Természeti földrajzi tényezők a honfoglaló magyarok megtelepedésében *

Bálint

Csanád Természeti földrajzi tényezők a honfoglaló magyarok megtelepedésében *

A századelő nagy régésze, H A M P E L József m u n k á s s á g a n y o m á n a hon­ foglalás k o r i t e m e t ő k a n y a g á b a n egy A- és jB-csoportot szokás m e g k ü l ö n b ö z ­ t e t n i , m e l y n é l az első a l ó á l d o z a t o s , veretes öves, s z a b l y á s és gazdag r u h a d í s z e s stb. t í p u s ú sírok a n y a g á t jelenti, m í g az u t ó b b i t f ő k é n t a m e l l é k l e t e k b e n v a l ó szegénység, i l l . azok s z e r é n y jellege jellemzi. H o s s z ú i d ő n á t i t t h o n és külföldön e g y a r á n t csak az A -csoportot t a r t o t t á k a honfoglaló magyarok h a g y a t é k á n a k , a 5-csoportot — elterjedt n e v é n az (ún.) bjelo brdoi k u l t ú r á t — a hazai szlávsággal, i l l . az azokkal elkeveredett m a g y a r s á g g a l a z o n o s í t o t t á k . N é h á n y felszí­ nesen megfigyelt jelenség és t ö b b t é v e d é s mellett ezt azon szempont is megerő­ síteni l á t s z o t t , hogy a l o v a s t e m e t k e z é s e s t í p u s ú sírok i n k á b b egy n o m a d i z á l ó , m o z g é k o n y a b b é l e t f o r m á r a m u t a t t a k , m í g az ú n . bjelo brdoi t í p u s ú t e m e t ő k l e t e l e p ü l t , f ö l d m ű v e s é l e t m ó d o t engedtek sejtetni. A z ó t a a H A M P E L - B - c s o p o r ­ t o t ( = ú n . bjelo brdoi k u l t ú r á t ) a hazai régészet — SZŐKE B é l a nagy m u n k á j a n y o m á n — m o n d h a t n i e g y é r t e l m ű e n a X . századi magyar k ö z n é p a n y a g á n a k t e k i n t i ; ezen á l l á s p o n t h o z ú j a b b a n a szlovák kollégák egy része is csatlako­ z i k . Az a l á b b i a k b a n a X — X I . századi m a g y a r s á g e k é t nagy (régészeti) cso­ p o r t j á n a k n é h á n y települési k é r d é s é r ő l lesz szó.

1

2

1 . Jelen m u n k á m m a l a k o r á b b i , igen alapos telep ülésföldrajzi m u n k á k — a z ó t a sikerrel csak az Á r p á d - k o r i t ö r t é n e t i földrajz r e k o n s t r u á l á s á b a n meg­ v a l ó s í t o t t — célkitűzéseit s z e r e t n é m k ö v e t n i . Ezek a 20—30-as é v e k b e n foly­ t a t o t t k u t a t á s o k M a g y a r o r s z á g földrajzi, növényföldrajzi k é p é t a néprajzi és t e l e p ü l é s t ö r t é n e t i k é r d é s e k f é n y é b e h e l y e z t é k . A t é m á n k s z e m p o n t j á b ó l legje­ l e n t ő s e b b e k e t kiemelve e l s ő k é n t B Á T K Y Zsigmond m u n k á s s á g á t e m l í t h e t j ü k , aki a Csallóköz és F e j é r megye települési viszonyait vetette egybe a k ü l ö n b ö z ő t a l a j f a j t á k k a l . E B N E R S á n d o r a B o d r o g k ö z z e l foglalkozott. N é p r a j z i k u t a t ó 3

4

* M e g k ö s z ö n ö m az Ethnographia Szerkesztőségének, hogy magyar nyelven is hoz­ z á f é r h e t ő v é teszi az 1977-ben l e z á r t és az A k a d é m i a i K i a d ó n á l n é m e t ü l k i a d á s r a v á r ó k ö n y ­ vem (Dél-Magyarország aX. században) e fejezetét. K ö s z ö n e t e t mondok E R D É L Y I I s t v á n ­ nak, a k i lektori v é l e m é n y é b e n irodalmi u t a l á s o k k a l , t o v á b b i szempontok fölvetésével s e g í t e t t e m u n k á m a t . (Technikai okból i t t csak hivatkozom a szöveget kísérő egyik tér­ képre.) 1

SZŐKE B é l a

1962.

2

E k é r d é s k u t a t á s a t ö r t é n e t é t , az , , ú n . bjelo brdoi k u l t ú r a = magyar k ö z n é p " tétel megerősítését 1. B Á L I N T C s a n á d 1976. K ö n y v e m k é z i r a t á n a k lezárása u t á n jelent meg В О В А I . újszerű elmélete (1978). 3

4

G Y Ö R F F Y G y ö r g y 1963. B Á T K Y Zsigmond 1918,

1922.

lévén, régészeti t e r m é s z e t ű részletek t á r g y a l á s á b a nem b o c s á t k o z o t t , de a tele­ pülések ősiségét k u t a t v a fölsorolta az ottani, oklevelekből ismert falvakat, a lelőhelyek közül pedig k ü l ö n kiemelte a h o n f o g l a l á s k o r i a k a t . K i s s Lajos a R é t k ö z vízi v i l á g á b a n f o l y t a t o t t földművelést t á r g y a l v a figyelmet f o r d í t o t t a m ű v e l é s r e fogott föld fajtáira is. S o ó Rezső é r t é k e s m u n k á s s á g á t a 30-as évek­ ben a K á r p á t - m e d e n c e i ősi n ö v é n y t a k a r ó m e g h a t á r o z á s á n a k szentelte. G L A S E R Lajos e r e d m é n y e i azok, melyek k ö z v e t l e n ü l korszakunkhoz k a p c s o l ó d n a k . Nagy é r d e m e , hogy a honfoglaló m a g y a r s á g településrendjével kapcsolatban első­ k é n t v o n t a v i z s g á l a t b a a k l i m a t i k u s és — kisebb m é r t é k b e n — a talajtani viszonyokat, az e r d ő s é g e k kiterjedését. A r e k o n s t r u k c i ó h o z fölhasználta m é g a törzsi és a g y e p ű v e l kapcsolatos helynevek elterjedését is. (A régészeti lelő­ helyek i s m e r e t é b e n — 1. a l á b b — a homokos t e r ü l e t e k X . századi betelepültsé­ g é t illetően n y i l v á n k e v é s b é n y i l a t k o z o t t volna e l u t a s í t ó a n . ) G L A S E R Lajos egy m á s i k , h a s o n l ó a n nagy jelentőségű cikkében az Alföld régi, szabályozások előtti vízrajzi viszonyaival foglalkozott. Igen é r t é k e s volt K N I E Z S A I s t v á n megfigyelése, hogy a X I . századi magyar m e g t e l e p ü l é s megállt a b ü k k h a t á r n á l . A m á r e m l í t e t t , G L A S E R Lajossal közösen k é s z í t e t t s a t e r m é s z e t i viszonyo­ k a t is figyelembe v e v ő etnikai t é r k é p e k u t a t á s u n k b a n i m m á r klasszikusnak s z á m í t . A k o r a k ö z é p k o r i r é g é s z e t ü n k b e n LÁSZLÓ Gyula h í v t a fel a figyelmet a régi vízrajzi r e k o n s t r u k c i ó szükségességére. Az 50-es é v e k t ő l kezdve készí­ t e t t , egy-egy táj őskori vagy k ö z é p k o r i t e l e p ü l é s t ö r t é n e t é v e l foglalkozó egye­ temi szakdolgozatok rendszeresen t á m a s z k o d t a k az I . katonai felmérés, vala­ m i n t az okleveles t é r k é p e k vízrajzi adataira. M e g e m l í t e n d ő m é g A . K O L L A U T Z m u n k á j a , melyben az alföldi avar lelőhelyek egy részének és a r e k o n s t r u á l t n ö v é n y z e t i viszonyoknak a szembesítésére t ö r t é n t k í s é r l e t . Sokat v á r u n k a G Y Ö R F F Y G y ö r g y vezette hatalmas vállalkozás f o l y t a t á s á t ó l , m i v e l az az Á r p á d ­ kori m e g y é k b e m u t a t á s á n á l helyet ad az oklevelekből k i b o n t h a t ó földrajzi kör­ nyezet és az egykori é l e t m ó d b e m u t a t á s á n a k i s . H a s o n l ó célkitűzéssel N É M E T H P é t e r egy h a t á r m e g y é t dolgozott f e l . A régi vízrajz és a talajtani viszonyok figyelembevételével é r t é k e s megjegyzéseket t e t t Т О М К А P. a Kisalföld őskori, ókori s különösen kora középkori t e l e p ü l é s t ö r t é n e t é v e l kapcsolatban. Azonos m ó d s z e r t alkalmazott T O R M A I s t v á n is a Magyar Régészeti T o p o g r á f i a Veszp­ r é m megyei m u n k á l a t a i t összegző feldolgozásakor. 1973 t a v a s z á n D I E N E S I s t v á n és N É M E T H P é t e r egy v i t a ü l é s e n elhangzott h o z z á s z ó l á s á b a n a r r ó l t á j é k o z t a t o t t , hogy a nyírségi honfoglalás k o r i lelőhelyeket talajtani t é r k é p r e v e t í t v e vizsgálták a m a g y a r s á g életformáját. M u n k á i n k r ó l o t t b e s z á m o l v a k i 5

6

7

8

9

1 0

11

12

13

14

15

16

17

18

5

É B N E R S á n d o r 1925. K i s s Lajos 1929. 10. Soó Rezső 1931, 1940. « G L A S E R Lajos 1937. 3—47.; 1939. 2 9 7 - 3 0 7 . E l s ő említése: G L A S E R Lajos 1937. 8. K N I E Z S A I s t v á n 1938. L Á S Z L Ó Gyula 1944. 3 2 - 3 3 . ; 1971. 68. K A L I C Z N á n d o r 1957; K O V A L O V S Z K Y J ú l i a 1957; V A D Á S Z 1962. K O L L A U T Z — MlYAKAWA 1970. G Y Ö R F F Y G y ö r g y 1963. 12—14. N É M E T H P é t e r 1972. T O M K A P . 1972. 1 3 3 - 1 3 5 . T O R M A I s t v á n : A régészeti topográfia és településtörténet c. e l ő a d á s a az M T A R é g é ­ szeti I n t é z e t jubileumi ü l é s s z a k á n , 1974-ben. Vitaülés az M T A Régészeti I n t é z e t é b e n 1973 m á r c i u s á b a n a Probiemi arheologii i drevnej istorii ugrov. Moskva, 1972. с. k ö n y v megjelenése a l k a l m á b ó l . 6

7

9

1 0

1 1

1 2

1 3 1 4

1 5

1 6

1 7

1 8

d e r ü l t , hogy e g y m á s t ó l függetlenül egyazon t e r m é s z e t ű k u t a t á s o k a t v é g e z t ü n k még

H a j d ú - B i h a r megye ( M E S T E R H Á Z Y K á r o l y ) és D é l - M a g y a r o r s z á g

