Természetvédelem Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megye határán. Zöld kampány Tájékoztatási stratégia

Két ország, egy cél, közös siker!

Természetvédelem Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megye határán „Zöld kampány” – Tájékoztatási stratégia

A tájékoztatási stratégia a „Határon átnyúló kampány a természeti értékek megóvásáért (Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben) HURO/0801/097 projekt keretében készült.

Nyíregyháza – Szatmárnémeti 2010. november A projekt az Európai Unió (ERFA forrás) a magyar és a román köztársaság társfinanszírozásával valósul meg. www.huro-cbc.eu és www.hungary-romania-cbc.eu Jelen anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

TARTALOM 1. Bevezetés – a projekt bemutatása ..................................................3 2. Vezetői összefoglaló .........................................................................7 3. Helyzetelemzés .................................................................................8 3.1. A célterület bemutatása ............................................................................................... 8 3.2. A célterület fő értékei ................................................................................................ 17 3.3. Problématérkép.......................................................................................................... 19 3.4. SWOT-analízis .......................................................................................................... 21

4. A kommunikációs stratégia fogalma, szükségessége .................26 4.1. Az alapfogalmak tisztázása ....................................................................................... 26 4.2. A kommunikációs stratégia szükségessége............................................................... 27 4.3. A kommunikációs stratégia alapelvei ....................................................................... 28 4.4. Kommunikációs csatornák és eszközök .................................................................... 34 4.5. A kommunikációs eszközök értékelése..................................................................... 42

5. Fő célkitűzések ...............................................................................45 5.1. Stratégiai célkitűzések............................................................................................... 45

6. Célcsoport-elemzések ....................................................................46 6.1. A célcsoportok azonosítása ....................................................................................... 46 6.2. Célok – üzenetek – eszközök az egyes célcsoportok számára .................................. 50

7. Akcióterv – 2011 ............................................................................60 8. Monitoring......................................................................................66 Felhasznált irodalom .........................................................................67 Mellékletek .........................................................................................68 Hazai és külföldi példák, „legjobb gyakorlatok” ............................................................. 68

2

1. Bevezetés – a projekt bemutatása A biodiverzitás folyamatos térvesztése a legégetőbb környezetvédelmi kérdés, amellyel jelenleg küzd a mai társadalom. A természeti értékek és élőhelyek gazdagsága nagy értéket jelent az életünk minőségének szempontjából. Még fontosabb az a tény, hogy ezek a területek fontos szerepet játszanak a természetes rendszerek (a víz körforgása a természetben, az éghajlat változása), valamint azon természeti erőforrások szabályozásában, amelyektől nagymértékben függ a társadalmunk. Az ökoszisztémák ezen „szolgáltatásainak” értéke jóval nagyobb annál, mint az ezek megóvására és megvédésére fordított törekvésnek. Az emberek azonban hajlamosak azt hinni, hogy ezek a természeti erőforrások kimeríthetetlenek és „ingyenesek”. Általában csak akkor döbbenünk rá ezek valódi értékeire, amikor egy természeti katasztrófa történik. A biológiai sokféleséghez az emberek is hozzájárultak új tulajdonságokkal a változatos kultúrájuk, valamint az Európában évszázadokon keresztül folytatott hagyományos tevékenységek révén, melyek megváltoztatták a természetes tájat. A természetes és féltermészetes ökoszisztémák élőhelyei, növény- és állatfajai „az élet alapját” jelentik, biztosítják az erőforrásokat (fa, víz, gyógynövények, nyersanyagok stb.), valamint az ökoszisztémák szolgáltatásait (a szén körforgását a természetben, a tiszta vizeket, a természeti katasztrófák elkerülését, a környezetszennyezésének csökkenését stb.), melyek a társadalmigazdasági fejlődésnek alapjául szolgálnak. Az utóbbi évtizedek gazdasági fejlődésének következményeképpen Európa természetvédelmi rezervátumai nagymértékű beavatkozásnak lettek kitéve. Az olyan emberi tevékenységek, mint például a mezőgazdaság intenzívvé válása, a városi települések fejlődése, vagy az infrastruktúrák fejlesztésére történő beruházások, mind hozzájárultak Európa számos élőhelyeinek a feldarabolódásához, vagy azoknak az elvesztéséhez, ami az ott található fajok kihalással való veszélyeztetését eredményezte. Mindezek következményeként az endemikus, veszélyeztetett növényfajoknak (melyek csak bizonyos térségekben élnek) a 64%-a eltűnt az öreg kontinensről, ugyanakkor veszélyeztetve van a madarak 38%-a. Európa vizes övezeteinek 60 %-a tűnt el a XX. század folyamán.

3

E veszély felismerésének hatására az utóbbi 25 évben a természetvédelem egyre jelentősebb szerepet tölt be az európai politikában. Az Európában található természetes élőhelyeknek és az itt lévő, vadon élő növény- és állatfajoknak a biodiverzitása képezi Európa természeti örökségét, melyet a jelen generáció hasznosíthat anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generáció esélyeit a hasonló, kedvező életkörülmények élvezetét illetően. Európa természeti öröksége megóvásának egyik módja egy olyan természetvédelmi területhálózat kialakítása, amely reprezentatív mindazon élőhelyek és fajok biodiverzitására, melyek védelme szükségszerű. Abból a tényből kiindulva, hogy a természeti tényezők iránti érdekek nem feltétlenül korlátozottak az országhatárok által, ésszerűnek tűnik, hogy ezek az aspektusok, úgy a fajok, mint az élőhelyek szempontjából tekintve, nemzetközi szinten legyenek kezelve. Az Európai Unió felelősséget vállalt a veszélyeztetett élőhelyek és fajok megóvásának érdekében. Ez a felelőség a „Natura 2000 Ökológiai Hálózat” kialakításában nyilvánul meg, amely Európa természetvédelmi területeinek a hálózata, s amely a közösségi érdekeltségű természetes élőhelyeknek és a vadon élő növény- és állatfajoknak egy reprezentatív részét foglalja magába. E hálózat nemcsak a természeti értékek védelmének érdekében jött létre, hanem ezen természeti gazdagság hosszú távon való megőrzése érdekében is, hogy ezáltal biztosítva legyenek a társadalmi-gazdasági fejlődéshez szükséges természeti erőforrások. A Natura 2000 Ökológiai Hálózat biztosítja a fenntartható fejlődést anélkül, hogy a helyi közösségeknek kárt okozna, így megvédi Európa biodiverzitását. A Natura 2000 program megpróbál harmonikus kapcsolatot teremteni az emberiség két szükséglete között: egyfelől a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak megteremtése, másfelől egy tiszta és egészséges környezet biztosítása között. Ez a hálózat meggátolja a természetes élőhelyeknek a feldarabolódását. Az Európai Unió megfelelő szervezeti struktúrát és hátteret biztosít a Natura 2000 program megvalósítására. Minden állam, amely csatlakozott az Európai Unióhoz, vagy amely tagállam szeretne lenni, szembesül a Natura 2000 hálózattal, valamint át kell ültetnie a saját jogrendszerébe a Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi Irányelvek előírásait. Minden tagállam saját módon választhatja meg ezen feltételeknek való megfelelését.

4

Az Európai Unió támogatja e hálózatnak a létrehozását, biztosítja a működéséhez szükséges eszközöket, az Unió természetmegőrző politikájának mérföldkövévé alakítva a Natura 2000 hálózatot. Ez a szemlélet megköveteli minden helyi és hazai érintett szereplő részvételét azon területek kiválasztásánál, melyek majd a hálózat alkotórészei lesznek, továbbá részvételüket e területek védelmének és kezelésének érdekében a szükséges kezelési tervek kivitelezésének folyamatában. E politika általános koncepciója az, hogy a környezetvédelmi problémákat be lehet és be is kell vonni más politikai területekre is. Ha meg akarjuk védeni természeti örökségünket, akkor a főbb problémákat – pl. szállítás, energia, mezőgazdaság – érintő döntésekben feltétlenül számításba kell venni az e tevékenységekből származható negatív hatásokat a vadon élő fajokra és természetes élőhelyekre nézve. A fenntartható fejlődés fontos úgy a természet megőrzése, mint a jelenlegi és a jövő generációk szempontjából. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a természettel és a környezettel kapcsolatos problémák elnyomják a többi tényező jelentőségét. Az Európai Unió szemlélete szerint a természet megóvása nem zárja ki a gazdasági tevékenységek folytatását, a fenntartható fejlődés révén hozzájárulhat új munkahelyek kialakulásához, azaz olyan kedvező életkörülmények megteremtéséhez, amelyek által a természetes környezet és az emberek, valamint a jövő generáció fejlődési feltételei nem kerülnek veszélybe. Az Európai Unió és a tagállamok jogi kötelességeit a természettel kapcsolatosan a madarakra, illetve az élővilágra vonatkozó Európai Unió Irányelvei tartalmazzák. A két megye (Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg) határmenti volta miatt közös védett területeik vannak, melyek megőrzése közös feladat. Az Európai Unióhoz való csatlakozással egyidőben mindkét állam kötelezte magát arra, hogy a természetvédelemre vonatkozó törvényeket átvegyék saját törvényeik közé, így a két ország közös célja a két irányelv, a madarakra, illetve az élőhelyekre vonatkozó irányelvek megvalósítása lesz:. Ez oknál fogva nélkülözhetetlen a célterület lakosai számára a Natura 2000 ökológiai hálózatra vonatkozó információk biztosítása, a népesség hosszú távon való tudatosítása, az ökológiai nevelés, illetve a szemlélet folyamatos alakítása, mivel ugyanaz a közös cél: az élőhelyek, a vadon élő állat-, illetve növényvilág védelme.

5

A projekt célja tudatosítás és informálás az ökológiai hálózat által nyújtott előnyökről a lakosság körében a határ mindkét oldalán. Ezek az előnyök hozzájárulhatnak a lakosok életfeltételeinek javításához azokon a területeken is, melyek szociális-gazdasági szempontból hátrányosak. Az életkörülmények javulnak, ha a lakosok természetes környezetének fejlesztése a határ mindkét oldalán hosszantartó és fenntartható. A közvetett kedvezményezettek a projektben megcélzott területek lakosai (kb. 31.000 lakos), a közvetlen kedvezményezettek pedig a határ mindkét oldalán található két megye lakosai (951.000 lakos). A projekt fő tevékenységei: előkészítő, közös menedzsment, a projekt rendezvényei (munkamegbeszélések és egy záró konferencia), tanulmányok kidolgozása (adatgyűjtés, információs csomag, tájékoztatási stratégia és akcióterv, kampánykiértékelő tanulmány), tudatosító kampány megvalósítása az oktatási intézmények és lakosok körében. A kommunikációs tevékenységeken belül megrendezésre kerülnek sajtókonferenciák, emellett készülnek brosúrák, DVD-film és egy weboldal. A projekt befejezése után a partnerek továbbra is folytatják majd az együttműködést, biztosítva a szükséges szakmai támogatást a projekt fenntartása és fejlesztése érdekében. A projekt keretében elkészült információs anyagok a két megye minden lakosához eljuthatnak a sajtó, a tudatosító kampányok, a kiadványok, illetve a honlap segítségével. Így a célcsoport reményeink szerint a kapott információk alapján sokkal fogékonyabb lesz a természeti értékek védelmének szükségességére.

6

2. Vezetői összefoglaló A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. – a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökséggel partnerségben – a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 (ERFA) keretén belül támogatást nyert „Határon átnyúló kampány a természeti értékek megóvásáért (Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben)” című pályázatával. A projekt fő célkitűzése a határ két oldalán élő lakosság tudatformálása, az ökológiai hálózat által nyújtott előnyök megismertetése, amely hozzájárulhat a térség gazdasági fejlődéséhez, vonzerejének növekedéséhez és a lakosság életkörülményeinek javulásához. A kampány célja tehát a szatmári magyar-román határszakasz legértékesebb természetvédelmi oltalom alatt álló Natura 2000-es területeinek megismertetése és ezen egyedülálló értékekre a közvélemény figyelmének a felhívása. Ehhez segítséget

nyújtanak a projekt

során elkészülő

dokumentumok, szóróanyagok (térképek, szórólap, DVD film), valamint a különböző rendezvények: a lakossági fórumok és a 2010 őszén oktatási intézmények számára kiírásra kerülő pályázatok. A projekt egyik fő tevékenysége a jövőre vonatkozó Tájékoztatási stratégia és akcióterv kidolgozása. Ezen dokumentum tervezése során sor került a célterület fő értékeinek bemutatására, a problématérkép és a SWOT-analízis összeállítására, a célcsoportok azonosítására,

valamint

a

jövőkép,

a

stratégiai

célkitűzések

és

a

prioritások

megfogalmazására. A Tájékoztatási stratégia célcsoportonként mutatja be a célokat, a nekik szóló üzeneteket, valamint az ajánlott kommunikációs eszközöket. Jövőkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben a lakosság ismeri az ökológiai hálózat által nyújtott előnyöket, melyek hozzájárulhatnak a hátrányos helyzetű területek lakossága életszínvonalának javításához szociális-ökológiai szempontból, de ismeri azokat a kötelességeket is, amelyeket teljesítenie kell, e védett területeken található természeti értékek megóvása érdekében. Az itt élők tudatos magatartásukkal védik a természeti értékeket. Hosszú távú cél: Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyék természeti értékeinek megőrzése. A dokumentumban ugyancsak megtalálható a rövid távú, a 2011. évre szóló Akcióterv. A tájékoztatási stratégia alapján célszerű elkészíteni a tájékoztatás operatív programját, melyben az egyes output-, eredmény- és hatásindikátorok is számszerűsítésre kerülnek. 7

3. Helyzetelemzés 3.1. A célterület bemutatása 3.1.1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország északkeleti részén fekszik, az Alföld részeként alapvetően

síkvidéki

jellegű.

Speciális

geopolitikai

helyzetét

egyfelől

periférikus

elhelyezkedése, másrészt keleti határmentisége determinálja: Romániával, Ukrajnával és Szlovákiával határos. Az országon belüli szomszédai: Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyék. A megye Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyével közösen alkotja az Észak-alföldi régiót, emellett tagja a Magyar-Román-Ukrán Interrégiónak, valamint a Kárpátok Eurorégiónak is. Területe 5.937 km2, ami Magyarország területének 6,4%-a – ezzel az ötödik legkiterjedtebb megye. A megye területe természetföldrajzi-táji értelemben igen tagolt, Magyarország kistájainak katasztere (MTA, 1990) alapján négy középtáj, azon belül 12 kistáj érinti. Mérsékelten meleg, illetve mérsékelten hűvös zónák határán, nagyobbrészt mérsékelten száraz területen fekszik. Mintegy 70 %-át a homokbuckás Nyírség, kb. 25-%-át a Felső-Tiszavidék magas talajvizű, vízrendezés által erősen átalakított sík területei és egy kis részét a Hajdúhát löszsíksága, illetve a Közép-Tiszavidék kultúrsztyeppje tölti ki. Dél felé haladva jellemzően csökken a csapadék mennyisége és nő a napsütéses órák száma. A középső részt a vízfolyásban való szegénység, de gazdag tórendszer jellemzi: a KözépNyírség területe igen gazdag természetes tavakban és mesterséges halastótározókban egyaránt. A megye peremterületei vízfolyásban gazdagok, ennek ellenére, a vízrendezésnek köszönhetően a vízben gazdag területeket is a vízhiány jellemzi. Holtágak sokasága gazdagítja a Beregi-sík és a Szatmári-sík területét, továbbá a Taktaköz keleti, a megyére eső peremét. A Magyarország kistájainak katasztere szerinti tagolás alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egész területe az Alföld nagytáj területén belül négy középtájhoz tartozik. A megye területének legnagyobb, középső része a Nyírség középtáj területén, nyugati pereme a Hajdúság, míg a Tisza magyarországi szakaszának legfelső folyásánál lévő terület a FelsőTiszavidék középtáj része. A megye területe ezen négy középtájon belül a következő kistáj-

8

csoportokra (szubrégió), illetve kistájakra (mikrorégió) tagolódik: Felső-Tiszavidék, Nyírség, Hajdúság és Közép-Tiszavidék. A megyére jellemző, hogy a természeti környezet és a táj megőrizte a korábbi jellegzetes arculatát. A természetvédelmi területek nagysága 3.625 hektár, az 1982-ben lehatárolt országos jelentőségű védett terület, vagyis a tájvédelmi körzeté közel 22 ezer hektár. A tájvédelmi körzet mozaikos szerkezetű, a legértékesebb területek további különálló részeket – benne jelentős védett erdőt, parkot, és fát – foglalnak magukba. A megyét úgy szokás jellemezni, hogy folyóvizekben, mocsarakban, lápokban Magyarország leggazdagabb területe. A Kárpátok közelsége, a hűvös-nedves mikroklíma, és a táj viszonylagos zavartalansága számos olyan állat- és növényfaj előfordulását teszi lehetővé, amelyek az Alföld más részein megritkultak vagy kipusztultak, illetőleg számos bennszülött növény- és állatfaj számára nyújtanak életfeltételeket.

A) Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területek 1. táblázat: Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természetvédelmi területek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Ssz.

A terület neve

1.

Baktalórántházierdő Természetvédelmi Terület

2.

Bátorligeti-legelő Természetvédelmi Terület

3.

Bátorligeti-Ősláp Természetvédelmi Terület

4.

Cégénydányádipark Természetvédelmi Terület

Terület (ha) 310,9

Jogszabályok a védetté a védettség nyilvánításról fenntartásáról 11/1977. OTvH határozat

35/2007. (X. 18.) KvVM rendelet

5/1986. (VIII.21.) OKTH rendelkezés


52,7

115.520/1950. OTT határozat


12,9

456/1959. OTT határozat


(ebből fokozottan védett: 36,6)

23,33

A védettség indoka és célja A Nyírség homokterületeit egykor borító gyöngyvirágos-tölgyes, gyertyános-tölgyes társulások utolsó egybefüggő maradványának, a terület sajátos növény- és állatvilágának a megóvása. Homokpusztai gyeptársulások védett, illetve fokozottan védett, ritka növény növényfajainak megóvása, valamint a növénytársulásokhoz kapcsolódó állatvilág megőrzése. A táj jellegzetes arculatának és természeti értékeinek a megőrzése, különös tekintettel az Ősláp jellegzetes pangóvizes, lápos, zsombékos élőhelyeire, az itt előforduló különleges vegetációtípusokra (nyírláp, fűzláp, zsombékos lápterületek és láprétek), valamint ezen élőhelyek növényés állatvilágára. Természettudományi és esztétikai szempontból rendkívül értékes növénygyűjtemény, valamint az élővilág megőrzése.

9

Ssz.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

A terület neve

Fényi-erdő Természetvédelmi Terület

Kállósemjéni Mohos-tó Természetvédelmi Terület

Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület

Tiszadobi ártér Természetvédelmi Terület

TiszatelekTiszaberceli-ártér Természetvédelmi Terület

Terület (ha)

297,7

95,01

Jogi szabályozás a védetté a védettség nyilvánításról fenntartásáról





156,74

15/1991. (XII.24.) KTM rendelet

1021,2

10/1977. OTvH rendelkezés

145/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet

10/1978. OKTH határozat


4/1977. OTvH határozat


1021,3

Tiszavasvári Fehérszik Természetvédelmi Terület

184,9

Vajai-tó Természetvédelmi Terület

76,48

3/1996. (IV. 17.) KTM rendelet

A védettség indoka és célja Egykor a Nyírség nagy részét borító erdőtársulások legnagyobb egybefüggő maradványerdejének, az itt előforduló növénytársulásoknak (nyírlápok, rekettye-füzesek, vízkedvelő tölgy-köris-szil ligeterdők, homoki tölgyesek, homokpuszta-gyeptársulások) és rendkívül sajátos növény- és állatvilágának megóvása. Az egykori folyóvölgyben kialakult természetes növénytársulásoknak (ingóláp, égeres fűzláp) megőrzése, valamint a terület sajátos növény- és állatvilágának a megóvása. A Beregi-síkból kiemelkedő szigetvulkán és a rajta kialakult fajokban gazdag állatvilágnak otthont adó, változatos növényvilág, az ezüsthársas szurdokerdő habitusú, valamint a kocsánytalan-dárdáskaréjú tölgyesek fás vegetációinak, a hegy gyeptársulásainak védelme és tájképi értékeinek megőrzése. A Tisza ártere jellegzetes arculatának, a holtágaknak, nádasoknak, ártéri erdőknek, illetve ezen élőhelyek természetes növényés állatvilágának megőrzése (különösen tölgy-köris-szil keményfa ligeterdőre, a védett madarak háborítatlan fészkelő- és táplálkozóhelyének, vonulásának biztosítása. A Tisza-menti táj jellegzetes tájképi értékeinek és a területen előforduló, az ártérre jellemző természetes növénytársulásoknak (fűz-nyár ligeterdők, tölgy-köris-szil liget-erdők), valamint a sajátos növény- és állatvilágnak a megőrzése. A szikes tóhoz kapcsolódó természetes szikes növénytársulásoknak (zsiókás, sziki kákás élőhelyek, szikpusztai gyep, vakszikfoltok) és a területen élő jellegzetes sziki növényés állatfajoknak a megőrzése. A tó legfontosabb természeti értékei az úszóláp-szigetek, valamint a kiemelt fontosságú botanikai ritkaságok. A legkülönlegesebb értékek a tőzegpáfrányos nádasokban és a füzesekben-égeresekben találhatók.

10

B) Helyi jelentőségű védett természeti értékek

1. Természetvédelmi területek 2. táblázat: Helyi jelentőségű védett természetvédelmi területek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Ssz.

A terület neve

Település

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Ajaki-gyepek Barabási Jászai kastélypark Bátorligeti-Nyomás Cégénydányádi védett terület Czóbel-kúria kastélyparkja Demecseri-gyepek Dessewffy kastélypark Gyermekotthon parkja Gyulaházy kastélypark Igrice-mocsár Kállay kastélypark Kastélypark Kastélypark Kispoella, Honcsokos, Füveskert, Kereszttó Kocsordi kastélypark Kocsordi Kirva-lapos Mándoki Kastélypark Lacul din minaMilotai-bányató Milotai Váriszeg Nagykállói-Ludastópark Nagyszekeresi Gőgő-csatorna Nyíregyházi Főiskola Botanikus Kertje Nyírtassi védett terület Oláh-rét

15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

Ajak Barabás Bátorliget Cégénydányád Anarcs Demecser Tiszavasvári Berkesz Kállósemjén Nyíregyháza Kállósemjén Baktalórántháza Eperjeske Kállósemjén

Terület (ha) 80,91 0,64 9,13 0 7,51 54,36 69,03 14,73 3,59 0 5,93 18,94 2,8 4,98

Törzskönyvi szám 14/57/TT/06 14/34/TT/94 14/39/TT/00 14/58/TT/06 14/13/TT/81 14/49/TT/05 14/4/TT/77 14/9/TT/77 14/6/TT/77 14/26/TT/92 14/5/TT/77 14/8/TT/77 14/17/TT/81 14/27/TT/94

Kocsord Kocsord Mándok Milota Milota Nagykálló Nagyszekeres Nyíregyháza

5,66 0 2,49 8,62 0 1 200,00 5,89 5,79

14/16/TT/81 14/60/TT/07 14/14/TT/81 14/35/TT/97 14/36/TT/97 14/61/TT/07 14/44/TT/01 14/30/TT/98

0 98,89 9,24

14/59/TT/06 14/63/TT/09 14/7/TT/77

13,61 5,26 0 0 7,1 18,44

14/38/TT/98 14/15/TT/81 14/42/TT/00 14/56/TT/05 14/2/TT/77 14/45/TT/01

Nyírtass Nyíregyháza Sz.-Sz.-B. Megyei Önkormányzat Kisléta Ápoló-Gondozó Otthon parkja

26. 27. 28. 29. 30. 31.

Tiszadadai Holt-Tisza Tuzséri kastélypark Tuzséri Ragoznya-rét Urai gyepek és erdők Vay-várkert Vállaji-legelő Összesen

Tiszadada Tuzsér Tuzsér Ura Vaja Vállaj

1 606,28

11

2. Természeti emlékek Helyi jelentőségű természeti emlék a megyében 39 db található, ezek többek között mamutés, lucfenyők, platán- és tölgyfák, stb.

C) Európai Közösségi irányelvek alapján védett területek

Az Európai Unió a Natura 2000 hálózat bevezetésének és alkalmazásának az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 08.) Kormányrendelet ad jogi alapot, a Natura 2000 gyepterületeken folytatott gazdálkodást a 269/2008. (XI. 18.) számú Kormányrendelet szabályozza. 2004-ben zajlott le az EU jogszabályoknak megfelelően a Natura 2000-es területek kijelölése. Ennek megfelelően Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 50 db természet-megőrzési területre (54.802 ha) és 2 db madárvédelmi (63.122 ha) területre terjednek ki. Mivel a két területtípus között jelentős átfedés van, együttes területük 78.671 hektár.

Natura 2000 területek a magyar-román határ mentén

A projektterület a magyar területrészeken egy jóváhagyott különleges madárvédelmi területet és 4 kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területet foglal magába.

3. táblázat: Natura 2000 területek a magyar-román határ mentén A Natura 2000 terület kódja

Terület (ha) Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek

A terület neve

Csaholc-Garbolc

HUHN20054

4 052,95

Rozsály-Csengersima

HUHN20055

959,00

Ömbölyi erdő és Fényierdő

HUHN20035

1 436,11

Teremi-erdő

HUHN20058

757,77

Különleges madárvédelmi területek Szatmár-Bereg különleges HUHN10001 madárvédelmi terület

52 759,4

12

3.1.2. Szatmár megye

Szatmár megye természeti öröksége nagyon változatos, ami a domborzati formáknak (síkság, dombvidék és hegyvidék), valamint az éghajlati tényezők kölcsönhatásának köszönhető, és amelyek együttesen hozták létre a 3 biogeográfiai régiót / tájegységet: a pannon, a kontinentális és az alpesi tájegységet, a rájuk jellemző sajátos növényzettel és állatvilággal. A Szatmár megye területén található fajok közül napjainkig kb.1.550 vadon élő növényfaj, valamint 3.264 vadon élő állatfaj került azonosításra. Az ipar folyamatos fejlődése, a hagyományos mezőgazdaság intenzívvé történő átalakulása, valamint a területek funkciójának megváltoztatása következtében keletkezett erős antropikus hatás miatt a vadon élő növény- és állatfajok egy része kihalt/eltűnt vagy az ésszerűtlen gazdálkodás,

valamint

az

élőhelyeik

megrongálása,

feldarabolása

és

szennyezése

következményeképpen a kihalás veszélye fenyegeti. Figyelembe véve a természeti erőforrások rendkívüli jelentőségét – ezek jelentik a megújuló erőforrásokat (víz, levegő, élelem, ruházat, építőanyagok, gyógyszerek, a levegő és víz megújulása, a talajok termékenységének megőrzése stb) –, a tájértéket és a rekreációs értékét, valamint az egészséges környezethez szükséges ökológiai egyensúly biztosítását, arra a következtetésre juthatunk, hogy feltétlenül szükséges a természet és a biodiverzitás megóvása, amely elengedhetetlen a jövő generáció harmonikus fejlődéséhez. Számos vadon élő növény- és állatfaj és élőhely országos, nemzetközi és közösségi szintű oltalom alatt található. Annak érdekében, hogy ezek sajátos védelme és megóvása biztosítva legyen, az alábbi típusú természetvédelmi területek kerültek kialakításra Szatmár megye területén:

13

A) Országos jelentőségű természetvédelmi területek: 4. táblázat: Szatmár megye országos jelentőségű természetvédelmi területei Ssz. 1.

A terület neve Mezőfényi homokdűnék

A terület típusa

Terület (ha)

Jogi szabályozás

Megőrzési állapot

Botanikai

10,0

4/1995 sz. MTH , 5/2000 törvény (2.677 kód)

Jó Kismértékű csökkenés az altalajvíz szintjében, a lecsapolási árkoknak köszönhetően

2.

Vemes láp

botanikai

10,0


3.

Az Avas hegység tőzeglápjai

botanikai

1,0


Jó

38,0


Kismértékű csökkenés az altalajvíz szintjében, a lecsapolási árkoknak köszönhetően

4.

Csanálosi kőriserdő

botanikai

5.

Túrmenti Természetvédelmi Terület (Túr folyó alsó szakasza)

vegyes

6 212,0

6.

Runk erdő, Pomi község, Borleşti falu

erdészeti

68,5

Összterület:

4/1995 sz. MTH , 5/2000 törvény (2.680 kód) Kiterjesztve 2151/2004 KH alapján (VII.10. kód) 4/1995 sz. MTH , 5/2000 törvény (2.681 kód)

Jó

Jó

6 339,5

14

B) Megyei érdekeltségű természetvédelmi területek 1. Természetvédelmi rezervátumok: 5. táblázat: Szatmár megyében található megyei érdekeltségű természetvédelmi területek

Ssz. 1. 2. 3.

A terület típusa

A terület neve

Bixad községbeli geológiai ásványvizek geológiai Puturoasa-i gyógyfürdő geológiai Tarnai gyógyfürdő

Terület (ha)

Jogi szabályozás

0,01 4/1995 sz. MTH 0,01 0,01

Megőrzési állapot Jó

4/1995 sz. MTH

Jó

4/1995 sz. MTH

Jó

4/1995 sz. MTH

Jó

4.

Mária völgye (források)

geológiai

0,01

5.

Certeze község ásványvizei

geológiai

0,01

6.

Luna-Avasfelsőfalvi ásványvizek

geológiai

0,01

7.

Nagykárolyi dendrológiai park

botanikai

10,3 4/1995 sz. MTH

8.

Sárerdő

vegyes

1 198,0 4/1995 sz. MTH

Jó

9.

Nagyerdő

vegyes

385,0 4/1995 sz. MTH

Jó

ÖSSZTERÜLET

4/1995 sz. MTH 4/1995 sz. MTH

Jó Jó Jó

1 593,36

2. Természeti emlékművek

Szatmár megyében 24 db természeti emlékmű található, melyek a Megyei Tanács 4/1995 számú határozata alapján váltak védetté.

15

C) Közösségi érdekeltségű természetvédelmi területek

Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának egyik feltétele volt a környezetvédelem terén, hogy megvalósítsa területén a Natura 2000 Ökológiai Hálózatot. Ennek megfelelően Szatmár megyében a következő Natura 2000 területek találhatóak (SCI): - „Nagykárolyi síkság” ROSCI0020, „Az Érmellék térsége” ROSCI0021 és a „Túr folyó térsége” ROSCI0214, melyek az 1964/2007 számú Rendelet alapján kerültek oltalom alá, - madárvédelmi területek (SPA), melyek az 1284/2007 számú Kormányhatározat alapján élveznek védettségi állapotot: „Nyírség és Érmellék térsége” ROSPA0016, „A Túr alsó szakaszának térsége” ROSPA0068. A megyében található Natura 2000 területek nagysága Szatmár megye összterületéhez viszonyítva 10,03 %. (44.317 ha).

6. táblázat: Natura 2000 területek Szatmár megyében

A terület neve

Nagykárolyi síkság Érmellék térsége Túr folyó térsége

A terület Natura 2000 kódja

Terület (ha)

Elhelyezkedés Szatmár megye Bihar megye %

ha

%

ha

ROSCI0020

24 224

62

15 019,0

38

9 205

ROSCI0021

21 785

36

7 842,0

64

13 942

ROSCI0214

20 953

100

20 953,0

-

-

38 682,1

60,4

23 364,0

39,6

15 318,1

20 126,5

100

20 126,5

-

-

Nyírség és ROSPA0016 Érmellék térsége A Túr alsó ROSPA0068 szakaszának térsége ÖSSZTERÜLET:

44 317

16

3.2. A célterület fő értékei

A „Natura 2000 Ökológiai Hálózat”, mely Európa természetvédelmi területeinek a hálózata, a közösségi érdekeltségű természetes élőhelyeknek és vadon élő növény- és állatfajoknak egy reprezentatív részét foglalja magába, hozzájárulva nemcsak a természeti értékek védelméhez, hanem ezen természeti gazdagság hosszú távon való megőrzéséhez is, ezáltal biztosítva a társadalmi-gazdasági fejlődéshez szükséges természeti erőforrásokat, a fenntartható fejlődést anélkül, hogy a helyi közösségeknek kárt okozna, így megvédi Európa biodiverzitását. A Natura 2000 program megpróbál harmonikus kapcsolatot teremteni az emberiség két szükséglete között: a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak megteremtése, valamint a tiszta és egészséges környezet biztosítása között. A természetes és fél-természetes ökoszisztémák élőhelyei, növény- és állatfajai „az élet alapját” jelentik, biztosítják az erőforrásokat (pl. fa, víz, gyógynövények, nyersanyagok), valamint az ökoszisztémák szolgáltatásait (a szén körforgását a természetben, a tiszta vizeket, a természeti katasztrófák elkerülését, a környezetszennyezésének csökkenését stb.), melyek a társadalmi-gazdasági fejlődésnek alapjául szolgálnak. A Natura 2000 területek gazdasási előnyöket teremthetnek a turizmus és agroturizmus fejlődése, illetve a helyi termékek Natura 2000 névjeggyel való ellátása révén, melyek ezáltal elismert termékekké válhatnak és nem utolsó sorban az európai támogatások elérhetőségét is segítik. Egy térség Natura 2000 területté való kijelölése európai szinten való elismerést jelenti. Egy ilyen védelmi státusz számos gazdasági előnyt is vonhat maga után. A Natura 2000 hálózat elismert nevet kölcsönöz a kijelölt területnek, versenyképessé téve a helyi termékeket, segítve ezzel az ott élő lakosságot. Hozzájárulhat továbbá a vidéki munkaerő foglalkoztatásának növeléséhez is. Turisztikai szempontból a Natura 2000 plusz pontot jelent az adott terület számára. Garancia arra, hogy a táj szép és a szennyeződés csekély mértékű. Mindezek alapján „csokorba” szedhetők azok az értékek, melyek a célterületre jellemzőek.

