„TERET A VIDÉKNEK!” „Az élhető vidékért: gazdaságés közösségfejlesztés” Konferencia Helyi termék és védjegy szerepe a helyi gazdaságfejlesztésében Pécs, Kodály Központ, 2012. szeptember 28. Szabadkai Andrea Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület, MNVH elnökség tag www.mnvh.eu www.elotisza.hu 30/7688718
védjegy jelentősége - Fogyasztói bizalom, tudatosság - Közösség, közös értékek, hagyományőrzés - Piacra segítés Hazánk lemaradásban van a nemzeti érdekeket is szem előtt tartó piaci eszközök alkalmazásának terén, pedig a fogyasztói igény nagy és egyre növekvő mértékben helyezi előtérbe a hazai, termelői termékelőállításból származó termékeket a vásárlások során. Az erősödő fogyasztói igényre a multi termék-előállító és értékesítő vállalkozások gyorsan reagáltak, kommunikációjuk fősodrába az ár mellett a magyar termék, kézműves termék hívószavak kerültek, sokszor megtévesztően.
.
SZINTJEI: Uniós oltalom / eredetmegjelölés, földrajzi árujelzők Szegedi szalámi vagy Szegedi téliszalámi Budapest téliszalámi Hajdúsági torma Makói vöröshagyma Csabai kolbász Gyulai kolbász Szegedi fűszerpaprika-őrlemény Magyar szürkemarha hús Alföldi kamillavirágzat Gönci kajszibarack Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény Szőregi rózsatő
Nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzők .
– Újfehértói meggypálinka – Göcseji körtepálinka – Pannonhalmi törkölypálinka
Közösségi oltalom alatt álló földrajzi árujelzők – – – – –
Békési szilvapálinka Gönci barackpálinka Kecskeméti barackpálinka Szabolcsi almapálinka Szatmári szilvapálinka
UNIÓS Hagyományos különleges termékek – Szikvíz – Tepertős pogácsa
HÍR védjegy és Magyar Termék rendelet V. EU oltalom IV. Nemzeti oltalom III. HÍR védjegy
II. HÍR Gyűjtemény I. Helyi termék
Már TÁJÉTELEK, szörpök, gyógynövények estében is! MAGYAR TERMÉK: képi vagy szöveges jelölés esetén is! Az alaptermék begyűjtése, állat születése, keltetése, felnevelése, elejtése, kifogása, termeltetése (tej, tojás), tisztítása és kezelése, és ha csomagolt, akkor előrecsomagolása Magyarországon történt. Feldolgozásának minden lépése, amelynek eredményeképpen a végtermék létrejön, Magyarországon történt (kiv. Só, fűszerek…) HAZAI TERMÉK: feldolgozatlan termék összetevõ több mint 50%- MAGYAR TERMÉK. Feldolgozásának minden lépése Magyarországon történt
„Civil garancia” (Győr, Kecskemét, és…
Kutatások, statisztikák Dr. Szakály Zoltán; Pallóné Dr. Kisérdi Imola; Dr. Nábrádi András: „Marketing a hagyományos és Tájjellegű Élelmiszerek Piacán” és Polereczki Zsolt és Dr. Szakály Zoltán (Kaposvári Egyetem – Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Tanszék) „Helyi termékek értékesítésének marketing jellemzői, különös tekintettel a kiskereskedelem elvárásaira” előadás anyagban bemutatott kutatási eredmények szerint: Mit jelent a magyar élelmiszer fogalom a fogyasztó számára? kérdésre a következő válaszok születtek: • Magyar tulajdonú cég gyártja Magyarországon (91,5%); • Magyar alapanyagból készül az élelmiszer (90,5%); • Hagyományos magyar recept alapján készül (83,9%); • Magyar munkaerő állítja elő (83,5%). A fogyasztók 50,5%-a nem tudja megkülönböztetni a hazai terméket az importtól. A fogyasztóknak csak 35%-a rendszeres hazai termék vásárló! Magyar terméket vásáról a külföldivel szemben: • AZONOS FOGYASZTÓI ÁR ESETÉN: 76, 8% • Ha a MAGYAR TÖBBE KERÜL: 25,3% • Ha a MAGYAR TÖBBE KERÜL, de védjegy tanúsítja, a MAGYAR EREDETET: 31,2 %
.
