák – különösen a hőszivattyúk. Különösen azért, mert a mi földrajzi szélességeinken itt fedi egymást a kereslet és a kínálat, ami a napenergia esetében sajnos csak feltételesen teljesül.

családi ház - sorház - többlakásos ház fűtési energiaigény [kWh / m2 ⋅ a]

1.2

A törvényhozó szervek 1977. óta különböző hővédelmi rendeletekben definiáltak határértékeket, és végül a 2002.02.01. óta érvényes energiatakarékossági rendeletben (Energie-einsparverordnung – EnEV) olyan szabályozást hozott, amely a fűtés és a melegvíz éves primer energiafogyasztását – az épület jellegétől függően fűtött hasznos négyzetméterenként évi 80 és 140 kWh közötti értékre korlátozza.

meglévő épületállomány 2002. évi energiatakarékossági rendelet alacsony energiájú ház

2. kép

helyiségek fűtése melegvíz

háztartási készülékek világítás

Forrás: BMWI

1. kép

6 720 616 608 (2008/04)

3

Alapvetés 1.3

Működési elv

Működési elv (3. kép)

A hőszivattyú feladata Ugyanúgy, ahogyan a víz nem folyik hegynek felfelé, a hő is mindig csak a melegebb helyről (hőforrás) a hidegebb hely felé áramlik (hőfelvevő). Ahhoz tehát, hogy a talaj, a levegő vagy a talajvíz környezeti hőjét fűtéshez és melegvízhez használhatóvá tegyük, ezt a hőt magasabb szintre kell „szivattyúzni”. A hűtőközeg keringése lehetővé teszi a hő magasabb hőmérsékletszintre való „szivattyúzását” A hőszivattyú szívét a kompresszorral hajtott hűtőközeg keringése képezi. Felépítését tekintve megegyezik a jól ismert hűtőszekrények hűtőközegének körével, és ezért megbízhatóságával is összemérhető vele. Csak a feladat fordított: a hűtőszekrény esetében a hűtött termékektől vonunk el hőt, és adjuk le a készülék hátoldalán a környezetnek. A hőszivattyú esetében a környezettől (víztől, talajtól, levegőtől) vonunk el hőt, és adjuk át a fűtési rendszernek.

A munkaközeget, amely már alacsony hőmérsékleten felforr, zárt körfolyamatban felváltva elpárologtatjuk, összesűrítjük, lecsapatjuk és nyomásmentesítjük. •

c Elpárologtató Az elpárologtatóban a folyékony hűtőközeg alacsony nyomáson van. Alacsonyabb a hőmérséklete mint a hőforrásé. Ezáltal a hőforrástól a munkaközeg felé áramlik a hőmérséklet, és a munkaközeg elpárolog.

•

d Kompresszor A gáz halmazállapotú munkaközeget a kompresszor nagy nyomásra összesűríti, és olyan erősen felmelegszik, hogy a hűtőközeg hőmérséklete az összesűrítés után magasabb mint a fűtéshez és a melegvízhez szükséges hőmérséklet. A kompresszor hajtásának az energiája is hővé alakul, és belekerül a munkaközegbe.

•

e Kondenzátor A nagyon forró, és nagy nyomás alatt álló munkaközeg most a teljes hőtartalmát, tehát a hőforrásból származó hőt és a kompresszor hajtásától származó, hőként felvett energiát is átadja a fűtési rendszernek (hőfelvevő). Ennek hatására a munkaközeg erősen lehűl, és újra folyékonnyá válik.

•

f Expanziós szelep Ezt követően a munkaközeg az expanziós szelepen át visszakerül az elpárologtatóba. Az expanziós szelepben a nyomás az eredeti mértékre esik vissza.

A körfolyamat bezárult. Az R407c munkaközeg elvi vázlata hőközlés a hőforrásból, pl. a talajból

hajtás energiája (áram)

hőleadás a fűtési rendszernek

3. kép – Hőszivattyú körfolyamata R407c munkaközeggel 1. Elpárologtató 2. Kompresszor

4

3. Kondenzátor 4. Expanziós szelep

6 720 616 608 (2008/04)

Alapvetés 1.4

Teljesítményszám, COP, munkaszám

A hasznos hőteljesítmény és a kompresszor által felvett elektromos hajtásteljesítmény viszonyát teljesítményszámnak nevezzük, jele ε (epszilon).

A példában a padlófűtés a radiátoros fűtéshez képest 36 %-kal magasabb teljesítményszámot ér el.

Az ε teljesítményszám hozzávetőleges értéke a mai készülékek esetében az alábbi módon közelíthető:

ahol T: a hőfelvevő abszolút hőmérséklete [K] T0: a hőforrás abszolút hőmérséklete [K] A hőszivattyúval elérhető teljesítményszám a hőforrás és a hőfelvevő közötti hőmérsékletkülönbségtől függ.

Ökölszabály: 1 °C-kal kisebb hőmérsékletlépcső = 2,5 %-kal magasabb teljesítményszám! Az ε (epszilon) teljesítményszám a hőszivattyúk meghatározott üzemi feltételek mellett mért, ill. számított mutatószáma, így hasonlít a gépjárművek szabványos üzemanyag-fogyasztásához. A hasznos hőteljesítmény és a kompresszor által felvett elektromos hajtásteljesítmény viszonyát jellemzi, másik jelölése COP (az angol Coefficient Of Performance után).

Példa: Milyen teljesítményszáma van a hőszivattyúnak padlófűtésnél, ahol az előremenő hőmérséklet 35 °C, és radiátoros fűtésnél, amelynél ez az érték 50 °C, ha a hőforrás hőmérséklete 0 °C? c Padlófűtés: T = 35 °C = (273 + 35) K = 308 K T0 = 0 °C = (273 + 0) K = 273 K ∆T = T – T0 = (308 – 273) K = 35 K Ebből:

ahol: PH: a hasznos fűtési teljesítmény [kW] Pel: az elektromos teljesítményfelvétel [kW] A különböző hőszivattyúk hozzávetőleges összehasonlíthatósága érdekében a DIN EN 255, ill. a DIN EN 14511 határoz meg feltételeket, mint pl. a hőforrás típusa és az a referenciahőmérséklet, amelyre ezek a teljesítményszámok meghatározásra kerülnek. Emellett a COP-értékek DIN 255, ill. DIN EN 14511 szerinti megadásakor figyelembe kell venni a segédüzemi berendezések hajtásához szükséges teljesítményt is.

d Radiátoros fűtés:

Sole/víz hőszivattyúk

T = 50 °C = (273 + 50) K = 308 K

B0/W35

T0 = 0 °C = (273 + 0) K = 273 K

Víz/víz hőszivattyúk

∆T = T – T0 = (308 – 273) K = 35 K

W10/W35

Ebből:

Levegő/víz hőszivattyúk A7/W35

B0/W50 W10/W50 A7/W50

B5/W50 W15/W50 A15/W50

1. táblázat Az első érték a hőforrást, a második pedig a készülék kimenetét jelzi. Itt a „B” jelentése sole (angolul Brine), a „W” a víz (Water), az „A” pedig a levegő (Air). A számok a megfelelő hőmérsékleteket jelzik °C-ban. Példa: Az A7/W35 a levegő/víz hőszivattyúnak azt a munkapontját jelenti, ahol a hőforrás hőmérséklete 7 °C, a készülék kimeneti hőmérséklete (fűtés előremenő ága) pedig 35 °C.

4. kép

6 720 616 608 (2008/04)

5

Alapvetés

A teljesítményszám EN 255 szerinti megadása a kompresszor teljesítményfelvétele mellett a soleszivattyú, ill. a vízszivattyú arányos teljesítményfelvételét, ill. levegő/víz hőszivattyúknál az arányos ventilátorteljesítményt is figyelembe veszi. Ezen kívül különbséget teszünk a beépített szivatytyús készülékek és a beépített szivattyú nélküli készülékek között, ami a gyakorlatban lényegesen eltérő értékekhez vezet. Közvetlen összehasonlítás csak azonos kivitelű készülékek esetében végezhető! A Junkers hőszivattyúinál a COP egyrészt a hűtőkörre vonatkoztatva (az arányos szivattyúteljesítmény nélkül), másrészt pedig az EN 255 szerint (a belső szivattyús számítási eljárással) kerül megadásra. Az EN 255-tel ellentétben (a fűtési hálózat hőmérséklet lépcsője 10 K mint vizsgálati feltétel) az EN 14511 szerinti COP-értékek 5 K hőmérsékletlépcső mellett kerülnek meghatározásra. Munkaszám, éves munkaszám, éves energiaszám A teljesítményszám mellett, amely csak egy pontosan meghatározott feltételek melletti pillanatképet ad, a munkaszám, amelyet rendszerint éves munkaszámként (angolul: seasonal performance factor) adnak meg, a hőszivattyú-berendezés által leadott teljes éves hasznos hőnek a hőszivattyúberendezés által felvett teljes éves elektromos energiához viszonyított arányát jelzi:

ahol: β: az éves munkaszám Qwp: a hőszivattyú-berendezés által egy év alatt leadott hőmennyiség [kWh] Wel: a hőszivattyú-berendezés által egy év alatt felvett elektromos energia [kWh] A DIN V 4701-10 szerint a hőszivattyúk esetében is be kell vezetni a különböző technikák energetikai értékelésének ma szokásos eljárásmódját, az úgynevezett e energiaszámokat. Ezek az adott feladat elvégzéséhez szükséges, nem megújuló energia mennyiségét határozzák meg. A hőszivattyúknál a hőszivattyú eg termelési energiaszáma egyszerűen az éves munkaszám reciproka:

ahol: eg: a hőszivattyú termelési energiaszáma Qwp: a hőszivattyú-berendezés által egy év alatt leadott hőmennyiség [kWh] Wel: a hőszivattyú-berendezés által egy év alatt felvett elektromos energia [kWh]

6

A VDI 4650 irányelvvel olyan eljárás áll rendelkezésre, amellyel a próbapadi mérések teljesítményszámai a különböző üzemi paraméterek figyelembe vételével számíthatók át a gyakorlati üzemhez és annak konkrét feltételeihez tartozó éves munkaszámra. Időközben speciális szoftverek is rendelkezésre állnak, amelyek szimulációs számítások révén nagyon pontos adatok szolgáltatására képesek. 1.5

A hőszivattyúk üzemmódjai

A helyiségek fűtésére szolgáló hőszivattyúk – a peremfeltételektől függően – alapvetően különböző módokon üzemeltethetők. A választott üzemmód mindenekelőtt a helyiségben található, ill. tervezett hőleadó rendszertől és a választott hőforrástól függ. 1.5.1

Monovalens üzemmód

Monovalens üzemmódról akkor beszélünk, ha a hőszivattyú a fűtés és a melegvíztermelés teljes hőigényét fedezi. Ehhez a talaj és a talajvíz optimális hőforrás, mivel ezek a hőforrások a külső hőmérséklettől szinte függetlenek, és alacsony hőmérsékletek mellett is elegendő hőt szállítanak. 1.5.2

Bivalens üzemmód

Itt a hőszivattyú mellett mindig használunk második hőtermelőt, gyakran egy meglévő olajkazánt. Egyés kétlakásos házaknál a múltban nagy jelentősége volt ennek az üzemmódnak, mindenekelőtt levegő/víz hőszivattyúkkal kombinálva. Itt az alapellátást a hőszivattyúval valósították meg, meghatározott külső hőmérséklettől, pl. 0 °C alatt pedig bekapcsolódott egy olajkazán. Gazdaságossági okokból – mivel mindig két hőtermelő szükséges – ezek a rendszerek időközben már kikerültek a fókuszból, és már csak elvétve készülnek ilyenek. 1.5.3

Monoenergetikus üzemmód

A monoenergetikus üzemmód esetében az energiacsúcsokat integrált elektromos kiegészítő fűtéssel fedezik. Ez a rásegítő fűtés ideális esetben a melegvíztermelés és a fűtés támogatására is alkalmas. Ebben az esetben a használati melegvíz hőmérsékletének megemelése is lehetséges legionella-kapcsolás formájában. A monoenergetikus üzemmód bizonyult a leggazdaságosabb üzemmódnak, mert a hőszivattyúk valamivel kisebbre méretezhetők, ezáltal gazdaságosabban szerezhetők be, és többet dolgoznak az optimális üzemi tartományban. Ennek során fontos a pontos méretezés, hogy a rásegítő fűtés áramfogyasztása lehetőleg csekély maradjon.

6 720 616 608 (2008/04)

Alapvetés 1.6

Hőforrások

A hőszivattyúk különös bája a hagyományos fűtési rendszerekkel összevetve abban rejlik, hogy a hőforrás feltárásával megújuló környezeti hő válik használhatóvá, és így hosszú ideig ingyenes hő áll rendelkezésre. Mindegy, hogy milyen hőforrást szeretnénk használni, a hőszivattyú beszerzésével egyidejűleg hőforrás feltárása is megtörténik. Úgyszólván befektetünk egy jövőben használandó energiaforrásba. Azt is mondhatjuk, hogy „raktárra vásároltunk” fűtési hőt. Példa: Mennyi megújuló energiát szolgáltat egy talajszonda a következő 20 évben, ha adott egy családi ház 12 000 kWh éves fűtési hőigénnyel, és az eg = 0,23 energiaszám? Mennyi olajat kellene ehhez vásárolni? Kiinduló adatok: Qges: a fűtéshez szükséges teljes hőmennyiség [kWh] Qerde: a talajszonda által szolgáltatott hőmennyiség [kWh] Qel: elektromosságból előállított hőmennyiség [kWh] Miközben: Ahol:

Ésszerű használatra a levegő, a talaj és a víz alkalmas hőforrásként. A kérdés, hogy melyik objektumnál melyik az optimális hőforrás, különböző tényezők függvénye, és mindig egyedi döntést igényel. 1.6.1

Talaj

A talaj hője különböző módokon használható. Megkülönböztetünk itt olyan hőforrásokat, amelyek felszínhez közeli hőenergiát használnak, és olyanokat, amelyek geotermikus hőt hasznosítanak. A felszínközeli hő napenergia, amely szezonálisan tárolódik a talajban, és úgynevezett talajhőkollektorokkal hasznosítható, amelyeket 0,80 és 1,50 m közötti mélységben fektetünk vízszintesen. A fektetés mélysége essen túlnyomórészt fagymentes sávba, és ezért erősen függ a helyi adottságoktól. A geotermikus hő a Föld mélyéből áramlik a felszín felé, és talajszondákkal hasznosítható. Ezeket függőlegesen helyezzük el 150 m mélységig. Mindkét rendszer magas, és az évszakok során viszonylag egyenletes hőmérséklettel tűnik ki. Ez az üzem során a hőszivattyú magas hatásfokát eredményezi (magas éves teljesítményszám). Emellett ezek a rendszerek zárt körfolyamattal üzemelnek, ami nagyon magas megbízhatóságot és minimális karbantartási igényt jelent. Ebben a zárt körben víz és fagyálló folyadék (etilén-glikol) keveréke kering. Ez a keverék más néven a „sole”. Talajhőkollektorok

Ebből:

Qerde szerint rendezve:

Egy évre ebben az esetben:

5. kép Előnyök:

20 évre:

Ez 18 480 liternyi olajnak vagy 18 000 m3 „H” földgáznak felel meg.

