TERÉZVÁROSI ÖNKORMÁNYZATI ÓVODA 1063 BUDAPEST MUNKÁCSY MIHÁLY U. 10. OM AZONOSÍTÓ: SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

TERÉZVÁROSI ÖNKORMÁNYZATI ÓVODA 1063 BUDAPEST MUNKÁCSY MIHÁLY U. 10. OM AZONOSÍTÓ:034342

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Terézvárosi Önkormányzati Óvoda Munkácsy M. u. 10 Szervezeti és működési szabályzata

Intézmény OM azonosítója: 034342

Készítette: Jámbor Zsuzsanna ………………………………………….

intézményvezető aláírása Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: …/2013. (….) határozatszámon elfogadta:

Véleménynyilvánítók:

……………………………………… nevelőtestület nevében névaláírás

………………………………………….. Óvodai szülői szervet nevében névaláírás

…/2013. (….) határozatszámon jóváhagyta:

Egyetértését kinyilvánító:

……………………………………………………. intézményvezető Ph.

………………………………………………… Fenntartó, működtető nevében névaláírás

Hatályos: a kihirdetés napjától A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható:www.sariovi.hu Iktatószám:


TARTALOMJEGYZÉK

I. Az intézmény általános jellemzői 1. Az SZMSZ célja, törvényi háttere, érvényessége 2. Az intézmény adatai, jogállása, gazdálkodási módja 2.1 Intézményi adatok 2.2 Gazdálkodási módja 3. Az óvoda szakfeladatai 3.1. Az intézmény alaptevékenysége 3.2 Az intézmény alapdokumentumai II. Az intézmény működési rendje 1. Nyitvatartási rend 2. A nevelési év rendje 3. Az intézmény munkarendje 3.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása 3.2. A pedagógusok óvodai benntartózkodásának rendje 3.2.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése 3.3. Nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkarendje 3.4. A dolgozók akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje 3.5. Munkaköri leírás-minták 4. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1. Az intézmény vezetője, helyettesítési rend 2. Az intézmény szervezeti felépítése 3. Az intézmény vezetősége 4. A szervezeti egységei, kapcsolattartás rendje, általános szabályai 5. Pedagógiai munka belső ellenőrzése


5.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények 5.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak 5.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái IV.AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLET ÉS SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI IV.1. Az intézmény nevelőtestülete IV.2. Nevelőtestület szakmai munkaközösségei IV.3. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések. V. A VEZETŐ ÉS AZ ÓVODAI SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE 1. Az intézményvezető feladata 2. Szülői szervezet vezetőjének feladata 3. Kapcsolattartás formái VI. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Fenntartóval, működtetővel való kapcsolattartás Más oktatási intézményekkel történő kapcsolattartás Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal Kapcsolat a pedagógiai szakszolgálattal Kapcsolat a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal Egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása

VII. ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA 1. Ünnepélyek, megemlékezések rendje 2. Hagyományápolással kapcsolatos feladatok VIII. INTÉZMÉNYI VÉDŐ,ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 1. 2. 3. 4.

Általános előírások Gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

IX. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK


X. AZ INTÉZMÉNY BIZTONSÁGOS MŰKÖDÉSÉT GARANTÁLÓ SZABÁLYOZÁSOK XI. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSI RENDJE XII. EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK 1. Kiadmányozás 2. Hivatali titok megőrzése 3. Telefonhasználat rendje 4. Az óvodavezető eljárás rendje 5. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség vezetői beosztást betöltők részére 6. Nyilatkozat tömegtájékoztató szerv felé 7. A fegyelmi eljárás részletes szabálya

I. Az intézmény általános jellemzői 1. Az SZMSZ célja, törvényi háttere, érvényessége A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének rendjét, tartalmaz belső és külső kapcsolataira vonatkozó megállapításokat, és minden olyan szabályt, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.


Törvényi háttér:  

2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról (Áht.)  368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.)  2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt)  62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól  44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről  1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről  335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről  1995. évi LXVI. Törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről  296/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskolaügyi ellátásról A szervezeti és működési szabályzat hatálya kiterjed:

-

-

az óvoda területére, az óvoda által szervezett óvodán kívüli programokra, az óvoda képviselete szerinti alkalmakra az óvodával jogviszonyban álló alkalmazottra, az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, a szülőkre illetve gyermekeket óvodába kísérő és elvivő személyekre is. az intézményvezető jóváhagyását követően a kihirdetés napjától válik hatályossá, és visszavonásig érvényes

2. Az intézmény adatai, jogállása, gazdálkodási módja 2.1 Az intézmény adatai

Költségvetési szerv neve: Terézvárosi Önkormányzat Óvodája 1063 Budapest, Munkácsy Mihály utca 10. Költségvetési szerv székhelye: 1063 Budapest, Munkácsy M. u. 10.


Költségvetési szerv telephelye: 1063 Budapest, Lendvay u. 7. Költségvetési szerv alapító szerve: Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Költségvetési szerv irányító szervének székhelye: 1067 Budapest, Eötvös u. 3. Költségvetési szerv fenntartója és működtetője: Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata A fenntartó és működtető székhelye: 1067 Budapest, Eötvös u. 3. Költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: óvodai nevelés, sajátos nevelési igényű (beszédfogyatékos) gyermekek óvodai nevelése Költségvetési szerv jogállása: jogi személy Költségvetési szerv típusa: gazdálkodási besorolása szerint: önállóan működő 2.2 Gazdálkodási módja: Önállóan működő költségvetési szerv. Együttműködési megállapodásban meghatározott, - és az intézmény számára engedélyezett – gazdálkodási feladatokat az irányító szerv kijelölése alapján – Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, - a Költségvetési és Intézménygazdálkodási Főosztálya látja el.


3.Az óvoda szakfeladatai 3.1. Az intézmény alaptevékenysége: Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, amely a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Az óvoda a szülői igényeknek megfelelően ellátja – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. TEÁOR szám: Szakágazat: Szakfeladat:

8510 851020 851000

Szakfeladat:

851011

Szakfeladat

851012

TEÁOR szám: Szakfeladat:

5629 562912

Szakfeladat: Szakfeladat:

562917 910121

Iskola előkészítő oktatás Óvodai nevelés Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása Óvodai nevelés, ellátás - beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók felkészítésének támogatása - szakmai és informatikai fejlesztési feladatok Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyermekek ellátása - az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján beszédfogyatékos és a többi gyermekkel nem foglalkoztatható együtt - az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján beszédfogyatékos és a többi gyermekkel együtt nevelhető Egyéb vendéglátás Óvodai intézményi étkeztetés- óvodában szervezett kedvezményes étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása


4.2.