(BÁLINT

Csanád) t e r ü l e t é n is. A D I E N E S I s t v á n és N É M E T H P é t e r á l t a l elért e r e d m é n y e k ­ ről annyit t u d u n k , hogy megfigyelésük szerint a szabolcsi honfoglalás k o r i lelő­ helyek elkerülik a f u t ó h o m o k o s t e r ü l e t e k e t , s a mezőségi, i l l . rozsdabarna e r d ő ­ talajon helyezkednek el, míg h i á n y o z n a k a N y í r s é g keleti felében. E jelenség­ ből N É M E T H P é t e r arra k ö v e t k e z t e t , hogy a (magyar) „ e m b e r l e g k o r á b b a n ezeket a földeket fogta m ű v e l é s alá, s az e m l í t e t t k é p z ő d m é n y e k e n alakultak k i az első települések is. A magasabb fekvésű, erdővel b o r í t o t t h o m o k t e r ü l e t e k sokáig (a X I I I . századig) é r i n t e t l e n e k m a r a d t a k . " D I E N E S I s t v á n és N É M E T H P é t e r a k ö v e t k e z t e t é s e i k e t egyetlen t á j e g y s é g aprólékos elemzéséből v o n t á k le. Az á l t a l u k s az á l t a l a m e l v é g z e t t munka k é t v o n a t k o z á s b a n is : a t a n u l m á n y o ­ zott t e r ü l e t n a g y s á g á b a n és az alapul v e t t t a l a j t a n i t é r k é p e k l é p t é k é b e n k ü l ö n ­ bözik. Az igen nagy részletesség ( 1 : 2 5 0 0 0 ) m i a t t D I E N E S I s t v á n és N É M E T H P é t e r megfigyelései p o n t o s s á g á t aligha lehet k é t s é g b e vonni. Ezzel szemben a s a j á t v i z s g á l ó d á s a i m során a lelőhelyek elhelyezkedése rögzítésében, k ö v e t k e ­ z é s k é n t a k ö z v e t l e n k ö r n y e z e t ü k n e k az i l y e n vagy olyan t a l a j t í p u s h o z v a l ó k a p c s o l á s á b a n feltétlenül t ö r t é n h e t t e k t é v e d é s e k . Ugy vélem azonban, hogy az ilyen m é r t é k ű p o n t a t l a n s á g k é t okból sem t a r t a n d ó k é s ő b b i k ö v e t k e z t e t é s e k h i b á s k i i n d u l á s á n a k . E g y r é s z t h a n g s ú l y o z n u n k kell, hogy az e7eíformákat k u ­ t a t v a nem a temető legszűkebb é r t e l e m b e n v e t t helyére vagyunk k í v á n c s i a k . Az a d ö n t ő b b mozzanat, hogy az oda t e m e t k e z ő embereket — akik a sírok helyétől n y i l v á n n é h á n y száz m é t e r r e l vagy km-rel t á v o l a b b laktak, s egy j ó v a l nagyobb földrajzi egységben éltek — g a z d a s á g u k k a l e g y ü t t milyen t á j vette k ö r ü l . í g y összefüggő talajtani egységek e s e t é b e n a m á s t í p u s ú talajok kisebb ,,szigetei" e l h á n y a g o l h a t ó k n a k , a lelőhelyek l o k a l i z á l á s á b a n a kb. 5 km-es t é v e d é s e k is m e g t ű r h e t ő k n e k t ű n n e k . (E c i k k kefelevonatai ellenőrzésekor m á r ö r ö m m e l olvashattam M E S T E R H Á Z Y K á r o l y n a k az e n y é m m e l m ó d s z e r é b e n és k ö v e t k e z t e t é s é b e n e g y a r á n t nagyon rokon v é l e m é n y é t . ) 19

193

A D é l - M a g y a r o r s z á g n á l észleltek ellenőrzésére a lelőhelyek és a t a l a j t í ­ pusok ö s s z e v e t é s é t — a X . századi lelőhelyek csekély s z á m a és a l é n y e g e s e n e l t é r ő földrajzi k ö r n y e z e t m i a t t most E r d é l y t ő l eltekintve — az egész honfog­ l a l á s k o r i M a g y a r o r s z á g r a kiterjesztettem. Megfigyeléseimet t e h á t a nagy föld­ rajzi t á j e g y s é g e k r e alapozva fogalmazom meg. E módszer természetföldrajzi s z e m p o n t b ó l e l f o g a d h a t ó , m i v e l a talaj, a r a j t a élő n ö v é n y z e t és az illető v i d é ­ ken u r a l k o d ó helyi éghajlati viszonyok szorosan összefüggnek e g y m á s s a l — s m a g á t ó l é r t e t ő d ő e n az ott elsősorban f o l y t a t h a t ó emberi tevékenységgel. T e r m é ­ szetes t e h á t , hogy m i k é n t a t a l a j t í p u s o k szerint elkülönülő nagy földrajzi egy­ ségek megfelelőivel t a l á l k o z u n k az ősi n ö v é n y t a k a r ó r e k o n s t r u k c i ó j á n á l és az ország k l i m a z o n á l i s t é r k é p é n , ú g y nagy valószínűséggel az o t t megtelepedettek életformájára is k ö v e t k e z t e t h e t ü n k . 2 . E l s ő t é r k é p e m e t 1 9 7 2 — 7 3 telén 1 : 4 0 0 0 0 0 l é p t é k b e n , D é l - M a g y a r ­ országról k é s z í t e t t e m , mely a talajtani és a régi vízrajzi viszonyokat egyszerre t ü n t e t t e fel. Az u t ó b b i a k a k ö z i s m e r t e n K O G U T O W I C Z K á r o l y szerkesztette, 1 9

N É M E T H P é t e r 1 9 7 3 . 6 7 — 6 9 . E gondolattal rokon M A K S A Y Ferenc felfogása, mely szerint a Balog-Semjén n e m z e t s é g Szabolcsban a barna e r d ő t a l a j és a f u t ó h o m o k h a t á r v o n a l a közelében telepedett le, v ö . M A K S A Y Ferenc 1 9 4 0 . 5 1 . M e s t e r h á z y K á r o l y 1978. 3 2 2 - 3 2 3 . 1 9 a

20

1938-as k i a d á s ú t é r k é p e n alapulnak. Ez u t ó b b i a s z a b á l y o z á s o k előtti felmé­ rések és a k ö z é p k o r i oklevelek f ö l h a s z n á l á s á v a l s z ü l e t e t t , az i d ő s z a k o s a n ós rendszeresen víz j á r t a t e r ü l e t e k e t m u t a t j a be, s csak kisebb r é s z l e t e k b e n t é r el a G Y Ö R F F Y G y ö r g y szerkesztette t ö r t é n e t i f ö l d r a j z b a n k ö z z é a d o t t , az eredetit n y i l v á n h ű s é g e s e b b e n megközelítő á l l a p o t o k t ó l . A t a l a j f a j t á k fokozott figye­ l e m b e v é t e l e a z é r t indokolt, mert egy vízrajzi t é r k é p ö n m a g á b a n egyoldalú k é p e t fest: a m e g t e l e p e d é s r e kevéssé vagy teljesen alkalmatlan t e r ü l e t e k e t jelöli meg, m á r p e d i g b e n n ü n k e t é p p e n a vizek között levő, a földművelésre é s / v a g y á l l a t ­ t a r t á s r a h a s z n á l h a t ó t á j a k é r d e k e l n e k . Az u t ó b b i a k o n f o l y t a t h a t ó egykori gaz­ dasági t e v é k e n y s é g e k r ő l a talajtan is n y ú j t h a t t á j é k o z t a t á s t , mivel a föld minőségétől, jellegétől n a g y m é r t é k b e n függ az o t t hosszabb ideig sikerrel és elő­ nyösen f o l y t a t h a t ó é l e t m ó d . T u d n i v a l ó , hogy a homokos t e r ü l e t e k e n kisebb m é r t é k b e n lehet földművelésből m e g é l n i , mert azok m é g i s i n k á b b á l l a t t e ­ n y é s z t é s r e alkalmasak, ugyanakkor a lösz és vályog k i t ű n ő alap a paraszti é l e t f o r m á h o z , b á r a rajta n ö v ő n ö v é n y z e t é p p o l y előnyös a p á s z t o r k o d á s n a k is. — Az é l e t f o r m a k u t a t á s á h o z nagy s e g í t s é g ü n k r e van m é g a t ö r t é n e t i n ö ­ v é n y t a n . Az i n t e n z í v k u l t ú r t e v é k e n y s é g m e g i n d u l á s a előtti n ö v é n y z e t rekonst­ r u á l á s á t s z á m o s t é n y e z ő nehezíti, így az e s z a k t e r ü l e t e n elért e r e d m é n y e k m é g csak a nagyobb földrajzi egységek l é p t é k e i b e n é r v é n y e s e k . M i n t u t a l t a m r á , az a l a p v e t ő e n k ü l ö n b ö z ő t í p u s ú t a l a j f a j t á k és k ü l ö n ö s e n a n ö v é n y z e t elterje­ dése nem v é l e t l e n ü l fedi e g y m á s t és az ország klimazonális vonalait. M i v e l pe­ dig b e n n ü n k e t most a honfoglalás k o r i M a g y a r o r s z á g egyes részein — az azokra feltehetően jellemzően — f o l y t a t o t t é l e t m ó d vizsgálata vonz, ezért jelenleg elegendőnek t ű n i k a földrajzi t á j e g y s é g e k r e v o n a t k o z t a t h a t ó tendenciák feltá­ r á s a is. 21

22

2 . 1 . Csak r é s z b e n állja meg h e l y é t az a,z á l t a l á n o s a n elterjedt felfogás, hogy a K á r p á t - m e d e n c é b e n van az eurázsiai steppe legnyugatibb n y ú l v á n y a . Az ú j a b b e r e d m é n y e k r á m u t a t t a k arra, hogy a K á r p á t o k t ó l K-re a mezőségi t a l a j t í p u s o k ,, . . . csak a h e g y s é g e k t ő l h a t á r o l t belső t e r ü l e t r e terjednek k i , míg a p e r e m t e r ü l e t e k e n az (orosz — B . Cs. megj.) e r d ő s - s z t y e p e t E-ról h a t á ­ roló barna e r d ő talaj ok k ö v e t k e z n e k " . L é n y e g e s s z á m u n k r a az a m e g á l l a p í t á s , hogy ,,a belső t e r ü l e t e k erdős-sztyepje — j ó r é s z t a huzamos t á r s a d a l m i fel­ h a s z n á l á s m i a t t — t e r m é s z e t e s erdeit elvesztette n a g y r é s z t , s az i t t e n i barna e r d ő t a l a j o k is mezőségi . . . szerkezetet n y e r t e k " . E z é r t a mezőségi talajok ö v e z e t é t szemihumid erdős-steppe, az e r d ő t a l a j t e r ü l e t e i t pedig h u m i d e r d ő r é ­ g i ó n a k lehet nevezni, s e k é t a l a p v e t ő t a l a j t í p u s elterjedése k l i m a z o n á l i s n a k 23

24

25

2 0

Magyarország vízborította és árvízjárta területei az árvízmentesítö és lecsapoló mun­ kálatok megkezdése előtt. Szerk.: A M . K i r . F ö l d m ű v e l é s ü g y i Minisztérium Vízrajzi I n t é ­ zete. Budapest, 1938. — A régi vízrajzi viszonyok helyreállítása t é r b e n csak viszonylagos p o n t o s s á g ú , i d ő b e n csak k o r l á t o z o t t é r v é n y ű lehet. Ez m a g y a r á z z a , hogy sok régészeti lelőhely olyan t e r ü l e t r e esik, melyet a t é r k é p e k vízzel e l á r a s z t o t t n a k t ü n t e t n e k fel. A Magyar Régészeti Topográfia most folyó m u n k á l a t a i nemcsak a vízrajzi viszonyokat veszik figyelembe, hanem az ellenkező i r á n y b a is engednek k ö v e t k e z t e t n i ; azaz egy-egy kisebb k ö r n y é k k o r o n k é n t esetleg h u l l á m z ó megtelepültsógévei a vizek kiterjedésére is. „Magyarország és a szomszéd területek talajtérképe. 1 : 750 000. M . K i r . H o n v é d Térképészeti I n t é z e t . Budapest, 1943." 2 1

2 2

B E L É N Y E S S Y M á r t a 1954.

2 3

S O M O G Y I S. 1964. S O M O G Y I S. 1964. STEFANOVITS Pál

2 4

2 5

219. 219. 1956.

392 — 393.

50 — 57.

