TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDŐ TANÁROK EGYESÜLETE az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény vonatkozó rendelkezései szerint módosított Alapszabálya Az egyesület Pro Natúra -, Kaán Károly-, az Év Vidékfejlesztő Szervezete díjas
I.
fejezet
Általános rendelkezések
1.1.
Az egyesület neve: Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete rövidített elnevezése: TKTE
1.2.
Az egyesület székhelye: 1039 Budapest, Aradi utca 20.
1.3
Alapítás éve: 1991.
1.4. Az egyesület önálló jogi személy, közhasznú civil szervezet, amely a közhasznú jogállásról valamint az egyesülési szóló jogról mindenkor hatályos törvények keretei között működik. 1.5.
Az egyesület működési területe: Magyarország.
1.6 Bélyegző : körbélyegző, Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, 1991 felirattal. 1.7 Embléma : a Földet ábrázoló földgömböt a Nappal és a Holddal védőn tartja két kéz, körben felirat : Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete
II.
fejezet
Az Egyesület célja 2.) Az ökológiai szemléletformálás, oktatás, erre való felkészítés az alábbiak szerint : 2.1 a természeti és környezeti neveléssel (szemléletformálással), oktatással foglalkozó iskolák, tanárok segítése (2011. évi CXC. tv. 4. § (1) bek. a)-u) pontok meghatározott közfeladat teljesítése érdekében), 2.2 a környezeti (ökológiai) nevelés, oktatás ismeret hordozóinak gyűjtése, készítése, közvetítése a környezeti nevelés megvalósítására iskolában és iskolán kívül (1995. évi LIII tv. 54. § (2) bekezdésében és az 55. §-ban, valamint az 1996. évi LIII tv. 64. § (1) bekezdésben meghatározott közfeladat teljesítése érdekében) 2.3 a társadalom környezetvédő szemléletének formálása (1995. évi LIII tv. 54.-55 §-aiban meghatározott közfeladat teljesítése érdekében)
III. fejezet
Az Egyesület tevékenysége
3.) Az Egyesület tevékenysége során : 3.1 biztosítja az igényes és tartalmas szervezeti élet feltételeit az oktatási intézményekben ökológiát, környezetvédelmet tanító tanárok szakmai és emberi együttműködésének előmozdítására; 3.2 szaküléseket, vitaüléseket, ankétokat, tanulmányutakat, vándorgyűléseket, terep-gyakorlatokat, tanárés szakértő tovább-képzéseket, konferenciákat, kongresszusokat rendez, munkabizottságokat hoz létre, működésüket elősegíti; 3.3 javaslatokat tesz ökológiai szemléletformálással, képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos feladatok megoldására, tanulmányokat, szakvéleményeket készít, megbízásokat vállal és oktatásfejlesztési témákat javasol, foglalkozik az ökológiai szakterületet érintő elméleti és módszertani kérdésekkel, előmozdítja azok fejlesztését; 3.4 szaktanácsadást, szakértői feladatokat minisztériumok felé.
vállal az általános-, és középiskolák és az illetékes
3.5 foglalkozik szakmai, etikai kérdésekkel; 3.6 folyóiratot, kiadványokat jelentet meg és végzi azok terjesztését, pályázatokat hirdet; 3.7 kapcsolatokat teremt és tart fenn hasonló rendeltetésű külföldi egyesületekkel és szervezetekkel, képviselteti magát nemzetközi szakmai rendezvényeken ; 3.8 az Egyesület tagja lehet hazai és nemzetközi tudományos és szakmai szervezeteknek,
4.) Közhasznúság 4.1 Az Egyesület – a 2011. évi CLXXV. törvény 32. § (1) bekezdés a) pontja szerint közhasznú szervezetként működik, közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg. 4.2 Az Egyesület közhasznú működése érdekében : Közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatokat lát el, amelyről törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek, vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. Az Egyesület közhasznú tevékenységei a következők: - tudományos tevékenység, kutatás (2004. évi CXXXIV tv. 5. § (3) bekezdésében meghatározott közfeladat teljesítése érdekében) azon belül kiemelten a környezetvédelem kutatási, műszakifejlesztési, nevelési-képzési és művelődési, tájékoztatási, valamint a környezetvédelmi termék- és technológia-minősítési feladatok meghatározása, és ellátásuk biztosítása: a környezet védelemének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 38. § h.) pontja, 42. § e.) pontja meghatározott közfeladat teljesítése érdkében; - nevelés, oktatás, képességfejlesztés, továbbképzés (2011. évi CXC tv. 4. § (1) bekezdés a.), c.), g.), h.), i.), u.) pontjaiban meghatározott közfeladatok teljesítése érdekében) azon belül kiemelten környezeti ismeretek terjesztése és fejlesztése (óvodai nevelés, iskolai nevelés, képzés, művelődés, iskolarendszeren kívüli oktatás és továbbképzés, ismeretterjesztés, könyvkiadás): a környezet védelemének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 54. § (2) bekezdése, 55. §ában meghatározott közfeladat megvalósítása érdekében;