6 720 616 608 (2008/04)

•

kedvező költségek

•

magas éves teljesítményszámú hőszivattyú

Hátrányok: •

fontos a pontos fektetés, szakszerűtlen fektetés esetén „légzsákok” problémája

•

nagy felületigény

•

nem lehet beépíteni a területet

7

Alapvetés

A talajhő kivonása itt nagy felületű, a földfelszínnel párhuzamosan futó műanyag csövekkel történik, amelyeket rendszerint több körben fektetünk le. Itt egy kör hossza célszerűen nem haladja meg a 100 m-t, mert különben a szükséges szivattyúteljesítmény túl nagyra adódik. Az egyes köröket aztán egy elosztóhoz csatlakoztatjuk, amelyet a csőrendszer légtelenítésének biztosítására célszerűen a legmagasabb ponton helyezünk el. A VPW 2100 méretező program NÁ 40 csőméretet vesz alapul, amellyel 100 m feletti csőhosszok is kialakíthatók. A talaj átmeneti fagyása nincsen negatív hatással a berendezés működésére és a növények fejlődésére. Lehetőség szerint ügyelni kell arra, hogy mély gyökerű növények lehetőleg ne kerüljenek a talajkollektor területére. Szintén fontos a csövek homokba fektetése a hegyes kövek esetleges sérüléseinek elkerülésére. A visszatöltés előtt feltétlenül ajánlatos a nyomáspróba végzése. Legjobb a nyomást a visszatöltés idejére is fenntartani. Így az esetleges sérülések azonnal felismerhetők.

Talaj jellege

fajlagos hőkinyerési teljesítmény [W/m2]

homokos, száraz

10

homokos, nedves

15-20

agyagos, száraz

20-25

agyagos, nedves

25-30

agyagos, vízzel telített

35-40

2. táblázat A méretezés ökölszabályai évi max. 2000 teljes terhelésű üzemórával működő berendezésekre vonatkoznak, ugyanígy a 4. táblázat értékei is. Mélység [m] a talaj fagyhatárának függvényében

0,8-1,5

Egy kör max. hossza [m]:

100 m

Különösen új létesítmények esetén gyakran végezhetők el a szükséges földmunkák nagy többletköltségek nélkül.

(NÁ 25, 32)

Sok tényezőtől függ, hogy milyen hőteljesítmény nyerhető ki a talajból, mindenekelőtt a talaj nedvességétől. Különösen jó tapasztalatokat nyertek nedves agyagos talajokkal. Kevésbé alkalmasak az erősen homokos talajok.

(NÁ 40)

< 200 m VPW 2100 szerint műanyag,

Cső anyaga

PE 80 0,5-0,8

Csövek távolsága [m]

(NÁ 32) 1,0 (NÁ 40) 2

1,0-2,0 m

Csőmennyiség [m/m kollektorfelület]

Hőkivonási teljesítmény [W/m2]

10-40

3. táblázat 2

fajlagos fűtési terhelés [W/m2]

Lakóterület [m ] 30

40

50

60

70

80

2

szükséges földterület [m ] 100

90

120

150

180

210

240

125

113

150

188

225

263

300

150

135

180

225

270

315

360

175

158

210

263

315

368

420

180 240 300 360 420 480 200 4. táblázat: Szükséges földterület az épület fajlagos fűtési terhelésének függvényében; éves munkaszám = 4, fajlagos kivont teljesítmény: q = 25 W/m2 A VPW 2100 kalkulációs programban a csőhossz számítása (NÁ 40, csőtávolság: 0,8-1,0 m) a hőszivattyú által igényelt csúcsteljesítmény vagy az épület korábbi energiaigénye alapján történik.

8

6 720 616 608 (2008/04)

Alapvetés

Talajhőszondák

6. kép Előnyök: •

megbízható

•

kis helyigényű

7. kép Talajszonda szondavéggel

•

magasabb éves teljesítményszámú hőszivattyú

Jó hidrogeológiai viszonyok mellett ilyen módon magas hőkinyerési teljesítmények valósíthatók meg. A talajhőszondák tervezésének és beépítésének előfeltétele a talajviszonyok és az altalaj tulajdonságainak pontos ismerete.

Hátrányok: •

rendszerint magasabb beruházási költség

•

nem minden területen lehetséges

A nagyon egyszerű beépítés és a kis területigény miatt az utóbbi években egyre jobban elterjedtek a talajhőszondák. A gyakorlatban normál U-szondák és kettős U-szondák használatosak.

Max. 2000 teljes üzemóra mellett az alábbi értékek vehetők fel méretezési ökölszabályként:

A kettős U-szondák rendszerint egy négy párhuzamos műanyag csőből álló csőkötegből állnak, amelyeket az alsó végponton speciális idomokkal egyetlen szondavéggé hegesztenek össze. Ennek során két-két műanyag csövet kötnek össze, így két egymástól független áramlási kör keletkezik. Lakóterület [m2]

fajlagos fűtési terhelés [W/m2] 30

40

50

60

70

80

szükséges szondamélység [m] 100

45

60

75

90

105

120

125

56

75

94

112

131

150

150

67

90

112

134

157

180

175

79

105

131

158

183

210

200

90

120

150

180

210

240

5. táblázat: Szükséges szondamélység az épület fajlagos fűtési terhelésének függvényében; éves munkaszám = 4, fajlagos kivont teljesítmény: q = 50 W/m A VPW 2100 kalkulációs programban a szondamélység számítása a hőszivattyú által igényelt csúcsteljesítmény vagy az épület korábbi energiaigénye alapján történik.

6 720 616 608 (2008/04)

9

Alapvetés

Talajvíz

Ezt követően az elsőfokú vízügyi hatóságtól be kell szerezni a talajvíz fűtési célú kivételezésére és visszavezetésére vonatkozó engedélyt. A kútberendezés tervezését és kivitelezését szaktudással rendelkező kútfúró vállalatnak kell végeznie, mivel a szakszerűtlen kialakítás különösen a felvevőkút esetében az évek során okkerlerakódás következhet be, és a felvevőkút emiatt eldugulhat. A kár elhárítása jelentős költségekkel járhat. Emellett a javítás időszaka alatt nincsen lehetőség a hőszivattyú működésére, így monovalens berendezéseknél az épület fűtése nem biztosított. A víz minőségét vízvizsgálattal kell meghatározni. A berendezés üzeme során is ajánlatos a vízminta rendszeres vételezése, mert a talajvíz összetétele az idők során változhat.

8. kép Előnyök •

a hőszivattyú magas teljesítményszámai

•

csekély helyigény

Hátrányok •

nyílt rendszer

•

karbantartási igény

•

vízvizsgálat szükséges

•

engedélyköteles

A jelentős költségek miatt a talajvizet kisebb objektumokhoz (egy- és kétlakásos házak) legtöbbször csak ott használják fűtésre, ahol sokéves tapasztalatok állnak rendelkezésre, és el lehet tekinteni a rendszeres vízvizsgálatoktól. Nagyobb objektumoknál azonban, mint pl. a lakóházak, irodaépületek, középületek stb. a talajvíz mint hőforrás fontos szerepet játszik, mindenekelőtt az épületek hűtésével összefüggésben. Itt a költség-haszon aránya rendszerint pozitív.

A talajvíz kútból való kinyeréssel és a talajvizes rétegbe való visszavezetéssel történő használata energetikai szempontból különösen kedvező. Az egész évben közel állandó vízhőmérséklet a hőszivattyú számára magas teljesítményszámokat tesz lehetővé. Ehelyütt különös figyelmet kell szentelni a szállítószivattyú energiafogyasztásának. Kis berendezések vagy túl nagy mélység esetén a vélt energetikai előnyt nagyon gyakran elfogyasztja a szivattyú többletenergiája, és kis berendezések esetén nemritkán az éves teljesítményszám lényeges befolyásolását hozza magával. A talajvíz mint hőforrás esetében azt is figyelembe kell venni, hogy ez egy nyitott rendszer, amely a vízminőségtől, a vízmennyiségtől stb. függ. Ezért a talajvíz-hőszivattyú alkalmazására vonatkozó döntést különös alapossággal kell megfontolni. Először azt kell ellenőrizni, hogy az érintett területen rendelkezésre áll-e elegendő mennyiségű talajvíz max. 20 m mélységben. Ezt az elsőfokú vízügyi hatóságtól, a városgazdálkodástól vagy helyismerettel rendelkező kútfúróktól érdeklődhetjük meg.

10

6 720 616 608 (2008/04)

Alapvetés 1.7

szekeveredik. Ezáltal az előremenő hőmérséklet a hőszivattyú kilépésénél szükségtelenül megemelkedik, ami kisebb éves teljesítményszámokat eredményez.

Hőleadó és elosztó rendszer

1.7.1 Hőleadó rendszer / padlófűtés Amint már leírtuk, a hőszivattyúk hatékonysága igen nagy mértékben a hőleadó rendszer és a hőforrás közötti áthidalandó hőmérsékletkülönbségtől függ. Ezért célszerű lehetőleg alacsony előremenő hőmérsékleteket választani. Ez a követelmény alapvetően különböző hőleadó rendszerekkel érhető el, pl. alacsony hőmérsékletű radiátorokkal vagy felületi fűtésekkel. Különösen a komfort okán, de a bútorozható felületek szabad kialakítása érdekében is a padlófűtés az utóbbi években a családiházszektorban a piacvezető hőleadási rendszerré lépett elő kb. 50 %-os piaci részesedésekkel. Többletköltség nélkül érhető el a 35 °C előremenő ági és 28 °C visszatérő ági hőmérséklet. Különösen jó hőszigetelésű házak esetében még valamivel alacsonyabb értékek is elérhetők. A padlófűtések további előnye az önszabályozó hatás. Az alacsony, 23 és a leghidegebb napokon legfeljebb 27 °C-ig terjedő felületi hőmérsékletek miatt a hőleadás a helyiség hőmérsékletének emelkedésével erősen csökken, szélsőséges esetben akár nulláig is. Ez pl. az átmeneti évszakokban, tűző napsütés mellett következik be. Minden olyan kiegészítő berendezést, ami az előremenő hőmérséklet emeléséhez vezet, termodinamikai okokból tanácsos kerülni, ilyen pl. a keverők, hidraulikus váltók, további hőcserélők. Ebben az esetben a hőszivattyú optimális üzemi eredményeket ér el minimális energiafelhasználás mellett. 1.7.2

Puffertárolók

A puffertárolók alkalmazásának hosszú múltra viszszatekintő hagyományai vannak a hőszivattyúknál, és a múltban legtöbbször bivalens fűtőberendezésekkel kapcsolatban volt rájuk szükség. Itt az volt a cél, hogy a hőszivattyút meglévő fűtőberendezéshez csatlakoztassák, miközben a fűtőrendszer pontos hidraulikai tulajdonságait nem ismerik. A puffertároló biztosítja a hőszivattyú folyamatos hőközlését a fűtőrendszer felé. Ezáltal minimálisra csökkennek a fűtőkör nem elegendő vízmennyiségéből adódó működési zavarok, és növekednek a kompresszor futásidői. A puffertárolóknak azonban vannak csekély hátrányaik is, amelyek új berendezéseknél könnyen elkerülhetők: •

A hőszivattyú-berendezések nem használhatók nem diffúziótömör műanyag csővel készült padlófűtéssel.

•

A nagy puffertárolók növelik a rendszer tehetetlenségét.

•

Ha a puffert elválasztó tárolóként használjuk, a hőszivattyú üzeme során a tároló tartalma ösz-

6 720 616 608 (2008/04)

•

A puffertárolók növelik a hőszivattyús rendszerek beruházási és üzemeltetési költségeit, mivel a hőtárolóknak állandó készenléti energiafogyasztásuk van.

Ezért új létesítésű padlófűtéseknél a fűtőrendszer szükséges keringési vízmennyiségének figyelembe vételével el lehet tekinteni a puffertárolótól. A puffertároló nélküli, padlófűtéses hőszivattyúberendezésekkel szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az áramszolgáltatók napi 3 x 2 órás áramkimaradásai sem eredményezik a szobahőmérséklet érzékelhető csökkenését. Itt érvényesül a padlófűtés tárolótömegének előnyös hatása. Ha speciális feltételek mellett szükség lenne puffertárolóra, ökölszabályként az alábbi méretezés választható: 10-20 l puffertérfogat minden kW fűtőteljesítmény után Példa: Mekkora a családi ház puffertárolójának Vp térfogata, ha a fűtési terhelés 10 kW: Vp = 10 kW x 10 ... 20 l/kW = 100 ... 200 l 1.7.3

Keringtetett minimális vízmennyiség

A hőszivattyú csak akkor képes a megkövetelt fűtési teljesítmény szállítására és optimális teljesítményszámok elérésére, ha a szükséges minimális keringtetett vízmennyiséget betartjuk. Ha a fűtővíz szükséges átfolyó vízmennyisége nem teljesül, a hőszivattyú visszatérő ági hőmérséklete megemelkedik. Ez szélsőséges esetben azt eredményezheti, hogy a hőszivattyút a nyomáshatároló kapcsoló lekapcsolja. Leggyakoribb okok: •

túl kicsi keringtető szivattyú, ill. túl alacsonyra választott teljesítményfokozat

•

a fűtővíz átfolyását a zárt termosztátszelepek korlátozzák

A megkerülő vezetékek és a puffertároló használata jelenthet megoldást. Gyakran elegendő egy vagy több olyan nyitott fűtőkör betervezése, amelyet aztán egy szobatermosztát közvetlenül a hőszivatytyúval szabályoz.

11

A Junkers talajhőszivattyú-rendszere

2.


2.1

Rendszeráttekintés Hőforrás Talaj Talajszonda

Talajkollektor

Készülékek TM 60-1 ... 110-1

TE 60-1 ... 170-1

Kiegészítők Melegvíztároló

Alkalmazások Funkciók

Berendezések Standard berendezések

Fűtés

1- és 2-lakásos házak

Melegvíztermelés

Padlófűtés 4-10 személy Különleges berendezések Szoláris melegvíz-rásegítés

9. kép

6 720 616 608 (2008/04)

17

A Junkers talajhőszivattyú-rendszere 2.2

Junkers-talajhőszivattyúk

Két sorozat áll rendelkezésre: a modulsorozat integrált nemesacél melegvíztárolóval és a kompakt sorozat külső melegvíztárolóval.

Működési vázlat (11. és 12. kép) •

megnyugtatóan biztonságos •

A Junkers talajhőszivattyúi teljesítik a Bosch legmagasabb fokú funkcionalitásra és élettartamra vonatkozó minőségi követelményeit.

•

A készülékeket a gyárban ellenőrizzük és teszteljük.

•

A nagy márka biztonsága: alkatrészellátás és szerviz még 15 év után is.

Sole-kör (hőhordozó köre) (SA/SE) A solét a hőszivattyúba épített soleszivattyú (P3) továbbítja. Ott a párologtatóban (23) leadja a hőjét a hűtőkörnek, és visszatér a hőforráshoz. A sole hővesztesége a hőmérséklettől és az etilénglikol-víz keverési aránytól függ. A hőmérséklet csökkenésével és az etilénglikol arányának emelkedésével növekszik a sole nyomásvesztesége (10. kép).

•

A hőszivattyú üzeme során a fűtési energia kb. 75 %-a megújuló energia, „ökoáram” (szél-, vízi-, napenergia) esetén pedig akár 100 %-a is.

•

Az üzem nem jár emisszióval.

•

Nagyon jó minősítés az energiatakarékossági rendelet értelmében

relatív nyomásveszteség

nagymértékben ökologikus

teljesen független és időtálló •

Független az olajtól és a gáztól.

•

Nem függ össze az olaj és a gáz árának alakulásával.

•

Nem érintik a környezeti tényezők:

•

A talajhő nem függ a naptól és a széltől, hanem az év 365 napján megbízhatóan rendelkezésre áll.

rendkívül gazdaságos •

Az olajhoz és a gázhoz képest akár 50 %-kal alacsonyabb üzemeltetési költség

•

Karbantartást nem igénylő, hosszú élettartamú technika zárt körfolyamatokkal

•

Nincsenek folyamatos költségek (pl. égőkarbantartás, szűrőcsere, kéményseprő).

•

Elmaradnak a kazánhelyiség és a kémény beruházásai.