26

v e h e t ő . A z Alföld k l í m á j a nem pusztai, m é g a m a l e g s z á r a z a b b részeinek ( p l . H o r t o b á g y , k b . 500 m m évi c s a p a d é k k a l ) adatai is á t m e n e t i jellegre u t a l n a k . T ö b b k u t a t ó is r á m u t a t o t t , hogy m i n d a magyar ő s t ö r t é n e t , m i n d a h o n f o g l a l ó k é l e t f o r m á j a és végleges letelepedése s z e m p o n t j á b ó l m e g h a t á r o z ó j e l e n t ő s é g ű az a t é n y , hogy a m a g y a r o r s z á g i k l í m a az u k r á n erdős-steppe ö v é n e k (Voronyezs— K u j bise V—Orenburg vonala) felel meg. Ez is m a g y a r á z h a t j a , hogy a honfog­ lalás k o r i leletanyagnak legjobb p á r h u z a m a i a steppe ö v e z e t n e k nem a n n y i r a déli, m i n t i n k á b b északi feléből l á t n a k n a p v i l á g o t . A t e r m é s z e t i f e l t é t e l e k n e k ezen egyezése is b i z t o s í t o t t a — s z á m u n k r a meg ú j a b b oldalról b i z o n y í t j a —, hogy a m a g y a r s á g m á r fejlett f ö l d m ű v e s ismeretekkel é r k e z h e t e t t végső h a z á ­ jába. K o r á b b i k u t a t á s o k r á m u t a t t a k , hogy a m a g y a r s á g az o r s z á g n a k csak az alföldi és dombos v i d é k e i t szállta meg kezdetben, s megállt a b ü k k e r d ő k vona­ l á n á l . A honfoglalás és kora Á r p á d - k o r i leletek katasztere egyik t é r k é p m e l ­ l é k l e t é n ezt m e g e r ő s í t v e mutatja, m i v e l e kor lelőhelyei — k ö n n y e n ellenőriz­ h e t ő e n — z ö m ü k b e n a K á r p á t - m e d e n c e i e r d ő s - s t e p p e n ö v é n y z e t - és k l í m a t e r ü ­ letére esnek. 27

28

29

3 0

31

32

2 . 2 . A z e r d ő s - s t e p p e az Alföldön a felső-tiszai l á p v i l á g t ó l N y - r a és D-re, m a j d az É s z a k i H e g y v i d é k l á b a i n á l , a z u t á n a Mezőföldön s a Mecsek l a n k á i n á l h ú z ó d i k , m í g D-en és K - e n a Fruska Goráig, i l l . az E r d é l y i K ö z é p h e g y s é g i g é r . Az Alföld nagy és v á l t o z a t o s t e r ü l e t é n e k n ö v é n y v i l á g a csak az e r d ő r é g i ó t ö m e g é v e l összevetve t e k i n t h e t ő e g y s é g e s n e k , e g y é b k é n t t a l a j t í p u s o k t ó l f ü g ­ gően kisebb t á j e g y s é g e n k é n t v á l t o z i k . í g y m e g k ü l ö n b ö z t e t n e k homokon és löszön, v a l a m i n t k ö t ö t t talajon élő e r d ő s - s t e p p e t , i l l . s t e p p r é t e t . T e k i n t s ü k most á t , hogy milyen életforma f o l y t a t h a t ó a legelőnyösebben a homokos, a k ö t ö t t t a l a j ú és az á r t é r i t e r ü l e t e k e n , s hogy mennyiben h e l y t á l l ó az a közfel­ fogás, hogy a homok és az á r t é r nemigen alkalmas a megtelepedésre. 3 3

34

2 . 2 1 . A növényföldrajzi k u t a t á s o k k i m u t a t t á k , hogy az Alföld nagy ho­ mokos t e r ü l e t e i n (Nyírség, Duna—Tisza köze, Deliblát) egykor cserjések, lige­ tek, h o m o k i e r d ő k n ő t t e k . A h o m o k v i d é k szélein ma is t a l á l h a t ó k á r t é r i e r d ő m a r a d v á n y o k , m i n t p l . a K a l o c s á t ó l egész Újvidékig h ú z ó d ó bácskai e r d ő ­ ségek. A Duna—Tisza k ö z é n igen s ű r ű n előforduló, s e r ő s e b b e n csak a k ö z é p ­ kor ó t a elszikesedő t a v a k kedveztek a legeltető á l l a t t a r t á s n a k : nemcsak v í z ­ zel szolgáltak, hanem k ö z v e t l e n k ö r n y é k ü k ö n cserjés és jó m i n ő s é g ű f ű t a k a r ó zöldellt. (Az u t ó b b i b ó l lesz a szegedi t á j n y e l v ' s e m l y é k s z é n á j a ' . ) E z t az t e t t e 3 5

36

37

2 6

S O M O G Y I S. 1964.

219.

27

S o ó Rezső 1964. 93. 2 G L A S E R Lajos 1937. 3 — 9; M O L N Á R E r i k 1954. 1 4 4 - 1 4 6 . 8

г» B Á L I N T C s a n á d 1975. 53. a" G L A S E R Lajos 1937. 3 — 4; K N I E Z S A I s t v á n 1938. 374. 31

R é g é s z e t i T a n u l m á n y o k I I . Budapest, 1962. E R D É L Y I I s t v á n lektori v é l e m é n y e szerint ,,a talajzónához, fa-, illetve e r d ő t í p u ­ sokhoz avagy a velük jellemzett t á j a k h o z kötéssel v i g y á z n u n k kell a z é r t is, m e r t p l . K e l e t - E u r ó p a steppei és erdős steppei vidékein a X . sz. elején k l í m a p e r i ó d u s - v á l t á s t ö r ­ t é n t , és nincs k i z á r v a , hogy az m ó d o s í t o t t a a K á r p á t - m e d e n c é n belüli k é p e t is." S o ó Rezső 1931. 3., t é r k é p m e l l é k l e t ; 1964. 9 1 . 2. k é p . 32

3 3

34 B O R O S Á . 1925.

227.

es S o ó Rezső 1931. 12. 3

" K R Ó L O.

37

1939.

B Á L I N T S á n d o r 1957. 399 — 400, ós szíves szóbeli közlése.

lehetővé, hogy a s e m l y é k e k m i k r o k l í m á j a igen k e d v e z ő , a lassabban befagyó vizük mellett e n y h é b b a t é l . A h o m o k t e r ü l e t e k k e l foglalkozó növényföldrajzi m u n k á k h a n g s ú l y o z z á k , hogy a X X . s z á z a d elejéről ismert k é p : h o m o k p u s z t á sodás, f u t ó h o m o k — kifejezetten újkori jelenség, az emberi t e v é k e n y s é g k ö v e t ­ k e z m é n y e ( X V I — X V I I . századi t ö r ö k v i l á g , X V I I I — X I X . századi lecsapolások). F é l r e v e z e t ő lenne h á t a mai viszonyok a l a p j á n a honfoglalás k o r i meg­ telepedésre alkalmatlannak n y i l v á n í t a n i a Nyírséget, a Duna—Tisza k ö z é t , m á r csak a X . századi lelőhelyek szép s z á m a is megcáfolja a l a k a t l a n s á g felté­ telezését. A magyarok e t e r ü l e t e k e n édes f ü v ű legelőket, d ú s r é t e k e t , v a d á s z a t ­ ra és b ú v ó h e l y n e k alkalmas erdőket t a l á l h a t t a k , — n y i l v á n ez a t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t felelt meg a Duna—Tisza k ö z é r e beköltöző k u n p á s z t o r o k n a k i s . K é t s é g t e l e n , hog}" a homoki füvek a talaj és a m i k r o k l í m a jellege m i a t t a n y á r elejére k i s ü l t e k , s az á l l a t o k is lelegelték a g y ö p ö t , de ezt n y i l v á n é v s z á z a d o k k a l k o r á b b a n is ú g y o l d o t t á k meg, m i n t az ú j k o r b a n , mikor is a mezők regeneráló­ dásáig a n y á j a k a nyarat a közeli á r t e r e k b e n t ö l t ö t t é k . Mindemellett hang­ s ú l y o z a n d ó az is, hogy e v i d é k e k e n a kisebb m é r t é k b e n folytatott földművelés sem lehetetlen. Egy k e v é s s é fejlett szinten ugyanis a r ö v i d e b b m ű v e l é s i idő­ t a r t a m ú , de k ö n n y e b b e n feltörhető homokos vagy agyagos mezőségi t a l a j t fogják m u n k á b a . Ez a gyakorlat e g y ú t t a l az á l l a t t a r t á s szemszögéből is ked­ vező (a h a t á r t ö b b i része í g y felszántatlan marad, s legelőnek vagy k a s z á l ó n a k használható). Az e l ő a d o t t a k a l a p j á n t e r m é s z e t e s e n túlzás lenne a h o m o k v i d é k e k e t az ország t ö b b i , t e r m é s z e t i a d o t t s á g o k k a l j o b b a n e l l á t o t t t á j á v a l a k á r csak meg­ közelítőleg is e g y e n é r t é k ű n e k tartani, — ez a r e a l i t á s o k k a l ellenkeznék. Ugyan­ akkor kiviláglik az is, hogy rajtuk a talaj és a klíma olyan n ö v é n y z e t m e g l é t é t tette l e h e t ő v é , amelyen sikerrel ű z h e t ő e x t e n z í v á l l a t t e n y é s z t é s . E b b ő l az a feltevés a d ó d i k , hogy a Duna—Tisza közi és a nyírségi honfoglalás k o r i lelő­ helyek nemcsak m e g l é t ü k t é n y é v e l b i z o n y í t j á k a homokos s t e p p é k megszállá­ s á t , hanem hogy (egy r é s z ü k ) jellegének összefüggésben kell lennie a t á j j a l , az ott űzhető életformával. 38

39

4 0

41

42

43

44

2 . 2 2 . A Duna—Tisza közi h o m o k t ó l , valamint a Marostól D-re levő vályogos jellegű, k ö t ö t t e b b mezőségi talajon n ö v ő e r d ő s é g e k b e n sok t i s z t á n erdei elem, m e d i t e r r á n t í p u s ú flóra t a l á l h a t ó . E z e n k í v ü l kisebb l ö s z p u s z t á k és 3 8

E R D E I Ferenc é. n. 6. — A delibláti homokpuszta is csak az a l i b u n á r i mocsár­ rengeteg felszámolásának k ö v e t k e z m é n y e , s m é g mai n ö v é n y z e t é b e n is k i m u t a t h a t ó k az egykori h o m o k i erdők és cserjések, 1. Soó R e z s ő 1 9 3 1 . 9. Az alföldi futóhomok k o r á h o z érdekes a d a l é k lehet a csongrádi szőlőben 1 9 6 8 - b a n n y i t o t t h o m o k b á n y á b a n t e t t megfi­ gyelésem: i t t 4 — 5 m h o m o k r é t e g alól k e r ü l t e k elő a I V — V . századi telepnyomok ! — L . m é g e kérdéshez B E L É N Y E S S Y M á r t a 1 9 5 4 . 3 9 2 , 4 0 9 . 3 9

G L A S E R Lajos 1 9 3 7 . 1 5 ; M A K S A Y Ferenc 1 9 7 1 . 26 — 2 7 . — Már K N I E Z S A I s t v á n

észrevette, hogy a Duna—Tisza közi homokos v i d é k e t a n a g y s z á m ú régészeti lelet t a n ú ­ sága szerint m e g s z á l l t a a m a g y a r s á g : K N I E Z S A I s t v á n 1 9 3 8 . 3 9 4 . C H O L N O K Y J e n ő 1 9 0 8 . 3 9 2 : „A m i a l f ö l d ü n k szavanna, igazi g a l é r i a e r d ő k k e l . " , Soó Rezső 1 9 3 1 . 8; E R D E I Ferenc é. n . 8; — A z Alföld ma e r d ő t l e n középső vidékeiről a neolitikumtól a középkorig t u d u n k tölgyesek jelenlétéről. Ugyancsak a régi n ö v é n y z e t t a n ú j a a h o m o k i szálerdőkben élő erdős-steppe flóra. L . Soó R e z s ő 1 9 6 4 . 9 2 . 4 0

" M A R J A I SZABÓ 1 9 4 7 . 9 7 — 1 0 6 ; P Á L Ó C Z I - H O R V Á T H 1 9 7 4 . 2 4 7 - 2 4 8 .

