TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY. KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. S e m m e l w e i s I g n á c z. *

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Megjelenik minden hónap io-ikén, leg alább is 3 V3 nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal ; időn ként szövegközi áb rákkal illusztrálva.

XXYI. KÖTET.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI

KÖZLÖNY. HAVI

F O L Y Ó I R A T

KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE.

1894. NOVEMBER

E folyóiratot a társulat tagjai az évdij fejében kap ják ; nem tagok részére a Pótfüze tekkel együtt elő fizetési ára 6 forint.

303. FÜZET.

S e m m e l w e i s I g n á c z .* Mikor az összes kultúrnépek soraiból összesereglett orvos társaság, a m elynek minden tagja ereje és tudása szerint m aga is a közjó előmozdítását tűzte czélul, ahhoz fog, h o g y e g y úttörő kutató nak, az em beriség e g y n a g y jótevőjének em léke iránt hálája adóját lerója, ekkor annak, a mi szem élyhez kötött, más érzelm ekkel szem ben merőben háttérbe kell vonulnia. Csak kevesen vannak köztünk, a k ik a n a g y orvost m ég szem é lyesen ismerték és közülök is csupán eg y e s e k állottak a n y ilv á n o s ságtól m agát teljesen elvonó férfiúhoz, mint barátjai, közel. A n n y iv a l tisztábban és fényesebben állanak most előttünk az ő n a g y érdemei, a m elyek körében szem ély és ü g y oszthatatlan e g y s é g b e olvad össze. Itt,' a Duna völgyén , a modern, életrevaló, m űvelt M agyarország fővárosában állott szellemi hősünk bölcsője. S e m m e l w e i s I g n á c z F ü l ö p Budán, 1818 julius i-én szü letett, mint jómódú német, katholikus vallású kereskedő gyerm ek e. A nyját leánykori néven M ü l l e r T e r é z - n e k hívták. Tanuló p ályá ját a budai ném et népiskolában és a budai gim názium ban kezdte m eg, majd a pesti középiskolában folytatta. A tyja eredeti akarata ellenére, ki a jutalmazóbb jogi pályára szánta őt, 19 év es korában az orvosi tudomány tanulm ányozásához fogott, a m elyet részben Pesten, nagyrészt azonban B écsb en v ég z ett el és 1844-ben B écsb en promováltatott. Vonzalm a kezdetben, S k o d a hatására, a belső b e te g ség ek tanulm ányozása felé irányítá, a m elytől csak az a körül m ény térítette volt el, h o g y S k o d a m ellett tanársegédi állás nem nyílt számára. A szülészetre adta tehát m agát és 1846-ban tanársegéddé lett az első szülészeti klinikán K l e i n tanár oldalán. H am leti jellem ként nem valami különös kutatásvágyból, de nem is tetszelgő ambiczió * Kivonat H u e p p e F e r d i n á n d , prágai egyetemi tanár ünnepi beszédéből, melyet a Semmelweis-emlék leleplezése alkalmával, a budapesti V III. nemzetközi egészségügyi és demográfiái kongresszuson, 1894 szeptember 2-ikán tartott. Természettudományi Közlöny. XXVI. kötet.

1894

*

3 6


5Ó 2

SEMMELWEIS IGNÁCZ.

k ielég ítése v ég e tt jutott bele abba a munkakörbe, a m ely ezentúl v é g le g lefoglalta és n ev ét az örökkévalóságnak volt fenntartandó. Mint egészen _passiv természetű és olyan emberen, a kire nézve minden előtérbe h elyezkedés idegen, hatalmas, egész lelki világát megrendítő esem én yn ek kellett őt felráznia. Az első szülészeti klinikán ugyanis év ek óta igen n a g y halandóság volt gy erm ek á g y i lázban. Midőn S e m m e l w e i s e vigasztalan dolgoknak, a m elyek m iatt nem volt em berszerető lelk én ek nyugovása, utána látott, egészen sajátságos jelen ség ek tárultak fel előtte, mindenesetre olyanok, a m elyek rész ben már m ásoknak is szem be ötlöttek volt. A »W ien er allgem eines Krankenhaus« szülészeti osztálya 1784ben alapíttatott és első vezetői, Z e l l e r é s B o é r idején 39 éven át (1822-ig) az imént em lített bajban mindössze 1'25°/0 halálozást m uta tott s csupán 7-szer em elkedett felül b eteg ei között a mortalitás a 2°/0-on. Ezzé 1 szem ben K l e i n a következő n évben 5^03°/0 halandó sá g o t ért el. 1833-ban az osztályt ketté osztották s immár 1839-ig az első klinikán K l e i n alatt a mortalitás 7*36 °/0, a másodikon B a r t s c h alatt 6• 62 % volt. A különbség tehát csekély. N a g y o t fordult azon ban a dolog, midőn 1839-ben az összes orvoshallgatóknak az első, a bábáknak p ed ig a m ásodik klinikára kellett járniok. Most ugyanis a halandóság az első számú intézetben 1839-ben 5'5°/o‘oti 1840-ben p ed ig már 9 ’5 0/,.-ot tett, a második számúban p ed ig 4-5 illetőleg 2 -6°/0-ra szállottak alá. 1841-től 1846 v é g é ig az első klinikán 9^92 °/n, a m ásodikon 3'38°/o v ° lt a halálozás; ez idő folyamán 1841 és 1849 között az első klinikán v a lósággal öldöklő epidémia dühöngött teljes 20 hónapon át, 16• 1 °/0 átlagos mortalitással, a m ely járvány legm a gasab b halálozási százalékként e g y hónapban 3 i'3 u/o'ot hozott létre! Senki sem kívánkozott már a halálnak em e szemináriumába . . . S e m m e l w e i s e tén y ek et az általános orvosi tudással és néze tek k el iparkodott kapcsolatba állítani. Akkoriban a theoriák egész sereg e volt a g y ó g y ító tudományban uralmon, a mint h o g y könnyen érthető is, ha m eggondoljuk, h o g y a m edika épen csak a lépcsőjén állott annak, h o g y a term észettudom ányok valódi talajára h elyezked jék. A nyers tapasztalat eredm ényeit ekkor k én ye-kedve szerint m agyarázgatta a theorizáló kedv. A z anyam éh vérereinek görcse v a g y gyuladása, a tejnek a fejbe szállása v a g y a tejmetastasis volt n ém elyek szerint a n a g y halandóság o k a ; mások az anyaméh v a g y v ele szom szédos szervek elsőd leges gyuladását, ismét mások a szülőutak tisztátalanságait fogták gyan úb a a baj előidézésében. V oltak, a kik kozmikus és tellurikus hatásokat okoltak. Ezek persze m indenesetre olyan fogalm ak, a m elyeken azt értette kiki, a mit jónak látott, a legtöb b en m eg semmit sem értettek rajtok; az


