Területfejlesztési szakasszisztens Mérnökasszisztens

Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2602-06 Területfejlesztés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1. vizsgafeladat Kistérségfejlesztés

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése: 55 810 01 0010 55 14

Területfejlesztési szakasszisztens

Mérnökasszisztens

A tételsor a 6/2010. (IX. 29.) NGM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült.

2/37


1. Mutassa be egy lakossági fórumon a kistérségi/járási rendszer elméleti földrajzi alapjául szolgáló központi helyek elméletének lényegét! Információtartalom vázlata –

Dél-Németországban jön létre a 30-as években, Christaller nevéhez fűződik

–

A területi kapcsolatok szervezőelve a településközi kapcsolatok intenzitása és iránya

–

A kapcsolatokat az egyes településeken elérhető funkciók határozzák meg

–

A funkciók alapján a településrendszer hierarchiába szervezhető, melyben a több és komplexebb funkcióval a magasabb hierarchiaszintű városok rendelkeznek

–

Homogén térben a településközi kapcsolatok hatszögekbe rendezik a településeket

–

A közigazgatás-szervezés alapjává javasolja tenni a településközi kapcsolatokat

3/37


A vizsgázó neve: ...............................................................................

Értékelő lap 1. Mutassa be egy lakossági fórumon a kistérségi/járási rendszer elméleti földrajzi alapjául szolgáló központi helyek elméletének lényegét! Típus

Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint

Az információtartalom vázlata alapján

Dél-Németországban jön létre a 30as években, Christaller nevéhez fűződik A területi kapcsolatok szervezőelve a településközi kapcsolatok intenzitása és iránya B Kistérségfejlesztés A kapcsolatokat az egyes településeken elérhető funkciók határozzák meg A funkciók alapján a településrendszer hierarchiába szervezhető, melyben a több és komplexebb funkcióval a magasabb hierarchiaszintű városok C Területi tervezés rendelkeznek Homogén térben a településközi kapcsolatok hatszögekbe rendezik a településeket B Kistérségfejlesztés A közigazgatás-szervezés alapjává javasolja tenni a településközi kapcsolatokat Összesen Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint 4 Folyamatábrák olvasása, értelmezése Összesen Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Társas Kommunikációs rugalmasság Problémaelemzés, -feltárás Módszer Rendszerben való gondolkodás Következtetési képesség Összesen Mindösszesen

............................................... dátum

Pontszámok Max.

20

20

20

20

80 Max. 10 10 Max. 2 2 3 3 10 100

............................................... aláírás

4/37

Elért

Elért Elért


2. Mutassa be a kistérségi területi szint kialakításának/kialakulásának motivációit! Információtartalom vázlata –

Belső okok: Az Ötv. által teremtett szétaprózottság az erőforrások koncentrálása, egyesítése, az együttműködés irányába hat. Ez az alulról jövő együttműködések kialakítása, az önkormányzati társulások irányába hat.

–

Külső okok: Az EU-csatlakozás előkészületei során szükségessé vált a területi struktúrák harmonizálása és Magyarországon a NUTS rendszer hiányzó elemeinek a kialakítása. Ebbe illeszkedik a statisztikai kistérségek felülről történő létrehozatala.

5/37


A vizsgázó neve: ...............................................................................

Értékelő lap 2. Mutassa be a kistérségi területi szint kialakításának/kialakulásának motivációit! Típus



Belső okok: Az Ötv. által teremtett szétaprózottság az erőforrások B Kistérségfejlesztés koncentrálása, egyesítése, az együttműködés irányába hat. Ez az alulról jövő együttműködések C Közjogi alapismeretek kialakítása, az önkormányzati társulások irányába hat. Külső okok: Az EU-csatlakozás előkészületei során szükségessé vált B Kistérségfejlesztés a területi struktúrák harmonizálása és Magyarországon a NUTS rendszer hiányzó elemeinek a kialakítása. Ebbe illeszkedik a C Európai uniós alapismeretek statisztikai kistérségek felülről történő létrehozatala. Összesen Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint 4 Folyamatábrák olvasása, értelmezése Összesen Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Társas Kompromisszumkészség Problémaelemzés, -feltárás Módszer Rendszerben való gondolkodás Következtetési képesség Összesen Mindösszesen

............................................... dátum

Pontszámok Max.

40

40

80 Max. 5 5 Max. 3 4 4 4 15 100

............................................... aláírás

6/37

Elért

Elért Elért


3. Tipizálja a kistérségeket a településhálózat alapján! A kistérségi tervezés során milyen fejlesztési problémákkal kell szembenézni? Információtartalom vázlata –

–

–

–

Nagyvárosias kistérség: a kistérség fejlődési lehetőségeit dominánsan a nagyváros lehetőségei határozzák meg. A többi település elszenvedője a nagyváros által meghatározott folyamatoknak pozitív, illetve negatív értelemben is. Aprófalvas kistérség: Az elaprózott településstruktúra, az alacsony lakosságszám megnehezítik a közszolgáltatások biztosítását és a fejlesztések megvalósítását. Az erőforráshiány miatt csak széles körű kooperációval valósítható meg fejlődés. Alföldi típusú településhálózat: a kistérséget kevés, de viszonylag nagy lakosságszámú település dominálja. Nem egyértelmű a vezető szerep, párhuzamos struktúrák épülnek ki, a források felhasználása sokszor pazarló. A koordinációnak, érdekegyeztetésnek kiemelkedő szerepe van. Arányos (kisvárosias) településhálózat: a fejlődési lehetőségek a központ (kisváros) és a vidék kiegyensúlyozott együttműködésén alapulnak. A központ nem dominál, de egyértelmű a vezető szerepe.

