This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
APRÓBB
KÖZLEMÉNYEK.
*
373
TERM ESZETTAN. ( R o v a t v e z e t ő : S zily KÁLMÁN.)
(ll.)
AZ ÉGI
SZIKRÁRÓL --- í g y
neveznek Erdélyben egy sajátságos 1égköri jelenséget — P ü n k ö s t i F e r e n c z , uzoni ref. lelkész u r a következő levelet intézte hozzánk: „Jelen év tavaszának első fele országszerte, de különösen Háromszéken rendkívül száraz vala, úgy hogy márczius 19-ikétől május 6-ig esőnk teljességgel nem volt, mely tartós szárazság vidékünkön különösen tavasz kezdetén szokatlan tü nemény. E rendkívüli időjárás lehetett oka a nép nyelvén úgynevezett „égi szik ra “ gyakori hullásának, vagyis száraz időjárás alkalmával történő villámkisülés nek. Mindennap lehetett, és pedig teljes hitelt érdemlő emberekkel találkozni, kik beszélték, hogy estve vagy kora reggel, vagy az éj egyik vagy másik órájában égi szikrát láttak leesni. íg y beszéli a többek közt nővérem, hogy április utolsó napjainak egyikén kora reggel szobájának ablakán kinézett, s egy nagy égi tüzet látott leesni csűre mögé egy hosszú csíkban elnyúló vékony barna felhőből. 1874 junius 28- vagy 29-ikén estve szűr-:, kületkor én is hasonló tüneménynek voltam tanúja teljesen felhőtlen ég mel lett ; ugyanis szénacsinálásból tértem haza, s midőn a Feketeügy folyón átjöt tem — mely községünk mellett délnyugot irányban foly — az innenső parton öltözködni akarván, dél-keletnek fordúltam, s azon irányban az alig három ezer ölnyi távolban fekvő Bikfalva község felé tekintettem, mely perczben nevezett község felett két torony magasságban emberfőnyi intensiv fehér világgal égő gömböt láttam kigyúlni, mely egy vagy két másodperczig állni látszott, s aztán elég lassan esni kezdett rézsútos irány ban, úgy hogy távolodása tisztán szem lélhető vala a közel háttérben emelkedő magas hegy felé, nyomtató rúd vastag nyomokat hagyva maga után körülbelöl hat vagy hét ölnyi hosszúságban ; az egész tünemény lefolyása pedig 4 vagy 5 másodperczig tarthatott. E tüneményt azért kívántam oly részletesen leírni, hogy én annak szemlélése után nem tartom lehetetlennek, miszerint vidékün kön folyó évi aprilishó folytán pusztí tott számos tűzvész közöl egynémelyiket efféle villám is idézhetett elő, legalább a nép Szemerja községben egy hegy oldalban félre épített csűrnek április utolsó napjaiban d. u. 3— 5 óra közt elégését egyenesen égi szikrától történt nek állítja."
Nézetem szerint a t. levélírónak tökéletes igaza van, midőn ez érde kes tüneményt „a száraz időjárás alkalmával történő villám-kisüléssel" hozza kapcsolatba. Véleményének támogatására több teljesen hiteles adatot sorolhatunk fel : Livingstone szerint a levegő DélAfrikában, ha a szél száraz időben a forró Kalahary-pusztaság felől fii, oly rendkívüli mértékben villanyos, hogy egy strucztoll-bokréta, néhány másodperczig a szél felé tartva, csak úgy megtelik villanyossággal, mintha erős villanygéphez lenne kapcsolva. Az ember legcsekélyebb mozgoló dására villany-szikrák törnek elő testéből, s ott, hol a ruha egy kevéssé dörzsölődik, fényleni kezd. 1865 április 10-én Tirolban egy különös tüneményt figyeltek meg, mely nagyon hasonlít az erdélyi égi szikrához. Sötét égbolton, éjszaknyugoti irányban, a magasan fekvő Weiler Riol felett,^ Áicha és Franzensfeste közelében, a Fleggen-alpok hóborította csúcsai mögött egy vöröses-violaszínű fényt lehetett látni, melynek erőssége folyvást növekedett. Aztán egy hosszúkás fényes testet vettek észre, mely a hegy mögül föl merült, s szemmel láthatólag maga sabbra szállt. A közepe egy jókora görbe kardhoz hasonlított és sárgás fehér fénynyel világított. Nehány perez leteltével, az egész visszasülyedt a hegyhát mögé s apránként elenyésző vöröses-viola színezetet hagyott hátra, olyant a minő meg előzte. (H. J. Klein, Das Gewitter, p. 100.) Meyer, az amerikai utazó, említi, hogy Kaliforniában a levegő tik kasztó meleg nyári hónapokban oly villanyossá válik, hogy a fák pattogni kezdenek s az erdő mélyében kísér teties halvány fény suhan el a fák között, és a tűlevelesek sajátságos
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
374
A PR Ó BB
KÖZLEMÉNYEK.