17

A Szatmári térség (Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megye közös határmenti térsége) védett területei értékeinek osztályozása:

Kategória Sorszám. 1. Belső értékek

2.

3.

4.

5.

Példa

Állatvilág Növényvilág Ökoszisztéma Szárazföldi és vizi tájak Helyi javak és szolgáltatások Növényi alapanyagból készült termékek Állati alapanyagból készült termékek Felfrissülés és turizmus Média bemutatók (pl. filmek) Történelmi helyek és leletek Tudományos ismeretek és kutatások Nevelés Általános javak és szolgáltatások Támasz az életben az ember számára Támasz az életben más élőlények számára A vizek minősége és mennyisége A levegő minősége A haltenyésztési források védelme A mezőgazdaság védelme Az ember lakta területek védelme A közösségek értékei (nem anyagi) Kultúra Azonosság Szellemiség Szociális jólét A jövő nemzedék öröksége Egyéni értékek (nem anyagi) Létező elégedettség Megtapasztalható elégedettség Fizikai egészség Szellemi egészség Lelki jólét

18

3.3. Problématérkép

A Natura 2000 területek célja, hogy az európai közösségi jelentőségű természetes élőhelyek, vadon élő növény- és állatfajok védelmén keresztül biztosítsa a természeti rendszerek és a biológiai sokféleség (biodiverzitás) megóvását az Európai Unió területén. A Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyék közös határánál lévő Natura 2000 területek problématérképe: I. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos problémák - Az intenzív mezőgazdaság: a hagyományos mezőgazdasági tevékenységek felcserélése az intenzív

mezőgazdaság

technológiáira,

monokultúrák,

vegyszerek

nagymértékű

alkalmazása, valamint a gépesített mezőgazdasági eljárások használata (a hagyományos gazdálkodási módszerek eltűnése, az ahhoz értő emberek – pl. juhászok – kinevelésének hiánya) - A védett természeti területek és természetes élőhelyek invazív terjedésre hajlamos idegenhonos növényfajokkal való fertőzöttsége, az invazív növények nem ellenőrzött terjedése - A fél-természetes élőhelyek (legelők, kaszálók) funkcióinak, a legeltetés és a kaszálás megszűnése következtében történő megváltozása, a legeltetett állatállomány számának rohamos csökkenése - A túl korai kaszálás a fészkelési időszakban (pl. megsemmisíti/tönkreteszi a haris fészkét és az abban található tojásokat) - A növényzet égetése (tarlóégetés) II. A környezetszennyezéssel kapcsolatos problémák - A szennyvízkezelés hiánya vagy annak kis mértékben való kezelése főként a kistelepüléseken - A hulladékkezelés helyzete, főként a szelektív hulladékgyűjtés és hulladék-elhelyezés megoldatlansága - Illegális hulladéklerakatok a védett területeken - A bányavíz-kezelés üzemeltetése pénzügyileg hosszú távon nem biztosított (pl. a Turc patak mellett lévő nehézfém bánya (turci bánya) szennyeződés-kibocsátása)

19

- A folyókkal, a határon túlról jövő szennyezések (nehézfém, szerves anyag, mérgező vegyületek, palackok, hulladékok) problémája; illegális szemét- / hulladéklerakók a természetvédelmi területeken III. A finanszírozással kapcsolatos problémák - Az EU-támogatások csak fejlesztésekre vonatkoznak, a fenntarthatóság (működtetés) finanszírozása nem megoldott - Az agrártámogatások nem támogatják megfelelően a Natura érdekekkel összhangban lévő gazdálkodást, csak gyepekre van megfelelő kompenzáció kidolgozva pályázható agrár környezetgazdálkodási programok keretén belül. IV. Információkkal, lakossággal kapcsolatos egyéb problémák - A Natura 2000 területekre vonatkozó, az azokkal járó előnyökre és kötelezettségekre vonatkozó információk hiánya a lakosság, a helyi közintézmények, a tanintézmények, a földtulajdonosok, valamint az összes érdekelt részéről - Illegális építkezések a Natura 2000 területeken - Az extrém (inkább technikai sportok) sportok űzése: terepjárók, enduro és cross motorok (quadok) - A

pályázat

célterületein

lebonyolított

környezetvédelmi

programok

kismértékű

népszerűsítése, a lakosok nem megfelelő tudatosítása (sajtó, helyi TV, szórólapok, molinók stb.) valamint lakossági fórumok, tudatosító kampányok szervezésének hiánya V. A Natura 2000 területek kezelésével kapcsolatos problémák: - A Natura 2000 területek szabályzatának és kezelési tervének hiánya - A természetvédelmi területek megőrzésének tárgyát jelképező természetes élőhelyek és fajok egységes és rendszeres monitoring rendszerének a hiánya - A tulajdonviszonyok nem ismertek - A kompenzációk hiánya VI. A Natura 2000 területek megóvását veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatos problémák: - Az erdőirtások, erdészeti beavatkozások során történő, nagy területeken való fakivágások - Az erdőművelések és a veszélyeztetett fajok fészkelésekor történő fakitermelések - Az iparosodás és a városi települések növekedése

20

- Illegális építkezések a Natura 2000 területeken - Az extrém (inkább technikai sportok) sportok űzése: terepjárók, enduro és cross motorok (quadok - A vizes területek lecsapolása a folyók mentén, a síkságokon, mocsaras területeken kialakított árokrendszerek révén - A folyók medrének szabályozása és a vizes élőhelyek nagymértékű megváltoztatása (pl. gátak építése) - Orvvadászat, túltartott vadállomány - Magyarország területén, ahol a Túr a Tiszába torkollik, a bukógát tülzott magassága ( 5-6 m) miatt a Tiszában található halak nem tudnak a Túrba átúszni, így ez egy ”ökológiai korlátnak” tekinthető, mely megakadályozza a két folyó halállományának génáramlását - A Natura 2000 területeken található folyók és halastavak partmenti növényzetének állapotleromlása - A védett madarakat érő áramütés és az elektromos vezetékekkel való ütközés - Egyes a Natura 2000 területek kijelölésének céljait veszélyeztető tevékenységek nem engedélykötelesek, nem ellenőrizhetőek Natura 2000 területen (pl. vegyszerezés), a csatornakotrások és karbantartások Magyarországon csak a legutóbbi időben hatályba lépett módosítással váltak engedélykötelessé.

3.4. SWOT-analízis A SWOT elemzés a helyzetelemzés eszköze, mely a következő tényezőket tartalmazza: - Erősségek (S: Strengths): azon a jelenlegi, belső pozitív sajátosságok, amikre a fejlődést, illetve a fejlesztéseket alapozni lehet. - Gyengeségek (W: Weaknesses): Azok a jelenlegi, belső negatív sajátosságok, amiket javítani szükséges, vagy ha nem javíthatók, figyelembe kell venni a fejlesztések folyamán. - Lehetőségek (O: Opportunities): Azok a külső, illetve jövőbeli tényezők, melyek pozitívan hathatnak a fejlődésre, melyeket a fejlesztések során célszerű kihasználni. - Veszélyek (T: Threats): Azok a külső veszélyforrások (kockázatok), melyeket a fejlesztések során el kell kerülni, vagy ha ez nem lehetséges, a hatásukat figyelembe kell venni.

21

• • • • • •

• •

•

• •

•

ERŐSSÉGEK Kedvező természetföldrajzi elhelyezkedés (Kárpátok, nagy folyók, alföldi-kapcsolatok). A térség egyedülálló, természetközeli elemekben bővelkedő tájkaraktere. Az alacsony iparosodottság miatt kis környezeti terheltség. Páratlan építészeti értékek a térségben. Sok a kultúrtörténeti jelentőségű hely a térségben. Jól képzett ökológus szakértők állnak rendelkezésre a felsőoktatásban és az állami természetvédelem területén, valamint a civil zöld szervezeteknél Híresek a térség gasztronómiai hagyományai. A térség értékei és sajátos településszerkezete lehetőséget biztosít a többnapos turizmusnak (vadmadarak megfigyelése, sporthorgászat, kerékpározás a védett területeken kijelölt kerékpárutakon, a folyók kenuval is végigjárhatók, stb.) A közös védett területek zöld folyosónak is tekinthetőek, amely összeköti a hegyi, a kontinentális és a pannon (Magyar Köztársaság) biorégiókat. A Romániában található 5 biogeográfiai régió közül 3 megtalálható Szatmár megyében A térségben található természeti erőforrások alapjául szolgálnak a hagyományos (népi) mesterségeknek, melyeket még ma is művelnek. A helyi népszokások megőrzése, a hagyományos mesterségek és tevékenységek fennmaradása és gyakorlása a térségben, mint például a hagyományos szilva, eper és szőlőtermesztés, haltenyésztés, patkolókovácsolás, vályogvetés, kosárfonás, szíjgyártás, kerámiagyártás stb.)

•

GYENGESÉGEK A települések belterületi fizikai és környezeti állapota leromlott.

•

Hiányos a közműellátottság: az ivóvízellátás, a szennyvízelvezetés, a hulladékkezelés.

•

Sok helyen megoldatlan a bel- és csapadékvíz elvezetése

•

Gyakori az ár- és belvízveszély.

•

Az időszakos vízhiány a természeti értékeket veszélyezteti (belvizek visszatartása).

•

Mind az önkormányzatok, mind az egyéb (non-profit és profitorientált) szereplők tőkeszegények.

•

A magyarországi területen a folyók vízminőségét túlnyomórészt a külföldi terhelések határozzák meg.

•

Magyarországon az állami természetvédelem rendszere kis létszámú és nem rendelkezik önálló költségvetéssel; Romániában az állami természetvédelem rendszere kis létszámú és a költségvetése alacsony.

•

A nagyszámú biotikai adat feldolgozottsága alacsonyszintű, azok nem rendszerezettek, nem hozzáférhetőek, a felmérési és regisztrálási protokollok kidolgozatlansága miatt nem összevethetőek

•

A biotikai adatok térinformatikai feldolgozottságának, alapadatok elérhetőségének hiánya

•

A Natura 2000 területekre vonatkozó, az azokkal járó előnyökre és kötelezettségekre vonatkozó információk hiánya a lakosság, a helyi közintézmények, a tanintézmények, a földtulajdonosok, valamint az összes érdekelt részéről

•

Fejlettlen infrastruktúra

•

A térségben található természetvédelmi területek kezelési terveinek a hiánya

22

•

• • • •

• • • • • •

•

Értékes természeti erőforrások: érintetlen természeti tájak, változatos vadon élő növény- és állatvilág (közösségi jelentőségű élőhelyek, növény- és állatfajok, a jégkorszakból fennmaradt fajok), álló- é folyóvizek, halak, legelők, szántóföldek, nád, terméskő, vizi cserjék és fák, stb. A mezőgazdasági termékek (élelmiszerek) változatossága. A hagyományos mezőgazdasági technológiák alkalmazása a nagykiterjedésű területeken A hagyományos legeltetés Erdővel borított, kiterjedt, értékes területek, amelyek meggátolják a talajeróziót és hozzájárulnak a biodiverzitás megőrzéséhez. Jó minőségű talajok, főleg a sík vidékeken Megfelelő struktúra a térségben történő befektetések megvalósításához Magas fokú biodiverzitás a projekt célterületén A strukturális alapokból származó támogatások felhasználása Közös projektek A Natura 2000 hálózat egy elismert nevet is kölcsönöz a térségnek, versenyképessé téve a helyi termékeket, segítve ezzel az ott élő lakosságot. A térség Natura 2000 területté való kijelölése európai szinten való elismerést jelent. Turisztikai szempontból a Natura 2000 plusz pontot jelent az adott terület számára. Garancia arra, hogy a táj szép és a szennyeződés csekély mértékű.

•

A helyi termékek nem kellő képpen ismertek más régiókban

•

Fejlettlen turisztikai infrastruktúra és túrisztikai szolgáltatások

•

A helyi munkaerő csökkenése

•

Kevés az oklevéllel rendelkező ”bio” termék gyártó a térségben (ennek ellenére a hagyományos helyi termékek megfelelhetnek a minőségi követelményeknek)

•

A mezőgazdasági tevékenységet folytató magán és jogi személyek nincsenek megfelelően informálva a környezetkímélő eljárásokról, az agrárkörnyezetvédelem jelentőségéről, az agrárturizmusról, a támogatásokról, a hagyományos termékek értékesítésének a módjáról.

•

A természetvédelmi területek megőrzésének tárgyát jelképező természetes élőhelyek és fajok egységes és rendszeres monitoring rendszerének a hiánya

•

A Natura 2000 területeken a tulajdonviszonyok nem ismertek

23

LEHETŐSÉGEK •

• •

• • • •

•

• • • • • •

•

A megye, a régió, az állam és a térségi szakmai szervezetek irányításával jelentős infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások valósulnak meg. A határon átnyúló programok köre bővül (pl. INTERREG, ENPI). Egyes épített környezeti értékek a világörökség részévé válhatnak (pl. szatmári református templomok, haranglábak). A kis közösségek együttműködései (rendezvények, programok) idecsábít(hat)ják az érdeklődőket. A természeti és táji értékek, folyóvizek rendszere lehetőséget biztosítanak az ökoturisztikai fejlesztéseknek. Növekszik a társadalmi érdeklődés a természet- és környezetvédelem iránt. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei részen a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrár-környezetgazdálkodási programja közül az ÉTT (Érzékeny Természeti Területek) programja forrásokat biztosít az itteni fejlesztésekhez. Egységes monitor rendszer kidolgozása a határmenti természetvédelmi területek megőrzésének tárgyát képező természetes élőhelyek és fajok megóvása érdekében A helyi természeti erőforrások értékesítése A struktúrális alapok megpályázása A turizmus és a turisztikai szolgáltatások fejlődése (birdwatching) A helyi, hagyományos termékek értékesítése a túristák körében A minőségi szolgáltatások fejlődése A Natura 2000 státusz értékesítése (a térségnek egy elismert nevet kölcsönöz, ezáltal a helyi termékek elismert termékekké válhatnak) A környezetvédelmi problémák megoldása a közös együttműködés és a

VESZÉLYEK •

• • • • • •

• •

• •

•

A határon túlról érkező szennyezések és árvizek veszélyeztetik a természeti értékeket, a létbiztonságot és a művi elemeket. Természeti-környezeti katasztrófák következhetnek be (árvíz, aszály). A természeti-környezeti értékek (élővilág, élőhelyek, élővizek) károsodnak az ökológiai szemlélet hiánya következtében. Nem lesz elég forrás a nagy infrastrukturális programok, ill. projektek megvalósítására. A 2000 fő lakosnál kisebb települések szennyíz-kezelésének megoldására nem lesz forrás. A tömeges turizmus túlhasznosítja a természeti erőforrásokat. Az invazív fajok betelepítése és a behurcolt fajok tömeges terjedése által a természetes vegetáció elszegényedése, kedvezőtlen irányú megváltozása nem ellenőrzött terjedése A ritka/védett fajok törvénytelen begyűjtése, kereskedelme Az intenzív mezőgazdaság – a hagyományos mezőgazdasági tevékenységek felcserélése az intenzív mezőgazdaság technológiáira, monokultúrák, vegyszerek nagymértékű alkalmazása, valamint a gépesített mezőgazdasági eljárások használata A folyók medrének szabályozása, a természetes élőhelyek mesterségessé válása A vizes területek lecsapolása a folyók mentén, a síkságokon, mocsaras területeken kialakított árokrendszerek révén Fakivágások, erdészeti beavatkozások során történő, nagy területeken való fakivágások, faanyagtermelő nem természetbarát erdőgazdálkodási technológiák alkalmazása, amelynek eredményeképpen a folyamatos

24

• • •

•

• • • • • •

partnerség révén A külföldi patnerkapcsolataok fejlődése Megnő a térségben a befektetők érdeklődése Az erdők nyújtotta lehetőségek kihasználása: ökoturizmus, rekreációs tevékenységek, erdei gyümölcsök, gombák értékesítése A határmenti védett területeknek a közös védelme hozzájárulhat a térség biodiverzitásának egységes megőrzéséhez Közös stratégiák kidolgozása a célterület biodiverzitásának megőrzése érdekében Természet és kultúra közti harmónikus kapcsolat kialakulása a határmenti térségben Közös tudományos és oktatási programok szervezése Közös kultúrális rendezvények A Natura 2000 elősegítheti a vidéki munkaerő foglalkoztatásának növelését A Natura 2000 ökológiai hálózat gazdasági előnyöket is nyújthat: a turizmus, ökotúrizmus és a vidéki turizmus fejlődése, az Uniós támogatások hatékonyabb pályázása, a helyi természetes termékek cimkével való ellátása, melyek ezáltal elismertekké válnak.