-

A homoki

gazdálkodásról összefoglalóan 1. T Á L A S I I s t v á n 1 9 7 7 . 1 9 7 — 1 9 9 . 4 2

S ZAB A D F A L V Y J ó z s e f 1 9 6 8 .

338-349.

4 3

B E L É N Y E S S Y M á r t a 1 9 5 4 . 4 0 9 . A s z ó r v á n y o s okleveles anyag is utal a belterjes földművelés m e g l é t é r e , vö. G Y Ö R F F Y György 1 9 6 3 . 6 9 6 . 4 4

SZABADFALVY József 1970.

144—153.

l á p o k (pl. Óbecse k ö r n y é k e ) fordulnak elő. A T i s z á n t ú l jó m i n ő s é g ű vályogos földjén ligetes vagy á r t é r i e r d ő k , A r a d és Békés k ö r n y é k é n l á p o k és nagy kiter­ jedésű k u l t ú r t e r ü l e t e k v á l t a k o z n a k . Szükségtelen h a n g s ú l y o z n i , hogy e v i d é ­ kek az Alföld mezőgazdaságilag l e g é r t é k e s e b b részei közé tartoznak, s egészen napjainkig lehetőséget n y ú j t o t t a k valamennyi megélhetési forma intenzív m ű ­ veléséhez. I t t jelentek meg először a korai neolitikus m ű v e l t s é g e k , melyek népes­ ségei az A n a t ó l i á b a n s a B a l k á n o n kialakult, paraszti g a z d á l k o d á s u k n a k meg­ felelő földrajzi k ö r n y e z e t r e t a l á l t a k . A z t m á r csak a t ö r t é n e l e m fordulata (értsd: a főként á l l a t t a r t á s b ó l élő n é p e k betelepülése) s nem a t á j jellegének m e g v á l t o z á s a okozta, hogy e v i d é k e k n e k a magyar honfoglalásig e g y m á s t v á l t ó lakosai nem elsősorban földművelésből éltek meg. Ú g y t ű n i k e g y é b k é n t , hogy a többféle é l e t m ó d lehetősége az innen ismert honfoglalás k o r i leletek nagy cso­ portjaiban is felismerhető. 45

2 . 2 3 . D é l - M a g y a r o r s z á g és az egész Alföld nagy részét egykor vizek borí­ t o t t á k be. A folyók á r t e r e i b e n ősi m o c s á r e r d ő k , á r t é r i tölgyesek, l á p o k t e r ü l t e k el, melyek a T i s z á n t ú l o n — k ü l ö n ö s e n a Maros C s a n á d n á l k e z d ő d ő alsó folyá­ s á n á l — hatalmas k i t e r j e d é s ű e k voltak. A Maros m e n t é n k í v ü l , T e m e s v á r kör­ n y é k é n v o l t D é l - M a g y a r o r s z á g m á s i k nagy m o c s a r a s - l á p o s v i d é k e , mely a Bega, Ternes és Berzava vizeiből t á p l á l k o z o t t . Az A l - D u n a m e n t é n a m á r e m l í t e t t a l i b u n á r i m o c s á r o n k í v ü l sok föld állt víz alatt T i t e l — Pancsova — K e v e v á r t á j á n , a Szerémség nagy részét pedig a S z á v a ö n t ö t t e el. A régészet szemében ezek a t ú l n y o m ó r é s z t vízzel b o r í t o t t vagy v í z j á r t a t e r ü l e t e k nem kizárólag m e n e d é k h e l y e t jelenthetnek; a r a j t u k f o l y t a t h a t ó é l e t m ó d b a n nem eleve a halá­ szat t ú l t e n g ő szerepe feltételezendő. A N D R Á S F A L V Y Bertalan nagy eredmé­ nye, hogy leszámolt azzal a felfogással, mely tagadta vagy é p p e n elképzelhe­ tetlennek t a r t o t t a a mocsaras t e r ü l e t e k n e k a lecsapolások előtti h a s z o n b a v é t e ­ l é t . K i d e r í t e t t e , hogy az á r t e r e k b e n m é g a m ú l t s z á z a d b a n is rendszeres, a vízálláshoz igazodó földművelést (értsd: magas víz esetén m á s h o v á vetettek), virágzó g y ü m ö l c s t e r m e l é s t f o l y t a t t a k (60 alma-, 45 k ö r t e - , 20 szilva, 5 — 6 cseresznye-, 4—5 meggyfajta n e v é t jegyezték föl a S á r k ö z ö n ) . Az á r t e r e k meg hatalmas m e n n y i s é g ű s z é n á t adtak (az újkor k e z d e t é r ő l perek b i z o n y í t j á k , hogy a szigeti r é t t ö b b j ö v e d e l m e t adott, m i n t az ugyanakkora szántóföld). H i v a t k o z o t t t a n u l m á n y á b ó l a régészetnek nagy t a n u l s á g az is, hogy a vizek k ö z ö t t — az oklevelek r é v é n e l é r h e t ő időben - milyen s z á m o t t e v ő á l l a t t a r t á s is volt. T u l a j d o n k é p p e n az egész á r t e r e t legelőnek h a s z n á l t á k , s csak bizonyos e l k e r í t e t t helyekre nem e r e s z t e t t é k be a jószágot. A t ö r t é n e t i - n é p r a j z i adatok r e n d k í v ü l i állatbőségről t a n ú s k o d n a k , melyben a ló állt az első helyen, de e mellett marha- és d i s z n ó t a r t á s s a l is foglalkoztak. Figyelemre m é l t ó , hogy ez az á r t é r i j ó s z á g t a r t á s csak a X V I I I . század végén kezdett e l t ű n n i . A földművelés és á l l a t t e n y é s z t é s mellett t e r m é s z e t e s e n nem szabad lebecsülni a h a l á s z a t je­ lentőségét sem. A középkori források m u t a t j á k , hogy a falvak lakosai nagy­ ban ettek halat, sőt, voltak helyek, ahol m é g a d i s z n ó t is azon hizlalták, s a templom p a t i c s á t is hallal v a s t a g í t o t t á k . Mindezt az tette l e h e t ő v é , hogy a 46

47

48

49

50

4 5 4 8 4 7

4 S

Soó R e z s ő 1 9 3 1 . 1 2 . Soó R e z s ő 1 9 3 1 . 1 2 . és G L A S E R Lajos 1 9 3 9 . 3 0 2 . A N D R Á S F A L V Y Bertalan 1 9 7 3 . A N D R Á S F A L V Y Bertalan 1 9 7 3 . 3 7 — 3 9 .

4 9

A N D R Á S F A L V Y Bertalan 1 9 7 3 . 4 9 — 5 0 . — Egy, a X I I . század közepéről s z á r m a z ó oklevélben vadon t a r t o t t sertésekről esik szó. V Á C Z Y P é t e r 1 9 5 8 . 3 1 3 . 5 0

A N D R Á S F A L V Y Bertalan 1 9 7 3 . 2 4 ; É B N E R S á n d o r 1 9 2 5 . 7 3 .

Ethnographia XCI

C1JH0) 1

középkori M a g y a r o r s z á g o n — N y - E u r ó p á v a l e l l e n t é t b e n — a h a l á s z a t o t m i n ­ dig a falvak népe, közösségekbe s z e r v e z ő d v e f o l y t a t t a . K i t ű n i k t e h á t , hogy a n a g y s z e r ű b ú v ó h e l y n e k is s z á m í t ó , vízzel b o r í t o t t t e r ü l e t e k k ö z ö t t — helyen­ k é n t talajtani t é n y e z ő k okozta k i z á r ó o k t ó l eltekintve — komplex g a z d á l k o ­ d á s t lehetett f o l y t a t n i . E t á j a k lakosait nem lehet eleve és kizárólag halászok­ nak t a r t a n i . A fentiek f é n y é b e n é r t h e t ő b b é válik az is, hogy a X I . s z á z a d elején mire t á m a s z k o d o t t a Maros alsó folyásánál lakó A j t o n y hatalma. Az nem szo­ r u l m a g y a r á z a t r a , hogy u r a l m i k ö z p o n t j á n a k k i v á l a s z t á s a mennyire n y i l v á n ­ való s t r a t é g i a i szempontokat k ö v e t e t t ; v á r a erősen v í z j á r t a v i d é k szívében, a Maros p a r t j á n , egy á t k e l é s t és v é d e l m e t biztosító, m e n e d é k h e l y n e k is használ­ h a t ó szigettel szemben, nagy k i t e r j e d é s ű erdő k ö z e l é b e n állt. Most m á r azt is látjuk, hogy a k á r k ö z v e t l e n ü l a v á r á t k ö r ü l v e v ő vízi v i l á g b a n is t a r t h a t t a a Nagyobb Gellért L e g e n d á b a n e m l í t e t t m e g s z á m l á l h a t a t l a n s o k a s á g ú lovat s barmot (multitudo innumerabilis equorum i n d o m i t o r u m , pecora i n f i n i t a ) , to­ v á b b á a K ö r ö s t ő l (vagy a S z á r a z é r t ő l ?) az A l - D u n á i g t e r j e d ő s n é k i szolgáló föld lakói ezen az erősen víz j á r t a országrészen m i k é n t t e r m e l h e t t é k meg uruknak s embereinek, valamint s a j á t maguknak az e n n i v a l ó t . Csakis ez a viszonylag fejlett g a z d a s á g i alap s az i n t e n z í v g a z d á l k o d á s kezdeti foka (ld. a h á z a k n á l t a r t o t t lovak) tette l e h e t ő v é , hogy A j t o n y saját k a t o n a s á g o t , a d m i n i s z t r a t í v rendszert (milites, nobiles, t r i b u t a r i i et custodes) t u d o t t kiépíteni, hiszen ural­ ma nem alapulhatott egy kizárólag fegyverrel, t á v o l r ó l behajtott élelemmel fenntartott rendszerre. 51

52

2 . 3 . A j t o n y p é l d á j á v a l visszakanyarodtunk M a g y a r o r s z á g n a k az álta­ lunk most közelebbről vizsgált k o r s z a k á h o z és t e r ü l e t é h e z . E l k e l l ismerni, hogy a honfoglalás és kora Á r p á d - k o r i n ö v é n y z e t r e v o n a t k o z ó biztos adatunk nincsen, s csak a k é s ő b b r ő l ismert helyzetet v e t í t h e t j ü k vissza e s z á z a d o k r a . Ez az eljárás viszont — n y o m ó s okkal — nem kifogásolható, m i v e l a X — X V I . század k ö z ö t t olyan m é r t é k ű emberi b e a v a t k o z á s nem t ö r t é n t , mely a K á r p á t ­ m e d e n c é b e n a n ö v é n y v i l á g o t d ö n t ő e n m e g v á l t o z t a t t a volna. Joggal feltételez­ h e t ő , hogy a X — X I . s z á z a d i táj nem t é r t el a nagy v o n á s a i b a n r e k o n s t r u á l t s az e l ő b b i e k b e n ismertetett k ö z é p k o r i á l l a p o t o k t ó l . T e g y ü k hozzá, hogy az u g y a n é k o r r a l foglalkozó régészet is sok v o n a t k o z á s b a n m é g csak a főbb tör­ v é n y s z e r ű s é g e k f e l t á r á s á n á l t a r t , s az éles területi, t á r s a d a l m i , t o v á b b á etnikus h a t á r o k m e g h a t á r o z á s á r a lehetőségei jelenleg igen k o r l á t o z o t t a k . í g y t e h á t a t e r m é s z e t i földrajz és a régészet ilyen i r á n y ú megfigyelései megközelítőleg azonos é r t é k ű n e k v e h e t ő k . 3 . A k ö v e t k e z ő k b e n azt ismertetem, hogy a H A M P E L A —J5-csoport lelő­ helyei m i k é n t oszlanak meg a honfoglalás kori M a g y a r o r s z á g o n a k é t fő talaj­ t í p u s (homok és lösz, v á l y o g ) k ö z ö t t . Az á t t e k i n t é s t a most elsősorban t á r g y a l t Dél-Magyarországgal kezdem, ahol a Tisza k é t o l d a l á n — Összefüggő egységek­ ben — e l t é r a talaj s a t e r m é s z e t e s n ö v é n y z e t . A T i s z a — M a r o s — K ö r ö s közé53

5 1

5 2

ANDRÁSFALVY Bertalan 1973. 2 5 . A j t o n y g a z d a s á g á n a k é r t é k e l é s é t 1. K U L C S Á R P .

