VIL
Budapest, 1897. évi november hó 10-éa
évfolyam.
KÖZTELE KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁG] LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÖLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. l gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetést dij: «jg«— t-m 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 írt 50 kr.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Meghívó az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1897. évi rendes közgyűlésére, mely november hó 27-én, azaz szombaton
délután
4 órakor
fog a Köztelek nagytermében megtartatni. A közgyűlés tárgysorozatát a „Köztelek" 89. számában közöltük.*) Gróf Déssewffy
Aurél,
*) Tagok által indítványok és beadványok a közgyűlés elé csak akkor vihetők, ha azok a közgyűlés megtartása előtt legalább 10 nappal az elnökhöz vagy annak helyetteséhez vagy az igazgatóhoz írásban benyujtattak (25. §.)
Meghívó a „Gazdasági Egyesületek Országos Szöv e t s é g é i n e k f. é v i n o v . h ó 2 8 - á n , azaz vasárnap d. e. 1 0 órakor a Köztelek n a g y t e r m é b e n t a r t a n d ó évi r e n d e s I.
nagygyűlésére.
A tárgysoratot a „Köztelek" 89. szám á b a n közöltük.**) Gróf
Dessewffy
Aurél,
**) 23. §. Hogy a szövetséges gazdasági egyesületek javaslatai vagy a földmivelésügyi miniszter által a nagygyűlés elé terjesztett tárgyak a szövetségi nagygyűlés elé vihetők legyenek, szükséges, hogy azok a szövetségi nagygyűlés megtartása előtt legalább 10 nappal kinyomatás s a kiküldöttek között való szétosztás czéljából az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnökének vagy a végrehajtó-bizottságnak beküldessenek.
Sierkesztőgég 6a kiadóhivatal: B u d a p e s t ( K t a t a l e k . ) , Ű U C l - * t SS. H Í M . Kéziratokat a SEerkeaítóiiég nem küld tíeom.
MegjeM íiitei szerdái és szomöatai. Meghívó
Figyelmeztetés és kérelem.
az Országos Magyar Gazdasági Egyesület növénytermelési szakosztályának f. h ó 13-án, azaz szombaton d. u . 4 órakor a -Köztelken tartandó ülésére.
A postai megbízások egyesületünk pénztára által jelenleg küldetnek szét mindazon tagjainknak, akik évi tagdíjjal vagy alapítványi kamattal vannak h á t r a l é k b a n ; kérjük t. tagjainkat, hogy a további költségek elkerülése szempontjából azokat kiváltani szíveskedjenek. Azon tagjaink névsorát, akik több évi tartozással vannak hátralékban az egyesületi ügyész úrhoz tettük, át a továbbá eljárás megindítása végett. A : ; legközelebb szétküldendö évkönyvben a hátralékok ki lesznek tűntetve. Igazgató.
Tárgyak: 1. Szakosztály újjáalakítása, elnök és két alelnök választása. 2. Állandó bizottságok választása. 3. Nyitramegyei gazd. egyesület javaslata országos sörárpavásárok ügyében. 4. Rovarkárok elleni védekezés. 5. Sörárpakiállitás bírálati eljárásának módosítása. 6. Rázsó Imre német- é s csehországi tanulmányútjáról szóló jelentésének bírálata ügyében. Gróf Dessetvffy Aurél, OMGE. elnöke.
Hízott állatvásár. Az O r s z á g o s M a g y a r G a z d a s á g i E g y e s ü l e t f o l y ó é v i d e c z e m b e r h ó 11., 12. és 13-ik napjain d í j a z á s s a l e g y b e k ö tött llizott á l l a t v á s á r t rendez iBudapesten a székesfővárosi marhavásár-tér istállóiban. A hizott állatvásárral kapcsolatban próbavágásokat is fog végeztetni a rendező-bizottság. A hizott állatvásárra félhozható: hizott szarvasmarha, juh, sertés es hizott baromfi. Díjazásokra állami érmek, városi, egyesületi é s egyéb értékes dijak állanak rendelkezésre. A vásáron részt venni óhajtó gazdákat kérjük, hogy b e j e l e n t é s e i k e t a z OMGE. titkári hivatalánál (Budapest, Köztelek) megszerezhető bejelentési iveken minél előbb megtenni szíveskedjenek. Rendező-bizottság.
Az Országos Törzskönyveié' Bizottság ülése. (1897. november 5-én.) Ezen ülésen az Orsz. Törzskönyvelő Rizottság a következő tenyésztők u j a b b a n b e jelentett állatait vette fel az Országos Törzskönyvbe : Borzdereseket: A munkácsi föbérnökség 4 bikáját é s 79 tehenét, Brezovay István állattenyésztési f e l ügyelő szakvéleménye alapján. Károlyi L a j o s gróf tótmegyeri uradalma 2 tenyésztésre beosztott üszőjét. Simmenthaliakat: Szabó Ernő, Buesu, 1 d b Széli Kálmán rátóthéraházai tenyészetéből vett bikáját és egy Radó Kálmántól vett tehenét. Horn Dávid, Szokolócz, I bábolnai üszőjét, Rziha Artúr szemlej elentése alapján, ellenben 3 db ugyancsak Bábolnáról származó üszőre nézve a felvétel egyelőre függőben hagyatott, mig a szemlét teljesített szakegyén bővebben n e m nyilatkozik az állatok fajtajellegéről. A magyar-óvári gazdasági akadémia 1 bábolnai bikáját, Szalay J á n o s állattenyésztési felügyelő jelentése alapján. Drasche Riahárd báró, Kajmád, 2 eredeti importált bikáját és 3 ered. imp. tehenét a bemutatott származási okmányok alapján é s 1 saját nevelésű, tenyésztésre beosztott üszőjét.
Termények értékesítésére és
Erőtakarmányok beszerzésére kitűnő bel— és külföldi összeköttetések folytán készséggel ajánlkozik a
MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE, Budapest, V., A l k o t m á n y - u t c z a 31. M a i számunk 12 oldal.
KÖZTELEK,
1564 Bonyhádit: A szent-imrei. földmivesiskola 19-* tehenét. Pinzgauit: A munkácsi föbérnökség 1 bikáját és 78 tehenét, Brezovay István állattenyésztési felügyelő jelentése a l a p j á n . Végül a l o v a k nyilvántartási könyvébe : A szentimrei földmivesiskola 1 mén ós 3 kanczából álló Nonius-törzsét. A földmivelésügyi m. kir. miniszter az Orsz. Törzskönyvéig Bizottság ismételt kérésére azon választ küldte, hogy csak az esetben hajlandó - az áll. ménesbirtokok és a gödöllői koronauradalom tenyészeteinek bejelentését elrendelni, ha a Bizottság azok bejegyzését ingyen teljesiti. A Bizottság, miután az ily nagyszámú bejelentések feldolgozása és a kiadványokban való közzététele az Orsz. Törzskönyv budgetjét évről-évre erején tul megterhelné, nincs azon helyzetben, hogy a miniszter ajánlatát elfogadhassa s ennélfogva elhatározta, hogy az utolsó feliratában jelzett propozicziók bővebb kifejtése és indokolása mellett újból előterjesztést tesz a miniszternek, bogy az állami szarvasmarhatenyészetelmek az országos törzskönyvbe való bejelentését elrendelni és a nyilvántartásért egy méltányos átalányösszeget engedélyezni szíveskedjék. Végül tudomásul szolgált titkár azón jelentése, hogy az Orsz.. Törzskönyvbe fennállása óta 7684 szarvasmarha, 1406 ló, 5558 juh és 1715 sertés lett felvéve s ezek közül 4556 szarvasmarha, 229 ló és 282 j u h van az u j Törzskönyvbe bejegyezve. A sertések törzskönyve, miután az u j szabályzat n e m engedi meg a nyájankinti bejelentést, h a n e m minden egyes tenyészegyed bejelentését követeli, ezen szabályzat életbeléptetése óta- üresen maradt.
Sertéskolera és sertésvész. Midőn az általában „sertésvész" néven ismeretes betegség ezelőtt két évvel Magyarországon fellépett, szakkörökben annak t e r m é szete felől nem voltak megegyezők a nézetek. Kérdéses volt nevezetesen, vájjon mindenesetben egy és ugyanazon betegség forgott-e fenn
TÁRCZA A monori kenyérsütőde. Budapestnek olcsó kenyérrel való ellátása már régóta gondot okoz a városatyáknak. Tetőzte e gondokat az idén a buzaáremelkedés. Ha drágul a buza, drágul a kenyér i s ; ez világos. Nekünk azonban ugy tetszik, hogy a kenyeret a pékipar is a kelleténél jobban drágítja. Mert a kisiparos pék magas rezsivel dolgozik. Emellett módja van a péknek a lisztet kenyérszurrogatummal pótolni. Ez is drágítás, mert a publikum értéktelenebb anyagot kap, mint amilyent megfizet. Van még egy további drágító körülmény is. Ez az, hogy akad vidéki malom, amely vállalkoznék a pesti péknek jóval olcsóbban adni a lisztet, mint a fővárosi malmok. De a pék n e m köthet vele ü z l e t e t ; először, mert nincs m ó d j á b a n nagyobb mennyiségű lisztet raktáron tartani, másodszor, mert a fővárosi malmok részéről olyan hitelt élvez, amilyet a vidéki malom nem nyújthat. Egy oly vállalat, amely maga őrlené fel a búzát és m a g a állítaná elő a kenyeret, gyári uton, nagymennyiségben : mindenesetre olcsóbban termelhetne a pesti péknél s a fogyasztó előnyére kezdhetne konkurrencziát. Erre a vállalkozásra alakult — közel a fővároshoz — a monori kenyérsütőde, részvénytársulati alapon. A társaság e hó 7-én m u t a t t a be a-telepet a sajtó és a főváros képviselőinek.
1897. NGVEMBER
HO
10
vagy pedig két betegség egymással keverve szedi az áldozatokat. Amerikái szerzők már régebben különbséget tettek sertéskoíera (hogcholera) és (swine-plágue) a sertésvész között, mig német búvárok közül többen a két beteg-, ség azonossága mellett foglaltak állást. Magyarországon a járvány fellépése óta a fertőzött falkákban ugy a káros 'tünetek, mint a boncztaní elváltozások m a j d a sertéskolerának, m a j d a sertésvésznek feleltek meg s azért ugy látszott, mintha a két betegség tényleg a z o n o s ' volna és csak. megjelenése f o r m á j á b a n nyilvánulnának bizonyos különbségek. A kérdésnek végleges tisztázása természetesen rendkívül fontos volt nemcsak tudományos, h a n e m gyakorlati szempontból is, mert hogy egyebet ne említsünk, egészen megbízható védőojtási eljárás alig állapitható meg a betegség természetének egészen szabatos ismerete nélkül. A szóbanlevő sertésjárvány felőli ismereteinket az eddiginél hasonlithatlanul.biztosabb alapra helyezi és általában ez irányú felfogásunk s z á m á r a egészen uj irányt szab dr. Preisz Hugó állatorvosi akadémia tanárnak és az állami bakteriológiai intézet vezetőjének most megjelent „Tanulmányai a sertéspestis és sertés-septikaemia (sértéskolera és sertésvész) okára vonatkozólag"*) melyek azoknak a nagyszámú, rendkívül alapos és gondos vizsgálatoknak eredményeit közlik, melyeket a szerző Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter bő anyagi támogatásával végzett. A munka, mely előreláthatólag nagy feltűnést fog kelteni mindenfelé, ahol a nagyfontosságú kérdés iránt érdeklődnek, egyfelől kétségen kivül helyezi a sertésvész és a sertéskolera különböző voltát, másfelől pedig elmés módon értelmezi a két betegségnek egymáshoz való viszonyát és ezzel együtt megjelöli azt az irányt is, melyben az alkalmas védekezési eljárás felfedezésére törekvő kutatásoknak haladniok kell. A vizsgálati eredmények rendkívül é r d e kes és gyakorlatilag fontos voltára való tekiű*) A 83 lapra terjedő és 6'fényképpel ellátott munka korlátolt számú példányban jelent meg, egész terjedelmében közli azt a „Veteriuarius" cz. állatorvosi szaklap: Hat holdon elterülő óriási telep ez, a melynek csak kisebbik feladata áz, hogy kenyeret termeljen. Emellett mintegy tízezer hizó disznónak is tud helyet a d n i ; a kenyér mellé mindjárt húst is produkál. Minket azonban ezúttal tisztán a kenyérsütés titka érdekelt. Nincs gyári üzem, melynek fortélya könnyebben kipuhatolható volna mint ezé. A buzaszemek úgyszólván szemeink előtt alakulnak át kenyérré. Ahogy megőrlik a búzát, még ki sem piheni a fáradalmait, máris összeházasítják vízzel s kovászszal, f o r m á k b a alakítják s azon veszi magát észre, hogy egy óriási kemenczébe vándorol s alig egy óra múlva szemünk előtt áll szép,' mosolygó, sült czipó alakjában. De tartsunk rendet. Nagyot csalódik, aki azt hiszi, hogy az a kenyérgyár valami nyüzsgő munkástáborral s mechanikai berendezésekkel kombinált helyiség. Az egész sütöde egy jókora terem s van benne összesen h a t munkás pőrére vetkezve; ezek egymagukban az egész gyár kézierőszükségletét ellátják. Bámulatos, amit ez a néhány ember egy ütemre, gépszerű ügyességgel s pontossággal kivitt fogásaival végezni tud. A munkamegosztás itt valóban elmésen és gazdaságosan érvényesül. S emellett példás tisztasággal megy itt minden. Tudvalevőleg a kenyérsütés legelső mozzanata a dagasztás. Ezt a közönséges életben gömbölyű, női karok végzik. Itt egy egyszerű gépezet szolgál erre a czélra, melynek főteste kis kavicsszállitó kocsihoz hasonlít.. Ebben kocsiban négy, keréktalpakhoz hasonló vaskar I
9 0 . 3 Z A M . 7-IK
ÉVFOLYAM.