7/37


A vizsgázó neve: ...............................................................................

Értékelő lap 3. Tipizálja a kistérségeket a településhálózat alapján! A kistérségi tervezés során milyen fejlesztési problémákkal kell szembenézni? Típus

B


Kistérségfejlesztés

Az információtartalom vázlata alapján Nagyvárosias kistérség: a kistérség fejlődési lehetőségeit dominánsan a nagyváros lehetőségei határozzák meg. A többi település elszenvedője a nagyváros által meghatározott folyamatoknak pozitív, illetve negatív értelemben is. Aprófalvas kistérség: Az elaprózott településstruktúra, az alacsony lakosságszám megnehezítik a közszolgáltatások biztosítását és a fejlesztések megvalósítását. Az erőforráshiány miatt csak széles körű kooperációval valósítható meg fejlődés. Alföldi típusú településhálózat: a kistérséget kevés, de viszonylag nagy lakosságszámú település dominálja. Nem egyértelmű a vezető szerep, párhuzamos struktúrák épülnek ki, a források felhasználása sokszor pazarló. A koordinációnak, érdekegyeztetésnek kiemelkedő szerepe van. Arányos (kisvárosias) település-hálózat: a fejlődési lehetőségek a központ (kisváros) és a vidék kiegyensúlyozott együttműködésén alapulnak. A központ nem dominál, de egyértelmű a vezető szerepe.

Összesen Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint 4 Folyamatábrák olvasása, értelmezése Összesen Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Társas Kommunikációs rugalmasság Problémaelemzés, -feltárás Módszer Rendszerben való gondolkodás Következtetési képesség Összesen Mindösszesen ............................................... dátum

Pontszámok Max.

20

20

20

20

80 Max. 5 5 Max. 3 4 4 4 15 100

............................................... aláírás 8/37

Elért

Elért Elért


4. Kistérség vezetőjeként külföldi befektetők érdeklődnek Öntől befektetési lehetőség iránt. Tájékoztassa kollégáit a külföldi tőkebefektetések és a helyi kkv-k által megvalósított befektetések előnyeiről és hátrányairól! Információtartalom vázlata –

A külföldi befektető gyorsan nagy befektetést tud végrehajtani, ezzel sok munkavállalót juttathat munkához és jövedelemhez, javítja a lakosság képzettségi szintjét, nő a munkatapasztalat.

–

Ugyanakkor a gazdasági helyzet változásai miatt ugyanilyen gyorsan tud távozni is.

–

A helyi kkv-k lényegesen tőkeszegényebbek, így kisebb fejlesztésekre képesek, kevesebb munkavállalót képesek foglalkoztatni, a fejlődésük lassabb.

–

Ez a lassabb fejlődés azonban szervesebb, jobban beépül a helyi közösségbe. A gazdasági változásoknak is ellenállóbb, ritkán telepíti termelését máshova.

9/37


A vizsgázó neve: ...............................................................................

Értékelő lap 4. Kistérség vezetőjeként külföldi befektetők érdeklődnek Öntől befektetési lehetőség iránt. Tájékoztassa kollégáit a külföldi tőkebefektetések és a helyi kkv-k által megvalósított befektetések előnyeiről és hátrányairól! Típus

B

Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Kistérségfejlesztés

C

Helyi gazdaságfejlesztés

B


C


B


C


B


C



Pontszámok Max.

A külföldi befektető gyorsan nagy befektetést tud végrehajtani, ezzel sok munkavállalót juttathat munkához és jövedelemhez, javítja a lakosság képzettségi szintjét, nő a munkatapasztalat.

20

Ugyanakkor a gazdasági helyzet változásai miatt ugyanilyen gyorsan tud távozni is.

20

A helyi kkv-k lényegesen tőkeszegényebbek, így kisebb fejlesztésekre képesek, kevesebb munkavállalót képesek foglalkoztatni, a fejlődésük lassabb.

20

Ez a lassabb fejlődés azonban szervesebb, jobban beépül a helyi közösségbe. A gazdasági változásoknak is ellenállóbb, ritkán telepíti termelését máshova.