• • • •

•

•

•

•

• • •

•

erdőborítás, a változatos faji összetétel és koreloszlás nem biztosítható, öreg erdőrészletek eltűnése, feldarabolódása Vonalas létesítmények (főleg autóutak, autópályák) építése által okozott élőhelyi fragmentáció A társfinanszírozás biztosítása A munkaerő kivándorlása Mivel a haszonállat állomány jelentősen csökkent a térségben, ez a legelők kis mértékben történő kihasználásához vezethet, mely következtében a féltermészetes gyepeken megjelenik a fás növényzet. A térség biodiverzitása jelentős mértékben csökkenhet, amennyiben az értékes mezőgazdasági területek parlagon maradnak A biodiverzitás megőrzésében fontos szerepet játszó hagyományos mezőgazdasági tevékenységek nagy mértékű fizikai munkát igényelnek, ami nem garantálja a befektetés gazdasági szempontból való hatékonyságát Orvvadászat, túltartott vadállomány (akadályozza az erdők felújulását,főleg a hagymás-gumós növények, kétéltűek, hüllők csökkenését okozza, de a túlzott rágással, taposással a gyomosodást is fokozza) tájidegen vadfajok (muflon, gím) kiszorítják az őshonos vadállományt) A fél-természetes élőhelyek (legelők, kaszálók) funkcióinak, a legeltetés és a kaszálás megszűnése következtében történő megváltozása, az állatállomány rohamos csökkenése miatt a kaszálások, legeltetések elmaradnak, a gyepek elcserjésednek, később spontán erdősülnek Az iparosodás növekedése A városi települések növekedése A növényzet égetése (tarlóégetés) valamint a nádas területek égetése, nád és vízinövényzet irtása a vízimadarak fészkelése idején A védett fajok csempészete az illegális kereskedelem céljából 25

4. A kommunikációs stratégia fogalma, szükségessége 4.1. Az alapfogalmak tisztázása Kommunikáció: A kommunikáció információcsere, közlés, tájékoztatás, az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével. A commmunicatio latin eredetű szó: közzétételt és teljesítést jelent. Tájékoztatás: Információátadás. Az információ latin eredetű szó, amely értesülést, hírt, üzenetet, tájékoztatást jelent. Egyben az informatika alapfogalma. Számos jelentése, kifejtése ismert, különböző tudományágak különböző módon közelítik meg, írják le. Egyértelműen elfogadott definíciója nem ismert. Általánosságban információnak azt az adatot, hírt tekintjük, amely számunkra releváns és ismerethiányt csökkent. Stratégia: A stratégia cselekvések egy hosszabb távú terve egy bizonyos cél elérésé érdekében, ami gyakran az úgymond „győzelem” vagy probléma megoldás. Megkülönböztetjük a taktikától és az azonnali akcióktól, mivel a stratégia a cselekvések és azok végrehajtásához szükséges erőforrások biztosítását időben kiterjedten gondolkodva tervezi meg. A szót eredetileg a hadászatban használták, a háború megnyerésének művészetét, a seregek mozgatását és ellátását jelentette. Alakja a görög stratēgos szóból ered. Napjainkban ez a terminus már sokkal szerteágazóbb jelentéstartalommal rendelkezik. Kommunikációs stratégia: A kommunikációs stratégia hosszú távon ható, átfogó, általános feladatok, tervezett tevékenységek rendszere, mely a régió, a település meghatározott, legfontosabb céljai elérésének segítésére irányul azáltal, hogy tudatosan építi a terület imázsát. Fentiek alapján a jelenlegi gyakorlat szerint amikor tájékoztatási stratégiáról beszélünk, gyakorlatilag azon a kommunikációs stratégiát értjük. 26

4.2. A kommunikációs stratégia szükségessége

A kommunikáció lényege, hogy a küldő fél (a térséget „képviselő” szervezet, közösség vagy egyén) megfogalmaz egy üzenetet, melyet kódol, azaz formába önt, s közvetlenül vagy közvetítőrendszer elemein át eljuttat a befogadókhoz (a célcsoporthoz), akik azt a saját információ-feldolgozó szokásaik szerint dekódolják és feldolgozzák. E folyamat fő jellemzői: -

A küldő kommunikációs tevékenységében rendszeresen épít és támaszkodik a visszacsatolási folyamatra, a befogadó reakcióira, magatartására.

-

A kommunikáció szakmai feladatának lényege, hogy a közvetítőcsatorna működési sajátosságaival

hatásosan

kódolja az

üzenetet,

s

lehetőleg a leghatékonyabb

közvetítőcsatornát választja ki annak eljuttatására. -

A közvetítő csatornák között megkülönböztethetők a személyes és a nem személyes formák; utóbbiak között a leggyakoribbak a nyomtatott (újság, folyóirat, prospektus stb.), az elektronikus (sugárzott rádió, televízió, kábel, hálózat, internet stb.), a kihelyezett típusok (pl. közterületi, illetve zárttéri plakátok) valamint az események, rendezvények. (Piskóti-Dankó-Schupler, 2002. p.258.)

Általában elmondható, hogy jelenleg „a régiók, települések szintjén többnyire nincs tudatos, stratégiailag irányított kommunikációs munka, számos területen szervezeti, személyi, szakmai feltételek hiányoznak. A stratégia feladata ezen teendőkre rámutatni és megoldási javaslatokat felvonultatni.”

(Piskóti-Dankó-Schupler, 2002. p.259.) Ez a megállapítás

fokozottan érvényes a természetvédelmi területekre, ahol az általános társadalmi-gazdasági tényezőkön túl a speciális környezeti-természeti értékeket is figyelembe kell venni. Sokféle kommunikációs eszköz áll rendelkezésünkre. Az elmúlt években a kommunikációban felértékelődött a PR tevékenység jelentősége, mivel a tapasztalatok szerint a PR tevékenység a reklámon túl hatékonyan tudja megvalósítani a tájékoztatás és a közvélemény-formálás összhangját.

27

A kommunikációs eszközök csoportosítása: Eredendően kommunikációs eszközök

Tudatos kommunikációval együtt eredményes területek, melyek önmagukban is kommunikálnak

Személyes meggyőződés

Termékek

Épületek

Reklám

Településkép

Szolgáltatások

Public Relations

Városnév (település/térség)

Feltételek

Sales Promotions

Személyek

Más megoldások

(Forrás: Piskóti-Dankó-Schupler, 2002. p 259.)

Jelenleg a térségfejlesztési gyakorlatban „a kommunikációs eszközcsoportokon belül igen sok eszközt alkalmaznak a reklámtól, a kiadványokon, rendezvényeken, szponzoráláson, lobbytevékenységen keresztül, mégis hatékonyságuk még nem jó, hiszen hatásuk többnyire nem meggyőző, a felhasznált pénzügyi eszközökhöz képest kevés eredményt érnek el. A kommunikációs eszközök hatásukban egymásra épülnek, nemcsak kellő intenzitást feltételeznek, hanem tartalmi, időbeni összehangoltságot is. A hiányok a stratégiai szemlélet és keretek kialakítását, az integrációt teszik szükségessé.” (Piskóti-Dankó-Schupler, 2002. p. 259.)

4.3. A kommunikációs stratégia alapelvei

A kommunikációs stratégia egyfajta információs, befolyásoló rendszer, mely önálló kommunikációs célokat is megfogalmaz és sajátos szekunder funkcióval (nevelés, ízlésformálás, szokások kialakítása) is rendelkezik. Alapvető célja, hogy egy tudatos, szervezett folyamat eredményeként építse fel az adott terület egyedi arculatát, azonosságát, identitását, s pozitív irányba fejlessze, esetleg meg is változtassa a korábbi sztereotípiákon alapuló imázst.

28

A stratégiai törekvések, módszerek, eszközök megfogalmazása előtt szükséges tisztázni azokat a szakmai elveket, amelyek a kommunikációs stratégia összeállításának és megvalósításának alapjai. (Piskóti-Dankó-Schupler, 2002. p.263.) (1) Integráltság Az integráltság a kommunikációs eszközök harmonizálását, az adott térség átfogó kommunikációs mix kereteinek kialakítását jelenti, melynek révén stilisztikai, tartalmi és időbeni összhang valósulhat meg, s így hatékony, racionálisan tervezett, a szinergiahatásokat érvényesítő, egymással kompatibilis kommunikációs tevékenység jön létre. Az integráltság értelmében a térség érdekében kommunikáló intézmények, szervezetek egyrészt megismerik egymást és konkrét kommunikációs tevékenységüket, másrészt kialakul az információcsere, a koordináció és az erre épülő együttműködések, közös cselekvések rendszere. Az integráció, a szakmai együttműködés azt is jelenti, hogy összehangolják a szlogenek, érvelések, színvilág, illetve rendezvényi időpontok és helyszínek, valamint a médiával való kapcsolatépítés rendjét. Az integrációnak ugyanakkor vannak korlátai: -

félelem a változásoktól (ragaszkodás az ismert, megszokott módszerekhez);

-

beosztásból, pozícióból származó egoizmus (az egyeztetés, koordináció a saját jogkör csorbításaként történő felfogása);

-

hiányzó együttműködési készség (eltérő felfogások az együttműködés szükségességéről és módjáról);

-

alacsony információcsere, az egyéni intézkedések egyeztetésének hiánya (többlet időráfordítást igényel);

-

a közös döntések nehézsége, esetleg hiánya;

-

a szervezeti felépítés, együttműködési mechanizmus hiánya;

-

a szabályok, illetékességi jogok tisztázatlansága;

-

a megalapozó kutatások, szakmai elemzések, alapinformációk hiánya.

29

(2) A területi identitások megőrzése és összegzése A régiók, nagyobb térségek a történelmi, illetve földrajzi okokból adódóan igen sokszínű, eltérő

hagyományokkal,

egyedi

sajátosságokkal

rendelkező

mikrotérségekből

és

településekből állnak, ahol természetes törekvés az, hogy mindegyikük megtartsa saját identitását is. A nagyobb területi egység identitása ennek megfelelően csak a helyi adottságokra, az egyediségekre épülően fogalmazható meg, ugyanakkor a térség egyedi arculata, s az azt tükröző és egyben alakító kommunikáció nem egyszerű összegzése a települési, kistérségi elképzeléseknek, hanem egyfajta „ernyőt” kell képeznie. (3) Partnerség A partnerség elve a kommunikációs stratégiában megjelenő egymásrautaltságon, a közös érdekeken alapul. Az egyes témákban történő közös cselekvések erősítik az egyéni akciókat, emellett költségmegtakarítást és nagyobb kommunikációs hatást eredményeznek. A partnerség elve alapján alakulnak ki a kommunikációs rendszer szereplői közötti feladat- és felelősségi körök, tevékenységi mechanizmusok. (4) Folyamatos interakció A stratégia megvalósítási mechanizmusának nemcsak a kimenő információkra, üzenetekre kell koncentrálnia, hanem ki kell alakítania a célcsoportok vonatkozásában a visszacsatolási mechanizmust, illetve azt a figyelő és elemző technikát, amely hatékony információs rendszerként képes megalapozni a kommunikációs munka gyakorlati végrehajtását, annak ellenőrzését, hatékonyságának mérését, azaz a kommunikációs stratégia monitoringját. (5) Ötletadás – ötletelfogadás Ez az alapelv két működési elv együttes érvényesítését jelenti: -

Központi kezdeményezési koordinált akciók, kommunikációs programok megvalósítása: a hatékonyság, a szakmai összhang és a folyamatosság érdekében irányítottan kell számos tevékenységet megvalósítani, beleértve ezek megfelelő előkészítését, finanszírozásának megtervezését és szükség esetén a kivitelezéssel szakcégek megbízását. Ez a szakmai igény szükségessé teszi az adott térség PR-ért felelős szervezetének, szervezeteinek kialakítását, megbízását is.

30

-

Önálló PR-szervezetek, intézmények, cégek által tervezett és kivitelezett, nagy hatású akciók: a kommunikációs tevékenységek nagy része továbbra is az egyes önálló szervezetek kezdeményezéseire, ötleteire, szakmai kompetenciájára bízható. Ebben az esetben a térség kommunikációs stratégiájának megfelelő szakmai szűrésre, kontrollra akkor van szükség, ha ezekhez az akciókhoz valamilyen formában állami, önkormányzati stb. pályázati forrásra tart igényt a kezdeményező.

(6) Bizalomépítés A régiómarketingben általánosan bevált szlogen: „tégy jót és beszélj róla!” – ez a kommunikációban különösen fontos. Mit jelent ez? -

a témáról szóló hiányos információkat nem pótolhatjuk intenzív és tömény propagandával;

-

ügyelni kell az üzenetek megfogalmazásakor a hihetőségre, a hitelességre;

-

a fokozatos bizalomépítés folyamata azt is jelenti, hogy alkalmazzuk – a kutatások, helyzetfeltáró vizsgálatok során feltárt ismeretek alapján – az „erősségeket kiemelni, a gyengeségeket megoldani” stílusú kommunikációt, hiszen a már ismert erősségek, értékek iránt a célcsoport többnyire már fogékony, másrészt a problémákat sem szabad elhallgatni, hanem olyan formában kell közreadni, mint amit jól ismerünk és dolgozunk annak megoldásán.

(7) Célcsoport-orientáltság A

kommunikációs

stratégia

differenciáltsága

nélkülözhetetlen,

hiszen

rendkívül

differenciáltak azok a szereplők, akik a stratégia célcsoportját képezik. A kommunikációs stratégia lényege az egyes célcsoportok irányába megjeleníthető, alkalmazható eszközök megtervezése. A célcsoportok leggyakoribb csoportosítása: - helyi lakosság; - helyi vállalkozók; - potenciális befektetők, üzleti partnerek; - turisták, a térségbe látogatók. A célcsoport-orientáltság alapelve akkor válik kiemelten fontossá, amikor az egyes célcsoportok belső tagozódásáról, koncentrált, irányult „megdolgozásáról” beszélünk

31

(8) Hatványozott kommunikáció Ez az alapelv arra a szakmai követelményre épül, mely szerint a megcélzott célcsoportokat nem teljeskörűen kell közvetlenül elérni, hanem a „véleményvezérekre” koncentráló stratégiát folytatva kell kihasználni a kommunikációs infrastruktúra és eszközrendszer természetes kommunikációerősítő hatását, ugyanis – a szakmai tapasztalatok szerint – a célcsoportok 10%-ának általában kellő ereje van az információk, üzenetek terítéséhez a kapcsolatok, együttműködések, információs láncok segítségével. A stratégiamegvalósítás során tehát kiemelt feladat a véleményvezérekre, a célcsoportok meghatározó szereplőire történő koncentrálás. A véleményvezérek mellett igen fontos szerepet játszanak a „közvetítők” is, azaz a média, a szakmai, politikai, társadalmi szervezetek, intézmények. A közvetítőkön keresztül történő érdekérvényesítés különösen felértékeli a lobbytevékenységet, mint sajátos PR-eszközt, mely különösen akkor hatékony, ha a szakmailag tényekkel megalapozott, jól szervezett és tudatos. Egy térség elismertségének, imázsának megteremtésében, belső identitásának fejlődésében igen fontos erősítő hatású a már nem ott élő, de ott született és sikeres életpályát befutottak példája, szülőföldhöz kötődése. Az itt születettek, a régióhoz, településhez érzelmileg kötődő személyek mint „természetes PR-esek” a stratégia kiemelt lehetőségeit kínálják részben a pozitív példa, részben az általuk végrehajtott lobbytevékenység formájában. (9) Proaktivitás – akcióorientáltság A kommunikációs stratégiának a kialakítandó kommunikációs mechanizmus, koordináció, együttműködés során biztosítania kell a proaktivitást, azaz az olyan készségek erősítését, melyek révén a stratégia megvalósításában résztvevők időben felismernek pozitív folyamatokat, s nem csupán követő jellegű tevékenységeket végeznek, hanem az elvárások elé menő kezdeményezéseket indítanak el. Ez egyben azt is jelenti, hogy a stratégia nem merev előírásokat, terveket fogalmaz meg, hanem a kezdeményezőkészséget, az akciók kialakítására, megvalósítására irányuló munkát ösztönzi. (10) Gyors reagálási készség – problémakezelés A stratégia megvalósítása során fontos, hogy olyan mechanizmus működjön, mely képes kezelni a válsághelyzeteket, illetve gyorsan és hitelesen tud reagálni valótlan vagy torz információkra, hírekre is. Ez egy tudatosan felépített PR-figyelőrendszert tesz szükségessé, mely felfigyel a térségről szóló cikkekre, írásokra, véleményekre, akciókra stb.