563

SEMMELWEIS IGNÁCZ.

egész csak kén yelm es módja v olt a fo g y a ték o s képzet h ely ette sítésének üres, hangzatos szavakkal. A szülőnőket pusztító kórnak itt-ott epidem iás m egjelenése másrészt m iazm ás-ragadványos eredetre utalt, ú g y h o g y e g y e s búvárok o ly külön leges fertőzés szám ba v e t ték a g y erm ek á g y i lázat, mint a minő a skarlatina v a g y himlő, má sok p ed ig ú g y vélték, h o g y épen e speczifikus bántalm ak nyilvánul nak a viselős nők sajátlagos dispozicziója m ellett g y er m ek á g y i láz alakjában. Ismét m ások orbáncznak v a g y álorbáncznak fogták fel a b etegséget. Ingatagnak, próteusszerűnek látszott mindez ; és valam ennyi elmélet illett u gyan itt-ott a tények keretére, de e g y ik sem mutatta m eg a k órsággal való m egküzdésnek biztos útját. Talán ebben a so k szerűségben k ét n agyobb csoportot leh et felismerni. Az eg y ik b e tar toznak azok, a kik inkább a belső, a másodikba, a kik a külső okokat kívánták megismerni. S e m m e l w e i s m indenekelőtt csak annyit állapíthatott m eg, h o g y a g y er m ek á g y i láz fő leg az első klinikán tanúsított kedvezőtlen lefolyást, a második számú intézetben már v a la mivel kevésbbé, a városban künn p ed ig sokkal kevésb b é volt öldöklő, Kozmikus-tellurikus hatások ezzel az e g y ténn yel szem ben is szerepöket vesztették volt már. A hom ályos m iazm ás-kontagiózus tényezők a k ét klinika közel szom szédsága m ellett mit sem fejthettek m e g és mindkét intézetben eg y en lő volt a túlságos töm öttség, a rossz ventiláczió és diéta, az elégtelen ápoló személyzet. Valam inek tehát kellett az első klinikán szerepelnie, a mi csakis ennek az intézetnek a b élyegzője volt. E tekintetben annyit tartott főképen m egjegyzésre érdem esnek, h o g y az utczai szülések rendesen jól folytak le, a vontatott, elhúzódó aktus után leg k étség eseb b volt a nő helyzete és gyak ran k ö v etk e zett be a fertőzés egyszerre csapatostul. Mind e k étség ek uralkodása közben történt, h o g y K o l l e t s c h k a tanár e g y bonczolás alkalm ával ujján ejtett szúrás miatt genyvérűség et kapott és belehalt. E g y utazásáról tért vissza épen S e m m e l w e i s , mikor ezt az esetet értésére adták. És ime az esem én y részle tei, a holtesttel történt sebfertőzés útján előállott g en y v érű ség körül m ényei apróra m e g eg y eztek azzal, a mit S e m m e l w e i s eddigelé a gyerm ek ágyi lázban m eghalt nők bonczolásakor látott volt. A valódi lángész 'gondolatvillanásával ismerte fel erre 1847-ben e g y csapásra az ed digelé hasztalan keresett kapcsolatot s a g y erm ek á g y i lázat ezentúl sebfertőzésnek jelentette ki, más szóval, a méh sebhedt belső felszínéről kiindult gen y v érü ségn ek . Nem a méh felsebesedése a baj oka, hanem a sebzett h ely ek bem ocskolása holt részekkel, h o lttetem m éreg g el; ez a külső ok ! A z orvosok és orvos hallgatók bonczolás közben beszennyezett és k ellő leg m eg nem mosott 36

*


564

SEMMELWEIS IGNÁCZ.

kezeikk el viszik rá a v izsgálat alkalm ával az eg észséges, de föl sebzett nőre a kártékony an yagot. Ez az ő szem ében m egegyezik azzal az észlelettel, h o g y a bomló organikus an y a g o k az élő szerve zetben bomlást, rothadásos infekcziót idézhetnek elő. H o g y a fertő zést m egakadályozhassuk o ly értelemben, h o g y a vizsgáló ujjal beható holttestrészek érvényre ne juthassanak, az ujjakra tapadt holttestrészeket el k ell roncsolnunk, a mire a chlór, főkép chlórm észoldat alakjában alkalm as szer. Ez a m agva első közléseinek. É s a Sem m elw eistól szü k ségesek n ek látott elbánás behozatalá val az első klinika mortalitása 3-o8°/0-ra esett alá. Azonban csak hamar kitűnt, h o g y a holttestm éreg nem az egyedü li oka volt e lázaknak, hanem felism erte a vizsgáló ész azt is, h o g y általában minden, habár élő szervezetből való ev e ssé g szintén előidézheti őket, e se tleg m ég az ev es részecskékkel terhes lev e g ő is. E g y év leforgása alatt tehát a g y er m ek á g y i láz keletk ezésén ek oka körül m ényesen ismertté vált. A kim ondott tétel ama s z a v a i: »bomló szer ves an yagok«, n yilván valóvá tették, h o g y a bántalom előidézője mindenkor olyas, a mi a szervezettől fü ggetlen, h o g y a fertőzés többnyire kivülről történik, h o g y továbbá a h olttestm éreg a le g fontosabb, de nem az egyed ü li effajta inficziáló anyag, és v égü l h o g y ilyen virus ritka esetekben látszólag e g é szség e s nők belső részeiben önként is fejlődhetik, a mikor azután önnönmaga fertőzi m e g m agát. S e m m e l w e i s 1848-ban azután oda fejlesztette a követeléseit, h o g y a vizsgálók keze, az eszközök, a kötöző szerek használat előtt m indig, minden körülm ények között fertőtlenítendők, a b ete g nő ket p ed ig az eg é szség e sek tő l el kell különíteni. A szigorú és álta lános dezinfekczió m egvalósításával az első klinika halálozása g y e r m ek á gy i lázban m é g inkább sülyedt, és p ed ig 1848-ban egész i ' 27°/o‘ig’> mindamellett, h o g y a tanulók vizsgálatai ez időben is ú gy folytak, mint előbb. A zonkívül a n a g y gyerm ekhalandóság, m ely az anyákéval csaknem párvonalos volt, eg y id ejű leg szintén jelentékenyen m e g kisebbedett. Csak most lép ett S e m m e l w e i s a n y ilv á n o ssá g elé, a m eny nyiben eredm ényeit a b écsi orvosoknak bemutatta, a kik az első klinika vigasztalan m űködésével am ú gy is unos-untig tisztában voltak. A zt k ellene hinnünk, h o g y a m eg g y ő ző szám okkal szemben és S e m m e l w e i s nézeteinek n a g y v ilá gossága, átlátszósága és e g y szerűsége m ellett az egész társaság tetszésriadalom m al fogadta a fejtegetést. K itűnő búvárok, H e b r a , H a l l e r , S k o d a , R o k i -


SEMMELWEIS IGNACZ.