tettel törekedni fogunk azokat, íujgy vonásokb a n t. olvasóinkkal megismertetni. Kétszáznál, több. kóresete egészen beható bakteriológiai vizsgálata közben." {nyplezvanra vonatkozólag a munka' az adatokat részletesen is közli) Preisz két olyan baktériumot talált, melyek a megbetegedéssel oki összefüggésben állottak; legtöbbször a kettő közül csak az egyik, az esetek egy részében azonban mindkettő egyidejűleg; volt a kóros, szervekben kimutatható. A két baczillus egymástól- olyan lényeges tulajdonságokban különbözik, melyek kétségtelenné teszik, hogy itt két önálló bakteriumfajról van szó. Legjellemzőbbek e tulajdonságok közül a következők: A sertéskolera (sertéspestis) baczillusa ( B a cillus suipestifer testéből köröskörül kinyúló, 10—15 és még több fonalakkal, u. n. csillangókkal van ellátva, melyek a baczillust önálló mozgásra képesitik. Ez a baczillus főleg a beteg sertések vérében, belében és lépében található és ennek speczifikus h a t á s á r a kell főképpen a sertések beleiben és a béllel szomszédos nyirokmirigyekben előforduló fekélyesedést és elhalást visszavezetni. A baczillus tiszta tenyészetének beojtása után sertésben az ojtás helyéből kiindulólag a nyirokcsomók gyuladása és elhalása lép fel, sőt egy esetben Preisz a bőr alá eszközölt beojtás után egészen azonos elváltozásokat talált a bélben és a vesékben azokkal, mélyek a sertéskolerára .jellemzőkül ismeretesek. Ugyanilyen bélelváltozások házi nyulakban is kifejlődnek a tenyészetnek vastag bélbe való beojtása után. A sertésvész (sertés-septikaema) baczillusa (.Bacillus suiseptikus) csillangókkal nincs ellátva és ennélfogva nem is képes önálló mozgásra, festéskor legtöbbször csak a két vége festődik, mig közepe festetlen marad. Ez a baczillus legtöbbször a beteg tüdőkben, elég sokszor a vérben és a lépben is fordul elő. Tiszta tenyészetei rendkívül erős megbetegítő hatást fejtenek ki az apró kísérleti állatokra (trilliószorosan hígított kulhirából is igen csekély mennyiség elégendő házinyúl , megölésére, sőt ilyen kulturával megnedvesített kenyér etetése is halált hozó a nyulakra és egerekre nézve), sertések azonban etetéssel spirális mozgásokat végez s a bele öntött lisztet, vizet, kovászt alig egy_ negyed óra alatt tökéletes tésztává dagasztja. Ötszáz kilogramm lisztet dolgoz fel egyszere s ehhez a munkájához két ember segédkezése bőven elegendő. A gép keverése teljesen intenzív; a nehézség csak abban rejlik, hogy n e m tisztitható . le oly könnyen, mint az. ember,i k é z : a . vas gyúró tehát munka előtt nem volt valami esztétikus látvány, mert hivatásának nyomait magán viselte. Munka után a kész tészta elegyengetve, formákba szakittatik ki, mely aztán kis- szakajtó kosárba kerül. E szakajtókat keréktalpon járó állványra helyezik, betakarják s. egyik munkás megjegyzi az időpontot. A hőmérsék egyforma; a . k e l é s meglehetősen egyforma időre végződik-. Erre jelt "ádáz egyik munkás s kettő a kemencze mellé ugrik, amelyet csak sejtünk a vasajtók mögött,. Két kemencze van, mindegyiknek egymás föí, lött hárotn rekesze. Minden rekeszben egyszerre körülbelül 120 drb kenyeret süthetnek;' A kemenczében vizze.l telt vascsövek-, fej'lesztik a meleget, amely ennek következtében pontosan temperálható, A munkások két oldalról felnyitják valamelyik retesz a j t a j á t s egy vasállványt ennek fenekével egy szintben igazítanak; erre az állványra azután 4íjhuznak a reteszből egy-, h a talmas vaslapot. Erre helyezik el a kőtt kenyeret.; négy munkás 2 - 3 perez alatt elhelyez 120 kenyerét, be is keni, át islyüggasz'tjá s egy hatalmas nyomással az egész rakomány a kemenczébe vándorol. Egy óráig marad ott.
9 0 . SZÁM. 7-IK
ÉVFOLYAM.
éppen nem, a tenyészet beojtásával pedig csak felette ritkán betegithetők meg. .... Kérdés, m á r . most,, hogy a két különböző baczillus okozta két betegség megkülönböztethető-e egymástól a bonczolás lelete alapján, .mikroszkópos vizsgálat nélkül i s ? Ebben a tekintetben a dolog ugy áll, hogy egészen szabatosan a kérdés nem minden esetben oldható ugyan meg, az esetek túlnyomó részére nézve általános szabályként a következőket m o n d h a t n i : ; S a j t o s , kiemelkedő dudorok vagy sajtos fekélyek a vastag vagy vékony belekben, meg.. nagyobbodott, tömött, , halvány-vöröses vagy fehér, elhalt nyirokmirigyek a hasüregben vagy a .. cz-ombhajlásban,. továbbá elhalásra vezető gyuladás a bőrben, a vesékben vagy egyéb szervekben: Kétségtelen jelei a sertéskolerának (sertés-pestisnek). A tömörülés különböző stádiumaiban levő . akut tüdőgyuladás, gyakran vérzésekkel és "elhalással kapcsolatban, .kisérve vérömléses, rostonyás mellhártyagyuladástól és szivburokgyuladástól s . különösen a vesékben létrejött v é r z é s e k : igen nagy valószínűséggel sertésvész. (sertésseptikaemia) melleit szólnak. Rövid összefoglalásban: a bél- és a nyirokmirigyek sajtos gyuladása sertéskolerára, tüdőgyuladás és vérzések rendszerint sertésvészre utalnak. Vannak azonban, esetek, melyekben a két alak megkülönböztetése beható mikroszkópos vizsgálat nélkül nem lehetséges, mert mindkét betegség egészen akut tünetekkel, a bél hurutjával, a savós hártyák gyuladásával jeientkezhetik, anélkül, hogy az egyikre vagy másikra jellemzőbb elváltozások egyidejűleg jelen volnának. . . . Miután a mondottak szerint most már semmi kétség sem fér ahhoz,': hogy a sertéskolera és a sertésvész két különálló betegség,felmerül az a kérdés, miként értelmezendő az a tapasztalat, hogy a két betegség rendszerint egy időben, egymás mellett szokott a fertőzött nyájakban, sőt nem ritkán egy és ugyanazon állatban is fellépni? Preisz dolgozata erre is m e g a d j a a nyilván helyes választ és az erről szóló fejezet egyik legérdekesebb és gyakorlati jelentőségében is messze kiható része a munkának. Akkor kihúzzák a rózsapirosra sült, illatos czipót. Persze addig nem nyugosznak. Egy perez sem vész el itt hiába. Ha arra kerülne a sor, ez a h a t ember — természetesen, váltott munk á v a l — képes volna tizenkétezer ember szám á r a is kenyeret sütni. Ma még a gyár nem használja ki teljesen az üzemképességét. Uj vállalat még, s h a b á r eddig minden oldalról méltánylattal s előzékenységgel találkozott, mégis nehézségekkei kell megküzdenie. Szolid haszonkilátásokra épülvén a vállalat, nem költötte fel még eléggé a tőke érdeklődését. Meg a vásárcsarnokok sem képesek egyszerre nagyobb mennyiségű monori kenyeret forgalomba hozni, mert m a még mindössze csak 5 vásárcsarnok van, holott a szerényebb sorsú fogyasztók nagyrésze is szivesebben szerzi be a legközelebbi péknél a maga kis kenyérszükségletét, semhogy a távol fekvő vásárcsarnokba f á r a d j o n el. Mindemellett a' főváros olcsó kenyérrel való ellátó s'ában már most is hasznos szerepet tölt be „a vállalat, mert tiszta, izletés és elég.olcsó kenyeret állit elő, 13"5krért.árusítván az 5 0 % buza s 5 0 % rozslisztből készült kenyér kilogrammját. Méltó tehát a főváros támogatására a vállalat, annyival inkább, mert ha prosperálnia sikerül, felkölti a tőke vállalkozási kedvét s akkor m a j d hasonirányu ujabb vállalatok létesüiése s ezzel kapcsolatban üdvös verseny kifejlődése természetes uton fogja megvalósítani azt, amit a fővárosi tanácsnak eddig nem sikerült: hogy a kenyér olcsóbb legyen.
KÖZTELEK,
1897. NOVEMBER HO
10
Mellőzve azokat a theoretikus érveket és nagyszámú' sertésekkel végzett fertőzési, kísérleteket, melyek a két betegség közti viszony értelmezés számára megadják a reális alapof, azt röviden a következőkben akarjuk j e l e z n i : A sertéskolera, baczillusa a. fertőzött takarmánynyal vagy ivóvízzel a bélbe jutva, itt kifejti megbetegítő hatását, és a bél falában lassan továbbhaladó gyuladást idéz elő, mely később más szervekre is átterjedve az állat elhullását okozhatja, de időközben, meg is állapodhatik, ugy, hogy az állat a betegségből felépül. Ha a már igy fertőzött sertésben, melynek bele nem egészséges többé, a sertésvész baktériumai is vannak jelen,, melyek az egészséges bélfalat különben megtámadni nem képesek, akkor ezek most a bél nyálkahártyájának gyuladt, helyenkint felhámjától fosztott, kifekéiyesedett helyein keresztül benyomulhatnak a mélyebb szövetekbe és innen t á v o l a b b i
127. ábra. Bacillus suipestifer. A sertéskolera (sertéspestis) bacillusa. Tenyészetből. szervekbe is, melyeket megbetegítve gyors lefolyású súlyos megbetegedést okoznak, mely azután megöli az állatot, mielőtt még a sertéskolera okozta elváltozások nagyobb fokot elértek volna. A sertéskolera tehát maga is megölheti az állatot (a betegség itt rendesen több hétre húzódik "el), másfelől azonban a bél nyálkahártyájának megbetegitésével hajlamossá teszi az állatot a sertésvész baczillusainak hatása
1565 sának hatása ellen megvédeni, akkor meg lesznek azok védve a vész baczillusának hatása ellen is. . Ez a felfogás jelöli meg azt az irányt is, melyben a m a pusztító járvány ellen a védekezés módját keresni kell. A további kut a t á s feladata lesz a sertés kolera ellen alkalmas védekezési eljárást esetleg- megfelelő védőojtást megállapítani, ami tisztázva lévén a betegség oktana, m á r n e m tartozik a lehetetlenségek közé. Sőt az eddigi tapasztalatok máris biztatók. Azok a részben határozottan kedvező eredmények, melyeket most már sok helyen a betegségen átesett sertések vérsavójának b e ojtásával elértek, azt mutatják, hegy az immunizálás a betegség ellen lehetséges, de az ojtási eredmények nem egyező voltának is most már magyarázatát tudjuk adni. Alig szenvedhet kétséget, hogy az eredmények ott voltak kedvezők, ahol valóban sertéskolerából (pestisből) felgyógyult állatok vérsavóját használták fel az ojtásra, kedvezőtlenek voltak, ellenben akkor, h a n e m kolerában, hanem sertésvészben megbetegedett állatokból vették a savót. Preisz vizsgálatainak tehát már most is megvan az a gyakorlati jelentősége, hogy fontos utmutatást ad az ojtások megejtésének m ó d j á r a nézve. Meg kell ugyanis minden esetben győződni arról bonczolás utján, hogy a leszúrt állat valóban kolerában volt beteg és csak ha a bonczolás lelete ezt igazolja, csak akkor szabad az állat vérsavójái az ojtáshoz , felhasználni. A bakteriológiai intézetben egyébiránt, melynek a földmivelésügyi miniszter erre a czélra minden szükséges eszközt rendelkezésre bocsát, tovább folynak a kutatások és kísérletezések egyszerűbb ós áz eddiginél még biztosabb védekezési mód felfedezése czéljából. Az eddigi vizsgálatoknak itt ismertetett szép eredményei azzal biztatnak, hogy a czéltúdatos tudományos munkának meg lesz az ó h a j tott sikere. Dr. Hutyra Ferencz.
NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kálmán,
Taraezkirtás. (1. felelet a 461. számú
428. ábra. Bacillus suisepticus. A sertésvész (sertésseptikaemia) bacillusa. Tenyészetből. iránt, melyekkel szemben az egészséges sertés nagy ellenállást fejt ki. Ez utóbbi baczillus gyorsabban öl, de csak ugy fejtheti ki a megbetegítő hatást, ha megelőzőleg a bél nyálkahártyáján folytonossági hiányok keletkeztek, melyeken keresztül a szervezetbe benyomulhat. A sertésvész baczillusa mindenfelé előfordul és bizonyára honos volt nálunk a régebbi időben is, de nem okozott nagyobb bajokat, a minthogy kizárólag ezáltal feltételezett sertésjárványok eddig nem is észleltettek. A sertéskolera baczillusa ellenben' Amerikából került Európába és két év előtt jutott el Magyarországba, hol egyrészt m a g a is okozott tömeges megbetegedéseket, másrészt azonb a n a sertések ellenállását megszüntette az ubiquitar sertésvész-baczilussal szemben. A mondottakból következik, hogy. az utóbbi baczillus általában csak másodsorban veszedelmes a sertésekre, olyankor t. i., ha az állatokat már megelőzőleg a kolera baczillusa megtámadta. Ebből azután az a gyakorlatilag fontos következtetés is vonható le, hogyha sikerül a sertéseket a kolera baczillu-
Mrdésre.)
Ö A taraczk vagyis taraczkfű irtásával magam is sokat bajlódtam, de fekete ugarból meglehetősen ki lehet pusztítani, ha az ugar keverése és forgatása után, midőn m á r a t a l a j kötöttsége meglazult, az Umrath és Társa-féle „Borona aczélrugókkal" kigereblyézzük. Ezen boronák a - szénagyüjtőgereblye módszere szerint három ujjnyi széles aczélrugókkal vannak ellátva, amelyek a t a l a j b a a meglazított talajrészig behatolnak és onnan a taraczkgyökereket a föld felszínére hozzák és ott kisebb csomókba hagyják vissza, melyeket azután könnyű összegyűjteni és ha megszáradtak, elégetni. Ha nagyon el van lepve az említett tábla a taráczktól, ajánlatos az ugart sekélyen megszántani és ugyanígy keverni, hogy kigereblyéléskör ne legyen a taraözkgyökér mélyen lefordítva a barázda fenekére. Rosszul szántott vagy tulrögös szántásból hasztalan lesz minden kísérlet nevezett boronával, mert ezzel csakis jól megművelt földből lehet a taraczkot kiszedni. Csontos Miklós. (II.
félélet a 461. számú
kérdésre.)