32

A szervezeti és együttműködési mechanizmusnak tehát a felelősségi és feladatmeghatározások alapján biztosítania kell a szükség esetén történő gyors reagálás, illetve a gyors problémakezelés lehetőségét. (11) A tradíciók, hagyományok, helyi értékek tisztelete és megbecsülése Minden területen számtalan történelmi esemény emlékhelyei vannak, illetve hosszú múltra visszanyúló hagyományok élnek vagy éleszthetők újra. A PR-munka egyik fő vonulata a tradíciók ápolása, kellő megismertetése, széles körű kommunikálása. A PR segítségével új hagyományok is kialakíthatók, melyek ugyancsak erősítik a helyi identitástudatot, növelik a lokálpatriotizmust. (Különösen fontos a tradíciók, hagyományok kialakítása, erősítése a még igen fogékony fiatal korosztály körében.) Az új tradíciók teremtésének egyik eszköze a helyiek sikereinek ünneplése, megbecsülése. Fontos, hogy teremtődjenek olyan elismerési lehetőségek (pl. pályázatok, díjak, címek, kitüntetések), melyek erkölcsi és anyagi megbecsülést fejeznek ki, mozgósító hatásúak, erősítik a térséghez kötődést az ott élők, tevékenykedők körében, ráadásul a belső PR hatása mellett pozitív kisugárzásúak ezek az „ünnepek”, hírek a térség külső megítélése, imázsa szempontjából is. (12) „Természetes PR-sek” alkalmazása – közvetett kommunikáció A tudatos tevékenység mellett kommunikációs hatásúak mindazok a történések, hírek, melyek a térségről, az ott élőkről, ott tevékenykedőkről, ott működő szervezetekről valamilyen formában megjelennek. Az sem mindegy, hogy a vevők a térségen kívül milyen innen származó termékkel találkoznak, vagy hogyan fogadják az ide érkező vendégeket – mindezt úgy foglalhatjuk össze, hogy minden tényező, hír, információ számít, amiből külső szemmel megítélik a régiót. Ez az elvárás már nem a szűkebben vett, közvetlen kommunikációs tevékenység körébe tartozó elem, ugyanakkor annak keretében is fel kell hívni a figyelmet az általános, széleskörű kommunikációs hatásokra, az indirekt, tervezetlen imázsbefolyásoló lépésekre.

33

4.4. Kommunikációs csatornák és eszközök A kommunikációs csatorna1 csatorna az a közeg, amelyben a kommunikáció zajlik. Információelméleti

megközelítésben

kommunikációelméleti

ez

megközelítésben

egyszerűen inkább

a

az

adattovábbítás

kommunikációs

közege,

médiumok,

eszközök jelentéssel bír. A kommunikációval foglalkozó szakirodalomban gyakran keveredik egymással a csatorna, a médium, az eszköz, az információhordozó elnevezés. A következőkben a kommunikációs csatornákat a különböző kommunikációtípusok mentén mutatjuk be. (1) Közvetlen emberi kommunikáció Legtöbbször egyszerre, egy időben több csatornán küldi ugyanazt az üzenetet, vagy különböző üzeneteket párhuzamosan továbbít. A személyközi kommunikáció általában természetes akusztikai és optikai csatornán zajlik: a beszédet halljuk, a kísérő nem verbális jeleket látjuk. A közvetlen emberi kommunikáció során általában személyes kontaktus alakul ki a résztvevők között, akik így könnyebben és biztosabban alakíthatják ki viszonyulásukat az adott témához / szituációhoz. Tipikus eszközei: - interaktív személyes kommunikáció (pl. párbeszéd, interjú, vita, tárgyalás); - passzív elérésű rendezvények (pl. előadás, lakossági fórum, konferencia, kiállítás); - aktív elérésű rendezvények (pl. vetélkedő, képzés, tréning); - levél. a) Verbális kommunikáció „A verbális csatorna az ember legspecifikusabb kommunikációs módja, önmagában csaknem teljesen alkalmas arra, hogy mindenféle emberi kommunikációt hordozzon, mindenféle információ továbbításához fel lehessen használni. Valamennyi kommunikációs csatorna közül a legbonyolultabb kóddal rendelkezik.

1

Forrás: wikipédia

34

A verbális kommunikáció írott formájában a legtipikusabb eszköze a közvetett kommunikációnak. A kódrendszer (a nyelv) és maga a verbális kommunikáció, a beszéd kulturális termék, az ember egész fejlődéstörténete során alakult ki.” (Buda, 1994)2 Attól függően, hogy melyik kódrendszert alkalmazzuk, a kommunikációban megváltozik a kommunikációs csatorna fizikai megvalósulása is. Ez beszéd esetében a hangfrekvenciás hullámokat közvetítő közeg vagy az elektromos jelekké alakított hangfrekvenciás jeleket átvivő elektromosan érzékeny közeg (telefonvezeték), esetleg a továbbalakított jeleket, immár elektromágneses hullámokat átvivő légkör, mint a rádió és a mobiltelefon esetében. Az írott kódolás átvitelére minden olyan csatorna alkalmas, amely képes a képi információ tárolására és átvitelére. b) Nemverbális kommunikáció A nemverbális kommunikáció által közvetített információ legfőbb jellemzője, hogy nem verbális, azaz nem rögzíthető pontosan a szemantikai értéke. Ilyen tartalmak a metakommunikációs tartalmak, a közvetíteni szándékozott érzelmek, érzések.

A kinezikus-vizuális csatorna. Ide tartozik a testtartáson alapuló, a kinezikus, a térközszabályozáson alapuló, a gesztusok vagy a mimika révén megvalósuló metakommunikáció.

Az ideografikus csatorna. A képekben kifejezett információ átadására szolgál (ábrázolás, illusztrálás, képi többlettartalom).

A melodikus csatorna. Ide elsősorban a zenei kifejezés tartozik, mely leginkább érzelmek kiváltásában érdekelt.

(2) Tömegkommunikáció A tömegkommunikáció legfontosabb csatornái: a sajtó, a rádió, a televízió és természetesen az internet. A televízió elterjedése előtt a film is ide tartozott (filmhíradó), de ma már szinte kizárólag az esztétikai, illetve szórakoztató és kisebb részben a tudományos kommunikáció csatornájaként szolgál. Újabban a tömegkommunikáció közé soroljuk még a tömegesen terjesztett videokazetták és hanghordozók, valamint az internetes kommunikáció- hírlevelek, újságként funkcionáló webhelyek eszközeit is.

2

Buda B. 1994. A közvetlen emberi kommunikáció [internet]http://mek.oszk.hu/02000/02009/02009.htm (2006.12.29.)

szabályszerűségei. Budapest:

Animula

35

A tömegkommunikáció mindig valamilyen médiumon keresztül történik, és rendszerint professzionális kommunikátorok irányítják. Jellemzője, hogy szervezett, intézményesült és tömeges formában zajlik. Az üzenet a nagyközönségnek szól, azaz nyilvános. A közönség heterogén, az üzenet feladójától távol lévő emberekkel szimultán kapcsolat jön létre. A tömegkommunikáció általában egyirányú, azaz nem nyújt lehetőséget a közvetlen visszacsatolásra, üzeneteit rögzítik, azok visszakereshetőek. Napjainkban a média, mindenekelőtt a televízió elterjedtsége jelentős mértékben átalakítja a kommunikációs folyamatokat. A mára már hagyományosnak tekinthető médiumok (film, újság, televízió, videó stb.) mellett a gyorsan elterjedő új technológiák is egyre jelentősebb szerepet játszanak úgy a lakosság, mint a szervezetek mindennapjaiban. a) Sajtó: Írott-vizuális csatorna, elsősorban verbálisan kifejezett (írott) tartalmak kommunikálására, de ma már egyre inkább vizuális tartalmakat is képes közvetíteni. A nyomtatott sajtó legelterjedtebb formái között tartjuk számon a szaksajtót, a napilapokat, a folyóiratokat és a paperback-kiadványokat. A sajtó mindig is kiemelten fontos eszköze volt a tájékoztatásnak, a közvélemény-alakításnak, a propagandának, amit bizonyít az a tény is, hogy minden új politikai párt, társadalmi mozgalom egyik legelső teendője (volt) a lapalapítás. A cenzúra intézményének a létrehozása, a lapbetiltások, a sajtóperek jelzik a sajtó társadalmi szerepének fel- és elismerését. A sajtó nagy előnye a szállóigévé is vált mondat: „a szó elszáll, az írás megmarad”, azaz statikus, időtálló jelleggel rendelkezik. Nincs időbeli korlát, bármikor szükség esetén visszalapozható. Lehetőség nyílik az üzenetek mélyebb értelmezésére; az írott sajtóban rendszerint törekednek az üzenetek racionális mivoltának hangsúlyozására. Többnyire érvényes, hogy hosszú távú hatással bír az emlékezetre. Az írott sajtó, mint kommunikációs eszköz lehet részletes, időtálló, visszalapozható. A szaksajtón belül a célközönség megjelölhető, azokhoz juttathatjuk el leginkább az információkat, akik a tényleges címzettjei az üzenetünknek. A cikkekhez kapcsolódó kommentek értelmezőbbé és értékelhetőbbé teszik annak tartalmát. A sajtó ellenérvei, hogy az információk másodkézből kapottak, esetleges jelentésbeli torzulások is fejet üthetnek. Probléma lehet továbbá, hogy nem kapja kézhez mindenki, a hozzáférhetősége korlátozott.

36

A folyóiratok és szaklapok árai eltérőek, egyes szaklapok szinte megfizethetetlenek. Az írott sajtó anyaga nem időtálló, egyre elhatalmasodik a digitális térnyerése; tehát az internet szükségessége megkérdőjelezhetetlen. A sajtó szerepét nem annyira csökkentette, mint inkább megváltoztatta az új médiumok, a rádió és a televízió megjelenése. A versenytársak egyrészt arra kényszerítették, hogy igyekezzék gyorsaságban, frissességben felzárkózni; ezt különböző műszaki újításokkal érte el (számítógépes szerkesztés, fényszedés, a szállítás okozta késedelem kiküszöbölése az újság anyagának különböző csatornákon való továbbításával és a rendeltetési helyen való nyomtatásával). Másrészt bizonyos „szerkezeti” változtatásokat is bevezettek, hogy olyan anyagot és olyan formában nyújtsanak az olvasónak, amilyet a versenytársak nem tudnak. Az újságnak egyébként két előnye van mind a rádióval, mind a tévével szemben: zsebünkben, táskánkban magunkkal vihetjük, utcán, autóbuszon, vonaton olvashatjuk, másrészt lehetőséget ad arra, hogy az információkat alaposabban „megrágjuk”, újraolvassuk, meg-megálljunk olvasás közben, s elgondolkozzunk az olvasottakon. A távközléstechnika rohamos fejlődésével azonban az újságok monopolhelyzete ezen a téren is megszűnőben van.3 Mindazonáltal az újságírás megtalálta a maga helyét az interneten is, amit az on-line újságok és hírportálok népszerűsége bizonyít. b) Rádió: Audio csatorna, mely verbálisan megfogalmazott és kifejtett információk közvetítésére képes, valós idejű, vagyis – szemben az írott sajtóval – nincs késleltetés a csatornában. „A rádió csak akusztikai jeleket sugároz, s nyilván csak olyan üzeneteket, amelyeket akusztikailag lehet kódolni. Ezek a beszéd, a zene és adott esetben (helyszíni közvetítés, hangjáték) információs értékkel bíró zajok. Ez kötöttséget, hátrányt jelent a rádióműsorok összeállítóinak, de ugyanakkor előnyt is biztosít mind a sajtóval, mind a televízióval szemben. Minthogy a rádió csak a fülünkhöz szól, akkor is hallgathatjuk, amikor más tevékenységet folytatunk, fizikai munkavégzés, autóvezetés közben, sőt háttérzajként akár olvasás, beszélgetés közben is. Éppen ezeknek a tulajdonságainak köszönhető, hogy a vizuális hírközlő eszközök sohasem fogják teljesen kiszorítani.” (Fülöp 1996)

3

Fülöp G., 1996. Az információ. Budapest: ELTE [internet] http://mek.oszk.hu/03100/03118/ (2006.12.29.)

37

A rádióműsorok csoportosíthatók a következők szerint: sugárzott, kábeles, helyi, regionális, országos, közszolgálati, kereskedelmi. A rádiós reklámozás előnye, hogy viszonylag pénztárcakímélő, egyszerű, gyors megoldás. Széles közönség elérhető a rádiós hirdetések útján, s regionálisan is nagyon jól célozható formája a kommunikációs lehetőségeknek. A rádió közvetlen és rugalmas, nem igényel átfutási időt, mint más médiák. Az üzenetét szinte rögtön meghallják, még a versenytársak üzenete előtt. Változatossága abban rejlik, hogy többféle kommunikációs elem is egyidejűleg alkalmazható a hirdetések kidolgozása során. A rádió élénkíti a tevékenységet abból a szempontból, hogy ébren tartja az érdeklődést, a figyelmet, és a legtöbb esetben cselekvésre sarkallja megcélzott közönséget. A legnagyobb hátránya, hogy hiányzik a vizuális megjelenés, ezért kisebb hatást gyakorol az emlékezetre. A sugárzott reklámok pillanatnyiak, azok visszakeresésére nem, vagy csak az internet segítségével van lehetőség, ami előrevetíti az internet mindennapi szükségességét. c) Televízió: Audio-vizuális csatorna, mely az audio és a vizuális tartalom egyidejű közvetítését teszi lehetővé. Miközben alapesetben a televízió szintén késleltetés-mentes csatorna, ma már lehetőség van egy beépített rögzítő eszköz segítségével a késleltetésre (ugyanez igaz az online rádiózásra is). Lehet sugárzott, kábeles, műholdas, helyi, regionális, országos, közszolgálati, illetve kereskedelmi. A televíziózást ma minden idők leghatásosabb kommunikációs médiumának tartják. Hatalma a hihetetlen mértékű meggyőző és befolyásoló erejében, képességében rejlik. Egyes csatornák műsorai vagy egyes ismeretterjesztő műsorok igen hasznos információkat adhatnak közre, ezzel is bővítve az ismereteket. Egyszeri, pillanatnyi és gyors működése révén közvetlenül és gyorsan gazdagítja ismereteinket. Az információs áradat révén a néző gyorsan képes információhoz jutni. A televízió egyszerre képes szórakoztatni és oktatni. Megvan a lehetősége arra, hogy az emberek tudatában kialakítsa a közös élmény érzetét, az események közvetlen szemtanújává tegye a nézőt, és egyben növelje a tömegek kulturális színvonalát. A televízió hátrányai között elenyésző, hogy a reklámok, a hírek pillanatnyiak, nem visszakereshetőek, ugyanis a reklámok ismételődése miatt az általuk közvetített üzenetek elcsépeltté, unalmassá válhatnak. A televízió képes arra, hogy megváltoztassa a mindennapjainkat, éppen ahhoz igazítsuk a napi programunkat, amelyik műsortól „függők” lettünk. 38

A különböző tv-csatornák eltérő időpontban sugárzott híradói arra engednek következtetni, melyik csatorna melyik célcsoportnak kíván üzenni. A közszolgálati televíziók által sugárzott híradók általában az értelmiségekre gondolva később vetítik azokat, mivel munkaidejük is később fejeződik be. Tehát a televízióval is megjelölhető a célcsoport. Hátrányai között viszont meg kell említeni, hogy csökkentheti a tömegek kulturális színvonalát, a nézőt az általa közvetített üzenetnek csupán passzív szemlélőjévé teszi. A másodlagos forrásból kapott információk esetleges jelentéstorzulással bővülhetnek, a néző számára nem mindig egyértelmű az információ. A televízió visszakereshetőségének egyik eszköze lehet a teletext, ahol megtalálhatunk apróbb híreket, információkat. Viszont a teletext alkalmazhatósága is eszközigényes, nem mindegyik készülék rendelkezik ezzel a funkcióval. A televízió elterjedtsége kétségbe vonhatatlan, szinte mindegyik háztartásban van többnyire kettő, de minimum egy készülék. Abban, hogy a televízió által sugárzott információk szinte mindegyik háztatásba eljut, majdhogynem biztosak lehetünk. Szerteágazó kínálata révén pedig azokhoz juttathatjuk el az információkat, akiknek valóban „címezni” szeretnénk. d) Digitális kommunikációs eszközök Egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a virtuális térben zajló közösségi, társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, átalakul a nyilvánosság. A virtuális terekben új tudások, új együttműködések keletkeznek. A digitális eszközök a leginkább alkalmasak különböző reklámok elhelyezésére, hiszen elterjedtségük, mindennapiságuk a társadalom legnagyobb rétegét érintik. A digitális eszközökkel való üzenésnek viszont számtalan nehézséggel kell szembenéznie. Az üzenetnek ugyanis hihetőnek, bizalomgerjesztőnek, egyszerűnek és következetesnek kell lennie, a célcsoport megjelölésével. A digitális eszközök hátránya leginkább az, hogy ezek forrása általában kétséges (gondoljunk csak az internet információáradatára), a lényeges és általában a célcsoport megjelölhetősége is nehézkes. A tömegkommunikációban – épp a résztvevők nagy száma miatt – egészen más a befogadó szituáció. Sokszor a befogadók földrajzilag szétszórtan helyezkednek el, ami problémát jelenthet. Ezen túl számolni kell bizonyos kulturális különbségekkel, a sokaság heterogén összetétele miatt nem lehet szó szervezettségről, csupán egy laza kohézió köti össze őket.