Ön szerint mi számít magyar terméknek? 1. 100%-ban magyar alapanyagból, Magyarországon készül
4,35
2. Magyarországon, magyar munkaerővel készül
4,02
3. Főként (legalább 51%-ban) magyar alapanyagból, Magyarországon készül
3,29
4. Magyar tulajdonú vállalat készíti
3,29
5. Csak a magyar hagyományoknak megfelelő termék lehet magyar 6. Ha Magyarországon készül, akár nemzetközi márkanevet is viselhet
3,18 3,03
7. Magyar tulajdonú vállalat készíti, akár külföldön is
2,87
8. Ha hagyományos magyar márkaneve van, akár külföldön is készülhet
2,54 1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
5,5
6
A kutatási eredmények csak a forrás megjelölésével használhatóak fel.: Kasza Gyula – Bódi Barbara (2012): Élelmiszerlánc-felügyelet 2012 – kutatási beszámoló A szerzők elérhetősége: Dr. Kasza Gyula, T: 06-20/4548 418 e-mail:
[email protected]
A magyar élelmiszerekről alkotott vélemények Mi a véleménye a hazai kereskedelemben kapható élelmiszerek biztonságáról? Nagy különbség van az egyes márkák között
4,06
Nagy különbség van az egyes boltok között
4,01
A magyar eredetű élelmiszerek biztonságosabbak, mint a külföldiek
3,69
A kistermelői élelmiszerek biztonságosabbak, mint a nagyobb gyártók termékei
3,67
Általában biztonságosak a boltokban lévő élelmiszerek
3,37
Magyarországon jobb az élelmiszerbiztonság, mint a világ legtöbb országában
3,04 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0 5,5
A kutatási eredmények csak a forrás megjelölésével használhatóak fel.: Kasza Gyula – Bódi Barbara (2012): Élelmiszerlánc-felügyelet 2012 – kutatási beszámoló A szerzők elérhetősége: Dr. Kasza Gyula, T: 06-20/4548 418 e-mail:
[email protected]
Ön mit olvas el rendszeresen egy élelmiszeripari termék címkéjén?
.
4,55
Lejárati idő Származási hely
3,96
Összetevők
3,85
3,62
Gyártó/ Forgalmazó neve Védjegyek, pl. Kiváló Magyar Élelmiszer
3,58 3,21
Felhasználási javaslatok Tápértéktáblázat
3,03 1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
5,5
A kutatási eredmények csak a forrás megjelölésével használhatóak fel.: Kasza Gyula – Bódi Barbara (2012): Élelmiszerlánc-felügyelet 2012 – kutatási beszámoló A szerzők elérhetősége: Dr. Kasza Gyula, T: 06-20/4548 418 e-mail:
[email protected]
6
Jogszabályi könnyítések • A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet • Közbeszerzési trv. • Jövedéki trv. PIAC • Kereskedelmi Törvény (2005. évi CLXIV. törvény); Ez rögzíti a fogalmat: 2§. 5a.) helyi termelői piac fogalma. • 55/2009 kormányrendelet a piacokról, vásárokról; Leírja a fenti, Kereskedelmi trv. 6§ (3). -ban említett bejelentés módját, • 51/2012 VM rendelet a helyi termelői piac higiéniai szabályairól
HACCP?
Magánlakóházi JHGY!
