Térségfejlesztési Előtanulmány NAGYKUNSÁG ÉS TISZA-TÓ VIDÉKE

.

Térségfejlesztési Előtanulmány NAGYKUNSÁG ÉS TISZA-TÓ VIDÉKE

MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2013.03.08.

JÁSZ‐NAGYKUN‐SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉRSÉGFEJLESZTÉSI ELŐTANULMÁNY

A MEGBÍZÁS TÁRGYA A 2014-2020-as időszakra szóló Jász-Nagykun-Szolnok megyei területfejlesztési stratégia és operatív program megalapozása, illetve konkrét fejlesztési célok és projektek, kiemelten az integrált programok meghatározása érdekében előtanulmány készítése a gazdaságfejlesztés és a térségi felzárkózása területein a Nagykunság – Tisza-tavi térségre, mint együttkezelendő fejlesztési egységre (érintett települések: Abádszalók, Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Kunhegyes és Tiszafüred városok, Berekfürdő, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabő, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős és Tomajmonostora nagyközségek és községek) kitérve a szomszéd megyékkel, a fővárossal és agglomerációjával kialakítható együttműködésre, a 218/2009.(X.6.) Korm.rendelet 3. számú melléklete 2.1. és 2.2. pontjában leírtak figyelembevételével.

Megbízó Képviselője Megbízott Képviselője

Jász‐Nagykun‐Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal 5000, Szolnok Kossuth Lajos u 2. Kovács Sándor Jász‐Nagykun‐Szolnok Megyei Közgyűlés Elnöke MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 1139 Budapest, Pap Károly utca 4-6. Essősy Zsombor

SZAKÉRTŐK Fehér Sándor +3620/213-7444

tanácsadó

MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.

Szilágyi Zsolt +3620/317-1268

senior tanácsadó

MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.

dr. Bujdosó Zoltán

külső szakértő

MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.

MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.

Tartalom I.

Bevezetés

1

II.

Helyzetelemzés

3

1.

Elhelyezkedés, pozícionálás

3

2.

Környezeti állapot

5

3.

Gazdasági helyzet bemutatása

5

4.

6.

3.1

Agrárium

5

3.2

Ipar

6

3.3

Kereskedelem, szolgáltatás

7

3.4

Turizmus

8

3.5

Vállalkozói aktivitás

9

3.6

Vidékfejlesztés

10

Gazdasági környezet

12

4.1

Népesség, demográfia

12

4.2

Foglalkoztatás/munkanélküliségi helyzet

12

4.3

Oktatás, képzés

13

4.4

Közlekedés

14

4.5

Infrastruktúra

14

Forráselemzés a 2007-13 tervezési időszak alapján

15

5.1. Pályázói aktivitás és a forrásokból való részesedés az országos/régiós viszonyok tükrében 16 5.1

Vidékfejlesztés

20

III.

SWOT elemzés

23

IV.

Célrendszer – megyei célrendszer területi specifikálása

25

1.

Illeszkedés az átfogó megyei célokhoz

25

2.

Illeszkedés a területi célokhoz.

25

3.

A specifikus célok kapcsolódása a Nagykunság-Tisza tó területi célokhoz

26

V. Tervezés - Prioritások, irányok meghatározása, kapcsolódás a 2014-2020-as kohéziós politika tematikus célkitűzéseihez 27 1.

Nagykunság, mint a hozzáadott-érték alapú élelmiszer-gazdaság egyik központja

28

1.1 Meglévő tudásbázison és táji adottságokon alapuló mezőgazdasági feldolgozóipar újraélesztése

28

1.2

36

Térség zöldipari arculatának erősítése

1.3. Barnamezős területek újrahasznosítása, újak fejlesztése 2.

3.

Természet-közeli egészségturisztikai centrum

41

2.1

Egészségturisztikai fejlesztések

41

2.2

Tisza-tó integrált turisztikai fejlesztése

43

A vidéki térségek komplex felzárkóztatása 3.1

I.

40

48

Önszerveződő vidéki társadalom

48

3.2. Leszakadó térségek felzárkóztatása

50

4.

Horizontális célok

54

5.

Térségi kapcsolódási pontok

55

6.

Települések fejlesztési tervei és kapcsolódásuk az integrált gazdaságfejlesztési akciókhoz

56

7.

Az egységes gazdaságfejlesztés érdekében megvalósítandó tevékenységek

56

számú melléklet: A Nagykunsági- Tisza-vidéki koncepció célrendszere

1

II. számú melléklet: Települések fejlesztési tervei és kapcsolódásuk az integrált gazdaságfejlesztési akciókhoz 2

Térségféjlésztési élőtanulmany Nagykunsag, Tisza-tő vidéké I.

Bevezetés

Jelen Előtanulmány funkciója a 2014-2020-as időszakra szóló Jász-Nagykun-Szolnok megyei területfejlesztési stratégia és operatív program megalapozása, illetve konkrét fejlesztési célok és projektek, kiemelten az integrált programok meghatározása a gazdaságfejlesztés és a térségi felzárkózása területein a 218/2009.(X.6.) Korm. rendelet 3. számú melléklete 2.1. és 2.2. pontjában leírtak figyelembevételével.

funkció

Az OTFK által meghatározott fejlesztési irányok Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkozóan: -

-

-

-

Dinamikus tranzittérséggé válás a gyorsforgalmi utak /M4, M8, M44/ kiépítése, a közút- és vasúthálózat fejlesztése, az agrárinnováció, a tiszántúli térségek újraiparosítása és a turizmusfejlesztés által, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. A népességmegtartó képesség növelése érdekében a foglalkoztatási lehetőségek bővítése, az egészségi állapot és a képzettség javítása, a felsőfokú oktatás fejlesztése. A leszakadó társadalmi csoportok és a roma lakosság integrációja összehangolt programokkal, a foglalkoztatás bővítésével. Kiváló állapotú környezet megteremtése párhuzamosan az infrastrukturális felzárkózás folytatásával és a megújuló energiák erőteljesebb hasznosításával. Versenyképes, hárompólusú megye fokozatos kialakítása Szolnok településegyüttese gazdasági hatásának déli irányú kiterjesztésével, a Jászság kapcsolatainak erősítésével, Karcag és a Tisza-tó térségei kiemelt fejlesztésével. Kiegyensúlyozódó, biztonságos Tisza-mente megteremtése a térség átfogó fejlesztésével, a turizmus ösztönzésével, a belföldi és nemzetközi együttműködések hasznosításával.

Jelen Előtanulmány a Megyei Közgyűlés 290/2012.(XI.23.) számú határozatával elfogadott helyzetértékelésre épül ugyanakkor részben más tervezési és értékelési folyamatok eredményeit összegzi. Az előző tervezési időszak (2007-2013) forrásfelhasználásának kapcsolódó területi elemzésével levonja a megfelelő tapasztalatokat és megkeresi az erősítésre szoruló pontokat összhangban a 20142020 tervezési időszak ismert alapelgondolásaival. A térségi egyeztetéssel és a személyes strukturált interjúkkal véleményeket adhattak a 1

illeszkedés

módszertan

különböző területi, szakmai, társadalmi szerveztek és intézmények. A társadalmi egyeztetés és személyes véleményformálás időszaka lehetőséget adott az ágazati fejlesztések összehangolására, az egyes térségek fejlesztéseinek harmonizálására, valamint az ágazati-megyei dialógusra. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy jelen Előtanulmány nem csak a közszférának ad üzeneteket. Olyan célokat fogalmaz meg, amelyek eléréséért a piaci szereplőknek is tenniük kell. Az Előtanulmány erre ösztönzi a szereplőket, illetve meghatározza a közszféra azon beavatkozásait, mellyel ez az ösztönzés megadható. A dokumentum célja, - hogy a fentiek szellemében útmutatást adjon a következő tervezési időszak területi fejlesztési lehetőségeire, annak megvalósítására és a fejlesztések összekapcsolására, hogy egymásra épülő, átgondolt területfejlesztési stratégiával megoldhatóvá váljanak a térség fő problémái, csökkenthetők legyenek a kockázatok és egy versenyképes, nemzetközi szempontból is példaértékű területegység jöjjön létre, - az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz igazodva mikrotérség szinten meghatározza a területi irányokat, a következő időszak középtávú gazdasági és közcélú fejlesztéseit, valamint illeszkedjen a hosszú távú stratégiai koncepcióhoz, - az érintettek fejlesztési igényeinek felmérését követően közelebb hozza az egyéni elvárásokat az országos és megyei stratégiai célokhoz, - szintetizálja az elképzeléseket létrehozva egy együttműködésen alapuló, versenyképes stratégiai koncepciót.

2

cél

II. 1.

Helyzetelemzés Elhelyezkedés, pozícionálás

A térség települései Jász-Nagykun-Szolnok megye ÉK-i részén, a Közép- Tisza-vidék középtájon helyezkednek el. A térséget döntően a Tiszafüred- Kunhegyesi-sík foglalja magába, szélei azonban másik négy kistájat is érintenek. A Tisza parti részek a Hevesi–ártér kistájon, Tiszaroff térsége a Szolnoki-ártér kistájon, Nagyiván település a Hortobágy kistájon, ezen kívül Kunhegyes külterületének egy része a Szolnok-Túri síkon fekszik. A térség a Tisza bal partján fekszik, Tiszafüred és Tiszagyenda között. A Kiskörei - tározó (Tisza-tó) hullámtérre kiterjesztett síkvidéki sekélyvizű tározónak minősül. Víztereit tekintve morfológiailag és funkcionálisan két jelentősen eltérő alaptípust lehet megkülönböztetni, a duzzasztott mederszakaszt és a hullámtér duzzasztott szakaszát. A száraz klíma és az antropogén hatások miatt ma már kevés az összefüggő fás vegetáció a területen. A Tisza gátjain kívüli tájat elsősorban szántók uralják, amelyet a megmaradt holtágak vizes élőhelyei, illetve a homokbuckák és a kunhalmok természetes gyepei gazdagítanak. A tervezési terület alapvetően két kistérség területét öleli fel: a Karcagi és a Tiszafüredi Kistérségeket, kiegészülve Tiszabővel (utóbbi a Törökszentmiklósi Kistérséghez tartozik). 1. ábra: Jász-Nagykun-Szolnok megye területi lehatárolásai 2013.

Saját szerkesztés

Ha nagytérségi összefüggéseket, kapcsolódásokat vizsgáljuk, látható, hogy a Budapest nagyvárostérség közelsége itt már olyan jelentős, mint a megye más térségeiben (pl. Szolnok FVT, Jászság, stb.), a Budapest-Debrecen vasúti folyosó összeköttetése azonban jelentős a Karcagi Kistérségben. Ehhez társul a 4-es országos főút teremtette kapcsolat, amely a vasúti tranzitfolyosó által kínált előnyöket erősíti, ugyanakkor az autópályáktól és gyorsforgalmi utaktól való távoli fekvés miatt a térség az ország (és egyben a megye) belső perifériájának minősül. A Tiszafüredi Kistérség, de azon belül is inkább csak Tiszafüred és környezete a 33-as út által kínált és az M3 autópályához közeli fekvéséből adódó előnyöket tudja kamatoztatni; a térségen kívüli kapcsolatteremtés lehetősége a Tisza-tó 3

keretrendszere miatt elsősorban a Dél-borsodi és a Dél-hevesi térség felé adott. A Karcagi térségnek a Nagykunság, mint történelmi tájegység kínál kapcsolódási lehetőségeket elsősorban a megyén belül, déli irányban (Túrkeve, Mezőtúr felé), valamint a Hortobágyon keresztül a Hajdúság és Debrecen felé adottak még a kapcsolódás lehetőségei. Télépüléshálózat A 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendeletnek megfelelően a tiszafüredi járáshoz, a korábbi 13 településből álló Tiszafüredi Kistérség hét települése tartozik, nevezetesen: Nagyiván, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős. A térség fennmaradó hat települése, az újonnan létrejött Kunhegyesi Járáshoz tartozik: Abádszalók, Kunhegyes, Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszaroff, Tomajmonostora. A vizsgált területen található Tiszabő község a Törökszentmiklósi járáshoz kapcsolódott. A Karcagi járás, három városi rangú, illetve egy községi jogállású településsel került létrehozásra: Berekfürdő, Karcag, Kenderes, Kisújszállás. A térszerkezet további vizsgálatához érdemes figyelembe venni, a LEADER egyesületek általi lefedettséget, amely a terület vidékfejlesztési célpontja. Fontos továbbá a 2011. évi CCIII. törvény az Jász-Nagykun-Szolnok megye 03. számú egyéni választókerületével kapcsolatos rendelkezései, mely alapján: Abádszalók, Berekfürdő, Fegyvernek, Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabő, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora, Túrkeve alkotja a fent nevezett választókerületet. Elmondható, hogy a választókörzet lefedi a két járás összes települését, illetve a Karcagi járás területét, illetve további egy települést a Mezőtúri járás területéről (Túrkeve). Térüléthasználat A térség talajadottságai is igen változatosak, a löszös homokon kialakuló jó minőségű csernozjomtól, a réti csernozjomon át a mélyben sós réti szolonyecig, a térség vízellátottságához igazodva. A belvízveszélyes területek általában nem, vagy csak korlátozottan alkalmasak szántóművelésre, míg a hátak talajai, melyek kialakulásában a víz nem, vagy csak kismértékben játszott szerepet általában szántókként jól hasznosíthatók. A térség területének döntő része mezőgazdasági művelés alatt áll. A terület majd felén (47%) nagytáblás szántók, 15%–án kistáblás szántók találhatók. A homokbuckákat, illetve a térség keleti, a Hortobágy kistájhoz tartozó részét természetes gyepek foglalják el, amelyeknek összrészesedése 14%, az intenzív legelők aránya 3% körüli. Az erdők mindössze 8%–t (4156 ha) foglalnak el a területen, a Tisza védgátjain belül találhatunk összefüggő természetes erdőket közel 1.423 ha, a többi erdő többnyire lombos erdőültetvény. A tervezési terület Magyarország, egyik legszárazabb vidéke, mely adottság többek között indokolttá tette olyan nagy kapacitású öntöző rendszerek, mint a Nyugati-főcsatorna (a megye keleti határa), a Nagykunsági-főcsatorna, a tiszaörvényi rendszer kiépítését. A vizekben szegény kistájon természetes tavakat alig találunk, a mesterséges tavak közül a 127 km2nyi vízfelületű Tisza–tó mellett említést érdemelnek a Kunhegyes külterületén előforduló nagyobb kiterjedésű halastavak, az újonnan létesített árapasztó tározók. A tiszai holtágak területén, illetve a Hortobágyi kistájhoz tartozó területeken jelentős kiterjedésű szárazföldi mocsarak találhatók. A térségben a Tisza-tó mellett üdülő tájjellemző, a Nagykunság vidékén a pusztai természetközeli és a mezőgazdasági táj a meghatározó. A térségben külön említést érdemel a Tisza-tó, eredeti nevén 4

Kiskörei víztározó, amely hazánk második legnagyobb állóvize. Az 1961 óta fejlesztett terület a többszöri duzzasztás eredményeként „nőtte ki magát” Tisza tóvá. A Tisza-tó belsejében - kb. 23 km2 nagyságban - szigetek alakultak ki, ahol a sekély vízmélységből kifolyólag sajátos vízi világ alakult ki. A vízterület hasznosítását korábban az alábbiak szerint határozták meg: a tározó felső területét a természetvédelem, a tározó középső területét az ökoturizmus, az alsó, abádszalóki vízteret a vízi sportok, szórakozás és üdülés kell, hogy jellemeze.

2.

Környezeti állapot

A térség állapotát befolyásoló környezeti tényezőkre vonatkozóan elmondható, hogy a térségi szintű adatok nem állnak rendelkezésre, alapvetően megyei szintű adatokból van lehetőség az állapotfelmérésre. A fentieknek megfelelően megállapítható, hogy országos összehasonlításban a megye a kibocsátásokat tekintve kissé szennyezettnek tekinthető, kivéve a porterhelést, ami jelentős mértékűnek mondható. A talajvizek általában erősen szennyezettek, különösen a felhagyott hulladéklerakók területén. Zajterheléssel a megye területén alapvetően a közlekedésből adódó kibocsátással kalkulálunk. A tervezési területen több településen már elkészültek, illetve folyamatban vannak a belterületi elkerülő utak építései, melyek elkészültével jelentős eredmények érhetőek el. A térség legfőbb természetvédelmi értékei a Hortobágyi Nemzeti Park legnyugatibb része a Nagyiváni puszta, a Tisza–tó és a Közép–Tiszai Tájvédelmi körzet. Ezen kívül országosan védett terület a Tiszaigari arborétum Természetvédelmi Terület. A Natura 2000 területek kijelölésével számos úgynevezett különleges természet-megőrzési területtel gazdagodott a térség, közel 18.400 hektárral, amelyek elsősorban a pusztai élőhelyek megmaradt foltjait védik. A térség települései zömében közepesen ár- és belvíz veszélyeztetettek. Öt megyére kiterjedő, 6,6 milliárd forint összköltségű komplex vízügyi beruházás kezdődik idén a Tisza-tónál és a tározóhoz kapcsolódó létesítményeknél. Az öt alprojektből álló beruházás évtizedekre megteremti a korszerű vízgazdálkodás feltételeit a térségben, növelve ezzel a fenntartható környezeti állapot megteremtésének folyamatát.

3.

Gazdasági helyzet bemutatása

3.1 Agrárium Az agrárium, a természet adományaiból saját tevékenysége által teremt megélhetést a térség társadalmának. Jelentős részt vállal az ország élelem ellátásában és ökológiai szolgáltatásaiban. A térség talajadottságai szántóművelésre összességében kedvezőtlennek mondhatók a Tiszafüredi térségében, míg a Karcagi térség klasszikus agrártáj, amelynek jelentős része mezőgazdasági hasznosítású terület, de többnyire szintén alacsony termelékenységű termőterületekkel. Kisújszállás térségében jelentős arányú a rizstermesztés, kuriózumnak számít az ún. indiánrizs (4.230 ha meglévő és tervezett területen), amelyhez feldolgozás és csomagolás is társul. A szántóterület átlagos aranykorona értéke 14,6. A gazdaságos szántóművelés számára kedvezőbb adottságú talajok igen mozaikosan helyezkednek el, elsősorban a Tiszafüred-Kunhegyesi síkon, Tiszaörs területén, Kunhegyes középső-, illetve keleti részén, Abádszalók, Tiszaszentimre és Tomajmonostora keleti, valamint Tiszaigar középső részén. A rendkívül szétaprózott 5

birtokviszonyokat jelzi, hogy a térségben a 3 ha alatti földtulajdonnal rendelkező családok aránya az összes család csaknem 40%-a. Az átlagos parcellaméret nem éri el a négy hektárt, egyes településeken pedig egy hektár alatti. Az erdők aránya igen alacsony, 3,5–4,6%, a nádas a termőterületek 0,6%-át, míg a halastó a 0,3%-át teszi ki. Jelentősebb nádas területek Tiszafüred, Nagyiván, Kunhegyes és Abádszalók térségében vannak, nádfeldolgozás Nagyivánban folyik. Halastó Kunhegyes és Tiszaszentimre, valamint Nagyiván, Abádszalók és Tiszafüred területén található. A mezőgazdasági termelési szerkezetében továbbra is meghatározó a kalászos gabonafélék, ezen belül a búza termesztése. Jelentős a takarmánynövények termesztése is, kapcsolódva a szarvasmarha-, sertés- és baromfitartáshoz, ezen kívül kukoricát, napraforgót, hagymát és olajtököt termesztenek a gazdálkodók. Tiszaderzsen 40 hektáron folyik energiafű termesztés, valamint Kenderesen 2 ha-on energiafűz telepítése valósult meg a START közmunka program keretében. A talajadottságok alkalmasak az apró és a gyógy-fűszermag, mák, saláta termesztésére, TiszaburaAbádszalók térsége pedig ültetvényhasznosításra. Az olajtök-kultúra terjedésétől remélhető a napszámban dolgozók számának és a mezőgazdaság jövedelmezőségének növekedése. Tiszaszőlősön meggy, barack, dió ültetvényt telepítettek. Fejlesztési elképzelést tekintve szárító-aszaló létesítését tervezi a település. Ökogazdálkodást pár ember folytat, zöldség, burgonya, vöröshagyma, gyógynövénytermesztéssel. Múltban gyökerező hagyományokkal rendelkezik a tiszagyendai dinnyetermesztés is. A térségben - alkalmassága szerint is - jelentős hagyományokkal rendelkezik az állattartás, azon belül szarvasmarha, baromfi és sertéstenyésztés. Szarvasmarha, juh legelőgazdálkodás Kunhegyes és Tiszaörs, valamint Nagyiván, Tiszaigar (magyarszürke, húsmarha), Tiszaroff, Tiszaszentimre és Tomajmonostora térségében jellemző. Tiszaszőlősön három nagy állattartó telepen libatenyésztéssel foglalkoznak. Annak ellenére tehát, hogy a vidéki térség jelentős és gazdaságában kulcsfontosságú mezőgazdasági potenciállal rendelkezik, igen alacsony a termék feldolgozási szint. A Tiszafüredi Kistérségben a mai termékfeldolgozást a tiszafüredi Kuntejen kívül mindössze néhány kisebb húsfeldolgozó és pékség adja. Több nagyobb létszámot foglalkoztató mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozás működik a Karcagi Kistérségben, amelyek száma azonban jelentősen bővítendő. Ide sorolható pl. a kisújszállási Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt. (szántóföldi növénytermesztés, rizstermelés és –feldolgozás, tejelő szarvasmarha-tartás, sertéstelep, stb.), a karcagi Agrosprint Kft. (hűtőház, zöldség- és gyümölcsfeldolgozás), a Cargill Magyarország Zrt. (takarmány-gyártás), vagy a Hubai és Társa Kft. (ökológiai gazdálkodás, zöldségtermesztés), stb. Az általában rövidebb vágásfordulójú erdők (nemes nyár) hasznosítása helyben történik. A kitermelt haszonfa kisebb része kerül építőipari és egyéb felhasználásra. Indokolt az egyéb energetikai aprítékok, és a gyalogakác hasznosítása, melyre a 2014-2020-as Európai Uniós tervezési időszak financiális lehetőségei teret adnak. 3.2 Ipar Az infrastruktúra jelenlegi színvonala nem kedvez a gazdaság-, különösen az iparfejlesztésnek. A Nagykunság – Tisza-tó tervezési területen jelenleg ipari park címmel, mindösszesen a Karcagi Ipari Park rendelkezik, mely terület üzemeltetője az Innogroup cégcsoport.

6

A Kunmadaras és térsége Különleges Vállalkozási Övezet hat települést fogott össze: Abádszalók, Berekfürdő, Karcag, Kunhegyes, Kunmadaras, Tiszafüred. Az Övezet 2008 végéig élvezhette a különleges státuszból származó előnyöket, de a hozzáfűzött remények nem váltak be. 2. ábra: Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet 2013

Forrás: saját szerkesztés

Az országban kialakított 47 szabadvállalkozási zóna közül egy a térségben található (Tiszafüredi Kistérség egész területe), amely lehetséges ipartelepítési vonzerőt gyakorolhat a magasabb támogatási arányok és adókedvezmények elérésével. Ennek a potenciálnak a kiaknázása a legfontosabb célkitűzések egyike a jövőben (ld. részletesen az V. fejezetben!). A vizsgált területen, Tomajmonostorát kivéve minden településen működik ipari vállalkozás. A térségben több nagy múltú cég leányvállalata, illetve azok tudásbázisán újjászervezett mikro- kis és középvállalkozás (KKV) végez gazdasági tevékenységet. A jellemző ipari arculat a feldolgozóipar (bútor-, vas-, műanyag-, faipar), élelmiszeripar (malomipar, tésztagyártás) és a könnyűipar (varroda, szűcsüzem, dobozüzem) tevékenységei köré szerveződnek. A térség mezőgazdasági adottságai ellenére az élelmiszeripar súlya nem kellően hangsúlyos, jövőbeni fejlesztése elengedhetetlen. Karcag és közvetlen vonzáskörzetében, elsősorban feldolgozó, alkatrészgyártó üzemek végeznek ipari tevékenységet. A térségi befektetések kapcsán megállapítható, hogy leginkább az alacsony szakképzettséget igénylő, betanított precíziós, összeszerelő üzemek létesítése iránt növekszik az igény, fejlesztési potenciál az élelmiszer feldolgozás területén képzelhető el. Tényleges, gazdasági tartalommal megtölthető együttműködés Karcag, Berekfürdő, Kunmadaras esetében tűnik racionálisnak, esetleg még vizsgálható Kunhegyes kapcsolódásának lehetősége. A két Tisza‐tavi városnak sokkal inkább a Tisza‐tó menti gazdasági térségben indokolt kapcsolatait építeni (Kisköre, Poroszló és a tó menti községek). 3.3 Kereskedelem, szolgáltatás A kereskedelem és a szolgáltatások tekintetében a működő vállalkozások száma alapján a térség megfelelően ellátott. A térségbe érkező külföldi tőke is döntő részben a kereskedelembe és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások területére irányult. A gazdasági tevékenységek beszűkülő lehetőségeit a Tisza-tó mentén az idegenforgalom részben kompenzálhatja. 7

A kereskedelem alapvetően a városokra koncentrálódik, a kereskedelmi vállalkozások 75 %-a működik ezeken a településeken. A vizsgált térségben a helyi gazdaság és azon belül a tercier szektor értéktermelésének is legnagyobb részét adó kereskedelem / javítás ágazat az országos szerkezethez hasonlóan itt is meghatározó gazdasági jelentőséggel bír, bár a tercier szektorban dolgozók aránya még alatta marad az országos átlagnak. A tercier és kvaterner szektor kiépültségében, működési színvonalában nagy különbségek tapasztalhatók mind területi, mind finanszírozási szempontból. A magasabb népességkoncentrációjú központi települések (városok) üzleti alapon működtetett szolgáltatásai nagyobb hatékonysággal, ezáltal jobb minőséggel rendelkeznek. Az állami alapú közszolgáltatások a legtöbb településen elmaradnak a kívánatostól. 3.4 Turizmus A megye városaiban az 1.000 lakosra vetített kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák csaknem egyharmada Tiszafüreden és 20%-a Abádszalókon realizálódik. 2011-ben 8.500 vendég érkezett kereskedelmi szálláshelyekre a vizsgált településeken, amely 9,5%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. Sajnálatos módon a vendégéjszakákban nem mutatkozik meg ez a siker, mivel egy év alatt 9%-kal csökkent a számuk, így megállapítható, hogy a tó térségében egyre rövidül az otttartózkodás. A térség idegenforgalmi fő vonzerejét a Tisza-tó és a Tisza folyó fürdési, horgászati és egyéb vízi sport lehetőségeivel, a termálkincs és a rendezvények adják. A turizmus fontosságát bizonyítja a terület kiemelt üdülőkörzetté nyilvánítása. A Nagykunság területén a puszta világörökségi helyszín kijelölése érinti Karcagot, Kunmaradast, Nagyivánt és Tiszafüredet. Az épített örökségek megóvása, felújítása és bemutathatóvá tétele ezeken a településeken elsődleges. A térségben erőteljes fejlődés ment végbe az ökoturisztikai attrakciók és szolgáltatások területén, új termékek jelentek meg (nomád kempingek, ökotáborok, stb.), és emellett a meglévők korszerűsítő innovációját (szolgáltatások kiegészítő fejlesztése stb.). A horgászturizmus számára a Tisza-tó különleges természeti adottságainak köszönhetően sehol máshol nem található változatos víztereket biztosít, Kelet–Magyarország legnagyobb összefüggő és legnagyobb horgászkezelésű vize. A horgászat hátterét biztosító infrastruktúra az országos átlagtól magasabb, de további fejlesztések éppen a terület kiemelt jellegére vonatkoztatva szükségesek. Jelenleg kiépített kerékpár nyomvonal a Tisza-tó körül megépült, mely része az EuroVelo kerékpárútnak. Kiépült egy túraközpont hálózat, amely kerékpáros, vízi és gyalogos útvonalakat jelent, megfelelő szolgáltatók felfűzésével. Javasolt a hálózat kiterjesztése a Tisza-tó többi településére is. A térség jelentős termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik. 3. ábra: Gyógyfürdők 2013.

8

Forrás: saját szerkesztés

Berekfürdő országos, regionális jelentőségű gyógyfürdő, a térségben mellette gyógy- és termálvízkincsét jelenleg Tiszafüred, Kisújszállás, Karcag, Kunhegyes és Tiszaörs hasznosítja gyógy-és termálvizű standján, illetve több település tervezi termálvizes fürdő létesítését. A termál üdülés és a gyógy-idegenforgalom fejlesztése a meglévő fürdők esetében ezek bővítésével, fedett medencék építésével, vízforgatás megoldásával és komplex gyógyászati szolgáltatások biztosításával érhető el. A létrejött termál klaszter lehetőséget ad az összefogott fejlesztésre, ennek kiterjesztése szükséges. A térségben turisztikai oktatás középszinten van jelen, felsőfokú turisztikai szakképzés nincs, csak azon kívül, Szolnokon. 3.5 Vállalkozói aktivitás A vállalkozási aktivitás (47 db/ezer fő) jóval szerényebb, mint az országos átlag. A működő gazdasági szervezetek az egykori mezővárosokra koncentrálódnak (78%-ban). Ezzel szemben megyei viszonylatban ugyanakkor kiemelkedő ez a vállalkozói aktivitás, amely jellemzően a turizmus multiplikátor hatásának köszönhető. Vendéglátóhelyek és üzletekkel ez a térség a legjobban ellátott a megyén belül. A Tiszafüredi Kistérség a turisztikai vállalkozások tekintetében a kereskedelmi szálláshelyek számát tekintve a megyei rangsorban az első, a Karcagi Kistérség a 3. helyen áll (utóbbit a Szolnoki Kistérség előzi meg).

9

4.

ábra: Vállalkozások száma és összetétele Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben

Forrás: KSH, 2012. 11. 22.

Az egyéni vállalkozások nagyobb része fő tevékenységük alapján a kereskedelemben, a gazdasági szolgáltatásban és az egyéb szolgáltatási ágakban dolgozik. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 15.000 regisztrált mezőgazdasági gazdálkodó található, ebből körülbelül 1.700 a Karcagi kistérségben működik. Az 1.000 lakosra jutó mezőgazdasági vállalkozók száma 38, ezzel a kistérség az 5. helyet foglalja el a megyében található 7 kistérség sorában. A mezőgazdaság szerepvesztése a térségben jelentős munkanélküliséget és inaktivitást okozott. Az iparban tevékenykedő vállalkozások aránya elmarad az országos átlagértéktől (12 %), a szolgáltatási szektor viszont megfelel annak (77 %). 3.6 Vidékfejlesztés A Nagykunság, Tisza-tó tervezési területen belül két egymástól markánsan különböző térség különíthető el, amely a LEADER tervezési területet is meghatározza: a Karcag – Kisújszállás – Kenderes háromszög alkotta, jelentősebb ipari és mezőgazdasági aktivitással jellemezhető mezővárosi térség, valamint a Tiszafüredi Kistérség teljes területe, kiegészítve még Kunmadarassal és Berekfürdővel , továbbá Tiszabő településsel. Az alföldi mezővárosias részen a klasszikus vidékfejlesztéssel érintett (5.000 fő lélekszám alatti, falusi jellegű) település nem található, így a vizsgálatunk tárgya alapvetően a Tisza-tó LEDAER tervezési területre terjed ki. A mikrorégióban található 13 településből csak 3 városi rangú: Kunhegyes, Abádszalók és Tiszafüred. A 10 vidékies település közül valamennyi hátrányos helyzetűnek minősül, sőt a Tiszafüredi Kistérség része Magyarország 33 leghátrányosabb helyzetű régiójának. A térség népsűrűsége 48 fő/km2, amellyel a megye legritkábban lakott mikrorégiójának számít. A hátrányos helyzetű népesség aránya is magas (10%), a romák aránya pedig kimagasló a térségben (>10%). A gazdaságilag aktív népességnek mindössze 20-22%-a dolgozik a térségben, elsősorban a szolgáltató szektorban, és szezonális jelleggel a turizmusban (53%), vagy a mezőgazdaságban (14%). A legnagyobb foglalkoztató 10

gyakorlatilag mindenütt az önkormányzat, amely az újonnan beindított közmunkaprogramok segítségével a munkanélküliséget jelentősen csökkenteni volt képes, amely azonban még így is meghaladja a 15%-ot. Kérdéses a program hosszú távú kimenetele, tekintve a foglalkoztatottak rendkívül alacsony szaktudását, iskolai végzettségét és a hosszú távú finanszírozhatóságot (a program jelenleg nem igényel önerőt a településektől). Korösszetételét tekintve az egész térséget jellemzi az elöregedés, az időskorúak magas aránya (2224% - becsült adat). A Tisza-tavi mikro régiót különösen sújtja a belső elvándorlás (vándorlási egyenleg -55%), amely elsősorban a fiatal, szakképzett munkaerőt vonja el a térség munkaerőpiacáról. Jellemző a térségre, hogy az ország legszegényebb települése is itt található: Tiszabő (az egy főre jutó jövedelem az országosnak mindössze 12%-a), valamint több településen a hátrányos helyzetű (elsősorban roma) népesség alkotja a lakosság döntő többségét. Több faluban egyáltalán nincs (legális) munkalehetőség és a közbiztonság hiánya pedig még a térségbe látogató turistákat vagy potenciális befektetőket is elriasztja. A vidéki mikrovállalkozások helyzetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a regisztrált vállalkozások száma rendkívül alacsony (adatokat ld. az előző fejezetben!), a falusi településeken működő mikrovállalkozások alapvetően egyéni vállalkozások, amelyek vagy a mezőgazdaságban tevékenykedőket, vagy a település gyakran egyetlen élelmiszerboltját üzemeltetőket, esetleg a falusi turizmusban lehetőségeket keresőket érintik (utóbbi inkább csak a Tisza-tó parti településeket jellemzi). Jellemző a térségre, hogy pl. Tiszaszőlősön egyáltalán nincs működő vállalkozás, Tomajmonostorán pedig egyetlen ipari vállalkozás sem működik. A turizmus multiplikátor hatása révén néhány településen jelentős a gazdasági aktivitás: ide sorolható mindenekelőtt Berekfürdő a maga 100 db feletti vállalkozásával, amelynek termálstrandja országos jelentőségű, és amely számos kapcsolódó szolgáltatót vonz a településre. A vidéki mikrovállalkozások általános jellemzője ugyanakkor a tőkeszegénység, sok a kényszervállalkozás, amelyek fejlesztésekben a motiváció és gyakran a megfelelő információ hiánya miatt sem gondolkodnak. A leszakadó falusi térségekben a legtöbb esetben az egyetlen jövedelemforrás a mezőgazdaságban, azon belül is a háztáji gazdálkodásban rejlik, így ennek támogatása, ösztönzése kiemelt jelentőségű a következő tervezési időszakban. Ezt több helyütt, így különösen a Tisza-tó közeli településeken, kiegészítheti még a falusi turizmus, szálláshely szolgáltatás – beleértve a közösségi, pl. ifjúsági szálláshelyeket is -, amelyek jövedelemhez és további fejlesztési lehetőségekhez juttathatják a helyben lakó népességet. A térségben általánosan jellemző a társadalmi apátia, amely mindenekelőtt a leghátrányosabb helyzetű, leszakadó településeket jellemzi. A helyi lakosság gyakran kilátástalannak ítéli meg a helyzetét, nem lát lehetőséget az életminőségének a javítására, a legtöbb esetben maga az önkormányzat is súlyos gondokkal küzd (pl. jelentős adósságteher, csőd vagy csőd közeli helyzet, stb.). Ennek ellenére a civil szervezetek száma és aktivitása (mindenekelőtt a közösségszervezés, esélyegyenlőség, környezeti fenntarthatóság terén) magasnak mondható: a többi mint 100 szervezetnek mintegy a fele vesz részt aktívan a helyi közösségfejlesztésben és a vidékfejlesztésben. A természeti értékek hasznosítása a térségben kiemelt jelentőséggel bír, mivel több országos jelentőségű tájképvédelmi övezet található a megyének ezen a területén: pl. a Tiszafüredi Madárrezervátum (a Tisza-tó területén helyezkedik el), a Tiszaigari Arborétum vagy a Nagyiváni puszta, amely utóbbi része a Hortobágyi Nemzeti Parknak. Az országos jelentőségű védett területek nagysága összességében meghaladja a 17.000 ha-t. A táj természet-közeli állapotának megőrzése kiemelt jelentőséggel bír, amelyre alapozható a természet-közeli és ökoturizmus nemcsak a Tiszatónál, hanem az egész térségben. 11

4.

Gazdasági környezet

4.1 Népesség, demográfia A Tisza mente népességének jelentős része az ország legelmaradottabb, rendszerváltozásban is vesztes településein, térségeiben él (40 000 fő). E vidéki népesség foglalkoztatási- és jövedelmi viszonyai, iskolai végzettsége, és ezen belül szakmai képzettsége is elmarad az országos átlagtól. Ugyancsak jelentős a lemaradás az egyetemet, főiskolát végzettek és az érettségizettek számarányát tekintve. Az elvándorlások, a feltételhiányok, a közösségek fejletlensége jellemző. A térség egészére a természetes fogyás jellemző, és minimális mértékű elvándorlás. Tiszabura az egyetlen természetes szaporulattal jellemezhető település, mely korábban nem tapasztalt társadalmi folyamatot vetít előre. Az ezredfordulót követően a térség népességvesztési üteme lényegesen meghaladta az országos átlagot. A legnagyobb vesztesek a térségben a nagyvárosok, Kisújszállás, Karcag esetében a veszteség az országos átlag ötszöröse volt 2001 - 2010 között. A megyén belül a Nagykunság népesedési vesztesége volt a legjelentősebb, amelynek 60%-ban a vándorlási veszteség az oka, bár a természetes veszteség is jelentős. A fiatalok aránya azokon a településeken növekszik, vagy tart lépést az idősek számának növekedésével, ahol a fiatal korosztály magasabb arányát általában az alacsonyabb életszínvonalon élő cigány (roma) lakosság adja. Az időskorúak aránya nagyjából megfelel az országos átlagnak, ugyanakkor a fiatal korúak között már a 6-14 éves korosztályban, majd még inkább a 14-18 éves korosztályban mutatkozik negatív irányú eltérés. Ennek oka egyértelműen a fiatal, különösen a mobilis, képzettebb és jobb körülmények közül induló népesség elvándorlása. 4.2 Foglalkoztatás/munkanélküliségi helyzet A munkanélküliségi ráta tekintetében a megye térségei között sokáig a Közép-Tiszavidék volt az első. Ma már mérséklődtek ezek a különbségek. A munkanélküliségi ráta a térségben egy folyamatos csökkenés eredményeként átlagosan 20% alatti szintre ,,állt be” (magasabb a kunhegyesi, alacsonyabb a tiszafüredi és a legalacsonyabb a karcagi járás területén). A munkanélküliek között a térségben az általános iskolát végzettek, a szakmunkások vannak túlnyomó többségben. Diplomásokat (a megye egyéb munkaügyi területi szintjeihez képest) alig regisztráltak a statisztikák. További problémát jelent, hogy túlsúlyban vannak a tartósan munkanélküliek, akiknek jelenleg nincs esélyük hosszú távon az elhelyezkedésre. A térségben hatalmas jelentőségű a közmunkaprogram és a néhány településre kiterjedő szociális földprogram.

12

5.

ábra: Álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele (2012. októberi állapot) egyetem 1% szakközépiskola 11%

főiskola 2%

ált. iskolai végz. nélkül 9%

gimnázium 9%

általános iskola 41% szakmunkásképző 24%

szakiskola 3%

Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal, Munkaügyi Központ, 2012.

A gazdaságilag aktív keresők a térség lakosságának kb. 30%-át teszik ki. A térség népességének kb. 35 százalékát az inaktív keresők alkotják (főleg nyugdíjasok, rendszeres szociális segélyben részesülők). A munkanélküliként nyilvántartott népesség egy része a kistérségen belül, vagy az ország más területein, esetleg az országhatárokon túl vállal félig legálisan vagy illegálisan munkát. Az ingázás célterületei a szakképzettségtől függően a következők: Jászárokszállás, Jászfényszaru, Jászberény, Karcag, Dunántúl, Németország (főként a szakképzetlen munkaerő esetében), Kisújszállás, Szolnok, Szeged, Gyöngyös a szakmával rendelkezők esetében, Debrecen, Szentes, Szarvas, Orosháza (főleg az értelmiségiek esetében). A helyi termékek feldolgozása és helyi erőforrásaink jobb kihasználása több életképes mikrovállalkozásnak adhat majd lehetőséget, hogy meghatározó piaci szereplővé és foglalkozatóvá léphessenek elő a térségben, megteremtve ezzel a hátrányos helyzetű és tartósan munkanélküli rétegek foglalkozatásának lehetőségét és az esélyegyenlőségi szempontok maximális érvényesülését. 4.3 Oktatás, képzés A térségben a 25 éves, vagy idősebb népesség 6 százalékának van egyetemi vagy főiskolai diplomája. A 18 éves, vagy idősebb népesség közel 22 százalékának van középiskolai végzettsége és a 15 éves, vagy idősebb lakosság 80 százaléka végezte el az általános iskolát. A két területet külön vizsgálva elmondható, hogy a Tiszafüredi Kistérségben Tiszafüred és Kunhegyes is (gimnáziumi és szakközép, illetve szakiskolai) középfokú oktató bázisként látja fontosnak szerepét. Az átképzések terén az idegenforgalmi szakmáknak és a környezetvédelemnek kiemelt jelentősége van. A térségben ugyanakkor nincs kiemelt helyen, noha a szerepe, jelentősége indokolná, a mezőgazdasági – élelmiszeripari szakképzés. Gépészeti képzések folynak több helyen is, amely ugyancsak fontos a térség fejlesztése szempontjából. Számos kisebb cég települt a térségbe, amelyek ezekben az iparágakban tevékenykednek, valamint ezekre a területekre várnak további befektetőket, vállalkozásokat a közlejövőben is. Kiemelt jelentősége van továbbá a turisztikai képzéseknek, amelyre jelenleg 13

azonban egyedül Tiszafüreden nyílik lehetőség, ott is elsősorban csak a kapcsolódó (pl. pincér és szakács, stb.) szakmákban, valamint turisztikai szakmenedzser szakirányon folyik középfokú képzés. Természetesen fontos az informatikai középszintű képzés is, amelyre ugyancsak több városban is van lehetőség (pl. Kunhegyes, Karcag, stb.). Kiemelendő még a tiszafüredi hulladékgazdálkodó, valamint a természet- és környezetvédelmi technikus képzés, mivel ezek jelentősége a térségben a jövőben fel fog értékelődni. Fentiekből adódóan fontos lenne a jövőben a képzési struktúra, intézményrendszer és az intézményekben folyó szakmacsoportos oktatás hozzáigazítása a térségi piaci igényekhez, lehetőségekhez, fejlesztési irányokhoz. 4.4 Közlekedés Közlekedés-földrajzi szempontból általánosságban elmondható, hogy kifejezetten kedvezőtlen a térség megközelíthetősége, amely jelentősen akadálya a térségbe irányuló fejlesztéseknek, beruházásoknak. Itt nem csak az autópálya hiányára (M4) kell gondolnunk, hanem a meglévő úthálózat, (4-es országos főút, kétszámjegyű főutak és különösképp a kisebb településeket összekötő mellékutak) elégtelen voltára is utalnunk kell. A megyeszékhely közlekedésben betöltött kitüntetett szerepe egyáltalán nem érvényesül a megye keleti területein: a közutak rossz állapota, minősége a turisztikai céllal idelátogatókat és a potenciális befektetőket is elriasztja. A térséget azonban ugyancsak érdemes külön vizsgálni, közlekedés szempontjából egyaránt, mivel eltérő sajátosságokkal rendelkezik a Tisza-tó területe, illetve a karcagi terület. A Tiszafüredi Kistérség külső, nagytérségi elérést tekintve közúti tranzit folyosó nem érinti a területet, a nemzetközi Helsinki tranzitirányok V. folyosója (Velence - Trieszt/Koper – Ljubljana – Budapest – Ungvár - Lvov) játszik szerepet a térség életében. A térség távolsági tömegközlekedését a MÁV és Volán társaságok által bonyolított vasúti és autóbusz közlekedés jelenti. A vizsgált területet behálózó távolsági autóbuszjáratok a térség településeinek zömét és több mint 25 város közvetlen elérését teszik lehetővé. Karcag térségében a 4-es számú országos főút jelentősége kiemelendő, amely közvetlen összeköttetést teremt a megye nyugati területeivel, a megyeszékhellyel, valamint a fővárossal, továbbá a szomszédos Hajdú-Bihar megye nyugati településeivel és Debrecennel. A vasúthálózat is ezt a megyét kelet-nyugat irányban keresztül átszelő gerincvonalat követi: a 100-as transzeurópai vasútvonal közvetlen összeköttetést biztosít Budapesttel, Szolnokkal és Debrecennel. A hozzáférhető adatok alapján megállapítható, hogy a főutak, illetve az alsóbbrendű utak esetén az utak körülbelül 50%-a rossz teherbírási képességgel rendelkezik. A burkolatok felületállapota, illetve egyenetlenségük, keréknyomvályú tulajdonságuk mind erőteljes fejlesztést igényel. 4.5 Infrastruktúra Télépülési infrastruktúra A térségben az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya 80 % feletti, a hálózatba be nem kötött lakások közkifolyóról ellátottak. Az ivóvízellátó rendszer állapota közepes, sok helyen cserére szorulnak a vezetékek. A vízellátás településenként üzemelő vízműről, mélyfúrású kutakból történik. Ez alól kivételt képeznek a közös vízművel rendelkező települések: Abádszalók-Tiszaderzs, TiszafüredTiszaszőlős, Tiszaörs-Tiszaigar, és Tiszaszentimre-Tomajmonostora. A Észak-Alföldi Ivóvízminőség14

javító Program I. ütemében Kisújszállás, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszaszentimre-Tomajmonostora, Tiszagyenda, Tiszabura valósította meg a beruházását, míg a II. ütemben Karcag-Kenderes, Abádszalók-Tiszaroff tárulásai, valamint Tiszabő (Törökszentmiklós székhelyű társulás keretében) nyert támogatást. Derogációra kötelezett, de a fenti ütemekből kimaradt települések (készülő programok): Tiszafüred, Tiszaszőlős, Kunhegyes, Tiszaörs-Tiszaigar, Berekfürdő. Több település található a vizsgált térségben, melyen a szennyvíztisztítás/kezelés megoldandó probléma. A derogációs kötelezettséggel érintett települések: Karcag, Tiszafüred és Tiszabura. Szennyvízkezelésre pályázati támogatást nyertek Abádszalók-Kunhegyes, Tiszaroff-Tiszagyenda társulásai, valamint Tiszaszentimre, Kenderes és Kunmadaras települések. A vezetékes villamos energia-hálózatbekötési arány 100 százalékos mindegyik település esetében. A földgáz hálózatba bekapcsolt lakások aránya ugyanakkor még fejlesztésre szorul: a Tiszafüredi Kistérségben egyedül Tiszafüreden, a Karcagi Kistérségben pedig csak Berekfürdőn és a térségi központban éri el a 80% feletti arányt. Az energiaellátás jelenleg a hagyományos energiahordozók felhasználásán alapszik az ipari, a kommunális és a lakossági területen egyaránt. A megújuló energiaforrások kihasználtsági foka igen alacsony, annak ellenére, hogy ezekből az energiaforrásokból a térség jelentős készlettel rendelkezik. Hulladékkézélés és –gazdálkődás. A térségben keletkező hulladékok jelentős részét a lakosság termeli, amely azonban az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat (ez részben nyilvánvalóan a gazdasági válság miatti alacsonyabb fogyasztással magyarázható), miközben a keletkezett hulladék összmennyisége az egész megyében évről évre növekszik. Az ártalmatlanított hulladék mennyisége ugyanakkor sajnos nem növekedett ezzel arányosan az elmúlt években, sőt az összmennyiség még csökkent is (2007 – 2010 között). A térség valamennyi településén található szilárd kommunális hulladéklerakó. A hulladékkezelésre a Tisza Tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretében Tiszafüreden regionális hulladékkezelő és –lerakó létesült, ahol az újrahasznosítható és a komposztálható hulladékot külön kezelik, a hulladékok válogatás után kerülnek a lerakóba. Karcag város és térségének korszerű hulladékgazdálkodásának kezelése a karcagi szilárd, illetve folyékony kommunális hulladéklerakón történik, mely telepre több településről szállítják a hulladékot. A térségben veszélyeshulladék-égető, -lerakó, -tárolótelep nem működik. A veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtését és ártalmatlanítását meg kell oldani. Kunmadarason és Tiszafüreden tervezik hulladék feldolgozó üzem építését. A térségben kiemelt jelentőséggel bír a Karcagi Ipari Parkban megvalósuló, a legkorszerűbb technológia alapján működő, integrált hulladékkezelést lehetővé tevő elektronikai hulladék-újrahasznosító üzem. A beruházásról és gazdaságfejlesztésre gyakorolt hatásáról ld. részletesen az V. fejezetben.

6.

Forráselemzés a 2007-13 tervezési időszak alapján

A megyébe érkezett pályázati támogatás 42%-a Tiszafüredi, Jászberényi és Karcagi kistérségbe érkezett. A megye legjelentősebb fejlesztései közül a Nagykunsági árapasztó tározó és a 4. számú főút Kisújszállást elkerülő szakaszának építése ebben a térségben valósult meg. 2004-2006 között Tiszafüredre 0,9 milliárd forint, Kisújszállásra 0,5 milliárd forint támogatás jutott. 2007-2012 között 24,9 milliárd forint támogatásban részesült a Hanyi - Tiszasüly tározó, a Nagykunsági tározóból 15

Abádszalók 19 milliárd forintban, Kisújszállás a 4-es főúti elkerülő kapcsán 16,2 milliárd, Tiszafüred 6,3 milliárd Ft és Kunhegyes 5,3 milliárd Ft támogatásban részesült. A térségben turisztikai vállalkozásfejlesztés és attrakciófejlesztés területén kevés pályázat kapott támogatást, ennek oka a vállalkozók hiányzó tőkéje és a hitelpiac bizonytalansága. A vidékies térségben a pályázatok esetében az egyik legfőbb probléma az volt, hogy a városok számára nem volt elérhető vidékfejlesztési támogatás, így a vidéki örökség megőrzésében csak a falvak vehettek részt, kisebb fejlesztéseket pedig a ROP nem támogatott. A 2014-2020-as tervezéshez elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy a térség hogyan, és milyen területeken tudta felhasználni – és hasznosítani – a jelenlegi időszak forrásait. 5.1. Pályázói aktivitás és a forrásokból való részesedés az országos/régiós viszonyok tükrében Az országos adatokkal történő összehasonlításra jelenleg a megyei szintű értékek, kistérségi szintű lebontása szinten áll rendelkezésre. Az Észak-Alföld Régió három megyéjéből a pályázati aktivitást tekintve Jász-Nagykun-Szolnok megye sereghajtóként harmadik (3 939 db beadott és 1 880 db támogatott projekttel) helyen áll, míg az országos átlag 5 600 db körüli érték. Az átlagosan igényelt támogatási összeg szintén elmaradt az országos adatoktól. Beszédesebb, illetve kiemelt jelentőségű a szerződéssel lekötött összegek vizsgálata, mely státusz támogatási szerződés meglétét feltételezi, valamint a kedvezményezettek aktivitását is alátámasztja. Az alábbi táblázat a megítélt támogatások alakulását mutatja megyei szinten az összes forrás vonatkozásában: 6. ábra: Beérkezett és támogatott pályázatok (megyei-országos)

Forrás: NFÜ Diverzifikálja a képet az igényelt és megítélt támogatások operatív programonkénti vizsgálata, mely alátámasztja a térségben megvalósuló projektek jellegét. Megállapítható, hogy országos értéket meghaladóan alakul a környezetfejlesztési (KEOP) programok megvalósítása, míg a közlekedésfejlesztésre jóval kevesebb forrás jutott a kívántnál. Jász-Nagykun-Szolnok megye kevesebb forrást igényelt mind összesítve, mind népességarányosan, azonban egyértelműen több forrást hívott le a hazai támogatások közül népességarányos számítások alapján.

16

7.

ábra: Beérkezett és támogatott pályázatok (megyei-országos)

Forrás: NFÜ A 2020-ig szóló Új Széchenyi Terv kitörési pontjai mentén történő forrásfelhasználás jól mutatja a térség diverzifikált gazdasági szerkezetét. A térség kiegyenlített támogatási képet mutat, melyből a gazdaságfejlesztés csekély mértékben részesedik. 8.

ábra: Jász-Nagykun-Szolnok megye térségeinek részesedése az ÚSZT prioritásokból

Saját szerkesztés EMIR szűrés alapján

A lenti táblázatból kiolvasható, hogy, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében elsősorban a KEOP források voltak népszerűek, de szintén intenzíven használták a ROP forrásait is. A KÖZOP forrásaiból azonban a többi megye mellett csekély mértékben részesült.

17

9.

ábra: Leszerződött és kifizetett támogatások OP-nként

Forrás: NFÜ Térségen belül vizsgálva a források 50%-a Abádszalókhoz köthető, mely az árvízi tározókkal kapcsolatos fejlesztéseknek köszönhető, Kisújszállás, Karcag, Kenderes, Tiszafüred, Kenderes egy-egy nagyobb beruházást tudott vonzani pl. turisztika, melyek nem elegendőek a térség felzárkóztatásához. 10.

ábra: A Nagykunság – Tisza-tó térségi települések részesedése az ÚSZT prioritásokból

Saját szerkesztés EMIR szűrés alapján

A Vállalkozásfejlesztési Program eredményeitől némileg elmaradva térségi szinten az úgynevezett közvetett kapcsolatba1 sorolt támogatások iránt mutatkozott jelentősebb igény, ez esetben 3 376 1

Az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott kitörési pontokhoz kapcsolódóan, a korábbi Új Magyarország Fejlesztési Tervben jóváhagyott fejlesztési programok, továbbra is elérhetőek a pályázó szervezetek számára. Az ún. közvetett kapcsolódású pályázatok célja, hogy a kitörési pontokon keresztül elérni kívánt mutatókhoz rendelt kiemelt források mellet, támogatáshoz juttassa az érintetteket oly módon, hogy a megvalósult fejlesztések indirekt szolgálják az ÚSZT megvalósulásával elérni kívánt jövőképet.

18

millió forint került kiosztásra. Itt Jásztelek teljesített a legjobban, 1 432 millió forint összegű támogatási értékkel, ami a helyi szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztését szolgálta teljes mértékben. Jelentősebb érdeklődés – bár az elérhető forrás mértékéhez képest nem kielégítő mértékben – mutatkozott a Tudomány-Innováció Program pályázatai iránt. Ennek keretében a régióban 793 millió forint támogatást ítéltek meg a vizsgált időszakban. A legjelentősebb támogatásokat Jászberény vállalkozásai szerezték.2 A Zöldgazdaság-fejlesztés Program keretében 178 millió forint támogatás került megítélésre, amelyből mintegy 92 657 410 forintot a jászberényi Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola épületenergetikai fejlesztése tette ki. A Közlekedésfejlesztési Program keretében a térségben nem történt igazán jelentős fejlesztés. Az időszak alatt 2 049 millió forintot ítéltek meg közlekedésfejlesztési céllal, mely projektek leginkább kerékpárút-fejlesztéseket tett ki. Még a 2007-2013 programozási időszak forrásaiból elkészül a 31. számú főút rekonstrukciója. A Gyógyító Magyarország Egészségipari Program iránt nem volt élénk az utóbbi időszakban az érdeklődés, csupán két támogatás történt, a legjelentősebb mintegy 2 110 millió forint értékben, mely a Jánoshidai Zagyva-folyó kerékpáros turisztikai fejlesztése a Szolnok-Bodrog települések közötti szakaszon. A Foglalkoztatási Program, mint kitörési pont tekintetében mutatott a térség a legkisebb eredményt. Ebben az esetben nem történt támogatás-megítélés. A fenti vizsgálat további elmélyítését indokolja a 2014-2020-as tervezési időszak EU által meghatározott determinációi, azaz az úgynevezett Tematikus Célkitűzések. Érdemes összevetni a 2007-2013-as célok szerinti források felhasználását a 2014-2020-as célok adta lehetőségekkel, hiszen ezzel jól becsülhető a megye és a térség jövőbeli forrásfelszívó képessége. 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése 2. Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása 3. A KKV-k versenyképességének fokozása 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése 6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése 7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása 2

A vizsgált időszak 2013. február 4-i adatok alapján tesz megállapításokat. A szűrt projektlistát Jász-Nagykun-Szolnok megye bocsátotta rendelkezésre. Ez időszakban zajlottak a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 1. prioritásának jelentősebb volumenű értékelései, mely a Tudomány – Innováció kitörési pontot jelentősebb mértékben érinti.

19

5.1 Vidékfejlesztés Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatási rendszerben, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alatt az MVH kezelt, a 2007-2013 közötti programozási időszakban összesen 4 tengelyt állítottak fel. Ebből az első kettő kizárólag az agráriummal foglalkozott, a III. és IV. tengelyek képezték a vidékfejlesztés területeit. Az egységes kezelés miatt mi is ebben a fejezetben elemezzük az egyes tengelyeket. Az I. tengelyben meghirdetett támogatásokból átlagosan 4-4,5 mrd Ft értékben részesedett JászNagykun-Szolnok megye éves bontásban, amely valamelyest meghaladja az országos átlagot. Ebbe a tengelybe tartoznak az alábbi intézkedések: mezőgazdasági üzemek korszerűsítése, állattenyésztés korszerűsítése, mezőgazdasági termékek értéknövelése, a termelői csoportok létrehozásának támogatása vagy az állattartó telepek korszerűsítése. A II. tengelyben kiírt pályázati forrásokból átlagosan 5 mrd Ft összegben részesedett éves viszonylatban, amely az országos átlag körülinek, ugyanakkor Észak-Alföld viszonylatában a legalacsonyabbnak tekinthető. Ebben a tengelyben jelentek meg elsősorban a környezetvédelmet, környezetgazdálkodást és erdősítést támogató jogcímek. 11.

ábra: A I-II-III. tengely 2011. évi kifizetéseinek megyénkénti eloszlása

Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

Az EMVA III. tengelyben került sor a nem ANNEX listás, tehát a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységek támogatására, vagyis a klasszikus vidékfejlesztésre. A tervezési területen LEADER szempontból két helyi akciócsoport (HACS) működik: Tisza-tó Térsége LEADER Egyesület, amely magában foglalja a térség valamennyi falusi települését, továbbá a Nagykunságért HACS, amely jelenleg nem működik, mivel az egyesületté alakulását nem tudta időben megvalósítani, így 2011. ősz óta a forráslehívásban és a támogatás elosztásban sem tud részt venni. Utóbbi irodától megfelelő adatok nem állnak rendelkezésre az első időszakból sem (2008/2009-es pályázati támogatások), ám mivel a tervezési területből mindössze 3 városi településsel érdekeltek (Karcag, Kenderes, Kisújszállás), ezért a vizsgálatunk szempontjából az adatok nem relevánsak. Az Abádszalókon irodát működtető Tisza-tó Térsége LEADER Egyesület a főbb célkitűzései között fogalmazta meg, többek között az alábbiakat: a kistérségi versenyképesség erősítése, a térségen belüli területi különbségek csökkentése, kooperáció a köz-, a civil- és a vállalkozói szféra között, a gazdaság diverzifikációja, valamint a Tisza és a Tisza-tó nyújtotta turisztikai tevékenységek fejlesztése. 20

Mindezen intézkedések csak részben valósulhattak meg. Az országos célkitűzés pedig – többek között - az volt, hogy 1.000 lakosra 58 vállalkozás alapuljon az időszak végéig, amely cél ugyancsak nem teljesült, ha csak a szűk megyei adatokat nézzük. A tengelyen belüli jogcímeket vizsgálva elmondható, hogy az alapvető célkitűzés, mely szerint gazdaságfejlesztési célra fordítsák a források min. 45%-át, részben megvalósult, mivel a turisztikai jogcímmel együtt - amely utóbbi pénzügyi eszközei is a gazdaság fejlesztését szolgálták – meghaladják a tervezett arányt. Ugyanez az arány elmondható a IV. tengelyben támogatáshoz jutott pályázatok esetében is, mivel vállalkozási alapú fejlesztésekre fordították a források 45%-át. Ebben az intézkedéscsomagban érvényesült a klasszikus LEADER szemlélet, mivel itt a fejlesztési források elosztása, sőt már az egyes tevékenységi körök kialakítása és a hozzá rendelt pénzeszközök mennyisége felett is a HACS diszponált. Az EMVA III. és IV. tengelyben összesen gazdaságfejlesztésre fordított támogatások az egyes jogcímek között az alábbiak szerint oszlottak meg: 12.

ábra: Közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordított EMVA források a III. és IV. tengelyben Közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordított EMVA források a III. és IV. tengelyben (Ft) Mikrovállalkozások fejlesztése Turisztikai tevékenységek ösztönzése

480 555 705

Vállalkozási alapú fejlesztés IV. tengely

328 254 363

398 426 952

Gazdaságfejlesztés összesen Összes megítélt támogatás

1 207 237 020 1 587 715 854

Forrás: Tisza-tó Térsége Leader Egyesület Tehát az összes megítélt támogatás meghaladta az 1,5 md Ft-ot, amelynek 76%-át közvetlenül gazdaságfejlesztési prioritásokra fordították. Igaz, ebben a kimutatásban nem szerepel a III. tengely 3. körében (2011) megítélt támogatások összege, mivel azokat közvetlenül az MVH kezelte, valamint a 4. körben meghirdetett támogatások összege, mivel a pályázatokat az MVH még nem hagyta jóvá. 13.

ábra: Gazdaságfejlesztési célokra megítélt támogatások az EMVA III. és IV. tengelyben

2008 - 2012 között közvetlenül gazdaságfejlesztési célokra megítélt támogatások összesen

24% 21%

Mikrovállalkozások fejlesztése

30%

Turisztikai tevékenységek ösztönzése

25%

Vállalkozási alapú fejlesztés IV. tengely Egyéb

Forrás: Tisza-tó Térsége Leader Egyesület 21

Ha a településenkénti támogatás eloszlást nézzük, a városok „elszívó” hatása érvényesült a falvakkal szemben: 14.

ábra: az EMVA III. és IV. tengelyben megítélt támogatások száma településenként 350 000 000 Ft 300 000 000 Ft 250 000 000 Ft 200 000 000 Ft 150 000 000 Ft 100 000 000 Ft 50 000 000 Ft 0 Ft

Forrás: Tisza-tó Térsége Leader Egyesület Igaz, ez részben a IV. tengelyben megszerzett támogatások miatt alakult ki, mivel ott városok és városokban működő vállalkozások vagy civil szervezetek is pályázhattak. Részben pedig amiatt, hogy a városokban működő vállalkozások telephelyeket hozhattak létre falvakban, amelyre támogatási igényt nyújthattak be. Ez utóbbi jelentős hatást gyakorolhatott volna a vidéki térségek felzárkóztatására és a foglalkoztatottság javítására, azonban sok esetben vagy maga a támogatásban részesült beruházás sem valósult meg, vagy pedig a rendszer anomáliáit kihasználva gyakran „kívülről” telephelyet létrehozó cégek vitték el a fejlesztési forrásokat, amelyből a helyiek alig-alig részesültek (pl. logisztikai központ létesítése nem igényel jelentősebb létszámú helyi foglalkoztatottat, stb.). Ha a már megvalósult fejlesztések, illetve kifizetett támogatások felhasználásának eredményességét, hosszú távú, multiplikátor hatásait elemezzük, sajnos nem tudunk egyértelműen pozitív helyzetképet felállítani. Az első két körben támogatott projektek alapján mindössze 30-35 új munkahelyet sikerült teremteni a térségben, miközben egyetlen új vállalkozás sem indult el. A 104 db támogatásban részesült vállalkozásból 19 nem tudta megvalósítani a tervezett fejlesztést, a turisztika jogcímben pedig mindössze 7 projekt kapott támogatást (első két kör adatai alapján). Az utolsó körök adatainak ilyen jellegű összesítése még nem rendelkezésünkre, mivel a projektek megvalósítása folyamatban van, vagy még el sem kezdődtek a beruházások. A települési védett örökség megóvását célozták a Vidéki örökség megőrzése jogcímben megvalósult támogatások (pl. Öko farm kialakítása, ősi magyar állatfajok bemutatása Tiszaszentimrén, tiszaroffi Református templom felújítás, Tanya múzeum kialakítása Tiszaörsön, pusztataskonyi Szapáry kápolna felújítása, stb.). A településkép megújítását, a település életében meghatározó szereppel bíró, ám védettség alatt nem álló épületek felújítását, közparkok, játszóterek kialakítását, felújítását, valamint piacok létrehozását támogatta a Falumegújítás és –fejlesztés jogcím. Ennek keretében került sor többek között a tiszaszőlősi, a tiszaigari, a berekfürdői, valamint a tomajmonostorai játszóterek felújítására, kialakítására, vagy a tomajmonostorai helyi piac kialakítására. A III. tengely támogatási jogcímei között szerepelt az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek (IKSZT) kialakítása és működtetése pályázati forrás, amelyből a térségben összesen 3 település részesült, ám 22

egy elállt a beruházástól (Tiszabura). A Tomajmonostorán és Tiszaszentimrén megvalósult beruházások azt példázzák, hogy egy-egy közösségi funkciók kialakítására, a vállalkozások és a lakosság információval való ellátására, a modern, XXI. századi technológiák segítségével az üzleti, kulturális folyamatokba való bekapcsolódásuk elősegítésével jelentős lépést tehetnek az elszigeteltségből, a mélyszegénységből való kitörésben.

III.

SWOT elemzés

Erősségek

Gyengeségek

 Karcag és térsége jelentős mezőgazdasági termelési és élelmiszeripari hagyományokkal rendelkezik,  mezőgazdasági innovációs bázis jelenléte (Karcag és térsége),  az árapasztók és más árvízvédelmi beruházások következtében jelentősen csökkent az árvízi fenyegetettség a térségben,  Tisza-tó kiemelt üdülőkörzet turisztikai vonzereje,  jelentős turisztikai bevételt generáló gyógyfürdők (pl. Berekfürdő),  térségi identitás jelenléte, térségi szemlélettel való azonosulási készség, jelentős hagyományok (pl. Nagykunság),  egyedülálló, sok helyütt még érintetlen természeti táj,  a Tisza-tó és a Tisza-folyó gazdasági jelentősége (pl. turizmus, halászat, vízi közlekedés, stb.),  gazdag termálvízkincs,  jelentős területek állnak rendelkezésre beruházási célú hasznosításra (pl. mezőgazdaság, ipar, inkubátorházak kialakítása, stb.),  jó talajadottságú termőterületek,  Magyarországon egyedülálló tájkultúrák termesztéséhez rendelkezésre álló meliorációs terület

23

 rendkívül rossz a közúthálózat állapota, nehézkes megközelíthetőség,  közösségi közlekedés szolgáltatásainak elégtelensége - kevés járat, korszerűtlen vonalak és járművek (autóbusz, vasút),  munkahelyek és munkalehetőségek hiánya,  magas a szezonális munkák és munkahelyek aránya,  helyi termékek termelése csak eseti jelleggel valósul meg,  a Kunhegyes – Tisza-tó térségére jellemző a társadalmi apátia,  gyenge a települések népességmegtartó képessége, jellemző jelenség a provincializmus,  főként a vidéken élő helyi lakosság alacsony fokú képzettsége,  különösen a Tiszafüredi Kistérségben magas a hátrányos helyzetű, leszakadó társadalmi rétegek és csoportok száma és aránya,  nagyszámú, képzetlen és munkanélküli roma népesség,  gyenge civil érdekérvényesítő képesség,  a környezetbarát és biogazdálkodás alacsony részaránya,  jellemző a stratégiai gondolkodás, összefogás hiánya,  a településeknek gyenge a forrásabszorpciós és érdekérvényesítő képessége,  szomszédos térségekkel való együttműködés hiánya vagy alacsony foka,  a Tisza-tó menti turizmus jövedelemtermelő képessége alacsony, kevés a térségben a turisztikai attrakció

Lehetőségek

Veszélyek

 termálfürdők komplex hasznosítása,  az EU 2020 és az OTFK 2020 stratégiákban is kiemelt helyen szereplő megújuló energiaforrások hasznosításának lehetősége (pl. geotermikus energia, szélenergia, biomassza, stb.),  geotermikus energia-potenciál sokoldalú hasznosítása (pl. közintézmények, magánházak fűtése, villamos energia-termelés, termálfürdőkben való hasznosítás, fóliaházak fűtése, stb.)  tájjellegű termékek, márkavédjegyek, brandek létrehozásának lehetősége,  víztöbblet visszatartásához, öntözéses növénytermesztéshez kedvező vízföldrajzi adottságok, kiépült belvízcsatorna‐hálózat,  Tisza-tó sokoldalú turisztikai és élményközponttá való fejlesztése,  zöldipari fejlesztések (pl. hulladék-újrahasznosítás, bioenergia előállítása, energiaerdők telepítése, stb.), ökológiai centrumok kialakítása, fejlesztése,  integrált tájgazdálkodás, mintaprojektek elindítása, tájgazdálkodás és turisztika összekapcsolása (kiváló ökoturisztikai fejlesztési potenciál),  az agrártermelési struktúra átalakulása, környezetkímélő gazdálkodási módok meghonosítása,  meglévő élelmiszeripari hagyományokra alapozva hagyományos iparágak újjáélesztése (pl. malomipar, sütőipar, zöldség-gyümölcsfeldolgozás, stb.),  vidéki térségekben kézműves termékek előállítása (pl. fazekasság, csipkeverés, sajtkészítés, lekvár-, pálinkafőzés, szörpkészítés, stb.),  K + F + I tevékenység növelése (karcagi kutatóbázis),  teljes termékpályás beruházások, teljes vertikum kialakítása az agrárágazatban,  klaszteresedés (agrárium, turizmus),  halászat, vadgazdálkodás szerepének növelése,  biotermelés szerepének növelése,  helyi piacok beindítása, helyi termelői társulások (TÉSZ) létrehozása, fejlesztése,  takarmánytermelés növelése,  hozzájárulás az OTFK 2020-ban kiemelt jelentőséggel bíró erdősítési programhoz (jelentős területi-táji potenciál az erdősítésben),  zárt rendszerű agrár-termékláncok kialakítása

24

 a tervezési terület nagytérségi közúti kapcsolatrendszerének fejlesztése kis lépésekben, lassú ütemben valósul meg (M4, főutak),  a települések hitelképtelensége akadályt jelenthet a következő uniós költségvetési ciklus pályázati forrásainak lehívásában,  a LEADER szemléletet nem sikerül megfelelő mértékben alkalmazni, a vidékfejlesztési irodák nem tudják betölteni kívánt szerepüket,  rivalizálás az egyes települések között a hasonló fejlesztések megvalósításában (pl. termálfürdők létesítése, vágópontok létrehozása, stb.),  a fiatal és képzett munkaerő további elvándorlása,  nem épül ki a térségi piaci igényekhez igazodó szakképzési intézményhálózat,  a leszakadó, hátrányos helyzetű csoportok integrációja nem valósul meg a kívánt mértékben, amely akadálya lehet a befektetők, turisták térségbe vonzásának,  a megye kettészakadása fokozódik, a keleti részek további leépülése valósul meg,  a közmunkaprogramok leállnak vagy a támogatás mértéke csökken, az érintett korábban inaktív lakosság ismét munka nélkül marad,  a közszféra és a vállalkozói szféra közötti gyenge kapcsolat nem fejlődik, gátja marad az együttműködésnek,  a gazdasági válság elhúzódásával a centrum és periféria térségek közötti szakadék tovább mélyül,  szomszédos térségek eredményesebb részvétele a turisztikai piacon,  az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaként megnő a szélsőséges időjárási helyzetek kialakulásának esélye, amely magasabb ár- és belvízvédelmi kockázatot jelent

IV.

Célrendszer – megyei célrendszer területi specifikálása

1. Illeszkedés az átfogó megyei célokhoz Erőteljes kapcsolódás a makrogazdaság fejlesztési tengelyeire: az M4 fejlesztésével és a közlekedési viszonyok javításával megállatható vagy legalább megfékezhető a Tiszán-túli térség mezővárosi hálózatának további eróziója, megvalósulhat a városhálózat újjászervezése. Változatos kultúrtájak dinamikus egyensúlya: fentinél erőteljesebb a kapcsolódás ehhez az átfogó célhoz. A természeti erőforrásokkal sokkal tudatosabban, fenntartható módon gazdálkodó, a tájképbe illeszkedő és a hagyományokra egyaránt építő, új típusú gazdálkodási rendszerek épülnek ki. Beindul a zöldgazdaság, a térség adottságaihoz, jellegéhez illeszkedő zöldipari ágazatok fejlődnek ki , továbbá a meglévő tudásbázisra és a hagyományokra alapozva határozott agrár-élelmiszeripari fejlesztések kezdődnek el, teljes vertikumok épülnek ki. Egészséges méretű birtokszerkezettel jelentősebb mértékben folytatódik a kertészeti, háztáji termelés, a minőségi állattartás, termékfeldolgozás, valamint a helyi, magas hozzáadott értékkel rendelkező termékek megjelennek meg a helyi és a térségi piacokon, sőt exportképes, a térség hagyományaira építő helyi márkák kifejlesztése indul meg. A térség kitűnő adottságait kihasználva a jelenleginél jóval nagyobb mértékben valósul meg a megújuló energiaforrások felhasználása, az energiatermelés és –ellátás rendszerének átalakítása. Egészséges, képzett lakosság, együttműködős társadalom: a térségi szakképzés rendszere átalakul, ésszerűsödik, jobban igazodik majd a helyi igényekhez, továbbá az elérhetőség javításával együtt javul a lakosság életminősége, növekszik a térség népességmegtartó ereje. A társadalmi együttműködés megvalósul a különböző színtereken: hatékony munkamegosztás alakul ki a térség települései között a termelésben, a fejlesztésekben és a közösségi szolgáltatások terén, továbbá a civil szervezetek, vállalkozások és közintézmények közötti hatékony együttműködés jegyében erősödnek a közösségi funkciók, megvalósul a tudatformálás (LEADER/CLLD típusú szemléletmód), ezzel megindul a térség felzárkóztatása. A hálózatosodás elősegítésével, a hatékony információáramlás biztosításával a társadalom alkalmazkodóképessége növekszik, igazodik a nagyobb volumenű változásokhoz.

2. Illeszkedés a területi célokhoz. A tervezési terület fejlesztési stratégiája alapvetően két, a megye egészére megfogalmazott területi célhoz illeszkedik: Nagykunság mezővárosi hálózat új térségi szerepeinek felépítése. Ez a célkitűzés mindenekelőtt a Karcagi Kistérséget érinti, amelynek városai megvalósíthatják a Tiszántúl nagytérségi integrációját. Ez elsősorban a közlekedési infrastruktúra hálózat hiányzó elemeinek kiépítését, valamint a meglévők fejlesztését célozza meg. Továbbá a városok térségi szintű, funkciómegosztáson alapuló szervező szerepeinek megerősítése, funkcióváltása valósulhat meg: pl. beépült gazdasági területek (ipari parkok és egyéb iparilag vagy mezőgazdaságilag hasznosítható területek) elérhetőségének, telephelyvonzó képességének megerősítése, vagy a kiürült gazdasági területek, felhagyott, alulhasznosított városi területek hasznosítása, fejlesztése. Ezen kívül a funkcióbővítő, gazdaságfejlesztő tevékenység érvényre juttatása is cél: pl. új funkciók kialakítása, mindenekelőtt a 25

térség zöldipari arculatának erősítésével (pl. hulladékgazdálkodás), valamint a megújuló energián alapuló beruházások megvalósításával. Cél továbbá Karcag térszervező szerepének komplex megerősítése elsősorban az agrár-élelmiszeripari vertikum kiépítésében játszott vezető szerepével, továbbá a kapcsolódó középfokú képzések (szakképzés, felnőttképzés) megszervezésével és az ökológiai – környezettudatos gazdálkodási formák, bevezetésével. Részben ide tartozik továbbá a Tisza-tó komplex, több megyére kiterjedő turisztikai stratégiájának megvalósítása is, mivel ennek területi kihatása van a Nagykunság északi részére is. Tisza menti „öko-sztráda” alrendszereinek kiépítése, differenciált víz- és tájgazdálkodási rendszerek innovatív fejlesztése. Ehhez a célrendszerhez illeszkedik a Tisza-tavi térség komplex turisztikai fejlesztése, amely a stratégiában kiemelt szerepet kapott. Ebben mindenekelőtt az ökoturisztikai fejlesztésekre, a területi együttműködések (pl. Tiszafüred – Poroszló, Kisköre – Abádszalók, stb.) kialakítására, erősítésére, kerékpárút hálózati fejlesztésekre, egységes marketing arculat kialakítására, valamint a Tisza-tó integrált szabadidős és sportturisztikai központtá fejlesztésére kell gondolnunk. E mellett fontos cél a halgazdálkodás fejlesztése, teljes halászati vertikum kiépítése, amelynek gócpontjai a Tisza-tó és a Tisza menti települések. Továbbá ide kapcsolódik még az integrált tájgazdálkodási mintaprojektek megvalósítása programelem is: pl. a tiszaroffi, nagykunsági árapasztó tározók többcélú (tájgazdálkodás és turisztikai) hasznosítása.

3. A specifikus célok kapcsolódása a Nagykunság-Tisza tó területi célokhoz megyei specifikus célok területi kijelölt stratégiai célok Meglévő tudásbázison és táji adottságokon alapuló mezőgazdasági feldolgozóipar újraélesztése Térség zöldipari arculatának erősítése Barnamezős területek újrahasznosítása, új telephelyek fejlesztése Egészségturisztika fejlesztések

Tisza-tó integrált turisztikai fejlesztése

Önszerveződő vidéki társadalom

Leszakadó térségek felzárkóztatása

26

V.

Tervezés - Prioritások, irányok meghatározása, kapcsolódás a 2014-2020-as kohéziós politika tematikus célkitűzéseihez

A térség versenyképessége az itt élő emberek tudásán, szorgalmán és kreativitásán, az itt tevékenykedő közösségek együttműködésén, valamint a térség vállalkozásai és a rendelkezésre álló természeti és kulturális háttér által megalapozott – sokszínű, innovatív és dinamikusan fejlődő – üzleti környezeten alapszik. A térség kulturális- és tudásközpontjai, valamint a technológiai-, ipari-, és a növekedési pólusai jelentős mértékben hozzájárulnak a megye gazdasági növekedéséhez, erősítik országos és nemzetközi versenyképességét valamint innovációs teljesítményét. Jövőkép: A hozzáadott-érték-teremtés növelésével a felzárkózásért A Nagykunság és a Tisza-tó térsége eltérő potenciállal, hagyományokkal és fejlődési irányokkal, de szoros kapcsolódási pontokkal jellemezhető térség. A közös pont, hogy mindkét terület számára egyaránt a hozzáadott-érték-teremtő gazdaság a motor, ami a jövőt meghatározza. A meglévő tradíciókon, hálózati és kapcsolati tőkén és szakértelmen alapuló agrárium újjáépítésével, a teljes vertikum felépítésével a térség az ország nemzeti jövedelemtermeléséhez hathatósan járul hozzá. A középszintű, piaci igényekhez igazodó szakképzés révén a megfelelő humán tőke kapacitás nem csak a barna- vagy zöldmezős beruházások megteremetéséhez nyújt stabil alapot, hanem a hosszú távú stratégiákban gondolkodni képes helyi termelés bázisát is jelenti. A kitűnő táji adottságokon és meglévő hagyományokon alapuló helyi termelés biztos jövedelmet, stabil megélhetést nyújt a térség valamennyi lakójának. A biokultúra fokozásával a térség az ország legnagyobb bioélelmiszereket kibocsátó területévé növi ki magát. Az új arculat felépítésével, a táji adottságok és lehetőségek kiaknázásával a terület a zöldipar/környezetipar egyik meghatározó központja lesz. A hulladékhasznosítás és a tájgazdálkodás dominanciája mellett a megújuló energiaforrásokban bővelkedő terület jelentős mértékben hozzájárul majd az alternatív energia felhasználás növeléséhez, bekapcsolva a helyi vállalkozásokat, közintézményeket és lakásokat az energiahatékony rendszerekbe. A megújuló energiák hasznosításával a vállalkozások jövedelmezősége hosszú távon jelentősen megnő, a lakosság költségei csökkennek, a közintézmények működése racionalizáltabbá válik. A turizmus az egész térség egyedülálló adottságaira építve stratégiai ágazattá növi ki magát. A Tiszató és a Nagykunság természeti adottságaira építve a térség a természetközeli és ökoturizmus bástyája lesz. A szintén unikális termál- és gyógyturizmus teljes vertikumának kiépítésével, az egymáshoz kapcsolódó és egymást kiegészítő egészségturisztikai szolgáltatások kifejlesztésével egyúttal a terület egészségturisztikai centrummá válik, sokoldalú lehetőséget kínálva a vidéki térségek a jövedelemtermelésbe való hatékony bekapcsolódására. A térség a Szolnoki és a Karcagi várostérségeken keresztül hozzákapcsolódik a Budapest – Debrecen fejlődési tengelyhez, stratégiai szerepet betöltve a logisztikában, híd szerepet betöltve a Tiszántúl és a Duna-Tisza térségei között. A hátrányos helyzetű társadalmi rétegek és települések integrációja révén a munka alapú és értékteremtő gazdaság válik a térség dinamizáló és egyben legfőbb kohéziós erejévé, amelyben a helyi civil szervezetek egymást behálózó tevékenységei áthatják egymást, jelentős többletet nyújtva az ott élőknek életminőségük javításában, az élhető környezet megteremtésében.

27

A térség fejlesztésének irányai és prioritásai a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció elgondolásai szerint, a térség speciális adottságaihoz és igényeihez igazodva kerültek kialakításra: Átfogó célok 1. Nagykunság, mint a hozzáadottérték alapú élelmiszergazdaság egyik központja

2. Természetközeli egészségturisztikai centrum

Stratégiai célok 1.1. Meglévő tudásbázison és táji adottságokon alapuló mezőgazdasági feldolgozóipar újraélesztése

Akciók 1.1.1. Mezőgazdasági feldolgozóipar fejlődésének erősítése 1.1.2. Állattenyésztés, halászat szerepének növelése 1.1.3. Gazdaságos méretű kertgazdálkodás 1.1.4. Élelmiszeripari kutatás-fejlesztési tevékenység ösztönzése 1.1.5. Szakember ellátás 1.1.6. Megközelíthetőség, elérhetőség javítása

1.2. Térség zöldipari arculatának erősítése

1.2.1. Megújuló- és bioenergia-hasznosítás 1.2.2. Erdők, energiaerdők telepítése 1.2.3. Hulladék újrahasznosítás

1.3. Meglevő ipari bázisok kihasználása 2.1.Egészségturisztika fejlesztések

1.3.1. Barnamezős területek újrahasznosítása, új telephelyek fejlesztése 2.1.1. Koncentrált wellness- és gyógyfürdőfejlesztés a kapcsolódó szolgáltatásokkal és egységes marketing kialakításával 2.2.1. Ökoturizmus fejlesztése 2.2.2 Túraközpont hálózat fejlesztése 2.2.2.1. Kerékpárút hálózat fejlesztés és kapcsolódás az EUROVELO hálózatba 2.2.2.2. Tisza-tó, mint integrált szabadidős és sportturisztikai központ 2.2.2.3. A kulturális turizmus fellendítése 3.1.1. Hagyományos vidéki mesterségek felélesztése, helyi termékek helyben történő felhasználása és termelői önszerveződés 3.2.1. Helyi vállalkozások támogatása (Szabad Vállalkozási Zóna) 3.2.2. Halmozottan hátrányos és leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatása

2.2. Tisza-tó integrált turisztikai fejlesztése

3.1. Önszerveződő vidéki társadalom 3. A vidéki térségek komplex felzárkóztatása

3.2. Leszakadó térségek felzárkóztatása

1. Nagykunság, mint a hozzáadott-érték alapú élelmiszer-gazdaság egyik központja 1.1 Meglévő tudásbázison és feldolgozóipar újraélesztése

táji

adottságokon

alapuló

mezőgazdasági

1.1.1 Mezőgazdasági feldolgozóipar fejlődésének erősítése Történelmi tény, hogy Magyarország, mivel kiváló természeti-táji és kulturális adottságokkal és hagyományokkal rendelkezik, a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás fellegvára, bástyája volt nem csupán a térségben (Kelet-Közép-Európa), hanem egész Európában (a kontinens egyik éléstárának számított hazánk, amelyet még a trianoni sokk után sem változott meg alapjaiban). A szocializmus évtizedeiben is stratégiai ágazatnak számított az élelmiszeripar, a sokáig erőltetett 28

nehézipari fejlesztés ellenére is. A rendszerváltoztatást és a piacgazdaságra való átmenetet követően értékelődött le az agrárágazat, a némileg átgondolatlan külföldi tőke bevonás, a nem megfelelő hazai támogatási rendszer, az uniós csatlakozást követően pedig az ellenérdekelt EU-s tagországok politikájának érvényesülése következtében. Magyarország agrárpotenciáljának jelenleg csak mintegy 10%-át képes kihasználni, ráadásul azt sem a legoptimálisabb módon. Jász-Nagykun-Szolnok megye kiváló adottságokkal rendelkezik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén: részben a jó minőségű és nagy kiterjedésű termőterület, részben a nagy kiterjedésű legelők, részben pedig megfelelő éghajlati viszonyai miatt (magas napsütéses órák száma, jelentős évi hőösszeg). Továbbá jelentős kapacitással rendelkezik a humánerőforrás területén, amely alapvetően a Karcagi Kistérségben jellemző. A területen érvényesül az ún. röghatás, ami azt jelenti, hogy az itt élő embereknek megvannak azok a kulturális hagyományai az agráriumban, ami több generációra visszamenőleg meghatározta a tevékenységüket, szakmájukat, sőt az identitásukat is. Továbbá az igényei és elvárásai is ehhez kapcsolódnak: nem mindegy, hogy milyen terméket fogyasztanak, mit „etetnek velük”, a megvásárolt termékeknek van-e kötődésük a lakóhelyükhöz, a saját „közegükhöz”. Fentiekből kiindulva és figyelembe véve az EU 2020, valamint a NEMZETI FEJLESZTÉS 2020 stratégiákban megfogalmazott célokat, a tervezési terület szempontjából elsődleges cél a mezőgazdasági termelés és –feldolgozás új alapokra helyezése, szerepének növelése, segítségével a térség foglalkoztatásának jelentős bővítése, valamint a minőségi és magas hozzáadott érték tartalmú termék előállítás fokozása. Jelenleg az alapanyagok értékesítése képezi az agrárexportunk 75%-kát, mialatt a késztermékek részesedése nem éri el a 20%-kot. Az arány megváltoztatása utóbbi növelésének irányában a fejlesztések fókuszába kerül megyei szinten is. Fontos célkitűzés, hogy teljes agrárvertikum épüljön ki a térségben, mindenekelőtt hazai tőkére alapozva. Ennek első lépcsője a minőségi alapanyag-termelés. Ez egyfelől, kisebb számban, magasan képzett szakembereket (agrármérnökök, agronómusok), másfelől, nagyobb számban, középfokú szakembereket és még nagyobb számban betanított munkásokat (pl. mezőgazdasági idénymunkásokat) igényel. Mivel az alapvető cél elsősorban nem a nagyüzemi termelés fokozása, hanem a mezőgazdasági KKV-k erősítése, fejlesztése, számuk növelése, ezért a támogatási rendszert is ehhez kell majd igazítani. Ebből adódó kiemelt cél az élelmiszeripari vállalkozások számának és részarányának a növelése (a jelenlegi részarány 25%-ról min. 30-35%-ra), valamint a régión belüli pozíciójuk megerősítése. Ennek a célnak az elérésére teljes körű agrárvertikum kiépítését kívánja megvalósítani a Karcagi Ipari Parkban a közeljövőben elindítandó projekt, amely uniós és hazai források bevonására is épít. Az Ipari Park területén – illeszkedve az Ökopark jelleg kialakításához, amelyben a hulladék újrahasznosító megvalósítása az egyik kiemelt cél (ld. részletesebben az 1.2. fejezetben!) – három ütemben valósul meg a projekt. Az első ütemben a helyben megtermelt gabonára alapozva malomipari vertikum épül ki. Ennek keretében két (bio)malom létesül, amelyek közül az egyik nagy teljesítményű, 100 t/nap, azaz 30.000 t/év kapacitásra képes és nem csak a kistérség, de még a távolabbi területeken megtermelt gabonák feldolgozására is alkalmas. A másik, ugyancsak biomalom, kisebb teljesítményű, igazodva a további, kisebb mennyiségben előállításra kerülő gabonafajtákhoz (pl. rozs, tönköly, köles, stb.), 30 t/nap kapacitással működik majd. A malmok nagykunsági lisztet dolgoznak fel, a technológiát ennek a feldolgozására alapozzák. Természetesen a hengerszékek átalakíthatók akár más fajták feldolgozására is am későbbiekben, a kapacitás pedig tovább növelhető az igényeknek megfelelően. A bio jelleg azért fontos, mivel stratégiai cél a biotermelés növelése a térségben (erről még részletesebben ld. később!). A malomiparra építve tészta- és sütőüzem 29

létesülne, valamint a késztermék előállításhoz szükséges csomagolóanyag üzem kialakítására is sor kerülne a projektben. Így a teljes mértékben helyi alapanyagokból előállított termékek feldolgozottsági szintje elérné vagy megközelítené a 100%-ot. Fontos eleme a fejlesztésnek, hogy a felvásárlás a nagy élelmiszer-, áruházláncok kiiktatásával valósulna meg, mivel az üzem közvetlenül a termelőktől vásárolja meg a gabonát, előre kifizetve őket. Ezáltal hosszú távon is kiszámítható, biztos piacot nyújt a helyi termelőknek, méltányos felvásárlási árakkal ösztönözve őket a minőségi termelésre. Ezáltal a projektnek nem csak a magas foglalkoztatási hatása jelentős, hanem az adózási szabályok betartásával és betartatásával a feketegazdaság visszaszorításában is jelentős szerepet játszik. A 2. ütemben kerülne sor a hús- és tejipar beindítására, amelynek részeként hízómarha- és hússertés-tartás valósul meg első lépcsőben, továbbá részben tejelő szarvasmarha-tartás a tejtermeléshez kapcsolódóan. Ez utóbbinak a felvevő piaca részben a tiszafüredi tejüzem lenne, amely jelenleg jelentős részben import vagy más térségekből származó tejet hasznosít. A további tej felvásárlását pedig a helyben létesítendő üzem biztosítja majd. E mellett vágópont létesítésére is sor kerül, és a vertikum záró láncszemeként húsüzem kerül kialakításra. A harmadik ütemben zöldség- és gyümölcstermelő üzem létesül majd, amelyhez a helyi alapanyagtermelés ugyancsak elengedhetetlen. Ennek is megvannak a térségi hagyományai, sőt beindult fejlesztései, azonban ez a megfelelő szakértelem biztosítása miatt a projektnek csak a harmadik állomását képezheti. A biotermelés megvalósítása kiemelt cél ebben az ágazatban is, amelyhez kapcsolódik majd a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, tartósítás, hűtőházi kapacitás kiépítése, megfelelő minőségbiztosítási rendszer bevezetésével. A projekt közvetlen foglalkoztatási hatása kb. 200-250 fő, multiplikátor hatása révén azonban ennek kb. a tízszerese (ld. gazdák, termelők foglalkoztatása, új kertészetek beindulása, a térségi mezőgazdasági termelés újraélesztése). Fontos célkitűzés a klaszteresedés növelése, a meglévő együttműködések szerepének bővítése, valamint új klaszterek létrehozása. Továbbá az értékesítési lánc lerövidítésével a termelők érdekeltté tehetők a minőségi termelésben, tisztességes megélhetést és jövedelemforrást biztosítva számunkra. A térségben további projektek megvalósulásával is számolunk, amelyek ugyancsak jelentős hozzáadott-értéket képviselnek és egyúttal kitörési pontot is jelenthetnek az érintett települések számára: pl. gyümölcslé-feldolgozó üzem létesítése Kenderesen, kb. 2,5 md Ft-ból, vagy a Kunmadarason kialakítandó, gombatermesztési bázisra alapozott savanyítóüzem. Továbbá a már meglévő helyi jelentőségű termékek termelésének növelése, illetve marketingjének fokozása is fontos célkitűzés: pl. a kisújszállási rizstermesztés és –feldolgozás, a tiszafüredi tejüzem további fejlesztése (ez utóbbi innovációs képessége kiemelendő, pl. mikroszűrt tej előállítása, tejsavóból tejtermékek készítése, stb.), valamint a Kunhegyesen elindítandó savanyítóüzem illetve a 350 főt foglalkoztató húskombinát fejlesztése. A bioélelmiszerek nagyobb arányú termelése és feldolgozásuk, a bioterületek részarányának növelése mindenképpen megvalósítandó. Mivel Magyarország a potenciáljának jelenleg csak mintegy tizedét használja ki, amely elsősorban a gabonatermelés és a legelőterületek terén mutatkozik meg, fontos lenne a termesztés növelése, különösképpen a zöldség- és gyümölcságazatban. Magyarország részesedése az unió biotermeléssel érintett területeiből jelenleg mindössze 1,5-2%, és a hazai bioterületek aránya sem haladja meg a 2%-ot az összes mezőgazdasági termelés alá vont területből.

30

15.

ábra: A biogazdálkodásba bevont területek aránya az EU néhány országában és Magyarországon

Forrás: KSH

A biotermelés előnyei az alábbiakban foglalhatók össze:  Magyarország komparatív előnyökkel rendelkezik a viszonylagos alacsony bérszínvonal miatt, amely a megyében és a tervezési területen még inkább érvényesül,  a magas élőmunka igény miatt magas a foglalkoztatási hatása,  képzett szakembereket is vonz, ami segítheti a fiatal, szakképzett munkaerő helyben maradását,  a biotermékeknek jelentős felvevőpiaca van itthon és az unióban is (jelenleg exportra kerül a teljes mennyiség 90-95%-a),  a lakosság körében növelhető a minőségi termékek iránti igény,  javítható a lakosság egészségi állapota (a biotermékek magasabb tápanyag- és lényegesen alacsonyabb méreganyag tartalma miatt). Egyedüli hátrányként az átállás nehézsége fogalmazható meg, mivel több évig tart a biotermelésre való átállás, amely alatt a jövedelmezőség átmeneti csökkenésével kell számolni. Prioritást kell, hogy élvezzen az agrármarketing tevékenység növelése, hatékony marketing eszközök alkalmazása. Itt gondolnunk kell az egységes, összehangolt marketing tevékenység kialakítására, továbbá a térségi brandek, márkavédjegyek megjelenésére (pl. kunsági liszt, füredi tej, stb.), amelyek a térség üzleteiben külön polcon kerülhetnének felkínálásra, vagy külön márkabolt hálózat is kialakítható. 1.1.2

Állattenyésztés, halászat szerepének növelése

Hazánkban az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlya a rendszerváltozást követő két évtizedben teljesen felborult utóbbi javára. A felvásárlás bizonytalansága, az állatbetegségek, valamint a tartás nehézségei és a nem kielégítő mértékű támogatások miatt sokan tértek át a növénytermelésre vagy hagytak fel a mezőgazdasági termeléssel. 31

A teljes agrárvertikum kiépítéséhez, a meglévő üzemek kiszolgálásához, valamint a táji-térségi adottságok hatékonyabb kihasználásához mindenképpen szükség van az állattenyésztés szerepének növelésére. A vertikum legelső lépcsője az alapanyag-termelés, amely itt egyfelől az élőálltat-tartást jelenti: a szarvasmarha-állomány növelése lenne indokolt (legalább 30.000 szarvasmarha tartása), amely nem csak a húsipar, hanem a tejipar igényeit is képes lenne kiszolgálni. Utóbbit részben a már működő tejüzemek (pl. Tiszafüred) kiszolgálásával, részben új üzemek létesítésével. Másrészt a sertéstartás szerepét is fokozni kellene, amely mellett a tojótyúk tartás is kiemelendő. A biotermelés szükségessége itt is jelentős, amely részben függ a hasznosított takarmány minőségétől. Ezért szükség van a takarmánytermelés növelésére, valamint a biogazdálkodás megvalósítására ezen a téren is. A már említett karcagi bázison ez is megvalósulna, kiegészítve a külföldi tulajdonú takarmánykeverő cég termelését. A hálózatosodás és az együttműködés ebben az ágazatban is kiemelten fontos lenne, amelyre vannak jó példák, illetve elképzelések: pl. a Bánhalmán megvalósuló szarvasmarha- és hússertés-tartáshoz kapcsolódna a kenderesi húsüzem felépítése, vagy Kisújszálláson meglévő juhtartáshoz szükség lenne feldolgozóüzem kialakítására, Kenderesen és Kunmadarason a tojótyúkok számát kívánják növelni, valamint a karcagi szarvasmarha-tartás kapcsolódna a tiszafüredi tejtermeléshez is (ld. az előző fejezetben!). Az állattenyésztés esetében is kiemelendő a hazai és a tájspecifikus fajták tartásának támogatása, amely fontos prioritást kell, hogy élvezzen a következő uniós ciklusban. A halászat és halgazdálkodás szerepe külön kihangsúlyozandó a térség potenciálját tekintve: erre konkrét elképzelések vannak Abádszalókon és Tiszafüreden, ahol mesterséges tavak kialakításával kívánják a haltenyésztést meghonosítani. A halászatnak a hazai élelmezésben betöltött szerepe jelenleg elmarad a lehetőségektől, amelynek fejlesztése és a közétkeztetésben való szerepének növelése mindenképpen kívánatos lenne. A halgazdálkodás és az álltenyésztés más formáinak együttműködésére kínál ökológiailag fenntartható, modell értékű lehetőséget a táji potenciál kihasználásával az akvapónia, amelyre a tervezési terület egészét tekintve jó lehetőség kínálkozik. A halgazdaság további előnye, hogy magasan képzett szakembereket is vonz (pl. halszaporítás), továbbá összekapcsolható a turizmussal (ld. horgászturizmus!). A tájhasználatot vizsgálva megemlítendő még a vadgazdálkodás szerepének fokozása is. Az extenzív legelőterületek nagy számban állnak rendelkezésre a térségben (mindenekelőtt a karcagi kistérségben), amelynek hatékonyabb kihasználása kívánatos lenne a jövőben, szorosan kapcsolódva az állattartás szerepének növelésével, a gyepterületek hasznosításával, részarányuk növelésével. 1.1.3

Gazdaságos méretű kertgazdálkodás

A kertgazdálkodás hagyományai régmúltra tekintenek vissza. A birtokméretet tekintve ugyanakkor rendkívül kis méretű hasznosított földstruktúra jellemzi a térséget. Szükség lenne megfelelő méretű gazdaságok kialakítására, életképes KKV-k létrehozására, valamint a meglévők fejlesztésére. Mivel ennek az ágazatnak magas az élőmunka igénye, továbbá a feldolgozottsági szint növelése is könnyen, kisebb eszköz- és technológia-ráfordítással megvalósítható, ezért a fejlesztése, a termőterületek arányának növelése mindenképpen indokolt. Az ágazatnak jelentősebb hagyományai elsősorban a Tiszafüredi Kistérségben vannak (pl. dinnye – Tiszagyenda, meggy, barack, szőlő – Tiszaszőlős, paradicsom, burgonya – Kunhegyes, primőrtermelés – Kunmadaras, stb.), de több bázisa van a Karcagi Kistérségben is (pl. zöldségkertészetek, lekvárkészítés Karcagon, hagyma, paprika,. zöldborsó Kenderesen, stb.). A törpebirtokok helyett megfelelő méretű gazdaságok létrehozása lenne időszerű : a kertészetek esetében a 4 ha feletti gazdaságok kialakítása a cél. Természetesen fontos és 32

fejlesztendő a háztáji termelés rendszere, amely sok helyi lakosnak kínál jövedelem kiegészítést, amelyre alapozva bővíthető a helyi piacok kínálata és egyben bekapcsolható a közétkeztetésbe is. Ki kell emelni az üvegházi termesztés jelentőségét, amelynek kialakításához a terület kedvező adottságokkal rendelkezik. A megújuló energiaforrások (pl. biomassza, napenergia) hasznosításával fóliaházak, üvegházak létesíthetők (már működnek pl. Karcagon vagy Kenderesen), a meglévők tovább fejleszthetők. Karcagon hulladékhőre alapozott fóliaházakat kívánnak kialakítani a jövőben. A kertészeti gazdálkodás szerepének növelése nem képzelhető el a helyi piacok beindításának, a meglévők fejlesztésének megvalósítása nélkül. Szükség van valamennyi településen a helyi termékek bemutatásához szükséges piacterek kialakítására, további térségi vásárok tartására (egy-egy térségi központban a környező települések terméki is eljuthatnának), továbbá a közös marketing segítségével, több település együttműködésével a helyi termékek piaci pozíciói javíthatók. Az előző fejezetekben már említett helyi brandek, márkavédjegyek kialakíthatók ebben a szegmensben is: különösen fontos a helyi termelők összefogása az egységes minőségbiztosítás érdekében a márka kialakításához kapcsolódó piaci pozicionálás és a minőség garantálása érdekében. Ebben hasznos hazai példák állnak rendelkezésre (ld. erről még a 3.1. fejezetben!). Célkitűzés a kertészeti termékek feldolgozottság szintjének a növelése, hogy ne nyerstermékként, hanem feldolgozott állapotban kerüljön piacra a termékkör. Lehetőség van pl. helyi alapanyagokból készült lekvár, szörp, sajt, zöldség– és gyümölcslevek, stb. előállítására. Ehhez kapcsolódnának jelentősebb fejlesztések a jövőben: pl. savanyító üzemek Kunhegyesen és Kunmadarason, utóbbiban konzerváló üzemmel együtt, elsősorban a gombatermesztésre alapozva, valamint aszalóüzemek a gyümölcs- és részben a zöldségtermesztéshez kötődően, több településen is. A biotermelés jelentősége ebben az ágazatban még inkább fejlesztendő, mivel a jelenlegi termelés szerkezetében elenyésző a zöldség- gyümölcstermelés szerepe. 16.

ábra: A bioterületek megoszlása főbb növénycsoportok szerint az EU néhány országában és Magyarországon

Forrás: KSH A biotermékekre alapozva bioéttermek és bioszállodák létesíthetők, amelyeknek a turisztikai kínálatbővítő szerepe a jövőben még inkább előtérbe kerül (az ország első bioszállodája a térségben, Karcagon létesült, amelyhez bioétterem és biobolt is kapcsolódik). 33

A zöldségeknek és gyümölcsöknek a helyi közékeztetésben való részesedését mindenképpen fokozni kell, különösen a gyermekek étkeztetésében, a Nemzeti Vidékstratégiában is megfogalmazott célokkal összhangban („Egészséges helyi terméket a közétkeztetésbe” program). Továbbá a helyi éttermek, étterem láncok helyi élelmiszerekkel való ellátásának növelésére kell törekedni a jövőben, ehhez elvárt a magas minőség és a folyamatos termékellátás. Ennek érdekében fontos szerepe van a helyi termelői csoportok összefogásának, a TÉSZ-ek kialakításának és fejlesztésének. 1.1.4

Élelmiszeripari kutatás-fejlesztési tevékenység ösztönzése

A térségben nincs felsőoktatási intézmény, azonban van egy jelentős hagyományokkal rendelkező kutatóbázis: a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Karcagi Kutató Intézet (DATE AMC KIT). Az intézmény állami növénynemesítő telepként kezdte meg a működését, majd sokáig kísérleti intézetként funkcionált, egy ideig pedig talajművelési kutatóintézet jelleggel működött. Később a Debreceni Egyetemhez került, részben önálló gazdasági tevékenységet folytató intézményként, majd 2000-től a Debreceni Egyetem szervezeti rendszerébe integrálódott. Jelenleg alapvetően a nemesítési, agrotechnikai, talajtermékenységi, talajvédelmi, talaj-hasznosítási, talajművelési, juhászati, gyepgazdálkodási és vidékfejlesztési jellegű témakörök képezik a Kutató Intézet kutatási alapfeladatait. A K+F tevékenység köre az utóbbi évtizedekben kibővült, aminek eredményeként fontos és perspektivikusnak mondható kutatások kezdődtek a bioenergetika területén, valamint a talajok szénforgalmával kapcsolatos témakörökben is. A témakörök közül ki kell emelnünk a biomasszára alapozott komplex, kapcsolt hő- és villamos energia előállítása, szerves juhtrágya hasznosítás, multifunkciós mezőgazdaság lehetőségei, szennyezett területek hasznosítása kutatási területeket a jelen tanulmány tárgyát képező gazdaságfejlesztési prioritásokhoz való kapcsolódásuk miatt. További célként fogalmazható meg a más élelmiszeripari kutatóhelyekkel kialakítandó szoros együttműködés (pl. Debreceni Egyetem, Szolnoki Főiskola, nagykörűi Tisza Tájközpont Kht., stb.), valamint új irányok keresése a táj ökológiai jellegű hasznosításában. Utóbbihoz tartozik pl. a zárt rendszerű agrár-termékláncok kialakítása, mint amilyen a már említett akvapónia lehetősége (részletesen ld. az 1.2. fejezetben!). A kutatás-fejlesztés és innováció témakörébe tartozik a Tisza-tavi iszap sokoldalú hasznosítása. Ennek része az iszap biomasszaként, így energiatermelési célú hasznosítása, de meg kell említeni gyógyászati jelentőségét, valamint a mezőgazdasági területek javításában betöltött szerepét. 1.1.5

Szakember ellátás

Általánosságban elmondható, hogy a jelenlegi szakképzési rendszer térségi igényekhez történő hozzáigazítása lenne szükséges a jövőben. A legfontosabb célkitűzés a szakember ellátás terén a térségből részben hiányzó vagy nem megfelelő mezőgazdasági- és/vagy élelmiszeripari szakképzés kialakítása. A tervezési területen ugyan több helyütt is van agrár szakképzés (pl. Kunhegyes, Karcag), ám elsősorban gépészeti, gépész technikus szakembereket képeznek ezekben az intézményekben. A mezőgazdasági alapszakmák (pl. növénytermesztő, állattenyésztő, élelmiszeripari szakmák, stb.) oktatása a térségben egyedül Tiszafüreden valósul meg, ám szükség lenne több településen is a képzési paletta ilyen irányú bővítésére. Egyúttal szükség lenne felsőfokú szakképzés megvalósítására, szakképzési programok támogatására, továbbá a felnőttképzés szerepének növelésére, felnőtt-továbbképzés lehetőségeinek 34

megteremtésére, átképzési programok megvalósítására (pl. átképzésre olyan szakmákban, amelyekre nincs kereslet, vagy az általános gimnáziumi képzés utáni elhelyezkedés nehézségeiből adódó kiegészítő képzésekre). A környezetvédelem és a turisztika terén szükség lenne további szakképző műhelyek kialakítására a meglévők mellett, valamint a gyógy- illetve ökoturisztikai fejlesztésekhez elengedhetetlenül szükség lenne tovább szakmák képzésére is (pl. balneológus, gyógymasszőr, turisztikai ügyintéző, asszisztens, gasztroturisztikai szakemberek képzése, stb.). Az előző ponthoz kapcsolódóan meg kell említeni a Karcagi Kutató Intézet jelentőségét a felsőfokú szakember ellátásban: a Debreceni Egyetemmel és a Szolnoki Főiskolával együttműködve a leendő agrár- és gépészmérnököknek szakmai gyakorlati helyeket kínál az intézmény. Ennek további bővítése lenne szükséges a helyi vállalatoknál megvalósítandó szakmai gyakorlati helyek felkínálásával. A szakember ellátáshoz szükség lenne továbbá megfelelő képzésekre a vállalkozók részére, pl. vállalkozási alapismeretek, marketing technikák, vezetői készségek, stb. oktatásával. 1.1.6

Megközelíthetőség, elérhetőség javítása

Amint a helyzetelemzésben utaltunk rá, a térség megközelíthetősége általánosságban kedvezőtlen, a Kunhegyesi Járást tekintve pedig kifejezetten rossz. A térség közúton való megközelítése a leggyorsabb és a legbiztonságosabb is az M3 autópálya irányából. A 4-es országos főút és a 33-as, valamint a 34-es másodrendű utak fejlesztése elengedhetetlen, ezek fejlesztése a 2014-2020 közötti tervezési ciklusban előirányzott. Több a megközelíthetőség szempontjából rendkívül hátrányos helyzetű település jelzése alapján elmondható, hogy amíg a falvak, városok elérhetősége nem javul, addig nem is érdemes befektetésekben gondolkodni. Ezért a következő ciklusban alapvető célkitűzés, hogy minden településre legalább egy felújított úton lehessen eljutni. A következő uniós ciklusban megvalósítandó fejlesztések közül ki kell emelnünk az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós-kelet – Kisújszállás-nyugat szakaszának megépítését, valamint a FegyvernekPüspökladány szakasz előkészítését, a 34-es számú másodrendű főútvonal és a 3401-es számú Karcag-Kunmadaras összekötő út burkolatának felújítását, egyúttal az utóbbi főúttá minősítését, továbbá a Karcag-Kunhegyes közötti új összekötő út megépítését. Fontos fejlesztés lenne a Pusztataskony - Kisköre között új közúti Tisza-híd megépítése, amelyre várhatóan a ciklus végéig sor kerül. A közösségi közlekedés is jelentős fejlesztésre szorul. A vasútfejlesztések sorában a tranzitvonali Kisújszállás-Püspökladány vonalszakasz pályaépítés (V100.30) megvalósítása mellett fontos volna a mellékvonalak fejlesztése. Ezek között a Tiszafüred (Füzesabony) - Karcag és a Kisújszállás – Kál vasútvonalak felújítása időszerű, amelyeken egyúttal a járatsűrűség növelése és a menetrendnek a fogyasztói igényekhez való hozzáigazítása sem hanyagolható el. A helyközi autóbusz-közlekedés fejlesztése, különös tekintettel a települések hátrányos helyzetére és a megközelíthetőség hiányos vagy nem kielégítő voltára, mindenképpen jelentős célkitűzés. Ez vonatkozik mindenekelőtt a járatsűrűség fokozására, továbbá menetrendi ésszerűsítésekre. A közlekedés szempontjából fontos megemlíteni a kerékpáros közlekedés lehetőségeit, a kerékpárutak fejlesztésének jelentőségét. A térségben, a terület alföldi jellegéből adódóan is, sokan használják a kerékpárt, amelynek további térnyerése várható, sőt kívánatos cél. Ennek érdekében a tervezett fejlesztések között szerepel a Kisújszállás – Kenderes, a Karcag - Tisza-tó, valamint a Kunmadaras – 35

Berekfürdő (I. ütem) és a Tiszaörs – Kunmadaras (II. ütem) bicikli úthálózat kiépítése. A kerékpáros közlekedés turisztikai célú hasznosításáról ld. a 2.2. fejezetben! 1.2 Térség zöldipari arculatának erősítése 1.2.1

Megújuló- és bioenergia-hasznosítás

A megújuló energiaforrások hazánkban jelentős mennyiségben állnak rendelkezésre, amelyek hasznosítása még csak részlegesen valósult meg. Jász-Nagykun-Szolnok megye, különösen a vizsgált terület (a megye keleti területei), kitűnő adottságokkal rendelkezik pl. a napenergia hasznosítása terén, mivel magas a napsütéses órák száma (2.000 óra/év felett), illetve kedvező a globálsugárzás átlagos évi összege (4.500-4.600 MJ/m2/év). A napenergia hasznosítására programokat dolgoztak ki több helyen is, amelynek célja az alternatív energiaforrás helyi közintézményekben, valamint vállalatok intézményeiben történő hasznosítása. Kunmadarason a teljes lakossági és közintézményi energiaellátást naperőművel kívánják biztosítani, amelyre már befektetőkkel is rendelkeznek. Ennek terepe a jelenleg kihasználatlan (vagy csak kis részben hasznosított) volt katonai repülőtér mintegy 700 ha területe. A felmérések azt mutatják, hogy Magyarország jelentős biomassza potenciállal rendelkezik. Az összes biomassza tömege az országban 350-360 millió tonnát tesz ki, amelyből a megye részesedése jelentős, országos átlag feletti. A rendelkezésre álló terület nagyságát tekintve a megye 464.235 ha termőterülettel rendelkezik (beleértve az erdőket is), ami biomassza termelésre alkalmas, illetve hasznosított terület. 17.

ábra: Az összes rendelkezésre álló biomassza mennyiség energiatartalma megyénként

Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok megye statisztikai évkönyve 2008. A rendelkezésre álló biomassza energiatartalmát tekintve a megye országos átlag feletti kapacitásokkal rendelkezik, amelyből kimagasló a hasznosítható szalma energiatartalma (ld. a lenti ábrát!). 36

18.

ábra: A hasznosítható szalma energiatartalma megyénként

Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok megye statisztikai évkönyve 2008. A területen jelenleg több helyen is folyik a biomassza hasznosítása, viszonylag kis hatékonysággal. A jövőbeni fejlesztések mindenképp azt irányozzák elő, hogy a biomassza energetikai célú hasznosítása és a felhasználás hatékonysága is növekedjen. A Karcagi Ipari Parkba tervezett élelmiszeripari projekt részeként, eleinte kísérleti jelleggel, az állattartásra építve a főként állati eredetű melléktermékekből biogáz előállítása valósulna meg. Ezt a lakások és közintézmények fűtésére kívánják hasznosítani. A zöldáram előállítása során keletkező „zöldhő” (hulladékhő) is hasznosításra kerülne, pl. fóliaházakat tudnának vele fűteni. Tiszafüreden a hulladéklerakó fejlesztéséhez kapcsolódóan megvalósuló hulladék-újrahasznosítás kínál lehetőséget biogáz előállítására, amelyet ugyancsak lakások és közintézmények fűtésére használnának fel. A biomassza hasznosításának kockázataival, hátrányaival azonban számolni kell, mint pl. a költséges és nehezen megoldható logisztika (mivel nagy kiterjedésű területen lehetséges az energianövények termesztése), valamint az energianövények rendkívül agresszív természete, aminek következtében, ha egy terület ráállt az ilyen célú hasznosításra, utána már az újbóli mezőgazdasági célú termelés azon a területen szinte lehetetlen. Az energianövények hasznosítása számottevő, ám a térségi potenciál még jelentős lehetőségeket hordoz magában (erről részletesebben ld. a következő fejezetet!). Ugyancsak jelentős potenciállal rendelkezik hazánk a geotermikus energia terén, amelyből az Alföld részesedik a legnagyobb mértékben. Ezen belül a megye és annak különösen a keleti, tervezési szempontból érintett területei számottevőek. A geotermikus energia hasznosítása azonban rendkívül költséges technológiát kíván meg és a megtérülése a többi alternatív energiaforráshoz képest meglehetősen hosszú időtávban lehet reális. Emiatt földhő hasznosítására csak uniós források igénybe vétele esetén van lehetősége a településeknek, azon belül is csak a jelentősebb városoknak. Egyelőre ilyen jellegű projektben a térségből egyedül Karcag gondolkodik, amely már teljes előkészítettségi stádiumban van. A város közintézményeinek fűtési energia és melegvíz ellátását ennek az energiaforrásnak az igénybevételével kívánja a jövőben megoldani. 37

A szélenergia potenciál ugyancsak jelentős a megyében, amelynek hasznosítására jelentősebb fejlesztéssel egyelőre csak Kisújszállás vállalkozik, magántőke bevonásával: az Alerion Hungária Kft., amely komoly szakmai tapasztalatokkal rendelkezik ezen alternatív energia hasznosítása terén Magyarországon, szélerőmű parkot kíván létrehozni. Hasonló létesítményeket működtet már több helyütt is az országban (pl. Bábolnán vagy Mosonmagyaróváron), illetve új parkokat kíván létrehozni másutt is (pl. Dunaföldváron). Ebben a fejezetben kell szólnunk az akvapóniáról, mint a zöldgazdálkodás és megújuló energiafelhasználás egyik lehetséges területéről, amelynek kitűnő lehetőségei adottak a térségben. A halászat, mint kiemelt fejlesztési prioritás az állattenyésztési ágazaton belül, szervesen kapcsolódik a nem kemikáliákon alapuló növénytermesztési rendszerhez. A folyamat során képződő biomassza pedig kitűnően alkalmas bioenergia hasznosítására, amellyel a termelőegység teljes energiaellátása biztosítható, sőt az előállított zöldenergia más célra is hasznosítható. Ennek a rendszernek a lényege a zárt rendszerben történő agrár-terméklánc kialakítása, amelyből hasznosítatlan hulladék nem keletkezik. Egy amerikai cég, amely a program atyja, jelentkezett befektetőként a térségben, azonban egyelőre még csak próbálkozások történtek. Mindenesetre a program komoly lehetőségeket rejt magában a térség számára a zöldipar fejlesztésére. 1.2.2

Erdők, energiaerdők telepítése

Az erdők részesedése a mezőgazdaságilag hasznosítható területekből meglehetősen alacsony, a megyei átlag mindössze 7,7%, szemben az országos 26,1%-kal, mivel döntően jellemzően száraz, vízhiányos alföldi térségről van szó. A Nagykunság – Tisza-tó területe a megyeéhez mérten kevésbé vízhiányos, jelentős mezőgazdasági célból hasznosítható területek állnak rendelkezésre, amelyek erdősítése fontos célt képez. A megye és a térség jelentős mértékben képes hozzájárulni a Nemzeti Erdőprogramban és az OFTK-ban is megfogalmazott célkitűzéshez: a jelenlegi 20% erdősültségi fok 27%-ra való növeléséhez. A régiós átlagszint jelenleg 15%, amihez közelíteni kell a megyei átlagot a következő ciklusban. Az erdők telepítésében a tájjellegű fásításnak fontos szerepe van, mindenekelőtt a tájba illő, őshonos fafajokat kell telepíteni a program keretében. Az erdősítési, fásítási programban fontos szerepet kell betöltenie az élőhely-védelemnek, amelyhez kapcsolódóan szükség van ökológiai folyosók kialakítására, a természetközeli táj állapot megőrzésére (a kapcsolódást ld. a természetközeli turizmus programhoz később!). A mezőgazdasági termelésből kivont területek nagysága évről évre növekszik, amelyek alkalmasak lehetnek az energiaerdők ill. más energianövények telepítésére. Energiafűz telepítése már megvalósult több település határában - pl. Kenderesen, Tiszaderzsen, Tiszaszőlősön -, ennek a folytatása szükséges a jövőben. Ehhez a tevékenységhez jelentős támogatási forrás áll rendelkezésre az EMVA alapokból (Mezőgazdasági területek erdősítése), amelyhez még jelentősebb támogatások várhatók. Energiafű és energianyár telepítését és hasznosítását tervezi Tiszafüred is, amely rendelkezik a megfelelő nagyságú mezőgazdaságilag hasznosítható területtel. A másik jelentős energianövény a nád, amelynek hasznosítása elsősorban a Tisza-tóhoz kapcsolódik: energianád ültetvények vannak Abádszalókon (9 ha), amelynek a bővítése tervezett a jövőben. E mellett más települések is terveznek hasonló telepítéseket a következő időszakban.

38

1.2.3

Hulladék újrahasznosítás

A prioritások szempontjából a főirányon belül a következő ciklusban a hulladék újrahasznosítási program tűnik a legjelentősebb fejlesztésnek. Ebben szinte a térség valamennyi jelentősebb települése be tud és be is kíván kapcsolódni akár hulladéklerakó, akár hulladékbontó, akár komplex hulladék újrahasznosító létesítmények kialakításával. Természetesen fontos hangsúlyozni azt, hogy területi tervezésnél figyelembe kell venni – csakúgy, mint a fürdőfejlesztéseknél (ld. részletesebben a 2.1. fejezetben!) – a hulladékgazdálkodás egymásra épülésének és az egymást kiegészítő szolgáltatásoknak a jelentőségét. Tehát térségenként lehetőség szerint egy azonos funkciót betöltő hulladékhasznosító létesítését célszerű megvalósítani. Az első szintű hulladékfeldolgozás (hulladékbontó) terén fejlesztésben gondolkodik Kunmadaras, amely mindenekelőtt az elektronikai hulladékok hasznosítását tűzte ki célul. A település rendelkezik az Észak-Alföldi Régió Elektronikai Hulladékbontó Üzem komplex tervével, amelyet hasznosítani (értékesíteni) kíván konkrét befektetőre várva. Ennek helyszíne lehetne a korábbi szovjet katonai repülőtér (ennek többcélú hasznosításáról ld. még a turizmus fejezetekben!). Fontos összehangolni a fejlesztést a már beindult karcagi programmal, amelynek keretében a Karcagi Ipari Parkban integrált hulladék újrahasznosító üzem kialakítása kezdődött el. A fejlesztés kiemelt projekt részeként támogatást kapott, a beruházás összértéke eléri a 3,5 md Ft-ot, amelyhez 1,6 md Ft uniós és hazai támogatási forrás kapcsolódik. A beruházás eredményeképpen a mintegy 50 ha-os területen az üzemben 2013. őszétől már megindulhat a feldolgozás, amelyben eleinte mintegy 150 fő foglalkoztatására kerülhet sor. A német technológiával, de teljesen magyar tulajdonú vállalkozások beruházásaként megindult fejlesztés hazánkban a legkorszerűbb technológiát alkalmazza, amely Kelet-Magyarország valamennyi elektronikai (háztartási és ipari) hulladékát képes begyűjteni és feldolgozni. Ezen túlmenően akár más jellegű (de nem kommunális) hulladékok feldolgozására is alkalmas lesz a létesítmény, a fejlesztés/bővítés irányait a jövőbeni piaci lehetőségek és igények határozzák majd meg. A projekt a környezetgazdálkodás terén működő más vállalkozásokat is bevonzhat a térségbe, további munkahelyeket teremtve, illetve tovább erősítve a térség zöldipari arculatát. Az Ipari Park „Öko-park” jelleggel illetve céllal hasznosított részébe további zöldipari beruházások települtek: PET palack feldolgozó és újrahasznosító, üveghab-gyártó, valamint akkumulátor feldolgozó üzemek. Ezek a beruházások szintén európai szinten is kimagaslóan korszerűnek számítanak. Az Ipari Park „öko” jellegéhez kapcsolódik a már fentebb tárgyalt élelmiszeripari bázis is, mivel elsősorban biotermékek feldolgozására, valamint a kapcsolódó zöldenergia (biomassza) hasznosítására kerülne itt sor. Továbbá a terület egy részében (amely az önkormányzat tulajdonában maradt) környezetvédelmi mintaterület kerülne kialakításra, mintegy 40 ha-on, pihenőparkkal, tanösvénnyel, alacsony ár kategóriájú, de minőségi szálláshelyekkel (ez részben a fürdőfejlesztéshez is kapcsolódna), valamint a vizes élőhelyek megfigyelésére alkalmas létesítményekkel. A biogáz hasznosításáról fentebb már szóltunk, itt fontos megjegyezni, hogy a hulladékhasznosításhoz kapcsolódóan valamennyi telephely alkalmas lehet ennek az energiahordozónak az előállítására (tervbe vett a már említett karcagi beruházáson túl tiszafüredi létesítmény is a hulladéklerakóhoz és –hasznosítóhoz kapcsolódóan). Projektterv szintjén Abádszalók is gondolkodik PET palack feldolgozó üzem létesítésében, amely többszörösen is érvényesíti a környezetvédelmi szempontokat. Egyfelől a használatból kivont 39

palackok újrahasznosításával jelentős anyagmegtakarítás érhető el, továbbá mivel a Tiszán lezúduló hulladék hasznosítását tűzték ki célul a projektben, így a folyó tisztítása is megvalósulna, valamint a létesítmény az újrahasznosítás során keletkező gázt energetikai célból hasznosítaná (biogáz üzem létesítése). 1.3. Barnamezős területek újrahasznosítása, újak fejlesztése A térségben számos olyan telephely van, amelyben korábban, jellemzően még a ’90-es éveket megelőzően, jelentős ipari létesítmények működtek. Mivel a rendszerváltoztatást követően lehanyatlottak ezek az iparágak a beszűkülő piaci lehetőségek vagy a külföldi tőke megjelenése okozta konkurencia következtében, az ipari területek kiürültek. A hasznosításukra az elmúlt évtizedekben számtalan kísérlet történt, érdemi eredmény nélkül. Ennek oka részben a nem megfelelő megközelíthetőség, részben a szakemberek elvándorlása, részben pedig a térség periférikus helyzetéből adódó befektetői hiány, a helyi vállalkozások tőkeszegénysége és a helyi önkormányzatok eladósodottsága. A hasznosítatlan, barnamezős telephelyek az alábbiak (Északról Dél felé haladva): 1) 2) 3) 4) 5)

Tiszafüredi GANZ Hajó- és Darugyár, Tiszafüredi Richter Gedeon Gyógyszergyár üzemcsarnoka, NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. telephelye (tartályüzemekkel) Abádszalókon, egykori szovjet katonai repülőtér Kunmadarason, egykori MÉM Repülőgépes Szolgálat 82 hektáros ipari területe és létesítményei (pl. iparvágány) Kenderesen, 6) a korábban 1.400 főt foglalkoztató BHG gyár (későbbi VIDEOTON) telephelye Kunhegyesen. Fentiekről általánosságban elmondható, hogy az évek óta üresen álló létesítmények őrzése, vagy egyes helyeken a kármentesítési munkálatok (pl. Kunmadarasi repülőtér) költségei jelentősen megterhelik az önkormányzatok költségvetését, továbbá rontják a településképet és ezzel együtt a lakosság közérzetét. A létesítmények üzemeltetése akár az eredeti funkciójuknak megfelelően (kivétel ez alól a kunmadarasi repülőtér, ahol ennek a jövőben már nincs relevanciája), akár más, pl. élelmiszer- vagy zöldipari célú hasznosítás keretében mindenképpen időszerű. Humán erőforrás oldalról azért, mert az egykori szakemberek már többnyire kiöregedtek, az utánpótlás pedig akadozik, nem kis mértékben a motiváció hiánya miatt, így a fejlesztés ezen a téren is szükséges. Infrastrukturális oldalról pedig azért, mivel a létesítmények már olyan mértékben leromlott állapotban vannak, hogy a hasznosításuk lassan már nem is lehetséges (legalább is jelentős bontási költségek nélkül). A Szabad Vállalkozási Zóna kialakítása kínálhat erre hosszabb távon megoldást, amelynek részletezését ld. a 3.2.1. pontban! A Kunmadarasi Repülőtér hasznosítására komplex projektterv készült, amely elsősorban a turisztikához kapcsolódik, így kifejtését ld. a 2.2. fejezetben! Külön említést érdemelnek azok a vállalkozási területek, amelyek hasznosítása már folyamatban van, és amelyek mintául is szolgálnak a jövőben a még üresen álló barnamezős övezetek számára.

40

Az 1.1. és az 1.2. fejezetekben már részletesen elemeztük a térség egyetlen jelentősebb, hasznosítás alatt álló ipari telephelyének, a Karcagi Ipari Parknak a fejlesztését. Az ipari park, bár ténylegesen zöldmezős beruházásként jött létre, egyfajta mintaprojekt a többi terület számára, legfőképpen az új utak keresése, a tájba és a térségbe illeszkedő zöldipari tevékenységek megvalósítása miatt. Itt fontos megjegyezni, hogy a parkban ideiglenes telephely engedéllyel rendelkező vállalkozások is működnek, amelyek azonban nem tudnak betelepülni a magas építési költségek miatt. Ezek sorában olyan hazai vállalkozások vannak, amelyek tevékenysége vagy nagy zajterheléssel és környezetszennyezéssel jár (pl. Volán), vagy jelentős helyigényük van (pl. szállítás, fuvarozás). A telephelyük fejlesztéséhez jelentős támogatásra van szükségük, amely a következő uniós ciklus kiemelt prioritása kell, hogy legyen. E mellett említésre érdemes a karcagi volt laktanya hasznosítása: a területre 15, a legkülönfélébb profillal rendelkező (autószerelő, gabonatároló és –forgalmazó, bútorgyártó, lakatosüzem, forgácsoló, stb.) vállalkozás települt be. Ezeknek a cégeknek az infrastruktúra-fejlesztés segítségével történő kiszolgálása a cél a közeljövőben. Ez három ütemben valósul meg: elsőként a meglévő szennyvíztisztító felszámolására és új, korszerű kiépítésére van szükség a telepen belül. Ezt követően az ivóvíz hálózat kerül kiépítésre, majd a 3. ütemben a telepen belüli úthálózat felújítása valósul meg. Kunhegyes rendelkezik egyfajta mini ipari parkkal (volt benzinkút területén), amely 27 ha közművesített területet jelent. A cél elsősorban olyan vállalkozások betelepítése, amelyek nagyszámú, max. középfokú végzettséggel rendelkező munkaerőt kötnek le (jelenlegi tervek szerint többek között toalettpapír-gyártó, ásványvíz hasznosító, savanyító, valamint szeggyártó üzemek létesülnének).. Az önkormányzat feltételül szabja a betelepülni kívánó cégek részére a min. 20 fő foglalkoztatását (természetesen helybeli vagy környékbeli lakosok közül). További cél zöldipari vállalkozások vonzása a területre, illeszkedve a térség új arculatához.

2. Természet-közeli egészségturisztikai centrum 2.1 Egészségturisztikai fejlesztések 2.1.1

Koncentrált wellness- és gyógyfürdőfejlesztés a kapcsolódó szolgáltatásokkal és egységes marketing kialakításával

A helyzetelemzésben kitértünk arra, hogy a térség rendkívül kedvező adottságokkal rendelkezik a termálvíz hasznosítása terén. Ehhez kapcsolódóan több helyen sor került a hévíz gyógyvízzé minősítésére, amelynek révén a meglévő létesítmények gyógyfürdőkké alakultak át, vagy eleve ilyen céllal jöttek létre. Fontos azonban megjegyezni, hogy a térségben több helyen is hasonló funkciójú és hasonló szolgáltatásokat kínáló termál- és/vagy gyógyfürdők kialakítására került sor, illetve tervezett a jövőben. A fürdők összehangolt, a térszerkezethez igazodó és a piaci igényeket és lehetőségeket figyelembe vevő fejlesztése mindenképp indokolt. A fürdők fejlesztése az első Széchenyi Tervben élvezett prioritást, a mostani fejlesztési tervekben (így az OTFK 2020-ban és a megyei tervben) nem szerepelnek a fő fejlesztési irányok között. Ennek ellenére a térség egyik fő turisztikai vonzereje jelenleg is és a jövőben is a termál- és gyógyturizmus. A hangsúlyoknak azonban át kell kerülniük más területekre az eddigiekhez képest.

41

A térségben (a Tisza-tavi településeket nem számítva) 3 jelentősebb gócpontja van a fejlesztésnek: a Berekfürdőn üzemelő és regionális jelentőségű gyógyfürdő, amely jelen állapotában nem alkalmas a téli üzemelésre, a Kisújszálláson 2012. nyarán átadott létesítmény, valamint a Karcagra tervezett, 70%-os készültségi fokig elkészült fürdő. A három létesítmény alkalmas lehet arra, hogy egymásnak komplementer szolgáltatásokat nyújtson, ezzel téve vonzóvá egymás számára is a fürdők hasznosítását. A komplexitásnak, gondolva itt a holisztikára, vagyis a test és lélek harmóniáját megteremtő teljes regenerációra, az ehhez kapcsolódó szolgáltatások kiépítésére, nem feltétlenül létesítmény-, hanem inkább térségi szinten kell megjelennie. Például a wellness és az arra felfűzhető valamennyi szolgáltatás (beleértve pl. az életmód terápiát, a dietetikát, táplálkozási tanácsadást, stb.), a gyógyászat (beleértve a nem vízi jellegű, hanem pl. reumatológia, urológia, fogászat, stb. kezeléseket), az úszásoktatás, egyéb vízi sportok (pl. vízilabda), más-más fürdőhöz kapcsolódna, így nem egymástól elvinné, hanem a térségbe vonzaná, és a minél hosszabb tartózkodási idő eltöltésére ösztönözné a turistákat. A kisújszállási Kumánia 11 pontos gyógykezelése a teljes spektrumát lefedi a gyógyászatnak, pályázni kíván az országos jelentőségű gyógyfürdő címre. Berekfürdőn a szezonalitás kiküszöbölésére fedett medencék kialakítása tervezett, Karcag pedig a fürdő kialakítása mellett szálláshelyfejlesztésben is gondolkozik. A szálláshelyek esetében nem csak a magasabb igényeket kielégíteni képes szállodai szolgáltatás kialakítására kell törekedni, hanem fontos az ifjúsági szálláshelyek, apartmanok, falusi turizmushoz kapcsolódó szálláshelyek és vendégházak, valamint a kempingek fejlesztése is. Tiszafüreden már csírájában létezik a fentiekben vázolt program, amelynek keretében nem pusztán gyógyfürdő fejlesztés megvalósítása a cél, hanem a település, mint egészségturisztikai központ jelenne meg a termékpalettán. Erről még ld. később a következő fejezetben! Az összehangolt fejlesztések megvalósításához mindenképp szükség van integrált térségi marketing rendszer kialakítására, egységes gyógyturisztikai arculat kialakítására. Ez mindenekelőtt a Karcagi Kistérségre vonatkozik, amelyben a három említett település szoros együttműködése szükséges. A teljes turisztikai marketing megújítására is szükség van: az infokommunikációs csatornák nagyobb mértékű használatára, közös turisztikai weboldalak kialakítására, keresztmarketing alkalmazására, továbbá közös információs irodák létesítésére. A helyi jelentőségű fürdőfejlesztési program is említést érdemel, amelynek sorában Tiszaörs és Kunhegyes emelhető ki, azonban ezek jelentős turisztikai potenciált nem jelentenek. Elsősorban arra alkalmasak, hogy a településre látogatóknak alternatív szórakozási, rekreációs lehetőséget kínáljanak. A szakképzés összehangolt, térségi igényekhez igazodó fejlesztésének szükségességéről már az 1.1.5. fejezetben szóltunk. Itt kell azonban megemlíteni, hogy a fentiekhez mindenképp szükség van kapcsolódó képzések megvalósítására, mint pl. balneológus, masszőr – gyógymasszőr, dietetikus, táplálkozási szakértő, turisztikai szervező-ügyintéző, úszómester, stb., mivel ezeknek a szakembereknek a hiányában a kiépítendő szolgáltatások nem működtethetők.

42

2.2 Tisza-tó integrált turisztikai fejlesztése 2.2.1

Ökoturizmus fejlesztése

A Tisza-tó Magyarország egyik kiemelt turisztikai látványossága, amely sokoldalú turisztikai termék, attrakció megjelenítésére alkalmas. Hamarosan megszületik a Tisza-tó törvény, amely az egész mikrorégió számára átfogó, komplex szabályrendszert jelent majd, ami – többek között a Balaton törvény mintájára - egységesen kezeli a tó és a térség problémáit vízügyi, turisztikai, gazdaságfejlesztési, környezeti és természetvédelmi, valamint világörökség szempontból. Továbbá megalkotásra kerül a Tisza-tó Nemzeti Program is, amelynek az egyik fő feladata a 2014-2020-as időszakra vonatkozó tervezések támogatása. Ez utóbbi felügyeleti szerve a Tisza-tó Nemzeti Programiroda, amely már meg is kezdte a működését. Az alapvető kívánalom tehát a térség fejlesztését illetően mindenekelőtt az összehangolt, megyehatárokon átívelő, egységes turisztikai arculat kialakítását elősegítő, komplementer beruházások, egymásra épülő turisztikai attrakciók és szolgáltatások kialakítása. A 2014-2020-as tervezési időszakban termál mikrorégiót kívánnak kialakítani, amely a szolgáltatások települések közötti elosztását jelentené a termál-, gyógy- és ökoturizmusra egyaránt alapozva. Ennek sorában alapvető fontosságú, hogy a már megvalósult fejlesztésekhez kapcsolódjanak a további projektek. Tiszafüred és Poroszló között az eddigi együttműködés erősítése tervezett: itt mindenekelőtt a már megépült poroszlói Ökocentrumhoz való kapcsolódás a cél a fejlesztések tervezésekor, az új szolgáltatások kialakításakor. Pl. a Tiszafüreden meglévő kalandpark programkínálatának összekapcsolása az Ökocentrummal, közös vízi tanösvények kialakítása, gondozása, fejlesztése, a horgászturizmus összehangolt fejlesztése a két településen, egészségügyi szolgáltatások kínálata. Ez utóbbiban Tiszafüred nyújtaná a kínálatot a meglévő (pl. reumatológia) és az újonnan kialakítandó egészségügyi kezelések révén, míg Poroszló például a gyógyfürdőt fejlesztené tovább. Nem biztos, hogy érdemes Tiszafürednek a gyógyfürdő olyan irányú fejlesztése, amely a Poroszlón már meglévő szolgáltatások kialakítását célozná (pl. fedett medencék kialakítása). Előbbi egyes olyan élményelemek megvalósítását tűzte ki célul, amelyek pl. Poroszlón nem találhatók meg. Tiszafüred a jövőben, mint egészségturisztikai központ jelenne meg a térségben. Ezt azt jelenti, hogy a fürdőhöz kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások kiépítése valósulna meg a településen (tehát elsősorban nem fürdőfejlesztésben gondolkodnak). A magántőkével létrejött és jól működő reumatológiai kezelések mintájára további egészségügyi kezelések épülnének ki (pl. urológia, gyógymasszázs, fogászat, táplálkozási tanácsadás, dietetika, életmód tanácsadás, fitnesz programok, stb.), amelyeket nem csak az idősebb korosztály, hanem a fiatalok is igénybe tudnak venni. Erre épülne a kezdeményekben már meglévő gyógyászati turizmus: sokan költöznek ide más településekről, az ország más térségeiből, sőt még külföldről is azzal a céllal, hogy a gyógyászati kezeléseket itt helyben, relatív alacsony áron igénybe tudják venni, amelyeket a társadalombiztosítás részben vagy egészében finanszíroz. A gyógyászati turizmusra országos szinten is jelentős igény mutatkozik (ld. például az osztrák határ menti településekre átjáró külföldi pácienseket), amelyben a térség komparatív árelőnye (alacsonyabb bérek, de magas színvonalú szolgáltatások, meglévő hagyományok a gyógyászatban és a turisztikában) jelentősen meg tud mutatkozni. Egyúttal a gyógykezelések összekapcsolhatók közvetlenül is a gyógyfürdők kínálta szolgáltatásokkal, így számos vendég akár hossza időre is ellátogatna a térségbe, sőt a városban már arra is van példa, hogy az alacsonyabb megélhetési és ellátási költségek miatt külföldi nyugdíjasok (de belföldiek is) végleg ide 43

települnek. A város lakóotthonok felépítésével vonzza az egészségturisztikai szolgáltatásokra vágyó nyugdíjasokat, de akár családokat és fiatalokat egyaránt (pl. tartósan beteg, vagy fogyatékos ellátás kiépítése, folyamatosan gyógykezelésekre szorulók, sportolók, kezelése, stb.). Ezáltal a település lélekszáma (sőt még a környező településeké is) jelentősen megnövekedhet, és elsősorban az igényesebb rétegek letelepedése várható. Az egész Tisza-tó fejlesztését illetően kiemelten fontos az ökoprogram kínálat szélesítése, a természetközeli turisztikai fejlesztések előtérbe helyezése, támogatása. Ennek sorában kiemelt helyen szerepel a gasztroturizmus, amely egyaránt jelenti a bioéttermek létrehozását és a gasztronómia fejlesztését. Utóbbiban fontos szerepet töltene be a halászat lehetőségeinek jobb kiaknázása, a halételekkel és a halhoz kapcsolódó egyéb specialitásokkal a meglévő kínálat bővítése, valamint a biotáplálkozás előtérbe helyezése. Az ökoturizmus természetesen kapcsolódna a Tiszatóval relációban lévő más térségek kínálatához is, pl. a Hortobágyi Nemzeti Park fejlesztéseihez. Ebben szerepe lehet a hortobágyi kisvasútnak, a lovas turizmusnak, utóbbi fejlesztése a Tisza-tónál (sőt a Nagykunságban is, a pusztai táj kitűnő adottságaira alapozva) is fontos lenne, továbbá a nemzeti park hagyományőrző táboraihoz való kapcsolódásnak, vagy a kerékpáros turizmus fejlesztéseinek, lehetőségeinek összehangolásához (Tisza-tó és a Hortobágy kerékpáros összeköttetésének megvalósítása, fejlesztése). Ezen kívül fontos cél a közös ökoturisztikai marketing megvalósítása, a komplementer szolgáltatások megjelenítése. Mindehhez természetesen szükség van a képzés fejlesztésére, igényekhez való hozzáigazítására. A jövőben specializált turisztikai és vendéglátó-ipari szakemberek kell képezni, akár a meglévő humánerőforrás állomány egy részének átképzésével vagy továbbképzésével (pl. gasztro- vagy ökoturisztikai szakemberek, sport- és egyéb kapcsolódó ágazati turisztikai középszintű szakemberek képzése, stb.), illetve ilyen irányú képzéseket megvalósító szakközép/szakiskolák beindításával, vagy a meglévők kínálatának bővítésével. 2.2.2

Túraközpont hálózat továbbfejlesztése

Kérékpárút hálózat féjlésztés és kapcsőlódás az EUROVELO hálózatba A kerékpáros turizmus lehetőségeinek kiaknázása mindenképpen prioritást élvez az elkövetkezendő időszakban a térség fejlesztéseinek sorában. A Tisza-tó körbekerékpározására lehetőség van, mióta megvalósult a Tisza-tó körüli kerékpárút hálózat, amely egyben része az EUROVELO hálózatnak is. Erre a túraútvonalra ráépültek kapcsolódó szolgáltatások az elmúlt időszakban. Ezek fejlesztése és a Tisza-tó többi településének a meglévő hálózatba való kapcsolása azonban mindenképpen szükséges a jövőben. A térségen halad keresztül a 11-es jelű EUROVELO útvonal, amely érinti a Tisza-tó menti jelentősebb településeket is. A többi falunak (pl. Tiszaderzs, Tiszaigar Tiszaszentimre, stb.) a hálózatba való bekapcsolódására azonban mindenképp szükség volna, ezáltal is egységesítve a turisztikai fejlesztéseket. Továbbá néhány helyen csak a közút vehető igénybe a kétkerekűek használatára (pl. Abádszalóknál, vagy Tiszafüred és Poroszló között), ahol ugyancsak fontos a megfelelő minőségű és biztonságos kerékpárút megépítése. A túraközpontok további fejlesztése és a kapcsolódó szolgáltatások kialakítása valósulna meg a következő időszakban. Ezek többek között az alábbiak: kerékpáros szerviz állomások létesítése, közös

44

funkcióban pl. a Tisza-menti gátőr házakkal, öltözők, esőbeállók létesítése, további pihenőhelyek kialakítása. A kerékpáros turizmus fejlesztésének egyik eszköze kerékpáros versenyek rendezésének támogatása, amelyek nem csak a professzionális, hanem a hobbi célú kerékpározás igényeit is kielégítik, és nagyobb számban külföldi turistákat is a térségbe csalogatnak. Fontos a kerékpáros és a többi turisztikai szolgáltatás összekapcsolása: pl. az egészségturisztikai központok kerékpárral való megközelítése, a halastavakhoz vezető kerékpárutak kiépítése (horgászturizmussal való kapcsolat), a kulturális- és egyéb turisztikai programkínálat esetében a kétkerekűvel való elérhetőség biztosítása, stb. Ehhez kapcsolódóan a kerékpáros turizmus további népszerűsítésre szorul, amelyet hatékony marketingeszközök szolgálhatnak (pl. a települések weboldalain a kerékpáros programajánlatok kiemelt helyen való megjelenítése, közös turisztikai weboldalak, ahol a kerékpáros megközelíthetőség prioritást élvez, a tourinform irodák is kiemelten kezeljék a kerékpáros programokat, stb.). Szükséges továbbá a mobil (útvonal táblák, jelzések) és online marketingeszközök fejlesztése, továbbá kerékpáros „tanösvények” létesítése. Ez utóbbi segítségével a természetközeli táj nem sérül, ugyanakkor könnyebb elérhetőséget és élvezetesebb és egyszerűbb terepbejárást tesz lehetővé pl. a családok, kisgyermekesek, de akár az idősebb korosztály számára is. Tisza-tó, mint intégrált szabadidős és spőrtturisztikai közpőnt A Tisza-tó ökoturisztikai és természetközeli célú fejlesztése mellett mindenképpen szükséges – természetesen a tájképi jelleg és természetközeli állapot sérülése nélkül – az aktív- és sportturisztikai célú fejlesztés is. Ebben kiemelt szerepe van a meglévő szabad strandok fejlesztésének, amelyek nagyszámú turistát vonzanak, de csak abban az esetben, amennyiben a megfelelő színvonalú szolgáltatások kiépülnek a strandok környezetében (pl. kerékpáros megközelítés lehetősége, tiszta mosdók, illemhelyek, kiépített stégek, korlátok, mederkotrás, stb.). Abádszalókon a meglévő, nagy múltra visszatekintő és látványos fizetős strand fejlesztésére is szükség van, az öböl nyújtotta lehetőségek jobb kiaknázásával. Szükség van turisztikai attrakciókra, amelyek idecsalogatják a turistákat és a strand nyújtotta szolgáltatások mellett akár több napra is élményt nyújtó gazdag programokat kínálnak. Természetesen Abádszalók is építhet az Ökocentrumra (hasonlóan Tiszafüredhez), emellett azonban szükség van további attrakcióelemekre. Ilyen lehet pl. a rendezvényturizmus jobb kihasználása: nagyszabású, több napos Tisza-tavi fesztiválok szervezése, sportesemények megrendezése, további kalandos, élményt nyújtó attrakcióelemek megvalósítása, amely családok, kicsik és nagyok számára egyaránt élményt tud nyújtani. Az aktív turizmus a meglévő, ám nem kellőképpen kihasznált élményelemek, pl. motorcsónakos, evezős turizmus, sétahajózás, jetski, vízi sí, stb., további fejlesztését is jelenti. A térség ilyen irányú fejlesztéseinek a központja mindenképp Abádszalók kell, hogy legyen, amelynek szolgáltatásira felfűződve kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával (pl. minőségi, de alacsony áru turisztikai szálláshelyek kialakítása, falusi kézművesség bemutatása, tájházak kínálata, egyéb kapcsolódó programok, stb.) a többi Tisza-tó menti vagy közeli település is profitálni tud a bevételekből. Abádszalók egyben központja lehet a kishajózás nyújtotta lehetőségeknek, mivel a meglévő kikötő további fejlesztésével lehetőség nyílna az egész Tisza-tó vízibusszal való körbehajózására. Ehhez a beruházáshoz jelentősen tudna kapcsolódni Tiszafüred is, mivel az ottani hajógyár újraindítása lehetőséget teremtene pl. folyami kishajók, vízi buszok építésére, amelyet itt közvetlenül hasznosítani tudnának. 45

Az együttműködésen alapuló, egységes turizmus fejlesztés megmutatkozna abban is, hogy a térség a környező régiókkal erősítené a kapcsolatait. Pl. az akár egy hetes élményt nyújtó programkínálat része lehet a poroszlói Ökocentrum és Tiszafüred a gyógyászati célú turisztikai kínálatával. Szállás több helyütt is igénybe vehető, amelyek sorában ki kell emelnünk a már említett falusi turizmust, amely további településeknek is lehetőséget biztosít a turizmusba való bekapcsolódásra. Erre épülne rá Abádszalókon a sokszínű strand, amelyhez kapcsolódnának a fesztiválok, továbbá a borsodi gyógyvizek (pl. Mezőkövesd), valamint a Hortobágyi Nemzeti Park programkínálata. Így a térség fejlesztése tágabb dimenzióba kerül, több megyére kiterjedően (erről ld. még részletesebben a VI. fejezetben!). Mindezekkel másik fontos cél is megvalósítható: a szezonalitás mérséklése, mivel a szolgáltatások döntő része jelenleg szinte kizárólag csak a késő tavaszi – nyári – kora őszi (májustól októberig) tartó idényben vehető igénybe. A szabadidős és aktív turizmushoz is kapcsolódik a horgászturimus fejlesztése, mesterséges tavak kialakításával, illetve a meglévők hasznosításával, akár a Tisza-tótól távolabbi térségeiben is (pl. Kunmadaras, Tiszaszentimre, Tiszaörs, Nagyiván, stb.), amelynek révén további települések kapcsolhatók be a turizmus fejlesztési programba. Ehhez szükség van többek között a halállomány javítására, a horgászhelyek fejlesztésére (pl. árnyékot adó fák telepítésére, stégek kialakítására, a megközelíthetőség javítására, stb.), valamint a halászathoz kapcsolódó gasztronómiai termékek fejlesztésére is. Abádszalókon horgász skanzen kialakítása is tervezett. A Tisza-tó, mint turisztikai központ, kialakításához szükség van egységes marketing arculat megjelenítésére. Ebben nagyon fontos, hogy a programokhoz, fejlesztésekhez közös térségi kiadványok, saját weboldalak kapcsolódjanak , valamint olyan szolgáltatások jelenjenek meg, amelyek kizárólag a Tisza-tóhoz kapcsolódnak (pl. Ökocentrum, egészségügyi turizmus, gyógyturizmus és Tisza-tó, kishajózás, Tisza-tavi fesztivál, stb.). A marketing hatékonyságának fokozásában kiemelt helye van közös TDM szervezet kialakításának és fejlesztésének. Erre korábban voltak kísérletek, kis hatékonysággal. Jelenleg a Tisza-tavi Térségi TDM Egyesület nem működik, ennek újjáélesztése szükséges. A lovas turizmus lehetőségeit is ki kell aknázni a jövőben, kapcsolódva a Hortobágy által nyújtott szolgáltatásokhoz. A Tisza-tó térségében kialakíthatók lovas tanyák, kijelölhetők lovastúra útvonalak, lovas megállóhelyek, stb. A tó környéki vendéglátóhelyek számát növelni, a minőséget pedig fokozni kell. Jelenleg kevés étterem és minőségi vendéglátóhely működik a településeken, azok is rendkívül szezonális jelleggel (utóbbi a fentiekben ismertetett program segítségével kiküszöbölhető). Egyúttal a gasztronómia is fejlesztésre szorul, amelyből kiemelendő a halételek, a kapcsolódó specialitások és a biotermékek szerepének növelése, új termékek, helyi jellegű specialitások kifejlesztése. A gasztroturizmus összekapcsolható pl. a horgász-, a vadász-, de akár a gyógyturizmussal is. Utóbbinál a helyes étrend kialakítása, az életmódprogramok, életmód tréningek részeként fontos szerepet játszik (pl. hús helyett halételek, bioélelmiszerek, stb.). A lovas turizmusban megemlítendő ennél a témakörnél a gyógylovaglás nyújtotta lehetőség is. A vadászturizmusban rejlő lehetőségek még kiaknázásra szorulnak, bár ebben nem minden település érdekelt. Pl. Tiszafüred a természetközeli turizmus fejlesztésében gondolkodik, de másutt komplementer szolgáltatásként megjelenhet ez az ágazat is. A térségben elsősorban Abádszalók tervez ilyen jellegű fejlesztéseket, ám ki kell emelni a nagykunsági őzállományt illetve a nagyszámú apróvadat (pl. abádszalóki fácántelep), amely jelentős potenciált nyújt a vadászati céllal a térségbe látogatók számára.

46

A jövőbeni összehangolt Tisza-tavi fejlesztések sorában kiemelendő Kunmadaras és térsége kapcsolódása a programkínálat szélesítésében. Kunmadaras határában, mintegy 700 hektáros területen található az egykori szovjet katonai repülőtér, amelynek hasznosítása még várat magára. Mivel a terület eredeti funkciójának megfelelő hasznosítása a légügyi hatósági előírások és a kis reménnyel kecsegtető megtérülés miatt nem indokolt, a település elsősorban a látványturisztikai fejlesztésekben gondolkodik. A területen jelenleg is hazai és nemzetközi drag és gyorsulási versenyek folynak, amelyekhez időszakos jelleggel egyéb motoros és technikai sportversenyek kapcsolódnak (pl. gokart-, motorkerékpár versenyek, stb.). A Magyar Motorsport Szövetség elismert szakágává vált a Dragbike Szakág, amelynek ernyője alatt Európa bajnoki futamokat is bonyolíthatnak a helyszínen. A pálya hivatalos nemzetközi versenyek lebonyolítására azonban csak jelentős fejlesztést (pálya lecsiszolása) követően válik alkalmassá. Ennek megvalósításához azonban szükség van hatósági engedélyeztetésre, amely folyamatban van. Ezen felül a pályán található betonkordon tovább bővíthető, amelynek révén autóversenyek is megtarthatók lesznek a pályán. A fejlesztéshez szükség van továbbá korszerű beléptető rendszer kiépítésére, megfelelő és biztonságos lelátó építésére, a többnapos itt tartózkodást lehetővé tevő tisztálkodó egységek kialakítására, valamint a lebonyolításhoz szükséges közműfejlesztésekre (pl. elektromos áram, ivóvíz, szennyvízkezelés, stb.). A Tisza-tavi Hungarian Drag Aréna Projekt révén a terület multifunkcionális hasznosítása valósulhat meg a közeli jövőben. Az elmúlt 16 évben jelentős technikai sportág nőtte ki magát a területen (drag versenyek), amelynek a révén nagy versenyek alkalmával 30.000 néző is jelen volt már a pályán. A területen ilyenkor mintegy 3 nap alatt egész város épül fel, és amelyre kapcsolódó szolgáltatások (pl. pedikűr - manikűr, kiállítások, vásárok, családi vetélkedők, büfé, mobil illemhelyiségek, stb.) is települnek. Ez utóbbiak száma és tevékenységi köre jelentősen bővíthető még. A mobil konténerekből felépített kiszolgáló helyiségekkel euro-konformmá tehető az újságírók számára biztosított környezet, és magas rangú, európai szintű vendégek fogadására is alkalmassá tehető. E mellett kapcsolódó sportágak versenyei is megrendezhetők lennének itt: pl. drift, motokrossz, rally, gokart, stb., valamint kaszkadőrversenyek, bemutatók is szervezhetők. Továbbá a pálya alkalmas lehet autógyártó cégek tesztpályájának is: jelenleg nemzetközi autóbuszgyártó cég érdeklődik a telephely iránt, Kunmadaras azonban két másik helyszínnel verseng a lehetőségért. A pálya alkalmas más, nagy helyigényű és látványfunkciójú események megtartására: koncertek, nagy kiállítások, vásárok tarthatók meg. Jelenleg tervezés alatt áll a közel 2.000 település részvételével megtartandó gasztronómiai fesztivál. Valamint a Berekfürdővel való együttműködés keretében duatlon és triatlon versenyek kerülnek megrendezésre, amelyek száma és színvonala tovább fejleszthető. A projekt egyúttal kapcsolódik a Téli Tisza-tó Stratégiához, mivel a pálya hasznosításával 7 hónapon át kínálható programok valósíthatók meg (pl. a téli időszakban is tarthatók edzések, illetve kiállítások is). A terület egy része továbbá rekreációs területként is funkcionálhat, pl. szálláshelyek alakíthatók ki: a mintegy 1.300 lakás funkciójú épületből 1.000 lebontását követően 300 hasznosítható a továbbiakban rekreációs funkcióval, valamint konferenciaterem is felépíthető. A kulturális turizmus fellendítése A Tisza-tó fejlesztésében szerepet kell kapnia a kulturális turizmusnak is. Többek között feltétlenül említést érdemelnek a tájházak, amelyeknek a magyarországi hálózata felkerült az UNESCO Világörökség várólistájára. A tájházak fejlesztése, korszerűsítése mindenképpen kiemelt cél a következő időszak fejlesztéseinek sorában. Ide tartozik az abádszalóki Babamúzeum, a kunhegyesi 47

Néprajzi Gyűjtemény, a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum, valamint a Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház, de ide tartoznak Karcag és Kisújszállás tájházai és néprajzi múzeumai, valamint a kenderesi Horthy Családi Kripta, Tengerészeti Múzeum is. Utóbbi városban feltétlenül említést érdemel a Horthy-kastély, amelynek turisztikai célú hasznosítása és a Horthy örökség megfelelő gondozása alapvető érdeke nem csak a településnek, hanem az egész térségnek (sőt az országnak) is. Tiszafüred pályázott, de nem kapott támogatást a város határában található avar- és Árpád-kori település maradványainak a bemutatására, amelynek fejlesztése a következő ciklus prioritásai közé kerül majd. A kulturális turizmus fejlesztésének részeként szükséges az ún. atelier turisztikai termékfejlesztés: pl. kézműves, kulturális elemek összekapcsolása más programcsomagokkal, falusi porták kialakítása, fejlesztése, környezetük rendezése, továbbá a falusi turizmus fejlesztése garantált programkínálat kialakításával. Ezen kívül tematikus rendezvények, közös turisztikai programok, események kialakítása a cél, valamint a meglévő fesztiválok erősítése (pl. Abádszalóki Nyár, böllérfesztivál, stb.), közös Tisza-tavi fesztiválok létrehozása (pl. a 2013 őszén megvalósuló Tisza-tó EXPO, amely a hajózással, szörfözéssel, evezéssel, horgászattal, kerékpározással foglalkozó tematikus kiállítás és vásár), illetve a marketing tevékenység fokozása és fejlesztése (pl. térségi weblapok kialakítása, stb.). Ebben a fejezetben kell szólnunk továbbá a Nagykunság tervezési terület által érintett részének kulturális turisztikai fejlesztéséről is. Ennek sorában kiemelendő a tematikus programkínálatba illeszthető kunhalom-túra, a természetközeli tájak bemutatása, valamint a helyi kultúra részét képező roma kultúra és művészet interaktív bemutatása (pl. „roma tájházak” kialakításával). A várt bevételek eléréséhez elengedhetetlenül szükséges továbbá a tematikus marketing tevékenységek fejlesztése.

3. A vidéki térségek komplex felzárkóztatása 3.1 Önszerveződő vidéki társadalom 3.1.1

Hagyományos vidéki mesterségek felélesztése, helyi termékek helyben történő felhasználása és termelői önszerveződés:

A vizsgált térség alapvetően vidékies jellegű, a területen található 6 város együttes lélekszáma alig haladja meg az 50.000 főt, és a városok is döntően, hagyományosan mezővárosi jelleggel rendelkeznek. A vidékfejlesztést új alapokra kell helyezni a jövőben, amely igazodik a vidéki társadalom és gazdaság igényeihez és hatékony forrásfelhasználást biztosít a mind a piaci, mind a civil, mind a közintézményi szereplők számára. Ennek keretében kiemelten fontos a LEADER szemlélet új alapokra helyezése, megerősítése, illetve bizonyos területeken (pl. a Karcagi Kistérség egy részében, ahol a helyi akciócsoport jó ideje nem működik) annak kialakítása. Ehhez szükség van a helyi LEADER közösségek újjászervezésére, átgondoltabb támogatáspolitika megvalósítására, valamint lényegesen nagyobb mennyiségű forrás megnyitására és célirányosabb forrásstruktúra kialakítására. Az EU 2020 stratégiai programja kiemelten foglalkozik a CLLD-vel (community-led local development), mint a vidékfejlesztés kiemelt eszközrendszerével, amely a LEADER utódjának tekinthető. A tervezet szerint a vidékfejlesztési támogatások már nem korlátozódnak a falvakra, illetve nincs létszámhoz kötött limit, így valószínűsíthető az eddigi forráselosztás gyökeres átalakulása. 48

Az önszerveződésben fontos szerepet kap a hagyományokkal bíró kézműipari tevékenységek támogatása. Ezek körébe tartozik pl. a sajtkészítés, pálinkafőzdék kialakítása, házitészta-gyártás, lekvár főzés, a kunsági fazekasság, csipkeverés fejlesztése, népművészeti termékek körének bővítése, értékesítésük elősegítése, marketingjük fokozása, stb. E mellett a hagyományokkal bíró helyi termékek felélesztése, termelése és helyben történő hasznosítása is kiemelt prioritás a helyi gazdaságfejlesztésben. A meglévő tradíciókra alapozva ösztönözni kell pl. a helyi uborkatermesztést Kunhegyesen, a kapásnövények termelését és a virágkertészet Karcagon, a hagyma, a paprika és a zöldborsó termesztését Kenderesen, a meggytermesztést és lekvárkészítést Abádszalókon és Tomajmonostorán. Ezek mellett a már részben termesztett olajtök, mák, gyógynövények, valamint a saláta termelésének fokozása is kitörési pontot jelenthetnek térségnek. Természetesen mindehhez kapcsolódnia kell a helyi termékek minél magasabb szintű feldolgozásának, a minőségi termelésnek összhangban az 1.1. pontban ismertetett stratégiai célkitűzésekkel. Tehát a CLLD források felhasználásában mindenekelőtt olyan projektek támogatandók, amelyek nem csak a helyi termékek termelését, hanem azok magas fokú feldolgozását is elősegítik. A helyi termékek feldolgozására és értékesítési hálózat kialakítására számos pozitív példa áll rendelkezésre az országban több helyütt is. Ilyenek pl. a völgységi kajszi termelés (Kisvejke Térségi Gyümölcsértékesítő Szövetkezet), a Mórakert Zöldség - Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet (TÉSZ), valamint az izsáki Arany Sárfehér TÉSZ. A völgységi minta alapján három kistelepülés gazdái fogtak össze abból a célból, hogy maguk irányítsák a termelést, a feldolgozást és az értékesítést is, a nagy üzletláncoknak való kiszolgáltatottság, de egyúttal a piacra jutás esélytelensége nélkül. A tömörülés jelenleg 80 tagot számlál, termékeiket 3-4 nagyvállalat vásárolja fel, de előre garantált áron és mennyiségben. A helyi termelők nagy része eleinte mellékállásban végezte a termelést, majd idővel a jövedelmi szint növekedésével egyre többen át tudtak váltani a főállású foglalkoztatásra. Fontos, hogy a termelés illeszkedjen a tájhoz, helyi hagyományokon alapuljon, amelyek révén a fenntarthatóság hosszú távon is biztosítható. A magas minőség garantálására saját belső minőségbiztosítási rendszer működtetése szükséges (pl. kontárok, „potyázók” kiszűrése), amelyet a felvásárlók és a végfogyasztók is elvárnak. A magas minőség megköveteli az ökológiailag tudatos (lehetőség szerint bio-) termelési mód megvalósítását, amelynek magasabb az élőmunka igénye, ezáltal növeli a helyi foglalkoztatást is. A szövetkezés révén a termelők alkupozíciója javul a felvásárlókkal szemben, valamint kialakul a termékek közös reputációja, amely idővel saját márka (helyi, tájra jellemző brand) kialakítását teszi lehetővé. A fejlesztés további eredményeképpen saját hűtőházi és feldolgozó kapacitás épülhet ki, saját logisztikai rendszerrel, amelyhez a helyi önkormányzatok adókedvezménye is társulhat. A szövetkezet saját költségeinek finanszírozását a befizetett tagdíjak szolgálják, amelyek mértékét saját maguk állapítják meg. A szövetkezés egyúttal az egészséges, életképes méretű gazdaságok kialakítását is szolgálja (ld. a vonatkozó részt az 1.1. fejezetben!). A völgységi példa azt is bemutatja, hogy a termékek köre idővel szélesíthető (az eleinte csak kajszira fókuszáló termelésben megjelent az alma, a meggy, a cseresznye, a szilva és a szőlő is), további piaci részesedést biztosítva és ennek segítségével a több lábon állást is lehetővé téve a termelők számára. A szövetkezés további fontos eleme az egységes arculat kialakítása (illeszkedve a márkavédjegyhez), amelyhez hatékony és egységes marketing is társul. A projekt tehát nem pusztán, sőt nem is elsősorban az alacsonyan képzett munkaerő foglalkoztatását tűzi ki célul, hanem a minőségi termelés és a termelési folyamat teljes kézben tartása révén a magasabban kvalifikált munkaerőre alapoz (pl. 49

felsőfokú agrárszakemberekre is szükség van). Az önszerveződés során mindenképpen kiemelten fontos a helyi piacok újjáélesztése, valamint a meglévők fejlesztése, valamennyi településen. Ez magában foglalja új marketing lehetőségek kiaknázását is, amelyre ugyancsak vannak pozitív példák más térségekben. Pl. a helyi termékek népszerűsítésére szolgálhat a térség üzleteiben külön pult berendezése, vagy mintaboltok nyitása más városokban, akár a térségen kívül is. Ez utóbbira jó példa lehet a közeli Jászságban, jászboldogházai lakos által nyitott Delicatesse-jellegű üzlet Újpesten, „Már minálunk” névvel, amelyben jellemzően magas színvonalon jász termékeket árulnak. A helyi termékek termelésében fontos szerepe van a hálózatosodásnak, amelyre a fenti példák jó alapul szolgálhatnak. A hálózatosodás elengedhetetlen eleme a megfelelő információ áramoltatás, amelyben a modern infokommunikációs rendszerek, eszközök fontos szerepet töltenek be. A vidékfejlesztési támogatási rendszerben természetesen alapvető az alulról jövő kezdeményezések támogatása, amelyet minden eszközzel ösztönözni kell. Ebben is meghatározó szerepük van a CLLDknek. A hátrányos helyzetű térségek esetében a női foglalkoztatásra alapozott és egyáltalán a „nőközpontú” közösségfejlesztésre fókuszáló szemléletmód kialakítása kell, hogy eszközként megfogalmazódjon. Pl. a romák lakta térségekben, ha a nő dolgozik, nagyobb esélye van annak, hogy a megkeresett pénzt a család fenntartására fordítják. Továbbá ismert tény, hogy a nők a család- és így a társadalomszervezésben betöltött szerepük révén, különösen a hátrányos helyzet okozta frusztrációt figyelembe véve, nagyobb mértékben képesek helyi közösségek megszervezésére, a közösségek működtetésére, amelyek a vállalkozásfejlesztés céljait (pl. önfoglalkoztató anyák, családi vállalkozások alapítása, stb.) is szolgálják. 3.2. Leszakadó térségek felzárkóztatása A vizsgált térség – mint azt a fentiekben már megállapítottuk - összesen három járás területét öleli fel, valamint három kistérséget érint alapvetően. Utóbbiak alapján a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik a Tiszafüredi, de másik két terület (Karcagi és Törökszentmiklósi) is a hátrányos helyzetűek közé sorolandó. Települési szinten vizsgálva pedig elmondható, hogy a tervezési terület valamennyi települése (városok és falvak egyaránt) megtalálható a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet szerint meghatározott kistérségekhez tartozó települések listájában. Összefoglalóan elmondhatjuk tehát, hogy az érintett terület a leszakadó (perem) térségek közé tartozik, ezért a felzárkóztatás valamennyi település esetében indokolt akkor is, ha az alkalmazott eszközök területenként eltérőek. 3.2.1

Helyi vállalkozások támogatása (Szabad Vállalkozási Zóna)

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. januári közleménye alapján az ország 47 leghátrányosabb helyzetű térsége szabad vállalkozási zóna lesz. A térségből tehát a Tiszafüredi Kistérség érintett, amely a tervezési terület 13 települését foglalja magában.

50

19.

ábra: Szabad Vállalkozási Zónák Magyarországon

Forrás: TEIR adatbázis A kormányzat kiemelten támogatja ezeket a térségeket, az ott lévő településeket, elsősorban adó- és foglalkoztatást terhelő járulékkedvezményekkel, valamint célirányos pályázati támogatásokkal. A vonatkozó 27/2013-as kormányrendelet értelmében a szabad vállalkozási zónákba betelepült vállalkozások Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprész központi terhének keretére meghirdetett pályázatok alap- és kiegészítő támogatásain felül további többlettámogatásokat kaphatnak, valamint igényeiket célirányos pályázati támogatási rendszer útján is érvényesíthetik. Cél tehát a szabad vállalkozási zónáknak járó valamennyi kedvezmény kihasználása, amelyeknek a lehívásában valamennyi települési önkormányzat együttműködik majd a helyi vállalkozásokkal, segíti azokat a források minél hatékonyabb kiaknázásában. Új, elsősorban termelő vállalkozások betelepítését kell ösztönözni a térségbe, amelyek a meglévő tudásbázisra építenek. Felsorolásszerűen ezek lehetnek pl. az alábbiak:   



a fémmegmunkálás, gépipar, központjai: Karcag, Kunhegyes, Tiszafüred, Kisújszállás, stb., elektronikai ipar, Kunhegyes központtal (pl. Videoton gyár hasznosítása), élelmiszeripar, központjai: Tiszafüred – tejipar, halgazdaság, lúgos víz hasznosítás, Kunhegyes - húsipar, zöldségfeldolgozás, savanyító üzem, stb., Kunmadaras – zöldséggyümölcsfeldolgozás, ásványvíz hasznosítás, stb. megújuló energia-hasznosítás, pl. biomassza, hulladékhasznosítás (hulladék fa, -fém, mezőgazdasági hulladékok, stb.), amelyek nagyszámú élőmunkát kötnek le. Központjai: Abádszalók, Tiszafüred, Kunmadaras.

Mivel a szabad vállalkozási zóna cím az elnyeréstől számított 5 évig illeti meg a térségeket, így az uniós ciklus első szakaszában (2014 – 2017), amikor várhatóan a legtöbb és legnagyobb támogatási volumenű pályázatokat kiírják, jelentős előrelépést jelenthet a települések számára a program a felzárkóztatásban. 51

3.2.2

Halmozottan hátrányos és leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatása

A peremtérségekre jellemző problémák közül szinte valamennyi sújtja a vizsgált területet. Ezek közül a társadalmi-szociális jellegű problémák kiemelt helyen állnak: mivel rendkívül magas az inaktív népesség aránya (elsősorban az időskorúak és a munkanélküliek), ezért sokan szorulnak rá a különféle állami kiegészítő juttatásokra. Az időskorú népesség arányának növekedése országos probléma, amelynek kezelése meghaladja a régió erőforrásait, hosszú távon is arra van lehetőség, hogy az elöregedés folyamata mérséklődjön. A munkanélküliség csökkentése azonban rövidtávon is megoldásra vár, amelynek fókusza a gazdaságfejlesztés és ezzel összefüggésben a munkahelyteremtés. A térség sajnos azon régiók egyike, amely a nemzeti jövedelemhez kisebb mértékben járul hozzá, mint amennyit abból felhasznál a különféle segélyek, kiegészítő juttatások, nyugdíjak, stb. révén. Amint arra a fentiekben már többször is utaltunk, elsősorban olyan vállalkozások letelepítése és olyan ágazatok fejlesztése a cél, amelyek nagyszámú, alacsonyabban képzett (alap- és középszintű) munkaerőt tudnak foglalkoztatni. Ezért kiemelt prioritás a térségben a már hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés, továbbá a fémmegmunkáló- és gépipar. Egyben az is megfogalmazható igény, hogy bár a foglalkoztatási szintet mindenképpen növelni kell, de nem lehet cél a térségbe olyan transznacionális tőke bevonzása, amely vagy nem a termelésben érdekelt, vagy csak a nagyon alacsony szintű betanított- és segédmunkára alapoz mindenféle képzés és hosszú távú stratégiai gondolkodás nélkül. Utóbbi beruházásoknak nyilvánvalóan akadálya a térség (különösen a Tiszafüredi Kistérség) rendkívül rossz megközelíthetősége, a közutak állapota. A megkezdett és sikeres közmunka programokat folytatni kell, amelynek keretében pl. Kunhegyesen 250, Abádszalókon 900, Kunmadarason pedig 300 főt foglalkoztatnak, akik különféle közműfejlesztésekben (pl. úthálózat javítása, belvízrendszerek fejlesztése, illegális hulladéklerakók felszámolása, stb.) és az élelmiszer-termelésben (zöldségkertészet, gyümölcstermelés, bioélelmiszerek termelése, a közkonyhák ellátása, stb.) vesznek részt. A program révén megvalósítható a munkától már „elszokott” társadalmi csoportok reszocializációja, annak elérése, hogy sikerüljön a munkába való tartós visszatérésük. Ez mindenképpen elérhető, azonban világosan látni kell, hogy hosszú távon a közmunka program nem jelenthet valódi megoldást - annak ellenére sem, hogy 100% állami támogatást nyújt a helyi önkormányzatoknak -, mivel a cél a befektetett állami támogatás megtérülése, amely csak úgy érhető el, ha a közfoglalkoztatottak alkalmazása valódi termelő beruházásokban valósul meg. Ennek lehet egy formája a szociális szövetkezetek létrehozása, vagy nagyszámú munkaerőt megkötni képes, elsősorban termelő vállalkozásokban való foglalkoztatásuk. A program sikeressége feltételezi integrált helyi és térségi szintű képzések beindítását, amelyek olyan szakmákat nyújtanak a munkaképtelen felnőtt lakosság részére, amelyekre piaci igény mutatkozik. Ezek részben átképzéseket, részben pedig továbbképzéseket (pl. technikusi, érettségit is adó szakmai képzések, stb.) jelentenek. (A fiatalok szakmai oktatásának helyi igényekhez való igazításáról már a fenti fejezetekben szóltunk.) Továbbá szükség van az önfoglalkoztatás támogatására is, olyan képzések beindításával, amelyek segítik a vállalkozóvá válást (pl. vállalkozási ismeretek, alapvető adózási, pénzügyi, jogi és képzések, marketing, stb.). A halmozottan hátrányos helyzetű rétegek között speciális helyzetben vannak a romák, akiknek számaránya a térségben kimagasló (a Tiszafüredi Kistérségben 10%, a Karcagiban 8-9%). A legtöbb romát jellemzően az önkormányzatok vagy valamely közintézmény foglalkoztatja (38-40%), továbbá 52

nagy számban csak idénymunkát találnak maguknak. A körükben a legmagasabb az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők aránya, továbbá van olyan település, ahol a foglalkoztatási szintjük eléri a 100%-ot! Számukra tehát a fentieknél még speciálisabb foglakoztatási programok kidolgozása és megvalósítása szükséges. Ez egyrészt magában foglalja a hagyományos roma foglalkozások felélesztését (pl. szegkovácsolás, üstfoltozás, köszörűsség, vályogvetés, teknőfaragás, kosárfonás, stb.), amelyekre piaci igény is mutatkozik. Az igényes minőségi termékek pedig a helyi piacokon, kereskedelmi csatornák kiiktatása nélkül, kerülnének értékesítésre. A piacra jutást ösztönző programokat kell beindítani, valamint természetesen szüksége van a helyi piacok kialakítására, fejlesztésére a leghátrányosabb helyzetű településeken is. A társadalmi integráció elősegítését szolgálják a roma közösségi házak, amelyek különböző szolgáltatásokat nyújtanak a roma lakosság részére. Pl. oktatási programokat szerveznek, saját tanulószobákat alakítanak ki a nehézséggel küszködő roma diákok számára, valamint előadásokat szerveznek szakelőadók bevonásával speciálisan őket érintő problémákról (pl. beilleszkedési nehézségek leküzdése, gyermeknevelési nehézségek, fertőző betegségek, fiatalok érése, szexualitás, fogamzás, gyermekvállalás kérdése, stb.). A roma kézműves és egyéb termékek a közösségi házakban interneten is bemutatásra kerülhetnek ingyenes szolgáltatás keretében, amelyek segítik a hazai vagy akár a külföldi értékesítést is. Ingyenes jogsegélyszolgálat segíti továbbá a romákat a legfontosabb szociális, munkaügyi, emberjogi, gazdasági és közigazgatási ügyek intézésében. A cigányság kultúrájának bemutatását, ezzel a társadalmi befogadásuk erősítését, beilleszkedésük megkönnyítését segítheti a roma tájházak létrehozása, vagy a tájházakon belül külön bemutatószoba kialakítása. A sajátos roma kultúra, nyelv, művészet, identitás megismertetése ugyancsak a cigányság szorosabb társadalmi integrációját segíti elő, továbbá idegenforgalmi vonzereje sem becsülhető le. A megelőző fejezetben már szóltunk a „nő-központú” közösségfejlesztések jelentőségéről, különösen a leghátrányosabb helyzetű térségekben. Ezeknek a fejlesztéseknek kiemelt szerepe lehet a roma integráció megvalósításában, mivel a nők közösségi és a családjukban betöltött szervezőereje révén a foglalkoztatás és a fenntarthatóság magasabb szinten működtethető.

