Természet- és tájvédelem Környezetmérnök BSc hallgatóknak 2010/2011, II. félév
Pestiné Dr. Rácz Éva Veronika – Horváth Balázs
1. A természetvédelem fogalma
Mit jelent a „természet”? Ki védi? Ki/mi ellen?
Természetvédelem Természetvédelmi biológia Környezetfilozófia
Miért? Környezetvédelem
Hogyan?
Természet
A Földön eddig végbement folyamatos fejlődés eredményeként, az ember társadalmi tevékenységétől függetlenül kialakult dolgok, jelenségek, folyamatok fejlődéstörténetileg összehangoltan működő önszabályozó rendszere. (Tardy, 1994)
A bioszféra azon része, amit az emberi tevékenység még nem, vagy csak kismértékben változtatott meg. (Gallé)
Egy hatalmas és csodálatos entitás, amelynek részei vagyunk, belülről és kívülről egyaránt meghatároz minket. (Környezetfilozófia)
Miért kell a természetvédelem?
Egy kipusztulási hullámban vagyunk
Még nem volt példa arra, hogy a tömeges kihalás oka a fajok egyike legyen
A kipusztulás az emberre is végzetes lehet!
A természetvédelem
Ki védi? – az ember
Ki/mi ellen?
– emberi tevékenységek ellen – emberi szemszögből nem kívánt megváltozástól
Miért?
– természet szolgáltatásai miatt – saját testi és lelki épsége miatt – etikai okok
Hogyan?
Az ember és a természet viszonya
birtok és birtokos (helytelen!)
nyersanyag és felhasználó (helytelen!)
anya és gyermek
tudattalan és tudatos
testvérek (?)
egész és rész
Társadalmi elvárás A biodiverzitás minél nagyobb hányadának megőrzése minél kisebb területen, a gazdasági érdekek minél kisebb sérülésével.
Természetvédelem definíciók
Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberi/társadalmi tevékenység, amelynek célja a természet élő és élettelen értékeinek feltárása, tudományos alapokon nyugvó szakszerű fenntartása, kezelése, megőrzése. (Láng, 1993)
Olyan célirányos, szervezett társadalmi tevékenység, amely természetes v. természetközeli rendszerek meghatározott állapotának és működésének megőrzésére irányul; megóvást, védelmet és helyreállítást is magában foglal. (Tardy, 1994)
Olyan központilag szabályozott, irányított és szervezett tevékenység, amelynek célja a természeti értékek és rendszerek fenntartása. (Pájer, 2002)
A környezetvédelem és a természetvédelem viszonya
Természetvédelem ⊂ Környezetvédelem
természetv. nem valósítható meg könyezetv. nélkül
Minden természetvédelmi cselekedet környezetvédelmi, de fordítva nem feltétlenül. Környezetvédelem gyakorlatibb, „műszakibb” Természetvédelem tisztább „magasztosabb”, megalkuvásmentes, kevésbé emberközpontú KOMPLEMENTARITÁS ELV
A természetvédelem történetileg korábbi. A környezetvédelem az ember környezetét védi, természetvédelem pedig minden élőlény környezetét, ezért tágabb. A környezetvédelem jobban az emberi faj érdekeit helyezi előtérbe, pl. a fásítás, vízrendezés, talajjavítás lehet környezetvédelmi szempontból hasznos, de természetvédelmi szempontból káros. A természetvédelem nem lehet sikeres, ha a környezetszennyezést, rombolást nem tudjuk megakadályozni. A környezetvédelem (=embervédelem) nem lehet sikeres, ha súlyosan degradálódik a természet, ami az emberi életnek is az alapja.
275/2004. (X. 8.) Korm. Rendelet az európai közösségi jelent õ ség û természetvédelmi rendeltetés û területekr õ l A természet védelmér õ l szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 41/A. §-ában, valamint a 85. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõ ket rendeli el:
2. A természetvédelem tárgyai TERMÉSZETI ÉRTÉK a természeti erőforrás, az élővilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete (1996. LIII. tv.) A természetvédelem tárgyai azok a • tájképi • földtani • értékek növénytani • kulturális • víztani állattani élőlények, élő-•és tenyészőhelyei, amelyek megőrzése kulturális, esztétikai vagy gazdasági szempontból vagy ritkaságuk, különlegességük miatt értékesek, amelyeket átalakulás, megsemmisülés vagy kipusztulás veszélye
Földtani értékek
barlang (hossztg. >2m) sziklalalakzat (dolina, mésztufagát, karrmező) őskövület kőzetfeltárulás hegy völgy sziget puszta talaj kunhalom
Víztani értékek
forrás folyóvíz (patakok, folyók és egyéb vízfolyások) vízesés tó (kiemelt: szikes tavak) halastó (mesterséges) fertő mocsár láp turján (időszakos láprét) víznyelő gejzír holtág
Növénytani Állattani értékek növényfajok endemikus, reliktum
növénytársulások
élőfagyűjtemények
őshonos állatfajok endemikus, reliktum háziállatfajták
Tájképi
Kultúrtörténeti értékek
tájkép (látvány) kilátás tájérték (tájpotenciál)
tájjelleg
tájformák
műemléki környezet → OMH
történelmi emlékhelyek
földvárak
Földvár: olyan védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmű, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként; történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel.
Az egyedi tájértékek olyan sajátos emlékhelyek, tárgyi emlékek, létesítmények vagy természeti képződmények, amelyek a helyi, vagy akár nagyobb közösségek számára természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból jelentősek, megőrzendők. Az adott tájban (is) különlegességek, gyakran a korábbi tájjelleg maradványai, vagy a tájban nem általánosan előforduló, de értéket jelentő sajátos adottságok. (Megjegyezzük, hogy az egyedi tájértékek fogalomköre még vitatott, a szakterület számos képviselője a fenti definíciótól eltérően éppen hogy a tájra jellemző értékeket sorolja ide). Adott tájban egyedi tájértéknek minősülhet a már bemutatott természeti, kultúrtörténeti értékek bármelyike, ezek megismétlésére nem térünk ki. Az egyedi tájértékek köre azonban szélesebb ennél, ezért a következőkben a „bővebb kör” jellemző magyarországi típusait, példáit vázoljuk:
Tájértékek Településsel kapcsolatos egyedi tájértékek (pl. csárda, szobor, kápolna, harangláb, birtokjel, határárok, síremlék, várfal, kastélykert) Közlekedéssel kapcsolatos egyedi tájértékek (pl. híd, hajóvontató út, hadiút, kikötő, lóvasút, vasúti őrház, vasútállomás) Termeléssel kapcsolatos egyedi tájértékek (pl. pince, picesor, gémeskút, halastó, malom, aknatorony, zsilip, műhely, vadászház) Történelmi eseménnyel vagy személlyel kapcsolatos egyedi tájértékek (pl. csatatér, tömegsír, emlékmű, harcászati építmény, emlékoszlop) Biológiai egyedi tájértékek (pl. sövény, gyepsáv, nyílt területen lévő magányos fa, facsoport) Földrajztudományi egyedi tájértékek (pl. rétegsor-feltárulás, bányafal, homokbucka, dombtető, morotva, övzátonysor, gázló, vízesés, magaspart) Esztétikai egyedi tájértékek (pl. kilátópontok, egyedi látványképek, egyedi utca/falukép)
Tájpotenciál A tájpotenciál fogalom a táj teljesítőképességét, meghatározott hasznosítás(ok)ra való alkalmasságát jelöli. A Soproni-hegység kistájnak például a természeti adottságok szerint magas a fatermesztési, a rekreációs és ökológiai potenciálja, közepes a vadgazdálkodási és alacsony a mezőgazdasági (növénytermesztési) potenciálja .