Jó Higiéniai Gyakorlat (Csarnai Erzsébet, Sztankovánszkiné Dr. Barta Gabriella, Szabadkai Andrea) Értékesítési célból, a magánlakóházi szintű élelmiszer-előállítókra vonatkozóan, a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet, III. fejezet alapján. A vidéki élet jellemzői, turizmus szolgáltatás, kulturális sokszínűség, kézműves élelmiszer előállítás hagyományai, kulturális örökségünk része hagyomány által már biztonságát bizonyított, rugalmas módszerek, feltételek. jövedelem kiegészítés, önfoglalkoztatás, munkahely, rövid ellátási lánc. JOGSEGÉLY www.elotisza.hu
“Svájci és magyar alulról szerveződő civil szervezetek szövetsége az autonóm helyi gazdaságfejlesztés támogatására”
KÖZÉTKEZTETÉSI KÖZBESZERZÉSI KISOKOS! Tartalom:
Mikor kell közbeszerzési eljárás? Mentesség a közbeszerzési eljárás lefolytatása alól A közbeszerzési eljárások fajtái A közbeszerzési eljárások előkészítése - Hogyan érhetjük el, hogy helyi, minőségi élelmiszer kerüljön a közétkeztetésbe? Ajánlatkérőknek: Fontos eljárás-technikai tudnivalók a közbeszerzési eljárások előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatban /Zöld tippek! Mit kell tudni egy kistermelőnek, kisvállalkozónak, hogy indulhasson közbeszerzésen? Melléklet: közbeszerzési értékhatárok a 2012. évben
KÉSZÜL az MNVH projektötlet kiírás támogatásával a Helyi termelői piac JHGY. (Pl. mitől higiénikus a pottyantós? )
Lehet-e versenyezni a EU-s tagországok fizetőképes keresletével? Versenyképesség? Az Agrárgazdasági Kutató Intézet egy 2012-es tanulmánytervéből (A Mezőgazdasági foglalkoztatás bővítésének lehetőségei vidéki térségeinkben. Szerz.: Biró Szabolcs, Hamza Eszter, Molnár András, Papp Gergely, Rácz Katalin, Székely Erika, Tóth Kristóf, Tóth Orsolya, Varga Eszter) kiderül, hogy • Magyarországon a 2. legalacsonyabb a népesség gazdasági aktivitása uniós összehasonlításban, továbbá a mezőgazdasági foglalkoztatottak 2/3-a ALKALMAZOTT; 1/3-a társas vagy önálló gazdálkodó. A vizsgált sokaság 5,2%-a segítő családtag. • Magyarországon az alkalmazottak aránya 65,4% – ez 2,6-szorosa az EU átlagnak. • Az önfoglalkoztatás (9. melléklet), Magyarországon kimondottan ALACSONY. Hazánkban az önfoglalkoztatottság aránya 34,6%, míg az EU-s átlag: 74,8%! (Ausztriában: 84,4%; Franciaországban 67,5%.) • Élelmiszer iparban 40%-al csökkent a bejelentett álláslehetőségek száma
.
Versenyképesség? A nettó átlagkereset hazánkban mintegy ¼-e más EU-s tagországi kereseteknek (pl. Németország, Hollandia). Az uniós átlagbér 1700 euró, körülbelül 462 400 Ft.
Az egy főre jutó GDP Magyarországon ma az EU–27-ek átlagának 62%a, míg a reálbérszínvonal a 22%-a. (Gazdag László, közgazdász) ÖNFOGLALKOZTATÓK segítésének 10 pontja!
ÁFA Az Európai Bizottság 2012-es adatai szerint • Írországban, Máltán és az Egyesült Királyságban vannak élelmiszerek 0 % áfával. • Élelmiszer ÁFA kulcs: Luxemburgban minden élelmiszer áfája 3 % • Spanyolországban 4 vagy 8 %, • Olaszországban 4 vagy 10 %, • Lengyelországban és Cipruson van 5%, • Franciaországban pedig 5,5 %-os élelmiszer áfa, • Több országban találunk 6-9 %-os kulcsokat is. • Svédek és a dánok a 25 % • A magyar 27 %
Az áfa kulcs az átlagos értéke az Európai Unióban 21% • Luxemburgban 15%, • Bulgáriában, Szlovéniában és Szlovákiában is 20% • Lengyelországban 23%. • Romániában 24% • Magyarországon 27%. (Eurostat)
.
• • • • • Forrás: FMCG piackutatások
• • • • •
FMCG piackutató adatai szerint: Friss zöldségeknél, gyümölcsöknél 2001-ben 26%. 2008-ban 37% (Zöldség 24%; gyümölcs 41%) Legnagyobb import növekedés 2003-2008 között: Sertéshús 120 millió Euro; Élősertés 82 millió Euro (Magyar vágásokban az import sertés aránya a 2009 év első felében 27% volt) Tej 59 millió Euro Sajt 95 millió Euro Margarin: 58 millió Euro Pékáru 88 millió Euro Cukor 128 millió Euro
. • .
KÖSZÖNJÜK! .
Szabadkai Andrea Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület, MNVH elnökség tag www.mnvh.eu
[email protected] www.elotisza.hu 30/7688718