- pedagógusok tovább képzése: a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet 4 - 7. §-aiban a 346/2013 (IX.16) Kormányrendelet 6-7-8 §-aiban meghatározott közfeladat teljesítése érdekében - természet-, környezetvédelem; különös tekintettel a Kárpát medence sajátos ökológiai értékeinek feltárására és megóvására (a 2011. évi CLXXXIX tv. 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott közfeladatok teljesítése érdekében) - kulturális örökség helyi védelme: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 7. és 11. pont; 114/2013 (IV. 16, 1 § a, b, c,d, e, f,g, h) helyi értékek, értéktárak felmérése/óvása, beemelése a pedagógiai (haza szeretet, a szülőföld szeretete, egészséges életmód, épített környezet, ökológiai turizmus) a környezeti nevelési programba, meghatározott közfeladatok teljesítése érdekében - euroatlanti integráció elősegítése, a kapcsolódás Európához kiemelt közös követelmény (lsd. Nemzeti Alap-tanterv) érvényesítésével; 4.3 Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az Egyesület közhasznú működése érdekében vállalkozói tevékenységet másodlagos jelleggel csak közhasznú céljainak megvalósítása érekében, azokat nem veszélyeztetve folytat, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a közhasznú tevékenység kifejtésére és az egyesületi célok megvalósítására fordítja. 4.4 Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból, tehát azokat bárki igénybe veheti. 4.5 Az Egyesület tevékenységét a nyilvánosság tájékoztatásával végzi, ennek érdekében tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait honlapján közzéteszi 4.6 Az Egyesület közhasznú szolgáltatásait, azok igénybevételének módját, továbbá a közgyűlési, elnökségi határozatait, éves beszámolójának, közhasznúsági mellékletének/jelentésének tömörített változatát honlapján, ezen keresztül tagságán közzéteszi 4.6 Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól támogatást nem fogad el, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választásokon induló jelöltet nem állít, és nem támogat. IV. fejezet Tagsági viszony 5.) Az egyesületi tagság feltételei - az Egyesület tagja az lehet, aki a környezeti neveléssel,szemléletformálással oktatással foglalkozik, ezt társadalmi úton is gyakorolni és erősíteni, az ökológiai nevelés, oktatás szervezett megindítását az Egyesület által is előmozdítani kívánja; - az Egyesület programját, célkitűzéseit elismeri; Alapszabályát elfogadja, az Egyesület két tagja ajánlja, a tagdíjat fizeti. 6.) A tagsági viszony típusai 6.1. Az Egyesület természetes személy és szervezeti tagokból (együttesen: tagok) áll. Természetes személyek rendes tagok lehetnek. 6.2. Rendes tag lehet az a magyar vagy külföldi állampolgár, aki magáévá teszi az Egyesület célkitűzéseit, Alapszabályát elfogadja és vállalja a tagsági viszonyból fakadó kötelezettségeket és belépési szándékát két egyesületi tag ajánlásával az Elnökségnek bejelenti és felvételéről a Közgyűlés dönt.
Szervezeti tag lehet az a jogi személy aki, illetve amely az Egyesület munkáját támogatni kívánja, vállalja a tagsági jogviszonyból fakadó kötelezettségeket, felvételét kéri és az Egyesület Közgyűlése a szervezeti tagok sorába beiktatja. Politikai párt szervezeti tag nem lehet. Magyarországi székhelyű jogi tagként történő beiktatáshoz ajánlás nem szükséges. Két Közgyűlés közötti időpontban a tagfelvételi kérelmek elfogadásáról az Elnökség dönt. 6.3 Az Egyesület természetes személy rendes tagjai tagsági jogaikat személyesen, jogi személy rendes tagjai pedig törvényes vagy meghatalmazott képviselőik útján gyakorolják. 6.4 Az Egyesület rendes tagjainak/szervezeti tagjainak tagsági jogai és kötelezettségei azonosak és egyenlőek. 6.5 Az Egyesület Közgyűlésének/Elnökségének a rendes tagok sorába történő felvételi kérelem tárgyában hozott elutasító határozata ellen az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezhet a felvételét kérő. A fellebbezést a minősített postai küldeményként feladott írásba foglalt elutasító határozat kézhezvételét követő 15 napon belül írásban az Elnökséghez kell benyújtani. A fellebbezés elbírálására a Közgyűlés rendkívüli ülésén köteles. 6.6. Rendes tag lehet: - aktív tag, - nyugdíjas tag, - tiszteletbeli tag. - nyugdíjba vonuláskor az átsorolás automatikus, amennyiben a tag továbbra is fenn kívánja tartani tagsági viszonyát ezt a tagdíj fizetéssel is kifejezi, ellenkező esetben 2 éves tagdíj nem fizetéssel tagsága automatikusan megszűnik, amelyet az Elnökség a tag eddigi áldozatos környezeti nevelési tevékenységéért köszönettel nyugtáz.. Tiszteletbeli tag az, akit a tagság és elnökség ajánlására a Közgyűlés választ. A tiszteletbeli tagságról oklevél készül. 6.78 Ahol jelen alapszabály „tag”-ot jelöl meg, ott ezen megjelölés alatt „rendes tag”-ot, illetve „szervezeti tag”-ot kell érteni. 7.) A tagok jogai 7.1 Az Egyesület rendes tagja és a szervezeti tag képviselője útján jogosult - az egyesület tevékenységében és rendezvényein részt venni, - az egyesület közgyűlésén szavazati joggal részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni, - választható az egyesület bármely tisztségére, szerveibe, bizottságaiba, - javaslatokat, indítványokat tehet a tisztségviselőknek, elnökségnek és a közgyűlésnek, - az egyesület működéséről felvilágosítást kérhet és betekinthet az egyesület irataiba Az Egyesület rendes tagjai és szervezeti tagjai az Egyesület közgyűlésén egy-egy szavazati joggal rendelkeznek. Valamely tisztség betöltésére megválasztott szervezeti tag az általa kijelölt természetes személy útján látja el a választott tisztséget. A tiszteletbeli tagot a rendes tag jogai illetik meg. Az Egyesület tagjai bármely más hazai vagy külföldi (nemzetközi) szakmai szervezetnek is tagjai lehetnek. Az Egyesület tagja az esetlegesen törvénysértő határozatot 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja.