Tájjelleg A tájjelleg az egyes tájak meghatározó (domináns) jellemzőinek összességeként kialakult, az adott táj egészére jellemző karakter. A tájjelleg összetevői: A táj vizuális karaktere (tájképi jelleg) Az emberi kultúra jellemzői (kultúrtörténeti jelleg) A meghatározó tájalakító folyamatok (tájalakulás). A tájképi jelleg egy-egy táj jellemző látképe, az adott táj különböző pontjain szemünk elé táruló tájképekben közös karakter. Elvont fogalom tehát, hiszen egy olyan „kép”, amelyet sok-sok egyedi látvány (tájkép) közös jegyeiből alkotunk meg a tudatunkban. Éppen ezért (viszonylag) objektív jellemző, s a táj (többé-kevésbé) tartósan fennmaradó sajátossága.
3. A természetvédelem célja, feladatai VÉDELEM
megőrzés, megóvás, fenntartás kezelés, helyreállítás
BEMUTATÁS
kutatás, megfigyelés használat biztosítása gyönyörködtetés, pihenés, szórakozás, gyógyulás
NEVELÉS
tudatformálás óvodák, iskolák, felsőoktatás, iskolán kívüli nevelés
Védetté nyilvánítás előkészítése Szervezet létrehozása
Kutatás
Védetté nyilvánítás Kezelési irányelvek kidolgozása Kezelési tervek kidolgozása
Tulajdonjog, kezelői jog rendezése
Helyreállítások
Fejlesztések
Üzemeltetés Fenntartás
Bemutatás
Kutatás
Ügyvitel
4. Természetvédelmi biológia
Természetvédelmi biológia
multidiszciplináris tudományág
alapja: populációbiológia, taxonómia, ökológia, biogeográfia, genetika + alkalmazott tud.
CÉLJA •
•
emberi tevékenység fajok populációira, társulásokra és ökoszisztémákra gyakorolt hatásainak vizsgálata gyakorlati módszerek kidolgozása, melyekkel megakadályozható a biodiverzitás csökkenése, megoldható a veszélyeztetett fajok társulásokba való visszaillesztése
A természetvédelmi biológia vezérelvei
1. Tudományos alapelvek
Minden tevékenységünket az evolúció tükrében kell végeznünk. Az ökológiai rendszerek természetéből adódik az állandó változás (regenerálódó foltok mozaikja) Az emberi faj hosszú ideje része, s a jövőben is része lesz mind a természetes, mind az átalakított ökológiai rendszereknek.
2. Etikai axiómák
Az élőlények sokfélesége jó. (biofília) Populációk, fajok idő előtti (ember okozta) kipusztulása rossz Az ökológiai komplexitás jó. Az adaptív evolúció jó. A biológiai sokféleségnek immanens értéke van.
Mi a természetvédelmi biológia?
A jelenkori kihalások oka:
az emberi populáció minden képzeletet felülmúló növekedése
A többi faj élőhelyének pusztítása
A természeti erőforrások saját célú felhasználása
Az ebből adódó környezetszennyezés
Hi! My name is Wilfredo but you can call me "willy" for short!
I live in Africa but I'm threatened with extinction. Poor me...
They guy on my right is my friend: Grizzly Adams!
Megoldja a problémát, ha a veszélyezetett fajok élőhelyét jogszabályokkal védjük?
A élőhelyek védett fragmentumaiban a környezeti feltételek annyira módosulhattak, hogy bizonyos fajok életfeltételei a védettség ellenére sincsenek meg!
A Hawai-szigeteken a behurcolt idegen fajok miatt a társulások nagymértékben megváltoztak
És ahol még védettség sincs...
Tudatos, vagy nem tudatos a környezet átalakítása?
Részben tudatos, pl. gátépítés, új területek feltörése szántóterületnek Panama City
Tudatos, vagy nem tudatos a környezet átalakítása?
Részben nem tudatos, pl. légszennyezés, túlhalászás...
Tudatos, vagy nem tudatos a környezet átalakítása? … vagy túllegeltetés... Many of England's most important nature sites are in a poor state, with 40% needing improvement, according to English Nature. Reasons include overgrazing, as shown in this picture of moorland. The left-hand side of the fence shows what is possible, while the right-hand view shows what damage can take place if land is used too intensively.
Miért kell aggódni a biodiverzitásért?
A jelenlegi kihalási ráta soha nem látott mértékű
Az emberi népesség tovább nő
A technológia és az igények fejlődnek
A biodiverzitást veszélyeztető tényezők hatása szinergikus
Ami rossz az élővilágnak, az hosszú távon nekünk is az
Mi a természetvédelmi biológia?
Új multidiszciplináris tudomány
Célja az emberi tevékenység fajok populációra, társulásokra és ökoszisztémákra gyakorolt hatásainak vizsgálata, valamint
Olyan gyakorlati módszerek kidolgozása, amelyek alkalmazásával megakadályozható az eredeti biodiverzitás csökkenése, és ha lehet, megoldható a veszélyeztetett fajok jól működő társulásokba való visszaillesztése
A természetvédelmi biológia kapcsolata más tudományokkal
Az erdészettel, agronómiával, vadgazdálkodással ellentétben a természetvédelmi biológia elsődleges célja a sokféleség megőrzése
Alapozó tudományaival ellentétben a tudományos kérdésekre a gyakorlatban is alkalmazható válaszokat próbál találni
A természetvédelmi biológia legfontosabb feladatai
A fajok megőrzését legjobban szolgáló stratégia kidolgozása
A természetvédelmi területek tervezésének mikéntje
A kis populációk genetikai sokféleségét megőrző tenyésztési programok kidolgozása
A természetvédelmi érdekek és a helyi lakosság érdekeinek összehangolása
A worker weighs a male orangutan named Joni on a scale before his release into the wild
A természetvédelmi biológia további jellemvonásai
Sikerességének fokmérője: sikerül-e megvédeni a fajokat, társulásokat
Krízistudomány
Értékvezérelt tudomány: a diverzitás önmagában érték!
A természetvédelem biológiai gyökerei
Taoizmus, sintoizmus, hinduizmus, buddhizmus: a természeti létezők nagyra becsülése; e helyek intenzív spirituális élmények forrásai; megőrzésük fontos
Ha az ember megváltoztatja a természetet, a a természet és a lélek közötti kapcsolat megszakad
Jainizmus, hinduizmus: minden állati élet kioltása bűn
„A kuna kultúrában a Föld a mi anyánk, s minden élőlény az ő testvére. Ezért oly módon hasznosítjuk adományait, hogy harmóniában éljünk vele és belőle, mert egyetlen teremtmény elpusztítása mások végét is jelenti.”
(A kunák Panamában élnek)
Tanah Lot, Bali, Indonézia ("Land in the Middle of the sea")
Az európai gondolkodás
Emberközpontú: a világ az emberért teremtetett
A természet az ember jólétét szolgáló közeggé alakítható/alakítandó
...bármilyen beavatkozás árán
A források korlátozás nélküli felhasználása
Hasznos és káros élőlények megkülönböztetése (a XIX sz. első felétől)
De: a természetvédelem kezdetei is európaiak (gyarmatokon)
Néhány korai természetvédelmi intézkedés Mauritius-sziget, 1769: a birtokok 25%-át borítsa erdő, a vízfolyások 200 m-es körzetében meg kell az erdőt őrizni stb.