erős gyantaszagot lehelnek ki. E je lenség néhányszor ismétlődik, azután mindinkább gyengül s végre a bágyad tan átcsillanó holdfényhez hasonlít. 1854 augusztus 11-én Blackwall H. a Grands-Mulets sziklákon (Montblanc) sajátságos világosságot figyelt meg, mely sem a holdtól, sem valami mesterséges fénytől nem eredhetett.
Valamint az iméntiekben közlött légköri jelenségekről, ép úgy az erdélyi égi szikráról sem tudunk ma még egyebet, csak annyit hogy léteznek. Ma még bizonyára idő előtti lenne minden magyarázat. Annyi bizonyosnak látszik, hogy mind e jelenségek villanyos természetűek. Sz. K .
LEVÉLSZEKRÉNY. (21.) H. F.-nek Z.-en. — Kérdésére, — „honnan van az, hogy a czérna-szálra függesztett gyűrű, ha a szál másik végét újjunk közt tartjuk, nem sokára el kezd magától lengeni" — már igen szépen megfelelt Helmholtz ,,Die Lehre von den Tonempfindungen“ czímű műve 62- és 63-ik lapján a következő magyarázattal : K észítsünk egy ingát, úgy, hogy egy darab fonal egyik végére függesszünk valami nehéz testet, péld. egy gyűrűt s megfogván a fonalat a másik végén, kezdjük el a gyűrűt gyengén, ingaszerűen lengetni. í g y aztán az inga-lengéseket lassanként igen tetemesen lehet nagyobbítani, ha az ember mindannyiszor, vala hányszor az inga a függélyestől számí tott legnagyobb kilengését elérte, kezé vel nagyon kevéssé az ellenkező oldalra mozdúl. Tehát, mi$}őn az inga jobbra legerősebben kilengett, mozdítsuk kezün ket egy kevéssé balra; midőn az inga balfelől van, mozdítsuk jobbra. A zo n ban mindjárt eleinte lengésekbe hozhat juk a nyugodtan függő ingát, ha kezünk kel egész gyöngéden oly ütemű mozgá sokat teszünk, mint a hogy az inga leng. A kéz elmozdulásai e mellett oly csekélyek lehetnek, hogy a legnagyobb figyelem mellett sem vehetők észre ; ez az a körülmény, melyen ennek az egy szerű eszköznek mint bűvös eszköznek babonás alkalmazása alapszik. Ha ugyanis a figyelő, kezére nem gondolva, szemével a g yű rű ingásait kiséri, a kéz Önkényte lenül követi a szemet és pedig épen ugyanabban az ütemben, mint az inga, mely történetesen elkezdett egy kevéssé ingadozni. A kéz imez önkénytelen inga dozására közönségesen nem figyelnek, legkevésbbé pedig, ha a figyelő ilyen szembe nem tűnő befolyások pontos meg figyeléséhez nincs hozzá szokva. Pedig épen ezek nagyobbítják és tartják fenn a már megkezdődött lengéseket, és a gyűrűnek bármely esetleges megmozdulása könnyen átváltozik ingaszerű lengésekké, melyek Látszólagosan önmaguktól, a figye lőnek hozzájárulása nélkül keletkeznek
