Természetfölötti erő. A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető!

Természetfölötti erő

A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető!


DON-minimalizálás A kalászfuzáriózis A kalászfuzáriózis hazánkban az őszi búza gyakori betegsége. Bár kártételi jelentősége eltörpül a fontosabb lombbetegségek (rozsdák, levélfoltosságok) károsítása mellett, a kórokozói által termelt, emberre és állatra veszélyes mikotoxinok miatt mégis oda kell rá figyelnünk. A Fusarium-gombák által termelt legismertebb toxin a deoxinivalenol. A betakarított terményben jelenlevő deoxinivalenol (DON) már nagyon alacsony koncentrációban mérgező lehet a melegvérűekre. Erre utal az Európai Közösségek Bizottságának 856/2005/EK rendeletében megállapított alacsony határérték (földolgozatlan gabonafélékben 1,25 mg/kg, illetve durumbúzában 1,75 mg/kg DON-tartalom) is. Mint minden növényi betegség, a kalászfuzáriózis föllépésében is döntő szerepe van az időjárásnak. Annál súlyosabb fertőzésre lehet számítani, minél csapadékosabb az idő a búza kalászolása és tejesérése közti időszakban. Az egész országra kiterjedő járványok ritkán törnek ki, de egy-egy országrészben, kisebb területen bármikor fölütheti fejét a betegség. A 2010-es esztendő azonban vélhetően sokáig emlékezetes marad számunkra, hiszen a kritikus időszakban hullott elképesztő mennyiségű csapadék az egész ország területén járványos mértékű kalászmegbetegedéshez vezetett. A megtermett búza DON-tartalma sok esetben meghaladta a határértéket. A szekszárdi kísérleti telepen beállított fajtakísérletben például a 62 őszibúza-fajtából mindössze 15 termésében maradt a DON-szint a határérték alatt. Fungicidkísérleteinkben pedig, amelyeket 7 különböző fajtában végeztünk, a megvizsgált 176 kezelés mintáiból 12 volt csupán határértéken belüli, és azok is csak éppen hogy. A durumbúzában beállított kísérleteinkben az 55 mintából egyetlen határárték alatti tétel sem akadt. A legmagasabb mért DON-érték közönséges búzában (Triticum aestivum) 9,49 mg/kg, kemény szemű búzában (durum) pedig 39,2 mg/kg volt. A 2010-es esztendő kiválóan alkalmas volt a kalászfuzáriózis kórfolyamata mélyebb összefüggéseinek tanulmányozására, a betegség elleni gombaölő szeres beavatkozás lehetőségeinek fölmérésére és a védekezési eljárások pontos kidolgozására. Azt is megállapítottuk, hogy a betegséggel kapcsolatos eddigi ismereteink több ponton fölülvizsgálatra, átértékelésre szorulnak.

2

1. ábra A kalászfuzáriózis kórokozóinak járványgörbéje Magyarország, 1998-2010.

A kalászfuzáriózis által okozott kár mérőszámai A betegség károsítását többféleképpen kifejezhetjük. Már kinn a búzatáblán fölmérhetjük, hogy száz kalász közül mennyi a fertőzött, vagy hogy a teljes kalászfelületnek hány százaléka beteg. Aratás után szemügyre véve a termést, a beteg (kifehéredett, rózsaszín vagy lilás színezetű) szemek arányát is fölbecsülhetjük. Laboratóriumban pedig megvizsgáltathatjuk a termény DON-tartalmát. E különféle mutatók, vagyis a kalászfertőzöttség, a szemfertőzöttség és a DONtartalom között azonban nincs mindig szoros kapcsolat. Ez azt jelenti, hogy a búzatáblán súlyosnak ítélt kalászfertőzöttség, vagy a kombájntiszta minta erősnek tűnő szemfertőzöttsége még egyáltalán nem biztos, hogy magas DONtartalmat is jelent. De ennek az ellenkezője is előadódhat, hogy csekély kalászvagy szemfertőzöttség mellett magas a DON-tartalom.