Néhány korai természetvédelmi intézkedés Mauritius-sziget, 1769: a birtokok 25%-át borítsa erdő, a vízfolyások 200 m-es körzetében meg kell az erdőt őrizni stb. Tobago-sziget: a földterület 20-át „esőadó” erdőként kell meghagyni
Néhány korai természetvédelmi intézkedés Mauritius-sziget, 1769: a birtokok 25%-át borítsa erdő, a vízfolyások 200 m-es körzetében meg kell az erdőt őrizni stb. Tobago-sziget: a földterület 20-át „esőadó” erdőként kell meghagyni India, XIX. sz. közepe: erdőrezervátum-hálózat létrehozása Lengyelország, 1564: őstulok-rezervátum létreh.
A természetvédelmi biológia további jellemvonásai
Sikerességének fokmérője: sikerül-e megvédeni a fajokat, társulásokat
Krízistudomány
Értékvezérelt tudomány: a diverzitás önmagában érték!
Példa a term.véd. biol. interdiszciplináris alkalmazására: az arapapagájok esete D-Amerikában
A 16 fajból 9 veszélyeztetett
Százasával keresik fel az agyagos sziklafalakat: az agyag az elfogyasztott magvak méreganyagait semlegesíti
Veszélyeztető tényezők:
- bányászat - fakitermelés - mezőgazdálkodás - indián vadászat
Intézkedések
A nemzetközi kereskedelem betiltása
A kulcsforrások (agyagsózó helyek) belefoglalása a védett területekbe
Korlátozottan egyes tevékenységek megengedése (brazildió-gyűjtés, aranymosás, ökoturizmus stb.)
Őslakosok kiképzése turistaház-kezelőnek, idegenvezetőnek, kutatóasszisztensnek stb. (munka + érdekeltség)
Odvas fák meghagyása, költődobozok kihelyezése
Az egyik tojás begyűjtése és kikeltetése
Sokrétű intézkedések: a probléma megközelítése több különböző irányból!
A korai természetvédelem az Egyesült Államokban
Ralph Waldo Emerson (1803-1882): a vadon transzcendentális szempontból is fontos!
A korai természetvédelem az Egyesült Államokban
Henry David Thoreau (1817-1862): kétségbe vonta az anyagi javak sokaságának szükségességét: az ember sokkal kevesebb tulajdonnal is boldogan élhet!
“The man I meet,” he said,
“is seldom so instructive as the silence which he breaks;”
John Muir (1838-1914) •
• •
Természetmegőrzési etika (preservation ethics): a természet nyújtotta spirituális értékek fontosabbak a belőlük nyerhető anyagi javaknál Emberi hatásoktól mentes rezervátumokat kell létrehozni „antidemokratikus”
Gifford Pinchot (1865-1946) • •
•
A U.S. Forest Service első vezetője Természetierőforrás-etika (resource conservation ethics): a világ kétféle komponensből áll, emberekből és forrásokból; utóbbiakkal úgy kell gazdálkodni, hogy azok a lehető legtöbb ember számára a lehető leghosszabb ideig a lehető legtöbb javat biztosítsák A fenntartható fejlődés korai megfogalmazója
Hol tart ma a természetvédelmi biológia? • • •
1978: First International Conference on Conservation Biology 1985: Society for Conservation Biology megalakulása Több mint 50 amerikai egyetemen van természetvédelmi biológusképzés
Hol tart ma a természetvédelmi biológia? •
De a lényeg:
Mennyire járul hozzá a biodiverzitás megőrzéséhez!?
A természetvédelmi biológia vezérelvei 1. Minden tevékenységünket az evolúciós gondolat jegyében kell végeznünk: nem egy állapot konzerválása a cél, hanem az evolúció érvényesülésének feltételeit kell megteremtenünk!
A természetvédelmi biológia vezérelvei 2. az ember része az ökológiai rendszereknek: az ember teljes kizárását a társadalom nem tudja elfogadni, ezért más módon kell a célokat elérni.
A természetvédelmi biológia vezérelvei A természetvédelmi biológia etikai alapjai axiómák, vagyis nem bizonyíthatók, mégis e tudomány minden művelője elfogadja ezeket: • • • • •
A fajok és életközösségek természetes sokféleségét meg kell őrizni A fajok, populációk kipusztulását meg kell akadályozni Az ökológiai komplexitást fenn kell tartani Az adaptív evolúció szükséges A biológiai sokféleségnek immanens értéke van
Mi a biodiverzitás? Sokféle definíció, és nem is ugyanazt jelentik. De a legtöbb megkülönböztet 3 szintet: • • •
Genetikai diverzitás Taxondiverzitás Ökológiai diverzitás
Genetikai diverzitás 1. fajok közötti genetikai diverzitás •
Vannak megjelenésükben teljesen hasonló, de genetikailag elkülönült sibling fajok, pl. Loxia curvirostra
Genetikai diverzitás 2. fajon belüli diverzitás: egyes populációk között óriási különbségek lehetnek
Genetikai diverzitás 3. egyedeken belüli diverzitás •
heterozigótaság
Taxondiverzitás Legegyszerűbben a fajgazdagsággal fejezzük ki Miért kell megakadályozni a taxondiverzitás csökkenését? 1. Haszonelvű megközelítés: gyógyszer, élelem stb. 2. A biodiverzitás önmagában érték a) etikai megközelítés b) tud. megköz.: minden fejlődés alapja a sokféleség - ami elszegényített, az pusztulásra van ítélve (Juhász-Nagy Pál)
Ökológiai diverzitás •
•
A közösségeket felépítő populációk térbeli mintázataiban, funkcionális kapcsolataiban (predáció, herbivória, megporzás, termésterjesztés stb.) megjelenő sokféleség A nagyobb ök. div. növeli a közösségek alkalmazkodóképességét, az ökoszisztémák működésének megbízhatóságát
A természetvédelmi biológia sajátos szempontjai •
•
A diverzitás mérőszámai értéksemlegesek: mindegyik faj ugyanannyit „ér” A term.véd biol. ezzel szemben védelemcentrikus!
Kulcsfajok Más fajok előfordulásának feltételeit teremtik meg, ezért nagyobb jelentőségük van, mint számosságuk alapján gondolnánk Egy kulcsfaj kipusztulása sok más faj eltűnésével jár - hasonlóan fontosak, mint a domináns fajok Pl.: - csúcsragadozók (a társulás biomasszájának töredékét adják) - repülőkutyák (denevérek, Pteropodidae - megporzók) - ökoszisztéma-mérnök fajok (pl. kanadai hód, levélvágó hangyák) - Diadema sp. (Karib-tengeri tengeri sün)
Biggest bat species in the world (Pteropodidae: Pteropus vampyrus).
Fruit Bats or Flying Foxes On average, P. vampyrus is the largest species, with a wingspan of up to 6 feet (1.83 meters) but a weight of only 1.5 kg (3.3 lb.).
Kulcsforrások Kis kiterjedésű, de sok faj szempontjából kritikus fontosságú források, ilyenek pl. az
Ásványianyag-lelőhelyek Vízfolyások mélyvizű üregei Odvas, vastag törzsű fák
Indikátorfajok:
Egyértelmű taxonómiai státus Jól ismert biológiai tulajdonságok Jól ismert környezeti tűrőképesség Széles elterjedtség Korlátozott mozgékonyság Kis genetikai variabilitás Jól észrevehető populációs trendek Specialista jelleg Nem túl kicsi, nem túl ritka Jelenítsen meg más (politikai társadalmi, gazdasági értéket)
Könnyű jó indikátorfajt találni? Mennyire megfelelőek indikátorfajnak a karizmatikus, ún. „zászlóshajófajok” (pl. panda)?
Esernyőfajok Speciális és összetett élőhelyigényükkel sok más faj igényeit megtestesítik Pl. Strix occidentalis caurina (bagoly): egy pár 800 ha-os öreg erdőt igényel lakókörzete közepén „durva szűrők”: tartós fennmaradásuk egyúttal sok más faj jelenlétét is jelzi léptékprobléma!