Ő A taraczkirtásnak egyik e r e d m é n y e s módja a fogas borona használata. Az ugarolást a viszonyokhoz képest lehetőleg száraz időben eszközöljük; szántás után használjunk jó hosszufogu b o r o n á t ugy, hogy egyik borona a másik-után m e n j e n . . É p p igy használjuk a
1566
KÖZTELEK,
keverő és vetőszántásnál is, sőt ha tehetjük, boronáljunk keresztbe. A felhozott taraczkot gyüjtőgéppel könnyen összelehet gyűjteni és alomnak elhasználni, vagy a komposzthalomra hordani. így n e m kerül sokba az irtás. Ismerek gazdaságokat, hol a b o r o n á t csupán a vetőszántásnál, illetve a vetőgép után használják, pedig a borona az eke után a fő eszköz, melyet nem volna szabad mellőznünk. Úgyszintén ajánlatos taraczkos' földeken b u z a u t á n kapás növényt vetni, igy is eredm é n y e s e n irthatjuk a taraczkot. Fischl Vilmos. (.III. félélet a 461. számú
kérdésre.)
A taraczk igen veszedelmes évelő gyom, mely leginkább a nyirkosabb homoktalajokat kedveli, de azért a kötöttebb természetű talajokon is előfordul. A taraczknak n e m annyira földfeletti zöldhajtásai, mint inkább földalatti részei veszedelmesek. A taraczknak földalatti része a feltalajban szétterjedő, szertekuszó, gömbölyű, fehérszínű, bütykös képlet, mely „taraczkos kifutó (stolo)" nevét viseli. A bütykök helyén törnek elő egyrészt a földfeletti zöld hajtások, másrészt a gyökerek s ugyancsak innen ágazódnak el a kifutók is, melyek végül is nemezszerüen hálózzák össze-vissza a szántóföld felső rétegeit, elvonva a táplálóanyagokat és a vizet a kultúrnövényektől. A taraczknak legveszedelmesebb részét tehát, ezen földalatti taraczkos kifutók képezik annál is inkább, mert helytelenül alkalmazott védekezés esetén a talajmivelő gépek által eltépve, szétdarabolva, n e m hogy tönkre mennének, h a n e m annál b u j á b b a n tenyésznek tovább. A taraczkot éppen ezért, nein olykönnyü a szántóföldről kiirtani. Nem könnyű azért, mert" gazdáink gyakran helytelenül járnak ei irtásánál, minek következtében a taraczk nem hogy pusztulna, h a n e m évről-évre nagyobb tért hódit. A gazdák legnagyobb része az irtásnál olyformán j á r el, hogy a rendes mélységig megszántott földből, erőteljes grubberolás vagy fogasolással (vagy villákkal) a taraczkot kitépik s összegyűjtve lehordatják. Ezen eljárás kellő sikerre nem vezethet, mert a földben visszamaradó megtépett, szétdarabolt taraczkos kifutók nem pusztulnak el, hanem ú j r a megerednek, annál is inkább, mert a mélyen felporhanyitott, agyondolgozott talajban fejlődésük feltételeit legjobban feltalálják. Innen van az, hogy az ezen eljárással látszólag megtisztított föld, őszszel megint csak tele lesz taraczkkal s az irtást évenként ismételni kell anélkül, hogy tulajdonképpen egy lépéssel előbbre haladtunk volna. Minden oly munka, mely egyoldalúan a taraczk kitépésén alapul, kellő sikerre vezetni n e m fog. Ellenkezőleg a taraczk irtásának csak egy biztos m ó d j a v a n : a taraczkot ki kelléheztetni, ki kell gymgiteni s bele kell fojtani a talajba. A taraczk rendszeres fejlődésére levegőt s nyugalmat kiván. Ha ezeket elvonjuk tőle, akkor kipusztul. Ha a taraczk földfeletti zöld hajtásait tönkretesszük, ha növekedésüket megakadályozzuk,, akkor a taraczkos kifutók elgyengülnek; ilyen elgyengült állapotban pedig mélyen leszántva megfulladnak. A taraczk irtását tehát oly módon keli végrehajtani, hogy fenti czél elérhető legyen. Ezen czélt pedig csakis következő eljárással érhetjük e l : Az eltaraczkosodott földön az első munkát a tarló szántása képezi. Az eltaraczkosodott földet meleg száraz időben, keskeny barázdákkal s oly sekélyen, amint csak lehet megszántjuk. A lehető sekély szántásra azért van okvetlen szükség, hogy a taraczk zöldhajtásos részeit, elválasszuk a földalattitól anélkül, hogy a leválasztott rész sok földdel b e t a k a r t a t n é k ; ugyanezen oknál fogva kell a lehetőségig keskeny barázdákat is fogatni. Ha
1897. NOVEMBER HO l ó .
erre nem ügyelünk s mélyebben szántunk, akkor a levágott hajtások a bütykök helyén* igen könnyen ú j r a megerednek. A lehető sekély s keskeny szántásnak épp az a czélja, hogy a taraczknak leveles, a földalatti kifutóktól leválasztott része csak igen kevés földdel betakarva, a nap s levegő, behatása alatt mielőbb elszáradjon. Ugyanezen oknál fogva, nem elég a keskeny b a r á z d á j u sekély szántás, h a n e m végeztessük ezt egyúttal száraz meleg időben, mert esős időben vagy nyirkos földön mindig bizonytalan lesz az eredmény. Az ilyen sekélyen megszántott száraztalaju földön nyugodtan használhatjuk a fogast, melylyel a levágott hajtásokat kifőldelve, el száradásukat siettetjük. Ezzel azonban a taraczk irtása még távolról sincs befejezve, ez még csak fél munka lenne. A szántóföldön visszamaradó kifutók egy része ugyanis ú j r a k i h a j t : a szántó újból kizöldül. A kizöldülést vagyis a leveles zöldhajtások fejlődését pedig meg kell akadályozni, mert a földben levő kifutók kiéheztetését csakis ez esetben érhetjük el. Éppen azért amint a szántó ú j r a kizöldül, amint az u j hajtások előbújnak (hegyeinek) folytatnunk kell az irtást. Ezen czélra ott, ahol birkákat tartanak, legsikeresebb eljárás a legeltetés. A birka az előbújó hajtást tőben lecsipi s a földet l e t a p o s s a : a nedvdús gyökérnek ez a legbiztosabb megölője. A legeltetést ismét a fogas követi. Ott, ahol birkákat nem tartanak, az ú j o n n a n előtörő hajtásokat ismételt fogasolással pusztíthatják el. Ezen eljárás többszöri ismétlésével a szántatlan rész alatti kifutók a n y nyira elgyengülnek, hogy a most alkalmazandó mély szántással erősen leföldelve megfulladnak, tönkremennek. Az irtás befejezéseképen adandó mély szántást végeztessük őszszel, hogy a téli fagy az itt-ott életben maradt kifutókat tönkretegye, ezen oknál fogva az őszi mély szántásnál is lehető keskeny barázdákat fogassunk. Kitűnő munkát végez itt az előhántóval felszerelt Sack-eke. A taraczk irtásának lényege tehát abban áll, hogy a sekélyen leszántott földben legel1 tetés vagy ismételt fogasolással megakadályozzuk a taraczk kizöldülését, az oly módon elgyengült kifutókat pedig, mély szántással megfullasztjuk. És hogy ezen eljárás — pontos keresztülvitele esetén — teljes sikerre vezet, arról több gazdaságban volt alkalmam meggyőződni. Ha az ily módon keresztülvitt irtás mellett, a talajt sűrűen beárnyaló takarmánynövényeket s kapás növényeket termelünk, akkor a gazda sikeresen fog a taraczkkal megbirkózni. Ha ellenben fele utján megáll, akkor irtani fogja a taraczkot évről-évre anélkül, hogy urává tudna leríni. Kerpely Kálmán.
GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. Rovatvezető: Mezey Gyula.
k sörárpamag vizsgálata. # Az OMGE. ez évben tartotta meg a Xl-ik vásárral egybekötött sörárpak'iállitását. Minden évben u j a b b bizonyítékait látjuk annak, hogy minő hasznos és tanulságos az ország -sörárpatermését oly teljesen, amint lehetséges, bemutatni ugy a gazdaközönségnek mint a kereskedelemnek. E kiállításoknak még más részről is hasznát látom. Az árpaminták vizsgálata s az eredmények tudományos feldolgozása, továbbá a termelőkkel és fogyasztókkal való évenkénti eszmecsere a bírálatok alkalmával nagyban hozzájárul ahhoz, hogy fogalmaink a sörárpa használhatósága felől tisztázódjanak. Mert ugy nálunk, mint a külföldön még mindig vita tárgyát képezi az, hogy minő külső és belső tu-
§ 0 . SZÁM. 7-ÍK
ÉVFOLYAM.
lajdonságok legyenek irányadók, a sörárpa elbírálásánál illetőleg, hogy a sörárpa tulajdonságai közül melyik bír több, melyik kevesebb értékkel. É kérdések tisztázása czéljából behatóbb tanulmány tárgyává tettem a sörárpavizsgálat különböző szempontjait s tanulmányaim eredményét oly kéréssel terjesztettem a sörárpabiráló-bizottság elő, hogy azt egy u j bírálati szabályzat kidolgozásához alapul fogadja el. A bizottság munkálatomat, illetőleg az u j bírálati szabály kidolgozását az OMGE. növénytermelési szakosztályára bízta, mely a f. hó 13-án tartandó ülésében fogja azt tárgyalni. Czélszerünek látom ezért tanulmányomat közlönyünk hasábjain előzetesen is megismertetni.
Midőn az árpát a sörgyártás szempontjából bíráljuk el, ismernünk kell a sörgyártás módját, tehát az árpacsiráztatás czélját, az ott végbemenő chemíai folyamatok feltételeit stb, S csak ha ezeket tudjuk, vethetjük fel a m a kérdést, hogy mi módon bíráljuk meg azt, v á j j o n a sörárpa alkalmas-e a sörgyártás czéljaira vagy s e m ? A jó sörárpa kellékei: hogy gyorsan és egyenletesen csírázzék; lehetőleg nagymennyiségű, sörfőzéshez alkalmas anyagokat tartalmazzon ; idegen magvak s egyeb értéktelen anyagok ne legyenek közé k e v e r e d v e ; ne tartalmazzon olyan anyagokat, amelyek a szükséges vegyi folyamatokat gátolják pl. (gombák). Mindezeket a sörgyárosok és kereskedők az eddigi szokások szerint csak külső jelekből itélik meg a szakemberek is tekintetbe veszik a külsőségeket, de azokon kivül még pontosabb tudományos vegyi , és egyéb vizsgálatok alapj á n is elbírálják a sörárpát. Jelen értekezletem czélja az, hogy elbi-, ráljam azokat a megítélési szempontokat és vizsgálati módszereket, amelyek a sörárpa használhatóságának megítélésére szolgálnak. 1. Csirázó
képesség.
A sörárpa legfontosabb kelléke az, hogy jól és egyenletesen c s í r á z z é k ; ennek elbírálása könnyű és a vizsgálati módszer is megbízható. Czélszerünek t a r t a n á m az eddigi szokástól eltérően a csirázó képességet és a csírázás erélyeit a bírálatban egy számmal kifejezni oly f o r m á n : I-ső értékszámot kapjon az az árpa, amely a csírázás 3-ik n a p j á n 95%-al, Il-at, amely 93%-kal, Ill-at, amely 91%-kal csírázik. A csiráztatás azonban csak az ötödik n a p o n volna lezárandó, annak kipuhatolása czéljából vájjon a huszadik napig ki nem csírázott árpaszemek valóban csírázni kénytelenek-e, vagy csak rossz esirázási erélyüek? Noha ezt 5 n a p alatt nem minden esetben lehet megmondani, fontos azonban azért tudni, mert a nem kellő erélylyel csirázó árpaszemek a sörgyártásnál kevésbé kártékonyak mint a nem csirázók. Itt meg kell még jegyeznem, hogy a csirázóképességi vizsgálat csak akkor képezheti az elbírálás egyik alapját, ha az á r p a az utóérésen már keresztül ment, vagyis az aratás után két hónap múlva, mert az utóérés befejezte előtt a legjobb árpa is rosszul csírázik, esirázási erélye pedig éppenséggel rossz. Tehát a csiráztatási kísérlet leghamarabb csak a termelési év szeptember havának vége felé történhetik meg. 2. Tisztaság.
.