7.3 Az egyesület tagja köteles: - eleget tenni az Alapszabályban előírt kötelezettségeinek, az Alapszabály, illetve az Egyesület egyéb szabályzatai rendelkezéseinek, valamint az Egyesület szervei által meghozott határozatoknak,
- részt vállalni az egyesület céljainak megvalósításában, nem veszélyeztetheti az Egyesület céljainak megvalósítását és az egyesület tevékenységét, - az Egyesület munkájában tevékenyen közreműködni, az önként vállalt egyéni feladatokat teljesíteni, - az egyesületi taghoz méltóan és környezettudatosan viselkedni, - az Egyesület jó hírét kelteni és jó hírnevét megőrizni, védeni, - az egyesület tulajdonát védeni, - tagdíjat határidőben megfizetni. 7.4 Mind a természetes személy, mind a szervezeti tag — az éves tagdíjon felül, az Egyesülettel kötött szerződés alapján — az Egyesületet egyéb módon (pl. adomány, tartós adomány) is támogathatja. 7.5 A tagdíj fizetése A tagdíjat minden év március 31-ig a Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete számlájára történő átutalással kell megfizetni. A rendes tagok tagdíjának mértékét a Közgyűlés állapítja meg. Az Elnökség méltányossági alapon hozzájárulhat a tagdíjfizetés szüneteltetéséhez A szervezeti tag az Egyesülettel évenként kötött kétoldalú megállapodásban meghatározott mértékű – legalább 5.000.- Ft/év összegű – éves tagdíjat (jogi tagdíj) fizet, minden tárgyév március 31-ig. 8. ) Az Egyesületi tagság megszűnése 8.1 A tagság megszűnik: a) a tag halálával (jogi tagnál jogutód nélküli megszűnésével), b) kilépésével, c) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával d) a tag kizárásával. e) nyugdíjasok 2 évi tagdíj nem fizetés után automatikus maradnak ki az egyesületből, munkásságukat megköszönő levél kíséretében 8.2 A tagnak a kilépési szándékát írásban kell benyújtania az Egyesület Elnökéhez címzetten. A tag kilépését indokolni nem köteles. A tagsági jogviszony megszűnésének időpontja a kilépési nyilatkozat Elnökséghez történő megérkezésének napja. A nyilvántartásból való kivezetés az Elnökség hatásköre. 8.3 Azt a rendes tagot, akit/amelyet a büntető törvénykönyv elleni vétség alapján jogerősen elítélnek, vagy aki/amely az Egyesület II. pontban részletesen körülírt céljának elérését felróható magatartásával – a jogkövetkezményeket, azaz a kizárásról való tájékoztatást is tartalmazó - írásbeli felszólítás ellenére tartósan veszélyezteti vagy megakadályozza - az Elnökség általa felkért bizottság véleménye alapján – a Közgyűlés, illetve két Közgyűlés közötti időszakban az Elnökség indokolt határozatával az Egyesület tagjai közül kizárhatja. Az írásbeli felszólítást, valamint a kizárásról szóló határozatot ajánlotttértivevényes levélben kell kézbesíteni az érintett tag részére. A tag kizárásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást is. Kizárási határozat ellen – annak kézhezvételét követő 15 napon belül írásban - a kizárt tag a közgyűléshez fellebbezéssel élhet, melynek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. Ha a Közgyűlés a kizárási határozatot megsemmisíti, a tagsági jogviszonyt folyamatosan fennállónak kell tekinteni. Kizárt tag újra felvételét a Közgyűlés engedélyezheti. 8.4 Azt a tagot, aki legalább három éves tagdíj hátralékot halmozott fel az elnökség fizetési határidő tűzésével írásban szólítja fel tartozásának rendezésére. Az írásbeli felszólításnak tartalmaznia kell a jogkövetkezményekre – azaz a tagsági viszony felmondására vonatkozó - való figyelmeztetést is. Amennyiben az érintett tag a felszólítást követően az ott megjelölt fizetési határidőig nem egyenlíti ki tagdíjtartozását, az Egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A FELMONDÁSRÓL AZ EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE – KÉT KÖZGYŰLÉS KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN AZ ELNÖKSÉG - DÖNT. 9.) Fegyelmi eljárás: 9.1 Fegyelmi eljárással kizárható az a tag,
a) aki megsérti az Egyesület Alapszabályát, b) akinek ténykedése ellentétbe került az Egyesület célkitűzésével, c) akit bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek. 9.2 Fegyelmi eljárás szabályai A fegyelmi eljárást az Elnökség által ideiglenesen létrehozott háromtagú egyesületi Fegyelmi Bizottság folytatja le. A Fegyelmi Bizottság a fegyelmi eljárás alá vont tagot az eljárás megindításáról ajánlott-tértivevényes küldeményben írásban értesíti. A Fegyelmi Bizottságnak a fegyelmi eljárás alá vont tagot meg kell hallgatnia, aki meghallgatása során véleményt nyilváníthat A Fegyelmi Bizottság javaslata alapján a Közgyűlés, illetve két Közgyűlés közötti időszakban az Elnökség – titkos szavazással, a jelenlévők kétharmados többségével - fegyelmi határozatot hoz,. melynek indokolása tartalmazza a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A fegyelmi eljárást lezáró határozatról – mely a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást is tartalmazza - az érintettet ajánlott-tértivevényes levélben kell értesíteni. A tagsági viszony megszűnésének időpontja ilyen esetekben a Közgyűlés/Elnökség határozatának kelte. Kizárási határozat ellen – annak kézhezvételét követő 15 napon belül írásban - a kizárt tag a közgyűléshez fellebbezéssel élhet, melynek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. Ha a Közgyűlés a kizárási határozatot megsemmisíti, a tagsági jogviszonyt folyamatosan fennállónak kell tekinteni. Kizárt tag újra felvételét az Egyesület tagjai sorába – a kizárási ok megszűnése esetén - a közgyűlés engedélyezheti. V. fejezet Az Egyesület szervezete, szerveinek feladata 10.) A Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesületének szervezete a) Közgyűlésből. b) Elnökségből c.) Felügyelőbizottságból c) Állandó Bizottságokból d.) Elnökségi ideiglenes bizottságokból áll. . 11.) Az Egyesület vezető szervei a) Közgyűlés b) Elnökség Az Egyesület vezető szerveinek határozatairól, döntéseiről az érintett személyeket ajánlott-tértivevényes levélben kell értesíteni, a nyilvánosságot az Egyesület honlapján történő közzététellel kell tájékoztatni. 12.) Az Egyesület vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, - akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, - akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. - az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. - aki az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. 39. § /1/ bekezdésében foglaltak hatálya alatt áll. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás - határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával, - megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével, - visszahívással, - lemondással, - a vezető tisztségviselő halálával,