20

Összesen Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint 4 Folyamatábrák olvasása, értelmezése Összesen Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Társas Kommunikációs rugalmasság Problémaelemzés, -feltárás Módszer Rendszerben való gondolkodás Következtetési képesség Összesen Mindösszesen

80 Max. 5 5 Max. 3 4 4 4 15 100

............................................... aláírás

............................................... dátum

10/37

Elért

Elért Elért


5. Egy település 19. századi, már nem használt malomépületét az önkormányzat le akarja bontani, hogy a helyén közösségi teret alakítsanak ki. Győzze meg a képviselőket, hogy az integrált értékvédelem elvei mentén az épület megőrzésére és a közösségi tér kialakítására is van lehetőség! Információtartalom vázlata –

Az integrált értékvédelem alapelvei

–

Az integrált értékvédelem gazdasági előnyei

–

Az integrált értékvédelem identitáserősítő és a települési környezet minőségét javító hatásai

–

Az integrált értékvédelem hatása a fenntarthatóságra

11/37


A vizsgázó neve: ............................................................................... Értékelő lap 5. Egy település 19. századi, már nem használt malomépületét az önkormányzat le akarja bontani, hogy a helyén közösségi teret alakítsanak ki. Győzze meg a képviselőket, hogy az integrált értékvédelem elvei mentén az épület megőrzésére és a közösségi tér kialakítására is van lehetőség! Szakmai ismeretek Típus alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint B Kistérségfejlesztés D Örökségvédelem B Kistérségfejlesztés D Örökségvédelem B


D

Örökségvédelem

Max.

Az integrált értékvédelem alapelvei

20

Az integrált értékvédelem gazdasági előnyei

20

Az integrált értékvédelem identitáserősítő és a települési környezet minőségét javító hatásai

20

Kistérségfejlesztés Örökségvédelem

Az integrált értékvédelem hatása a fenntarthatóságra Összesen Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint 4 Folyamatábrák olvasása, értelmezése Összesen Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Önállóság Problémaelemzés, -feltárás Módszer Helyzetfelismerés Tervezés Összesen Mindösszesen B D

Pontszámok


............................................... dátum

20 80 Max. 5 5 Max. 4 4 3 4 15 100

............................................... aláírás

12/37

Elért

Elért Elért


6. A település vezetői új marketingstratégiát akarnak készíteni. Önt bízzák meg ennek előkészítésével. Első feladata, hogy meghatározza a citymarketing fő belső és külső célcsoportjait. Információtartalom vázlata –

Belső: helyi lakosság, annak szerveződései, a civil szféra, a helyi vállalkozások, helyi intézmények és szervezetek, az egyházak, az önkormányzat, a testület és annak intézményei, szervezetei, a helyi média

–

Külső: beruházók, befektetők, politikai döntéshozók, országos és nemzetközi médiumok, beköltözők, turisták, regionális és országos intézmények, EU-s intézményrendszer

13/37


A vizsgázó neve: ...............................................................................

Értékelő lap 6. A település vezetői új marketingstratégiát akarnak készíteni. Önt bízzák meg ennek előkészítésével. Első feladata, hogy meghatározza a citymarketing fő belső és külső célcsoportjait. Típus

B


D

Településmarketing

B


D



Pontszámok Max.

Belső: helyi lakosság, annak szerveződései, a civil szféra, a helyi vállalkozások, helyi intézmények és szervezetek, az egyházak, az önkormányzat, a testület és annak intézményei, szervezetei, a helyi média

40

Külső: beruházók, befektetők, politikai döntéshozók, országos és nemzetközi médiumok, beköltözők, turisták, regionális és országos intézmények, EU-s intézményrendszer

40

Összesen Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint 4 Folyamatábrák olvasása, értelmezése Összesen Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Problémaelemzés, -feltárás Módszer Helyzetfelismerés Tervezés Összesen Mindösszesen

............................................... dátum

80 Max. 5 5 Max. 5 5 5 15 100

............................................... aláírás

14/37

Elért

Elért Elért


7. A település vezetői új marketingstratégiát akarnak készíteni. Önt bízzák meg ennek előkészítésével. Győzze meg őket HARVEY "vállalkozó város" modellje négy fő sikertényezőjéről! Információtartalom vázlata –

1. Feldolgozóipari beruházások megszerzése

–

2. Fogyasztásorientált ágazatok letelepítése (kereskedelem, turizmus)

–

3. Innovatív fejlesztési központok, vezetési központok letelepítése

–

4. Jelentős állami beruházások megszerzése (infrastrukturális fejlesztések, felsőoktatási beruházások stb.)

15/37


A vizsgázó neve: ...............................................................................

Értékelő lap 7. A település vezetői új marketingstratégiát akarnak készíteni. Önt bízzák meg ennek előkészítésével. Győzze meg őket HARVEY "vállalkozó város" modellje négy fő sikertényezőjéről! Szakmai ismeretek Típus alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint B Kistérségfejlesztés D Településmarketing


Pontszámok Max.

1. Feldolgozóipari beruházások megszerzése

20 20

B


D


2. Fogyasztásorientált ágazatok letelepítése (kereskedelem, turizmus)

B D

Kistérségfejlesztés Településmarketing

3. Innovatív fejlesztési központok, vezetési központok letelepítése

20

B


4. Jelentős állami beruházások megszerzése (infrastrukturális fejlesztések, felsőoktatási beruházások stb.)

20

D


Összesen Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint 4 Folyamatábrák olvasása, értelmezése Összesen Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Önállóság Problémaelemzés, -feltárás Módszer Helyzetfelismerés Összesen Mindösszesen

............................................... dátum

80 Max. 5 5 Max. 5 5 5 15 100

............................................... aláírás

16/37

Elért

Elért Elért


8. A kistérségben turisztikai fejlesztéseket kívánnak végrehajtani. Érveljen egy létrehozandó turisztikai tematikus útvonal kiépítésének hatékonysága és szükségszerűsége mellett, a hálózatos együttműködések alapelvei mentén! Információtartalom vázlata –

Elaprózott turisztikai attrakciók mint probléma, egy téma körüli csoportosítás mint megoldás

–

A tematikus utak tipizálási lehetőségei

–

A tematikus utakkal kapcsolatos főbb megfontolások

–

A tematikus utakkal kapcsolatos problémák

17/37


A vizsgázó neve: ...............................................................................

