Területi folyamatok a magyar iparban 1989 után Kiss Éva
[email protected] MTA CSFK Földrajztudományi Intézet NYME Közgazdaságtudományi Kar NYME KTK, Közgazdász Klub. Sopron, 2013. október 9.
Fontosabb kutatásaim 1. 1992 előtt: Az emberi tényező szerepe az elmaradottságban, az elmaradott területek fejlődésében
2. 1992-től: Az iparban zajló változások és területi konzekvenciái makro szinten országos térszerkezet
mikro szinten nagyvárosi átalakulás
3. Az ipar területi folyamatait befolyásoló tényezők: pl.: külföldi tőkebefektetések (FDI) termelésáthelyezés (relokáció) ipari parkok gazdasági válság
Kutatások elméleti háttere A fejlett országokban már az 1970-es évektől nagyarányú változások kezdődtek az iparban
SZERKEZETVÁLTÁS (Coffey, W.- Bailly, A. 1996) (restructuring)
Funkcionális - iparon belüli változások, vállalatok működési szervezeti stb. átalakulása (Rodwin, L. 1991, Soja, E. 1987, Cheshire, P. 1991, stb.)
Területi országon belül, lokális szinten, régiók között településen belül - új ipari térségek megjelenése (Scott, A.J.1988) - ipari ágazatok földrajzi megoszlása módosul (Hudson, R. 1994, Mounfield, P.R. 1984)
A volt szocialista országokban csak 1989 után indult meg, illetve gyorsult fel az ipari átalakulás (Kuncz, J. 1999, Osinski, S. 2004, Sidó, H.Z. 2004, Stryjakiewicz, T. 2000, 2002, stb.). A szerkezetváltás a nagyvárosokban haladt a leggyorsabban. A szerkezetváltás a nagyvárosokban haladt a leggyorsabban
Vázlat Bevezetés 1. Fontosabb változások a magyar iparban 1989 után 2. Területi konzekvenciák lokális szinten, Budapest példáján 3. Térszerkezeti átrendeződés országos szinten, különös tekintettel az ipari parkokra Összefoglalás, jövőbeni perspektívák
Funkcionális szerkezetváltás • Megnőtt az ipari vállalkozások száma (55 ezer + 22 ezer) • Átalakult a szervezeti struktúra A regisztrált ipari vállalkozások gazdálkodási forma szerint, 2011
Szerkesztette: Kiss Éva, 2013.
Változás az ipari vállalkozások méretstruktúrájában 1989 előtt
1989 után
• eltolódás a kisvállalkozások irányába: 76% ötven fősnél is kisebb, 67% tíz fősnél is • magas a nagy létszámú vállalkozások koncentrációja:összes középvállalkozás (4682) 38%-a, összes nagyvállalkozás (859) 50%-a • főváros tágabb térségében, Dunántúl északi felében gyakoribbak
Tulajdonviszonyok, külföldi tőkebefektetés • •
magántulajdonú cégek térhódítása külföldi befektetők megjelenése Közvetlen külföldi tőkebefektetés Magyarországon, 1995-2011
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
Külföldi érdekeltségű vállalkozások az iparban A külföldi érdekeltségű ipari vállalkozások száma és részesedése, 1992-2010
Megnevezés (év)
Külföldi érdekeltségű ipari vállalkozások száma
1992
A külföldi érdekeltségű ipari vállalkozások részesedése (%)
az összes külföldi érdekeltségű vállalkozásból
az összes társas ipari vállalkozásból
3174
18,5
22,4*
1993
3900
18,6
22,7*
1994
4066
17,3
12,3
1995
4302
17,1
10,7
1996
4431
17,0
9,9
1997
4488
16,9
9,2
1998
4180
16,1
8,4
1999
4234
16,0
8,4
2000
4213
15,8
8,3
2001
3998
14,9
7,8
2002
3915
14,6
7,6
2003
3745
14,0
7,2
2004
3621
13,7
6,9
2005
3512
13,5
6,7
2006
3441
13,3
6,6
2010
3366
11,4
6,4
* Csak a jogi személyiségű társas vállalkozásból a részesedésük. Forrás: Magyarország statisztikai évkönyvei, 1992-2006.
Külföldi tőkebefektetés és külföldi érdekeltségű vállalkozások az iparban, 2009
Szerkesztette: Kiss Éva, 2013.
• nincs markáns változás a térbeli megoszlásban: ma is a külf. érdekeltségű vállalk. 68%-a, a befektetett tőke kb.80%-a koncentrálódik az É-Dunántúlon és Közép-Magyarországon • különböző okokkal magyarázható a telephelyválasztásuk
A külföldi befektetők az iparban származás szerint, 1998
• a legfontosabb befektetők az iparban: Németország, Ausztria, Hollandia, USA, Svájc, Franciaország, Japán, Dél-Korea, • különbségek a német ajkúak és az amerikaiak befektetéseinek a térbeli megoszlásában.