1958. 2 7 — 2 9 ; (KRISTÓ

Gy.

1 9 6 5 . 9 — 1 0 . szerint ez a r e a l i t á s túlbecsülése); SZEGFŰ L . 1 9 7 2 . 1 0 — 1 1 . A lelőhelyek s z é t v á l a s z t á s a és felsorolása a * a l a t t jelzett k ö n y v e m b e n talál­ h a t ó . — A m a i talajtani irodalomban gyakrabban h a s z n á l a t o s „ m e z ő s é g i " és „ e r d ő t a l a j " á l t a l á n o s a b b jellegű m e g n e v e z é s e helyett h a s z n á l o m a „ h o m o k " és „ v á l y o g (lösz)" t e r m i ­ nusokat. 5 3

térkép. M a g y a r o r s z á g fő t a l a j t í p u s a i (Térképészeti I n t é z e t 1943. n y o m á n ) és a X — X I . z á z a d régészeti lelőhelyei ( J e l m a g y a r á z a t : 1 — H A M P E L A-csoport, 2 = H A M P E L B-csoport. 3 = homok, 4 = v á l y o g , lösz)

ben szinte kizárólag v á l y o g és lösz van, s csak e l s z ó r t a n , kisebb foltokban for­ dulnak elő homokos t e r ü l e t e k . T o v á b b i k ö v e t k e z t e t é s r e egyelőre bizonytalan, de megjegyzésre m é l t ó t é n y , hogy e v i d é k Л - t í p u s ú lelőhelyeinek egy r é s z é t (a csillogó viseletű k ö z é p r é t e g h e z sorolt t e m e t ő k e t és gazdag m a g á n y o s s í r o k a t ) az u t ó b b i a k közelében t a l á l t á k . A T i s z á n t ú l e részére k ü l ö n b e n a j a v a r é s z t Szentes és H ó d m e z ő v á s á r h e l y k ö r n y é k é n , v a l a m i n t a Maros alsó folyásánál f e l t á r t H A M P E L B-(xm. bjelo brdoi k u l t ú r a ) t í p u s ú l e l ő h e l y e k t ú l s ú l y a j ellemzi: 54

55

5 4

P l . Szentes-derekegyházi oldal, -Borbásföld, E p e r j e s - K i s k i r á l y s á g , biánsebestyén-Mikecz, O r o s h á z a - P u s z t a i és Nagy A . tanya, K u n á g o t a . P l . Csanytelek, Kiszombor k ö r n y é k e . 5 5

Gádoros, F á ­

s z á m u k i t t t ö b b m i n t k é t s z e r m ú l j a felül a H A M P E L A-csoporthoz sorolhatók é t . A Tisza túlsó, a D u n a felé eső o l d a l á n éppen f o r d í t o t t a kétféle t í p u s ú t e m e t ő k a r á n y a . A mai Szeged l e g t ö b b s z ö r időszaki vizek j á r t a k ö r n y é k é n egy _B-típusú t e m e t ő mellett i n k á b b az .4-csoportbeliek k e r ü l t e k e l ő . E g y é r t e l m ű a helyzet a m a i v á r o s t k ö r ü l v e v ő h o m o k v i l á g n á l , ahonnan rangos vagy é p p e n k i v á l ó l e l e t e g y ü t t e s e k j u t o t t a k be a m ú z e u m b a . Ezek s o r á t a Tisza p a r t j á n É felé h a l a d v á n Ó p u s z t a s z e r t á j á n megszakadni l á t j u k . I t t egy nagyobb, vályogos v i d é k kezdődik, m e l y Csongrád f ö l ö t t é r v é g e t . M i n d a most vizs­ g á l t kérdés, m i n d a megye k i a l a k u l á s a s z e m p o n t j á b ó l igen l é n y e g e s n e k látszik, hogy a mai Csongrád k ö r n y é k é n csak egyetlen, v a l ó b a n az A-típusba sorolható t e m e t ő t mentettek meg, m í g az összes t ö b b i lelőhely a i?-csoportra jellemző t á r g y i e m l é k e k b ő l áll. E t t ő l a Csongrád k ö r n y é k i v á l y o g s z i g e t t ő l N y - r a és É N y - r a azonban t o v á b b r a is az ú n . klasszikus honfoglaló lelőhelyek (azaz H A M P E L - ^ J vannak t ú l s ú l y b a n , melyek É - o n egészen a Gödöllő — ceglédberceli hátságig k ö v e t i k a h o m o k o t . Az Л - t í p u s ú lelőhelyeknek, pontosabban a legszebbek k ö z é t a r t o z ó honfoglalás k o r i e m l é k e k n e k a homokkal v a l ó kapcso­ l ó d á s á t jól szemlélteti a déli h a t á r u k pontos egybeesése. A m a i o r s z á g h a t á r m e n t é n , Horgos és Szabadka t á j á n v a l ó b a n megszakad az .4-csoport lelőhe­ lyeinek sora, de h i á n y u k a B á c s k á b a n csak részben á l l h a t összefüggésben a v a j d a s á g i k u t a t á s i n t e n z i t á s á v a l és másféle érdeklődésével. Ugyanezt a jelen­ séget tapasztaljuk ugyanis a löszös t a l a j ú bajai j á r á s b a n is, ahonnan másfél évtizedes rendszeres régészeti munka is — az egy madarasi gazdag női sír kivé­ telével — csak s z e r é n y e b b jellegű leleteket t u d f e l m u t a t n i , míg t á v o l a b b , a m á r h o m o k v i d é k r e eső r é s z e k e n azonnal az A-típusú lelőhelyek bukkannak föl, a k ö z é p r é t e g t e m e t k e z é s e i t idéző m e l l é k l e t e k k e l . (A k ü l ö n ö s e n a déli felé­ ben gyengén k u t a t o t t B á n á t és az e v o n a t k o z á s b a n szinte ismeretlen Szerémség n é h á n y szórványlelete h a s o n l ó elemzésre nem h a s z n á l h a t ó fel.) A homokon n ő t t s t e p p r é t n e k az A-típusú e m l é k a n y a g l e g i n k á b b csillogó c s o p o r t j á v a l v a l ó szoros összefüggését jól b i z o n y í t j a a N y í r s é g ilyen s z e m p o n t ú v i z s g á l a t a is. E táj a honfoglalás kori M a g y a r o r s z á g n a k a Tisza—Maros — K ö r ö s k ö z mellett a másik, l e l ő h e l y e k b e n l e g s ű r ű b b része. A p u s z t á s o d á s e l ő t t i t t homokos e r d ő s - s t e p p v o l t , melyet — D N y - o t l e s z á m í t v a — h á r o m oldalról fogott közre a Tisza á r t e r e . A m i k o r a Tisza kilép a m á r a m a r o s i hegyek közül, a S z a t m á r , Ugocsa és Bereg m e g y é k nagy részére k i t e r j e d ő á r t é r r e ér, melynek N y - i h a t á r a a Nyírség p e r e m é t jelző C s a p — M á t é s z a l k a — N a g y k á r o l y v o n a l . 56

57

58

59

6 0

61

62

63

64

65

66

67

68

69

5G

Esetleg p l . H ó d m e z ő v á s á r h e l y - K o p á n e s és S z a k á i h á t . Szeged-Makkoserdő. Szeged-csongrádi ú t , -Feketeszél, - Ö t h a l o m , K i s k u n d o r o z s m a - G é p á l l o m á s , -Vö­ röshomok. P l . B o r d á n y , D o m a s z é k , R ö s z k e , K i r á l y h a l o m , J á n o s s z á l l á s - K a t o n a p a r t , Bojár­ alom. Összeszék, K ö m p ö c . Csongrád-Márna lelőhely t á j á n . Tömörkény-Piactér. K i s k u n f é l e g y h á z a - R a d n ó t i M . u . , - H a t á r d o m b , Soltszentimre, I z s á k , L a d á n y bene, N a g y k ő r ö s , J á s z k a r a j e n ő , Szolnok-Strázsahalorn, B u d a p e s t - P e s t l ő r i n c , Gödöllő. Horgos, S z a b a d k a - N é g y h a l o m d ü l ő . P l . B á t m o n o s t o r , B a j a - P e t ő , É r s e k c s a n á d , K a t y m á r stb. — H a s o n l ó megfigye­ lésről számolt be egy b a r á t i levelében K Ő H E G Y I M . is. P l . Tompa, Kiskunhalas. Soó R e z s ő 1964. 2. k é p . 5 7

5 8

5 9

e o 6 1 ß 2

6 3

6 4

6 5

6 6 6 7

6 8

6 9

G L A S E R Lajos 1939. 3 0 1 . G L A S E R Lajos 1939. 297 — 298.