3

A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! Végül is belátható, hogy a legfontosabb mutató a mikotoxintartalom, hiszen a tényleges veszélyt a méreganyagok jelentik. A gyakorlatban általában előforduló kalász- vagy szemfertőzöttség a termés mennyiségi és beltartalmi mutatóinak alakításában nem játszik meghatározó szerepet. A toxintartalomra következtetni viszont sem a kalász-, sem a szemfertőzöttségből nem lehet, az csak a laboratóriumi mérés során állapítható meg. Vagyis amikor a DON-szintet akarjuk csökkenteni, tulajdonképpen egy láthatatlan ellenséggel harcolunk, és hogy sikerült-e leküzdenünk, az csak a betakarítás után derül ki. 2. ábra A kalászfertőzöttség, a szemfertőzöttség és a DON-tartalom között nincs szoros összefüggés Szekszárd, 2010 (Quebon fajta – egy fungicidkísérlet 8 kezelésének mintái) DON (mg/kg) és szemfertőzöttség (tömeg %) 10 9

Kalászfertőzöttség (%) 30

DON kalászfertőzöttség szemfertőzöttség

27 24

8

21 18

7

15 6

12 9

5

6 4

3

3

0 1. minta

2. minta

3. minta

4. minta

5. minta

6. minta

7. minta

8. minta

DON-tartalom és szemfertőzöttség meghatározása: Minerág Kft. (hivatalos módszer szerint)

4

Fajtafogékonyság és elővetemény-hatás Az őszibúza-fajták fuzáriózissal szembeni fogékonysága eltérő. Ebben szerepet játszik számos tulajdonság, mint például az érési idő, a növénymagasság, a szálkásság, az elvirágzás gyorsasága és még más tényezők is. Különösen fogékonyak a durumbúzák. Ezek termésének DON-tartalma sokszorosan meghaladhatja a közönséges búzákét. Mivel a kalászok fuzáriózissal szembeni fogékonysága virágzáskor a legnagyobb, a lassabban elvirágzó fajták súlyosabban megbetegedhetnek, ha a fertőzésveszély hosszú időn át fönnáll (lásd 2010-ben). Ha a veszély csak rövid ideig tart, azok a fajták fertőződnek erősebben, amelyek virágzása a kritikus (csapadékos) időszakra esik. Az elővetemények tekintetében a kukorica jelenti a legnagyobb kockázatot. A kukorica után vetett búza termésének DON-tartalma két-háromszor magasabb lehet, mint más elővetemények esetében. Legnagyobb a kockázat, ha kukorica az elővetemény, és a növényi maradványokat a búza vetése előtt nem forgatják le a talajba. Ilyen körülmények között a fogékony fajtákat egyszerűen képtelenség megvédeni a járványos esztendőkben. 3. ábra A fajta, az elővetemény és az érési idő hatása a DON-tartalomra Szekszárd, 2010 (kezeletlen mintaterek)

18 16

DON (mg/kg) szemfertőzöttség (tömeg %)

14

A fajtanevek alatt az elővetemény

12 10 8 6 4 2 0

GK élet GK élet tavaszi árpa napraforgó

GK Bétadur (durum) kukorica

MV Palotás őszi búza

GK Miska őszi búza

GK Petur kukorica

MV Makaróni (durum) kukorica

Quebon őszi búza

Quebon kukorica

Érési sorrend (a koraiaktól a késeiek felé) DON-tartalom és szemfertőzöttség meghatározása: Minerág Kft. (hivatalos módszer szerint)

5

A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! Stresszhelyzetben a Fusarium-gombák kevesebb toxint termelnek A Fusarium-gombákat érő környezeti stressz – akár élettelen, akár élő tényezők okozzák – befolyásolja a mikotoxinképződést. Stresszhelyzetben a gombák, ha nagyobb tömegben is vannak jelen (súlyos a kalász- vagy szemfertőzöttség), kevesebb toxint termelnek. Ha viszont kedvezőek számukra a körülmények, alacsonyabb kalász- vagy szemfertőzöttség mellett is több gombatoxin képződhet. A levélbetegségek (rozsdák, pirenofórás és szeptóriás levélfoltosság, lisztharmat) kórokozóinak föllépése következtében a növény anyagcseréje megváltozik: fokozódik a párologtatás (különösen rozsdafertőzésnél), a légzés fölgyorsul, a tápanyagok a beteg levélszövetekben földúsulnak, a szemekbe egyre kevesebb áramlik belőlük. A szemeket fertőző Fusarium-gombák így egyre kevesebb tápanyaghoz jutnak, élettevékenységük lelassul, kevesebb toxint tudnak termelni. A levélbetegségek elleni hatékony védekezéssel javulhatnak a kalászt fertőző Fusarium-gombák életkörülményei (ha a védekezés ellenük nem célzott). Minél hatékonyabb a lombvédelem, annál kevésbé fog csökkenni a szemek DON-tartalma. 4. ábra A vörösrozsda-fertőzöttség, a termésátlag és a DON-tartalom közti kapcsolat Szekszárd, 2010. (Fajta: GK Miska) – Célirányos fuzáriózis elleni beavatkozás nélkül DON (mg/kg) DON termésátlag rozsdafertőzöttség kalászfuzáriózis-fertőzöttség

5,0 4,0

Fertőzöttség (%) Termésátlag (q/ha) 100

80

3,0

60

2,0

40

1,0

20 0

0,0 Azol 2, majd Strobi 1, Strobi 2, Strobi 3. majd Azol 1. majd Azol 3.

Azol 2.

Strobi 2.

Strobi 1.

Azol 1.

DON-meghatározás: Minerág Kft. (hivatalos módszer szerint)

6

Kezeletlen kontroll

5. ábra A pirenofóra-fertőzöttség, a termésátlag és a DON-tartalom közti kapcsolat Szekszárd, 2010. (Fajta: Quebon) – Védekezés: Kalászolás kezdetén (BBCH 51) DON termésátlag pirenofóra-fertőzöttség

DON (mg/kg)

Strobi 4.

Strobi 3.

Azol 4.

Azol 3.

Strobi 2.

Azol 2.

Pirenofóra-fertőzöttség (%) és termésátlag (q/ha)

Strobi 1.

Azol 1.

Kezeletlen kontroll


A levélbetegségek okozta fertőzöttség növekedésével azonban nemcsak a termés DON-tartalma, hanem mennyisége is csökken, beltartalmi mutatói romlanak. A termésveszteség és minőségromlás pedig sokszorta nagyobb gazdasági kárt okozhat, mint ami haszna a nagyobb lombfertőzöttségből adódó DON-csökkenésnek lehet. A termésveszteség útján elérhető toxincsökkentésnek ezért nincs semmi értelme. Az állományvédelem elsődleges célja mindig az adott megoldásból kihozható legnagyobb termés elérése kell, hogy legyen. Úgy kell megvédenünk a búzát a levélbetegségektől, hogy a termésből semmi ne vesszen kárba.

7

A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! DON-csökkentés fizikai tisztítással A fuzáriummal fertőzött szemek eltávolítására az első lehetőség betakarításkor adódik. Mivel a beteg szemek apróbbak és könnyebbek az egészségeseknél, egy részüket a kombájnból kiáramló levegő eltávolítja, vagyis nem a magtartályba, hanem a talajra kerülnek. A betakarított terményből fizikai eljárásokkal (szeleltetés, rostálás) távolítható el a beteg szemek egy része, és ezzel – természetesen – a DON-tartalom is csökken. Egyértelmű megoldást azonban ez az eljárás nem mindig ad, mivel méreganyagok nemcsak a szemmel láthatóan beteg, hanem a látszólag egészséges szemekben is lehetnek. Másrészt azokat a szemeket is eltávolíthatjuk, amelyek nem a fuzáriumfertőzés, hanem más okok (levélbetegségek károsítása, hőség miatti megszorulás stb.) miatt lettek apróbbak. 2010. évi vizsgálataink szerint a rostálással elért átlagos DON-csökkentés 32,5%os volt. Az eljárás azonban jelentős (35% körüli) mennyiségi veszteséggel járt, mivel a vörösrozsda és a levélfoltosságok járványos föllépése miatt sok szem nem tudott teljesen kifejlődni. 6. ábra A DON-tartalom csökkentése fizikai tisztítással (átrostálás a 2,5 mm hasítószélességű rostán) Szekszárd, 2010. DON-csökkenés (%)