Az intézmény alapdokumentumai

Alapító Okirat Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Az intézmény dokumentumainak tartalmával, elérhetőségük helyével az újonnan beiratkozó szülők megismerkednek, a házirend egy példányát átveszik. A mindenkor érvényben lévő dokumentumok az intézmény honlapján is megtekinthetőek. A különös közzétételi listát az óvoda vezetője készíti el minden nevelési év elején, mely az intézmény honlapján jelenik meg. Az adatok frissítéséért az óvodavezetője a felelős. II. Az intézmény működési rendje 1. Nyitvatartási rend Az óvoda reggel 6-tól 18 óráig tart nyitva. Teljes nyitvatartási idő alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. 2. A nevelési év rendje Az óvodai nevelési év helyi rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. Az óvodai nevelési év helyi rendjében meg kell határozni: - az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, - az előre tervezhető nevelőtestületi, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját. Az óvodai nevelési év rendjét minden év szeptember 1.-ig el kell készíteni és valamennyi szülő számára át kell adni. Honlapon fel kell tüntetni. Az óvodai nevelés nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről. A nevelés nélküli munkanapokon az óvoda a Játékvár óvodában (1066 Bp. Lendvay u. 6.sz) biztosít igény szerint ügyeletet. Az óvoda a nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően tájékoztatja a szülőket.


3. Az intézmény munkarendje 3.1. Az intézmény vezető munkarendjének szabályozása Az intézmény vezető munkaideje heti 40 óra. Munkaidejének neveléssel, oktatással lekötött része heti 10 óra. Heti munkaidő beosztását úgy készíti el, hogy az óvoda nyitvatartási ideje alatt mindig felelős vezető tartózkodjon az épületben. 3.2. A pedagógusok óvodai benntartózkodásának rendje A pedagógusok heti munkaideje 40 óra, ebből neveléssel, oktatással lekötött idő 32 óra. A pedagógusok napi munkarendjét, az intézményvezető és a helyettes állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. Az óvodapedagógusok heti váltásban egyéni munkarend szerint dolgoznak, melyről munkaidő nyilvántartást vezetnek. A pedagógus köteles 10 perccel a munkakezdés előtt a munkahelyén megjelenni. A dolgozó rendkívüli távolmaradását lehetőleg előző nap, de legkésőbb munkaidejének kezdése előtt 1 órával köteles jelezni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, közvetlen kollégájának, hogy helyettesítéséről intézkedhessenek. Az óvoda érdekében csoportösszevonást végre kell hajtani. A dolgozók munkaidőben csak vezető vagy vezető helyettes engedélyével hagyhatják el az óvodát. 3.2.1 A pedagógusok munkaidejének a kitöltése Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára. 3.3 Nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkarendje Az intézményben a nevelő munkát közvetlenül segítők heti kötelező munkaideje 40 óra. Munkarendjüket az intézmény vezetője és helyettese határozza meg. Munkahelyen való megjelenés, és bent tartózkodás rendje megegyezik a pedagógusokéval.


3.4.Dolgozók akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Helyettesítendő munkakőr óvodapedagógus

csoporthoz rendelt dajka

Helyettesítő munkakör csoportban dolgozó másik óvodapedagógus, másik csoport óvodapedagógusa köztes munkarendben dolgozó dajka

gondnok óvodatitkár

dajka óvodavezető helyettes, óvodavezető

3.5 Munkaköri leírás minták Óvodapedagógusok munkaköri leírása Az óvodapedagógus közvetlen felettese az óvodavezető Az óvodapedagógus feladatai:       

Feladata a rábízott gyerekek nevelése és fejlesztése, a legjobb tudásának megfelelően, minden területre kiterjedően. Feladatait a közoktatási törvényben meghatározottak szerint, az országos és helyi pedagógiai program alapján végzi önállóan és felelőséggel. A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyet a vonatkozó jogszabályok határoznak meg. Alkotó módon együttműködik a nevelőmunka fejlesztése, a nevelőtestületi egység kialakítása érdekében. Feladata az együttműködés változatos és célszerű formájának kialakítása. Köteles megtartani a pedagógusetika követelményeit, valamint a munkafegyelem és közösségi együttműködés normáit. Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésében!

Alaptevékenysége:  

Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Munkaidejét és kötelező óraszámát a mindenkor érvényben lévő jogszabály alapján határozza meg az óvoda vezetője. Felelős a rábízott gyermekek szellemi és testi fejlődéséért, nevelőtevékenysége keretében gondoskodjon a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről. Az ismereteket sokoldalúan és tárgyilagosan közvetítse. A humanista pedagógia elveivel ellentétes büntetési






    

  

  

eljárásokat nem alkalmazhat (például: testi fenyítés, megfélemlítés, csoporttól való eltávolítás, alvásra, vagy étel elfogyasztására való kényszerítés). Minden óvónőnek hivatásából eredő kötelessége, hogy fejlessze szakmai és általános műveltségét, tökéletesítse pedagógiai munkáját. Ennek érdekében használja fel az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított lehetőségeket. Az érvényben lévő alapdokumentum előírásai és ajánlásai szerint megfelelően felkészül a tervszerű nevelőmunkára. Alkalmazza a gyermekek tevékenységéhez szükséges szemléltető eszközöket, segédanyagokat. Ellátja a szakmai munkával kapcsolatos ügyviteli teendőket. Folyamatosan ellenőrzi, méri, értékeli a gyermekek teljesítményét, fejlődését, és erről a személyiséglapon feljegyzést készít. A csoportszobában és a közös helyiségekben teremtsen esztétikus környezetet, amely harmonizál az óvoda többi helyiségével! A külső világ tevékeny megismeréséhez gondoskodjon biztonságos, külső helyszínekről, kíséretről. Megfelelő felkészültséggel, felkérésre, vállaljon és végezzen a munkaközösségben feladatokat. Kapcsolatot tart a szülőkkel, pedagógiai és egészségügyi felvilágosító tevékenységével hozzájárul az óvodai és a családi nevelés egységének kialakításához. A gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Részt vesz az óvoda szülői értekezletein, megszervezi és vezeti azt, a szükségleteknek megfelelően fogadóórát és nyílt napot tart. A szülőket folyamatosan érdemben tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról, a kisgyermek fejlődéséről. Családlátogatást végez, melyről feljegyzést készít. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermeke fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében kapcsolatot tart az iskolai nevelőkkel. Az iskolaérettség megállapításához szakvéleményt készít. Támogatja az orvos, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat munkáját. Felelős a rábízott gyerekek testi épségéért, csoportját nem hagyhatja felügyelet nélkül. A gyermekek egészségügyi állapotáról, magatartásáról, viselkedéséről, értelmi képességeinek fejlődéséről a szülőt érdemben rendszeresen tájékoztatja. Együttesen gondoskodnak a kulturált étkezés, a nyugodt pihenés és gondozás feltételeinek biztosításáról. A gyermek életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekszik azok betartására. Naprakészen vezeti a csoportmunkához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat (mulasztási napló, csoportnapló, személyiséglapok). Alapvető feladata a rábízott gyermek egyéni differenciált nevelése, a gyermekközösségek alakítása, fejlesztése. Vegye figyelembe a gyermek egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális helyzetét, átlagtól eltérő másságát. Biztosítsa a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket. Feladata a tehetséggondozás, felzárkóztatás, a preventív nevelőmunka.