53

4. Horizontális célok A Nagykunság, Tisza-tó vidéke tervezési terület elsődleges fejlődési lehetősége a hozzáadott-érték alapú gazdaság újraélesztése, a térségen belüli és kívüli kapcsolatok erősítésén túl az együttműködésekre való törekvés, az elmaradott térségek és a társadalom leszakadó rétegeinek felzárkóztatása. Ezen célokon túl viszont jelentős hangsúly van olyan normákhoz való illeszkedésen is, amelyek egyértelművé teszik az országhoz illetve az európai unió célrendszeréhez való illeszkedést is. A horizontális célok meghatározásánál ezért hangsúlyosan meg kell jelenniük a kapcsolódást kifejező pontoknak, területeknek, amelyek összhangban vannak a gazdaságfejlesztés prioritásaival. H1 – Hozzájárulás az ország megújuló energia hasznosítási arány és energiahatékonyság növelési célkitűzéseihez Az Európa 2020 Stratégia kijelölt céljai közé tartozik a CO2 kibocsátás 1990. évi bázisról 2020-ra 10%kal történő redukálása, 14,65%-nyi megújuló energiaforrás arányt és 2,96%-os energiahatékonyságnövekedés a 2011. évi bázishoz képest. A célok teljesítésében hazánk a megújuló energia-hasznosítás tekintetésben marad el leginkább. Tekintettel a Nagykunság – Tisza-tó tervezési terület rendkívül jó megújuló energia potenciáljára, a célokhoz leginkább a megújulók hasznosításával képes legnagyobb arányban hozzájárulni. A megújuló energia hasznosítás ugyanakkor gazdasági érdek is, mert a helyi energiatermelés egyrészt segíti a foglalkoztatást másrészt pedig hosszabb távon csökkenti az energia árakat (és energia-függőséget). Az energiahatékonyság növelésével a beruházás színhelyén közvetlenül érzékelhető a megtakarítás aránya. Így ez a tulajdonosoknak vagy üzemeltetőknek kézzelfogható megtakarításokat eredményezhet, hozzájárul a lakossági életszínvonal növekedéséhez és szemléletformáló erővel bír. ezen kívül pedig bizonyos mértékben hozzájárulhat az építőipar fellendüléséhez. E mellett ki kell emelni a térség zöldipari jellegű és tájgazdálkodással összefüggő fejlesztéseit, mintaprojektjeit, amelyek ugyancsak hozzájárulnak, közvetve és közvetlenül is, a fenti cél megvalósításához. Közvetlenül oly módon, hogy pl. a hulladék-újrahasznosítás során keletkezett hőt energiatermelésre fordítják, közvetve pedig többek között azzal, hogy a fásítás, erdősítés révén a növényzet magasabb CO2 megkötési potenciáljával jelentős mértékben redukálható a szén-dioxid kibocsátás összmennyisége, térségi (és ezáltal nemzeti) szinten. A szén-dioxid kibocsátás redukálása továbbá a közösségi közlekedés és kerékpárút-hálózat fejlesztésével illetve a kerékpárhasználat népszerűsítésével valósulhat meg. H2 – A foglalkoztatás növelése a társadalom minden aktív korú szegmenségben A foglalkoztatás szintje a térségben jelentősen elmarad a megyei átlagtól, egyes térségekben pedig óriási problémát jelent a magas fokú munkanélküliség. Egyúttal rendkívül magas az inaktív népesség aránya is a térségben, amely részben a fiatal, munkaképes korú lakosság elvándorlásának is köszönhető. A folyamat csak egyetlen módon állítható meg: a foglalkoztatás növelésével. Az Európa 2020 Stratégiában megfogalmazottak szerint 2020-ra Magyarországon a 20-64 éves népesség foglalkoztatottsági rátája 75% kell, legyen. E tekintetben Magyarország 61%-on teljesít, a térség pedig még ennél is kedvezőtlenebb helyzetben van. Figyelembe véve azt, hogy nem képes a megye és a kormányzat és nem is célja munkahelyeket teremteni, ezért indokolt mindezt a vállalkozások fejlesztésével és önkormányzatok hozzájárulásával elősegíteni. A Nagykunság – Tisza-tó térség 54

szempontjából minden jövőbeni fejlesztés esetén javasolt annak munkahelyteremtő képességét számszerűsíteni. Emellett a természeti erőforrások helyi kihasználása, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint környezetipar lehet a foglalkoztatás bővítés egyik lehetséges megoldása. Alapvető cél a helyi kis- és közévállalkozások számának növelése, a meglévők fejlesztése, szerepük erősítése. H3 - Mélyszegénységben élő, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjának elősegítése A Nagykunság – Tisza-tó térségben, bár eltérő mértékben, de magas számban vannak jelen hátrányos helyzetű társadalmi csoportok. Az egész térségre általánosan jellemző a társadalmi apátia, amely összefügg a hátrányos, gyakran kilátástalannak ítélt helyzettel, a munkalehetőségek és általánosan a reményteli jövőkép hiányával. Egyes térségekben, településeken rendkívül magas továbbá a mélyszegénységben élők aránya, különös tekintettel a roma népességre. A problémák megoldásának módja az integrált programok bevezetése a térség egészének felemelésére, a hátrányos helyzet mérséklésére, biztató jövőkép kialakítására, amelyben partnereknek kell lenniük az önkormányzatoknak és más közintézményeknek, a helyi vállalkozásoknak és a civil szervezeteknek. A térség gazdag hagyományaira és kultúrájára alapozva olyan programokat kell megvalósítani, amelyek összehangolt fejlesztés eredményeképpen elősegítik a foglalkoztatás növelését és a hosszú távú fenntarthatóságot, az ott élők munkára való szocializációját, a képzések piaci igényekhez való igazítását (akár át- vagy továbbképzések beindításával), valamint a helyi termékek fejlesztését, piacra jutásuk elősegítését. A hátrányos helyzetű csoportok számára továbbá olyan speciális intézkedések bevezetése szükséges, amelyek célzottan a helyzetükhöz, igényeikhez igazodóan képes a problémák kezelésére, a területi gazdaságfejlesztési célokkal összefüggésben.

5. Térségi kapcsolódási pontok A fenti fejezetekben több helyütt is kifejtésre kerültek a tervezési terület térségi kapcsolódási pontjai, amelyek nélkül hosszú távú, fenntartható stratégiai fejlesztések nem valósíthatók meg. A megye háromosztatú jellegéből adódóan a gazdaságfejlesztés térségi kapcsolódásai átlépik a megyehatárokat valamennyi kistérségben. Sok esetben a megyén belüli együttműködés gátja a kedvezőtlen megközelíthetőség (ld. pl. közutak rossz állapota vagy hiánya!), vagy egyes természeti akadályok (pl. árterületek, Tisza-folyó, stb.). Az alábbiakban felsoroljuk azokat a legfőbb kapcsolódási pontokat, amelyek a vizsgált térségnek a szomszédos területekkel való együttműködés lehetőségeit, sőt elvárásait jelenítik meg a jövőbeli fejlesztések megvalósítása során. 1. Karcag, mint a „Hortobágy kapuja”: turisztikai jellegű fejlesztés során szoros együttműködés Bugaccal és Hortobággyal (pl. lovas-, rendezvény- vagy ökoturizmus). 2. A Tisza-tó egységes, összehangolt fejlesztése és marketingje: együttműködés a Heves megyei településekkel, közös projektek indítása az öko-, aktív- és kulturális turizmus területén. Továbbá az együttműködés tágabb dimenzióba helyezésével kapcsolódás a borsodi területekhez is (pl. Mezőkövesd gyógyfürdője, stb.). 3. A Tisza-menti településpárok együttműködése: Tiszabő – Kőtelek, Tiszaroff – Tiszasüly komplementer fejlesztése a Tisza nyújtotta lehetőségek révén. 55

4. Megyén belüli, térségek közötti összehangolt fejlesztések: mindenekelőtt az élelmiszeriparban, a korábbi hagyományokra, együttműködésekre, szaktudás bázisra alapozva, pl. Karcag – Túrkeve – Mezőtúr – Törökszentmiklós relációjában. 5. A gyógy- és termálfürdőknek az Észak-Alföldi Termál Klaszter Egyesülettel lévő kapcsolatának erősítése, összehangolt térségi fürdőfejlesztési program megvalósítása. A együttműködések erősítésénél ki kell térni térségek közötti elérhetőség javítására, amely nem csak a közút vagy a vasútúthálózat fejlesztéseket jelenti, hanem kiterjed a kerékpáros közlekedés feltételinek javítására, vagy az internet nyújtotta lehetőségek kiaknázására (pl. közös honlapok kialakítása, online információ-áramlás javítása, online marketing fejlesztése, stb.).

6. Települések fejlesztési tervei és kapcsolódásuk az integrált gazdaságfejlesztési akciókhoz A fontosabb települések fejlesztési elképzeléseinek részletes bemutatását ld. a mellékletekben!

7. Az egységes tevékenységek

gazdaságfejlesztés

érdekében

megvalósítandó

Projektek

Megvalósítási ütemezés

Közútfejlesztés: M4 Törökszentmiklós-kelet – Kisújszállás-nyugat szakaszának megépítése

2014 - 2015

Közútfejlesztés: 34-es számú másodrendű főútvonal és a 3401-es számú Karcag-Kunmadaras összekötő út burkolatának felújítását

2014 – 2015

Közútfejlesztés: M4 ap. Fegyvernek-Püspökladány előkészítése

2016 – 2017

Közútfejlesztés: Karcag-Kunhegyes új összekötő út megépítését

2015 – 2016

Közútfejlesztés: Karcag-Kunmadaras mellékút főúttá fejlesztését

2016 – 2017

Közútfejlesztés: Pusztataksony - Kisköre között új közúti Tisza-híd

2016 – 2017

Vasútfejlesztés: Kisújszállás-Püspökladány vonalszakasz pályaépítés (V100.30)

2014 -2015

Karcagi Ipari Park (Ökopark) fejlesztése

2013 - 2014

Kunmadarasi repülőtér látványturisztikai és komplex hasznosítása

2015 - 2017

Karcagi élelmiszeripari bázis létrehozása

2017 – 2018

Tiszafüredi kishajó gyár kialakítása, Abádszalókon kishajó kikötő létesítése

2014 – 2015

56

Fontosság

I.

számú melléklet: A Nagykunsági- Tisza-vidéki koncepció célrendszere A Nagykunsági- Tisza-vidéki koncepció átfogó és stratégiai céljai

Jövőkép

Növekvő hozzáadott érték-termeléssel a felzárkózásért

Átfogó célok

A hozzáadott-érték alapú élelmiszer-gazdaság egyik központja

Természet-közeli egészségturisztikai centrum

A vidéki térségek komplex felzárkóztatása

Stratégiai célok Feldolgozóipar telepítése Meglévő tudásbázison és táji adottságokon alapuló mezőgazdasági feldolgozóipar újraélesztése, élelmiszeripari K+F ösztönzése

Térség zöldipari arculatának erősítése Megújuló- és bioenergia-hasznosítás; erdők, energiaerdők telepítése, Hulladék újrahasznosítás Barnamezős területek újrahasznosítása, új telephelyek fejlesztése

Egészségturisztika fejlesztések

Önszerveződő vidéki társadalom

Koncentrált wellness- és gyógyfürdőfejlesztés a kapcsolódó szolgáltatásokkal és egységes marketing kialakításával

Hagyományos vidéki mesterségek felélesztése, helyi termékek helyben történő felhasználása és termelői önszerveződés

Tisza-tó integrált turisztikai fejlesztése

Leszakadó térségek felzárkóztatása

Ökoturizmus fejlesztése, túraközpont hálózat továbbfejlesztése, Tisza-tó, mint integrált szabadidős és sportturisztikai központ, kulturális turizmus fellendítése, kerékpárúthálózatfejlesztés

Helyi vállalkozások támogatása (Szabad Vállalkozási Zóna), Halmozottan hátrányos és leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatása

Horizontális célok

Hozzájárulás az ország megújuló energia hasznosítási arány és energiahatékonyság növelési célkitűzéseihez

A foglalkoztatás növelése a társadalom minden aktív korú szegmenségben

Mélyszegénységben élő, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjának elősegítése

II.

számú melléklet: Települések fejlesztési tervei és kapcsolódásuk az integrált gazdaságfejlesztési akciókhoz Fejlesztési cél

Illeszkedés az EU 2014-2020 közötti időszak tematikus célterületeihez

Illeszkedés az átfogó célokhoz

Illeszkedés a területi célokhoz

Illeszkedés a specifikus célokhoz

Élelmiszeripari célú beruházások

A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése

Változatos kultúrtájak dinamikus egyensúlya

Nagykunsági mezővárosi hálózat új térségi szerepeinek felépítése

Az agrárvertikum együttműködése és konszolidációja: a versenyképesség és a foglalkoztatás növelése

Ipari Park fejlesztése

1. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése 2. A KKV-k versenyképességének fokozása 3. Az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása 4. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban

Változatos kultúrtájak dinamikus egyensúlya

Nagykunsági mezővárosi hálózat új térségi szerepeinek felépítése

Az agrárvertikum együttműködésen alapuló konszolidációja: a versenyképesség, a tájfenntartó, és a foglalkoztatási potenciál növelése

Változatos kultúrtájak dinamikus egyensúlya

Nagykunsági mezővárosi hálózat új térségi szerepeinek felépítése

A társadalom és a gazdaság megújítását és a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása

Geotermikus energia projekt

Karcag

Volt laktanya területének fejlesztése Fémipar fejlesztése

Turisztikai fejlesztések

Közművesítés, úthálózat fejlesztés

A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése

Változatos kultúrtájak Nagykunsági dinamikus egyensúlya mezővárosi hálózat új térségi szerepeinek felépítése A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás Egészséges, képzett Nagykunsági ösztönzése lakosság, mezővárosi hálózat új együttműködős térségi szerepeinek társadalom felépítése 1. A foglalkoztatás és a munkavállalói Változatos kultúrtájak Nagykunsági mobilitás ösztönzése dinamikus egyensúlya mezővárosi hálózat új térségi szerepeinek 2. A KKV-k versenyképességének fokozása felépítése

Az agrárvertikum együttműködésen alapuló konszolidációja: a versenyképesség, a tájfenntartó, és a foglalkoztatási potenciál növelése

1. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése

A társadalom és a gazdaság megújítását és a táj konszolidációját hátráltató infrastruk-turális hiányosságok felszámolása

2. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása

Egészséges, képzett lakosság, együttműködős társadalom

Nagykunsági mezővárosi hálózat új térségi szerepeinek felépítése

Az emberi erőforrás fejlesztése: a közép - és felsőfokú oktatási-képzés és az egészség-fejlesztés intézményi-szervezeti és szolgáltatási struktúrájának továbbfejlesztése Az emberi erőforrás fejlesztése: a közép - és felsőfokú oktatási-képzés és az egészség-fejlesztés intézményi-szervezeti és szolgáltatási struktúrájának továbbfejlesztése

Fejlesztési cél Turizmus fejlesztése

Illeszkedés az EU 2014-2020 közötti időszak tematikus célterületeihez 1. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 2. A KKV-k versenyképességének fokozása

Úthálózat fejlesztések

Kisújszállás

Városközpont funkcióbővítő komplex megújítása

Megújuló energia hasznosítása

Iparterületek fejlesztése, hasznosítása

Illeszkedés az átfogó célokhoz Változatos kultúrtájak dinamikus egyensúlya

A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása

1. Erőteljes kapcsolódás a makrogazdaság fejlesztési tengelyeire 2. Egészséges, képzett lakosság, együttműködős társadalom Környezetvédelem és az erőforrások 1.Változatos hatékonyságának elősegítése kultúrtájak dinamikus egyensúlya 2. Egészséges, képzett lakosság, együttműködős társadalom Az alacsony szén-dioxidVáltozatos kultúrtájak dinamikus kibocsátású gazdaságra való egyensúlya áttérés támogatása minden ágazatban A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése

Egészséges, képzett lakosság, együttműködős társadalom

Illeszkedés a területi célokhoz

Illeszkedés a specifikus célokhoz

Nagykunsági mezővárosi hálózat új térségi szerepeinek felépítése Nagykunsági mezővárosi hálózat új térségi szerepeinek felépítése

Az emberi erőforrás fejlesztése: a közép - és felsőfokú oktatási-képzés és az egészség-fejlesztés intézményi-szervezeti és szolgáltatási struktúrájának továbbfejlesztése

Nagykunsági mezővárosi hálózat új térségi szerepeinek felépítése

Esélyegyenlőség biztosításához szükséges társadalmi-intézményi és finanszírozási feltételek megteremtése a leszakadó térségekben

Nagykunsági mezővárosi hálózat új térségi szerepeinek felépítése Nagykunsági mezővárosi hálózat új térségi szerepeinek felépítése

A társadalom és a gazdaság megújítását és a táj konszolidációját hátráltató infrastruk-turális hiányosságok felszámolása

A társadalom és a gazdaság megújítását és a táj konszolidációját hátráltató infrastruk-turális hiányosságok felszámolása

Az emberi erőforrás fejlesztése: a közép - és felsőfokú oktatási-képzés és az egészség-fejlesztés intézményi-szervezeti és szolgáltatási struktúrájának továbbfejlesztése

Fejlesztési cél Közműhálózat fejlesztése

Illeszkedés az EU 2014-2020 közötti időszak tematikus célterületeihez 1. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése 2. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

Kunhegyes

Strandfürdő továbbfejlesztése

A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése

Foglalkoztatás bővítése: 1. Szabad Vállalkozási Zóna 2. Mini ipari park 3.Közmunka program

1. A KKV-k versenyképességének fokozása

Foglalkoztatás bővítése, munkahelyek teremtése

Úthálózat fejlesztés

Illeszkedés az átfogó célokhoz Egészséges, képzett lakosság, együttműködős társadalom Változatos kultúrtájak dinamikus egyensúlya

1. Változatos kultúrtájak dinamikus 2. A foglalkoztatás és a munkavállalói egyensúlya mobilitás ösztönzése 2. Egészséges, képzett lakosság, 3. A társadalmi befogadás előmozdítása együttműködős és a szegénység elleni küzdelem társadalom 1. A foglalkoztatás és a 1. Változatos kultúrtájak munkavállalói mobilitás dinamikus egyensúlya ösztönzése 2. Egészséges, képzett lakosság, 2. Környezetvédelem és az együttműködős társadalom erőforrások hatékonyságának elősegítése 3. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem A fenntartható közlekedés elősegítése és a Egészséges, képzett kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák lakosság, előtti akadályok elhárítása együttműködős társadalom

Illeszkedés a területi célokhoz Nagykunsági mezővárosi hálózat új térségi szerepeinek felépítése Nagykunsági mezővárosi hálózat új térségi szerepeinek felépítése Nagykunsági mezővárosi hálózat új térségi szerepeinek felépítése

Tisza menti „ökosztráda” alrendszereinek kiépítése, differenciált víz- és tájgazdálkodási rendszerek innovatív fejlesztése Nagykunsági mezővárosi hálózat új térségi szerepeinek felépítése

Illeszkedés a specifikus célokhoz A társadalom és a gazdaság megújítását és a táj konszolidációját hátráltató infrastruk-turális hiányosságok felszámolása

Az emberi erőforrás fejlesztése: a közép - és felsőfokú oktatási-képzés és az egészség-fejlesztés intézményi-szervezeti és szolgáltatási struktúrájának továbbfejlesztése

Esélyegyenlőség biztosításához szükséges társadalmi-intézményi és finanszírozási feltételek megteremtése a leszakadó térségekben

Esélyegyenlőség biztosításához szükséges társadalmi-intézményi és finanszírozási feltételek megteremtése a leszakadó térségekben

A társadalom és a gazdaság megújítását és a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása

Fejlesztési cél Foglalkoztatás bővítése, munkahelyek teremtése:

Illeszkedés az EU 2014-2020 közötti időszak tematikus célterületeihez 1. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 2. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése 3. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

Turizmus fejlesztése

Abádszalók

1. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése

Illeszkedés az átfogó célokhoz 1. Változatos kultúrtájak dinamikus egyensúlya 2. Egészséges, képzett lakosság, együttműködős társadalom Változatos kultúrtájak dinamikus egyensúlya

2. A KKV-k versenyképességének fokozása

Közmű- és úthálózat fejlesztések.

A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása

Egészséges, képzett lakosság, együttműködős társadalom

Illeszkedés a területi célokhoz Tisza menti „ökosztráda” alrendszereinek kiépítése, differenciált víz- és tájgazdálkodási rendszerek innovatív fejlesztése Tisza menti „ökosztráda” alrendszereinek kiépítése, differenciált víz- és tájgazdálkodási rendszerek innovatív fejlesztése Tisza menti „ökosztráda” alrendszereinek kiépítése, differenciált víz- és tájgazdálkodási rendszerek innovatív fejlesztése

Illeszkedés a specifikus célokhoz Esélyegyenlőség biztosításához szükséges társadalmi-intézményi és finanszírozási feltételek megteremtése a leszakadó térségekben

A társadalom és a gazdaság megújítását és a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása

A társadalom és a gazdaság megújítását és a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása

Fejlesztési cél Feldolgozóipar fejlesztése

Illeszkedés az EU 2014-2020 közötti időszak tematikus célterületeihez 1. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése

Illeszkedés az átfogó célokhoz Változatos kultúrtájak dinamikus egyensúlya

2. A KKV-k versenyképességének fokozása

Kenderes

Szabadon álló ipari területek, létesítmények hasznosítása.

A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése

Változatos kultúrtájak dinamikus egyensúlya

Megújuló energiahasznosítás.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban

Változatos kultúrtájak dinamikus egyensúlya

Turizmus-fejlesztés

Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése

Változatos kultúrtájak dinamikus egyensúlya

Úthálózat fejlesztése

A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása

Egészséges, képzett lakosság, együttműködős társadalom

Szociális célú fejlesztések

A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

Változatos kultúrtájak dinamikus egyensúlya

Illeszkedés a területi célokhoz Nagykunsági mezővárosi hálózat új térségi szerepeinek felépítése Nagykunsági mezővárosi hálózat új térségi szerepeinek felépítése Nagykunsági mezővárosi hálózat új térségi szerepeinek felépítése Nagykunsági mezővárosi hálózat új térségi szerepeinek felépítése Nagykunsági mezővárosi hálózat új térségi szerepeinek felépítése Nagykunsági mezővárosi hálózat új térségi szerepeinek felépítése

Illeszkedés a specifikus célokhoz Az agrárvertikum együttműködésen alapuló konszolidációja: a versenyképesség, a tájfenntartó, és a foglalkoztatási potenciál növelése

Az emberi erőforrás fejlesztése: a közép - és felsőfokú oktatási-képzés és az egészség-fejlesztés intézményi-szervezeti és szolgáltatási struktúrájának továbbfejlesztése

A társadalom és a gazdaság megújítását és a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása

A társadalom és a gazdaság megújítását és a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása

A társadalom és a gazdaság megújítását és a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása

Esélyegyenlőség biztosításához szükséges társadalmi-intézményi és finanszírozási feltételek megteremtése a leszakadó térségekben

Fejlesztési cél

Illeszkedés az EU 2014-2020 közötti időszak tematikus célterületeihez

Illeszkedés az átfogó célokhoz

Tiszafüred

Településszerkezet módosítása, belvárosi rész teljes megújítása

1. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése

Feldolgozóipari fejlesztések: 1) Élelmiszeripar 2) Gépipar

1.A KKV-k versenyképességének fokozása 2. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése

Változatos kultúrtájak dinamikus egyensúlya

Megújuló energia hasznosítása:

1. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése 2. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban

Változatos kultúrtájak dinamikus egyensúlya

Turisztikai fejlesztések

1. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése 2. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 3. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 4. A KKV-k versenyképességének fokozása

Változatos kultúrtájak dinamikus egyensúlya

2. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

1. Változatos kultúrtájak dinamikus egyensúlya 2. Egészséges, képzett lakosság, együttműködős társadalom

Illeszkedés a területi célokhoz Tisza menti „ökosztráda” alrendszereinek kiépítése, differenciált víz- és tájgazdálkodási rendszerek innovatív fejlesztése Tisza menti „ökosztráda” alrendszereinek kiépítése, differenciált víz- és tájgazdálkodási rendszerek innovatív fejlesztése Tisza menti „ökosztráda” alrendszereinek kiépítése, differenciált víz- és tájgazdálkodási rendszerek innovatív fejlesztése Tisza menti „ökosztráda” alrendszereinek kiépítése, differenciált víz- és tájgazdálkodási rendszerek innovatív fejlesztése

Illeszkedés a specifikus célokhoz A társadalom és a gazdaság megújítását és a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása

Az agrárvertikum együttműködésen alapuló konszolidációja: a versenyképesség, a tájfenntartó, és a foglalkoztatási potenciál növelése

A társadalom és a gazdaság megújítását és a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása

A társadalom és a gazdaság megújítását és a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása

Fejlesztési cél Repülőtér komplex hasznosítása

Illeszkedés az EU 2014-2020 közötti időszak tematikus célterületeihez 1. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése

Illeszkedés az átfogó célokhoz

Kunmadaras

Belterületi rehabilitáció

2. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem Feldolgozóipar fejlesztése

1. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 2. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése 3. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

Illeszkedés a specifikus célokhoz

Változatos kultúrtájak dinamikus egyensúlya

1. Nagykunsági mezővárosi hálózat új térségi szerepeinek felépítése 2. Tisza menti „öko-sztráda” alrendszereinek kiépítése, differenciált víz- és tájgazdálkodási rendszerek innovatív fejlesztése

Egészséges, képzett lakosság, együttműködős társadalom

Nagykunsági mezővárosi hálózat A társadalom és a gazdaság megújítását és a táj konszolidációját új térségi szerepeinek felépítése hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása

Változatos kultúrtájak dinamikus egyensúlya

Nagykunsági mezővárosi hálózat Az agrárvertikum együttműködésen alapuló konszolidációja: a új térségi szerepeinek felépítése versenyképesség, a tájfenntartó, és a foglalkoztatási potenciál növelése

2. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése 3. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 1. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése

Illeszkedés a területi célokhoz

A társadalom és a gazdaság megújítását és a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása