24.
TERMÉSZETBARÁT Kolozsvár,
Június 16-a II 1848.
Harmadik év
T l R T l L O i T I : A villany és növénytenyészés közti viszony. — Gazdaságos gyümölcsszáritó. — A sajtnyű. A közönséges bolha (Pulex irritus). — Tárcza.
A villany és növénytenyészés közti viszony. Azon rettenetes s mégis bámulandó szép tü neményeknek, melyek a terhes fellegeken v i l á
vizsgálatok után bébizonyosult, miszerint a n ö vények tenyészésök alatt szakadatlanul villanyt vesznek fel a levegőből, még pedig mindig kü lönböző menynyiségü
positiv villanyt; bébizo
golva irják le útjokat, melyek háborút látszanak
nyosult, hogy a növények s a bennök kerengő
folytatni ég és föld ellen, az emberek csak rom
nedv
boló tulajdoságot szoktak tulajdonítani;
anyagot és hogy ezen tulajdonságukat a legna
köveket és villámokat nagyobbára hatalmáról ismerik az emberek;
a meny
csak
lesújtó
és igen kevés
azok száma, kik azok jótékony befolyásairól is meg vannak győződve.
A
természet
fenséges
volta, a teremtői bölcseség végetlensége abban nyilatkozik legdicsőbb fényben,
éppen
hogy itt
a legnagyobb erélylyel szívják bé
gyobb valószínűséggel életerejöknek tik. A növények
sok
ezen
köszönhe
hegyes végekkel birnak,
melyek
a hajcsövek
által
nedvvel
öszszeköltetésben
vezető képességgel birnak;
kapcsolatba vannak, ezen
és
hozott nagy
következtetés
igazságáról legott meggyőződünk, ha a villanyos
az enyészet és létesülés, az élet és halál, a rom
erőmű
bolás és életadás egymást szükségképp
feltéte
növényeket tartunk. Mivel tehát a növényeknek
kapcsolatban
csak a nedve bir villanyvezetö képességgel, ez
lezik,
egymással
a
legszorosabb
közelébe, vagy
annak vezetőjéhez élő
állanak. Azon villám, mely a hatalmas és csak
által a növényeknek villanyra gyakorlott
nem örök életre számító tölgyet porba sújtja, a
lyása öszpontosul, miért a növényszárak, a levelek,
legerőteljesebb organicus életet is kioltja,
más
s más éles és helyes létmüvei a növényeknek a
felől sok ezer életet serkent gyorsabb lüktetés
villanyos folyamra szükségképp igen nagy vonzó
re, számos
befolyást gyakorolnak.
teremtményekkel
érezteti jótékony
hatását.
ugy szólva
Igaz ugyan, hogy bizo
nyos tényekből kiindulva,
Hogy az állati testben
a villany az
egy kézre játszik,
hogy
élettel
befolyása
a hegyes érczeket a
legjobb villanyvezetőknek tartják de ezen nézetre
befo
az
emberek,
csak azon körülmény vezette,
által a fennmaradást hatalmason támogatja, ez rég
hogy a természetvizsgálók kísérleteiket nagyob
óta tudva van. A z újabb korbeli nyomozódások-
bára csak az életnélküli tárgyakra
nak, gondos fürkészeknek
ki, laz életteljes dolgokat pedig nem igen tették
fényre hozni, miszerint
sikerült a
azt is
titokteljes
nap
villanyos
terjesztették
e tekintetben kísérlet tárgyává. Ha egy fris n ö
erő a növénytenyészésben is szintoly fontos s z e
vénylevelet
repet játszik, mint az állati életben.
szerre, akár pedig válogatva viszünk
A növénytenyészésre
vonatkozólag,
pontos
és
lanyos erőmű
egy hegyes erezet, közelébe, legott
akár e g y egy v i l
meggyőződünk 24
372
371
Gazdaságos gyümölcsszaritó.
hogy a növényiével nagyobb távolságról vonza a villanyt mint a hegyes érez, tehát jobb v i l
Ma holnap beköszönt azon idő, mely nyári
lanyvezető, mint emez. A fák levele, finom bim
gyümölcscsel kedveskedik az élvezetnek. A ta
bókkal végződő ághegyeik ugy viselik magukat,
karékos gazda ebből télirevalót is igyekszik f é l
mint átalában minden elő hegyek;
re tenni magának.
a növények
Ez vagy főtt alakban ü v e
éles és körülszegélyezett ormói ( a levelek) fi
gekben Appert módja szerint történik,
nomabb vagy durvább éleikhez arányos villany
tehetősebbektől telik ki, vagy szárított alakban,
vonzó képességgel birnak, s együtt
mi sokkal közönségesebb.
a Ieghatá-
lyosabb érez villanyvezetőt is felülmúlják.
Egy
mi csak
A száritásnak legközönségesebb módja m e g y -
tövisbokor e tekintetben akármely villanyos k e
nél és cseresznyénél
rékkel versenyez, sőt ezt feljül is haladja. Ezek
légy igen bépiszkolja,
a napfény;
egyszersmind alkalmasabb is a levegőbeli villany
kerülnek. Kurtább idő alatt aszszik meg a g y ü
sok időbe,
és
a
edénybe
elvezetésére mint az érezböl készült ugy n e v e
mölcs
zett menynykő-fogók,
fér, ha béhammazni nem akarjuk, s mivel a k e
gőzölgő
nedvesség
minthogy
a belőlök e l -
gőzállapotánál
vezető képességének
fogva
ezek
kissebb akadályul szolgál,
sütökemenczékben;
de ezeket
de ezekbe is
kevés
nyérsütés ritkábban történik, hacsak ezután v e t jük azt bé, kevés
az
eredmény i s ;
ha
pedig
mint az érezrudakénak a rajok tapodó víz. Ha
számára külön füttetünk, több helyütt a fa árát
egy fris fű- vagy gabona-szálat egy villanynyal
sem éri fel, s ha nincs tapasztalt ember mellet
terhelt fiaskó
felső feléhez tartunk, ezt legott
kiüríti a nélkül, hogy a villany erejét beri test legkevésbé is érezné.
az
Szóval
em
minden
te, felpuffad s megég a gyümölcs, s haszon he lyett fáradságunk után csak kárt vallunk. A pa rasztok
füstön
szárítják
gyümölcseiket,
de
ez
kísérlet, melyet a növények éleivel és hegyei
csak paraszt gyomorhoz való, mert a jobb í z l é
vel teszünk, ezeknek villanyhozi magukviselete
sű ember
iránt felvilágosulandók,
kívánja.
a
legvilágosabban mu
tatja, hogy ezek minden ismeretes testek között a legerólyesebben vonzák magukhoz A
mondottak
után
könynyen
a villanyt. megérthetni,
az ily gyümölcsöt
bizonyoson
nem
Hol vagy sok a cselédség, vagy a gyümölcsszárítást a gazdáskodás egyik jövedelmező ágá vá tenni szándék,
ottan
egyik czélszerübb
gyü
miért találja a menynykő oly gyakran a magas ra emelkedő élöfákot, és miért nem jó az em
siknál ; a legczélszerübbre pedig a magyar k ö z
bernek és állatnak nehéz
ponti Gazd. Egyesület,
vagy égiháborus idő
Ebben
külön készitnek
mölcsszáritót.
a má
ha jól emlékezem,
már
évek előtt tán 30 aranyat tett ki jutalmul. Én
alkalmával fák alatt keresni menedéket. Láthatni továbbá azt is, miért tartják a szé
sem akkor, sem most
nem pályázok azért,
sőt
kelyek hasznosnak, az épületek közelében ma
a pályázásnak eredményéről
gasra emelkedő fákot növelni ? ők ugyanis hosz-
sítve, hanem elmondom azt, hogyan alkottam én
szas tapasztalásból azon hasznos és helyes ered
az eddigieknél czélszerübben az enyimet.
ményt merítették, támadható tűzvész,
hogy az ily fák nem csak a hanem a romboló menyny
kő vek ellen is háritóuí szolgálhatnak.
A minek
okát az emberi fürkésző ész hoszszas időbe k e
Itt Várad-Olasziban város kellő közepén
sem vagyok érte
egy jó nagy haszonbérben
kertet a
tartván, a
boltosoktól egy nagy szegzényt (ferslagot) v á sároltam, melynek hoszsza 5 láb,
mélysége 4,
rülő nyomozás után csak most találhatta ki, an
szélessége 3 láb — mind belső világában. E b
nak hasznosságát a gyakorlaton csüngő egysze
be egy alacsony
rű ember e tekintetben is már rég óta átlátta.
melynek lába
vaskemenczét
6 ujjnyi, testének
3 " , öszszesen hát 21 ujjnyi.
helyeztem bé, magassága 1'
A kemencze alatt
374
373 a szegzény belső részét az éghetés ellen sárral
nyen yibeti, másnak is kölcsönöztem. A z t ta
tapasztattam bé, hozzá 1 láb hoszszuságu nya
pasztalam azonban, hogy a szegzény
kat csináltottam,
pedig egy vaskö
átereszti a meleget, és igy minden gazdálkodás
mely a felállított szegzény
mellett keletinél több fogy fel a tüziszerből, a
hátuljához
nyököt készítettem,
hátdeszkájától csak 1 ' /
2
ujjnyira áll el, melyből
a füstvezető vascső kiemelkedik a szegzényből.
deszkája
gyümölcs pedig benne eleintén inkább főni, mint sülni, vagy aszni látszik.
bevagdaltattam,
Segítettem mind a kettőn. A szegzényt rag-
hogy a sárt megtarthassa, s békenettem sárral,
papirral (Pappendeckel) boritám be, apró s z e
Ezen cső mellett a hátdeszkát
hogy az meg ne gyuladhasson; ugy a cső tete
gekkel illesztvén azt a szegzényre. Ez
j e körül a deszkát,
szinte átmelegedett, de jóval később, s nem is
melyen a cső kiemelkedik
ugyan
a szegzényből; a kemencze torkát pedig s an
röppent el belőle anynyi meleg. A másik bajon
nak körületét tetejétől aljáig befalaztattam
tég
aval segítek, hogy az ajtó alyán egy lyukat fúr
lával. Erre egy faajtót alkalmaztam, melynek a l
tam, a vascső mellől pedig kivájattam azon anya
ja a falazás máíterjébe magának
got, melylyel azt a szegzény tetödeszkájánál kö^
ágyat ver, a
többi 3 széle pedig a szegzény deszkáinak é l é
röskörül
'/
re jól rá simul, melyet hozzá e g y horog még
volt az égés ellen. Kétségkívül e lyukon
4
ujjnyi
vastagságra
bémázoltattam sok
jobban szorítva tart. Minthogy tehát a kemencze
meleg röppent el a szegzényből; de mégis m e g
az 5 lábnyi magasságból 21 ujjnyit fogott el, a
nyertem azt buzsásan; mert a keresztül húzódó
kemencze felett pedig a rácsok fenekéig még 6
légvonal magával ragadván
ujjnyi tért hagytam üressen, maradt nekem még
gyümölcsszáritás
3' s 9 " üregem
hez, mint az előtt.
egyenes magasságban
ezen üreget, melybe én 10 fiókot
értvén
vagy rácsot
alkalmaztam egymás felett.
a vizes gőzöket, a
rövidebb idő alatt ment v é g
Leirom azonban a rácsnak egyéb szerkeze tét is, mert vele nem kevés volt veszödségem.
melye
Ezt közönségesen veszszőből fonni szokás. Mit
ket a szegzény belső két
oldalára szegeztem
nekem fontak, az idomtalan, ferde volt, s a'pöl-
fel.
3
Ezen rácsok rézpárkányokon ülnek, A párkány
vastagsága
/
4
hoszsza
czokon nem állhatott meg, majd hoszszabb lévén
a rácsok a
kelletinél, majd rövidebb. Én tehát deszkarámát,
ujjnyi,
majd a szegzény hátát
éri, bátor
szegzény hátdeszkájától
hat ujjnyira állanak el,
s bele nádat alkalmaztam.
De mégis nehezen
a 3 ujjnyi füstvezető vascső jó
kezelhetőnek, s idomtalannak találtam a 3 ' / láb
megférve a rácstól is 1 % ujjnyira távol legyen.
nyi széles, és 3' hoszszu rácsokat. Feleztem hát
hogy e térben
A rácsok magassága csak 2 ' / dig ' /
4
ujj hiával
2
ujj, hoszsza p e
3 láb, vagyis
oly hoszszu,
2
a szélességet, s egy helyett kettőt minden polczra, a deszka
csináltattam
vastagságának
csak
hogy a szegzénybe könynyen bele dugható l e
felét vévén rámának. Mindenikbe alól 5 deszka
gyen, de a párkányról se csuzhassék le. í g y én
szeletet csapoltattam a rámába oly formán, hogy
minden rácson 10 ' /
két deszkaszelet majd tövébe essék a ráma kur
2
négyszegláb területet, a 10
rácson pedig tiz anynyit, vagy
öszszesen majd
tább oldalának,
a 3 pedig egyenlő
távolságra
3 négyszeg ölnyi területet nyertem. Kétségkívül
közepett. Ezen szeleteknek szélességök e g y ujj
a szegzény lehet nagyobb, vagy sissebb,
nyi, vastagságuk fél ujjnyi,
mint
ki ezt azt alkalmazni jobbnak látja. Ezen alkotmány megyben egyszeri
megrakással
és cseresznyében
kielégité szükségemet, s
minthogy két erős szeg alá
két oldalról alkal
mazott rudakkal az egész gépet két ember köny
rámába, hogy aláfelé ki ne
s ugy eresztvék a eshessenek.
Hogy
pedig az oldaldeszkák se hulhassanak k i , a két kiírta végső deszka
az oldaldeszkába
mind két
végén fecskefark alakban vannak bevésve s r á szegezve. Most a nádat az ember megválasztja,
376
375 hogy egyenesek s hasonló vastagságúak
.legye
3
érik egymást a kemencze felett feljül,
alább
pedig
/
lábnyi ma
4
szinte
3
/
lábnyi
nek, bár a vékonyabb is elkülönözve s e g y b e
gasságon
rakva szinte használható;
végét az ember nem
távolságban kell a kemencze oldalától elállniok,
metszi el, egymás mellé
hogy tüzet ne kapjanak. Ezeknél a rácsok s z é
késsel,
hanem ollóval
beleilleszti a rácsba
3 vékony
deszkaszelettel,
lessége ne legyen több 2 lábnál, s alját
fonhatni
4
magassága
3
hol deszkaszelet alól is van, lenyomja, s e két
ujjnál,
veszszöből is. Ezek a
deszkaszeletet leszegzi, hogy a nádat e két desz
kemenczébe erős párkányokon csuszkáinak, m e
kaszelet 3 helyütt foglalja öszsze egymáshoz, s
lyek ugy alkalmazvák, hogy se jobbra, se bal
igy a rács kellő alakban készen van.
ra ne térhessenek ki egyenes vonalukból. Külső
Ezen rácsokban a hézag csak két ujjnyi ma gasságú,
mert
a nád,
s a keresztül eresztett
deszkájok 4 ujjnyi magas lehet, hogy a párkány szájára kivül ráfekhessenek,
s ellátvák légyenek
deszkaszeletek is helyet foglatnak el, de e mély
lefüggő vaskarikákkal,
ség untig
ki lehessen húzni azokat. A z alsóbb rácsok ter
elég
minden
gyümölcsfajnak;
megygy, szilva, cseresznye enynyi helyet
mert sem
hogy
ezek segítségével
mészetesen kurtábbak, minthogy a kemenczéig
foglal el egymás mellett, tetézni pedig nem szo
sem érhetnek.
kás két sornál vastagabban, a körtét, almát sze
aszhatik,
letekben rakjuk fel: Én száritok ugyan szőlőt is,
s áttehetni később a felső fiókokba, hol a m e
de akkor minden második racs kimarad, bár igy
leg mindig nagyobb foku. I g y az alsó üreg m e
10 rács helyett csak ötöt használhatok. A töpött
lege sem vész el haszontalan.
szőlő
ról meg nem kell feledkezni.
nem
ád ugyan tokai aszszuszőlöbort, de
mégis jobbat a szokottnál.
Ezekben
hanem
a gyümölcs meg sem
mégis felmelegedhetik bennök,
Szelelő lyukak
A hoszszu kemenczét füthetni gajjal, hasáb
Ki a szárítást nagyban kivánná űzni, az ily
fával, szalmával, vagy akármi csermelékkel. Füst
szegzény helyett téglából, vagy paticsból épít
je azonban ne a száján repüljön el, hanem
heti száritóját.
s szélessége
nak túlsó végén emelkedő vascsövön. I g y ennek
két ölnyi, alkalmasint minden kívánságnak meg
nagyobb részét a füst fogja melegitni, s l é g v o
felel; de lehet ennél kisebb nagyobb.
nal támadván benne, vidoran égend benne a tfi-
Ha ennek
hoszsza
Szándé
kom csak a czélszerü oktatásra figyelmeztetni a
ziszer, nem eresztvén ki száján
gazdát. Ily nagyobbszerüben
mi a szájnál
a
kemencze cse-
kitóduló
füsttel
an
a sok meleget, történni
szokott.
répkályhábol készül, s nyúljon el a szárító egész
Igy a kémény költsége is elenyészik, hanem e
hoszszában a fütő lyuktól az ellenkező hátfalig.
helyett a vascső az eresz alól egy könyök ál
Magassága lehet másfél lábnyi, de lábon álljon,
tal kikanyarul. Ennek végét szél ellen vaslemez
hogy melegítsen alólról is, az épület pedig alól
sapkaforma ellenzővel biztositni kell.
ki legyen deszkázva,
feljül
a padlás
vastagon
A z ily szárító
több
gazdasági
czélokra is
béagyagozva, hogy a meleget ne könynyen bo
használható. Mert benne télen tarthatni gyümöl
csássa át. A z épületet náddal, vagy más mivvel
csöt is,
fedhetni.
s a fagyás ellen nagy hidegben kissé
enyhíthetni is kevés tűzzel levegőjét. Berakhatni
A z ily épületnek azonban csak első és há
a méheket is, bár ennek
még kevesebb meleg
tulsó oldala lehet téglából, sőt az elsőnek a tűz
kell; mert melegben többet emésztvén,
veszély elhárítása kedvéért, legalább a kemen
kat kiüríthetnék idő előtt. Ezen esetre a kemen
cze szája körül igenis téglából kell emelkedni:
cze szája mellett a bémehetésre
jobb, és bal oldalának
kell hagyni. Ha nincs
csak alja lehet téglából;
éttáru-
még két ajtót
gyümölcs, a
rácsokban
mert ezen két oldal többi részét rácsok foglal
selyembogarat is tenyészthetni, kimosván annak
ják el, melyek a két ellenkező oldalról háttal
fenekét tisztításkor.
Ha ez sincs, apró marha is
378
377 melynek a jobb
nyűnem a sajton és túron kívül még a száraz
sziv kis meleget szerezni nem sajnálhat. Ez eset
kenyérben, gyümölcsben és egyebütt is előfor
ben a rácsok lyukai bedugandók
dul. Ha ezen nyüvet otthon akarnók
lehet nyáron
s télen benne,
( M . Gazd.)
s igy tovább.
Farkas Ferencz, hites jogvéd.
és vizsgálat tárgyává tenni, elébb mohát, fahé jat és lehullott levelet kell a szabadban nünk s ezeket fejér papírra
kell
A z ezeken elfogandó állatkákat
A sajt-nj ü.
nyomozás szed
kiterítenünk.
kis
bedugható
üveg csövekbe teszi az ember. Ha megakarnék
A nagyitócsö — microscop
—
az
ember
szeme előtt egész világát fedezte fel a csodák
tartani mézgaoszlattal üveglapocskákra ragaszt juk. A
molyok
csoportja,
melyekhez tartozik
egygyel
ezen állatka is — igen számos és néhány száz
több eszközt kapott a teremtő nagysága és böl—
fajokat foglal magában, melyek pontosabb isme
csesége bámulására. A nagyitócsö által
megta
retét nagyobbára az újabb kor nyomozásainak k ö
nulja az ember, miszerint a teremtő mindenha
szönhetni. Ezeknek soha sincs tagos testök, ha
tósága nincs csak bizonyos körre szorítva, hogy
nem az
a szem előtt Iáthatlan pontok
számtalan létmü-
műszereit kalánnemü alsó ajak zárja bé s csak
ves állatokkal vannak telve,
melyek valóságos
homlokcsápjai vannak szabadon. Rendesen öt ta
remekmüvei az istenségnek,
de melyekről mí
gúk van, melyeken eddigelé hétféle alakot v e t
alig tudunk többet, mint hogy léteznek. E czik-
tek észre. A z állatka lába is átalában hét tag
nak, s a gondolkodó ember ez
által
kecske egy nyünemnek van szánva, melyet mint hogy nagyobbára a sajtban tanyázik, sajtnyünek,
egy tömeggé van öszszeolvadva; evő
ból állanak, melyeket a természetvizsgálók kü lönböző nevekkel jelöltek.
a természetvizsgálók pedig Acarus Tiro-aak n e veznek. A puszta szemnek
ezen
kicsi mozgó pontnak látszik, mint
állatka
csak
valami g ő z -
gömböcske. Ha pedig nagyító csőt veszünk elé,
A közönséges bolha ( P u l e x irritus). Ezen állatkát minden ember ismeri;
de tán
s azzal vizsgáljuk, egy nyolcz lábu, ajkakkal és
nem mindenki tudja azt, hogy az számos válto
csápokkal, s a lábvégekre helyezett harang for
zásokon megyén át,
ma körmöcskékkel felruházott állatra
ismerünk.
gók, vagy bogarak; ugyanis a balha elébb egy
Alól és feljül kemény paizszsal fedett testét sok
kis tojás, azután e g y hoszszu gilisztanemü lárva,
merő és fejér szőr borítja,
mi ezen állatkának
ez után burokba font, tetszőleg életnélküli báb,
csodás külsőt kölcsönöz. G r a s A l b i n , ki é l e
végre pedig eléáll maga a balha. Ezen tárgyra
tében igen sokat foglalkozott a nyüvekkel, e g y
vonatkozólag egy természetvizsgáló következő
kor egy sajtnyüvet nagyító üveg közé zárt, hol
leg ír: Midőn a mult nyáron egy kis rovar é p
az minden táplálék nélkül hét hónapig élt. Ez itt
pen oly helyre esett le könyvtárom
éppen ugy, mint a pillan
talajzatára,
szakadatlanul mozgásban volt, s ha a napra k i
hol kutyám szokott fekünni lábaimnál, hogy a
tették számtalan sokat szaparitott.
rovarát megkaphassam,
dögleni látszott,
Végre meg-
de kis testéből újból
egy új
a port egy ecsettel f e
jér papírra seprettem. Eképp megtanáltam r o v a
életteljes lény származott. Megdöglése után az
romat s vele együtt tanáltam
első nap testének fejér szine veressé változott,
jér gilisztanemü lárvákot is, melyeket legott a
a kis váz elszáradott, mint szokott a selyembo gár burokja, tizenkét nap múlva pedig egy kis légy lett belőle, oly nagyságú
mint volt maga
a nyű, mely azonban csak tíz napig élt. Ezen
számos kicsi, fe-r
közönséges balha lárváinak ismertem meg. Ezen felfedezés nekem igen jól esett,
minthogy már
rég óhajtottam ezen lárvák testszerkezetét,
kü
lönösen pedig szájuk formáját vizsgálat alá venni.
380
379 A nő balha mintegy tizenkét fejér, nyálkás, tojáskerek alakú tojást
tojik, melyek az
állat
nak, minthogy tojásaik mellett számtalan kis f e kete szemecskéket talált, melyek vizben teljesen
nagyságához képest meglehetős nagyok. A lár
feloszlottak, természetvizsgálónk ellenben
vák nyárban 5—6 napra kelnek ki. Ezek k e z
véleményben van, hogy azon szőrrel, gyapjúval
detben fejérek, később
vagy tollal táplálkoznak, melyek az oly helye
világos piros színezetet
kapnak, hátukon sötétebb csík vonul végig, mi
ken szoktak lenni,
a hátgerinczet jelöli, hoszszak és vékonyak, tes-
melyekben balha szokott lenni.
tök
13
részből
vékonyulnak s
áll,
állatok
mulatnak,
melyek a fő felé meg
oldalaikon erős szőrökkel van
nak megrakva. Nincs lábuk s mind e mellett is nagy sebességgel tudnak mászni,
száj részei s a test vége magamozgatásra szol darabig
mozdulatlanul
T Á R G Z A .
minthogy a
gálnak. Ha megzavarják kigyó módjára huzódnak,
hol azon
azon
öszsze-
maradnak, s
eképp a vizsgáló elől eltűnnek. A fejők
kicsi,
Honithea.
A chinai thea minden pótló
szerei közt az e p e r l e v é l a legjobb, legegésségesebb s egyszersmind a valódi theához l e g hasonlóbb izü. E végre az erdei eper
(Fragaria
csúpalaku, két csáppal felruházott, melyek tet-
vesca) leveleit tavaszszal midőn fejleni kezde
szőleg két tagból állanak, ezek közül
nek, s még öszszelapulva vannak, gyűjti bé az
az
alsó
igen rövid, a felső pedig egy szőrrel végződik.
ember,
A szájok
álból
edényekben szárazon tartja. E g y természetvizs
melyek gyengén meghajlott f o -
gáló azt tapasztalta, hogy a sziklás vagy poron-
két szélyes, barna, szarunemü
van kiállítva, gacskákkal
végződnek, a száj alsó része nagy
árnyékban
dos helyeken
és
megszárasztja
s jól bezárt
a verőfényen termett levelek
húsnemü, két osztálylyal biró ajakból á l l , mely
sokkal jobb theát adnak, mint az olyak, melyek
két kicsi csáppal bír. A fején oldalvást két kis
nedves és árnyékos helyen nőttek. Még hason
kinövést is vettem észre, melyek a szemek l e
lóbb izü lesz az eperlevél theája a valódi thea
hetnek. A test végtagján két kis tövisnemü he-
fűjéhez, ha ebből keveset közibe elegyít az em
gyecske van,
menésre
ber amannak, hogy valódi izét eképp megkapja,
később bábbá v á l
vagy pedig ha kevés vaníliát vagy fahéjat tesz
melyek kétségkívül
szolgálnak. A kinőtt lárvák
a
toznak, miután eledelök megmaradt részét
föle
mésztették. Minden bábjaim selyemnemü burokba fonták magukat,
mely belől fejér, kivül zöld s
többnyire porral van borítva. R ö s s e l lítja, hogy némely lárvák toznak bábbá.
azt ál
burok nélkül is vál
A burokba font bábnak sok ha
sonlatossága van a bolhához, azon különbséggel, hogy a lábai éppen nek ki
a test oldala mellett fejle
s hogy az állatka vékony bőröcskébe
van zárva, még pedig minden tagja másba. Ma ga a báb teljesen munkátlan, de mihelyt utolsó átváltozásának pillanata elkövetkezik, kiterjeszti tagjait, bőrét levetkezi és teljesen
kiképződött
nek közibe. TERMÉKKÉN MAGYARHONBAN.
A d l e r , selmeczi bányahivatalos, nem rég kime rítő tudósítást közlött
a bécsi természetvizsgálókkal a
K a i in ka körül (Véglestöl
nem meszsze Zolyomme-
gyében) eléjövő t e r m é k k ó n r ö l .
Ezen az ásványtu
dósok előtt a Haurit felfödözéseért is érdekes környé ken a termékkénre vaskő utáni munkálat közben v é letlenül bukkantak, eleinte kevés figyeldmre méltatták, s csak az akkori bányagróf S v á j c e r
és
bányataná
csos Wisner vizsgálatai után érdeklődtek inkább irán ta. Rendesen szilárdult agyaggömbökben, kovagtuskokban (Quarzstöcken),
melyeken minden irányban átvo
nul, és gipszben jön elé. Haidinger ezen eléjövést e g y szerűen abból magyarázza,
hogy a kalinkai
telepek
bolhává változik. A lárva táplálkozásáról külön
hoszszu időn keresztül valamely solfatara, lassanként
böző nézetei vannak
enyészett vulkáni mozgalmak színhelye valának, miként
D e F r a n c é azt hitte,
a
természetvizsgálóknak. hogy vérrel táplálkoz-
Islandban mái napon is történik.
382
381 A
dulván, ezt súgá fülébe: „ E z a Forster — mint hal
SOKSZAVU RIGÓ.
lottam egy alapos tudós ember, de ugyan goromba Az Amerika melegebb vidékein lakó s o k s z a v u r i g ó (Turdus
polyglottus),
batykó." — Ide szinte
mind két részre alkalmazhatni
mint neve is mutatja, l e g
ama régi latin mondást: „Simplex veri sigillum" me
inkább azon tulajdonáról ismeretes, hogy más madarak
lyet Lessing igy fordított: Etwas weniger wáre mehr"
sőt a többi állatok hangjait is bámulandó ügyességgel
(valamivel kevesebb több lett volna).
képes utánozni. Némely természetvizsgálók szerint min den érdeme is csak ezen majmoló compilatorságban áll és eredeti dallamra
nincs
újabb
megczáfolnak:
tapasztalatok
tehetsége; mit egyébiránt a
sokszavu rigó
A z UTASOK ÉS KUTYÁK.
Már Homeros is említi „Odissea-"ja 14-ik éne kében, hogy az idegen, mikor kutyák
megtámadják,
ugyanis sajátságos és a csalogányéhoz sokban hasonló
lecsillapíthatja dühöket ha a földre ül. Görögországban
hangokra és dallamokra is bir képességgel.
mái napig is próbált óvószer, s nálunk is átalános nép
G o s s e madártudós
czimü
hiedelem, hogy a földre ülés által a kutyák felhagynak
leles munkájában némi jellemző vonásokat közöl ezen
támadásaikkal. Göröghonban tömérdek a kutya és any-
nevezetes madárról,
nyira vadak, hogy a gyalog utasok sokszor ki vannak
tenyész.
„Birás
of Jamaica"
mely Jamaicában nagy számmal
Míg e madarak
íiokák, tartózkodásuk helye
a veszélynek téve. Egy angol beszéli, hogy ö egy agg
nem lehet titok, mert kellemetlen, félig sziszegő, félig
juhász
sipoló hangjok a gyakorlatlan torokból egész nap meg
komondoroknak; de a j ó öreg elűzvén kutyáit, kuny
nem szűnik. Ezen egész idő alatt a szülék rendkívül
hójába
vigyázók és bátrak. Ha pajkos gyermekek vagy tanol-
legjobb ilyen esetben
ni vágyó természetbúvárok
míg valaki j ő , ki a kutyákat ismeri; a védfegyvert ma
közelednek kis
családjok
segítsége nélkül
áldozata lett volna a dühös
vitte utasunkot. — A juhász az embernek
tanácsa szerint
megállani, leülni,
felé, ágról ágra szökdécselnek a legnagyobb aggodal
ga mellé tévén, a kutyák körüle telepednek,
mak között, lesve miben járnak a háborgatok; a szár
nyugton marad,
nyas látogatókat ellenben, ha nincsenek is rosz szán
feláll s tovább akar menni, a kutyák is viszont m e g
dékkal s ha még oly nagyok is — rettenthetlen
támadják.
vak
s míg ő
a kutyák is példáját követik, de ha
merőséggel elűzik. A disznók legnagyobb ellenségei a mí sokszavu rigónknak; ezeket az ottani lakósok ren desen rothadt
vagy
fonynyatt
narancscsal
táplálják,
melyeket estvénként a fákról leráznak; miért is a disz nók csakhamar rászoknak
a narancsfák alá seregelni,
várva hogy kedvező szél meglendítse az ágakat. A mí rigónk ezen fölboszankodva, sebesen lecsap
és egész
hatalommal kopácsolni kezdi csőrével a disznót; ez azonban a megtámadás okát nem sejtve,
Egy beszélgető társaságban előfordulván az, hogy a megfagyott embernek
fölelevenitésére legelső mód
volna azt rögtön hóval betakarni: fölszólala ZZ ur fon tos kérdésivel, igy szólván: Jól van, uraim, de hátha ezen szerencsétlenség nyárban történnék,
honnan l e
hetne mindjárt havat k a p n i ? . . . .
sőt a kelle
mes vakarásnak örvendve, egész kényelemmel leheve redik s a madár felé fordul, hogy
a kopácsolást an-
nálinkább élvezhesse. A bohó madár ez által még na gyobb dühbe jön
s még keményebben dolgozik,
de
evei csak élvezetét növeli kéretlen vendégének, ugy hogy végre is kétségbe esve
föl kell hagyni táma
dásával.
VASÁRNAPI ÚJSÁG: ikj folyam. Lapunk 1848. év második felére régi s z e l
A hires természetbúvár
ós világhajókázó F o r -
s t e r (azidösbb) egykor nagy Fridriknek bémutattatván:
lemében, de új és bővített alakban jelenend meg; Szelleméről
mit mondjunk,
mit olvasói 14
a maga természetes egyszerű módja szerint ezt mon
év óta ne tudnának ? Ismételjük-é, hogy az a
da e királynak:
jogos szabadság szelleme volt? N e m ; hiszen b e
„Sir! valóban mondom,
sok utazá-
semban már láttam öt királyt: hármat vadat, kettőt szelídet, de olyant, mint felséged, egyet sem. — Fridrik a mellette volt státustanácsnok H e i n i t z felé
for
csületességét csak az bizonygatja, kinek bel oka van azt hinni, hogy kétkedik valaki benne.
368
167 Csak azon környületre vagyunk bátrak fi gyelmeztetni, hogy a V a s á r n a p i Ú j s á g 1834b e n , szabadságérzetünk újjá születése időpont jában született s születésével nyert jellemét a legnehezebb környületek közt is meg tudta tartani. Egy féltékeny kormány kezelte censura nyű gében s veres ónja irtó hatalma alatt is, midőn a „ridendo dicere verum" (tréfába mondani az igazat) paizsa volt az egyetlen egy védfegyver mi alá búhatott, nem szűnt m e g , elveit a kül és bel események tanúságai által terjeszteni. Nyilvános, és igy a közvélemény ellenőrkö dése alatt részrehajlatlan és megvesztegethetlen igazságkiszolgáltatás. A sötétben bujkálni szerető, és már csak ezért inkább vagy kevésbé gaz és minden eset re gyanús tettek leleplezése; a rosz és v e szélyes vélemények czáfolása, a helyesek ter jesztése a szabad sajtó útján. Minden önkény és hatalommali viszszaélés elleni tiltakozás; de másfelől e g y néphozta tör vényeket végrehajtó felelős kormány rendeletei szigorú teljesitésének szorgalmazása. A csupán helybeli érdekeknek, csupán hely beli hatóságok általi kezelése és szabályozása. Szellemi és anyagi erőknek egy nagy dicső haza fennállására s boldogitására központositása. Ezek az irányok, melyeket a Vasárnapi Ú j ság szeme elől soha sem fog elveszteni. Lássuk már alakját. Most midőn a haza, az Unió által szélyesedelt és szilárdult nagy haza dolgaiban minden honpolgár nak kisebb nagyobb részt kell venni, ezen dolgok folyamáról mindenkinek értesülni is szükséges. Ezen értesülés nagyobb terjedelmet kivan, mint a milyet lapunk eddigi alakja megengedett. Ennél fogva a Vasárnapi Újság ezentúl he tenként kétszer, kisebb de tiszta betűkkel és igy sokkal tartalmasabban fog megjelenni. Minden fél héten két félívből álland, melyek közül egyik csupa politikai tartalmú leend. Ez a fél ív hazánk ügyei folyamáról érte sít, olykor kivánatokat, teendőket sorol elé, o l y kor tetteket és véleményeket rostáland , irányo kat tüz ki, javaslatokat tervez és terjeszt, hazai és külföldi eseményeket beszél elé.
tartományai nevezetességeit ismerteti, gazdasági, házi és gyári ipari utasításokat adand. Lapunk ezen második felére B e r d e Á r o n tanár, a „Természetbarát' eddigi szerkesztője, eme lapja megszüntetésével egész erejét forditandja és az által a Természetbarát eddigi ked velői mindent a mit abban találtak lapunkban fogják nyerni. Miszerint a V . Újság előfizetői minden hé ten egy egész ív politikai lapot ós egy egész ív Ipar- és Természetbarátot kapnak. Azon leszünk, hogy eredeti közleményeinken kívül, azok, kiknek sok más lapot jártatni módúk nincs, az ezekben foglalt érdekes és fontos dolgok ról, főképp magyar lapokból röviden értesüljenek. Mivelten és értelmesen, világosan és tartalma sán : ezek lesznek eléadási modorunk vezérelvei. Félévi előfizetés lapunkra 4 •/. négy pengő forint, postán, borítékban küldve. A kik a csupa politikai tartalmú Vasárnapi Újságot akarják jártatni, azoknak 3 p. forintért adhatjuk, hetenként kétszer. A kik pedig csupán az Ipar- és Természet barátra akarnának előfizetni 1 ft. 20 krért f o g ják kapni, hetenként egyszer.
A másik félív
„IPAR- ÉS TERMÉSZETBARÁT" czim alatt a ermétszet csodáit, földgömbünk és
1,
Azon t. jóakaróink, kik vagy az első félév elején, vagy későbbre is a második félévi Vas. Újságra vagy T e r mészetbarátra előre fizettek, szíveskedjenek a feljebb k i tett feltételeket teljesitni; ellenkező esetben pedig pénzü ket hiteles úton alólirtak akármelyikénél visszavétethetik.
Hirdetéseket a más lapokban is szokott d í j jal
elfogadunk.
Előre fizethetni minden postahivataloknál. Ezeken kivül a következő ügybarátokat kérjük előfizetések elfogadására: Enyeden Vajda Dániel, Déván Sükösd Sá muel, Szebenben Péchi János, Brassóban Pávai Vájna János, S. Sz. Györgyön Haurik József, K. Vásárhelyen Kovács Dániel, Csíkban Szörcsei Imre, Udrarhelyt Szabó György, Udvarhelyszé ken Gálfi Mihály, M. Vásárhelyen Moos István és Dobolyi Sándor, Déésen Megyés Lajos, Zilahon Sámi László, Sz. Somlyón Dr. Bereczki Károly, Abrudbányán Rákosi István^ Kiiküllőmegyében domboi lelkész Nagy József, Debreczenben Szabó János és Lugossy József, Pesten Vahot Imre polgártársainkot. Kolozsvár, Május 30-án 1848. B r a s s a i S a m u és B e r d e A r o n tanárok és felelős szerkesztők.