N é z e t e m szerint e t é n y mellett az csak m á s o d l a g o s szerepet j á t s z i k , hogy a K i s v á r d a — N y í r k a r á s z vonaltól K - r e — gyakorlatilag a N y í r s é g fent e m l í t e t t részén — rozsdabarna erdőtalaj t e r ü l e l . V a l ó s z í n ű b b n e k l á t o m ugyanis, hogy a honfoglalás k o r i lelőhelyek i t t nem az e r d ő t a l a j t , hanem az É r m e i l é k vizes földjét kerülik el. — A nyírségi A - t í p u s ú lelőhelyek s z á m a e g y é b k é n t h á r o m ­ szorosan m ú l j a felül a 5 - t í p u s ú a k é t (legtöbbjük a honfoglaláskor k ö z i s m e r t lelőhelye). Az látszik említésre m é l t ó n a k , hogy a homok D - i és N y - i h a t á r a i n k í v ü l tömegükben e g y r é s z t szemmel l á t h a t ó l a g s z e r é n y e b b m e l l é k l e t ű e k az al­ csoporthoz s o r o l h a t ó s í r o k , m á s r é s z t a .B-típusúakhoz való a r á n y u k B i h a r b a n m á r j ó v a l k i e g y e n l í t e t t e b b . Nem lehet véletlen az sem, hogy a B o d r o g k ö z víz­ j á r t a D - i feléből e g y e d ü l a löszös, homokos szigetre t e l e p ü l t — egykor közigaz­ g a t á s i l a g is a N y í r s é g h e z t a r t o z ó — Kenézlő és Z a l k o d h a t á r á b a n l á t t a k nap­ v i l á g o t a szabolcsiakkal egyező jellegű leletek. A nyírségi homokhoz É - r ó l c s a t l a k o z ó R é t k ö z szép s z á m b a n ismert lelőhelyei a , , r é t s é g e k " (nád, k á k a , g y é k é n y , sás b e n ő t t e , lassan mozgó vizek) p a r t j á n vagy vízzel b e k e r í t e t t helye­ ken sorakoznak. K i s s Lajostól t u d j u k , hogy a R é t k ö z alkalmatlan a f ö l d m ű ­ velésre, lakói a s z á z a d elején a vízből és á l l a t t e n y é s z t é s b ő l é l t e k . K ö z i s m e r t , hogy a D u n á n t ú l o n az ország keleti feléhez k é p e s t j ó v a l kisebb az ^4-típusú lelőhelyek s z á m a . Ú g y látszik, hogy e jelenség t e r m é s z e t i földrajzi szemponttal is m a g y a r á z h a t ó . A D u n á n t ú l nagy részét — főleg N y - o n és D-en barna erdei talaj borítja, melyen kis s z á m b a n fordulnak elő X — X I . szá­ zadi lelőhelyek, ami ez esetben valószínűleg nem a k u t a t á s h i á n y á v a l o k o l h a t ó . E l g o n d o l k o d t a t ó , hogy az ^4-típusú sírleletek majdnem kizárólag az e r d ő s steppen fordulnak elő, s É N y - o n és D-en m e g á l l n a k az e r d ő t a l a j , a d o m b v i d é k szélénél. T e m e t ő k jelenléte — a k o r á b b i feltételezésekkel szemben — azt b i z o n y í t j a , hogy a honfoglalók á l t a l u n k az A -csoportba sorolt része e l ő n y b e n r é s z e s í t e t t e a Mezőföldet, s a Kisalföld homokos steppréteiről is jelentős teme­ tőik ismeretesek. A Kisalföld jó minőségű, v á l y o g o s földjei — a lelőhelyek magas s z á m a szerint — kedvező k ö r n y e z e t e t n y ú j t o t t a k a magyar betelepülők­ nek. (Régészeti adatokat nélkülözve, csak a t ö r t é n e t i szempontokra való uta­ lással m e g j e g y e z h e t ő , hogy a homokos steppéhez t a r t o z ó Csepel-sziget az Á r p á d ­ korban a királyi m é n e s őrzőhelye v o l t , a X . s z á z a d végén Belső-Somogy ugyan­ csak homokos v i d é k e K o p p á n y uralma alá t a r t o z o t t , s a X . s z á z a d elején a bécsi medence s t e p p r é t j é t is m e g s z á l l t á k a honfoglalók.) A honfoglalás k o r i lelőhelyek t í p u s a i n a k ezen területi megoszlása t e h á t azt m u t a t j a , hogy a magyarok nemhogy üresen h a g y t á k volna a homokos v i d é ­ keket, hanem szívesen telepedtek meg azokon. Ú g y látszik, hogy a H A M P E L - ^ csoport egyik, l e g i n k á b b díszes r u h á z a t b a n élő és l ó á l d o z a t t a l t e m e t k e z ő része é p p e n ezekhez a s t e p p r é t e k h e z k ö t ő d ö t t . A n é p r a j z m e g á l l a p í t á s a szerint az 70

71

72

73

74

75

76

77

78

7 0

V ö . N É M E T H P é t e r 1973. 68 — 69.

7 1

Tiszalök, H a j d ú d o r o g , recske, É r m i h á l y f a l v a stb. 7 2

É B N E R S á n d o r 1925.

Hajdúböszörmény, Balmazújváros,

Hajdúszovát,

De­

69.

7 3

K i s s Lajos 1929. 6., 9. P l . Szakony, U d v a r n o k (Dvorniki). Tévesen G L A S E R Lajos 1937. 15. K ö z v e t v e ő t is cáfolja B Ó N A I s t v á n 1971. 174— 175. L . m é g a d u n a ú j v á r o s i , s z a b a d b a t t y á n i , nagylöki, s á r b o g á r d i , nagydorogi, kajdacsi, m ó r i stb. lelőhelyeket. G y ö m ö r e , Bana, Perbete, Marcelháza, H e t é n y stb. 7 4

7 5

7 6 7 7

G Y Ö R F F Y G y ö r g y 1970.

7 8

G Y Ö R F F Y G y ö r g y 1970a.

201.

ú j k o r b a n a homokos t e r ü l e t e k e n nagy á l l a t t a r t á s folyt, s a k ö z é p k o r b a n e vidé­ kek ez i r á n y ú kifejezett a l k a l m a s s á g á t b i z o n y í t j a m é g a b e s e n y ő k mezőföldi, a k u n o k Duna—Tisza közi m e g t e l e p e d é s e is. N e m alaptalan t e h á t arra gondol­ nunk, hogy a honfoglalók ezen csoportja elsősorban n o m a d i z á l ó é l e t m ó d o t f o l y t a t o t t . De m i k é n t élt a X . s z á z a d i m a g y a r s á g nagy t ö m e g e ? T e k i n t s ü k most á t r ö v i d e n , hogy melyek a k u t a t á s e t e r ü l e t e n ú j a b b a n elért e r e d m é n y e i . 4. A I X . század v é g é n a K á r p á t - m e d e n c é b e beköltöző magyarok élet­ m ó d j a f e l t á r á s á b a n m é g m i n d i g a k e z d ő lépéseknél t a r t u n k , b á r az e l m ú l t é v t i z e d ó t a a k o r á b b i ismereteinkhez k é p e s t jelentős e r e d m é n y e k is e l k ö n y v e l ­ h e t ő k . Ez u t ó b b i a k lényege, hogy a honfoglalás k o r i földművelés fejlettségé­ nek, annak a helybeli l a k o s s á g t ó l k e v é s b é függő v o l t á n a k nagyobb h a n g s ú l y t kell tulajdonítani. A probléma vizsgálatakor a m á r régebben összegyűjtött nyelvészeti adatok (a m e z ő g a z d a s á g i v o n a t k o z á s ú b o l g á r — t ö r ö k j ö v e v é n y s z a ­ v a k ) és a nomadizmus f o g a l m á n a k , g a z d a s á g i a l a p j á n a k ú j r a é r t é k e l é s e mel­ l e t t a h a n g s ú l y a régészet illetékességi t e r ü l e t é r e k e r ü l t á t . A szovjet kollégák nagy l é p é s e k e t tettek az őskori és kora k ö z é p k o r i Volga menti n é p e k t e r m e l ő ­ g a z d á l k o d á s á n a k f e l t á r á s á b a n . E r e d m é n y e i k n y o m á n gyökeresen m e g v á l t o ­ z ó b a n v a n a finnugorok életformájáról eddig a l k o t o t t k é p , mivel az á l t a l u k l a k o t t t e r ü l e t e k e n m á r az i . е. I I . é v e z r e d m á s o d i k fele ó t a földművelés jelei, az i . u . I I I . századtól kezdve á s ó p a p u c s h a s z n á l a t a , a V I I I . s z á z a d t ó l pedig ekés g a z d á l k o d á s b i z o n y í t é k a i m u t a t h a t ó k k i . A r o k o n a i t ó l e l s z a k a d ó ősmagyaroknak ilyen h a g y o m á n y o k k a l kellett rendelkezniük, mikor a V I I I . század­ ban kapcsolatba — valószínűleg s z o m s z é d s á g b a — k e r ü l t e k a letelepültséghez közel álló, n a g y á l l a t t a r t ó , fejlett ekés földművelést és r é s z b e n k e r t g a z d á l k o d á s t f o l y t a t ó szaltovo—niajaki k u l t ú r a s a K a z á r k a g a n á t u s n é p e s s é g é v e l . A m i k o r a m a g y a r s á g kiszakadt ebből a k ö r n y e z e t b ő l , m á r n e m z e d é k e k ó t a é l t b o l g á r t ö r ö k n y e l v ű nép(ek) s z o m s z é d s á g á b a n , í g y az ú j o n n a n megismert fogalmak nem v á n d o r s z a v a k k é n t , hanem t a r t a l m u k k a l e g y ü t t k e r ü l h e t t e k bele m ű v e l t ­ ségébe. Mindezen k í v ü l az etelközi magyarok földműveléséről k ö z v e t l e n forrás­ adat is szól. Ezek u t á n t e h á t ,, . . . I b n Kuszta kijelentése: »sok v e t é s ü k van« k ü l ö n ö s j e l e n t ő s é g e t nyer. A magyarok a legeltető g a z d á l k o d á s t össze t u d t á k k ö t n i a n ö v é n y e k t e r m e s z t é s é v e l és ez olyan m é r t é k b e n sikerült n e k i k , hogy f e l t ű n t a k e r e s k e d ő araboknak. Ezzel t ú l l é p t é k a földművelésnek azt a m é r t é ­ k é t és azt a jellegét, mely m é g a s z á r a z - p u s z t a i n é p e k n é l is szokásos volt. Vízben b ő , fás legelőik az e r d ő s steppe ö v e z e t é b e n l e h e t ő v é t e t t é k s z á m u k r a , hogy szilaj p á s z t o r o k és j ó f ö l d m ű v e l ő k legyenek egy s z e m é l y b e n . " A m i a honfoglaló magyarok települései k u t a t á s á t illeti, i t t időrendi és m ó d s z e r t a n i p r o b l é m á k , a talaj vegyi összetételéből f a k a d ó nehézségek m i a t t k ö z i s m e r t e n nagy a l e m a r a d á s . E helyzetben jelenleg nemcsak k é n y s z e r ű m e g o l d á s , hanem a X I — X I I I . századi f a l u k u t a t á s jelen szintjén m á r v a l ó b a n k i a k n á z h a t ó lehe­ t ő s é g az időbeli v i s s z a k ö v e t k e z t e t é s . M á r az eddigi megfigyelések a l a p j á n is k é t s é g t e l e n n e k látszik, hogy a honfoglalás k o r i letelepültség m é r t é k e a k o r á b 79

8 0

81

8 2

83

84

7 9

A K á r p á t - m e d e n c e i szlávok földművelése nem é r t e el a keleti t e s t v é r e i k és a K a z á r K a g a n á t u s népei á l t a l folytatott f o r m á k a t , 1. F E H É R Géza 1 9 5 8 . 2 7 4 . 8 0

8 1

8 2

8 3

8 4

B Á R C Z I Géza 1 9 5 1 . 5 1 . M A R K O V , G. E . 1 9 7 0 , 1 9 7 3 . FODOR István 1 9 7 1 . 1 6 5 - 1 7 4 . B A R T H A Antal 1 9 6 9 ; BALASSA Iván 1973. 2 6 0 — 2 6 1 .

V Á C Z Y P é t e r 1 9 5 8 . 3 0 3 — 3 0 4 . E k é r d é s r ő l ú j a b b a n V E R E S P. T . í r t ( 1 9 7 2 . 9.)