Az OMGE. által eddig rendezett árpakiállításokon ugyan elbirálás tárgyát képezte aminták tisztasága is, de csak egyszerű m e g tekintés és n e m pontos mérések alapján. Czélszerünek t a r t a n á m ezentúl az egyes minták tisztaságát sulyszeriati százalékban is megállapítani. De itt nem látom szükségét három értékszám felállításának, h a n e m ele-' gendő volna egy is, vagyis csak azon árpam i n t a kapjon értékszámot, amelyben 1%-nál több idegen, értéktelen anyag nincs. Érték-
90. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. telen anyagok közé számitandók: az idegen magvak, mindennemű növényrész, föld és az azonosadé tört vagy sérült mag is. Az esetben, ha az idegen anyagok í%-nál többet tennének ki, akkor megállapítandó, volna, hogy azok közül aki nem tisztitható anyag többet tesz-e ki 1 %-nál ? mert ez esetben a mintának megfelelő .készlet sörgyártás czéljaira alkalmatlannak volna nyilvánítandó. . 3. Térfogati suly. A térfogati sulynák mint a gabonafélék súlyviszonyai értékmérőjének a gyakorlatban általában nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint aminővel bir. Eltekintve attól, hogy ugy a mérleg, mint a mérlegelés módja hibás lehet, nagyon befolyásolja a mag térfogati súlyát annak tisztasága, illetőleg a mag közé keveredett idegen anyagok suly és térfogati viszonyai. Egy súlyosabb, de szemetesebb árpa térfogati súlya esetleg kisebb lesz, mint egy kevésbé súlyos, dé tisztábbé. Itt tehát a könnyű szemét meghiusítja azt, hogy ezen mérési módszer által győződjünk még a mag valóságos súlyviszonyairól. Ha a szemét mennyiségéről akarunk meggyőződni, ahhoz ne alkalmazzunk térfogati sulymérőt, arról egyszerű tisztasági vizsgálat által teljes pontossággal meggyőződhetünk. 4. Abszolút suly (1000 mag súlya). A magvak súlyviszonyainak meghatározásánál mint értékmérőt azaz abszolút suly meghatározását, az előbbinél sokkal megbízhatóbbnak tartom, mert egy meghatározott számú mag súlyát állapítjuk meg s állítjuk szembe egy másik árpaminta hasonló számú magjával; ennek, ha tán abszolút értéke nincs . is, de relatív értéke mindenesetre van, mig a térfogati sulynakjmég az sincs. Az eddig szokásos értékszám megmaradhat I-ső 40-ig, Il-ik 40-tői 43-ig, Illik 43-on felül. . ö. Lisztességi fok. Az árpaszemek metszetének lisztes és üveges kinézéséről a belső chémiai összetételre szokás következtetést vonni. A felfogás e tekintetben u. i. az, hogy a lisztes nemek keményítőben gazdagok, fehérjében szegények, a z . üvegesek pedig megfordítva. Azonkívül pedig az üveges szemek — minthogy azoknál a sejt közötti üregék kisebbek — nehézebben veszik fel a vizet, mint a nagyobb sejtközötti üregekkel biró lisztes szemek, ez okból a csírázás állítólag egyenetlen lent(?) Hogy ezek a felfogások igazak-e vagy nem? arra nézve a vélemények nagyon eltérők. E kérdéssel Emmerjing, Schultze, Márker, Lund, Grönlund, Harz, Petri, Johannsen, Adametz és mások is foglalkoztak. Egyik kiváló szakférfiú Heine ki legújabban külön könyvben foglalta Össze a sörárpára vonatkozó tanulmányait, mind a felsorolt szakemberek miiid a saját vizsgálatainak eredménye alapján arra a végkövetkeztetésre jut, hogy: „Az ugyanazon , eredetű egyenlő minőségű árpák között az'üveges szemek több nitrogénariyagokat tartalmaznak, mint a lisztesek. Minazonáltal azon feltevés, hogy a különböző fajtájú és eredetű árpáknál az üveges szemek nagyobb mennyisége egy abszolút magas nitrogénl ártalmat jelentene, mig a lisztes szemek nagyobb mennyisége alacsony nitrogéntartalomra, nem „áll meg. Ellenben, az árpaszemek lehető egyenletessége még a liszttestécskék kifejlődésé tekintetében is más irányban fontos, különösen á icsirázási erély szempontjából." ' Vagyis a lisztesség illetőleg üvégesség; meghatározása nem alkalmas arra, hogy abból ,pozitív következtetést vonjuk á kedvező vagy kedvezőtlen chémiai összétételre. Ami pedig a psirázásí erélyre vonatkozó következtetést illeti, azt nem ebből a tulajdonságból.állapítjuk meg, ^erre nézve pontos és megbízható módszerünk
KÖZTELEK, 1897. NOVEMBER HO 10. van. Ennélfogva a lisztességi fok maghatározást mint sörárpaértékmérőt mellőzendőnek tartom. 5. Héjvastagság. Az árpa héja a sörgyártásnál mint fölösleges és teljesen hasznavehetetlen' nyomtatók, de korántsem mint kártékony anyag szerepel. Ez okból az a kívánalmunk, hogy a sörárpa héja mentől vékonyabb legyen. Az árpa héjvastagsága Haberland laboratóriumában végzett vizsgálatok szerint 7.18 és 14.86% között, a bécsi magvizsgáló állomás 1887. évi vizsgálatai szerint 6 és 16% között,' a budapesti magvizsgáló állomás 1893. évi vizsgálatai szerint (74 mintán) pedig 8.40 és 16.30% között szokott váltakozni. A budapesti vizsgálatok szerint átlag 12.15%-ot tett' ki. A sörárpa héjvastágságának megállapítása az elbírálás szempontjából is fontos dolog. Ha azonban tekintetbe vesszük azokat a nehézségeket, amelyekkel az árpa héjvastagságának meghatározása jár, továbbá elbíráljuk az eddig divott vizsgálati módszereket, ugy nagyon is kétségessé válik a fenti számadatok értéke. Az eljárás rövidesen előadva abban áll, hogy ismert sulyu árpa héjját kénsavval leáztatjuk, az ázás után megszárítjuk s lemérjük a héjától megfosztott és újból megszárított árpát s a sulynedvességből kiszámítjuk a héjvastagság'ot. Ezen eljárásnak azon nagy hibáját, hogy az árpanemekben lévő természetes időtartalom a vizsgálat pontosságát zavarja, némi módosítással sikerült elhárítanom. De még mindig meg van a másik hiba, hogy t. i. a héj léáztatásánál veszendőbe megy a mag belső részének egy kis része is és pedig az egyik magból, illetőleg vizsgálati mintából több, a másikból kevesebb, így tehát még relatív értéke sincs a méretek számadatainak. E mellett az eljárás annyira körülményes, hogy ezen a részen is hiba csúszhat a számadatokba. Ez okoknál fogva, addig mig megbízható eljárás nem fog rendelkezésünkre állani, nem ajánlhatom a héjvastagságot a sörárpánál bírálat tárgyává tenni, annyival is kevésbé, mert a tapasztalás azt bizonyítja, hogy ha az árpa egyéb tulajdonságai, de különösen súlyviszonyai kedvezők, akkor a héja sem szokott vastag lenni. Tehát ezen tulajdonság, ha nem is tökéletesen és minden esetben, de nagyobbára mégis más vizsgálatok által is kifejezést nyer. • 6. Szin és szag. Az az általános kereskedelmi rossz szokás, hogy a külsőségekre nagyobb súlyt helyeznek, mint amennyit az megérdemel, a sörárpakereskedelemben is meg van. Ha nem elég világos szinü -áz árpa, a kereskedő ezen a czimen kifogást tesz és kevesebbet ád érte, daczára annak, hogy abból az árpából éppen olyan mennyiségű zsíranyagot nyer, mintha világosszinü volna. Megengedem, hogy sok esetben a sötétebb színnel egyéb rossz tulajdonságok is kapcsolatosak, ez esétben természetesen helye van annak, hogy a sörárpa pénzbeli értékét is leszállítsuk. Az árpa rossz színének tudvalevőleg a kedvezőtlen időjárás szokott okozója lenni, de lehetnek más okai is, mint pl. a szakszerűtlen kezelés, gombák is elváltoztathatják a színét. Az ésőverés által okozott megbarnulás rendszerint egyenletes szokott lenni s ha a sörárpa egyébként jó tulajdonságokkal bir, az ilyen magot elébe helyezném egy kifogástalan színű, de egyébként rossz tulajdonságokkal bíró árpának! Ha a kedvezőtlen színnek gombák (cladosporium herbárium) az okozói, akkor rendszerint a mag vége szokott sötétebb lenni, ez már valóban olyan nagy hátránya az árpának, hogy e miatt sörgyártásra alkalmatlannak lehet nyilvánítani. Csakhogy a „sötéthegyüség"nek nemcsak gombák lehetnek okozói, hanem : Emmerling szerint egyes esetekben a pelyvákban még jelenlevő chlorophylí is sötétebb szint adhat az árpaszemek végének.
1567
Ilyen esetekben csakis, a mikroskópiai vizsgálat dönt az árpa használhatósága fölött. Az eddig gyakorlatban levő szin 'szerinti osztályozás 3 értékszámmal, a fentebb előadottak tekintetbevételével véleményem szerint továbbra is fenmaradhat. A. dohos árpát a szinén kívül a szaga árulja el. Minthogy a dohos mag tele van a sörgyártásnál vegyi folyamatokat gátló mikroorganizmusokkal, sörgyártás czéljaira alkalmatlannak kellene nyilvánítani minden egyéb vizsgálati szempont mellőzésével. 7.. Vegyi vizsgálatok. A sörárpa elbírálásához vegyi vizsgálatok is szükségesek, a melyek á sörfőzésnél értékes és értéketlen anyagok mennyiségét határozzák meg. Ezen vizsgálatoknak Heine szerint ki kell terjedniök a keményítő, fehérje, víztartalom, foszforsav és káli mennyiségének meghatározására. A vegyi vizsgálatok mellett a lisztességi vizsgálat eo ipso elmaradhat, mert ez ugy is a vegyi vizsgálatokat volna hivatva pótolni. Összegezve az elmondottakat, az elősorolt vizsgálatok közül tehát legfontosabb a csiráztatás ős a vegyi vizsgálatok, fontosak még továbbá az abszolút suly, a tisztaság, a szag és a szin meghatározása, míg a térfogati suly, a lisztesség illetőleg üvegesség és héj vastagság meghatározása szerény nézetem szerint ne képezze tárgyát a, sörárpa elbírálásának. Thaisz Sándor.
IRODALOM. A Magyar Nép Múltja és Jelene. Ez a czime annak a nagy két kötetes munkának, melyet Benedek Elek a1 magyar népszabadság, a jobbágyság felszabadulásának közeledő ötvenéves fordulójára irt s melynek első füzete e héten hagyta el a sajtót. A negyedrét alakú, erős papirosra nyomott könyv első füzete három fejezetet tartalmaz. Az elsőben a honfoglaló magyar életét rajzolja meg az iró, a másodikban (Szabadok és nem szabadok) a különböző rendek és osztályok alakulását ismerteti s ugy tér át a Kereszt és a bálvány küzdelmének eleven, drámai rajzára. Benedek, ki csak most fejezte be nagy/ötkötetes munkáját, a magyar nép ezerévi meseköltését, e könyvében a föld népének történetét, a nemességgel való viszonyát s a felszabadulásért való erős küzdelmeit írja meg, mely küzdelmek közt különösen a Dózsa-, a Péró-féle, meg a Hóraés Kloska-lázadás igen érdekesek. A most megjelent első füzet után méltó érdeklődéssel várjuk a folytatás megjelenését. Ebben a füzetben számos igen sikerült illusztrácziő idézi vissza a magyar nép ezer év előtti életmódját s csatolva van hozzá két hatásos műmelléklet is, az egyik (A szerzetesek szántani tanítják a népet), a magyar történelem első korából meriti tárgyát, a másik egy szép szines kép, Dudits Andor festménye után, egy megkapó jelenet: II. Rákóczy Ferencz búcsúja a néptől. A Magyar Nép Múltja és Jelene füzetei két hetenkint jelennek meg, összesen 40 füzetben. Egy-egy füzet ára 30 kr. A nagyérdekü s kiválóan időszerű munka megrendelhető a kiadó Atheneaumnál és'minden könyves boltban. Gazdák zsebnaptára. Ez évben is beköszöntött a könyvpiaczon a dr. Lónyay Ferencz által szerkesztett „Gazdák Zsebnaptára" a szokott változatos és élénk tartalommal, mely sok, a gyakorlati gazdák mindennapi foglalkozása folyamán felmerülő kérdésre nézve nyüjt hasznos felvilágosításokat. Ára: 1 frt 60 kr. Megrendelhető a Légrády testvéreknél (Budapest, Váczi-körut 78.)
KÖZTELEK,
1568
LEVÉLSZEKRÉNY. Feleletek. Zöldségfélék téleltetése szabadban. \Fé-' lelet a 475. sz. kérdésre.) A kérdezett gyökérnemüek közül a petrezselyem, keményebb természete miatt állandó helyén is jól kiteleltethető olyképpen, hogy akkor, midőn a föld felszíne némileg megfagyott, a petrezselyem zöldjét nagyjából lemetszve eltávolitja, aztán száraz lombbal vagy rövid szalmástrágyával mintegy 20—25 cm. vastagon beborítja. A tél utólja felé, midőn a hideg m á r alább hagy, a takaró felét eltávolitja, hogy a felesleges nedvessség miatt a gyökerek ki ne páljanak. Márczius végén vagy április elején a takarót egészen elszedi és mielőtt a petrezselyem újra levelezni kezdene, kiszedi az egészet és most t a l á n a kamarában, nyirkos homok közé rétegezve el fog állani újig. Ha pedig a földből m á r kiszedte volna petrezselymét is, akkor megint a a murokrépához hasonlóan kell ezt is kiteleltetni. Ez ismét akkép történik, hogy ásat egy 40 cm. mély 110—140 cm. széles és megfelelő hosszúságú árkot és a belőle kikerülő földet az árok p a r t j á n peremül felhalmoztatja. Ha földje nehéz kötött, akkor szerezzen néhány kocsi homokot és ebből 10 cm. vastag réteget terítsen az árok fenekére, egyúttal pedig az árok egyik keskenyebb részén rézsútosan is felhalmoz belőle egy megfelelő mennyiséget. A murokrépát és esetleg a petrezselymet is megtisztogatja, eltávolitván annak zöldjét és egy sort rak belőle az árok rézsútos falához ugy, hogy lehetőleg közel feküdjenek egymás mellett, némi csekély hézag ennek daczára is m a r a d j o n közöttük. Midőn igy az első sort elrakta, befedi azt homokkal ismét rézsútosan, annyira hogy csak a szivlevelkék álljanak ki. Ehhez r a k j a a második sort és azt ú j r a igy fedi be. Ekkép folytatja eme mivelelet mindaddig, mig a murok el nem fogyott. Ezután befedi az egész árkot deszkával ugy, hogy egyik deszka széle a másikon nyugodjék, nehogy a nedvesség a gödörbe szivárogjon; midőn a z t á n a hideg növekszik, 30—40 cm. vastag szalmás trágyaréteget borit a deszkafedőre. Ha zöldségre van szükség a gyengébb déli órákban félre rakják a trágyát, eltávolítanak egy deszkát és kiszednek annyit, amennyi egynéhány n a p r a elég, azután ismét rendesen betakarják. Ily kezelés mellett — tapasztalásból állithatom — nagyon jól telel a zöldség. Ugyanilyen f o r m á n lesz végül a zeller is teleltetve, azzal a csekély eltéréssel, hogy az árok fele olyan mély lehet, mint a muroké és a zeller gumói az árok fénekére lesznek lerakva és a közök homokkal kitöltye, melyre deszkatető és trágya rakatik, hogy se a fagy, se pedig a nedvesség be ne férkőzhessék. A. D.
VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal Meghívó. — Meghívó. — Meghivó. — Hizott állatvásár. —- Figyelmeztetés és kérelem. — Az Országos Törzskönyveié -Bizottság ölése. ... Sertéskolerá és sertésvész. Dr. Hutyra Ferencz. Tárcöa. A monori kenyérsütőde ... Növénytermelés. Taraczkirtás. Csontos Miklós. Fischl Vilmos. Kerpely Kálmán ... ... . Gazdasági növénytan. A sörárpamag vizsgálata. Thaisz Sándor.... ... ... Irodalom. ... Levélszekrény. _• _„ Vegyesek. Kereskedelem, tőzsde. Szerkesztői üzenetek.
1563 1564 1564
1565 1566 1567 1568 1568 1569 1570
1897. NOVEMBER HÓ
10.
9 0 . SZÁM. 7 - l K
ÉVFOLYAM.
Eljegjzés. ifj. Lack'ner László a lévai uradalom színére kiszálló tagja indulása előtt az ojtás iutézője eljegyezte Mailáth flórát. helyére távirati értesítést küld és az ojtóPapirosbuza Londonban. Pár nappal anyagot magával viszi; d) a vett távirati ezelőtt egy rövid közlemény j á r t a be lapjain- •értesítés után, a tulajdonos a sertéseket kat, mely arról szólt, hogy Londonban, mely az ojtáshoz előkészítteti. Az előkészítés abból eddigelé nem engedte meg a papirosbuzával S áll, hogy a nyáj tiszta és száraz alommal űzött spekulácziókat, legújabban intézkedések ellátott helyre állítandó és nagy figyelem fortörténtek annak meghonosítására, sőt az érde- dítandó arra, hogy ezek az állatok tisztán, keltek egy részletes szabályzatot is dolgoztak minden mocsoktól menten kerüljenek az ojtásra, ki, amely szerint ez üzletek folvtatandók. A mért ellenkező esetben vagy az ojtás jó sikere merkantilista újságok ebben az agráriusok ve- lesz koczkáztatva, vagy a téli időben n e m reségét s a papirosbuza ujabb térfoglalását kis veszélylyel és sok időveszteséggel járó letüntették fel. Ezzel szemben a dolog tény- mosásokat kellene foganatosítani; e) kellő állására nézve a Bernát István szakavatott számú segédszemélyzetről a tulajdonos gontollából a következőket vesszük. Azok, akik a doskodni tartozik, még pedig ugy, hogy az dolgokkal alaposabban foglalkoztak, tudják, ojtások végett kiszálló orvos — ki különben hogy Londonban már régebben űzik a papir- is nagyon igénybe lesz véve — emiatt időt buzával való kereskedést, de csakis a Baltic-on, vesztegetni ne legyen kénytelen. Ezen feltéteBaltié, mely a külföldi buza piacza. A Marc lek pontos betartását kéri a gazd. egylet. A Lane-n, amelyen a külföldi buzakereskedés beojtás csak egészséges állatoknál alkalmazható foly, ez n e m volt megengedve és nincsen eredményesen, amiből az következik, hogy máig sem. Az az újságjainkban hirdetett nagy ^ vagy a betegség fellépésének első időszakában, reform, tulajdonképpen csakis az amerikai , vagy még előbb alkalmazzuk azt. A beojtandó búzával való kereskedésre vonatkozik, amint a állatok ojtás előtti és ojtás utáni állapotáról szabályzat második fejezete ezt határozottan és az elhullásokról pontos adatok küldendők ki is m o n d j a . A papirosbuzaüzlet Londonban az egylethez, hogy ezek feldolgozhatók és nagyon szigorú föltételék mellett űzhető csu- szakszempontból értékesíthetők legyenek. p á n . Igy pl. minden megkötött üzletnél az A provizórium és az őrlési forgalom. értéknek 2 és fél százaléka l e t e e n d ő ; emellett Bilinski pénzügyminiszter az osztrák képviselőa biankó határidőüzlettel csakis a londoni ház költségvetési bizottságában kijelentette, Produce Clearing House tagjai foglalkozhatnak. hogy az osztrák kormány megegyezett a E társaság az egész határidőüzletet ellenőrzi magyar kormánynyal az iránt, hogy az őrlési s hatalmában áll annak feltételeit súlyosítani, forgalmat 1898. j a n u á r 1-én megszüntetik arra sőt az üzletek kötését tökéletesen meg is,til- az esetre, h a a provizórium keresztül mégy a tani. E mellett létezik az úgynevezett dekla- parlamentben. Ami tehát eddig csak hírlapi raczionális kényszer is, tudniillik az ügynökök értesülések révén szivárgott át hozzánk, azt kötelezve vannak á kötött üzletet a központi Bilinski nyilatkozatából hivatalosan tudomásul ellenőrző intézetben bejelenteni, amely ennek vehetjük. Az őrlési forgalom megszűnik, ha a folytán abba a helyzetbe jut, hogy nem csupán provizórium keresztül megy, illetve, hogy ez az egész határidőüzletet, hanem az egyes keresztül menjen, a magyar kormány hajlandó firmáknak üzleti forgalmát is áttekintheti és megszüntetni az őrlési forgalmat, mint egyik ellenőrző hatást gyakorolhat. Kiemelendő sarkalatos osztrák követelést. Kétségtélen emellett az is, hogy Londonban határidőőzletre miszerint ezúttal politikai indokok bírták csakis egyetlen f a j t á j ú buza, az úgynevezett a kormányunkat arra, hogy radikálisabb Nr. I. Northern Spring használható, ami ter- legyen, mint a magyar agráriusok, akik az egész mészetesen az üzlet körének megszükitését őrlési forgalom kérdését szőnyegre hozták. A jelenti. Megjegyzendő még, hogy a differencziá- magyar agráriusok ugyanis eleinte nem kívánkat minden második n a p ki kell fizetni, ami tak többet, mint az őrlési engedély révén éltermészetesen gátolja azt, hogy jóformán vezett illetéktelen kedvezmények s visszaélések vagyontalan egyének minden pénz nélkül megszüntetését, melynek kritériuma' gyanánt bocsátkozzanak bele ily üzletekbe. Ha mind- az azonosság szigorú ellenőrzését állították oda. ezeket figyelembe vesszük, ugy meggyőződ- Ha a IV. országos gazdakongresszus közhanguhetünk arról, hogy a londoni u j szabályozás lata mégis az őrlési forgalom teljes megszünnem jelentette a papirosbuzának térfoglalását tetése mellett foglalt állást, ez csupán annak és hogy a papirbuzával üzérkedés valószínűleg tulaj donitható, hogy a tárgyalások folyamán ezután sem fog Londonban nagyobb tért foglalni, az a nézet került ki győzedelmesen, miszerint az mint foglalt eddig. Azok a megszorítások, ame- azonosság egyáltalában nem ellenőrizhető eléggé; lyekkel ez üzletet körülveszik, valójában nagyrészt és n e m tulajdonitható oly felfogásnak, mely szekivetkeztetik azt azon koczkázatosjellegébőlés ' rint a magyar gazda a malomipart természetes megfosztják azon árnyomó erejétől, melyet ellenségének tartaná, vagy el ne ismerné azt,a kontinensen és másutt ez üzletek mutatnak. hogy ez az iparág hasznos misszió teljesítéVédekezés a sertésvész ellen. Megírtuk már, hogy a vérsavó-ojtás oknak minél szélesebb körben vaió megbízható kipróbálása érdekéb e n az Erdélyi Gazdasági Egyesület elhatározta, hogy savótermelő-telepet létesít, h o n n a n mérsékelt áron a gazdaközönség rendelkezésére bocsátja a védőojtáshoz szükséges savót. A telep m á r áll s néhány darab megfelelő sertés el van benne h e l y e z v e ; az első kísérleti ojtás is megtörtént 355 db sertésen. A változott helyzethez képest további határozatig* a savó kiszolgáltatásának és az ojtások végreh a j t á s á n a k mikéntjére nézve, a következő megállapodások t ö r t é n t e k : a) a' régi erdélyi és kapcsolt részek birtokosainak az E. G. E. titkári hivatalához intézendő óhajtására, a b e érkező megkeresések sorrendje szerint, az ojtás végrehajtása és a savó kiszolgáltatása teljesen díjtalanul történik; b) a megkeresésben a beojtandó állatok száma és kora, a község vagy gazdaság neve, hol a sertések elhelyezve vannak, továbbá posta, távírda és vasút állomása, pontosan m e g í r a n d ó ; c) a beojtás iránt az egylet által kiküldött bizottság intézkedik, melynek az ojtás végrehajtása végett a hely-
sére van hivatva. Nem tévedünk tehát, ha konstatáljuk, hogy az agráriusok megnyugodtak volna annak idején, ha kellő garancziát nyernek az őrlési forgalommal űzött s ismert visszaélések ellenében s ez esetben n e m kívánták volna azt, hogy ez az ipar éppen most, egy igen kedvezőtlen időszakban, mindennemű mesterséges kedvezmények egyszerre való megvonásával megrázkódtatásnak tétessék ki. Ám ez még n e m jelenti azt, mintha kételkedtünk volna valaha a fölött, hogy az őrlési forgalom megszüntetése nagyobb vívmány mezőgazdasági érdekből, mint bármely megrendszabáiyozás is. Reánk nézve az a legelőnyösebb, ha teljesen megszűnik ez az engedély, mert a vámmentes román buza, ha kiviszik is olyan lidéreznyomás a magyar piaezon, amelytől szeretünk megkönnyebbülni. Legfeljebb tehát elégtételt érezhetünk a, fölött, hogy a kormány, bármely okból is, egyszerre az őrlési forgalom teljes megszüntetését határozta el, holott annak idején ez a kormány a visszaélések megszüntetésére irányult követeléseinket sem méltányolta. Habár most az osztráknak kíván kedveskedni ez a kardinális intézkedés, de a
9 0 . SZAM. 7 - I K
ÉVFOLYAM.
magyar agrárénlek sem szenved általa, mert ha malomiparunk fejlődés képességének természetes • -erejére utal tátik, ezzel nem távolodik tulajdonképpeni közgazdasági hivatásától, sőt ellenkezőleg közeledik ahhoz, amennyiben a honi nyers termeléssel zavartalanabb kapcsolatba lép. Doliánybeváltási h a t á r n a p o k . Á m. kir. •dohányjövedék Igazgatósága az 1897. évben termelt dohányok beváltására . kiküldött bizottságok működésének tartamát s a beváltási határidőket a következőkben állapította m e g : i Beváltási állomás-. A beváltás i tartania kezdete.. vége Budapest . . j a n u á r 3. február 28. Érsekújvár . . . . decz. 13. február 3. Barcs . . . . . j a n u á r 3. február 25. Fadd . decz. 13. február 4 . Szulok . . . . . j a n u á r 3. j a n u á r 31. Arad . decz. 13. február 11. Battonya . . . . j a n u á r 3. február 14. Békés-Csaba . . . j a n u á r 3. február 21. Zsombolya . . . . j a n u á r , 3. február 22. Fogaras . . . . . decz. 13. decz. 16. JVIaros-Vásárhely . . decz. 21. decz. 22. Debreczen . . . ,."' decz. 13. február 28. Hajdu-Dorogh . decz. 13. február 28. Nagy-Léta . • . " , . . . . . j a n u á r 3. február 28. Érmihályfalva . . . j a n u á r 3. február 28. Nagy-Károly . . . decz. 13. j a n u á r 25. Miskolcz . . . . decz. 13. február 7. ^ K á p o l n a . . . . . decz. 13. február 22. Bakamaz . . . . j a n u á r 3. f e b r u á r . 28. Nyíregyháza . .. . decz. 13. február 28. . . . . j a n u á r 3.: február 9. Kisvárda Nyírbátor . . . . j a n u á r 3. február 28. Vásáros-Námény . ',., j a n u á r 3. február 22. Nagy-Tárkány . . . decz. 13. j a n u á r 25. Szeged . . . . . . . j a n u á r 3. február 25. ' C s o n g r á d . . . . j a n u á r 3. f e b r u á r 25. . . . . . j a n u á r 3. j a n u á r 25. Csóka : Nagy-Beeskerek . . j a n u á r 3. j a n u á r 27. Félegyháza . . . j a n u á r 3. február 25. Szolnok . . . . j a n u á r 3. február 28. Tiszaroff . . . . j a n u á r 3. február 22. Jászkisér . . . . j a n u á r 3. február 21. Jászberény . . . . j a n u á r 3. j a n u á r 28.
JBegjotiö
daráló
a „Little-Giant darálógép" melyen mindennemű magvat sőt tengerit csutkával is a legegyszerűbb módon lehet darálni. Ára teljes
felszereléssel
53 forint.
Szűcs Zsigmond, Budapest,
Jl., Nagym ező-uteza
68. sz.
Sisőrendü gyártmány. Szecskavágó-gcpek. Répavágo-gépek. Tengeri morzsolok és ezek hajtásához alkalmas járgányokat olcsó árban, teljes szavatosság mellett szállít:
Zsigmond, Budapest, VI., Nagymező-utcza 68. s z .
K Ö Z T E L E K , 1 8 9 7 . NOVEMBER H U 1 0 . Éppen m o s t jelent
meg
„BORÁSZATI NAPTÁR' az 1898. évre. Dv.
Lányai
Fercncz.
XXV. évfolyam.
A „ B o r á s z a t i Naptár" mely az idén rendkívül bő tartalommal, számos ábrával jelent meg nélkülözhetlen tanácsadója minden szőlősgazdának és pinczetwlajdonosnak. B o l t i ára 60 kr. A „Köztelek" előfizetői azonban a „Borászati !¥aptár"-t 33°/o árkedvezménynyel portómentesen az összeg postautalványon való előzetes beküldése melett 40 ferért szerezhetik meg. Megrendelhető a „Köztelek" kiadóhivatalában Budapest, Üllői-ut 25. sz.
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Guttmawn és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Budapest, 1897 november 6. Az időjárás a hét folyamán tartósan száraz maradt, az égboltozat azonban nagyobbára felhős és a hőmérséklet a fagyponthoz közeli volt. A mezei munkálatok be vannak fejezve és az őszi vetés jól kelt ki, bár helyenként egerek és rovarok által okozott károkról értesítettek. A vízállás erősen apadt és a hajózásnak nehézséget okoz. Külföldön az ^időjárás szintén száraz és hideg volt. A külföldi piaczok üzletmenetét illetőleg, a hangulat a Continensen továbbra is kellemes, a forgalom elég jó, mig Amerikából csendes irányzatot jelentettek. A bekövetkezett esők folytán a vetési munkálatok könnyebben voltak folytathatók és minthogy a kiviteli kereslet csökkent a spekuláczió erősebb realizácziókat eszközölt és ez által árnyomást okozott. Angliában az árfolyamok a hét elején emelkedtek és bár utóbb mégis csökkentek, készáru szilardan tartott maradt. Francziaországban a kereslet javult és a hangulat ártartó volt. Németország, Belgium és a Swájczban a fogyasztás élénkebben vett részt az üzleten és részben magassabb árakat fizettek, mert a gyenge kínálatnál készárutulajdonosok követeléseiket felemelték. Nálunk a forgalom mérsékelt volt ugyan, az árak azonban szilárdak maradtak. Takarmányczikkek iránt jóbb az érdeklődés és drágábban fizetettek. Az üzleti hét részleteiről következőket jelenthetjük. ; Buza szilárdan indult. A malmok jó vételkedvet tanúsítottak és készségesen vásárolták a kínált mennyiségeket emelkedő árak mellett, mert egyrészt a bekövetkező :hidegebb időjárás nagyobb készletek beszerzésére ösztönöz,-másrészt pedig a gyenge kínálat és jobb lisztkereslet is befolyással volt. Olcsóbb amerikai'jegyzésekre a kereslet később ugyan gyengült, a tulajdonosok azonban nem voltak hajlandók követeléseikből engedni és habár gyenge minőségű áru néhány krajczárt vesztett, -pótlékmentes jó búzák teljes napi árakat értek el., Az őrlési forgalom januárban bekövetkezhető megszüntetése — ami ellen a malmok ugyan mozgalmat indítottak — idegen búzák iránt továbbra is jó keresletet okozott és ezen minőségekből kb. 25,000 mm. került forgalomba. Az árjavulást kb. 15 lírra teszszük, az üzletforgalom kb. 120,000 mm., a hozatalok kb. 128,000 mm. tesznek ki. Rozs e héten erősebben kináltatott, a kereslet azonban csak gyenge maradt. Később a' vételkedv kedvezőbben alakult és az árak is 5—10 krral emelkedtek. Minőség szerint Budapest távolságában' átvéve 8.35— 8.52V2 frt, helyben 8.60 frtig érhető el. Árpa (takarmány és hántolási czélokra) jobb érdeklődésre talált és gyárosok úgymint hizlalók is némi vételkedvet tanúsítottak, miáltal az árak is kb. 10 krral javultak. Minőség szerint 5.70—6.20 frt között érhető el helyben, illetve Kőbányán. Állqmásokon átvéve jobb minőségeket csak szórványosan kínálnak és' ezeket teljes árakon fizették. Zab nagyobb mérvben érkezett, a fogyasztásnál azonban gyorsan talált elhelyezést teljes multheti árak mellett. Szin és tisztaság szerint a forgalomban volt kb. 4000 mm.-ért 6.20—6.60 frt volt elérhető. Tengeri tartósan jó keresletre talál külföldi számlára és 10 krral a multheti árakon felül jegyez. Gyengébb minőségek bécsi és csehországi számlára 4.40—4.50
1569
frt között keltek el, mig prima áruért 4:60—4.80 frt volt helyben elérhető. Tiszavidéki állomásokon 4.50—4.6o frtot fizettek. Olajmagvak: Káposztarepczében e héten némi forgalom volt. Jegyzéseink-jóininőségü áruért 12.75—13 frt, gyengébb 12-60—75 frt. Bánáti repeze 12. 12.25 frt. Gomborka ca. 10.50—11.50 frt, vadrepcse ca. 5.50—6.25 frt,. lenmag .10.50 frt Budapesten. Hüvelyesek: Babban a hangulat továbbra is csendes : vételkedv alig van és így üzlet sem fejlődött. Ab Baja-Zombor 7.25 frtot, törpe babért Félegyházán 8.— frtot, barna babot (dunamenti) 6.75 frtot jegyez. Köles csendes 4.50—4.75 frton jegyez helyben. Vetőmagvak: Vöröshere csak durvaszemü áruban értékesíthető, aprészemü áru el van hanyagolva. Minőség szerint bánáti 34.-36.— frt, durvaszemü felvidéki áruért 37.-42.— frtot fizetnek. Luczernát csak szórványosan kínálnak és hazai termésű áru kisebb tételekben á 4:0.—45.— frt volt forgalomban. Muharmag 5.50—75 frton jegyez helyben. Napi j e l e n t é s 1897. november 9 . Buza ma gyengén volt ugyan kínálva, a malmok azonban igen kevés hajlandóságot mutattak vételre, az irányzat ennélfogva teljesén ellanyhult;. elkelt néhány ezer mm. és az árak 5—10 krral olcsóbbak. Említésre méltó eladások nem történtek. Készrozs gyengébb volt és minőség szerint 8-40—50 frt pesti paritással kelt el. ^.rpa ma forgalom nélkül volt. Tengeri állomásokon szilárd. Zab jól tartott. Határidők lanyha Newyork folytán lanyhák Következő kötések történtek. Tavaszi buza
Köttetett. Déli zárlat. 12-18—12-22—12-00 12-08—10
Őszi rozs . Tavaszi rozs Tavaszi zab . Nov. tengeri. üj tengeri . Uj repeze .
4-80 5-50—5-47 —• •
—
4-80—81 5-47—48 11-50—75
A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en g r o s ) e l a d o t t ólelmiczikkek á r a i r ó l . Magyar gazdák, vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése 1897. november 6-áról. Az elmúlt nap forgalma a szokott mederben folyt le. Nagyobb érdeklődés, téli alma készletünk iránt mutatkozott, mely kisebb tételekben, de tartott áruk mellett talál elhelyezést. Szemes alma.és csikós alma 16 kr., Arany-Reinette, Batul, Török-Bálint. Bőralma 30 kr,, Masánszky, TéliTafota, Csikos-Reinette 25 kr. kgja. Vad készletünk szívesen talál vevőre, csak őz iránt mutatkozik kevesebb vételkedv. Fáczán, fogoly, nyul, szalonka élénkén keresett. — Friss tojás ládánkint (1440 drb) 40—41 frt, kis láda (100 drb) 3 30 frt, áru kevés. — Vágott liba kilója 56—60 kr., récze 60 kr., pulyka 60—65 kr. — Vajüzlet állandóan élénk. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése. Budapest, 1897. nov. 8-én. Hus. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 55—57, II. oszt. 50—55, III. oszt. 45—50, eleje I. oszt. 46—48, II. oszt. 40—46, III. oszt. 25—40, borjúhús hátulja I. oszt. 66—72, II. oszt. 60—66, eleje I. oszt. 60—66, II. oszt. 42—60, birkahús hátulja I. oszt. 40—44, II. oszt. 36—38, eleje I. oszt. 34—36, II. oszt. 30—32, bárány eleje 1 db —.—•—.hátulja —• •—, sertéshús magyar szalonnával elsőrendű 1 q 54—54-0, vidéki 52—54, szalonna nélkül elsőrendű 56—5?, vidéki 55—56, sertéshús pörkölt 50—54, sertéshús szerb szalonnával , szalonna nélkül 48—54, sertéshús füstölt magyar , idegen (vidéki) 50—52, sonka nyers 1 kg. 72—72, füstölt belf. csonttal 0'9—1-0, csont nélkül 0-90 —1—, sonka füstölt kiilf. csont nélkül 0-85—0-85, szalonna sózott 1 q 56'0—60'0, füstölt 60—61-0, sertészsír hordóval 59-5—600, hordónélkül 57-5—58 0, kolbász nyers 1 kg. , füstölt 60—72, szalámi belföldi 150 —240, külföldi , malacz szopós élő 1 db 4—4-50, tisztított 60—1-—. Baromfi, o) Élő. Tyúk 1 pár frt 0- 0'— csirke 0 55—1-0, kappan hizott 1-10—1-30, sovány — — —•—, récze hizott 1-30—2-40, sovány 0-90—1-30, lud hizott 36'—, sovány 1'80—3'—, pulyka hizott 0'— —0 —, sovány 2 20—3 60. 6) Tisztított. Tyúk 1 db frt 0-75—0-90, 1 kg. , csirke 1 db 0-45—0-55, 1 kg. -í , kappan hizott 1 db 0-90—1-50, 1 kg. —• •—, récze hizott 1 db-O-öO—1-30, 1 kg. 50-60, félkövér 1 db
1570
KÖZTELEK, 1897. NOVEMBER HO 10.
0-40—0:80, lud hizott 1 db félkövér 1 db 1-20—2-—, 1 kg. 1 db .1-80—3'—, 1 kg. 45—50, félkövér 1 db 1-20—2"—, 1 kg. 45—60, ludmáj 1 db .10—1-—, 1 kg. 1-—1-60, ludzsir 1 kg. 70—1-20, idei liba 1 db —•—•—. Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-40—1-20, csuka, 0-30 —1-20, ponty (dunai) 0-40—0-60, süllő - - • — • — , kecsege —• , márna 0-40—0-60, czompó 0'40—0-50, angolna1 0'—'—0—, apró kevert 0-20—0-35, lazacz ——, pisztráng —• •—. Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-10, lefölözött 0-05—0-08, téjszin 0-20—0-20, tejföl 0-28—0-35, tehénvaj (tea) 1 kg. 0-95—1-20,1. rendű 0-70—0-85, II. r. 0-40—70-—, olvasztott 0-—, Margarin I. rendű 0-—, II. rendű 0;——0-—, tehéntúró 0'16—0*24, jühturó 48—54, liptói 0-56—0-60, juhsajt 0'—_..—, emmenthali sajt 1-10—1-15," groji sajt 0-65—0-68. Liszt és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt 0-18—0-18, barna kenyér 0-15—0-16, rozskenyér 0-10 —0-11. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 ——, Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 38-—41-0. II. oszt. (1440 db.) 34—36-0, meszes 31—33, orosz tojás 100 db. — • — , tea tojás 2-80—3-40, törött tojás —-0. Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 14—18 stokeraui 23—37, borsó héjas magyar 6-5—12-—, koptatott magyar 14—16, külfjildi 19—24, bab fehér apró 9—11, nagy 8—12, színes 9—12. Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 3. 6'—, 1 q -2:0— 5'0, Petrezselem 100 kötés 3-50—6-—, 1 q 2-0—6-0 zeller 100 drb 0-60—2'00, karalábé 0-5—2-0 vöröshagyma 100 köt. 4-50—6-—, 1 q 3-25—6-—. foghagyma 100 köt. 12—18, 1 q 14-0—18-0, vörösrépa 100 drb 0'50—4'—, fehérrépa —, fejeskáposzta 3-5—5-0, kelkáposzta 100 drb 0:60—1-2, vörös káposzta 3-0—10-— féjessaláta 0-60— 2-—, kötött saláta 0-—, burgonya, rózsa 1 q 1-80 2-40, sárga 23-20, külföldi —•—•—, fekete retek 100 drh 0-50—2-—, uborka nagy salátának 100 db 23-50, savanyítani való 100 db 0-80—1-20, savanyitott 1-4—2-0, zöld paprika 0'40—1—, tök főző 20—50, zöldbab 00-—, zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —••—, fejtett 1 lit. —•—, tengeri 100 cső —•——•—, karfiol 100 db 4-0—16, * paradicsom 1 kg. 0-20—0-40, spárga —• •—, torma 100 db 8—12. Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 14—30, köz. alma 10—16, fajkörte 16—30, közönséges körte 9—16, szilva magvaváló 00-—, vörös —, aszalt , cseresnye faj — , közönséges , meggy faj , közönséges , ringló , baraczk kajszin —•——, őszi ———, dinnye görög nagy 100 db —, kicsi , sárga faj —• •—, 1 kg. közönséges — szőlő 1 kg. 0-26—0-35, csemege 30—40, dió (faj, papirhéju) 24—32, közönséges 18—24, mogyoró 22—32, gesztenye magyar 7—14, olasz 16—20, narancs messinai 100 db 1-8—5'0, pugliai —•—•—, mandarin 00-—, czitrom 1-20—1-80, füge hordós 1 q 16—20, koszorús 1822, datolya 44—60, mazsolaszőlő 40—70, egres 1 lit. —j-, eper l'kg. kr. Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 35—52, II. rendű 18—30, csöves 30—35— (szárított) — . köménymag , boréókamag t . mák 1 q. frt 18—26, méz csurgatott 0-25— 0-32, sejtekben 1 kg. 0-40—0-70, szappan szin , közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0-40—0;60, vörös asztali palaczkban 0'55—0-85, házi pálinka palaczkban- 0O'OO, ásványvíz palaczkban Budapesti tákarmányvásár. (IX. kerület Mesterutcza,. 1897. nov. 9. A székesfőv. vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére). -Felhozatott a szokott községekből 270 szekér réti széna, 121 szekér muhar, 63 zsupszalma, 30 szekér alomszalma, — szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár 6 szekér egyéb takarmány (lóhere, .luczerna, zabosbükköny, köles slb.) 1600 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak q-knt a következők: réti széna 230—270 muhar uj 240—260, zsupszalma 130—16Ó, alomszalma 110—110, egyéb takarmány , lóhere — , takarmányszalma —, tengeriszár luczerna , sarjú 220—240, szalmaszecska, 191—220, széna . uj , zabosbükköny . Összes kocsiszám 506, suly 462900 kg.
Állatvásárok. Budapesti szurómarliavásár. Novqmber hó A székes)óvár,esi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság hlentése. Felhajtatott: ,142 drb belföldi, db galicziai, drb tiroli, 93 db növendék élő borjú, — db élőbárány; 50 drb belföldi, 146 drb galicziai, — drb tiroli, 13 drb bécsi, — drb növendék borjú, 2 d " ölött bárány, — drb élő kecske. A vásár lassú lefolyású volt. Arak a következők: Élő borjuk: belföldi 20—23frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 42—48 frtig, kivételesen — frtig súlyra, növendék boiju 16-42 frtig, kivételesen — frtig dbonkint, •— frtig súlyra. Ölött borjú : belföldi 60-68, kiv. —, tiroli — frtig, galicziai 58—66 frtig, növendék borjú — frtig dbkint, ölött bárány—•—•—frtig, bécsi 64—68 frtig súlyra. Élő bárány —•—•_ .frtig, kivételesen írtig páronkint. Elő kecske —•—- frtig páronkint. Hizlalt ürü -—. Budapesti juhvásár. 1897. november hó 9-én, (A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése a „Köztelek" részére). Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 1838, feljavított juh 100, kisorolt kos 64, kiverő juh —, bárány , kecske 44, szerbiai —, angol keresztezés —, romániai — durvaszőrü 778 db. Birkavásár élénk lefolyású volt. Árak a következők: Belföldi hizlalt ürü 13—15-50 frtig páronkint, 21-50—23 frtig. 100 kiló élősúly szerint feljavított juhok 0—-0, kiv. 0 frtig 100 kiló után, 19-50— 20-0, kiv. — frtig súlyra, kisorolt kosok 12 •—, kiv. — frtig páronkint, , kiv. — frtig súlyra, kiverő juhok •—, bárány , kecske 7—10'—, szerbiai —' , angol keresztezés , romániai , durvaszőrü 813 frtig páronkint. Bécsi vágómarhavásár. 1897. nov. 8. A bécsi marha- és huspénztár jelentése. Összes felhajtás 4786 db. Ebből magyar 3462 db,.' galicziai 296 db, bukovinai 167, németországi 861 db, hizott 2084 db, legelő 906 db, fiatal 1796 db, ökör 3114 db, bika 605 db, tehén 834 db, bivaly 233 db. A szombati vesztegvásárra 351 db hajtatott felA felhajtásra nézve a mult hetihez képest változás nem jelezhető,.egyedül említhető az, hogy a vásárnak 8 napi szükségletet kellett fedeznie. Az üzlet animált lefolyása, mellett ugy prima, mint középminőségeknél 100 . kiló után élénk érdeklődés és gyors eladás után az. árak 1—1-50 frtig emelkedtek, rosszabb minőségek mult heti változatlan árak mellett fogytak ; a vásár vége felé e, minőségeknél az irányzat lanyhult, ugy, hogy vége felé még néhány darab eladatlanu 1 maradt. Árak: prima magyar 38—40— (—) frt, szekunda 33—37 frt, tertia 29—32 frt. Galicziai prima 38. 39.— (42-—) frt, szekunda 34—37 frt, tertia 30—33 frt. Német príma 41—43"50 (44.—), szekunda 37—40; tertia 32—36; frt. Konzervökrök. 21-—29'— é. s., rosszabb minőségű -—- frt é. s. Bika 22—32-— (—) frt é. s., tehén 22—34 frt é.s„ bivaly 17—21— frt ó. s. (Kizárólagosan élősúlyra minden °/o levonás nélkül történnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyanazon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o 40 krt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) Egyeseladások : Magyar hizó ökrök. Eladók: Ár Ár Blau testvérek, Temesvár 40 — 38 — Gyárrészvénytársaság, Arad ... 40 — 3 0 Hacker Leopold, Sopron 41 — — Hacker és Engel, Győr... 36Vs — -36 — Lederer & Kálmán, Nagyvárad 40 — — — -'i'1 Löwinger Sal. Nyögér .... ... 32 — 'Bl — Moskoritz Ad., Nagyvárad1 ._. ... 29 — — — Neumann testvérek, Arad 40 — 36 — Rechnitzer Max, Nemesvid 26 — — — SchímmelJM., Bruck 34 — — — Rudnyánszky G., Felső-Atrak/ 28 . - — 26 — Sonnenfeld L., V.-Ujhely 28 — — Talián György, Spitz 25 — — . — Weisz M. & fia, Munkács 29Va — — — Windisch József, Zákány 32 — 29 —
i r j e g y z é g 0 ( í
1* !fr |kr
2
*
*
•
>
-5
a
7 | 7J/2
• j frt j kr j írt | kr|kr |frt|ír-tj krlfri;jk,•fa
Pesti moln. és sütők gőzm. r.-társ., Budapest ... ... növ. 2. 20 20, 19 70 19 40 19 10 18 80 18 40 18
8
9
10
11
•|frt,|kr frt kr frt ki frt kr
17 50 15 70 13 s 60 20 ú 80 Csáuyi gőzm., Kassa ... nov. 5. 22 20 21 20 20 80 20 40 20 - 19 60 19 20 18 80 17 80 16 20 13 20 4 70 4 70 18
_
19 60 19 - 18 - .16 40 13 20 4 80 1 - 18 20 ~ A + B = asztali dara, 0 = királyliszt, - ... kenyérliszt, 5 «=, közép — " ' í rkényt * * ' V— lángliszt kivonat, 2 = elsőrendű zsemlyeliszt, 3=zsemlye. =7 = e„jJV elsőrendű „ l s f e " d k u tenyerhszt, 5_« fi közép kenyérhszt, 6 = kenyérliszt, 7 = barna kényéi-liszt, 7Vi = barna kenyériszt, 8 = takarmányliszt, 9 = finom korpa, 10 = goromba'korpa',' N.-Sárosi müm., Eperjes nov. 7. 22 60 21 60 21 20 20 80 20 40 20
90. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM, 4 ökrök. Eladók: i, Brassó ... 39 — 36 -.., .-zászrégen. ... 36 — — Farkas & Illyés, Marosvásárhely 36Y2. — — -
— —
Német hizó ökrök. Eladók : Beimel és Basch, Versecz 40 — 36 ' — Blau testvérek, Temesvár 42 — 39 _ . DouUt-h testv., Brünn ... 41 —' — — Hacker Miksa, Sopron*... ... ... 41 —B 40 Hacker M., Sopron ..." 40 38 — Józsefvárosi spirituszfinomitógyár, Temesvár ... 44 — 43 — Neumann testvérek, Arad;... ... 43V2 — 40 — Lederer és Kálmán, Nagyvárad 43 — 40 — Sclinabel Hermáim, M.-Brod ... 29 - — 28 — Soidl 'és lüocb. Krciiisicr ... 42 — :;<» Maláta Vincze. .SiavWii . ... 281 2 — 26 Seidl és Bader, Pohrütz ..: ...'42 — 40 — Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár ezentúl szombaton tartassék meg. A vesztegvásárra felhajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárolt megyék közül a következő vármegyék vannak tüdővész és száj- és körömfájás miatt zár alá helvezve, és csakis . ezen vármegyékből nem hajthatók fel állatok a vásárra éspedig: 1. Tüdővész miatt a következő mogvék: Árva, Liptó, Nyitra, Pozsony, Szepes, Turócz, -Trencsén, továbbá Pozsony sz. kir. városból. 2.- Száj- és körömfájás miatt a következő megyék: Alsó-Fehér, BácsBodrog, Békés, Hunyad, Nógrád, Torda-Aranyos, továbbá Arad, Debreczen, Kolozsvár, és Újvidék sz. kir. városok. Az itt elő nem sorolt vármegyékből az ismeretes feltételek mellett állatok szabadon szállíthatók a veszteg Bécsi sertésvásár. 1897. nov. 9-én. [Schleiffel- der és társai bizományi czég távirati jelentése a .Köz- telek" részére). Felhajtás: 4220 lengyel, 4766 bakonyi sertés. Az üzlet lanyha. Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül : prima 46—47-— kr, kivételesen 48 kr, közepes 41—45;—kr, süldő 34—42 kr. Bécsi szurómarhavásár. 1897. nov. 4:én. Felhozatott: 3650 borjú, 1496 élő sertés,'2050 kizsigerelt A borjuvásáron az irányzat 2 kr. áremelkedés mellett élénk volt. Kizsigerelt sertéseknél az összes, minőségek a nagy felhozatal miatt, csekély árgyengüléssel_ lanyhának jelezhető. Irak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 46—52 kr., prima 54—60 kr., primissima 62—69 kr., -élő borjú - —— kr., prima kr., primissima — (—) kr., fiatal sertés 32—41 kr., kizsigerelt sertés- , nehéz; 48—53 kr., süldő 42—45 kr., kizsigerelt juh 28—36 kr« bárány páronkint 4—12 kr. Bécsi juhvásár. 1897. október 28-án. Félhajtás 2179 db juh. Az igen gyenge érdeklődés mellett az irányzat Arak : export juh páronként 17--—-19.—, raczka 41—15-—,'selejtes juh 10-——1-5— frt. -• '
Szerkesztői üzenetek. W. Ö. urnák Szakcsi-major: A tölgymakk ked vezményes szállítására vonatkozó határozmány = Szó szerint a következő. -„Tcherárukérí tetszés szerinti mennyiségben szállítandó tölgymakk után á máv összes vonalam- a-II, osztálynak 20»/o-al rövidített díjtételei nyernek alkalmazást, .ha a küldemény erdőgazdaság czelokra.szolgál, ami esetrőt-esetre -a rendeletileg mea szabott módon kiállított s-a fuvarlevélhez csatolandó hatósági} megrendelő . levéllel illetve , a hatósági záradékkal ellátott' megrendelő levéllel bizonyítandó « Mint ebből , kitetszik, a szállítási kedvezményt a feladó eszközölheti- ki, olyanformán, hogy á megrendelőnek hatósagüag hitelesített megrendelő levelét, a szállitmánv ^fuvarleveléhez csatolja. Uraságod tehát csupán azt igazolhatja hatóságilag, hogy a megrendelt makkra erdőgazdasági ozélb ól csakugyan szüksége van s az így hitelesített megrendeli levelet elküldi az eladónak aki ezt a. fuvarlevélhez csatolja s ez alapon a küldeményre 200/tfal rövidített díjtételek alkalmaztatnak Ha az elsőfokú hatóság ezt a megrendelő levelet hitelesítési záradékkal ellátni, — a rendelet által előirt kötelessége ellenére — vonakodnék, méltóztassék a dolgot megfellebbezni e köigazgatási bizottságnál,-illetve az alispánnál. Orsz. magy. gazd. egyesület tulajdona. Lapfelügyelő-bizottság; Gróf Dessewffy Aurél, Bernát > István, dr. Darányi Gyula, Forster Géza, Galgóczy Károly, dr. Hagara Viktor. — Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. szerkesztő-titkára. - - Társszerkesztő: Buday Barnabás,.
ÖO. S Z Á M 7 - I K
KÖZTELEK,
ÉVFOLYAM.
KfiSZEB
1897. NOVEMBKH
110
Tokodi, Dorogi és Ebszönyannavölgyi szén, Osztraui gyári, dió-, koczka és darabos, 2-szer mosott ostraui Henrikaknai kovácsszén, porosz, szalonszén, coaks, szobafütésre és épületek szárítására,
1 összes gazdasági ipari es hazi czelokra legleit-ü.iiő'b'b rriin.5ség"be», leg-ju.tán.yosa'b'baM.
M l
/ H
fffclU
A
W
Ü
I m i m l F l ^ ÜL M A
1571
10.
T
Á
í
t
A
I
M Ü I M f U
cs. és kir. szab. Hitelintézet
W
M
Budapest, Váczi-körut
kőszén-osztályának
Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet. B U D A P E S T E N , VII8., J ó z s e f - k ö r u t 8 . Alakult 1891. évban. Elnök: T e l e k i e 6 i a gróf. Alelnök: C S Á V O S S Y Bél®, Igazgatósági tagok: ANDBÁSST ÖÉZA gróf, BUJANOTICS SÁKD03, DESSEWFFY ABISTID, Pi'SPÖKY EMII, BUBINEK 61TLA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZIIASST ZOLTÁN, SZÖNYI ZSIGMOND, TELEKI SÁNDOR gróf. Vezérigazgató: S Z Ö H Y I Zslgmonil,
Isapliaté
kőszén-nagykereskedőnél,
80.
sz.
vezérképviselete.
Ajánlunk, utezai- és házi szemétből
készült
TRÁCtYÁT. Pöcegödör-tartalommal komposztirozva (tartalomdusabb az istállótrágyánál.) Az utezai- és házi szemétből készült trágya vegyi tartalma az országos m. kir. chemiái intézet hivatalos analysise szerint a következők: Az általunk vett és itt megvizsgált szemét minták következő tartalommal bírnak.
A z O r s s á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító Szövetkezet a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az
épület és átalány (pauschal) biztositásnál
rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat 3zámitja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával. Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta dijból 5% díjengedményben részesülnek. "Ip® Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (Jőzsef-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 30ig
„dfiontania
fyrill"
sorvetönü
1 8 9 3 , 1 8 9 4 , 1 8 9 5 é s 1 8 9 6 . é v b e n 3 4 első' d í j j a l
fim- 1897. é v i o k t ó b e r h ó b a n . Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által rendezett
K I S B É R E I T nemzetközi VE TŐ GÉP
„Állami ezüst lett
VER
SEN
átlagban Elemezte; dr. KÖNYÖK! ALAJOS A fent körülirt 50 kilóméter távolságra ... 50—100 kilóméter távolságra ... Szállítunk bérmentve, a M. Budapest-szt.-lőrínezi-!
... _._,____ 16 frt., V. vonalain 30 waggonból álló vonattal, emét-szállítő-vasut igazgatósága.
HIRDETÉSEK
felvétetnek a kiadói ivataltoan BUDAPEST, fllől-ut 3 3 - d i k s z á m .
H1141II llHifl YEN
érem"-mel
feltüntetve. :
...
Az Oíszágos Magyar Gazdasági Egyesület
„istvántelki
immúnis"
h o m o k t a l a j u
szőlőjéből a következő európai és amerikai:szőlővessző!? eladók: Gyökeres európai
Nagy vetögépekröl,
képes
gözcséplő
űrlappal: és
gőzmotorokról,
valamint
s z e c s k a v á g ó , r é p a v á g ó , darálók, m o r z s o i ó k r ó l stb. stb. kívánatra b é r m e n t v e
szolgálunk.
Olasz Rizling.... Nagy Burgundi ... ... • Tramini Piros Furmint „_ .1 ... ,. Chasselas blanc... ... ... .,.• ... blanc croq.... '— — —• ... rouge._.'. 1 _ 1. Madelaine angevine ... ... ... ... — ... — Mézes fehér : ... ... .... ... ... Kadarka — Gyökeres amerikai Itipai ia Sauvage II. osztályú Herbemont ... ... _„ ... ... ... «7aques ... ... ... ... ... ... Tialla ...
vesszők. '1,1.250. drb. ezre 16 frt. ' 300' „ „ „ . 4.800 „ . . .,I 600 „ . -g . 2 400 „ » ..„; ,, I ...• 250" ' j, • •„: „ »,| .:. 1.275 „ „ „ '"4;-j ... 2:000 „ "3f § ... 4:400 , » „• • »-.j ... . 100; „ „ „ „. vesszők. ...
Országos Magyar Gazdasági Egj esiilet igazgatójához
Wicüteríe B U D A P E S T ,
G y á r - n t c z a
5 0 .
B U D A P E S T , Közte lefe intézendők. — Az elszállitás ő s z s z e l vagy tavasz: I I II 'I' ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvétellel szedetik be. — Csomagolásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik. , IGAZGATÓ.
wrti
:s %, Ú i : . ; ; ; % t
KÖZTELEK,
1572
1897. NOVEMBER HÖ
m
Gabonaszállítási hirdetés. A b u s t y a h á z a i m . kir. e r d ő h i v a t a l a k i r á l y m e z ő i és s z ü k s é g esetén esetleg a n é m e t - m o k r a i m a g t á r a k 1898. évi g a b o n a s z ü k s é g l e t é n e k , beszerzése végett folyó évi november hó 23-án másodirásbeli versenytárgyalást fog tartani. Felhivatnak ennélfogva mindazok, kik a versenytárgyal á s n á l r é s z t v e n n i ó h a j t a n a k , m i s z e r i n t z á r t és 50 k r a j c z á r o s b é l y e g g e l ellátott és az a j á n l a t ö s s z é r t é k é n e k m e g f e l e l ő s k é s z p é n z b e n v a g y e l f o g a d h a t ó é r t é k p a p í r o k b a n b e n y ú j t a n d ó 10 száz a l é k n y i óvadékot t a r t a l m a z ó a j á n l a t a i k á t a f e n t e m i i t e t t n a p o n délelőtt 11 óráig az a l u l i r t e r d ő h i v a t a l n á l n y ú j t s á k be. A szükséglet következő:
9 0 . SZÁM. 7 - i k
Érdéig vállaa$!
ÉVFOLYAM.
Fontos mü a maggai1 népről!
MAGYAR NÉP Í5
MOLTJ*
I Tengeri | minteggy
A. magtár megnevezése ;
10.
JtlKUt.
IRTA: B E N E D E K ——• Számos szövegképpel
Német-Mokra
E L E K . és m t t m e l l é k l e l t c l
40 füzet á 30 kr. K i k i á l t á s i á r u l szolgál a s z á l l í t á s t megelőző félév m á r c z i u s április m á j u s , illetve s z e p t e m b e r , o k t ó b e r , n o v e m b e r i b u d a p e s t i tőzsdei árak á t l a g a a t e n g e r i n é l 15°/o á r e m e l é s s e l , h o z z á a d v a a T a r a c z k ö z t ő l a m a g t á r i g s z á m í t a n d ó kiló m é t e r e n k é n t és m é t e r m á z s á n k é n t 1 k r a j c z á r b a n m e g á l l a p í t o t t szállítási dij. A z ezen v e r s e n y t á r g y a l á s r a v o n a t k o z ó á r l e j t é s i és szállít á s i feltételek az a l u l i r t m . kir. e r d ő h i v a t a l n á l , a k i r á l y m e z ő i és szegedi e r d ő g o n d n o s á g o k n á l , a m.-szigeti e r d ő i g a z g a t ó s á g nál, a tisza-ujlaki sóhivatalnál, továbbá a nagy-károlyi, debreczeni, szolnoki és beregszászi p é n z ü g y i g a z g a t ó s á g n á l betekinthetők. U t ó a j á n l a t o k figyelembe v é t e t n i n e m f o g n a k . -
Előfizetés 5 füzetre 1 írt 50 ír, 10 füzetre 3 frtElőfizetéseket elfogad a Köztelek kiadóhivatala. A mü 40 füzetben befejezést nyer. „A Magyar Nép Múltja és Jelene" czimü az első részben a föld népének történetét tárgyalja a szolgaságtól a szabadságig. A második rész a nép jelen életét, szokásait, viseletét, életmódját mutatja be a bölcsőtől a sirig.
B u s t y a h á z á n 1897. o k t ó b e r h ó 27-én. 4686
Egy
M . k i r . e r d l ő h i v a t a l . (Utánnyornat nem dijaztatik.)
Szőlővessző
eladás.
Immúnis talajon termett, peronospora mentes, teljesen kiérett, következő f a j t á j ú szőlővessző e l a d ó : Mézes f e h é r , Olasz rizling, Z ö l d sylváni, Z i e r p f a n d l e r , S l a n k a m e n k a , V ö r ö s d i n k a 1000-e á 5 f r t , K a d a r k a 1000-e á 4 frt. V e s s z ő h o s s z a 50—60 cm., v a s t a g s á g a 6—12 m m . C s o m a g o l á s n a g y o b b m e g r e n d e l é s e k nél i n g y e n , k ü l ö n b e n ö n k ö l t s é g e n . T a v a s z i s z á l l í t á s n á l az á r a k 5 % m a g a s a b b a k . M e g r e n d e l é s n é l a vételár 2 5 % - j a előre b e k ü l d e n d ő .
4033
ára 30
Eladó vörös fenyők.
G r ó f E s t e r h á z y B é l a u r Őméltósága tulaj-
d o n á t k é p e z ő a (Dombovár-győri vasútvonal) Zirczi
állomás-
tól 8 kmtrre fekvő Geiza-hári erdőben
469í
498 darab épület és müfának való vörösfenyö 24-töl
60
cmtr
mellmagassági
hosszúságban van e l a d ó .
átmérő
és 28-tól
Venni szándékozók
a B. - Szómba thelyi ErdőhSva
Szőlőintézőség1 R á c z e g r e s , u. p. és v. á. S i m o n t o r n y a .
fü$et
35
méter
forduljanak
falhoz.
Lapunk bekötési táblája í f r t 36 K r é r t (portómentesen)
Hirdetmény. (Mérsékelt díjtételek hatályon kivül holy A magy. kir. államvasutak kezelése alatt álló h. é. vasuta vényes árudljszabáshoz kiadott függelék 68. oldalán XLI/l. tétel h. é. vasút vonalán szállítandó fanemüekre vonatkoió dijkedvezu hatályon kivül helyeztetik. Budapest, 1897. október hóban. (Utánnyomás nem dijazt.tik.)
kapható kiadóhivatalunkban.
Homotaili telepítése. iHARRISON A Az
igazgatóság.
Irta: ISácz Sándor. Ára I frt 50 kr.
GREGOR & < M
8. £eináaas, tfreiűerg i. S. ajánlja, mint hosszú évek sora óta specialista teljes
mezőgazdasági sseszfinomitóit
szeszfőzde-lt
és élesztő gyár berendezéseit, ugyszinte minden egyes és szakmába vágó gépeit és eszközeit,
GŐZGÉP-KAZÁMOSfA
T.
A r j e s y ^ é k é s U ö l t s é s r v e t é s iiig-yen. - M^.G"sr^.nons2AGSiLiT S Z Á M O S K E F E n s i r o s i i i .
4625 ~am
daráló«gépei a legjobbak. Kapható
Graepel Hugónálj Budapest, V., külső váczi-ut 46. Árjegyzék
ingyen
és
bérmentve.
9 0 . SZÁM. 7-ik ÉVFOLYAM.
.
KÖZTELEK. 1897. NOVEMBER H ó
10.
KIS HIRDETESEK. tisztító gép BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,
125 írtért H a L D
E BC
B n S r K á r o l y i r n t 9.
v
Ö csász. és kir. Fensége
M i l ^ I
Dr. L e n d l A d o l f , p r a e p a ato:
am
tanszerkészitöÁLLATOL
B U D a P E STr
tós
raiyazati iiiraotiiieiiy.
kitömégére.
fiz évig is eltartó
icévelcöielel.
portiókö
növendék ököT és üsző borjakat megvételre ajánlató
IBZŐBZflaSlFÓl ioo'drii I frtP60takrSO|00ö
w
KLEÍN ÉS SPITZER
BelíáT
ab
ÁLLÁST KERESŐK,
VEGYESEK,
SS
r
r^tleosrid
g Mátyás,
M S r l e s z U ö•kokra. lcsőn
m
KÖZTELEK,
1574
1897. NOVEMBER HO
Bérszántás gőzekével, A legújabb eredeti F o w l e r - f c l e C o m p o u n d lésre vállalkozik
K e l e n f ö l d ,
g ő z e i t e k k e l talajmive3171
F o w l e r - t e l e p .
DIETU-
mesterséges borok
faiskoláknak feloszlatása
készítésének
miatt az alant felsorolt
9 0 . SZÁM.
fiYgptff
Jft
- = | „HAZAI POKRÓCZOK" = -
W O L F F ERS^Ö gözszántási vállalkozó, B u - d a p e s t ,
10.
a nagyérdemű gazdaközönség figyelmébe ajánlva! Czégünk a legnagyobb uradalmakés állami intézmények (méntelep) állandó szállítója! Nagyobb szükségletnél; eredeti nagvságu mintákkal szolgálunk; a székesfőváros legnagyobb pokrócz telepe; gyári árak: 1 d r b . közöus. strapa pokrócz, barna alap, 2 oldalesikkal 110/160 cm. 1-38; 125/180 cm. 1'90; 1,45/190 cm. 2-G0& . 1 d r b . # pokr. (erős minőségű) 120/160 cm. 2-25; 140/170 cm. 3-20; 160/190 cm. 4"30. 1 drl). sima szürke vagy # g y a p j ú pokrőcz, 120/160 cm. 2-60; 140/175 cm. 3-80 ; 160/190 cm. 4'9á. 1 drl». u r a d a l m i pokrőcz, sima szürke alap, 2 kék oldalesikkal 140/200 cm. 4'20; 160/210 cm. 5\20 ; J80/225 em. 6'90: : 1 d r b . méntelepi pokrőcz, szürke vagy barna alap, körüskörül bordűrrel, 140/190 cm. 4-60; 160/205 cm. á"90. " . 1 d r b . duplavastagságu „oroszpokrócz" szürke alap, 2 kék, fekete vagy szines oldalesikkal, 140/195 cm. 6 50; 160/200 cm. 8'40. 1 d r b . e r d é l y i hosszúszőrű pokrőcz, szürke, fekete, kék, zöld vagy bordó szinben, 130/160 cm. 6-80; 150/18 cin. 58-80; 160/190 cm, 10-60; 170/210 cm. 13-40; 180/230 cm. 15'50. Szoba pokrőezok intrje-, apró vagy nagyobb # 1 2 0 cin, szél 1-45; 140 cm. 1-95 ; 160 cm. 2 45 ; 180 cm. 3'20; 200 cm. 385. 30 írton felüli rendelések bérmentve. Száilitás ulánvét mellett.
„SZONTESHAZ",
BUDAPEST,
forgalomba hozatalán a k t i l a l m á r ó l szóló
b a r a e z k f á k adatnak el és pedig: St. Jósé érik szeptember hóban, Sali More'l » augusztus hóban, Brighs red » julius közepén, Honeywell » julius elején. Darabja SO kr., 12 darab vételénél darabja 15 kr. Csomagolás külön. DIETZL czim alatt Budafokra kéretnek.
SfCern Siódért
Törvény-
Budapest,
kel ellátta
Dr. Lónyay Ferencz. A r a
SO
Isr.
m IV. rész, 1. füzet czim . Ezen uj díjszabás által számú pótlékával együtt'
26.
Hengerelt rúd és idomvas, t ^ o Z ^ S ^ - , Vaslemez, mindenféle méretben.
keret- és U-vas, gerenda stb.
furócső stb.
Hirdetmény.
V. k©r , Vácziúi
Dúsan felszerelt raktárt tart a kővetkező kiváló minőségű czikkekböl:
i zetéki cső, sajtócsö, k ú t c s ő , f o r r c s ő ,
, mindennemű. f e l s z e r e l é s i t á r g y a k légszesz- és gőzvezetékhez, mint: tolattyúk, mindenféle csapok, fémáruk légszeszvilágitáshoz stb. stb. Qsawe^'á wiftlr különlegességek saját gyáramból, mint: marók, ŰZerixáíUIiOfi, dörzsárak, csavarmetszők, fúrók, csigafúró, i íivarmetsző, csővágó, csősatu stb. Árjegyzékek bérmentve és Ingyen.
imvasutak igazgatóságra,
MALOMIPAR
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (Schweitzer
B u d a p e s t -
¥ 1 .
k©i*
B 5
rendszer-.)
G ^ á r - u t e z a
4 3 >
s z á m
a l a t t . Szabadalmazott Schweitzer-féle malmaink a mezőgazdaság terén igen fon-, tos újítást képeznek. Ezen teljesen uj szerkezetű, átjavított malmok egyaránt alkalmasak darálásra és simaSrlésre: a gazdaságban e malmokkal szükség szerint készíthető igen jó minőségű liszt és takarmánydara. Ezen malmok a Ganz-féle és a Sangerhauseni gépgyárak által gyártatnak, mig az őrlőtárcsák a világhírű Ganz-féle kérégöntvényböl készíttetnek. A gazdasági élet követelményeinek megfelelőleg ezen malmokat 5 különböző nagyságban hozzuk forgalomba, locomobil, motor, járgány vagy kézihajtásra. A Schweitzer-féle malmok rendkívüli előnyei a következők: 1. Csekély hajtóerő szükséglet. 2. Rendkívüli nagy munkaképesség. 3. Kitűnő minőségű őrlemény. 4. Kiválóan taru 8, javításra nem szoruló szerkezet. 5. Igen egyszerű kezelés. Ezen malmok beszerzését minden gazdának a legmelegebben ajánlhatjuk. B^r Részletes leírással, áriegyzékkel és felvilágosításokkal szívesen szol-
,Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).