565

t a n s k y kereken a pártjára is állottak, de épen saját szakí>eli kar társai, élükön S e m m e l w e i s főnökével, K 1 e in -n a l, a kin ek szinte m egváltottnak kellett volna m agát éreznie, a legm ereveb b en foglaltak állást ellene. S e m m e l w e i s - n a k az a törekvése is, h o g y professzori állás hoz jusson, alaposan csírájában elfojtatott. A hangadó körök, a clique-szellem minden előítéletével gazd agon felruházott szülész-aukto ritások, K i w i s c h , S c a n z o n i , S e y f e r t és H a m e r n i c k mind ellene támadtak, csupán M i c h a e l i s K ielb en emelt 1848-ban m el lette bátran szót, eg y e se k pedig, mint T i l a n u s (Amsterdam) és S c h m i d t (Berlin) csak föltételesen m ertek javára nyilatkozni. Az állatkisérletek, a m elyeket S e m m e l w e i s részben egyedül, részben B r ü c k e - v e l végzett, különösen midőn nagyszerű érdem ei ért az a jutalom érte, h o g y az első klinikán v iselt állásától m e g fosztották, ez állatkisérletek, mint a legtöb b eddig (v. P o m m e r, G a s p a r d és V i r c h o w óta) bomló a n yagokk al tett ily en féle e x p e rimentum, nem adtak egyértelm ű eredm ényt, a mit ma már term észe tesen megértünk, h o g y miért volt, akkor azonban a d olog bátran ki volt aknázható S e m m e l w e i s ellen. S i m p s on A ngliában, a kinek saját nézete S e m m e l w e i s-nak előbb kifejtett nézetétől erősen m eg volt színezve, azzal vélt az ü g y v ég ére járhatni, h o g y az angol intézeteket a b écsiek k el szemben mintaintézetekül állította oda és ú g y nyilatkozott, h o g y a gyerm ek á g y i láz ragadóssága A n gliáb an általánosan ismeretes dolog. U gyan is, ámbár F é l i x P l a t e r 1602-ben m é g az anyam éh gyulad ását tartotta a g y erm ek á g y i lázak legk özelebb fekvő okának, m égis 1682-ben W i l l i s , a ki a febris puerperarum műkifejezést is első használta volt, de fő leg utána D e n m a n, a kinek m e g különben igen zavaros n ézetei voltak a g y erm ek á g y i lázról, 1788-ban már észlelte, h o g y a g y erm ek á g y i láz az orvos és bába útján eg é szség e s gyerm ekágyasokra átszármazott. D e a fertőzés érintkezés útján tör ténése, mint a mi A n gliáb an ism eretes volt és a mit e g y e s orvosok ott a régi iskolai fogalom laza értelm ében hangoztattak is, csupán a dolog e g y ik része volt és m ég a m eglevő h ely es képzetökből sem vonták le az angolok a kellő következtetéseket. M ilyen k evéssé érett volt Albionban az egész ü g y , arra a V lI-ik k ö zeg észség ü g y i kongresszusról (1891, London) szolgálhatok e g y kis visszaem lékezés sel. Ott az e g y ik szakosztály azzal bizott m eg, h o g y fáradhatatlan elnöke, S i r J o s e p h L i s t e r irányában fejezzem ki köszönetünket. Ez alkalommal én a mi valódi kutató irányunk főképviselőiül J en h e r t, S e m m e 1 w e i s-t és L i s t e r-t ünnepeltem. És több angol orvos kérdezte tőlem, ki az a S e m m e l w e i s , a kiről ők m ég mit


566

SEMMELWEIS IGNÁCZ.

sem hallottak és a kit én e g y J e n n e r-rel és L i s t e r-rel e g y napon mertem e m líte n i! E gyéb irán t annak az elbizakodás hangjának, a m elyen S i m p s o n szólott, egyátalán nem volt m e g a kellő alapja, mert e g y e s kórházak A n gliáb an is igen tisztességes halálozási számra tettek szert g y er m ek á g y i lázban. í g y a General-lying-in-hospitalban Londonban 1841-ben i 2 -82°/0, 1838-ban p ed ig 26"jt°l0 volt a mor talitás. Francziaországban S e m m e l w e i s előtt már 1831-ben Cr uv e i 1 h i e r té n y leg sebesült számba m enőnek nyilvánította a gyerm ek á g y a s nőt és lehetőnek tartotta, h o g y a g y er m ek á g y idején előálló láz fertőzésből származik. D e ez is o ly k evéssé talált hitelre, h o g y a párizsi orvosi akadém ia 1851-ben és 1858-ban újólag mereven foglalt állást S e m m e l w e i s ellen, első szaktekintélyének, D u b o i s - n a k vezetése alatt. E i s e n m a n n t , a ki H e n l e m ellett valóban k evéssé érdeme sített társalkotója volt a fertőző b e te g s é g e k parazitárius elm életének, D e n m a n és C r u v e i l h i e r m ellett szintén S e m m e l w e i s e g y ik igazi m egelőzőjének kell neveznünk. E i s e n m a n n ugyanis 1834-ben és 1837-ben akként nyilatkozott, h o g y a sebes, tehát infekczióra hajlandó anyam éh fertőzése a tüdők útján a vérbe jutott és ebben keringő kontágium és miazma révén történik. E i s e n m a n n külön ben több alakját különböztette m eg a g y er m ek á g y i láznak, a m e g fertőzött m éhsebek dezinficziálására p ed ig már akkor ajánlotta többek közt a chlórt és a szublimátot. D e S e m m e l w e i s e valódi m egelőzői is, mint ő m aga helyesen mondja, »csak e g y részét ismerték fel az igazságn ak és nem látták át a teljes igazságot«. Ez utóbbi csak S e m m e 1 w e i s nak sikerült. B écsben m agában a már em lítetteken kivül m ég C h i a r i, H e l m , A r n e t h em eltek szót S e m m e l w e i s mellett, ú g y h o g y S e m m e l w e i s B écsb en minden jól itélő és nem elfogódott ember szem ében már 1850-ben g y ő zelm et látszott aratni. M ásként vélekedtek azonban K l e i n és társai, a k ik a minisztériumban ki tudták esz közölni, h o g y B écsb en minden állás hozzáférhetetlenné váljék S e m m e l w e i s számára. O erre, a hálátlanság e jelei miatt m élyen m e g szomorodva, elh agyta B écset és szülővárosába, Budapestre költözkö dött át. A külső ösztönző tényezők hiján, abban a szükségben, h ogy többet foglalkozzék kenyérkeresettel, e g y s más testi kellem etlen s é g m ellett, a m ely lo vaglás és úszás közben érte, hozzá m ég M agyarország akkori vigasztalan politikai viszonyai k ö z e p e tte : az ő veleszületett passzivitása elhallgattatta öt, mire azután barátai buz galm ának tüze is elhamvadt. S e m m e l w e i s mindam ellett csak


SEMMELWEIS IGNÁCZ.