A legnagyobb biodiverzitású élőhelyek
A biodiverzitás megoszlása a Földön
Legdiverzebb élőhelyeink: Trópusi esőerdők (33 állattörzsből 28 él a tengerekben, 13 csak ott) Korallzátonyok Mélytengerek (hosszú fejl. idő, nagy terület, földrajzi izoláció, stabil körny., kül. üledékek) Nagy trópusi tavak (nagy produktivitás, izoláció) Továbbá: Trópusi száraz lombhullató erdők Mediterrán területek (magas geológiai kor, változatos termőhelyi viszonyok, mostoha környezeti feltételek, gyakori tüzek → gyors fajkeletkezés
Hogyan változik a fajszám a sarkok felé haladva?
Hogyan változik a tengerekben a fajgazdagság a sarkok felé haladva?
…és a növekvő mélységgel?
Fajgazdagsági centrumok egybeesése
A szf-eken a fajgazdagságot növeli az…
Alacsony tszf-i magasság Nagyobb besugárzás Több csapadék Összetett, változatos geomorfológia (pl. magashegységek izoláló hatása)
Az emlősök fajgazdagsága ált. közepes csapadékmennyiségnél maximális
Miért oly fajgazdagok a trópusok? Nagy hozzáférhető E-mennyiség (nagy PET)
Hosszú rendelkezésre álló fejlődési idő (v.ö.: eljegesedések) Nagy kiterjedés (de: a trópusi területek kisebbek, mint az összes extratropikus terület) Rapoport-szabály: az egyenlítő közelében a fajok áreája keskenyebb, földrajzi szélesség tekintetében kevésbé kiterjedt (ok vagy következmény?) Nincs kedvezőtlen évszak (a szárazság és a fagy hatásainak kiküszöbölését sok faj nem tudta megoldani eddig) Folyamatosan kedvező feltételek a parazitáknak (egyedszámkiegyenlítő szerep!) Kicsi az önmegtermékenyítő növ.fajok aránya → nagy genetikai diverzitás → gyors fajkeletkezés
Trópusi esőerdők A szf-ek 7%-án a Föld fajainak több mint fele! Még le nem írt esőerdei rovarfajok száma: 5-30 millió Az ismert 250 000 edényes növényfaj 2/3-a a trópusokon, ebből 100 000 az esőerdőkben Ismert madárfajok 30%-a az esőerdőkben: - Amerika 1300 faj - Afrika 400 faj - Ázsia 900 faj (+ vándormadarak!)
Esőerdők elterjedése a világon
Szürke: 8000 éve Fekete: ma
Korallzátonyok Produktivitása elérheti a 2500 g/m2/év-et (nyílt tenger: 125 g/m2/év) A legnagyobb a 349 000 km2-es ausztráliai Nagykorallzátony (a világtengerek 0,1%-a) - 300 korallfaj - 1500 halfaj (a Földön ismertek 8%-a) - 4000 puhatestű faj - 5 teknősfaj - 252 madárfaj Szabadon úszó lárvák – széles elterjedtség (egy terület elpusztulása nem okvetlenül jelenti fajok teljes eltűnését)
Hány faj él a Földön? Rovarok, atkák, fonalférgek, gombák: évente 1-2%-kal nő az ismert fajok száma Legalább 5 millió fajjal kell számolnunk Sokszor új gerinceseket is találnak, pl. Latimeria chalumnae - első egyed: 1938, Indiai-óceán - 14 évvel később újabb egyed - 200 egyedből álló populáció tenger alatti barlangokban
Néha pedig új növényeket, pl. Wollemi fenyő: - „első” 40 egyed: 1994, Wollemi Nemzeti Park, 200 km-re Sydney-től (titkos!)
Kevésbé feltűnő fajok sokáig rejtve maradhatnak Kevés kutató, hatalmas munka (pl.: Sulawesi-sziget, Indonézia, 1985, több mint 1 millió bogár gyűjtése)
(Erwin, 1982)
Egy példa a becslésekre
Egyetlen Luehea seemanni fakoronájából 1200 bogárfajt mutattak ki Ebből kb. 160 bogárfaj e fafajra specializált növényevő Mivel a rovarfajok 40%-a bogár, kb. 160/0,4=400 rovarfaj specializálódhatott e fafajra A lombkoronában a fajok 2/3-a él, így összesen kb. 600 spec. rovarfajjal számolhatunk ezen a fán A trópusokon kb. 50 000 fafaj él, így a trópusi rovarfajok száma 600 x 50 000 = 30 000 000 lehet
(Hawksworth, 19912)
Egy másik példa
Eu-ban kb. 6-szor annyi gombafaj van, mint növényfaj A világon összesen 250 000 növényfajt ismerünk Ha a két taxon fajszámának aránya globálisan megegyezik azzal, amit Európában tapasztalunk, akkor 250 000 x 6 = 1,5 millió gombafaj létét feltételezhetjük a világon … amiből eddig mindössze 69 000 ismert!
Egy harmadik példa •
Az ismert fajok túlnyomó részét adó rovar- és növényfajok mindegyike rendelkezik legalább egy specialista vírus, egy baktérium, egy egysejtű és egy fonálféreg parazitával → a rovarfajok számától függően az összes fajok száma 25 és 150 millió között van!
Kikutatatlan csoportok: hengeresférgek törzse... • •
Ismert fajok 1860-ban: 80 Ismert fajok 1998-ban: 20 000
100 millió leíratlan hengeresféreg faj? •
szakemberhiány!
...baktériumok • •
Jelenleg 4500-4700 faj ismert 1 g talajban v. tengeri üledékben a fajok száma a 4000-et is meghaladhatja
Pliciloricus enigmatus
Kikutatatlan élőhelyek: mélytengerek •
1983: új állattörzs (Loricifera) • 1995: új állattörzs (Cycliophora)
Kikutatatlan élőhelyek
Ismeretlen baktériumok az üledékben 500 m-rel a tengerfenék szintje alatt
Gazdag baktériumközösségek a földkéregben 2,8 km mélységben: 1 g kőzetben a számuk 100 és 100 millió közötti „Ninety per cent of the planet’s living space--and biodiversity--is under water. And there are only five manned craft on Earth that can get to the bottom of it.”
•
„Only rich nations can afford submersibles and even they balk at the cost. There are only five submersibles in the world's fleet capable of diving below 3,000 metres. Among them are Alvin, operated out of the Woods Hole Oceanographic Institution in Massachusetts; France's Nautile, named for Jules Verne's Nautilus; the twin Mir I and Mir II submersibles of the Russian Academy in St Petersburg; and Japan's Shinkai, sailing out of Yokosuka. The operating depths of these craft range up to 6,500 metres, 680 atmospheres, putting 96% of the ocean floor within the range of aquanauts. None is capable of matching the feat of Jacques Piccard and Don Walsh, who, in 1960, touched down on the Challenger Deep of the Marianas Trench in the bathyscaphe Trieste--at 10,911 metres the deepest point on our planet.”
(http://www.moreintelligentlife.com/story/hidden-depths)
Alvin
•
Alvin (DSV-2) is a 16-ton, manned deep-ocean research submersible owned by the United States Navy and operated by the Woods Hole Oceanographic Institution (WHOI) in Woods Hole, Massachusetts. The craft was built by General Mills' Electronics Group in the same factory used to manufacture breakfast cereal-producing machinery in Minneapolis, Minnesota. Named to honor the prime mover and creative inspiration for the vehicle, Allyn Vine, Alvin was commissioned on June 5, 1964.
•
The submersible is launched from the deep submergence support vessel Atlantis, which is also owned by the U.S. Navy and operated by WHOI. The submersible has taken 12,000 people on over 4,000 dives to observe the lifeforms that must cope with super-pressures and move about in total darkness. It is said that research conducted by Alvin has been featured in nearly 2,000 scientific papers.
•
Alvin was designed as a replacement for bathyscaphes and other less maneuverable oceanographic vehicles. Its more nimble design was made possible in part by the development of syntactic foam, which is buoyant and yet strong enough to serve as a structural material at great depths. The three-person vessel allows for two scientists and one pilot to dive for up to nine hours at 4500 meters (15,000 feet). (Wikipedia)
A magyarországi élővilág ismertsége... •
...jónak mondható
A magyar gombák (leírt fajok száma) • • • • • • •
Myxomycota Mastigomycotina Zygomycotina Ascomycotina Basidiomycotina Deuteromycotina Lichenophyta
400 1 170 765 28 650 16 000 17 000 13 500
Problémák – és ötletek a jövőre A mélytengeri hőforrások és olajszivárgások tanulmányozása csak 20 év óta lehetséges 2000 m-nél nagyobb mélységben A tengeri olajkutak kiszáríthatják ezeket a természetes olajszivárgásokat, az ipari szennyezés pedig a tengerekmélyi élővilágot is károsíthatja A nagytestű tengeri fajok eltűnése a tetemeiket feldolgozó mélytengeri életközösségeket is veszélyezteti Hogyan védjük azokat az életközösségeket, amelyeket nem is ismerünk? A tudatlanul meghozott jószándékú intézkedések néha többet ártanak, mint használnak Ami biztos: a környezetszennyezés csökkenése pozitív hatással van az életközösségekre
Problémák – és ötletek a jövőre Jelenleg kb. 1500 taxonómus van, aki képes trópusi taxonokat vizsgálni, s e szám csökken (a szakemberek maguk nagyrészt mérsékelt öviek) Főleg trópusi és tengeri élőhelyeken kellene kutatni baktériumokat, gombákat, gerincteleneket
A biológiai sokféleség értéke Közfelfogás: minden annyit ér, amennyit hajlandók fizetni érte Ökológiai gazdaságtan
A természetvédők úgy fogalmazzák át a problémákat, hogy a közgazdászok is megértsék
Adam Smith (1723-1790) A modern közgazdasági gondolkodás atyja: „Nem a hentes, a pék és a serfőző jóindulatának köszönhetjük mindennnapi betevőnket, hanem saját jól felfogott érdeküknek.” Minden adásvételtől a saját helyzete javulását várja a vevő is, az eladó is Az önérdek által vezérelt egyének tevékenysége összességében a társadalom egészének prosperitását növeli („láthatatlan kéz”)
Externáliák Rejtett költségek és nyereségek, amelyeket nem az üzletben közvetlenül részt vevők viselnek Ahol léteznek externáliák, ott a piac nem képes az egész társadalom javára működni Pl.: környezetszennyezés, háború… Az ökológiai gazdaságtan célja, hogy biztosítsa az okozott kár számbavételét is Ha a vállalatok anyagi felelősséggel tartoznak az általuk okozott károkért, akkor valószínűbb, hogy felhagynak a káros tevékenységgel
Egy költség-haszon elemzés: a Bacuit Bay példája (Palawan, Fülöp-szigetek)
A halászat és a turizmus több hasznot hoz, ha a fakitermelés be van tiltva, mint a 3 ágazat együtt, mert a fakitermelés káros a másik kettőre
Ökológiai gazdaságtan Elvileg: a beruházás megindítandó, ha nyereséges, ha nem, akkor nem szabad engedélyezni Probléma: • nem ismerjük az előállítandó termék jövőbeli árát • nem ismerjük pontosan a felhasznált vagy elpusztított természeti erőforrások értékét
A bruttó hazai termék A bruttó hazai termék (GDP) anélkül méri a gazdasági tevékenység mértékét, hogy figyelembe venné a tevékenység fenntarthatatlanságát • a túlhalászás növeli a GDP-t, pedig hosszú távon káros az országra • A Costa Rica-i erdők kivágása nagyobb kárt okozott, mint a belőle befolyó haszon • A talajerózió évi 44 mrd dollárjába kerül az USÁ-nak • Valdez tankerkatasztrófa: 11 millió gallon olaj, több mrd-os kármentesítés – mégis növelte a GDP-t
Index of Sustainable Economic Welfare (ISEW)
A fenntartható gazdasági jólét mutatószáma (ISEW) figyelembe veszi a környezetpusztító tevékenységet , az eróziót, a vizes élőhelyek feltöltődését stb.
• USA, 1956-1986: a GDP nőtt, az ISEW nem
Aggályok az ökológiai gazdaságtannal szemben A természet elemei megismételhetetlenek, ezért értékük nem fejezhető ki pénzben A természettel szemben érzett csodálatnak nincs ára
Az értékek típusai Közvetlen használati értékek (magánjavak): a kitermeléssel létrehozott termékek értéke Közvetett használati értékek (közjavak): a biológiai sokféleség által biztosított javak, pl. jó ivóvíz, a természet öntisztulása, az ökoszisztémák produktivitása, talajképződés, rekreáció, oktatás, éghajlatszabályozás Potenciális érték: annak lehetősége, hogy majd egyszer hasznát vesszük Létezési érték
Mennyit ér egy faj? Új liliomfaj 25 ha-on. Mennyit ér? Nincs számunkra semmi értéke: 0 $ Évente 200 botanikus költ el itt 80 $-t: 16 000 $ évente Egy kertész begyűjti a magok 10%-át 5000 $/év áron: 5 év alatt 25 000 $ A term.védők megvásárolják a területet 4000 $ /ha-os áron: a faj létezési értéke 100 000 $
Mennyit ér egy faj? Egy faj átlagos értéke = utóbbi 10 évben felfedezett növ-i eredetű termékek értéke / összes létező növ.fajok száma = 100 mrd $ / 250 000 = 400 000 $ Kiderül, hogy az új faj képes gyógyítani a rákot, AIDS-et, vagy megakadályozza ezek terjedését stb.: 100 billió $
I. Közvetlen használati értékek Fogyasztói használati érték Nem kerül kereskedelmi forgalomba Pl. helyben fogyasztott vadhús, helyben elégetett tűzifa
Termelői használati érték Kereskedelmi forgalomba kerül
Fogyasztói használati érték Nem jelenik meg a GDP-ben De feltétlenül szükségesek! Hiányuk a ráutalt népesség éhezését, elvándorlását okozza Pl. az amazóniai indiánok a fafajok felét használják még valamire a tüzelésen kívül A világ népességének 80%-a természetes gyógyszereket használ (Amazónia: 2000 faj, Kína: 5000 faj) Nigéria: 100 000 t óriáspatkány évente Botswana: 3 millió kg ugrónyúl évente Afrika egyes helyein rovar a fő fehérjeforrás
Fogyasztói használati értékek A szegények energiaválsága: a helyi energiaforrások kimerültek, de nem tudják megvenni a tüzelőanyagot → a lakóhelyek körül nő a fátlan körzet átmérője A közlegelők tragédiája: az erőforrások hasznát néhány ember zsebeli be, míg a hiányukból fakadó kár megoszlik a falu lakói között
Termelői használati értékek Az ált. gazdasági számítások nem a termék fogyasztói árát, hanem a ker. eladási ár kezdőpontján mért eladási ár és az addigi költségek különbségét veszik alapul A késztermék eladási ára viszont ennek sokszorosa lehet (pl. gyógyszer ára / alapanyag ára) Az erdő termelői értékei: fűrészáru, tűzifa; melléktermékei: vadhús, gyógynövények stb. (Utóbbiak jelentősebbek lehetnek az előbbieknél: amazóniai erdő fakitermeléssel 490 $/ha, legeltetéssel 3000 $/ha, gyümölcs- és gumitermeléssel 6330 $/ha hasznot hoz. A fakitermelés csak rövid ideig jövedelmező. Ugyanakkor a vad gyömölcsök ára csökkenhet, ha többet szednek belőle, és erősen csökken a nyereségessége a nagyvárostól való távolsággal.) • Az ökoszisztémák produktivitásának köszönhető a legelők füvének növekedése, a halászat sikeressége stb., ami termelői haszonként jelenik meg • Új tenyészállomány bizosítása, haszonnövények genetikai javítása vad fajok felh. (az 1846-os ír burgonyavész, az 1922-es szovjet búzaválság, az 1984-es floridai citrusgombásodás egyik oka a kis genetikai változatosság volt); új vad fajok felfedezése dollármilliárdokat érhet évente • Egyes fajok biológiai védekezésre használhatók
Biológiai védekezés a kasszava-lisztbogár ellen •
•
• •
A kasszava (Manihot esculenta) fontos trópusi haszonnövény (Amerika → Kongó-medence) 1970-es évek, Afrika: kasszava-lisztbogár (Phenacoccus manihoti) felfedezése → 8090%-os, 2 mrd $ termésveszteség Viaszbevonat → méreg hatástalan Terjedés: 300 km/év
etanolnak!
Biológiai védekezés a kasszava-lisztbogár ellen
Évekig hiába keresték a fajt eredeti amerikai élőhelyén, végül Paraguayban találták meg A term. ellenségek feltérképezése követelmény a tökéletes gazdaspecifikusság A kiválasztott parazitoid: Aponagyrus lopezi Eredmény: nem pusztította ki, de a veszteség 95%-kal csökkent, és 10 hónap alatt 15 km-es sugarú kört birtokba vettek Több mrd-os veszteség és éhínség megelőzése A siker az összefogásnak és a biol. diverzitásnak köszönhető
Biológiai védekezés a fügekaktusz ellen
előtte
utána
Természetes gyógyszerek •
•
Madagaszkári rózsameténg (Catharantus roseus): a Hodgkinlimfóma és a leukémia ellen hatásosak a hatóanyagai – gyerekkori leukémia túlélési esélye 10%→90% Hány ilyen növény várhat még felfedezésre?
Catharantus roseus
Gyógyszeralapanyagok
Fűzfakéreg → acetil-szalicilsav (aszpirin) Kokacserje → novokain, xilokain Az USA 20 legfontosabb gyógyszere természetes eredetű anyagokat tart., összes forgalmi értékük 6 mrd $ Antibiotikumok gombákból USA Nemz. Rákkutató Int. 8 mrd $-os programban több ezer növ. kivonat hatását vizsg. rákos és HIV-fertőzött sejtekre Costa Rica Nemz. Biodiverz. Int. mintákkal látja el a gyógyszergyárakat (1 millió $-os szerződés a Merck-kel + szabadalmi díj, ami gyógyszerenként 4,8 millió $)
II. Közvetett használati értékek • •
Úgy nyújt gazd. hasznot, hogy nem kell betakarítani vagy elpusztítani az élőlényeket, pl.: A hegyi erdők megakadályozzák az eróziót és az árvizet
•
Erdők hiányában szüks.: fa helyettesítése, védművek erózió ellen, víztározók bővítése, árvízvédelmi művek ép., légszennyezés csökkentése, víztisztítás fejlesztése, légkondicionálók beszerelése...
1. Nem fogy. haszn. érték 2. Potenciális érték
3. Létezési érték
1. Nem fogyasztói használati értékek (NFHÉ)
a) b)
USA: 150 term. növ. beporzói vad rovarok Értékük kiszámítása: Mennyivel növelik a termés értékét most Menyivel akkor, ha majd nem lesznek házi méhek A számítások az ökoszisztémák szolgáltatásainak értékét 32 billió $-ra teszik (jóval meghaladja a közvetlen haszn. Értékét) ↔ a világ GDP-je 18 billió $
NFHÉ: Az ökoszisztéma produktivitása • • •
A szf-i produkció felét az ember használja A fajgazdagabb parcellák poduktivitása nagyobb A fajgazdagabb parcellák jobban bírják a szárazságot
NFHÉ: A víz és talaj védelme • •
• • •
A társulások védenek a kiszáradás, árvizek, erózió, földcsuszamlások ellen, javítják a vízminőséget A bangladesi, indiai, Fülöp-szigetei, thai és magyar árvizek egyértelműen összefüggésbe hozhatók a vízgyűjtőkön (Ukrajna, Románia) lezajlott erdőirtásokkal A Boston körüli mocsárvidék értéke csak árvízvédelmi szempontból 72 000 $/ha/év Mississippi, Missouri, Red River menti árvizeknek az árterek mg-i területté alakítása a fő oka Vízkészletvédelem: New York város 1 millió $-t fizet a megyéknek a víztározók vízgyűjtő területén az erdők fennmaradásáért – a víztisztítás 8-9 mrd $-ba kerülne
NFHÉ: Éghajlatszabályozás •
•
A növénytársulások jelentős szerepet játszanak a helyi, regionális és globális éghajlat alakításában Árnyék, párologtatás → kisebb légkondicionáló-teljesítmény, hatékonyabb munkavégzés, jobb közérzet, szélcsökkentés, épületek hőveszteségének mérséklése, csapadékmennyiség növelése
NFHÉ: Hulladékkezelés
A közvetlenül vagy közvetve vízi társulásokba jutott rovarirtószereket, szennyvizet, egyéb mérgeket a vízi társulások lebontják – e működésük értéke évente 2,4 billió $ A vizekbe jutó többlettápanyagok tárolása és feldolgozása további 15,9 billió $ Pl.: a New York-i öböl a város ingyenes szennyvíztisztítójaként működött eddig, de már túlterhelt (20 millió ember; ráadásul az ingatlanfejlesztők a parti mocsarakat feltöltik, amelyek kulcsfontosságúak a lebontásban)
NFHÉ: Fajok közötti (interspecifikus kapcsolatok • • •
rovarok fogyása → vadászzsákmány csökkenése ragadozó rovarok, madarak fogyása → termés csökkenése légszennyezés → savas esők → mikorrhiza visszaszorulása → fák elhalása
Mikorrhiza •
•
Hollandia: 20 éves vizsg., 1000 km2: a gombafajok 65%-a eltűnt, csökkent a pop. és az egyedek mérete (nemcsak az ehetők) Csökkent ellenállókép. (szárazság, rovarok, széls. hőm.)
NFHÉ: Rekreáció és ökoturizmus • • • • •
Kanada: a nép. 84%-a, 800 millió $ USA: 100 millió ember, 4 milliárd $ felszerelésre stb. Sporthorgászat, sportvadászat (hal elengedése) Ruanda, gorillaturizmus: 3. legf. valutaforrás Kenya, Amboseli Nemz. Park: 27 000 $/oroszlán; elefántnézés: 25 millió $
Ökoturizmus Előny: fenntarthatatlan tevékenységekkel való felhagyás esélye • Hátrány: idealizált fantáziaélmény a valóságra való ráébresztés helyett • Hátrány: zavarás, szennyezés, degradáció, taposás (Adelie-pingvinek költési sikeressége 47%kal csökk. a turisták miatt) • Hátrány: hagyományos társ. átalakítása •
NFHÉ: Környezeti vészjelzők • •
•
A zuzmósivatagok: az emberre is káros légszenny. Olaszo.: erősen – korr. az epifiton zuzmóköz. fajgazdagsága és a tüdőrák gyakorisága között Részecskefaló állatok (kagylók stb.): jól bárják a szennyező anyagokat, felhalmozzák
2. Potenciális érték •
• • •
A faj azon képessége, hogy a jövőben gazdasági hasznot hajtson az embernek, pl.: É-Am., Taxus brevifolia: rák ellen Kína, Ginkgo biloba: keringésjav. Yellowstone, Thermus aquaticus: polimeráz láncreakció (PCR) a DNS sorozatmásolására (200 millió $)
Páfrányfenyő-ültetvények Fr.o. Kína
Potenciális érték •
Japán, DEEP-STAR Project: új bakt.fajok felfedezése 6500 m-ig az óceánfenéken Cellulózbontó enzim → mosópor • Elmúlt 20 év → 100 addig nem haszn. növ.faj – 100 mrd $
• A Földön élő fajok sokfélesége a Föld hatékony működéséről szóló kézikönyvhöz hasonlítható: „1 faj elvesztése = 1 lap kitépése”
3. Létezési érték • •
• •
USA: 20 millió $ a kaliforniai kondor megmentésére Felmérés: “az USA állampolgárai készek évi 19 $-t áldozni a fehérfejű rétisas védelmére” Trópusi esőerdők, korallzátonyok A létezési érték még nem terjed ki a gerinctelenekre...
Ökológiai gazdaságtan összegzés •
•
A köztulajdonú erőforrások használatát költségként kell elkönyvelnünk – a jelenlegi világgazdasági rendszer elfogadása Másik nézet: nem elég az apró változtatások, alapvető strukturális változtatás kell
Etikai értékek • Gazd. érvek: tényszerűek, meggyőzőek • Etikai érvek: sok vallásban; szélesebb rétegek Gazd-i szempont: a bakt., gombák, gerinctelenek értéktelenek → egyes fajokat védünk, másokat nem Gazd-i szempont: pusztítsuk el a kártevőket és a betegségokozókat Etika: nemesebb ösztönökre alapoz (mint: rabszolgaság, gyerekmunka eltörlése)
Etikai értékek
• •
Nyugati társadalmak: Emberek egymással: etikus viselkedés Emberek a természettel: „mindent lehet” ↕ Környezeti etika - filozófiai irányzat
A környezeti etika főbb szempontjai Minden fajnak joga van az élethez, gazd. értéktől, mérettől, szépségtől függetlenül • Minden fajnak saját belső, az ember érdekeitől és vágyaitól független értéke van Fajok a középpontban (↔ nyugati individualizmus): a fajok érdeke előbbre való az egyedekénél •
Nincs ellentét az emberek érdeke és a biol. sokféleség védelme között •
A morális felelősségérzet kiterjesztése egyre külsőbb körökre:
Példa: a cápák védelme • • • • • • •
Cápa: 10 ember/év Ember: 100 millió cápa/év Cápamájolaj (A-vitamin, aranyér, rák?) Cápauszony: 44 $ / kg Kevés utód, lassú szaporodás 350 faj, amelyeket egységesen kezelnek Fontos csúcsragadozók hiánya– kaszkádszerű hatás az életközösségre (nemcsak szf-ön)
Deep ecology (mélyökológia) • •
•
Az elfogadható emberi cselekvés új korlátai A term. tájak kultúrtájakká alakítása nem feltétlen javítja az emberek életminőségét Premissza: minden élő egyenlő, mindegyiknek egyenlő joga van élete kiteljesítéséhez
II. A természetvédelem története Csodálat, félelem
Kizsákmányolás
Aggódás
A természetvédelem kialakulása
Őskor
gyűjtögetés, vadászat „Pleisztocéni túlhasználat”
Ókor
mezőgazdálkodás, túllegeltetés, erdőirtás
Középkor, iparosodó társadalom
szemléletváltozás, gyarmatosítás Első intézkedések: 1594 őstulok-rezervátum, Lengyelország 1764 erdőrezervátum Tobagon (brit) 1769 erdővédelmi törvény Mauritiuson (francia)
A természetvédelem kialakulása
Konzervácionisták
Th. Roosevelt, Pinchot
Prezervácionizmus (John Muir) 1872, Yellowstone Nemzeti Park Természetvédelmi szervezetek
Audubon Társaság, Nemzetközi Madárvédelmi Tanács, Vízivad Tröszt, IUCN, WWF
Nemzetközi egyezmények
Ramsari, Washingtoni, Berni, Rioi …
1972 ENSZ Környezetvédelmi Világkonferencia
A hazai természetvédelem története
Előtörténet (-1879)
Árpád-kor: vadászati korlátozások Első erdővédelmi rendelkezések
1426 Zsigmond király rendelete az ólombányákhoz tartozó erdőkről 1555 I. Ferdinánd 1565 Miksa király rendelete
Török kori romlás
1729 évi. XXII. tc. III. Károly (tilalmi idők)
Erdészeti és vadvédelmi rendelkezések
1769 Mária Terézia országos erdőrendtartás 1872. évi VI. tc. vadászatról (tilalmi idők, vadászható fajok)
Kezdeti szakasz (1879-1919) 1879. évi erdőtörvény (véderdők) 1883. évi vadászati tv. (énekesmadarak védelme) 1888. évi XIX. tc. a halászatról kíméleti terek, tilalmi idők, hálók lukmérete >4 cm Ornitológia és madárvédelem Herman Ottó, Chernel István 1891. II. Nemzetközi Ornitológiai Kongresszus, Bp. 1893 Magyar Ornithológiai Központ (→Madártani Intézet) 1900 Darányi Ignác fm. természeti emlékek összeírása 1902 Párizsi egyezmény (1906 év. I. tc.) 1902 I. Madarak és Fák Napja (1906-tól hivatalos)
Sajó Károly (1905) az őstermészet kincseinek megmentése
Kaán Károly (1909) A természeti emlékek fenntartása
11. kategória szerint összeírás
Magyarországi Kárpátegyesület
havasi gyopár és a cirbolyafenyő védelme Magas-Tátrában
1914 Kaán Károly természetvédelmi törvénytervezet
Előkészítő szakasz (1920-1944) trianoni béke → összeírt értékek 2/3-a kikerült Akció: nagy kócsag megmentése 1923. évi XVIII. tc. a természetvédelem az erdészet feladata 1935. évi IV. tc. „második erdőtörvény” első magyar természetvédelmi törvény, OTT 1939 Országos Természetvédelmi Tanács minisztériumok + tv. egyesületek + társadalmi szerv. Próbálkozás Balaton-felvidék megmentésére Védendő növény- és állatfajok jegyzéke 1939. első védett terület (Nagyerdő)
Átmeneti szakasz (1945-1960)
párizsi béke ⇒ 219 védett érték → 197 1947 OTT újra alakul 1949-től védetté nyilvánítási jogot kap (FM alá) kevés védetté nyilvánítás valósul meg főleg parkok, arborétumok
50-es évek óriási természetátalakítás 1952 első tájvédelmi körzet: Tihanyi TK 1954 Madárvédelmi rendelet
Megtorpanási szakasz (1960-1971)
1961. évi XVIII. tvr. közvetlenül a minisztertanácsnak alárendelt Országos Természetvédelmi Hivatal
Badacsonyi TK, Mártélyi TK 12/1971. korm. rendelet országos és helyi tv. érték fogalma nemzeti parkok alapításának lehetősége
1971. 319 madárfaj és volgamenti hérics védelme
Kibontakozási szakasz (1971-) 1972 OTvH élére Rakonczay Zoltán 1973 Hortobágyi NP (52 000 ha) 1974 Magyar Madártani Egyesület 1975 Kiskunsági NP 1975 védett fajok eszmei értéke Távlati Természetvédelmi Terv (1976-1990) 1976 fokozottan védett természeti érték fogalma OTvH → Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hivatal
1982. 153 gerinctelen 340 növény V (30 FV) 1987 KVM → 1990 KTM → 2002 KvVM
A természetvédelem főhatóságai hazánk történetében
Természetvédelmi főhatóság
Időszak
Földművelésügyi Minisztérium (FM)
1879–1961
Országos Természetvédelmi Tanács (OTT)
1949–1961
Természetvédelmi főhatóságok Földművelésügyi Minisztérium (FM)
1879–1961
Országos Természetvédelmi Tanács (OTT)
1949–1961
Országos Természetvédelmi Hivatal (OtvH)
1962–1977
Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH)
1977–1987
Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (KVM)
1987–1990
Környezetvédelmi Minisztérium (KM)
1990 (3 hónap)
Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) 1990–1998 Környezetvédelmi Minisztérium (KÖM) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM)
1998–2002 2002-
A védett területeink nagyságának alakulása 1990-ig ezer hek tár
600
összes védett terület 500 400 300 200
adott évben védetté nyilvánított
100 0 1939 1942 1950 1953 1957 1960 1964 1969 1974 1977 1982 1986 1989
A természetvédelem hazai történetének tanulságai
Tv. nem függetleníthető az ország társadalmi és gazdasági helyzetében bekövetkező változásoktól; Tv. tudományos kutatást feltételez, mind az előkészítés, mind a tényleges védelem időszakában; Tudni kell, hogy mit és milyen állapotot akarunk megvédeni; Tv. önmagában nem tud megállni. Szüksége van a más ágazatokkal való összefogásra, megfelelő társadalmi bázisra is; A tv-i területek állami tulajdonba vétele fontos feltétele a tényleges tv-i munkának, de önmagában kevés; A tv. céljainak, feladatainak a társadalmi megismertetése soha nem lehet elég.
III. Szervezeti felépítés
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek
Nemzeti Park Igazgatóságok
önkormányzatok jegyzői, fővárosi főjegyző 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM)
165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről Miniszter: Szabó Imre (2008. májustól)
A kormány TV-ért felelős tagjaként feladata jogszabályok előkészítése tv. hatóságok irányítása tv. hatóságként: 347/2006. Korm. rend. 13/A. §: tvt. 67. § (3)
A védett természeti területek és értékek nyilvántartása, törzskönyvének vezetése.
TERMÉSZETVÉDELMI HIVATAL =
KvVM Természet- és Környezetmegőrzési Szakállamtitkársága
Haraszty László szakállamtitkár
Természet- és környezetmegőrzési sz.államt.-itit.
Természetmegőrzési Főosztály
Ökológiai o., NATURA 2000 o., Birtokügyi o., Tv. Informatikai o.
Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály
Agrárharmonizációs és vagyonkezelési o., Tájvédelmi és ökoturisztikai o. Természetvédelmi őrszolgálati és erdészeti o., Barlang- és földtani o.
Környezetmegőrzési Főosztály
Integrált szennyezésmegelőzési o., Környezetállapot és hatásvizsgálati o. Környezetvédelmi informatikai o.
A természetvédelmi hivatal feladatai
a kormánypolitika közvetítése,
nemzetközi képviselet,
Magyar Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer működtetése
a területi szervek koordinálása
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF, „Főfelügyelőség”)
KvVM miniszteri irányítás alatt működő miniszteri hivatal A 10 „zöldhatóság” felügyeleti szerve A természetvédelmi szakterületen elsősorban másodfokú ügyekben jár el. Fokozottan védett élőlényekkel kapcsolatos engedélyek Tv hat. engedély az ország egész területére kiterjedő tevékenységre
Főfelügyelőség engedélye szükséges Fokozottan védett növényfaj: egyedének külföldre viteléhez, az országba behozatalához, az országon való átszállításához; egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, termesztésbe vonásához; egyedével vagy egyedén végzett nemesítési kísérlethez; egyedének biotechnológiai célra történő felhasználásához; természetes állományai közötti mesterséges géncseréjéhez. Védett növényfajokból álló gén- és szaporítóanyag bank létrehozásához, védett növényfaj gén- és szaporítóanyag bankban történő elhelyezéséhez.
Főfelügyelőség engedélye szükséges Fokozottan védett állatfaj:
állományának szabályozásához; egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, idomításához, szaporításához; egyedének kikészítéséhez, preparálásához, a preparátumok b. t.; egyedének élőállat gyűjteményben történő tartásához; hazai állatfaj-állományának külföldi állományból származó egyeddel történő kiegészítéséhez; állományai közötti mesterséges géncseréhez; egyedének cseréjéhez, adásvételéhez; egyedének külföldre viteléhez, behozatalához, országon átszáll.; egyede visszatelepítéséhez, betelepítéséhez; kártételének megelőzésére riasztási módszer alkalmazásához; egyedének háziasításához.
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek
Észak-dunántúli KTVF, Győr
Nyugat-dunántúli KTVF, Szombathely
Közép-dunántúli KTVF, Székesfehérvár
Dél-dunántúli KTVF, Pécs
Közép-Duna-völgyi KTVF, Budapest
Tiszántúli KTVF, Debrecen
Felső-Tisza-vidéki KTVF, Nyíregyháza
Észak-magyarországi KTVF, Miskolc
Közép-Tisza-vidéki KTVF, Szolnok
Alsó-Tisza-vidéki KTVF, Szeged
Nemzeti Park Igazgatóságok
Aggteleki NPI, Jósvafő Balaton-felvidéki NPI, Csopak Bükki NPI, Eger Duna-Dráva NPI, Pécs Duna-Ipoly NPI, Esztergom Fertő-Hanság NPI, Sarród Hortobágyi NPI, Hortobágy Kiskunsági NPI, Kecskemét Körös-Maros NPI, Szarvas Őrségi NPI, Őriszentpéter
Nemzeti Park Igazgatóságok illetékességi területe
Az NPI állami alaptevékenysége körében
ellátja
a V és FV védett természeti értékek, védett és fokozottan védett TT, a Natura 2000 ter., valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó ter. és értékek tv. kezelésével kapcsolatos feladatokat,
a vagyonkezelői feladatokat
a miniszter körzeti erdő- és vadgazdálkodási tervvel kapcsolatos jogkörét érintő előkészítő feladatokat;
ellátja továbbá a természetvédelmi kutatással, az élőhelyek kialakításával és fenntartásával, valamint a sérült, károsodott élőhelyek helyreállításával, valamint rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat; vezeti a területén lévő V természeti terület és természeti értéknyilvántartását, gondoskodik a szükséges elsődleges és másodlagos adatgyűjtésről, illetve működteti a feladatkörével összefüggő területi monitoring és információs rendszert, együttműködik más információs és ellenőrző rendszerekkel;
közreműködik továbbá az erdővagyon-védelmi tevékenységben, a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág védelmében; véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervet, a helyi építési szabályzatot, valamint a településrendezési terveket; együttműködik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodáival; kapcsolatot tart természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó más szervezetekkel és természetes személyekkel; segítséget nyújt a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához a helyi önkormányzatoknak.
Megoldja a problémát, ha a veszélyezetett fajok élőhelyét jogszabályokkal védjük?
A élőhelyek védett fragmentumaiban a környezeti feltételek annyira módosulhattak, hogy bizonyos fajok létfeltételei a védettség ellenére sincsenek meg!