 

 

 

Köteles a balesetveszélyt elhárítani, megelőzni, a szükséges intézkedéseket ennek érdekében megtenni. Az óvodában a munkaidejének megkezdése előtt 10 perccel jelenjen meg. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, kollégájának, legkésőbb munkakezdés előtt 1 órával, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát. A pedagógiai munkával, az óvoda ügyvitelével és működésével kapcsolatos – kötelező óraszámon kívüli – rendszeres, vagy esetenkénti teendőket a vezető útmutatása szerint végzi. Óvja az óvoda berendezési és felszerelési tárgyait. A csoportszobában elhelyezett leltári tárgyakért és az általa használt eszközökért leltári felelőséggel tartozik. A munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles megőrizni. Csoportban a gyermek között a mobiltelefon használata nem megengedett.

Munkaköri leírás óvodavezető helyettes részére Munkakör megnevezése: óvodavezető helyettes Közvetlen felettese: óvodavezető Munkaideje heti 40 óra, kötelező óraszáma heti 24 óra. Az óvoda vezetője és helyettese munkamegosztás alapján dolgozik. Munkaköri leírása megfelel a hatályos jogszabályoknak, a fenntartó szerv jóváhagyásának. A helyettes a vezető távollétében felelősséggel látja el a vezetési teendőket. Pedagógiai munka:  



A vezetővel közösen, megbeszélés alapján részt vesz a pedagógiai munka ellenőrzésében elemzésében. Ellenőrzi a fogadóórák rendjét különös tekintettel a nagycsoportban, a csoportos óvónőkkel megbeszéli azok hatékonyságát a felmerülő problémákat. Segít az óvónők továbbképzésén való részvételének megszervezésében, a továbbképzési tapasztalatok átadásában.

Tanügy igazgatási feladatok:




Részt vesz az óvodai felvételek lebonyolításában, segít a csoportbeosztások elkészítésében. Részt vesz a beiskolázással kapcsolatos adminisztrációs munkákban. Részt vesz az óvoda munkatervének elkészítésében. Elkészíti a dolgozók munkaidő beosztását, egyeztetés után. Segít a statisztikák összeállításában Felvételi és mulasztási naplók ellenőrzése Segít a házirend összeállításában.

       Munkáltatói feladatok:      

A munkáltatói jogokat a vezetővel megosztva gyakorolja a jogszabályoknak megfelelően. Ellenőrzi a technikai dolgozók és az óvodatitkár munkáját. Ellenőrzi naponta az óvoda tisztaságát Ellenőrzi alkalmanként a tálalást Ellenőrzi hetente az élelmiszerminta eltevést, figyelembe véve a KÖJÁL rendelkezések betartását A munkafeltételeket, a munkavédelmi megbízott munkáját, a munka és tűzvédelem betartását Segít a munkaköri leírások elkészítésében Vezeti a szabadság nyilvántartást. Elkészíti a munka időbeosztást Tervezi a helyettesítést.

     Javaslattevői és véleményezési jogával él:       

új dolgozó felvételekor bérfejlesztésnél, jutalmazásnál minősítések elkészítésekor távozó dolgozó munkájának véleményezésekor fegyelmi ügyekben óvoda fejlesztésére vonatkozó kérdésekben részt vesz az óvoda költségvetésének elkészítésében

Gazdálkodási feladatok:      

Ellenőrzi az ebédbefizetéseket, a pénzügyi fegyelem betartását, és az ebédlerendelések nyilvántartását Ellenőrzi az étkezéstérítési kedvezmények nyilvántartását Ellenőrzi a havi jelentések elkészítését /túlóra, hiányzás, energiajelentés stb./ azokat aláírja. Részt vesz az óvodai beszerzésekben. Elvégzi a jogszabályokban meghatározott időközönként a leltározási és selejtezési feladatokat, vezeti a leltáríveket. Vezeti a munkaruha nyilvántartást


Beszámol:  Az óvoda gazdálkodását érintő kérdésekben a nevelői értekezleten  Ellenőrzési munkájáról az aktuális értekezleten. Az óvoda vezetőjével együtt felel az óvoda zavartalan működéséért, az óvoda vagyonának védelméért, az ésszerű gazdálkodásért, a pénzügyi fegyelem betartásáért, a működést érintő jogszabályok betartásáért.

Munkaköri leírás Pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens Munkakör megnevezése: pedagógiai asszisztens Besorolási kategória és bérbesorolás: Közalkalmazotti törvény szerint Közvetlen felettese: óvodavezető A, Főbb felelősségek és tevékenységek - Heti munkaideje 40 óra - Kötelessége és joga közreműködni az óvodai feladatok ellátásában - Önállóan és szükség szerint végzi a gyerekek körül a gondozási feladatokat, segíti a helyes egészségügyi szokások kialakulását. - Az óvónő irányítása mellett segíti a csoportjában folyó pedagógiai munkát (helyes nevelési módszerek átvétele, alkalmazása, szemlélő eszközök folyamatos készítése.) - Nevelőmunkájában érvényesíti a tehetséggondozást, felzárkóztatást, a másság elfogadtatását. - Közreműködik a gyermekek értelmi-testi-lelki fejlődéséhez szükséges, biztonságos körülmények megteremtésében. - Gondoskodik a gyermekek folyamatos felügyeletéről, rövid ideig szükség szerint az óvónő nélkül is (nem hagyhatja őket felügyelet nélkül) - az óvodán kívüli programokra elkíséri a gyermekcsoportot, közreműködik a gyermekek felügyeletében (napi levegőzés, úszás, korcsolya, kirándulás, színház, stb.) - Közreműködik az SZMSZ-ben rögzített ünnepek és óvodai hagyományok megtartásában. - Szükség szerint elvégzi azokat a munkakörébe nem tartozó feladatokat, amelyeket az óvodavezetője a feladatkörébe utal.