39

Tehát a legnagyobb nehézséget a tömegkommunikáció hallatlan változatossága jelenti, mind térben és időben. Az internet speciális multimediális csatorna, mely multimediális információk továbbítására alkalmas. Virtuálisan mindenféle kommunikáció lebonyolításának lehet a csatornája: webkamerás videotelefonálás – személyközi kommunikáció, netphone – telefonbeszélgetések, chat, instant message – valós idejű írott kommunikáció, e-mail – levelezés (késleltetett írott kommunikáció), on-line rádiók – rádió, on-line újságok – sajtó, on-line tv – televíziózás, és még számtalan kommunikációs lehetőség. Az internet segítségével gyorsabban jutunk információhoz, a folyamatos fejlődése révén pedig egyre több mindenhez. Az információk visszakereshetősége is az internet használata mellett említhető. További előnyök: -

Sokaknak sokakról: a hagyományos kommunikáció kevesekről sokaknak szól, az internetes viszont sokaknak sokakról.

-

Folyamatos hozzáférés.

-

Nagy tömeghez szól, de az egyénekhez testre szabottan és folyamatosan.

-

Egy kis szervezet internetes megjelenése ugyanolyan hatásos tud lenni, mint egy nagy kereskedelmi láncé, ugyanis egyenlő kommunikációs esélyeket ad. A weblap készítése és fenntartása ráadásul töredékébe kerül a hagyományos ügyfélszolgálaténak.

Az internet hátrányai közé tartozik, hogy nem szabályozott, a fellelhető információk minőségi ellenőrzése nem megoldott, ezért mindent gyanúsnak kell tekinteni. Igen nehéz a hatalmas adattömegből az igazán fontos és érvényes információkat kiszúrni, az információ hitelessége sokszor vitatható, naprakészsége csak bizonyos témákban igaz, és eszközigényessége is bizalmatlanságot kelthet az e fajta kommunikációt felhasználni kívánók körében. e) Plakát, szórólap A jó plakátot nem olvassuk, nem nézzük, hanem megpillantjuk. Az egyik legnagyobb előnye is ehhez kapcsolódik, hogy nem lehet kikapcsolni, nézni kell. Mivel leggyakrabban az utcákon kerülnek kihelyezésre, igen széles publicitással rendelkezik. A jó plakát passzívan, de mégis agresszíven hat. A plakátok általában szem előtt vannak, vonzóak a tekintetet számára. A plakát területileg jól irányítható média. Igen hatékonyan alkalmazható helyi gazdasági, kulturális, politikai feladatok megoldására.

40

A plakátok kihelyezésének további meghatározó előnyei közé tartozik, hogy tartós hatással rendelkezik, ehhez a figyelemfelkeltés eszközeit alkalmazzák, és ez a hatás leginkább ingerszegény környezetben kiemelkedő. Tehát a plakát segít tájékoztatni és mozgósítani a lakosokat. Jól irányítható területileg, kihelyezhető mind iskolákba, hivatalokba, postákra, nyilvános helyekre. Hátránya, hogy a kihelyezés korlátozottsága miatt nem mindenkihez jut el. A szórólap leghasznosabb tulajdonsága, hogy lehetőség nyílik az adott témára vonatkozó információk elmagyarázására. Általában a plakáttal megegyezik a szövege, de a bővebb kifejtést elősegítendő a szórólap hátoldala is hasznosítható a további információk közlésére. Legnagyobb hátránya, hogy anyaga miatt nem időtállóak.

41

4.5. A kommunikációs eszközök értékelése Módszer Egy irányba való kommunikáció: Kiadványok: - levél; - prospektusok, szórólapok; - beszámolók, könyvek; - folyóiratok, newsletter-ek; - plakátok; - képeslapok / naptárak; - feliratozott pólók; - nevelő jellegű anyagok.

Előny

Hátrány

-

Barátságos technikákat alkalmaznak, melyek könnyen használhatóak; Kevés pénzt és időt igényelnek; Széleskörű hallgatósághoz jutnak el úgy helyi szinten, mint messzebb; Olyan problémákra hívják fel a figyelmet, melyek létezéséről lehetséges, hogy az emberek nem tudnak; Folyamatosan tájékoztatják az embereket.

-

-

Nem igényel nyomtatási költségeket; Az egyre inkább az informatika felé irányuló társadalmi réteget szólítja meg, különösképpen a fiatalokat.

-

Nem mindenki ismeri és használja az info-technikai módszereket, különösen az idősebb generáció nehezen érhető el ezzel..

-

Újfajta kommunikációs formát nyújt; Ha kellemes hatást nyújt, könnyen megmaradhat az emlékezetekben; Az összes érzéket stimulálják (látás, hallás, szaglás, érintés); Könnyen megérthetővé tesznek egy bonyolult dolgot.

-

Az emberek lassan elutasítóakká válnak; Tartalmazhat túl sok információt; Az előállításuk költsége magas, és szaktudást igényel; Az információ vagy a technológia elavulhat.

-

Információs technológia: - web oldal; - CD-k, DVD-k

Látható: - tájékoztató táblák; - kivetítések és kiállítások; - multimédia előadások; - filmek; - videofelvételek; - fényképek.

-

-

Ki kell őket osztani; Sokszor nem olvassák el őket; Közölhetnek olyan információt, amelyet tévesen értelmeznek; Gyakran nem elegendőek ahhoz, hogy megfelelő motivációt nyújtsanak az emberek megmozgatásához.

A projekt az Európai Unió (ERFA forrás) a magyar és a román köztársaság társfinanszírozásával valósul meg. www.huro-cbc.eu és www.hungary-romania-cbc.eu Jelen anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Módszer Két irányba való kommunikáció: Az érdekeltek felé való kommunikáció: - személyek közti beszélgetés, telefonbeszélgetés; - találkozók, kerekasztalmegbeszélések, nyílt viták, műhelymunkák; - menedzsmenti fókuszcsoport; - terepszemle. Az általános közönség felé irányuló kommunikáció: - túrák idegenvezetővel; - munkatáblák; - nyílt napok, fesztiválok, események; Hosszú távon: - iskolás gyermekek nevelése; - tréningek

Előny -

Egyéni beszámolókat biztosítanak; Egymás megértését bátorítják; Fejlesztik az alapismereteket; Biztosítják, hogy az üzenetet ne értsék félre; Építik a bizalmat; Hosszantartó megoldások felé vezetnek; Motiválják arra az embereket, hogy aktívan bekapcsolódjanak; Szocializációs lehetőséget nyújtanak.

Hátrány -

Több időt és pénzbefektetést igényelnek, nem garantált a siker; Fenn kell tartani, hogy megőrizzük a pillanatot; Negatív irányba is fordulhatnak, ha nincsenek a megfelelő módon kézben tartva; Az adott pillanatban kisszámú hallgatóságot érintenek; Szervezést és tervezést igényelnek; Interperszonális készségek szükségesek; Nem érintenek távolabbi hallgatóságot.

43

Módszer Közvetett kommunikáció: Média felé való orientálódás: - újságcikkek; - rádió / TV; - sajtótájékoztató; - reklám.

Előny -

Más: - nyitóünnepségek - egy harmadik fél bevonása (pl. vadász vagy mezőgazdasági egyesületek képviselői);

-

Hátrány

Széleskörű hallgatóságot érint úgy helyi szinten, mint távolabb; Stimulálják az érdeklődést olyan csoportok körében, melyek különben nem érdekeltek a természetre vonatkozó témában; A legnépszerűbb kommunikációs módot használják; Építik a kapcsolatot a médiával, mely növeli a későbbiekben a média érdekeltségét. Vonzzák a befolyásos, magas körökben forgó személyeket; Jelentős sokszorosítási hatásuk lehet; Sokkal hamarabb nyerik el az emberek bizalmát (egy nyelvet beszélnek); Semleges rész a konfliktusok megoldása érdekében.

-

-

-

A problémáknak egyszerűnek kell maradniuk, nem lehet a részletekbe mélyedni; Nem lehet kontroll alatt tartani az újságcikkeket és TV spot-okat, mivel azok negatív üzenetet is tartalmazhatnak; Többféle nézőpontot idézhetnek elő; Nincsenek megcélozva specifikus célcsoportok.

Költségesek és időigényesek; Általában akkor lehetségesek, ha mindkét fél számára nyújtanak valamilyen kedvezményt; A közvetítés speciális ismereteket igényel.

44

5. Fő célkitűzések 5.1. Stratégiai célkitűzések

Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyék természetvédelmi tájékoztatási (kommunikációs) stratégiájának célrendszere:

Jövőkép: Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben a lakosság ismeri az ökológiai hálózat által nyújtott előnyöket, melyek hozzájárulhatnak a hátrányos helyzetű területek lakossága életszínvonalának javításához szociális-ökológiai szempontból. Az itt élők tudatos magatartásukkal védik a természeti értékeket.

Hosszú távú cél

Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyék természeti értékeinek megőrzése

Fejlesztési prioritások

A terület értékeiről, valamint veszélyforrásairól történő informáltság növekedése

Az érintettek (célcsoportok) szemléletváltozása

A környezettudatos magatartás (viselkedés) terjedése

Kommunikációs eszközök


6. Célcsoport-elemzések 6.1. A célcsoportok azonosítása A. Belső célcsoportok: (1) A térségben élő lakosság - óvodások - 1.4. osztályos általános iskolások - 5-8. osztályos általános iskolások - középiskolások - főiskolások, egyetemisták (nappali tagozatos) - aktív felnőttek - nyugdíjasok 7. táblázat: Az oktatási intézmények fő adatai, 2008/2009-es tanév Megnevezés

Az intézmények

Óvodai ellátás Sz.-Sz.-B. Szatmár Összesen Általános iskolai oktatás Sz.-Sz.-B. Szatmár Összesen Szakiskolai oktatás Sz.-Sz.-B. Szatmár Összesen Szakközépiskolai oktatás Sz.-Sz.-B. Szatmár Összesen Gimnáziumi oktatás Sz.-Sz.-B. Szatmár Összesen Felsőoktatás Sz.-Sz.-B. Szatmár Összesen

4 5

Az osztályok A pedagógusok száma

A tanulók4

296 243 539

8675 630 1.497

1.738 813 2.551

21.245 13.139 34.384

236 247 483

2.777 2.401 5.178

5.107 3073 8.180

57.244 45.768 103.012

62 62

410 410

752 752

9.550 9.550

55 12 67

462 65 527

940 587 1.527

12.321 10.133 22.454

70 15 85

389 87 476

941 746 1.687

10.439 14.276 24.715

6 5 11

10 kar 38 48

... .. ..

6.239 4.300 10.539

Nappali tagozatos. Óvodai csoportok.

46

Az óvodások célcsoportját6 a két megyében mintegy 34,4 ezer gyermek alkotja. 2008-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az általános iskolák alsó tagozataiban 27.768, felső tagozataiban pedig 29.476 gyermek tanult. Szatmárban 45.768 volt az általános iskolások száma, így összesen mintegy 103 ezer főre becsülhető ezen célcsoportok nagysága. A középiskolások korosztályát tekintve elmondható, hogy 2009-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében összesen 32.310 diák tanult, közülük 4.440-en (13,7%-uk) kollégiumban lakott. Szatmárban 24.409 középiskolás (gimnazista és szakközépiskolás) volt. Így összesen közel 57 ezer főre becsülhető ezen célcsoport nagysága. Ugyancsak 2009-ben a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán Szabolcs-SzatmárBeregben 6.239 hallgató volt, emellett 5.504 esti/levelezős hallgatót képeztek ki. Szatmár 4.300 hallgatójával együtt a nappalin tanulók száma 10.500 fő körüli. Nehezebb megbecsülni az aktív felnőttek célcsoportját. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a a gazdaságilag aktív, 15-74 éves népesség száma 2008-ban 213,3 ezer fő volt, közülük 175,9 ezren foglalkoztatottak, míg 37,4 ezren regisztrált munkanélküliek. Szatmárban az aktív felnőttek köre 85.532 fő: 79.213 alkalmazott és 6.319 munkanélküli. A két megye területén a célcsoport tehát közel 300 ezer főből áll (255 ezer alkalmazott + 44 ezer állástalan). Szintén 2008-ban 175,3 ezren részesültek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban; Szatmárban pedig 87,1 ezren – a nyugdíjasok célcsoportjának nagysága meghaladja a 260 ezer főt.

(2) Szervezetek (helyi és megyei) - közintézmények; - civil szervezetek; - vállalkozások. A közintézmények körébe tartoznak elsősorban az önkormányzatok (polgármesteri hivatalok), a decentralizált és dekoncentrált igazgatási szervezetek, valamint a kulturális, az egészségügyi és a szociális intézmények.

6

Forrás: KSH, 2008

47

8. táblázat: A közintézmények száma A közintézmény típusa Összes költségvetési szerv Ebből: Helyi önkormányzat Házi orvosi szolgálatok Házi gyermekorvosi szolgálatok Tüdőgondozó Pszichiátriai gondozó Iskolai védőnő Bölcsőde Települési könyvtár Muzeális intézmény) Közművelődési tevékenységet folytató szervezet

Sz.-Sz.-B. megye 921

Szatmár megye 802

Összesen 1.723

2307 276 67 11 4 55 23 137 25

64 164 48 1 1 360 14 64 11

294 440 115 12 5 415 37 201 36

162

75

237

A civil szervezetek (nonprofit szervezetek) száma Szabolcs-Szatmár-Beregben 2008-ban 3.497 volt – ez a szám kétségkívül nagynak tűnik, azonban csak egy részük működik aktívan. Tevékenységi körükről sajnos nincs bővebb információ – ami a KSH rendszerében megjelenik: 304 alkotó művelődési közösség van Sz.-Sz.-B. megyében, több mint 5 ezer taggal. Szatmárban – becslések szerint – megyei szinten max. 500 működik. A vállalkozások körét elemezve érdemes mind nagyságukat, mind ágazati besorolásukat, mind pedig gazdálkodási formájukat megnézni, azonban a két megye eltérő statisztikai rendszere miatt erre nincsenek összehasonlítható adatok. Az egyéni vállalkozások súlya legnagyobb – értelemszerűen – az agrár szektorban (Sz.-Sz.-B. megyében több mint 60 ezer db).

9. táblázat: A vállalkozások száma A közintézmény típusa Összes vállalkozás - Egyéni vállalkozás - Társas vállalkozás

7

Sz.-Sz.-B. megye 104.541 87.238 17.303

Szatmár megye 21.616 5.083 16.533

Összesen 126.157 92.321 33.836

A Megyei Önkormányzat + 229 települési önkormányzat

48

(3) Földtulajdonosok (a Natura 2000 területén) A földtulajdonosok számának megbecslése különösen nehéz. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

2000-ben

volt

Általános

Mezőgazdasági

Összeírás

(ÁMÖ),

melyből

következtethetünk ennek a célcsoportnak a nagyságára. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ekkkor a földfelületet használók száma 99,4 ezer volt, közülük a célterületet érintő térségekben (a Csengeri, a Fehérgyarmati, a Mátészalkai és a Nyírbátori kistérségben) összesen 34,5 ezer. Szatmárban erre vonatkozóan jelenleg nem állnak rendelkezésre adatok.

B. Külső célcsoportok:

(1) Turisták, más térségből idelátogatók (2) Potenciális külső befektetők, üzleti partnerek A két megyébe látogató turisták számának megállapításához leginkább a szálláshelyeken megforduló vendégek számát vehetjük alapul (ami biztos, hogy valamennyit torzít, mert egyfelől nem tartalmazza az egy napra érkező, illetve a rokonoknál, ismerősöknél megszálló személyeket, másfelől esetenként nemcsak turisták, hanem potenciális külső befektetők, üzleti partnerek is igénybe veszik a szálláshelyeket). 2008-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kereskedelmi szálláshelyeit 285,2 ezren vették igénybe (ebből 71,2 ezer külföldi), míg a magánszálláshelyeken 9.775 fő (1.540 külföldi) töltött legalább egy éjszakát. Ugyancsak nehéz számszerűsíteni a (potenciális) külső befektetők, üzleti partnerek körét. E két célcsoport tárgyalása a kommunikációs célok, üzenetek, eszközök keretében, kvalitatív megközelítésben történik.