- a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, - a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. 13.) Az Egyesület tisztségviselőinek megválasztása 13.1. Az Egyesület tiszteletbeli elnökét, elnökét, elnökség tagjait (elnökhelyetteseit) és a Felügyelőbizottság elnökét és tagjait az Egyesület tagjainak sorából a szavazati jogú tagok teljes körű, nyílt jelölési eljárás nyomán a Tisztújító Közgyűlésen titkos szavazás útján, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével választják meg. A tisztségviselők mandátuma 5 évre szól. A tisztségviselők újraválaszthatók. A tisztségre való jelölés rendjét az Elnökség határozza meg. 13.2 A Tisztújító Közgyűlés keretében, a megjelent szavazati jogú tagok titkos szavazása révén kell a tisztségviselők választását és az esetleg szükséges pótválasztást megtartani. 13.3 A 13.1. pontban nem említett tisztségviselők megválasztásáról az Alapszabály más pontja, illetve az Ügyrend rendelkezik. 14.) Határozathozatal Az Egyesület szervezeti egységei, vezető testületei határozataikat nyílt – személyi kérdésekben titkos szavazással és – az Alapszabályban meghatározott eset kivételével – a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű szótöbbségével hozzák. Szavazat egyenlőség esetén döntés nincs, a javaslat elvetettnek tekintendő. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatási keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. 15.) Közgyűlés 15.1 A Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete legfőbb döntéshozó szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés. A Közgyűlésen szavazati joggal a rendes, a szervezeti és a tiszteletbeli tagok vesznek részt, Az Egyesület Közgyűlése – a fegyelmi ügyekben folyó napirendi pontok kivételével - nyilvános, azon minden érdeklődő részt vehet. 15.2. Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik: - az alapszabály megállapítása, módosítása; - az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; - a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; , esetleges megüresedés esetén póttag választás, - az éves költségvetés és tevékenységi terv elfogadása; - az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; - az Egyesület éves közhasznú tevékenységről készített melléklet/jelentés elfogadása; - a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása (ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; - az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; - a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; - a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; - a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és - a végelszámoló kijelölése. - az Elnökség határozatainak megsemmisítése, megváltoztatása; - a felügyelőbizottság éves beszámolójának elfogadása; - a tagdíj megállapítása, módosítása; - tiszteletbeli tag és tiszteletbeli elnök megválasztása, - a bizottságok tagjainak megválasztása (kivéve a Fegyelmi Bizottságot), - a panaszok elbírálása,
- az Egyesület Ügyrendjének elfogadása, módosítása, - döntés mindazon ügyekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. 15.3 A Közgyűlés határozathozatala 15.3.1. A közgyűlés határozatait nyílt szavazással és a jelenlevők egyszerű szótöbbségével hozza, azzal, hogy az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. Személyi ügyekben a szavazás titkos. A Közgyűlés – a Felügyelőbizottság által előzetesen véleményezett - az éves beszámoló, valamint a közhasznúsági melléklet elfogadásáról a szavazásra jogosult jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával dönt. 15.3.2 A határozat meghozatalakor nem szavazhat az a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatási keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. 15.4 Rendes Közgyűlést évente, minden naptári év első felében össze kell hívni oly időpontban, hogy az éves mérleg beadási határidejét legalább tíz naptári nappal megelőzze. Összehívásáról az Elnökség gondoskodik – a napirendet is tartalmazó – írásos meghívó igazolt módon történő (pl. visszaigazolható e-email) kiküldésével. A közgyűlés helyszínét a megjelentek várható létszámának, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi forrásnak a figyelembe vételéve az Elnökség választja ki. Az Egyesület nevét és székhelyét, valamint a Közgyűlés helyét is tartalmazó írásos meghívót a hely, időpont napirend feltüntetésével legkésőbb a közgyűlést megelőző 14 nappal kell kiküldeni a tagok részére. Mellékelni kell a meghívóhoz a napirend fontosabb pontjaira vonatkozó írásos anyagot is. A Közgyűlésre szóló írásos meghívóban fel kell tüntetni s határozatképtelenség miatt az eredeti napirendi pontok megtárgyalására ismételten összehívott közgyűlés idejét és helyét, valamint a távolmaradás jogkövetkezményére (különösen a megismételt közgyűlés határozatképtelenségéről) vonatkozó tájékoztatást. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az Egyesület tagjainak 50%-a + 1 fő megjelent. A határozatképtelenség miatt elnapolt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A Közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a három fős szavazatszámláló bizottságot. 15.5 Az Egyesület elnöke Rendkívüli Közgyűlést köteles összehívni a.) ha a szavazati joggal rendelkező tagság egyharmada írásban, a tárgy megjelölésével kéri, b.) ha az Elnökség ülésén úgy dönt, c.) ha a bíróság elrendeli vagy a felügyelőbizottság indítványozza a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül. Az Egyesület elnöke köteles a Rendkívüli Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából akkor is, ha d) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy f) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került. A fenti d)-e) foglalt okok miatt összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni. 15.6 Tisztújító Közgyűlést öt évenként kell az Elnökségnek összehívnia.