- Beszámolási kötelezettséggel az óvodavezetőnek tartozik. B, Különleges felelőssége Vagyoni érdekeltség - Leltári felelősséggel tartozik csoportjának berendezési tárgyaiért és eszközeiért. - Az óvoda tárgyait és eszközeit felelősséggel használja és óvja. Bizalmas információk kezelése

- A bizalmas információkat a gyermekek, a szülők, a dolgozók személyiségjogait tiszteletben tartva megőrzi. - A szülőnek gyermekéről tájékoztatást csak az óvónő felkérésére és útmutatása szerint adhat. C, Járandóság - Bérbesorolás szerinti fizetés - Gyógypedagógiai pótlék - Minden év adott költségvetése szerinti cafetéria rendszer

Óvodatitkár munkaköri leírása

Munkaköre: óvodatitkár Besorolása és illetménye: Besorolása kjt. Szerint. óvodatitkár munkakörben történik. Alkalmazáshoz szükséges végzettség: érettségi, számítógép ismeretek, Munkáltatója:az óvoda vezetője Munkáját az óvodai vezető által meghatározott munkarendben irányítása és ellenőrzése alapján, végzi. Az óvodatitkár munkaköri leírása Feladatai:


- Minden hónap 05.-ig elkészíti az óvodára vonatkozó hó végi jelentéseket, változásjelentést és az óvónők esetében, a helyettesítési díjak kimutatását, elszámolását. Figyeli a szerződések lejártát, a költségvetésbe tervezett, esedékessé váló személyi kifizetések dátumait. - A számlákat naprakészen kezeli. - Az óvodai, leveleket, jelentéseket, jegyzőkönyveket, pedagógiai anyagokat legépeli az óvodavezető útmutatásai alapján. - Naprakészen kezeli és vezeti a szigorú számadású nyomtatványokat. - Az ellátmányt elszámolja, utalványoz - Az óvodai napi adminisztrációt folyamatosan végzi és vezeti. - Segít a költségvetés előkészítésében. Év közben folyamatosan figyelemmel kíséri annak állását, végrehajtását. - Negyedévenként ellenőrzi az óvoda költségvetésének egyenlegét. - Folyamatosan tájékozódik a megjelenő, az óvodát, saját munkáját érintő, új rendeletekről - Munkáját a kijelölt irodában végzi, telefonügyeletet tart, üzeneteket vesz, és továbbít. - Egyeztetési és beszámolási kötelezettséggel tartozik az óvoda vezetőjének. - Normatívák felhasználásáról napra kész nyilvántartást vezet, gyűjti az elszámolás alapját képező számlák, bizonylatok, kötelezettségvállaló lapok másolatát. - Fogadja, eligazítja az intézménybe látogatókat. - Nyilvántartja és vezeti az étkezési létszámot. Gyűjti az ingyenes vagy kedvezménnyel étkező gyermekek jogosultságát, bizonyító igazolásokat. - Beszedi az étkezési térítési díjakat. -. Napi rendszerességgel figyeli az óvoda email- címére érkező információkat, leveleket, feladatokat. - Elvégzi a postai ügyintézést. Leveleket fogad, felad, iktat, szortíroz, nyomon követi azok megfelelő és időben történő rendezését. - Biztosítja az intézmény nyomtatvány ellátását


Egyéb elvárások: Kulturált megjelenésével, magatartásával, viselkedésével és beszédkultúrájával értékeket közvetít, pozitív példát nyújt, képviseli az óvoda szellemiségét. Tiszteletben tartja az óvoda szokásait, hagyományait, megjelenésével, magatartásával is erősíti az óvoda szellemiségét, képviseli és védi érdekeit Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot szigorúan köteles megőrizni.

Munkaköri leírás dajka Munkakör megnevezése: dajka Besorolási kategória és bérbesorolás: Közalkalmazotti törvény szerint Közvetlen felettese: óvodavezető helyettes Munkaidő: heti 40 óra, váltott műszak Napi feladatai: -

csoportszoba takarítása /porszívózás; törölgetés; felmosás/

-

reggel gyermekek fogadása, kapuzás

-

reggeli készítése, bevitele a csoportokba

-

mosdóztatás higiénés szokások alakulásának segítése

-

reggeli edények elmosogatása

-

konyha rendbetétele

-

bekapcsolódás a csoportba a gyermekek játékába, szokások alakítása

-

lift tisztántartása

-

gyermekek öltöztetése, vetkőztetése, öltözködésnél a szocializáció fejlődésének segítése, az önállóság támogatása

-

séta alkalmával a gyerekek kísérése,

-

étel kiosztása a gyermekeknek a csoportban, segítségadás az étkeztetésben, a kulturált étkezési szokások kialakulásának segítése

-

délben mosdóztatás, ágyazás, mosogatás

-

minden második héten tálalás, uzsonnakészítés


-

gyermekek keltése, ágyazás, mosdóztatás

-

uzsonna után mosogatás

-

kapuzás, gyermekek kiadása

-

Takarítóeszközök tisztántartása

-

Napi takarítási feladatok

Visszatérő feladatok:

-

fogmosó poharak heti, fésűk havi fertőtlenítése

-

ágynemű csere hetente

-

tálalószekrények fertőtlenítő kimosása kéthavonta

-

babaruhák, függönyök mosása, vasalása

-

játékok lemosása szükség szerint

Általános előírások: Munkahelyén olyan időpontban jelenjen meg és olyan állapotban, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre, rendelkezésre álljon. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelentse vezetőjének. Munkaidő alatt csak a vezető engedélyével távozhat az óvodából. Óvja az óvoda vagyonát. Felelősség terheli az általa használt eszközökért, a leltári tárgyakért.