és azért ezeket elrejtett fémek vagy for rások stb. befolyásának tulajdonítják. Ha ellenben kezünket akarattal ellenkező irány ban mozgatjuk, mint ahogy ki van szabva, az inga nem sokára megáll. H. M. (22.) S. V. Mező-Berényben. — H o z zánk intézettt kérdéseire az állattani ro vat vezetője szíves volt sorrendben a következő pontokban válaszolni : 1. A monotremata (csőröndök) nőivarszerve a madarakéhoz igen hasonló. A két petevezető alsó része külön zacs kókká szélesedik, melyekben a fejlődő magzat foglaltatik. E két külön tartó egy közös ivar-húgycsatornába (urogenital-csatorna) nyílik, melynek vége a végbélnek végső részével a kloákát ké pezi. A him-ivarszerv a testüregben van elrejtve; a herék a hasüregben feksze nek, a penis pedig a kloákának egy kü lön zacskójában van. A z embryó kifej lődése placenta (méhlepény) nélkül tör ténik. A kölykök idétlen állapotban szü letnek és igen valószínű, hogy a főtus a peteburkokat még az anya belsejében szétrepeszti. A csőrönd fészkében 5 cen timéter nagyságú, vak kölyköket találtak, s noha az anya hasán levő két emlőn bimbók nincsenek (miért is az emlőket sokáig föl sem ismerték), még is szop hat a kicsiny, mert igen széles szája és nagy nyelve van. 2. A z eleveneket tojó (ovovivipara) halaknál mindenkor belső a termékenyí tés ; a két nem ivarnyilásait egymással érintkezésbe hozza. Soknál, mint példáúl a czápák- és rájáknál ezt az érintkezést még külön kapaszkodó szervek is elősegítik. 3. A bálnáknál (Cetacea) a himet a nősténytől az által meg lehet különböz tetni, hogy a hímnél az emlők m élye dései és az emlőbimbók hiányzanak ; a nősténynél t. i. az emlők különös g ö d rökben fekszenek. Az elrejtett penis helyét az alfelnyilástól távol eső hasadék mutatja meg ; a nősténynél azonban az ivarnyilás közvetetlen az alfél előtt van. K rt
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
375 M E TE O R O LO G IA I É S
FÖ LDDELEJESSÉGI FÖLJEGYZÉSEK
K Ö ZPO N TI IN TÉ ZET EN , B U D A P E ST E N ,
1876 A U G U S Z T U S
A
M. K .
HÓBAN.
A. Légnyomás milliméterben 5* 25
Páranyomás milliméterben
Hőmérséklet C. fokban
jNedvesség százalékokban
Csapadék millimé terben
lj
7h reggel
2h d. u.
9* este
közép
7h reggel
2* d. u.
9* este
közép
7h reggel
2h d. u.
9ii este
Közép
2h 71i IIreggel d. u.
9* közép este
1 l| 7 4 9 * 4 7 4 8 - 9 7 4 8 - 6 7 4 9 - 0 2 49*0 4 8 -7 4 9 9 49*2 3 4 9 - 7 48*6 4 8 - 3 48*9 4j 5 0 - 0 5 0 * 2 5 1 2 5 0 * 5 5; 5 2 * 4 5 1 - 5 ó l *5 5 1 - 8
21-9 21-8 22*2 248 25*2
300 28-9 29-2 314 31-5
22*6 22*8 23* 7 25 4 240
24-8 24-5 250 272 26'9
12*7 141 144 15*5 13* 5
1 1 *8 138 14-7 11-8 100
11-9 12-1 1 4 7 14* 2 14-6 14-6 10-8 [ 1 2 '7 1 2 0 | 11-8
65 73 72 67 57
37| 59 54 ! 47 64 | 71 1 49! : 6 7 1 | 63 3 4 | 4;> 4 9 j 29j I 54 47
515 52-2 51-9 50-4 49-8
25-8 20*4 18* 1 190 184
31-6 25-3 22-9 25-6 260
25-4 21*7 181 20-4 18-3
27 6 225 197 21-7 209
14-5 111 8-3 8 3 10-9
7-8 9-5 6*6 8 0 11*1
108 76 7-9 104 12*4
110 9*4i 7*6! 8-9 115!
59 63 54 51 69
23 | 40|! 32 ; 33 ! 45 |
45 40
8; 52* 8f 5 1 * 5 9 51*4 5 0 - 2 10 4 9* 5 4 9 4
51-6 52*4 51-3 49-6 505
58 80
42 1 1 48 — : 46 — 1 47 65 # f ? U -4j
11 5 2* 6 12 5 3 * 0 13 50* 1 14 5 0 - 0 15 4 8 * 0
5 2 *5 j 50-9 1 477 1 4 8 -1 Í 46-9|
52-5 51-9 48-8 48-9 47-6
19-4 2 1* 8 20-9 17-9 178
266 26-8 271 24.1 268
21-7 ■ 19 5 231 19 *1, 200
22*6 22-7 237 ; 20 4 ; 21-5
11 9 10-4 9-7 8-2 9'6
9 5 9-8 9 2 8-5 8-4
10-5 111 9-7 9 2 9-9
10-6 10*4 9 *5 8 *6 9-3
71 53 52 54 63
37 ' 38 34 i 37 ! 32
54 65 46 56 57
54 í 52 | 44 j 49 51 j
45*9 19-6 48-5 18.6 51 8 1 7 - 3 5 2 lj 1 6 4 51*21 1 6 7
30-3 24-2 220 22 9 25-4
21-6 18'7 151 161 20-8
2 3 - 8 10-9 9-7 20*5 18*1 i 7 - 2 18-5 ; 7 .8 2 1 0 ' 8-8
7 2 7-2 75 71 7-8
22 32 38 34 32
58 49 ,58 55 48
21 5 1* 6 5 0 - 9 | 50* 3 ! 5 0 9J 1 8 3
277 29 5 29-9
19-2 227 19-8
21-7 | 9-6 23 4Í ! 1 0 1 24-11 í 1 4 1
91 n i 11*6
109 9*7| 64 7 - 8 1 8 ’2I 60 7-4 7-4! 50 7*51 7-51 56 62 8 - 7 | 8-4! 1 1 ! í 9 * 2 i 9 3! 61 1 2 - 5 i 11 2 63 1 5 ’ 1 í 13 6| 6 9 1
i 6
5 1*7
511
7! 5 2 * 3 5 1 - 9
16 17| 18| 19Í 20j
46-6 48-7 51*3 53*2 5 1 *6
22! 50* 1 23j 4 3* 7
t
525 518 48-5 48-6 47-9
45-4 4 5 8 4 8 -7 48*2 51-8 52-2 5 2 0 *51*0 5 1 - 4 5 0* 7 j
47*91 46 ’ 2 i 4 8 li 1 8 6 42*2! 41 4 ! 4 2 *4i 2 2 6
Közép|
24! 40*8 39 4 | 38*6 í 39-6| 25 37*3 33*2 37 0 . 35-8 | j ^ 26 42-91 45*4 4 6 6 4 5 0 27 47 0|1 46*3!1 45 5i! 46 3; •28 46*2 46-5 4 7 9 1 46 *9* 29 49*6 49 3 48 *9 i 49 3l 30 47*7 46*4 45 3Í 46 öl 31 4 4 1 4 1 1 39-31 41 5j 748* 9j748 0 747-91748-3!
1
|
19 2 25-3 j 21-3 21 9| ■ 14-3 15-2 14 4 ! 14-6! 18-2 2 8 4 1 1 4 2 2 0 . 3! 13-4 13*9. 1 0 4 12-6] 12’ 8 15-6 13-9 138 16*8 152 190
19-6 15*1 i 19-8 í 20 0 i 241 j 24-8, | 25 9:
16 4 14*5 150 182 20 -1 20-6 20 U
16 3!i 8 ‘3; 15 1!! 9*4j 16*2; 9 3 17 3 ! 8 - 7 ( 20 3 í 9-4i 20*y|j 10-9; 21 6j | 10-8! í
8 ‘ 2 10 4 100 105 9-7 9-6 7-9 8-0 10 4 !1 11-6 11 0! 1 1 0 9*8 10-6
52
34 1 5 5 3 6 1 61 i 37 : 8 8 ’!
87 í 64 86; 49
76|
49 78 56 45 47 48
—
__ — _ _
__
4 8 1 ^ # 11}*. 47 j 491 48! 1 47 ' í _ 50 --53 í
: ; ; !
1
65'®I^16-4 77;| 76 i @ 1 4 87 : 7411 ® 7 7
75ii 67 86 ^ 78 9-6! ; 79 , 76j 70 8'2l ! 74; 52! 57 10 a I 66 661 60 l l - o | | 85; 611 65 1 0 - 4 í « 5 - 5 f4 ü - 3 61 *3|55 *7 1 i! < 9-o! i
í o - o i : 71
1
!
_ § 2 ‘2 — — — # 5 *6 —
Javított hőmérséki közép: -|- 21-4 C°. — A légnyomás íílaximuma : 753*2 m. m. 19-én reggel 7 óra kor. — A légnyomás minimuma 733*2 m. m. 2 5 -én, d%u. 2 órakor. — A hőmérséklet . maximuma : -}- 31*6 C°. 6-án d. u. 2 órakor. — A hőmérséklet minimuma -f- 12.8 C°. 26-án reggel 7 órakor. —A nedvesség minimuma: 2 2 °/0, 16-án d. u. 2 órakor. — A napok száma, melyeken csapadék esett: 6. — A csapadékok összege 35 millim. — E l p á r o l g á s : 122*4 millim. Jelek magyarazata : köd s , eső hó villámlás égi háború £<£, jégeső dara / \ . jellel jelöltetik ,* a r \ -tel ellátott csapadékok pedig harm atvizet jelentenek. — ny = nyoma.
Magyarország időjárása 1876-ik évi julius hónapban az évszaknak megfelelően jelentéke nye bb rendellenességek nélkül folyt le. — A h a v i középhomérsék a normális értéknél valamivel alacsonyabb volt, átlagban 0*8 C. fokkal ; a legnagyobb anomáliát Ruszkabánya tüntette fel 2*2 fokkal; a nyugati vidékek hőmérs»éke a normálist majd egészen megközelítette, sőt Komáromban még valamivel túl is haladta. A hónap kezdete meglehetősen hűvös volt, úgy hogy a hőmérsék havi minimuma sok helyütt 2-dikára esett ; 4-ikén azonban a légm elegség tetemesen felszökkent és a 20-ik és 22-ik közti napok kivételével, melyeken a levegő az uralkodó (Budapesten viharerősségű) észak-nyugati légáram által tetemesen lehűttetett, az egész hónapon át szűk határokban normális értéke körül ingadozott. Legmelegebbek voltak a hónap utolsó napjai (29-ik és 30-ik), úgy hogy az utolsó ötnap hőmérséke a normálist tetemesen (Pozsonyban 5*0 fokkal) túlszárnyalta. Valódi havi középhőmérsékül találtatott: Árvaváralján i 5 .9 , Segesvártt 18*6, Ruszkabányán 17*1, Temesvártt 2I*2; Budapesten 21*3, Komáromban 21*1, Pozsonyban 20*9, Sopronban 19*8, Zágrábban 20*4, Fiúméban 23*2
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
376 M E TE O R O LO G IA I KÖZPONTI
ÉS
FÖLDDELEJESSÉGI
IN T É Z E T E N , B U D A P E S T E N ,
FÖLJEGYZÉSEK 1876
A
AUGUSZTUS
M.
K.
HÓBAN.
B.
7h reggel
n
i16 :i7 iia |19 H 1 21! 22
— N2 N2 — —
W4 W1 1 W1 í — ! i 1
w2 N1 N1 N1 NE1 N1 N1 W1 N1 E1
VV1 í í N3 ! N1 ! W1
SW3 E1 E* — E2
W2 Wl W1 W1
—
Í
1m IS
W1 —
VV3 í W3 — |
1
j
10* d. e.
2b d. u.
9b este ;
3 4 5 2 4
5 4 5 4 3
0 9 6 0 7
1 8 0 3 5
0 3 0 5 0
03 67, 2 0| 2-7 • 40 ;
4 5 5 2
0
3 4 4 3 5
7-8 8-5 8*5 9 1 8-0
10 9 12 3 141 137 11-6
15 5 16 8 171 17-8 15-8
1 0 -9! 100 312 9-8 111
78 87 086 102 103
75 77 97 81 87
078 110 130 112 105
111 117 115 124 114
51 3; 0 5 1
4 0 4 1 0
30 4*0 1-3 4*0 03
5 5 4 5 1
4 4 3! 4 4,
91 6-8 7 ’9 9.0 8-0
110 105 11-5 128 108
171 16 6 19*5 168 14*8
120 11*2 10*5j n i! 11 5!
090 090 101 084 88
84 77 72 89 90
106 105 110 098 111
123 119 110 110 119
lí 0; 1 0 0
1 5 5 0 0;
4 0 0 0 0
20 17 2*0 00 00
1 1 1 0 5
5! 3! 3! 11 1
8-0 8*8 B-9 78 7-0
111 13*0 110 129 12'6
17 7 152 14*9 17*4 163
11 0 10.9| 11 -21 10*6| 10-7! 1
88 093 104 086 88
78 79 94 81 90
106 116 116 10^ 129
119 110 120 119 121
0
0;
0 0 0 0 OS
0 1 °í 8|
3 1
7-0 7*2
124
16*7
59 7*4 8*1
11*8 11*2
15*9 18*8 17 7 16 *7
u d 10-4 11-71 9 *Oj
081 100
7
11 *4 90
71
10 9
4 8 2 61 8*2
10*5
107
7-5
112
10-9 10*8! 9.3
°i
! 01 6|
0
4 7 7
li 4 4 6
3, 9
1
5 2 1 S2 3 S2 | SW 1 3 1 | 2*3 2*9;
"
8h reggel
0 ’3 37 0-7 0*3 0 0
0
W2 N3
9h este
0 1 0 0 0
W3 26 W5 127 NE2 NE2
W2 í
2k d. u.
1 3 2 1 0
0 1
N2
10* d. e.
Delejes vízszintes erő
0 7 0 0 0
11 SW1 SW1 1 El W1 23 S1- SW3 W3 — 2# W1 W1 W5 25! NE2 E3 _ E1
|28 — '29 NW3 Í30 S2
Delejes elhajlás
7h 2h 9h közép éj nap 8h 9h jel. pal reggel este reggel d. u. este
2* d. u.
1 1 — NW1 N 1 2 — W1 3 N1 W2 4 N W 1 W1 5 — W1 W 1 6 _ 7 NW1 ! 8 NE1 ! í> NE 1 N1 • H ;11 _ '12 —• ,13 — Nl A NW1
Ózon
Felhőzet
Szélirány és szélerő c?
1
1
9 4-7 8 53 4 57
|
7
6
9
9 4 0 í 9 j 1, 7 7-7 i 6! 6Í 8! 4 7 1 8i1 6 9 40 9 3, 8 4-0 i 3' 4' 9 5-0 | 7 6 3 0 2*7 3-9 4 0 :
9°7'4 9°10'1 9°17<1 9°11.'2 2-1087 2 1087 2-1C99 2-1131 8*8 7*3 144 8-5 98 72 105 114 11 7 1 6 0 8 ’0 74 77 098 116 11 5 124 7*4 17-6 ii-n 77 096 81 109 121 8-0 16 5 11-6 78 100 86 107
150 15*6 11 4 16*8 10-2| | 1 51 11*5 1 6 1 13 9
76
117
120
092 98 93
82 84 93 85
107 109 112
118 127 107
105
112
10*7
102
86
111 10*7
092
96
108 105
093
091 106 099 93
102 119 106 103
115 117 117
110
097
85
A szélirányok eloszlása : N. N E . E. SE. S? S W . W . N W . — K özép szélerősség : 1*3. százalékokban : 21. 8. 10. o. 6. 7. 41. 7. A szélirányok jelölési módja ugyanaz, melyet Angolországban használnak, ú. m. észak = d él ±= S (south), kelet = E (east), nyűgöt = W (west).
135 116 112
N (north),
C. fokkal. — A légmelegség havi ingadozása (Budapesten ió-2, Fiúméban 14-1 fok) kelleténél kisebb volt mintegy másfél fokkal a julius havi átlagos ingadozásnál. — A légnyom ás a nyári hónapokban megfelelően csak igen csekély változásokat tüntetett fe l; így p. Budapesten 12*5, Fiuméban csak 9*4 millimétert tett ki a havi ingadozás; a havi közép kellő értékével szemben mintegy 1 milliméterrel nagyobbnak ütött ki. Magas légnyomás a 13-ik és 16-ik közti napokban, alacsony pedig ^2-kán és 20-kán uralkodott. — A nedvesség viszo nyok feltűnő szabályellenességet nem mutattak, úgy hogy a havi közép (Budapesten 5?, Fiuméban 56 százalék) a több évi átlaggal teljesen megegyezett, s kiválóan száraz volt a levegő 18-án és 24-én; ez utóbbi napon teszem Budapesten a napi közép 38 százalékra sülyedt alá; összesen Budapesten 18, Fiuméban 22 száraz nap fordult elő (száraz nap alatt olyant értve, melynek közepe 60 százaléknál kisebb). — A légköri csapadékok igen egyenlőtlenül voltak osztva ; a míg t. i. Erdély és a felvidék igen bő csapadékokat nyertek, addig p. Budapesten és Fiuméban a havi összeg a normálértékhez képest jelentékenyen hátramaradt. Összesen esett : Árvaváralján 108, Segesvártt 107, Ruszkabányán 155, Temesvárit 72, Budapesten 17, Pozsonyban 23, Zágráb ban 106, Fiuméban 34 mm.-nyi csapadék. A helyenként meglehetős nagy számmal fellépett égi háborúk da czára jégeső majd épen nem fordult elő. — A julius 17-én 1 óra 22 perczkor Bécsben megfigyelt földrengés Pozsonyban és Sopronban is 4 másodperczen át volt érezhető ; Sopronban ugyanez napon esti 8 óra 30 percz kor nagyobb meteor is Ion meeficvelve._________________________ t t t t p t * -----
Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...
1/2
http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
Creative Commons
Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés
A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet
Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.
Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.
2012.03.26. 13:47
