TERMÉSZETI POTENCIÁLOK – ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK A tájgazdálkodás múltja, jelene és jövője egy hazai borvidék példáján
Szerzők: Dr. Nyizsalovszki Rita, MTA-DE Földművelési és Területfejlesztési Kutatócsoport Kovács Márta, Földmérési és Távérzékelési Intézet Prof. Dr. Nagy János, MTA-DE Földművelési és Területfejlesztési Kutatócsoport
Az előadás vázlata 1. 2.
Tokaj-Hegyalja kialakulása – jelentősége A tájhasználat 1990-ig 1. 2.
3.
Tájhasználat a rendszerváltás után 1. 2.
4.
Tradicionális tájhasználat A tájhasználat változása és okai - Tájhasználat és birtokszerkezet 1895-1990
A birtokszerkezet változásai A természeti potenciálok megítélésének módosulása
Összefoglalás
TOKAJ-HEGYALJA KIALAKULÁSA - JELENTŐSÉGE • Tokaj-Hegyalja 1000 éves tradíciókkal rendelkező borvidék. • 2000-ben kultúrtáj kategóriában a Világörökség része lett. • Átmenetisége következtében jelentős tájpotenciállal
rendelkezik. • Tájszerkezetét a mezőgazdasági tájhasználat határozza meg.
A TÁJHASZNÁLAT VÁLTOZÁSAI 1. TRADICIONÁLIS TÁJHASZNÁLAT KÜLSŐ KIHÍVÁSOK KONJUNKTÚRA INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK
KULTÚRTÁJ KIALAKULÁSA Szerk. Frisnyák Sándor
• Tokaj-Hegyalja területhasználata a makro- és mikroreliefhez alkalmazkodva magassági övezetekbe rendeződött.
A területhasználati ágak hagyományos övezetes elrendeződése Tokaj-Hegyalján (1: szántó, 2: szőlő, 3: rét, legelő, 4: erdő)
SZŐLŐTERÜLETEK KITERJEDÉSE A szőlőterületek kiterjedése Tokaj-Hegyalján (XVII-XX. század) 9000 8050
8000
Szőlőterület
7000
6602
6494
(ha)
6000
5703
5000 4032
4000
4395
5783
4706
3000 2000
1664
1000 0 XVII. XVIII. 1873 1895 1913 1935 1965 1990 2001 sz. sz. Forrás: R. Péter K. (1964), Feyér P. (1981) és a KSH adatai alapján szerkesztve (2003)
XVII, XVIII. század - becsült
2. A TÁJHASZNÁLAT VÁLTOZÁSA ÉS OKAI GAZDASÁGI VÁLSÁG (1848/49-es forradalom után)
BORÉRTÉKESÍTÉSI VÁLSÁG (XVIII. század 2. fele)
FILOXÉRAVÉSZ (XIX. század vége)
• Az elmúlt 150 évben a hagyományos vertikális szerkezet felbomlott. • A területhasználat mozaikossá vált. • A szőlőtelepítésben a gazdasági érdekek szerepe vált meghatározóvá. Tállya község területhasználata 1999-ben
TÁJHASZNÁLAT ÉS BIRTOKSZERKEZET 1895-1990 Tokaj-Hegyalja termelőszektorainak szőlőterülete 1961-ben
11% 29%
Állami gazdaság T ermelőszövetkezet T ermelőszövetkezeti csoport és Hegyközség Egyéni tulajdon
38%
22%
Forrás: KSH adatai alapján szerkesztve
Tokaj-Hegyalja szőlőterületének megoszlása termelőszektorok szerint (1970-1990)
1990 Állami vállalat
1985
évek
Mg-i szövetkezet Mg-i kistermelők
1980 1975 1970 0%
20%
40%
60%
80%
100%
százalék
Forrás: KSH és a Borkombinát adatai alapján szerkesztve
Tokaj-Hegyalja földhasznosítási ágazatainak megoszlása 1962-1991 között
100% 90% 80% Nádas
70%
M űvelés alól kivett
60%
Erdő
50%
Gyep
40%
Szőlő
30%
Kert-gyümölcsös Szántó
20% 10% 0% 1962
1971
1984
Forrás: KSH adatai alapján szerkesztve
1991
3. RENDSZERVÁLTÁS UTÁN A szőlőültetvények területe Tokaj-Hegyalján 2000-2003 között 5850 szőlőterület
5800 5750
Szőlőtelepítések Tállya községben 1998-2003
5650 5600
25
5550 5500
20
5450 2000
2001
év
2002
Forrás: Tokaji Borrvidék Hegyközségi Tanácsa
2003
15
(ha)
(ha)
5700
10
5 szőlőterület
0 1998
1999
2000
2001
2002
2003
év
Forrás: Tállyai Hegyközség adatai alapján szerkesztve
a)
A birtokszerkezet változásai
A szőlő birtoktestek megoszlása Tokaj-Hegyalján 2001-ben
1%
23%
43%
12%
0,05-0,099 ha 0,1-0,99 ha
21%
1-4,99 ha 5-9,99 ha 10 ha<
Forrás: KSH adatai alapján szerkesztve
b) A természeti potenciálok megítélésének változásai • Geológiai felépítés
• Lejtőkitettség
• Tagoltság
• Lejtőszög, relatív reliefenergia
ÖSSZEFOGLALÁS POZITÍVUMOK: • Folyamatosan csökken a parlagterületek aránya • Stabilizálódik a területhasználati ágak egymáshoz való aránya
1999
Parlagterület Tállyán a Dongó-dűlőben
• 10-20 éven belül helyreállhat a hagyományos területhasználati övezetesség
2002
• A tájhasználati ágak a legkedvezőbb termőhelyi adottságú térszínekre kerülnek
TELEPÍTÉSI KONJUNKTÚRA
NEGATÍVUMOK:
BIRTOKSZERKEZET ÁTALAKULÁSA
•
Hagyományos kisparcellás szerkezet visszaszorul
•
Régi antropogén formák (garádicsok, obalák) eltűnnek
•
Kultúrtáj képe egyhangúbbá válik
•
Hagyományos tájkép sérül
•
Biodiverzitás csökken
•
Botanikai értékek sérülése a parlagterületeken
Hegyvidéki árvalányhajas félszáraz gyep
„Ajándék a múltból a jövő számára.” http://www.unesco.org
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