Értékelő lap 8. A kistérségben turisztikai fejlesztéseket kívánnak végrehajtani. Érveljen egy létrehozandó turisztikai tematikus útvonal kiépítésének hatékonysága és szükségszerűsége mellett, a hálózatos együttműködések alapelvei mentén! Típus


B


D

Turizmusfejlesztés

B D B D B D

Kistérségfejlesztés Turizmusfejlesztés Kistérségfejlesztés Turizmusfejlesztés Kistérségfejlesztés Turizmusfejlesztés


Pontszámok Max.

Elaprózott turisztikai attrakciók mint probléma, egy téma körüli csoportosítás mint megoldás

20

A tematikus utak tipizálási lehetőségei

20

A tematikus utakkal kapcsolatos főbb megfontolások

20

A tematikus utakkal kapcsolatos problémák Összesen Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint 4 Folyamatábrák olvasása, értelmezése Összesen Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Önállóság Problémaelemzés, -feltárás Módszer Helyzetfelismerés Tervezés Összesen Mindösszesen

............................................... dátum

20 80 Max. 5 5 Max. 3 4 4 4 15 100

............................................... aláírás

18/37

Elért

Elért Elért


9. Mutassa be újonnan felvett kollégájának a településfejlesztés legfontosabb szereplőit, az érdekegyeztetés lehetséges csatornáit! Információtartalom vázlata –

Az önkormányzat mint a településfejlesztés központi szereplője. Jogszabályi háttér, a településfejlesztés mint önkormányzati feladat. Koordinációs, forrásfeltáró és forráselosztó szerep. A településfejlesztés szervezeti kérdései az önkormányzatoknál

–

A civil szervezetek lehetséges szerepei a településfejlesztésben. A feladatellátás és az érdekartikuláció jellemzői. A lakossági részvétel problémája, a közösségfejlesztés fontossága. A civil szervezetek mint közvetítők az önkormányzat/hivatásos tervezők és a lakosság között

–

A vállalkozások szerepe és érdekei a településfejlesztésben. A közérdek és a jogos magánérdek összhangjának megteremtése. A településfejlesztési alku

19/37


A vizsgázó neve: ...............................................................................

Értékelő lap 9. Mutassa be újonnan felvett kollégájának a településfejlesztés legfontosabb szereplőit, az érdekegyeztetés lehetséges csatornáit! Típus

B


C

Közszolgáltatások szervezése

B


C


B


C


Az információtartalom vázlata alapján Az önkormányzat mint a településfejlesztés központi szereplője. Jogszabályi háttér, a településfejlesztés mint önkormányzati feladat. Koordinációs, forrásfeltáró és forráselosztó szerep. A településfejlesztés szervezeti kérdései az önkormányzatoknál A civil szervezetek lehetséges szerepei a településfejlesztésben. A feladatellátás és az érdekartikuláció jellemzői. A lakossági részvétel problémája, a közösségfejlesztés fontossága. A civil szervezetek, mint közvetítők az önkormányzat/ hivatásos tervezők és a lakosság között A vállalkozások szerepe és érdekei a településfejlesztésben. A közérdek és a jogos magánérdek összhangjának megteremtése. A településfejlesztési alku

Összesen Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint 4 Folyamatábrák olvasása, értelmezése Összesen Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Önállóság Rendszerben való gondolkozás Módszer Helyzetfelismerés Tervezés Összesen Mindösszesen

............................................... dátum

Pontszámok Max.

30

30

20

80 Max. 5 5 Max. 3 4 4 4 15 100

............................................... aláírás

20/37

Elért

Elért Elért


10. Elemezze a településfejlesztés és -rendezés különbségeit, a rendezés tervi és jogi eszközeit! Információtartalom vázlata –

A településfejlesztés és a településrendezés különböző szemléletei és egysége. A településrendezés mint a fejlesztés műszaki kereteinek kialakítása

–

A rendezés alapfeladatai, a kül- és belterület, a beépítésre szánt, illetve nem szánt területek, a magán- és közterületek meghatározása. A beépítési zónák meghatározása

–

A településrendezési tervdokumentumok. A településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat, a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia jellemzői

–

A településrendezés jogi eszközei (építésjogi követelmények, tilalmak, telekalakítás, elővásárlási jog, kisajátítás, helyi közút céljára történő lejegyzés, útépítési és közművesítési hozzájárulás, településrendezési kötelezések)

21/37


A vizsgázó neve: ...............................................................................

Értékelő lap 10. Elemezze a településfejlesztés és -rendezés különbségeit, a rendezés tervi és jogi eszközeit! Típus C

Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Területi tervezés

B


C

Területi tervezés

B



Pontszámok Max.

A településfejlesztés és a településrendezés különböző szemléletei és egysége. A településrendezés mint a fejlesztés műszaki kereteinek kialakítása

20

A rendezés alapfeladatai, a kül- és belterület, a beépítésre szánt, illetve nem szánt területek, a magán- és közterületek meghatározása. A beépítési zónák meghatározása

20

A településrendezési tervdokumentumok. A településC Területi tervezés szerkezeti terv, a helyi építési szabályzat, a településfejlesztési koncepció és az integrált B Kistérségfejlesztés településfejlesztési stratégia jellemzői A településrendezés jogi eszközei (építésjogi követelmények, tilalmak, C Területi tervezés telekalakítás, elővásárlási jog, kisajátítás, helyi közút céljára történő lejegyzés, útépítési és C Közjogi alapismeretek közművesítési hozzájárulás, településrendezési kötelezések) Összesen Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint 4 Folyamatábrák olvasása, értelmezése Összesen Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Rendszerező képesség Rendszerben való gondolkozás Módszer Helyzetfelismerés Tervezés Összesen Mindösszesen

............................................... dátum

20

20

80 Max. 5 5 Max. 3 4 4 4 15 100

............................................... aláírás 22/37

Elért

Elért Elért


11. Mutassa be a nagyvárosok közlekedésszervezési feladatait és kihívásait! Információtartalom vázlata –

Növekvő automobilitás, a városok zárt településmagja által meghatározott nehezen bővíthető fizikai keretek, a funkcionális övezetek tervezési gyakorlatából, valamint a szuburbanizációból származó közlekedési igények. A közlekedési túlterheltségből fakadó gazdasági, társadalmi és környezeti problémák

–

Az autóközlekedés csökkentésének jogi eszközei. A parkolási díj szerepe, a parkolóhelyek számának korlátozása, behajtási díjak és környezetvédelmi korlátozások

–

Az autóközlekedés elterelésének lehetőségei. Az elkerülő utak építésének gyakorlata és településszerkezeti következményei

–

A közösségi közlekedés rendszereinek fejlesztési lehetőségei. A kötött pályás közlekedés előnyei és korlátai. Az integrált elővárosi közlekedési rendszerek. A P+R rendszer kialakításának lehetséges hatásai

–

A kerékpárosok és gyalogosok helye a fenntartható városi közlekedés rendszerében. Az autósok és a többi használó csoport konfliktusai. A kerékpáros közlekedés fejlesztésének módszerei (utak, útvonalak, szabályozások, tárolók, kölcsönzőrendszer, egyéb fejlesztések)

23/37


A vizsgázó neve: ...............................................................................

Értékelő lap 11. Mutassa be a nagyvárosok közlekedésszervezési feladatait és kihívásait! Típus

B

E

B E B E B

E

B

E

Szint 4



Növekvő automobilitás, a városok zárt településmagja által meghatározott Kistérségfejlesztés nehezen bővíthető fizikai keretek, a funkcionális övezetek tervezési gyakorlatából, valamint a szuburbanizációból származó Közlekedésszervezési közlekedési igények. A közlekedési alapismeretek túlterheltségből fakadó gazdasági, társadalmi és környezeti problémák Az autóközlekedés csökkentésének jogi Kistérségfejlesztés eszközei. A parkolási díj szerepe, a parkolóhelyek számának korlátozása, Közlekedésszervezési behajtási díjak és környezetvédelmi alapismeretek korlátozások Az autóközlekedés elterelésének Kistérségfejlesztés lehetőségei. Az elkerülő utak Közlekedésszervezési építésének gyakorlata és alapismeretek településszerkezeti következményei A közösségi közlekedés rendszereinek Kistérségfejlesztés fejlesztési lehetőségei. A kötött pályás közlekedés előnyei és korlátai. Az integrált elővárosi közlekedési Közlekedésszervezési rendszerek. A P+R rendszer alapismeretek kialakításának lehetséges hatásai. A kerékpárosok és gyalogosok helye a fenntartható városi közlekedés Kistérségfejlesztés rendszerében. Az autósok és a többi használó csoport konfliktusai. A kerékpáros közlekedés fejlesztésének Közlekedésszervezési módszerei (utak, útvonalak, alapismeretek szabályozások, tárolók, kölcsönzőrendszer, egyéb fejlesztések) Összesen Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Folyamatábrák olvasása, értelmezése Összesen Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Rendszerező képesség Rendszerben való gondolkozás Módszer Helyzetfelismerés Tervezés Összesen Mindösszesen

............................................... dátum

Pontszámok Max.

16

16

16

16

16

80 Max. 5 5 Max. 3 4 4 4 15 100

............................................... aláírás 24/37

Elért

Elért Elért


12. Mutassa be a közlekedési infrastruktúra-fejlesztések területi hatásait, térjen ki a különböző ágazatok közötti különbségekre! Információtartalom vázlata –

A közlekedés fejlődésének alapvető hatásmechanizmusa, a telephelyi érték növekedése a megközelíthetőség révén. A közlekedési infrastruktúra kiépítése és a munkamegosztás elmélyülésének kapcsolata. Az infrastruktúra kapcsolata a társadalmi mobilitással. A közlekedési elérhetőség értékelése, mennyiségi és minőségi elemei

–

A fejlesztési hatások számszerűsítésének problémái. A közvetlen (beruházási) és közvetett (működési) hatások. A multiplikátorok szerepe a fejlesztési hatások mérésében. A „szűk keresztmetszetek” mint gátló tényezők (bottleneck-hatás)

–

Az egyes közlekedési ágazatok és rendszerek (közút- és autópályahálózat, tengeri és belvízi hajózás, vasút, légiközlekedés) eltérő területfeltáró képessége. A hálózatok eltérő sűrűségéből fakadó hatások, a fejlesztési hatások kapcsolata a településmérettel és fejlettséggel. A fejlesztés időbelisége, követő versus megelőző infrastruktúra-fejlesztés, a korán jövő előnye és a követő fejlesztések csökkenő hatékonysága. A térség relatív pozícióvesztése a fejlesztések elmaradása révén

–

A területfejlesztő hatások ellentmondásai. Az infrastruktúra-fejlesztések versenynövelő hatásai és ennek hatásai a lokális gazdaságra. A mobilitás növekedése mint elvándorlást okozó tényező. A közlekedési nagyberuházások „alagúthatása” és a térségen belüli különbségek növekedése

25/37


A vizsgázó neve: ...............................................................................

Értékelő lap 12. Mutassa be a közlekedési infrastruktúra-fejlesztések területi hatásait, térjen ki a különböző ágazatok közötti különbségekre! Típus

B


E

Közlekedésszervezési alapismeretek

B


E


B


E


B


E



A közlekedés fejlődésének alapvető hatásmechanizmusa, a telephelyi érték növekedése a megközelíthetőség révén. A közlekedési infrastruktúra kiépítése és a munkamegosztás elmélyülésének kapcsolata. Az infrastruktúra kapcsolata a társadalmi mobilitással. A közlekedési elérhetőség értékelése, mennyiségi és minőségi elemei A fejlesztési hatások számszerűsítésének problémái. A közvetlen (beruházási) és közvetett (működési) hatások. A multiplikátorok szerepe a fejlesztési hatások mérésében. A „szűk keresztmetszetek” mint gátló tényezők (bottleneck-hatás). Az egyes közlekedési ágazatok és rendszerek (közút- és autópályahálózat, tengeri és belvízi hajózás, vasút, légiközlekedés) eltérő területfeltáró képessége. A hálózatok eltérő sűrűségéből fakadó hatások, a fejlesztési hatások kapcsolata a településmérettel és fejlettséggel. A fejlesztés időbelisége, követő versus megelőző infrastruktúra-fejlesztés, a korán jövő előnye és a követő fejlesztések csökkenő hatékonysága. A térség relatív pozícióvesztése a fejlesztések elmaradása révén A területfejlesztő hatások ellentmondásai. Az infrastruktúrafejlesztések versenynövelő hatásai és ennek hatásai a lokális gazdaságra. A mobilitás növekedése mint elvándorlást okozó tényező. A közlekedési nagyberuházások „alagúthatása” és a térségen belüli különbségek növekedése Összesen

............................................... dátum

Pontszámok Max.

20

20

20

20

80

............................................... aláírás 26/37

Elért


A vizsgázó neve: ............................................................................... Szint 4

Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Folyamatábrák olvasása, értelmezése Összesen Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Rendszerező képesség Rendszerben való gondolkozás Módszer Helyzetfelismerés Tervezés Összesen Mindösszesen

............................................... dátum

Max. 5 5 Max. 3 4 4 4 15 100

............................................... aláírás

27/37

Elért Elért


13. Mutassa be az állami térpolitika kialakulásának kezdeti szakaszát! Információtartalom vázlata –

A regionális politika a modernitás terméke, de előzményei évezredekre tekintenek vissza. Az állam territoriális képződmény (állandó szárazföldi terület, szervezett társadalom és szuverén főhatalom jellemzi), mely a saját területiségével kapcsolatban sajátos viszonyt alakít ki.

–

Már az első államok is a védelemmel, a nagy közösségi munkák megszervezésével összefüggésben jelentős beavatkozásokat hajtottak végre, és sok tekintetben megváltoztatták az államterület jellegét.

–

A földrajzi környezet jellege és a civilizációs háttér különbségei igen különböző politikákat, végső soron pedig igen differenciált regionális politikákat eredményeztek.

–

Az állami térpolitika kiemelkedő korai produktumai a kínai Nagy Fal, a római limes, a potamikus civilizációk öntözési rendszerei stb. Magyarországon a honfoglalást követő megyeés gyepűrendszer.

28/37


A vizsgázó neve: ...............................................................................

Értékelő lap 13. Mutassa be az állami térpolitika kialakulásának kezdeti szakaszát! Típus



A regionális politika a modernitás terméke, de előzményei évezredekre tekintenek vissza. Az állam territoriális képződmény (állandó szárazföldi terület, szervezett társadalom és szuverén főhatalom jellemzi), mely a saját területiségével kapcsolatban sajátos viszonyt alakít ki. Már az első államok is a védelemmel, a nagy közösségi munkák megszervezésével összefüggésben jelentős beavatkozásokat hajtottak végre és sok tekintetben megválD Európai regionális politika toztatták az államterület jellegét. A földrajzi környezet jellege és a civilizációs háttér különbségei igen különböző politikákat, végső soron pedig igen differenciált regionális politikákat eredményeztek. Az állami térpolitika kiemelkedő korai produktumai a kínai Nagy Fal, a római limes, a potamikus civilizációk öntözési rendszerei, stb. Magyarországon a honfoglalást követő megye- és gyepűrendszer. Összesen Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint 4 Folyamatábrák olvasása, értelmezése Összesen Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Rendszerező képesség Rendszerben való gondolkozás Módszer Helyzetfelismerés Tervezés Összesen Mindösszesen

............................................... dátum

Pontszámok Max.

25

25

15

15

80 Max. 5 5 Max. 4 4 3 4 15 100

............................................... aláírás 29/37

Elért

Elért

Elért


14. Foglalja össze az Európai Unió regionális politikáját megvalósító pénzügyi eszközök főbb vonásait! Információtartalom vázlata –

A Strukturális Alapok, együtt a Kohéziós Alappal, az Európai Unión belüli regionális politika elsődleges eszközei.

–

Európai Szociális Alap, amely az európai munkaerőpiac befolyásolására jött létre, az esélyegyenlőség elősegítését, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok segítését célozza.

–

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap, amely kimondottan a regionális politika céljai szerint jött létre, és főbb céljai a konvergencia erősítése, a regionális versenyképesség erősítése, valamint a területi együttműködés fejlesztése.

–

Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap orientációs része, amely a vidéki térségek gazdaságának megújítását szolgálja.

30/37


A vizsgázó neve: ...............................................................................

Értékelő lap 14. Foglalja össze az Európai Unió regionális politikáját megvalósító pénzügyi eszközök főbb vonásait! Típus B


D

Európai regionális politika

B


D


B


D


B


D



Pontszámok Max.

A Strukturális Alapok, együtt a Kohéziós Alappal, az Európai Unión belüli regionális politika elsődleges eszközei.

20

Európai Szociális Alap, amely az európai munkaerőpiac befolyásolására jött létre, az esélyegyenlőség elősegítését, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok segítését célozza.

20

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap, amely kimondottan a regionális politika céljai szerint jött létre, és főbb céljai a konvergencia erősítése, a regionális versenyképesség erősítése, valamint a területi együttműködés fejlesztése.

20

Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap orientációs része, mely a vidéki térségek gazdaságának megújítását szolgálja.

20

Összesen Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint 4 Folyamatábrák olvasása, értelmezése Összesen Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Rendszerező képesség Rendszerben való gondolkozás Módszer Helyzetfelismerés Tervezés Összesen Mindösszesen

............................................... dátum

80 Max. 5 5 Max. 4 4 3 4 15 100

............................................... aláírás 31/37

Elért

Elért Elért


15. Mutassa be a magyar agrárgazdaság természeti alapjait! Információtartalom vázlata –

Az elhelyezkedés – meghatározza a mezőgazdasági tényezők legfontosabb körét – éghajlat, vízellátottság, medencejelleg – talaj termőképessége stb.

–

Éghajlat – legfontosabb tényező – 45,5 és 48,3 szélességi körök közötti fekvés Kontinentális jelleg – az óceánok távolsága Csapadék – kiegyensúlyozott Napfénytartam

–

Talajminőség – medencejelleg – felhalmozódás

–

Földfelszín – medencejelleg, a termő-területek fele 200 m alatti

–

Lassú, de lényegi változások – melegedés, csapadék eloszlásának szélsősége (talajvízvisszaesés) – száradás, szennyezettség (levegő, talajvíz általi) megnövekedése (pl. nitrátok)

32/37


A vizsgázó neve: ...............................................................................

Értékelő lap 15. Mutassa be a magyar agrárgazdaság természeti alapjait! Típus B


C


B


C


B


C


Az információtartalom vázlata alapján Az elhelyezkedés – meghatározza a mezőgazdasági tényezők legfontosabb körét – éghajlat, vízellátottság, medencejelleg – talaj termőképessége stb. Éghajlat – legfontosabb tényező – 45,5 és 48,3 szélességi körök közötti fekvés Kontinentális jelleg – az óceánok távolsága Csapadék – kiegyensúlyozott Napfénytartam Talajminőség – medencejelleg – felhalmozódás Földfelszín – medencejelleg, a termőterületek fele 200 m alatti

Lassú, de lényegi változások – melegedés, csapadék eloszlásának szélsősége (talajvíz-visszaesés) – száradás, szennyezettség (levegő, talajvíz általi) megnövekedése (pl. C Helyi gazdaságfejlesztés nitrátok) Összesen Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint 4 Folyamatábrák olvasása, értelmezése Összesen Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Rendszerező képesség Rendszerben való gondolkozás Módszer Helyzetfelismerés Tervezés Összesen Mindösszesen B

Pontszámok Max.

Elért

20

20

20


............................................... dátum

20

80 Max. 5 5 Max. 4 4 3 4 15 100

............................................... aláírás

33/37

Elért Elért


16. Hogyan változott a magyar mezőgazdaság a XX. században termelvényeit tekintve? Információtartalom vázlata –

Gabonafélék túlsúlya jellemző (emberi fogyasztás és állati takarmány). Az ipari növények termesztése jelentős ingadozásokat mutat (cukorrépa, len, kender, dohány, repce) A takarmánynövények, szálastakarmányok termőterületei fokozatosan romló, degradált, mezőgazdaságilag szinte értéktelen területek (talajvédő gyepek)

–

A két világháború között a gabonafélék területi aránya csökken. Az ipari növényeknél területgyarapodás és csökkenés követte egymást – a régi piacok elvesztése után ingataggá vált a termelés. A szálastakarmányok területe stagnált

–

Az ipari növények termelésének előretörését az 1970-es években a felvásárlási ár többszöri emelése váltotta ki. A vetésterület csökkenése mellett a gabonafélék hozamai fokozatosan nőttek

–

A rendszerváltozás után a gabonák vetésterülete kis mértékben növekszik, a takarmányozási célú növénytermesztés nem egész tíz év alatt 60-70%-os visszaesést mutat. Az egyéb növények (főként ipari felhasználásúak, pl. a repce) folyamatosan egyre jelentősebb területeket foglalnak el

34/37


A vizsgázó neve: ...............................................................................

Értékelő lap 16. Hogyan változott a magyar mezőgazdaság a XX. században termelvényeit tekintve? Típus

B

C

B

C

B

C

B

C

Szint 4



Gabonafélék túlsúlya jellemző (emberi fogyasztás és állati takarmány). Az Kistérségfejlesztés ipari növények termesztése jelentős ingadozásokat mutat (cukorrépa, len, kender, dohány, repce). A takarmánynövények, szálastakarmányok termőterületei fokozatosan romló, degradált, Helyi gazdaságfejlesztés mezőgazdaságilag szinte értéktelen területek (talajvédő gyepek) A két világháború között a gabonafélék Kistérségfejlesztés területi aránya csökken. Az ipari növényeknél területgyarapodás és csökkenés követte egymást – a régi piacok elveszHelyi gazdaságfejlesztés tése után ingataggá vált a termelés. A szálastakarmányok területe stagnált Az ipari növények termelésének előreKistérségfejlesztés törését az 1970-es években a felvásárlási ár többszöri emelése váltotta ki. A vetésterület csökkenése mellett a Helyi gazdaságfejlesztés gabonafélék hozamai fokozatosan nőttek A rendszerváltozás után a gabonák vetésterülete kis mértékben növekszik, Kistérségfejlesztés a takarmányozási célú növénytermesztés nem egész tíz év alatt 60-70%-os visszaesést mutat. Az egyéb növények (főként ipari felhasználásúak, pl. a Helyi gazdaságfejlesztés repce) folyamatosan egyre jelentősebb területeket foglalnak el Összesen Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Folyamatábrák olvasása értelmezése Összesen Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Rendszerező képesség Rendszerben való gondolkozás Módszer Helyzetfelismerés Tervezés Összesen Mindösszesen

............................................... dátum

Pontszámok Max.

20

20

20

20

80 Max. 5 5 Max. 4 4 3 4 15 100

............................................... aláírás

35/37

Elért

Elért Elért


17. A kistérségben új fejlesztési koncepciót készítenek. Önt bízzák meg a tervezői csapat vezetésével. Mutassa be csapata tagjainak a kistérségi tervek jellemző felépítését! Információtartalom vázlata –

Helyzetfeltárás (külső erők, humánerőforrások, gazdasági bázis, környezet adottságai, infrastruktúra,

településhálózat,

társadalmi

környezet,

a

térséget

érintő

tervdokumentumok áttekintése, területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere –

SWOT analízis

–

Stratégiai program

36/37

fejlesztési


A vizsgázó neve: ...............................................................................

Értékelő lap 17. A kistérségben új fejlesztési koncepciót készítenek. Önt bízzák meg a tervezői csapat vezetésével. Mutassa be csapata tagjainak a kistérségi tervek jellemző felépítését! Típus

B


C

Területi tervezés

B C B C

Kistérségfejlesztés Területi tervezés Kistérségfejlesztés Területi tervezés


Pontszámok Max.

Helyzetfeltárás (külső erők, humánerőforrások, gazdasági bázis, környezet adottságai, infrastruktúra, településhálózat, társadalmi környezet, a térséget érintő fejlesztési tervdokumentumok áttekintése, területfejlesztés eszközés intézményrendszere

30

SWOT analízis

25

Stratégiai program

25

Összesen Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint 4 Folyamatábrák olvasása, értelmezése Összesen Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Személyes Rendszerező képesség Rendszerben való gondolkozás Módszer Helyzetfelismerés Tervezés Összesen Mindösszesen

............................................... dátum

80 Max. 5 5 Max. 4 4 3 4 15 100

............................................... aláírás

37/37

Elért

Elért Elért

Területfejlesztési szakasszisztens Mérnökasszisztens

Recommend Documents