Munkaköri leírás gondnok munkakörre

Munkavállaló neve: Munkakör megnevezése: gondnok


Besorolási kategória és bérbesorolás: Közalkalmazotti törvény szerint Közvetlen felettese: óvodavezető A munkakör magába foglalja a fűtő- karbantartó udvaros feladatok elvégzését. A gondnok munkakör betöltésével jogosulttá válik az óvoda épületében lévő 36 nm-es gondnoki lakás használatára. A használatba vételi szerződés a munkaköri leírás melléklete. A gondnoki lakás használatának lehetősége csak addig áll fenn, amíg a gondnoki feladatokat hiánytalanul ellátja, bárminemű hosszabb akadályoztatás, a munkaviszony megszűnését eredményezi, amely természetszerűleg a használati szerződés értelmében a lakás elhagyására kötelezi. Bérezése: a mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelően. Munkaideje: A munkaidő beosztást a munkáltató állapítja meg, a napi munkaidő osztott jellegű: 5-11 és 15-21 heti 60 óra tekintettel a munkakör készenléti jellegére Munkaterülete: Az óvoda teljes területe kazánház az óvoda kertje, az épülethez tartozó járda és előkert. Munkavégzéséhez tartozó általános elvárás: az intézmény folyamatos működésének biztosítása, vagyonvédelmi és tűzvédelmi feladatainak szem előtt tartása, az intézmény fűtésének és melegvíz – szolgáltatásának biztosítása, a műszaki állapot folyamatos figyelemmel kísérése, a hibák azonnali jelzése a vezető felé. Tűzvédelmi szabályok betartása, rendkívüli események során az azonnali védelmi feladatok ellátása. Szükség esetén köteles túlmunka ellátására. A túlmunka díjazása Mt. szabályai szerint történik. A kazánház folyamatos rendben tartása, a kert és az épülethez tartozó járda, előkert folyamatos tisztántartása, a hulladékkezelés megoldása. Feladatait önállóan kell ellátnia. Hiányzása esetén köteles helyettesről gondoskodni. Kiemelt elvárás: a vagyon védelem, az energia-takarékosság. Közvetlen felettese az óvoda vezetője, munkájával kapcsolatos kérdésekben dönt. Napi feladatai:  Az óvoda nyitása zárása, a riasztórendszer üzembe helyezése.  Fűtés, melegvíz szolgáltatás biztosítása az óvoda teljes nyitva tartása idejében.  A kert és az épülethez tartozó járdák, az előkert takarítása, csúszásmentesítése.  A szemeteskukák ürítése, azok rendbetartása  Szükség esetén postázás, beszerzés  Javítási feladatok elvégzése Visszatérő feladatok:  

Évente egy alkalommal a homokozó átfordítása, nyári hónapokban a nyitva tartás alatt havonként egyszer a homokozó fertőtlenítése Az ősz beálltával a homokozók védőfóliával való letakarása.


 A kerti gumiburkolat évente egy alkalommal történő tisztítása.  A kazánház nagytakarítása.  A karbantartási munkák felügyelete.  A műszaki állapot figyelemmel kísérése, a hibák jelzése a vezetőnek.  Energia jelentések készítése  A karbantartó műhely rendben tartása, eszközök számbavétele.  Rendezvény idején ügyeleti feladatok ellátása. Munkáját mindenkor köteles úgy végezni, hogy a munka és tűzvédelmi szabályokat szigorúan betartja. Az időszakos munka és tűzvédelmi szabályokat szigorúan betartja. Az időszakos munka és tűzvédelmi szemlén köteles részt venni. 4. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik ne állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül, illetve - külön engedély és felügyelet mellett. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: - a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására, - a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, - az intézményben működő szervezetek tagjainak a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, - minden más személy. A külön engedélyt az óvoda vezetőjétől, vagy a helyettestől, illetve az őket helyettesítő személytől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és


szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelesek betartani és elfogadni az intézmény következő szabályzatait: - a nemdohányzók védelmének helyi szabályai, - tűzvédelmi szabályzat, - munkavédelmi szabályzat, melyek megtalálhatóak az intézmény hirdető tábláján. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók által tilos az intézmény területére, épületébe, rendezvényére, az alábbi tárgyakat, eszközöket behozni, illetve maguknál tartani: Minden olyan eszközt, amely testi sérülést okozhat. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelesek az intézményben az intézményhez méltó ruházatban, öltözetben, valamint állapotban tartozódni, illetve megjelenni. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók nem zavarhatják magatartásukkal, viselkedésükkel az intézményben folyó pedagógiai munkát, szabadidős foglalkozást, tanórán kívüli foglalkozást, valamint rendezvényét. III.

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1. Az intézmény vezetője, helyettesítési rend Mint az intézmény egyszemélyi felelős vezetője és képviselője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a feladatellátás színvonaláért, pedagógiai tevékenységéért, elfogadott munkaterve reális megvalósításáért, a tűz- és vagyonbiztonság megteremtéséért és fenntartásáért, és nem utolsó sorban az intézmény ésszerű és takarékos gazdálkodásáért. Az intézményi bélyegzők használatára az óvoda vezetője, a vezető helyettes minden ügyben , az óvoda titkára pedig a munkaköri leírásában megjelöltek szerint.

Ha egyértelművé válik, hogy a) az óvoda vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat a mellékletben megjelölt személynek kell ellátnia.


A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. A vezető, illetve a vezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

A vezető megnevezése, akit

A helyettesítő megnevezése

helyettesíteni kell

(munkakör és név)

Jámbor Zsuzsanna

Rayné Bereményi Gabriella óvodavezető helyettes

Rayné Bereményi Gabriella

Nagy József Zsigmondné óvodapedagógus

Nagy József Zsigmondné

Bene Sándorné óvodapedagógus

Bene Sándorné

MahlerErzsébet óvodapedagógus

Az itt meghatározott helyettesítés nem terjed ki a vezető pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozó jogaira. Ezen jogok gyakorlási rendjéről külön belső szabályzat rendelkezik.

A helyettesítéshez kapcsolódó felelősségi szabályok A helyettesek a helyettesített személlyel megegyező felelősséggel tartoznak a helyettesítés keretében végzett feladatukért, tevékenységükért. A konkrét felelősségi szabályokat, illetve az esetleges eltéréseket a munkaköri leírásoknak, vagy a helyettesítésre vonatkozó belső utasításnak kell tartalmaznia.