567

hamar m egnyerte k o llégái bizalmát, a lakosság rokonszenvét és 1851 május 20-ikán a Szt. Rókus-kórház elsőorvosává lett. Itt hat esztendő alatt (1856-ig) 0^85 °/0 halálozása volt csupán g yerm ek á g yi lázban, ú g y h o g y ez volt az első kórház, a melyben a gyerm ekágyi

láz halandósága nem volt nagyobb a m agángyakorlat m ortalitásánál e betegségben. Ellenfelei azonban nem n yugod tak B écsb en és Prágában és szomorú hírnevüket, h o g y a szülészet leg n a g y o b b és legáldásosabb fölfedezésével sikeresen m egküzdöttek volt, olyatén m űködéssel te téz ték, a m ely S e m m e l w e i s-nak lehetetlenné tév é a prágai e g y e temi professzúra elérését. Az állásra m ég csak javaslatba sem hozták. í g y voltak akkor a ném et főiskolák, élükön B écc sel és P r á g á val, azon, h o g y a legzseniálisabb szülészt, a ki eddig élt, katedrájoktól távol tartsák Ekként szerezhette m eg m agának a m agyar kormány azt a dicsőséget, h o g y v égre ő adjon m éltó állást a n a g y kutatónak és az em beriség n a g y jótevőjének Budapesten, a szülővárosában. 1855ben a szülészet tanárává nevezte ki a pesti egyetem en , a m ely állása mellett azután a R ókus-kórházban viselt elsőorvosi tisztét már csak e g y é v ig tartotta m e g ; 1856-ban lem ondott róla. Budapesten különben S e m m e l w e i s csaknem egészen m a g á nak, m agába vonulva élt, feleségü l vett e g y W eidenhofer-leányt, a m ely boldog házasságából három g y erm ek e született és o ly jól találta m agát szülővárosában, h o g y Zürichbe történt m eghívását, minden gondolkodás nélkül visszautasította. Tanító működése, m elyet a szűk helyi viszonyok is hátráltattak, nem n a g y eredm ényűnek látszott, részben, mivel a tárgy m aga nem tartozott a kötelező tárgyak közé, részben, m ivel S e m m e l w e i s előadásai, főkép a m agyar n yelvűek — mert németül és m agyarul kellett prelegálnia, — nem ig en v o l tak vonzók. Annál élénkebben foglalkoztatta őt klinikáján is az ő k ed ves thémája. A klinikán elért eredm ényei jóval rosszabbak voltak, mint a R ókuskórháziak, a m ennyiben az első év o* 19 % mortalitása a m ásodik esztendő ben 2*og°/o-ra, azután m eg épen 4^05 °/0-ra szökött fel. É s ime m eg volt adva ismét a S e m m e l w e i s passzivitásához szü k séges külső lökés ; m eg kellett u gyanis most mutatnia, h o g y ez a silányabb eredm ény nem az ő methodusának, hanem a klinikáján uralkodó viszonyoknak tudandó be, a m elyek, minden higiénikus berendezés hiján, az ő ó vó intézkedéseinek a fertőzéssel szemben m egvalósítását egyszerűen leh e tetlenné tették. K ülönben is felette rossz fekvésű klinikájának 26 á g y a számára a m egszabott 104 n ég y szö g ö ln y i tér h ely ett csak 41 n é g y szögölnyi tér állott rendelkezésére ; külön előadó terme, izoláló szó

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) 5 6 8

SEMMELWEIS IGNÁCZ.

bája nem v o l t ; tanítványai az ő szigorú követelésein ek a m egszívlelésére nem bírtak m egannyian kellő szak értelem m el; ápoló szem élyzete fogyatékosán iskolázott, részben holttestrészekkel szennyezett fehér nem űvel is bánó, tisztátalan népből á llo t t ; m aga az intézet elegendő fehérnem űvel nem volt ellátva, sőt még' a szennyes ruhák kellő m egtisztítása elé is akadályok gördültek. Saját költségén, utóbb állam költségen, de minden en ged élyk érés nélkül reá, egészítette ki a klinika fehérnemükészletét, a mi term észetesen összeütközésbe jut tatta őt azzal a bizonyos bürokratikus b ö lcsesség g el, a m ely például röviddel ezelőtt m agam nak azt az okos, de m egfogadhatatlan taná csot adta, h o g y absolute elég telen eszközeim m el csak érjem be és a m ellett önként érthetőleg azért mindazt teljesítsem, a mihez gazdag fölszerelés, b őséges a n y a g szükséges. H o g y az intézet fehérneműit k ellőleg m egtisztítva adja. a gazd asági intézőség kézhez, a demonstratio ad oculos et nares szokatlan eszközéhez nyúlt és a minisztérium illető tisztviselőjének, v o n T a n d l e r - n e k , e g y izben a piszkos ruhát m agát mutatta be. H a tudja az ember, h o g y a bürokráczia amaz általános gyakorlata, a legalsóbb fórumtól a leg felső b b ig min dent rózsás színben festve adni tovább, Ausztriában akkoriban külö nösen m ennyire kifejlődött volt, könnyen elképzelhetjük azt a hatást, a m ellyel az illető tisztviselőre a rózsaszínben tartott hazug kép h ely ett szem ei elé táruló igaz volt, az ő zöldes csillámú és nem épen k ellem es illatú közön séges g en y ed tség év el. S e m m e l w e i s - t nem érte soha az államnak kitüntetése. Az állásokat és rendjeleket, a m elyek et M agyarország és az egész v ilág avára szerzett érdem eivel m egérdem elt volna, m ások viselték. Passzivitásával szakítania immár azért is szü k séges volt, mert S c a n z o n i 1852-ben m egjelent tankönyvében, B r a u n p ed ig a C h i a r i-val és S p a e t h tel együ ttesen 185 3-ban kiadott műben : »K linik dér Geburtshülfe und G ynákologie« és 1857 óta az ő tan k önyvében is, azon voltak, h o g y S e m m e l w e i s - t való sá g g a l leránt sá k ; ők u gyan is egészen hamisan azt írták róla, h o g y a gyerm ek á g y i láz okának eg y ed ü l a holttestm érget tartja, a mi nem áll és ezért óvóintézkedései is csaknem eredm énytelenek a b ete g ség g el szemben. Tagadhatatlan, h o g y épen eg y id ejű leg Prágában és B é c s ben m é g h ev eseb b g y er m ek á g y i lázepidem iák fordultak elő, ú g y h o g y például Prágában 1858-ban az e g y ik klinika io--jo0/0, a má sik i3 '0 7 0/o) B écsb en a B r a u n klinikáján 1854-ben 9 'io ° / d halálo zás volt. A z a v á g y , h o g y klinikája viszonyain javítson és másrészt ellenfeleinek csúnya tám adásait ellensúlyozza, újólag rábírták S é m in e 1 w e i s-t, h o g y a n yilván osság elé lépjen. Ezt a politikai viszo


SEMMELWEIS IGNÁCZ.

569

n y o k javulása M agyarországon csak elősegíthette és íg y kezdte m eg 1856-tól fogva előadásait a »Budapesti orvosegyesület«-ben, a m e ly e ket azután az 1857-ben alapított »Orvosi Hetilap«-ban közlött. Ez azonban nem elégítette ki őt, m ivel a m agyar közlem ények nem váltak e lé g g é ism ertekké és S e m m e l w e i s nem gondoskodott lefordításukról. Munkáit ekként csak szűk kivonatban vette a széle sebb kör tudomásul. Eközben az ötvenes években a viszonyok általában mindenütt javulták, mert valam ennyi szülész saját felelősségén ek kényszerétől hajtva kénytelenítettnek érzé m agát, h o g y S e m m e l w e i s óvóintézkedé seit többé-kevésbbé m aga is alkalmazza. É s ezzel ism ét a leg k ev ésb b é tetszetős fejezetek eg y ik e kezdődött az orvostudom ány történetében : az uralkodó, csalhatatlanságuk hírében m eg b o ly g a to tt »tekintélyek« üldöző törekvése a zsenivel szemben. M égis voltak m egnyu gtatób b jelenségek is. D i e t l már 1856 bán azt Írhatta B écsb ől S e m m e l w e i s - n e k , h o g y ott az említett évben a g y er m ek á g y i láz dolgában már jóval különben állnak, mi vel az ő tapasztalásait felhasználják, »a nélkül, h o g y , a k ik ezt teszik, az új tanok előtt való m eghajlásukat akár önm aguk, akár a n yilv á nosság előtt be mernék vallani«. S e m m e 1 w e is -n a k épen e g y ellenfele, S p a e t h m aga 1863-ban m e g épen nyiltan m e g v a llja ,h o g y nincs immár e g y szülész sem, a ki »belsejében ne volna m e g g y ő ződve a Sem m elw eis tanainak ig a zsá g a felől, bármennyire beszél is a n yilvánosság előtt ellenök«. E lleneseinek ilyetén erkölcsi fogyatkozásaival szemben S e m m e l w e i s szü kségesnek látja az erős szem élyes védekezést. Oda kiált nekik, h o g y »annak a g yilkolásn ak v ég ére kell já r n i!« 1861-ben támadói közül eg y esek h ez »nyilt leveleket« intéz, 1862-ben p ed ig e g y »nyilt levelet« bocsát v ilá g g á »a szülészet összes professzorai hoz*, a m elyben energikus hangon tálja eléjök téved éseik egész laj stromát. Minden esetre igaz, h o g y e levelek hangja a szokásos szí nezettől nagyon is eltér, de olyan ellenféllel szem ben nincs is más mód rendelkezésre, mint »á corsaire corsaire et d e m i!« Ennyiben elnézhetjük a dolgot a m élyen sértett férfiúnak, a kinek türelmevesztett hangját támadóinak alacson y tendencziája menti. Sokkal fontosabb különben az a körülmény, h o g y 1861 -ben S e m m e l w e i s összes munkáit eg y b efo g la lta »A g y erm ek á g y i láz aetiologiája, lén y eg e és prophylaxisa« czímen, a m ely mű a m edika valóban klasszikus művei közé tartozik és szerzőjének állandó, m a radandó dicsőséget biztosít. Eleinte a lig ü g y e lte k rá, ma csak bajjal lehet hozzájutni: habent sua fata libelli. A mű főkép a statisztikai részben m egbővítve, a már ismerte


57°

SEMMELWEIS IGNÁCZ.

tett 1847/48-ból való nézeteit tartalmazza javított, de nem lén yegesen változtatott alakban. Ezért csak pótlólag akarom m egjegyezni, h o g y a S e m m e l w e i s előtt m egvolt h elytelen fogalom, a m ely a b e te g s é g genuin a v a g y autochton keletkezéséről szólott, az ő könyvében most új név alatt m ég élesebben vált az önnönfertőzés fogalm ává. H iszen ma tudjuk, h o g y pl. az eg é szség e s nő részeiben is lehetnek g en y ed ést és g y u lad ást előidéző streptococcusok és staphylococcusok, h o g y az ép ember szájában is m egtalálhatók olykor a tüdőg y u lad ás és a difteria baktériumai, az orr üregében tuberkulózisbaczillusok, eg é szség e s bélcsatornában kolerabaktériumok lehetnek, a m elyek dispoziczió hiján mind semmi kárt sem tehetnek, dispoziczió jelenlétében azonban a m egfelelő bántalmat előidézhetik. A z ellenfeleitől (különösen S c a n z o n i említendő itt) kóroktanilag u gyanan n yi külön m egbetegedések nek tartott gyuladásokat a méhvel szom szédos szervekben ugyanarra a fertőzési alapra vezette vissza, a m elyből a g y er m ek á g y i g en y v ér ű sé g is származik és k i jelenté, h o g y mindez esetekben is m é g nem ismert »bomló szerves a n yagok« okozzák a bajt, a m elyn ek keletkezéséhez a szem élyes haj landóságot is szükségesnek tartja. A nnak a nézetnek a visszautasí tásában is, h o g y a g y erm ek á g y i láz speczifikus, különálló fertőző b ete g ség volna, csak az utolsó évtized bakteriológiai vizsgálata adott E i s e n m a n n - n a k és S e m m e l w e i s - n a k igazat, a m ennyiben a b e te g s é g okaiul addig teljes b iztossággal g en y ed ést létrehozó staphilococcusok, de orbáncz-baktériumok is ki vannak mutatva, már p edig a gen ezis sokszerüségét ezzel m ég nem mondhatjuk kim erítettnek. K óroktani felfogásához mérten csak az önnönfertőzés eseteiben kívánta m e g azt, a mit mi most antisepsisnek nevezünk, minden eg y é b esetben ellenben az operateur kezeinek tisztaságát és fertőt lenítését, a műszereknek, kötöző anyagoknak, a fehérneműnek u gyan 1 csak kifogástalan tiszta állapotát és dezinfekczióját k övetelte meg, vagyis* azt, a mit most asepsisnek nevezünk. Ez utóbbit nézeteiből kifolyólag ő is alkalm azta elsőül szülészeti operáczióiban. S e m m e l w e i s ez összefoglaló m űve ellenfeleinek h allgatag m e g eg y ez ése folytán kezdetben csaknem teljesen eredm énytelen maradt és S c a n z o n i , B r a u n , S p a e t h , B r e i s k y és m ások nem szűntek m e g szerzőjét »a holttetem m el való fertőzés apostolának« nevezni és a teljesen egyold alú orvos színében ismertetni, mint a kinek sikerei a szülészet terén a lehető legszerényebbeké Csak L a n g e H eidelbergben, K u g e l m a n n H annoverben, H i r s c h l e r és M a r k u s o v s z k y P esten álltak határozottan a pártjára, m íg a term észetvizsgálók 36-ik gy ű lésén Speierben nem csak a szülészek, L a n g e k ivételével, de V i r c h o w is ellene szólott S e m m e l w e i s nézeteinek.


SEMMELWEIS IGNÁCZ.

571

B i l l r o t h még- 1861-ben sem volt tisztában a p yaem ia (genyvérüség) és septicaem ia (evesvérűség) lé n y eg é v el és kezdetben m ég a sebláz minden ragadósságát tagadta s csak 1867-ben kezdte elismerni. A pathológusok, illető leg sebészek közül abban az időben csak R o s e r fejtett ki 1860-ban és 1867-ben olyan nézeteket, a m ely ek a S e m m'e 1 w e i s-éihez közel állottak, a m ennyiben a p yaem iát zymotikus b eteg ség n ek fogta fel, m érgét p ed ig speczifikusnak mondotta, nevezetesen olyannak, a m ely a seborbáncz és a g y er m ek á g y i láz m érgével azonos. R o s e r - n e k különben a S e m m e l w e i s - é i mö gött messze maradó, de teljesen önállóan kapott hasonló eredm ényei elszigeteltségük m iatt nem szolgálhattak S e m m e l w e i s javára, a m íg a pathológia vezetője, V i r c h o w és az ő leg te k in té ly e sebb követői, B i l l r o t h és W e b e r épen R o s e r nézeteit szavaz ták le. 1864-ben m ég egyszer lép ett fel V i r c h o w S e m m e l w e i s ellen e g y új prágai szülőházról adott vélem ényében, ellenben u g y a n ez alkalommal R o k i t a n s k y , Skoda, Oppolzer, L a n g e és S t a m m az ő szellem ében szólottak. Ezzel a S e m m e l w e i s elleni agitáczió m in teg y a tetőfokát érte el. G r ü n e w a l d , T a r n o w s k y és H u g e n b e r g e r pétervári orvosok 1862-ben szépen állást foglaltak m ellette és kiem elték, h o g y az ifjúság egészen m eg van n yerve a S e m m e l w e i s tanainak. M é g S p a e t h is minden durva téved ése m ellett is 1863-ban némi elism e rést mutatott a n a g y fölfedezés irányában, a m ennyiben belátta, h o g y a hullai infekczióval m egküzdés té n y le g m eglevő, habár sze rény érdeme S e m m e l w e i s-nak. E gyszersm ind az em beriség ez igaz jótevője iránt folytatott tisztességtelen harcz k épén is m eglebbentette k issé a fátyolt. Mind több és több részről jövő előkészítés után H i r s c h Á g o s t o n 1864-ben és újra 1883-ban o ly kirívóan foglalt S e m m e l w e i s m ellett állást, h o g y a n a g y kutató e g y e s ellenfelei, mint S c a n z o n i , most H i r s c h - e t ünnepelték az új tanítás m egalapítója ként. H i r s c h minden esetre m ég m indig azt a hibát követte el, h o g y S e m m e l w e i s - t csak a holttesti fertőzés fölfedezőjének jelen tette ki, s mint ilyen t m agasztalta, a mi igen egyoldalú, s azért visszavetendő felfogás. Másrészt azonban e g y közlem ény sem tett oly sokat az orvosi v ilá g v élem én yén ek m egváltoztatására S e m m e l w e i s - s z a l szemben, mint a H i r s c h - é . A korlát v ég re v é g érvényesen le vala rombolva és az ifjabb orvosok, szülészek lassan ként valam ennyien S e m m e l w e i s tanaihoz tértek. K ülönösen V e i t 1865-ben, W i n c k e l 1866-ban és F l e i s c h e r 1872-ben lép tek föl mellette, a kikhez csakhamar a többiek is csatlakoztak. A legtöb b szü:


572

SEMMELWEIS IGNÁCZ.

lész term észetesen H i r s c h egyoldalú alapján állott, de ez már m égis n yilvános elism erés volt. H i r s c h-sel e g y időben, 1864-ben, S t a m m em elt ig en határozottan szót S e m m e l w e i s mellett, s már ér deme szerint m éltatta, ámbár hozzátette, h o g y a lev e g ő útján tör ténő fertőzés erősebb hangsúlyozása, a ventiláczióra n agyobb sú ly h elyezés révén az elért siker m ég növelhető volna. Sokban hozzá járult m ég a nézetek m egváltoztatásához, h o g y az orvosok közül sokan mind erélyesebben tám adták m eg az akkoriban fennálló szülő házak mizériáit. S e m m e l w e i s - n a k nem volt m egadva, h o g y tanításainak te l jes győzedelm ét megérje. N övekvő in g erlék en y ség e miatt 1865 nyarán a b écsi őrültek házába kellett őt vitetni, a hol e g y jelentéktelen seb ből eredő fertőzés miatt 1865 augusztus 13-ikán gen yvérű ségb en m eg halt, abban a bajban, a m elynek ism eretéhez és megzabolázásához ő vezette el az orvosi tudományt. Valóban tragikus s o r s ; olyan különben, a minő már eg y n eh á n y orvosbúvárnak vált osztály részévé. Csak 1882-ben m éltatta H e g a r teljesség g el S e m m e l w e i s érdemeit és leszorította ezzel az uralomról a H i r s c h óta divatban lévő egyold alú m egítélést. Ezentúl a szülészeti tankönyvek S e m m e l w e i s m űködését külön fejezetekben ism ertették és egyesek , mint a Z w e i f e 1-é, a szülészet tárgyalását S e m m e l w e i s tanának taglalásával kezdte m eg. É s e g y pontot mindam ellett m ég m indig nem világítottak m eg k ellő le g és ez az, h o g y S e m m e l w e i s tanításában ne csak az ő szakmájának, a szülészetnek körébe v á g ó fontosságot lássuk, hanem az aseptikus sebkezelés megalkotójának ism erjük öt el. H o g y ezt m e g okoljam, S e m m e l w e i s fölfedezésének sorsát m ég e g y kissé tovább kell nyom on követnem . A z ifjabb nem zedék immár mutatkozó elism erésébe S e m m e l w e i s iránt e g y n a g y hatóerejű esem én y hatása v eg y ü lt, a m ely utóbbi a S e m m e l w e i s methodusát eg y elő re ig en háttérbe látszott állítani. Ez az antiseptikus sebkezelés volt, m elyet L i s t é r 1867-ben alapított meg. A kkoriban u gyan is a sebészetben, R o s e r - t és E s m a r c h egynehány k étk ed ő szavát figyelm en kivül h ag y v a , azt hitték, h o g y a szövetek m egsérülése a főoka a sebgyuladásnak, m ivel szükségképen előálló követk ezm én ye a sérülésnek a lev e g ő útján történő fertőzés. Ehhez járult P a s t e u r -nek a bizonyságtétele arról, h o g y a baktériumcsírák mindenütt jelen vannak és L e m a i r e fölfedezése a karbolsav antisep tikus tulajdonságáról. Ez alapokon szerkesztette m eg L i s t e r a z ő sebkötését, a m ely a sebben rejlő csírák m egölését és a levegő csíratartalmának a sebtől távoltartását czélozta. U g y a n csa k L i s -


SEMMELWEIS IGNÁCZ.

573 .

t é r azonkívül az operateurnek és kezeinek, eszközeinek és k ötőan ya gán ak sokkal szigorúbb fertőtlenítését tette k ö telesség év é, sőt a m ű tevő h ely iség építését és berendezését is szabályozta. A mi azután e dolgokban az azonközben nekicseperedett bakteriológia talaján a részleteket illetőleg előhaladás történt, mind a L i s t e r methodusához fűződik. E gyszersm ind újabb fejlem ények a S e m m e l w e i s eljárásának apró fogyaték osságait is érthetővé tették elannyira, h o g y csakhamar a nőorvos-operateurök, sőt a szülészek is e g y időre legalább az antiseptikus m ethodus pártjára szegődtek, a m elyben B r u c k 1887-ben a S e m m e l w e i s tanítása értékének k ibővítését vélte látni. A ngolországban különben L i s t e r eleinte k evéssé diadalm as kodott és a Listerizmus inkább Ném etországból, mint A n g liá b ól indult a világba hódító kőrútjára. S c h u 1 z e u g y a n is az eljárást B a r d e l e b e n klinikáján Berlinben m eghonosítá és rá csakham ar érte azután el V o 1 k m a n n az új m ethodussal az ő v a ló sá g g a l döntő fényes eredményeit. A m ig S e m m e l w e i s az ép g y e r m e k á g y a s nőt minden áron m eg ig y ek ez ett védeni, addig most általánosan elterjedt az a szokás a szülőházakban, h o g y fertőtlenítő folyad é kokkal való öb lítések et alkalmazzanak széltiben és nem csak a S e m m e l w e i s - t ó l is ily elbánásra szánt sajátfertőzés eseteiben. T a g a d hatatlan, h o g y E i s e n m a n n már 1837-ben hasonló értelem ben mint S e m m e l w e i s , chlóros a v a g y szublimátos ö b lö g etések et aján lott az anyaméh bomló folyam atai ellen és G r ü n e w a l d Szt.Pétervárott a chlórmészoldattal való k iöblítést rendszeresen alkal mazta minden esetben, azonban ők nem leltek követőkre. M ost azonban L i s t e r hatása alatt a L e m a i r e - t ő l , majd H o p p e - S e y 1 e r-től tanulm ányozott karbolsav egészen általános alkalm azást n yert a szülészek gyakorlatában. U tóbb h elyettesítette csak a k ev ésb b é maró thym ol és az E i s e n m a n n ajánlotta szublimát, a melyről J a l a n d e l a C r o i x és K o c h mutatták me^, h o g y a leg h a tá so sabb fertőtlenítő szer. H o g y p ed ig minő volt az antiseptikus eljáráseredménye, mutatja az, h o g y m íg Poroszországban 60 esztendő alatt, a m elyben p ed ig épen sok epidém ia is uralkodott, 1816— 1875-ig B o h r szerint a g y erm ek á g y i halandóság csak o -8i °/0-ra rúgott é s H e g a r az orvosok és bábák m agángyakorlatának a m ortalitását 1851— 63 közt csak 0'76%-ra, W i n c k e l csak o -660/0-ra becsülte, addig D o h r n szerint 47 n yilvános ném et szülőházban, az antisep tikus kezelés e főtanyáin, 1874— 83-ig, az antisepsis fő-fő uralma idején: i'37% v °lt a halálozás és csak épen a legjobb évben, 1883ban volt o'g6°/0. A m ellett m ég m indig mutatkoztak k ülönbségek a mortalitásban o ly értelemben is, h o g y olyan intézetekben, a hol nem


574

SEMMELWEIS IGNÁCZ.

tanítottak o ‘5Ó°/0, olyanokban, a hol csak bábákat oktattak, ri3°/oolyanokban, a hol bábákat és orvoshallgatókat tanítottak, i'42°/0 és olyanokban végül, a m elyek kizárólag orvoshallgatók képezésére szolgáltak, i ' 9 'Vo v °lt a halálozás százaléka. Habár, miként a számok mutatják, a mortalitás az egyk orival összehasonlítva, jelentékenyen csökkent és az im ént érintett különbözés jóval csek élyeb b lett, mind am ellett a szülőházak működése m ég mindig nem birt a magángyak orlat eredm ényeivel versenyezni. A kettő közt a sik eresség dolgában fennálló eltérés csak akkor szűnt m eg, mikor a szülőházak az antiseptikus kezeléstől eltértek és ism ét a S e m m e l w e i s tanainak alapjára állottak, a m elyek felé hovatovább a seborvoslás is mind jobban hajlott. G r ü n e w a l d - d a l szem ben B a n d e l o q u e figyelm eztetett a chlórm észoldatok m éhbe fecskendésének a veszély esség ére, am ennyiben ily m érges folyadéknak a felszívódása m é g talán halált is idézhetne elő. K arból- és szublim átm érgezés utóbb több jutott nyilvánosságra és a B r a u n-klinikán javult az antisepsis sikere, mikor a m érges oldatok kal való irrigácziót u tólagos főttvíz-befecskendéssel kapcsolták össze. A z em lített a n y a g ok ugyanis, a m elyek csakis m éreghatásuk révén szerepelnek fertőtlenítőkként, az emberi szervezetre nézve v eszé ly eseb b m érgek, mint a parazitárius és rothadásokozó csíravilágra, a m ely ellen szánvák. A d o tt esetben m egtörténhetik, h o g y épen a normális viszon yok közt védő sejtburkolatot támadják m eg és ezzel ők m aguk nyitnak a m ikróboknak k edvező tám adási rést. A m érges dezinficziens fellazíthatja a szülőutakat, a m elyekben íg y k önn yeb ben k eletkezik sebzés, u gyancsak m egannyi kapuja a fertőzésnek. A z absolute közönyös, nem maró krezololdatokkal, a m elyeket solv eol néven ismertettem, m ég leginkább sikerülhet a bajokat elkerülni, ha antiseptikus beavatkozásra egyáltalán szü k ség van, v a g y ilyen öb lögetésekre v a g y u n k (mint az önnönfertőzés eseteiben) ráutalva. Eb ben a kérdésben mé^- sok a tenni v a l ó ; mindam ellett már évek előtt hangsúlyozhattam a relatív m érg esség tanát, a m ely szerint eg y e s fertőtlenítő szerek a mikróbok ellen tanúsított n a g y hatásuk mellett is arán ylag k ev éssé támadják m eg az emberi szervezetet. Ez irány ban kell m ég tovább kutatni az iránt, vájjon mi a legh elyesebb teendő olyan esetekben, a m elyekben okvetetlenül szü k séges a női testb e dezinficzienseket vinni be, a mi általában tekintve is sok szor fordul elő az operatív orvosi gyakorlatban. A két eljárás, az aseptikus és antiseptikus, kiegészítik, de nem zárják ki e g y m ást ! A z elmondottakból érthető tehát, h o g y lassan-lassan mind több szó em elkedett az antisepsis ellen a szülészetben, a nőorvoslás terén


SEMMELWEIS IGNÁCZ.

575

ú gy, mint a seb észet eg ész világában. És íme a bakteriológiai laboratoriumok kísérletei is erős útmutatást adtak hozzá, h o g y az an ti septikus methodus pártjáról az asepsisére forduljon az orvos. Az asepsis ugyanis az organizm us term észetes véd ek ezését kívánja az ö legkisebb, de leg v eszély eseb b ellenfeleivel szemben teljes érvényre juttatni és az eg é szség e s természetbe vetett bizalommal jár el olyformán, h o g y benne a term észettudom ány és orvosi tapasztalás eg y esü ln ek m egtisztult hasznos működéssé. Az antisepsistől, v a g y is a fertőtlenítő eljárástól, a m ely a testbe fölösleges módon veszélyes m érgeket vitt be, az asepsishez, a tisztaság tanához az átm eneteit m ég m ás is előkészítette. í g y m indenekelőtt K l e b s - é a n a gy érd em ,h o g y a sebfertőzésről 1870/71ben tett tanulm ányában m egm utatta, h o g y a háborúi sebesülések csaknem kizárólag m ásodlagos érintkezési fertőzés útján, nem tiszta, nem aseptikus vizsgálat révén inficziáltatnak, a mi S e m m e l w e i s régibb eredm ényeivel lén y eg tekintetében merőben ö sszev á g és K o c h 1878-ban állatokon v ég zett m esterséges sebfertőzési kísérle teivel szintén úttörő részleteket derített fel, a m elyek az érintkezés útján végbem enő infekcziót minden k étsé g en kívülivé tették. Az észleletek e m eg eg y ezése az operatív orvostudom ány min den ágában (szülészet, nőorvoslás, sebészet), a m ely ed d igelé nem forgott fenn, és hozzá a kísérletezés terén elért hasonló eredm ények hovatovább mind jobban m egb o ly g a ttá k az antisepsis általános alkalmazásának a szü k ségességéről szóló tant és 1883— 86 között már az összes említett szakmák az aseptikus elbánás zászlajához szegődtek. Az asepsis alapfogalm a szerint az eg é szség e s test fer tőzésm entesnek fogandó fel és normális erőire bízandó a se b g y ó g y u lást illetőleg, azonban az operateur, a keze, az eszközei, kötöző an y a g a m indm egannyi a priori fertőzőknek tekintendők és e szerint készítendők elő alkalm azásuk előtt. Habár az axióm ák e g y e s részletei S e m m e l w e i s tételeit m eghaladják is, m égis m indig az ő 47 év előtt kim ondott ala p g o n dolatai azok, a m elyek a jelzett összes átalakulások, haladás és visszaesések közepette fo ly v á st fényesen állnak előtérben, elannyira. h o g y én már évekk el ezelőtt hozzátettem ahhoz a hírnévhez, a mit H i r s c h és H e g a r küzdöttek ki a n a g y kutató számára, h o g y m i voltaképen S e m m e l w e i s bán az aseptikus sebkezelésnek sa já t korát

messze meghaladó nagynevű m egalapítóját tisztelhetjük. Mint higiénikusra igen m egtisztelő rám a feladat, h o g y a n a g y férfiú életének, tev ék en y ség én ek k épét feltárhattam, az ő érdemeit kellőkép méltányolni alkalmam volt. D e S em m e 1 w e i s tén y leg közel is áll hozzánk és az őt dicsőítő ünnepségek időbeli eg y ezése


576

SEMMELWEIS IGNÁCZ.

az e g é szség ü g y i kongresszussal több ránk nézve jelentőségben az egyszerű esetlegnél. A g y er m ek á g y i láz kóroktanának a tisztázása és a b ete g ség elleni v éd ek ezés módjának a m egállapítása higiénikus szempontból is n a g y tett volt, olyan, a m inővel k ev eset állíthatunk e g y sorba. E g y szám mindjárt megadja a tényállásról a kellő felvilágosítást. B o h r szerint Poroszországban 60 év alatt 363,627 életrevaló nő halt m eg g y er m ek á g y i lázban, m íg ugyanez idő folyam án kolerában 360,000 him lőben 431, 287 em ber halt m eg. M ivel ez utóbbi b eteg ség ek b en az imént adott szám férfiakra, gyerm ekekre és öreg nőkre is e g y aránt vonatkozik, bátran mondhatjuk, h o g y a g y er m ek á g y i láz több nőt ragadott el az élők sorából, mint a kolera és himlő eg y ü ttvév e. Ez a körülm ény adja m eg a kulcsát, miért szem eltettem én ki mint higiénikus, azaz olyan orvosi szakma művelője, a m ely a b eteg ség ek okainak földerítését és a bajok m egelőzését tűzte czélúl, S e m m e l w e i s méltatására e V i l i ik budapesti nemzetközi e g é szség ü g y i és demográfiái kongresszust. A kór-ok kutatásában és a fertőzés korlátozása körül szerzett érdemei külön-külön is elegendők volnának, h o g y S e m m e l w e i s nak maradandólag kim agasló nevet kölcsönözzenek az orvostudomány fejlődéstörténetében, a kettő eg y ü tt o ly páratlan alkotás, a minőt ritkán van alkalmunk együ n kn ek érdemül róni fel. Élete és működése m indétig sarkaló példánk legyen, í g y élt és dolgozott S e m m e l w e i s , szülővárosának, B udapest nek büszkeségére, m agyar hazájának becsületére és az em beriség egy etem én ek boldogulására. Fordította D r . K u t h y D e z s ő .

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY. KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. S e m m e l w e i s I g n á c z. *

Recommend Documents