18

koncentráció [tf%] 10. kép Ezért a nyomásveszteség számításánál figyelembe kell venni az etilénglikolkoncentrációt! •

Fűtőkör (HV/HR) A fűtőszivattyú (P2) a fűtési vizet a kondenzátorhoz (88) viszi. Ott hőt vesz fel a hűtőkörtől. A mögé beiktatott pótfűtés (ZH) adott esetben tovább emeli a hőmérsékletet. A 3-állású szelep (VXV) a fűtési vizet a fűtőrendszerbe vagy a melegvíztermelőbe (TM ...-1 készülékeknél belső (WS), a TE ...-1 készülékeknél külső) viszi.

•

Hűtőkör (hűtőközegkör) A hűtőkörben a folyékony hűtőközeg az elpárologtatóba (23) áramlik. Ott hőt vesz fel a sole-körtől, és ennek során teljesen elpárolog. A gáz halmazállapotú hűtőközeget a kompresszor (111) magasabb nyomásra sűríti, amely ennek során felmelegszik. A kondenzátorban (88) leadja a hőt a fűtőkörnek. Ennek során újból folyékony halmazállapotúvá válik. A hűtőközeg a kondenzátortól a száraz szűrőn (86) és a kémlelőnyíláson (84) át az expanziós szelephez (83) jut. Itt a hűtőközeg alacsonyabb nyomásra terjed ki.

6 720 616 608 (2008/04)


A TM 60-1 ... TM 110-1 működési vázlata

11. kép EWP GT3 GT6 GT8 GT9 GT10 GT11 HP HR HV SA SE KW LP

Talajhőszivattyú Melegvíz hőérzékelője (belső) Kompresszor hőérzékelője Fűtés előremenő hőérzékelője Fűtés visszatérő hőérzékelője (belső) Sole-belépés hőérzékelője (hőh.belép.) Sole-kilépés hőérzékelője (hőhord.kilép.) Nagynyomású oldal nyomásérzékelője Fűtés előremenő ága Fűtés visszatérő ága Sole-kilépés (hőhordozó kilépése) Sole-belépés (hőhordozó belépése) Hideg víz belépése Kisnyomású oldal nyomásérzékelője

6 720 616 608 (2008/04)

P2 P3 VXV WS WW ZH 23 83 84 86 88 95 111

Fűtés szivattyúja Sole-szivattyú (hőhordozó szivattyúja) 3-utas szelep Melegvíztároló fűtővízköpennyel Melegvízkilépés Elektromos kiegészítő fűtés Elpárologtató Expanziós szelep Kémlelőnyílás Száraz szűrő Kondenzátor Kezelőtábla Kompresszor

19


A TE 60-1 ... TE 170-1 működési vázlata

12. kép EWP GT6 GT8 GT9 GT10 GT11 HP HR HV SA SE LP P2

20

Talajhőszivattyú Kompresszor hőérzékelője Fűtés előremenő hőérzékelője Fűtés visszatérő hőérzékelője (belső) Sole-belépés hőérzékelője (hőh.belép.) Sole-kilépés hőérzékelője (hőhord.kilép.) Nagynyomású oldal nyomásérzékelője Fűtés előremenő ága Fűtés visszatérő ága Sole-kilépés (hőhordozó kilépése) Sole-belépés (hőhordozó belépése) Kisnyomású oldal nyomásérzékelője Fűtés szivattyúja

P3 RSp VSp VXV ZH 4 23 83 84 86 88 95 111

Sole-szivattyú (hőhordozó szivattyúja) Tároló visszatérő ága Tároló előremenő ága 3-utas szelep Elektromos kiegészítő fűtés Elzárócsap szűrővel Elpárologtató Expanziós szelep Kémlelőnyílás Száraz szűrő Kondenzátor Kezelőtábla Kompresszor

6 720 616 608 (2008/04)


2.2.1

Szabályozás

Külső hőmérsékletérzékelők A következő külső hőmérsékletérzékelők csatlakoztathatók: •

GT1: fűtés visszatérő ágának hőmérsékletérzékelője

•

GT2: külső hőmérséklet érzékelője

•

GT3X: melegvíz hőmérsékletérzékelője (külső)

•

GT4: kevert fűtési kör előremenő hőmérsékletének érzékelője

•

GT5: helyiséghőmérséklet érzékelője

A hőmérsékletérzékelők egyes talajhőszivattyúkhoz kapcsolódó használhatóságát a 8. táblázat mutatja. TM ...-1 13. kép – Folyadékkristályos kijelző szöveges menüvel Jellemzők •

Mikroprocesszoros szabályozás szöveges folyadékkristályos kijelzővel és menüválasztó forgókapcsolóval

•

2 kezelési szint a végfelhasználónak

•

1 kezelési szint a szakembereknek és szerviztechnikusoknak, a hozzáférés hozzáférési kóddal védett

Összeállítható berendezések A szabályozó szoftverrel sokoldalú szabályozást integráltunk a hőszivattyúkba. A fűtőberendezések különböző komponensei csatlakoztathatók és szabályozhatók a segítségével. Így az alábbi berendezésekre van lehetőség: •

Fűtőberendezések egy fűtési körrel

•

Fűtőberendezések fűtési és melegvíztermelő körrel

•

Fűtőberendezések kevert és keverés nélküli fűtési körrel (az SV1 3-utas keverőszeleppel, a kevert fűtési körben a P4 külső fűtési szivattyúval és az előremenő ágban a GT4 hőmérsékletérzékelővel)

•

Fűtőberendezések kevert és keverés nélküli fűtési körrel és melegvíztermeléssel (az SV1 3utas keverőszeleppel, a kevert fűtési körben a P4 külső fűtési szivattyúval és az előremenő ágban a GT4 hőmérsékletérzékelővel)

6 720 616 608 (2008/04)

TE ...-1

GT1

x

x

GT2

x

x

-1)

o

GT4

o

o

GT5 8. táblázat

o

o

GT3X

1.) a GT3 belső hőmérsékletérzékelő gyárilag szerelve van x o

használata szükséges használata nem lehetséges használata lehetséges

Külső fűtési szivattyúk A helyszíni beépítésű P1 és P4 fűtési szivattyúk egy nem kevert és egy kevert fűtési kör ellátásához használhatók (pl. 77. kép a 64. oldalon). Ha a P4 külső fűtési szivattyú padlófűtési kört lát el, a maximális hőmérséklet túllépése esetén mechanikus hőmérséklethatárolóval kell lekapcsolni. Kevert fűtési kör keverőszelepe Kevert fűtési körökhöz egy motoros vezérlésű SV1 keverőszelep iktatható be (pl. 77. kép a 64. oldalon). A kevert fűtési kör optimális szabályozása érdekében a keverőszelep működési ideje legyen rövid, < 1,5 perc.

21


Egyesített riasztás (opcionális) Az egyesített riasztás jelzi, ha a csatlakoztatott érzékelők valamelyikénél üzemzavar lépett fel. Az egyesített riasztás az érzékelőkártya ALARMLED vagy SUMMA-LARM kapcsaihoz csatlakozik. Az ALARM-LED kimeneten 5 V 20 mA jelentkezik, amelyhez megfelelő figyelmeztető lámpa csatlakoztatható. A SUMMA-LARM kimenetnek egy potenciálmentes érintkezője van legfeljebb 24 V 100 mA értékig. Ha az egyesített riasztás megtörtént, az érintkezőkártyán belül az érintkező záródik.

2.2.2

Hőmérsékletérzékelők érték

és

szabályozó

A hőszivattyú üzemének szabályozó értéke a viszszatérő ági hőmérséklet (GT1 érzékelő). A hőmérsékletérzékelők áttekintése A hőszivattyúban a típustól és a fűtőberendezéstől függően különböző hőmérsékletérzékelők használatosak. Belső hőmérsékletérzékelők

Hibanapló A szabályozó elektronika minden hibaüzenete hibanaplóban kerül rögzítésre. Ez az üzemzavarok elhárításához vagy a rendszeres funkcióellenőrzés során a kijelzőn át kiolvasható. Így hatékony eszköz áll rendelkezésre a hőszivattyú működésének hoszszabb időtartamon át folytatott ellenőrzésére, és az üzemzavarok lehetséges okainak az időbeli összefüggésben való jobb megítélésére. Automatikus újraindítás Ha a szabályozó elektronika hibaüzenete nem érint biztonsági szempontból lényeges alkatrészt, a hőszivattyú a hiba okának megszűnése után automatikusan újra felveszi az üzemet. Ez biztosítja, hogy a fűtés még „kisebb” hibák esetén is működőképes maradjon.

14. kép: GT3, GT8, GT9, GT10, GT11 •

GT3: a készülék belső melegvízhőmérsékletérzékelője

•

GT8: a készülék belső hőmérsékletérzékelője a fűtés előremenő ágához

•

GT9: a készülék belső hőmérsékletérzékelője a fűtés visszatérő ágához

•

GT10: a készülék belső hőmérsékletérzékelője a sole belépéséhez

•

GT11: a készülék belső hőmérsékletérzékelője a sole kilépéséhez

15. kép: GT6 •

22

GT6: a készülék belső hőmérsékletérzékelője a kompresszorhoz

6 720 616 608 (2008/04)


Külső hőmérsékletérzékelők

20. kép: GT5 • 16. kép: GT1 •

GT1: fűtés visszatérő ágának kiegészítő külső hőmérsékletérzékelője

GT5: helyiséghőmérséklet érzékelője

A rendszer a meghatározott hőmérsékletekkel szabályozza a fűtőberendezést és felügyeli a hőszivattyút. Rendellenes hőmérsékletek esetén a hőszivattyú leáll, és hibaüzenetet küld a kijelzőre. Ha a hőmérséklet újra a megengedett tartományba kerül, a hőszivattyú automatikusan újra működésbe lép (kivéve a GT6 hibajelzése esetén). 2.2.3

Kompresszor

17. kép: GT2 •

GT2: külső hőmérséklet érzékelője

18. kép: GT3X •

GT3X: melegvíz kiegészítő külső hőmérsékletérzékelője

21. kép A kompresszor a gáznemű munkaközeget 35 °C szükséges előremenő hőmérséklet esetén 15 barra emeli, ennek hatására a munkaközeg hőmérséklete kb. 0 °C-ról kb. 88 °C-ra emelkedik.

19. kép: GT4 •

GT4: kevert fűtési kör előremenő hőmérsékletének érzékelője (rendelési szám: 7 719 002 853)

6 720 616 608 (2008/04)

A Junkers talajhőszivattyúi scroll-kompresszorokkal rendelkeznek. Ezeket magas hatásfok és viszonylag halk működés jellemzi. A további zajvédelem érdekében a kompresszort zajvédő burkolat takarja. A kompresszor a rezgések elválasztására rugalmas befogású kompresszoralapra van szerelve.

23


2.2.4

Cseppfolyósító (kondenzátor)

2.2.6

Elpárologtató

24. kép 22. kép A kondenzátorban a munkaközeg egy hőcserélőn át hőt ad le a fűtési körnek. Ennek során a munkaközeg lecsapódik, és folyékony halmazállapotban hagyja el a kondenzátort. 2.2.5

Az elgőzölögtetőben a munkaközeg egy hőcserélőn át hőt vesz fel a sole-körtől. Ennek során a munkaközeg elpárolog, és gáz halmazállapotban távozik az elgőzölögtetőből. 2.2.7

Szivattyúk

Expanziós szelep

23. kép Az expanziós szelepben a folyékony munkaközeg nyomása 35 °C szükséges előremenő hőmérséklet esetén 15 barról 2,8 barra csökken. Ezzel egyidejűleg az elgőzölögtető utáni érzékelő segítségével szabályozza a munkaközeg elgőzölögtetőn átáramlásának térfogatáramát, és így biztosítja a talajfúrásból nyert hő lehető legnagyobb fokú hasznosítását.

24

25. kép A hőszivattyúkba egy-egy szivattyú van integrálva a fűtőkörhöz és a sole-körhöz.

6 720 616 608 (2008/04)


2.2.8

Nyomásérzékelő

2.2.11 Szennyszűrő

26. kép A rendszer a hűtőközeg-kör nyomását a nagynyomású és a kisnyomású oldalon is figyeli. Rendellenes nyomás esetén a hőszivattyú leáll, és hibaüzenetet küld a kijelzőre. 2.2.9

Száraz szűrő

29. kép A szennyszűrők feladata, hogy az esetleges szenynyeződéseket kiszűrjék. Ezzel védik a hőcserélőket a sérülésektől, és ezáltal a hűtőkör költséges javítását előzik meg. A készülék minden változatában található szennyszűrő a fűtési és a sole-körben is. A fűtési kör szennyszűrője a TM-készülékekhez adott elzárócsapba van beépítve (lásd a 29. képet). Ezt a készülék fűtési visszatérő csatlakozásának közelében kell beépíteni.

27. kép A száraz szűrő a hűtőközeg-körben a folyásirányt tekintve a cseppfolyósító (kondenzátor) és a kémlelőnyílás között helyezkedik el. Az esetlegesen megjelenő nedvességet szűri ki a munkaközegből.

A TE-készülékek esetében a fűtési kör szennyfogóval ellátott elzárócsapja magába a készülékbe van beépítve (lásd a 47. képet a 32. oldalon). A solekörben a szennyszűrők a töltőberendezésbe vannak integrálva (lásd 2.2.12). A hőszivattyú lekapcsolása és az adott elzárócsapok zárása után a szennyszűrők a töltőberendezéshez mellékelt fogó segítségével leszerelhetők. Így a szűrő a sole-, ill. a fűtési kör leürítése nélkül tisztítható.

2.2.10 Kémlelőnyílás

28. kép A munkaközeg körébe beiktatott kémlelőnyílás egyszerű eszközökkel teszi lehetővé a körfolyamat ellenőrzését. Az áramló munkaközeg optikai megjelenése alapján következtetni lehet a hőszivattyú esetleges hibás beállításaira.

6 720 616 608 (2008/04)

25


2.2.13 Nagy légtelenítő

2.2.12 Töltőberendezés

30. kép

32. kép

31. kép A töltőberendezés (30. kép) minden olyan komponenst tartalmaz, amire a berendezés szakszerű és problémamentes feltöltéséhez szükség van. A töltőberendezés részét képezi egy töltőszelep, egy visszatérő szelep, valamint egy szennyszűrő. A töltőberendezést szigeteléssel és a hozzá tartozó fogóval (amelynek segítségével a szűrő tisztításhoz egyszerűen kiszerelhető) együtt szállítjuk (31. kép). A töltőberendezés a vízcsövekhez csavarkötésekkel csatlakozik, így a szerelés gyorsan és forrasztás nélkül történhet.

A készülékhez mellékelt nagy légtelenítőt (GE) a membrános tágulási tartály (MAG) és a töltőberendezés között, tehát a sole-belépés (munkaközeg belépése) közelében, a berendezés legmagasabban elhelyezkedő pontján kell beépíteni. A nagy légtelenítő biztosítja a berendezés megfelelő légtelenítését, és gondoskodik az optimális működésről. A nagy légtelenítő két részből áll, ezeket a helyszínen kell összecsavarozni. A nagy légtelenítő a vízcsövekhez csavarkötésekkel csatlakozik, így a szerelés gyorsan és forrasztás nélkül elvégezhető. 2.2.14 Kiegészítő fűtés elektromos patronja

A hőszivattyú teljesítményétől függően különböző töltőberendezések használatosak: Hőszivattyú

Solevezeték csatlakozása

Töltővezeték csatlakozása

TM/TE 60-1 ... 110-1

G1

G1

33. kép

TE 140-1 ... 170-1 9. táblázat

G1¼

G1

A TM ...-1 és TE ...-1 készülékekbe elektromos patron van beépítve kiegészítő fűtésként. Ez a fűtés a fűtési kört a melegvízkörtől elválasztó 3-utas szelep előtt található. Ezért a kiegészítő fűtés egyaránt használható a fűtési üzemben és a melegvíztermelésnél is.