2. Az intézmény szervezeti felépítése Óvodavezető Szülői szervezet Óvodavezető helyettes

Szakmai munkaközösség

Nevelő testület

Pedagógiai munkát közvetlenül segítők

Óvodatitkár

Gondnok, karbantartó

3.Az intézmény vezetősége 3. Az intézmény vezetősége Az intézményvezető munkáját középvezetők segítik, akik feladat körükhöz kapcsolódó feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. Véleményező és javaslattevő jogaikat gyakorolják. Az intézmény vezetőségének tagjai: óvodavezető óvodavezető – helyettes munkaközösség vezetők 4.Intézményi szervezeti egység, kapcsolattartás rendje, általános szabályai Az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik az alkalmazotti közösség, ezen belül: a nevelőtestület- óvodapedagógusok a szakmai munkaközösség a nevelőmunkát közvetlenül segítő pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, dajkák, gondnok, óvodatitkár, A különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi - alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési, javaslattételi jogot gyakorló


közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Döntések esetében a testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. A testület többség véleménye (50%+1) alapján dönt. 5.A pedagógiai munka belső ellenőrzése A pedagógiai munka belső ellenőrzése az intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja: - az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, - a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 5.1 . A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, - a szülői közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe.

5.2A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az óvodavezető, b) az óvodavezető helyettese c) munkaközösség vezető d) külső szakértő az a)-b) pontban meghatározottak felkérésére.


A pedagógiai munka belső, valamely témájú területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.

5.3.A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - foglalkozás látogatás, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok, - az óvodás gyermekek iskolaérettségi teszt eredményeinek elemzése, - a gyermekeket átvevő iskoláktól érkező visszajelzések vizsgálata IV. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI IV.1. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az óvodapedagógusnak joga van ahhoz, hogy a munkáját értékeljék  a vezetésnek joga és kötelessége, hogy a dolgozó munkáját értékelje;  a kiemelkedő munkát végzőt jutalmazza; A jutalmazás szempontjai:  hosszantartó, eredményes munka,  többlet feladatvállalás,  jó együttműködés  innovatív tevékenység. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó, tanévzáró értekezlet - tájékoztató és munkaértekezletek - nevelési értekezlet - rendkívüli értekezletek


A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az intézményvezetője adhat felmentést. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. IV.2 Nevelőtestület szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség az adott tanévben ellátandó konkrét segítségnyújtási feladatait az éves munkatervében meghatározza. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai  Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.



Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.



A vezető által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.



Módszertani, szakmai megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.



Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról.



Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az óvodán kívül.



Beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.



Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell kialakítania.

IV.3 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Az intézmény nevelőtestülete az óvodában működő szakmai munkaközösségekre ruházhatja át a következő feladatokat: - A Pedagógiai Program a munkaközösség területéhez kötődő részének kidolgozása - Javaslattétel az éves munkatervhez A munkaközösségek a nevelési év záró értekezletén adnak számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörben végzett tevékenységről. V.A VEZETŐ ÉS AZ ÓVODAI SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet hozhatnak létre.


Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli - az intézményvezetőt, valamint - a szülői szervezet vezetőjét. V.1.Az intézményvezető felelőssége, feladata Az intézményvezető felel a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért. Az intézményvezető feladata, hogy: - amennyiben a szülői szervezet kezdeményezi, összehívja a nevelőtestületet, - tájékoztassa a szülői szervezetet arról, hogy mikor lesz nevelő-testületi értekezlet, és a szülői szervezet véleményezési, javaslattevő jogával érintett ügyek tárgyalása esetén meghívja a szülői szervezet képviselőjét, hogy tanácskozási joggal vegyen részt az értekezleten, - a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, - a szülői szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), - a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök). Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, így különösen, hogy a szülői szervezet élhessen: a) a vélemény nyilvánítási jogával, b) a javaslattételi jogával. c) az egyéb jogával V.2.A szülői szervezet vezetőjének feladata A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy: - a hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, - megadja a hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek. V.3.A kapcsolattartás formái A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők:


- szóbeli személyes megbeszélés, jogi tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, - közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges elkészítésében

tájékoztatók

- munkatervek egymás részére történő megküldése, - értekezletek, ülések, - szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, - a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére, - írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkörgyakorlásokhoz, - azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), - a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, - a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása.

VI. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, működtetővel, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel; - egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel, b) a pedagógiai szakszolgálatokkal, c) a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, d) a gyermekjóléti szolgálattal; e) az egészségügyi szolgáltatóval; f) egyéb közösségekkel: - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival,


- a település egyéb lakosaival.

VI. 1. A fenntartóval, működtetővel való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó, illetve működtető kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény szakmai működtetése, - az intézmény működéséhez szükséges eszközök, feltételek megteremtése, - az intézmény nevének megállapítására, - a fenntartó által a köznevelési intézmény tantárgyfelosztásának, továbbképzési programjának jóváhagyására, - az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, - a pedagógiai program, a házirend és az SZMSZ ellenőrzése. A fenntartóval, működtetővel való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás adás, - írásbeli beszámoló adása, - dokumentum átadás jóváhagyás céljából, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.

VI. 2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakítanak ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái:


- egymás kölcsönös tájékoztatása az oktatás színvonaláról, valamint az elvárásokról, - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. VI.3. Kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek súlyos veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: - a gyermekjóléti szolgálattal, illetve - a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal, - oktatásügyi közvetői szolgálattal, - az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattal. Az intézmény segítséget kér, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A segítséget az alábbi intézményektől, szervektől kéri: - a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálattól, - az oktatásügyi közvetítői szolgálattól, - az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Az intézmény a fenti szervekkel közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a szervek értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - a gyermekjóléti szolgálat közreműködésének kérése a gyermek igazolatlan mulasztása miatt, - esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.


- az oktatásügyi közvetítő esetében a közvetítő fenntartó egyetértésével történő felkérése, és írásban történő megbízása, együttműködés az egyeztetési eljárásban VI.4. A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény a nevelési feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal. A pedagógiai szakszolgálat és az intézmény a következő területen működik együtt:

- a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, - a fejlesztő nevelés, - szakértői bizottsági tevékenység, - a nevelési tanácsadás, - a logopédiai ellátás, - a konduktív pedagógiai ellátás, - a gyógytestnevelés, - a kiemelten tehetséges gyermekek gondozása. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák. VI.5.A pedagógia szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújtó, az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézménytől. A pedagógiai szakmai szolgáltatás és az intézmény a következő területeken működik együtt: - a pedagógiai értékelés, - a szaktanácsadás, - a pedagógiai tájékoztatás, - a tanügy-igazgatási szolgáltatás, - a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, - a sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, - gyermektájékoztató, - tanácsadó szolgálat. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák.


VI.6. Egészségügyi Szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermekek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét az óvodás gyermekek egészségügyi feladatait ellátó egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. VI.7. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. VII. ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA VI.1. Ünnepélyek, megemlékezések rendje: Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

A rendezvény neve

A rendezvénnyel érintettek köre

A rendezvény időpontja

Zöld jeles napok sorozat Nemzetközi Gyermekek és szülők takarító nap

Szeptember

Zöld jeles napok sorozat Állatok Gyermekek és szülők Világnapja

Október

Mikulás

Gyermekek

December

Mézeskalács napok

Gyermekek és szülők

December

Farsang


Február

Március 15

Gyermekek

Március

Víz világnapja

Gyermekek

Március


Tojásnapok


Április

Zöld jeles napok sorozat


Április

Anyák napja


Május

Madarak és fák napja


Május

Gyerek nap

Gyerekek

Május

Ballagás


Május

Föld napja-tettek napja

VII.2. Hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata.A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: - megőrzése, illetve - növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - egyéb kulturális versenyek, - egyéb sport versenyek, - egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény ellátottjait (gyermekeket), - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket, - a korábban az intézményben ellátott személyeket, esetleg


- a szélesebb nyilvánosságot. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: - jelkép használatával (zászló, jelvény stb.), - gyermekek ünnepi viseletével, - az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.

VIII. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK VIII.1. Általános előírások A gyermekekkel, illetve a szülőkkel - az óvodai nevelési év, valamint - szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - a gyermekek egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az óvoda védő, óvó előírásai, amelyeket a gyermekek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. - Az óvoda a nevelési év megkezdésekor a kiskorú gyermek szülőjét tájékoztatja az óvodában betartandó védő és óvó előírásokról, ennek keretében ismertetik a tűzvédelmi szabályzatot, beleértve a tűzriadó tervet, valamint a balesetvédelmi előírásokat. A gyermek szülője a tájékoztatás tudomásulvételét a tájékoztatás megtörténtéről szóló dokumentumon aláírással köteles elismerni. - Az óvoda gondoskodik a pedagógusok és más óvodai dolgozók tűz- és munkavédelmi szabályzatban meghatározott oktatásainak lebonyolításáról, adminisztrálásáról.


- Az óvoda egyes helyiségeire vonatkozó speciális védő, óvó előírások az adott helyiségben kifüggesztésre kerülnek – különösen: sportlétesítmények esetében. - Mozgásos foglalkozásra nem vihető be semmilyen, a testneveléshez nem szükséges dolog, eszköz, valamint a balesetvédelmi, ill. a védő-óvó intézkedések szempontjából tiltott eszköz: pl.: nyaklánc, óra, gyűrű, mobiltelefon stb. VIII. 2. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy: - olyan környezetet teremtsen, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására, - az egyéb foglalkozások során a nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel kialakuljon a gyermekekben a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készsége, - átadásra kerüljenek a baleset-megelőzési ismeretek legalább az alábbi témakörökben: - közúti közlekedési balesetek, - mérgezés, - fulladás, - égés, - áramütés, - esés. Az intézmény vezetőjének feladata, hogy - ellenőrizze azt, hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett legyen; - biztosítsa azt, hogy az óvodában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése (az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével) ne legyen. - gondoskodjon arról, hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével; - biztosítsa azt, hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe nem juthatnak-e be.


- gondoskodjon arról, hogy az intézményben a gyermekek az egészségükre, testi épségükre veszélyes elektronikus és mechanikus eszközöket, szerszámokat ne használhassanak. A pedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezetők felelősek; - a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá; - javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére. Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény területe, - beleértve a belső termeket, szobákat, valamint az udvart – felmérésre kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából. Az intézményvezető felelős, hogy az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékot vásároljon. A játékot használó óvoda pedagógus köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert az alapján alkalmazni.

A pedagógus az intézménybe ezen szabályzatban meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével hozhat be a foglalkozásra, tanórára az ő általa készített, használt pedagógiai eszközöket.

A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. VIII.3. A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok


Az intézményvezető feladatai: - megszervezi azt, hogy az intézmény nyitvatartási idejében biztosítva legyen a gyermekek felügyelete, védelme, - kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja; A. nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, - a kivizsgálás során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat, - a balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel (elektronikusan vezetett jegyzőkönyvvezető rendszeren, illetve ha az nem lehetséges, papír alapon), - a jegyzőkönyvet továbbítani kell, - a jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a szülőnek, B. súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik arról, hogy a baleset az intézmény fenntartója felé azonnal jelentésre kerüljön, - gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. - lehetővé teszi az óvodaszék, ennek hiányában az óvodai szülői szervezet részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában; - intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógusok feladata: - az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése, - nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok esetében az intézményvezető utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható,


- súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában, - közreműködik az óvodai szülői szervezet tájékoztatásában, gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában,

és

a

- intézkedési javaslat kidolgozása minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításainak végrehajtása. Nem pedagógus alkalmazott az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban. VIII.4. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy az óvodába járó gyermekek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Az egészségügyi ellátás: az iskolaorvos és a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az egészségügyi ellátásban közreműködik még a fogorvos és a fogászati asszisztens. a) az iskola orvosi szolgáltatatás Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése

Iskola orvosi szolgáltatás Gyermekorvos

Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege Szerződéses viszony (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátást nyújtó által az intézményben Heti két óra töltendő idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)

Intézmény telephelye

Az ellátás nyújtása során annak a Dr. Nagy Márta háziorvosnak (háziorvosi körzetnek) a megnevezése, akivel együttműködve történik


a szolgáltatás nyújtás b) védőnői szolgáltatás Védőnői szolgáltatás

Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése

Védőnői gondozás

Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege szerződéses (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátást nyújtó által az intézményben Heti két óra töltendő idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)


Az ellátás nyújtása során annak a védőnőnek (védőnői körzetnek) a megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatás nyújtás c) fogászati ellátás Iskolafogászati ellátás

Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése

Terézvárosi Gyermekfogászati Rendelő

Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege szerződéses (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátást nyújtó által az intézményben Szerződés szerint töltendő idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)


Ellátást nyújtó neve

Dr. Bedő Mária


IX. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket; b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: - a tűz, - az árvíz, - a földrengés, - bombariadó, - egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény: - egész napos gázszünet, - az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény, - az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó). - járvány, melynek során az ellátottak 75 %-a nem tud megjelenni. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell: - amennyiben a gyermekek intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, a szülők mielőbbi értesítése, a gyermekek elvitelének megszervezése, - a következő napot, esetleg napokat érintő nevelési szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról, - olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a gyermekek maximális védelmét. Az intézményvezető az egyes rendkívüli eseményekkel kapcsolatos teendőkre vonatkozóan előre intézkedési terveket készíthet, melyet a jelen szabályzat mellékleteként kell kezelni.