A Tisztújító Közgyűlésen az Elnökség és a Felügyelőbizottság beszámol az előző Tisztújító Közgyűlés óta végzett egyesületi tevékenységről és kijelöli az Egyesület előtt álló feladatokat. 15.7 A Közgyűlést az Elnökség elnöke vagy az Egyesület ügyvezető elnökhelyettese vezeti. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a napirendi pontokat, a lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat, a meghozott határozatok számát, időpontját, tartalmát, hatályát, az elfogadásuk szavazati arányát, (támogatók, tartózkodók és ellenzők számát – ha lehetséges személyét -) is. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés levezető elnöke (az Elnökség Elnöke vagy az Egyesület ügyvezető elnökhelyettese), a jegyzőkönyvvezető és két jelenlévő tag látja el hitelesítő aláírásával. A jegyzőkönyv – előzetes időpont egyeztetés mellett - betekintésre minden érdeklődő rendelkezésére áll az Egyesület székhelyén A hitelesített jegyzőkönyvből rövidített összefoglalást kell készíteni, amit az Egyesület honapján és Hírlevelében kell közzétenni. A Közgyűlés határozatairól nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban fel kell tüntetni a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat tárgyát, időpontját, a szavazásban részt vevő személyek számát, a határozathozatal módját (nyílt vagy titkos) a határozatot elfogadó, ellenző és/vagy tartózkodó személyek számát és (ha lehetséges) személyét. A Közgyűlés határozatairól, döntéseiről az érintetteket ajánlott- levélben kell értesíteni, a nyilvánosságot, pedig az Egyesület honlapján kell tájékoztatni. 16.) Elnökség 16.1 Az Egyesület ügyeit két Közgyűlés között az Egyesület 6 /hat) tagból álló ügyvezető szerve, az Elnökség intézi, amelynek tagjai: - az elnök, - az ügyvezető alelnök, - 4 fő szakmai elnökhelyettes (óvodai, közoktatási, szakképzési, , felsőoktatási-) Az Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői, akik felelős személyek. 16.2 Az Elnökség feladata: - a Közgyűlésen elfogadott irányelvek szerint intézi, irányítja az Egyesület ügyeit, - az Egyesület napi ügyeinek vitele, az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntés meghozatala, - az alapszabályi, közgyűlési határozatoknak megfelelően biztosítja az Egyesület működését, kapcsolatot épít ki társadalmi, tudományos egyesületekkel, szövetségekkel, gondoskodik az Egyesület képviseletéről bel- és külföldi tudományos és társadalmi kapcsolatokból eredő összejöveteleken, kongresszusokon és szakmai megbeszéléseken, - tagfelvételi kérelmek, kizárás és felmondás Közgyűlés részére való előkészítése, - a szervezeti tagokkal a tagdíj fizetésére vonatkozóan szerződést köt, - a hatáskörébe tartozó állandó bizottságokat és ideiglenes bizottságok létrehozása, vezetőinek megválasztása, a tisztségviselők megválasztásának előkészítése, - az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet/jelentés elkészítése, Közgyűlés elé terjesztése; - az éves költségvetés elkészítése és annak Közgyűlés elé terjesztése, - az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tarozó döntések meghozatala és végrehajtása, - a Közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése - az Elnökség által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása, - részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre, - a tagság nyilvántartása, - az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése, - az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése, - az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele, - az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés - az Egyesület igazgatási-, gazdálkodási és pénzügyeinek, a közhasznú feladatait segítő vállalkozási feladatainak intézése, - a Közgyűlés által jóváhagyott éves tevékenységi terv alapján végrehajtja az Egyesület éves költségvetési tervét, erről a következő Közgyűlésen beszámol, - dönt az éves költségvetésen felül beérkezett összegek felhasználásáról, erről a következő Közgyűlésen beszámol, - nyilvánosságra hozza a közgyűlési meghívót és az éves mérlegbeszámolót és a közhasz-núsági mellékletet az Egyesület honlapján - a Közgyűlés által feladatkörébe utalt bármely más tevékenység ellátása.
16.3. Az elnökség tevékenysége /működése/ 16.3.1 Az Elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az Elnökség ülése nyilvános. Az Elnökség ülésének napirendjére vonatkozó javaslatot az elnök és az ügyvezető elnökhelyettes állítja össze. Az elnökségi ülést az elnök (akadályoztatása esetén az ügyvezető elnökhelyettes) legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon (pl. visszaigazolható e-mail). Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák. Mellékelni kell a meghívóhoz a napirend fontosabb pontjaira vonatkozó írásos anyagot is. Ha a Felügyelőbizottság vagy az elnökségi tagok 25 %-a írásban indítványozza, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül az Elnökséget rendkívüli ülésre kell össze hívni. 16.3.2 Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozathozatalkor nyílt személyi kérdésekben titkos - szavazással dönt. A határozatképességhez az elnökségi tagok legalább 2/3-os, azaz 3 (három) fő jelenléte szükséges. Szavazat egyenlőség esetén döntés nincs, a javaslat elvetettnek tekintendő. A határozathozatalban nem vehet részt a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatási keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás; Az Elnökség határozatairól nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban fel kell tüntetni a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat tárgyát, időpontját, a szavazásban részt vevő személyek számát, a határozathozatal módját (nyílt vagy titkos) a határozatot elfogadó, ellenző és/vagy tartózkodó személyek számát és (ha lehetséges) személyét. Az Elnökség határozatairól, döntéseiről az érintetteket ajánlott-tértivevényes levélben kell értesíteni, a nyilvánosságot, pedig a PER NATURAM Hírlevélben és az Egyesület honlapján kell tájékoztatni. 16.4 Az üléseken meghívottként, tanácskozási joggal részt vesz: a) a Felügyelőbizottság elnöke; b) a tárgyalt témának megfelelően az adott bizottság képviselője; c) valamint, akiket az Elnökség meghív. 16.5 Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá, és azt az Elnökség tagjainak, valamint az elnökségi ülések állandó meghívottjainak meg kell küldeni. A jegyzőkönyv –előzetese egyeztetés alapján - betekintésre mindenkinek rendelkezésére áll az Egyesület székhelyén. A hitelesített jegyzőkönyvből rövidített összefoglalást kell készíteni, amit az Egyesület honlapján és Hírlevelében kell közzétenni. A rövidített összefoglalásnak tartalmaznia kell a napirendet az előterjesztésekre hozott elnökségi döntések tartalmát. 17.) Tisztségviselők 17.1 Az Elnök Az Egyesület első számú vezető tisztségviselője az elnök, aki - önállóan jogosult képviselni az Egyesületet állami, társadalmi szervek, egyéb intézmények előtt és nemzetközi kapcsolatokban. - összehívja az elnökségi üléseket, azokon elnököl; - gondoskodik az elnökségi határozatok végrehajtásáról; - gyakorolja a munkáltatói jogot, - az elnökségi tagok bármelyikét eseti megbízással felruházhatja a saját feladatainak teljesítésére; felügyeli a kiadói jogot.
Az elnök ellenőrzi a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtását, az üléseken elnököl, utalványoz és aláír. Az elnök aláírási joga önálló a hiteles aláírási címpéldány szerint. 17.2 Ügyvezető alelnök Az elnökhelyettesekből az Elnökség ügyvezető elnökhelyettest választ meg, aki - helyettesíti az Elnököt, - intézi az Egyesület igazgatási ügyeit, - elkészíti az Egyesület munkatervét, költségvetési előirányzatát, az évzáró beszámolóját/közhasznúsági mellékletét, szervezi a nagyrendezvényeket, - jogosult az Elnök felhatalmazásával az Egyesületet külső személyeknél és hatóságoknál képviselni, - nyilvántartja a vezető szervek (a Közgyűlés, az Elnökség) határozatait - előzetes bejelentkezés alapján – az Elnökség tájékoztatása mellett - biztosítja az érdeklődőknek az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést, - munkáját titkár segíti. 17.3 Szakmai elnökhelyettesek Az Elnökség további tagjait meghatározott feladatokkal (szakmai elnökhelyettesek) bízhatja meg, feladatuk a szakmai csoportok munkájának összehangolása. 17.4 Az Elnök megbízása alapján az Egyesület nevében az ügyvezető elnökhelyettes és egy másik elnökségi tag ketten együttesen jogosultak aláírni. 17.5 Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök önállóan jogosult. 18.) Felügyelőbizottság 18.1 A Felügyelőbizottság a kiemelkedően közhasznú, közhasznú tevékenységet végző Egyesület felügyelő szerve. A Felügyelőbizottság tagjai felelős személyek. Felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. 18.2 A Felügyelőbizottság, mint az Egyesület Felügyelő szerve, felügyeli az Egyesület alapszabályszerű működését, különösen a vagyoni eszközöknek jogszabályokban meghatározott módon történő felhasználását. A Felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. Észrevételeit a Közgyűléssel, az Elnökséggel közli. A Felügyelőbizottság háromtagú, elnökét és két tagját a tagság közvetlenül választja meg 5 évi időtartamra. Működéséért kizárólag a Közgyűlésnek felelős. Ügyrendjét - az Elnökség véleményét meghallgatva -, valamint munkamódszerét és programját maga határozza meg. A Felügyelő Bizottság tagjai az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével az Egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az Egyesülettel szemben. 18.3 Nem lehet a Felügyelőbizottság elnöke vagy tagja az a személy, a.) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, b.) akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. c.) az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. -d.) aki az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. 39. § /1/ bekezdésében foglaltak hatálya alatt áll. e) az Egyesületben vezető vagy bármilyen más tisztséget betölt, f) az Egyesületben a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló egyéb jogviszonyban áll, g) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül, kivéve, ami tagként, az Alapszabály szerint megilleti, illetve h) az e) – g) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója vagy élettársa. Megszűnik a felügyelőbizottsági tagság - határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával, - megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével, - visszahívással, - lemondással, - a felügyelőbizottsági tag halálával ,
- a felügyelőbizottsági tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, - a felügyelőbizottsági taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. 18.4 A Felügyelőbizottság rendszeresen köteles ellenőrizni az Egyesület gazdálkodását, pénzügyi helyzetét, az Egyesület Alapszabály szerinti működését, közhasznú, tevékenységét, valamint az Alapszabályban és az Egyesület Ügyrendjében foglaltak betartását. A Felügyelőbizottság köteles a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és az ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. A Felügyelőbizottság tevékenysége során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba, azokat megvizsgálhatja. Ha az ellenőrzés során szabálytalanságot észlel, három napon belül ellenőrzési jelentésben írásban fel kell erre hívni a szabálytalanság elkövetőjének figyelmét. Az ellenőrzési jelentést a Felügyelőbizottság elnöke, vagy megbízásából a Felügyelőbizottság valamelyik tagja írja alá. A szabálytalanságról értesíti az Egyesület ügyvezető elnökhelyettesét és fegyelmi eljárást javasolhat. Súlyosabb esetben a Felügyelőbizottság elnöke a Bizottság többségével egyetértésben jelenti a szabálytalanságot az Egyesület elnökének, aki a szükséges intézkedéseket 8 napon belül köteles kiadni és ezekről a Felügyelőbizottság elnökét értesíteni. A Felügyelőbizottság indítványozhatja az intézkedésre jogosult szerv (Közgyűlés, Elnökség) összehívását. 18.5 A Felügyelőbizottság köteles az intézkedésre jogosult szervet (Közgyűlés, Elnökség) tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni ha arról szerez tudomást, hogy a.) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. 18.6 Ha az intézkedésre jogosult szerv összehívására a Felügyelőbizottság indítványa ellenére - annak megtételétől számított 30 napon belül - nem kerül sor, úgy a határidő eredménytelen eltelte után a vezető szerv összehívására a Felügyelőbizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelőbizottság a törvényességi felügyeletet ellátó szervet köteles haladéktalanul értesíteni. 18.7 A Felügyelőbizottság év közben szükség szerint tart ülést. Az évi rendes Közgyűlés előtt azonban egy ülést feltétlenül kell tartani, amelyen az Egyesület éves költségvetéséről, zárszámadásáról, valamint a közhasznúsági tevékenységről szóló mellékletet, továbbá a Felügyelőbizottság éves tevékenységéről szóló beszámolót megvitatják és elfogadják. Az ülés időpontját úgy kell maghatározni, hogy a Felügyelőbizottság jelentése, véleménye és javaslata a Közgyűlés ügyrendjében meghatározott időpontig az elnökséghez eljuttatható legyen. 18.8 Az Egyesület tisztségviselői és tagjai kötelesek a Felügyelőbizottság tagjainak a kért felvilágosításokat megadni és a vizsgálandó anyagot rendelkezésre bocsátani, az Egyesület könyveibe, irataiba való betekintést biztosítani. 18.9 A Felügyelőbizottság üléseit annak elnöke hívja össze- Az írásos meghívót a hely, időpont, napirend feltüntetésével legkésőbb az ülést megelőző 10 nappal ki kell küldeni. Mellékelni kell a meghívóhoz a napirend fontosabb pontjaira vonatkozó írásos anyagot is. A Felügyelőbizottság üléseinek határozatképességéhez a tagok 2/3 jelenléte szükséges. Az Felügyelőbizottság határozatait nyílt - személyi kérdésekben titkos -, egyszerű szótöbbséggel, két Felügyelőbizottsági tag jelenléte esetén egyhangúan hozott szavazással hozza. Szavazat egyenlőség esetén döntés nincs, a javaslat elvetettnek tekintendő. 18.10 A Felügyelőbizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető hitelesít. 18.11 A Felügyelőbizottság tagjai a Közgyűlésen, az Felügyelőbizottság elnöke az elnökségi ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Az éves költségvetés és a zárszámadás, valamint a közhasznúsági melléklet elfogadása tárgyában a Közgyűlés csak a Felügyelőbizottság véleményének és javaslatainak ismeretében dönthet. 19.) Állandó Bizottságok 19.1 Szerkesztő Bizottság A bizottság három tagú. Feladata az Ökológiai kultúra – Ökológiai nevelés sorozat, az PER NATURAM Hírlevél kiadásra való előkészítése 19.2 Juhász-Nagy Pál és Per Naturam emlékérem elismerést odaítélő bizottság A bizottság három tagú, akiket a Közgyűlés választ.
Feladata a tagok javaslata alapján a Juhász-Nagy Pál és a Per Naturam emlékérem odaítélése. A Juhász-Nagy Pál és a Per Naturam emlékérmet a bizottság döntése alapján évente az egyesület 1 tagja és /egy/ egyesületi tagsággal nem rendelkező személy kaphatja a Juhász-Nagy Pál-i pedagógiai hitvallás /paradigma/ és a környezeti nevelés érdekeinek képviseletéért és megvalósításáért. A JNP bizottság elnöke az Egyesület tiszteletbeli elnöke. 20.) Ideiglenes Bizottságok Az Elnökség javaslatára a Közgyűlés ideiglenes bizottságot/okat/ hozhat létre, tagjaikat – a Fegyelmi Bizottságot kivéve - a Közgyűlés választja. Ideiglenes bizottságok összeállításának szempontjait, feladatukat a Közgyűlés határozza meg. A bizottságok munkamódszerüket maguk határozzák meg. 21.) Az Egyesület kiadványai. Az Egyesület hivatalos kiadványsorozata az Ökológiai kultúra - Ökológiai nevelés sorozat, felelős kiadója az Egyesület elnöke, szerkesztői a témák szerzői. A kiadványi tevékenység koordinálását az ügyvezető alelnök látja el. 22.) Az ügyrend. Az Egyesület testületeinek részletes feladatkörét, működési rendjét és munkamódszereit, az elfogadott Alapszabály alapján a Közgyűlés által jóváhagyott Ügyrend szabályozza. V. fejezet Az Egyesület vagyona és gazdálkodása 23.) Az Egyesület önálló vagyonnal rendelkezik, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései szerint gazdálkodik és folytatja tevékenységét, a jogszabályi előírások szerint és azoknak megfelelően évente közhasznúsági mellékletet készít, melybe bárki betekinthet és saját költségére másolatot készíthet. Az Egyesület nem nyereségelvű, minden bevételét az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. Az egyesület vagyonának forrásai: - a tagdíjak, - magánszemélyek és szervezetek által esetenként juttatott támogatások, adományok, - pályázaton elnyert összegek, - egyesületi rendezvények és kiadványok bevételei, - a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint felajánlott és kiutalt összege, - egyéb bevétel (pl. kamat). 24.) Az Egyesület az Alapszabály szerinti tevékenységének és gazdálkodásának főbb adatait az Egyesület internetes honlapján tárgyévet követő évben nyilvánosságra hozza. 25.) Az Egyesület éves költségvetés és tevékenységi terv alapján gazdálkodik, melyet a Közgyűlés hagy jóvá. A költségvetés végrehajtásáról az Elnökség beszámolót készít, amelyet a Közgyűlés fogad el. A gazdálkodás, a vagyonkezelés és a vállalkozás részletes szabályait az ügyrendben meg kell határozni. 26.) Az Egyesület a tartozásaiért saját vagyonával köteles helytállni. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért nem felelnek. VI. fejezet Az Egyesület megszűnése 27.) Az Egyesület megszűnik: - ha a Közgyűlés a megszűnést elhatározza; - ha a Közgyűlés más egyesülettel való egyesülést elhatározza; - ha az arra jogosult szerv megszünteti, illetve - ha az Egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, - ha az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. 28.) Az Egyesület végelszámolására, kényszer-végelszámolására - a 2011. évi CLXXV. törvényben írt eltérésekkel - a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényt (Ctv.), a csődeljárásra és a felszámolási eljárásra - a 2011. évi CLXXV. törvényben írt eltérésekkel - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényt (Cstv.) kell alkalmazni.
29.) Az Egyesület bármely okból történt megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradt vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni., melyről a Közgyűlés dönt. VII fejezet Záró rendelkezések 30.) Az Egyesület tevékenysége felett – az egyesületi törvény előírásai szerint – a törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorolja. 31.) Az Egyesület tevékenységére az Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit – mindenkor hatályos - kell alkalmazni. 32.) Az Egyesületet a Fővárosi Bíróság 1992. január 10-én kelt végzésével 4161. sorszám alatt nyilvántartásba vette. 33.) Az Egyesület tevékenységére az Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos – jelen egységes szerkezetű alapszabály írásba foglalásakor a 2013. évi V. törvény - Ptk. vonatkozó előírásai, illetve az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény – mindenkor hatályos - rendelkezései az irányadóak. 34.) Jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a 2016 …. ………….-én tartott közgyűlés egyhangúlag tartózkodás nélkül – hozott határozatával elfogadta. Budapest, 2016 ……………. ………………………………. Dr. Bérczi Szaniszló elnök
Alulírott, Dr. Bérczi Szaniszló, mint a TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDŐ TANÁROK EGYESÜLETE elnöke ezúton igazolom, hogy a TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDŐ TANÁROK EGYESÜLETE-nek a jelen új egységes szerkezetű Alapszabály elkészítésére az Egyesület 2009. március 29-én kelt egységes szerkezetű Alapszabályának a 2014. március 15. napján hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseinek, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CXXV. tv. rendelkezéseinek való megfelelés megteremtése adott okot az Alapszabály jelentős részét érintően mind tartalmában, mind pedig szerkezetében. Alulírott Dr. Bérczi Szaniszló, mint TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDŐ TANÁROK EGYESÜLETE elnöke a 2011 évi CLXXXI tv. 38. § (2) bekezdésében foglalt törvényi rendelkezésnek megfelelően igazolom, hogy TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDŐ TANÁROK EGYESÜLETE 2015. december 5-én kelt egységes szerkezetbe foglalt „ALAPSZABÁLY” szövege – amely a 2016……………………..-én tartott Közgyűlés által elfogadott módosításokat is tartalmazza megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának. Budapest, 2015. december 05.
Dr. Bérczi Szaniszló elnök