26

6 720 616 608 (2008/04)


2.2.15 3-utas szelep

34. kép A hőszivattyú által vezérelt 3-utas szelep választja le a fűtési kört a melegvízkörről. A szelep a TM ...-1 és TE ...-1 készülékek belsejében található. A 3-utas szelep a vízcsövekhez csavarkötésekkel csatlakozik, így a szerelés gyorsan és forrasztás nélkül elvégezhető. 2.2.16 Nemesacél melegvíztároló fűtővízköpennyel (csak a TM ...-1 készülékeknél). 36. kép FA

Külső áramos anód

HR

Fűtés visszatérő ága

HV

Fűtés előremenő ága

IS

Szigetelés

KW

Hideg víz belépése

HWM

Fűtési vízköpeny (térfogat: 57 liter)

WS

Melegvíztároló (térfogat: 163 liter)

WW

Melegvízkilépés

Kiegészítő korrózióvédelemként külső áramos anód van beépítve. Ezáltal rossz vízminőségű területeken (magas kloridion-koncentráció) is biztosított a hatékony korrózióvédelem.

35. kép A TM ...-1 sorozatú készülékek kettős falú melegvíztárolóval rendelkeznek. A külső tartályon áramlik át a hőszivattyúból érkező meleg víz. Ennek hatására a belső ivóvíztároló felmelegszik. Ezzel egyidejűleg a külső tartály 57 literes térfogatával fűtő vízköpenyként szolgál a melegvíztermeléshez, és biztosítja, hogy a hőszivattyú a melegvíztermeléshez ritkábban kapcsoljon be, illetve ki.

6 720 616 608 (2008/04)

27


TM 60-1 ... 110-1

2.3.1

Felépítés és szállítási terjedelem

A TM 60-1 ... 110-1 talajhőszivattyúk családi házak fűtésére és melegvíztermelésére szolgálnak.

Melegvíztárolóval és elektromos kiegészítő fűtéssel rendelkeznek.

Külső áramos anód Váltószelep (3-utas szelep) Kezelőfelület szöveges menüvel Melegvíztároló fűtési vízköpennyel

Elektromos kiegészítő fűtés

Lemezes hőcserélő Keringtető szivattyú

Szabályozó doboz Indítási áramhatároló (kivéve TM 60-1) Scroll-kompresszor

37. kép Előnyök

Szállítási terjedelem

•

Beépített nemesacél melegvíztároló

•

TM 60-1 ... 110-1 talajhőszivattyú

•

Integrált sole-szivattyú és fűtési szivattyú

•

Csavarmenetes lábak

•

Integrált kiegészítő fűtés

•

•

Kompakt és helytakarékos

GT1 külső hőmérsékletérzékelő a fűtés visszatérő ágához

•

Könnyen kezelhető szöveges menü

•

•

Halk

GT2 külső érzékelő a külső levegő hőmérsékletéhez

•

Nemes formaterv

•

GT5 külső szobahőmérséklet-érzékelő

•

Nagy teljesítmény

•

Fűtési kör elzárócsapja szennyszűrővel

•

Előremenő hőmérséklet max. 65 °C

•

Sole-kör töltőberendezése integrált szennyszűrővel és a szennyszűrő leszereléséhez fogóval

•

Elektromosan határolt indítási áram (kivéve 6 kW-os készülék)

•

Nagy légtelenítő

•

Készülék dokumentációs csomagja

28

6 720 616 608 (2008/04)


2.3.2

Beépítési és csatlakozási méretek

EL

Elektromos vezetékek

EWP

Talajhőszivattyú

HR


HV


SA

Sole kilépése (munkaközeg kilépése)

SE

Sole belépése (munkaközeg belépése)

KW

Hideg víz belépése

WW

Melegvíz-kilépés

95

Kezelőtábla

Felállítás helye A felállítás helye ne kerüljön zajérzékeny helyiségek (pl. hálószoba) közelébe, mert a talajhőszivatytyú egy bizonyos zajszinttel jár. A hátoldal távolsága a faltól legalább 200 mm legyen. A felállítás helyén a környezeti hőmérséklet 0°C és 45°C közé essen. A hőszivattyút a mellékelt állítható lábakkal vízszintesre kell állítani.

38. kép

6 720 616 608 (2008/04)

29


2.3.3

A készülékek adatai Egység

TM 60-1

TM 75-1

TM 90-1

TM 110-1

kW kW -

5,9 (14,9) 5,5 (14,5) 4,5 / 4,0 3,2 / 3,9

7,3 (16,3) 7,0 (16,0) 4,6 / 4,1 3,3 / 3,0

9,1 (18,1) 8,4 (17,4) 4,6 / 4,3 3,2 / 3,0

10,9 (19,9) 10,1 (19,1) 5,0/4,6 3,5/3,2

l/s kPa bar l °C mm

0,33 49

0,41 45

0,50 44

0,62 80

1,35

Mitsubishi Scroll 1,40 1,50 31

1,90

l/s °C bar l mm

0,2

0,25

0,37

kW °C

5,5 / 14,5

Sole/víz üzem

0/35 fűtési teljesítmény 1) 0/50 fűtési teljesítmény 1) COP 0/35 2) / 3) COP 0/50 2) / 3)

Sole (hűtőközeg) Névleges térfogatáram Megengedett külső nyomásesés Max. nyomás Sole feltöltési mennyisége Üzemi hőmérséklet Csatlakozás (Cu)

4 6 -5 ... +20 28

Kompresszor Típus R407c munkaközeg tömege Max. nyomás

kg bar

Fűtés Névleges térfogatáram (∆t = 7 K) Min. / max. előremenő hőmérséklet Max. megengedett üzemi nyomás Fűtés vízmennyisége a tároló fűtési vízköpenyével Csatlakozás (Cu)

0,31 20 / 65 3,0 64 22

Melegvíz Max. teljesítmény kieg. fűtéssel (el. patron)/anélkül Max. előremenő hőmérséklet kiegészítő fűtéssel (elektromos patron) / anélkül Melegvíz max. mennyisége 4) Hasznos melegvíztérfogat Fűtés figyelembe vett melegvízmennyisége Teljesítményszám 5) DIN 4701 szerint, ha a tároló hőmérséklete 60 °C, kieg. el. fűtés nélkül Vízkivételi mennyiség 45 °C-on, ha a tároló hőmérséklete 60 °C, kieg. el. fűtés nélkül Min. / max. megengedett üzemi nyomás Csatlakozás (nemesacél)

l/min l l/h -

7,0 / 16,0 8,4 / 17,4 58 / 65

10,2 / 19,2

12 163 600 1,0

1,2

1,2

l

205

bar mm

2 / 10 22

V Hz A

400 (3 x 230) 50

1,4

Elektromos csatlakozási értékek Elektromos feszültség Frekvencia Biztosító, lomha kioldású; 6 kW / 9 kW kieg. fűtés (elektromos fűtőpatron esetén) Kompresszor névleges teljesítményfelvétele, 0/35 Max. áram indítási áramkorlátozással 6) Védelem típusa

16 / 20

kW A IP

1,3

dB(A) °C mm kg

31

20 / 25 1,6

2,0

2,3

36 0 ... +45 600 x 640 x 1800 217 229

35

< 30 X1

Általános jellemzők

Hangnyomásszint 7) Megengedett környezeti hőmérsékletek Méretek (szélesség x mélység x magasság) Súly (csomagolás nélkül)

213

34

263

10. táblázat 1) 2) 3) 4) 5)

6) 7)

30

Zárójeles értékek: max. teljesítmény a 9 kW-os kiegészítő fűtéssel együtt Csak a kompresszor DIN EN 255 szerinti belső szivattyúkkal Ha a hideg víz belépő mennyisége nagyobb mint 12 l/min, a helyszínen kell gondoskodni a térfogatáram megfelelő korlátozásáról. Az NL teljesítményszám az ellátható lakások számát adja meg, amelyekhez egyenként 3,5 személy, egy normál fürdőkád és két további vételezési hely tartozik. Az NL meghatározása TSp = 57 °C, Tz = 45 °C, tK = 10 °C és a fűtőfelületek maximális teljesítménye mellett történt. A tároló töltési teljesítményének csökkentése és kisebb keringtetett vízmennyiség mellett NL értelemszerűen alacsonyabb. A 6 kW-os készülék indítási áramkorlátozás nélkül. 1 m távolságban az EN ISO 11203 szerint.

6 720 616 608 (2008/04)


2.3.4

A készülékek jelleggörbéi

TM 60-1

39. kép – TM 60-1 sole-szivattyú

40. kép – TM 60-1 fűtési szivattyú

TM 75-1



TM 90-1



TM 110-1

45. kép – TM 110-1 sole-szivattyú H V V10 Vmin

Maradék szállítási magasság (a készülék nyomásveszteségével) Térfogatáram Fűtési kör térfogatárama, ha ∆T = 10 K (szürke háttér = munkatartomány) Sole-kör minimális térfogatárama

6 720 616 608 (2008/04)

46. kép – TM 110-1 fűtési szivattyú 1. Szivattyú jelleggörbéje az 1. fokozatban 2. Szivattyú jelleggörbéje a 2. fokozatban 3. Szivattyú jelleggörbéje a 3. fokozatban A szivattyúk kiszállítása a 3. fokozatban történik (gyári beállítás)

Ezért a nyomásveszteség számítása során figyelembe kell venni az etilénglikolkoncentrációt (lásd 2.2 fejezet, 10. kép)!

31


TE 60-1 ... 170-1

2.3.1

Felépítés és szállítási terjedelem

A TE 60-1 ... 110-1 talajhőszivattyúk családi házak és kétlakásos házak fűtésére és melegvíztermelésére szolgálnak külső melegvíztárolóval.

Elektromos kiegészítő fűtéssel és motoros vezérlésű 3-utas szeleppel rendelkeznek.

Váltószelep (3-utas szelep) Kezelőfelület szöveges menüvel

Elektromos kiegészítő fűtés Elzárószelep szennyszűrővel

Fűtési szivattyú Sole-szivattyú

Szabályozó doboz

Indítási áramhatároló (kivéve TE 60-1) Scroll-kompresszor

47. kép Előnyök

Szállítási terjedelem

•

Integrált sole-szivattyú és fűtési szivattyú

•

TE 60-1 ... 110-1 talajhőszivattyú

•

Integrált kiegészítő fűtés

•

Csavarmenetes lábak

•

Melegvíztároló csatlakoztatására előkészítve

•

•

Könnyen kezelhető szöveges menü

GT1 külső hőmérsékletérzékelő a fűtés visszatérő ágához

•

Halk

•

•

Nemes formaterv

GT2 külső érzékelő a külső levegő hőmérsékletéhez

•

Nagy teljesítmény

•

GT5 külső szobahőmérséklet-érzékelő

•

Elektromosan határolt indítási áram (kivéve 6 kW-os készülék)

•

Sole-kör töltőberendezése integrált szennyszűrővel és a szennyszűrő leszereléséhez fogóval

•

Nagy légtelenítő

•

Készülék dokumentációs csomagja

32

6 720 616 608 (2008/04)


2.4.2


EL

Elektromos vezetékek

EWP

Talajhőszivattyú

HR


HV


SA

Sole kilépése (munkaközeg kilépése)

SE

Sole belépése (munkaközeg belépése)

RSp

Tároló visszatérő ága

VSp

Tároló előremenő ága

95

Kezelőtábla

Felállítás helye A felállítás helye ne kerüljön zajérzékeny helyiségek (pl. hálószoba) közelébe, mert a talajhőszivatytyú egy bizonyos zajszinttel jár. A hátoldal távolsága a faltól legalább 200 mm legyen. A felállítás helyén a környezeti hőmérséklet 0°C és 45°C közé essen. A hőszivattyút a mellékelt állítható lábakkal vízszintesre kell állítani.

48. kép

6 720 616 608 (2008/04)

33


2.4.3

A készülékek adatai Egység Sole/víz üzem 0/35 fűtési teljesítmény 1) 0/50 fűtési teljesítmény 1) COP 0/35 2) / 3) COP 0/50 2) / 3)

TE 60-1

TE 75-1

TE 90-1

TE 110-1

TE 140-1

TE 170-1

kW kW -

5,9 (14,9) 5,5 (14,5) 4,5 / 4,0 3,2 / 3,9

7,3 (16,3) 7,0 (16,0) 4,6 / 4,1 3,3 / 3,0

9,1 (18,1) 8,4 (17,4) 4,6 / 4,3 3,2 / 3,0

10,9 (19,9) 10,1 (19,1) 5,0 / 4,6 3,5 / 3,2

14,4 (23,4) 14,0 (23,0) 4,7 / 4,4 3,4 / 3,2

16,8 (25,8) 16,3 (25,3) 4,6 / 4,3 3,3 / 3,2

l/s kPa

0,33 49

0,41 45

0,50 44

0,62 80

0,85 74

0,98 71

Sole (hűtőközeg) Névleges térfogatáram Megengedett külső nyomásesés Max. nyomás Sole felt. mennyisége Üzemi hőmérséklet Csatlakozás (Cu)

bar l °C mm

4 6 -5 ... +20 28

35

Kompresszor Típus R407c munkaközeg töm. Max. nyomás

kg bar

1,35

1,40

Mitsubishi Scroll 1,50 1,90 31

2,20

2,30

0,2

0,25

0,31

0,5

0,57

Fűtés Névl. térf.áram (∆t = 7 K) Min. előremenő hőmérséklet Max. előremenő hőmérséklet Max.meg. üzemi nyomás Fűtés vízmennyisége Csatlakozás (Cu)

l/s °C

0,37 20

°C

65

bar l mm

3,0 7 22

28

Elektromos csatlakozási értékek Elektromos feszültség Frekvencia Biztosító, lomha kioldású 6 kW / 9 kW kieg. fűtés (elektromos fűtőpatron) Kompresszor névleges teljesítményfelvétele, 0/35 Max. áram indítási áramkorlátozással 4) Védelem típusa

V Hz A

400 (3 x 230) 50 16 / 20

20 / 25

25/35

kW 1,3

1,6

2,0

A

2,3

3,1

3,7

36

38

35

181

197

< 30

IP

X1

Általános jellemzők

Hangnyomásszint 5) Megengedett környezeti hőmérsékletek Méretek (szél. x mélys. x mag.) Súly (csomagolás nélkül)

dB(A) °C

35

37

0 ... +45

mm kg

39

600 x 640 x 1500 149

153

155

164

11. táblázat 1) 2) 3) 4) 5)

34

Zárójeles értékek: max. teljesítmény a 9 kW-os kiegészítő fűtéssel együtt Csak a kompresszor DIN EN 255 szerinti belső szivattyúkkal A 6 kW-os készülék indítási áramkorlátozás nélkül. 1 m távolságban az EN ISO 11203 szerint.

6 720 616 608 (2008/04)


2.4.4

A készülékek jelleggörbéi

TE 60-1

49. kép – TE 60-1 sole-szivattyú

50. kép – TE 60-1 fűtési szivattyú

TE 75-1



TE 90-1

53. kép – TE 90-1 sole-szivattyú Jelmagyarázat a 49-54. képekhez: H Maradék szállítási magasság (a készülék nyomásveszteségével) V Térfogatáram V10 Fűtési kör térfogatárama, ha ∆T = 10 K (szürke háttér = munkatartomány) Vmin Sole-kör minimális térfogatárama

6 720 616 608 (2008/04)

54. kép – TE 90-1 fűtési szivattyú 1. Szivattyú jelleggörbéje az 1. fokozatban 2. Szivattyú jelleggörbéje a 2. fokozatban 3. Szivattyú jelleggörbéje a 3. fokozatban A szivattyúk kiszállítása a 3. fokozatban történik (gyári beállítás)


35


TE 110-1



TE 140-1



TE 170-1

59. kép – TE 170-1 sole-szivattyú Jelmagyarázat az 55-60. képekhez: H Maradék szállítási magasság (a készülék nyomásveszteségével) V Térfogatáram V10 Fűtési kör térfogatárama, ha ∆T = 10 K (szürke háttér = munkatartomány) Vmin Sole-kör minimális térfogatárama

36

60. kép – TE 170-1 fűtési szivattyú 1. Szivattyú jelleggörbéje az 1. fokozatban 2. Szivattyú jelleggörbéje a 2. fokozatban 3. Szivattyú jelleggörbéje a 3. fokozatban A szivattyúk kiszállítása a 3. fokozatban történik (gyári beállítás)


6 720 616 608 (2008/04)


Melegvíztárolók hőszivattyúkhoz

2.5.1

Leírás és szállítási terjedelem

A kiemelkedő minőségű hőszivattyú-tárolók 290, 370 és 450 literes nagyságban rendelhetők, és a Junkers hőszivattyúkkal összekötve az ideális megoldást jelentik a napi melegvízigénnyel szembeni egyéni követelményekre.

Jellemzők •

Zománcozott acéltartály.

•

Magnézium-védőanód a korrózió ellen.

•

PVC-fóliahéj lágy habszigeteléssel és a hátoldalon zipzárral.

•

Sima csöves kettős spirálos hőcserélő, méretezési előremenő hőmérséklet: TV = 55 °C.

•

Tároló-hőmérsékletérzékelő (NTC) merülőhüvelyben, csatlakozóvezetékkel, a Junkers hőszivattyúihoz csatlakoztatható.

•

Hőmérő.

•

Levehető tárolókarima.

Előnyök •

A Junkers hőszivattyúihoz terveztük.

•

Három különböző méretben.

•

Állítható magasságú lábak.

•

Nagyon hatékony szigetelés.

A műszaki adatokat lásd a 13. táblázatban a 39. oldalon.

61. kép

6 720 616 608 (2008/04)

37


2.5.2


62. kép E KW MA RSP T VSP WW ZL A B *

Ürítés Melegvíz belépése (R 1 – külső menet) Magnéziumanód Tároló visszatérő ága (Rp 1 ¼ – belső menet) Merülőhüvely a hőmérsékletet jelző hőmérővel Tároló előremenő ága (Rp 1 ¼ - belső menet) Melegvíz kilépése (R 1 – külső menet) Keringtetés csatlakozása (Rp ¾ - belső menet) Merülőhüvely a tároló hőmérséklet-érzékelőjéhez (kiszállítási állapot: tároló hőmérsékletérzékelője az A merülőhüvelyben) Merülőhüvely a tároló hőmérsékletérzékelőjéhez (különleges alkalmazások) A méretadatok abban az esetben érvényesek, ha a lábak teljesen be vannak csavarva. A lábak forgatásával ezek a méretek max. 40 mm-rel növelhetők.

H1

H2

H3

H4

SW 290-1

544*

644*

784*

829*

SW 370-1

665*

791*

964*

1009* 1523* 1591*

SW 450-1 855* 12. táblázat

H5

H6

1226* 1294*

945* 1189* 1234* 1853* 1921*

Védőanód cseréje: f A mennyezettől mért ≥ 400 mm távolságot be kell tartani. f Csere esetén a láncanódot a tárolóhoz fémesen csatlakoztatva kell beépíteni.

38

6 720 616 608 (2008/04)


2.5.3

Műszaki adatok

Tároló típusa

SW 290-1 SW 370-1 SW 450-1

Hőátadás: Hőátadás

fűtő csőkígyó

fűtő csőkígyó

fűtő csőkígyó

Fordulatok száma

-

2 x 12

2 x 16

2 x 21

Hasznos térfogat

l

277

352

433

Fűtő víz térfogata

l

22

29,0

38,5

3,2

4,2

5,6

2

Fűtőfelület

m

Fűtőfelület max. teljesítménye:

kW

11,0

14,0

23,0

l/h

216

320

514

l/h

1000

1500

2000

l/h

2,3

3,0

3,7

22 kW tárolótöltési teljesítmény esetén

min

-

-

78

11 kW tárolótöltési teljesítmény esetén

min

116

128

-

- tZ = 45 °C: TE 60-1 ... TE 170-1

l

296

360

454

- tZ = 40 °C: TE 60-1 ... TE 170-1

l

375

470

578

kWh/d

2,1

2,6

3,0

Víz max. üzemi nyomása

bar

10

10

10

Fűtés max. üzemi nyomása

bar

10

10

10

Üres súly (csomagolás nélkül)

kg

137

145

180

- tV = 55 °C és tSp = 45 °C Max. tartós teljesítmény, ha tV = 60 °C és tSp = 45 °C (tároló max. töltési teljesítménye) Figyelembe vett keringési vízmennyiség NL teljesítményszám

1)

Min. felfűtési idő tK = 10 °C-ról tSp = 57 °C-ra, ha tV = 60 °C

Hasznos melegvíz-térfogat 2), ha tSp = 57 °C, és

További adatok: Készenléti energiafogyasztás (24 h) a DIN 4753 8. rész szerint

2)

13. táblázat 1)

2)

Az NL teljesítményszám az ellátható lakások számát adja meg, amelyekhez egyenként 3,5 személy, egy normál fürdőkád és két további vételezési hely tartozik. Az NL meghatározása tSp = 57°C, tz = 45°C, tK = 10°C és a hőszivattyú 0/50 teljesítménye mellett történt. A tároló töltési teljesítményének csökkentése és kisebb keringtetett vízmennyiség mellett NL értelemszerűen alacsonyabb. A tárolón kívüli elosztási veszteségeket nem vettük figyelembe.

tsp tV tK tZ

= tároló hőmérséklete = előremenő hőmérséklet = hideg víz belépési hőmérséklete = meleg víz kilépési hőmérséklete

A megadott keringtetett vízmennyiség csökkentése, ill. a tároló töltési teljesítménye vagy az előremenő hőmérséklet csökkentése a tartós teljesítmény, valamint a teljesítményszám (NL) csökkenésével jár.

6 720 616 608 (2008/04)

39

Hőszivattyúk tervezése és méretezése

3


3.1

A VPW 2100 méretező szoftver

A hőszivattyú-berendezés pontos méretezéséhez a VPW 2100 méretező szoftvert bocsátjuk rendelkezésre. A számításokat végző program előzetes bejelentkezést követően az Interneten elérhető. A METEONORM időjárás-adataival a hőforrásra, 3.1.1

valamint a hőszivattyú méretezésére vonatkozóan pontos számítások készíthetők a kiválasztott helyszínre. Ennek azonban fontos előfeltétele a meglévő épület hőigényének (csúcsteljesítmény) pontos megadása, valamint a hőforrás talajviszonyainak ismerete.

Regisztráció

63. kép

40

6 720 616 608 (2008/04)


3.1.2

Adatrögzítés

A méretező szoftverrel egyaránt lehetőség van új építésű és meglévő épületek hőszivattyú-

berendezéseinek számítására, ha az energiaigény ismert.

64. kép

6 720 616 608 (2008/04)

41


3.1.3

Példa

Hogy a kalkulációs program számításainak tartalmát és terjedelmét bemutathassuk, egy konkrét Junkers hőszivattyú-berendezés példáján adunk számítási eredményt. A hőszivattyú szükséges méretének meghatározása mellett további informá-

ciókat adunk az energiafelhasználásra, az energiafogyasztásra, valamint az éves üzemeltetési költségekre vonatkozóan. Ha szükséges, az eredetileg használt energiahordozóhoz viszonyított gazdaságossági számítás is elvégezhető.

3.1.3.1 Számítás eredménye energiafelhasználással együtt

65. kép

42

6 720 616 608 (2008/04)


3.1.3.2 Éves energiafogyasztás

66. ábra

6 720 616 608 (2008/04)

43


3.1.3.3 Éves üzemeltetési költségek

67. kép

44

6 720 616 608 (2008/04)

Hőszivattyúk tervezése és méretezése 3.2

Eljárásmód hozzávetőleges számításnál

A hőszivattyús fűtési rendszer hozzávetőleges tervezésének és méretezésének szükséges lépéseit a 68. kép mutatja. Részletes ismertetőt a megadott fejezetek tartalmaznak.

Energiaigény hozzávetőleges meghatározása (3.3 fejezet)

Fűtés

Ökölszabály, DIN EN 12831

Melegvíz

Ökölszabály

Hőforrás kiválasztása (3.4 fejezet)

Talajszonda

Talajkollektor kb. 10-35 W/m2

kb. 30-50 W/m

Hőszivattyú méretezése és kiválasztása (3.5 fejezet)

Üzemmód Monoenergetikus

Monovalens

Energiaszolgáltató tiltása

Készülék kiválasztása

TM/TE

TM/TE

Tervezési példák (berendezés hidraulikájának megválasztása) (3.6 fejezet) Standard berendezések 1 fűtési kör 2 fűtési kör

Különleges berendezések Szoláris rásegítés a melegvíztermelésnél

Melegvíztermelés Puffertároló 68. kép

6 720 616 608 (2008/04)

45


Az épület fűtési terhelésének (hőigény) hozzávetőleges meghatározása

Az alábbiakban olyan hozzávetőleges eljárásokat ismertetünk, amelyek a becslésre alkalmasak, de nem pótolhatják a részletes egyedi számítást. 3.3.1

Meglévő objektumok

Meglévő fűtési rendszer cseréje esetén a fűtési terhelés a régi fűtőberendezés tüzelőanyagfogyasztásából becsülhető: Gázfűtések esetében:

3.3.2

Új építésű objektumok

A hőszivattyú optimális meghatározása érdekében a VPW 2100 méretező programnak meg kell adni a pontos csúcsteljesítményt (fajlagos hőigény), így kerülhető el a téves méretezés. A lakás, ill. a ház fűtéséhez szükséges hőteljesítmény hozzávetőlegesen a fűtendő területből és a fajlagos hőteljesítmény-igényből határozható meg. A fajlagos hőigény az épület hőszigetelésétől függ (15. táblázat). Épületszigetelés típusa

Olajfűtések esetében:

A szélsőségesen hideg vagy meleg évek befolyásának kiegyenlítése érdekében a tüzelőanyag-fogyasztást több évet átfogva kell átlagolni. Példa: Egy ház fűtéséhez az elmúlt 10 évben összesen 30 000 liter fűtőolajra volt szükség. Mekkora a fűtési terhelés? Az évenkénti átlagos tüzelőolaj-fogyasztás:

q’ fajlagos fűtési terhelés [W/m2]

EnEV 2002 szerinti szigetelés

40-60

KfW 60 standard szerinti energiatakarékos ház

25-40

KfW 40 standard szerinti energiatakarékos ház és 3literes ház

15-30

Passzívház 15. táblázat: Fajlagos hőigény

10

A Q’ igényelt hőteljesítmény az A fűtött felületből és a q’ fajlagos igényelt hőteljesítményből számítható az alábbiak szerint: Példa

A fűtési terhelés a számítás szerint így:

Mekkora a ház fűtési terhelése, ha a fűtendő területe 150 m2, a hőszigetelése pedig megfelel az EnEV 2002-nek? A 15. táblázatból az EnEV 2002 szerinti szigetelésre 50 W/m2 fajlagos fűtési terhelés adódik. Ezzel a számított fűtési terhelés:

A fűtési terhelés a 3.3.2 fejezet szerint is számítható. Ebben az esetben a fajlagos hőigény irányadó értékei: Épület szigetelésének típusa

q fajlagos fűtési terhelés [W/m2]

Régi építés, rossz szigetelés

130-200

Régi építés, normál szigetelés

80-130

Új építés, normál szigetelés

50-80

Új építés, jó szigetelés 14. táblázat: Fajlagos hőigény Jahre – év Verbrauch – fogyasztás Zeitraum – időszak

46

30-50

3.3.3

Melegvízkészítés többletteljesítménye

Ha a hőszivattyút melegvíztermeléshez is használni kívánjuk, a szükséges többletteljesítményt a méretezésnél figyelembe kell venni. A meleg víz előállításához szükséges hőteljesítmény elsősorban a melegvízigénytől függ. Ez a háztartásban élő személyek számához és a kívánt melegvízkomforthoz igazodik. A normál lakásépítés gyakorlatában személyenként 30-60 liter 45°C hőmérsékletű meleg víz felhasználásából indulunk ki. A VPW 2100 számítási programban már megfelelő szorzótényezőket vettünk figyelembe a melegvíztermeléshez. Ha azonban több mint 4 személyt kell ellátni használati vízzel, a hőszivattyú mellé alkalmas használati melegvíztárolót kell választani megfelelő NL-számmal.

6 720 616 608 (2008/04)


A szükséges hőteljesítmény az alábbiak szerint számítható:

ahol: Q’WW: Melegvíztermeléshez szükséges hőteljesítmény személyenként [kW] VW: térfogatáram [l/(személy ⋅ nap)] ρW: a víz sűrűsége [kg/m3] cW: a víz fajhője [kJ/kgK] ∆T: hideg víz bevezetése – meleg víz hőmérsékletkülönbsége [K] A ρW = 1000 kg/m3 és a cW = 4,19 kJ/kgK értékkel, valamint a mértékegységek átszámításával a képlet az alábbiak szerint egyszerűsíthető:

3.3.4

Az energiaszolgáltató leállási ideje miatti többletteljesítmény

Sok energiaszolgáltató külön áramdíjakkal támogatja a hőszivattyúk telepítését. A kedvezőbb árak fejében az energiaszolgáltatók fenntartják a jogot arra vonatkozóan, hogy a hőszivattyúk üzemére vonatkozóan leállásokat rendeljenek el, pl. az elektromos hálózat teljesítménycsúcsai idejére. Monovalens és monoenergetikus üzem Monovalens és monoenergetikus üzem esetén a hőszivattyút nagyobbra kell méretezni, hogy a leállási idők ellenére is fedezni tudják a szükséges napi hőigényt. A hőszivattyú méretezésének tényezője elméletileg:

Sperrzeit pro Tag – napi leállás ideje

ahol: szükséges Q’WW: Melegvíztermeléshez hőteljesítmény személyenként [kW] VW: térfogatáram [l/(személy ⋅ nap)] ∆T: hideg víz bevezetése – meleg víz hőmérsékletkülönbsége [K] A számértékek behelyettesítésével a személyenkénti QWW hőmennyiség a személyenkénti és naponkénti melegvízmennyiség függvényében számítható. Néhány standard értékre a 16. táblázatban foglaltuk össze az eredményeket: Melegvízigény naponta és személyenként [l]

Többlet hőteljesítmény személyenként [kW] TW = 45 °C ∆T = 35 K

30

0,051

40

0,068

50

0,085

60 16. táblázat

0,102

A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a szükséges többletteljesítmény kisebb, hiszen soha nem kap fűtést az összes helyiség, és csak ritkán éri el az időjárás a legalacsonyabb külső hőmérsékleteket. A gyakorlatban az alábbi méretezés vált be: Napi leállások együttes Kiegészítő fűtési teljeideje [h] sítmény [fűtési terhelés %-ában] 2

5

4

10

6 17. táblázat

15

Ezért elegendő a hőszivattyút kb. 5%-kal (2 óra leállás) – 15%-kal (6 óra leállás) nagyobbra méretezni. Az állásidők miatti többletteljesítményt a VPW 2100 számítási programban a csúcsteljesítmény megadásakor kell figyelembe venni.

Példa: Mekkora a többlet hőteljesítmény egy négyszemélyes háztartás esetében, ha a melegvízigény naponta és személyenként 50 liter? A 16. táblázat szerint a többlet hőteljesítmény személyenként 0,085 kW. Egy négyszemélyes háztartásban a többlet hőteljesítmény eszerint:

6 720 616 608 (2008/04)

47


A hőforrás kiválasztása

Működési elv

A Junkers hőszivattyúi három különböző hőforrással kombinálhatók: •

Talajszonda (talajhőszonda)

•

Talajkollektor (talajhőkollektor)

Az alkalmas hőforrást a helyi adottságok függvényében kell megválasztani.

A hőszivattyú P3 sole-szivattyúja a solét a hőszivattyúból a talajban elkészített furat alsó pontjáig nyomja, majd vissza a hőszivattyúhoz, így zárt kör jön létre. Ennek során a folyadék a környező talajtól hőt vesz fel.

A kiválasztáshoz az alábbi táblázat ad támpontot. Felületi kollektor

Talajszonda

+

+++

Hatékonyság

+++

+++

Beruházási költség

+++

+

Üzemeltetési költség

+++

+++

Beépítés

++

+++

Karbantartás

+++

+++

Engedélyezés 18. táblázat +++ nagyon jó ++ jó + megfelelő

+++

++

Helyigény

3.4.1

Példa a talajszondára

Hőforrás Ha a hőforrás a talajba készített furat, a szükséges furatot a szükséges teljesítménytől függően 160 m mélységig készítjük el. Talajfúrásnál durva irányadó értékként a furat minden métere után körülbelül 50 watt hőteljesítményből indulhatunk ki. A pontos értékek az adott helyszín geológiai és hidrológiai viszonyaitól függnek. A talajviszonyokat a szondamélység meghatározásához szintén figyelembe kell venni a VPW 2100 méretező programban. A talajfúrás kivitelezésével csak tapasztalt fúrócéget szabad megbízni, amely a DVGW W 120 adatlap szerinti tanúsítvánnyal rendelkezik. A fúrócég próbafúrással megállapítja a pontos hőteljesítményt, és biztosítja a talajfurat helyes méretezését. A talajfurat teljesítményét és hőmenynyiségét a fúrócég garantálja!

69. kép AB

Felfogó tartály

BE

Töltőberendezés

EB

Talajfurat

ES

Talajszonda

EWP

Talajhőszivattyú

GE

Nagy légtelenítő

MAG

Membrános tágulási tartály

MAN

Manométer

P3

Sole-szivattyú

SV

Biztonsági szelep

Meg kell vizsgálni, hogy a talajfúrás elkészítéséhez megfelelő engedélyek szükségesek-e (elsőfokú vízügyi hatóság, bányakapitányság stb.). A munkaközeg (sole) körének –15 °C-ig fagyállónak kell lennie.

48

6 720 616 608 (2008/04)


Talajszondaként legtöbbször kettős U-szondák használatosak, amelyekben két-két cső áll rendelkezésre le- és felvezető ágként (70. kép), vagy pedig normál NÁ 40 U-szondák (71. kép).

70. kép – Kettős U-szonda A VPW 2100 számítási program a normál Uszondákat veszi figyelembe.

71. kép – Normál U-szonda Több szonda alkalmazása esetén azokat a talajvíz áramlási irányára merőlegesen kell elrendezni, tehát nem párhuzamosan (72. kép). Az egyes szondák közötti távolság legalább 6 m legyen. Így a szondák csak csekély mértékben befolyásolják egymást, és a nyári regenerálódás biztosított.

6 720 616 608 (2008/04)

talajvíz áramlásának iránya

szonda

72. kép – Szondák elrendezése és minimális távolsága a talajvíz áramlási irányától függően (méretek m-ben).

49


Méretezés A szonda hozzávetőleges méretezése a fajlagos fűtési terhelés és a lakóterület szerint történik. Ha a hőszivattyút melegvíztermelésre is használjuk, a szondát nagyobbra kell választani. Ehhez a számítás során 12,5 kWh/m2 lakóterület és év átlagos energiaigényt (EnEV) és szondánál a furatmélység minden métere után 150 kWh/a maximális kinyerési teljesítményt veszünk alapul (VDI 4640). Lakóterület [m2]

A VPW 2100 számítási program a melegvíztermelés szondamélységét már figyelembe veszi. Max. 2000 teljes kihasználtságú óra esetén az alábbi értékek tekinthetők méretezési ökölszabálynak (a közbenső értékek lineárisan interpolálhatók):

fajlagos fűtési terhelés [W/m2] 30

40

50

60

70

80

szükséges szondamélység [m] tisztán fűtési üzemnél 100

45

60

75

90

105

120

125

56

75

94

112

131

150

150

67

90

112

134

157

180

175

79

105

131

158

183

210

200

90

120

150

180

210

240

szükséges szondamélység [m] fűtés és melegvíztermelés esetén 100

53

68

83

98

113

128

125

67

85

104

123

142

160

150

80

103

125

148

170

193

175

93

120

146

172

198

225

200

107

137

167

197

227

257

19. táblázat: Szükséges szondamélység az épület fajlagos fűtési terhelésének függvényében; éves munkaszám = 4, fajlagos kivont teljesítmény: q = 50 W/m 1. példa: Milyen mély kell, hogy legyen a talajba fúrt szonda, ha az épület lakóterülete 150 m2, a fajlagos fűtési terhelés 50 W/m2, és tisztán fűtési üzemről van szó? A 19. táblázatból a 112 méter adódik mint szükséges szondamélység. 2. példa: Milyen mély kell, hogy legyen a talajba fúrt szonda, ha az épület lakóterülete 150 m2, a fajlagos fűtési terhelés 50 W/m2, fűtési üzemmel és melegvíztermeléssel? A 19. táblázatból a 125 méter adódik mint szükséges szondamélység. A táblázat már figyelembe veszi a kompresszor mint kiegészítő energiaközlés áramfelvételét.

50

6 720 616 608 (2008/04)


3.4.2

Példa a talajkollektorra

Hőforrás A talajfúrással ellentétben a talajkollektort túlnyomórészt a Nap besugárzása és a csapadék melegíti. A talajkollektor hőteljesítménye a talaj típusától függ, nagysága kb. 10-40 W/m2.

A vízvédelmi területen létesített talajkollektorokhoz szükség van a megfelelő engedélyekre (elsőfokú közigazgatási hatóság).

A talajkollektornál műanyagcsöveket fektetünk a talajba vízszintesen, 0,8-1,5 m mélységben. A kollektorokat a talajban a fagyhatár alá kell fektetni. Rendszerint több kört fektetünk a talajba. Ezeket egy előremenő és egy visszatérő ági osztócsőben egyesítjük, hosszúságuk legyen egyenlő és legfeljebb 100 m. A talajkollektor egyszerűbb légtelenítéséhez az osztócsövek kerüljenek magasabbra mint a kollektorkörök. A VPW 2100 méretező program olyan köröket is számít, amelyek lényegesen hoszszabbak. Ennek alapját a 40 mm átmérőjű műanyag csövek (NÁ 40) jelentik.

A munkaközeg köre (sole-kör) –15 °C-ig fagyvédett kell, hogy legyen. Működési elv A hőszivattyú P3 sole-szivattyúja a solét a talajkollektor előremenő osztócsövéhez nyomja, ahol a folyadék a kollektor különböző körei között megoszlik. Végighalad a kollektoron, és ennek során hőt vesz fel a talajtól. A visszatérő ági gyűjtőcsőben aztán a sole-áramok újra összegyűjtésre kerülnek, és onnan visszatérnek a hőszivattyúhoz, így zárt körfolyamatról beszélhetünk.

73. kép AB

Felfogótartály

MAN

Manométer

BE

Töltőberendezés

P3

Sole-szivattyú

EWP

Hőszivattyú

VV

Előremenő ági osztócső (sole)

EK

Talajkollektor

VR

Visszatérő ági osztócső (sole)

GE

Nagy légtelenítő

TP

Búvárszivattyú

MAG

Membrános tágulási tartály

SV

Biztonsági szelep

6 720 616 608 (2008/04)

51


Méretezés A talajhőkollektorok a talaj földfelszínhez közeli hőjét használják, amely szinte kizárólag a nap hőjével jut a talajba (a Föld belsejéből ez csak egy elhanyagolhatóan csekély, kevesebb mint 0,1 W/m2 nagyságú hőárammal egészül ki). Ezzel magyarázható, hogy a talajhőkollektorok csak szabad felületeken telepíthetők, burkolt vagy beépített területeken azonban nem. A talajból évente legfeljebb 50 kWh/m2 – 70 kWh/m2 vonható ki talajhőkollektorokkal. A maximális értékek eléréséhez azonban a gyakorlatban igen nagy ráfordítás szükséges. A talajhőkollektorral működő berendezések nem alkalmasak az épületek hűtésére – ellentétben a talajhőszondás berendezésekkel. A kollektorterület méretezése

f Kollektorfelület számítása a hűtési teljesítményből és a fajlagos kivonási teljesítményből.

Hűtési teljesítmény számításának képlete A számításban szereplő értékek: Pel A hőszivattyú elektromos teljesítményfelvétele a méretezési pontban kW-ban Q’0 A hőszivattyú hűtési teljesítménye, ill. kivont teljesítménye a talajból a méretezési pontban kW-ban Q’WP A hőszivattyú-berendezés hőteljesítménye kW-ban Például egy TE 90-1 hőszivattyúra ezekkel az értékekkel:

Azt a területet, amely a vízszintesen fektetett talajkollektorhoz szükséges, a hőszivattyú hűtési teljesítménye, a hőszivattyú üzemóráinak száma a fűtési idényben, a talaj típusa és a talaj nedvességtartalma, valamint a fagyos időszak maximális időtartama határozza meg. A VPW 2100 számítási program ezeket a tényezőket már figyelembe veszi.

az alábbi hűtési teljesítmény adódik:

A kollektorterület számítása f A hőszivattyú hőteljesítményének meghatározása a méretezési pontban (pl. B0/W35). f Hűtési teljesítmény számítása: a méretezési pontban felvett elektromos teljesítmény levonása a hőteljesítményből. f Hőszivattyú évenkénti üzemóráinak száma meghatározása.

Így:

Németországban: Monovalens berendezések: kb. 1800 üzemóra (fűtéshez és melegvízellátáshoz). Monoenergetikus berendezések: kb. 2400 üzemóra.

adódik:

f Fajlagos kivonási teljesítmény (VDI 4640 szerint) megválasztása a talajtípustól és az évenkénti üzemórák számától függően. Fajlagos kivonási teljesítmény 1800 órára 2400 órára Száraz, nem kötött talaj 10 2 (homok) W/m Kötött talaj, nedves W/m2 25 Vízzel telített talaj 40 (homok, kavics) W/m2

8 20 32

20. táblázat: Fajlagos kivonási teljesítmény a VDI 4640 szerint különböző talajtípusokra, 0,8 m fektetési távolság mellett

52

A számításban szereplő értékek: A Kollektorfelület m2-ben. q’ Talajból kivont fajlagos teljesítmény kW/m2ben Q’0 A hőszivattyú hűtési teljesítménye, ill. kivont teljesítménye a talajból a méretezési pontban kW-ban

6 720 616 608 (2008/04)


1. példa: A méretezés ökölszabályai évi max. 2000 teljes terhelésű üzemórával működő berendezésekre vonatkoznak, ugyanígy a 23. táblázat értékei is.

Fektetés területe = 284 m2 Fektetés távolsága = 0,8 m Cső anyaga: PE 80 NÁ 25 / 32 Ebből adódik: Minimális csőhossz: 284 m2 : 0,8 m = 355 m A számított minimális csőhosszt a gyakorlatban kerek 100 m-es körökre felkerekítjük.

Mélység [m]

0,8-1,5

Egy kör max. hossza [m]:

100 m (NÁ 25, 32) < 200 m

A példában ezért 355 m minimális csőhossz esetén 4, egyenként 100 m-es kör adódik, és ezzel legalább 284 m2 teljes fektetési terület. Emellett meg kell még állapítani a sole-körök nyomásveszteségeit a helyszínen beépített kiegészítőknek megfelelően (csőméretek, sole-körök osztócsövei stb.). Ennek alapját az integrált soleszivattyúk (hűtőközeg-szivattyúk) 31. és 35/36. oldalon ábrázolt készülék-jelleggörbéi képezik.

(NÁ 40) VPW 2100 szerint számítva műanyag,

Cső anyaga

PE 80 Csövek távolsága [m]

0,5-0,8 (NÁ 32)

2. példa:

1,0 (NÁ 40)

Fektetés területe = 284 m2

2

Fektetés távolsága = 1,0 m

Csőmennyiség [m/m kollektorfelület]

Cső anyaga: PE 80 NÁ 40

Hőkivonási teljesítmény [W/m2] 2

Minimális csőhossz: 284 m : 1,0 m = 284 m

1,0-2,0 m 10-40

22. táblázat

A VPW 2100 számítási program már figyelembe vette a nyomásveszteségeket NÁ 40 csőátmérő és 1,0 m fektetési távolság mellett. Az NÁ 40 csővezetékek kisebb nyomásveszteségei miatt ebben a példában a teljes 284 m-t egy hurokban lehet beépíteni. A továbbiakban a gyakorlatban jól használható táblázatokat ismertetünk, amelyek a hőszivattyúberendezésnek csak a hozzávetőleges méretezésére használhatók. Talaj jellege

fajlagos hőkinyerési teljesítmény [W/m2]

homokos, száraz

10

homokos, nedves

15-20

agyagos, száraz

20-25

agyagos, nedves

25-30

agyagos, vízzel telített

35-40

21. táblázat: A fajlagos hőkinyerési teljesítmény jellemző értékei évente max. 2000 teljes üzemórát használt berendezéseknél

6 720 616 608 (2008/04)

53


A VPW 2100 méretezési program 1,0 m távolságban fektetett 40 mm átmérőjű csővezetékeket vesz figyelembe. Lakóterület [m2]

Max. 2000 teljes kihasználtságú óra esetén az alábbi értékek tekinthetők méretezési ökölszabálynak (a közbenső értékek lineárisan interpolálhatók): fajlagos fűtési terhelés [W/m2]

30

40

50

60

70

80

2

szükséges földterület [m ] tisztán fűtési üzemben 100

90

120

150

180

210

240

125

113

150

188

225

263

300

150

135

180

225

270

315

360

175

158

210

263

315

368

420

200

180

240

300

360

420

480

2

szükséges földterület [m ] fűtés és melegvíztermelés esetén 100

108

138

168

198

228

258

125

135

172

210

247

285

322

150

162

207

252

297

342

387

175

189

241

294

346

399

451

216 276 336 396 456 516 200 23. táblázat: Szükséges földterület az épület fajlagos fűtési terhelésének függvényében; éves munkaszám = 4: q = 25 W/m2 1. példa:

2. példa:

Mekkora kell, hogy legyen a talajkollektor felülete, ha az épület lakóterülete 150 m2, a fajlagos fűtési terhelés 50 W/m2, és tisztán fűtési üzemről van szó?

Mekkora kell, hogy legyen a talajkollektor felülete, ha az épület lakóterülete 150 m2, a fajlagos fűtési terhelés 50 W/m2, fűtési üzemmel és melegvíztermeléssel?

A 23. táblázatból a 225 m2 adódik mint szükséges kollektorfelület.

A 23. táblázatból a 252 m2 adódik mint szükséges szondamélység. A táblázat már figyelembe veszi a kompresszor mint kiegészítő energiaközlés áramfelvételét.

54

6 720 616 608 (2008/04)


A hőszivattyú méretezése A hagyományos fűtőkészülékekkel mint pl. a gáz- vagy olajkazánnal ellentétben a hőszivattyú méretezésének különös figyelmet kell szentelni. A túl nagyra méretezett készülékek közvetlenül jelentősen magasabb beruházási költségekhez vezetnek, és gyakran nem kielégítő az üzemi viselkedésük (gyakori ki- és bekapcsolás).

A hőszivattyúkat rendszerint az alábbi üzemmódokban méretezik: f Monovalens üzemmód Az épület teljes fűtési terhelését és a melegvízkészítés fűtési terhelését is a hőszivattyú fedezi. f Monoenergetikus üzemmód Az épület fűtési terhelését és a melegvízkészítés fűtési terhelését túlnyomórészt a hőszivattyú fedezi. A szükségletcsúcsoknál elektromos kiegészítő fűtés is rásegít.

3.5.1

Monovalens üzemmód

A monovalens üzemű hőszivattyúkat úgy kell méretezni, hogy a leghidegebb téli napon is fedezni tudják az épület teljes fűtési terhelését és a melegvízkészítés fűtési terhelését is. A hőszivatytyúkhoz biztosított olcsóbb áram használata esetén figyelembe kell még venni az áramszolgáltató szolgáltatási szüneteit is. Példa: Milyen teljesítményű hőszivattyút kell választani (sole/víz 0/35 üzem), ha adott egy épület, amelynek a lakóterülete 150 m2, fajlagos fűtési terhelése 50 W/m2, a szabvány szerinti külső hőmérséklet –12 °C, 4 személy napi 50 literes melegvízigénnyel és az áramszolgáltató részéről napi 4 óra leállás? A fűtési terhelés számítása:

A 47. oldalon található 16. táblázat szerint a melegvíz előállításához szükséges többlet-hőteljesítmény naponta és személyenként 50 liter vízigény esetén 85 W. Így négyszemélyes háztartás esetén a szükséges többlet-hőteljesítmény: A fűtés és a melegvíztermelés fűtési terheinek öszszege így:

Az állásidőkből adódó többlet-hőteljesítmény miatt a 3.3.4 fejezet szerint a hőszivattyú által fedezendő fűtési terhelést 4 óra állásidő esetén kb. 10%-kal kell megnövelni:

Kb. 8,6 kW teljesítményű hőszivattyúra van szükség. A Junkers szóba jöhető hőszivattyúi: TM 90-1 vagy TE 90-1, mindkettő 9,1 kW teljesítménnyel. A VPW 2100 számítási szoftverben a hőszivattyú számítása során a csúcsteljesítmény megadásakor figyelembe kell venni az áramszolgáltató leállása miatti többletet. Emellett a monovalens üzem esetében a kívánt teljesítményfedezetet 100%-ra kell növelni. A melegvíz miatti többletet a méretező szoftver igény szerint figyelembe veszi.

6 720 616 608 (2008/04)

55


3.5.2

Monoenergetikus üzemmód

A monoenergetikus üzem mindig figyelembe veszi, hogy a csúcsteljesítményeket a hőszivattyú nem egyedül fedi le, hanem egy elektromos kiegészítő fűtéssel együtt. A Junkers TM ...-1 és TE ...-1 hőszivattyúkba már integráltunk egy elektromos kiegészítő fűtést, amely szükség szerint egyaránt támogatja a fűtést és a melegvíztermelést. Ehhez fokozatosan adja le az éppen szükséges teljesítményt.

A VPW 2100 méretező szoftver a kompresszor teljesítményfedezetét 70%-kal veszi figyelembe. A teljesítményfedezet értékének növelése esetén egyidejűleg nagyobb kollektormező, ill. nagyobb szondamélység számítására is sor kerül.

WWP fűtési munka / Wges teljes fűtési munka

Fontos a méretezést úgy elvégezni, hogy közvetlen elektromos energiából csak a lehető legkisebb hányadot kelljen bevinni. Az egyértelműen kicsire méretezett hőszivattyú a kiegészítő fűtés nem kívánt módon nagy munkahányadát eredményezi.

A 74. kép mutatja, hogy a méretezéstől, a hőszivattyú QWP fűtési teljesítménye és az épület szabványos fűtési terhelése viszonyától és az üzemmódtól függően az éves fűtési munkának mekkora hányadát képes fedezni a hőszivattyú. Mivel az időjárás ingadozása éppen az egy- és kétlakásos házaknál erős befolyással van az éves energiaigényre, a diagram csak az átlagos viselkedésre enged következtetni. Az egyes évek ehhez képest erős eltéréseket mutathatnak.

Q’WP fűtési teljesítmény / Q’HL max. fűtési terhelés (-12°C szabványos hőmérsékleten) 74. kép

56

6 720 616 608 (2008/04)


Példa: Milyen teljesítményű hőszivattyút kell választani (sole/víz 0/35 üzem), ha adott egy épület, amelynek a lakóterülete 150 m2, fajlagos fűtési terhelése 50 W/m2, a szabvány szerinti külső hőmérséklet –12 °C, 4 személy napi 50 literes melegvízigénnyel és az áramszolgáltató részéről napi 4 óra leállás, a hőszivattyút pedig a fűtési terhelés 70%-ára méretezzük (QWP/QHL = 0,7)? A fűtési terhelés számítása:

A 47. oldalon található 16. táblázat szerint a melegvíz előállításához szükséges többlet-hőteljesítmény naponta és személyenként 50 liter vízigény esetén 0,085 kW. Így négyszemélyes háztartás esetén a szükséges többlet-hőteljesítmény: A fűtés és a melegvíztermelés fűtési terheinek öszszege így:

Az állásidőkből adódó többlet-hőteljesítmény miatt a 3.3.4 fejezet szerint a hőszivattyú által fedezendő fűtési terhelést 4 óra állásidő esetén kb. 10 %-kal kell megnövelni:

Ha

3.5.3

A hőszivattyú kiválasztása

Az adott alkalmazáshoz megfelelő hőszivattyú kiválasztása a szükséges teljesítményhez és az alkalmazáshoz igazodik. A Junkers hőszivattyúi két különböző változatban állnak rendelkezésre. 3.5.4

TM ...-1 készülékek

A TM ...-1 sorozat hőszivattyúi fűtésre és melegvíztermelésre szolgáló hőközpontok 5,9 kW, 7,3 kW, 9,1 kW vagy 10,9 kW fűtési teljesítménynyel. 163 liter térfogatú beépített melegvíztárolóval és kiegészítő fűtésként elektromos patronnal rendelkeznek. A kompakt kialakítás miatt szűkös helyviszonyok mellett is beépíthetők. A különböző készülékek műszaki adatai a 30. oldalon találhatók meg. A TM ...-1 sorozat készülékei különösen alkalmasak családi házak és legfeljebb négy személy ellátására. 3.5.5

TE ...-1 készülékek

A TE ...-1 sorozat hőszivattyúi fűtésre és külső, közvetett fűtésű tárolóban történő melegvíztermelésre szolgáló hőközpontok 5,9 kW, 7,3 kW, 9,1 kW, 10,9 kW, 14,4 kW vagy 16,8 kW fűtési teljesítménnyel. Kiegészítő fűtésként elektromos patronnal, és motoros vezérlésű háromutas szeleppel rendelkeznek. A különböző készülékek műszaki adatai a 34. oldalon találhatók meg. A TE ...-1 sorozat készülékei különösen alkalmasak egy- és kétlakásos házak és több mint négy személy ellátására.

adódik:

Kb. 6 kW teljesítményű hőszivattyúra van szükség. A Junkers szóba jöhető hőszivattyúi: TM 60-1 vagy TM 60-1, mindkettő 5,9 kW teljesítménnyel. Az elektromos kiegészítő fűtés a teljes fűtési munkából kb. 2-5%-kal részesül. 16 000 kWh éves fűtési munka esetén ez 320-800 kWh éves energiaigénynek felel meg. Kiegészítő hőtermelő szükség szerinti bekapcsolására a Rego 637 nem alkalmas. 6 720 616 608 (2008/04)

57


3.5.6

A sole-kör membrános tágulási tartályának méretezése

Vn névleges térfogat:

3.5.7

A sole-kör felfogó tartályának méretezése

A felfogó tartályt a membrános kiegyenlítő tartály meghibásodásának esetére méretezzük. A fent ismertetett példában (Vn = 13,41 l) kb. 15 literes felfogó tartályt választanánk.

Ve térfogatcsökkenés felmelegedéskor:

Anlage – berendezés β = tágulási tényező = 0,011 az etilalkohol-víz 30 %-os keverékére és a –10°C ... +20°C hőmérséklettartományra VV víztartalék:

3.5.8

Hőszigetelés

Minden magas és alacsony hőmérsékletet továbbító vezetéket a vonatkozó szabványoknak megfelelően elegendő hőszigeteléssel kell ellátni. 3.5.9

Szoláris komponensek

A szoláris komponenseket mint a membrános kiegyenlítő tartályt és a biztonsági szelepet a gyártó adatai szerint kell méretezni.

VV = legalább 3 liter Berendezés végnyomása Pe = 2,5 bar Berendezés kezdeti nyomása P0 = 1 bar Példa: 250 liter sole-tartalmú berendezés membrános kiegyenlítő tartálya (VAnlage = 250 l):

18 literes tágulási tartályt választunk.

58

6 720 616 608 (2008/04)

Függelék 4.3

Biztonsági tudnivalók

4.3.1

Általános megjegyzések

Felállítás, telepítés •

A keringtetés – tekintettel a kihűlési veszteségekre – csak idő- vagy hőmérsékletvezérlésű ivóvíz-keringtető szivattyúval történhet.

A Junkers hőszivattyúkat csak engedéllyel rendelkező szerelő állíthatja fel és helyezheti üzembe.

Működési próba f Ajánlás az ügyfélnek: Kössön a hőszivattyúra vonatkozó átvizsgálási szerződést egy engedéllyel rendelkező szakcéggel. Az átvizsgálásra rendszeresen kerüljön sor működési próba formájában. 4.3.2

Fontos tudnivalók: f A keringtető vezetékben az áramlási sebesség ne haladja meg a 0,5 m/s értéket (DIN 1988). f Gondoskodjon arról, hogy a hőmérsékletesés szivattyús keringtetés esetén ne haladja meg az 5 K-t (DVGW W 551 tájékoztató).

Megjegyzések a tárolókhoz

Felhasználás •

Az SW 290-1, SW 370-1 és SW 450-1 tárolókat kizárólag ivóvíz melegítésére használja.

f Az idővezérlést úgy állítsa be, hogy a keringtetés naponta ne álljon le 8 óránál hosszabb időre (DVGW W 551 tájékoztató).

Hőcserélő A rendszerből adódóan a hőszivattyúk előremenő hőmérséklete alacsonyabb mint a hagyományos fűtési rendszerek (gáz, olaj) esetében. Ennek ellentételezésére a melegvíztárolók speciális, nagy felületű hőcserélőkkel vannak ellátva. Ezért a melegvízkészítésre szolgáló fűtőrendszerekben csak az SW ...-1 hőszivattyúkhoz tartozó Junkers melegvíztárolókat tanácsos használni. Hidraulikus bekötés A tároló csöveken át történő keringtetés miatti vagy hasonló felesleges nyomásveszteségének és lehűlésének elkerülésére a töltővezetékek legyenek lehetőleg rövidek és jól szigeteltek. Térfogatáram korlátozása f A tárolókapacitás lehető legjobb kihasználása és az idejekorán történő keveredés megakadályozására azt ajánljuk, hogy a tárolóba belépő hideg víz térfogatáramát az alábbi átfolyási mennyiségekig fojtsuk le: SW 290-1 = 15 l/perc SW 370-1 = 18 l/perc SW 450-1 = 20 l/perc Keringtetés f Keringtető vezeték csatlakoztatása esetén: Építsen be ivóvízhez használható keringtető szivattyút és alkalmas visszacsapószelepet. f Ha nem csatlakoztat keringtető vezetéket: Zárja le és szigetelje a csatlakozást.

6 720 616 608 (2008/04)

81. kép: Ivóvízoldal bekötési vázlata BWAG E GT3X KW RSP SG S... VSP WW ZL 10 15.1 15.2 15.3 15.4 20 21 22 14

Ivóvíz tágulási tartálya (ajánlott) Ürítés Hőszivattyú tárolóhőmérséklet-érzékelője Hidegvíz-csatlakozás Tároló visszatérő ága DIN 1988 szerinti biztonsági egység Hőszivattyú tárolója Tároló előremenő ága Melegvíz-csatlakozás Keringtető vezeték Biztonsági szelep Ellenőrző szelep Visszafolyásgátló Manométercsonk Elzárószelep Helyszínen beépített keringtető szivattyú Elzárószelep (építkezéshez) Nyomáscsökkentő (ha szükséges; tartozék) Víztelenítő

75

Függelék

Termikus fertőtlenítés

4.4

Engedélyezési eljárás

A termikus fertőtlenítést a hőszivattyú kezelési útmutatója szerint rendszeresen el kell végezni.

Talajhőszivattyús fűtőberendezés és a kapcsolódó berendezések létesítése előtt meg kell vizsgálni, nincs-e szükség különböző engedélyekre, pl. Talajfúrás mint hőforrás

Figyelem! Égési sérülés veszélye: A forró víz súlyos égési sérüléseket okozhat. f A termikus fertőtlenítést csak a szokásos üzemidőn kívül végezze el. f Tájékoztassa a lakókat az égési sérülés veszélyéről, és a termikus fertőtlenítést feltétlenül tartsa felügyelet alatt. Melegvíz-komfortkapcsolás A szokásos üzem során a tároló hőmérséklete legfeljebb 55 °C. A szabályozó szoftverrel legfeljebb 48 órára beállítható a kb. 65 °C-os hőmérsékletű üzemmód. Ennek során működésbe lép a kiegészítő fűtés. A melegvíz-komfortüzem befejezése után a szabályozó szoftver automatikusan visszakapcsol normál üzemmódba. Ivóvíz tágulási tartálya A biztonsági szelepen át jelentkező vízveszteség elkerülésére beépíthető egy ivóvízhez alkalmas kiegyenlítő tartály.

A talajfúrás mélységének függvényében szükség lehet az elsőfokú vízügyi hatóság / járási közigazgatási hatóság / tartományi hivatal engedélyére, vagy bányakapitánysági engedélyre. Az engedéllyel az altalaj geológiai és hidrológiai struktúrájától függően adódhatnak problémák, ha pl. egy fúrás különböző talajvízrétegeket kötne össze. A fúrás időpontját időben jelezni kell a hatóság felé, hogy adott esetben felügyelhesse a fúrást. Talajkollektor mint hőforrás Talajkollektorok esetében szükség lehet az elsőfokú vízügyi hatóság / járási közigazgatási hatóság / tartományi hivatal engedélyére. Az engedélyezés vízvédelmi területeken ütközhet problémákba. Talajhőszivattyú Ajánlatos az energiaszolgáltatóval tisztázni, hogy a talajhőszivattyú működését jelenteni kell-e neki.

f A kiegyenlítő tartályt a hidegvízvezetékbe iktassa be a tároló és a biztonsági egység közé. Ebben az esetben a tágulási tartályt minden vízvételezéskor át kell öblítenie az ivóvíznek. Az alábbi táblázat tájékoztató jellegű segítséget nyújt a tágulási tartály méretezéséhez. Az egyes gyártók különböző gyártmányainak eltérő hasznos térfogatából eltérő méretek adódhatnak. Az adatok 60 °C tárolótérfogatra vonatkoznak.

Tároló típusa

SW290-1 10 baros kivitel

SW 370-1 SW 450-1

76

Tartály előfesz. nyomása = hideg víz nyomása

Tartály nagysága a biztonsági szelep működési nyomásának megfelelően 6bar 8bar 10bar

3 bar

18

12

12

4 bar

25

18

12

3 bar

25

18

18

4 bar

36

25

18

3 bar

36

25

25

4 bar

50

36

25

6 720 616 608 (2008/04)

Függelék 4.5

Szükséges szakágak

A hőszivattyús fűtőberendezés létesítése során szükséges munkák különböző szakágakat érintenek: •

A fűtéstervező méretezi és létesíti a hőszivatytyút és a fűtőberendezést.

•

A fúrócég tárja fel a hőforrást.

•

A villanyszerelő csatlakozik az elektromos hálózathoz.

4.6

Fúrócégek címei

A közelben működő tapasztalt fúrócégek címeit kérésre átadjuk.

Fűtéstervező A fűtéstervező az építtetővel szemben generálkivitelezőként jár el. Koordinálja a különböző szakágakat a fűtőberendezés létesítése során, megbízásba adja a munkákat, és átveszi a szakágak teljesítéseit. Így az építtetőnek a fűtőberendezését érintő összes kérdésben csak egy kapcsolattartója van. A fűtéstervező az építtetővel egyeztetve gondoskodik a víz-, ill. bányajogi kérvények szükségességének vizsgálatáról, és arról, hogy a hőszivattyú bejelentése az energiaszolgáltató vállalat felé szükséges-e. Méretezi a hőszivattyút, és a számított adatokat átadja a többi szakágnak. A hőforrás fúrócég általi átadása után a szerelő szállítja és telepíti a hőszivattyút a szükséges tartozékokkal. Megtervezi a fűtőberendezést, méretezi a fűtőfelületeket, elosztókat, keringtető szivattyúkat és csővezetékeket, szereli és ellenőrzi a fűtést. Üzembe helyezi a berendezést, és betanítja az ügyfelet a funkcióira. Fúrócég A fúrócég a fűtéstervező által meghatározott adatok alapján méretezi a furatot. Kivitelezi a fúrást, szállítja és telepíti a talajhőszondát és kitölti a fúrólyukat. Minden lépés dokumentálásra kerül. Ide tartozik a fúrólyuk geológiai rétegjegyzéke, a szondák típusa, száma és mélysége, a csővezetékek méretezése és vizsgálati jelentés a záró nyomáspróbáról. A fúrócég gondoskodik a ház bekötéséhez szükséges vízszintes vezetékekről is, és átadja a berendezést a fűtéstervező részére. Villanyszerelő A villanyszerelő beépíti a szükséges táp- és vezérlővezetékeket, kialakítja a mérőés kapcsolóberendezések óráinak helyét, gondoskodik a mérő kérvényezéséről, elektromosan beköti az egész berendezést, és az áramszolgáltató leállási időadatait átadja a fűtéstervező részére.

6 720 616 608 (2008/04)

77

Függelék 4.7

Költségvetési kiírási szövegek

A költségvetési kiírások szövegében szereplő rendelési számokat egy háromjegyű országspecifikus kóddal kell kiegészíteni. Az egyes országok kódjai: 985 Észtország, Lettország, Litvánia 942 Luxemburg 983 Lengyelország

947 981 975 980 946 984 974

Szerbia-Montenegró Szlovákia Szlovénia Csehország Ukrajna Magyarország Horvátország

Tétel Darab Cikk

Egységár

Ár összesen

ÁFA nélkül

ÁFA nélkül

JUNKERS TM 60-1 talajhőszivattyú fűtéshez és melegvíztermeléshez; beltéri elhelyezésre alkalmas; csatlakozásra kész; munkaközeggel feltöltve Kivitel: integrált melegvíztároló, nemesacél, 163 liter melegvízkapacitással és 57 literes fűtési vízköpennyel a melegvíztermeléshez; külső áramos anód a korrózióvédelemhez scroll-kompresszor rezgéscsillapítással és szigeteléssel, a túlterheléstől hőkapcsolóval védett; integrált váltószelep a melegvíztermeléshez; munkaközeg: R 407c; integrált kiegészítő fűtés, 3-9 kW; motorvédő relé; nagy- és kisnyomású nyomáskapcsoló; integrált fűtési keringtető szivattyú; integrált szigetelt sole-keringtető szivattyú; töltőberendezés integrált töltőszeleppel; visszatérő ági szelep és szennyszűrő a sole-körbe való helyszíni beépítéshez; nagy légtelenítő a berendezés legmagasabb pontján történő helyszíni beépítéshez; 1 db golyóscsap szennyszűrővel, ¾” belső menettel, külön mellékelve, a fűtési körbe történő helyszíni beépítéshez; integrált szabályzó elektronika; 6 belső hőmérsékletérzékelő; külső érzékelő a külső hőmérséklethez, a helyiséghőmérséklethez; legionella-kapcsolás; esztrichmelegítő program Gyártó: Bosch Thermotechnik GmbH

Típus:

TM 60-1

Sole/víz: fűtési teljesítmény (0/35°C) (0/50°C): COP (0/35°C) (0/50°C): max. előremenő hőmérséklet: fűtés csatlakozása: sole csatlakozása: melegvíz hasznos térfogata: áramellátás: teljesítményfelvétel (0/35): súly: méretek (szél. x mélys. x mag.): szín:

5,9 kW / 5,5 kW 4,5/3,2 65 °C 22 mm 28 mm 163 l 400 V 3f 50 Hz 1,3 kW 213 kg 600 x 640 x 1800 mm fehér

Rendelési szám: 7 735 400 071 + országkód 32. táblázat

78

6 720 616 608 (2008/04)

Függelék

Tétel Darab Cikk

Egységár

Ár összesen

ÁFA nélkül

ÁFA nélkül

JUNKERS TM 75-1 talajhőszivattyú fűtéshez és melegvíztermeléshez; beltéri elhelyezésre alkalmas; csatlakozásra kész; munkaközeggel feltöltve Kivitel: integrált melegvíztároló, nemesacél, 163 liter melegvízkapacitással és 57 literes fűtési vízköpennyel a melegvíztermeléshez; külső áramos anód a korrózióvédelemhez scroll-kompresszor rezgéscsillapítással és szigeteléssel, a túlterheléstől hőkapcsolóval védett; integrált váltószelep a melegvíztermeléshez; munkaközeg: R 407c; integrált kiegészítő fűtés, 3-9 kW; indítási áramkorlátozás; motorvédő relé; nagy- és kisnyomású nyomáskapcsoló; integrált fűtési keringtető szivattyú; integrált szigetelt sole-keringtető szivattyú; töltőberendezés integrált töltőszeleppel; visszatérő ági szelep és szennyszűrő a sole-körbe való helyszíni beépítéshez; nagy légtelenítő a berendezés legmagasabb pontján történő helyszíni beépítéshez; 1 db golyóscsap szennyszűrővel, ¾” belső menettel, külön mellékelve, a fűtési körbe történő helyszíni beépítéshez; integrált szabályzó elektronika; 6 belső hőmérsékletérzékelő; külső érzékelő a külső hőmérséklethez, a helyiséghőmérséklethez; legionella-kapcsolás; esztrichmelegítő program Gyártó: Bosch Thermotechnik GmbH

Típus:

TM 75-1




6 720 616 608 (2008/04)

79

Függelék

Tétel Darab Cikk

Egységár

Ár összesen

ÁFA nélkül

ÁFA nélkül


Típus:

TM 90-1




80

6 720 616 608 (2008/04)

Függelék

Tétel Darab Cikk

Egységár

Ár összesen

ÁFA nélkül

ÁFA nélkül


Típus:

TM 110-1




6 720 616 608 (2008/04)

81

Függelék

Tétel Darab Cikk

Egységár

Ár összesen

ÁFA nélkül

ÁFA nélkül

JUNKERS TE 60-1 talajhőszivattyú fűtéshez és melegvíztermeléshez külső melegvíztárolóval; beltéri elhelyezésre alkalmas; csatlakozásra kész és munkaközeggel feltöltve Kivitel: scroll-kompresszor rezgéscsillapítással és szigeteléssel, a túlterheléstől hőkapcsolóval védett; integrált váltószelep a melegvíztermeléshez; munkaközeg: R 407c; integrált kiegészítő fűtés, 3-9 kW; motorvédő relé; nagy- és kisnyomású nyomáskapcsoló; integrált fűtési keringtető szivattyú; integrált szigetelt sole-keringtető szivattyú; töltőberendezés integrált töltőszeleppel; visszatérő ági szelep és szennyszűrő a sole-körbe való helyszíni beépítéshez; nagy légtelenítő a berendezés legmagasabb pontján történő helyszíni beépítéshez; a fűtés visszatérő ágában integrált golyóscsap szennyszűrővel, 1” belső menettel; integrált szabályzó elektronika; 5 belső hőmérsékletérzékelő; külső érzékelő a külső hőmérséklethez, a helyiséghőmérséklethez; esztrichmelegítő program Gyártó: Bosch Thermotechnik GmbH

Típus:

TE 60-1

Sole/víz: fűtési teljesítmény (0/35°C) (0/50°C): COP (0/35°C) (0/50°C): max. előremenő hőmérséklet: fűtés csatlakozása: sole csatlakozása: áramellátás: teljesítményfelvétel (0/35): súly: méretek (szél. x mélys. x mag.): szín:

5,9 kW / 5,5 kW 4,5/3,2 65 °C 22 mm 28 mm 400 V 3f 50 Hz 1,3 kW 149 kg 600 x 640 x 1500 mm fehér


82

6 720 616 608 (2008/04)

Függelék

Tétel Darab Cikk

Egységár

Ár összesen

ÁFA nélkül

ÁFA nélkül

JUNKERS TE 75-1 talajhőszivattyú fűtéshez és melegvíztermeléshez külső melegvíztárolóval; beltéri elhelyezésre alkalmas; csatlakozásra kész és munkaközeggel feltöltve Kivitel: scroll-kompresszor rezgéscsillapítással és szigeteléssel, a túlterheléstől hőkapcsolóval védett; integrált váltószelep a melegvíztermeléshez; munkaközeg: R 407c; integrált kiegészítő fűtés, 3-9 kW; indítási áramkorlátozás; motorvédő relé; nagy- és kisnyomású nyomáskapcsoló; integrált fűtési keringtető szivattyú; integrált szigetelt sole-keringtető szivattyú; töltőberendezés integrált töltőszeleppel; visszatérő ági szelep és szennyszűrő a sole-körbe való helyszíni beépítéshez; nagy légtelenítő a berendezés legmagasabb pontján történő helyszíni beépítéshez; a fűtés visszatérő ágában integrált golyóscsap szennyszűrővel, 1” belső menettel; integrált szabályzó elektronika; 5 belső hőmérsékletérzékelő; külső érzékelő a külső hőmérséklethez, a helyiséghőmérséklethez; esztrichmelegítő program Gyártó: Bosch Thermotechnik GmbH

Típus:

TE 75-1




6 720 616 608 (2008/04)

83

Függelék

Tétel Darab Cikk

Egységár

Ár összesen

ÁFA nélkül

ÁFA nélkül

JUNKERS TE 90-1 talajhőszivattyú fűtéshez és melegvíztermeléshez külső melegvíztárolóval; beltéri elhelyezésre alkalmas; csatlakozásra kész és munkaközeggel feltöltve Kivitel: scroll-kompresszor rezgéscsillapítással és szigeteléssel, a túlterheléstől hőkapcsolóval védett; integrált váltószelep a melegvíztermeléshez; munkaközeg: R 407c; integrált kiegészítő fűtés, 3-9 kW; indítási áramkorlátozó; motorvédő relé; nagy- és kisnyomású nyomáskapcsoló; integrált fűtési keringtető szivattyú; integrált szigetelt sole-keringtető szivattyú; töltőberendezés integrált töltőszeleppel; visszatérő ági szelep és szennyszűrő a sole-körbe való helyszíni beépítéshez; nagy légtelenítő a berendezés legmagasabb pontján történő helyszíni beépítéshez; a fűtés visszatérő ágában integrált golyóscsap szennyszűrővel, 1” belső menettel; integrált szabályzó elektronika; 5 belső hőmérsékletérzékelő; külső érzékelő a külső hőmérséklethez, a helyiséghőmérséklethez; esztrichmelegítő program Gyártó: Bosch Thermotechnik GmbH

Típus:

TE 90-1




84

6 720 616 608 (2008/04)

Függelék

Tétel Darab Cikk

Egységár

Ár összesen

ÁFA nélkül

ÁFA nélkül


Típus:

TE 110-1




6 720 616 608 (2008/04)

85

Függelék

Tétel Darab Cikk

Egységár

Ár összesen

ÁFA nélkül

ÁFA nélkül


Típus:

TE 140-1




86

6 720 616 608 (2008/04)

Függelék

Tétel Darab Cikk

Egységár

Ár összesen

ÁFA nélkül

ÁFA nélkül


Típus:

TE 170-1




6 720 616 608 (2008/04)

87

Függelék

Tétel Darab Cikk

Egységár

Ár összesen

ÁFA nélkül

ÁFA nélkül

JUNKERS SW 290-1 melegvíztároló a JUNKERS talajhőszivattyúkhoz optimalizálva; beltéri elhelyezésre alkalmas; melegvíztároló nyomásálló, zománcozott acéltartállyal; köpeny FCKW- és FKW-mentes keményhabszigeteléssel Kivitel: szigetelten beépített védőanód; sima csöves hőcserélő; hőmérő; tisztítókarima; állítható magasságú karimás lábak; Gyárt: Bosch Thermotechnik GmbH

Típus:

SW 290-1

hasznos térfogat: fűtőfelület: fűtőfelület max. teljesítménye, ha TV = 55°C és TSp = 45°C: max. tartós melegvíz-teljesítmény a DIN 4708 szerint, ha TV = 60°C és TSp = 45°C:

277 l 2 3,2 m 11 kW 216 l/h

NL teljesítményszám a DIN 4708 szerint, ha TV = 60°C: (tároló max. töltési teljesítménye)

2,3

készenléti energiafogyasztás 24 óra alatt a DIN 4753-8 szerint: szaniter csatlakozás: fűtés csatlakozás: keringtetés csatlakozás: víz megengedett üzemi nyomása: fűtés megengedett üzemi nyomása: üres súly: méretek (magasság / átmérő): szín:

2,1 kWh/d 2 x 1” külső menetes 2 x 1 ¼” külső menetes ¾” belső menetes 10 bar 10 bar 137 kg 1294 / 700 mm fehér fóliaköpeny

Rendelési szám: 7 719 003 097 32. táblázat

88

6 720 616 608 (2008/04)

Függelék

Tétel Darab Cikk

Egységár

Ár összesen

ÁFA nélkül

ÁFA nélkül


Típus:

SW 370-1


352 l 2 4,2 m

NL teljesítményszám a DIN 4708 szerint, ha TV = 60°C: (tároló max. töltési teljesítménye) készenléti energiafogyasztás 24 óra alatt a DIN 4753-8 szerint: szaniter csatlakozás: fűtés csatlakozás: keringtetés csatlakozás: víz megengedett üzemi nyomása: fűtés megengedett üzemi nyomása: üres súly: méretek (magasság / átmérő): szín:

14 kW 216 l/h

3,0 2,6 kWh/d 2 x 1” külső menetes 2 x 1 ¼” külső menetes ¾” belső menetes 10 bar 10 bar 145 kg 1591 / 700 mm fehér fóliaköpeny


6 720 616 608 (2008/04)

89

Függelék

Tétel Darab Cikk

Egységár

Ár összesen

ÁFA nélkül

ÁFA nélkül


Típus:

SW 450-1


433 l 2 5,6 m 23 kW 514 l/h

NL teljesítményszám a DIN 4708 szerint, ha TV = 60°C: (tároló max. töltési teljesítménye)

3,7

készenléti energiafogyasztás 24 óra alatt a DIN 4753-8 szerint: szaniter csatlakozás: fűtés csatlakozás: keringtetés csatlakozás: víz megengedett üzemi nyomása: fűtés megengedett üzemi nyomása: üres súly: méretek (magasság / átmérő): szín:

3,0 kWh/d 2 x 1” külső menetes 2 x 1 ¼” külső menetes ¾” belső menetes 10 bar 10 bar 180 kg 1921 / 700 mm fehér fóliaköpeny


90

6 720 616 608 (2008/04)

Függelék

Jegyzetek

6 720 616 608 (2008/04)

91

Tervezési segédlet Talajhőszivattyúk fűtéshez és melegvízkészítéshez szakemberek számára TM TE kw-17 kw hőteljesítményig

Recommend Documents