Rendkívüli esemény megnevezése Tűz

Intézkedések A helyi tűzvédelmi szabályzat utasítása alapján: 1.1. Az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint 1.2. A tűzoltóság értesítése 1.3. A tűzoltás megkezdése 1.4. Az egyes értékek mentése 1.5. A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.6. A fenntartó értesítése

Árvíz

1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentés

Földrengés

1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentés

Bombariadó

1.1. Az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint 1.2. Az illetékes hatóságok értesítése 1.3. A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.4. A fenntartó értesítése

Egyéb veszélyes helyzet

1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Indokolt esetben tanítási szünet elrendelése


X. AZ INTÉZMÉNY BIZTONSÁGOG MŰKÖDÉSÉT GARANTÁLÓ SZABÁLYOZÁSOK Az óvoda zárva tartásának ideje alatt a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézményvezetője a fenntartóval egyeztetve határozza meg és azt a szülők, az alkalmazotti közösség, és szükség esetén a társintézmények tudomására hozza értesítés formájában. XI. ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSI RENDJE A hitelesítés követelménye Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványokat: - ha azok folyamatosan kerülnek kinyomtatásra, folyamatosan, - ha időszakosan kerülnek kinyomtatásra, a kinyomtatást követően hitelesíteni kell. A hitelesítés módja Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatvány jellegétől függően el kell végezni: - az utolsó bejegyzést követő sorok áthúzással történő érvénytelenítését, - el kell helyezni a papír alapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, mely tartalmazza: - a hitelesítés időpontját, - a hitelesítő aláírását, - az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát. A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján, vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll. Ez esetben a hitelesítés szövege: Hitelesítési záradék Ez a dokumentum ....... folyamatosan sorszámozott oldalból/lapból áll. Kelt: .........................................

PH

hitelesítő


A hitelesítésre feljogosított személy az óvoda vezetője és helyettese. Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, 

az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések,



a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,



az október 1-jei pedagógus és gyermeklista.



október 1-i statisztika



pedagógus igazolvány igénylése

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és a vezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az intézmény informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.

⁯

⁯

⁯


XII. EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK 1. Kiadmányozás Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a jelen SZMSZ-ben meghatározott kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog jogosultja az intézmény vezetője. Az intézményvezető kiadmányozási jogát átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az átruházott jogkör tovább nem ruházható. A kiadmányozási jog átruházása nem érinti a hatáskör jogosultjának személyét és személyes felelősségét. Az óvoda vezetője külön utasításban vagy szabályzatban kiadmányozási jogot biztosíthat ügyintézőnek és vezetőnek is.

2. Hivatali titok megőrzése Hivatali titoknak minősül:  amit a jogszabály annak minősít 

a dolgozó személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok



a gyermekek és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adat



továbbá, amit az intézmény vezetője az adott ügy, vagy a zavartalan működés biztosítása, illetve az óvoda jó hírnevének megőrzése érdekében vezetői utasításban írásban annak minősít.

Amennyiben az érvényes jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és amely nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. A hivatali titok megsértése súlyos vétségnek minősül. Az óvoda valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni. 3.Telefonhasználat rendje A dolgozó a mobil telefonját a gyermekekkel való foglalkozás teljes idejében, néma állapotban tarthatja magánál. Az intézményi vonalas telefon kivételes, sürgős esetben használható magáncélra. A pedagógus a gyermekek között munkaidejében mobiltelefonját magáncélú beszélgetésre sem a csoportszobában sem az udvaron nem használhatja. 4.Az óvodavezető eljárásrendje A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.


5.Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség vezetői beosztást betöltők részére A vagyonnyilatkozat átadására, nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó további szabályokat az őrzésért felelős szabályzatban állapítja meg. A vagyonnyilatkozat-tétel személyi hatálya kiterjed az intézmény vezetőjére. 6.Nyilatkozat tömegtájékoztató szerv felé      



A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek, valamint külső szerveknek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. Felvilágosítás adás, nyilatkozattétel esetén a következő előírásokat be kell tartani: az óvodát érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve a nyilatkozat adásra az intézményvezető, vagy az általa megbízott személy jogosult, a tájékoztatáshoz, nyilatkozat adásához az intézményvezető engedélye szükséges, a közölt adatok szakszerűségéért, pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel, a nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó szabályokra, valamint az óvoda jó hírnevére és érdekeire, nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az óvoda tevékenységében zavart, a anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik

7.Fegyelmi eljárás szabályai A fegyelmi eljárásra a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. § alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-60. §-ai az irányadók. Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az intézményvezető jár el. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított két hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az intézményvezető ír alá, s a nevelőtestület két tagja aláírásával hitelesít. A szülői szervezet kezdeményezésére biztosítani kell, hogy részt vehessen a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárásban. A kiskorú gyermek esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható; d) áthelyezés másik csoportba, intézménybe, mely utóbbi akkor alkalmazható, ha az intézmény vezetője megállapodott a másik (fogadó) intézmény vezetőjével;


A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha

ámított három hónapnál hosszabb idő telt el,

A fegyelmi határozatot az intézmény vezetője a fegyelmi tárgyaláson szóban kihirdeti. Az elsőfokú határozat ellen a szülő nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az intézmény vezetőjéhez írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül a vezető a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz továbbítja.

TERÉZVÁROSI ÖNKORMÁNYZATI ÓVODA 1063 BUDAPEST MUNKÁCSY MIHÁLY U. 10. OM AZONOSÍTÓ: SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents