Terepgyakorlat
Baló Attila Vadgazda mérnök hallgató 2006.
Lónya
Utunk első állomása 2006.05.23-án a Nyírerdő Zrt, Fehérgyarmati Erdészetének lónyai területe. Szalacsi Árpád a lónyai erdészet igazgatója és Vacsaki Zsolt kerületvezető erdész-fővadász ismertette az erdészet történetét, elhelyezkedését, tájékoztatást adott a gazdálkodásról, külön kiemelve a vadgazdálkodást. Terület jellemzői: Nettó terület: 7137 ha Tulajdonviszonyok: Saját: 14% Egyéb: 86% Társult vadászati jog keretében a területet a Nyírerdő Zrt. bérli. Ökológiai adottságok: Erdősültség: 50 % Faállomány: Tölgy és kísérő fajai (nyírek, gyertyán, juharok stb.). A dédai területen található egy síkvidéki bükkös, ami a maga nemében kuriózumnak számít. Kiváló termőhely. Jó minőségű erdők. Vadállomány értékelése: Őz:
Állománya közepes-gyenge. Korábbi árvizek erősen megtizedelték az állományát. Mérsékelt hasznosítására a 2003-as évtől van lehetőség (évi 15db.)
Dám:
Kerti vad (160-200db.) A kert 1987-ben létesült, 500ha-os vegyes vadas kert. A dám mellet még vaddisznó van a kertben. A dám állománya jó-közepes minőségű.
Vaddisznó:
Állománya 200 db körül mozog, mely 2001-től folyamatosan növekszik. A nagyterítékű vadászatok jelentik a fő bevételi forrást. A majd húszéves kertben a folyamatosan jelentkező állategészségügyi problémák jelentenek gondot a vaddisznóállománynál.
Gímszarvas: Állományát 400-450 egyedre becsülik. Kiváló kárpáti típusú gímszarvas állomány él itt. Állományára a növekvő létszám és hasznosítás a jellemző. Szatmár-Beregi gím – Kárpáti típusú gím A térség vadgazdálkodóinak összehangolt munkájára lenne szükség az állomány szakszerű kezeléséhez A Beregi gímállomány dinamikája: A Kárpáti típusú gímszarvasokból az első egyedek a két világháború között húzódtak le a területre. A II.-dik világháború alatt az állomány zöme kipusztult. Ezt követően a nyugalom, a védelem valamint a további vándorlási lehetőségeknek köszönhetően 1973-ig lassú növekedést mutatott. Majd 1973-ban megépítették a műszaki zárat (SU), amely elzárta az ősi vándorlási útvonalat. Ezt követően egy darabig stagnált az állomány, majd folyamatos növekedés volt megfigyelhető. A 90-es évek elején 400 egyed élt a területen. A populáció izolált jellegűvé vált. A gím nyugalmat a hullámtéri erdőkben és a nagyobb erdőtömbökben talált. 1996-tól gím lelövési moratórium lépet életbe. Az állomány gyarapodott, de a minőség romlott. Élőhelyi feltételek változása:
Megváltozott az erdőkezelés és a gímállomány kezelése. Jelentős erdőtelepítések (KT) – minőségi és mennyiségi vadkár. Feszültség az erdőtulajdonosok és a vadgazdálkodók között. Gímállomány további növekedése nem kezelhető egyoldalú vadgazdálkodási érdekként. Legfontosabb vadgazdálkodási érték – mennyi a fenntartható gímállomány?
Gazdálkodási javaslatuk:
Pontos állományfelmérés. Pontos számok birtokában a fenntartható állomány meghatározása. Minőségi fenntartást biztosító állományhasznosítás. Területnagyság, vadkár értéke, erdősültség, takarmányvadföld gazdálkodás. Elejtett egyedek tudományos céllal történő vizsgálata. Vadföldek: rozs, zab, másodvetésnek tarlórépa, repce. A kertben a vadföldek megvédésük villanypásztorral.
Vadlegelő: zab fehérherével felülvetve a vízborítás megszűnése után.
Kárpáti típusú gím: Agancs-szár szembeötlő hosszúsága (genetikai tulajdonság, nem vagy alig növelhető). Hosszú szárú agancsa levegős, a rövid szárúaké tömör, robosztus. Ritka a hosszú szemág. Hosszú jégág, majdnem eléri a szemág hosszát. Szimmetrikus ágak. Lépcsős korona. Sötét tónusú bikák.
Jövő: Vadászati jog korlátozása a saját vadászterületre (14%). Kert bővítését a NP nem szorgalmazza. Új kerítés létesítése, a vadgazdálkodás folytatása (vaddisznó, dám). Kerten kívüli részeken különleges rendeltetésű vadászterületet létrehozni, ahol az oktatásé, tanulásé lesz a főszerep.
A lerágott cserje
Kerítésen belül és kívül a cserjeszint
Sellye
Előadó: Jung Jenő elnök. A vadásztársaság 2000-ben alapult, 8000 ha-on kezdtek el gazdálkodni és költség alapú gazdálkodást folytatnak. Az üzemtervi időszakuk 2010-ig tart. A gímszarvas génállományának védelme érdekében 18000 ha-os különleges rendeltetésű területen gazdálkodnak. A frekventált bőgőhelyeket kibérelték és intenzív vadföld gazdálkodást folytatnak. A gazdálkodást különböző pályázatok benyújtásával segítik, céljuk az élőhely fejlesztése, a vadkár csökkentése, valamint a gímszarvas állomány genetikai értékének megőrzése. Az állományra az elfiatalodás jellemző. Az erdőgazdálkodást a Mecseki Erdészet gyakorolja. Vadászatszervezés: Bevételi források:
A visszajáró vendégek fogadása mellett, több vadászatszervező irodával tartanak kapcsolatot. Gímszarvas bika vadásztatás. Vaddisznó vadászat.
Az aranysakál 1993-94-ben jelent meg a területen melynek először örültek, mert ahol felbukkant onnan eltűnt a róka. Az aranysakál megjelenésének másik következménye lett, hogy az őzállomány jelentősen csökkent. Napjainkban mindkét vadfaj hozzászokott az aranysakál jelenlétéhez. Minden évben egy-két aranysakált sikerül terítékre hozni.
Vaddisznóskert:
Területe: 300 ha. A kert 2003.12.02-án alakult. A kert feltöltése vadbefogással történik. Időközönként vérfrissítés gyanánt egy-két egyedet vásárolnak máshonnan (pl. Zemplén). Fúrt kúttal biztosítják a megfelelő ivóvízellátást. Hajtóvadászatokat eleinte főleg külföldi vendégvadászoknak rendeztek, de manapság már nagyobb százalékban hazai bérvadászok vadásznak. Félintenzív tartásban nevelik az állományt.
Főbb fafajok:
Tölgy, kőris, szil, liget erdők, erdei fenyvesek, akác, nyárasok és fekete dió.
Éves lelövés:
Gímszarvas: 400 db. Dámszarvas: 10 db. Őz : 200 db. Vaddisznó : 100 db.
Vadgazdálkodási berendezések:
Vadföldgazdálkodás:
Magasles: 360 db. Nagyvadetető: 6 db. Szóró: 30 db. Dagonya: 200 db. Fúrt kút a kertben: 1 db Mesterséges itató: 9 db.
400 ha-on történik. Termesztett növények: kukorica, cirok, repce, bőgőkeverék sarjaztatott vadlegelők a nyiladékokon
Nagy százalékban nemes cirkot vetnek, mert azt a disznó nem túrja ki, a szarvas pedig csak érett korában fogyasztja. Alföld 1-es: optimális vetési ideje május 01. Csak a kelés előtt lehet vegyszerezni. Bőgőkeverék: repce és őszi búza. Műtrágyaszóróval vetik, majd betárcsázzák. 50 ha lucerna három tömbben. A lucernát téli etetésre használják, körbálázzák. Beszélgetések után gépkocsikra szálltunk megnéztünk néhány vadföldet, magaslest.
Azt követően, hogy vissza értünk a vadászházhoz megtekintettük a kiállított trófeákat.
A program délutáni része korong és kispuska lövészettel, valamint íjászattal valamint egy kis futballal zárult a társulat kiépített lőterén.
Sefag ZRT. Lábod
A Sefag Zrt. két vadászati egységre tagolódik. Szakszemélyzet: 1 ágazat vezető 1 fővadász 17 fő hivatásos vadász Az üzemtervi időszak 2010-ig tart. A terület keleti oldalán savanyú talajú homoktaj van, mely területen elsősorban gímszarvas és dámvad él. A terület többi részén foltokban tölgyesek találhatóak. A cég 1957-től működik (Studinka). A privatizáció után a cég területe tovább bővült a Dél-Somogyi Mg. Kombinálttal. A rendszerváltásig Lábod Rt-ként önállóan működött. A folyamatos veszteséges gazdálkodás miatt megszűnt mint önálló gazdálkodási egység, zártak, a Sefag Zrt része lett Pénzügy: Vadászatból befolyó összbevétel 360 millió Ft. Vadászat kiadásai: 33 millió Ft. Vadkár 67 millió Ft. Kilövés:
Gím: 164 db bika, 640 db tarvad. Vaddisznó: 1100 db. Dám: 2400 db, ebből 210 db bika. Őz: 200 db. A területen található még egy félintenzív és egy intenzív disznóskert. A dámbikáknál az agancsok törése jellemzi az állományt, melynek fő oka megítélésük szerint, a tápanyagban szegény, gyenge minőségű talaj. A kertben Vaddisznó, dám és muflon található. A területen 1990 óta van sakál. Vadkár:
Erdei vadkáruk nem jelentős. A fő költséget itt a kerítések építése valamint javítása teszi ki. Mezei vadkár: jelentős a szabdalt terület miatt - 62 millió Ft. - 26 km villanypásztort kellett építeniük tavaly.
Vadföldek:
Rozs, cirok, kukorica mintegy 3000 ha-on. A disznók etetésére túróföldeket készítenek, melybe egész cső kukoricát tesznek a vadnak. A túróföldeket általában a vadbefogók közelében szokták létrehozni.
A terület kezelői rögtönzött vérebbemutatót szerveztek.
Vérebek és vezetőik Megtekintettünk egy trófea bemutatót is.
Véreb munka közben
Kaszó
A vadászterület mintegy 23 ezer ha. Fő vadfajuk a gímszarvas, a dám az őz és a vaddisznó. A kezdeti gyenge állományból mára jó állományt sikerül elérniük a szakszerű gazdálkodásnak köszönhetően. Az utóbbi években 5-10 db 10 kg fölötti bikát lövetnek. A bérvadászok egyre nagyobb hányadát a hazai vendégvadászok teszik ki. Kilövés:
Gím: 400-500 db/év. Dám, őz: 200 db/év. Vaddisznó: 500-2000 db/év.
A területen egy vaddisznós kert található, mely belső területe 50 ha, a külső pedig 39 ha. Tervezik ezen belül még egy kankert kialakítását. A kertben hordozható magas lesek vannak elhelyezve. Az etető helyeket naponta feltöltik. Az év nagy részében kevés disznó van a kertben, a hajtások előtti időszakban (júliustól) töltik fel folyamatosan a kertet a szaban területükön befogott disznókkal.
Vaddisznó befogó Árbevétel:
125 millió Ft. amiből a gím 40 millió Ft.-ot tesz ki.
A szarvasbőgés a területen nem egyszerre, hanem egyes részein eltoltabban kezdődik. Északon augusztus 16-a körül, még délen ennél pár nappal, héttel később.
Vadgazdálkodási berendezések:
Vadföldgazdálkodás:
80 szóró 178 ha vadföld
repce, cirok, kukorica, sarjaztatott nyiladék kaszálása
Vadföld
Vadföld
Vadföld, mellette kaszált nyiladék
Vadföld
Megtekintettük a vaddisznós kertet, majd néhány vadföldet.
Tamási
Utolsó állomásunk a Gyulaj Zrt. területén a Tamási Erdészet. A Gyulaj Zrt.-nek három erdészete van, ebből a Tamási Erdészet a Tolnai dombság É-i részén helyezkedik el. Az erdészet területe 1972-ben lett bekerítve. Napjainkban is igen meghatározó vadgazdálkodási egységként működik. Meghatározó vadfajuk a dámvad. Történelem: A dám már a török hódoltság idején is jelen volt a területen. 1870-es években az Eszterházi család birtoka volt. Nagy létszámú hajtógárdával tartották a vadászatokat. A hajtók kis területre beszorították a vadat. Majd 1952-ben védetté nyilvánították a területet. Eddig 4db világrekord dámbika esett a területen. A vadászati ágazatnál 20% nyereség elfogadhatónak számít náluk. Protokoll időkben 10-15 ezer db a törzsállomány a területen, jelenleg mintegy 2500 db a törzsállomány. Erdészet területe:
8000 ha ebből, mintegy 2000 ha be van kerítve a dám elől. Ezen belső kerítéseknek az a célja, hogy az erdőtelepítéseket megvédjék a dám kártételével szemben. Vadföld gazdálkodást is folytatnak, ezeknek a jelentősebb része a be nem kerített külső területeken található.
Szakszemélyzet: Öt hivatásos vadász dolgozik az erdészet területén. Éves lelövés: Gím: 100 db. Dám: 1000 db. Vaddisznó: 300-400 db. Gímszarvas kevés van az erdészet területén nagyrészt átvonuló vad (alacsony kerítés). A vaddisznó elszaporodóban van náluk, de a sok kerítésnek „hála” könnyen megvezethető és meghajtható. A disznóhajtásokat ezáltal jól tudják értékesíteni. Van egy disznóskertük is.
Vaddisznóskert:
Területe: 300 ha. Folyamatosan fogják be a disznókat a kertbe. Most készül egy kankert is.
Főleg spanyol és német vendégvadászok járnak hozzájuk vadászni. A szórókat egész évben folyamatosan etetik.
Szóró malacetetővel A réteket a csapadékosabb években megpróbálják lekaszálni. Probléma, hogy ezen termőhelyek, rétek elgyengültek, műtrágyázással próbálják javítani. Másik nagy probléma, hogy a túltartott dámállomány az erdők alját teljesen lerágta.
A túltartott dámállomány és hatása