Relokáció a magyar iparból, 2000-2007 Vállalkozás neve
Relokáció honnan:
A relo-káció éve
A felesleges/elbocsátott munkaerő száma
- sokkal kisebb bérköltségek, - alacsonyabb alkatrész árak
2000
1100
- alacsonyabb bérköltségek, - termékei felvásárlója bezárta az üzemét
2000
850
- a speciális vegyipari termékek Romániába szállítása túl költséges
2001
kb. 50
- folyamatosan növekvő termelési költségek, - globális recesszió az elektronikában
2001
-
- a tervezett új, magyarországi üzemet nem tudták a helyi tiltakozás miatt felépíteni
2001
250
elektronika
- a bérköltségek sokkal alacsonyabbak Ukrajnában, - a versenyképesség növelése, - túlságosan magas termelési költségek Magyarországon
2002
200
Kína
elektronika
- szállítási költség megtakarítása, - termelési költség csökkentése, - a termelő és összeszerelő üzemek egymás mellé telepítése
2002
850
Szombat-hely
Kína
elektronika
- élesedő verseny a globális piacon, - csökkenő kereslet
2003
500
Mór
Kína
fémipar
- világgazdasági recesszió, - csökkenő kereslet
2003
137
Ukrajna
textil, ruházati ipar
- sokkal alacsonyabb termelési költségek Ukrajnában
2004
-
- szakképzett munkaerő tartós hiánya, - folyamatosan növekvő termelési költségek
2004
200
Relokáció hova:
Ágazat
Kína
elektronika
Miskolc
Kína
elektronika
Barcs
Románia
vegyipar
Videoton Holding Rt.
Székesfehérvár
Bulgária
elektronika
Perion Akkumulátor-gyár Rt.
Budapest
Szlovákia
vegyipar
TDK Elektronika Magyarország Kft.
Rétság
Ukrajna
Flextronics International
Sárvár
Mannesmann VDO Car Communication Shinwa Co. Ltd. Henkel Group KGA
Royal Philips Electronics Alcoa Fujikura Kaposvári Ruhagyár Kft. OK.Magyar Kesztyűgyártó és Kereske-delmi KV.
Sárbogárd
Kaposvár
A relokáció okai
Pécs
Kína
bőripar
Kraft Foods
Budapest
Szlovákia Ausztria
élelmiszeripar
- a költségek megtakarítása, - új piaci körülmények az EU-csatlakozás következtében
2004
320
Tchibo Hungaria Kft.
Budapest
Ausztria, Németország
élelmiszeripar
- a magyar üzem további működése nem illeszkedik a vállalat fejlesztési stratégiájába
2005
48
Dorog
Kína
autóipar
- nyereségessé tenni az akkumulátor gyártást
2006
180
- autóipari beszállítás növelése - piaci igények szerinti termelés
2006
150
Sanyo
Székesfehérvár
Távol-Kelet
elektronika
Poker Jeans Kft.
Gersekarát
Pakisztán
textilipar
- ágazati válság - piaci gondok - olcsó ázsiai termékek
2006
100
Delphy Hungary
Szombat-hely
Szlovákia
autóipar
- kisebb bér és termelési költségek
2006
400
- magas hazai bérköltségek - csökkenő megrendelés
2006
120
- alacsonyabb gyártási költségek
2006
-
2007
40
2007
80
Videoton
Aikawa Exos Phillipines Inc.
Dunaúj-város
Ázsia
elektronika
Fairbox
Szombat-hely
Vietnám
irodatechnika
Zenner Inter Gmbh
Csongrád
Kína
műszeripar
- kisebb termelési költség
March München AG
Békéssámson
textilipar
- folyamatosan nőnek a hazai bér és energia költségek - erősödő verseny
Távol-Kelet
- nincs adat. Forrás: Gazdasági napilapokból (Napi Gazdaság, Világgazdaság), saját gyűjtés, 2006, 2008.
Relokáció a magyar iparból, 2000-2007
• Mannesman példája • törekvések a feldolgozóipar visszaszerzésére, pl. USA
Ipari beruházások, 2011
Szerkesztette: Kiss Éva, 2013.
• az összes beruházás 42%-a jut az iparra, csökken az aránya • a beruházások közt az autóipar vezet, a jövőben is • a beruházások legfőbb színtere: Kö-Mo, É-Dunántúl • a beruházások elsődlegesen a műszaki fejlesztésre irányulnak a megyék zömében
Ipari foglalkoztatás • ipari foglalkoztatottak száma erősen megcsappant: 1,3 millióról kb. 830 ezerre
Szerkesztette: Kiss Éva.
Ipari foglalkoztatottak száma és aránya
Szerkesztette: Kiss Éva.
Ipari foglalkoztatás, 2000-2011
Szerkesztette: Kiss Éva, 2013.
Ipari termelés, értékesítés
Szerkesztette: Kiss Éva, 2013.
Fontosabb termékek termelése az iparban, 1990-2009
Az ipar jelentősége az ország gazdaságában, 1990-2011 Az ipar részesedése (%)
1990
2000
2011
az összes regisztrált társas vállalkozásból
25,5
12,1
8,9
az összes foglalkoztatottból
30,7
30,7
27,2
az összes külföldi érdekeltségű vállalkozásból
26,8
16,1
11,3
az összes beruházásból
37,4
46,9
41,8
az összes exportból
86,1
88,9
85,7
az összes hozzáadott értékből
31,4
27,9
26,9*
* 2010. évi adat Forrás: Magyarország Statisztikai Évkönyve, 1990, 2000, 2011. Területi Statisztikai Évkönyv 1990, 2000, 2011. Külkereskedelmi Évkönyv, 1990. Gazdaság Statisztikai Évkönyv, 1990. Magyar Statisztikai Évkönyv, 2011.
Területi szerkezetváltás mikro szinten
Budapest ipari területei
(Budapest példája)
• Budapest örökölte a legnagyobb kiterjedésű ipari területeket a kelet-középeurópai fővárosok közül • 1989 után a városmagot körülölelő ipari övezet jelentős változások színtere: fogyás, funkcióváltás • dezindusztrializáció térben és időben differenciált: É-ÉK-en gyorsabb, • a monofunkciós homogén ipari területek multifunkciós heterogén ipari területekké alakultak át
*Azok az ipari területek, amelyek az 1998-ban ipariként jelölt területekből 2006-ban is ipari területek voltak.
Az ipari területek (újra)hasznosításának főbb típusai
Stagnáló, hanyatló ipari területek (Csepel Művek)
Fragmentált újrafejlesztés (Csepel Művek)
Megújuló ipari területek, létesítmények (Herz)
Alkalmazkodó újrahasznosítás (Csavargyár)
Városi megújulás (Duna Plaza)
Komplex hasznosítás A fővárosi Magyar Optikai Művek egykor
Forrás: a szerző felvételei.
és területe ma
Néhány következtetés a lokális változásokhoz • ezek a folyamatok napjainkban is zajlanak, térben és időben differenciáltan, lassuló ütemben • a kisebb hazai városokban jóval később kezdődtek és szerényebb mértékűek. • Budapest élen járt ebben a többi kelet-közép-európai városhoz (pl. Varsó) viszonyítva, amelyekben a budapestihez hasonló, de kisebb mértékű változások mentek végbe. • a települések szerkezetében és funkcionális tagozódásában markáns változások következtek be (átalakuló településkép)
Területi szerkezetváltás makroszinten
Húzóágazat az iparban
Ipari parkok az alapítás éve szerint, 1997-2011
Ipari parkok a beruházás jellege szerint, 2006
Zöldmezős és barnamezős ipari park Nyírbátor
Kazincbarcika
Ipari parkok a foglalkoztatottak száma szerint, 2010
Ipari parkok az árbevétel alapján, 2010
Ipari parkok fontosabb jellemzői Megnevezés
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010*
28
75
112
133
146
160
165
166
179
189
198
206
209
209
2350
4950
6800
7640
8100
8800
9050
8738
9847
9888
11530
12323
12993
10500
21,5
30,0
34,5
32,9
38,4
40,1
42,7
48,0
48,5
53,0
52,5
56,0
54,1
58,1
vállalkozások száma
320
685
980
1495
1760
2152
2450
2467
2989
3184
3573
4051
4169
3621
létszám (ezer fő)
27
59
82
110
115
128
139
139
171
186
199
207
200
161
vállalkozások beruházásai (Mrd Ft)
166
316
427
662
1003
1264
1256
1463
1650
1987
2221
2474
2574
2475
vállalkozások árbevétele (Mrd Ft)
619
930
1651
2665
3294
3483
3430
4623
5433
7553
8449
8947
8177
11805
vállalkozások exportja (Mrd Ft)
514
698
1281
2211
2560
2596
2270
3369
3480
4888
5440
4921
4162
-
export aránya (%)
83
75
78
83
78
75
66
73
64
65
64
55
51
43
parkok száma parkok területe (ha) betelepítettség (%)
- nincs adat. * Az ipari parkok egynegyedének adatai nélkül. Forrás: Ipari parkok adatbázisa, NGM.
Térszerkezeti alternatívák makro szinten: • ideális változat: a kevésbé iparosodott területek iparosodnak, regionális különbségek mérséklődése • pesszimista változat: fejlettebb ipari területek hanyatlása, jelentősebb ipari centrumok csak foltokban • radikális változat: termelés súlypontja áthelyeződik a Dunántúlról az Alföldre, az ország ÉK-i részébe
Az ipar jövője • Iparra a jövőben is szükség lesz, de ágazati differencia • Ipar fontosabb jellemzői: – dualitás, függés, éles regionális különbség – mérséklődő térformáló szerep • Főbb befolyásoló tényezők: – külföldi tőkebefektetés, német gazdaság „egészsége” – EU „iparpolitikája”
Köszönöm a figyelmet!