85

ban feltételezettnél j ó v a l nagyobb v o l t . A m u n k a e s z k ö z ö k b e n — e g y é b k é n t t a l á n egészen m á s o k b ó l — oly s z e g é n y X . századi sírokból p l . z ú z ó k ő is nap­ v i l á g o t l á t o t t , a sarlók előfordulása pedig egy, a b o l g á r — t ö r ö k j ö v e v é n y s z a ­ vak a l a p j á n k i k ö v e t k e z t e t e t t t e r m é k b e t a k a r í t á s i f o r m a m e g l é t é t , n é h á n y ekeés csoroszlyalelet pedig a s z á n t á s t e c h n i k a magas fejlettségét m u t a t j a . E g y honfoglalás k o r i igalelet azt b i z o n y í t j a , hogy k o r á n a k reális viszonyait t ü k ­ r ö z t e I . I s t v á n t ö r v é n y e , a v a s á r n a p lóval vagy ö k ö r r e l s z á n t ó k m e g b ü n t e t é s é ­ r ő l , ami egyben az igázás korai a d a t a k é n t is é r t é k e l e n d ő . Végül i t t e m l í t h e t ő m é g egy, igen korai írásos a d a l é k : az 1055-ös t i h a n y i a l a p í t ó l e v é l b e n szereplő c s a l á d o k k ö z ü l 10 foglalkozott h a l á s z a t t a l , 15 á l l a t t e n y é s z t é s s e l , m í g föld- és szőlőműveléssel 80 ! T e r m é s z e t e s e n t ú l z á s lenne ezt az a r á n y t á l t a l á n o s n a k t a r t a n i , de az is n y i l v á n v a l ó , hogy ilyen i n t e n z i t á s ú földművelés nem lehet p u s z t á n n é h á n y évtizedes fejlődés e r e d m é n y e . — Ezen új megfigyelések ellenére és mellett t e r m é s z e t e s e n nem szorul b i z o n y í t á s r a , hogy a honfoglaló m a g y a r s á g nagyban foglalkozott á l l a t t e n y é s z t é s s e l . A k é r d é s a kétféle é l e t m ó d a r á n y a s a p á s z t o r k o d á s n a k , i l l . f ö l d m ű v e l é s n e k az esetleges etnikai, t á r s a d a l m i v e t ü ­ letei k ö r ü l foroghat. R é g é s z e t i k u t a t á s u n k nagy körvonalaiban m á r fel tudja v á z o l n i , hogy m i v o l t az egyes t á r s a d a l m i r é t e g e k r e jellemző életmód. N y i l v á n v a l ó v á v á l t ugyan­ is, hogy nem az egész m a g y a r s á g é l t e a — k o r á b b a n á l t a l á n o s n a k t a r t o t t — p á s z t o r é l e t e t , s hogy a földműveléssel is foglalkozók kizárólag az a l s ó b b t á r s a ­ dalmi r é t e g e k h e z tartozhattak. A honfoglaló k ö z n é p h a g y a t é k á t m e g h a t á r o z ó SZŐKE B é l a m é g azok egész t ö m e g é t t a r t o t t a letelepedettnek. H e l y t á l l ó b b ­ nak l á t s z a n a k azonban D I E N E S I s t v á n és H O F F M A N N T a m á s á r n y a l t fogalmazású nézetei, mivel a honfoglalás k o r i földművelésnek sem a SZŐKE B é l a által feltételezett nagy m é r t é k é r e , sem pedig annak a k ö z n é p k ö r é b e n v a l ó kizáró­ l a g o s s á g á r a v o n a t k o z ó a n nincsenek adataink. Az e m l í t e t t k u t a t ó k felfogása csak abban t é r el e g y m á s t ó l , hogy a t á r s a d a l m i r é t e g e k e t szem e l ő t t t a r t v a , azok k i a l a k u l á s á b a n e g y i k ü k etnikus, a másik életformai i n d í t é k o k r a gondol. D I E N E S I s t v á n ú g y l á t t a , hogy a m a g y a r s á g k ö z n é p e részben földműveléssel foglalkozó p á s z t o r o k b ó l állt, k ö z é p r é t e g e pedig földműveléssel is kiegészült p á s z t o r k o d ó életformát f o l y t a t o t t . H O F F M A N N T a m á s szerint m á r a honfogla86

87

88

89

90

91

92

93

94

8 5

M á r 1931-ben leszögezte F E H É R G é z a : „ N e m helyes . . . az a t u d o m á n y o s iroda­ lomban is á l t a l á n o s felfogás, hogy a b o l g á r o k és a magyarok honfoglalásuk u t á n mai h a z á i k b a n n o m á d életet és g a z d á l k o d á s t folytattak, de a viszonyok f o l y t á n hamarosan letelepült életre s békés á l l a t t e n y é s z t ő és m i n d i n k á b b t é r t h ó d í t ó földművelő m u n k á r a t é r t e k . E g y n o m á d é l e t m ó d o t élő n é p csak sok százados, lassú fejlődés ú t j á n lehet hely­ h e z k ö t ö t t , letelepült, de ha a k ö r ü l m é n y e k hirtelen fosztják meg régi é l e t m ó d j a folytatá­ s á n a k lehetőségétől, elpusztul . . . új h a z á j u k b a a letelepült életmód, a földművelés és á l l a t t e n y é s z t é s ismeretével és g y a k o r l a t á v a l j ö t t e k " 1. F E H É R Géza 1 9 3 1 . 1 — 2 . 1. m é g DOMANOVSZKY Sándor 1938. 325; VÁCZY P é t e r 1958. 293; 296, 3 0 3 ; M É R I I s t v á n 1964. 1 1 1 ; SZABÓ I s t v á n 1 9 6 6 . 2 6 - 2 7 ; M Ü L L E R R ó b e r t 1 9 7 1 ; D I E N E S I s t v á n 1 9 7 3 . 1 0 ; R Ó N A - T A S

A n d r á s 1 9 7 7 . 2 6 7 . 1 . j . , a fejlett mezőgazdasági ismeretekről t a n ú s k o d i k a szőlőtermesztés­ sel kapcsolatos terminológia is, 1. B A R T H A A n t a l 1 9 6 8 . 36., F Ü Z E S 1 9 7 1 . 1 1 8 . 8 6

B Á L I N T Csanád 1 9 7 4 . 6 0 2 .

8 7

A s í r o k b a n t a l á l t m u n k a e s z k ö z ö k felsorolását 1. M E S T E R H Á Z Y K á r o l y 1 9 7 3 . 3 6 8 .

8 8

8 9

9 0 9 1 9 2

9 3

9 4

P A L L Ó Margit 1967.

118—119.

MÜLLER Róbert 1971.

É R Y K i n g a 1 9 6 8 . 1 1 0 . 19. k é p . DIENES István 1965. 9 1 . B Ó N I S György 1956. SZŐKE B é l a 1 9 6 2 . 2 7 — 2 8 . D I E N E S István 1964. 137; 1965. 9 1 , 109.

lók is á l l a t t e n y é s z t ő - h a d a k o z ó p á s z t o r o k r a és olyan, részint k ü l t e r j e s gazdál­ k o d á s t f o l y t a t ó parasztokra oszlottak, akik a szántóföldi n ö v é n y t e r m e s z t é s t és az á l l a t t e n y é s z t é s t e g y a r á n t l é t f o r m á j u k n a k t e k i n t e t t é k . Megítélésem sze­ r i n t e kétféle ( e t n i k u s - g a z d á l k o d á s i és t á r s a d a l m i ) megközelítés ugyanazt a r e a l i t á s t ragadta meg. E g y r é s z t n y i l v á n v a l ó ugyanis, hogy az é l e t m ó d nem k ö t h e t ő kizárólagosan egy-egy t á r s a d a l m i r é t e g h e z , de a k ö z n é p esetére vonat­ koztatva e m e g á l l a p í t á s az ellenkező i r á n y b a n is é r v é n y e s , mivel a régészeti és néprajzi megfigyeléseink szerint a n é p i t ö m e g e k — helyi a d o t t s á g a i k t ó l és k u l ­ turális h a g y o m á n y a i k t ó l függően v á l t a k o z ó a r á n y b a n — m i n d k é t g a z d á l k o d á s i f o r m á t f o l y t a t h a t t á k . A közép- és különösen a v e z e t ő r é t e g g e l kapcsolatban t e r m é s z e t e s e n alaptalan lenne s z á m o t t e v ő földművelés feltételezése — s ezzel e l é r k e z t ü n k ahhoz a látszólagos e l l e n t m o n d á s h o z , mely a H A M P E L A — B-CSOportok t e r ü l e t i elterjedése, a l a p v e t ő t á r s a d a l m i , r é s z b e n t a l á n etnikus elté­ réseik, valamint a most egyes t á j a k n á l megfigyelt életmódbeli k ü l ö n b s é g e k k ö z ö t t áll fönn. A kulcsot feltehetőleg az kínálja, hogy míg e g y r é s z t nehezen v o n h a t ó k é t s é g b e , hogy a k é t csoport k ö z ö t t a fenti eltérések v a l ó b a n fenn­ álltak, ugyanakkor n é h á n y s z o r s z e m b e t ű n ő e n a földrajzi e l t e r j e d é s ü k b e n is eltérnek e g y m á s t ó l — m á r p e d i g n y i l v á n v a l ó , hogy m e g y é n y i t e r ü l e t e k vezetőrétege nem lakhatott a n é p é t ő l t á v o l ! Egy-egy régészeti jelenségnek t ö b b v e t ü l e t e is létezhetik. A honfoglalás k o r i tarsolylemezek megítélésénél p l . etnikus és t á r s a d a l m i t é n y e z ő k e t felté­ teleztem (rangjelzők egy bizonyos n é p c s o p o r t n á l ) , m í g a most t á r g y a l t jelen­ ségnél t á r s a d a l m i és é l e t m ó d b e l i m o z g a t ó k r a gondolok. Eszerint a közép- és v e z e t ő r é t e g n e k egy n o m a d i z á l ó és jórészt k a t o n á s k o d ó , bizonyos t á r g y a k r é v é n jellegzetesnek t ű n ő é n ö l t ö z k ö d ő része lett volna az, mely a N y í r s é g b e n és a Duna—Tisza közén megtelepedett. E t n i k u s h á t t e r ü k , a honfoglalók t ö b b i részé­ hez v a l ó viszonyuk földerítése a j ö v ő feladata. 95

96

97

98

99

* összefoglalva: vizsgálódásaim s o r á n azt tapasztaltam, hogy a vezető- és középréteghez sorolt H A M P E L - A -csoport kiemelkedő g a z d a g s á g ú sírleletei és t e m e t ő i a K á r p á t - m e d e n c é b e n főként a homokos steppe t e r ü l e t e k e n fordulnak elő, míg a k ö z n é p ( H A M P E L - В ) lelőhelyei az e l ő b b i t jórészt elkerülve, nagy 9 6

H O F F M A N N T a m á s 1968, 1969. — Lektori v é l e m é n y é b e n E R D É L Y I I s t v á n jelezte, hogy v é l e m é n y e szerint ,,a I X . századi, a magyarok előtt i t t l a k o t t népességnek nagyobb a szerepe és az osztályrésze a X . sz.-i m ű v e l t s é g b e n és g a z d á l k o d á s b a n m i n t g o n d o l n á n k (pl. magam is t a l á l t a m V I I I . századi s í r b a n szőlőmetszőkóst). Erre u t a l e g y é b k é n t az embertani anyag is." 9 6

9 7

V Á C Z Y P é t e r 1958.

304.

E r r e D I E N E S I s t v á n és K R I S T Ó Gy. lektori v é l e m é n y e (1. Opponensi vélemények Bálint Csanád: Dél-Magyarország a X. században című kandidátusi értekezéséről. (Arch. É r t . 1978.) és Т О М К А P. b a r á t i levele figyelmeztetett. L . B Á L I N T C s a n á d : Dél-Magyarország a X. században. Sajtó a l a t t . A fentiekkel ö s s z h a n g b a n állónak látszik az, hogy a Duna—Tisza köze, de első­ sorban a Nyírség t á r g y a l t csillogó leletcsoportját D I E N E S I s t v á n k o r á b b i koncepciója (1. DTJENES I s t v á n 1962) n y o m á n k u t a t á s u n k a kavarokkal kapcsolta össze, kiknek k a t o n á s ­ k o d ó , n o m á d életmódját senki sem vonta kétségbe. M a g á t a kavar eredet kérdését nem t u d o m eldönteni — beszéljünk most e csoportról ú g y m i n t „ a m e l y e t kavarnak h í v u n k " —, mindenesetre a feltételezett p á s z t o r k o d ó é l e t f o r m á j u k a t az ismertetett t e r m é s z e t i föld­ rajzi szempontok is megerősítik. ( I t t e m l í t h e t j ü k m é g , hogy az embertani k u t a t á s o k jelen állása szerint ú g y t ű n i k , hogy a Duna—Tisza közi s t e p p r ó t e k e n megtelepedettek k ö ­ z ö t t a t u r a n i d t í p u s volt az u r a l k o d ó , 1. MARCSDZ A . 1974. 146 — 147.) 9 8

9 9

t ö m e g ü k b e n i n k á b b a v á l y o g o s , löszös t á j a k o n t a l á l h a t ó k . Ú g y l á t o m , hogy ezen é s z r e v é t e l összefüggésbe h o z h a t ó a n é p r a j z és a r é g é s z e t eddigi megfigye­ léseivel. Eszerint a Duna—Tisza k ö z e , a N y í r s é g , a Mezőföld és r é s z b e n a Kisalföld h o m o k j á n s a r j a d ó f ü v e s s t e p p é k e n a h o n f o g l a l ó magyaroknak egyes, e l s ő s o r b a n p á s z t o r k o d ó , k a t o n á s k o d ó é l e t m ó d o t f o l y t a t ó és jellegzetes, csillogó ö l t ö z é k ű csoport j ai telepedtek meg; m í g a T i s z á n t ú l és D u n á n t ú l f e n n m a r a d ó r é s z e i n a v á l y o g o s , löszös f ö l d e k e t , halakban gazdag vizeket és a folyó m e n t i e r d ő s é g e k e t t ú l n y o m ó r é s z t az a magyar k ö z n é p v e t t e b i r t o k á b a , m e l y az á l l a t ­ t a r t á s mellett nem l e b e c s ü l e n d ő paraszti t e v é k e n y s é g e t is f o l y t a t o t t .

IRODALOM ANDRÁSFALVY Bertalan

1 9 7 3 A Sárköz és a környező dunamenti területek ősi ártéri gazdálkodása nálatai a szabályozás előtt. Vízügyi T ö r t é n e t i F ü z e t e k 6.

és

vízhasz­

BALASSA I v á n

1 9 7 3 Az eke és a szántás története Magyarországon.

Budapest

B Á L I N T Csanád

1 9 7 4 (hozzászólás) Ethnographia L X X X V . 6 0 1 - 6 0 2 . 1 9 7 6 A szaltovo-majaki kultúra avar és magyar kapcsolatairól.

Archaeológiai É r t e s í t ő

52-62.

1 9 7 6 A magyarság BÁLINT

és az ún. bjelo brdoi kultúra.

Cumania 4 . 2 2 5 — 2 5 2 .

Sándor

1 9 5 7 Szegedi szótár. I I . Budapest BARTHA Antal

1 9 6 8 A IX—X. századi magyar társadalom. Budapest 1 9 6 9 Gazdaságtörténet és szavak. Magyar Nyelv 1 4 — 2 5 . BÁRCZI Géza

1 9 5 1 A magyar szókincs

eredete. Budapest

B Á T K Y Zsigmond

1 9 1 8 Néhány

vonás

Csallóköz

település-földrajzához.

Földrajzi K ö z l e m é n y e k 4 6 .

3 2 7 - 341.

1 9 2 2 Néhány vonás Fejér megye településföldrajzához. kapcsolata. F ö l d és Ember 2 . 1 8 5 — 1 9 1 .

A termőtalaj

és

letelepülések

BELÉNYESSY Márta

1 9 5 4 A földművelés

fejlődésének

alapvető kérdései a XIV.

században.

Ethnographia

LXV. 387-415.

ВОВА Imre

1 9 7 8 Tto historyczne kultury bijelobrdowskiej. BÓNA

Studia Historyezne 2 1 . 6 2 3 — 6 2 8 .

István

1 9 7 1 Honfoglalás

kori magyar sír Dunaújvárosban.

Archaeológiai É r t e s í t ő 170—

175.

BÓNIS György

1 9 5 6 István

király.

Budapest

BOROS Á .

1 9 2 5 rec. : v. Soó : Die Entstehung der ungarischen Puszta. F ö l d és Ember 5. 226 — 2 2 7 . DIENES István

1 9 6 2 Honfoglaló magyarok. I n : É R Y I s t v á n (szerk.): A k i s v á r d a i v á r t ö r t é n e t e . Kisvárda 1 9 6 4 rec. : Szőke B. : A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Archaeológiai É r t e s í t ő 1 9 6 5 Honfoglaló magyarok. I n : N A G Y Gyula (szerk.): Orosháza t ö r t é n e t e és n é p ­ rajza. I . O r o s h á z a 136 — 174. 1 9 7 3 Vita a honfoglaláskor kérdéseiről. A magyar k ö z é p k o r k u t a t ó i n a k n a g y v á ­ zsonyi t a l á l k o z ó j á n elhangzott előadások, hozzászólások. V e s z p r é m DOMANOVSZKY Sándor

1 9 3 8 A mezőgazdaság Szent István korában. I n : S E R É D I J . (szerk.): Szent I s t v á n E m l é k k ö n y v . I I . Budapest 3 0 9 - 3 3 3 .

EBNER Sándor 1925 A Bodrogközlápi

községeinek település földrajzi vázlata. F ö l d és Ember 5.65—102.

E R D E I Ferenc

é. n . Futóhomok. Budapest É R Y Kinga 1968 Reconstruction of the Tenth Century Population of Sárbogárd on the Basis of Archaeological and Anthropological Data. A l b a Regia 8 — 9. 93 — 147. FEHÉR

Géza

1931 A bolgár—török műveltség emlékei és magyar őstörténeti vonatkozásaik. Archaeologica Hungarica 7. 1958 Beiträge zum Problem des ungarisch-slawischen Zusammenlebens. A c t a Archaeologica Hungarica 8. 269—318. FODOR István

1971 Einige kulturgeschichtliche Beziehungen der ungarischen Ferenc M ú z e u m É v k ö n y v e 1971/2. 157 — 181.

Urgeschichte.

A Móra

1971 Régészeti-növénytani megjegyzések Moór Elemér: A bor és szőlő c. V e s z p r é m Megyei M ú z e u m o k K ö z l e m é n y e i 10. 115—124.

cikkéhez.

FÜZES M .

GLASER

Lajos

1937 А К elet-Dunántúl a honfoglalás és a vezérek korában. F e j é r v á r m e g y e kialaku­ lása. K l n y : A magyar városok és v á r m e g y é k . X X I I . Fejér V á r m e g y e . Cegléd 1939 Az Alföld régi vízrajza és a települések. Földrajzi K ö z l e m é n y e k 67. 297—307. GYÖRFFY

György

1963 Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. A — Cs. Budapest 1970 A honfoglaló magyarok települési rendjéről. Archaeológiai É r t e s í t ő 191—238. 1970a Koppány lázadása. Somogy megye m ú l t j á b ó l . K a p o s v á r 9 — 30. HOFFMANN Tamás

1968 Vor- und Frühgeschichte der ungarischen Landwirtschaft. Agrártörténeti Szemle 10. Suppl. 1969 „Régi dicsőségünk . . ." Gondolatok Bartha Antal könyvéről. Valóság 1. KALICZ Nándor

1957 A Tiszazúg őskori települései. Régészeti F ü z e t e k 8. KlSS Lajos 1929 Földművelés a Rétközön. Karcag KNIEZSA

István

1938 Magyarország népei pest 365-472.

a XI. században.

Szent I s t v á n E m l é k k ö n y v . I I . Buda­

KOLLAUTZ — M I Y A K AW A

1970 Geschichte und Kultur Klagenfurt

eines Völkerwanderungszeitlichen

Nomadenvolkes.

I .

KOVALOVSZKY Júlia

1957 Régészeti tek 5. KRISTÓ

adatok Szentes

környékének

településtörténetéhez.

az ún. „pogánylázadások

kora" történetéhez.

Régészeti

Füze­

Gy.

1965 Megjegyzések Szeged

A c t a Historica 18.

KRÓL O.

1939 A Duna—Tiszaközi 107-118. KULCSÁR

homokterület

felszíni

vizei. Földrajzi K ö z l e m é n y e k 67.

P.

1958 A magyar államszervezés

néhány problémája.

A c t a Historica 3. Szeged

LÁSZLÓ Gyula

1944 A honfoglaló magyar nép élete. Budapest 1971 Terra avarorum. A Móra Ferenc M ú z e u m É v k ö n y v e 1971/2. 63—70. M A K S A Y Ferenc

1940 A középkori Szatmár megye. Budapest 1971 A magyar falu középkori településrendje.

Budapest

MARCSIK A .

1974 Ujabb adatok a honfoglaló nyek 18. 141-148. MARJAI-SZABÓ

magyarok embertanához.

Anthropológiai Közlemé­

László

1947 A kunok betelepítése és az állandó szállások kialakulása a Nagykunság tén. Alföldi T u d o m á n y o s I n t é z e t É v k ö n y v e 1. 97 — 106.

terüle­

M A R K O V G.

E.

1970 Die wirtschaftliche und gesellschaftliche Struktur der Nomadenvölker. Dresden 1973 Nekotorye problemy vozniknovenija i rannih ëtapov koSevnicestva v Azii. Sovetskaja Ë t n o g r a f i j a 1. 101 — 111. MERI

István

1964 Kiaggatott lókoponyák 115.

Árpád-kori

falvainkban.

Archaeológiai É r t e s í t ő 111 —

MESTERHÁZY Károly

1973 rec: Dienes I . : A honfoglaló magyarok. Somogyi M ú z e u m o k K ö z l e m é n y e 1. 367-369. MOLNÁR

Erik

1954 A magyar nép őstörténete. MÜLLER

Budapest

Róbert

1971 Adatok a honfoglaló 261. NÉMETH

magyarság földműveléséhez.

Ethnographia L X X X I I . 249 —

Péter

1973

Ujabb eredmények a honfoglaló magyarok településrendjének b o l c s — S z a t m á r i Szemle 8. 67 — 69.

kutatásában.

Sza­

PALLÓ Margit

1967 Zu den ältesten alttürkischen verbalen Entlehnungen A c t a Orientalia Hungarica 20. 111—118. PÁLÓCZI-HORVÁTH

Sprache.

A.

1974 A kunok megtelepedése RÓNA-TAS

der ungarischen

Magyarországon.

Archaeológiai É r t e s í t ő 244—258.

András

1977 A magyar—bolgár—török érintkezés jellege. I n : В A R T H A A n t a l — C Z E G L É D Y K á ­ r o l y — R Ó N A - T A S A n d r á s (szerk.): Magyar ő s t ö r t é n e t i t a n u l m á n y o k Budapest 267-275. SOMOGYI

S.

1964 A szikes talajok képződésének földrajzi tényezői Magyarországon. Földrajzi K ö z ­ l e m é n y e k 219-244. Soó Rezső 1931 A magyar puszta fejlődéstörténetének problémája. Földrajzi K ö z l e m é n y e k 1 — 15. 1940 Vergangenheit und Gegenwart der pannonischen Flora und Vegetation. N o v a A c t a Leopoldina. Halle 1964 A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növény földrajzi kézikönyve. I . Budapest STEFANOVITS

Pál

1956 Magyarország SZABADFALVY

talajai.

Budapest

József

1968 A magyar takarmánygazdálkodás honfoglalás előtti rétegéhez. Ethnographia L X X I X . 338-349. 1970 Az extenzív állattenyésztés Magyarországon. M ű v e l t s é g és H a g y o m á n y 12. SZABÓ

István

1966 A falurendszer kialakulása SZEGFŰ

Magyarországon.

Budapest

L.

1972 Az Ajtony monda. A c t a Historica 40. Szeged SZŐKE B é l a

1962 A honfoglaló és kora Árpád-kori mányok I .

magyarság

régészeti emlékei. Régészeti Tanul­

TÁLASI István

1977 Kiskunság. TOMKA

Budapest

P. e

1972 Quelques problèmes de Vhistoire du Kisalföld aux VIII —IX rence international 1971 à Szeged. Budapest 133—141. VÁCZY

e

siècles.

Confé-

von

Kalocsa.

Péter

1958 A korai magyar történet néhány VADÁSZ

kérdéséről.

S z á z a d o k 265—345.

É.

1969 Zur prähistorischen Siedlungs- und Klimageschichte der Bezirks A Móra Ferenc M ú z e u m É v k ö n y v e 1968/2 2 3 - 9 2 . V E R E S P é t e r Tibor • 1972 A magyar nép etnikai történetének vázlata. V a l ó s á g 15. V .