49

6.2. Célok – üzenetek – eszközök az egyes célcsoportok számára 6.2.1. A célkitűzések lebontása célcsoportokra I. Belföldi célcsoportok: (1) Lakosság - óvodások •

iskolai projektek sikeres végrehajtása

•

környezet tudatosítási tevékenység fokozása

•

megfelelő információk biztosítása

•

együttműködési tudatosság kialakítása a határ két oldalán a természetvédelem érdekében;

- I-IV. osztályos tanulók •


•


•


•


- V-VIII. osztályos tanulók •


•


•


•


- gimnáziumi + szakiskolai tanulók •


•


•


•

minél nagyobb számú gimnáziumi diák bevonása a közösségi vitákba

•


50

- főiskolások, egyetemisták •


•


•


•

minél nagyobb számú főiskolás, egyetemista bevonása a közösségi vitákba

•


- aktív felnőttek •


•


•

minél nagyobb számú aktív felnőtt bevonása a közösségi vitákba

•

a földek ökológiai hasznosításának népszerűsítése az aktív felnőttek körében

•


- nyugdíjasok •


•


•

minél nagyobb számú nyugdíjas bevonása a közösségi vitákba

•

a földek ökológiai hasznosításának népszerűsítése a nyugdíjasok körében

•


(2) Szervezetek - közintézmények •


•


•

minél nagyobb számú közintézmény bevonása a közösségi vitákba

•

a földek ökológiai hasznosításának népszerűsítése a közintézmények körében

•

az erőforrások ökológiai használatának népszerűsítése a közintézmények körében

•


51

- civil szervezetek •


•


•

minél nagyobb számú civil szervezet bevonása a közösségi vitákba

•

a földek ökológiai hasznosításának népszerűsítése a civil szervezetek körében

•

az erőforrások ökológiai használatának népszerűsítése a civil szervezetek körében

•


- vállalatok (vállalkozások) •


•


•

minél nagyobb számú vállalat (vállalkozás) bevonása a közösségi vitákba

•

a földek ökológiai hasznosításának népszerűsítése a vállalatok (vállalkozások) körében

•

az

erőforrások

ökológiai

használatának

népszerűsítése

a

vállalatok

(vállalkozások) körében •


(3) Földtulajdonosok (Natura 2000 területeken) •


•


•

minél nagyobb számú földtulajdonos bevonása a közösségi vitákba

•

a földek ökológiai hasznosításának népszerűsítése a földtulajdonosok körében

•

az erőforrások ökológiai használatának népszerűsítése a földtulajdonosok körében

•


52

II: Külső célcsoportok: - turisták •


•


•

a két megye ökológiai szikes területeinek népszerűsítése a turisták körében;

- potenciális külföldi befektetők •


•


•

minél nagyobb számú potenciális külföldi befektető bevonása a közösségi vitákba

•

mindkét

megye

NATURA

2000

szikes

területeire

vonatkozó

dokumentációjának rendelkezésre bocsátása az érdekelt potenciális külföldi befektetők részére.

6.2.2. Üzenetek a célcsoportok számára:

Óvodások „A NATURA 2000 egy jobb életet eredményezhet” „A természetvédelem érdekében való együttműködéssel hozzájárulunk egy nyitott társadalom megalakulásához és a fenntartható fejlődéshez” „Az egészséges természet hozzájárul az egészséges fejlődésünkhöz” „A természet az életünk része” „Amennyiben aktív, felelősségteljes viselkedésre neveljük gyerekeinket a természettel való kapcsolatukban, valós esélyeink vannak a föld egészségének megőrzése érdekében” „Amennyiben harmóniában élünk a határmenti szomszédjainkkal, jobban megértjük, hogyan éljünk harmóniában a természettel”

53

Alsó tagozatos általános iskolások „A NATURA 2000 egy jobb életet eredményezhet” „A természetvédelem érdekében való együttműködéssel hozzájárulunk egy nyitott társadalom megalakulásához és a fenntartható fejlődéshez” „Az egészséges természet hozzájárul az egészséges fejlődésünkhöz” „A természet az életünk része” „Amennyiben aktív, felelősségteljes viselkedésre neveljük gyerekeinket a természettel való kapcsolatukban, valós esélyeink vannak a föld egészségének megőrzése érdekében” „Amennyiben harmóniában élünk a határmenti szomszédjainkkal, jobban megértjük, hogyan éljünk harmóniában a természettel”

Felső tagozatos általános iskolások „A NATURA 2000 egy jobb életet eredményezhet” „A természetvédelem érdekében való együttműködéssel hozzájárulunk egy nyitott társadalom megalakulásához és a fenntartható fejlődéshez” „Az egészséges természet hozzájárul az egészséges fejlődésünkhöz” „A természet az életünk része” „Amennyiben aktív, felelősségteljes viselkedésre neveljük gyerekeinket a természettel való kapcsolatukban, valós esélyeink vannak a föld egészségének megőrzése érdekében” „Amennyiben harmóniában élünk a határmenti szomszédjainkkal, jobban megértjük, hogyan éljünk harmóniában a természettel”

Középiskolások „A NATURA 2000 egy jobb életet eredményezhet” „A természetvédelem érdekében való együttműködéssel hozzájárulunk egy nyitott társadalom megalakulásához és a fenntartható fejlődéshez” „Az egészséges természet hozzájárul az egészséges fejlődésünkhöz” „A természet az életünk része”

54

„Amennyiben aktív, felelősségteljes viselkedésre neveljük gyerekeinket a természettel való kapcsolatukban, valós esélyeink vannak a föld egészségének megőrzése érdekében” „Amennyiben harmóniában élünk a határmenti szomszédjainkkal, jobban megértjük, hogyan éljünk harmóniában a természettel”

Főiskolások, egyetemisták „A NATURA 2000 egy jobb életet eredményezhet” „A természetvédelem érdekében való együttműködéssel hozzájárulunk egy nyitott társadalom megalakulásához és a fenntartható fejlődéshez” „Az egészséges természet hozzájárul az egészséges fejlődésünkhöz” „A természet az életünk része” „Amennyiben aktív, felelősségteljes viselkedésre neveljük gyerekeinket a természettel való kapcsolatukban, valós esélyeink vannak a föld egészségének megőrzése érdekében” „Amennyiben harmóniában élünk a határmenti szomszédjainkkal, jobban megértjük, hogyan éljünk harmóniában a természettel”

Aktív felnőttek „A NATURA 2000 egy jobb életet eredményezhet” „A természetvédelem érdekében való együttműködéssel hozzájárulunk egy nyitott társadalom megalakulásához és a fenntartható fejlődéshez” „Az egészséges természet hozzájárul az egészséges fejlődésünkhöz” „A természet az életünk része” „Amennyiben aktív, felelősségteljes viselkedésre neveljük gyerekeinket a természettel való kapcsolatukban, valós esélyeink vannak a föld egészségének megőrzése érdekében” „Amennyiben harmóniában élünk a határmenti szomszédjainkkal, jobban megértjük, hogyan éljünk harmóniában a természettel”

55

Nyugdíjasok „A NATURA 2000 egy jobb életet eredményezhet” „A természetvédelem érdekében való együttműködéssel hozzájárulunk egy nyitott társadalom megalakulásához és a fenntartható fejlődéshez” „Az egészséges természet hozzájárul az egészséges fejlődésünkhöz” „A természet az életünk része” „Amennyiben aktív, felelősségteljes viselkedésre neveljük gyerekeinket a természettel való kapcsolatukban, valós esélyeink vannak a föld egészségének megőrzése érdekében” „Amennyiben harmóniában élünk a határmenti szomszédjainkkal, jobban megértjük, hogyan éljünk harmóniában a természettel”

Közintézmények „A NATURA 2000 egy jobb életet eredményezhet” „A természetvédelem érdekében való együttműködéssel hozzájárulunk egy nyitott társadalom megalakulásához és a fenntartható fejlődéshez” „Az egészséges természet hozzájárul az egészséges fejlődésünkhöz” „A természet az életünk része” „Amennyiben aktív, felelősségteljes viselkedésre neveljük gyerekeinket a természettel való kapcsolatukban, valós esélyeink vannak a föld egészségének megőrzése érdekében” „Amennyiben harmóniában élünk a határmenti szomszédjainkkal, jobban megértjük, hogyan éljünk harmóniában a természettel”

Civil szervezetek „A NATURA 2000 egy jobb életet eredményezhet” „A természetvédelem érdekében való együttműködéssel hozzájárulunk egy nyitott társadalom megalakulásához és a fenntartható fejlődéshez” „Az egészséges természet hozzájárul az egészséges fejlődésünkhöz” „A természet az életünk része”

56

„Amennyiben aktív, felelősségteljes viselkedésre neveljük gyerekeinket a természettel való kapcsolatukban, valós esélyeink vannak a föld egészségének megőrzése érdekében” „Amennyiben harmóniában élünk a határmenti szomszédjainkkal, jobban megértjük, hogyan éljünk harmóniában a természettel”

Vállalkozások „A NATURA 2000 egy jobb életet eredményezhet” „A természetvédelem érdekében való együttműködéssel hozzájárulunk egy nyitott társadalom megalakulásához és a fenntartható fejlődéshez” „Az egészséges természet hozzájárul az egészséges fejlődésünkhöz” „A természet az életünk része” „Amennyiben aktív, felelősségteljes viselkedésre neveljük gyerekeinket a természettel való kapcsolatukban, valós esélyeink vannak a föld egészségének megőrzése érdekében” „Amennyiben harmóniában élünk a határmenti szomszédjainkkal, jobban megértjük, hogyan éljünk harmóniában a természettel”

Földtulajdonosok (Natura 2000 területeken) „A NATURA 2000 egy jobb életet eredményezhet” „A természetvédelem érdekében való együttműködéssel hozzájárulunk egy nyitott társadalom megalakulásához és a fenntartható fejlődéshez” „Az egészséges természet hozzájárul az egészséges fejlődésünkhöz” „A természet az életünk része” „Amennyiben aktív, felelősségteljes viselkedésre neveljük gyerekeinket a természettel való kapcsolatukban, valós esélyeink vannak a föld egészségének megőrzése érdekében” „Amennyiben harmóniában élünk a határmenti szomszédjainkkal, jobban megértjük, hogyan éljünk harmóniában a természettel”

57

Turisták „A NATURA 2000 egy jobb életet eredményezhet” „Az egészséges természet hozzájárul az egészséges fejlődésünkhöz” „A természet az életünk része” „Amennyiben aktív, felelősségteljes viselkedésre neveljük gyerekeinket a természettel való kapcsolatukban, valós esélyeink vannak a föld egészségének megőrzése érdekében” „Amennyiben harmóniában élünk a határmenti szomszédjainkkal, jobban megértjük, hogyan éljünk harmóniában a természettel”

Potenciális külföldi befektetők „A NATURA 2000 egy jobb életet eredményezhet” „A NATURA 2000 hozzájárul a fenntartható fejlődéshez” „Az egészséges természet hozzájárul az egészséges fejlődésünkhöz” „A természet az életünk része” „Amennyiben aktív, felelősségteljes viselkedésre neveljük gyerekeinket a természettel való kapcsolatukban, valós esélyeink vannak a föld egészségének megőrzése érdekében” „Amennyiben harmóniában élünk a határmenti szomszédjainkkal, jobban megértjük, hogyan éljünk harmóniában a természettel”

58

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x

x x x

x x x

x x x x

x x

x

x x x x x

x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x


x x x



Külföldi befektetők

Turisták

x x x

Földtulajdonoso k (Natura 2000)

x x x

Vállalkozások

Nyugdíjasok

Aktív felnőttek

Főiskolások, egyetemisták x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Civil szervezetek

x x x

Közintézménye k

Figyelemfelkeltő kampányok Kreatív tevékenységek Versenyek, vetélkedők Esszé pályázat Kísérletek Játékok Táborok Fesztiválok Lakossági tájékoztató fórumok Workshopok, műhelyviták Nyílt napok, fórumok Előadások Tréningek Tematikus kirándulások Plakátok Szórólapok, kiadványok Publikációk Internetes megjelenések Filmek Fotók Szóróajándékok

Általános iskola, felső tagozatosok Középiskolások

Kommunikációs eszközök

Óvodások

Célcsoportok

Általános iskola, alsó tagozatosok

6.2.3. Javasolt kommunikációs eszközök a célcsoportok számára

x x x

x x x

x x

x

x

x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

7. Akcióterv – 2011

Információs kampányok és környezettudatosítási akciók, szervezése és lebonyolítása, az ökológia naptár, valamint a helyi környezettel kapcsolatos események naptára szerint. Ezen tevékenységek keretén belül megtörténik a Natura 2000 Ökológiai Hálózat bemutatása is: I.

Ökológiai események:

A Vizes Övezetek Világnapja (2011.02 .02) - ezen rendezvény keretén belül bemutatásra kerülnek a két megye tanintézményeiben a célterületen található védett vizes övezetek és az ott élő védett növény- és állatfajok ; Az Erdők Hava (2011 március 15 – április 15.) – az esemény során bemutatásra kerülnek a két megye tanintézményeiben a védett területeken található értékes erdők és a benne rejlő növény- és állatvilág. Faültetési akciókra szervezése az Erdészeti Hivatalokkal közösen az általuk kijelölt területeken. A Víz Világnapja (2011.03.22) – kirándulás szervezése a védett területeken, egybekötve vízmintavétellel és a víz minőségének bevizsgálásával. A Madarak Világnapja (2011.04.01) – madármegfigyelési akciók szervezése a természetvédelmi területeken (Natura 2000 területeken). A Föld Napja (2011.04.22) – a pályázat során elkészült dokumentumfilm bemutatása a tanintézményekben, mely által betekintést nyerhetnek a diákok a Natura 2000 treületekre. A Madarak és Fák Napja (2011.05.10) – madármegfigyelési akciók szervezése a természetvédelmi területeken (Natura 2000 területeken) és faültetések.


A Biodiverzitás Nemzetközi Világnapja (2011.05.22) – az esemény kapcsán a két megye tanintézményeiben bemutatásra kerülnek olyan anyagok, amik a projekt célterületének

a

biodiverzitását

mutatják

be,

rávilágítva

ezáltal

a

diákok

környezttudatos magatartására, hogy felelősséget válaljanak a természeti értékek megóvásáért a jövő generáció számára. A Parkok Napja (2011.05.24) – látogatás a védett parkokba, ismerkedés a parkok lakóival, a védett növény- és állatfajokkal (madarak, rovarok, stb.)

Környezetvédelmi Világnap (2011.06.05) – környezetvédelmi versenyek (pld. rajzversenyek, tájékozódási versenyek), kirándulások, kerékpártúrák szervezése a természetvédelmi területeken (Natura 2000 területeken).

Az Ózonréteg Védelmének Nemzetközi Napja (09.16) – ezen rendezvény keretén belül bemutatásra kerülnek az ózonréteg vékonyodásának hatásai a Natura 2000 területeken élő védett növény- és állatfajokra; Európai Mobilitás Hete (2011.09.18-22) – ezen rendezvény alkalmával sajtó/média nyilvánosságot kap a Natura 2000 ökológiai hálózat is; Autómentes Világnap (2011.09.22.) – ezen rendezvény alkalmából bemutatásra kerül a környezetszennyeződés hatása a Natura 2000 területeken élő védett növény- és állatfajokra; A Tisztaság Világnapja (2011.09.23.) – ezen rendezvény keretén belül sajtó/média nyilvánosságot kapnak a Natura 2000 területek és az ökológiai hálózat nyújtotta fenntartható eredmények; Állatok Világnapja (2011.10.04) – ezen rendezvény egy része az állatfajok diverzitásának védelmét tűzte ki céljául, ideértve a Natura 2000 területeken élő védett állatoknak szentelt sajtó/média nyilvánosságot; Városi Övezetek Világnapja (2011.11.08.) – ezen rendezvény keretén belül sajtó/média nyilvánosságot kapnak a Natura 2000 területek és az ökológiai hálózat nyújtotta fenntartható eredmények;

61

II.

Környezetvédelmi problémák:

a) Hulladékok – Környezettudatosítási kampány a lakosság részére az újrahasznosítható hulladék szelektív gyűjtésének érdekében, a hatóságok szintjén az Európai Uniós források bevonása szükségességének tudatosítása az újrahasznosítható hulladék feldolgozásához szükséges infrastruktúra megépítésének céljából. Ezen kampányok során megemlítésre kerülnek a következők: a hulladékok által gyakorolt negatív hatás a biodiverzításra, valamint a hulladékokank a Natura 2000 területeken élő védett állatokra és növényekre gyakorolt hatása. Határidő: 2011, szemeszterenként b) Természetvédelem – a lakosság informálása a természetvédelemmel kapcsolatos specifikus jogszabályokról, továbbá a Natura 2000 területek biodiverzitása hosszú távú megőrzésének előnyeiről. Határidő – 2011, szemeszterenként c) Finanszírozási lehetőségek

Rendszeres találkozások megszervezése a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel, különböző környezetvédelemmel foglalkozó témák megvitatására, a Natura

2000

területekkel

környezetvédelemmel

kapcsolatos

foglalkozó

témák civil

megvitatására, szervezetek

valamint

ezen

bevonására

a

környezetvédelemmel kapcsolatos problémák megoldását illetően a két megyében. Határidő: 2011, szemeszterenként

„Millió ember, millió fa” gazdasági kohéziós program bevezetése Szatmár megye szintjén, nagyméretű faültetési akciókkal – ezen akciók keretén belül a Natura 2000 területek ismertetésével a sajtóban, médiában. Határidő: 2011. április - május

Az „Öko Iskola” nemzetközi program bevezetési módjának a monitoringja a Szatmár megye iskolákban. Határidő: 2011. április - május

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a KEOP 6.1.0. pályázati rendszer keretében lakossági felvilágosító akció lebonyolítása Határidő: 2011. augusztus

62

Sorszám

Tevékenység

1.

A Vizes Övezetek Világnapja ezen rendezvény keretén belül bemutatásra kerülnek a két megye tanintézményeiben a célterületen található védett vizes övezetek és az ott élő védett növény- és állatfajok ;

2.

Az Erdők Hava – az esemény során bemutatásra kerülnek a két megye tanintézményeiben a védett területeken található értékes erdők és a benne rejlő növény- és állatvilág. Faültetési akciókra szervezése az Erdészeti Hivatalokkal közösen az általuk kijelölt területeken.

3.

A Víz Világnapja – kirándulás szervezése a védett területeken, egybekötve vízmintavétellel és a víz minőségének bevizsgálásával.

4.

A Madarak Világnapja – madármegfigyelési akciók szervezése a természetvédelmi területeken (Natura 2000 területeken).

4.

A Föld Napja – a pályázat során elkészült dokumentumfilm bemutatása a tanintézményekben, mely által betekintést nyerhetnek a diákok a Natura 2000 treületekre.

6.

A Madarak és Fák Napja – madármegfigyelési akciók szervezése a természetvédelmi területeken (Natura 2000 területeken) és faültetések.

7.

A Biodiverzitás Nemzetközi Világnapja – az esemény kapcsán a két megye tanintézményeiben bemutatásra kerülnek olyan anyagok, amik a projekt célterületének a

1. hó

2. hó

3. hó

4. hó

5. hó

6. hó

7. hó

8. hó

9. hó

10. hó

11. hó

12. hó

63

biodiverzitását mutatják be, rávilágítva ezáltal a diákok környezttudatos magatartására, hogy felelősséget válaljanak a természeti értékek megóvásáért a jövő generáció számára.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

A Parkok Napja – látogatás a védett parkokba, ismerkedés a parkok lakóival, a védett növény- és állatfajokkal (madarak, rovarok, stb.) Környezetvédelmi Világnap – környezetvédelmi versenyek (pld. rajzversenyek, tájékozódási versenyek), kirándulások, kerékpártúrák szervezése a természetvédelmi területeken (Natura 2000 területeken). Nemzetközi Ózonréteg Védő Nap (ezen rendezvény keretén belül bemutatásra kerülnek az ózonréteg vékonyodásának hatásai a Natura 2000 területeken élő védett növény és állatfajokra) Európai Mozgósítási Hét (ezen rendezvény alkalmával sajtó/média nyilvánosságot kap a Natura 2000 is) Gépjárműmentes Világnap (ezen rendezvény alkalmából bemutatásra kerül környezetszennyeződés hatása a Natura 2000 területeken védett növény- és állatfajokra) Tisztasági Világnap (ezen rendezvény keretén belül sajtó/média nyilvánosságot kapnak a Natura 2000 területek és az innen származó fenntartható eredmények) Állatok Világnapja (ezen rendezvény egy része az állatfajok diverzitásának védelmét tűzte céljául, ideértve a Natura 2000 területeken élő védett állatoknak szentelt sajtó/média nyilvánosságot)

64

15.

16.

17.

18.

19.

20. 21.

Városi Területek Világnapja (ezen rendezvény keretén belül sajtó/média nyilvánosságot kapnak a Natura 2000 területek és az innen származó fenntartható eredmények) Környezettudatosítási kampány a lakosság részére az újrahasznosítható hulladék szelektív gyűjtésének érdekében, a hatóságok szintjén tudatosítva az Európai Uniós források bevonásának szükségességét az újrahasznosítható hulladék feldolgozásához szükséges infrastruktúra megépítésének céljából (ezen kampányokban megemlítésre kerülnek a hulladékok által gyakorolt negatív hatások a biodiverzításra, valamint a Natura 2000 területeken élő védett állatokra és növényekre gyakorolt hatás) A lakosság informálása a természetvédelemmel kapcsolatos specifikus jogszabályokról, továbbá a Natura 2000 területek biodiverzitása hosszú távú megőrzésének előnyeiről Találkozások megszervezése a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel, különböző környezetvédelemmel foglalkozó témák, a NATURA 2000 területekkel kapcsolatos témák megvitatására, és ezen környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek bevonására a két megye környezetvédelemmel kapcsolatos problémáinak megoldását illetően „Millió ember, millió fa” – gazdasági kohéziós program bevezetése megyei szinten, nagyméretű faültetési akciókkal (ezen akciók keretén belül a NATURA 2000 területek ismertetésével a sajtóban, médiában) Az „Eco Iskola” nemzetközi program bevezetési módjának a monitoringja a szatmári iskolákban Lakossági kampány a KEOP 6.1.0. program keretében

65

8. Monitoring

A stratégia sikeressége, eredményessége érdekében kiemelt fontosságú a végrehajtás folyamatos nyomon követése, azaz a monitoring tevékenység. A monitoring tevékenység célja, hogy felmérje az egyes célkitűzések, programok megvalósulását, illetve a megvalósulás hatékonyságát. A monitoring rendszerben a monitoring mutatók a gazdasági-társadalmi-környezeti élet mutatóinak változását elemezve igazolják a stratégiához kapcsolódó projektek hasznosságát, valamint a stratégiai célok elérését. A projektek hatásainak mérésére szolgálnak azok az indikátorok (outputindikátorok és eredményindikátorok), amelyek által számszerűsíteni lehet a változásokat. A tájékoztatási stratégia alapján célszerű elkészíteni a tájékoztatás operatív programját, melyben az egyes output-, eredmény- és hatásindikátorok számszerűsítésre kerülnek, hozzátéve az indikátorok forrásait is. Ezt követően lehet évente monitoring jelentést készíteni.

66

Felhasznált irodalom -

Természetvédelem Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megye határán. Információs csomag. Nyíregyháza – Szatmárnémeti. 2010. július

-

Buda B. 1994. A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest: Animula [internet]http://mek.oszk.hu/02000/02009/02009.htm (2006.12.29.)

-

Fülöp G., 1996. Az információ. Budapest: ELTE [internet] http://mek.oszk.hu/03100/03118/ (2006.12.29.)

-

Piskóti István – Dankó László – Schupler Helmuth (2002): Régió-és településMARKETING. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, pp. 389.

-

www.wikipedia.hu

67

Mellékletek Hazai és külföldi példák, „legjobb gyakorlatok”

Prakendorfer Moos (Németország) Az Északkelet-Bajorországban fekvő Prakendorfer Moos közel az egyetlen legnagyobb és legjobban megmaradt lápos-mocsaras terület rendszer Németországban. Az idők során a tőzeg jelentős részét kitermelték a helyi üzemanyag-fogyasztás és az egyéb földhasznosítási módszerek érdekében. Az elmúlt 50 évben kismértékben szolgált gazdasági érdekeket és ma már a felszín nem néz ki vonzóan. Azonban az így leromlott állapotában is fontos szentélynek számít a vadvilágban, amely képes regenerálódni. A LIFE nature projektet azért hozták létre, hogy visszaállítsák a mocsár természetes hidrológiáját, azonban gazdasági értéktelenségének ellenére a projekt helyi ellenelállásba ütközött. Az emberek nem értették, hogy miért fektettek be ebbe a sivár vidékbe olyan sok energiát és pénzt, és bosszantotta őket, hogy a magasabb vízállás kellemetlenebbé tenné a hely elérhetőségét. A projekt célja volt, hogy szembeszálljanak ezzel a problémával. Rájöttek arra, hogy a közösség mindig is a mocsárnak csak ezt a lepusztult arculatát, és elhatározták, hogy megmutatják nekik, milyen is volt valaha. Igénybe vették a helyi szerzők, kutatók, valamint a polgármester segítségét abban, hogy segítsenek összerakni a térség helyi történelmét és múltjának kapcsolatát a mocsárral. A kutatások eredményeképpen kiadtak egy nagyon olvasmányos könyvet, amely első kézből ismertette a falu öregjeinek beszámolóit arról, milyen is volt az élet itt a 20. század elején és természetesen tartalmazta a tündérmeséket is a mocsárról. A könyv egy másik részében arra fekteti a hangsúlyt, hogy szemléltesse a különböző növény- és állatfajokat a mocsár életében, és elmagyarázza, hogy azok miért is tekinthetők értékesnek európai vonatkozásban, részét képezve a Natura 200 Európai Hálózatnak. Ez volt az első alkalom, hogy könyvet készítettek a térség helyi történelméről; minden lakos kapott egy ingyenes példányt, ami hamarosan a helyi beszélgetések középpontjába került. A LIFE projekt által szervezett idegenvezetős túrák egyre népszerűbbekké váltak.

68

A projekthez való hozzáállás megváltozott. A földtulajdonosok, akik korábban vonakodtak eladni a mocsárban fekvő földjeiket, most megteszik és a környező termelők megállapodtak abban, hogy segítik lecsökkenteni a vegyi anyagok bemosódását. Nem sokkal ezek után Prankendorfi Moos-t irigykedve nézték a szomszédos falvak, amiért kedvelt turista célpont lett belőle. Forrás: European Commission: LIFE Focus / LIFE Nature: communicating with stakeholders and the general public – Best practice examples for Natura 2000

Finnország: Közép-Finnország az ország faiparának központja. Itt a legtöbb erdő magánkézben van és a Natura 2000-rel kapcsolatos korlátozásokat nem fogadták jól. Ezért megváltoztatták a gyakorlatot, a Regionális Környezetvédelmi Tanács eldöntötte, hogy kezdetben nem korlátozzák a Natura erdőket, de helyette megkövetelik, hogy az erdőtulajdonosok előzetes hozzájárulást kérjenek erdőik hasznosítása előtt. Ahhoz, hogy tesztelhessék, miként működik ez a gyakorlatban, a Környezetvédelmi Központ összefogott az Erdő Központtal a LIFE-Nature projekt keretében, tíz Natura 2000 területen megtárgyalva a folyamatokat. A projekt a magántulajdonosok számára felajánlotta azt a lehetőséget, hogy erdőgazdálkodási terveket dolgozzanak ki az erdejükre, ami figyelembe veszi a terület természeti értékeit. Ezáltal azonnal megtudhatják, hogy mit lehet vagy nem lehet tenni az erdejükben, és előzetes jóváhagyást is kaptak a tevékenységekre vonatkozóan, hogy a későbbiekben is folytathassák a megkezdett munkákat. A projektirányító először minden tulajdonosnak bemutatta a természeti adottságokat és megvitatták a természetvédelmi vonatkozású intézkedéseket. Bár ez munka- és időigényes feladat, sokat tett azért, hogy elnyerje a tulajdonosok bizalmát; megtanulták, hogy a Natura 2000 nem jelenti azt, hogy az összes erdőben le kell állítani a kitermelést. A projektirányítók is alkalmaznak erdészeti szakembereket az erdő összetételének és a faanyag értékének elemzéséhez annak érdekében, hogy meghatározzák a terület gazdasági potenciálját az elkövetkező 10-20 évre. Mindezeket felhasználva minden területre egy részletes kezelési tervet írtak.

69

A projekt végére a magán erdőtulajdonosok egyre inkább támogatták a projekt álláspontját az erdővédelemben. A Natura 2000 területeken kívüli területekről is sokan kérnek kezelési terveket a saját földjükre. Forrás: European Commission: LIFE Focus / LIFE Nature: communicating with stakeholders and the general public – Best practice examples for Natura 2000

Sikertörténetek más országokból8: 1. Peak Nemzeti Park – Natura 2000 terület. Az EU források segítették kifejleszteni kifejezetten a térség ökológiai minőségi márkáját, amely biztosítja a helyi termékek jobb markaringjét. Ez a márka növelte a mezőgazdasági termelők és a kisbefektetők hozzájutási lehetőségét a mezőgazdasági és ökológiailag fenntartható fejlődést ösztönző EU-s pénzügyi forrásokhoz.

2. Az Oates család – az Oates-ok hagyománnyal rendelkező termelők családja, akik a Natura 2000 területek láncolatán belül élnek. Nagy területeket tudnak megművelni, és magas minőségű tej-, valamint marhahús-termékeket árulnak. Ez annak köszönhető, hogy olyan területekhez van hozzáférésük, amelyek teljes egészében megfelelnek az ökológiai szabványoknak. Ez pedig a menedzsmentjüknek köszönhető, amely figyelembe veszi a biodiverzitás értékeit, ezekre a területekre nézve konkrétan azt, hogy a terület különleges madárvédelmi övezetnek minősül. A hagyományos termelési folyamatok mellett a családnak sikerült kiszélesíteni az üzletet, mivel az Európai Uniós alapokon keresztül nyitottak egy saját boltot, ami saját természetes termékeiket forgalmazza. Ily módon közvetlenül tuják értékesíteni az árujukat azoknak a turistáknak, akik erre a Natura 2000es területekre jönnek „safari” túrára. (www.rosuick.co.uk)

3. A Fal Estuary Natura 2000 terület a Cornwall régió déli partján. A hajó üzemeltetők, valamint a különböző idegenforgalmi és szabadidős iparágak összekapcsolása révén a River Link projekt az autó nélkül történő utazást promotálja, elvezetve a turistákat a számukra érdekes különböző éttermekbe, tengerpartokra és egyéb helyekre. 8

Forrás: Natura 2000 – Kommunikációs stratégia –7. (Központi) Régió, Románia

70

A projekt pénzügyi támogatást kapott annak érdekében, hogy bemutassa a természetes környezetet, valamint a város olyan nevezetességeit, mint például a Falmouth Tengerészeti Múzeum. (www.falriverlinks.co.uk)

4. A Mead család már generációk óta ugyanabban a gazdaságban él és dolgozik. Nagy hozzáadott értéket képvisel a főtermékük, a tej, magas minőségű sajtot állítanak elő, amelyet nemzetközi szinten és az egész országban terjesztenek. Az Európai Strukturális Alapok segítségével egy új és magas minőségű termelő és tároló egységet építettek, és a gondos minőségbiztosítási és ökológiai szabványok folyamatos fenntartásával egy nagyon erős és számos díjat nyert mezőgazdasági márkát tudnak közvetíteni a világ felé. (www.lynherdairies.co.uk )

5. „A természet és a gazdaság esélyei: Sterirische Grenzmur” (Ausztria) Ausztria teljesítette a bevezetésre vonatkozó kötelezettségeit, hogy csatlakozzon a két környezetre vonatkozó Európai Irányelvhez, azzal, hogy úgy nyilatkozott, hogy a legértékesebb természeti területei részei lettek a Natura 2000 hálózatnak. Ausztria területének mintegy 16%-a került bele a Natura 2000-be. Gyakran a határmenti területek rendelkeznek a legnagyobb biológiai sokszínűséggel. Találhatók itt természeti értékek és jól megőrzött tájak, mert a gazdasági tevékenység hatásai itt korlátozottak. Az egyik ilyen példa Ausztria és Szlovénia határa mentén húzódik, 2.122 hektáron, és nagy a jelentősége az európai ökológiában. Ez is része a Mura, a Dráva és a Duna folyók 1000 km-es árterének. Az ezen a Natura 2000 területen lévő tájak sokféle állattal és növénnyel rendelkeznek: 8 féle élőhely, 26 állatfaj, 13 madárfaj, melyek mind szerepelnek a természeti Európai Irányelvek mellékletében. De ez a régió nemcsak természeti kincs, ez egy olyan hely is, ahol rengeteg ember él. A jövedelmi helyzet nem könnyű. Csak kevés lehetőség van munkát találni és a gazdasági növekedés szerény. A legnagyobb kihívás a két oldal érdekeinek összehangolása. Ausztria más határmenti régióinak költség-haszon elemzése kimutatta, hogy a Natura 2000 területek hosszú távon pozitív hatással vannak a gazdasági növekedésre.

71

Itt a Natura 2000 koncepciót, mint környezetpolitikát alkalmazzák, mely magába foglalja a regionális fejlesztési stratégia tartalmát. A koncepció a helyiek aktív közreműködésével készül, a helyi vállalatok részt vesznek a tervezésben és az intézkedések végrehajtásában. A „Steirischen Grenzmur” szerint a jövő az ökoturizmusé. Ez a hétvégi nyaralások és az egészség-turizmus növekedésében nyilvánul meg. A Natura 2000 területeken a túrák, a tájékoztató anyagok és a kiállítások hozzájárulnak az oktató tevékenységhez és a „kaland a természetben” turizmushoz. A terület nemzeti fontosságú a fehér gólyák szempontjából, ez az oka, hogy az összes energiát ennek a fajnak a védelmére fordítják a turizmuson, a „Gólya Fesztivál” vagy a „minősített régió a gólyák megfigyelésére” elképzeléseken keresztül. Ezeket a szinergiákat használja fel a mezőgazdasági szektor is: az ökotermékek piaca növekedik és a Natura 2000 márkanév hozzá tud járulni a régió termékeinek promóciójához és a marketingjük fejlesztéséhez. Egy példa a tök, amit évekig emberek és állatok ételének használtak. A tradicionális termékek promócióján keresztül, az új kapcsolatok kialakításának és az innovatív marketingnek köszönhetően, a sütőtök egy trendi ételnek minősül, amiért a turisták hajlandóak fizetni.

72

Természetvédelem Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megye határán. Zöld kampány Tájékoztatási stratégia

Recommend Documents