Mennyiségi veszteség a rostálás következtében (%) A vizsgálatot végezte: Minerág Kft. akkreditált laboratóriuma

8

Az Osiris® A kalászfuzáriózis elleni védekezés leghatékonyabb gombaölő szerei az azolok, melyek csoportjába számos hatóanyag tartozik. Ezek a hatóanyagok azonban nem egyforma hatékonyságúak a fuzáriózis ellen: vannak köztük erősebbek, gyengébbek és szinte teljesen hatástalanok is. Az Osiris mindkét hatóanyaga, a metkonazol és az epoxikonazol is a legerősebbek közé tartozik, együttesen pedig kiugróan hatékony párost alkotnak.

Standard

Osiris®

Az Osiris a kipermetezés után összefüggő Összefüggő filmréteg a növény felületén filmréteget képez a levél és kalász felületén, Lakkszerű bevonat azokat lakkszerűen bevonja. Kombinálni más nedvesítő- vagy tapadásfokozó szerekkel teljesen fölösleges, az a hatékonyságát javítani biztosan nem fogja. Az Osiris szisztemikus hatóanyagai gyorsan áthatolnak a pelyván, és a magkezdeményeket is védik. A levelekben egyenletesen eloszlanak, s olyan részekre is eljutnak, amelyeket a permetlé nem ért el. Hatóanyagok: Formuláció: Hatáskifejtés helye: Hatásmód: Engedélyezett kultúrák: Hatásspektrum: Engedélyezett dózis:

37,5 g/l epoxikonazol, 27,5 g/l metkonazol** Emulziókoncentrárum (EC) szisztemikus Preventív, kuratív, eradikatív Kalászosok (búza, árpa, tritikálé, rozs és zab) kalászfuzáriózis, lisztharmat, rozsda, szeptóriás levélés pelyvabarnulás, csíkos-, hálózatos- és fahéjbarna (pirenofórás) levélfoltosság 2,0 – 3,0 l/ha

**1 liter Tango Star 84 g epoxikonazolt (és 250 g fenpropimorfot), 1 liter Caramba 60 g metkonazolt tartalmaz. Forgalmazási kategória: II. Vízi szervezetekre közepesen veszélyes. Méhekre való veszélyesség: nem jelölésköteles. Tűzveszélyességi besorolás: nem jelölésköteles. Veszélyjelek: környezeti veszély [N], ártalmas[ Xn ].

9

A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! Egyedülálló hatékonyság kalászon, szemen és a DON ellen is Az Osiris a fuzáriumos kalász- és szemfertőzöttség ellen, valamint a DON-tartalom mérséklésében is hatékonyabb, mint a versenytársai. 7. ábra Teljes virágzásban kijuttatott gombaölő szerek kalászfuzáriózis elleni hatékonysága az Osiris-éhez viszonyítva durumbúzában Szekszárd, 2010 (GK Bétadur fajta) Hatékonyság az Osiris-éhez viszonyítva (%)

Osiris

Standard 1.

Kalászfertőzöttség elleni hatékonyság Szemfertőzöttség elleni hatékonyság DON-tartalom csökkentése

Standard 2.

Standard 3.

Standard 4.

Standard 5.

DON-tartalom és szemfertőzöttség meghatározása: Minerág Kft. (hivatalos módszer szerint)

Az Osiris különösen hatékony a mesterséges fertőzéssel beállított kísérletekben, ahol ismert a fertőzés időpontja és a fölhasznált kórokozók fertőzőképessége, a kalászok permetezése pedig nagy lémennyiséggel (500 l/ha) és szinte tökéletes fedettséggel történik. Ilyenkor a kalászokon alig lehet beteg felületet találni (lásd a 8.ábrán).

10

8. ábra A z Osiris kalászfúzáriózis elleni hatékonysága őszi búzában, mesterséges fertőzés mellett Szeged, 2009. (3 fajta [GK Békés, GK Miska, GK Petur] átlaga) 4

3,01

Kalászfertőzöttség (%) Szemfertőzöttség (%) DON-tartalom (mg/kg)

3,21

3

2,03 2

1

0,23 0

Kezeletlen kontroll

0,41

nincs adat

Caramba 1,5 l/ha

0,01

0,26

0,18

Osiris 2,0 l/ha

Dr. Mesterházy Ákos (Gabonatermesztési Kutató Kht, Szeged) mérései alapján

DON-csökkentésben az élen jár Az Osiris természetes körülmények között is rendkívül hatékony a kalászfuzáriózis ellen, mikor nem tudjuk előre a fertőzések pontos idejét, nem ismerjük a kórokozók patogenitását, és a gazdaságokban alkalmazott permetezéstechnikákkal dolgozunk. Az Osiris a legfontosabb mutató, a toxincsökkentés terén is az élen jár. Jól időzített védekezéssel még kritikus helyzetekben is képes a termény DON-tartalmát az előírt határérték alá csökkenteni. 9. ábra Fuzáriózis elleni gombaölő szerek DON-csökkentő hatása durumbúzában Hódmezővásárhely, 2008. (GK Bétadur fajta)

Hatékonyság (%)

DON (mg/kg)

DON hatékonyság

Kezeletlen kontroll

Standard 1. Standard 2. Standard 3. Standard 4. 0,5 l/ha 1,0 l/ha 0,8 l/ha 1,0 l/ha

Caramba 1,2 l/ha

Osiris 3,0 l/ha

A kísérletet végezte: Agrofil Kft.; DON-tartalom meghatározása: Minerág Kft. (hivatalos módszer szerint)

11

A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! A dózis megválasztása Az Osiris már 2 l/ha-os adagban kimagasló hatékonysággal csökkenti a DONszintet. Kritikus helyzetben, mikor a DON-tartalom lehető legkisebbre csökkentése (minimalizálása) a cél, magasabb adag (2,5-3,0 l/ha) alkalmazása lehet indokolt. Ezzel akár 90%-os hatékonyság is elérhető lehet természetes körülmények között. 10. ábra O siris különböző dózisainak hatása a DON-tartalomra durumbúzában Szekszárd, 2008. (MV Makaróni fajta)

DON (mg/kg)

Hatékonyság (%) DON hatékonyság

Kezeletlen kontroll

Standard 1,0 l/ha

Caramba 1,5 l/ha

Osiris 2,0 l/ha

DON-tartalom meghatározása: Minerág Kft. (hivatalos módszer szerint)

12

Osiris 3,0 l/ha

A teljes virágzásban végzett védekezéssel minimalizálható a DON A DON-csökkentés szempontjából a kalászolás előtt végzett védekezés hatástalan. Ahogy a kalász kezd kibújni (BBCH 51), úgy lesz egyre eredményesebb. Teljes virágzásban (BBCH 65) éri el a hatékonyság a maximumot, majd a virágzás vége (BBCH 69) felé ismét fokozatosan, a virágzás után pedig már rohamosan csökken. Az optimális beavatkozási időpont tehát teljes virágzásban van. Ezt kell megcéloznunk, ami a gyakorlatban nem könnyű, hiszen mindössze néhány napról van szó. Korábbra, tehát például virágzás kezdetére (BBCH 61) tenni a védekezést még akkor sem érdemes, ha ezt egyébként az időjárás indokolná (csapadékzóna érkezése várható). A virágzás elején végzett védekezés ugyanis a legjobb esetben is csak fele olyan hatékony a DON-tartalom csökkentésében, mint a teljes virágzásban, azaz mintegy 6-7 nappal később végzett. Jobban járunk, ha inkább pár napot késünk az optimális időponthoz (teljes virágzás) képest, mivel a virágzás vége felé kisebb mértékben csökken a védekezés hatékonysága, mint az ellenkező irányban, a virágzás kezdete felé. Itt, persze, fontolóra kell venni azt is, hogy egyáltalán el tudjuk-e végezni a beavatkozást, mert az Osiris kijuttatása csak a virágzás végéig engedélyezett. 11. ábra O siris-kezelés időzítésének hatása a DON-tartalomra durumbúzában Szekszárd, 2010. (MV Makaróni fajta) DON (mg/kg)

Kezeletlen kontroll

Hatékonyság (%)

DON hatékonyság

Osiris 3l/ha BBCH 30







13

A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! 12. ábra A fuzáriózis elleni időzítésben a növényfejlettség szerepe nagyobb, mint az időjárásé Szekszárd, 2010. (MV Makaróni fajta) Csapadékmennyiség (mm) Hatékonyság (%) csapadék DON elleni hatékonyság

május

június


Levélbetegségek ellen is hatékonyabb más azol-kombinációknál Az őszi búza levélbetegségei közül hazánkban a legnagyobb károkat a vörösrozsda okozza. Gyakori és sokszor jelentős kárral jár a pirenofórás levélfoltosság s néha a lisztharmat föllépése is. Olyan években pedig, mikor csapadékos a tavasz, a szeptóriás levélfoltosság is elterebélyesedhet.

14

Az Osiris valamennyi fontos levélbetegség ellen sikeresen használható. Hatékonysága és hatástartama meghaladja a hasonló, 2-3 hatóanyagból álló azol-kombinációkét. Ennek eredménye lesz a nagyobb zöldfelület és végeredményben a nagyobb termés. Járványhelyzetekben az Osiris-szel kezelt búza szignifikánsan több termést ad, mint más azol-kombinációkkal végzett kezelések. 13. ábra Kalászfuzáriózis elleni készítmények levélbetegségek elleni és termésnövelő hatása őszi búzában Szekszárd, 2010 (GK Élet, kisparcella, 4 ismétlés) termésátlag szeptória pirenofóra

Termésátlag (t/ha)

Kezeletlen kontroll

Standard 1. 1,0 l/ha



lisztharmat vörösrozsda tjeséréskor vörösrozsda viaszéréskor



Fertőzöttség mértéke (%)

Osiris 2,5 l/ha

Védekezés: kalászhányás kezdetén (BBCH 51) *Szignifikáns differencia. Az ezt meghaladó különbségeket az egyes oszlopokban más-más betűk jelzik. Azonos betű esetén nem szignifikáns a különbség.

15

A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! 14. ábra Kalászfuzáriózis elleni készítmények zöldfelületés termésnövelő hatása őszi búzában Szekszárd, 2010 (GK Élet, kisparcella, 4 ismétlés) A mérőhengerekben 0,5 m2 termése, fölöttük a viaszéréskori zöldfelületet fotói láthatók

2,01 t/ha

2,92 t/ha

3,62 t/ha

3,83 t/ha

4,21 t/ha

4,35 t/ha

5,22 t/ha

Kezeletlen kontroll






Osiris 2,5 l/ha

Védekezés: kalászhányás kezdetén (BBCH 51)

A termésmaximalizálás és a DON-minimalizálás egy védekezéssel nem oldható meg A termésveszteséget nagyrészt a levélbetegségek okozzák, a mikotoxinokat pedig a Fusarium-gombák termelik. Egyszeri védekezés esetén a levélbetegségek elhárításának kalászolás kezdetén (BBCH 51), a DON-tartalom minimalizálásának pedig teljes virágzásban van az optimális időpontja. Mivel ez a két időpont nem esik egybe, hanem köztük 14-16 nap eltérés van, a levélbetegségek maradéktalan elhárításából adódó termésmaximalizálást és a DON-minimalizálást nem lehet egyetlen védekezéssel megoldani. Ha mindkét szempontot fontosnak tartjuk, azaz úgy szeretnénk elérni a lehető legnagyobb termést, hogy közben a DON-tartalom a lehető legkisebb legyen, ahhoz legalább két alkalommal kell védekezni.

16

Köztes megoldást (pl. virágzás kezdeti védekezés) nem érdemes választani, mert akkor egyik elvárás sem teljesül. Mivel a növényállományt a tenyészidőszak során általában többféle levélbetegség kórokozója is fertőzi, és e kórokozók fölszaporodási időszaka nem esik egybe, valamennyit tökéletesen elhárítani, vagyis a termést abszolút értelemben is maximalizálni egyetlen védekezéssel nem lehet. Ehhez ugyancsak kétszeri védekezésre van szükség. 15. ábra Egyszeri védekezés időzítésének jelentősége a terméshozam és a DON-szint alakulása szempontjából A védekezés termésnövelő és DON-csökkentő hatása Termésmaximum

DON-minimum DON elleni hatás teméshozam

Védekezési időpont a BBHC-skálán

17


Technológiai javaslataink Az átlagos termesztési szinten Ha elsődleges célunk egy gazdaságos termésmentés, vagyis az egy védekezéssel elérhető maximális levélbetegség elleni védettség, akkor a Tango Start juttassuk ki 1,0 l/ha-os adagban a kalászolás elején (BBCH 51-55). E védekezéssel a fuzáriumos kalász- és szemfertőzöttség is jelentősen mérsékelhető, de a DON-szint – az optimális időponthoz képest jóval korábbi kijuttatás miatt – még számottevően nem csökken. Ha a DON-szint minimalizálása az elsődleges célunk, akkor az Osiris-t használjuk 2,0 l/ha-os adagban a teljes virágzás idején (BBCH 65-[69]). A levélbetegségek elleni hatékonyság – az optimálisnál későbbi időpont miatt – már nem lesz teljes, de a termés nagy részét még így is megmenthetjük. Ha a levélbetegségek ellen és a DON-szint csökkentésében is a maximális hatékonyságot szeretnénk elérni, kétszeri védekezésre van szükség. Első lépésben a Tango Start juttassuk ki 1,0 l/ha-os adagban a zászlós levél kiterülésekor (BBCH 39), majd második lépésben, kb. 3-4 hét múlva, az Osiris-t (2,0 l/ha) a teljes virágzásban (BBCH 65-[69]).

Az intenzív termesztési szinten Ha a maximális termést célozzuk meg, mindenképpen kétszeri védekezésre, és ennek második lépéseként az Opera New használatára van szükség, melynek – túl a levélbetegségek elleni egyedülálló hatásán – élettani hatása is van. Az első lépés egy szárcsomós állapot (BBCH 31) és a zászlós levél megjelenése (BBCH 37) között az Inovis (1,0 l/ha) kijuttatása legyen, ami a korai levélbetegségek (különösképpen a lisztharmat) elhárításában jeleskedik. Az Opera New-t 1,5 l/ha-os adagban a kalászolás kezdete és a virágzás vége közti időszakban (BBCH 51-69) permetezzük ki. Ha cél a DON-szint jelentős csökkentése is, az Opera New-kezelést a teljes virágzásban (BBCH 65) végezzük el.

18

A DON-szint minimalizálása érdekében az Osiris-t használjuk 2-3 l/ha-os adagban a teljes virágzáskor (BBCH 65-[69]). Járványhelyzetben a magasabb dózis használata lehet indokolt. A termés és levélbetegségek elleni védelem maximalizálásának s egyben a DONszint minimalizálásának eszköze az a három lépésből álló csúcstechnológia, melynek első lépése az Inovis (1,0 l/ha) a szárba szökkenés (BBCH 31-37) idején. Másodikként az Opera New-t (1,5 l/ha) használjuk a kalászolás elején (BBCH 5155), végül pedig az Osiris-t (2-3 l/ha) a teljes virágzásban (BBCH 65-[69]). 16. ábra Minden termesztési szinten van megoldás

ÁTLAGOS SZINT

INTENZÍV SZINT Inovis 1,0 l/ha szárba szökkenéskor BBCH 31-37, majd Opera New 1,5 l/ha kalászolás–virágzás idején BBCH 51-69

Tango Star 1,0 l/ha kalászolás elején BBCH 51-55 Osiris 2,0 l/ha teljes virágzásban BBCH 65-(69)

Osiris 2,0-3,0 l/ha teljes virágzásban BBCH 65-(69)

Tango Star 1,0 l/ha zászlós levél kiterülésekor (BBCH 39), majd Osiris 2,0 l/ha teljes virágzásban

Maximális levélbetegség elleni védettség

Egyszeri beavatkozással elérhető maximális levélbetegség elleni védettség

Inovis 1,0 l/ha szárba szökkenéskor BBCH 31-37, majd Opera New 1,5 l/ha kalászolás elején BBCH 51-55, majd Osiris 2,0-3,0 l/ha teljes virágzásban

Levélfertőzés jelentős mérséklése

Maximális fuzáriózis elleni hatás, DON-minimalizálás

Fuzáriumfertőzöttség csökkentése

Termésmaximalizálás

Ez a kiadvány tájékoztató jellegű, nem tekinthető hivatalos szaktanácsadásnak. Nem szerepel benne az egyes készítményekre vonatkozó valamennyi betartandó előírás. Nem helyettesítheti a készítmények egyedül mérvadó, az engedélyező hatóság által kiadott engedélyokiratát, amelynek jogszabályban meghatározott előírásai kötelezően jelennek meg a termék csomagolóburkolatán is. Kérjük, termékeink felhasználása előtt olvassa el és kövesse a növényvédő szer csomagolásának címkéjén található felhasználási javaslatokat és biztonsági utasításokat.

19

Körzet

Megye

Regionális értékesítési szaktanácsadó

1.

Fejér és Komárom-Esztergom Győr-Moson-Sopron és Veszprém Vas

Lengyel Lajos 06-30-219-1717 Visi Zoltán 06-30-311-5596 Kruczler Veronika 06-30-992-4438 Németh Tamás 06-30-219-1827 Berkes Gábor 06-30-914-4560 Maros Péter 06-30-947-2398 Görgényi Imre 06-30-395-3414 Kutszegi László 06-30-558-3472 Mérai Imre 06-30-219-2004 Repcsin György 06-30-999-7931 Zana József 06-30-986-3943 Hárnási András 06-30-219-1872 Gyetvai Edina 06-30-495-6758 Horváth Ferenc 06-30-677-9900 Horváth Ferenc 06-30-677-9900 dr. Brózik Sándor 06-30-982-7967 Hangyel Attila 06-30-944-4810 dr. Brózik Sándor 06-30-982-7967 Hangyel Attila 06-30-944-4810 Lakatos Regina 06-30-483-1839 Mérai Imre 06-30-219-2004

2. 3. 4.

Zala és Somogy

5.

Tolna

6.

Baranya

7.

Bács-Kiskun

8.

Csongrád

9.

Békés

10.

Jász-Nagykun-Szolnok

11.

Hajdú-Bihar

12.

Szabolcs-Szatmár-Bereg

13.

Borsod-Abaúj-Zemplén 1. régió

14.

Borsod-Abaúj-Zemplén 2. régió és Heves

15.

Nógrád

16.

Pest

BASF Hungária Kft. Agrodivízió 1132 Budapest, Váci út 30. Telefon: (06 1) 250 97 00 Fax: (06 1) 250 97 09

www.agro.basf.hu

3

2

1

16

15

14

13

12

4

5

6

7

8

9

10

11

Megye

Regionális értékesítési vezető

Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom

Egresits József 06-30-932-6736

Tolna, Baranya, Zala, Somogy, Bács-Kiskun és Pest (szőlő és gyümölcs)

Óvári Gábor 06-30-951-2834

Csongrád, Békés, Bács-Kiskun és Pest (szántó)

Pál Bertalan 06-30-952-0646

Szabolcs-Szatmár-Bereg, Imre László Hajdú-Bihar, Nógrád, 06-30-951-2831 Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves

Szántóföldi kultúrák

Szőlő és gyümölcsösök

Természetfölötti erő. A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető!

Recommend Documents